TURIZMUSFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

TURIZMUSFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

T U RI Z M U S F E JL E S Z T É S GA Z DA S ÁGF E JL E S Z T É S VÁ R O S RE H A B IL I TÁC I Ó KÖ Z L E K E DÉ S F E JL E S Z T É S KÖ RN Y E Z E T F E JL E S Z T É S H U M Á N INF R A S T R U K T Ú R A F E JL E S Z T É S

TARTALOMJEGYZÉK I.

ÁTTEKINTÉS A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETÉRŐL

4

1.1 „A turizmus magyar találmány”

5

1.2 A turizmus fogalma

6

1.3 Magyarország turisztikai adottságai

8

II.

ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR

12

2.1 EU-s irányelvek

13

2.2 Jogszabályi környezet

15

2.3 Szakpolitikák

16

2.4 A Turizmusfejlesztés megjelenése az ÚMFT-ben

17

III.

KONSTRUKCIÓK ÉS PÉLDÁK

18

3.1

A pályázatok jellemzői

19

3.1.1 Turisztikai attrakciófejlesztés

19

3.1.2 A fogadóképesség javítása: szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

20

3.1.3 Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása 20 3.1.4 Kiemelt projektjavaslatok támogatása

20

3.2 Milyen egy jó projektjavaslat?

21

3.3 Pénzügyi keretek

22

3.4 A pályázatok eredményei

24

3.4.1 Turisztikai attrakciófejlesztés

25

3.4.2 A fogadóképesség javítása: szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

29

3.4.3 Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása 30 3.4.4 Kiemelt projektek

34

IV. EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEK A BALATON TÉRSÉGÉBEN A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN 2007–2010

38

4.1

Áttekintés a balatoni turizmusról

40

4.2

Turisztikai célú fejlesztések a Balaton régióban

43

4.3

Turisztikai pályázatok jellemzői, eredményei

44

4.4

Kiemelt projektek

48

4.5

Mintaértékű projektek

50

3

I. ÁTTEKINTÉS A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETÉRŐL

TURIZMUSFE JLE SZTÉ S

1.1 „A TURIZMUS MAGYAR TALÁLMÁNY” … – utalt tréfálkozva Habsburg György kalandozó őseinkre a 70. Skal Világkongresszus megnyitóján. És valóban, a turizmus, azaz a munka- illetve lakóhelyen kívüli helyváltoztatás igénye egyidős az emberiséggel, akár vándorlásról, terjeszkedésről, akár pihenésről vagy tanulásról beszélünk. Rendkívül szoros kapcsolatban áll az utazási lehetőségekkel: a közlekedési hálózatok rohamos fejlődésével a XX. században a turizmus globális méreteket öltött, ezáltal meghatározó gazdasági és jóléti tényezővé vált. A globális jelenség mellett azonban lokális verseny folyik, melynek egyik nyertese Európa: természeti, történelmi kincsei révén napjainkban a világ összes turistaforgalmának 58%-a érkezik a kontinensre és a turizmusból származó bevételek fele is a térségben koncentrálódik. Az Európai Unió részesedése a kontinens turistaforgalmából jelentős (2005-ben 85%), és ezt az arányt tovább növelik az újonnan belépő tagok. Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása, majd a schengeni övezetbe való belépése ösztönzőleg hat hazánk turisztikai forgalmára: a turisztikai vonzerők egyszerűbb elérhetősége, a marketinglehetőségek kiterjesztése, az együttműködések gyarapodása jótékony hatással volt a hazai turizmusra. Nem meglepő tehát, hogy Magyarország turizmusában a tíz legnagyobb küldő országból hét az Európai Unió tagállama.

TURIZMUS SZÁMOKBAN A hazai turizmus gazdaságban betöltött szerepkörének meghatározására 2004-ben került sor a KSH által készített Magyarország turizmus szatellit számlái c. kiadvány keretében. A szektor gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 2004-ben a hazai összfogyasztás 9,4%-át (1038 milliárd Ft) tette ki a turisztikai célból utazók fogyasztása. A turisztikai ágazatok GDP-je három szinten határozható meg, a multiplikátor hatás figyelembevételével:

• a szálláshely szolgáltatás és vendéglátásból származó bevételek a statisztikai adatok alapján az ország bruttó hazai össztermékének (GDP) 1,59%-a, a foglalkoztatási hatása 2,8%;

• a turizmussal közvetlen kapcsolatban álló ágazatok a GDP 4,66%-át, a foglalkoztatottak 7,1%-át adják;

• turizmussal közvetlenül és közvetve kapcsolatban álló szektorok a nemzetgazdaság összes kibocsátásnak mintegy 8,5%-át tették ki, a turizmusban foglalkoztatottak száma pedig megközelítette a 400 ezer főt.

5

TURIZMUSFE JLE SZ TÉ S

1.2 A TURIZMUS FOGALMA De mit is értünk a turizmus alatt a gyakorlatban? A turisztikai termék, vagy termékcsomag több elemből áll, alapja a látványosság (vagy vonzerő, attrakció), amely lehet természeti érték, kulturális örökség, szabadidős tevékenység, például sportolás vagy vízparti időtöltés; wellness vagy rekreációs szolgáltatás; egyedi, máshol nem megtalálható helyi termék, pl. borok, sajtok; vagy egy rendezvény.

Az attrakció olyan természeti vagy kulturális örökség, amely a látogatót egy bizonyos helyszín meglátogatására ösztönzi, vagy konkrét, tudatos emberi tevékenység eredményeképpen létrejött létesítmény, amelyet kifejezetten turisztikai céllal, a látogatók szükségleteinek kielégítésére hoztak létre. A turisztikai attrakció lényeges ismérve, hogy a helyi gazdaságra és társadalomra érdemi hatást gyakorló turistaérkezést vált ki, és olyan szolgáltatások épülnek rá, amelyek hozzájárulnak a turisztikai munkahelyteremtéshez.

Önmagában azonban az attrakció és néhány szolgáltatás nem képes hosszútávon fenntartható turizmust generálni – a működő turizmus alapja a kínálati elemek összehangolása a keresleti igényeknek megfelelően. Alapvetően a turisztikai termék kialakításához szükségesek a kiépített infrastrukturális feltételek, valamint a megfelelő minőségű, az attrakcióhoz közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó szolgáltatások megléte. Közvetlen turisztikai szolgáltatások közé tartozik a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, személyszállítás, kölcsönzés, utazásszervezés, kulturális programok szervezése, valamint a sport- és szabadidős tevékenységek. Emellett a forgalom fenntartásához valamint a jó hírnév megőrzéséhez olyan tényezők is részei a turisztikai terméknek, mint a közbiztonság vagy a vendégszeretet. A szektorhoz közvetve kapcsolódó

6

Az esztergomi Bazilika környezetében található pincerendszer turisztikai célú hasznosítása – látványterv


termékek és szolgáltatások között említhetők a fogyasztási cikkek (étel, ital, élvezeti cikkek, ajándéktárgyak, ruházat, jármű), kiskereskedelem, pénzügyi és biztosítási tevékenységek és egyéb szolgáltatások. A megfelelő minőségű és rendszerű infrastruktúra megléte a turisztikai csomag zavartalan és folyamatos működésének feltétele, ezek között említhetők a közlekedési/szállítási hálózatok, a különböző szolgáltatások épületei, kapcsolódó létesítmények, kiszolgálóhelyiségek. Amennyiben a vonzerő helyszíne – a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával és szolgáltatásokkal együtt – alkalmas a turista legalább egy napi helyben tartózkodására, és igényeit is kielégíti, turisztikai célpontnak, desztinációnak nevezzük. A turisztikai desztináció önálló menedzsmenttel rendelkezik, melynek feladata a jól megtervezett koncepció, arculat, imázs kialakítása a turisztikai termék versenyképességének megőrzése, erősítése érdekében. Szervezetként számos szolgáltatót foglal magába a köz- és a privát szférából egyaránt, képes a hálózatosodásra, az együttműködésre vertikális és horizontális szinten, és ezáltal arra, hogy fokozatosan nagyobb desztinációvá váljon. A turisztikai szektor horizontális kiterjedése révén több ágazattal kapcsolatban áll, hatással vannak egymásra, ezáltal a turizmus fejlesztése élénkíti a régiók gazdasági teljesítményét. A gazdasági életben tovagyűrűző hatásai főként a piaci szférában jelennek meg: a fejlesztések révén javul az infrastrukturális háttér, így további beruházásokat vonz a térség számára, különösen az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás területéről. Mindezek által újabb munkahelyek létesülnek, növekedik az életszínvonal és csökkennek a területi különbségek. A turisztikai szektor jelentőségét, az ország gazdaságára és az életminőségre kifejtett kedvező hatásait felismerve a turizmus a hazai fejlesztéspolitikában is mind nagyobb figyelmet kap – melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2007-től kezdve önálló prioritásként jelent meg a regionális operatív programokban (ROP). A hatékony fejlesztések megvalósításához ismerni kell a szektorra jellemző sajátosságokat keresleti és kínálati oldalról is, és ezek alapján szükséges meghatározni a célokat. A vonzerőket tekintve eltérő adottságok és lehetőségek különíthetők el, egy vízparti üdülőhely vagy egy hegyvidéki túraútvonal esetében más és más fejlesztési irányokat kell megfogalmazni, mely kihatással van a kapcsolódó szolgáltatásokra is. Ugyanilyen területi különbségek fedezhetők fel az egyes régiók szálláshely-kínálatában, mind a minőségi kínálat, mind a kapacitások szerint. Erős szezonalitás jellemzi az ágazatot, a legtöbb turista nyáron indul útnak, míg január-február általában holtszezonnak minősül. Az utazásnak is különböző késztetői (motivációi) vannak, leggyakrabban pihenési vagy üzleti céllal, kisebb mértékben ismeretszerzés céljából kelnek útra a turisták. Ezek a motivációk ráadásul trendszerűen változhatnak is, aktuális gazdasági helyzet vagy akár divatok következtében. Ahhoz, hogy az egyes szolgáltatók az igényeknek megfelelően alakítsák ki arculatukat, lényeges meghatározni a látogatók körét különböző szempontok alapján.

Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése növeli a turisztikai célpont vonzó erejét (Balneo Hotel)

7


1.3 MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI ADOTTSÁGAI Hazánk az európai térségben egyedülálló természeti és kulturális kincsekkel rendelkezik, ezek jelentik az ország turisztikai vonzerejének alapját, nem csak európai viszonylatban. Magyarország elsődleges versenytársai turisztikai szempontból a kelet-közép-európai térség országai (pl. Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Ausztria), emellett azonban a közlekedési hálózatok bővülése következtében – a távolságok relatív lecsökkenése eredményeként – az egész világ konkurenciának tekinthető. A versenyképesség erősítésének kulcsa az együttműködések javítása, valamint a speciális turisztikai szegmensek, a „piaci rés” megtalálása. 2000-ben Magyarországon kilenc turisztikai régió került lehatárolásra, melyek közös jellemzőkkel rendelkező, a turisztikai termékek szempontból egységes képet mutató desztinációk, azonban területi szempontból nem teljes mértékben fedik a statisztikai–tervezési régiókat. A két leglátogatottabb turisztikai célpont a főváros és a Balaton, külön turisztikai régiót alkot a Tisza-tó térsége, ezen felül pedig önálló turisztikai térségként jelenik meg az észak- és dél-alföldi, az észak-magyarországi, valamint a nyugat-, közép- és dél-dunántúli turisztikai régió. A kilenc régió mindegyike önálló turizmusfejlesztési stratégiával rendelkezik, és a regionális operatív programok turizmusfejlesztésére vonatkozó részei ezekkel összhangban kerültek kidolgozásra.

Közép-dunántúli turisztikai régió

Közép-magyarországi turisztikai régió

Észak-magyarországi turisztikai régió

Nyugat-dunántúli turisztikai régió

Tisza-tavi turisztikai régió

Észak-alföldi turisztikai régió

Dél-dunántúli turisztikai régió

Balatoni turisztikai régió

Dél-magyarországi turisztikai régió

Magyarország turisztikai régiói A ROP turizmusfejlesztés keretében támogatható Balaton régió és a hét tervezési-statisztikai régiók két területegysége eltér a turisztikai régiók beosztásától: a ROP-ban Budapest és Pest megye, valamint a Tisza-tó térsége és Észak-Alföld egy-egy közös egységet képez. A természeti, társadalmi adottságok turisztikai szempontból jól elkülöníthetők, az ország ezen adottságainak változatossága biztosítja a turisztikai kínálat sokszínűségét.

