VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: [email protected]

szám: 02/249-13/2015 ELŐTERJESZTÉS

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. szeptember 17-i ülésére

Tárgy:

Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről 2015.

Előadó:

Dr. Radovits Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének elnöke

Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete Dr. Radovits Tibor megyei elnök Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens

Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése feladatainak ellátása részeként a 2014. december 18-i ülésén az 81/2014. (XII.18.) MÖK határozatával megállapított 2015. évi munkatervében a szeptemberi ülésre tervezte a „Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről” tárgyú napirend megtárgyalását. Felkérésemre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének megyei elnöke, Dr. Radovits Tibor megküldte a szervezet által készített tájékoztatót. Az előterjesztés mellékletét képező tájékoztató a Veszprém megyei agrárgazdálkodás minden területére kiterjedő gondosan összeállított, tényszerű adatokkal alátámasztott dokumentáció. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóságának fő feladata a megyében működő agrárgazdasági szereplőkkel való szoros szakmai együttműködés és bizalmi kapcsolat kiépítése. A Megyei Szervezet személyi állományának alapját a 2014. január 01-én átvett falugazdász hálózat biztosítja. Jelenleg a megye öt településén működik állandó falugazdász körzetközpont, továbbá közel 200 településen kihelyezett ügyfélszolgálati feladatot láttak el. A kamarai közreműködést valamilyen formában az ügyfelek közel 3.500 esetben vették igénybe. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai szolgáltatások: - Egységes gazdatámogató falugazdász hálózatot és ügyfélszolgálat működtetése -

Technikai közreműködői segítségnyújtás az uniós és egyéb támogatások igényléséhez

-

Élelmiszeripari, vidékfejlesztési referensi hálózat működtetése

-

Heti piacfigyelés

-

Ellátja a szakképzés, felnőttképzés keretében törvény által ráruházott feladatokat

-

Külgazdasági piaci információkat szolgáltat

-

Kamarai kártya a kedvezmények széles skálájával

-

Biztosítja a tagság részére a Kamara által szervezett szakmai konferenciákon való részvétel lehetőségét

-

Agrometeorológiai, növényvédelmi előrejelzést biztosít Jogsegélyszolgálatot működtet

-

Választott bíróság működtetése, piaci szereplők minősítése

-

Őstermelői igazolvány, származási bizonyítvány, földműves igazolás kiadását látja el Föld adásvételhez kapcsolódó földbizottsági állásfoglalások kiadása

Az előterjesztés mellékletét képező tájékoztató Veszprém megye területét érintően az alábbi agrárgazdasági témakörök ismertetését tartalmazza: - A mezőgazdaság szerepe a megye gazdaságában - A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások - Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai - Növénytermesztés alakulása 2

-

Állattenyésztés alakulása Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat Élelmiszeripar Beruházások Ágazati jövedelmezőség Vidékfejlesztés

A tájékoztatóban foglaltakból kiemelem, hogy Veszprém megye azon megyék közé tartozik, amelyek gazdaságában a mezőgazdasági ágazat nem kiemelt jelentőségű. A sokszínű természeti adottságaink és jelentős értékeink mégis jó lehetőségeket biztosít az agrárgazdálkodók számára. Veszprém megye 433.000 ha földterületének mintegy háromnegyedén, 323.000 ha-on folyik mezőgazdasági tevékenység. Veszprém megye termőterületi megoszlása művelési ágak szerint: - szántó terület nagysága 138,2 ezer hektár - erdőterület nagysága 134,9 ezer hektár - a gyep terület nagysága 37,8 ezer hektár - egyéb (szőlő, gyümölcs, stb.) területek nagysága 12,4 ezer hektár. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóságának jelentősebb rendezvényei: - 2015. március 20-án XVIII. alkalommal került megrendezésre a Veszprém Megyei Palackos Borok versenye. - Május közepén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Pápa város közös szervezésében XIX. alkalommal valósult meg a Pápai Agrárexpó és a rendezvényt kísérő szakmai konferenciák. - A Magyarok Kenyere Program keretében idén több mint 8 tonna búza és jelentős pénzadomány gyűlt össze a megyei gazdák búzafelajánlásaiból. - Az idei évben második alkalommal november 13-15. között kerül megrendezésretöbb szervezettel közösen a II. Bakony Expó a Veszprém Arénában. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatósága a sokoldalú szakmai tevékenységével nagymértékben hozzájárul a megye agrárgazdasági fejlődéséhez. Tisztelt Közgyűlés! Kérem a „Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről 2015.” szóló dokumentáció megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, 2015. szeptember 10.

Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke 3

Veszprém Megyei Szervezete 8200 Veszprém, Mártírok útja 11.

Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről 2015. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése számára

Összeállította: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete 2015. szeptember

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2 A mezőgazdaság szerepe a megye gazdaságában ...................................................................... 3 A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások.................................................................. 3 Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai .................................................................... 3 Ágazati erőforrások, termőföld .............................................................................................. 4 Földpiaci árak, bérleti díjak alakulása .................................................................................... 5 Növénytermesztés alakulása ...................................................................................................... 5 Fontosabb szántóföldi növények betakarított terület nagysága 2011-2015 (ha) .................... 6 Fontosabb szántóföldi növények termésátlag adatai 2011-2015 (kg/ha) ............................... 7 Szőlőtermesztés, borászat....................................................................................................... 7 Gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés................................................................................ 8 Állattenyésztés alakulása............................................................................................................ 8 Megyei állatlétszám alakulása ................................................................................................ 8 Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat .......................................................................................... 9 Erdőgazdálkodás .................................................................................................................... 9 Vadgazdálkodás ................................................................................................................... 10 Halgazdálkodás .................................................................................................................... 11 Élelmiszeripar........................................................................................................................... 12 Beruházások ............................................................................................................................. 13 Ágazati jövedelmezőség ........................................................................................................... 13 Vidékfejlesztés ......................................................................................................................... 14 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ágazat szolgálatában ...................................................... 15 NAK igazgatási feladatai ..................................................................................................... 15 Rendezvények ...................................................................................................................... 16 Forrásmegjelölés ...................................................................................................................... 18

2

A mezőgazdaság szerepe a megye gazdaságában A mezőgazdasági ágazat Veszprém megye gazdaságában nem kiemelt jelentőségű. Tehát nem tartozunk a hagyományos értelemben vett nagy agrár-térségek sorába azonban sokszínű természeti adottságaink és jelentős értékeink mégis jó lehetőségeket biztosítanak számunkra. A bruttó hozzáadott érték mindössze 6-7%-a származik a mezőgazdaságból. Az élelmiszeriparral és a hozzá kapcsolódó beszállító, kiszolgáló, kereskedő, szolgáltató, valamint a nem piaci kategóriájú házikerti, hobbi tevékenységgel együtt jelentősége jóval nagyobb, becslések szerint 15-20%-os nagyságrendet is elérhet. A megyei lakosságnak a termelőkön és a családtagjaikon keresztül több mint fele kapcsolódik valamilyen módon az agráriumhoz.

