HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

T U RI Z M U S F E JL E S Z T É S GA Z DA S ÁGF E JL E S Z T É S VÁ R O S RE H A B IL I TÁC I Ó KÖ Z L E K E DÉ S F E JL E S Z T É S KÖ RN Y E Z E T F E JL E S Z T É S H U M Á N INF R A S T R U K T Ú R A F E JL E S Z T É S

TARTALOMJEGYZÉK I. EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

4

Európai uniós irányelvek, szakpolitikák és hazai alkalmazásuk Hazai reform az egészségügyben

5 7

Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az ÚMFT rendszerében és a regionális programokban

9

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló

pályázati felhívások és eredményeik

12

Néhány támogatott projekt bemutatása

17

II. KÖZOKTATÁS

20

Feng Shui vagy környezet-ismeret?

21

Honnan indultunk?

21

Az oktatás a jövő iparága

22

Az EU oktatási célkitűzései

23

A közoktatási infrastruktúra fejlesztése

a regionális operatív programokban

25


32

III. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE ÉS AKADÁLYMENTESÍTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

36

E urópai uniós irányelvek, szakpolitikák és hazai alkalmazásuk Hazai szabályozás

37 38

Szociális ellátás infrastruktúra-fejlesztése és akadálymentesítés az ÚMFT rendszerében és a regionális programokban Régióspecifikumok

39 41

A szociális ellátás fejlesztésére irányuló pályázati felhívások és eredményeik

42

A program indokoltsága

42

A program megvalósítása

43

Eredmények

44


47

A kadálymentesítés fejlesztésére irányuló pályázati felhívások és eredményeik

48

A program indokoltsága

49

A program megvalósítása

49

Eredmények

50


54 3

I. EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

HUM ÁN INFR A STRUK TÚR A FE JLE SZ TÉ S

EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK, SZAKPOLITIKÁK ÉS HAZAI ALKALMAZÁSUK Szigorú értelemben véve az egészségügy nem tartozik az Európai Unió közösségi politikái közé. Az egészségügyi szolgáltatások biztosítása, beleértve a népegészségügyi és az egészségfejlesztési politika kialakítását, a tagországok feladata. Az unió egységesülési folyamatának előre haladtával azonban a tagállamok felismerték, hogy a közös kihívásokra az Uniónak közös válaszokat kell adnia. Ezt a megújult szemléletet tükrözi az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés is, melynek 152. cikkelye arra kötelezi a tagállamokat, hogy az egészség védelmének magas szintjét tartsák szem előtt és biztosítsák bármely közösségi politika kidolgozása és végrehajtása során. Ennek értelmében a különböző szektorpolitikák kialakításakor minden esetben figyelembe kell venni az egészségvédelmi szempontokat is. A 152. cikkely előírja a népegészségügyi szempontok figyelembe vételét a döntéshozataloknál, és meghatározza a tagállami és közösségi politikák viszonyát.

„Valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. A Közösség fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek valamint az emberi egészséget fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás előmozdítása által.”

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés több ponton érinti az egészségügyet. Az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok döntéseit, intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására az emberi egészség védelme és javítása terén (2c. és 2e. cikkely). A tagállami hatáskört az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás működtetésében és a hozzájuk rendelt erőforrások megjelölésében határozza meg. Az Európai Unió 2003–2008-as Közegészségügyi Cselekvési Programja rendelt elsőként eszközöket az egészségügy területén megvalósuló közösségi politikák megvalósításához. A program tevékenységeinek központjában álló fő prioritások: • egészségügyi információk; • egészségügyi veszélyek és kockázati tényezők; • egészséget befolyásoló tényezők. A három prioritáshoz az alábbi témák társulnak, amelyek az éves munkatervnek megfelelően változhatnak:

Egymást fedő témák (egészséghatás vizsgálatok (HIA), egészségügyi egyenlőtlenség, legjobb gyakorlatok stb.) Egészséget befolyásoló tényezők

Egészségügyi információk • Indikátorok kidolgozása (rizikómagatartás, betegségek monitorozása, egészségügyi rendszerek) • E gészségügyi jelentések

Egészségügyi veszélyek • Fertőző betegségek (HIV, SARS, influenza) • Vérkészítmények és transz plantációs szabályozások • Nem fertőző betegségek • Bioterrorizmus • ECDC

• Táplálkozás • HIV/AIDS • Dohány, alkohol • D rog • M entális egészség • S zexuális egészség • Környezet és egészség (pl. zajszint) • B aleset

5

HUM ÁN INFR A STRUK TÚR A FE JLE SZTÉ S

Az időszakban a Bizottság két fontos munkaanyagot, ún. Zöld Könyvet jelentetett meg a Közegészségügyi Cselekvési Program egészségfejlesztés szempontjából kiemelkedően jelentős témáiról. Egyiket a mentális egészség fejlesztéséről, másikat pedig a fizikai aktivitásról és táplálkozásról. A két Zöld Könyv megjelenése mérföldkőnek számít az EU népegészségügyi politikájában, és jelzi, hogy az EU határozottan erősíteni kívánja szerepét az egészségfejlesztésben. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-án elfogadta az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló határozatot. A program a 2008. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozik, költségvetése 321,5 millió euró. A MÁSODIK KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉSI PROGRAM FŐ CÉLKITŰZÉSEI A lakosság egészségügyi biztonságának javítása (védelem az egészséget fenyegető veszélyekkel szemben, a biztonság javítása)

Az egészség elősegítése (az egészségesebb életmód elősegítése, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, a főbb betegségek és sérülések előfordulásának csökkentése az egészséget befolyásoló tényezők kezelése révén)

Az egészséggel kapcsolatos információk és ismeretek összegyűjtése és terjesztése (az ismeretek és a legjobb gyakorlatok cseréje, egészségügyi információk gyűjtése, elemzése és terjesztése)

A programot éves munkaprogramok keretében valósítják meg. Ezek alapján pályázatok kiírására kerül sor, melyeknek finanszírozásáról a programhoz rendelt költségvetésből gondoskodnak. Az egészségügyi és a kohéziós politikák formálódó kapcsolatát jelzi az Európai Bizottság „Szolidaritás az egészségügyben: Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése” című kommunikációja1. A dokumentum megállapítja, hogy az uniós tagállamok között illetve azokon belül óriási eltérések mutatkoznak az egészségi állapotot illetően, sőt, vannak arra utaló jelek, hogy ezek az eltérések még markánsabbá válhatnak. A Bizottság határozott szándéka, hogy támogassa és kiegészítse a tagállamoknak a probléma leküzdését célzó erőfeszítéseit. 2006-ban a Tanács elfogadta az EU egészségügyi rendszereiben irányadó közös értékekről és elvekről szóló következtetéseket, kiemelve, hogy átfogó cél az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, a betegségmegelőzés és az egészség-elősegítő rendszerek javításával minden valószínűség szerint csökkenthetők egyes, az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek. Az ehhez való hozzájárulást olyan kezdeményezések végrehajtása révén kell biztosítani, mint a rákszűrésről szóló tanácsi ajánlás, a távorvoslásról szóló közlemény, a betegbiztonságról szóló közlemény vagy a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelvjavaslat. Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezelése kulcsfontosságú elem az EU egészségről szóló stratégiájában (2008–2013), mely az egészség terén megvalósuló egyenlőséget alapvető értéknek tekinti. Az említett stratégia nyomán az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségeket a következő területeken próbálják enyhíteni: mentális egészség, dohányzás, ifjúság, rák és HIV/AIDS. Az EU közegészségügyi programja támogatta az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezelését célzó tevékenységek kijelölését és kidolgozását, beleértve a bevált gyakorlatok európai jegyzékét. Megtették az első lépéseket az adatgyűjtés, valamint a tagállamok és érdekelt felek közötti hálózatépítés javítása irányába is. Az EU egészségügyi programjai az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló számos kezdeményezést támogattak. A kutatási keretprogramok (a jelenlegi a 7.) fontos támogatást nyújtanak az e téren megvalósuló kutatás számára, emellett pedig többféle cselekvési program – beleértve az egészségügyi programot és az Unió PROGRESS elnevezésű foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programját – finanszíroz tanulmányokat, jó gyakorlatot bemutató példákat és szakpolitikai innovációkat. 1 COM(2009) 567/4, A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának 6


Az egészségről szóló stratégiája hangsúlyozza, hogy további fellépés válik szükségessé, mert egyre nyilvánvalóbb az EU-n belüli, az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek mértéke és elterjedtsége, továbbá félő, hogy kedvezőtlen hatások érik az egészséget, a társadalmi kohéziót és a gazdasági fejlődést, amennyiben nem szüntetik meg hatékonyan az egészségben mutatkozó egyenlőtlenségeket. A megoldásra váró kérdéseket az alábbiakban foglalja össze: • az egyenlőbb egészségi állapot, mint az általános társadalmi és gazdasági fejlődés része; • az adat- és tudásbázis javítása és a méréshez, nyomon követéshez, értékeléshez használható mechanizmusok kialakítása; • a sebezhető csoportok igényeinek kielégítése; • az uniós politikák hatékonyságának fokozása. Ez utóbbi kérdésben a Bizottság kiemelt szerepet szán a kohéziós politikának. Az EU kohéziós politikája fontos a gazdasági és társadalmi kohézió lisszaboni célkitűzéseinek eléréséhez, és ugyanilyen hatékony eszköze lehet az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezelésének. A tagállamok összességében közel 5 milliárd eurót (vagyis a teljes rendelkezésre álló keret 1,5%-át) allokáltak a Strukturális Alapokból az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére a 2007–2013 közötti időszakra. A jelenlegi közösségi stratégiai iránymutatások meghatározzák az egészséghez kapcsolódó intézkedésekre irányuló támogatások lehetséges felhasználását. A kohéziós politika által kínált támogatási lehetőségek fokozottabb igénybevétele érdekében a Bizottság a jobb tájékoztatást, a jobb koordinációt a nemzeti szakpolitikák között, valamint a tervezési és végrehajtó kapacitások fejlesztését tartja a legfontosabbnak.

HAZAI REFORM AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Az egészségügy hazai reformjának célja, hogy megteremtődjön a betegek számára egyenlőbb, igazságosabb, színvonalasabb egészségügyi szolgáltatást nyújtó és az állam teherbíró képességéhez igazodó, hos�szú távon is fenntartható biztosítási rendszer. A Kormányprogram „Átalakuló egészségügy” fejezetében a szolgáltatások körének meghatározása vagy a járulékfizetések nyilvántartása és a befizetések ellenőrzése és a szolgáltatásokkal való összekapcsolásának szándéka mellett egyértelmű szándékként jelenik meg a fejlesztés regionális súlypontjainak meghatározására és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére való törekvés, melynek eredményeként olyan magas színvonalú egészségügyi intézményrendszert kialakítása a cél, amely a kapacitásokat a szükségletekhez igazítja, arányos és egyenlő, magas színvonalú ellátást biztosít.

7


A szakmai prioritások

szív- és érrendszeri betegségek megelőzése illetve gyógyítása

onkológia fejlesztése

otthoni szakápolás fejlesztése

szenvedélybetegségek visszaszorítása

az egészségügyi, járványügyi, élelmiszerbiztonsági tevékenységeknek az EU követelményeihez való illesztése

gyermekek egészségének védelme

sürgősségi betegellátás korszerűsítése

Az ügyeleti rendszer átszervezésére kistérségi alapon kerül sor. A reform egyik fő elemeként került sor, az ellátó kapacitások racionális átszervezésére2 illetve ennek ösztönzésére. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének átalakítása során (2007. április 1-től) az aktív fekvőbeteg szakellátásban 25,4%-kal (közel 16 ezerrel) csökkent az ágyak száma. A krónikus – rehabilitációs – ápolási ágyak száma összességében 31%-kal (kb. 7000 ággyal) növekedett (ezen belül a krónikus és ápolási ágyak számának növekedése megközelíti az 50%-ot, a rehabilitációs ágyak számának növekedése pedig a 27%-ot).

2 Törvényi háttere „Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. Törvény, melynek végrehajtásáról a 337/2008 (XII. 30) Korm. Rendelet rendelkezik. 8


100 ezer lakosra jutó összes kórházi ágyszám Magyarország és az EU tekintetében

900 786

800

777 692

700 600

571

590

EU 15 2005*

EU 27 2005*

500 400 300 200 100 Magyarország 2005*

Magyarország 2007. 03. 31

Magyarország 2007. 04. 01

* Forrás: Eurostat OEP

A felesleges aktív kapacitások csökkentése lehetővé tette, hogy: • a járóbeteg-szakellátásban a teljesítményvolumen növekedjen; • azok az intézmények, ahol megszűnt az aktív fekvőbeteg ellátás, a krónikus ágykapacitásuk meghatározott mértékén aktív ellátást végezhetnek, és ezért kiegészítő díjazásban részesüljenek; • az egynapos sebészeti ellátást nyújtó szolgáltatói kör bővüljön. A reform keretében a mentés és a betegszállítás szétválasztásra került, ami javította a mentés hatékonyságát és biztonságát. Létrejött az Egészségbiztosítási Felügyeletet (az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. Törvény), melynek egyik meghatározó feladata a betegek (biztosítottak) jogvédelme.

EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE AZ ÚMFT RENDSZERÉBEN ÉS A REGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) jelentős hangsúlyt helyez arra, hogy forrásaival segítse a társadalom teljesítőképességének növekedését, a gazdaság növekedése és a társadalom minden rétegének életminősége javításának érdekében. Az ÚMFT ennek megfelelően célul tűzi ki, hogy forrásainak segítségével hazánk emberi erőforrásai jelentősen fejlődjenek, segítve az ország társadalmának megújulását. Az ÚMFT „Társadalmi megújulás” prioritása értelmében „a társadalom megújulásának alapja az emberi erőforrások minőségének fejlesztése”. A társadalmi megújulás stratégiája – a társadalmi kohézió erősítése és a területi egyenlőtlenségek csökkentése mellett – hozzájárul a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés eléréséhez, mindezek meghatározó tényezője. Fontos szempontként jelenik meg azonban az is, hogy a beavatkozások megtervezése során fontos feladat az eltérő regionális adottságok és igények figyelembevétele.

