VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: [email protected]

szám: 02/137-21/2015 ELŐTERJESZTÉS

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére

Tárgy:

Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési lehetőségeiről

Előadó:

Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke

Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy: Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Haraszti Bernadett, vidékfejlesztési referens

Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

Tisztelt Közgyűlés! Egyetértve a Magyar Vidék Alkotmányában (Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020.) foglaltakkal, miszerint történelmünk során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni, önkormányzatunk is törekszik vidékfejlesztési feladatai kapcsán elősegíteni a vidék felemelkedését. Hiszen a vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége. Vidéki tájaink az emberi méltóság, életminőség biztosításához szükséges feltételek megteremtésének, a természet és a társadalom harmonikus együttélésének sajátos, történetileg kialakult színterei. E térségek egyrészt az ott élők számára biztosítják az életfeltételeket, másrészt mással nem helyettesíthető ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek az egész társadalom számára biztonságos élelmiszerellátást, jó környezetminőségi alapfeltételeket, természeti erőforrásokat és értékeket, regenerációs és rekreációs lehetőséget kínálnak. A természeti erőforrások és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, az épített és a természeti környezet védelme, a természeti értékek megőrzése a XXI. században egyre inkább felértékelődő, egymással szorosan összefüggő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladat. A jó minőségű, biztonságos élelmiszerellátás, a tájfenntartás, az ivóvízbázisok, a talajok védelme, az élővilág sokfélesége és a jó környezeti állapot megőrzése, a vidéki élet, a helyi közösségek és a kultúra, valamint a helyi közszolgáltatások feltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. A területfejlesztés és a vidékfejlesztés rendszere, habár természeténél fogva szoros együttműködésben kellene működjön, azonban tervezésben, forrásaiban és intézményrendszerében jelenleg még elkülönül. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatokat is ellátnak. Ugyanakkor semmilyen más jogszabály nem ad vidékfejlesztési feladatot a megyei önkormányzatok számára. A vidékfejlesztés kiépült intézményrendszerében (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal országos, régiós és megyei, HACS térségi) a megyei önkormányzatoknak nincs szerepe. A feladat fontosságát hangsúlyozva kezdeményezni kell továbbra is a megyei önkormányzat szerepvállalásának egyértelmű meghatározását a jogalkotó irányában. Azonban addig is törekedni kell a kistelepülések problémáinak feltárására, azok megoldásának elősegítésére, konferenciák, képzések, szakmai fórumok, szakmai napok szervezésével az önkormányzat költségvetési helyzetének figyelembevételével. Célkitűzés során előtérbe kell helyezni tájaink természeti értékeinek, erőforrásaink megőrzését, a sokszínű és életképes agrártermelés fejlődésének elősegítését, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítását, a vidéki foglalkoztatás növelését, a vidéki közösségek megerősítését, és életminőségének javítását. Az aktív szerepvállalás szakmai megalapozására a Veszprém Megyei Önkormányzat elkészítette „A Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak kifejtése és beavatkozási lehetőségeinek feltárása” című tanulmányt (Első Magyar Önkormányzati Vagyon- és Adósságkezelő Kft.), melynek I. része 2014 novemberében, II. része 2014 decemberében, majd a szakmai észrevételeinkre figyelemmel aktualizált állomány 2015 februárjában készült el. 2

Tájékoztatásul Közgyűlésnek a munkarészeket 1. számú és 2. számú mellékletként csatoljuk az előterjesztéshez. A szakértői anyag a beavatkozási lehetőségek egyik oldalán az innovációt és ennek elősegítésére infrastruktúra megteremtését javasolja. A vidékfejlesztés terén is új munkahelyek teremtésére, illetve innovatív, magas hozzáadott értékű technológiák meghonosítására vagy/és kifejlesztésére kell törekedni. Példaként: -

Települési mikrovállalkozási munkacsoportok létrehozása

A munkahelyteremtés kulcselemei azok a mikro- és kisvállalkozások, agrártermelők, amelyek önállóan csekély, de együttes kockázati közösséget alkotva a legnagyobb vállalkozási kategóriát jelentik az alkalmazottak száma tekintetében. Rájuk kell fókuszálni a települési, járási és megyei munkahelyteremtő programok esetében (pl. megyei önkormányzat stratégiai irányítása alatt a megye településein pályázati tanácsadással egybekötött mikrovállalkozási fórumok szervezésével). -

