2016.02.17.
Vtv. Módosítása 2015 ősz Vadászati jog és igazgatás II.: az 1996. évi LV. törvény
• A módosítások célja az új üzemtervi ciklusra (2017. március 1.) készülve a jogszabály megújítása • Az elfogadott változások több lépcsőben lépnek életben: 2016.01.01.; 2016.07.01.; 2017.01.01.; 2017.03.01. • A módosítások alapvetően nem a vadászatot, hanem a vadgazdálkodást, annak tervezését és a vadászterületek kijelölését érintik. •
A törvény alapelvei • a vad állami tulajdon; • a vadászati jog földtulajdon elválaszthatatlan tartozéka; • a vadgazdálkodó elsődleges feladata a vad és élőhelyének védelme; • a nagy, legalább 3000 hektáros, vagy azt meghaladó vadászterületek kialakításának kényszere; • a vadgazdálkodási körzeteken (tájegységeken) alapuló, tartamos és tervszerű vadgazdálkodás; • a trófeabírálat; • a hivatásos vadász alkalmazásának kötelezettsége.
A vadászati jog alapjai • A törvény értelmében a vadgazdálkodásért felelős miniszter a Földművelésügyi miniszter; • A miniszter rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat; • A törvény értelmében a vadászati jog a vad, valamint élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő valamint az e törvényben meghatározottak szerint zárt téri tartás keretében tartott vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége,
(jelmagyarázat: változások vastagbetűvel, aláhúzva. Ha zárójelben van, az törlést jelent. Ha címsorban, akkor az azt, hogy az egész vonatkozó rész átírásra került)
Vtv. 1 § • ˝Magyarország területén vadon élő állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élőhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban okozott károk megelőzésének és megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggő állami feladatokat és hatásköröket˝
A vadászati jog alapjai • A vadászati jog önállóan, vagy társult módon hasznosítható • Társult vadászati jog esetén a jogot kizárólag hasznosítani lehet, haszonbérlet útján. • A vadászati jog hasznosítását, a mező és erdőgazdálkodásra, a halgazdálkodásra, a természetvédelemre, a vízgazdálkodásra, az állatvédelemre, az állategészségügyre, az az élelmiszerbiztonságra, a termőföld-hasznosításra, valamint a növényvédelemre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseivel összhangban lehet megtenni.
1
2016.02.17.
Vadászható fajok – 2016. tavasz • nagyvadfajok: gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó, szikaszarvas – Japán szika, dybowski szika; • hasznos apróvadfajok: mezei nyúl, üregi nyúl, fácán , fogoly, nyári lúd, vetési lúd, nagy lilik, kanadai lúd, nílusi lúd, tőkés réce, szárcsa, erdei szalonka, balkáni gerle, örvös galamb; • egyéb apróvadfajok: házi görény, nyest , borz, róka, aranysakál, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve, dolmányos varjú, szarka, szajkó.
A vadászterület • A vadászterület legalább 3000 hektár • Szemközti határainak távolsága legalább 3000 méter • A vad a számára szükséges táplálékot és természetes szaporodási feltételeit megtalálja, valamint természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott. • Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni – – – – – – –
település közigazgatási belterülete lakóingatlanul szolgáló bekerített külterületi ingatlan, tanya, major, temető, nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely, repülőtér, Közút, valamint a közút és annak fel- és lehajtója által határolt vasút
A vadászati jog haszonbérbe adása • vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság); • a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve; • a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja. • a természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szerv, a mezőgazdasági, erdészeti, vadgazdálkodási oktatást folytató középiskola és felsőoktatási intézmény
A vadászterület határainak kijelölése • a vadászterület rendeltetésére; • a vadászterületté minősíthető földtulajdoni, használati viszonyaira; • a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely ökológiai adottságaira; • az érintett földrészletek művelési ágára; • a területen mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezet belső szervezeti felépítésére;
• A vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási tájegység határán.