9


A humán közszolgáltatások infrastruktúrájának – épületeinek, eszközállományának – fejlesztése során az ÚMFT alapelvként rögzíti, hogy a fejlesztések a szolgáltatások hozzáférhetőségének és azok minőségének javítását kell, hogy szolgálják. A népesség egészségi állapotának javítását, illetve ennek érdekében az ellátórendszer szerkezetének átalakítását az ÚMFT összetett eszközrendszerrel támogatja. A fejlesztésekkel szemben alapkövetelmény, hogy azok a későbbiekben is, tartósan a közszféra teherbíró képességéhez igazodva fenntarthatóak és gazdaságosan üzemeltethetőek legyenek, és hogy a fejlesztési projektek a kivitelezés és működés során maximálisan szem előtt tartsák a hatékonyság szempontjait. Emiatt elsődleges fontosságú, hogy az infrastruktúra fejlesztése igazodjon az ellátórendszerek átalakításának folyamatához. Különösen fontos ez az egészségügyi ágazatban, melyben az előző fejezetben említett hazai szerkezeti reformok indultak el a hatékonyság növelése érdekében. Az egészségügyi fejlesztések célja, hogy a szolgáltatás színvonala növekedjék, a hozzáférés egyenlőtlenségei mérséklődjenek és az üzemeltetés költségei az állami kiadások hatékonyabb felhasználásával fenntartható mértékűek maradjanak. Az egészségügyi ellátórendszer reformja során a szétaprózott, kórházközpontú rendszer helyét átvevő, a kistérségi szintű, de magasabb színvonalú alap- és szakellátás intézményei kerülnek támogatásra, élve a korszerű technológiák adta lehetőségekkel is. Támogatja az ÚMFT az aktív fekvőbeteg-ellátási centrumok koncentrált fejlesztését, egyidejűleg az ambuláns ellátások és az otthoni ápolás, gondozás szerepének növelésére lehetőséget adó beruházásokkal. A munkavállaláshoz és a teljes élethez szükséges egészségi állapot megőrzésének és az egészséges életvitel lehetőségének érdekében kerül fejlesztésre a betegségek megelőzéséhez szükséges rekreációs infrastruktúra és ösztönzésre az életvitelszerű aktív egészségmegőrző testmozgás is. A gyógyítás infrastrukturális feltételeinek javítása mellett, azzal párhuzamosan az ÚMFT támogatja a megelőzés és a testi-lelki rehabilitáció intézményrendszerének fejlesztéseit is, emellett eszközeivel segíti a lakosság egészségkultúrájának fejlesztését, tájékozottságának javítását. Jelentősebb ágazati programok • TIOP 2.2.4. Struktúraváltást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg szakellátásban • TIOP 2.2.5 Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása • TIOP 2.2.7. Infrastruktúrafejlesztés az egészségügyi pólusokban • TIOP 2.3.3. Intézményközi informatikai fejlesztések • TÁMOP 6.2.2/A Képzési díjtámogatás egészségügyi intézmények számára • TÁMOP 6.2.2/B Képzés- és módszertani fejlesztés • TÁMOP 6.2.4. Foglalkoztatás támogatása az egészségügyi intézmények számára • TÁMOP 6.2.5. Szervezeti hatékonyság fejlesztése az ellátórendszerben – területi együttműködések regionális fejlesztése 10

Az egészségügy infrastruktúrájának fejlesztését támogató intézkedések részben az ágazati Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban, részben pedig a regionális operatív programokban kaptak helyet. A régiókban megvalósuló fejlesztések a régiók és az érintett ágazatokat irányító minisztériumok megegyezése alapján, az ÚMFT tervezése során kerültek az ágazati illetve a regionális programba, országosan egységes alapelvek szerint. Regionális kompetenciát képeznek a területileg integrált fejlesztések, hiszen a regionális programok alkalmasak integrált helyi, térségi fejlesztési programok, projektcsomagok finanszírozására. Ezek az integrált fejlesztések kiegészítik az ágazati programokban finanszírozott nagytérségi infrastrukturális projekteket és az ágazati fejlesztési programokat. Szintén a regionális programok tárgyát képezik a helyi felelősség körébe tartozó fejlesztések, melyek a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokhoz kapcsolódnak. A regionális programok támogatják a helyi szinten biztosítandó egészségügyi alap- és a térségi alapon szervezett járóbeteg szakellátás bizonyos elemeinek, valamint az egészségügyi rehabilitáció infrastruktúrájának fejlesztéseit.


A regionális programok egyrészt a helyi jelentőségű egészségügyi alapellátás infrastrukturális és informatikai fejlesztését, lehetőség szerint ún. többfunkciós egészségházakat preferálják; másrészt az egészségügyi reform folyamatához illeszkedően – főként a kiskórházak párhuzamos aktív fekvőbeteg ellátásainak megszüntetésére tekintettel – a kistérségi járóbeteg központok fejlesztését támogatják3, a meglévő intézményi háttér szükséges infrastrukturális és eszközállományának fejlesztésével. Szintén a ROP-ok hatáskörébe tartozik a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése, melyet a gyermekkorúak társadalmon belüli részarányának folyamatosan csökkenése, illetve az idősek számának növekedése valamint e tendencia várható erősödése indokol. Egyes régiók programjai – a régiók igényeinek és sajátosságainak megfelelően – valamelyest különböző fejlesztéseket irányoztak elő. A következőkben a jelentősebb régiós eltéréseket, specifikumokat emeljük ki. A Dél-dunántúli régió az integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakítását preferálta. A program támogatta az integrált központok kialakítását (kistérségi és mikrotérségi szolgáltató központok), ahol lehetőleg egy helyen biztosíthatóak a központ vonzáskörzetét ellátó humán közszolgáltatások. Az alapfokú egészségügyi ellátás mellett az integráció területét képezi az alapfokú szociális ellátás is. Külön hangsúlyt kapnak a barnamezős beruházással megvalósuló fejlesztések. A szolgáltatások térbeli koncentrációja esetében biztosítani kell a szolgáltatási központok fenntarthatóságát és elérhetőségét, egyrészt a közösségi közlekedés fejlesztésével, másrészt – főleg az aprófalvas területeken – a hiányzó szükségleteket biztosító alternatív vagy innovatív ellátási formák megjelenésével. Feltétel továbbá, hogy a létrejövő intézményi integrációk során felszabaduló infrastrukturális kapacitások közművelődési, közösségi funkcióval kerüljenek felruházásra. A Közép-dunántúli régióban az egészségügyi rehabilitáció fejlesztésén belül a pszichiátriai rehabilitáció fejlesztése kapott kiemelt hangsúlyt. A Közép-magyarországi régió az EU versenyképességi céljához rendelt forrásokból kap támogatást. Ennek egyik következménye, hogy a régióban a konvergencia-régiók ágazati operatív programjai nem nyújtanak támogatást, így a regionális operatív program prioritása magában foglalja a konvergencia-régiókban jellemzően az ágazati Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program által nyújtott támogatások körét is. A hatékony ellátási struktúra kialakítása érdekében kiemelt projektek irányulnak a kórházak modernizációjára, a tömbösítés és a működés feltételeinek korszerűsítésével, az egynapos beavatkozások és a sürgősségi betegellátás fejlesztésével. A regionális szakellátási központok létrehozása és fejlesztése keretében megvalósul a diagnosztikai- és szűrőközpontok fejlesztése és a korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása.

3 Az ellátórendszer kiemelt szereplőiként az aktív ágyakkal rendelkező kórházak korszerűsítését és a jelenleg még járóbeteg szakellátó központtal nem rendelkező kistérségekben a járóbeteg szakellátás infrastrukturális feltételeinek – zöldmezős beruházás által történő – megteremtését, az egészségügyi reformmal összhangban, a Társadalmi Infrastruktúra OP támogatja. 11


AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK ÉS EREDMÉNYEIK Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében egészségügyi szolgáltatások fejlesztését célzó pályázati kiírások két konstrukció keretében, 5 körben (2007 novemberében, 2009 márciusában, júniusában, szeptemberében és decemberében) kerültek meghirdetésre. Az egészségügyi rehabilitáció fejlesztését célzó konstrukció 2009 decemberében került először meghirdetésre, a pályázatok benyújtására 2010 tavaszán nyílt lehetőség. Az „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése” konstrukció alapvető célja az egészségügyi alapellátási és járóbeteg intézmények modernizációjának támogatása. Ennek keretében infrastruktúra és eszközfejlesztés célirányos támogatása valósul meg, annak érdekében, hogy az egyes régiók kistérségeiben minden lakos számára hozzáférhetővé váljanak a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmények szolgáltatásai. A programot indokolja, hogy az egészségügyi rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, nagyszámú a rossz állapotú háziorvosi rendelő, a hiányos vagy elavult eszközökkel rendelkező és leromlott állapotú járóbeteg-szakellátó intézmény, mely különösen a hátrányos helyzetű térségeket érinti. A „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése” konstrukció keretében 2007. november 8-án, összesen 15,8 milliárd Ft támogatási keretösszegű kiírások kerültek meghirdetésre 5 régióban.

Egészségügyi alapellátás fejlesztésére 2007-ben meghirdetett keretösszegek, régiónként (millió Ft) 3500

3406

3000

Millió Ft

2500 2000 1500 1000

1000

520 430

500

ÉMOP-4.1.1A

12

ÉAOP-4.1.2A

DAOP-4.1.1A

260

KDOP-5.2.1A

NYDOP-5.2.1A


Járóbeteg szakellátás fejlesztésére 2007-ben meghirdetett keretösszegek, régiónként (millió Ft) 3000

2640

2650

Millió Ft

2500 2080

2000

2000 1500 1000

840

500

ÉMOP-4.1.1B

ÉAOP-4.1.2B

DAOP-4.1.1B

KDOP-5.2.1B

NYDOP-5.2.1B

A pályázatok keretében lehetőség nyílt egyrészt a helyi önkormányzatok egyes főbb alapellátási szolgálatainak helyet adó épületeinek, másrészt a járóbeteg-intézmények épületeinek korszerűsítésére infrastruktúra-fejlesztés és eszközbeszerzés által. Cél volt a szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúra-fejlesztéssel és eszközbeszerzéssel, figyelembe véve a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását, a megújuló energiaforrások használatát. A pályázat részcélja volt továbbá, hogy az esélyegyenlőség elveinek megfelelő beruházások valósuljanak meg, a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek egészségügyi alapellátáshoz és járó-beteg ellátáshoz való akadálymentes hozzáférésének érdekében. Az alapellátási szolgálatok fejlesztésének keretében a háziorvosi szolgálatnak –felnőtt gyermek, vegyes praxis –, fogorvosi szolgálatnak, központi alapellátási ügyeletnek helyt adó épületek fejlesztésre volt lehetőség. Ezen túlmenően a pályázati kiírás lehetővé tette egészségházak fejlesztése keretében, az önkormányzati feladatok közé tartozó kötelező alapellátás fejlesztésén túl, az adott településen gyakori szükségletként jelentkező járóbeteg-szakellátási (pl. fizioterápia, szemészet stb.) szolgáltatások fejlesztését, kialakítását is. A járóbeteg-intézmények fejlesztése esetében a pályázati kiírás lehetőséget biztosított meglévő járóbeteg-szakrendelők bővítésére, átépítésére, felújítására és eszközbeszerzésre a jogszabályi és a szakmai minimum feltételeknek megfelelően, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét követve.

Pályázó szervezetek • helyi önkormányzatok • önkormányzati fejlesztési társulások, többcélú kistérségi társulások • helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások által létrehozott nonprofit gazdasági társaságok • B komponensben továbbá: egyházak, non-profit szervezetek

A pályázati kiírás kiemelten támogatta az elmaradó területek fejlesztését, így az ország hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben megvalósuló projektek előnyben részesültek a kiválasztási eljárás során. A leghátrányosabb helyzetű (továbbiakban LHH) kistérségekben megvalósuló projektek magasabb támogatási intenzitás–alacsonyabb önerő biztosítása mellett pályázhattak, és a kiválasztási eljárás során pontelőnyben részesültek.

13


Eredmények Támogatandó tevékenységek:

A 2007–2008-as időszak akcióterveinek keretében meghirdetett kiírásokra országosan 397 db pályázat érkezett be a 6 régióban. A pályázati kiírásokra beérkező pályázatok messze meghaladták a rendelkezésre álló keretet, mely 15,8 milliárd Ft volt. A pályázók által igényelt támogatás ennek több mint kétszerese, 35,5 milliárd Ft.

• meglévő orvosi rendelők infrastruktúrafejlesztése, akadálymentesítése; • e ddig más célra használt ingatlan orvosi rendelővé/egészségházzá vagy központosított alapellátási ügyeletté való kialakítása, indokolt esetben új építése; • meglévő járóbeteg-szakrendelő bőv ítése, átépítése, felújítása a jogszabályi és a szakmai minimum feltételeknek megfelelően, és az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével; • szakmai felszereltség korszerűsítése minimumfeltételeknek megfelelően; • emelt szintű definitív ellátás végzéséhez szükséges gépek-eszközök fejlesztése; • infokommunikációt biztosító informatikai fejlesztések.

Tekintettel arra, hogy a támogatható, jó minőségű pályázatok forrásigénye jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló keretet, forrásátcsoportosítások következtében lehetőség nyílt – a tervezettekhez képest – több pályázat támogatására. Az Észak-magyarországi és Dél-alföldi régiók esetében több mint másfélszeresére növelték a leköthető keretösszeget, annak érdekében, hogy minél több egészségügyi szolgáltatás kerüljön fejlesztésre. 2010. január 1-ig 170 db projekt esetében hozott támogató döntést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 19,7 milliárd Ft támogatási összegre vonatkozóan.