8


EGÉSZSÉGTURIZMUS Magyarország a vizek országa, bőséges vízkészlettel rendelkezik mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek tekintetében, mely kiváló turisztikai lehetőség a pihenni vágyó turisták számára. Kedvező geotermikus adottságainknak köszönhetően (a Pannon-térségben a Föld legfelső kérge vékonyabb a világátlagnál, ezáltal a felszín alatti hőmérséklet nagyobb értéket vesz fel) jelentős termálvíz-készlettel rendelkezünk, melyhez több évszázados fürdőkultúra kötődik. Amennyiben a termálvízben oldott formában ásványi anyagok, vagy szénsav található, gyógyvíznek nevezzük, mely gyógyító, állapotjavuló hatással rendelkezik. Mivel Magyarország a világ 5. termálvíz-nagyhatalma, ez az alágazat jelentheti a legnagyobb vonzerőt nemzetközi tekintetben. Ehhez azonban szükséges javítani a meglévő fürdők, gyógyszállók fizikai állapotát, az elérhetőségi lehetőségeket, bővíteni a kapcsolódó szolgáltatások számát és kínálatát, fejleszteni azok színvonalát. A gyógyvíz mellett egyéb gyógytényezők (egészségi állapot javulását előidéző természeti tényezők) is turisztikai forgalmat biztosítanak, úgy, mint gyógybarlangok, klimatikus gyógyhelyek, mofetták és a gyógyiszap.

ÖKOTURIZMUS Hazánk területének 90%-a kultúrtáj, azonban változatos élővilága, földfelszíni tagoltsága, természeti látnivalói élénk kirándulóturizmust generálnak. Különösen fontos környezeti nevelés szempontjából a Nemzeti Parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek megismertetése a jövő generációjával természeti értékeink megőrzése érdekében. A természetjárás vonzóbbá tehető a turisták számára látogatóközpontok és kapcsolódó szolgáltatások kialakításával, a túrázáshoz kötött programokkal (pl. rendezvények, geo-caching), sportlehetőségekkel (pl. kapcsolódó bicikli utak, evezőturizmus), vagy innováción alapuló témaparkokkal.

9


AKTÍVTURIZMUS Az aktív szabadidő eltöltésére számos lehetőség kínálkozik Magyarországon, melyek többnyire ter mészeti tényezőkhöz kapcsolhatók, azonban jelentős infrastrukturális kiépítettség szükséges működésükhöz. Az egyik legnépszerűbb formája a víziturizmus, a strandolás mellett különböző vízi sportok űzése (tavakon vitorlázás, kyte, folyóvizeken kajak-kenu, evezés) hosszú távú, több napos kikapcsolódást nyújt a turistáknak. Ugyan nem közvetlenül a természeti tényezőkhöz köthetők, de nagy hagyományokkal rendelkezik a lovas turizmus, az ország szinte minden területén találhatók lovas turisztikai létesítmények és szolgáltatások. A kerékpáros turizmus számára mind a természeti, mind a kultúrtáj kiváló terepet kínál Magyarországon, elsősorban a hosszabb vándorutak kialakítása jelenthet komplex és változatos turisztikai termékcsomagot a látogatók számára. A rekreációs és sporttevékenységek önállóan is megjelenhetnek a piacon pl. élményfürdő, wellnessszálló keretében, gyakran azonban az egészségturisztikai szolgáltatások kiegészítő elemeként valósul meg.

A kerékpáros turizmus alapja az igényeknek megfelelő bicikliutak, valamint a kiegészítő szolgáltatások megléte

KULTURÁLIS TURIZMUS Hazánkban tíz kulturális érték részére ítélte az UNESCO a megtisztelő világörökségi címet. Ahhoz azonban, hogy a többi építészeti érték, kulturális örökség is versenyképes maradjon, szükséges a különböző attrakciókkal való együttműködés, komplex termékek kialakítása. Ennek jó példája a kulturális utak kialakítása különböző várak, kastélyok, múzeumok, zarándok- és kegyhelyek között. Mindemellett a tématerületen kiemelten fontos a vonzerő megtartásához a fizikai állapot javítása, környezetének rendbetétele, valamint a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának bővítése.

10

A keszthelyi Festetics kastély épülete kulturális örökséget, múzeuma turisztikai vonzerőt képvisel


GASZTRONÓMIAI HAGYOMÁNYOK Számos egyedi, a régióra vagy az országra jellemző alapanyag (pl. vecsési káposzta, hegykői gyökérzöldségek, szabolcsi szilva), készétel említhető hazánkban, legnagyobb hírnévre azonban a borkultúra tett szert, valamint a pálinkafőzés. Magyarországon 22 borvidék területén 93 000 ha-on termesztenek borszőlőt, némely fajta világhírnévvel büszkélkedhet. Belföldi és külföldi turistákat egyaránt vonz a borkultúra megismerése, a hagyományos termesztést és feldolgozást bemutató kiállítások, bemutatók, bor utak bejárása. A gasztronómiai hagyományokra épülő turizmus erős kapcsolatban áll a falusi turizmussal, a népművészeti, szellemi örökség turizmusával.

Magyarország borvidékei nemzetközi hírnévre tettek szert

RENDEZVÉNY- ÉS KONFERENCIATURIZMUS Rendezvények, fesztiválok szervezése elsősorban régiós vonzerőt biztosít, továbbá a garantált programok kialakítása évről évre növekvő látogatószámot eredményezhet, akár nemzetközi szinten is. Ugyan a rendezvények képesek meghosszabbítani a turisztikai szezont, a koordinálatlanság, a vidéki programok hiánya, a marketingkampányok tervezetlensége azonban nem eredményez jelentős turisztikai bevételt. Eredményes lehet különböző attrakciókkal összekötni a rendezvényeket, pl. épülhet a tematikája gasztronómiai hagyományokra, kulturális játékokra. A rendezvényturizmus mellett az ország konferenciaturizmusban való sikeressége említhető meg, mely jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel nem csak a helyszín területén, hanem a közlekedés tekintetében is. A fenntarthatóság érdekében azonban kiemelten szükséges az egyéb attrakciókkal, szolgáltatókkal való együttműködés.

11

II. ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR


2.1 EU-S IRÁNYELVEK A turisztikai ágazat konkrétan nem jelenik meg kiemelt jelentőségű fejlesztési területként a fejlesztéspolitikai stratégiákban, az Európai Unió hivatalos dokumentumaiban. Mindazonáltal az európai intézményrendszerben számos bizottság munkájában érdekelt szektor (pl. közlekedés, szállítmányozás, pénzügy, biztosítás, környezet, munkaerő), a turizmuson belüli partnerség erősítésére Európai Turisztikai Fórumok kerülnek megrendezésre. Az Európai Unió átfogó stratégiájában, a lisszaboni célkitűzések elérésében, különösen a két alappillér teljesítésében nagy szerepet játszhat a turizmus. Piaci alapokon működő jövedelemtermelő képessége fokozható, multiplikatív hatásai révén befolyással van a gazdaság egészére, a fenntartható foglalkoztatottság megteremtéséhez pedig azáltal járulhat hozzá, hogy a szektorban nagy arányban helyezkednek el fiatal munkavállalók. Mindezek mellett segítheti az Európai Unió általános céljainak elérését és kohéziós politikájának megvalósítását, a társadalmi és a gazdasági különbségek mérséklését. A lisszaboni szerződés a turizmust 2010-ben ismerte el jogilag az EU Bizottság hatáskörébe tartozó tevékenységként, ún. harmadik szintű kompetenciaként és azon ágazatok közé emelte, amelyek esetében a bizottságnak a szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe véve bizonyos hatásköre van. A szerződés a turizmust olyan területként ismeri el, ahol a Bizottság a tagállamok tevékenységét támogató, kiegészítő, koordináló tevékenységet láthat el. E felhatalmazás alapján a Bizottság turisztikai tevékenységének konkretizálása érdekében az EU Bizottság Turizmus Egysége egy Bizottsági Közleményt készít elő a spanyol elnökség idején, amely a Bizottság turizmust érintő tevékenységének megfelelő keretet ad, és kijelöli azon területeket, amelyre a Bizottság turizmus részlege a tagállamok tevékenységét támogató feladatkörben a jövőben hangsúlyt fektet.

13


Általános célként fogalmazódik meg a tagországok vonzóbbá tétele az Európai Unióban és harmadik országok számára egyaránt az alábbi fejlesztési irányok mentén:

1) a turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl. a tömegturizmussal szembeni alternatív formák, infrastrukturális beruházások); 2) a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése (pl. támogatások, határátlépés formalitásainak megszüntetése Schengeni-övezet révén); 3) a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása (pl. fogyasztó védelem, állami támogatás, hálózati szerveződés); 4) a környezet és a turizmus összehangolt fejlesztése (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi támogatások).

Az Európai Unió pályázati rendszerében hangsúlyos elem az ún. horizontális céloknak való megfeleltetés, mely az esélyegyenlőségi, a környezeti fenntarthatósági, valamint a területi kohéziós szempontok érvényesítését jelenti. Bármely fejlesztés esetében azáltal, hogy beépítésre kerültek ezen célok, csökkenhetnek a társadalmi különbségek, megmaradhatnak a jövő nemzedéke számára természeti értékeink, kulturális örökségünk, illetve a területi gazdasági és jövedelmi különbségek is mérséklődhetnek.

A fenti stratégiákban, átfogó célokban szereplő elvek megjelennek az egyes pályázati kiírásokban is, beépítésre kerültek az kiírás céljai, a támogatható tevékenységek, vagy az értékelési kritériumok közé (ld. Értékelés menete c. fejezetben).

14

A kultúrtáj és természeti értékek összehangolt fejlesztése kiemelt turisztikai cél


2.2 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A turizmus hazánkban – a szakma erőfeszítései ellenére – egyelőre nem rendelkezik önálló törvényi szabályozással, számos szakpolitikában azonban megjelenik. Területfejlesztési kerettörvény – A közép-kelet-európai térségben Magyarországon elsőként, 1996-ban került megalkotásra a területfejlesztés és a területrendezés feladatairól, szabályairól és intézményrendszeréről szóló törvény (1996/XXI.), mely elismert jogszabály az európai szakmai berkek körében. A régiók szerepe a területi tervezésben a területfejlesztési törvény 1999-es módosítása eredményeként értékelődött fel, és a régiók a tervezés és fejlesztés területén nagyobb önállóságot kaptak, ezzel is felkészülve az európai uniós támogatási rendszerre, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét. Turisztikai szolgáltató tevékenységek folytatására számos szabályozás született, mely témánként határozza meg az egyes tevékenységek feltételeit. Ezek között a legfontosabbak az alábbiak:

• utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996 (XII.23) korm. rend.; • utazási szerződés Ptk. 1959. IV. XXXV. fejezet 6. pontja, 281/2008 (XI.28) korm. rend.; • nem üzleti célú, közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltató tevékenységről szóló 173/2003 (X.28) korm. rend.; • szálláshely-szolgáltató tevékenységről szóló 239/2009 (X.20) korm. rend.

A turisztikai tevékenységekhez közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó jogszabályok között említhető a fogyasztóvédelmi törvény, a kereskedelmi törvény, illetve a ki- és beutazások szabályairól szóló törvények és rendeletek.

2010. január 1-jén lépett életbe a szálláshely-szolgáltatási tevékenységről szóló 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet módosítás, melynek célja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/ EK (XII.12.) irányelvnek való megfelelés. Új kritériumok jelentek meg a szálláshely-típusokra vonatkozóan, valamint a minősítési eljárás is megváltozott. A rendeletmódosítás részben érintette a 2010 januárjában még nyitott pályázati kiírásokat, a projektjavaslatok azonban akkor is befogadásra kerültek, ha nem az új rendeletnek megfelelő szálláshely kategória fejlesztésére kerül sor.

15


2.3 SZAKPOLITIKÁK A turizmus irányítása különböző térségi egységeken, helyi, regionális és országos szinten zajlik. Az Országgyűlés alkotja meg az ágazat működéséhez szükséges törvényi kereteket, például az idegenforgalmi adóra, vagy a központi költségvetésre vonatkozólag. Az Országgyűlés Turisztikai- és sport bizottsága a kormányzati munka ellenőrző közreműködő szervezete, véleményező, javaslattételi hatáskörrel felruházva. Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága dolgozza ki a hazai turizmusirányítás cél-, eszköz- és intézményrendszerét, a turizmus támogatásrendszerét, valamint együttműködik az európai uniós támogatásokkal megvalósuló turisztikai programok kidolgozásában, szakmai véleményezésében. A Szakállamtitkárság tanácsadó és döntés-előkészítő testülete a Nemzeti Turisztikai Bizottság, mely megteremti a turizmus állami irányítása és civil szféra közti egyeztető fórumot. Az állam tulajdonában lévő Magyar Turizmus Zrt. feladata a hazai turisztikai kínálat piacra vitele versenysemleges módon, az ország, mint desztináció arculatépítése, marketingtevékenysége, regionális és helyi együttműködések elősegítése marketing területén a Tourinform-irodák segítségével. A Regionális Marketing Igazgatóságok szakértői aktív feladatot vállalnak a projektfejlesztésekben és értékelésekben, valamint kapcsolattartó szerepkört töltenek be a turisztikai szolgáltatók és a központi szervek között.

Jelentősége miatt önálló fejlesztési területet képvisel a Balaton régió

16

A területi és ágazati tervezés egyik elemeként a ’90-es évek eleje óta felmerült az igény egy átfogó turizmusfejlesztési stratégiára. Első sorban a turizmusban tevékenykedő vállalkozások, civil szerveződések, helyi, regionális és központi szervezetek sürgették a megjelenését, míg 2005-ben el nem készült a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS). A stratégia alappillérei a hosszú távú jövedelmezőség elérése, a vonzerők fejlesztése, a vendégfogadás feltételeinek javítása, a humánerőforrás fejlesztése valamint a hatékony működési rendszer kialakítása az egyes turisztikai szereplők közt. A NTS-ra épülve megjelent több turisztikai részterülettel foglalkozó termékspecifikus stratégia, mint pl. az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, illetve a regionális turizmusfejlesztési stratégiák. A regionális operatív programok (ROP) turizmusfejlesztési céljai és eszközei valamint a pályázati kiírásai a fenti stratégiákkal összhangban kerültek kialakításra.