A vadászterület határainak kijelölése • a biztonságos vadászat lehetőségére; • az erdőgazdálkodási üzemterv betartásának lehetőségére; • államhatár esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy • zárványterület ne keletkezzen; • a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló területek - a védelmükhöz szükséges övezettel együtt - lehetőleg önálló vadászterületet képezzenek; • a háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy vadászterületre essenek. • a vadászterület határának egyértelmű azonosíthatóságára, tartósságára és nyomon követhetőségére
A vadászterület rendeltetése • Vadgazdálkodási rendeltetés • Különleges rendeltetés – a vad génállományának megőrzése – (oktatási-kutatási cél) 2016. június 30-tól nem. – természetvédelmi érdek
2
2016.02.17.
A vad tulajdonjoga • a vad az állam tulajdona • csak a vadászati jog, jogszerű és szakszerű gyakorlása után az elejtéssel kerül a vadászatra jogosult tulajdonába. • A gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz elejtésének minősül az első halálos lövés leadása. • A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő birtokbavétele. • A nagyvadfajoknál trófeának minősül az elejtett gímszarvas, dámszarvas, valamint az őz agancsa, a muflon csigája, továbbá a vaddisznó agyara.
A vad zárttéri tartása • A vad zárttéri tartásának előírásai 2016. július 1-től jelentősen megváltoznak. • Zárttéri vadtartás csak a vadászati hatóság engedélyével folytatható. • Zárttéri vadtartásnak minősül a fácán, fogoly, tőkés réce, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, illetve vaddisznó zárt térben, szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon korlátozott vadászati, kutatási, oktatási, bemutatási, valamint élelmiszer-termelési célú tartása és szaporítása. • A zárttéri nagyvadtartás vadaskertben, vadasparkban vagy vadfarmon folytatható.
A vad tulajdonjoga • A vadaskertben, vadasparkban illetve a vadászterületen létesített vadfarmon, eltérő megállapodás hiányában, a vad tulajdonjoga szintén a jogosulté. • A belterületen létesített vadfarmon alaphelyzetben a vad tulajdonjoga a vadfarm tulajdonosáé. • VS. • A vadaskertben, vadasparkban illetve a vadfarmon és az apróvadtartó és -szaporító telepen (a továbbiakban együtt: zárttéri vadtartó létesítmény) jogszerűen tartott vad, a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában, a zárttéri vadtartó létesítmény üzemeltetőjének tulajdonában van 2017. március elseje után.
A vad zárttéri tartása • Nagyvad zárttéri tartása esetében a zárttéri vadtartó létesítménnyel közvetlenül határos területen újabb zárttéri nagyvadtartó létesítmény nem létesíthető és működtethető. • Vadaskert esetében engedélyezhető az osztott, vadász-, szaporító- és korosítókertek működtetése • vadászni kizárólag a vadaskert vadászati célú kertrészében lehet • Apróvadat zárt térben - a bemutató jellegű tartás kivételével - apróvadtartó és szaporítótelepen lehet tartani. • Nagyvadtartásból származó vad szabad vadászterületre nem helyezhető ki.
A vad zárttéri tartása
A vad zárttéri tartása
• A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére kerítéssel bekerített része. • Vadaskertbe szabad vadászterületről, vagy zárttéri vadtartásból származó vad telepíthető, ha a telepítendő egyed fenotípusos megjelenése az adott vadfajra jellemző jegyeket mutatja. • Nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság engedélyezi. • A vadaskertben - a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában - vadászati tevékenységet a vadaskert üzemeltetője folytathat.
• A vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe. • A vadászterület vadaspark létesítése céljából történő bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. • Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével lehet.
3
2016.02.17.
A vad zárttéri tartása • A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen élelmiszer előállítása céljából a nagyvadfajok tartására szolgáló létesítmény. • Vadfarm létesítését az érintett földterület használójának kérelmére, a földterület tulajdonosának előzetes hozzájárulásával, a vadászati hatóság engedélyezi. • Vadfarmon vadászni tilos.
A vad és élőhelyének védelme • A vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető. • Vadgazdálkodási, vadászati létesítmény védett természeti területen a természetvédelmi hatóság, illetve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen a katonai hatóság engedélyével létesíthető. • Vadászterületen a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászatra jogosult hozzájárulásával, és a vadászati hatóság engedélyével létesíthető. • A kerítés létesítésekor, figyelemmel kell lenni a vad természetes életfeltételeire, jellemző mozgásirányára.