Régió

Benyújtott pályázatok száma (db)

Támogatásra javasolt projektek száma (db)

Megítélt támogatási összeg (Ft)

Megkötött TSZ (db)

NYD

65

28

1 616 264 932

28

KD

92

32

2 580 010 877

31

ÉM

114

61

5 868 649 888

59

ÉA

90

24

3 076 788 952

23

DA

31

20

4 396 788 848

19

DD

5

5

2 152 241 568

3

397

170

19 690 745 065

163

Összesen:

Összesen 163 db támogatási szerződés megkötésére került sor 18,7 milliárd Ft támogatási összeggel. Megítélt támogatási összeg, régiónként (Ft) 5 822 830 895

6 000 000 000 5 000 000 000

4 361 723 702

4 000 000 000 3 000 000 000 2 000 000 000

2 994 716 868

2 568 124 790 1 616 179 431

1 375 156 369

1 000 000 000

NYD

14

KD

ÉM

ÉA

DA

DD

Az alapellátás fejlesztését célzó komponensre országos szinten 346 db pályázat érkezett be, és 137 projektre – háziorvosi rendelő vagy egészségház fejlesztésére – vonatkozóan került támogatási szerződés megkötésre. A legtöbb pályázatot az Észak-magyarországi régióban nyújtották be, és a források megduplázása eredményeképpen e régió rendelkezik a legtöbb támogatott projekttel is.


A maradék 51 darab pályázat a járóbeteg-intézmények fejlesztésre érkezett be. A rendelkezésre álló forrásokat tekintve a pályázatok támogatásigénye ebben az esetben is minden régióban meghaladták a lehetőségeket. Összesen 28 db támogatási szerződés került megkötésre a járóbeteg-intézmények fejlesztésére vonatkozóan. Nyertes pályázatok megoszlása régiónként és fejlesztési területenként 137

140 120 100 80 55

60 40

26

20

25 6

2 NYD

26

20 4

KD

11

3

ÉM

ÉA

8

3

DA

DD

Összesen

Háziorvosi rendelő / egészségház Járóbeteg szakellátó intézmény

A támogatott projektek megoszlása az egyes megyék tekintetében viszonylag kiegyenlített, egyedül az Észak-magyarországi régió tekintetében jelentős az eltérés. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található a legtöbb nyertes pályázat, ami azzal magyarázható, hogy ebben a megyében túlsúlyban vannak a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések. Az itt megvalósuló fejlesztéseket az önkormányzatok támogatás nélkül nem tudták volna önerőből véghezvinni, tehát a fejlesztések elmaradása az orvosi rendelők bezárásának kockázatát is maga után vonhatta volna. A táblázat nem tartalmazza a Dél-dunántúli régiót, ugyanis ebben a régióban csak járóbeteg-intézményre lehetett pályázni. Itt összesen 5 db nyertes pályázat született, 3 Somogy megyében és egy-egy Tolna és Baranya megyében. Nyertes pályázatok megoszlása megyénként 50 44 40 30 20

DA

ÉA

8

7

Fejér

KomáromEsztergom

9 3

9

9

10

ÉM

KD

NYD

Zala

Vas

Győr-MosonSopron

Veszprém

Nógrád

Heves

Borsod-AbaújZemplén

2 SzabolcsSzatmár-Bereg

Hajdú-Bihar

Békés

Bács-Kiskun

Megye/Régió

4

Csongrád

6

Jász-NagykunSzolnok

9

10

16

13

11

15


Megkezdett beruházás, lezárt projektek száma A támogatási szerződések nagy részének aláírására 2009 első félévében került sor, a projektek jelenleg megvalósítási stádiumban vannak. Elfogadott zárójelentéssel egy projekt rendelkezik a Dél-alföldi régióban. A zárójelentéstől eltekintve azonban számos projekt kivitelezése már megvalósult, és jelenleg az eszközbeszerzések, bútorozás és engedélyeztetési eljárások vannak folyamatban. A 2009-ben ismételten meghirdetésre kerültek az egészségügyi pályázati kiírások, így újból megnyílt a lehetőség pályázatok benyújtására. A kiírások két körben kerültek meghirdetésre. Júniustól a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek előzetesen jóváhagyott projektjavaslatainak kidolgozásra és benyújtására nyílt lehetőség három érintett régióban (ÉM, ÉA és DA). 2009 szeptemberében pedig megjelentetésre kerültek a normál, mindenki számára elérhető és pályázható kiírások is. Ezek benyújtási határideje 2010. január–március vége. Utóbbi kiírások keretében a rendelkezésre álló forrás összesen 10 milliárd Ft, ami várhatóan további 100-120 orvosi rendelő felújítását, és 14-16 járóbeteg-intézmény korszerűsítését teszi majd lehetővé öt régióban. Az új kiírások a 2007-es pályázati követelményeknek megfelelően készültek, kisebb módosításokkal, figyelembe véve az időközi jogszabályi változásokat is. Alapvetően a támogatás célja és a támogatható tevékenységek nem változtak.

16


NÉHÁNY TÁMOGATOTT PROJEKT BEMUTATÁSA Kedvezményezett neve: Tarnaméra Község Önkormányzat Projekt címe: „Tarnaméra község Orvosi rendelőjének fejlesztése” Megítélt támogatás összege: 20 300 000 Ft Projekt összköltsége: 21 373 010 Ft Támogatási arány: 95 %

Az Észak-magyarországi régióban található Tarnaméra Község Önkormányzata „Tarnaméra Község orvosi rendelőjének fejlesztése” címmel, minőségi háziorvosi alapellátás biztosítására komplex projektet valósított meg a lakosság és a háziorvosi szolgálat aktív bevonásával. Tarnaméra község Heves megyében, a hevesi kistérségben található, amely a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet alapján leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A községben az alapellátást végző háziorvosi szolgálat vegyes (felnőtt és gyermek) praxis, és az ellátandó betegek száma kb. 1.803 fő. A felújításra került orvosi rendelő korábban korszerűtlen infrastrukturális körülmények között, elhasználódott   bútorzattal, a legfontosabb – főleg diagnosztikai – orvosi műszerek hiányával üzemelt. A projekt keretében a meglévő épület felújítása, modern eszközök beszerzése és IT technológiák beszerzése is megtörtént, biztosítva ezzel a lakosság egészségügyi ellátásának fejlesztését. A komplex infrastrukturális fejlesztés mellett fontos szempont volt az esélyegyenlőség elveinek megfelelő beruházás (komplex akadálymentesítés), valamint a környezettudatosság gyakorlati érvényesülésének (orvosi rendelő   energiatakarékossá tétele) megvalósítása.

Kedvezményezett neve: Csesztreg Község Önkormányzata Projekt címe: Mikrotérségi házi orvosi rendelő felújítása Csesztregen Megítélt támogatás összege: 29 356 966 Ft Projekt összköltsége: 32 619 905 Ft Támogatási arány: 90 %

A Nyugat-dunántúli régióban Csesztreg Község Önkormányzata „Mikrotérségi háziorvosi rendelő felújítása Csesztregen” c. projektjének megvalósítására vissza nem térítendő támogatásban részesült. A fejlesztés célja a csesztregi házi orvosi körzet rendelőjének felújítása. Új szerkezeti megosztással, korszerű beteg-centrikus szolgáltató tér alakul ki. Az orvosi rendelő 155m2-n újult meg. Az átalakítás mellett sor kerül az épület energiatakarékosabbá tételére (nyílászáró csere, hőszigetelés, világításkorszerűsítés, akadálymentesítés). A beruházás tartalmaz orvosi műszerfejlesztést (sürgősségi ellátás és EKG eszközök beszerzését), orvosi informatikai fejlesztést és a rendelő bútorzatának megújítását is.

 

17  


A Csesztreg Községben működő háziorvosi alapellátás 7 település lakosságát látja el. Az ellátandó lakosság száma 1400-1500 fő, amelyből 171 fő tartozik a 14 év alatti korosztályhoz. A Csesztreghez tartozó kistelepüléseken sok az időskorú, vagy látásukban vagy mozgásukban bizonyos fokig korlátozott személy.

 

A tervezés folyamatában figyelembe vették a lakosság összetételét, így a teljes körű akadálymentesítés követelményeinek megfelelő épület került kialakításra, az energiahatékonyságot célzó fejlesztésekkel, a zöldterület megújításával együtt. Az átalakítás eredményeképpen új alaprajz biztosítja az orvos számára, hogy közvetlenül kapcsolata legyen az összes funkcióval (labor, kezelő, recepció, váró) ugyanakkor a beteg a vizsgálat alatt csak az orvossal kerül közvetlen kapcsolatba. A beszerzett orvosi műszerek segítségével megújult a sürgősségi ellátás, az EKG számítógéppel való összekapcsolása lehetőséget biztosít az orvosnak a vizsgálat eredményeinek azonnali áttekintésére. Az eszközök segítségével felgyorsultak a szűrővizsgálatok. Az informatikai fejlesztéssel egyszerűsödött az adminisztráció, javult a munkaidő kihasználtsága. A pályázat pozitívuma, hogy kiemelt szerepet kaptak a lakossági szűrővizsgálatok és prevenciós tevékenységek.

LAJOSMIZSE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Kedvezményezett neve: Lajosmizse Város Önkormányzata Projekt címe: A Lajosmizsei Egészségház infrastrukturális fejlesztése, kialakítása Megítélt támogatás összege: 39 231 593 Ft Projekt összköltsége: 44 515 595 Ft Támogatási arány: 88% A Lajosmizsei Egészségház infrastrukturális fejlesztése, kialakítása” címmel, Lajosmizse Város Önkormányzata által benyújtott projektjavaslat támogatásban részesült. A projekt keretében az egészségház infrastrukturális fejlesztése, egészségügyi gépbeszerzés, informatikai fejlesztés, várótermi bútorok beszerzése, szolgáltatásfejlesztés valósult meg. A felújítás során tetőhéjazat-csere, bádogozás, festés-mázolás (rendelők, öltözők, betegvárók, nyílás-zárók) valósult meg. A pályázati támogatás révén több nagy értékű egészségügyi gépbeszerzés, valamint több praxishoz kapcsolódóan informatikai program- és gépbeszerzés történt.  

18

Új szolgáltatások kerültek bevezetésre, amelyek a következők: kardiológia, pszichiátria, bőrgyógyászat, házi szakápolás. A beruházás 5 háziorvosi rendelőt, 3 fogorvosi rendelőt, 1 gyermekorvosi rendelőt, nőgyógyászatot, szemészetet, reumatológiai, kardiológiai, bőrgyógyászati, pszichiátriai, fizioterápiai, központi orvosi ügyeleti és egészségfejlesztési funkciókat, valamint otthoni szakápolást, diszpécserszolgálatot, védőnői szolgálatot, iskola-egészségügyet, házi segítségnyújtást érintett. Lajosmizse a Kecskeméti kistérségben található, lakosai száma 11 669 fő. A fejlesztés előtt az épület beázott, a mennyezeten a vakolat, a nyílászárókon a festék levált, az orvosi eszközök elhasználhatósági ideje részben lejárt, elavultak voltak. Az informatika hiányos és korszerűtlen volt. A várótermi bútorok elhasználódtak. A pályázat pozitívumai között tartjuk számon, hogy a projekt keretében 4 új szolgáltatás került bevezetésre: kardiológia, pszichiátria, bőrgyógyászat, otthoni szakápolás.

II. KÖZOKTATÁS


FENG SHUI VAGY KÖRNYEZET-ISMERET? Manapság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak (jogosan), a fizikai környezet befolyásának az emberre, hiszen környezetünk, otthonunk, családunk, munkahelyünk nagymértékben befolyásolja hangulatunkat, közérzetünket. A túlzott meleg vagy hideg kedvezőtlenül hat a koncentrációs-képességünkre, az ablakunk előtti erőteljes forgalom zaja idegessé tesz, az erdőben beszívott friss levegő felüdít. A piszkos, szürke, vagy éppen omladozó vakolatú falak nyomasztóan hatnak, a félhomályos terem álmosít. Sok vitát váltott ki az utóbbi időben az a kérdés, hogy vajon hozzájárul-e a fizikai környezet javítása a munkapszichológia másik nagy céljának, a termelékenység fokozásának eléréséhez. Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a környezeti feltételek közvetlenül befolyásolják az ember termelékenységét, a rossz környezeti feltételek egy-egy gyár termelékenységét A munkafeltételek javítása, kelleme25-30%-kal is leronthatják. sebbé tétele a munka-pszichológia feladata. Az optimális feltételek megA tanulási infrastruktúra fejlesztése sem elhanyagolható eleme az teremtése azonban többnyire jelentős eredményre vezető nemzeti stratégiáknak. A kormányok felismerték, anyagi áldozatot igényel, ám az ilyen hogy az iskola légköre és kultúrája, belső tárgyi környezete is jelentős jellegű befektetés rendszerint gazdamértékben hozzájárul a tanulók motiválásához. Egyértelmű, hogy az ságilag is kifizetődő a vállalat, illetve iskolaépület megtervezésének meg kell felelnie mind a dinamikus és a társadalom számára. összetett jelenkori ifjúsági kultúra követelményeinek, mind pedig a tanulók és a helyi közösségek jövőbeni szükségleteinek.

HONNAN INDULTUNK? A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából 2007 júniusában és júliusában 2418 önkormányzati fenntartású általános iskola körében kérdőíves adatgyűjtést végzett. A várakozásoknak megfelelően az épületek fizikai állapota sajnos többnyire rossz, gyakran a minimális követelményeket sem tudják teljes egészében teljesíteni. A felmérésben részt vevő épületeknek csak háromnegyed része felel meg a szellőzési illetve az épületgépészeti követelményeknek. Az iskolaépületek mindössze 31%-a elégíti ki az akadálymentességi követelményeket, 38%-ában a villamos berendezések illetve a hálózat részleges korszerűsítést, 11%-ában pedig teljes korszerűsítést igényel. Az iskolák 31%-ában a világítás részleges korszerűsítésre, 12%-ában pedig teljes felújításra szorul. Az iskolák 45%-ában nem teljesen megfelelő a WC-k, mosdók, tusolók állapota.

21


Az önkormányzati fenntartású átalános iskolák épületeinek állapota, felszereltsége (Szonda-Ipsos felmérése alapján 2007) 4% 11%

felújítást nem igénylő épület

30%

gazdaságosan fel nem újítható épület teljes felújítást igénylő épületek aránya

55%

részleges felújítást igénylő épületek aránya

A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából 2007 júniusában és júliusában 2418 önkormányzati fenntartású általános iskola körében kérdőíves adatgyűjtést végzett. Megjelent a felmérés alapján készített kutatási jelentés, amely a számok tükrében mutatja be az iskolák épületeinek, berendezéseinek, műszaki felszereltségének és infrastruktúrájának állapotát.