A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások Veszprém megyében 2015. június 30-án az előző év azonos időszakához viszonyítva közel azonos számú, 52 029 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A vállalkozások 22%-a a mezőgazdaságot jelölte meg főtevékenységként, ahol szinte teljesen az önálló vállalkozói forma dominál. 2015 I. negyedévében a gazdálkodási formák mezőgazdaságban történő megoszlását tekintve az alábbi viszonyok voltak jellemzőek:

Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Ebből

Gazdasági szervezetek száma összesen

társas önálló vállalkozás vállalkozó

11 381

528

10 788

vállalkozás összesen

nonprofit szervezet

11 316

7

Forrás: KSH Fókuszban a megyék – 2015. március 31.

További fontos mutatószámok: -

megyei őstermelők száma, amely 10 564 fő a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma /élelmiszeripar nélkül/ 3 703 fő valamint a regisztrált családi gazdaságok száma 695.

Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai Veszprém megye a Dunántúl középső részén helyezkedik el, hazánk közepes nagyságú megyéi közé tartozik. Az ország egyik legfejlettebb térségéhez tartozó Közép-Dunántúli régió része, a Balaton északi partja és a Kisalföld között terül el, középső részét a Bakony uralja. A Kisalföld déli nyúlványa a Marcal-medencével együtt a kukorica, kalászosok, sertéstenyésztés, a Bakonyban az erdőgazdálkodás, faipar, Balaton-felvidék pedig több mint ezer éves szőlőkultúrájáról

3

ismert. Az ország hét borrégiója 22 történelmi borvidéket foglal magába, ebből négy Veszprém megyében van. A megye klimatikus viszonyai a viszonylag kis területi kiterjedés ellenére is meglehetősen differenciált képet mutatnak. A csapadék területi eloszlása szintén különbözőséget mutat, a legmagasabb éves csapadékösszeggel a Bakony magasabb régiói rendelkeznek, ahol 750-800 mm az éves csapadékmennyiség, a megye csapadékban legszegényebb területei keleten helyezkednek el. Veszprém megye területének felszíne erősen tagolt, jó minőségű, termékeny talajok jobbára csak mozaikosan fordulnak elő, kis kiterjedésben. A mezőgazdasági művelést erősen nehezítik a kedvezőtlen talajviszonyok, különösen a köves, kavicsos feltalaj és a sekély termőréteg. Kedvezőbbek a Pápa környéki, valamint a Mezőfölddel határos területek talajviszonyai. Ezen adottságok elsősorban az erdőgazdálkodásnak és a szőlőtermesztésnek kedveznek. A hektáronkénti aranykorona értékek elmaradnak az országos átlagtól. Veszprém megye rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik, ami a területen megfigyelhető magas biodiverzitásban is megnyilvánul. A megye teljes területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékessége alá tartozik. A megye területének megközelítőleg 15%-át teszik ki az országos jelentőségű védett természeti területek, illetve számos védett lápterülettel rendelkezünk. Ágazati erőforrások, termőföld 2015. május 31-i KSH adatok alapján a megye 432 859 ha földterületének mintegy ¾-én, 323 249 ha-on folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. A mezőgazdasági területek arányára jellemző csökkenés 2010-ben megállt, azóta évről évre közel azonos a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagysága, kismértékű csökkenés csak a gyümölcsösök esetében tapasztalható. A földterület művelési ágak szerinti megoszlása, 2015. május 31. (ezer hektár) Területi egység

SzántóKonyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep terület

Veszprém 138,179

2,94

1,303

Erdő

Művelés alól Nádas Halastó Összesen kivett terület

5,717 37,803 134,923 2,105

0,279

109,61

432,859

Forrás: KSH Fókuszban a megyék

Az adatokat összehasonlítva látható, hogy Veszprém megyében az erdők aránya a megye termőterületéhez viszonyítva közel 43%-al, Nógrád és Zala megyéket követően a harmadik legmagasabb az országban. A szántóterület tekintetében pedig a harmadik legkisebb területtel rendelkezünk. Az előző három év átlagát figyelembe véve a gyepterületek nagysága 37 803 ha-ral közel állandónak mondható, amely többek között abból is adódhat, hogy a megye gyepterületének jelentős része fekszik Natura 2000 területen. Ezen területek kialakításának célja az, hogy elősegítse a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező

4

természetvédelmi helyzetének fenntartását, illetve a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzését, valamint a fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítását. Tavaly a gazdák 111 212 hektáron alkalmaztak műtrágyázást és 8 369 hektáron szervesanyagvisszapótlást. A kijuttatott műtrágya mennyisége átlagosan 331 kg/ha körül alakult. Az öntözött területek nagysága 1172 ha, felhasznált öntözővíz mennyisége 126 m3/ha. Földpiaci árak, bérleti díjak alakulása A különböző művelési ágba tartozó termőföldek árában jelentős különbség figyelhető meg. Legdrágább a szőlő és a gyümölcsös, míg a legolcsóbb a gyepterület. Ez elsősorban a magas telepítési költségekkel és a területen elérhető viszonylag magas termelési értékkel magyarázható. A termőföld árak az elmúlt 15 év folyamatos növekedését követően, 2015-ben is emelkedést mutattak az elmúlt évhez képest. Veszprém megye a szántóföld átlagos 16 aranykorona értékkel középmezőnyhöz tartozik. A forgalomba kerülő termőföldek művelési ágak közötti megoszlására jellemző, hogy a szántóföldek és a gyep művelési ágban volt jelentősebb forgalom. A forgalmi értékek rendkívül differenciáltak, szántó esetében a jellemző ár 800.000-1.500.000 Ft/ha.

