A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY)

A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), CSALÁDBAN ÉLŐ SÉRÜLT FIATALOK MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJA (CSMHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY)

Polyacskó Orsolya 1. A folyamatmodell elemei: a probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás, monitoring/ellenőrzés; visszacsatolás 1.1. A program előkészítettsége, szakmai megalapozottsága. Volt-e nyilvános előzetes vita, fermentációs szakasz? Az értelmi sérült fiatalok integrált munkavállalását elősegítő Munkahelyi Gyakorlat (MHGY) modellprogramot a Salva Vita (SV) alapítvány dolgozta ki 1996-ban. Az iskolarendszeren kívüli, munkára felkészítő képzésen való részvétellel az Alapítvány ügyfelei, azaz értelmi sérült emberek számára lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjék a különféle munkavégzési lehetőségeket, megtanulják a munkahelyi követelményeket és szabályokat, valamint önálló életvitelük megalapozásához tapasztalatot gyűjtsenek. A modellprogramot először a speciális és készségfejlesztő szakiskolák tanulói számára dolgozták ki az Alapítvány munkatársai, az értelmi sérült emberek rehabilitációjában nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek. A program adaptációja egyrészt a családban élő sérült fiatalok Munkahelyi Gyakorlat programja (CSMHGY), amely családban élő sérült fiatalok munkaszerzését hivatott segíteni, valamint az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat (IMHGY) - utóbbit konzorciumi együttműködés keretében három, bentlakást biztosító szociális intézménnyel együtt dolgozta ki a Salva Vita Alapítvány. 1.2. A program és a politika/szakpolitikák: milyen mértékben szakmai, illetve politikai a motiváció? A Munkahelyi Gyakorlat modellprogram egyértelműen szakmai indíttatású volt. Mivel az értelmi sérült fiatalok Magyarországon főként szegregált oktatásban részesülnek, így kihívást jelent beilleszkedésük integrált környezetbe. A munkaadóknak sem nyílik lehetőségük arra, hogy megismerjék az értelmi sérült emberek munkavégző képességét, így kevéssé nyitottak foglalkoztatásukat illetően. A Munkahelyi Gyakorlat programot így azzal az indíttatással dolgozták ki az Alapítvány munkatársai, hogy mintegy átjárhatóságot biztosítsanak a szegregált iskola és a nyílt munkaerőpiac között. 1.3. Milyen igényre, hiányra reflektál a program? Mi az oka az indításának? Az okok azonosítása mi alapján történt? Pl.: helyzetelemzés; igényfelmérés; kutatási háttér stb. A Salva Vita Alapítvány 1993 óta igyekszik hozzájárulni az értelmi sérült emberek életminőségének javításához, emberi jogainak érvényesüléséhez. Teszi mindezt úgy, hogy ügyfeleit hozzásegíti ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a nyílt munkaerőpiacon (Támogatott Foglalkoztatás program). Utóbbi program 1996-ban indult. Az úttörő munka során szerzett tapasztalatok nyilvánvalóvá tették, hogy a folyamatban szükség van egy megelőző lépésre, mivel a Támogatott Foglalkoztatás szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek nem rendelkeznek a munkába álláshoz szükséges ismeretekkel, továbbá a munkáltatók sem ismerik az értelmi sérült embereket, ugyanakkor az értelmi sérült fiatalok szülei sincsenek tisztában gyermekük elhelyezkedési lehetőségeivel. Ezekre a hiányosságra igyekeznek választ adni a Munkahelyi Gyakorlat programok. A szakiskolai Munkahelyi Gyakorlat Program elindítása után merült fel a gondolat, hogy hasonló felkészítésre lenne szükségük az otthon, családjukkal élő, inaktív értelmi sérült embereknek, valamint azoknak is, akik bentlakásos intézményekben élnek. Ezekben az intézményekben a szegregált