Kutatás-fejlesztési Egyesület létrehozása

Innovatív technológiák, K+F kutatások tekintetében a megyei önkormányzatnak fel kell mérnie a térség K+F potenciálját. Cél olyan komplex kutatási programok létrehozása, amelyben konzorciumi formában mindenki megtalálhatja a számítását, illetve eredményes megvalósítása a megye egészére kihathat. -

Kulcsvállalkozói Fórum létrehozása

Továbbá megyei önkormányzati feladat lenne, hogy adott települést és vidékét képviselő 1-2 kulcsvállalkozó azonosítsa és ezeket közös megyei gazdasági és vidékfejlesztési platformba/munkacsoportba integrálja. Ez a munkacsoport pl. felmérné a megyei foglalkoztatási helyzetet és azonosítaná a hiányszakmákat, valamint erre válaszként a szükséges képzések megteremtésének eszközeit; partnereket kutatnának fel egymásnak, illetve térségi projektek esetében elsősorban térségi vállalkozásokat kérnének fel a megvalósításra (természetesen figyelemmel a Kbt.-re) -

Megyei Önkormányzati Munkacsoport (Vidékfejlesztési Iroda) kialakítása

A fentebb említett fórumok hatékony működéséhez szükséges egy operatív munkát végző munkacsoport is, hiszen a fórumok létrehozása csak akkor lehet sikeres, ha minden esetben egyfajta mentor szerepet tölt be a megyei önkormányzat. A szakértői anyag megállapításait figyelembe véve további beavatkozási lehetőségek tárulnak fel, melyek vidékfejlesztési feladat megye specifikus kibontását készíti elő: - Mobil szakképzési rendszer kialakítása Veszprém megyében a megyei önkormányzat beavatkozási lehetőségei környezeti adottságok vonatkozásában leginkább a mezőgazdasági tevékenységet illetően lehetnek. A térségben – ahogy az ország szinte teljes területén a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma igen magas. Ebből a szempontból a megyei önkormányzatnak abban van lehetősége, hogy „híd” szerepet képviseljen a szakképzett munkaerő iránti igény és a szakképzetlen munkanélküli 3

réteg között. Ehhez vállalkozói interjúkkal fel kell mérni a potenciális szükségletet és mentor szerepben helyi kulcsvállalkozói tőkével olyan „road show” jellegű képzési rendszert kiépíteni, amely településekről településre járva, ingyenes szolgáltatásként szólítja meg a munkanélkülieket, és szakképzési lehetőségek mellett a térségi vállalkozóknál szakmai gyakorlatot és munkát biztosít. - Szociális bérmunka szövetkezetek kialakítása A megfelelő képzési rendszerhez alternatívaként kapcsolódhat egy olyan térségi bérmunka szövetkezet, amely vagy települési önkormányzatok finanszírozásával és/vagy vállalkozói tőke bevonással olyan munkaerő kölcsönző szolgáltatással jelenik meg a térségben, ahová a vállalkozói igények felmérését követő szakmai képzéseken átesett segéd- vagy szakmunkás munkaerőt a helyi vállalkozókhoz ellenszolgáltatás fejében kiközvetítik. - Rövid értékesítési láncok kialakítása Ma már közismertek azok a törekvések, amelyek a helyben történő termelés és fogyasztás összhangját kívánják megteremteni, azaz 30-50 km-es körzetben kell a megtermelt árunak piacot találni, a végső felhasználóhoz eljuttatni. A megyei önkormányzatnak– elsősorban a foglalkoztatottak nagy részét adó, kisebb méretű, ennélfogva a rövid ellátási láncok kialakításában kulcsszereplő mikro-vállalkozásokat kell megtalálnia. - Halászat helyett horgászturizmus A Balatoni horgászat népszerűsítése érdekében a megyei önkormányzatnak térségfejlesztési szempontból érdemes felvennie a kapcsolatot a helyi és országos horgászegyesületekkel, turisztikai irodákkal a közös gondolkodás és helyi turisztikai akciók kialakítása végett. - Magas hozzáadott értékű termékek létrehozása Magas hozzáadott értékű termékek létrehozásában, a magyar borászat élenjár. Ez Veszprém megyére is érvényes. Bár a borászat igen speciális és nagy területet képvisel, amely talán a megyei önkormányzat beavatkozási lehetőségein túlmutat, azonban a térségi kulcsvállalkozók közé mindenképpen érdemes helyi borászokat is bevonni és lehetséges témaként megvizsgálni, hogy a magyar bornak a tömegtermelés felé, avagy kisebb mennyiségben előállítandó, magas hozzáadott értéket képviselő valódi márkás borok felé kell elmozdulnia. A szakértői anyag a 2014. december 31-ig nyilvánossá vált vidékfejlesztési célkitűzéseket és törekvéseket dolgozta fel. Ismert tény, hogy az Európai Bizottság a Vidékfejlesztési Programot még nem fogadta el, így az tartalmában változhat, változik. A Vidékfejlesztési Program elfogadása után Veszprém megye vidékfejlesztési lehetőségeinek pontosítása, felülvizsgálata indokolt lehet. Tisztelt Közgyűlés! Kérem a „Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési lehetőségeiről” szóló dokumentáció megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, 2015. április 20. Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke

4

1. számú melléklet Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából

A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAINAK KIFEJTÉSE és BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA amely a Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben (Tftv.) és annak módosításaiban meghatározottak figyelembe vételével készült

2014. november

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK Készítők: …… ….. …… ……

2014. november

2014. november

2

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek TARTALOM

1. BEVEZETÉS …...………………………………….………………..…………. 4 2.

VESZPRÉM

MEGYEI

ÖNKORMÁNYZAT

VIDÉKFEJLESZTÉSI

FEADATAI ………………………..………………………………………….….. 6 2.1. Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak azonosítása 1996-2013 között ………………………………..………………………………………….………… 6 2.2. A 1996. XXI. tv módosításainak hatása a Megyei Önkormányzatok terület- és vidékfejlesztési feladataira …..………………………………………….………… 9 2.3. A Tftv. 2013. évi CCXVI. törvény módosításának hatása a területfejlesztési intézményrendszerre …..………………………………………….……………. 11 2.4. A Tftv. 2013. évi CCXVI. törvény módosítása alapján meghatározott megyei önkormányzati vidékfejlesztési feladatok felsorolása …..……………………… 3.

ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT

VIDEÉKFEJELSZTÉSI,

ILLETVE

A

MEGYEI A

MEGYEI

12

ÖNKORMÁNYZAT ÉS

ORSZÁGOS

FEJLESZTÉSI FELADATOK KAPCSOLATÁBAN ……………………… 15 3.1.

Megyei

Önkormányzat

vidékfejlesztési

feladatainak

illeszkedése

a

Területfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) és a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) ……………………………………………………………………….……… 15 3.2. Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak illeszkedése Veszprém megyei fejlesztési programhoz ………………………………….….

16

4. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI ÉS BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEI AZ EURÓPAI VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VONATKOZÁSÁBAN……………………………………….......... 19 4.1. hazai és vidékfejlesztési intézményrendszerhez való kapcsolódás……….…. 21 4.2. Javasolt beavatkozási lehetőségek ……………………………………….

23

5. ÖSSZEGZÉS ……………………………………………………………...….. 25 IRODALOMJEGYZÉK ……………………………..………………………….. 26

2014. november

3

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek

1.

BEVEZETÉS

Az Európai Gazdasági Közösség politikájában számos lényegi változást hozott az 1987. évben elfogadott Egységes Európai Okmány. Területfejlesztési szempontból mérföldkőnek számított, hogy a közös politikák közé bekerült a regionális politika. Az Európai Unió regionális politikájában a területi alapon végbemenő fejlesztések fontossága, és - ezen belül a kiegyensúlyozott területfejlődést biztosító város-hálózatok kialakításának gondolata a ’90-es évektől kezdődően egyre nagyobb jelentőséget kapott, melynek célját, az európai területfejlesztési törekvések egyik alappilléreként 1994. évi első német elnökség idején a területrendezésért, építésügyért és városépítészetért felelős német Szövetségi Minisztérium dolgozta ki. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen megalkotott, az Európai Unió regionális politikájának alapdokumentumaként kezelt ESDP (European Spatial Development Perspective) ajánlásai lehetőséget teremtettek arra, hogy az Európai Unió területe a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés felé haladjon. Az 1990-es évek első felében – akárcsak az Európai Unióban – hazánkban is felerősödtek azon törekvések, amelyek a területi alapon történő fejlesztések fontosságát hangsúlyozták. Ebben a folyamatban a magyar területfejlesztési politika számára igazi áttörést a „Területfejlesztésről és rendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény” jelentett. A Magyar Országgyűlés a törvényt „ … az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági,

