GAZDASÁGFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

GAZDASÁGFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

T U RI Z M U S F E JL E S Z T É S GA Z DA S ÁGF E JL E S Z T É S VÁ R O S RE H A B IL I TÁC I Ó KÖ Z L E K E DÉ S F E JL E S Z T É S KÖ RN Y E Z E T F E JL E S Z T É S H U M Á N INF R A S T R U K T Ú R A F E JL E S Z T É S

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS

4

A gazdaságfejlesztés szerepe a magyar gazdaságban

5

Gazdaságfejlesztés az Európai Unióban

7

Gazdaságfejlesztés Magyarországon

9

II. GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ RENDSZERE AZ ÚMFT-BEN

12

Regionális célok

16

Elérhető források

18

III.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI BEAVATKOZÁSOK A ROP-OKBAN

24

A z egyes beavatkozási területekre fordított

források aránya régiónkét

26

Pályázás módja

27

1. Vállalkozások versenyképességének és foglalkoztatottsági szintjének javítása

28

Üzleti infrastruktúra fejlesztése

28

Az üzleti infrastruktúra fejlesztések elemei

30

Vállalkozások termelési infrastruktúrájának, telephelyének fejlesztése

33

Vállalkozások termelési infrastruktúrájának, telephelyének fejlesztési elemei

36

Elvárt hatások 37 Jó példák

40

2. Vállalkozások együttműködésének erősítése – Klaszterek létrehozása, fejlesztése

45

Klaszterek létrehozásának, fejlesztésének elemei

45

3. Induló és kidolgozás alatt álló konstrukciók

50

Regionális Tőkebefektetési Alap 50

Vállalati tanácsadás

52

53

Kiemelten fontos jogszabályok listája

3

I. BEVEZETÉS

GA ZDA SÁGFE JLE SZTÉ S

A GAZDASÁGFEJLESZTÉS SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN A gazdasági tevékenység a mindennapok szerves része, így meghatározó területe az életnek, a társadalmi létnek. A gazdaság fejlődési iránya és sebessége jelentősen befolyásolja a társadalom fejlődését, szer kezetét. A gazdasági tevékenység nem elsődleges célja, hanem fő eszköze életmódunk kialakításának és fenntartásának. A gazdaság fejlesztésére éppen azért van szükség, hogy alapot teremthessen arra, hogy más igények megszülessenek és ezekre az igényekre válaszolhassunk, ezáltal jobb életszínvonalat teremtsünk magunk és környezetünk számára. A magyar gazdaság teljesítménye a rendszerváltás óta eltelt időben hullámzó volt, de az átalakulás utáni konszolidációban egyre inkább teret kaptak az irányított gazdaságfejlesztés eszközei. A rendszerváltást követő nagy visszaesés után a magyar gazdaság fejlődésnek indult, és ehhez hozzájárultak a célzott támogatások és maga a rendelkezésre álló támogatási összeg növekvő volumene is. 1990 óta fokozatos szerkezetváltást figyelhetünk meg a gazdaságban, a korábbi piacok helyett újakat kellett találni, és ehhez át kellett és kell alakítani a gazdaság arculatát. Ebben az alkalmazkodási folyamatban fontos szerepet töltenek be a fejlesztési célokkal összhangban adott gazdasági támogatások. A forrást 2004-ig nagy részben az előcsatlakozási alapok és az Európai Unióhoz való csatlakozás után a Kohéziós és Strukturális Alapok nyújtották és nyújtják ma is. A magyarországi bruttó hazai termék értékének alakulása 1991–2008 (előző év = 100%) Forrás: KSH 110 105 100 95 90 85 80

1991

1993

1995

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

A szerkezetátalakítás mellett újabb kihívást jelent a 2008 óta tartó gazdasági válság, amely megviselte az európai és a magyar gazdaságot is. Ebben a környezetben még inkább felértékelődtek a gazdaságfejlesztési beavatkozások, amelyek sokszor segítenek a cégeknek átvészelni ezt az időszakot, vagy segítenek a válságot egyfajta előnnyé fordítani és átstrukturálni egy cég tevékenységét. Magyarországon még ma is nagy különbségek találhatóak a régiók fejlettsége között, ami a népességvonzó képességben is leképeződik. Mivel a regionális operatív programok (ROP) alapvető célja a régiók közötti fejlődési egyenlőtlenségek mérséklése, kiküszöbölése, a cél eléréséhez a gazdaság fejlesztése kiemelten képes hozzájárulni. A regionális gazdasági szerkezetváltás elősegítésével és így versenyképes kapacitások és struktúra létrehozásával munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését segítjük elő. Ezek a fejlesztések egy-egy régió vonzóképességét is növelik.

5


Az egy főre eső bruttó hazai termék régiónkénti alakulása 2007-ben (millió Ft) Forrás: KSH 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5

KözépMagyarország

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakMagyarország

ÉszakAlföld

DélAlföld

A nemzetközi gazdasági válság hatására megfigyelhető, hogy az eddig is nehéz helyzetben lévő régiók (Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Dél-Alföld) gazdasági kilátásai tovább romlottak. Éppen ezért a célzott és a regionális igényeket figyelembe vevő programok szerepe felértékelődött, és emellett a fenti régiókban megjelentek a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára elérhető komplex gazdaságfejlesztési források. A regionális operatív programok keretében 2007-től a gazdaságfejlesztés önálló prioritási tengelyként jelenik meg. Ennek köszönhetően – a korábbi gyakorlattól eltérően – a vállalkozások, egyéni vállalkozók, szövetkezetek és sok esetben az önkormányzatok már nemcsak a konvergencia-régiókra kiterjedő Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP), hanem saját régiójuk által előkészített és menedzselt támogatási forrásból is kaphatnak juttatást. Mivel hét különböző, régiónként önálló tervezési dokumentum (ROP) született, így láthatóvá váltak a regionális prioritások, kritikus beavatkozási pontok is egy-egy térségben. Az EU-ból érkező támogatások fő célja, hogy segítsék a magyar gazdaság fölzárkózását az Európai Unió átlagához, és ezáltal elősegítsék az egységes piac működését, ami a magyar áruk számára piacot jelent, a magyar fogyasztóknak pedig szélesebb körű választékot. A gazdaságfejlesztési és területi szakpolitikák ötvözése a területi alapú európai fejlesztéspolitika egyik alappillére.

6


GAZDASÁGFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN A gazdasági élet szereplői, azon belül is a kis- és középvállalkozások (KKV-k) nemcsak a foglalkoztatásban betöltött kiemelt szerepük révén a munkalehetőségek biztosítóiként, de a helyi és regionális közösségek jólétét jelentősen befolyásoló tényezőkként is egyre fontosabb szerepet töltenek be a társadalomban. Jelen ismertetőben nem térünk ki a vállalkozásokhoz kapcsolódó innovációs, környezetvédelmi és energiahatékonysági vagy egyes ágazati politikákra, mert ezek nem a ROP célterületei. Az európai vállalkozásfejlesztési politika első sorban a KKV-kra fókuszál, mint a legnagyobb létszámú és legtöbb munkavállalót foglalkoztató csoportra. Számos stratégia, tanulmány és honlap foglalkozik ezen csoport fejlesztési irányaival és támogatási lehetőségeivel. Meghatározónak tekinthetjük a magyar nyelven is elérhető http://ec.europa.eu/enterprise/sme/index_hu.htm portált, ahol a teljes KKV politika és a támogatási formák egyaránt megtalálhatók. Az uniós joganyag tekintetében meghatározó a Bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet), amely rendelkezik többek között az egyes támogatások fajtáiról, alkalmazási területeikről és az alkalmazás feltételeiről, a támogatásnyújtás kapcsán keletkező bejelentési, ellenőrzési és monitoring követelményekről. A kis- és középvállalkozások aránya az EU-ban eléri az összes vállalkozás 99,8%-át, a KKV-k a magánszektor munkahelyeinek 67,1%-át biztosítják. Egyes iparágakban szerepük még dominánsabb, így többek között a fémtermék-gyártó-, építő- és bútoriparban a foglalkoztatás több mint 80%-át képviselik. A KKV-kat vállalati méret szerint tovább vizsgálva megállapítható, hogy az összes vállalkozás 91,4%-a mikrovállalkozás, 7,3%-a kisvállalkozás és 1,1%-a középvállalkozás. A kis- és középvállalkozások támogatására az Európai Unióban az Egységes Európai Okmány (1986) elfogadásától kezdődően fordítanak kiemelt figyelmet. Mind a közösség hivatalos dokumentumai, mind az egyes tagállamok politikái hangsúlyozzák, hogy a KKV-k kiemelt figyelmet és segítséget igényelnek a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányok leküzdésében. Az EU és a tagállamok kis- és középvállalati politikái ehhez igazodva nagy hasonlóságot mutatnak cél- és eszközrendszerükben. A kis- és középvállalatok támogatásáról szóló kiemelkedő jelentőségű közösségi dokumentum a Kisvállalatok Európai Chartája (2000), amely meghatározza a szektor helyét, szerepét az európai gazdaságban és társadalomban, valamint fejlesztésükre vonatkozóan eszközrendszert ír elő a tagállamok számára.

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem minősül KKV-nak többek között az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

2005 novemberében megújításra került az Európai Unió KKV-stratégiája. A „Modern KKV-politika a növekedésért és foglalkoztatásért” c. közlemény egységes keretet biztosít a különféle, vállalkozásokkal kapcsolatos politikai eszközökhöz, és célja, hogy a „Gondolkozz először kicsiben” elvet érvényesítse valamennyi uniós szakpolitikában. Az Európai Bizottság az új kihívásoknak megfelelően korszerűsítette állami támogatási politikáját, amelynek fő elemei a kevesebb és célzottabb állami támogatás; a finomított gazdasági szempontú megközelítés; hatékonyabb eljárások, jobb végrehajtás, nagyobb kiszámíthatóság és fokozott átláthatóság; valamint a felelősség-megosztás a Bizottság és a tagállamok között. A KKV politika prioritásainak meghatározása továbbra is a tagállamok hatáskörében maradt, ugyanakkor egy szélesebb és átfogóbb keretet biztosít számukra az EU.

7


A támogatásokkal kapcsolatos eddigi szabályozás és annak változtatásai a horizontális elvek növekvő arányú alkalmazását szorgalmazzák. A szabályozások a kisvállalkozások közvetlen támogatását is lehetővé teszik. A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló 2006/C/54/08 számú uniós iránymutatás 6. fejezete új támogatási lehetőségeket tartalmaz az újonnan létrehozott kisvállalkozások számára is.

A vállalkozáspolitika terén született legfrissebb, a fejlesztés irányait meghatározó 2008-ban elfogadott dokumentum az Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”, melynek továbbra is meghatározó alapelve maradt „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv. A közlemény tíz alapelvet határoz meg a Bizottság és a tagállamok számára a vállalkozásfejlesztési politika területén, valamint jogszabály-javaslatokat említ meg. A tíz alapelv a következő: I. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.