PSIVET – A Salva Vita Alapítvány munkahelyi gyakorlat programjai

1 / 11

környezet, az intézményen belüli munkavégzés, a lehetséges munkatípusok nem minden lakó számára teszik lehetővé az egyén számára a képességeinek, készségeinek megfelelő tevékenység végzését. A programnak emellett gazdasági indokoltsága is van. Miközben ugyanis nő a fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű népesség aránya, foglalkoztatásuk szintje továbbra is alacsony. Ebben sokszor az is szerepet játszik, hogy a munkáltatók nincsenek tisztában azzal, milyen munkára képesek az értelmi sérült emberek. Így „kihasználatlanul” marad a munkaerő ezen szegmense. 1.4. Melyek a program céljai? (Deklarált és nem deklarált célok.) A Munkahelyi Gyakorlat Programok célja, hogy munkatapasztalat-szerzési lehetőséget kínáljanak értelmi sérült embereknek, akik így megismerhetik a különféle munkavégzési lehetőségeket, megtanulhatják a munkahelyi követelményeket és szabályokat, valamint tapasztalatot gyűjthetnek önálló életvitelük megalapozásához. Bár nem szereznek szakmai képesítést, mégis olyan praktikus ismeretekre tesznek szert, amely munkavégzésükhöz és felnőtt életvezetésükhöz is nélkülözhetetlen. Emellett a gyakorlat lehetőséget teremt arra is, hogy a munkáltatók megtapasztalhassák az értelmi sérült emberek képességeit és így nyitottabbá váljanak alkalmazásukra. A CSMHGY a Munkahelyi Gyakorlat Program adaptációja a felnőtt korú, családban élő, inaktív, értelmi sérült álláskeresők számára. A program keretében szervezett képzésen („Felkészülni... Rajt! Cél: a munka”) olyan értelmi sérült emberek vesznek részt, akik egyáltalán nem rendelkeznek munkatapasztalattal, vagy nagyon régen dolgoztak utoljára, s ez megnehezíti elhelyezkedésüket. Kidolgozták az MHGY adaptációját intézetek értelmi sérült lakói, gondozottjai számára is. Az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat (IMHGY) program a szociális intézetekben élő és nappali ellátást igénybe vevő fogyatékos emberek munkára felkészítő programja; célja, hogy az intézetek értelmi sérült lakói, illetve gondozottjai felkészüljenek az intézeten kívüli nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatásra. 1.5. A beavatkozás szintje: pilot vagy rendszerszintű beavatkozásról van szó? Az Munkahelyi Gyakorlat program pilotprogramként indult, együttműködésben egy budapesti készségfejlesztő szakiskolával. 2002-ben indult el a program kiterjesztése, telepítése: évente 4-4 újabb iskola csatlakozott, így összesen 18 település speciális és készségfejlesztő szakiskolájában vált lehetővé a munkahelyi gyakorlat biztosítása, 150 munkáltató közreműködésével. A MHGY program adaptációjaként létrejött CSMHGY program és az IMHGY programok is kiterjesztésre kerültek: a CSMHGY és az annak keretében kidolgozott képzés ("Felkészülni… Rajt! Cél: a munka – Munkahelyi Gyakorlat álláskereső fogyatékos emberek részére") országos telepítése a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatásával indult és tíz non-profit szervezet vett benne részt. Az IMHGY megvalósításában nyolc bentlakásos szociális intézmény működik közre. Rendszerszintű beavatkozásról nem beszélhetünk, noha az Alapítvány nem csekély lobby tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy a speciális és készségfejlesztő szakiskolákban az emelt normatíva igénybe vételével intézményesülni tudjon a módszer. Ez nem sikerült, ugyanakkor néhány szakiskola sikeresen építette be a programot pedagógiai programjába. 1.6. A program története: az intézkedés kezdete, vége, fázisai (pl. kísérleti szakaszt követő „bevezetés”). 1. Pilot szakasz A program kidolgozása után a pilot fázisban a Munkahelyi Gyakorlat programot elsőként a budapesti Csalogány utcai Készségfejlesztő Speciális Szakiskola vezette be. A program fogadására további iskolák jelentkeztek. 2. A program kiterjesztése, telepítése Az MHGY széleskörű terjesztése 2002-ben kezdődött. A szakmai vezetést a Salva Vita nyújtotta további résztvevőket és támogatókat lásd feljebb). A telepítés öt év alatt, az iskolák eltérő


2 / 11

adottságainak és hátterének maximális figyelembe vételével történt, mindvégig szem előtt tartva a betarthatóság, valamint az iskolai gyakorlatba való beépíthetőség és ellenőrizhetőség kritériumait, amelynek minden iskola képes megfelelni. A kiterjesztés eredményeként 19 település speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolájában vezették be az MHGY programot, jelenleg az ország 18 településének speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolája működteti sikeresen, országszerte több mint 150 munkáltató együttműködésével. Kidolgozták a szakmai sztenderdeket, ezen kívül tréningek szervezésével és folyamatos szakmai támogatással igyekeznek biztosítani a program megvalósításának magas színvonalát. 3. A program további adaptációja - CSMHGY és IMHGY A Munkahelyi Gyakorlat program adaptációjaként az Alapítvány 2006-ban dolgozta ki a CSMHGY programot felnőtt korú, családban élő, inaktív, értelmi sérült álláskeresők számára, akik egyáltalán nem rendelkeznek munkatapasztalattal, vagy korábbi, munkával kapcsolatos ismereteik elavultak. Az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat (IMHGY) programot – mint a szociális intézetekben élő és nappali ellátást igénybe vevő fogyatékos emberek munkára való felkészítésének programját - 2005 októbere és 2007. január 31. között dolgozta ki a Salva Vita Alapítvány három, bentlakást biztosító 1 szociális intézmény konzorciumi együttműködése mellett. A telepítés nyomán a programot jelenleg nyolc intézmény működteti országszerte. 1.7. A megvalósítás főbb lépései. I. A Munkahelyi Gyakorlat Program megvalósítása az alábbi lépéseket követi: 1. A résztvevők kiválasztása A programba kiválasztás útján kerülnek a résztvevők. A kiválasztást az adott iskola munkatársai, szakemberei végzik, akik jól ismerik a tanulókat. A kiválasztás szempontjai az alábbiak: - életkor (az alsó korhatár 16 év), - megfelelő magatartás, - megfelelő egészségi állapot, - munkakészség, - motiváció, - érett viselkedés. A kiválasztás célja, hogy olyan fiatalok vegyenek részt a gyakorlatban, akik alkalmasságuk, magatartásuk, felkészültségük alapján képesek megállni helyüket a munkahelyeken. 2. Felkészítés A gyakorlat megkezdése előtt a programba bekerült tanulókat pedagógusok készítik fel a munkavégzésre. A Felkészítés során az alábbi témákat érintik: - munkahelyi szabályok, elvárások, - felnőtt viselkedés, - kommunikáció, - munka- és balesetvédelem, - higiéniai ismeretek. 3. Munkahelyi gyakorlat A Munkahelyi Gyakorlat az iskolai, elméleti oktatás mellett zajlik. A munkaadókkal való együttműködés fontos eleme az együttműködési megállapodás. Ebben rögzítik a vállalásokat és a garanciákat. A gyakorlat során egyszerre 2-3 gyakornok bérezés nélküli munkát végez normál, integrált munkahelyeken heti 1-2 alkalommal, napi 3-4 órában az iskolai foglalkozások mellett. A 1

A programban résztvevő intézmények között volt a Polgárdi-Tekerespusztán működő Fejér Megyei Rehabilitációs Intézet, a csobánkai Irmák Kht. Kraxner Alajos Speciális Foglalkoztató Otthon és a soltvadkerti Irmák Kht. Híd Lakóotthona.