Az oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális ellátottsága a közoktatás teljes spektrumában hiányos, mind az épületállomány, mind az eszközellátottság tekintetében. Az alkalmazott és elavult építési technológiával épített épületek megújítása a forráshiányokkal küzdő fenntartók számára sok esetben nem biztosított. Megfelelő feltételrendszer hiáA támogatott projektek értékelése nyában a 21. századi hatékony és minőségi nevelés-oktatás nem bizsor án hangsúlyosan figyelembe vett tosítható. szempontok: • d eszegregáció • s zociálisan hátrányos helyzetű térségek fejlesztése • települések közoktatási összefogásának megteremtése • s zínvonalas oktatási feltételek biztosítása

A 2007 szeptemberében meghirdetett program célja a korszerűtlen, lelakott iskolaépületek felújítása. A programban óvodák, iskolák rekonstrukciójára (pl. a fűtésrendszer korszerűsítése, a világítás felújítása, tornaterem-fejlesztés) kerül sor úgy, hogy közben a pályázat kiírója szigorú esélyegyenlőségi, költséghatékonysági és fenntarthatósági szempontokat írt elő a pályázók számára. Így csak olyan intézmény kaphatott támogatást a felújításra, amely maga is megújul, javítja képzési színvonalát.

AZ OKTATÁS A JÖVŐ IPARÁGA Az oktatás és képzés perspektívájából a legjelentősebb fejleményeknek kétségtelenül a nemzetközi gazdasági és társadalmi viszonyokat forradalmasító ún. globalizáció, valamint a viharos tempójú tudományos-technológiai fejlődés és ezek szerteágazó és helyenként ellentmondásos társadalmi, gazdasági, kulturális kihatásai minősülnek.

22

A globalizáció az emberek, eszmék, tudományos-technológiai ismeretek, áruk és szolgáltatások kontinenseket, országhatárokat nem ismerő, szinte korlátlan áramlása.


A globális gazdasági versengés kiéleződése valamint a tudományos-technológiai fejlesztéssel szemben támasztott fokozott követelmények hihetetlen módón felértékelték a tudás, a készségek és az alkalmazkodó készség eredőjének tekinthető emberi erőforrás minőségét, amely a versenyképesség meghatározó alkotóeleme. Noha az emberi erőforrás minősége számos egyéb tényezőtől függ, aligha vitatható, hogy a versenyképes és a folyamatosan megújulásra képes tudás elsődleges forrása az oktatás és a képzés. Tony Blair – egykori brit miniszterelnök – nyilatkozta egy alkalommal, hogy szinte lehetetlen feladat a megszorítások közepette fejleszteni az oktatást. Ennek ellenére azt mondta, három prioritása van a politikájának: az oktatás, az oktatás és az oktatás. Mire az ellenzék képviselője, aki korábban volt miniszterelnök, azt válaszolta, hogy náluk is, csak nem ebben a sorrendben.

Más szóval az oktatás, képzés mindenkori színvonala, eredményessége és hatékonysága nem csupán a gazdasági versenyképesség, a növekedési potenciál erősítésének kulcseleme, hanem végeredményben a jólét gyarapításának, a társadalmi összetartozás megőrzésének és újrateremtésének egyik legfontosabb záloga.

AZ EU OKTATÁSI CÉLKITŰZÉSEI

Erősödnek az EU törekvései az oktatás fejlesztésére

Gazdasági növekedés

Infotelekommunikációs eszközök szerepének erősítése Oktatási tapasztalatok átadását támogató rendszerek, adatbázisok átadása

Az Európai Unió felismerte, hogy a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az oktatást és a szakképzést úgy alakítani, hogy az iskolából, egyetemről kikerülő fiatalok megállják a helyüket a munkaerőpiacon, és tudásukkal hozzásegítsék a közösséget ahhoz, hogy a kontinensek közötti, egyre fokozódó gazdasági versenyben helytálljon, és erősítse pozícióit. Ehhez kapcsolhatók az Európai Unió azon törekvései, mint az oktatás és

23


gazdaság közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, az oktatás minőségének fontossága, a kiemelt figyelem az informatikai és telekommunikációs eszközök és módszerek szerepének erősítésére, és ezt szolgálják az oktatásban szerzett tapasztalatok átadását támogató rendszerek, adatbázisok is.

Az oktatás, a tanulás ügye tulajdonképpen csak a legutóbbi másfél évtizedben nyerte el méltó helyét az Európai Unió politikai arzenáljában. Nem árt emlékeznünk arra, hogy az Európai Gazdasági Közösség, közkeletű nevén a Közös Piac megalapításáról szóló Római Szerződés még egy szót sem ejtett az oktatásról, amelyet kizárólagosan nemzeti hatáskörbe tartozó ágazatnak tekintett.

A közoktatási infrastruktúra fejlesztése az Európai Regionális Fejlesztési Alapból kerül támogatásra (ERFA). A támogatás célja az EU területén megvalósuló regionális fejlődés, megerősített versenyképesség és a területi együttműködés elősegítése. Az elsődlegesen finanszírozott területek közé tartozik a kutatás, az innováció, a környezetvédelem és a kockázat-megelőzés, valamint az infrastruktúra – különösen a legkevésbé fejlett régiók esetében.

24

A gazdasági növekedés önmagában nem elég ahhoz, hogy hosszabb távon megakadályozza az egyes társadalmi csoportok, hátrányos helyzetű rétegek leszakadását, a társadalomból való kizáródását. Ennek egyik legfőbb oka a munkanélküliség. Az Európai Unió az oktatás és szakképzés segítségével veszi fel a harcot e jelenség ellen: ezt a célt szolgálják a felnőttoktatást és az ún. élethosszig tartó tanulást is (a három L: life long learning) támogató oktatási formák, a nyitott és távoktatás hangsúlyosabb jelenléte az Európai Unióban. Az 1957 óta eltelt közel fél évszázad alatt világméretekben, és az időközben 15 majd 27 országot tömörítő államközösséggé duzzadt Európai Unión belül is olyan mélyreható társadalmi, gazdasági-technológiai és kulturális változások mentek végbe, amelyek gyökeresen megváltoztatták az oktatás társadalmi, gazdasági szerepéről, fontosságáról vallott tudományos, közpolitikai gondolkodást és felfogást. Az Európai Tanács 2000. márciusi lisszaboni csúcsértekezlete azt az ambiciózus célt tűzte az Európai Unió elé, hogy Európát a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú térségévé változtassa, ahol a tartós gazdasági növekedés feltételei között több és jobb munkahely teremthető, s ahol erősödik a társadalmi kohézió. A stratégia ambiciózus céljainak megvalósításában az Európai Unió kiemelkedő szerepet szán az oktatásnak, képzésnek.


A KÖZOKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN Az egyes Operatív Programok lehatárolása és egymásra épülése

TÁMOP – tartalom fejlesztés

ROP – Épületek, egyéb tárgyi infrastruktúra fejlesztés

TIOP – Informatikai eszközök fejlesztése

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban: ÚMFT; 2007-2013) keretében 2007-2008. között a közoktatás-fejlesztést célzó pályázati kiírások összesen 4 alkalommal (3 körben) jelentek meg. A pályázati kiírások alapvető célja a közoktatási intézmények modernizációjának támogatása. Ennek keretében infrastruktúra és eszközfejlesztés célirányos támogatása valósult meg, a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Az intézmények fejlesztése a régiók hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá a régiókon belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtésével.

A program indokoltsága: Az oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális ellátottsága a közoktatás teljes spektrumá21. századi hatékony és minőségi ban hiányos, mind az épületállomány, mind az nevelés-oktatás biztosítása eszközellátottság tekintetében. Az alkalmazott és elavult építési technológiával készült épületek megújítása a forráshiányokkal küzdő fenntartók számára sok esetben nem lehetséges. Megfelelő feltételrendszer hiányában a 21. századi hatékony és minőségi nevelés-oktatás nem biztosítható. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében szükséges a közoktatási intézmények megfelelő eszközökkel való ellátottságának javítása.

A program megvalósítása: A 2007 szeptemberében meghirdetett program keretén belül lehetővé vált a korszerűtlen, lelakott óvoda és iskolaépületek felújítása, korszerű nevelési-oktatási intézmények kialakítása. A program keretében a közoktatási funkciók széles körének támogatására került sor.

Támogatható közoktatási feladatellátási helyek

• Ó vodák • Általános iskolák • Középiskolák • Kollégiumok • G yógypedagógiai intézmények

Támogatható tevékenységek tekintetében a pályázati kiírás kifejezetten támogatta a komplex fejlesztési programok kidolgozását.

25


Kiemelt célok a pályázatok megvalósításával kapcsolatban

Akadály mentesítés

Környezettudatosság

Eszközbeszerzés

Komplex fejlesztések

Esélyegyenlőség

Fenntarthatóság

Az infrastrukturális fejlesztés, valamint eszközbeszerzés részeként megvalósulhatott: • energiatakarékos és korszerű közoktatási intézmények kialakítása, meglévő intézmények akadálymentes felújítása, rekonstrukciója, bővítése, modernizációja, többfunkcióssá és energiatakarékossá tétele; • a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézményi belső terek kialakítása a méltányos oktatási környezet alapkövetelményeinek figyelembe vételével; • óvodai és bölcsődei fejlesztések továbbá új intézményegység létrehozásához kapcsolódó új épület/épületrész akadálymentes építése; • új tornaterem, tornaszoba valamint orvosi szoba építése, az intézmények udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, sportudvar kialakítása, fejlesztése; • eszközbeszerzés: a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése. A közoktatási intézmény felújítását és az eszközbeszerzést megvalósító programoknál követelmény a 21. századi, korszerű nevelési, oktatási környezet megteremtése. Alapvető kritérium, hogy egyetlen fejlesztés sem történhet meg a hozzákapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. Kompetenciaalapú az az oktatás, amely előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. Kompetenciaalapú oktatásnak a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. A területi különbségek kiegyenlítésére, így a területi esélyegyenlőségre való törekvés nyomatékosan jelenik meg a pályázati kiírásokban (mind NFT I., ÚMFT keretében). Kifejezett cél a hátrányos helyzetű területeken megvalósuló fejlesztések támogatása. A pályázati kiírások ösztönzik a leghátrányosabb helyzetű (továbbiakban LHH) kistérségek fejlesztéseit, hátránykompenzációs szempontok érvényesítésével előnyben részesítik az elmaradott térségekben megvalósuló projektjavaslatokat. 26


Alacsonyabb önerő

Értékelés során pluszpont

LHH kistérségekben megvalósuló beruházások támogatása

Oktatási esélyegyenlőség tekintetében a pályázati kiírás biztosítja és elősegíti a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű valamint sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók számára az oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtését. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában - legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A pályázati kiírásban kiemelt cél a szegregációmentes oktatási környezet és pedagógiai módszertan biztosítása. Az ÚMFT keretében a korábbiaktól eltérően, a magyarországi régiók számához igazítva 7 regionális operatív program (ROP) készült abban a szellemben, hogy a közoktatás-fejlesztések területén a regionális sajátosságokhoz igazított, az adott területen felmerülő problémákra leghatékonyabban reagáló beavatkozási koncepciók készüljenek. Reformként tartjuk számon a Dél-dunántúli régióban megvalósuló fejlesztéseket, melyek keretében az intézmények integrációjára és együttműködésére alapozott fenntartható beruházások valósultak meg. Eredmények: Az ÚMFT keretében meghirdetett felhívásokra beérkező pályázatok messze meghaladták a rendelkezésre álló keretet és a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) I. időszak azonos célterülettel meghirdetésre került kiírásokra beérkező pályázatok számát is (átlagosan 5-6 szoros túljelentkezés került regisztrálásra). A 2007-2008-as időszakban 365

A világ egyik legnagyobb könyvvizsgálója, a KPMG tíz közép-kelet-európai ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) együttműködésével készített felmérése szerint a régióban Magyarország vezet az uniós források időarányos felhasználásában! A forrás-lehívás hangsúlyos részét a közoktatási infrastruktúra-fejlesztések adják.

27


projekt került támogatásra, több mint 103 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatási összegben, mely a regionális fejlesztéseken belül a humán infrastruktúra fejlesztésre (ezek közé tartozik a szociális, egészségügyi, közoktatási és akadálymentesítést célzó területek fejlesztései) allokált források tekintetében is a legmagasabb. NFT I./ÚMFT támogatott projektszám 70 60

Projektszám

50 40 30 20 10

KM

ÉA

ÉM

DA

NYD

KD

DD

NYD

KD

DD

NFT I. összesen ÚMFT összesen

NFT I./ÚMFT támogatás

Támogatás (millió Ft)

25 000 20 000 15 000 10 000 5 000

KM

ÉA

ÉM

DA

NFT I. támogatás összesen (millió Ft) ÚMFT támogatás összesen (millió Ft)

28

Az ÚMFT 2007-2008-as kiírásaiban támogatott 365 pályázat célterületenkénti megoszlását az alábbi ábra mutatja. A lenti adatok elemzéséből arra a következtetésre juthatunk, hogy a közoktatás-fejlesztési pályázati kiírások teljesítik azt a törekvést, miszerint az alapfokú nevelés és oktatás támogatása prioritást élvez. A támogatott pályázatok vonatkozásában megállapíthatjuk, hogy a 365 projekt keretében 469 közoktatási funk-


ció infrastruktúrája kerül felújításra, melyből az alapfokú nevelés-oktatás fejlesztésére 407 pályázat irányul. Országos adatok alapján egy pályázatban átlagosan 1,3 közoktatási funkció megújítása történik meg. Támogatott feladatellátási helyek, országos 20

7

35 164

óvoda iskola középiskola kollégium gyógyped

243

A támogatott pályázatokban közel 150 ezer gyermek óvodai, iskolai nevelési környezete újult meg.