VI. Meg kell könnyíteni a KKV-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését.

II. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehe- VII. Segíteni kell a KKV-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac tőséget az újrakezdéshez. nyújtotta előnyöket. III. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek meg VIII. Elő kell segíteni a KKV-k szaktudásának fejfelelő szabályokat kell alkotni. lesztését és az innováció valamennyi formáját. IV. A közigazgatási rendszereknek meg kell fe IX. Lehetővé kell tenni a KKV-k számára, hogy lelniük a KKV-k szükségleteinek. a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőséV. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazíta- gekké alakítsák. ni a KKV-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a KKV-k részvételét a közbeszerzési eljárások- X. Ösztönözni és támogatni kell a KKV-kat, hogy ban, és jobban ki kell használni a KKV-k állami részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből. támogatásának lehetőségeit.

8


GAZDASÁGFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON A regionális gazdaságfejlesztési beavatkozások esetében is alkalmazandóak az általános versenypolitikai és az állami támogatások nyújtására (vállalkozások támogatására) vonatkozó szabályozások. A vonatkozó joganyagban a kötelező fejlesztési irányok nincsenek rögzítve, de a támogatáspolitika gyakorlati megvalósítása szempontjából tartalmaznak kötöttségeket, előírásokat. Hazánkban szakpolitikák határozzák meg mind a területi fejlesztés prioritásait, mind a gazdaságfejlesztés – ezen belül elsősorban a KKV szektor fejlesztésének, támogatásának – követendő irányait. A vonatkozó joganyagon belül kiemelt jelentőségű a 85/2004. (IV.19.) Kormányrendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről, amely rögzíti többek között az egységes vállalkozástámogatáshoz betartandó követelményeket, a lehetséges támogatástípusokat, a régiónként adható támogatási intenzitásokat, az iparági korlátozások körét valamint a támogató bejelentési és eljárási kötelezettségeit. KKV kategórián belül kisvállalkozásnak Gazdaságfejlesztés témakörben a támogatandó szervezetek körét, vállalati méret szerinti differenciálását határozza meg egyértelműen jogszabály. Több kiírás esetében csak azok a mikro, kis- és középvállalkozások pályázhatnak, amelyek a 800/2008/EK rendelet 1. sz. melléklete szerint kis- és középvállalkozásoknak minősülnek. A kis- és középvállalkozások aránya Magyarországon – hasonlóan az EU átlaghoz – eléri az összes vállalkozás 99,8%-át, a KKV-k a magánszektor munkahelyeinek 69,6%-át biztosítják. A KKV-kat vállalati méret szerint tovább vizsgálva megállapítható, hogy az ös�szes vállalkozás 95,6%-a mikrovállalkozás, 3,6%-a kisvállalkozás és 0,6%-a középvállalkozás. A mikro- és kisvállalkozások aránya közel azonos az EU-27 átlagával, a közepes és nagyvállalatok aránya azonban kisebb. Nálunk a mikrovállalkozásokban foglalkoztatottak aránya lényegesen (12%-kal) nagyobb, a nagyvállalatoknál foglalkoztatottaké pedig 8,5 százalékkal kisebb. Regisztrált gazdasági szervezetek száma (2008) Nagyvállalatok 0,2%

minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérleg főösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállal kozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérleg főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

KKV-k megoszlása (2008)

Középvállalkozás 3,6%

Kisvállalkozások 0,6%

Kis- és

Mikrovállalkozás

középvállalkozások

95,6%

99,8%

Forrás: KSH 9


Munkavállalók aránya

Összes saját tőke megoszlása

250 főnél nagyobb 31%

KKV összesen 51,2%

250 főnél nagyobb 48,8%

KKV összesen 69%

Forrás: Kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiája 2007–2013, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, 2007

A KKV-k egyik meghatározó problémája a krónikus alultőkésítettség. A vállalkozások jelentős részénél ez a rendelkezésükre álló eszköz- és ingatlanvagyonban is leképeződik. A vállalkozások egy része így csak részben rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek valóban versenyképesek és nyereségesen működtethető termelőkapacitás kiépítését biztosítják. Éppen ezért fontos, hogy megerősítsük a régiókban található gazdasági kapacitásokat, javítsuk a regionális szintű gazdasági szereplők tőkeellátottságát és ezáltal ösztönözzük új munkahelyek megteremtését. A szektor tekintetében a legnagyobb különbség a termelékenységben mutatkozik. Az EU-27 országainak átlagos termelékenysége közel háromszor nagyobb, mint a hazai adat. A termelékenységi rés a mikrovállalkozásoknál a legnagyobb, a nagyvállalatoknál a legkisebb. A fenti jogszabályok mellett természetesen további, az állami támogatások speciális területeiről szóló joganyag határozza meg többek között a támogatható tevékenységeket és a támogatási intenzitásokat is, amelyekhez alkalmazkodva kerülnek a pályázatok kialakításra. Az elmúlt 3-4 évben több olyan stratégiai dokumentum született, amelyek együttesen kirajzolnak egy megalapozott hazai KKV politikát. 2006-ban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elkészítette a „A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója” című dokumentumot.

A Kormány által 2007. február 7-én elfogadott KKV koncepció fő céljai: • a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelésének növekedése, közelítés a fejlett EU tagállamok szintjéhez; • a kis- és középvállalkozások foglalkozt atotti létszámának növekedése, humán tőkeállományuk minőségének javítása.

• a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésének ösztönzése; • a kis- és középvállalkozások tőkefelhalmozásának növekedése, beleértve a tőkeállomány technológiai értelemben vett korszerűsítését; • a kis- és középvállalkozások növekvő részvétele a pénzügyi közvetítésben; • a kis- és középvállalkozások menedzsmentfunkcióinak hatékonyabb ellátása; A koncepció fő céljainak elérése érdekében az • az alkalmazandó fejlesztéspolitikai eszközök alábbi részcélok kerültek meghatározásra: működését biztosító, illetve hatékonyabbá tevő • a vállalkozásindítás és -működtetés tranzakciós szabályozási környezet kialakítása és folyamaköltségeinek csökkentése és alacsonyan tar tos javítása. (Pénzügyi tevékenység illetve, betása; fektetési alapok szabályozása.) • a kis- és középvállalkozások innovációs készségének erősítése; 10


A koncepción alapul az „A kis- és középvállalkozás fejlesztési stratégiája (2007–2013)” c. dokumentum, amelyet a Magyar Kormány 2007. október 10-én fogadott el. A dokumentum fő stratégiai célkitűzése a kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítményének növekedése. A stratégia meghatározza azokat a beavatkozási területeket, amelyek fejlesztése képezi alapját a fő stratégiai cél elérésének: 3. Tudás: 1. Szabályozási környezet: a versenyképes közteherviselés megteremtésével, a vállalkozói tudásfejlődés a vállalkozók és az alaz állami szabályozásból adódó adminisztrációs kalmazottak ismereteinek bővítésével és a vállalterhek csökkentésével, valamint a gazdálkodá- kozói készségek fejlesztésével támogatható. si és jogbiztonság erősödésével olyan támogató szabályozási környezet alakul ki, amely növeli a 4. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése: vállalatok versenyképességét. az üzleti környezet és a K+F fejlesztése által valamint az infokommunikációs technológiák (IKT) 2. Finanszírozás: elterjesztésével. a finanszírozási források bővülése a magasabb finanszírozási kockázatú termékek körének bővítésével, a KKV-k felhalmozásának növelésével és a KKV-k likviditásának javulásával képzelhető el.

A négy beavatkozási területen keresztül elérendő fő stratégiai cél mérőszámaként megfogalmazásra került, hogy „A magyar gazdaság fenntartható növekedése mellett a kis- és középvállalkozások által megtermelt bruttó hozzáadott érték 2005. évi 52%-os aránya 2013-ra érje el az 55%-ot, a versenyszféránál gyorsabb ütemben növekedjen.”

A KKV-fejlesztési stratégia célkitűzéseihez a ROP • Támogatják a vállalkozások számára elérhető üzleti infrastruktúra közvetlen fejlesztését (Tegazdaságfejlesztési kiírásai különösen a követkelephely, Üzleti Infrastruktúra fejlesztése pályáző módon járulnak hozzá. zatok). • Támogatják a KKV-k tőkefelhalmozásának és likviditási helyzetének javítását (telephely fej A ROP kiírások alapvető célja a foglalkoztatás lesztési, ipartelepítési és tőkejuttatás jellegű pá- növelése és az életképes vállalatok támogatása, ezekkel hozzájárul a stratégia horizontális céljailyázatok). • Elősegítik a vállalkozói ismeretek bővítését (Ta- nak eléréséhez. nácsadás, Klaszter pályázatok).