Növénytermesztés alakulása A szántóföldi vetésszerkezetet a gabonafélék túlsúlya jellemzi. A kenyérgabona és az állati takarmányszükséglet biztosítása továbbra is meghatározó a megye vetésszerkezetének kialakításában. Az egyéb növénykultúrák vetésének arányát elsősorban jövedelmezőségük befolyásolja, ennek köszönhetően az ipari növények közül az őszi káposztarepce és a napraforgó a két legnagyobb arányban termesztett növény. Termesztési biztonságuk és megtérülésük is jónak mondható, és az egyre nagyobb termelési tapasztalatnak köszönhetően termesztésükre biztonságos technológiák kerültek kidolgozásra. Az idei év időjárása a megyében nagy arányban termesztett kalászos gabonák fejlődése szempontjából kedvezően indult. Az őszi növények vetése viszonylag zökkenőmentesen, időben megtörtént, így ennek, és az enyhe téli időjárásnak köszönhetően az állományok jól teleltek, jelentősebb kár nem keletkezett bennük. Az enyhe telet azonban a rovarkártevők is túlélték, ezért fokozott figyelmet kellett fordítani mind az ellenük, mind pedig gombabetegségek - elsősorban a sárgarozsda - elleni védekezésre. A gombák elleni 2-3-szori vegyszeres védekezés ellenére kismértékű minőségromlást könyvelhettünk el. A korábbi évekhez hasonlóan azonban elegendő mennyiségű, jó minőségű takarmány illetve malmi búzát takarítottak be a gazdák. A kora tavaszi csapadékhiány a tavaszi árpát viselte meg leginkább. A vetésfehérítő tömeges megjelenése után a vegyszeres védekezés eredményes volt, átlagosan 3,3 t termés realizálódott hektáronként. A rozs vetésterülete a tavalyi évhez viszonyítva megháromszorozódott a megyében. A tavaszi aszály ezt a kalászost sem kímélte, azonban ennél a gabonabetegségekre kevésbé fogékony növénykultúránál csak kisebb terméskiesés okozott. Az aszályt a triticale vészelte át a legjobban, minimális terméskiesést tapasztaltunk. A megye egyes területein sikerült jól beilleszteni a vetésforgóba. Az idei évben is jól beállt tőszám, egészséges állomány jellemezte tervezhetően jó termést hozott. A másik nagyarányban termesztett növényünk a kukorica esetében a korábban ígéretes termést mutató növény fejlődését az idei aszály jelentősen visszavetette. A címerhányáskor jellemző légköri aszály és csapadékhiány következtében a virágzást követően a csövek 5

rövidek, szemhiányosak lettek. A további 35-38 fokos hűség következtében a táblák részben felsültek, csak a mélyebb fekvésű területeken számíthatunk átlagos termésre. A korábbi optimista termésbecslés által prognosztizált 7 t/ha-os termésátlag vélhetően jelentősen, akár 30%-al csökkenni fog. Az ipari növényeink esetében a csapadékos vetésidő miatt a tervezettnél 25-30%-al kevesebbet vetettek a gazdák, a megkésett vetések már a télen sem mutattak jó képet. Sok területen meg sem tartották a gyenge kelésű, vízterhelt repcetáblákat, tavasszal betárcsázták őket és többnyire kukoricával vetették felül az érintett területeket. A rovarkártevők elleni védekezés itt is kiemelt jelentőséggel bírt az amúgy közepes képet mutató állomány állapotának megőrzéséhez. A tavalyinál magasabb árak realizálhatóak repce esetében 113.000-114.000 Ft/t, - napraforgó: 100.000-104.000 Ft/t+bonifikáció,- magas 40% feletti olajsav tartalmú napraforgó: 109.000-111.500 Ft/t. Ez az árszint 27%-al haladta meg az egy évvel korábbit. A zöldítési kötelezettség hatására a szója vetésterülete közel megnégyszereződött a megyében az aszály azonban ezt a kultúrát is jelentősen visszavetette a fejlődésben. A növény alacsonyabb, rövidebb hüvelyeket és kevesebb magot hozott. A Somló környéki területeket jégeső is károsította, valamint a kultúra termésbiztonságát erősen befolyásolja a vadkár mértéke is. Mindezek okán a növény nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket. A szálas és lédús takarmányok közül továbbra is a silókukorica bír a legnagyobb jelentőséggel, a várható termés mennyisége a szélsőségesen száraz időjárásnak köszönhetően azonban jóval elmarad a tavalyi mennyiségtől. Fontosabb szántóföldi növények betakarított terület nagysága 2011-2015 (ha) Növényfaj Búza Kukorica Tavaszi árpa Őszi árpa Rozs Zab Triticale Burgonya Borsó Szójabab Napraforgómag Repcemag Cukorrépa Silókukorica Lucernaszéna

2011. év 30 103 26 335 7 102 6 872 1 348 4 193 5 882 521 328 1 312 10 536 11 648 60 6 800 5 624

2012. év 32 605 24 085 6 753 6078 1 058 3 383 5 629 486 258 1 505 10 105 10 922 40 7 777 5 804

Forrás: KSH *2015. év NAK adatok illetve termésbecslés alapján

6

2013. év 33 145 27 990 5 050 6 950 1 498 3 699 5 500 565 191 12 073 9 574 61 8 200 5 780

2014. év 31 398 28 171 4 328 6 500 1 468 3 540 5 050 558 65 608 11 540 9 269 60 7 252 5 647

2015. év * 30 530 25 100 3 920 7 350 2 570 1 540 4 550 285 370 2 295 6 500 7 150 70 7 505 5 390

Fontosabb szántóföldi növények termésátlag adatai 2011-2015 (kg/ha)

Növényfaj Búza Kukorica Őszi árpa Tavaszi árpa Rozs Zab Triticale Burgonya Borsó Szójabab Napraforgómag Repcemag Cukorrépa Silókukorica Csalamádé Lucernaszéna

2011. év termésátlag 3 600 6 020 4 010 2 870 2 460 2 110 2 630 20 760 1 860 1 770 2 200 1 750 48 120 23 110 19 120 2 900

2012. év termésátlag 3 200 4 070 3 100 3 000 2 780 2 370 2 940 14 690 1 180 1 140 1 970 1 950 59 560 19 010 16 010 3 060

2013. év termésátlag 4 240 4 570 3 960 2 520 3 330 2 340 3 470 18 580 1 780 1 140 2 010 2 180 42 540 19 620 12 140 4 570

2014. év 2015. év termésátlag termésátlag* 4 350 4 310 5 900 6 970 4 350 4 100 3 300 3 900 3 200 3 870 2 900 2 590 4 000 4 220 20 000 20 380 2 500 2 000 1 600 1 500 2 150 2 340 2 300 3 230 52 000 49 000 21 500 2 200 5 640