3 / 11

gyakornokokat egy tapasztalt kísérő segíti, aki mindvégig a tanulók mellett van, együtt dolgozik velük. A segítők vállalják a felelősséget az elvégzett munkáért, valamint biztonságot adnak mind a gyakornokoknak, mind pedig a munkaadó és a munkatársak számára, segítik a beilleszkedést, a magatartási minták és szabályok megtanulását és betartását. A gyakorlat „forgó” rendszerben történik, ami azt jelenti, hogy a gyakornokok minden munkahelyen 2 hónapot dolgoznak, így a fiatalok többféle munkát, munkafolyamatot és típust is megismernek egy település különböző pontjain. Egy iskolai tanévben összesen 4 csoportot (maximum 12 tanulót) fogad egy munkahely. A fogadó munkahelyek változatosak: gyorsétterem, kertészet, varroda, konyha is fogad értelmi sérült gyakornokokat, de turisztikai helyszíneken, egészségügyi intézményben stb. is szerezhetnek munkatapasztalatot a kiválasztott tanulók. Az oktatás végére nyolc munkahelyet, nyolcféle munkatípust ismernek meg. A CSMHGY és IMHGY hasonló lépéseket követ, ugyanakkor néhány vonásban különbözik az MHGYtól. Az IMHGY keretében a kiválasztott résztvevők hat hónapon keresztül heti egy alkalommal dolgoznak a programmal együttműködést vállaló munkahelyeken. Egy munkahelyen 2 hónapot 2 töltenek, így a féléves program során három munkahelyet ismerhetnek meg . Az IMHGY program keretében elméleti foglalkozásokat szerveznek; ezeken a felkészülés időszakában gyakoribb részvétel szükséges, a gyakorlat elindulása után pedig heti egy alkalommal vesznek részt az intézmények lakói. A foglalkozásokon szituációs játékokat és kommunikációs gyakorlatokat is végeznek a résztvevők: többek között konfliktuskezelési stratégiákat tanulhatnak, valamint ötleteket kapnak ahhoz is, mit tegyenek váratlan helyzetekben, vagy ha segítségre van szükségük. II. A Munkahelyi Gyakorlat Program adaptálásához az alábbi szakaszok ajánlottak (az MHGY Gyakorlati Kézikönyv alapján): 1. Intenzív képzési hét: a programban a későbbiekben dolgozó munkatársak és az intézményvezetés legalább egy tagja számára (5 napos tréning). 2. Felkészülés a „Kis modell” bevezetésére: legalább 3 tanuló kiválasztása és egy munkahely bevonása a kéthónapos gyakorlat fogadására. 3. „Kis modell”: egy munkacsoporttal egy munkahelyen az MHGY kipróbálása. Felkészülés a „Nagy programra”: A „kis modell” tapasztalatai alapján további tanulók és munkahelyek bevonása a programba. 4. „Nagy program”: az MHGY legalább 3 munkacsoporttal legalább 3 munkahelyen működik egy teljes tanéven keresztül. 1.8. A program jogi státusza és ennek következményei a megvalósítási folyamatra. A Munkahelyi Gyakorlat program szociális intézményben lakó értelmi sérült emberekre történő adaptálását – vagyis az IMHGY kidolgozását - az motiválta, hogy a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében 2006. július 1-jétől a fogyatékos személyek intézményen belüli foglalkoztatását munka-rehabilitáció és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében kell megvalósítani. Ugyanakkor a törvény - akárcsak más, releváns, a fogyatékkal élők 3 integrált foglalkoztatását célzó határozat - csupán referencia a Salva Vita programok megvalósításánál.

2

A megismert munkatípusok között szerepelt kertészeti, udvarosi, raktárosi, takarítói, csomagolói munka, konyhai kisegítés, előkészítés, címkézés, árazás. 3 Például az Országgyűlés által 2006-ban elfogadott új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY határozat, amely kimondja, hogy "Gondoskodni kell a fogyatékos személyek nyílt munkapiaci munkavállalását akadályozó jogszabályi, szakmai, tárgyi körülmények felszámolásáról, a munkaadók és a fogyatékos munkavállalók érdekeltségének megteremtéséről", továbbá "A munkahelyi integráció elősegítése érdekében szélesíteni kell azokat az eszközöket, feltételeket, amelyek igénybevétele mellett több fogyatékos ember dolgozhat az ép emberekkel együtt."