11

II. GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS TERÜLETI KOHÉZIÓ RENDSZERE AZ ÚMFT-BEN


Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) is kulcsfontosságú és a továbbiakban is a fejlesztés egyik alappillére a magyar gazdasági környezet javítása, a vállalkozások erősítése és a vállalkozói kultúra fejlesztése. „Hazánk további fejlődése, nemzetközi versenyképességének növelése megköveteli, hogy az Európai Unióból érkező forrásokat – összhangban az EU lisszaboni céljaival és e célok megvalósítását szolgáló Nemzeti Akcióprogrammal – két területre összpontosítsuk: a foglalkoztatás bővítésére és a tartós növekedés elősegítésére.” Az ország megújulásának alapvető feltétele, hogy minden fejlesztés a területi és a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését egyaránt szolgálja. Mindez többszintű kohézión keresztül érvényesíthető. •M érsékelni kell a fejlettségbeli különbséget a Közép-magyarországi régió és az ország többi területe között; a három fejlett és a négy leszakadó régió között, valamint a régiókon belül a kistérségek között. •A z ország fejlődésének hozzá kell járulnia az egész európai térség kohéziójához. Ehhez fenn kell tartani a jelenleg versenyképesen fejlődő térségeink fejlődését, dinamizáló hatásukat pedig ki kell terjeszteni, illetve el kell mélyíteni kapcsolatainkat más európai térségekkel. •Ö sztönözni szükséges a régiók egymás közötti együttműködését, a szomszédos régiók intézkedéseinek egymással összhangban kell megvalósulniuk. Jelenleg két operatív programcsoportban jelenik meg hangsúlyosan a gazdaságfejlesztés: a Gazdasági Operatív Programban és a regionális operatív programokban. A GOP egységesen jeleníti meg a fejlesztési prioritásokat, egységes kiírásokat alkalmazva a hat konvergencia-régióra. A ROP–okban ezzel szemben hangsúlyosan megjelennek a területi szempontok, továbbá a programok keretében más típusú tevékenységeket támogatnak, mint a GOP-ban. A két rendszer nagyon jól kiegészíti egymást, több kedvezményezett mindkét forrásból kap támogatást és valósít meg ezáltal komplex beruházást. A 2007–2013 között érvényes programozási időszakban az operatív programok (GOP és ROP) közötti lehatárolásokat figyelembe véve a régiók maguk határozták meg, hogy az országos ágazati politikákat kiegészítve, azokkal összhangban milyen támogatási konstrukciókat kínálnak a pályázóknak. Minden régió számára adódott a lehetőség, hogy a regionális jellemzőket figyelembe véve alakítsa ki gazdaságfejlesztési támogatási politikáját, illetve az egyes beavatkozások pénzügyi súlyát. A regionális gazdaságfejlesztési elképzelések kialakításnak eredményeként több olyan pályázati kiírás is megszületett az elmúlt 3 évben, amelyek csak egy-egy régióban önállóan megjelenített támogatási célokat szolgáltak. A pályázati kiírások jelentős része ugyanakkor minden régióban megtalálható, azonban ezekben is markánsan megjelenik a régiók eltérő preferencia rendszere (pl. iparági előnyök). A ROP–ok elkészítésekor kiemelt szempont volt, hogy a GOP–pal kiegészülve olyan támogatási rendszer jöjjön létre, amely lefedi az összes releváns fejlesztési célt és indokolt támogatási beavatkozást, így eléri a pályázni kívánó szervezeteket is mind a hét régióban. A két operatív programcsoport egymástól jól láthatóan lehatárolva, de mégis egymást kiegészítve működik. A ROP kiírásokban megjelennek azok a tevékenységek (pl. telephelyfejlesztés vagy induló klaszterek támogatása), amelyek a GOP–ból nem finanszírozhatók vagy nem élveznek ott prioritást. A ROP-ból támogatott intézkedések ugyanakkor elősegítik a GOP konstrukciók sikeres megvalósítását is, mivel részben kiegészítik a GOP fejlesztéseket (pl. üzleti infrastruktúra, telephelyfejlesztés), részben pedig előkészítik a későbbi GOP fejlesztéseket (pl. klaszter-fejlesztés, tanácsadás, telephelyfejlesztés).

A regionális operatív programokban a gazdaságfejlesztés célkitűzése: 1. vállalkozások versenyképességének és foglalkoztatottsági szintjének javítása; 2. vállalkozások együttműködésének erősítése; 3. innováció és K+F erősítése.

13


Az üzleti infrastruktúra (ipari park, inkubátorház, ipari terület) fejlesztések ROP-ból történő támogatása megteremti a lehetőségét a magas minőségű infrastrukturális környezet kialakításának, valamint a betelepült vállalkozások számára nyújtott alap- és emelt szintű szolgáltatások kialakításának, fejlesztésének. Az így közvetetten fejlesztett vállalkozások számára ettől függetlenül adott a lehetőség, hogy a saját termelési, szolgáltatási kapacitásaik kiépítésénél, fejlesztésénél sikerrel pályázhatnak a GOP-ból finanszírozott konstrukciókra, így érvényesül a kiegészítő jelleg. Az induló és fejlődő klaszterek ROP-ból történő támogatása megteremti a lehetőséget a klaszterek megerősödésére, tevékenységük szélesebb alapokon történő végzésére, és így előkészíti, hogy a későbbiekben sikeresen bekapcsolódhassanak az akkreditációs folyamatba, illetve az akkreditált klaszterek számára elérhető GOP-ból támogatott konstrukciókba.

A két támogatási programban az alábbi gazdaságfejlesztési tevékenységek valósulnak meg: REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

Helyi jelentőségű innovációs szolgáltató központok

Vállalkozásfejlesztést, modernizációt szolgáló visszatérítendő pénzügyi eszközök

Hídképző intézmények közül a technológiai transzfer irodák

Komplex vállalkozásfejlesztést, technológiai modernizációt szolgáló vissza nem térítendő támogatás

Ipari parkok

K+F, innováció folyamatának egésze, a vállalati kutatásokra koncentrálva

Inkubátorház fejlesztés

Kutatási infrastruktúra és szolgáltatások (kutatási központok, részben az innovációs/technológiai parkok) fejlesztése

„Ipari Park” címmel nem rendelkező telephelyek

Induló innovatív start-up vállalkozások

A hálózati tevékenységek (klasztermenedzsment) támogatása, valamint a vállalkozások közötti együttműködést segítő, nem K+F célú eszközbeszerzések (közös beruházások)

K+F infrastruktúra és szolgáltatások (kutató központok, technológia/innovációs parkok)

Vállalkozás- és piacfejlesztéshez kapcsolódó üzleti tanácsadás

Hídképző intézmények (technológia/innovációs parkok) Logisztikai központok A nemzetközi jelentőségű eredményt célzó, országosan egységes szempontok szerint akkreditált gazdasági együttműködések (a pólus program innovációs klaszterei).

14


REGIONÁLIS CÉLOK

Közép-Dunántúl

Közép-Magyarország

1. nemzetközileg vonzó regionális gazdasági környezet kialakítása

1. a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése a régióban

2. versenyképes, innovatív gazdasági együttműködések és hálózatok kialakításának ösztönzése

2. a régió területén működő vállalkozások működési hatékonyságának javítása, versenyképességük fokozása érdekében

3. innováció-orientált regionális gazdasági szerkezet kialakulásának ösztönzése 4. a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozói réteg készségeinek és képességeinek javítása

3. a nagy növekedési potenciállal bíró, magas hozzáadott-értékű tevékenységek fejlesztése a régióban

Nyugat-Dunántúl 1. a régió vállalkozásainak fejlesztése a hálózatosodás elősegítésével és korszerű tanácsadási tevékenységgel

3. a szakképzés és felsőoktatás regio nális jellegének, munkaerő-piaci beá gyazódottságának erősítése a regionális gazdaság speciális igényeinek megfelelően

Nyugat-Dunántúl

2. telephelyi infrastruktúrák és az ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-Dunántúl 1. a gazdasági, társadalmi és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével 2. a gazdasági infrastruktúra fejlesztése elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva, valamint az ipari termelés alól kivont és volt katonai, hasznosítatlan, illetve alulhasznosított barnaövek gazdasági hasznosítása, funkcióváltásának elősegítése

16

KözépMagyaro


Észak-Magyarország 1. a vállalkozások innovációs képességeinek javítása érdekében az új termék- és technológia fejlesztési eljárások elterjesztésének biztosítása a vállalkozások és a helyi K+F központok együttműködésének ösztönzésével 2. vállalkozások együttműködéséből származó gazdasági előnyök kihasználása, közös beruházások, szolgáltatások igénybevételének ösztönzése, különös tekintettel a régió meghatározó ágazataira 3. új vállalkozások indításának és ezzel együtt új munkahelyek teremtésének ösztönzése különösen a régió elmaradott kistérségeiben 4. a régióban működő, illetve letelepülni kívánó elsősorban feldolgozóipari vállalkozások korszerű telephelyi feltételeinek megteremtése, építve a barnamezős területek újrahasznosítására

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

ország Észak-Alföld 1. kedvező üzleti infrastrukturális környezet kialakítása 2. a regionális együttműködések elősegítése 3. a gazdasági szereplők információ-ellátottságának és innovációs potenciáljának javítása

Dél-Alföld

Dél-Alföld 1. magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek megjelenésének elősegítése a régió egészében 2. KKV-k versenyképességének növelése 3. foglalkoztatottsági szint növelése

17


ELÉRHETŐ FORRÁSOK A ROP-ok összességében jelentős súlyt képviselnek a fejlesztéspolitika gazdaságfejlesztési eszköztárában. Pénzügyi értelemben minden 100 Ft vállalkozásfejlesztési támogatásból mintegy 30 Ft a ROP-ok valamelyik támogatási konstrukciójában érhető el. Tartalmi tekintetben több olyan specifikus beavatkozás is létezik, amely kizárólag a ROP-ok keretében érhető el a vállalkozások számára.

A közvetlen gazdaságfejlesztési források megoszlása a GOP és a ROP-ok között

ROP 29%

GOP 71%

Forrás: ROP IH

Gazdaságfejlesztési források aránya a ROP-okon belül összesen

Gazdaságfejlesztési prioritás forrásai 19,5%

Többi prioritás forrásai 80,5%

Forrás: ROP IH 18


A gazdaságfejlesztési források ROP-ok közötti megoszlása tekintetében több fontos megállapítás is kiemelhető. •A források tekintélyes része a fejletlenebb régiókban (DA, ÉA, ÉM) áll rendelkezésre, amely a hátrányosabb helyzetű régiók felzárkózását szolgálja, mivel több forrást biztosít ezen régiók gazdaságban betöltött szerepénél. A ROP gazdaságfejlesztési forrásainak eloszlása az egyes OP-k között

NYDOP 6% DAOP 12%

DDOP 7%

KMOP 44%

ÉAOP 12%

KDOP 7%

ÉMOP 12%

Forrás: ROP IH

•A források látszólag mintegy fele a központi régióra koncentrálódik, azonban ez az arány tartalmazza az egyéb régiókban a GOP-on keresztül elérhető pénzügyi eszközöket is, vagyis a kizárólag regionális gazdaságfejlesztési eszközökhöz rendelt források tekintetében a központi régió korántsem élvez kiemelt szerepet. A KMOP gazdaságfejlesztési forrásainak megoszlása 2007–2013 (Mrd Ft)

22,32

102,09

Forrás: ROP IH 19


A gazdaságfejlesztési forrásoknak az egyes ROP-okon belüli megoszlása tekintetében több fontos megállapítás is kiemelhető. • A ROP-okban összesen rendelkezésre álló források mintegy 20%-a direkt gazdaságfejlesztési célokat szolgál. • A központi régióban ez az arány jelentősen magasabb, mintegy 34%, az arány azonban tartalmazza az egyéb régiókban a GOP-on keresztül elérhető pénzügyi eszközöket is. • A z abszolút nagyság tekintetében is korlátozott gazdaságfejlesztési forrásokkal rendelkező DDOP-ban a prioritás súlya is igen csekély a többi régióhoz képest. Ez megnehezítheti a régió gyors gazdasági felzárkózását. • A gazdasági súlyukhoz képest egyértelműen, de összességében is csekélyebb forrásokból gazdálkodó fejlettebb régiók (KD és NYD) a régiós OP-n belül nagyobb arányban fordítanak forrásokat gazdaságfejlesztési célokra. • DD és ÉM régiókban a megítélt összes gazdaságfejlesztési forrás nagyobb része a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésére irányult.