2.4 A TURIZMUSFEJLESZTÉS MEGJELENÉSE AZ ÚMFT-BEN Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) átfogó céljai összhangban a lisszaboni célkitűzésekkel a tartós növekedés elősegítése, valamint a foglalkoztatás bővítése. Az ÚMFT-n belül egyedül a ROP-okban került elkülönítésre pénzügyi forrás a turisztikai ágazat részére, elsősorban azért, mert a turisztikai attrakciók pontszerűen jelennek meg a térben, főként lokális és regionális hatásokkal rendelkeznek, a régiók adottságaihoz, sajátosságaihoz köthetők. Az ÚMFT általános gazdaságfejlesztési irányelvei az alábbiak szerint egyeztethetők össze a turizmus szektor jellemzőivel.

• A z innovatív gazdasági környezet megteremtése fontos a turizmus szempontjából is, mivel újszerű, a térségben egyedi attrakciók megjelenésével növelhető a kereslet. • A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az ország munkavállalóinak közel háromnegyedét. Azáltal, hogy ezen vállalkozástípus nagy arányban képviselteti magát a turisztikai ágazatban, jelentős szerepet vállal a munkahelyteremtés növelésében. • A turisztikai kínálat bővítése, a különböző infrastrukturális ellátottságok és szolgáltatások összekapcsolása multiplikátor hatásai révén segítik a stabil gazdasági fejlődést.

A gazdasági versenyképesség elősegítése és a jövedelemtermelő-képesség növelése érdekében kiemelt területi dimenzió a turizmusfejlesztés, lényeges, hogy az ágazat gazdasági fejlesztése, bevételeinek növekedése kerüljön előtérbe a célok meghatározása során. Az országos és nemzetközi jelentőségű projektek (pl.: kongresszusi központ, gyógyhelyek, világörökség, kiemelt fejlesztések) a gazdaság húzóprojektjei és a versenyképességet erősítő tényezők. Az európai uniós statisztikai rendszernek megfelelően kerültek meghatározásra az ország tervezési-statisztikai régiói, a hat konvergencia régió és a Közép-magyarországi régió. A balatoni desztináció kiemelt jelentősége miatt a regionális operatív programokban önálló fejlesztési területként jelenik meg. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ), három érintett régió – Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl – Balaton-közeli településeiből áll. Az Európai Unió társfinanszírozásával létrejövő turisztikai fejlesztések összehangolása különösen fontos a régióhatárokon átívelő, valamint a három régió BKÜ-n kívüli területein megvalósuló beavatkozások vonatkozásában.

A turisztikai desztinációk sok esetben régiókon, vagy országhatáron átnyúlnak, speciális határmenti helyzetük miatt a nemzetközi turisztikai együttműködések támogatására külön program került megalkotásra. A Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatható új és/vagy meglévő közös turisztikai tanácsadási és információs létesítmények bővítése vagy felújítása kistérségi szinten.

17

III. KONSTRUKCIÓK ÉS PÉLDÁK


3.1 A PÁLYÁZATOK JELLEMZŐI A regionális operatív programok (ROP) keretében a második számú prioritás a turizmusfejlesztés. Egységes stratégiai cél a turizmusból származó bevételek növelése, a vendégforgalom, látogatószám emelése a tartózkodási idő meghosszabbításán, a szezonalitás hatásainak mérséklésén keresztül, valamint az ágazatban a foglalkoztatottak számának növelése. A hét régióban a helyi adottságoknak megfelelően kerültek meghatározásra a turisztikai fejlesztések főbb irányvonalai: a meglévő erősségek tovább fejlesztésével, a hiányosságok pótlásával, valamint a különböző szolgáltatások összekapcsolásával érhetők el a kiemelt célok. A pályázati kiírásokban szereplő cél a régiók turisztikai vonzerejének növelése, és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális háttér fejlesztése, valamint a turisták igényeinek megfelelő szintű kielégítése a turisztikai termékek, szolgáltatások és a szálláshelyek minőségének javításával. Ezáltal elérhető, hogy növekedjen a turisták által szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, hosszabb legyen a tartózkodási idő, mérséklődjenek a turizmus időbeni koncentrációjából adódó jövedelemi ingadozások, így végső soron magasabb bevétel realizálható. A célirányos támogatási rendszer működése érdekében a turizmuson belül három pályázati kiírás került megjelenítésre, melyek az attrakciófejlesztésre, a szálláshelyek kapacitásnövelésére, valamint a turisztikai szereplők közti együttműködés, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatására irá nyulnak.

3.1.1 TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS A pályázati konstrukciókban nagy hangsúlyt kap a hazánkra jellemző turisztikai vonzerők fejlesztése, a fő cél minden régióban komplex turisztikai termékcsomag kialakítása volt. Uniós társfinanszírozás segítségével valósult meg többek között termál- és gyógyfürdők fejlesztése, várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása, múzeumok, régészeti lelőhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, természetvédelmi látogatóközpontok, téma- és kalandparkok kialakítása. Emellett lehetőség nyílt rendezvények infrastrukturális hátterének, sport és konferencia létesítmények turisztikai célú fejlesztésére, kisvasutak korszerűsítésére, projekthez kapcsolódó képzések és marketingtevékenység támogatására. Az attrakciófejlesztési pályázatok egy része úgynevezett kétfordulós eljárás keretében kerül támogatásra. Ez esetben az első körben beérkezett projektjavaslatok még a második fordulóig tartó időszakban jelentős projektfejlesztésen mennek keresztül, melynek során a projektgazdák a Közreműködő Szervezetekkel együttműködve egy útvonalterv mentén a projekt véglegesítéséhez szükséges feladatokat végzik el. A második fordulóban elért pontszámuk alapján kerülhet sor a végleges, remélhetően támogató döntésre.

Attrakciófejlesztés keretében egyaránt támogatható fürdő- és műemlékfejlesztés (Lipóti strandfürdő, „Királyi Séta” Székesfehérváron) 19


3.1.2 A FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA: SZÁLLÁSHELYEK ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A turisztikai attrakciófejlesztéshez szorosan illeszkedve, elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek támogatása indokolt európai uniós forrásokból. A tervezett konstrukcióban jelentős súlyt fektettünk a meglevő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztésére a kihasználtságuk javítása érdekében. Ebben a konstrukcióban valósítható meg kereskedelmi szálláshelyek konferencia, kongresszusi infrastruktúrájának fejlesztése. A regionális sajátosságok ebben a pályázatban igen erőteljesen jelennek meg. Ennek alapját a regionális szálláshely-kínálatban illetve azok kihasználtságában, valamint a helyi turisztikai szereplők tőkeerejében levő különbségek jelentik. Így jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy milyen kategóriájú szálláshely volt jogosult támogatásra, lehetett-e újat építeni vagy csak meglevőt felújítani, illetve, hogy mekkora szálláshelyek fejlesztése kap preferenciát. Egy-egy régión belül pedig megjelent a területi alapú előnyben részesítés is, vagyis adott régión belül a hátrányos helyzetű (és turisztikai potenciállal rendelkező) térségekben megvalósuló fejlesztések előnyben részesülhettek.

3.1.3 TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA A Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) pályázati kiírás célja a jól működő turizmus feltételeként egy régiós, illetve országos szinten is egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM szervezet feladatai közé tartozik, hogy koordinálja a térség turisztikai tevékenységeit, biztosítja a térségre jellemző sajátos arculat kialakítását, valamint a public-private partnership jegyében a turisztikai szolgáltatókkal közösen felállít egy hatékony információs rendszert a turizmus élénkítése érdekében. A térségi, kistérségi együttműködések támogatása révén távlati cél egy régiós, illetve országos szinten egységes, összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM szervezetek kialakítása, fejlesztése a teljes turisztikai ágazat hatékonyabb működését, dinamikus fejlődését biztosítja. A szektor fejlesztése élénkíti a régiók gazdasági teljesítményét, az egyes ágazatokkal való szoros kapcsolata révén pedig további kedvező hatásokat gyakorol a piaci szférára.

3.1.4 KIEMELT PROJEKTJAVASLATOK TÁMOGATÁSA A turisztikai ágazat szempontjából jelentős attrakciófejlesztési projektjavaslatok kidolgozásához szükséges, kiemelt projekttervezési felhívások jelentek meg. Kiemelt turisztikai projektek támogatásával olyan komplex, a pályázati konstrukciónál átfogóbb, összetett, a fenntartható üzemeltetést biztosító elemeket tartalmazó fejlesztések valósíthatók meg, amelyek a turisztikai kínálatban nemzetközi versenyelőnyt biztosíthatnak a régió számára. A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió meglévő turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása. A kiemelt konstrukció keretében megvalósításra kerülő projektek ezzel együtt hozzá kell, hogy járuljanak a turisztikai szektor alábbi nemzeti szintű stratégiai céljainak eléréséhez is:

20


• hazai turizmus versenyképességének növelése; • innováción alapuló kínálatfejlesztés; • regionális szintű desztináció-fejlesztés; • turisztikai fejlesztések multiplikatív hatásának révén a lokális és térségi gazdaság teljesítményének, versenyképességének javítása.

A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdőben megvalósuló beruházás növeli nemzetközi jelentőségét A kiemelt attrakciófejlesztési konstrukciók alapvetően közcélú pályázók számára teszik lehetővé projektek benyújtását. A turisztikai szektorra azonban jelentős pozitív hatást tudnak gyakorolni a vállalkozások által megvalósított, nagyméretű és hatású turisztikai projektek is. Ezek támogatását célozza a Kiemelt gazdasági jelentőségű turisztikai nagyberuházások fejlesztése c. konstrukciónk, melyen keresztül igen jelentős elvárt eredmények (például munkahelyteremtés, látogatószám, bevétel) teljesítése esetén 10% és 20% közötti mértékben tudunk támogatást nyújtani. Ez a konstrukció 6 régióban (Közép-Magyarország kivételével) jelent meg. A konstrukció célja, olyan projektek támogatása, amelyek nagyságrendjük és multiplikatív gazdasági hatásuk révén az alábbi részcélok mindegyikéhez hozzá tudnak járulni:

• új, nemzetközileg is vonzerőt jelentő turisztikai attrakció kialakítása; • a magyar turisztikai kínálatban egyedi, önállóan is elsődleges vonzerőt képező turisztikai célterület létrehozása; • magas hozzáadott értékű turisztikai szolgáltatások kialakítása.

Ezek mellett hozzájárul a régióban a turisták tartózkodási idejének növeléséhez, az eltöltött vendégéjszakák számának gyarapodásához valamint stabil munkahelyek teremtéséhez.

3.2 MILYEN EGY JÓ PROJEKTJAVASLAT? A jó projektötlet kreatív, új elemmel gazdagítja a turisztikai kínálatot a desztinációban és biztosítja az önfenntartást. Mit tegyen a pályázó, ha rendelkezik egy jó projektötlettel? Elsődlegesen szükséges megvizsgálni, hogy a tervezett fejlesztés illeszkedik-e a pályázati kiírás céljaihoz, illetve, hogy a kiírásban szerepel-e olyan önállóan támogatható tevékenység, mely lefedi a projektötlet megvalósítását. Ezt követően kell megnézni, hogy a feltételeknek megfelel-e a projektgazda személye illetve a projektjavaslat. 21