4 / 11

A Munkahelyi Gyakorlat Programok civil szervezetek és - az IMHGY esetében - bentlakásos intézmények által működtetett programok, amelyek nagyban függnek a támogatási források elérhetőségétől és a finanszírozási környezet stabilitásától. 1.9. A program beavatkozási logikája, módszertana, illetve az időközben végzett monitoring és hatásvizsgálatok eredményei, amennyiben voltak ilyenek. A Munkahelyi Gyakorlat programok módszertanáról lásd "A megvalósítás főbb lépései" c. részt (1.7. pont). A MHGY programok egy sajátossága, hogy nem annyira a szakmai ismeretek elsajátítása áll a középpontjában, hanem a gyakornokok hozzásegítése olyan munkatapasztalat és gyakorlati tudás megszerzéséhez, melyek segítségével felkészültebben, magabiztosabban és nagyobb eséllyel próbálkozhatnak a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedéssel. A MHGY szervesen illeszkedik a Salva Vita Alapítvány által nyújtott egyéb szolgáltatások, programok és tevékenységek közé, amelyek az értelmi sérült emberek esélyegyenlőségét és emberi jogainak érvényesülését hivatottak elősegíteni. A SV tehát komplex megközelítésre, egymásra épülő programok biztosítására törekszik. A MHGY és adaptált változatai például mintegy megalapozzák a Salva Vita által kidolgozott Támogatott Foglalkoztatás programot, amely egy speciális és személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatás, melynek célja, hogy olyan embereknek segítsen munkát találni, 4 akik hosszú távon állást vállalnának a nyílt munkaerőpiacon, de ehhez támogatásra van szükségük . A Salva Vita nagy hangsúlyt fektet a résztvevő iskolák és intézmények módszertani fejlesztésére, humánerőforrás-fejlesztésére. A programba bekapcsolódó iskolák és intézmények számára képzést szerveznek a program elején. Emellett továbbképzés és folyamatos szakmai konzultáció igénybevételére is lehetőség nyílik, továbbá részletesen kidolgozott szakmai anyagok is segítik a szakemberek munkáját. A módszertani támogatáson kívül a minőségbiztosítás további eleme a részletes és pontos folyamatleírás, valamint a szakmai sztenderdek lefektetése. Az Alapítvány emellett kiterjedt szemléletformáló munkát végez a munkáltatók körében, hogy elősegítse a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatási arányának növelését, erősítse társadalmi integrációjukat (mindemellett pedig támogassa a fogyatékkal élő személyeket foglalkoztató munkáltatókat). Az intenzív, félnapos ún. Munkáltatói Fórumok információkat nyújtanak a munkahelyi sokszínűség megvalósításához, bemutatják a nemzetközi és hazai legjobb gyakorlatokat, előmozdítják a résztvevők közötti tapasztalatcserét, és információkhoz segítik a résztvevőket az egyenlő bánásmód törvény végrehajtásával, illetve a fogyatékos emberek foglalkoztatásával kapcsolatban. A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának célja, hogy a munkáltatók együtt lépjenek fel a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásáért, információkat, tanácsadást kapjanak az esélyegyenlőség megvalósításához, és megosszák egymással tapasztalataikat. Ezen kívül 2011 óta létezik a Fogyatékosság-barát munkahely elismerés, melyet a Salva Vita Alapítvány, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az American Chamber of Commerce in Hungary, és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület közösen ítéli oda a pályázati feltételeket sikeresen teljesítő munkáltatóknak. Az elismerés célja az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találásának támogatása. 1.10. Humánerőforrás-fejlesztés a programban. A Munkahelyi Gyakorlat program terjesztése során a módszergazda Salva Vita felkészítő tréningeket tart és akkreditált képzéseket nyújt az érdeklődő szakiskolák, civil szervezetek, szociális intézetek, lakóotthonok és nappali ellátók munkatársai számára. A résztvevők megismerik a program módszertanát, céljait, részletes útmutatást kapnak a program megvalósításával kapcsolatban, valamint egy dokumentációs rendszert is a rendelkezésükre bocsátanak, amely segíti munkájukat. A Salva Vita ezen kívül továbbképzések szervezésével és folyamatos tanácsadással támogatja a program sikeres megvalósítását, a színvonal fenntartását. Kidolgozták a Munkahelyi Gyakorlat 4

A programba az értelmi sérült embereken kívül látássérült (gyengénlátó, aliglátó, vak) és autizmussal élő emberek is bekerülhetnek.


5 / 11

program szakmai sztenderdjeit és részletes módszertani kézikönyvek és anyagok születtek, amelyek segítik a programokban résztvevő szakemberek munkáját. 1.11. Esetleges ágazatközi együttműködések a programban. A Munkahelyi Gyakorlat program megvalósítása az értelmi sérült fiatalokat, felnőtteket ellátó szakiskolák és/vagy civil szervezetek, valamint a munkáltatók együttműködésére épít. A működésének eredményességét felmérő vizsgálat megállapította, hogy a vizsgált periódusban az iskola és a munkahelyek közötti kapcsolatok sikeresen megerősödtek, olyannyira, hogy együttműködésüket az iskolavezetők többsége, illetve a kísérők és az osztályfőnökök mindegyike nagy sikernek tartotta. Szoros együttműködés alakult ki tehát a civil szektor, az oktatás és a gazdaság szereplői között. A folyamatban partnerként vettek részt a munkaügyi központok is. 1.12. A megvalósítási szakaszban történt módosítások okai és hatásai a program egészére. A Munkahelyi Gyakorlat programok megvalósítása, tesztelése és telepítése során az új szereplők (pl. különböző hátterű iskolák) bevonásának tapasztalatait beépítették a programba. Ezen kívül az Alapítvány nagy hangsúlyt fektet a vevői elégedettség mérésére. Az ügyfél-, a munkáltatói, ill. a képzési stb. elégedettségi kérdőívek felülvizsgálata negyedévente történik, amely a minőségbiztosítási rendszer hatékony működését hivatott biztosítani. Az eredmények visszacsatolása a szolgáltatások fejlesztését segíti. 1.13. A program jelene és jövője, kilátásai: folytatási lehetőségek; ráépülő fejlesztési programok stb. A Munkahelyi Gyakorlat programok szervesen kapcsolódnak a Salva Vita Alapítvány által biztosított Támogatott Foglalkoztatás programhoz, mintegy megalapozzák azt. Az említett Támogatott Foglalkoztatás program személyre szabott szolgáltatás biztosításával igyekszik felkészíteni az értelmi 5 sérült embereket az integrált munkavállalásra . Mind a MHGY programok, mind a TF szolgáltatás telepítése komoly hálózatépítő munkával jár, amely célja a szolgáltatásokat biztosító szervezetek szakmai támogatása, valamint a megvalósítás magas színvonalának biztosítása. Mindezek nem csekély szakmai és intézményi beágyazottságot jelentenek. A szakmai beágyazottság, az Alapítvány komoly presztízse és stabil és elismert működése ellenére a programok finanszírozása zömében alapítványi (pl. Open Society Institute) és EU-s (HEFOP, TÁMOP) forrásokból működik. 1.14. A program jogi státusza, és ennek következményei a fenntarthatóság szempontjából. A Munkahelyi Gyakorlat Programok civil szervezetek és, az IMHGY esetében, bentlakásos intézmények által működtetett programok, fenntarthatóságuk nagyban függ a támogatási források elérhetőségétől és a finanszírozási környezet stabilitásától.