Gazdaságfejlesztési források aránya ROP-okon belül (millió euró)

Forrás: KSH 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200

DAOP

DDOP

Gazdaságfejlesztési forrás prioritásai Többi prioritás forrásai

20

ÉAOP

ÉMOP

KDOP

KMOP

NYDOP


A ROP gazdaságfejlesztés eredményei a konvergencia-régiókban (2007–2009; Mrd Ft)

Forrás: ROP IH, EMIR 45 40 35 30 25 20 15 10 5

DAOP

DDOP

ÉAOP

ÉMOP

KDOP

NYDOP

ROP gazdaságfejlesztési prioritás összes forrása 2007–2013 2009 végéig meghirdetett összes forrás 2009 végéig megítélt összes támogatás 2009 végéig LHH területekre meghirdetett forrás

A ROP gazdaságfejlesztés eredményei a Közép-magyarországi régióban (2007–2013; Mrd Ft)

Forrás: ROP IH, EMIR 150 100 50

2009 végéig megítélt összes támogatás 2009 végéig meghirdetett összes forrás ROP gazdaságfejlesztési prioritás összes forrása 2007–2013

21

III. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI BEAVATKOZÁSOK A ROP-OKBAN


A helyi és regionális szintű gazdaságfejlesztés egyrészt azt jelenti, hogy eszközhöz, infrastruktúrához segítjük a helyi gazdasági szereplőket. De magába foglalja azt is, hogy igyekszünk olyan lehetőséget is teremteni, ahol megkapják a megfelelő tudást, hogy később már könnyebben vonhassanak be forrásokat, teremtsenek kapcsolatot más vállalatokkal, ezáltal egyre önállóbbá és versenyképesebbé váljanak. Éppen ezért a regionális operatív programok keretében nemcsak a vállalat látható eszközeinek fejlesztésére kerül sor, hanem vannak olyan támogatások, amelyek az elméleti hátteret erősítik. A konkrét pályázati felhívások a beavatkozás céljának szempontjából alapvetően két csoportba sorolhatóak: •k ézzelfogható beruházások létrehozása; •n em a konkrét építés, hanem a vállalati tudásbázis erősítése és a vállalatok közötti együttműködés elősegítése. Az eltérő beavatkozások egymást erősítik, hiszen az első típusú beavatkozások létrehozzák azokat a kapacitásokat, amelyek működtetésénél, menedzselésénél, illetve más, már létező ipari kapacitások hosszú távú fejlesztésénél fontos szerepet kapnak a második típusú beavatkozások keretében fejlesztett vállalati tudás, HR-kapacitások. Az első csoportba, az építési tartalommal rendelkező fejlesztések csoportjába tartoznak a következő pályázati konstrukciók: •ü zleti infrastruktúra fejlesztése; • v állalkozások termelési infrastruktúrájának, telephelyének fejlesztése. A második csoportba, az építési (fizikai) tartalommal nem rendelkező fejlesztések csoportjába tartoznak a következő pályázati konstrukciók: • k laszterek fejlesztése; • v állalkozások működésének, hatékonyságának, tudásbázisának fejlesztése tanácsadással; • v állalkozások innovációs tevékenységének támogatása; • v állalkozások tőkejuttatásban részesítése.

25


EGYES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEKRE FORDÍTOTT FORRÁSOK ARÁNYA RÉGIÓNKÉT Üzleti infrastruktúra fejlesztése NYD 10%

DA 15%

KM 10% DD 11% KD 11%

ÉA 23%

ÉM 20%

Vállalati tanácsadás

Regionális Tőkebefektetési Alap

NYD 11%

NYD 14%

DA 15%

DA 25% KM 18%

KM 14%

DD 15%

DD 11%

KD 10%

KD 14% ÉM 13%

ÉA 14%

ÉA 12% ÉM 14%

72%

7% 7%

11%

3%

A régió innovációs képességének fejlesztése

Klaszterek

KD 12%

NYD 11%

ÉM 8%

DA 25%

KM 10%

DA 54%

KD 12% DD 9%

ÉA 16% ÉM 17% DD 10% 26

ÉA 16%


PÁLYÁZÁS MÓDJA A gazdaságfejlesztési pályázatok négy eljárásrend (forma) szerint kerültek kiírásra: Egyfordulós eljárás: a pályázók egy határidőig adhatják be a teljes dokumentációt és a döntés ez alapján születik (klaszter, telephely, ipartelepítés). Kétfordulós eljárás: azon pályázatoknál, ahol a fejlesztés komplex és nagy erőforrás igényű, két fordulóban kell a pályázati dokumentációt benyújtani. Az első forduló után támogatott projekt elkészíti a teljes dokumentációt és a második fordulóban kerül sor a támogatási döntésre (üzleti infrastruktúra fejlesztések 2007). Kiemelt eljárás: azok a projektek, amelyek jelentősége és forrásigénye is nagy, külön kormánydöntés alapján kerülhetnek támogatásra. Az ilyen projektekre tervezési felhívás jelenik meg, és a projekt fejlesztését a megfelelő közreműködő szervezetek támogatják, felügyelik (üzleti infrastruktúra fejlesztési projektek). A magasabb költségű és nagyobb időigényű előkészítési munkálatok miatt így biztosítható a kiszámíthatóbb megvalósítási szakasz, illetve elkerülhető, hogy nagyobb, ám adott esetben nem kellően átgondolt projektek kerüljenek benyújtásra.

Régiónként mintegy 6–10 konstrukció segíti elő a gazdaság fejlesztését. A támogatások nagyobb része vis�sza nem térítendő formában vehető igénybe, azonban a következő évtől már a tőkejuttatás formájú, hosszú távon visszatérítendő támogatás is elérhetővét válik a vállalkozások számára. A kedvezményezettek többsége kis-és középvállalkozás (KKV), de több konstrukcióra a KKV szektoron kívüli vállalkozások, így a nagyvállalatok is pályázhatnak. A különösen hátrányos gazdasági, társadalmi helyzetű kistérségekben elkülönített támogatási források kedvezményes módon vehetőek igénybe az ott tevékenykedő vállalkozások számára.

Közvetett eljárásrend: ebben az esetben megjelenik egy ún. támogatás-közvetítő. Itt a támogatás-közvetítők pályáznak a forrásért, és az ő felelősségük a támogatási forrást a kijelölt célok elérésére kihelyezni (vállalati tanácsadás).

27


1. V ÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGI SZINTJÉNEK JAVÍTÁSA ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Üzleti infrastruktúra fejlesztése abban az esetben jön létre, ha egy fejlesztő más vállalkozások tevékenységvégzéséhez helyszínt (székhelyet, telephelyet) biztosít magán, önkormányzati vagy vegyes tulajdonú területek kialakításával, fejlesztésével, bővítésével. A fejlesztés tárgyául szolgáló ingatlan tulajdonságai: • e gyszerre több vállalkozásnak is helyszínt jelent, több vállalkozás végez, vagy fog végezni tevékenységet az adott területen, ingatlanon; • a z ingatlan hasznosítására jellemzően bérleti formában kerül sor; • a területen koncentrált formában zajlik gazdasági tevékenység; • a terület, ingatlan tulajdonosa/hasznosítója nem szükségszerűen végez termelő tevékenységet.

A fejlesztés a terület jellege, a sajátosságai szerint irányulhat: • i pari parkokra; • i pari területekre; • i nkubátorházakra; • b arnamezős területekre.

28


Ipari park alatt a Nemzetgazdasági Minisztérium által működtetett minősítési rendszerben az „Ipari Park” címmel rendelkező területeket értjük. Az „»Ipari Park« címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről” szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet által odaítélt címmel rendelkező ipari parkok megfelelő telephelyet biztosítanak a termelő vagy szolgáltató (nem csupán kezdő) vállalkozások részére. A parkok az alap és emelt szintű szolgáltatások nyújtásával közvetett módon tovább növelik a betelepülők versenyképességét. Az ipari parkba betelepült vállalkozások esetében is előfordulhat inkubációs tevékenység, azonban a kezdő vállalkozás számára nem feltétlenül adott speciálisan erre a célra kialakított épület, és az igénybe vehető szolgáltatások alapesetben nem kedvezményesen érhetőek el. Az ipari parkok esetében a különböző iparágban működő vállalkozások fizikai koncentrációjáról beszélhetünk, amely elősegítheti a közöttük létrejövő együttműködést, hosszabb távon növeli a betelepülők versenyképességét. Ipari területek alatt az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek megfelelő övezeti besorolással rendelkező területeket értjük. Az ipari területek fejlesztése esetében az övezeti besorolás meghatározóan gazdasági-kereskedelmi. A támogatások keretében fejlesztett ipari területek hasonló célt szolgálnak, mint az ipari parkok, vagyis más termelő vagy szolgáltató (nem csupán kezdő) vállalkozások számára biztosítanak megfelelő telephelyet. Az inkubátorház olyan épület vagy épületegyüttes, amely a kezdő vállalkozások számára kedvezményesen biztosít megfelelő fizikai infrastruktúrát és humán szolgáltatásokat. Lényeges eleme, hogy a vállalkozások számára szükséges összes infrastruktúrán túl (pl. telefon, internet), lehetőséget biztosít tárgyalók, műhelyek, raktárak használatára is. A vállalkozások fejlődését egyrészt segíti, hogy partnereiket rendezett irodai körülmények között fogadhatják, amelyet az inkubátorházon kívül nem tudnának megfizetni. Másik fontos tényező, hogy a kezdő vállalkozások működésükhöz, illetve fejlődésükhöz különböző szolgáltatásokat vehetnek kedvezményesen vagy ingyen igénybe. Az inkubátorházakban elérhető szolgáltatások többsége kimondottan az inkubációs tevékenységre specializálódott, így a vállalkozásműködtetés és -építés minden fontosabb területével kapcsolatosan (pl. menedzsment, jogi, pályázati) kapható magas színvonalú tanácsadás. Az inkubátorházak jellemzően rotációs rendszerben fogadják a betelepülni kívánó vállalkozásokat, így a megerősödött, magasabb fejlődési szintet elérő vállalkozás kiköltözése után újabb kezdő vállalkozások kezdik meg működésüket az épületben.

Az üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatok során 2009 végéig: • 131 támogatott projekt született; • a létező ipari parkok (209 db) mintegy negyede részesült támogatásban (49 db); • a támogatásból fejlesztett terület az ipari parkok teljes területének közel 10%-a; • a megkötött támogatási szerződések keretében 1151 ha kerül alapinfrastruktúrával ellátásra, korszerűsítésre; • a megkötött támogatási szerződések keretében 7036 új munkahely jön létre a fejlesztett területeken történő másodlagos beruházások eredményeként. A lekötött támogatás összesen 33,1 milli-

Gyakran alakítanak ki inkubátorházakat ipari parkokban, illetve ipari teárd forint volt. rületeken, mert a vállalkozások koncentrációjával megfelelő vállalkozói kultúrában fejlődhetnek a kezdő vállalkozások, és az inkubátorház fizikai lehetőséget kínál a nem inkubációhoz köthető szolgáltatások kialakításához is. További előny, hogy a megerősödött vállalkozások az inkubátorházból rögtön az ipari parkba, ipari területre települhetnek. Barnamezős területek fejlesztése esetén elhagyott, jelenleg nem, vagy korlátozottan hasznosított, döntően volt ipari területeket értünk, melyek újrahasznosítása, kár- és tehermentesítése, gazdasági revitalizálása a cél. Ezzel sikerül a táj- és településképet javítani, hasznosítatlan, elhagyatott területeket újra a gazdaság vérkeringésébe vonni.