Fejlesztéssel érintett gyermekek, tanulók száma, régiónként (2007–2008) 20 504 26 984 ÉAOP

19 067

ÉMOP NYDOP

32 011

DAOP KDOP

14 684

KMOP DDOP

22 832

13 734

A támogatott pályázatok jelentős többsége a projektmegvalósítás időszakában van. A támogatott 365 pályázat közül 287 pályázat érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik, így a támogatott projektgazdák közel 80%-a a projektmegvalósítást megkezdte. A támogatási szerződéssel rendelkező pályázók 83%-a esetében a kivitelezési munkálatok folyamatban vannak. A Közép-magyarországi régióban támogatott 62 pályázat közül 15 projektgazda a projektmegvalósítást sikeresen lezárta.

29


400 350 300 250 200 150 100 50 Támogatási szerződéssel is rendelkező pályázat

Támogatott pályázat

Kivitelezési folyamatban

A program sikerét mutatja, hogy a 2007-2008-as időszakban az Európai Unió társfinanszírozása mellett megvalósuló, a közoktatási intézmények infrastrukturális megújulására fordított fejlesztési összegek lényegesen magasabbak, mint a korábbi években. A fejlesztési lehetőségek azonban még nem értek véget, ugyanis mind a 2009-ben, mind a 2010-es évben jelentős források állnak az intézményfenntartók részére, annak érdekében, hogy a megkezdett folyamat a jövőben is sikeresen folytatódjon. A támogatott pályázatok területi megoszlásának vizsgálatakor megállapítható, hogy a legtöbb pályázat Pest megyében valósul meg. Ezek alapján a Közép-magyarországi régióban megjelentetésre kerülő pályázati kiírás célja teljesülni látszik azzal, hogy a fejlesztések elsősorban Pest megyére fókuszálnak. A többi megye esetében viszonylag kiegyenlített a fejlesztések szórása.

60

Darabszám

50 40 30 20

DA

30

DD

ÉA

ÉM

KD

KM

NYD

Zala

Vas

Győr-MosonSopron

Pest

Budapest

Veszprém

KomáromEsztergom

Fejér

Nógrád

Heves


SzabolcsSzatmár-Bereg


Hajdú-Bihar

Tolna

Somogy

Baranya

Csongrád

Békés

Bács-Kiskun

Megye/Régió

10


FORRÁS: EUTÉR (WWW.EUTER.NFU.HU)

A támogatott projektek országos eloszlása:

31


NÉHÁNY TÁMOGATOTT PROJEKT BEMUTATÁSA Kedvezményezett neve: Kozármisleny Város Önkormányzata Projekt címe: „Tanulva sportolni – sportolva tanulni” – a kozármislenyi többcélú Janikovszky Éva Művelődési Központ mint integrált mikrotérségi központ fejlesztése Megítélt támogatás összege: 692 223 872 Ft Projekt összköltsége: 769 137 636 Ft Támogatási arány: 90 % Kozármisleny Város Önkormányzata a „‚Tanulva sportolni – sportolva tanulni’” – a kozármislenyi többcélú Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ, mint integrált mikrotérségi központ fejlesztése címmel benyújtott pályázat a Dél-dunántúli régió egyik leginkább fejlődő, demográfiailag ugrásszerűen növekvő településén, Kozármislenyben valósul meg. A projekt megvalósítására a Kozármislenyben működő két oktatási intézmény szakmai együttműködésében kerül sor. A legfőbb cél az intézményintegráción alapuló, többcélú intézmény fejlesztése mikrotérségi szinten, komplex fejlesztési program (tartalom-, infrastruktúra-, eszközpark-fejlesztés) keretében. Az infrastrukturális fejlesztés az intézmény három oktatási intézményegységére koncentrálódik – általános iskola, óvoda, bölcsőde. A projekt keretében megtörténik az iskola valamint a kapcsolódó tornaterem felújítása, továbbá közel 600 m2-rel történő bővítése, mely 4 új tantermet jelent az intézmény számára. Emellett megvalósul az óvoda felújítása, az óvoda emeletén kialakított bővítményben mintegy 960m2 alapterületen helyet kap három új foglalkoztató csoportszoba, egy fejlesztő szoba és az ellátott gyerekszám miatt két tornaszoba valamint egy rendezvényterem. A bölcsőde épületében 410m2 alapterületű közösségi helyiség kerül kialakításra, mely rendezvénytermet, aulát valamint megfelelő akusztikával rendelkező színházat jelent. Az épületek felújításának egyik fontos eleme az energiatakarékosság jegyében történő fűtéskorszerűsítés, melynek keretében gazdaságosabban működtethető és üzemeltethető, korszerű fűtési rendszer kerül kiépítésre, valamint sor kerül alternatív energia (napenergia) hasznosítására is. Megtörténik továbbá az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása. A pályázat kifejezetten törekszik az infrastrukturális megújulás mellett a tartalmi megújulás biztosítására is, annak érdekében, hogy a környezet korszerűsítése, új oktatási kultúra és tartalom fejlesztésével együtt valósuljon meg a minőségi oktatás és hozzáférés érdekében.

32


Kedvezményezett neve: Újhartyán Község Önkormányzat Projekt címe: Újhartyáni Német Nemzetiségi Óvoda – konyha „Gyerekvár” építése Megítélt támogatás összege: 382 778 061 Ft Projekt összköltsége: 425 308 957 Ft Támogatási arány: 90 % A Közép-magyarországi régióban található Újhartyán Község Önkormányzata a „Újhartyáni Német Nemzetiségi Óvoda – konyha »Gyerekvár« építése” c. projektjének megvalósulása 2008 áprilisában indult. A projekt keretében az óvoda külső-belső megújításán túl, férőhelynövelés, konyhai kapacitásbővítés és rekonstrukció, valamennyi fogyatékosságra kiterjedő teljes-körű akadálymentesítés és a gyermekek igényeinek megfelelő játszópark létesült. Az új épületben megvalósul a tornaszoba kialakítása, mely nélkülözhetetlen az egészséges neveléshez. Az egészséges nevelésre való törekvés keretében sószoba került kialakításra, mely prevenciós szerepével az egészség megőrzését és a gyermekkorban gyakran előforduló felső-légúti megbetegedések megelőzését szolgálja. Az építési munkálatok kiegészítéseként a projekt keretén belül eszközbeszerzés is megvalósult, a konyhánál a HACCP előírásoknak megfelelő kisgépek kerültek beszerzésre, az óvodai részen a 11/1994 (VI.08.) MKM rendeletben foglaltak óvodai alapfelszerelés, nevelést elősegítő fejlesztő eszközök, udvari játékok kerültek megvásárlásra. Az integrációs nevelés biztosítja a hátrányos helyzet mérséklését, a fogyatékossággal élők számára az oktatáshoz történő maradéktalan hozzáférést; a nemzetiségi nevelés hozzájárul a hagyományok megőrzéséhez, kulturális identitásuk fenntartásához.

33


Kedvezményezett neve: Pápa Város Önkormányzata Projekt címe: Pápa Városi Óvodák Infrastrukturális fejlesztése Megítélt támogatás összege: 142 426 155 Ft Projekt összköltsége: 158 268 869 Ft Támogatási arány: 90% A Közép-dunántúli régióban Pápa Város Önkormányzata által megvalósított projekt eredményeként felújítására, korszerűsítésre, bővítésre és komplex akadálymentesítésre kerül a Városi Óvodák 3 tagintézménye. A környezettudatos beruházás keretében napkollektor kerül A csókai tagóvoda beszerelésre. A pályázó eszközbeszerzése keretében a kreativitás feja beruházás előtt... lesztését és a környezeti nevelést szolgáló nevelési eszközöket szerzett be. A fejlesztéssel megszűnik az óvodai férőhelyek hiánya, a gyermekek egészséges, harmonikus környezetben fejlődhetnek, és kialakulhatnak a fontos kompetenciák alapjai. Az eszközbeszerzés és a bútorozás támogatja a nevelési program hatékonyságát, a gyerekek kulcskompetenciájának erősítését, a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását. A környezeti nevelést szolgáló eszközök a pedagógiai program környezeti nevelési elemeinek megvalósítását szolgálják, a mozgást fejlesztő eszközök hozzájárulnak a pedagógiai program egészségmegőrzésre irányuló, egészséges életmódra nevelési céljainak eléréséhez; a zenei kompetenciafejlesztő eszközök a gyerekek zenei képességeinek fejlesztését, a sókuckók a gyerekek egészségmegőrzését szolgálják. A kialakított szelektív hulladékgyűjtő sziget támogatja a beruházás „zöld” jellegét és a környezettudatosság erősítését. Mindhárom felújításra került óvoda épülete, több mint 70 éves volt. A három óvoda mindegyikében megvalósul a projekt zárásáig az integrált és integrációs nevelés-oktatás. A megújult környezet megfelelőbb hátteret nyújt a személyre szabott fejlesztésnek, a – különösen a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő – korai lemaradást csökkentő egyéni foglalkozásoknak.

...és a beruházás után. 34

III. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE ÉS AKADÁLYMENTESÍTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN


EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK, SZAKPOLITIKÁK ÉS HAZAI ALKALMAZÁSUK Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkelye megfogalmazza, hogy az Európai Unió politikái és tevékenységei meghatározása során figyelembe veszi többek között a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szintű szociális biztonság garantálására, valamint a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket. Az Európai Unió a tagállami szociális védelmi rendszerek jelentős eltéréseire való tekintettel nem ír elő kötelező teljesítendőket e téren. Az egyes tagállamok szociális rendszereinek közelítését és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem uniós céljához való közelítését a nyitott koordinációs módszer („Open Method of Coordination, OMC”) segíti elő. Ennek keretében közös célkitűzések megfogalmazására, összehangolt indikátorrendszer alkalmazására, jelentések készítésére, kölcsönös tanulási alkalmak biztosítására és közösségi akcióprogramok megvalósítására kerül sor. Összhangban a Lisszaboni Stratégiával és az Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiájával, a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemmel kapcsolatos közös célkitűzések fogalmazódtak meg:

Társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem

Mindenki számára megfelelő, elérhető, fenntartható és hatékony szociális védelmi rendszerek és társadalmi befogadási politikák alkalmazásával a társadalmi összetartozás és esélyegyenlőség megteremtése

Az aktív társadalmi befogadás megteremtése a munkaerő-piaci részvétel támogatásával

A jó kormányzás és átláthatóság erősítése az érintettek bevonásával a politikák kialakításába, végrehajtásába és monitorozásába

Hatékony és hatásos társadalmi befogadási politikák megfelelő koordinációjának megteremtése

Az alapvető erőforrásokhoz való hozzáférés megteremtése

37


A közös célkitűzések emellett a nyugdíjrendszerekre valamint az egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerekre vonatkozó célokat is tartalmaznak. 2006 óta a tagállamok egységes nemzeti stratégiai jelentéseket készítenek a társadalmi kirekesztődés, a nyugdíjrendszerek és az egészségügyi és tartós ápolási rendszerek stratégiai fejlesztési kérdéseiről, illetve ezek elérését szolgáló intézkedéseikről. A legutóbbi hazai, ilyen dokumentum a Nemzeti Stratégiai Jelentés a Szociális Védelemről és a Társadalmi Összetartozásról 2008–2010. Ez az átfogó jelentés értékeli a szociális védelmi rendszerek hazai eredményeit, és sorra veszi az elmúlt időszakban a szociális ágazatban jelentős stratégiai döntéseket. Ezek közül kiemelt figyelmet érdemelnek: • a munkaerőpiacról kirekesztett emberek foglalkoztatásba való visszatérését ösztönző lépések (Út a munkába program és a szociális segélyezéshez kapcsolódó változások); • a területi és lakhatási hátrányok oldását elősegítő fejlesztések (térségi integrált programok, Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Terve); • a fogyatékossággal élőket érintő ügyek (Országos Fogyatékosügyi Program és kapcsolódó kormányzati intézkedési terv), amelyekhez kapcsolódnak a ROP-ok akadálymentesítési fejlesztései; • a gyermekek szegénységét oldó beavatkozások (2007–2032 Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia és a kapcsolódó kormányzati cselekvési terv) területeit. Ez utóbbi terén kiemelt figyelmet érdemelnek a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítását szolgáló beavatkozások, amelyek a bölcsődei és családi napközi hálózat infrastruktúrájának fejlesztésével a ROP-okban valósulnak meg.

HAZAI SZABÁLYOZÁS A szociális és a gyermekjóléti szolgáltatások biztosítására hazánkban a helyi önkormányzatok kötelezettek. A szociális és gyermekvédelmi törvény előírja – alapvetően településnagysághoz kötött módon – a biztosítandó szolgáltatások körét. Az önkormányzatok teljes körűen kötelesek a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását, ezen túl az étkeztetést és házi segítségnyújtást, valamint az egyéb szociális szolgáltatásokhoz, különösen a családsegítéshez való hozzáférést biztosítani. A jogszabály településnagysághoz kötötten írja elő a többi ellátási forma biztosítását: a települések 2000 fő fölött családsegítést, 3000 felett családsegítést és idősek nappali ellátását, 10 000 fő felett a fentieken túl egyéb nappali ellátást valamint bölcsődét kötelesek működtetni. A 20 000 fősnél nagyobb települések kötelesek gyermekek átmeneti otthonát, 30 000 felettiek családok átmeneti otthonát illetve átmeneti ellátást nyújtó egyéb bentlakásos szociális intézményeket, 40 000 fő felettiek gyermekjóléti központokat, 50 000 fő felettiek utcai szociális munkát is biztosítani. A megyei jogú városok és megyei önkormányzatok kötelesek minden más, alapvetően tartós bentlakást nyújtó szociális szolgáltatás biztosítására. A szociális törvény nevesít mindezeken túl további szociális alapszolgáltatásokat is, mint például a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás. Ez utóbbiak finanszírozását – eltérően a fentiektől, amelyek szolgáltatásonként meghatározott módon, a költségvetési törvényben évente meghatározott mértékben részesülnek intézményi normatív támogatásban, ez utóbbi szolgáltatások finanszírozását évente igényelhető támogatásokkal segíti elő.

38

Jelentős problémát jelent a bölcsődei férőhelyek száma. A közel 500 hazai bölcsőde kevés ahhoz, hogy megkönnyítse a szülés után újra dolgozni akaró anyák helyzetét. Jelenleg a háromévesnél fiatalabb gyerekek mindössze 8 százalékát tudják befogadni. Az intézmények száma azonban az elmúlt években drasztikusan csökkent: míg 1989-ben 1084 bölcsőde volt az országban, 2005-ben már csak 536.