2. Téma, célcsoportok, érintettek/résztvevők 2.1. Konkrétan milyen témával foglalkozik a program? A Munkahelyi Gyakorlat program a speciális szakiskolákba és készségfejlesztő speciális szakiskolákba járó tanulók, valamint családban vagy bentlakásos szociális intézményben lakó, inaktív értelmi sérült felnőttek számára nyújtott, integrált munkavállalásra felkészítő program. Ezzel és egyéb, főként integrált foglalkoztatáshoz kapcsolódó programjaival a Salva Vita Alapítvány az értelmi sérült emberek társadalmi integrációjához, egyenlő esélyeinek biztosításához igyekszik hozzájárulni.

5

Ennek elmei: a megfelelő munkahely és munkakör kiválasztása az értelmi sérült ügyfelek számára; segítség nyújtása az ügyintézésben, a betanulásban és beilleszkedésben, valamint minden, a munkával kapcsolatos probléma megoldásában


6 / 11

2.2. Kik az elsődleges és a másodlagos célcsoportok? Hány fő tartozik a célcsoport(ok)hoz? A MHGY célcsoportja a 16-20 év közötti, speciális szakiskolákban tanuló, középsúlyos értelmi sérült fiatalok. Másodlagos célcsoportot jelentenek ezen fiatalok szülei, az iskolákban dolgozó szakemberek, valamint a munkáltatók. A CSMHGY célcsoportjai a felnőtt korú, családban élő, inaktív, értelmi sérült álláskeresők, valamint szüleik és a munkáltatók. Az IMHGY célcsoportjai a szociális intézetekben élő és nappali ellátást igénybe vevő fogyatékos emberek, illetve az intézmények szakemberei és a munkáltatók. 2.3. A programban érintett állami, illetve civil intézmények, intézményrendszerek. A Munkahelyi Gyakorlat program a speciális és készségfejlesztő iskolák, valamint a nyílt munkaerőpiacon működő munkahelyek – kis-, közepes és nagyvállalatok egyaránt - szoros együttműködésére épít. A Salva Vita Alapítvány a program szakmai gazdája és az iskolai hálózat koordinátora, utóbbi minőségében az Open Society Institute által kapott támogatást is továbbítja az iskoláknak az országos program megvalósítása során. A program partnerei közé tartoznak az önkormányzatok, mint az iskolák fenntartói, a munkaügyi központok, valamint a program megvalósításának környezetében működő civil szervezetek. A munkaügyi központok fontos partnerek, hiszen információt nyújtanak a munkahelyekről, a helyi és regionális munkaerőpiac jellemzőiről. A munkaügyi központokkal való együttműködést az is különösen fontossá teszi, hogy a diákok egy része regisztrál itt, mint munkanélküli, amennyiben más módon nem sikerül elhelyezkednie, így a kapcsolatfelvétel megkönnyítheti a későbbi együttműködést. A Családi Munkahelyi Gyakorlat Program megvalósítói non-profit szervezetek, amelyek szintén a Salva Vita szakmai vezetésével valósítják meg a programot, együttműködve a munkáltatókkal. Ebben a programban is fontos szerepet kap a munkaügyi központokkal történő együttműködés. Az IMHGY programban természetesen bentlakásos szociális intézmények vesznek részt, a többi partner ugyanaz. 2.4. Kik működtetik, üzemeltetik a programot? (állami, ill. civil szereplők) A Munkahelyi Gyakorlat programokat működtető intézmények speciális és készségfejlesztő speciális 6 szakiskolák (MHGY), civil szervezetek (CSMHGY), illetve bentlakásos szociális intézmények (IMHGY). A szakmai felügyeletet mindegyik esetben a Salva Vita Alapítvány biztosítja. 2.5. A célcsoport mekkora hányadát célozza meg a program és mekkora hányadát éri el? (elsődleges elérés, másodlagos elérés.) A 2001. évi népszámlálás önkéntes adatai szerint az értelmi sérült emberek száma közel 570000 fő volt (KSH, 2001), melyből minden tízedik személy értelmi fogyatékos (hozzávetőlegesen 57000 fő), s közülük 65,5% aktív korú, tehát körülbelül 37 000 ember képezi a Salva Vita MHGY programjainak célcsoportját. Az MHGY programokról elérhető adatok alapján látható, hogy a "klasszikus" MHGY program (a speciális és készségfejlesztő iskolákkal együttműködésben megvalósított program) volt képes elérni legnagyobb számban és arányban a célcsoportot. A MHGY program 1997-től 2008-ig terjedő időszakában 450 tanuló vett részt a programokban (20 iskolából). Így a teljes, aktív korú értelmi fogyatékos népességet alapul véve, a Program a célcsoport 1,2%-át érte el az említett időszakban.