29


AZ ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEK ELEMEI Az ipari parkok nem egészen tizenöt éves történetük során szervesen beépültek a magyar gazdaság szövetébe. 2008 végén a 209 ipari park 12 323 ha-os területének mintegy 55%-át kihasználva csaknem 4100 vállalkozásnak biztosított telephelyet. A vállalkozások együttes árbevétele megközelítette a 8975 milliárd forintot, exportjuk pedig megközelítette az 5000 milliárdot, így jelentős részt vállalnak a magyar ipari kivitelből. A betelepült cégek együttesen 2474 milliárd forint beruházást valósítottak meg, és több mint 207 ezer főnek adnak munkát. Ipari területek az „Ipari Park” címmel nem rendelkező, méretéből adódóan azonban több vállalkozás számára telephelyet biztosító, gazdasági-kereskedelmi övezeti besorolással rendelkező ingatlanok, amelyek az ország szinte minden területén találhatóak. A területek jellegükből, elhelyezkedésükből adódóan alkalmasak a gazdasági tevékenységek végzésére. A településeken található ipari, termelési tevékenységek ipari területekre koncentrálásával lehetségessé válik egységesebb, rendezettebb településkép kialakítása, az ipari tevékenységeknek a lakóövezetektől távolabbi végzése, a település versenyképesebbé, egyben élhetőbbé tétele. Barnamezős beruházás az ipari terület pályázat speciális változata, amely célja az elhagyott, jelenleg egyáltalán nem vagy korlátozottan használt terület újrahasznosítása, a gazdasági funkció újbóli beindítása. Kizárólag barnamezős beruházás a Dél-alföldi és Dél-dunántúli régióban hajtható végre (zöldmezős területek fejlesztésére nincs lehetőség ebben a két régióban), illetve Észak-Magyarországon külön konstrukció áll rendelkezésre a revitalizációra. Inkubátorházak meghatározóan a nagyobb vállalkozási aktivitással jellemezhető településeken találhatóak, így különösen megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban, illetve nagyobb városi rangú településeken. Amíg az inkubátorházak a legnagyobb településeken – így különösen Budapesten – képesek akár piaci alapon is megvalósulni és működni, addig a kevéssé erős gazdasági adottságú településeken az inkubátorházak fejlesztése és részben fenntartása – különösen a kezdeti időszakban – szinte kizárólag támogatással életképes. Az inkubátorházak kiváló lehetőséget biztosítanak a kezdeti szakaszban levő vállalkozások megerősítéséhez, beindításához, így a gazdasági vérkeringésbe való bekerüléshez. Támogatható tevékenységek: • alapinfrastruktúra (közművek, utak, kommunikációs hálózatok stb.) kialakítása, fejlesztése, bővítése; • építési tevékenység (csarnokok, raktárak, inkubátorház); • előkészítéshez, megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások, oktatás, képzés.

30


Támogatott üzleti infrastrukturális projektek megoszlása fejlesztési cél és darabszám szerint

Inkubátorház 49

Barnamezős beruházás 17

Ipari park 49

Ipari terület 16

Forrás: ROP IH

Támogatott üzleti infrastrukturális projektek megoszlása fejlesztési cél és támogatási érték szerint

Inkubátorház 32% Ipari park 40%

Barnamezős beruházás 17%

Ipari terület 11%

Forrás: ROP IH

Az üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatok főbb sajátosságai: • a támogatott projektek jelentős hányada, 75%-a ipari park és inkubátorház fejlesztést célozza; • a 3 fejletlenebb régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország) összesen 17 db barnamezős beruházás került támogatásra; • a barnamezős projektek átlagosan 332 M Ft, míg az inkubátorház fejlesztési projektek átlagosan 216 M Ft támogatásban részesülnek; • a z ipari park fejlesztési projektek részére értékben és darabszámban is a támogatások mintegy 40%-a került megítélésre.

31


Támogatott üzleti infrastrukturális projektek megoszlása régiónként (érték) NYDOP 6%

DAOP 14%

KMOP 15% DDOP 15% KDOP 9%

ÉMOP 21% Forrás: ROP IH

32

ÉAOP 20%


Az üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatok főbb régiós sajátosságai: • a támogatott projektek kis hányada kerül értékben és darabszámban (30%, illetve 29%) a fejlettebb régiókban (Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl) megvalósításra; • a közép-magyarországi régióban az érintett vállalkozások (ipari parkok és inkubátorházak) kimagasló száma és az alacsony támogatásintenzitás ellenére is összesen a támogatások 11%-a kerül lekötésre a 15 darab támogatott projektre, azonban az átlagos támogatási érték itt a legmagasabb (340 M Ft/ projekt); • a fejletlenebb régiókban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) támogatott projektek száma a gazdaság relatív fejletlensége ellenére is magasabb, az összes támogatott projekt 70%-a ezekben a régiókban található, és a források nagyobb része (61%) is itt kerül lekötésre; • az egy projektre jutó támogatási érték a dél-alföldi régióban a legalacsonyabb (155,6 MFt).

Támogatott üzleti infrastruktúra projektek megoszlása régiónként (db) NYDOP 6% KMOP 11%

DAOP 22%

KDOP 12%

DDOP 15%

ÉMOP 16% Forrás: ROP IH

ÉAOP 18%

VÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK, TELEPHELYÉNEK FEJLESZTÉSE Vállalkozások termelési infrastruktúrájának, telephelyének fejlesztése alatt az egyes termelő-, szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tevékenységvégzéséhez szükséges helyszín (székhely, telephely) kialakítását, fejlesztését, bővítését értjük. A fejlesztés tárgyául szolgáló ingatlan tulajdonságai: • egy vállalkozás tevékenységvégzéshez biztosít helyszínt; • a z ingatlan hasznosítása jellemzően saját, vagy bérleti formában valósul meg; • a z ingatlanon a pályázó szükségszerűen termelő, szolgáltató tevékenységet végez, fog végezni.

Telephely alatt az adott vállalkozás tevékenységvégzéséhez szükséges, annak sajátosságaihoz kialakított, a vállalkozás tevékenységvégzésének hivatalos helyszínéül szolgáló bérelt, vagy saját tulajdonú ingatlan(oka)t, területe(ke)t értjük.

33


A fejlesztés a vállalkozás mérete és a fejlesztési projekt mérete szerint irányulhat: • k is- és középvállalatok fejlesztéseire; • a kis- és középvállalati méreten kívüli, döntően nagyvállalati fejlesztésekre.

Az eltérő méretű projektekre és az eltérő vállalati méretekre reagálva két hasonló logikájú, ám kissé eltérő tartalmú támogatási konstrukció került kialakításra, ezek:

A Telephely fejlesztési pályázatok során 2009 végéig: • 469 támogatott projekt született; • 17 732 megtartott munkahellyel; • 2 896 teremtett új munkahellyel. A lekötött támogatás összesen 23,127 milliárd forint volt.

1. telephelyfejlesztés KKV-k részére; 2. ipartelepítés vállalatmérettől függetlenül, KKV-k és nem KKV-k részére. A megfelelő telephelyek kellő infrastrukturális hátteret biztosítanak a termelő vagy szolgáltató vállalkozások részére, ezáltal versenyképe sebbé téve őket a saját üzleti területükön. A telephelyek kialakításának, fejlesztésének támogatásával nő az adott vállalkozás eszközellátottsága, végső soron a tőkeállománya. A javuló fizikai infrastruktúra a termelési, szolgáltatási folyamat versenyképe sebbé válása mellett javítja a vállalkozás munkamegtartó képességét, a munkavállalók munkakörülményeit. Ugyanakkor a fejlesztés mikro szinten egyben hozzájárul a település arculatának javításához is, az épített környezet megújulásán keresztül.

A telephelyek fejlesztésére olyan területeken kerülhet sor, amelyek gazdasági-kereskedelmi övezeti besorolással rendelkeznek.

Nyertes telephelyfejlesztési pályázatok

FORRÁS: EUTÉR

2009–2010

34


A nagyobb projektméretű, minimálisan mintegy 200 millió Ft összköltségű telephelyfejlesztések az ipartelepítés konstrukció keretében valósíthatóak meg. Az ilyen volumenű projektektől elvárt hatás az, hogy mintegy pólust képezve több kis- és középvállalkozásnak adjanak munkát beszállítóként, azaz itt a támogatás a befektetett összeg többszörösét generálhatja megrendelések formájában egy-egy régió KKV-i számára. Az ipartelepítésnél kötelező elvárásként fogalmazódott meg az önkormányzati partnerség kialakítása, amely az adott önkormányzat támogató bevonását jelentette. Ez általában a projekthez nyújtott önkormányzati segítségben valósult meg, amely lehetett a vállalkozás ügyintézésének segítése, működési feltételeinek javítása, de akár egy terület átadása is. Ezekkel a nagyobb méretű projektekkel szemben nagyobb foglalkoztatási hatás, jelentősebb munkahely-teremtési elvárás (minimálisan 20 fő) is megfogalmazásra került. A nagyobb méretű projektek támogatását szolgáló ipartelepítés kiírás 2009. december végén zárult le, és a pályázat eredményeként támogatásban részesült néhány regionálisan is fontos projekt, amelyek közül kettőt a jó példák között is bemutatunk.

FORRÁS: EUTÉR

Nyertes ipartelepítés pályázatok

Támogatható tevékenységek: • A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. • A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévő épületek átalakítása, bővítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása.