A vadászati törvény tilalmai • A törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül :
– a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző; a számszeríj; – a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz; – a hurok, horog, madárlép, verem; – a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló; – az elöltöltő fegyver használata nem egyéni vadászatra; – az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;
A vad és élőhelyének védelme • A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a nem vadászható állatfajok, az élő szervezetek, valamint a vadászterületre meghatározott legkisebb vadlétszám fennmaradását • Tilos a vad kínzása, azaz a vad elejtése, vagy elfogása nem járhat annak kínzásával. • A vadász köteles az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. • A vadat – kímélete érdekében – gyors és lehetőleg azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.
A vadászati törvény tilalmai • A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni : – tiltott vadászati eszközzel; – tiltott vadászati módon; – vadászati tilalmi időben; – vadászati kíméleti területen; – vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén. – Ólomsöréttel a kijelölt vizes élőhelyeken és védterületükön;
A vadászati törvény tilalmai – a vak, illetve megcsonkított élő csali állat; – az áramütést előidéző elektromos eszközök; – az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek; – az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök; – a mérgezett vagy altató csalétkek (Vadászati törvény 37/A. §. – hatályba lép 2016. július 1.)
• A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon lehet. • Tilos a vadat a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.
4
2016.02.17.
A vadászati törvény tilalmai
A vadászati törvény tilalmai
• A vadászati hatóság állat-egészségügyi, vadvédelmi, illetve állományszabályozási okból is - a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását. • A törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minősül vadászati idénytől függetlenül az olyan idősszakban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott, valamint az elöltöltő fegyverrel történő társas vadászat.
• A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző vagy a vadat elfogó kutyát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, • elejtheti fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát (Vadászati törvény 37/B. §. – hatályba lép 2016. július 1.).
A vadászati év és a vadászati idények
A vadászati év és a vadászati idények
• A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. • A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét. • A vadászati idényt a miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. • A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra.
• Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is. • A vadászati idényen kívüli időszakban (vadászati tilalmi idő) a vadfajt kímélni kell. • Azt a vadfajt, amelyre a miniszter vadászati idényt nem állapít meg, a vadászati éven belül kímélni kell. • A vadászati hatóság a vadászati idényen belül korlátozhatja vagy megtilthatja, illetve vadászati tilalmi időben engedélyezheti vagy kötelezheti egyes vadfajok vadászatára a vadászatra jogosultat (Vtv. 38. §).
A vadgazdálkodás tervezése
A vadgazdálkodás tervezése
• A törvény alkalmazásában vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység. • A vadgazdálkodási tevékenység tervszerűségét a körzeti (tájegységi)vadgazdálkodási terv, a hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv, és az éves vadgazdálkodási terv biztosítja. • A vadgazdálkodás adatait az Országos Vadgazdálkodási Adattár tartja nyilván.
• A körzeti vadgazdálkodási terv az e törvényben foglalt célok megvalósítását szolgáló tíz (húsz) évre szóló hosszú távú vadgazdálkodási előírás • A vadgazdálkodási üzemterv elkészíttetése a vadászatra jogosult kötelezettsége, de azt csak bejegyzett vadgazdálkodási szakértő (felsőfokú vadgazdálkodási végzettség és legalább öt éves szakmai gyakorlat a feltétele a szakértői jegyzékbe való kerülésnek) készítheti el. • Az új üzemtervi ciklusban (2017. március 1-től), az üzemterveket a tájegységi fővadász készíti el (a tájegységi vadgazdálkodási terv hatálybalépése után három hónapon belül) és azt a vadászatra jogosult nyújtja be jóváhagyásra a vadászati hatóságnak. • A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani.
5
2016.02.17.