6

Jelenleg az országban az alábbi vidéki szervezetek működtetik a CSMHGY programot: Fogd a Kezem Alapítvány és a Kerek Világ Alapítvány (Pécs), Csat Egyesület (Debrecen), az Életet Segítő Alapítvány (Veszprém), Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. (Szombathely), Szimbiózis Alapítvány (Miskolc), Bárka Alapítvány (Dunaharaszti), Molnár Gábor Műhely (Ajka), Szent Cirill és Method Alapítvány (Győr), Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány (Miskolc).


7 / 11

A CSMHGY Program keretében 2006-tól 2009 nyaráig 160 fiatal vett részt a képzésen, 46 munkahely biztosított gyakorlati helyet, melyhez az év második felében további 60 értelmi sérült és 9 munkáltató csatlakozott. Az IMHGY programot 2005-2008 folyamán 10 bentlakásos, illetve nappali intézmény vezette be országszerte. A három intézmény bevonásával 2005-2007 között végrehajtott modellprogramban 24 értelmi sérült lakót vontak be. A modellprogramban részt vett egyik intézmény folytatta az IMHGY program működtetését, így ők további több mint tíz résztvevő számára biztosítottak gyakorlatszerzési lehetőséget a nyílt munkaerőpiacon. A 2008-ban kezdődött új telepítési ciklusban a hét intézmény összesen több mint hetven fővel indította el a programot. Ezzel 100 fölé (összesen 113 fő) emelkedett az IMHGY programba bevont értelmi sérült emberek száma 2009-re. Az IMHGY programot 2006 folyamán 10 munkáltató fogadta. Közülük a polgárdi-tekerespusztai intézmény a program folytatásával az együttműködő munkáltatók számát is növelte. A 2008-ban indított IMHGY programokkal vidéken 22 munkahely működik jelenleg együtt, így összesen legalább 32 munkáltató rendelkezik tapasztalatokkal a gyakorlatot illetően országszerte. A számadatok alapján látszik, hogy a programok a célcsoport viszonylag kis részét érik el, ugyanakkor a program jellege miatt (pl.: intenzív egyéni munka szükségessége az ügyfelekkel) szűkebb csoportok részvétele lehetséges.

3. Finanszírozás 3.1. A program pénzügyi forrásai: kik és miből finanszírozzák? A Munkahelyi Gyakorlat program fő támogatói a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (2007-ig elődje a Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány), illetve az Open Society Institute. Ezen kívül ESZA forrásokat (HEFOP és TÁMOP programokon keresztül) is felhasználtak a programok működtetéséhez. További támogatók a Soros Alapítvány, a United Way Alapítvány, illetve a Tesco. Az elmúlt két évben az alábbi szervezetek támogatták az MHGY programok megvalósítását az alábbi összegekben: A Munkahelyi Gyakorlat programot a 2010/2011-es tanév során az Open Society Institute (OSI) támogatta. Ez lehetővé tette, hogy 16 speciális és készségfejlesztő szakiskolában valósuljon meg a program a Salva Vita koordinálásával. A programra nyújtott OSI támogatás összege 14 864 000 Ft volt, amelyből 4 583 000 Ft került a programban résztvevő szakiskolákhoz. A programhoz kapcsolódó szakmai hálózat munkáját a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatta 26 507 000 Ft összegben, amely a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből származott. A hálózat a folyamatos tapasztalatcserét, a minőségügyi fejlesztéseket és az együttes érdekképviseletet valósította meg. A CSMHGY megvalósítását 2010 és 2012 között EU-s és az ESZA források tették lehetővé egy kétéves TÁMOP program keretében (TÁMOP 5.3.1. C-09/1 KMR "Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezőket képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai"). A támogatás összege 38 394 848 Ft volt. 3.2. Összes költség, illetve - amennyiben értelmezhető - egy főre jutó költség a programban. Sajnos nem állnak rendelkezésre adatok. 3.3. Éves szinten, illetve összesen mekkora beruházás társul a programhoz? (Becslés, amennyiben nincs megfelelő adat, vagy nehezen elkülöníthető.) Sajnos nem állnak rendelkezésre adatok. 3.4. A program becsült költséghatékonysága, költség-haszon egyenlege. Sajnos nem állnak rendelkezésre adatok.