A pályázat értékelői elsősorban a megvalósíthatósági tanulmány alapján mondanak véleményt a projektről, ezért ennek megfelelő elkészítése kulcsfontosságú. A primer és szekunder adatgyűjtések alapján kell elemezni a keresleti-kínálati viszonyokat, azaz meg kell határozni a célcsoportokat különböző szempontok szerint, valamint a versenytársak helyzetét, illetve a térség turisztikai szereplőivel való együttműködés lehetséges formáit. A tevékenységek kialakításánál törekedni kell arra, hogy a létesítmény önfenntartó legyen. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a fentiek ismerete – hogy ne alakuljon ki egy turisztikai terméken, vagy desztináción belül túlkínálat –, valamint a megfelelő szolgáltatások kialakítása. Az alapok körültekintő kidolgozása után következhet a megvalósítás, a konkrét fejlesztési tevékenységek kidolgozása, műszaki, működési tervek, a reális ütemezés kialakítása. Lényeges és a turisztikai projekteknél elengedhetetlen elem a kreatív, célzott marketingstratégia, valamint a megfelelő humánerőforrás háttér biztosítása. A pénzügyi elemzés elkészítésben meg kell határozni, hogy a tevékenység milyen támogatási kategóriába esik: a projektgazda vállalkozásnak minősül-e vagy sem, amennyiben nem, akkor jövedelemtermelő-e, illetve hogy kulturális támogatási jogkörbe tartozik-e. Fontos a segédletnek megfelelően kidolgozni a költség-haszon elemzést valamint a kockázatelemzést. A tartalmi értékelés turisztikai szakmai szempontok mentén történik. Az úgynevezett tartalmi-jogosultsági (azaz nem pontozásos, hanem szöveges szakmai) kritériumok köre követi a megvalósíthatósági tanulmány logikáját. Egyrészt ide kerültek bizonyos jogosultsági szempontok, másrészt olyan szakmai szempontok, amelyeket nem pontozni szükséges, hanem inkább azok teljesülését vagy hiányát vizsgálják. A pontozásos kritériumok közt szerepelnek általános, illetve téma-specifikus értékelési szempontok egyaránt. Az „értéket támogatásért” alapelv szerint az értékelési kritériumok azt vizsgálják, hogy a projektjavaslat támogatja-e az alapvető célok elérését, mint a gazdaság fellendítését például az együttműködések által, vagy a munkahely-teremtés révén a foglalkoztatottság növelését. Emellett ellenőrzésre kerülnek a fejlesztés mennyiségi és minőségi jellemzői, illetve, hogy a kiírás céljait is segíti-e a projekt, mint a szezonalitás mérséklése, a vendégéjszakák számának/látogatottság növelése, az önfenntarthatóság, ill. a bevételek növekedése. A pályázati vállalásokat és eredményeket megjelenítő monitoring mutatók (indikátorok) számításához az értékelést és összehasonlítást nehezítő sokféleség elkerülésére egységes módszertani segédletet dolgoztunk ki. Az indikátorok közt szerepel a teremtett munkahelyek száma összesen, illetve a kiemelt csoportok esetén (nők, hátrányos helyzetűek, romák), a látogatottság, illetve szálláshely-szolgáltatások esetén a vendégéjszakák számának növekedése. Emellett ellenőrzésre kerül az indukált beruházás nagysága a turisztikai ágazatban a program hatására (mely a projekt beruházási költségét a támogatás összege nélkül, valamint a saját beruházások költségének összegét adja), valamint a nettó, tehát költségek nélküli árbevétel növekedését vizsgálja.

3.3 PÉNZÜGYI KERETEK Míg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 142 turisztikai projekt részesült 31 milliárd Ft támogatásban, addig az Új Magyarország Fejlesztési Terv már tízszer nagyobb összeggel, 300 milliárd Ft-tal támogatja a turizmusfejlesztést, első sorban a ROP-on keresztül. A 2007–2013-as időszakban a ROP keretében elkülönített támogatási összegek átlagosan 20%-a irányul a turizmusfejlesztésre, ez alól csak az egyetlen „phasing-in” régió, a Közép-magyarországi régió képez kivételt, ahol lényegesen alacsonyabb ez az arány. Az alábbi diagramon a turisztikai támogatások aránya régiók szerinti bontásban szerepel.

22


A 2007–2013-as tervezési időszakban turizmusfejlesztésre fordítható keretek aránya a ROP forrásokhoz viszonyítva az egyes régiókban és a teljes ROP-ban

25%

23,6 21,9

20,8

20%

18,6

18,4

18,1 16,6

15%

10% 7,1 5%

NYD

KD

ÉM

DD

DA

ÉA

KM

Összesen

A 2007–2010-es két tervezési időszakban összesen 247,25 milliárd Ft keretösszeg áll rendelkezésre turizmusfejlesztésre, melynek régiók szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja be. A legnagyobb keretösszeggel (66%) a négy hátrányos helyzetű régió rendelkezik, a nyugati térségekben kevesebb forrás áll rendelkezésre. A Balatoni régió részére (mely három régiót érint) külön forráskeret került elkülönítésre az attrakciófejlesztés és a TDM szervezetek támogatása céljából, összesen 10,22 milliárd Ft értékben.

A turizmusfejlesztésre szánt keretek összege az egyes régiókban a 2007–2010-es tervezési időszakban (Mrd Ft) Közép-Magyarország 28,424 Észak-Magyarország 50,878 Nyugat-Dunántúl 29,508

Észak-Alföld

Közép-Dunántúl

40,908

30,294

Dél-Alföld 32,157

Dél-Dunántúl 35,081

23


3.4 A PÁLYÁZATOK EREDMÉNYEI A 2007–2008-as időszakban három típusú pályázati csomag jelent meg: a turisztikai attrakciófejlesztés, a kereskedelmi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, továbbá a turisztikai desztináció menedzsment szervezeteket támogató pályázati kiírás is. A pályázati konstrukciók keretében 2007–2008ban 715 projektjavaslat igényelt támogatást, a hét régióban összesen 89,15 milliárd Ft támogatási keret állt rendelkezésre a pályázók számára. A 258 nyertes pályázó mintegy 72 milliárd Ft támogatási összeget igényelt, melyből 65,6 milliárd Ft került megítélésre, az így megvalósuló beruházások nagysága pedig meghaladja a 167,59 milliárd forintot. Összességében a rendelkezésre álló keret 74%-a lett felhasználva, a TDM pályázatok értékelése azonban még nem minden régióban kezdődött meg, ezért az alábbi térkép a keretek felhasználási arányát az attrakció- illetve szálláshely-fejlesztések vonatkozásában ábrázolja regionális bontásban. A megítélt támogatás összege a rendelkezésre álló keret arányában (%)

Forráskeret értéke (Mrd Ft)

19 9,5 támogatás összege keretösszeg

1,9

A térképen nem szerepel külön bontásban a Balaton régió, mely az attrakciófejlesztés és a TDM pályázati kiírásokban jelenik meg. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területén az attrakciófejlesztésre rendelkezésre álló keret összege 4 milliárd Ft, melyből felhasználásra került 2,6 milliárd Ft a Dél- és a Közép-dunántúli régióban. Az egyes régiókban az attrakciófejlesztésre és a szálláshely-fejlesztésre rendelkezésre álló források az ös�szes pénzügyi keret arányában az alábbiak szerint alakultak. Az egyes régiók közti különbségek okai a régiók különböző turisztikai helyzetében keresendők: míg Dél-Dunántúlon magas kategóriájú szálláshelyek kínálatának bővítésére, addig Közép-Dunántúlon a kulturális turisztikai attrakciók fejlesztésére fókuszáltak jobban. 24


A rendelkezésre álló keret megoszlása komponensenként az egyes régiókban 100%

80%

60%

40%

20%

KözépDunántúl

KözépMagyarország

ÉszakAlföld

DélAlföld

NyugatDunántúl

ÉszakMagyarország

DélDunántúl

Attrakciófejlesztés Szálláshelyek fejlesztése

3.4.1 TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS A 144 támogatott pályázó 38,2 milliárd Ft-ot igényelt attrakciófejlesztésre, az 53,8 milliárd Ft keretösszegből 37,7 milliárd Ft támogatás került megítélésre. Összesen több mint 68 milliárd Ft értékű beruházás valósulhat meg a pályázat keretében, melynek 55%-a támogatás formájában került finanszírozásra. A beruházások nagyobb része – háromnegyede – a négy hátrányos helyzetű régióban realizálódott, így a támogatások jelentős hányada, közel 67%-a is ezen térségekbe került.

A kalandparkok újszerű, önálló turisztikai vonzerőként jelennek meg 25


A turisztikai attrakciófejlesztés keretében megvalósuló projektek beruházási költsége és a megítélt támogatások összege a 2007–2008-as időszakban

16 14

Mrd Ft

12 10 8 6 4 2

DélAlföld

DélDunántúl

ÉszakAlföld

KözépDunántúl

ÉszakMagyarország

NyugatDunántúl


Támogatások összege Beruházások összértéke

A vonzerők fejlesztése során kiemelt szerepet kapott az egészségturizmus, a kulturális-, az öko-, az aktív és a borturizmus. A legtöbb turisztikai terméktípus minden régióban támogatható volt, azonban eltérő sajátságok is megjelentek a hangsúlyok régióspecifikus eltolásával. Az egészségturisztikai fejlesztések keretében pályázatos úton 11,2 milliárd Ft értékben támogattunk gyógy- és termálfürdő fejlesztéseket (23 támogatott projektötlet, beruházások értéke 27,6 Mrd Ft). Fontosságát jelzi a wellness és gyógyfürdők egyre növekvő vendégforgalma nemzetközi és hazai tekintetben is. A hét régió közül kiemelkedett Dél- és Észak-Alföld, valamint Dél-Dunántúl, ahol az egészségturisztikai fejlesztések 90%-a összpontosult. A kulturális turizmus fejlesztésének támogatása, mely a 2007–2008-as időszakban 16,1 milliárd Ft-ot tett ki (43 támogatott projektötlet, beruházások értéke 23,12 Mrd Ft), számos idegenforgalmi terméktípust foglal magában, úgymint a kulturális örökségek, a múzeumok, a vallási turizmus vagy a történelmi témaparkok. A kulturális vonzerők tekintetében kiemelkedik a Közép-dunántúli régió, ahol a támogatások értékének közel fele összpontosul. A konferenciaturizmus fejlesztésére, valamint a rendezvények infrastrukturális hátterének javítására 1,8 milliárd Ft támogatást ítéltünk 21 pályázó részére, a beruházások értéke meghaladja a 3,6 Mrd Ft-ot. A legtöbb fejlesztés a balatoni térségben valósul meg a Dél- és Közép-dunántúli régiókban.

26

Az ökoturizmus, valamint az aktív turizmus szorosan összekapcsolódik, lévén, hogy az aktív turisztikai szolgáltatások javarészt a természeti értékekre építenek. Az aktív turizmusra irányuló fejlesztések támogatási összege 3,1 milliárd Ft-ot tett ki (27 támogatott projektötlet, beruházások értéke 5,4 Mrd Ft). Különösen jelentős szerephez jutott Dél-Dunántúl, ahol a komplex aktív turisztikai termékcsomagok kialakítása került előtérbe, továbbá meghatározó a balatoni vízi turizmust célzó vonzerő-fejlesztés. Az öko- és aktív turisztikai támogatások legnagyobb része a Nyugat-dunántúli régióba irányult, értéke meghaladja a 1,7 milliárd Ft-ot. Az ökoturizmus támogatására közel 5 milliárd Ft-ot nyertek el a pályázók (24 támogatott


projektötlet, beruházások értéke 7,2 Mrd Ft), a legtöbb fejlesztés a Dél- és az Észak-Alföldön valósul meg 3,1 milliárd Ft értékben. A bor- illetve pálinka önálló turisztikai termékként is megállja helyét az országban, amellett, hogy egy adott térség idegenforgalmi vonzerejét is növeli. Fejlesztésére közel 590 millió Ft összértékű támogatás került megítélésre, hét projektterv összesen 1,19 milliárd Ft értékű beruházása esetében a Dél-alföldi, az Északmagyarországi és a Közép-dunántúli régiókban.

öko és aktív turizmus

rendezvény turizmus

kulturális turizmus

egészségturizmus

Az attrakciófejlesztésekre irányuló támogatások megoszlása konstrukciónként az egyes régiókban a 2007–2008-as tervezési időszakban

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megvalósuló fejlesztésekre külön pályázat került kiírásra. A program révén többek között megújulhatnak a balatoni strandok, kikötők, új kerékpárutak épülhetnek, továbbá termál-és gyógyfürdők korszerűsítésére, országos- és nemzetközi jelentőségű rendezvények infrastrukturális feltételeinek megteremtésére pályázhattak a projektgazdák. A nyertes pályázatok kétharmada az aktív vízi turizmus és a rendezvényturizmus fejlesztésére irányult.

27


BARANYAI ÉLMÉNYKÖRÚT A „Baranyai Élménykörút” elnevezésű projekt egy 5 elemből álló termékcsomag, mely 4 településen, 6 partner bevonásával valósul meg. Az egyes projektelemek jól illeszkednek egymáshoz, kiegészítik egymást, és szinergikus hatásuk folytán jelentős többletvonzerőt jelentenek a térség számára. A projekt elsődleges célja, hogy a turizmus fejlesztése céljából olyan, nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciókból álló termékcsomagot mutassunk be, amelyek Baranya megye sajátos természeti adottságaira és kulturális értékeire épülő innovatív elemeket tartalmaznak, melyek egy közös élményláncra fűzve javítják a régió versenyképességét és bővítik termékkínálatát. A projekt az alábbi vonzerőket öleli fel: kerékpárút épül Pécs, Orfű és Abaliget között, aktív turizmus, borturizmus, aquapark, kulturális turizmus valamint az országban egyedülálló reneszánsz élménypark Bikalon. A hat terület együttesen hozzájárul a régió turisztikai vonzerejének növeléséhez.

28

Bikalon egyedülálló Rendeszánsz Élménypark nyitotta meg kapuit


JÁSZ-KUN KAPITÁNYOK NYOMÁBAN Az Alföld sikeres kezdeményezése a „Jász-Kun Kapitányok Nyomában” című projekt. Itt a jász és kun hagyományokra építve, múzeumok hálózatán alapuló turisztikai attrakciót hoznak létre, 13 település közreműködésével. A projekt külön érdeme ez a települések közötti összefogás, amely nemcsak egy nagyobb település köré szerveződött, hanem 3 nagyobb és tíz kisebb település vesz benne rész, valódi hálózatot alkotva. A múzeumok sorának végiglátogatásával megismerhetjük az Alföld e vidékén letelepült jászok és kunok szokásait, életvitelét, mindezt egy történetbe ágyazva, a jász-kun kapitányok kincsét keresve. A fejlesztés során felújításra kerül több település múzeuma, tájháza, Szolnok, Jászberény és Karcag pedig látogató központtal is gazdagodik, amely megfelelő látogatói infrastruktúrát (tájékoztató konzolokat stb.) is jelent majd. A projektet a kapcsolódó szolgáltatások és azok szakmailag magas színvonalú összekapcsolása is (kerékpárkölcsönzés, állandó programok) különlegessé teszik.