Az éves vadgazdálkodási terv • vadfajonként az elejthető, elfogható vadlétszám; • a vadászterületen vadászat céljából szabadon engedhető mesterségesen tenyésztett vad faj és darabszáma • a vad vagy a vadhús értékesítési, illetve vadászrészként történő juttatási terve ((2017.01.01-től ezt már nem tartalmazza az éves terv); • a vad takarmányozásával kapcsolatos feladatok (2017.01.01-től ezt már nem tartalmazza az éves terv); • 2017. január 1-től az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb apróvadfajok gyérítésének végrehajtási tervszámait, eszközeit és ütemezését
A hivatásos vadász alkalmazása – szolgálati tevékenysége során közreműködik a vadállomány szabályozásával kapcsolatos szakfeladatok elvégzésében; – közreműködik a vadászati tevékenységre vonatkozó előírások betartatásában, a vadászattal összefüggő jogellenes cselekmények megakadályozásában – közreműködik a vadászat rendjének, valamint a vadászetikai szabályok megtartásában; – megállapításait, intézkedéseit szolgálati naplóban köteles rögzíteni.
• Hivatásos vadász csak vadászkamarai tag lehet. • Tízezer ha terület felett, vagy különleges rendeltetés esetén felsőfokú végzettség előírható.
A vadászat • A vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral illetve 2016. július 1-től magyar agárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység • A vadász a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jellel köteles a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, a vaddisznót és az őzet és a szika szarvast (2016.07.01.-től) – a vad elejtését, elfogását követően haladéktalanul – megjelölni. • A jogosult az azonosítóval ellátott vad feletti rendelkezési jogot csak azt követően szerzi meg, ha a vadász az elejtett vad azonosítójának sorszámát, fácán és nyúl elejtése esetén az elejtett vad darabszámát az egyéni lőjegyzékbe, ragadozó madárral vadászó az egyéni zsákmányjegyzékbe is bevezeti.
A hivatásos vadász alkalmazása • A jogosult minden megkezdett 3000 hektár után legalább egy, a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező hivatásos vadász igénybe vételéről köteles gondoskodni • 2017. március elsejétől vadászterületenként legalább egy, valamint minden megkezdett 4000 hektáronként legalább egy fő hivatásos vadász alkalmazása lesz kötelező. • A hivatásos vadász a vadászati jog szakszerű gyakorlásának, illetőleg hasznosításának valamint a jogszerűség biztosítása érdekében: – szakmailag elősegíti a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglalt előírások teljesítését; – részt vesz az éves vadgazdálkodási terv elkészítésében és biztosítja az abban foglalt előírások teljesítését – ellátja a vadállomány és élőhelyének védelmével (őrzésével) kapcsolatos szakfeladatokat;
A hivatásos vadász intézkedni köteles • azzal a személlyel szemben, aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti, • azzal a személlyel szemben, aki vadászterületen vagy annak közvetlen körzetében tartózkodik és a birtokában lévő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea jogellenes birtoklásával alaposan gyanúsítható, • vadvédelmi bírság fizetésének alapjául szolgáló cselekmény alapos gyanúja esetén az elkövetésül használt eszközök – ideértve a járművet is – biztosítása érdekében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedés és kényszerítő eszközök alkalmazására.
Az elejtett vad jelölése • Az azonosító jel a nagyvadfajok megjelölésre szolgáló sorszámozott, egyszer használatos zárású, vadászati évenként eltérő színű, műanyag szalag. • Nagyvad zárttéri hasznosítása során az azonosító jel sorszáma Z betűvel kezdődik. • Az azonosító jeleket a vadászati hatóság adja ki. • Az azonosító jelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel. • Az azonosító jel dátumjelzéssel ellátott. • Az azonosító jelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan – a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. • A behelyezéskor az elejtés, illetve a birtokbavétel hónapját és napját az azonosító jelről el kell távolítani.
6
2016.02.17.