8 / 11

4. Nyilvánosság, disszemináció 4.1. A programról rendelkezésre álló nyilvános dokumentumok (indítás, dokumentálás, monitoring, értékelés, hatásvizsgálat) és azok forrásai. A Munkahelyi Gyakorlat program jól dokumentált, a kapcsolódó szakmai dokumentumok (programleírás, etikai kódex, sztenderdek, egyéb szakmai anyagok) elérhetőek a Salva Vita Alapítvány Munkahelyi Gyakorlat Programnak szentelt oldalán: http://salvavita.hu/network/blog/ Ugyanezen az oldalon elérhető a 2006-ban készített értékelő vizsgálat összegzése („Hatásvadászat" – A Munkahelyi Gyakorlat hatásvizsgálata). A vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy a programhoz kapcsolódó munkáltatók milyennek ítélik meg a MHGY-t. Ehhez a 138 munkaadóból 52vel készült felmérés. Ugyanitt letölthető a 2009-ben megvalósult CSMHGY programokról készült vizsgálat összegző tanulmánya ("Felkészülni… Rajt! Cél: a munka"), amely célja a CSMHGY program hatásainak, a program által indukált változásoknak a mérése, bemutatása volt. A programban 11 szervezet vett részt, az általuk beküldött kérdőívek kerültek kiértékelésre. 4.2. A programnak a szakmai nyilvánosságba való bevezetése, megjelenése, a program nyilvánosságának története. A Munkahelyi Gyakorlat programokról bővebb információk a Salva Vita Alapítvány Munkahelyi Gyakorlat Programjának szentelt oldalán találhatók: http://salvavita.hu/network/blog/

5. Eredmények, ezen belül európai uniós vonatkozások 5.1. A program megítélése, népszerűsége a különböző stakeholderek szemében. Az elérhető vizsgálatok alapján elmondható, hogy a stakeholderek általában elégedettek voltak a Munkahelyi Gyakorlat programmal, annak lebonyolításával. A 2006-os „Hatás-vadászat" c. vizsgálat a MHGY program hatásait, a program által indukált változásokat igyekezett bemutatni a programot működtető 17 intézményben és környezetében. A kapott válaszok alapján minden érintett szereplő többnyire elégedett volt a programmal. A megkérdezett szülők - s különösen azok, akik gyermeke már akkor két éve gyakornok volt boldogabbnak és önellátóbbnak látták gyermeküket a programban való részvétel nyomán. A megkérdezett munkáltatók túlnyomó része (80,3%) úgy látta, hogy a program kedvező, illetve nagyon kedvező hatással volt a munkahely légkörére és 78,8%-uk - a pozitív tapasztalatok és a program megfelelő szervezettsége miatt - ajánlaná a programot más munkáltatóknak is. Kiemelten jó visszajelzés érkezett a programban érintett partnerek közötti kapcsolatokról, így az iskolai szakemberek szerint a program hatására hatékony együttműködés indult el a munkaügyi központok, a szülők és a munkáltatók között, ami fontos tényező a sérült emberek integrált foglalkoztatása szempontjából. Az iskolaigazgatók szerint pedig különösen az iskola és a munkahelyek közötti kapcsolatok fejlődése üdvözlendő. A 2010-es, CSMHGY-ról készült vizsgálat azt találta, hogy az ügyfelek 63%-a nagyon elégedett volt a programmal, 33% elégedettségének adott hangot. A felkínált gyakorlati helyek közül mindegyik tetszett az ügyfelek 89%-nak, némelyik nem tetszett 11%-uknak. Az ügyfelek 12%-a azonban valamilyen oknál fogva nem volt elégedett a kísérő jelenlétével - feltehető, hogy emögött a kísérők viszonylag magas fluktuációja állhat. A szülők mintegy 76%-a nagyon elégedett volt a programmal, további 24% pedig megfelelőnek tartotta a programot.


9 / 11

5.2. A program célcsoportra irányuló konkrét hatásai, illetve szélesebb értelemben vett szemléletformáló hatása. A Munkahelyi Gyakorlat programok hosszú távú hatását nem mérték, ugyanakkor készültek rövidebb időszakot felölelő vizsgálatok a program eredményességéről, megítéléséről a programban résztvevők által, melyek következtetni engednek a programok hatására. Az egyik legfontosabb eredmény, amely hosszú távú hatással bírhat, a résztvevő gyakornokok attitűdjében következett be: a CSMHGY vizsgálatban megkérdezett szülők az alábbi területeken figyeltek meg komoly változást gyermekükön a programban való részvétel nyomán: • Részvétel a házimunkában (98%). • Munkavállalási kedv (97%). • Felelősségvállalás a munkájáért (97%). • Hasznosság érzete (95%) • Munkaszeretet (97%). • Érdeklődés az új ismeretek, tevékenységek iránt (97%). • Érdeklődés a saját jövője iránt (96%). Fontos megemlíteni azt a szemléletformáló hatást, amit a programok a munkahelyek tekintetében értek el. A MHGY programban résztvevő munkáltatók 80,3%-a szerint a program kedvező, illetve nagyon kedvező hatással volt a munkahely légkörére. A felmérések azt mutatták, hogy a munkahelyeken dolgozók véleménye az értelmi sérült emberekről és munkavégző képességükről pozitív irányban változott a gyakorlat alatt, oldódott a munkatársak félelme a napi szintű találkozás nyomán. A különféle MHGY programokban megközelítőleg 300 kis-, közepes és nagyvállalat vett részt az 1998-as kezdetektől. Ebben a munkáltatói és munkavállalói körben tehát lényeges szemléletformáló hatást értek el a programok. 5.3. A program eredményessége, avagy mennyire sikerült elérnie a célját? A Munkahelyi Gyakorlat program legfontosabb célja, hogy az értelmi sérült embereket felkészítse a nyílt munkaerőpiacon történő munkavállalásra azáltal, hogy integrált környezetben teszi lehetővé számukra a munkatapasztalat megszerzését. Ezalatt megismerhetik a munkahelyi követelményeket és szabályokat, valamint tapasztalatot gyűjthetnek önálló életvitelük megalapozásához. A "Hatásvadászat" c. vizsgálatban részt vevő szülők és szakemberek meglátása szerint a gyakornokok sokat fejlődtek önállóság, felelősségvállalás és kitartás tekintetében, ezen kívül motiváltságuk is megnőtt a munkavállalásra (amit az is alátámaszt, hogy a megkérdezett résztvevők mintegy 96%-a szeretne dolgozni az iskola befejezése után). A megkérdezett gyakornokok többsége képes volt reálisan megítélni azt, hogy milyen munkára lenne alkalmas, valamint azt is, hogy hány órában lenne képes azt végezni (általában 4-6 óra). A közlekedés, a kommunikáció és a társas helyetek kezelése is olyan területek voltak, amelyekben pozitív változást tapasztaltak a megkérdezett szülők és a programban részt vevő szakemberek. A CSMHGY vizsgálata során kiderült, hogy a legtöbb munkáltató számos pozitív tapasztalatot szerzett a program során, így azt másoknak is ajánlaná. 5.4. A program hozzájárulása a lemorzsolódás csökkentéséhez. Ugyan arra vonatkozóan nincs adat, hogy a Munkahelyi Gyakorlat program mennyiben képes hozzájárulni a lemorzsolódás csökkentéséhez, azonban megalapozottnak tűnik a feltevés, hogy nagyban csökkenti a lemorzsolódási arányokat. A speciális szakiskolások lemorzsolódási arányát kb. 20%-ra teszik a szakértők, ami ugyan alacsonyabb, mint a normál szakiskolák vonatkozó értéke (annak kb. kétharmadára tehető), mégis jelentősnek mondható. Feltételezhető, hogy a némileg alacsonyabb lemorzsolódási arányokban szerepet játszik a kiscsoportos oktatás és az egyéni bánásmódot igénylő megközelítés, így valószínűleg további egyéni foglalkozás, valamint a program hatásaként tapasztalt önbizalom-növekedés a gyakornokok körében tovább csökkenti a lemorzsolódás esélyét.