A bölcsődék számának alakulása (db)

1200

1 084

1000 800 600

515

536

561

2003

2005

2009

400 200

1989

Valamennyi szociális és gyermekjóléti szolgáltatást a szektorsemlegesség elvének megfelelően nyújthatják civil, egyházi, piaci szervezetek is, az önkormányzatokkal szerződve, illetve az esetek többségében a nélkül is. A jelenlegi szabályozási és finanszírozási gyakorlatban előnyt élveznek a társulások által biztosított szolgáltatások, ami a nagyobb összegű normatív finanszírozásban nyilvánul meg. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 2007. évi módosítása igen lényeges szemléletbeli változást hozott. Az azt megelőzően előírt, alapvetően a középületekre értelmezhető és elsősorban a mozgássérült személyek szükségleteit szem előtt tartó akadálymentesítési kötelezettséget felváltotta a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének kötelezettsége. Az önkormányzatok, valamint az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények épületeiben azonban még jelentős részében nem biztosítottak e feltételek.

SZOCIÁLIS ELLÁTÁS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSE ÉS AKADÁLYMENTESÍTÉS AZ ÚMFT RENDSZERÉBEN ÉS A REGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) jelentős hangsúlyt helyez arra, hogy forrásaival segítse a társadalom teljesítőképességének növekedését, a gazdaság növekedése és a társadalom minden rétegének életminősége javításának érdekében. Az ÚMFT ennek megfelelően célul tűzi ki, hogy forrásainak segítségével hazánk emberi erőforrásai jelentősen fejlődjenek, segítve az ország társadalmának megújulását. Az ÚMFT „Társadalmi megújulás” prioritása értelmében „a társadalom megújulásának alapja az emberi erőforrások minőségének fejlesztése”. A társadalmi megújulás stratégiája – a társadalmi kohézió erősítése és a területi egyenlőtlenségek csökkentése mellett – hozzájárul a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés eléréséhez, mindezek meghatározó tényezője. Fontos szempontként jelenik meg azonban az is, hogy a beavatkozások megtervezése során fontos feladat az eltérő regionális adottságok és igények figyelembevétele is.

A humán közszolgáltatások infrastruktúrájának – épületeinek, eszközállományának – fejlesztése során az ÚMFT alapelvként rögzíti, hogy a fejlesztések a szolgáltatások hozzáférhetőségének és azok minőségének javítását kell, hogy szolgálják. 39


Az ÚMFT a társadalmi befogadást, ezzel az egész társadalom összetartó erejét erősítő szociális – beleértve a gyermekjóléti szolgáltatásokat is – szolgáltatások intézményrendszerének oly módon történő átalakítását támogatja, amelyben a nagyobb erőforrásokkal rendelkező kis- vagy mikrotérségek, valamint a nagyobb települések a kistelepülésen élők számára is biztosítani tudják a minőségi szolgáltatások infrastrukturális hátterét. A szolgáltatáshiányos térségekben innovatív, integrált szolgáltatások létrehozására kerül sor, a kistelepülések lakói számára pedig megteremtésre kerülnek annak feltételei, hogy hozzáférjenek a korszerű központok magasabb szintű szolgáltatásaihoz. Az ÚMFT a munkába való bekapcsolódást a családi élet és a munkavégzés összeegyeztetését lehetővé tevő gyermekek napközbeni ellátásával, illetve a rászoruló hozzátartozók gondozását segítő szolgáltatások fejlesztésével segíti, a közösségi terek kialakításával és felújításával pedig a helyi közösségi és ifjúsági aktivitás feltételeit javítja. A hátrányos helyzetű embereket érintő szolgáltatások fejlesztése a bentlakásos intézményi elhelyezés visszaszorításához is hozzájárul. Ugyanakkor korszerűsítésre kerülnek a meglévő bentlakásos intézmények és folytatódik a nagy intézméTámogatandó tevékenységek nyek kiváltása, elsősorban az intézményi szolgáltatások biztosítására • T IOP 3.4.2 – Bentlakásos intézmények teljességgel alkalmatlan kastélyépületekben. A szakosított szociális korszerűsítése ellátások (bentlakásos) intézményeinek fejlesztését a fogyatékkal élők, • T IOP 1.2.1 – AGÓRA – multifunkcionális közösségi központok és területi közműa pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalan személyek ellátó velődési tanácsadó szolgálat infrastrukintézményeinek valamint a gyermekvédelmi bentlakásos intézmények turális feltételeinek kialakítása fejlesztését a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatja. • T IOP 3.3.1 – A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megterem tése

A legkisebb települések esetén az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) teszi lehetővé integrált közösségi szolgáltató terekben e szolgáltatások infrastruktúrájának kialakítását, valamint a falués tanyagondnoki szolgáltatások fejlesztését. A szakmai programok, szolgáltatási innovációk és összehangolt ágazati szolgáltatások fejlesztését a Társadalmi Megújulás Operatív Program forrásai teszik lehetővé.

Az ÚMFT jelentős forrásokat különített el a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés céljaira, annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő embertársaink akadályok nélkül hozzáférjenek a közszolgáltatások teljes köréhez. A fogyatékossággal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény elvárásainak megfelelő fizikai és infokommunikációs akadálymentesítési tevékenységeket az önkormányzati felelősségi körben működő intézmények esetében a regionális operatív programok, az állami közfeladatokat ellátó intézmények esetében pedig az ágazati Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatja. A regionális operatív programok a kisebb települések és valamennyi önkormányzat számára kötelezően előírt szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését segítik elő. Ez a szociális területen a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat (mint pl. az étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi és alacsony küszöbű ellátása valamint az idősek, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek és hajléktalanok nappali ellátását) jelenti, a gyermekvédelmi területen pedig a lakhatást nem nyújtó gyermekjóléti szolgáltatásokat, azaz a gyermekjóléti szolgálatot és a gyermekek napközbeni ellátásának két kiemelt intézményét, a bölcsődét és családi napköziket. A foglalkoztatottság növelése érdekében a régiók támogatják a család- és otthon-közeli szolgáltatások valamint a család és a munkahely összehangolását segítő gyermekjóléti és szociális nappali szolgáltatások infrastruktúrájának kialakítását és fejlesztését. A nők munkaerőpiacra való visszajutásának elősegítése érdekében a régiók kiemelten kezelik a bölcsődei ellátás fejlesztését, a szolgáltatás-hiányos területeken új bölcsődék létrehozását.

40


RÉGIÓSPECIFIKUMOK Az ÚMFT keretében a korábbiaktól eltérően, a magyarországi régiók számához igazítva hét regionális operatív program készült abban a szellemben, hogy a szociális-fejlesztések területén a regionális sajátosságokhoz igazított, az adott területen felmerülő problémákra leghatékonyabban reagáló beavatkozási koncepciók készüljenek. A fenti célokon túl a Dél-alföldi és az Észak-alföldi régió támogatja az önkormányzatok tulajdonában lévő, üresen álló, funkciójukat vesztett épületek többfunkciós közösségi, ifjúsági terekként és információs pontok létrehozása érdekében való hasznosítását, illetve a helyi közösségeket, civil szerveződéseket, a működésükhöz szükséges infrastrukturális feltételek kialakításával. A Dél-dunántúli régió az integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakítását preferálta. A program támogatta az integrált központok kialakítását (kistérségi és mikrotérségi szolgáltató központok), ahol lehetőleg egy helyen biztosíthatóak a központ vonzáskörzetét ellátó humán közszolgáltatások. Az alapfokú szociális ellátás mellett az integráció területét képezi az alapfokú egészségügyi ellátás. Külön hangsúlyt kapnak a barnamezős beruházással megvalósuló fejlesztések. A szolgáltatások térbeli koncentrációja esetében biztosítani kell a szolgáltatási központok fenntarthatóságát és elérhetőségét, egyrészt a közösségi közlekedés fejlesztésével, másrészt – főleg az aprófalvas területeken – a hiányzó szükségleteket biztosító alternatív vagy innovatív ellátási formák megjelenésével. Feltétel továbbá, hogy a létrejövő intézményi integrációk során felszabaduló infrastrukturális kapacitások közművelődési, közösségi funkcióval kerüljenek felruházásra. A Közép-magyarországi régió operatív programjának humán prioritása az ágazati Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program által nyújtott támogatások közül tartalmazza a bentlakásos intézmények korszerűsítésére és kiváltására irányuló konstrukciókat. Az önkormányzati felelősségi körben működő intézmények akadálymentesítése esetében a támogatás célja a fogyatékkal élők egyenlő esélyű hozzáférését biztosító feltételek kialakítása, a közszolgáltatást nyújtó középületek utólagos akadálymentesítésének elvégzése. A fejlesztések tartalma épületek és környezetük komplex akadálymentesítése, beleértve az infokommunikációs akadálymentesítést is, mely növeli a fogyatékossággal élő emberek társadalmi és munkaerő-piaci részvételét. A Közép-magyarországi régió az akadálymentesítés során – a TIOP-hoz illeszkedve – kiemelt figyelmet szentel a területén lévő országos hatáskörű közigazgatási, igazságszolgáltatási és közszolgáltatási intézmények, középületek valamint a régióban található városok és többcélú kistérségi társulások által fenntartott intézmények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésének is.

41


A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK ÉS EREDMÉNYEIK Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében szociális infrastruktúra-fejlesztést célzó pályázati kiírások 2008 februárjában egy- és kétfordulós konstrukciók keretében, 2009-ben egyfordulós konstrukciók keretében jelentek meg. A kiírások alapvető célja a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások, illetve bölcsődék infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. Kiemelt cél a szolgáltatáshiányos területeken a szolgáltatások elérhetőségének javítása, illetve a nappali ellátások és a bölcsődék esetében a férőhelyszám bővítése. A Dél-alföldi és az Észak-alföldi régiókban további cél volt új közösségi terek kialakítása, és a már működő közösségi létesítmények infrastrukturális fejlesztése a régióban élők társadalmi aktivitásának és részvételének fokozása érdekében. A PROGRAM INDOKOLTSÁGA A szociális alapszolgáltatásokkal és gyermekjóléti alapellátásokkal le nem fedett, vagy a rossz infrastrukturális körülmények miatt, alacsony hatékonysággal működő intézményekkel rendelkező települések lakosságának megfelelő ellátása szükségessé tette a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazodó rendszerek kialakítását és infrastrukturális fejlesztését. Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztésére 2008-ban meghirdetett keretösszegek, régiónként (millió Ft) 1 600 1 392

1 400

1 392

Millió Ft

1 200

1 100

1 000 800 600

899 700

652

600

600

448

400

400 300

250

200 NYDOP20085.1.1/A

NYDOP20085.1.1/B

KMOP20084.5.1

KDOP20085.2.2/A

ÉMOP20084.2.1/A

ÉAOP20084.1.3/A

DAOP20084.1.3.A

KMOP20084.5.2.B

KDOP20085.2.2.C

ÉMOP20084.2.1.C

ÉAOP20084.1.3.C

DAOP20084.1.3.D

A gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a nők munkaerő piaci (re)integrációjának előfeltételeként továbbra is kiemelt szerepet kapott. Bölcsődék önálló fejlesztésére 2008-ban kiírt keretösszegek, régiónként (millió Ft) 2500

2 166

2 114

Millió Ft

2000 1500 1000 500

KMOP-2008-4.5.2A 42

300

354

300

KDOP-2008-5.2.2B

ÉMOP-2008-4.2.1B

ÉAOP-2008-4.1.3B

DAOP-2008-4.1.3C


A Dél-alföldi régióban a közösségi funkciókat biztosító terek kialakítását célzó pályázati konstrukció elindítását indokolta a kistelepülésekről történő elvándorlás mértéke, az állampolgárok (kiemelten a fiatalok) társadalmi részvételének alacsony foka. Szükségessé vált a társadalmi aktivitás és részvétel fokozása, illetve a különböző korcsoportok szociális, életviteli, kulturális kompetenciájának fejlesztése. Ennek érdekében a helyi lakosok aktivizálását és közösségi programok megvalósítását biztosító, közösségi funkciókat ellátó terek (pl. művelődési házak, ifjúsági házak, közösségi házak) infrastrukturális fejlesztése kiemelten fontos terület lett.

A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A 2008 februárjában meghirdetett programok keretén belül lehetővé vált a szociális intézményrendszer elavult, nem megfelelő feltételek mellett működő infrastrukturális feltételeinek javítása, a hiányzó szolgáltatások kiépítése, továbbá az országosan hiányos bölcsődei ellátás férőhelyeinek növelése. A projektek keretében alapvetően az elavult infrastruktúrák megújítására, az épületek bővítésére vagy szükség esetén új épületek építésére került sor. Ezen fő tevékenységek mellett lehetőség nyílt a szolgáltatások ellátásához szükséges eszközök beszerzésére, melyek a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások esetében alapvetően a gondozók mindennapi munkáját segítő irodai és IT eszközöket jelentették. A szociális alapszolgáltatás ellátása érdekében a házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, szociális étkeztetés tevékenységek esetében gépjármű beszerzésére, továbbá a bölcsődék és a családi napközik esetében a gyermekek ellátásához szükséges speciális fejlesztő és játszó eszközök beszerzésére is lehetőség nyílt. A területi különbségek kiegyenlítésére, így területi esélyegyenlőségre való törekvés nyomatékosan jelenik meg a szociális infrastruktúra-fejlesztésekre irányuló pályázati kiírásokban. Kifejezett cél a hátrányos helyzetű területeken megvalósuló fejlesztések támogatása. A pályázati kiírások ösztönzik a leghátrányosabb helyzetű (továbbiakban LHH) kistérségek fejlesztéseit, hátránykompenzációs mechanizmusok révén előnyben részesítik az elmaradott térségekben megvalósuló projektjavaslatokat (magasabb támogatási intenzitás, alacsonyabb önerő, kiválasztási eljárás során pontelőnyben részesítés). A bölcsődék és a családi napközik esetében a pályázati kiírás biztosítja és elősegíti a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek számára a gyermekek napközbeni ellátásához való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtését. A Dél-alföldi régióban megjelent pályázat a fentiek mellett a közösségi tereknek, információs pontoknak helyet adó épületek/helyiségek bővítését, átalakítását, felújítását, új eszközökkel való felszerelését is támogatta. Reformként tartjuk számon a Dél-dunántúli régióban megvalósuló fejlesztéseket, melyek keretében a szociális alapszolgáltatások, a gyermekjóléti alapellátások és egészségügyi alapellátások egy mikrotérségi központba való integrációjára és együttműködésére alapozott fenntartható beruházások valósultak meg.