SIROKI BARLANGVÁR A projekt három részből áll: 1) Középkori várélet bemutatóhely kialakítása a siroki barlangvár alsóvári területén és a felvezető sziklafolyosó környezetében: kapu és környezetének rendbetétele, alsóvári udvar és kilátó teraszok kialakítása, fedett és zárt terek kiépítése, alsóvárból felvezető sziklafolyosó környezetének kialakítása, kiállítási installációk. 2) Rendezvény helyszín kialakítása a vár környezetében és geológiai sétautak kialakítása, térrendezés a várnyeregben, díszkivilágítás. 3) Rendezvény és információs központ létrehozása a tájházban: csűr-rendezvény és foglalkoztató hely, udvar kialakítása, tájház berendezése, kommunikációs és vizuáltechnikai berendezések beszerzése.

3.4.2 A FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA: SZÁLLÁSHELYEK ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére 27,3 milliárd Ft 102 pályázó számára került megítélésre, a támogatott projektek által megvalósuló beruházások nagysága pedig meghaladja a 98,8 milliárd Ft-ot. A régiók közül Dél-Dunántúl emelkedik ki, területére 8,5 milliárd Ft, a támogatások egyharmada áramlik a régió fogadóképességének javítása céljából, a fejlesztések értéke pedig több mint 27,5 milliárd Ft. Jelentős beruházási költségű projektek valósultak meg az Észak-magyarországi és az Délalföldi régiókban is. 29


A kereskedelmi szálláshelyfejlesztés keretében megvalósuló projektek beruházási költsége és a támogatás összege 2007–2008-ban 30

25

Mrd Ft

20

15

10

5

DélAlföld

DélDunántúl

ÉszakAlföld

KözépDunántúl

ÉszakMagyarország

NyugatDunántúl



3.4.3 TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA A pályázati felhívás a 2007-08-as keret terhére 2009 áprilisában jelent meg a hét régióban valamint a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területén. 2008 őszén zárult a regisztrációs időszak, melynek célja a pályázat szakmai előkészítése, a várható pályázói kör és a tervezett projektek megismerése, a szakmai felkészültség értékelése és a szakmai elő-szelekció biztosítása. A projektjavaslatok befogadása és értékelése folyamatosan zajlik. Bíráló bizottsági döntés négy régió esetében történt, mindezidáig tizenkét projektjavaslat nyert el támogatói döntést 577 millió Ft értékben, a megvalósuló fejlesztések összege megközelíti a 680 millió Ft-ot. REGISZTRÁLT PROJEKTEK SZÁMA (2008-BAN)

BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZÁMA

IGÉNYELT TÁMOGATÁS (MILLIÓ FT)

PROJEKT ÖSSZKÖLTSÉG (MILLIÓ FT)

Dél-Alföld

16

1

34,80

41,00

Dél-Dunántúl

13

6

252,69

298,66

Észak-Alföld

17

4

211,32

248,61

Észak-Magyarország

30

19

756,02

890,72

Közép-Dunántúl

15

10

486,74

572,63

9

0

0,00

0,00

Nyugat-Dunántúl

12

3

150,31

176,87

Balaton

19

11

546,31

642,72

Dél-Dunántúl

7

2

109,95

129,35

Közép-Dunántúl

8

6

226,23

382,62

Nyugat-Dunántúl

4

3

169,81

199,78

131

64

2 397,87

2 940,24

Közép-Magyarország

30

Összesen


SZEGED LIGETFÜRDŐ A tervezett projekt keretében Szeged és a régió legnagyobb gyógy-, wellness-, élmény- és strandfürdőjét kívánják létrehozni, ami egy egységen belül komplex, minőségi gyógy/rekreációs/szabadidős célú szolgáltatások széles választékát biztosítja. Az új, több mint 2100 m2nyi vízfelületen egy minden igényt kielégítő négy évszakos „víziváros” kerül létrehozásra. Több száz méternyi csúszda elem, vízi labdajátékok, egyéb szórakoztató elemek fognak a vendégek rendelkezésére állni. A wellness rész – mely rendelkezik élményelemekkel, sportberendezésekkel – várhatóan legegyedibb eleme Közép-Európa legmagasabb csúszdatornya, amelyből 27,5 méter magasról indulnak a csúszdák. Külön a csecsemő, ill. az egy-négy éves korosztály számára épül maximum 30 cm vízmélységű medenceterület is, emellett épül egy 4 szintes labirintus játszóház a gyerekek számára is. A gyógyászati területeken a fejlesztés eredményeként egy színvonalas, korszerű és jól szervezett gyógyszolgáltató egységet alakítunk ki nappali kórház funkcióval.

HUNGUEST HOTEL FORRÁS – SZEGED A fejlesztés célja a jelenleg háromcsillagos gyógyszálloda négycsillagos kategóriába emelése, és a külön projekt keretében megvalósításra kerülő, a szálloda jelenlegi gyógy- és wellness részlegét integráló „Újszegedi Fürdőkomplexum”-mal egynemű, minőségi szolgáltatások megteremtése. A szobák központi fűtéssel és hűtéssel fognak rendelkezni és teljes mértékben felújításra kerülnek (ami érinti az épületvillamossági, gépészeti rendszereket is), valamint kártyás beléptető rendszer lesz kiépítve. Az étterem kapacitása 200 férőhellyel nő, az új épületszárnyban egy 550 fős konferencia blokkot, a lobbyban sport- és X box szobát hozunk létre. Az udvaron a szálloda megnövekedett kapacitásához igazodó parkoló területet alakítunk ki.

TAMÁSI ABILITY TERMÁLSZÁLLODA A tamási fürdő fejlesztése révén létrejön egy nemzetközi szintű, speciális igényű célcsoport igényeit (fogyatékkal élőket, elsősorban kerekes székes vendégeket) kiszolgáló létesítmény, ahol a speciális igényű vendégek ellátása integráltan történik a többi vendéggel. A kapcsolódó szálláshely keretében kialakítandó Ability- és Termálszálloda**** Tamásiban egy újépítésű, 4*-os szálloda, mely 6 teljesen és 75 részlegesen akadálymentesített (mobil eszközökkel akadálymentesíthető) szobájával nem pusztán az egészséges, hanem a speciális ellátást igénylő (pl. mozgássérült, kerekes székes) vendégek és kísérőik fogadására is alkalmas.

31


A szálloda építésével egy időben az önkormányzati termálfürdő is átalakításra, akadálymentesítésre, fejlesztésre kerül, így a szálloda és a termálfürdő azonos, un. Ability arculattal erősíti majd egymás turisztikai jelentőségét. A szálloda lehetővé teszi a turisták többnapos maradását, hiszen hasonló kategóriájú és akadálymentesített szálló eddig nem működött a térségben, a fürdő pedig szolgáltatásaival termálvizes fürdőzési- és wellness lehetőséget biztosít.

GARDEN HOTEL SZOLNOK A LOSPITI Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft. beruházásában 2002– 2003. évben egy 46 szobás, négycsillagos szolgáltatási színvonalú szálloda és étterem épült meg Szolnok „tüdejében” Tiszaligeten. A természetes környezetben működő hotel fő volumenét kitevő üzleti turizmus fokozottabb igényének kielégítése mellett, az aktív hétvégi pihenésre igényt tartó családos vendégkör felé kíván nyitni, mely szegmentum főként a kor követelményeinek megfelelő wellness és fitness szolgáltatási kör meglétét várja el egy kereskedelmi szálláshelytől. A pályázat keretében a szálloda egy, a tájba illő, természet közeli építészeti elemekkel megvalósuló úszómedencével, élménymedencékkel, a legmodernebb technikát felvonultató kondicionáló teremmel, szaunával, szoláriummal, relaxációs szobával, masszázzsal kerül kibővítésre. A szolgáltatásfejlesztés szállóvendég-forgalom növekedést generáló hatásához igazodóan a társaság 16 db új szoba megvalósítását irányozza elő.

BALNEO HOTEL MEZŐKÖVESD A projekt közvetlen célkitűzése egy olyan minőségi, 4*-os szálláshely kínálat megteremtése volt az ország egyik legjelentősebb termálvizes fürdője mellett, amelyik megfelel a gyógyturizmus és wellness szolgáltatásokat vásárlók igényeinek. A fejlesztés I. ütemében felépítésre kerül a szállodakomplexum 5 szintes főépülete, a közvetlenül ez után megvalósítandó II. ütemben pedig – részben a meglévő épület felhasználásával – megépítik a szárnyakat, ahova gyógyászati és wellness szolgáltatásokat is fognak telepíteni. Az így létrejövő négy csillagos termál és wellness szálloda minden funkciójában teljes körű szolgáltatást tud nyújtani, ezért már az első ütemben – vendéglátóegységként – 150 férőhelyes drinkbárt, egy 100 férőhelyes éttermet alakítottak ki a hozzá tartozó 200 adag előállítására alkalmas konyhával együtt. A szálloda teljes mértékben akadálymentesített, sőt 2 db szoba kifejezetten a mozgáskorlátozottak számára lett kialakítva. A projekt eredményeként létrejövő beruházás 18, majd a II. ütem befejezését követően további 35 új munkahelyet teremt. 32


HOTEL ANNAGORA BALATONFÜRED A városban hiánypótló elemként került tervezésre egy olyan 3*-os szálloda, az Annagora Hotel, amely szerteágazó egészségturisztikai szolgáltatásokat nyújt (wellness medencékkel, szaunákkal). A projekt konzorciális formában készül, ahol a Masped Zrt. a konzorcium vezetője, akinek ingatlanfejlesztési, -gazdálkodási, pénzügyi portfoliója jelentős: pl. 2004-ben 50%-os tulajdonrészt szerzett a Hotel Azúr Zrt.-ben, ami 2006-ban elnyerte az év legjobb vidéki szállodája címet. A másik konzorciumi tag a Masped Annagora Kft. Az Annagora Aqua& Wellnesspark 3,2 ha területét vásárolta meg 2004-ben. 12 csúszdával, hullámmedencével, temperált vizű medencével, fedett wellness részleggel, finn és bio szaunákkal, gőzkabinokkal, jégbarlanggal és tepidáriummal, valamint széles programkínálattal vár mindenkit.

KOLPING HOTEL, ALSÓPÁHOK Az alsópáhoki Kolping Hotel átfogó célja, hogy a projekt keretében hosszútávon fenntartható, a háromgenerációs vendégkör elvárásainak megfelelő, és a családbarát követelményeket szem előtt tartó, korszerű és színvonalas rekreációs turizmus feltételeit megteremtse. Ennek keretében egyrészt férőhelybővítésre kerül sor az Erzsébet házban és az István házban, valamint megvalósul az István és Gizella házak akadálymentesítése. Másrészt a szolgáltatások fejlesztése történik: fürdőbővítés 579 m2-en (új úszómedencével, gyógymedencével, pihenőtérrel, illetve a szaunapark, uszodabár, kozmetika bővítésével), illetve Bobó kávézó kialakítása a játszóház mellett. Az új vendéglátó ipari egységek kiszolgálására 4 fő munkaerő felvétele szükséges.

33


3.4.4 KIEMELT PROJEKTEK Kiemelt projektek akciótervben történő nevesítéséről – az ezen célból összehívott szakmai zsűri döntési javaslata alapján - a Kormány hozhat döntést. Fontos megjegyezni, hogy csak a befogadási kritériumokat teljesítő, befogadható projektjavaslatok kerültek a szakmai zsűrik által elbírálásra, nevesítési szándékkal azonban ennél több projektjavaslat került benyújtásra az NFÜ-höz. Nem kerülhetett sor a befogadásra többek között abban az esetben, ha jogosulatlan szervezet nyújtotta be a projektjavaslatot (kiemelt projekt akciótervi nevesítésére a regionális fejlesztési tanácsok, a szaktárcák, vagy az NFÜ tehet javaslatot), a projektjavaslat nem illeszkedett a releváns OP célrendszeréhez, a nevesítésre nem állt rendelkezésre elegendő forrás, illetve ha a projektjavaslat nem tudott megfelelni a vonatkozó tervezési felhívás és útmutatóban ismertetett befogadási kritériumoknak. A korábbi tervezési felhívásra beadott projektjavaslatokkal együtt jelen tájékoztató készítésének időpontjáig 48 darab projektjavaslat érkezett be, együttesen 97 milliárd Ft támogatási igénnyel. Az akciótervben történő előzetes nevesítés szükséges, de nem elégséges előfeltétele a kiemelt projektek támogatásának. Az előzetes nevesítés nem eredményezi a támogatási szerződés megkötésének kötelezettségét, erről a ROP Irányító Hatóság egy későbbi fázisban, a részletes projektjavaslat kidolgozását és annak értékelését követően dönt. A Kormány által akciótervben nevesített kiemelt projektek közül vannak, amelyek a nevesítést követően elveszítették kiemelt projekt státuszukat. Egy projekt esetében a végső támogatói döntésre javaslatot tevő Bíráló Bizottság döntési javaslata alapján – a fennálló hiányosságok és fenntartások következtében – nem kerülhetett sor a végső támogató döntés meghozatalára, így a Kormány döntést hozott a projekt akciótervi nevesítésének visszavonásáról. Két projekt esetében pedig az akciótervi nevesítést követően nem került sor a részletesen kidolgozott projektdokumentáció benyújtására, így a Kormány a nem megfelelő előrehaladás miatt ezen projekteknél is az akciótervi nevesítés visszavonásáról döntött. Összességében, a beadott projektjavaslatok közül 29 került akciótervi nevesítésre, amelyből 3 esetben került sor a nevesítés visszavonására. A nevesített projektek közül 2 kivételével a Támogatási Szerződés is megkötésre került. A kiemelt projektek régiónkénti összesítő adatait az alábbi táblázat mutatja be.