kulturális

fejlődésének

előmozdítása,

valamint

az

átfogó

területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében …… - az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel ...” fogadta el. Az Európai Unió 1998. évi ország jelentésében a kandidáló országok közül egyedülálló és követendő jogi kezdeményezésnek minősítette. Ugyanis a törvény azáltal, hogy az Európai Unió területfejlesztési politikájának legfontosabb alapelveit – úgymint szubszidiaritás és decentralizáció, programozás és monitoring, partnerség, koncentráció és addicionalitás, fenntartható fejlődés, nyilvánosság és részvétel – is tartalmazta, lehetőséget biztosított arra, hogy kandidáló államként az Európai Unió regionális politikájával összhangban történjen a hazai területfejlesztés folyamata. A törvény egyik legfontosabb eleme a regionális fejlesztéspolitika eszköz- és decentralizált 2014. november

4

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek intézményrendszerének, valamint a fejlesztési forrásoknak a meghatározása volt, amely a regionális tervezésnek magas prioritást adott. A területfejlesztési dokumentumoknak elsősorban

regionális

és

megyei

szinten

kellett

megszületniük,

amely

külföldi

tőkebefektetések számára világos képet adott az ország területfejlesztési elképzeléseiről. Magyarországon ezt megelőző évtizedekben csak eseti kísérletek történtek arra vonatkozóan, hogy az ország fejlesztés tekintetében figyelembe vegyék a térbeli folyamatok alakulását és előtérbe helyezzék a területi alapokon történő, regionális fejlesztési elképzeléseket. Bár az 1996. évi XXI. törvény 3 évvel későbbi módosítása bizonyos tekintetben visszalépést jelentett (pl. valódi decentralizáció helyett a kormányzati szerep erősödött), azonban az elkövetkező évek - többségében pozitív - lépései az Európai Unió regionális politikájának megfelelő területfejlesztési irányelveket tartalmazó hazai területfejlesztési dokumentumok kidolgozásához vezettek. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen felismerték a regionális egyenlőtlenségek kezelésének

a

szükségességét,

melynek

köszönhetően

a

mai

területfejlesztési

dokumentumokban a szubszidiaritás elve is erősen jelen van. Ennek köszönhetően területfejlesztési szempontból az olyan területi egységek fejlesztési politikája is kiemelt szerephez jut, mint a megyék. A tanulmány célja, hogy a magyar területfejlesztési politikai dokumentumok áttekintésével kifejtse Veszprém Megyei Önkormányzatának Vidékfejlesztési feladatait, annak jogszabályi és intézményi hátterével és a beavatkozási lehetőségek azonosításával.

2014. november

5

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 2. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI

A Megyei Önkormányzatok terület- és (ezen belül) a vidékfejlesztési feladatairól az 1996. XXI. tv (röviden: Tftv) rendelkezik. A törvényt az Országgyűlés az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében alkotta meg. A törvény 1. § (1) szerint a jogszabályalkotás célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető

céljainak,

feladatainak,

szabályainak

megállapítása,

intézményrendszerének

kialakítása. Ennek kapcsán a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatairól is rendelkezik, valamint beazonosítja hatályát (2), amely az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki. 2.1. Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak azonosítása 1996-2013 között Az 1996. évi XXI. tv. és annak későbbi 1996 és 2011. évi módosításában sem jelenik meg markánsan a vidékfejlesztés kérdése. Nem törtéink meg ennek feladatlehatárolása, beavatkozási

területeinek

azonosítása

és

nem

kapcsolódik

hozzájuk

semmilyen

forrásallokáció sem. A törvény alapvetően a Központi állami szervek, illetőleg a területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervekről és feladatairól is rendelkezik. Ennek kapcsán a törvény 11. § a megyei és fővárosi önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatait az alábbiak szerint részletezi: 11. § (1) A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai: a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban - a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével - kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve - a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,