Forrás: KSH *2015. év NAK adatok illetve termésbecslés alapján

Szőlőtermesztés, borászat Megyénkben szőlőtermesztésnek a Balaton-felvidéken vannak régi hagyományai. A balatoni borokat a Badacsonyi, a Balatonfüred-csopaki és a Balaton-felvidéki borvidék képviseli, de itt található hazánk legkisebb területű történelmi borvidéke, a híres Nagy-somlói is. A szőlőterület nagysága közel azonos szinten mozog 5 717 ha. A Balaton-felvidék szőlőterületei az elmúlt huszonöt évben lényegesen csökkentek, elöregedtek. Most azonban komoly lehetőség kínálkozik az előre láthatóan 2015. novemberében kiírásra kerülő kertészeti ágazat versenyképességének, energiahatékonyságának javítását, új ültetvények telepítését, a meglévő ültetvények felújítását és korszerűsítését szükség esetén fajtaváltást vagy művelési-mód váltás alkalmazását célzó pályázati kiírások nyertesei számára. A pályázati keretösszeg mintegy 21 Mrd Ft, melyből támogatás igényelhető a már meglévő öntözőrendszerek korszerűsítésére valamint új telepítésnél öntözőrendszer kiépítését szolgáló beruházásokra is. Az idei év különösen kedvező volt a szőlőtermesztés szempontjából. A virágzás idejére jellemző kedvező időjárási viszonyok miatt a kötödés jól sikerült, a talaj csapadék ellátása megközelítette az ideális szintet. Az elmúlt csapadékos évben a gombabetegségek hatására jelentős termés csökkenés és minőségi romlás volt a jellemző, addig az idei évben a gazdák gondos odafigyelésének és a kedvezőbb időjárásnak köszönhetően jelentős fertőzés nem alakult ki. A szüret a korai fajtákkal már elkezdődött, a termésmennyiség és a minőség az elmúlt évhez képest lényegesen jobb lesz. A felvásárlási árak viszont számottevően nem változtak bruttó 80-110 Ft/kg között mozognak fajtánként. 7

A borászati ágazat a technológiai fejlesztéseknek, új tárolóterek, vendéglátásra alkalmas objektumok létesítésének köszönhetően az ország kiemelt szőlős-boros régióihoz hasonlóan nagyot fejlődött. Számos családi borászat nyert országos ismertséget, itt található az ország piacvezető, legnagyobb borászati vállalkozásának legjelentősebb üzeme, amely nagyszámú szőlőtermelő számára jelent biztos felvevőpiacot. Az új Vidékfejlesztési Program keretében a borászati termékek értéknövelését és piacra jutását elősegítő, technológiai fejlesztését célzó beruházások (gép, technológia, építéssel járó fejlesztések egyaránt) valamint az ezzel összefüggő környezeti erőforrás-hatékonyságot célzó fejlesztésekre szintén rövid időn belül megnyílnak a pályázati lehetőségek. Gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés A gyümölcstermesztés megyénkben ágazati szinten nem számottevő méretű területen folyik, meglévő ültetvényeink közel 30%-a meggy, ¼ része almás (túlnyomórészt téli alma) a többi csökkenő sorrendben: szilva, dió, kajszi, cseresznye, körte, őszibarack. A többi gyümölcsfaj kevés kivételtől eltekintve a házi kerti termesztésre korlátozódik, kiemelendő azonban a Balaton-felvidéken őshonos, szórványosan előforduló mandula. Az almatermesztők helyzete a tavalyihoz képest némileg javult, a léalma kilója 24-30 Ft között, míg az étkezési alma ára 200 Ft körül alakul. A körtetermés az idei évben átlagosnak mondható. A szilva esetében a termésátlagok 15-20 t/ha közöttiek, a Cacanska Lepotica és Stanley igen jó terméseredményt produkált. A szilva árak a szezon elejére jellemző 50-ről 75 Ft-ra emelkedtek. A meggy ára az idei évben igen alacsony, 50 Ft-ról indult, mivel a konzervgyárak jelentős átmenő készletekkel rendelkeztek. A szerbiai gyenge termés generálta kereslet azonban árfelhajtó hatással bírt és 180 Ft-ig emelte az árakat. A lémeggy ára a tavalyi 40-ről 80-100 Ft-ra emelkedett, a cigánymeggy ára 145 Ft volt. A termésátlagok 5t/ha körüliek, annak köszönhetően, hogy évek óta nem sikerül visszaszorítani a cserebogár-fertőzöttség okozta terméscsökkenést. A kajszi ültetvények nagyjából a tavalyi 13-20 t/ha körüli termésátlagot hozták az idén is, az árak 215 Ft körül alakultak. A mandulatermés közepesnek ígérkezik, 1-2 t/ha közötti, 20002500 Ft/kg értékesítési árral. A megye dióültetvényeinek nagy része még nem termő, így jelentősebb termésmennyiségre ezekből nem számíthatunk. A zöldségtermesztés jelentősége Veszprém megyében elenyésző, hiszen ez a földrajzi adottságok miatt az alföldi megyékre koncentrálódik. 2015-ben a szórvány és házi kerti területeken kívül alig 80 ha-on termesztettek zöldségféléket megyénkben. A burgonya termőterülete jelentősen visszaesett, idén kevesebb, mint 300 ha-on termesztették jellemzően Zirc környékén.

Állattenyésztés alakulása Megyei állatlétszám alakulása Az országos tendenciával egyezően a főbb állatfajok állománya a megyében is jelentősen csökkent az elmúlt két évtizedben. A megye állattenyésztésére jellemző, hogy a tej-, tojás-, baromfi- és sertéshús termelésből az országos átlagot meghaladó arányban veszi ki a részét. Az állattenyésztés 8

takarmányszükségletének biztosításához elengedhetetlenül szükséges, hogy az energia- és tömeg-takarmányok olcsón, jó minőségben álljanak rendelkezésre. Az évek óta nyíló agrárolló az elmúlt hónapokban fokozatosan zárul, a növényi termékek árai folyamatosan csökkentek, míg az állati termékek árai, még ha ennél lényegesen lassabb ütemben is, de növekedni tudtak. Ez a trend mindenképpen szerencsés az állattenyésztők számára, de az agrárium egyensúlya szempontjából is. A tejértékesítésben azonban komoly feszültségeket okozott az idén tavasszal megszüntetésre került termelés felső tűréshatárát tagországonként kijelölő kvótarendszer. Emellett nehézségeket okoz az uniós országok mezőgazdasági termékeire kivetett orosz importstop is. Az állatállomány csökkenése a közelmúltban is folytatódott, azonban adatok szerint sikerült megállítani a sertésállomány drasztikus csökkenését. Az állattenyésztők számára további kedvező fordulatot hozhat a következő, 2014-2020 közötti agrárpolitika új zöld komponense, amely előírja a szántóföldi növények diverzifikációját, az állandó gyepek fenntartását és ökológiai célterületek kijelölését. Adottságainkat figyelembe véve sajnos nem lehetünk elégedettek a juh és sertésállomány nagyságrendjével. (ezer darab) Megnevezés 2011. dec.01. 2012. dec.01. 2013. dec. 01. 2014. dec. 01 2015. június 38,9 36,8 Szarvasmarha 35 37,2 34 16,9 16,1 16,8 17,1 16,1 Ebből: tehén 75,7 80 Sertés 101,4 107,3 75,1 Ebből: 7,1 7,4 7,1 5,8 6,3 anyakoca 54,3 53,7 Juh 70,3 47,1 53,7 Ebből: 57,8 35,9 39,5 41,3 38,6 anyajuh 3 n.a Kecske 3 5 3 1173 1410,6 Tyúkféle 891,2 997,4 1047,2 Ebből: 535 548 571,3 530,5 554,5 tojó Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A 2014. december 1-jei statisztikai adatokhoz képest a szarvasmarha állomány évközi létszáma kettőezer-egyszáz, a tehénállomány pedig nyolcszáz egyeddel csökkent. Ezzel szemben az állattartók sertésből a tavaly év végi adatokhoz képest négyezer-háromszáz egyeddel többet tartottak. Az anyakoca létszám szintén kismértékű emelkedést mutat. A juhok száma a 2013-as szinten stagnál, azonban az anyajuhok egyedszámának csökkenő tendenciája tovább fokozódik. A tyúkfélék állománya évek óta emelkedést mutat, 2015-ben megközelítette a másfél milliós darabszámot.

Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat Erdőgazdálkodás Veszprém megye teljes erdőterületének 95 %-a közel 2.204 erdőgazdálkodó kezelésében áll. Az állami tulajdonú erdők döntő részén erdőgazdasági részvénytársaságok gazdálkodnak 9

(Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Budapesti Erdőgazdaság Zrt.) E nagy erdőgazdaságok az alaptevékenység mellett magas színvonalú közjóléti-oktatási, környezetvédelmi és vadgazdálkodási tevékenységet folytatnak. Számottevő állami területet kezel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, kevesebbet a Vízügyi és egyéb állami szervek. A közösségi tulajdonú erdőterület mindössze 674 ha (0,43%). Az erdők 34%-a van magántulajdonban (52 367 ha), korábban megbízási szerződéssel, ma már főként haszonbérleti szerződéssel, vagy tulajdonosi jogon gazdálkodnak. Csökkenő tendenciát mutatva, de számottevő mértékben erdőbirtokossági formában is történik erdőkezelés, az erdőgazdálkodó nélküli erdők területaránya mindössze 6%-os. Az erdőállományok zöme, mintegy 76,6%-a őshonos, elsősorban keménylombú fafajokból áll. A legnagyobb értéket biológiailag és a gazdálkodás szempontjából 16,7%-os területfoglalással a bükkös és elegyes bükkös állományok képviselik. Az elegyes és elegyetlen cseresek 31,4%-ban, a kocsányos-kocsánytalan tölgyesek 10,4%-ban a táj meghatározó elemei. Döntően a Keleti-Bakony és a Balaton-felvidék ad otthont a 4,6%-os térfoglalású molyhos tölgy főfafajú, elsősorban talajvédelmi szerepű állományoknak. Az egyéb keménylombú fafajok a terület 10,3%-án, a lágylombok a 3,3%-án alkotnak állományokat. A nagyrészt idegenhonos fenyők 8,7%, az akác 11,3% és a nemes nyárasok 0,9% az országos arányokhoz képest nem jelentősek. A fenti területen 29,4 millió m3 élőfakészlet található. A faállománnyal borított terület 42%-a gazdasági erdő, a többi védelmi és közjóléti feladatot lát el. A védett illetve a Natura 2000 területeken az erdőgazdálkodás korlátozott. A különleges rendeltetések miatti elvárásoknak az erdőgazdálkodók igyekeznek megfelelni. Vadgazdálkodás Veszprém az ország harmadik leginkább erdősült megyéje, ennek következtében a nagyvadgazdálkodás kiemelt jelentőséggel bír. A nagyvadállományunk országos viszonylatban is számottevő. Az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza a nagyvadteríték alakulását az utóbbi három vadászati évben: Vadfaj 2012/2013 év 2013/2014 év 2014/2015 év Gímszarvas 5063 5489 (3.) 5397 Dámszarvas 628 582 (7.) 595 Őz 4917 4597 (12.) 4763 Muflon 518 403 (3.) 535 Vaddisznó 12553 9546 (4.) 9851 Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

*A zárójelben lévő számok Veszprém megye helyét jelölik az összes megye között. A főbb apróvadfajok terítékének alakulása az utóbbi három évben: Vadfaj Mezei nyúl Fácán

2012/2013 év 454 6669

2013/2014 év 425 7378

Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

10

2014/2015 év 589 10325

Az elmúlt években az alábbi főbb problémák okoztak feszültséget az ágazatban: - folyamatosan emelkedő mezőgazdasági vadkárok, - gépjármű-vad ütközések számának növekedése, - a vaddisznó robbanásszerű terjeszkedése és belterületi megjelenése, továbbá az apróvadas területeken való tömeges elszaporodása. Vadgazdálkodásból származó pénzügyi adatok (ezer forint) 2012/2013 év 2013/2014 év Bevétel 1 765 778 1 303 647 Kiadás 1 469 879 1 393 008 Egyenleg 295 899 -89 361

2014/2015 év 1 372 968 1 295 337 77 631

Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

Kifizetett vadkárok (ezer forint) Kár jellege 2012/2013 év Mezőgazdasági 196 909 Erdei 6 964 Összesen 203 873

2013/2014 év 176 713 17 354 194 067

2014/2015 év 171 094 8 609 179 703

Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

Veszprém megyében 1438 fő rendelkezik tagsági jogviszonnyal valamelyik vadászatra jogosultnál valamint 186 fő hivatásos vadász teljesít szolgálatot a 60 vadászatra jogosult alkalmazásában. A vadászati törvény átfogó szabályozása a jövő év elején léphet életbe. Ennek még nem minden részlete ismert, illetve végleges, de a Jogalkotó szándékai szerint előrelépés várható a vadkárok rendezésében, az apróvad-gazdálkodás ösztönzésében valamint a földhasználók és a vadászatra jogosultak viszonyának rendezésében. Halgazdálkodás A horgászat, mint szabadidős tevékenység iránti érdeklődés az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett Veszprém megyében. Ehhez nagyban hozzájárult a turista állami jegy kiváltásának lehetősége, illetve az a közel 30 értékesítési pont a megyében, ahol lehetőség nyílik a Kormányhivatallal szerződésben álló Bizományosokon keresztül az állami horgászjegy kiváltására. Az idei nyáron a jó időnek köszönhetően soha nem látott mennyiségű állami jegy illetve területi engedély kiváltása volt tapasztalható a Balaton mellett. Érezhetően nőtt a fiatal korosztály horgászati aktivitása, ami a gyermekek részére kiadott nagyszámú térítésmentes állami horgászjegyen volt mérhető. Természetesen a horgászat iránti emelkedő érdeklődés magával vonzotta a horgászati szabálysértésekkel kapcsolatos feljelentések illetve az ehhez kötődő eljárások számának növekedését is. Jellemző az állami jegy illetve területi engedély hiányában, továbbá a megengedettnél több horgászeszközzel történő horgászat megvalósítása. Kereskedelmi célú halászati tevékenység továbbra sem folyik a megye területén, csupán tudományos, kutatási szándékú halászat történt néhány esetben, ellenőrzött körülmények között. Egyre nagyobb fegyelem tapasztalható a halasítások tekintetében. Az ügyfelek az esetek döntő többségében az előírt módon jelentik be illetve dokumentálják a telepítéseket. Több esetben került sor helyszíni szemle lefolytatására a halgazdálkodásra jogosultaknál ellenőrizve a törvényes működés feltételeit.