RÉGIÓ

BERUHÁZÁS NAGYSÁGA (MRD FT)

3,00

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSBEN MEGÍTÉLT TÁMOGATÁSOK Száma (db)

Összege (Mrd Ft)

6,00

1

3,00

-

-

-

-

Észak-Alföld

7,16

11,95

4

7,16

Észak-Magyarország

5,51

6,37

3

5,51

Közép-Dunántúl

6,45

8,07

5

6,44

Közép-Magyarország

9,96

12,26

4

9,42

Nyugat-Dunántúl

7,67

17,18

7

7,67

39,75

61,83

24

39,20

Dél-Alföld Dél-Dunántúl

Összesen 34

MEGÍTÉLT TÁMOGATÁS ÖSSZEGE (MRD FT)


BALATON ÉKKÖVE BALATONFÜRED A balatoni fejlesztések egyik legszebb példája Balatonfüred. A régióról leginkább a napfény és a víz jut eszünkbe, ezért is különleges projekt a balatonfüredi reformkori történelmi belváros megújítását célzó fejlesztés, amely egyben illeszkedik a város hosszú távú céljaihoz is egy Műemléki Jelentőségű Területnek minősülő területen. Amellett, hogy a város ezzel műemlékeit is felújítja, kitűzött cél a Balaton-part turisztikai vonzerő kínálatának színesítése, a kulturális turizmus fellendítése és ezzel a terület versenyképességének javítása. A fejlesztések révén az időjárás által behatárolt turisztikai szezon kibővíthető, illetve rossz idő estére is képes vonzó programokat nyújtani. Az épületek és a környezet harmonikus felújításán túl funkcionális fejlesztés is történt: a városi múzeumban látogatóközpont jön létre, a Balaton partján kiépül két tematikus út (1. A Reformkor személyiségei és hatásuk Balatonfüreden, 2. Írók, költők/művészek Balatonfüreden, Gyógyító Irodalom Balatonfüreden, „Gyógy-ir”).

35


SKANZEN, SZENTENDRE Közép-Magyarország különleges látnivalója a szentendrei skanzen, ahol különböző tájegységek építészetével, életmódjával ismerkedhetünk meg. A mostani fejlesztéssel befejeződött az Ipoly és a Hernád közötti észak-magyarországi terület hagyományos népi építkezését és életmódját bemutató tájegységi kiállítás építése. Új bejárati és fogadó épületet is kapott a múzeum, amely stílusában az alföldi mezővárosok jellegzetes vasútállomás épületeinek eredeti tervek szerinti rekonstrukciója, de funkcióiban a jelen kor igényeinek megfelelően került kiépítésre. A bejárati épülethez kapcsolódó látványos fejlesztés még a Skanzenvasút kiépítése, megállókkal, ipari műemlék vonattal, amel�lyel az is lehetővé válik, hogy az idősek, gyerekek és mozgásukban korlátozottak könnyebben mozoghassanak a tájegységi helyszínek között. Mindezek mellett létrejött még egy interaktív múzeumi tér, illetve a múzeumi órákhoz, egyetemi képzésekhez alkalmas infrastruktúra.

PANNONHALMI APÁTSÁG Pannonhalma az ország egyik legjelentősebb oktatási és vallási központja. A világörökség részét is képező ezeréves apátság azonban természeti környezete és az itt található kulturális értékek miatt a turisták számára is érdekes célpont. Éppen ennek tudatában az apátság célul tűzte ki szolgáltatásainak összehangolt fejlesztését, a turisztikai vonzerők sokoldalú hasznosítását. Kidolgoztak egy több szakaszból álló, jól átgondolt fejlesztési tervet: I. a környezet rendezése és fejlesztése; II. turisztikai szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése (parkoló bővítés, építés, gasztronómiai szolgáltatások bővítése, rendezvényterem); III. a természeti környezet (Arborétum) felújítása, rendezése, kolostorkert létesítése, gyógynövényes bemutató házzal; IV. ifjúsági- és zarándokház létesítése. Az apátság célja, hogy az idelátogató turistáknak teljes körű, kényelmes szolgáltatást tudjon nyújtani. A projekt jó példája a hosszú távon jól átgondolt fejlesztésnek és az egymásra épülő, megfelelő szakaszolásnak, amellyel az egyes elemek jól pályázhatókká válnak.

36


37

BAL ATONI TÉRSÉG

Európai uniós fejlesztések a Balaton térségében a regionális operatív programokban

2007–2010

39

BAL ATONI TÉRSÉG

4.1 ÁTTEKINTÉS A BALATONI TURIZMUSRÓL A Balaton térsége természeti adottságai valamint az erre épülő szolgáltatások és infrastruktúra révén, kiemelt szerepet tölt be Magyarország turisztikai kínálatában: mind a hazai, mind a külföldi vendégek körében a legnépszerűbb turisztikai célpontok egyike. A tó nyújtotta aktív pihenési lehetőségek (fürdőzés, vitorlázás, vízi sportok, kerékpározás) és a hozzájuk kapcsolódó rendezvények mellett jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek a környező táji, ökológiai adottságok, a térség borvidékei, illetve a régió kultúrtörténeti értékei. Ahhoz azonban, hogy a térség megőrizze versenyképességét az európai piacon, egy átgondolt koncepció mentén bővíteni kell a turisztikai termékkínálatot. Ennek magában kell foglalnia a szolgáltatások összekapcsolását, az együttműködések erősítését, valamint a szálláshelyek minőségének javítását. A turisták igényeire reagáló fejlesztések így hozzájárulhatnak a látogatószám és a tartózkodási idő emelkedéséhez, ezáltal a turizmusból származó bevételek növekedéséhez. A Balaton közeli (part menti és parttól távolabbi) mintegy 179 település önálló turisztikai régiót alkot Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) néven. A Balaton régió saját Fejlesztési Stratégiával rendelkezik, mely az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban került kidolgozásra, továbbá a Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja illeszkedik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célkitűzéseihez. A koncepció fő célkitűzései a turizmus fellendítése érdekében:

• az egységes, mégis sokszínűséget tükröző arculat, Balaton márka kialakítása; • magas minőségű, komplex szolgáltatások megteremtése a célcsoportok számára; • a szezon meghosszabbítása és a parttól távolabbi települések bevonása.

Ezen célokkal összhangban került kialakításra a regionális operatív programok keretében meghirdetett Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet turisztikai vonzerejének növelésére irányuló pályázati konstrukció. A Balaton régió sajátosságainak, a térségi igényeknek minél nagyobb fokú érvényesítése érdekében a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Kft. kiemelt szerepet kapott az előkészítésben. Az elérni kívánt hosszú távú cél, hogy a növekvő vendégéjszaka szám és hosszabb tartózkodási idő magasabb bevételt és jövedelmet eredményezzen a Balaton régióban. Közvetlen cél a térség versenyképességének növelése, amelynek eszközei a célcsoportok igényeinek megfelelő, magas minőségű turisztikai termékek kialakítása, a látogatottság, a jövedelemtermelő képesség növelése valamint a szezonalitás mérséklése. A tervezett fejlesztések során egyenlő hangsúlyt kap a belföldi turizmus erősítése és a külföldiek hazánkba látogatásának ösztönzése. A három érintett régióban a regionális sajátosságoknak megfelelően kerültek kialakításra az egyes pályázati konstrukciók, a támogatás mértékének illetve összegének meghatározásánál figyelembe vettük a térségek eltérő adottságait valamint a meglévő turisztikai kínálatot.

40

BAL ATONI TÉRSÉG

A TURIZMUSON TÚL A turisztikai pályázatok mellett a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet települései számára a regionális operatív programok más pályázati kiírásai is nyitva állnak, így a Balaton régió települései és vállalkozásai sikeresen pályáztak többek között gazdaságfejlesztési, településfejlesztési, környezetfejlesztési és közlekedésfejlesztési valamint a közoktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra-fejlesztési kiírásokra is. A Balaton régióban támogatott projektek száma és összértéke, tématerületenként TÉMATERÜLET

TÁMOGATOTT PROJEKTEK SZÁMA (DB)

TÁMOGATÁSI ÖSSZEG (MILLIÁRD FT)

ÖSSZKÖLTSÉG (MILLIÁRD FT)

Gazdaságfejlesztés

30

2,217

4,553

Dél-Dunántúl

15

1,421

2,914

Közép-Dunántúl

11

0,670

1,379

Nyugat-Dunántúl

4

0,126

0,259

Turizmusfejlesztés

105

11,270

29,775

Dél-Dunántúl

45

3,812

11,532

Közép-Dunántúl

47

4,182

7,752

Nyugat-Dunántúl

13

3,275

10,491

Településfejlesztés

15

0,755

1,011

Dél-Dunántúl

6

0,321

0,411

Közép-Dunántúl

5

0,294

0,441

Nyugat-Dunántúl

4

0,140

0,159

Közlekedésfejlesztés

23

5,649

6,126

Dél-Dunántúl

9

4,002

4,086

Közép-Dunántúl

9

1,266

1,562

Nyugat-Dunántúl

5

0,382

0,478

Környezetfejlesztés

25

2,772

3,631

Dél-Dunántúl

6

1,281

1,792

Közép-Dunántúl

7

0,712

0,864

Nyugat-Dunántúl

12

0,779

0,975

65

5,557

6,448

Dél-Dunántúl

17

2,673

2,965

Közép-Dunántúl

33

1,949

2,385

Nyugat-Dunántúl

15

0,935

1,098

263

28,220

51,544

98

13,510

23,699

112

9,073

14,384

53

5,637

13,461

Humán infrastruktúra fejlesztés

Összesen Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

41

BAL ATONI TÉRSÉG

A Balaton régióban eddig 263 db projekt nyert támogatást mintegy 28,22 Mrd Ft értékben, amely várhatóan több mint 51 Mrd Ft értékű beruházást eredményez. A Balaton régióban megvalósuló beruházások összköltsége és a megítélt támogatások megoszlása régiónként 25

Mrd Ft

20

15

10

5

Dél-Dunántúl Támogatások összege Beruházások összértéke

42

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

BAL ATONI TÉRSÉG

A három balatoni régióban megítélt támogatások tématerület szerinti megoszlása (pályázatos) Dél-Dunántúl

9%

Közép-Dunántúl

2%

7%

3%

8%

28%

11%

Nyugat-Dunántúl 7% 2% 2% 14%

14% 47% 17%

20%

58% 30%

21%

Közlekedésfejlesztés

Turizmusfejlesztes

Humáninfrastruktúra fejlesztés

Gazdaságfejlesztés

Környezetfejlesztés

Településfejlsztés

A régióspecifikus jellemzők az egyes pályázati kiírások tervezésekor, illetve a pályázatok értékelése során is érvényesülnek.

• A Dél-dunántúli régió jelentős közlekedési infrastrukturális hiányosságokkal küzd, emellett a működő vállalkozások támogatására is kiemelt hangsúlyt helyez; • a Nyugat-Dunántúlon a turizmus és a humán infrastruktúra fejlesztése mellett a környezetvédelmi szempontokat helyezik előtérbe; • a Közép-Dunántúlon a közlekedésfejlesztési szempontok kerültek előtérbe.

Összességében elmondható, hogy a Balaton régióban a kiemelt prioritásként megjelenő turisztikai ágazatba áramlott a legtöbb támogatás, és ebben a szektorban valósulnak meg a legnagyobb értékű beruházások is.

4.2 TURISZTIKAI CÉLÚ FEJLESZTÉSEK A BALATON RÉGIÓBAN PÉNZÜGYI KERETEK Kéttípusú pályázati csomag jelent meg önállóan a Balaton térségében: a turisztikai attrakciófejlesztésre, valamint a TDM-szervezetek támogatására irányuló konstrukció. Ezen pályázati felhívások keretösszegei az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra a 2007–2008-as valamint a 2009–2010-es akciótervi időszakra vonatkozóan.