Az elejtett vad jelölése • A vad elszállítását csak azonosító jellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni • Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosító jeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani és használni • A vadászható madárfajok jogszerűen elejtett, befogott egyedeit szállítani és értékesíteni, az ország területéről kivinni, az országba behozni, valamint az ország területén átszállítani úgy szabad, ha a madár legalább egyik szárnyán a vadfaj meghatározásához szükséges mértékben a tollazatot meghagyták. • A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. • Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedekkel végezhetők • Egyéni vadászat esetén a vadász az elejtett vad birtokba vételét követően köteles az elejtés tényét az egyéni lőjegyzékbe haladéktalanul bejegyezni, társas vadászat esetén a bejegyzési kötelezettség a vadászat végén esedékes
Vadászjegy és vadászati engedély • Vadász az a természetes személy lehet, aki rendelkezik vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel; vadászlőfegyver-tartási engedéllyel; a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel , elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel, vadászíjjal való vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy magyar agárral való vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral ;
Vadászjegy és vadászati engedély
Vadászjegy és vadászati engedély
• A vadász a vadászjegyet, vagy a vadászati engedélyt, az(egyéni lőjegyzéket), az e törvényben írt vadfaj vadászata esetén az azonosítójelet, továbbá, a vadászlőfegyver-tartási engedélyt, vagy ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt, elöltöltő fegyverrel történő vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt, vadászíjjal történő vadászat esetén a vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsga teljesítésének igazolását, és magyar agárral történő vadászat esetén az agarászatra feljogosító kiegészítő vizsga teljesítésének igazolását a vadászat alkalmával köteles állandóan magánál tartani, és azt a jogosult, a hivatásos vadász, a vadászati, illetőleg a természetvédelmi hatóság képviselőjének, valamint a rendőri szerv felhívására bemutatni; • Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki eredményes vadászvizsgát tett. Nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik.
• A vadászjegyet és a (névre szóló új, hitelesített egyéni lőjegyzéket) a kamara a korábban kiadott (egyéni lőjegyzék bevonását) követően állítja ki. • (A vadászjegy csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosszabbítható meg. ) • A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra.
Vadászjegy és vadászati engedély
A vadászvizsga
• A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni kell • A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással; vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel, vagy állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedéllyel, továbbá a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással. • A vadászati engedély az abban megjelölt jogosult vadászterületén jogosít vadászatra. • A vadászati engedélyt a vadászati hatóság 2017.03.01-től a Kamara legfeljebb egy évre állítja ki • A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély hatályának idejére kell kötni . • A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a kérelmező lakóhelye szerint illetékes vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve hatályosítja .
• Vadászvizsgát az arra felkészítő és azt megelőző tanfolyam eredményes elvégzését követően, a kamara által megbízott, (három főből álló) bizottság előtt lehet tenni. • A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a vadászati hatóság ad engedélyt. • A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, (valamint – kivéve a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozó madárral vadászókat) – sörétes és golyós lőfegyverrel történő gyakorlati vadászlövészetből áll.
7
2016.02.17.
A vadászvizsga
Vadászati eszközök
• Az íjjal vadászók (gyakorlati) vadászíjász, a ragadozó madárral vadászók (gyakorlati) solymász vizsgát tesznek . • az elöltöltő fegyverrel vadászók elöltöltő-fegyveres, a magyar agárral vadászók agarász elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesznek • A vadászvizsgát megelőző tanfolyam, valamint a vadászvizsga részletes szabályait a vadászatért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. • Az érvényben lévő rendelet: 126/2013. (XII. 17.) VM rendelet a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és a vadászvizsgáról.
• Vadat vadászati célra engedélyezett - legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú - vadászlőfegyverrel, legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú elöltöltő fegyverrel, az előírt követelményeknek megfelelő vadászíjjal és vadászvesszővel, solymászatra engedélyezett ragadozó madárral, agarászatra engedélyezett magyar agárral, vagy jogszerű csapdázási módszerrel lehet elejteni, illetve elfogni. • A hivatásos vadász - kegyelemlövés céljából - a számára engedélyezett maroklőfegyver használatával is elejtheti a vadat. • Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni
Vadászati eszközök
Vadászati eszközök
• Vadat csak a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve megengedett csapdázási módszerrel, e célra szolgáló hálóval, élvefogó csapdával, befogó karámmal, valamint altató-, bénító-lövedékes fegyver használatával lehet elfogni. • Altató-, bénító-lövedékes fegyvert csak a vadászati hatóság előzetes engedélyével, erre képesített vadász használhat • Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni.