Pályázó szervezetek Az intézmények fenntartói: • helyi önkormányzatok • önkormányzati fejlesztési társulások, többcélú kistérségi társulások • nonprofit szervezetek: egyesületek, alapítványok, egyházak, közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági társaságok • szociális szövetkezetek

Támogatandó tevékenységek: • szociális alapszolgáltatást, gyermekjóléti alapellátást, bölcsődei ellátást nyújtó intézmények épületének/helyiségeinek bővítése, átalakítása, felújítása, energiatakarékossá tétele; • f unkciójukat vesztett épületek hasznosítása, felújítása, átalakítása az adott szolgáltatás nyújtásához megfelelően; • új épület építése; • új bölcsőde, új családi napközi létrehozása; • játszótér, udvar, zöld terület kialakítása, átalakítása, felújítása, valamint az ehhez kapcsolódó tárgyi eszközbeszerzés; • szociális alapszolgáltatásokhoz, illetve gyermekjóléti alapellátásokhoz, bölcsődei ellátáshoz, családi napközihez szükséges eszközök, berendezések, bútorok beszerzése; • IKT infrastruktúra fejlesztése; • szociális alapszolgáltatás fejlesztése esetén gépjárműbeszerzés és szervezetfejlesztés.

43


EREDMÉNYEK Az ÚMFT keretében meghirdetett pályázati kiírásokra beérkező pályázatok messze meghaladták a rendelkezésre álló keretet (átlagosan 2,5-3 szoros túljelentkezés került regisztrálásra). A 2007-2008-as időszakban 214 db projekt került támogatásra, több mint 18 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatási összegben, mely a kiírásokban eredetileg meghirdetett kereteknél közel 3 milliárd forinttal több. Összes megítélt támogatás 7 000 000 000 6 000 000 000 5 000 000 000 4 000 000 000 3 000 000 000 2 000 000 000 1 000 000 000

DA

ÉA

ÉM

DD

KD

KM

NYD

A lenti adatok elemzéséből arra a következtetésre juthatunk, hogy a szociális infrastruktúra-fejlesztési pályázati kiírások a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások széles spektrumát fejlesztik, kiemelkedik a családsegítő szolgálat, az étkeztetés, a nappali ellátások és a házi segítségnyújtás fejlesztése. A támogatott pályázatok vonatkozásában megállapíthatjuk, hogy a 214 projekt keretében országosan 417 szociális alapszolgáltatás és/vagy gyermekjóléti alapellátás (illetve a dél-dunántúli pályázati kiírások esetében egészségügyi alapellátások) infrastruktúrája kerül fejlesztésre.

Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti, alapellátások megoszlása

Iskola-egészségügy

Étkeztetés

Védőnő

Családsegítő szolgálat

Fogorvos

Házi segítségnyújtás

Háziorvos

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Tanyagondnoki szolgálat Családi napközi Gyermekjóléti központ Gyermekjóléti szolgálat

Közösségi ellátás Támogató szolgálat Utcai szociális munka Nappali ellátások

44


A szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások mellett jelen konstrukciók másik nagy fejlesztési célterülete a bölcsődei ellátás hozzáférhetőségének javítása volt. A benyújtott pályázatok alapján országosan összesen 67 bölcsődei intézmény kerül fejlesztésre. A bölcsődei intézmények számának régiós megoszlását az alábbi grafikon szemlélteti. Ez alapján megállapítható, hogy a Dél-alföldi régióban részesül támogatásban a legtöbb bölcsődei intézmény, ez a rendelkezésre álló források területi eloszlásának következménye.

Fejlesztéssel érintett bölcsődék száma 4 5 24 NYD

11

KM KD ÉM ÉA DA

11 12

A bölcsődei fejlesztések következtében országosan több mint 3000 gyermek magasabb szakmai színvonalon és infrastrukturális feltételek között kerül ellátásra. A fenti grafikonnal és a rendelkezésre álló forrásokkal összhangban mutatja az alábbi táblázat a fejlesztéssel érintett intézményekben bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek területi megoszlását.

Fejlesztéssel érintett gyermekszám régiónként – bölcsőde (tervadat) 1189

1200 1000 800 600

480

575

467

400 200

205

160

NYD

KM

KD

ÉM

ÉA

DA

45


Újonnan létesített bölcsődei férőhelyek száma, régiónként (tervadat) 381

400 350 300

300 250

205 200

180

185

KD

ÉM

150 100

80

50

NYD

KM

ÉA

DA

A támogatott pályázatok jelentős többsége a projektmegvalósítás időszakában van. A támogatott 214 pályázat közül 107 pályázat érvényes támogatási szerződéssel rendelkezik, így a támogatott projektgazdák 50%-a a projektmegvalósítást megkezdte. Az egyfordulós kiírások esetében minden támogatott pályázat támogatási szerződése megkötésre került. A kétfordulós pályázatok esetében a pályázatok 2009-ben egy első körös kiválasztás keretében előértékelésre kerültek, az itt támogatott pályázatok részletes szakmai és műszaki tartalma egy hat hónapos projektfejlesztési eljárás keretében került kidolgozásra, majd a végleges pályázati anyagok benyújtása után kerülnek a végleges támogatói döntések meghozatalra. A támogatott projektek megoszlása az egyes megyék tekintetében viszonylag kiegyenlített, egyedül a Dél-alföldi régió tekintetében jelentős az eltérés. Ebben a régióban Csongrád megyében kiemelkedően magas az elnyert pályázatok száma. Támogatott projektek megoszlása megyénként 45 40

Darabszám

35 30 25 20 15 10

46

DA

DD

ÉA

ÉM

KD

KM

NYD

Zala

Vas

Győr-MosonSopron

Pest

Budapest

Veszprém

KomáromEsztergom

Fejér

Nógrád

Heves




Hajdú-Bihar

Tolna

Somogy

Baranya

Csongrád

Békés

Bács-Kiskun

Megye/Régió

5


NÉHÁNY TÁMOGATOTT PROJEKT BEMUTATÁSA Kedvezményezett neve: Alsózsolca Város Önkormányzata Projekt címe: Gyermekjóléti alapellátás infrastruktúrájának fejlesztése Alsózsolca városban Megítélt támogatás összege: 50 000 000 Ft Projekt összköltsége: 56 967 432 Ft Támogatási arány: 88 % Az Észak-magyarországi régióban található Alsózsolca Város Önkormányzata által benyújtott, az Alsózsolca-környéki Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás és Szolgálat fejlesztésére irányuló pályázatban a gyermekjóléti alapellátás került fejlesztésre, mintegy 50 millió Ft vissza nem térítendő támogatási összegből. A meglévő épület felújításával és bővítésével kialakítást nyer egy 190m2-es akadálymentesített épület a szükséges helyiségekkel. Beszerzésre kerültek a szakmai munkát támogató infokommunikációs eszközök és berendezési tárgyak. Kialakításra került közösségi foglalkoztató, bizalomszoba, váró, iroda-ügyfélszolgálat, kiszolgáló helyiségek. A fejlesztés 3 települést érint, az ellátott gyermekek száma 792 fő.

Kedvezményezett neve: Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Projekt címe: Budapest II. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ új telephelyre költözése, infrastrukturális- és szolgáltatásfejlesztése az egyenlő esélyű hozzáférés jegyében Megítélt támogatás összege: 48 500 200 Ft Projekt összköltsége: 53 889 200 Ft Támogatási arány: 90 % Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat által megvalósított, a Budapest II. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ megújítására irányuló pályázatban az intézmények integrációja (egy épületbe való költöztetése) révén jelentősen megújult, és emelkedett az ellátott szolgáltatás színvonala. A projekt keretében 2 intézmény került összevonásra egy harmadik, használaton kívüli épületben. A fejlesztés és az integráció eredményeként a működési költségek csökkennek, és a szolgáltatások is elérhetőbbé válnak. A tágasabb helyszínen újraindíthatók egyes szolgáltatások, melyek a helyhiány miatt ideiglenesen megszűntek, vagy külső, kevésbé elérhető helyszíneken kerültek ellátásra. Az új helyszín egészséges környezetet biztosít mind a dolgozók, mind az ellátottak számára. Az infrastrukturális beruházás keretében megtörtént egy épületrész funkcióváltása, teljeskörű felújítása, az új funkciónak megfelelő átalakítása és energiatakarékossá tétele.

47


Kedvezményezett neve: Soltvadkert Város Önkormányzata Projekt címe: A soltvadkerti Egyesített Szociális Intézmény komplex fejlesztése az idős emberek életminőségének javítása érdekében Megítélt támogatás összege: 18 508 459 Ft Projekt összköltsége: 20 564 955 Ft Támogatási arány: 90 % Soltvadkert Város Önkormányzatának a projekt megvalósítása során kiemelt célja volt, hogy a lakosság számára minél szélesebb körben biztosítsa a szociális szolgáltatások elérését, ezen belül is kiemelten kezelve az időskorú embereket. A soltvadkerti Egyesített Szociális Intézmény komplex fejlesztésével a pályázó törekvése megvalósult. A projekt elsődleges célja volt a város Egyesített Szociális Intézményében új szolgáltatások kialakítása, ennek akadálymentes, energiatakarékos infrastrukturális feltételeinek megteremtése a külterületen élők, főként idős emberek minőségi ellátásának biztosítása érdekében. Az infrastrukturális beruházás keretében megvalósult a nyílászárók cseréje és a falfelületek helyreállítása, belső terek falfestése, homlokzat hőszigetelése és vakolása, fűtéskorszerűsítés. Az épület felújítása során korszerű és környezetbarát anyagok kerültek beépítésre, így az épület megfelel az energiatakarékossági elvárásoknak is. A tervezet beruházással a fenntartó számára gazdaságos üzemeltetés érhető el a hosszú távú fenntarthatóság érdekében. Az eszközbeszerzések összhangban állnak az intézmény szakmai programjával, hozzájárulva a nyújtott szolgáltatás magasabb színvonalon történő ellátásához.

AKADÁLYMENTESÍTÉS FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK ÉS EREDMÉNYEIK Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a 2007-2008. időszakban az utólagos akadálymentesítést célzó pályázati kiírások régiónként összesen 2 alkalommal (2007-2008-ban két ütemben, illetve 2009-ben) jelentek meg. Az intézkedés alapvető célja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása volt, figyelembe véve, hogy az 1998. évi XXVI. törvény értelmében a fogyatékossággal élő személyek számára is biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.

48

A pályázati kiírás a közszolgáltatást nyújtó intézmények utólagos akadálymentesítéséhez adott segítséget, ezáltal hozzájárult ahhoz, hogy ezen intézmények minél teljesebb körben megfelelhessenek a jogszabályi előírásoknak. A fejlesztések a régiók hosszú távú versenyképességéhez járultak hozzá a régión belüli esélyegyenlőség és társadalmi kohézió megteremtésével. Az akadálymentesítés azonban nemcsak a fogyatékossággal élők életét könnyíti meg, hanem az idősek, a kismamák és az ideiglenesen „mozgáskorlátozottá vált” emberek életkörülményeit is jelentősen javítja, így a fejlesztések megvalósítása az egész társadalomra pozitív hatással van.


A PROGRAM INDOKOLTSÁGA A konstrukció indokoltságát mutatja, hogy az önkormányzatok valamint az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények jelentős részében még ma sem biztosítottak a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételei. A fogyatékossággal élők a legtöbb esetben csak segítséggel tudják igénybe venni a közszolgáltatásokat (pl. óvodát, iskolát, orvosi ellátást, önkormányzati ügyfélszolgálatot), így az önálló ügyintézésre, az épületek külső és belső környezetének kialakítása illetve az ott tapasztalható fizikai és kommunikációs akadályok miatt nagyrészt nem volt lehetőségük.

A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programjának keretében a 2004-2006-os időszakban nem került meghirdetésre külön az akadálymentesítést célzó pályázati kiírás. Az akadálymentesítés az infrastruktúra fejlesztési projektek esetében önállóan nem, de más tevékenységgel együtt támogatható tevékenység volt. Az ÚMFT regionális operatív programjainak keretében az első akadálymentesítést célzó pályázati kiírások 2007 májusában, négy régióban: a Közép- és Nyugat-dunántúli, az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régiókban jelentek meg. A közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének fejlesztésére 2007-ben meghirdetett keretösszegek, régiónként (millió Ft) 2 500 2000

Millió Ft

2 000

1954

1844

1 500 1060

1022 1 000

730 500

415

400

DAOP-20074.3.1

DDOP-20073.1.1

ÉAOP-20074.1.5

ÉMOP-20074.2.2

KDOP-20075.3.2

KMOP-20074.5.3

KMOP-20084.4.2

NYDOP-20075.1.1/E

A másik három – a Közép-magyarországi1, a Dél-dunántúli és a Dél-alföldi – régióban 2007 novemberében nyílt lehetőség európai uniós pályázati forrás bevonásával az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésére. A pályázók kizárólag komplex módon kivitelezett akadálymentesítési átalakítások megvalósítására igényelhettek vissza nem térítendő támogatást. A pályázati kiírások keretében már meglévő épületek utólagos akadálymentesítésére nyílt lehetőség, mely a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést egyaránt magában foglalta. 1 A Közép-magyarországi régióban az önkormányzati hatáskörbe tartozó intézmények mellett az állami fenntartású intézmények fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésére is lehetőség nyílt.

49


Pályázó szervezetek Kizárólag olyan közszolgáltatást ellátó intézmények fenntartói pályázhattak, melyek esetében a fejleszteni kívánt intézmény az alábbi szolgáltatások valamelyikét látja el: • óvoda; • alapfokú iskola; • középfokú iskola; • szociális-, gyermekvédelmi-, egészségügyi alap- és szakellátás, önkormányzati ügyfélszolgálat.