43

BAL ATONI TÉRSÉG

A Balaton régió számára kiírt pályázati kiírások keretösszegei ÖSSZEGEK MILLIÁRD FORINTBAN Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés – Balaton

2007–2008

2009–2010

4,031

4,750

Dél-Dunántúl

2,071

2,700

Közép-Dunántúl

1,800

0,880

Nyugat-Dunántúl

0,160

1,170

0,716

0,725

Dél-Dunántúl

0,225

0,300

Közép-Dunántúl

0,325

0,325

Nyugat-Dunántúl

0,166

0,100

4,747

5,475

Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása – Balaton

Balaton összesen Balaton összesen (2007–2010)

10,222

A régiók szerinti összesítésben a dél-dunántúli régió rendelkezik a legnagyobb keretösszeggel, a teljes forrás 53%-ával, mivel ez a legkevésbé fejlett régió a Balaton térségében. A pénzügyi források 30%-a került elkülönítésre a Közép-Dunántúlon és 17%-a Nyugat-Dunántúlon. A kereskedelmi szálláshelyek fejlesztését támogató pályázati csomag esetében nem került elkülönítésre önálló keretösszeg a BKÜ területén, továbbá a kiemelt tervezési felhívások keretében is csak a 2009–2010es tervezési időszakban a Dél-dunántúli és Közép-dunántúli régiókban áll rendelkezésre összesen 3,4 milliárd Ft forrás, de ez sem kizárólag a BKÜ részére.

4.3 TURISZTIKAI PÁLYÁZATOK JELLEMZŐI, EREDMÉNYEI A célirányos támogatási rendszer működése érdekében a turizmuson belül három típusú pályázati kiírás került megjelenítésre. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet attrakcióit és a turisztikai szereplők közti együttműködéseket, azaz a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatását külön, kizárólag a BKÜ települései számára nyitott balatoni pályázati kiírások tették lehetővé, emellett számos balatoni projekt megvalósítását segítik elő a szálláshelyek fejlesztését támogató regionális pályázati kiírások.

VERSENYKÉPES TURISZTIKAI TERMÉK- ÉS ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS A pályázati konstrukcióban nagy hangsúlyt kap a hazánkra jellemző turisztikai vonzerők fejlesztése, a fő cél minden régióban komplex turisztikai termékcsomag kialakítása volt. Uniós társfinanszírozás segítségével valósult meg többek között termál- és gyógyfürdők fejlesztése, várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása, múzeumok, régészeti lelőhelyek, műemlékhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, természetvédelmi látogatóközpontok, téma- és kalandparkok kialakítása. Emellett lehetőség nyílt rendezvények infrastrukturális hátterének, strandok, parti sétányok, sportlétesítmények turisztikai célú fejlesztésére.

44

A 2007–2008-ban megjelent balatoni attrakciófejlesztési pályázatok úgynevezett kétfordulós eljárás keretében kerülnek támogatásra. Ez esetben az első körben beérkezett projektjavaslatok még a második

BAL ATONI TÉRSÉG

fordulóig tartó időszakban jelentős projektfejlesztésen mennek keresztül, melynek során a projektgazdák a Közreműködő Szervezetekkel együttműködve egy útvonalterv mentén a projekt véglegesítéséhez szükséges feladatokat végzik el. A második fordulóban elért pontszámuk alapján kerülhetett sor a végleges döntésre. A 2009–2010-es pályázati konstrukció változott a korábbi évekhez képest, a BKÜ területén egyfordulós, kétszakaszos eljárásrendben került meghirdetésre a felhívás. 2007–2008-ban a 29 támogatott pályázó 2,6 milliárd Ft-ot igényelt attrakciófejlesztésre, a 3 milliárd Ft keretösszegből 2,6 milliárd Ft támogatás került megítélésre. Összesen közel 5,9 milliárd Ft értékű beruházás valósulhat meg a pályázat keretében, melynek 45%-a támogatás formájában került finanszírozásra. A beruházások nagyobb része, 55%-a a Dél-dunántúli régióban realizálódhat, azonban a Nyugat-dunántúli régióban egy projekt sem került támogatásra a tervezési időszakban. A 2007–2008-as tervezési időszakban a Dél-dunántúli régióban a keretösszeg 83%-a, míg a Közép-Dunántúlon a 64%-a felhasználásra került. A 2009–2010-es balatoni pályázati felhívás keretében a projektjavaslatok beérkeztetése és elbírálása jelenleg is folyamatban van. Eddig a három régióban 11 pályázat szerzett támogatói döntést a bíráló bizottsági ülésen 1,2 milliárd Ft értékben, a megvalósuló beruházások összege megközelíti a 2,3 milliárd Ft-ot. Összességében tehát 40 projektjavaslat került támogatásra turisztikai attrakciófejlesztés keretében 2007 óta a Balaton régióban, a támogatások összege meghaladja a 3,8 milliárd Ft-ot, a beruházások összértéke pedig közel 8,2 milliárd Ft.

A Balaton régió legfőbb turisztikai attrakcióját a vízi sportok és az aktív pihenés jelenti

45

BAL ATONI TÉRSÉG

Az egyes tématerületekre jutó támogatások megoszlása a Balaton régióban a 2007–2010-es tervezési időszakban egészségturizmus 6% rendezvényturizmus 12%

aktív turizmus 44% kulturális turizmus 18%

ökoturizmus 20%

A legnagyobb arányban az aktív turisztikai projektek részesültek a támogatásokból, a szabadidőparkok, vitorláskikötők, strandok fejlesztésére 1,7 millió Ft került elkülönítésre. Az így megvalósuló beruházások összege közel 4,6 milliárd Ft. A természeti értékek megóvására, ökoturisztikai fejlesztésekre irányuló támogatások értéke 777 millió Ft, ebben a témában a legmagasabb a támogatási arány, 85%, mivel közcélú beruházások valósulnak meg a támogatással. A történelmi, épített kulturális örökség turisztikai hasznosítására fordított támogatás összege 675 millió Ft-ot tett ki, a rendezvényturizmus fejlesztésére jutó támogatások értéke 470 millió Ft. Az egészségturisztikai fejlesztések támogatási aránya alacsonyabb a többi tématerületénél, mivel a projektgazdák profitorientált pályázói körből kerülnek ki – akárcsak az aktív turisztikai fejlesztések esetében –, a beruházások értéke 760 millió Ft-ot ér, a támogatások összege 220 millió Ft. 2010 márciusáig 16 projektjavaslat esetében került sor a Támogatási Szerződés megkötésére, a leszerződött támogatási összeg 1,2 milliárd Ft – a Dél-dunántúli régióban 400 millió Ft, a Közép-Dunántúlon 824 millió Ft.

FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA: KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSAIK FEJLESZTÉSE A turisztikai attrakciófejlesztéshez szorosan illeszkedve, elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek támogatása indokolt európai uniós forrásokból. A konstrukcióban jelentős súlyt fektettünk kapacitások bővítésére, a meglevő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztésére a kihasználtságuk javítása érdekében. Ebben a konstrukcióban valósítható meg kereskedelmi szálláshelyek konferencia-, kongresszusi infrastruktúrájának fejlesztése is.

46

BAL ATONI TÉRSÉG

A BKÜ terültén önálló konstrukció megalkotása nem volt indokolt, a regionális sajátosságok azonban ebben a pályázatban igen erőteljesen jelennek meg. Ennek alapját a regionális szálláshely-kínálatban illetve azok kihasználtságában valamint a helyi turisztikai szereplők tőkeerejében levő különbségek jelentik. Így jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy milyen kategóriájú szálláshely volt jogosult támogatásra, lehetett-e újat építeni vagy csak meglevőt felújítani, illetve, hogy mekkora szálláshelyek fejlesztése kap preferenciát. Egy-egy régión belül pedig megjelent a területi alapú előnyben részesítés is, vagyis adott régión belül a hátrányos helyzetű (és turisztikai potenciállal rendelkező) térségekben megvalósuló fejlesztések előnyben részesülhettek. A pályázati felhívás keretében elsősorban a vállalkozói szféra képviseli a pályázói kört, ezért a támogatás mértéke jóval alacsonyabb (30% körüli), mint a többi konstrukció esetében. Szálláshelyfejlesztésre a 2007– 2008-as tervezési időszakban összesen 15 szálláshely-beruházás valósulhat meg a BKÜ területén európai uniós támogatással, mintegy 3,1 Mrd Ft értékben.

Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése keretében megvalósuló projektek beruházási költsége és a támogatások összege a Balaton régióban 2007–2008.

7 6

Mrd Ft

5 4 3 2 1

Dél-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


A régiók közül Dél-Dunántúl emelkedik ki, területére 1,8 milliárd Ft, a támogatások kétharmada áramlik a balatoni térség fogadóképességének javítása céljából, a fejlesztések értéke pedig több mint a 6,9 milliárd Ft. Támogatási Szerződéssel ez idáig 12 fejlesztési beruházás rendelkezik, összesen 2,6 milliárd Ft támogatási értékben (Dél-Dunántúlon 1,7 milliárd Ft, Nyugat-Dunántúlon 450 millió Ft támogatásról került aláírásra Támogatási Szerződés). A 2009–2010-es kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésére irányuló projektjavaslatok beérkeztetése és bírálata jelenleg is zajlik, támogatói döntésre ez idáig nem került sor.

47

BAL ATONI TÉRSÉG

TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) pályázati kiírás célja a jól működő turizmus feltételeként egy régiós, illetve országos szinten is egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM szervezet feladatai közé tartozik, hogy koordinálja a térség turisztikai tevékenységeit, biztosítsa a térségre jellemző sajátos arculat kialakítását, valamint a public-private partnership jegyében a turisztikai szolgáltatókkal közösen felállítson egy hatékony információs rendszert a turizmus élénkítése érdekében. A térségi, kistérségi együttműködések támogatása révén távlati cél egy régiós, illetve országos szinten egységes, összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A települések közös programcsomagok, marketingkampányok kialakításával a látogatók igényeinek megfelelő, változatos turisztikai kínálatot biztosíthatnak, ezáltal tovább mérséklődhetnek a szezonális hatások, valamint nagyobb látogatóforgalmat generálhatnak a térségben. Különösen kiemelt cél a horizontális együttműködés kiépítése a Balaton térségében a part menti és a parttól távolabbi települések összefogásának megteremtése érdekében, ezért készült önálló konstrukció megalkotása a BKÜ területére vonatkozóan. A TDM pályázati felhívás 2009 áprilisában jelent meg a hét régióban, valamint külön a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet területén. 2008 őszén zárult a regisztrációs időszak, melynek célja a pályázat szakmai előkészítése, a várható pályázói kör és a tervezett projektek megismerése, a szakmai felkészültség értékelése és a szakmai elő-szelekció biztosítása. A projektjavaslatok befogadása és az értékelése folyamatosan zajlik. Bíráló bizottsági döntéssel mindezidáig 8 projektjavaslat nyert el támogatói döntést közel 430 millió Ft értékben, a megvalósuló fejlesztések összege meghaladja az 505 millió Ft-ot.

4.4 KIEMELT PROJEKTEK A turisztikai ágazat szempontjából jelentős attrakciófejlesztési projektek támogatására kiemelt tervezési felhívások jelentek meg. Kiemelt turisztikai projektek támogatásával olyan komplex, a pályázati konstrukciónál átfogóbb, összetett, a fenntartható üzemeltetést biztosító elemeket tartalmazó fejlesztések valósíthatók meg, amelyek a turisztikai kínálatban nemzetközi versenyelőnyt biztosíthatnak a régió számára. A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió meglévő turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása. A kiemelt konstrukció keretében megvalósításra kerülő projektek ezzel együtt hozzá kell, hogy járuljanak a turisztikai szektor alábbi nemzeti szintű stratégiai céljainak eléréséhez is:

• a hazai turizmus versenyképességének növelése; • innováción alapuló kínálatfejlesztés; • regionális szintű desztináció-fejlesztés; • turisztikai fejlesztések multiplikatív hatásának révén a lokális és térségi gazdaság teljesítményének, versenyképességének javítása.

Kiemelt projektek akciótervben történő nevesítéséről – az ezen célból összehívott szakmai zsűri döntési javaslata alapján – a Kormány hozhat döntést. Fontos megjegyezni, hogy csak a befogadási kritériumokat teljesítő, befogadható projektjavaslatok kerültek a szakmai zsűrik által elbírálásra, nevesítési szándékkal azonban ennél több projektjavaslat került benyújtásra az NFÜ-höz.

48

BAL ATONI TÉRSÉG

Az akciótervben történő előzetes nevesítés szükséges, de nem elégséges előfeltétele a kiemelt projektek támogatásának. Az előzetes nevesítés nem eredményezi a támogatási szerződés megkötésének kötelezettségét, erről a ROP Irányító Hatóság egy későbbi fázisban, a részletes projektjavaslat kidolgozását és annak értékelését követően dönt. Összességében a beadott projektjavaslatok közül 4 került akciótervi nevesítésre a BKÜ területén, amelyből 1 esetben került sor a nevesítés visszavonására. A nevesített projektek közül mindhárom Támogatási Szerződéssel is rendelkezik. A pályázatok mellett így már több balatoni kiemelt projekt is a megvalósítás fázisában tart. Támogatást nyert kiemelt projektek a Balaton régióban KONSTRUKCIÓ SZÁMA

PROJEKTJAVASLAT CÍME

MEGÍTÉLT TÁMOGATÁS NAGYSÁGA

BERUHÁZÁS ÖSSZEGE

Milliárd Ft KDOP-2.1.1/A-2008

Balaton-part ékköve: A reformkori városközpont felvirágoztatása Balatonfüred II.