Egyéni vadászat a cserkelés, a les, a barkácsolás, és a vízi járműből történő vadászat, az egyéni apróvad vadászat, a solymászat Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező. • Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá – ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte – a fegyverlámpát. • • • • • • •
• A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható. • Az „egyéb apróvadfajokra” vadászlőfegyverből kilőtt söréttel és golyós vadászlőfegyverrel – ideértve az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert és a 0,22 kaliberű golyós vadászlőfegyvert – is lehet vadászni. • Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni • Vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vadászat során tilos. • Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület határterületén vízivad vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza
Társas vadászat • Társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt. • Nagyvad terelővadászatának minősül a hajtóebek használata nélkül szervezett társasvadászat. • Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, az őzsuta és -gida, továbbá az egyéb apróvadfajok (a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével). • Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és az egyéb apróvadfajok a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó kivételével. • A társas nagyvad vadászaton résztvevő vadászok száma – ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat – nem haladhatja meg a 25 főt.
8
2016.02.17.
Nagyvad társas vadászata hajtástérkép • valamennyi lőálláson álló vadász helyzetét (ugyanazon a lapon), • a lőállásra felállított vadász helyzetét a tilos lőirányok egyértelmű feltüntetésével, • a hajtás irányát, • a szükséges biztonsági rendszabályok leírását, • a vadászatvezető, illetve a felvezető(k) elérhetőségét
A vadászat rendjének megsértésének minősül az e törvényben meghatározott tiltott módon vagy tiltott eszközzel történő vadászaton túl: • a gímszarvasra, a dámszarvasra, az őzre, illetőleg a muflonra hajtóvadászat keretében történő vadászat • a falkavadászat. • az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző használata; • a .45-ösnél (11,4 mm) kisebb öbnagyságú elöltöltő fegyver használata • a vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz alkalmazása;
A vadászat rendjének megsértésének minősülaz e törvényben meghatározott tiltott módon vagy tiltott eszközzel történő vadászaton túl: • vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat, • a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli – a vadászati hatóság engedélye nélküli – vadászat. • A vadászat rendje megsértésének minősül az is, ha a vadász megsérti az azonosító jel használatára vonatkozó rendelkezéseket.
A vadászat rendjének megsértésének minősül az e törvényben meghatározott tiltott módon vagy tiltott eszközzel történő vadászaton túl:
• légi járműből • vadászható madárfajok esetén a motoros járműből • vadászható emlősfajok esetén mozgó motoros járműből • Az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből • a vízivad vadászatának kivételével a lesgödörből • a vízivad vadászatának kivételével a vízi járműről • mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával
A vadászat rendjének megsértésének minősülaz e törvényben meghatározott tiltott módon vagy tiltott eszközzel történő vadászaton túl: • Az érintett vadászatra jogosultak közötti megállapodás hiányában a szomszédos vadászterület határától számított háromszáz méteren belüli lesvadászat, • vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott, • a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével a csillagászati napnyugtát egy órával követő és a csillagászati napkeltét egy órával megelőző időpontok közötti vadászat
Nem alkalmazható eszközök • az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver; • a sörétes vadászlőfegyver ha két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata); • a vaddisznó vadászata esetén - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver; • a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer; • az elektronikus optikai eszköz; • a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;
9
2016.02.17.
Nem alkalmazható eszközök • a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint megcsonkított élő csali állat; • az áramütést előidéző elektromos eszközök; • az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek; • tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés; • elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök; • mérgezett vagy altató csalétkek; • vadászható emlősfajok esetében a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer.
Trófeabírálat • A vaddisznó agyarának bemutatása esetében az időszak 2017. március 1. után a következők szerint változik: legkésőbb az elejtés szerinti vadászati év végét követő hónap utolsó napjáig kell bemutatni bírálatra. • A vadászati engedéllyel vadászó (külföldi) vadászok által ejtett trófeás vad trófeáját az elejtést követő 30 napon belül kell trófeabírálatra bemutatni. A bírálatra történő bemutatás ez esetben bármelyik megyei vadászati hatóságnál megtörténhet. • A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed a fent felsorolt nagyvadfajok elhullott egyedének trófeájára is. Ebben az esetben a jogosult trófeabemutatási kötelezettségének az elhullott vad birtokbavételétől számított harminc napon belül köteles eleget tenni. • A vadászati hatóság a trófeabírálat során a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítását kezdeményezheti az Országos Trófeabíráló Testületnél. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos, azt az országból csak az Országos Trófeabíráló Testület engedélyével lehet kivinni.