10 / 11

5.5. A program vagy elemeinek intézményesülése. Az Iskolai Munkahelyi Gyakorlat Programot 18 speciális és készségfejlesztő szakiskola próbálta ki, közülük néhány intézmény sikeresen integrálta is azt tevékenységébe. A program intézményesülése tehát ennyiben tudott megvalósulni, a szélesebb körű intézményesüléshez szükséges forrás nem biztosított (erről további információ a következő részben). 5.6. A program fenntarthatósága. A Salva Vita Alapítvány komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a programban résztvevő szakiskolák emelt normatív támogatással valósíthassák meg a Munkahelyi Gyakorlat programot, ám ezt nem sikerült keresztülvinni, így a programok fenntartása pályázatfüggő. Ahogyan föntebb említettük, az MHGY néhány iskolában, ahol integrálni tudták a programot a működésbe, tovább folytatódhat, ugyanakkor az IMHGY jelenleg nem működik, a CSMHGY szintén a pályázati forrásokhoz való hozzáféréstől függ. 5.7. A program és az EU-s oktatási-képzési (E&T) stratégiai célok: mit ért el a program az ET2010 vonatkozásában, illetve hogyan közelítette az ET2020-as célokat? A Munkahelyi Gyakorlat Program előmozdítja a méltányosságot és a társadalmi kohéziót, így kapcsolódik az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszer célrendszeréhez. Emellett hozzájárul az EU-s irányelv, a megváltozott munkaképességű populáció munkaerő-piaci aktivitásának növeléséhez, továbbá a foglalkoztatás növeléséhez. 5.8. A programnak az országos kompetenciamérésen keresztül megmutatkozó eredményessége (amennyiben releváns). Nem releváns a Munkahelyi Gyakorlat programoknál.

6. Felhasznált irodalom A Munkahelyi Gyakorlat program bevezetési és működési kézikönyve, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2008 A Munkahelyi Gyakorlat program http://salvavita.hu/network/blog/?page_id=79

szakmai

sztenderdjei.

Elérhető:

A Salva Vita Alapítvány honlapján elérhető dokumentumok, hírlevelek, közhasznúsági jelentések, stb.: http://www.salvavita.hu/index.php?menu_id=1950&topmenu=1000&oldal_id=1950&oldal_tipus=text "Hatás vadászat" = A Munkahelyi Gyakorlat Program (MHGY) hatásvizsgálata, 2006. Az öszegzés elérhető: http://www.salvavita.hu/index.php?menu_id=1210&topmenu=1200&oldal_id=1210&oldal_tipus=text Kitekintő. IMHGY– Intézményi Munkahelyi Gyakorlat. Értelmi sérült felnőttek munkára felkészítő programja. Elérhető: http://www.salvavita.hu/index.php?menu_id=1220&topmenu=1200&oldal_id=1220&oldal_tipus=text Munkára készen. Munkahelyi Gyakorlat. Értelmi sérült tanulók integrált munkavállalásra felkészítő programja. Útmutató munkáltatóknak. Elérhető: http://www.salvavita.hu/index.php?menu_id=1220&topmenu=1200&oldal_id=1220&oldal_tipus=text Felkészülni… Rajt! Cél: a munka. Családi Munkahelyi Gyakorlat program hatásvizsgálata. Elérhető: http://salvavita.hu/network/blog/?page_id=95


11 / 11

A SALVA VITA ALAPÍTVÁNY MUNKAHELYI GYAKORLAT PROGRAMJAI. Polyacskó Orsolya MUNKAHELYI GYAKORLAT (MHGY), INTÉZMÉNYI MUNKAHELYI GYAKORLAT (IMHGY)

Recommend Documents