2014. november

6

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek ab) részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, ac) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, ad) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, ae) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, af) részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában; b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: ba) nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását, bb) dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, bc) monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, bd) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, be) más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, bf) dönt a Kutatási és Innovációs Alap felett rendelkezési jogot gyakorló miniszternek a Kutatási és Innovációs Alap megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek felhasználásáról, bg) a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt; c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: ca) összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit,

2014. november

7

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek cb) területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, cc) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, cd) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, ce) a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, cf) vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, cg) kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, ch)

a

területfejlesztési

koordinációval

kapcsolatos

feladatok

ellátása

érdekében

önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról. (2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti megyei, illetve fővárosi területfejlesztési koncepció és program a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadható el. Az állásfoglalást a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az állásfoglalást kérő irat beérkezését követő 30 napon belül adja ki. Ha e határidőn belül nem történik meg az állásfoglalás kiadása, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni. 12. § (1) A megyei önkormányzat területrendezési feladatkörében: a) a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban, az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével elfogadja a megye területrendezési tervét, amely nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére, b) előzetesen véleményezi az országos, valamint a területét érintő területrendezési terveket,

2014. november

8

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek c) a megye területére vagy térségére - a megyei jogú városok önkormányzata kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével - a 6. § d) pontjával meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít, d) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, e) együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében, f) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek. Ebből a törvényi lehatárolásból is látszik, hogy az 1996. XXI. tv. a vidékfejlesztés kérdéseivel csak árnyaltan foglalkozik, markánsan csak a területfejlesztés és területrendezés feladatainak a meghatározása jelenik meg. Kísérleti kapcsolódás pontot az jelentette, hogy hogy a területfejlesztés bizony külön is támogatott vagy támogatandó kistérségei közé bekerült egy sajátos kistérség-kategória: „a mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztési kistérség”, azonban külön feladat lehatárolást és hozzá kapcsolódó finanszírozási forrásokat már nem kapott. Továbbá nem volt képes arra sem, hogy biztosítsa a terület-és vidékfejlesztés bizonyos közös felzárkóztatási-fejlesztési feladatainak az összhangját sem. A vidékfejlesztés ebben az időszakban nem határozta meg beavatkozási tereit, így azok kvázi agrártermelési körzetek lettek, amelyeknek nem volt igazi kapcsolatuk a kialakult kistérségekkel. Ennek a problémának a megoldásában , azaz a területfejlesztés és vidékfejlesztés harmonikus kapcsolatának kialakításában és a vidékfejlesztés feladatainak, beavatkozási tereinek és az ezekhez kapcsolódó források azonosításában csak az 1996. XXI. tv. módosításai – különösen a 2013. évi CCXVI. tv – hoztak változást. 2.2. A 1996. XXI. tv módosításainak hatása a Megyei Önkormányzatok területfejlesztési feladataira A Tftv. 1999. évi XCII. és 2011. évi CXCVIII. tv. módosításainak megyei szintet érintő változásai A Tftv. 1999. és 2011. évi módosítása a megye, illetve a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatairól ugyan még nem rendelkezett, de a megyei területfejlesztési és területrendezési feladatait átrendezte. 2014. november

9

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Ugyanis 2001-től a Regionális Fejlesztési Tanácsok (röviden: RFT) létrehozásával a megyei szintű területfejlesztési feladatok fokozatosan kiüresedetek, majd a Tftv.1999. évi módosítás hatályba lépésével ezen intézményrendszeri elem megszűnt. A megyei önkormányzatok Tftv. szerinti tevékenysége így elsősorban a területrendezési terv készítésére korlátozódott. Mivel ebben az időszakban Magyarország területfejlesztési intézményrendszerét 2012. január 1-jét megelőzően a területi szintek magas száma, az indokolatlan párhuzamosságok és az alacsony hatékonyságú működés jellemezte, erre tekintettel a Tftv. 2012. évi módosításának célja az intézményrendszer kapcsán az volt, hogy a széttagoltan működő területi területfejlesztés szervezetrendszerének racionalizálásához a jogszabályi alapot megteremtse. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása értelmében 2012. január 1-én hatályba lépő Tftv-vel megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok. A megszűnt regionális és megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjai a területileg érintett megyei önkormányzatok lettek. A területfejlesztési és a területrendezési feladatokat tehát egységesen a megyei önkormányzatok látják el. A törvény értelmében megszűnt a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is. Így kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács maradt meg, önkéntes térségi fejlesztési tanácsokat ugyanakkor továbbra is lehet alakítani. A 2011. évi törvény módosítás újraszabályozza a megyei önkormányzat területfejlesztési hatáskörét. A feladatok felölelik a területfejlesztési döntéseket megalapozó vizsgálatokat, a megyei