1,500

1,770

KDOP-2.1.1/A-2008

Tihanyi Legenda Projekt

0,600

0,807

NYDOP-2.1.1/A-2008

Új fogadóépület gyógy- és wellness szolgáltatásokkal, fedett fürdő átalakítása

0,809

2,709

NYDOP-2.1.1/A-2009

Hévíz nemzetközi gyógyhely egészségturisztikai fejlesztése – Új Fürdő és Terápiás Centrum kialakítása

1,500

5,000

4,409

10,285

Összesen

49

BAL ATONI TÉRSÉG

4.5 MINTAÉRTÉKŰ PROJEKTEK TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS VÁRDOMB KALAND ÉS SZABADIDŐ PARK, BALATONBOGLÁR A projekt keretében a Dél-Balaton egyik legmarkánsabb pontjának, a balatonboglári csodálatos táji adottságú várdombnak, hosszú évek óta elhanyagolt, turisták által már nem látogatott rendbetétele, valamint a nagy keresleti mutatókkal rendelkező kaland és szabadidőparki elemekkel való megtöltése a fő cél. Ennek megfelelően építésre és kialakításra kerül közel 100 parkoló, és megújulnak a feljárólépcsők is. A szolgáltatási körbe tartozik majd egy fogadóépület vendéglátó egységgel, bob, zorb, kötél és íjászpálya, a turisták által ismét látogatható lesz a híres gömbkilátó, elkészül egy szabadtéri színpad, kialakításra kerül több piknikezésre alkalmas főzőhely, kalandparki elemek gyermek változatát képező játszótér, a kerékpárosok számára tároló és gyorsszerviz lehetőség. A kialakuló szolgáltatási kör hozzájárul a csoportos rendezvényekhez, a versenyek lebonyolításához, a kapcsolt kínálatokon keresztül komplex turisztikai termékcsomagok nyújtásához.

ÚJ FOGADÓÉPÜLET GYÓGYÉS WELLNESS-SZOLGÁLTATÁSOKKAL ZALAKAROS A Gránit Gyógyfürdő kiemelt projektje a fogadó épület megépítése és a hozzá szervesen kapcsolódó fedett fürdő átalakítása. A beruházás feloldja a Gyógyfürdő szűk keresztmetszetének tekinthető öltözői kapacitást, megoldást nyújt a vendégek kulturált fogadására alkalmas fogadócsarnokkal, a gyógyászati és wellness-szolgáltatások bővítésére és kapacitásuk növelésére ad lehetőséget. Az új fogadó épület 4 szinten közel 5.200 m2-en valósul meg az alábbi funkciókkal: Mindkét szinten öltözői kapacitások, vizesblokkok kerülnek kialakításra. A -1. szint fogadja a Hotel Freya-ból érkező vendégeket a közút alatti alagútból, és kapcsolatot biztosít a fedett fürdő és a strandfürdő között. Az öltözői szintek egymástól függetlenül üzemelhetnek az aktuális kihasználtság függvényében. A földszinten fogadótér, orvosi szoba, váró és egyéb kiegészítő szolgáltatások kerülnek kialakításra. Ez a szint az általános vendégirányító szint, az élményfürdővel és a fedett fürdővel kapcsolatot biztosít ös�szekötő hidakon keresztül. Tehermentesíti a fedett- és élményfürdő épületét. Az emeleten játszóház, baba-mama intim helyiség, valamint fitnessterem kerül megvalósításra. 50

BAL ATONI TÉRSÉG

BALATON-PART ÉKKÖVE BALATONFÜRED A balatoni fejlesztések egyik legszebb példája Balatonfüred. A régióról leginkább a napfény és a víz jut eszünkbe, ezért is különleges projekt a balatonfüredi reformkori történelmi belváros megújítását célzó fejlesztés, amely egyben illeszkedik a város hosszú távú céljaihoz is egy műemléki jelentőségűnek minősülő területen. Amellett, hogy a város ezzel a műemlékeit is felújítja, kitűzött cél a Balaton-part turisztikai vonzerő kínálatának színesítése, a kulturális turizmus fellendítése és ezzel a terület versenyképességének javítása. A fejlesztések révén az időjárás által behatárolt turisztikai szezon kibővíthető, illetve rossz idő estére is képes vonzó programokat nyújtani. Az épületek és a környezet harmonikus felújításán túl funkcionális fejlesztés is történt: a városi múzeumban látogatóközpont jön létre, a Balaton partján kiépül két tematikus út (1. A reformkor személyiségei és hatásuk Balatonfüreden, 2. Írók, költők/művészek Balatonfüreden, gyógyító irodalom Balatonfüreden, „Gyógy-ír”) az itt élők életszínvonalának emeléséhez.

KIKÖTŐFEJLESZTÉS A ZÁNKAI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI CENTRUMBAN A projekt keretében megújul a Zánkai GYIC kikötője és környéke: partfal rekonstrukció, szolgáltatásfejlesztés (elektromos áram, víz, kábeltévé), akadálymentesítés, kikötő környezetének rendbetétele (homokfeltöltés, zöldfelület-rendezés), kapcsolódó szolgáltatások ösztönzése (képzések, rendezvények). A Balaton partfalának védelme 153,1 fm hosszban megújul. A kikötői hajóálláson – a kikötői szolgálaton – a fejlesztés által víz, villany, kábeltévé vételi lehetőségek biztosítása a hajón éjszakázók számára korszerű és mai igényeknek megfelelő szolgáltatást fog biztosítani. A korszerűtlen kikötő állások is megújulnak, a fenékmélység állandóságának biztosításával együtt. A beruházásoknak, fejlesztéseknek köszönhetően európai szintű korszerű technikai feltételekkel felszerelt kikötő üzemeltetésére nyílik lehetőség. A projekt keretén belül korszerű hulladékedényzetek, bóják kerülnek kihelyezésre. A projekt hatással lesz az ifjúsági vitorlás képzésünkre valamint a térségben egyedülálló fogyatékos és mozgássérült gyerekek számára kínált vitorláztatásra. A projekt fontos lépcsőfok abban a folyamatban, amely eljuttatja a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrumot a valóban minőségi szolgáltatások és versenyképes turisztikai desztináció státuszának eléréséhez.

51

BAL ATONI TÉRSÉG

SZÁLLÁSHELYFEJLESZTÉS HELIKON TAVERNA PANZIÓ, VONYARCVASHEGY A projekt célja a vonyarcvashegyi Helikon Taverna panzió bővítése és 4 csillagos szállóvá fejlesztése. A tervezett új épületben összesen 35 szoba, egy konferenciaterem, valamint egy wellness-részleg kapna helyet, a meglévő épületekkel együttesen így egy étteremmel, muzeális értékű boros pincével, konferencia- és wellness-központtal rendelkező, részben műemléki védettségű, egyedülálló balatoni panorámát kínáló szálloda jönne létre, mely komplex, minőségi szolgáltatásokat nyújt látogatói életszínvonalának növeléséhez. A fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a családbarát és a környezeti fenntarthatóságot szolgáló megoldásokra (napkollektor, geotermikus energia). A beruházás 11 új munkahelyet teremt. A projekt összhangban van a térség turisztikai keresletével, megfelel a Nyugat-dunántúli régió Turisztikai Fejlesztési Koncepciójában, a NYDOP-ben, valamint az ÚMFT-ben foglaltaknak, hozzájárul a helyi gazdaságélénkítéshez, a településen élők színvonalához.

HOTEL WELLAMARIN, ZAMÁRDI A Wellamarin Kft. Zamárdiban a szabadstand mellett, közvetlenül a Balaton partján egy 6572 m2-es építési telken kívánja megépíteni a 4 csillagos Wellamarin Wellness Szállodát. A megépülő wellnessszálloda az idelátogató vendégeknek komplex szolgáltatási csomagokat fog nyújtani. Az apartmanokkal együtt 106 szállodai szobában 306 férőhely áll majd rendelkezésre, és a fejlesztések eredményeként 16 új wellness-szolgáltatás nyílik meg: wellness-egységek, sportlétesítmények, konferencia lehetőségek, rekreációs és gyógy-szolgáltatások, prevenciós gasztronómia.

HOTEL ANNAGORA BALATONFÜRED A városban hiánypótló elemként került tervezésre a 3 csillagos Hotel Annagora, amely szerteágazó egészségturisztikai szolgáltatásokat nyújt (wellness-medencékkel, szaunákkal). A szálloda 12 csúszdával, hullámmedencével, temperált vizű medencével, fedett wellnessrészleggel, finn és bio szaunákkal, gőzkabinokkal, jégbarlanggal és tepidáriummal valamint széles programkínálattal várja a vendégeket.

52

BAL ATONI TÉRSÉG

EGYÉB FEJLESZTÉSEK A BALATON RÉGIÓBAN VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS KESZTHELYEN Fatér István vállalkozó, központi fűtés- és csőhálózat szerelő egy 8 munkagéppel működő, széles szolgáltatás-skála kínálatú, 5 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozást alakított ki. Jelenlegi telephelyén egy 160 m2-es gépkocsi-tárolóval rendelkezik, amit fejleszteni kíván. A beruházás keretében a vállalkozó egy nettó 30 millió Ft értékű fejlesztést valósít meg, melynek 50%-a vissza nem térítendő támogatás, míg a fennmaradó 50%-ot a vállalkozó hitel felvétele nélkül, saját erőből fedezi.

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS-PRIORITÁS KESZTHELYEN ÉS KÖRNYÉKÉN A Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás kilenc tagtelepülése képviseletében vállalta fel a pályázói szerepet. A projekt 41 helyszínt érint, amely a kistérség életében meghatározó szerepet játszó helyközi autóbusz közlekedés feltételeit lényegesen javítja. A fejlesztett települések a következők: Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Vállus, Várvölgy, Zalaszántó, Karmacs, Zalaapáti. A fejlesztések során buszvárók kerülnek kialakítására. Kruppa Nándor építész tervsorozatából került kiválasztásra a megvalósítandó 40 buszváró típus, ill. altípus – így a térségre jellemző és nagyrészt azonos formajegyek hívják fel majd a figyelmet a nagy forgalmú utak mentén az összetartozásra.

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS BADACSONYTOMAJON A projektben a több évtizedes Sport utca felújítása valósul meg, amely gyűjtőútként fontos szerepet tölt be. A Városi Sporttelep (focipálya, kézilabdapálya) összeköttetését biztosítja a település egyik fő közlekedési útjával. Fontosabb helyi sporteseményeken több ezer ember is megfordul az utcában. A fejlesztés indoka az út igen rossz műszaki állapota (kátyúk, vízátfolyások, nagy repedések), amelyből kifolyólag a helyiek és az ide érkező turisták is kerülni kényszerülnek a rendezvények alkalmával. A projekt hatására megoldódik a csapadékvíz elvezetése, javul a parkolási lehetőség, növekszik a közlekedésbiztonság, megvalósul az akadálymentesítés.

53

BAL ATONI TÉRSÉG

KERÉKPÁRÚT FEJLESZTÉSE ZALAAPÁTIBAN A projekt keretében kerül megépítésre kerékpárút Zalaapáti külterületén a 02/1 hrsz.-on. A kerékpárút nyomvonala a felhagyott vasúti töltésen halad, ahol jelenleg is földút található. Ezt a vegyes használatú kerékpárutat csak a kerékpáros és a mezőgazdasági forgalom veheti igénybe, így megvalósítható mind a hivatásforgalmú, mind a turisztikai célzatú kerékpárút fejlesztés. A projekttel érintett kerékpárút szakaszon keresztező közúti forgalommal nem kell számolni.

ÉPÜLETKORSZERŰSÍTÉS ÉS ESZKÖZFEJLESZTÉS A MISKE ÓVODÁBAN Felsőörs Önkormányzata komplex infrastrukturális és eszközfejlesztést tervez végrehajtani az általa fenntartott Miske Óvodában 2009. májustól 2010. februárig. A projekt segítségével biztosítani kívánja az intézményben folyó minőségi nevelési környezet, a tervezett integrált nevelés és az esélyegyenlőség feltételeit. Ilyen módon hozzájárul a demográfiailag növekvő település régión belüli versenyképességének növeléséhez. A projekt keretében megvalósul az intézmény teljes akadálymentesítése is.

KIPP-KOPP ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE, BALATONKENESE Az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve kerül sor a balatonkenesei Kipp-Kopp Óvoda két tagóvodájának felújítására, energiatakarékos korszerűsítésre, komplex akadálymentesítésére, bővítésére és egyéb innovatív elemek megvalósítására, valamint a szükséges eszközök beszerezésére. Mindez megfelelő infrastrukturális hátteret teremt a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásának, a gyermekek sikeres iskolai beilleszkedésre történő felkészítésének.

54

BAL ATONI TÉRSÉG

55

A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. Kiadja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága. 1077 Budapest, Wesselényi u. 20 –22.

56

TURIZMUSFEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN

Recommend Documents