11

Mintegy 50 fő tett már le megyénkben halőri vizsgát, akik napi szinten gondoskodnak a halállomány védelméről, a jogszabálysértő tevékenységek felderítéséről illetve jogsértő állapotok megszűntetéséről. Az év végéig lejáró halgazdálkodási jogra megkötött haszonbérleti szerződések tekintetében megkezdődött az előkészítő munka, mely a pályáztatásra vonatkozó jogszabályi háttér megjelenésével válik élessé, bár a megye vízterületeinek döntő részénél később jár le (kb. 10 év múlva) a haszonbérleti időszak.

Élelmiszeripar A húsipar ágazati pozíciójára erőteljesen hatott a sertésállomány létszámának EU csatlakozás utáni drasztikus visszaesése, bár a kedvezőtlen folyamatok már korábban elindultak. Az alapanyag-termelésben tapasztalható hiányt a feldolgozóipar importtal pótolta, ami különösen 2009-től kedvezőtlenné vált árfolyam miatt hozzájárult a költségek további növekedéséhez. Megyénkben a Pápai Hús 1913 Kft 2015-ös évben megközelítőleg 150.000 darab sertést vágott le és dolgozott fel. A kihasználatlan kapacitások miatt azonban ágazati szinten gyenge a hatékonyság. Emellett komoly problémát jelent a szakágazatban, hogy egyes üzemek technológiai megújítása elmaradt, ami csökkenti a tevékenység hatékonyságát és gazdaságosságát. Ezért is kiemelten fontos, hogy a megyénkben működő nagy múlttal bíró Pápai Hús 1913 Kft. továbbra is működhessen, ezzel tovább emelve Veszprém megye hírnevét mind a belföldi, mind pedig a külföldi élelmiszeripari piacokon. A baromfiágazat az elmúlt hét évben (2007-2013) a jellemzően magyar tulajdonosi viszonyok fenntartása mellett képes volt termelési színvonalát megtartani, sőt növelni. Ehhez nagyban hozzájárult az alapanyag termelés és a feldolgozás között létrejött szoros integrációs kapcsolat. Megyénk egyik kiemelkedő baromfitenyésztő és feldolgozó vállalkozása a Gallus Kft., a cég az 1960-as évektől van jelen megyénkben és a környező megyékben jelenleg 22 telephellyel. Az ágazatra egyre fokozódó nyomás nehezedik mind állategészségügyi, állatjóléti mind pedig környezetvédelmi oldalról úgy, hogy ezen költségtöbbletek ellensúlyozására csak részben van lehetőség. A tejfeldolgozó-ipart megyei szinten két nagyvállalt képviseli a veszprémi telephellyel rendelkező Pannon Tej Zrt. valamint a Gic településen működő Gic Tej és Tejtermék Kft. Az ipar zsugorodását jelzi, hogy az élelmiszeripar teljes árbevételéből részesedése mind kisebb. A tejtermék-külkereskedelem súlyos problémája a feldolgozottság, illetve a hozzáadott érték kérdése, mivel a kivitel nagy része nyers, illetve fölözött tej. A behozatal zömében magas hozzáadott érték tartalmú tejtermék, főként sajtok. Néhány tejtermék esetében az import rendkívül magas piaci részesedést szerzett, például a sajtok fele, a fogyasztói tej negyede külföldről származik. Az elmúlt időszakban a hazai élelmiszerek piacán már megfigyelhető, hogy a vásárlók számára az ár mellett a minőség is fontos tényezővé vált. A fogyasztók egyre tudatosabban választanak, és érték számukra az élelmiszer-biztonság és a termék magyar eredete is. A malomipari cégek száma drasztikusan csökkent, jelenleg mindössze egy telephellyel rendelkező cég működik a megyében. A kamarának 68 tagja van malom és sütőipari osztályban, ebből néhány nagyobb sütőipari cég valamint a kisebb pékségek, egyéni vállalkozók teszik színessé a palettát.

12

Fontos megemlíteni az évről évre növekvő számú kézműves termékeket előállító kistermelőket, manufaktúrákat, melyek tevékenységére fontos és pozitív hatással vannak az egyre több helyen működő termelői piacok. Az élelmiszer feldolgozás fejlesztésének támogatására, versenyképességének növelése érdekében közel 600 millió € összegben két EU-s forrásból (EMVA és GINOP) juthatnak vissza nem térítendő illetve kamattámogatáshoz a kedvezményezettek az elkövetkező 5 évben. A támogattak köre igen széleskörű, azonban mindegyik célcsoportban feltétel a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a mezőgazdasági tevékenységből származó legalább 6000 € STÉ üzemméret, valamint legalább 50%-ban mezőgazdaságból származó előző évi árbevétel megléte. A támogatások lehatárolása a mezőgazdasági tevékenység jellege (mg.i-árbevétel aránya), előállított termék jellege (Annex I. Non Annex) valamint a vállalkozásméret alapján történik. Egyéni beruházás esetén az alaptámogatás maximális összege 1 600 000 €/projekt, kollektív beruházás esetén 4 800 000 €/projekt. A támogatási intenzitás KMR régióban 40% nem KMR-ben 50%. A megye ágazati szereplőinek feladata, hogy a megnyíló lehetőségekkel mind nagyobb volumenben tudjanak élni.