Előnyt élveztek azok a projektek, amelyek: • a kötelező akadálymentesítésen túl, egyéb információs-kommunikációs akadálymentesítési átalakításokat is elvégeznek (pl.: hangos térkép, információs pult, akadálymentes munkahely, stb.); • a 2007. évi XXIII. Törvény melléklete szerinti ütemezésnek megfelelően tesznek eleget a törvényi kötelezettségüknek a közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése kapcsán; • a megvalósítás során rehabilitációs környezettervező szakmérnököt vagy rehabilitációs környezettervező szakértőt vesznek igénybe; • a pályázó együttműködik a fogyatékossággal élők érdekvédelmi szervezetének valamelyikével, képviselőit bevonják a pályázat előkészítésébe és a megvalósítás folyamatába.

A fizikai akadálymentesítésen belül megvalósul az épület körüli környezet megfelelő és biztonságos kialakítása, akadálymentes parkoló, járda, és az épület elérését biztosító gyalogutak épülnek. Az épület megközelítése és a belső közlekedés a fogyatékosok számára is önállóan, segítség igénybevétele nélkül lehetővé válik, valamint a belső helyiségek, ügyfélforgalmi terek is mindenki számára használhatóak, elérhetőek lesznek fogyatékosságra való tekintet nélkül. Az infokommunikációs akadálymentesítés magában foglalja a telekommunikációs rendszer kialakítását oly módon, hogy a közszolgáltatás bármilyen típusú fogyatékossággal élő személy számára használhatóvá váljon. Az infokommunikációs akadálymentesítés részét képezi az információs rendszer kialakítása, melynek keretében információs táblákkal, valamint színkódolt, ikonokkal ellátott – ezáltal könnyebben értelmezhető – táblákkal segítik a tájékozódást. Indukciós hurokrendszer, ill. speciális fényjelző és hangos tájékoztató berendezések lehetnek a hallássérültek segítségére; burkolati vezető- és védősávok, valamint lépcsőélek és kapaszkodók, ajtószélek és kilincsek kontrasztos megjelölése segítheti az akadálymentesítést követően a tájékozódásban a rászorultakat. A szakszerű kialakítás és a fogyatékossággal élők igényeinek maximális figyelembe vétele érdekében az akadálymentesítéshez az előkészítés folyamatába kötelező volt rehabilitációs környezettervező szakmérnökök/szakértők bevonása. A területi különbségek kiegyenlítésére és a területi esélyegyenlőségre való törekvés nyomatékosan megjelenik a pályázati kiírásokban. A hátrányos helyzetű régiók rendelkezésre álló keretösszege érzékelhetően magasabb volt, továbbá néhány régió esetében a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló beruházásokat kiemelten is támogatták (magasabb támogatási intenzitás – alacsonyabb önerő).

EREDMÉNYEK Az ÚMFT keretében meghirdetett akadálymentesítési pályázati kiírásokra összesen 861 db pályázat érkezett be 9,92 milliárd Ft értékben, így bár összességében a beérkezett pályázatok igényelt támogatása meghaladta a rendelkezésre álló keretet (8,365 milliárd Ft), régiónként jelentős eltérések mutatkoztak.

50


A bíráló bizottság által támogatásra javasolt pályázatok száma (db)

A bíráló bizottság által támogatásra javasolt pályázatok forrásigénye (Ft)

Megkötött támogatási szerződések száma (db)

Megkötött támogatási szerződések forrásigénye (Ft)

Régió

Beérkezett pályázatok száma (db)

Beérkezett pályázatok forrásigénye (Ft)

NYD

35

321 937 546

22

219 777 453

21

216 995 163

KD

74

779 362 000

39

409 280 192

39

409 171 986

ÉM

304

3 365 123 801

193

2 165 779 100

188

2 104 530 267

ÉA

176

2 250 340 302

120

1 524 054 803

118

1 481 506 493

DA

100

1 035 790 465

39

400 000 000

37

390 403 848

DD

108

1 081 764 311

67

675 489 475

66

665 343 241

KM

64

1 086 070 093

42

725 881 907

40

674 173 130

861

9 920 388 518

522

6 120 262 930

509

5 942 124 128

Összesen:

A 2007-2008-as időszakban 522 projekt kapott támogatást, több mint 6,12 milliárd Ft értékben, ebből 509 projekt esetében került sor a támogatási szerződés megkötésére, 5,94 milliárd Ft támogatási összeggel. A lenti ábra alapján, a rendelkezésre álló régiós keretösszegeket és a beérkezett pályázatok által igényelt támogatást összevetve megállapítható, hogy a legmagasabb érdeklődés az észak-magyarországi, az északalföldi, valamint a Közép- és Dél-dunántúli régiókban mutatkozott a pályázati kiírás iránt. Az Észak-magyarországi, valamint a Közép- és Dél-dunántúli régiókban a rendelkezésre álló forrás ennek megfelelően lekötésre is került. Keretösszegek / Igényelt támogatás / Akadálymentesítési projektek támogatási összege

3 500 3 000

Millió Ft

2 500 2 000 1 500 1 000 500

NYD

KD

ÉM

ÉA

DD

DA

KM

Rendelkezésre álló keretösszeg Igényelt támogatási összeg A Támogatási Szerződések által lekötött támogatás

A támogatott pályázatok területi mutatóinak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a rendelkezése álló forrás jelentős része a hátrányos helyzetű régiókban került lekötésre.

51


Támogatott projektek megoszlása megyénként 120

Darabszám

100 80 60 40

DA

DD

ÉA

ÉM

KD

KM

Zala

Vas

Győr-MosonSopron

Pest

Budapest

Veszprém

KomáromEsztergom

Fejér

Nógrád

Heves




Hajdú-Bihar

Tolna

Somogy

Baranya

Csongrád

Békés

Bács-Kiskun

Megye/Régió

20

NYD

A 2007-2008-as kiírásokban támogatott 509 pályázat célterületenkénti megoszlását az alábbi ábra mutatja. A lenti adatok elemzéséből a támogatott akadálymentesítési pályázatok vonatkozásában megállapíthatjuk, hogy a pályázati kiírás keretében akadálymentesített közszolgáltatások jelentős részét, közel 1/3-át teszi ki az egészségügyi alapellátás. A második jelentős csoportként említhetjük az önkormányzati ügyfélszolgálatokat, melyek a program keretében akadálymentesített közszolgáltatások közel 20%-át jelentik. Érdemes megemlíteni továbbá a gyermekvédelmi- és szociális alapellátást, az egészségügyi szakellátást, valamint az alapfokú nevelési-oktatási intézményeket, melyek akadálymentesítésére szintén szép számban került sor. Országos adatok alapján egy pályázatban átlagosan 1,4 közszolgáltatási funkció akadálymentesítése történik meg.

Akadálymentesített közszolgáltatások megoszlása (országos adat)

52

Önkormányzati ügyfélszolgálat

Óvoda

Egészségügyi szakellátás

Alapfokú iskola

Egészségügyi alapellátás

Középfokú iskola

Gyermekvédelmi szakellátás

Szociális alapellátás

Gyermekvédelmi alapellátás

Szociális szakellátás


A támogatott projektek megvalósítása minden esetben megkezdődött, a pályázatok jelentős része meg is valósult. A támogatási szerződéssel rendelkező projektek több mint 85%-a esetében a zárójelentés már elfogadásra került, 439 projektgazda a projektmegvalósítást sikeresen lezárta. Az akadálymentesítés kérdésköre az utóbbi időszakban fokozottan előtérbe került. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kifejezetten akadálymentesítést célzó pályázati kiírások mellett a regionális fejlesztéseken belül a többi humán infrastruktúra-fejlesztési terület (a szociális, egészségügyi, közoktatási célzó területek fejlesztései) pályázati kiírásaiban is kiemelt célként került megfogalmazásra az akadálymentesítés. A pályázók részéről felmerülő igényt felismerve 2009 áprilisában újra meghirdetésre került az akadálymentesítési program, mely kicsit továbbfejlesztve, egyszerűbb pályázati feltételeket biztosítva ad lehetőséget vissza nem térítendő támogatás igénylésére. A pályázatok benyújtása 2009. november 30-án – a Délalföldi és a Közép-dunántúli régiókban pedig a nagy érdeklődésre tekintettel már ezt megelőzően – lezárult. A pályázati kiírás újbóli meghirdetése valamint a 2009-2010-es évekre elkülönített források biztosítják, hogy a megkezdett folyamat a jövőben is sikeresen folytatódjon.

Támogatási szerződések / projektzárások 200 180 160

darab

140 120 100 80 60 40 20

NYD

KD

ÉM

ÉA

DD

DA

KM

Megkötött támogatási szerződések száma Elfogadott zárójelentéssel rendelkező projektek száma

53


NÉHÁNY TÁMOGATOTT PROJEKT BEMUTATÁSA Kedvezményezett neve: Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Projekt címe: Az Egészségház akadálymentesítése Dunapatajon Megítélt támogatás összege: 9 629 703 Ft Projekt összköltsége: 10 699 670 Ft Támogatási arány: 90% A Dél-alföldi régióban támogatott Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által benyújtott „Az Egészségház akadálymentesítése Dunapatajon” c. projektben az előírásoknak megfelelő akadálymentes parkolóhely került kialakításra kiszálló sávval; funkcióját közlekedési tábla és felfestés jelzi. A járófelületen a vakok számára érzékelhető jelzést alakítottak ki, mindkét oldalon korláttal ellátva. Az akadálymentes bejutást az utcai és az udvari bejáratnál is biztosították. Az épületen belül új, csúszásmentes padlóburkolatok készültek, valamint akadálymentes illemhely került kialakításra. Az illemhelyeken és a folyosókon a villanykapcsolók 1 méter magasságba áthelyezésre kerültek, a kapcsolók a kontrasztos színezés miatt könnyen elkülöníthetőek a faltól. Burkolati vezetősávok kerültek kialakításra a padlótól kontrasztosan eltérő színezéssel és eltérő felületi kialakítással. A kültéri vezetősávoknál eltérő színű és keménységű gumiburkolat biztosítja a látássérültek számára is a biztonságos közlekedést.

Kedvezményezett neve: Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Projekt címe: Utólagos komplex fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés a jászalsószentgyörgyi Községi Óvodában, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés érdekében Megítélt támogatás összege: 9 955 164 Ft Projekt összköltsége: 11 061 293 Ft Támogatási arány: 90%

54

Az Észak-alföldi régióban támogatott Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat által benyújtott projekt keretében, 9,9 millió Ft támogatásból a község óvodája kerül akadálymentesítésre. A projekt keretében akadálymentes parkoló került kialakításra, valamint megvalósult a csoportszobák és WC-k burkolatcseréje, ajtók cseréje, a külső és belső tér megfelelő akadálymentesítése. Az infokommunikációs akadálymentesítés jegyében információs táblák (figyelmeztető feliratok és táblák, központi információs tábla, piktogramok, ISA-logo, Braille írásos táblák), 3 db indukciós hurok és zsinóros vészjelző került elhelyezésre, továbbá vezetősávok és a káprázás-mentes világítás segíti a fogyatékosok tájékozódását. A fejlesztésnek köszönhetően nemcsak a fogyatékossággal élők, hanem a gyermekeiket óvodába hozó, babakocsival közlekedő anyukák, nehézkesebben közlekedő, tájékozódó idős emberek, nagyszülők életkörülményei is javultak a szolgáltatás akadálymentes elérhetősége által.


Kedvezményezett neve: Heves Megyei Önkormányzat Projekt címe: Heves Megyei Önkormányzat Vámosgyörki Idősek Otthonának akadálymentesítése Megítélt támogatás összege: 20 000 000 Ft Projekt összköltsége: 22 440 000 Ft Támogatási arány: 89% A Heves Megyei Önkormányzat által benyújtott pályázat – a megyei önkormányzat által működtetett Vámosgyörki Idősek Otthonának akadálymentesítési munkálatai – 20 millió forint támogatás mellett valósult meg. Az intézmény az önmagukról gondoskodni nem képes, de rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igénylő, lakóhelyükön nem gondozható időskorú, valamint a 18. életévet betöltött személyek ápolását és gondozását végzi. Az akadálymentesítés szükségességét ennek megfelelően nem elsősorban a jogszabályi előírás tette indokolttá, hanem az ellátottak fizikai állapota. A projekt keretében az épület akadálytalan megközelítése érdekében mozgássérült parkoló és akadálymentes járda épült, az épületen belül lift beépítésével akadálymentessé vált a közlekedés a szintek között is. Akadálymentes illemhelyeket és zuhanyzókat alakítottak ki, valamint megvalósult az infokommunikációs akadálymentesítés is. A megvalósult fejlesztés következtében olyan környezet jött létre, amely valamennyi fogyatékosságra tekintettel biztosítja a lakók korának és állapotának megfelelő elhelyezést.

Kedvezményezett neve: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Projekt címe: A Hriszto Botev Általános Iskola akadálymentesítésének 2. üteme Megítélt támogatás összege: 20 000 000 Ft Projekt összköltsége: 32 710 963 Ft Támogatási arány: 61% Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata által benyújtott „A Hriszto Botev Általános Iskola akadálymentesítésének 2. üteme” c. projektjavaslat több mint 32 millió Ft támogatást nyert a Közép-dunántúli régióban. A projekt közvetlen célja volt, hogy a korábban megvalósított fizikai akadálymentesítési átalakítást folytatva a 2. ütemmel, az intézmény teljes körűen biztosítsa a fogyatékos személyek közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését. A biztonságos közlekedés érdekében a folyosók új, csúszásmentes padlóburkolatot kaptak, színben és felületben eltérő vezető sávokkal. A főbejárat az új burkolat mellett korszerű világítást kapott, a lépcsők mentén pedig dupla kapaszkodós korlát került kialakításra. Az ajtók kilincseit kontrasztos színűre cserélték, a magasan levő kezelőeszközök áthelyezésre kerültek, az üvegfelületek pedig a láthatósági jelekkel mindenki számára érzékelhetővé váltak. Az infokommunikációs akadálymentesítés keretében indukciós hurok, videotelefon, illetve a közlekedőkben taktilis-vizuális jelek, a főbejárattal szemben pedig speciális információs tábla elhelyezése történt meg.

55

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága. 1077 Budapest, Wesselényi u. 20 –22.

HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

Recommend Documents