35


VÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK, TELEPHELYÉNEK FEJLESZTÉSE ELEMEI Telephelyek az ország szinte minden önkormányzatának közigazgatási területén találhatóak. A területek, jellegükből, elhelyezkedésükből adódóan alkalmasak gazdasági tevékenységek végzésére. A telephelyek fejlesztésével, a vállalkozások infrastrukturális és termelési, szolgáltatási feltételeinek javításával javítható versenyképességük, növelhető a foglalkoztatottság, kedvezőbb munkakörülmények alakíthatóak ki, továbbá lehetségessé válik egységesebb, rendezettebb településkép kialakítása, az ipari tevékenységeknek a lakóövezetektől távolabbi végzése, a település versenyképesebbé, egyben élhetőbbé tétele. A vállalkozások fizikai infrastruktúrájának fejlesztését megcélzó két pályázati konstrukció főbb tapasztalatai a következőkben összegezhetőek: • a kiírás megközelítése eltér az eddigi konstrukcióktól a KKV kör esetében, mivel nem a technológia korszerűsítésére, hanem a vállalkozás működéséhez szükséges fizikai környezet fejlesztését tűzte ki célul; •o lyan célcsoportot sikerült elérni, mely eddig korlátozottan tudta fejlesztési elképzeléseit a pályázati rendszerekhez igazítani; • s ok projekt esetében településfejlesztési hatás is jelentkezett (termelő tevékenységek városszélére, ipari/gazdasági zónába telepítése, áthelyezése); • j elentős foglalkoztatási hatású kiírások, melyek kedvező fajlagos munkahely-teremtési mutatókkal rendelkeznek az egyéb munkahelyteremtő, munkahelymegőrző konstrukciókkal összevetve; • j elentős vállalati kört sikerült megszólítani iparági specifikációtól függetlenül; • é rdemi, a projektek mintegy 30-40%-át kitevő barnamezős fejlesztés kapott támogatást, ezzel is valós településfejlesztési hatást elérve.

A pályázás módja: A pályázatok egyszerű, nyílt pályázati formában kerültek meghirdetésre, azaz minden pályázó, amely teljesítette az elvárásokat pályázhatott.

Támogatható tevékenységek: • alapinfrastruktúra (közművek, utak, kommunikációs hálózatok stb.) kialakítása, fejlesztése, bővítése; • építési tevékenység (csarnokok, raktárak); • korlátozott mértékben eszközbeszerzés KKV-k részére (telephelyfejlesztés); • kármentesítés; • előkészítéshez, megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások (ipartelepítés).

36


Támogatott telephelyfejlesztési projektek darabszáma régiónként

NYDOP 67

ÉMOP 72

KMOP 57 DAOP 83

KDOP 71

Forrás: EMIR

DDOP 49

ÉAOP 70

A telephely-fejlesztési pályázatok főbb régiós sajátosságai • A támogatott projektek viszonylagosan kis hányada (10,5%) kerül a Dél-dunántúli régióban megvalósításra. • A Közép-magyarországi régióban a vállalkozások kimagasló száma és az alacsony támogatásintenzitás ellenére is összesen 57 támogatott projekt található az országosan támogatott 469-ből (12,2%). • A fejletlenebb régiókban (Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) támogatott projektek száma a gazdaság relatív fejletlensége ellenére is a legmagasabb, az összes támogatott projekt 48%-a ezekben a régiókban található, vagyis a források nagyobb része itt kerül lekötésre. • A z egy projektre jutó támogatási érték a Dél-dunántúli régióban a legalacsonyabb (42,2 MFt), az Észak-magyarországi és a Közép-dunántúli régióban a legmagasabb (56,1, illetve 56,6 M Ft).

ELVÁRT HATÁSOK Az üzleti infrastruktúra és telephelyfejlesztésre irányuló pályázataink eredményei a legszembetűnőbbek, hiszen itt üzemek, ipari parkok létesülnek. A létrejövő fizikai helyszínek mellett azonban még fontosabbak az ezekben létrejövő munkahelyek és az ezek által megtartott munkahelyek. Az üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatok fő mutatói a fejlesztett terület nagysága és a megtartott és teremtett munkahelyek száma.

37


A fejlesztések eredményeként létrejött korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok és ipari területek nagysága (ha) Forrás: ROP IH 600

524

500 400 300 200 100

163

82

73

41 KözépDunántúl

146

124

DélDunántúl

NyugatDunántúl

ÉszakMagyarország

DélAlföld

ÉszakAlföld


Ezek alapján is sikeresek voltak a fejlesztések, hiszen nemcsak a forrást sikerült lekötni, hanem ezzel több, mint 1000 hektárnyi területet fejlesztünk és összesen több mint 10 000 munkahely teremtéséhez és több mint 18 000 munkahely megtartásához járulunk hozzá.

Forrás: ROP IH

6 000 5 000 4 000

2 370 2 074

3 000 2 000

2 863

2 588

1 508

2 116 2 900

2 665

1 000

1 474 452 KözépDunántúl

DélDunántúl

Teremtett munkahelyek száma (fő) Megtartott munkahelyek száma (fő)

38

4 624

NyugatDunántúl

1 258,5

1 091

ÉszakMagyarország

DélAlföld

719 ÉszakAlföld



JÓ PÉLDÁK SZÉKESFEHÉRVÁR – INKUBÁTORHÁZ ÉPÍTÉSE (Közép-dunántúli régió)

A terület a fejlesztés előtt

A létrejött inkubátorház

Projekt címe: Új inkubátorház létrehozása a székesfehérvári Déli Ipari Parkban Projektgazda: KÉSZPÉNZ-INVEST Kft. Projekt összes költsége: 525 136 601 Ft Támogatási összeg: 200 000 000 Ft   Támogatás mértéke: 38% Eljárás: egyfordulós Az új inkubátorház kialakításának eredményeként a betelepülő vállalkozások száma 2015-ig: 11 cég. A projekt eredményként 4091m2 nettó alapterületű inkubátorház (alapinfrastruktúrával) épül fel a pályázó tulajdonában álló székesfehérvári Déli Ipari Parkban, 216m2-es központi szolgáltató irodával és tárgyalókkal, mely 11 kezdő – legfeljebb 2 éves működési múlttal rendelkező – mikro- és kisvállalkozásnak fog helyet adni, preferálva a régió kiemelt ágazatait. Szolgáltatáscsomagját több mint 25 vállalkozás fogja évente igénybe venni.

EGER – IPARI PARK ÉPÍTÉSE (Észak-magyarországi régió) Projekt címe: Az Egri Ipari Park infrastrukturális fejlesztése és termelést támogató raktárcsarnok építése Projektgazda: Egri Ipari Park Ingatlanfejlesztő és Beruházás-szervező Kft. Projekt összes költsége: 1 423 757 695 Ft Támogatási összeg: 500 000 000 Ft Támogatás mértéke: 35% Eljárásrend: kétfordulós A projekt eredményeként az ipari park területén az infrastrukturális ellátás mintegy 11,4 ha területen lesz megoldott. Megépítésre kerül egy raktárépület bruttó 7200m2 alapterülettel. A park több vállalkozása részéről igényként merült fel termelő területük bővítése, új csarnokok építése. Erre a park déli részén lehetett megfelelő területet kialakítani. Ezen a területen az Ipari Park Kft. a közeljövőben a növekvő igények kielégítésére egy inkubátorházat kíván telepíteni. A projekt keretében ezen a területen út, ivóvíz-, szennyvíz és csapadékcsatorna épül. A raktár adatai: egy légterű raktártér, 6200m2 nettó alapterülettel. Kiszolgáló helyiségek 1000m2 területtel. A projekt hozzájárul az egri kistérség gazdasági fejlődéséhez, tőkevonzó képességének növeléséhez.

40


HERCEGHALOM – INNOVÁCIÓS KÖZPONT ÉS INKUBÁTORHÁZ LÉTREHOZÁSA (Közép-magyarországi régió) Projekt címe: Innovációs Központ és Inkubátorház létrehozása és szolgáltatásainak kiépítése Herceghalmon, a Talentis program részeként Projektgazda: TBP Ingatlanhasznosító Zrt. Projekt összes költsége: 1 238 864 776 Ft Támogatási összeg: 482 895 793 Ft Támogatás mértéke: 39% Eljárás: egyfordulós Az új inkubátorház kialakításának eredményeként a betelepülő vállalatok száma 2015-ig: 20 vállalat. A betelepülő vállalatok által foglalkoztatottak száma 2015-ig: 90 fő.

A két épületszárnyból álló központ hasznos területe 5336m2, kiadható terület 3142m2, melyben 63 iroda, 5 műhely, 6 kutatói vendéglakás mellett tárgyaló, teakonyha és konferenciatermek is a betelepülők rendelkezésére állnak.

KAPOSVÁR – BARNAMEZŐS BERUHÁZÁS (Dél-dunántúli régió) Projekt címe: A Lakics Kft. komplex barnamezős beruházása Projektgazda: Lakics Gépgyártó Kft. Projekt összes költsége: 1 368 366 126 Ft Támogatási összeg: 600 000 000 Ft Támogatás mértéke: 44% Az fejlesztés eredményeként a teremtett új munkahelyek száma 2015-ig: 21 fő. Az összes foglalkozatott 2015-ig: 213 fő. A projekt keretében 9500m2 üzemcsarnok, tároló építése és korszerűsítése történik meg. A Lakics Gépgyártó Kft. a 80-as évek közepén indított egyéni vállalkozásból nőtte ki magát. A kezdeti megalakulás óta acélszerkezetek gyártásával, azok precíz megmunkálásával foglalkozik. A kezdeti 90 fős dolgozói létszám napjainkra megközelítőleg 200 főre emelkedett, továbbá jelentős számú alvállalkozó számára is munkalehetőséget biztosít a cég. A további fejlődés lehetőségének megteremtése érdekében került megvásárlásra Kaposvár területén egy 26 957m2 nagyságú barnamezős területet. A nagyrészt használaton kívüli területen létesül az új telephely. A fejlesztés keretében a meglévő épületek egy része átalakításra, korszerűsítésre kerül, valamint új épületek építése is megvalósul. A beruházás további részét képezi a gyártástechnológia kiépítéséhez szükséges gépek beszerzése.

41


KŐVÁGÓSZŐLŐS-PÉCS : IPARI PARK FEJLESZTÉSE (Dél-dunántúli régió)

A fejlesztés előtt – a volt üzemiroda

Projekt címe: A Dél-dunántúli régió legújabb ipari parkjának, a Pécs-Kővágószőlősi Ipari Park fejlesztése Projektgazda: STRABIL Vagyonkezelő Kft. Projekt összes költsége: 257 274 595 Ft Támogatási összeg: 126 064 551 Ft Támogatás mértéke: 49% Betelepült vállalkozások száma 2015-ig: 18 db Megtartott munkahelyek száma: 210 fő Teremtett munkahelyek száma 2015-ig: 100 fő

Az ipari park az egykori Pécs-Kővágószőlősi Ércdúsító Üzem területén és annak környezetében működik a Mecsek délnyugati lábánál. Ezzel a rendszerváltást követően bekövetkezett gazdasági szerkezetváltás nyomán kialakult és máig hasznosítatlan barnaövezetet integrál a település- illetve gazdaságfejlesztési céloknak megfelelően, A megvalósult fejlesztés során 51,6 ha területet fejlesztenek A megvalósult fejlesztés – a felújított irodaház

DEBRECEN: IPARI PARK FEJLESZTÉSE (Észak-alföldi régió) Projekt címe: A Debreceni Ipari Park 16 ha-os fejlesztésének megvalósítása, az új iparterület üzemeltetése Projektgazda: Debreceni Ipari Park Akadémia (DIPA) Kft. Projekt összes költsége: 727 020 126 Ft Támogatási összeg: 356 094 458 Ft Támogatás mértéke: 49% Eljárás: kétfordulós Megtartott munkahelyek száma: 200 fő Teremtett munkahelyek száma 2015-ig: 220 fő

A 16,4 ha-os fejlesztési területen a közművesítés után kb. 8 új cégnek lehet helyet biztosítani modern ipari környezetben, amelyek mintegy 5 milliárd forintos beruházási értékkel kb. 200-220 új munkahelyet teremtenek a kistérség lakosainak. Emellett a betelepült 8 cég mintegy 800 millió forintos éves árbevétele jelentős adóbevételt jelent a város számára is. A betelepülők között található gyógyszeripari üzemben biotechnológiai úton előállított gyógyszereket fognak gyártani és ezzel a teremtett munkahelyek mellett Közép-Európában egyedülálló technológia fog meghonosodni, ezzel is versenyképesebbé téve a régiót.