Beruházások A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2014-ben 116,1 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, melynek csaknem egytizede (10,769 Mrd Ft) a mezőgazdaságban összpontosult. Ehhez képest 2015 első negyedévében már 23,4 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, egyötödével többet az egy évvel korábbihoz képest. A mezőgazdaságba azonban az első negyedévben 20%-al kevesebbet invesztáltak, alig 1.424 Mrd Ft-ot. Beruházás összesen épületek és egyéb előző év építmények millió azonos Ft időszaka = 100,0

Gazdasági ág

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1 424

80,5

112

Ebből belföldi

import

gépek, berendezések, járművek millió Ft 101

283

A mezőgazdasági beruházások évenkénti volumenét az alábbi adatok jellemzik. 2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

6,6912 Mrd Ft

7,98 Mrd Ft

8,435 Mrd Ft

10,769 Mrd Ft

2015. I. negyedév 1,424 Mrd Ft

Ágazati jövedelmezőség A mezőgazdasági ágazat jövedelemtermelése multifaktoriális és nagymértékben időjárásfüggő. Általánosan megállapítható, hogy az állattenyésztés jövedelmezősége

13

évtizedek óta alacsonyabb, mint a növénytermesztésé, /közelmúltban már tapasztalható kismértékű elmozdulás ezen a téren/. Az uniós csatlakozást követően a terményárak növekedésével, valamint a normatív földalapú támogatások bevezetésével az ágazat a jövedelmezősége javult. Kormányzati szándék, hogy a foglalkoztatás növelése érdekében a tisztán növénytermesztési profilú gazdaságok esetében az 1200 ha feletti támogatási rész 2015-től megvonásra került, forrást teremtve ezáltal a munkaigényes ágazatok fejlesztésének. Ennek kompenzálására kiemeltebb lehetőséghez jutnak majd állattenyésztési illetve kertészeti ágazatok. A fenti intézkedés bevezetése megyénkben 17 gazdasági szervezetet érint differenciált mértékben.

Vidékfejlesztés 2015. augusztus 11-én hagyta jóvá az Európai Bizottság Magyarország 2014-2020-as időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját. A Vidékfejlesztési Program (VP) legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba. Ezzel történelmi lépést tett a magyar kormány az agrár-társadalompolitikában, hiszen a beruházási források 80 százalékát az új időszakban már ezek a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját. Fontos magyar sikerként könyvelhető el, hogy az Európai Bizottság, szigorú feltételek mellett, de lehetőséget adott az öntözött területek növelését célzó új öntözési beruházások támogatására. Brüsszel az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program esetében is elfogadta a kormány birtokpolitikai szempontjainak érvényesítését, azaz hasonlóan a területalapú támogatásokhoz, a nagyüzemek támogatásai méretüktől függően csökkennek. Továbbá sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások a többi uniós tagállaméhoz képest kiemelkedően magas arányban, több mint 40 százalékkal részesedjenek a VP forrásaiból. Ezzel a VP jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság, élelmiszeripar és faipar versenyképességének növekedéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez. A VP összforrása – a nemzeti társfinanszírozással és a nagyüzemektől átcsoportosított területalapú támogatással együtt – mintegy 1300 milliárd Ft. A VP legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. A program középpontjában éppen ezért a jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok fejlesztése áll, mégpedig a munkaigényes ágazatok, különösképpen az állattenyésztés, a kertészet, valamint az élelmiszer-feldolgozás kiemelt támogatásával. A meglévő állattenyésztő telepek modernizációjára, újak létesítésére, illetve az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzésére mintegy 75 milliárd Ft fog jutni. Ültetvények, üvegházas kertészet létesítésére, a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére a kertészeti ágazatban 72 milliárd Ft lesz felhasználható. A beruházási források egy jelentős része az energiahatékonyságot, a megújuló energiák használatának támogatását szolgálja. Ezzel nemcsak az érintett ágazatok versenyképessége növelhető, hanem csökkenthető az üvegházhatású-gáz kibocsátásuk és a – többnyire importált – fosszilis energiafüggőségük is. Az élelmiszeripar fejlesztésével nemcsak új – főleg vidéki – munkahelyek hozhatók létre, hanem biztos felvevőpiac teremthető a mezőgazdasági alapanyagoknak, amely hozzájárul a gazdák jövedelembiztonságához. Fontos cél továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari 14

exporton belül a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának 80 százalékra növelése 2020-ig. Az egyre forróbb nyarak és az egyre kiszámíthatatlanabb csapadékeloszlás miatt hazánkban jelentősen megnőtt az aszályveszély, ezért alapvető igény a gazdák részéről az öntözött területek bővítése. A program hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, és ezzel a termelés biztonságának növeléséhez is. A kertészeti ágazatban pedig hatékony jég- és fagykárelhárító rendszerek kiépítésére is lehetőség nyílik. A kormány továbbra is jelentős forrásokkal – mintegy 79,5 Mrd Ft-tal – támogatja a fiatal gazdák indulását és megerősödését, és ezzel a generációváltást a mezőgazdaságban. 2016. január 1-jével újraindul a – jelentősen megváltozott, környezeti szempontból célzottabbá és hatékonyabbá váló – agrárkörnyezet-gazdálkodási és ökogazdálkodási támogatási program. A vidéki önkormányzatok számos fejlesztési, beruházási forrásból választhatnak, így többek között lehetőségük lesz a külterületi utak felújítására, helyi termelői piac kiépítésére, valamint épületek energetikai korszerűsítésére. A következő időszakban a LEADER programra a teljes forrás 5 százaléka jut, ezzel biztosítható a LEADER program országos lefedettsége. A Vidékfejlesztési Program forráslehetőségei a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjait is érintik, így fontosnak tartjuk, hogy a lehető legtöbb tagunk hozzájuthasson ezekhez a forrásokhoz. Ezért készített egy olyan kézikönyvet, ami több mint 120 ezer példányban jelent meg, és az országban elsőként ad átfogó és hiteles tájékoztatást a gazdálkodók számára.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ágazat szolgálatában A Megyei Szervezet személyi állományának alapját a 2014. január 01-én átvett falugazdász hálózat biztosítja. Jelenleg a megye öt településén működtetünk állandó falugazdász körzetközpontot továbbá közel 200 településén látunk el kihelyezett ügyfélszolgálati feladatokat. Az Igazgatósági dolgozók száma jelenleg 10 fő. A 2015-ös év sok új kihívást és még több munkát hozott a Kamara számára. Fő feladatunk a megyében működő agrárgazdasági szereplőkkel való szoros szakmai együttműködés és bizalmi kapcsolat kiépítése, melynek fenntartása folyamatos odafigyelést igényel. Az idei tavasz első komoly kampányfeladatát az április 1-én indult Egységes kérelembeadás jelentette, melynek keretében a zöldítési támogatáson túl, további több mint harmincféle agrártámogatást igényelhetnek a gazdák. A NAK hatékonyságát jól mutatja, hogy az ügyfelek közel 3 500 esetben vettek igénybe valamilyen formában kamarai közreműködést az elektronikus kérelembeadás során. NAK igazgatási feladatai A 2013. évi CCXII. törvény 103. §-a adta felhatalmazás alapján 2014. május 1-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervei látják el a helyi földbizottsági feladatokat. Azóta eltelt időszakban közel három és félezer adás-vételi szerződés esetében került sor Elnökségi 15