Trófeabírálat 2017.03.01-től • 2017. március 1. után a trófeabírálatot követő 8 napon belül a vadászati hatóság az elejtés szakszerűtlenségéről határozatban dönt. • „Szakszerűtlen” minősítés esetén a trófea nem kaphat érmet. • A szakszerűtlen elejtéssel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a vadászatra jogosult rendelkezik ügyféli jogállással.
Trófeabírálat • A vadászatra jogosult legkésőbb az adott vadfaj vadászati idényének végét követő harminc napon belül köteles a vad elejtésének helye szerint illetékes vadászati hatóságnak trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas, az őz agancsát, valamint a muflon csigáját. • 2017.03.01. után a törvény pontosabban fogalmaz. Eszerint az adott vadfaj trófeás egyedének vadászati idényének • A jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által a január hónap első napja és augusztus hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát legkésőbb szeptember utolsó napjáig, a szeptember hónap első napja és december hónap utolsó napja között elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát pedig legkésőbb a következő év január hónap utolsó napjáig a vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.
Trófeabírálat • A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el • A trófeabírálat megállapítja a trófea adatait és a trófea korosztály szerinti besorolását. • A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei az irányadók.. • A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni (Vhr. 76.-77. §).
Trófeabírálat 2017.03.01-től • Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy a vadászatra jogosult az adott trófeás vadfaj hasznosítása során ismétlődően szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységet folytat, a szakszerűtlenség mértékétől és az ismétlődés gyakoriságától függően - a vadászati hatóság a trófeás nagyvadállomány minőségi védelme érdekében felhívja a vadászatra jogosult figyelmét a szakszerűség betartására. • Ha a vadászatra jogosult a felhívásban foglaltakat nem tartja be, a vadászati hatóság a vadászterületen súlyhatárhoz - muflonkos esetén a csigahosszhoz - kötött trófeás vad hasznosítási korlátozást rendel el, amelynek megszegése esetén vadgazdálkodási bírságot szab ki.
10
2016.02.17.
Trófeabírálat 2017.03.01-től
Trófeabírálat 2017.03.01-től
• A zárttéri vadtartó létesítményben tartott és elejtett trófeás vad esetében a trófeabírálat adatainak nyilvántartása a szabad területen elejtett trófeás vad adatainak nyilvántartásától elkülönítetten történik. • Az adott vadfaj vadászatára létesült vadaskertben elejtett trófeás vad elejtése nem minősíthető szakszerűtlennek. • A trófeabírálat rendjének és sajátos szabályainak egységesítését az Országos Trófeabíráló Testület látja el.
• Az Országos Trófeabíráló Testület olyan 5 főből álló testület, amelynek elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki. • Az Országos Trófeabíráló Testület működési feltételeit a miniszter biztosítja. • Az Országos Trófeabíráló Testület közigazgatási hatósági jogkörben a vadászati hatóság trófeabírálati határozata tekintetében másodfokon eljár; dönt a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánításáról; gondoskodik a hazai trófea-ranglista - zárttéri vadtartó létesítményben elejtett trófeától elkülönített – vezetéséről; engedélyezi a nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarország területéről való kivitelét.
Vadkár
Vadgazdálkodási bírság (vadászatra jogosult)
• Külön előadás anyagban.
• Az e törvényben, illetve a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem megfelelően, illetve valótlan adattartalommal • Az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül, vadászati idényen kívül, vadászati tilalom vagy vadászati korlátozás idején ejtik el, vagy fogják be. • Nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget trófeabírálat céljából történő trófeabemutatási kötelezettségének. • Az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászaton jogosulatlan személy vadászik.