42


MISKOLC – MECHATRONIKAI IPARI PARK (Észak-magyarországi régió) Projekt címe: A Miskolci Ipari Park bővítése Projektgazda: Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. és a Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. Projekt összes költsége: 1 300 000 000 Ft Támogatási összeg: 650 000 000 Ft Támogatás mértéke: 50% Eljárás: kiemelt A projekt fő célkitűzése Miskolc város és vonzáskörzete gazdasági struktúrájának korszerűsítése, versenyképességi feltételeinek javítása és a helyi foglalkoztatás bővítése. A közvetlen célcsoportot azok a mechatronikai ipari termelő és szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások jelentik, amelyek kedvező működési és együttműködési feltételeket találnak a MIP-ben. A projekt másik kiemelt célja a szomszédságban működő gyárak szinergiáinak kihasználásával a mechatronikai ipar, az innovatív ipari technológiák nagyobb léptékű fejlesztésének elindítása, a korszerű mérnöki, műszaki tudományokra, gazdálkodás–menedzsment tudásra és készségekre épülő gazdaságfejlesztési gyakorlat fejlesztése. Fontos feladat a tartósan eredményesen működő termelő és termelő-szolgáltató vállalkozások számának növelése, a vállalkozói készség ösztönzése, új munkahelyek létrehozása, azaz a munkanélküliség arányának csökkentése a városban és az agglomerációban, a műszaki végzettségű munkanélküliek – különösen a pályakezdők – foglalkoztatási feltételeinek javítása. A fejlesztés eredményeként mintegy 72 hektárral bővül a Miskolci Ipari Park.

MISKOLC – A ROBERT BOSCH KFT. IPARTELEPÍTÉSI PROJEKTJE (Észak-magyarországi régió) Projekt címe: Új gyártócsarnok építése a RBHM területén Projektgazda: Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági Alkatrészgyártó és Forgalmazó Kft. Projekt összes költsége: 2 011 726 474 Ft Támogatási összeg: 981 268 952 Ft Támogatás mértéke: 49 % Eljárás: egyfordulós

 

Az új inkubátorház kialakításának eredményeként a vállalt teremtett új munkahelyek száma 1000 fő. A projekt eredményeként a már meglévő Bosch telephelyen autóipari alkatrészek, többek között indítómotorok, generátorok, törlő rendszerek, fúvómotorok és indítószerkezetek gyártásával foglalkozó gyáregységének bővítésére kerül sor, amely egyaránt jelenti a hagyományos technológiájú gépjárművekhez alkatrészek gyártását, illetve a hibrid motorok fejlesztésének magyarországi megjelenését is.

  43


 

SZÉKESFEHÉRVÁR – A SAPA PROFILES IPARTELEPÍTÉSI PROJEKTJE (Közép-dunántúli régió) Projekt címe: Új termelőcsarnok építése a kapacitások bővítése és a működési hatékonyság növelése érdekében a SAPA Profiles Kft-nél Projektgazda: SAPA Profiles Termelő és Kereskedelmi Kft. Projekt összes költsége: 1 399 469 841 Ft Támogatási összeg: 559 787 936 Ft Támogatás mértéke: 40 % Eljárás: egyfordulós Az új termelőcsarnok kapacitásnövelésének eredményeként a vállalt teremtett munkahelyek száma 81. A projekt eredményeként a már meglévő gyárcsarnokok mellé, újabb 2 termelő üzem kerül, amelyek egyrészt optimalizálják a termelést, másrészt lehetőséget teremtenek a termelés bővítésére, így a jelenleg foglalkoztatott 747 fős foglalkoztatott létszáma is bővülhet.

44


2. V ÁLLALKOZÁSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE – KLASZTEREK LÉTREHOZÁSA, FEJLESZTÉSE A gazdasági versenyképesség szempontjából fontos, hogy a gazdasági szereplők között megfelelő együttműködés legyen bizonyos közösen elérhető, de egy-egy vállalkozás számára egyedül nem kivitelezhető célok érdekében. Ilyen lehet egy közös beruházás, esetleg egy közös kutatási projekt egy új termék érdekében, vagy a tudás megosztása a vállalatok jobb irányításáért.

A klaszter különböző módon együttműködő vállalatok és egyéb intézmények hálózata, amelyik földrajzilag koncentráltan jelenik meg, a térben sűrűsödő iparágat és a kapcsolódó vállalkozásokat jelenít meg, versenyképes termékeket, szolgáltatásokat, gyártási és egyéb technológiákat létrehozó kooperáció. Hosszú távon ehhez olyan, magas hozzáadott értékű, exportorientált, innovatív, komoly innovációs tevékenységet folytató, elsősorban KKV-k között, de szükség esetén nagyvállalatok részvételével létrejött együttműködésre van szükség, ahol a vállalkozások szoros kapcsolatokat ápolnak felsőoktatási, kutatási és szakképző intézményekkel, szükség esetén önkormányzatokat is bevonva az együttműködésbe.

Az azonos iparágban vagy termékpályán szereplő vertikális és horizontális vállalati együttműködések ösztönzésére kerültek kiírásra a vállalati klasztereket fejlesztő pályázatok, ahol a cél az együttműködési hálózatok, illetve konkrét kooperációs projektek fejlesztése. Ezek az úgy nevezett regionális klaszterek, azaz ezek egy régió vagy határos régiók vállalatainak iparági csoportosulásai. A regionális operatív programok klaszter pályázatai mintegy előszobái a Gazdasági Operatív Program keretében meghirdetett magasabb szintű (akkreditált) klaszter-kiírásoknak. A regionális klaszterek szintjén a cél az együttműködés elindítása, alapszintű közös beruházás elősegítése. Ezek a klaszterek átlagban 10-30 taggal rendelkeznek. Azáltal, hogy egy ROP pályázatban eredményesek és sikeresen meg is valósítják a projektet, képessé válnak arra, hogy tovább bővítsék az együttműködést – tagokat toborozva vagy a klaszterek egyesülésével –, és pályázhassanak a GOP keretében meghirdetett pályázati kiírásokra. A klaszterek létrehozásának hosszú távú célja, hogy az iparág fejlődéséhez, saját piaci helyzetük megerősítéséhez innovációval járuljanak hozzá. A közös beruházás által a klasztertagok költséghatékonyabbá válnak, versenyképességük és piaci alkupozíciójuk növekszik.

KLASZTEREK LÉTREHOZÁSÁNAK, FEJLESZTÉSÉNEK ELEMEI Klaszterek az ország minden régiójában találhatóak, sok esetben természetesen nem a regionális határokhoz igazodva. A klaszterek fejlesztésével a klaszterben részt vevő vállalkozások versenyképessége javulhat, a növekvő méretgazdaságosság és a költség-, tudás- és erőforrás-megosztás eredményeként. Így hos�szabb távon növelhető a foglalkoztatottság, javítható a vállalkozások exportképessége. A klaszterfejlesztési pályázat keretében két fő célcsoport került kijelölésre: 1. Induló klaszterek 2. Fejlődő klaszterek.

45


A klaszter pályázatok során 2009 végéig: • 100 támogatott projekt született; • 79 induló klaszter került támogatásra; • 21 fejlődő klaszter került támogatásra. A lekötött támogatási összeg a hét régióban 3,34 milliárd forint.

Támogatható tevékenységek:

• vállalati együttműködések kialakítása, fejlesztése, bővítése; • klaszterek létrehozása; • klaszterek menedzsmentjének támogatása; • klaszterek közös marketing tevékenysége; • klaszterek közös minőségbiztosítási rendszerének bevezetése; • klaszterek közös beruházása (fejlődő klaszterek esetében kötelező).

Az induló klaszterek létrehozásának, kezdeti működésének, tevékenységének támogatása megteremti a későbbi vállalatközi együttműködések alapjait, megalapozza az iparági tömörülések megjelenését. A fejlődő klaszterek tevékenységének támogatása a már létező és működő klaszterek tevékenységének elmélyítését, a kooperáció magasabb szintre emelését célozta meg. A klaszterek létrehozását, fejlesztését megcélzó pályázati konstrukció főbb tapasztalatai a következőkben összegezhető. •E lőmozdítja a vállalkozások, oktatási és K+F intézmények, valamint a helyi gazdasági szereplők közötti, jellemzően iparági klaszter formában megvalósuló együttműködést. Ezen belül különös figyelmet fordítva egy-egy régió kulcságazatában működő klaszterek versenyképességének jelentős növelésére. •A térség felsőoktatási intézményei és a klaszter tagjai között egy partneri viszonyon alapuló, hálózati szerveződésű együttműködés jöhet létre, amely kiszolgálja az adott ágazat gazdasági szereplőinek igényeit, és helyi válaszokat ad a gazdaság kihívásaira. •F ejlődik és bővül a klaszterek szolgáltatási palettája, összhangba kerül a közös szolgáltatások kínálata és kereslete. •H ozzájárul a pólus programban definiált akkreditációs követelmények teljesítéséhez szükséges továbbfejlődéshez, a magas hozzáadott értékű, exportorientált, innovatív tevékenységet folytató klaszter-kezdeményezések és klaszterek számára. •Ö sztönzi a közös beruházásokat, amelyek az adott klaszter tagjai versenyképességének növelését segítik elő.

FORRÁS: EUTÉR

A 2008-as pályázati felhívás eredményeként 100 regionális klaszter jött létre

46


A KIALAKULT KLASZTEREK AZ ÉRINTETT RÉGIÓ ADOTTSÁGAIRA ÉPÍTETTEK

Pannon e-Oktatási Klaszter

Közép-magyarországi Turisztikai Klaszter

A Közép-dunántúli régióban, az esélyegyenlőség elvén alapuló összefogással, K+F+I információtechnológián alapuló interaktív infrastruktúra bevezetése, működtetése.