állásfoglalás kiadására. Ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, komoly leterheltséget jelent az Igazgatóság számára. Az őstermelői igazolványok kiadása, érvényesítése, földműves, valamint mezőgazdasági termelő szervezet nyilvántartásba vételéhez szükséges üzemi gyakorlat igazolása továbbá az 1 ha alatti, belterületi ingatlan adómentességének megállapításához szükséges igazolások kiadása szintén a NAK hatáskörébe tartozó feladat. A tájékoztatás és az információátadás fontos színtere a falugazdászok által tartott csoportos tájékoztatók, melyből az idei évben ez idáig több, mint 100 került megtartásra. A NAK gyakorlati képzés fejlesztésével összefüggő– jogszabályban rögzített feladata a tanulószerződések és együttműködési megállapodások nyilvántartásával kapcsolatos szakmai és adminisztrációs feladatok teljes körű ellátása. Melynek szerves részét képezi a gazdálkodó szervezetek bevezető valamint a gyakorlati képzőhelyek évközi ellenőrzése, tanulószerződések és együttműködési megállapodások Kamarai ellenjegyzése illetve továbbgondozása, valamint a szintvizsgaszervezés. Rendezvények 2015. március 20-án XVIII. alkalommal került megrendezésre a Veszprém Megyei Palackos Borok versenye, melyre a Veszprém megyében termett szőlőből készült palackozott, palackozásra szánt, címkével ellátott borok illetve a Veszprém megyében lévő borászati üzemekben készült pezsgőket nevezhették. A bírálat során a Budapesti Corvinus Egyetem Borászati Tanszékvezetője, Dr. Kállay Miklós professzor és tanszéki munkatársai, valamint Dr. Májer János NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója biztosította a magas fokú szakmai képviseletet. A 206 nevezett mintából Nagyarany minősítést ért el a 2013-as évjáratú késői szüretelésű Nagysomlói Juhfark borával Pápa Lajos. Május közepén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Pápa város közös szervezésében immáron XIX. alkalommal valósult meg a Pápai Agrárexpó. A háromnapos program keretében minden eddiginél nagyobb területen és minden korábbinál több kiállítót vonultatott fel a rendezvény. A regionális mezőgazdasági szakkiállítás és vásárt 580 négyzetméter fedett és 2600 négyzetméter szabadtéri területen rendeztük meg, 120 kiállító részvételével. Az expo iránti érdeklődés is felülmúlt minden eddigit, hiszen mintegy tizenháromezer látogatója volt a kiállításnak a három nap alatt, ami kétezerrel több, mint a múlt esztendőben. A program szántóföldi gépbemutatóval indult, majd szakmai tájékoztatót hallhattak az érdeklődők a „Frissen megjelent vidékfejlesztési pályázatok gyakorlati szemmel” címmel. Az állatkiállítás és árverés újjáélesztése elérte a célját, mellyel az érdeklődő közönség és a gyerekek körében egyaránt népszerűsíteni kívántuk a mezőgazdasági tevékenységeket, ezáltal közelebb hozni a városi lakossághoz a vidéki életformát. Szarvasmarha, juh, kecske, sertés és baromfi fajtákat állítottunk ki 16 fakkban, különlegességként alpakkát ás amerikai vadpulykát is megtekinthettek az érdeklődők. A show jellegű programokból sem volt hiány, így a tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is volt látványos motorfűrész bemutató, agrárgép show, traktoros ügyességi verseny, Fríz lovakból álló Puszta ötös fogat, újdonságként pedig megjelent az oldtimer gépbemutató.

16

A NAK, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége 2015. július 02-án egy előadássorozat negyedik állomásaként a megyeszékhelyen tartotta meg fórumát. A roadshow keretében a résztvevők a 1169/2011 EU rendelet vonatkozásában tájékoztatást kaptak az élelmiszerjelöléssel kapcsolatos új előírásokról. Megismerhették az élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos előírásokat, valamint az ÉFOSZ által indított népegészségügyi célú kezdeményezést. A Magyarok Kenyere Program keretében idén több mint 8 tonna búza és jelentős pénzadomány gyűlt össze a megyei gazdák búzafelajánlásaiból a gyűjtőpontokat üzemeletető gazdaságoknak valamint a szállításban, őrlésben segédkezők önzetlen támogatása révén. Örömünkre szolgál, hogy mi is aktív szerepet tudtunk vállalni ebben a karitatív kezdeményezésben. Neves szakmai előadók részvételével szeptember első napjaiban nagy érdeklődésre számot tartó Földforgalmi tájékoztató rendezvényt tartottunk a Települési Agrárgazdasági Bizottságok elnökei részére Veszprémben. A termelői szövetkezés-együttműködés gazdasági és társadalmi feltételeiről, valamint annak akadályairól a magyar agrárgazdaságban címmel felmérést végeztünk az MTA Közgazdaságés Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetével közösen. A felmérés célja, hogy választ kapjunk, vajon tagjaink készen állnak-e együttműködések kialakítására és azok sikeres működtetésére. Képesek lesznek-e széles körben alkalmazni a legújabb együttműködési formákat, ezáltal hatékonyan versenyezve európai uniós társaikkal? Szeretnének-e élni a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program által támogatott együttműködési lehetőségekkel? Az idei évben második alkalommal november 13-15. között kerül megrendezésre- több szervezettel közösen (- Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprofit Kft., Csarnok Kft. – a II. Bakony Expó a Veszprém Arénában. A vásáron a Bakony-vidék közel 100 őstermelője, kistermelője számára biztosítunk lehetőséget az egyedülálló ízvilágú termékeik felvonultatására. A vásárlók körében a legnagyobb népszerűségnek várhatóan idén is a kézműves sajtok, füstöltáruk, mézek és lekvárok, valamint a különleges ízesítésű mustárok örvendenek.

17

Forrásmegjelölés http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oma001.html KSH Fókuszban a megyék – 2015. I. negyedév KSH Veszprém megye statisztikai évkönyve 2013. KSH Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve 2013. Miniszterelnökség, Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár VEMKH Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2. átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) Veszprém megye Területrendezési Terve, 2010 (Pestterv Kft.) Baunok László, KSH Veszprémi Főosztály Tájékoztatási osztály MVH nyilvános adattár

18