Vadgazdálkodási bírság (vadászatra jogosult) • Nem tesz eleget a vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettségeinek. • Nem, vagy nem az e törvényben foglaltaknak megfelelően tesz eleget a vadgazdálkodási üzemterv, éves vadgazdálkodási terv készítésének, a teríték-nyilvántartási, valamint vadászati napló vezetési kötelezettségének. • A vadgazdálkodási szabályokat megsérti. • Az általa vagy hozzájárulásával szervezett vadászat vonatkozásában a vadászat rendjére vonatkozó előírásokat megsérti. • Nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően gondoskodik a vadászat alkalmával a vadászterület jellegének megfelelő, vadászatra kiképzett vadászkutyáról.
Vadvédelmi bírság (bárkire kiróható) • a vadászterületnek minősülő föld használója, ha nem tesz eleget a vadállományban okozott kár megelőzésével kapcsolatos kötelezettségének; • a vadász, ha a vadászat rendjét neki felróhatóan megsérti; • aki a vadat szándékosan kínozza; • a vadász, ha az általa sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vad elejtése céljából nem teszi meg a szükséges intézkedéseket; • aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el;
11
2016.02.17.
Vadvédelmi bírság • aki a vadat tiltott módon zaklatja; • aki jogosulatlanul vadászik; • aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza; • a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tőle való eltulajdonítását nyolc napon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak; • aki a vadászkutya vezetőjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban előírt megkülönböztető jelzéssel a vadászkutyát nem látja el.
Tájegységi fővadász (2017.01.01.) Szakirányítási feladatok • kezdeményezheti a vadászati jog kényszerhasznosítását; • közreműködik a zárttéri vadtartás jogszerűségének ellenőrzésében; • tagként részt vesz a vadászvizsga bizottság munkájában; • közreműködik a hivatásos vadász jogszerű alkalmazási feltételeinek ellenőrzésében; • közreműködik a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység hatósági ellenőrzésében;
Tájegységi fővadász (2017.01.01.) Szaktanácsadási feladatok • segíti a vadászatra jogosultat és a gazdálkodót a vadkármegelőzésben és vadkárok elhárításában; • a vadászatra jogosultat segíti a szakszerű vadkár felmérési és térítési eljárásban; • közreműködik a hivatásos vadászok szakmai tájékoztatásában, továbbképzésében;
Tájegységi fővadász • 2017. január 1-től a miniszter a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatokat tájegységenként tájegységi fővadászok útján látja el (Vtv. 92.§, hatályba lép: 2017.01.01.). • A tájegységi fővadász szakirányítási és szaktanácsadási feladatokat lát el. • Tájegységi fővadász munkakör ellátására felsőfokú szakirányú végzettséggel, és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező személyt lehet kinevezni. • A tájegységi fővadász a tájegységben levő vadásztársaságnál felelős személy, és a tájegységben levő tulajdonosi közösség képviselője nem lehet (Vtv. 93.§, hatályba lép: 2017.01.01.).
Tájegységi fővadász (2017.01.01.) Szakirányítási feladatok • javaslatot tesz a vadászati tilalom elrendelésére; • javaslatot tesz vadászati kíméleti területté történő nyilvánításra; • irányítja a hatósági vadászatot; • javaslatot tesz a vadgazdálkodási üzemterv tartalmára; • a vadgazdálkodási üzemtervek időszakos felülvizsgálata során módosítási szakvéleményt ad a vadászati hatóságnak; • kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, a vadászati érdekképviseleti szervekkel, a tulajdonosi közösség képviselőjével, a vadászati és természetvédelmi hatósággal, valamint a nemzeti park igazgatósággal.
Tájegységi fővadász (2017.01.01.) Szaktanácsadási feladatok • közreműködik a vadászatra jogosultak és a gazdálkodók időszakos szakmai tájékoztatásában, továbbképzésében; • segíti a szakszerű vadgazdálkodást és vadállomány-hasznosítást; • a vadászatra jogosult meghívása esetén részt vesz a vadászatra jogosult éves közgyűlésén; • a vadászatra jogosultnak szakmai segítséget nyújt az éves vadgazdálkodási terv kidolgozásában.
12