Célja a helyi idegenforgalmi és turisztikai vállalkozások és az azokhoz kapcsolódó szervezetek összefogásának szervezése és közös tevékenységek ellátása.

Nyugat-Pannon Ökoklaszter

Nyugat-Dunántúl

A hálózat az ökológiai termesztéssel foglalkozó parasztgazdaságok, az öko termékeket előállítók és azokkal kereskedők, valamint a támogatóintézeteik, úgymint a falusi turizmusban részt vevő idegenforgalmi és egyéb gazdasági ágazatok közötti érdekalapú együttműködésre épül.

Közép-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter (DDEK) küldetésének tekinti a Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévő szervezetek összefogását, a klasztertagok versenyképességének erősítését, hazai és nemzetközi piacon való jelenlétük támogatását, az energetikai ágazat fogyasztóinál az energia-felhasználás hatékonyságának növelését, valamint az energetikai ágazat sikerességén keresztül a régió gazdasági fejlődésének elősegítését.

48

KözépMagyaro


ENIN Környezetipari Klaszter Olyan iparilag hasznosítható technológia kidolgozása, amely kommunális hulladékból, szennyvíziszapból, egyéb ipari hulladékból és mezőgazdasági és/vagy erdészeti hulladékból szintézisgáz gyártásán keresztül metil-alkohol előállítását teszi lehetővé. A nagy fűtőértékű szintézis gáz, továbbá közvetlenül alkalmas azonnali indítású villamos energiatermelésre is.

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

ország

RÓNA-JUH Klaszter innovációs hatékonyságának növelése A klaszter tagjainak célja: A klaszter a klasztertagok saját maguk által előállított termékeikből a klaszter által föltárt külföldi piacokra juttat mintaterméket és szerez piacot.

Dél-Alföld

GIK 2005 Genomikai Innovációs Központ A dél-alföldi biotechnológiai vállalkozások, az SZTE, az SZBK és a BAY-GEN közötti együttműködések előmozdítása és megerősítése érdekében igényfelmérésen alapuló komplex szolgáltatások nyújtása: közös kutatás-fejlesztési tevékenységek megszervezése, stratégiaalkotás, technológia-transzfer előmozdítása, biomanager képzés megszervezése.

49


INDULÓ ÉS KIDOLGOZÁS ALATT ÁLLÓ KONSTRUKCIÓK REGIONÁLIS TŐKEBEFEKTETÉSI ALAP Jelenleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság hatásainak szorításában számos vállalatcsoport vagy fejlesztési projekt kerül olyan helyzetbe, amikor – hosszú távú kedvező (piaci) perspektívája ellenére – tevékenységének folytatása, illetve a projekt megvalósítása ellehetetlenül, aminek szükségszerű következménye a tőke/vagyon vesztesége, a növekvő munkanélküliség és a kapcsolódó mikro- és kisvállalkozások megszűnése. A kilábalást tovább nehezíti a bankok körében általános, növekvő elvárásokat megfogalmazó finanszírozói magatartás, a privát tőke óvatos(abb) kihelyezési stratégiája, a piacokon és beszállítói körben általánossá vált bizalmatlanság. A Regionális Tőkealap-kezelő célja, hogy megtalálja és segítse a jelen körülmények között is növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokat azzal, hogy stagnáló időszakban pótlólagos forrást és szolgáltatásokat biztosít a szükséges technológiai fejlesztésekhez, struktúraváltáshoz. A konstrukció jelentősége abban rejlik, hogy olyan kis- és középvállalkozásokat céloz meg, amelyek eddig fontos, stabil szerepet töltöttek be egy közösség életében mint fontos foglalkoztatók vagy ellátók, de a gazdasági válság hatására nehéz helyzetbe kerültek. Ilyenkor egy átmeneti időre tőkével segíti meg az állam, amelyet később kamatmentesen, csak az inflációt követve kell visszafizetni. Az alap keretében régiónként specifikált ágazatokban a versenyképes, de a válság által érintett vállalkozások, tőke formájában forráshoz jutnak. A tőkejuttatás mellett tanácsadási szolgáltatás is elérhető, ezen eszközök együttes alkalmazása lehetővé teszi a szükséges átalakítások végrehajtását, a külső finanszírozási források újrapozícionálását, adott esetben az egyébként rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatások igénybevételét. További célja a programnak a célcsoport vállalkozásoknál a foglalkoztatás megőrzése és bővítése, amellyel a regionális munkaerő piaci problémákat igyekszik megelőzni. Rendelkezésre álló forrás: 14,00 Mrd Ft (régiónként 2,00 Mrd Ft) Az intézkedés végső kedvezményezettjei olyan kis- és középvállalkozások, amelyek szerepvállalása és gazdasági súlya jelentős egy-egy régió valamely gazdasági (szak) ágazatában. A végső kedvezményezettek kiválasztásának legfőbb kritériumai: • a fejlesztés eredményeként növekedés, új termék, struktúra vagy kapacitás jön létre; • az adott ágazat több egysége között tartós együttműködés alakul ki; • a régió komparatív előnyeire épül a tevékenység; • a tartós fejlődés feltételei biztosíthatóak; • a tevékenység jelentős mikro- és kisvállalkozói kört érint közvetlenül vagy közvetetten; • a tőke juttatásának feltétele a hatékonysági elvárások rögzítése és a tőkével együtt járó menedzsment tanácsadás keretében történt ajánlások elfogadása.

50

Az alap kezelését – kormányrendeletben való kijelölés után – a Regionális Tőkealap-kezelő Zrt. végzi, amely 100%-ban állami tulajdonú szervezet. A társaság célja az állami és regionális fejlesztéspolitika érvényesítése és az eredményes gazdálkodás, középtávon pedig annak elérése, hogy piaci körülmények között is életképes legyen.


A konstrukció – bár eszköztárát tekintve vannak hasonlóságok – más célokat valósít meg, mint a jelenlegi kockázati tőke társaságok vagy a JEREMIE program. A legnagyobb eltérés, hogy nem elsődleges cél a minél nagyobb megtérülés, sokkal inkább a regionális foglalkoztatás és a vállalkozások megerősítése a cél.

SZEMPONTOK

JEREMIE KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM

REGIONÁLIS BEFEKTETÉSI ALAPOK

1. a program lényege

üzleti tőkefinanszírozás

fejlesztéspolitikai, struktúrapolitikai eszköz

a) régiós célok

nincsenek

vannak

b) szektorális cél

nincs

van (régiók szerint)

c) vállalati életszakasz

innovatív, kezdeti fázisú vállalkozások preferáltak

kizárólag működő cégek, amelyek átmenetileg kedvezőtlen gazdasági helyzetben vannak

3. tranzakciós cél (jellemző)

profit (maximalizálása)

foglalkoztatás (megőrzése, bővítése)

4. t ranzakciós méret (maximum)

1,5 m euro, akár 3 egymást követő évben is

0,5 m euro tőke

5. egyéb szolgáltatás

nem meghatározott

tanácsadás (menedzsment, marketing, stb.).

2. specifikációk

A program egy vállalat életében megfelelően szilárd alapot képezhet arra, hogy a későbbiekben alkalmassá váljon a pénzintézeti finanszírozásra, újabb – nagyobb mértékű – tőkebevonásra (akár a JEREMIE programból) és folyamatosan növelje a piaci részesedését.

51


VÁLLALATI TANÁCSADÁS A program elsődleges célja a kis- és középvállalkozások sikeres működéséhez szükséges vállalkozói ismeretek fejlesztése, a vállalkozások irányításához, hatékonyabb működtetéséhez szükséges tudás széles körű elérhetőségének javítása szakma-specifikus tanácsadás igénybevételén keresztül. További célja a programnak, hogy a vállalkozás indításához, további eredményes működtetéséhez szükséges információnyújtás, egyedi, vállalkozás specifikus üzleti tanácsadás a már kiépült vállalkozásfejlesztési intézményrendszerre, illetve szakemberekre alapozva valósuljon meg. Az intézkedés végső kedvezményezettjei olyan kis- és középvállalkozások, amelyek működtetése, fejlesztése, racionalizálása, új üzleti ötleteinek megvalósítása külső erőforrás bevonását kívánja meg. A végső kedvezményezettek részére tanácsadási szolgáltatást nyújtó tanácsadó szervezetek köre egy akkreditációs eljárás keretében kerül kiválasztásra, ezzel biztosítva, hogy a végső kedvezményezett KKV-k részére értékteremtő üzleti folyamatok kerüljenek kiközvetítésre. KKV-knak támogatás kizárólag, írásos formában történő, egyedi megoldást alkalmazó tanácsadási tevékenység után adható. A vállalkozás egyedi igényeit figyelembe vevő és arra választ adó tanácsadás az alábbi területeken vehető igénybe:

2010. év folyamán a tanácsadási konstrukció révén várhatóan mintegy 3000–3500 KKV fog menedzsmentfunkcióinak hatékonyabb ellátása és innovációs készségének erősítése érdekében tanácsadásban részesülni. A lekötésre kerülő támogatási ös�szeg összesen 4,403 milliárd Ft.

1. vállalati stratégiai tanácsadás; 2. szervezetfejlesztési tanácsadás; 3. online megjelenéshez, e-kereskedelemhez kapcsolódó tanácsadás; 4. technológiai, termékfejlesztési tanácsadás; 5. marketing tanácsadás; 6. közbeszerzési tanácsadás; 7. pénzügyi tanácsadás; 8. horizontális célok (esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság, munkabiztonság) érvényesítéséhez kapcsolódó tanácsadás.

A „vállalati tanácsadás c.” pályázatra a kis- és középvállalkozások közvetlenül a régiónként pályázat útján kiválasztott úgy nevezett támogatás közvetítőknél jelentkezhetnek. A támogatás közvetítők szerepe nem csak annyi, hogy a tanácsadási tevékenységhez anyagi támogatást nyújtsanak, hanem regionálisan több helyen elérhető ügyfélszolgálataikon közvetlenül is tanácsadást biztosítanak a KKV-knak a vállalatalapítástól a vállalati élet komplex kérdéseiig.

52


KIEMELTEN FONTOS JOGSZABÁLYOK LISTÁJA • 2 004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról • 2 006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) • a Bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról • a z EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i, 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379. 2006.12.28. 5. o.) • 8 5/2004. (IV.19.) Kormányrendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről • 2 06/2006. (X. 16.) Kormányrendelet a fejlesztési adókedvezményekről • 8 0/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről

TOVÁBBI FORRÁSOK •N emzetgazdasági Minisztérium honlapja (www.ngm.gov.hu) •N emzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja (www.nfu.hu) •P ólus Programiroda honlapja (http://www.polusprogram.eu/hu/) •E urópai portál KKV-k számára (http://ec.europa.eu/enterprise/sme/index_hu.htm)

53

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága. 1077 Budapest, Wesselényi u. 20 –22.

GAZDASÁGFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

Recommend Documents