területfejlesztési

koncepció

kidolgozását,

nemzetközi

együttműködési

megállapodások megkötésének lehetőségét, valamint számos lényeges kérdésben a megyei önkormányzat számára véleményezési jogot biztosít. A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról. A feladatok ellátása vonatkozásában ugyanakkor beszámolási kötelezettség terheli. Ha a megye területén túlmutat egy-egy területfejlesztési ügy, azaz érintett régió területét alkotó megyék, illetve a főváros képviselőiből felálló regionális területfejlesztési fórum feladatkörébe tartozik. Létrejöttek emellett a megyei területfejlesztési fórumok, amelyeknek a megyei önkormányzatok és a megyében található megyei jogú városok delegáltjai a tagjai. A megyei területfejlesztési fórum célja, hogy a megyei jogú városokat bekapcsolja a megyék területfejlesztési döntéshozatalának előkészítésébe. A törvény bevezette a szabad vállalkozási zóna fogalmát, ahol a területfejlesztési célok érdekében pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani. A helyi önkormányzatok ugyanakkor továbbra is létrehozhatnak ipari parkokat és más fejlesztési egységeket.

2014. november

10

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek A módosítás következtében a területrendezési tervek tartalmi követelményei törvényi szinten kerülnek rögzítésre. Megállapításra került az is, hogy a területrendezési tervek rajzi munkarészeit az Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerben, számítástechnikai úton, térinformatikai rendszerben szükséges elkészíteni. A területrendezési hatósági eljárás ügyintézési határideje 30 napra csökkent, ezzel az eljárás gyorsítása lehetővé válik. Ezzel párhuzamosan megszűnt a megyei önkormányzatok véleményezési lehetősége. A módosítással bevezetésre került egy új típusú területrendezési hatósági eljárás is, amely szerint a kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket – az állami főépítész térségi terület felhasználási engedélye birtokában – a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni. A törvény megállapítja továbbá, hogy a területrendezési terveket legalább tízévenként felül kell vizsgálni, és megszünteti a területrendezési tervtanácsokat. 2.3. A Tftv. 2013. évi CCXVI. törvény módosításának hatása a területfejlesztési intézményrendszerre A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2013. decemberében módosult (2013. CCXVI. tv.). Korábbi módosítások szerint is változtak a Megyei Önkormányzatok terület- és vidékfejlesztési feladatai, de a legjelentősebb változtatásokat a 2013. évi törvénymódosítás szolgáltatta. A módosítás célja: 

erősödjön a területi önkormányzatok – azaz a megyei önkormányzatok és Budapest Főváros – szerepe a területi tervezésben és a tervek megvalósításában,



legyen az eddigieknél átláthatóbb a kormányzati és önkormányzati szereplők közötti feladatmegosztás,



erősödjön a területi tervezés integráló szerepe, és



legyen nagyobb összhang a hazai területfejlesztési célkitűzések, valamint az Európai Uniós támogatási források felhasználása között.

A Tftv. 2013. évi módosításában a 2011-ben elfogadott önkormányzati törvényhez képest szélesebb

körben

határozza

meg

a

területi

önkormányzatok

területfejlesztésre,

területrendezésre, vidékfejlesztésre és koordinációra vonatkozó felhatalmazását. Az új Tftv.ben részletesen szerepel a megyei (fővárosi) önkormányzatok feladat- és hatásköre, döntéselőkészítési, döntéshozatali és véleményezési kompetenciája, valamint koordinációs jogköre a megye településeivel és a megyei jogú várossal (városokkal) való egyeztetésre. 2014. november

11

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek A korábban központi irányítással működő regionális fejlesztési ügynökségek a területi önkormányzatok tulajdonába kerülnek. Az ügynökségek fő feladata a területi önkormányzatok döntés-előkészítő munkájának, valamint a területi tervek és majd 2014-től az operatív programok megvalósításának elősegítése, támogatása. A módosítás rendezi a területfejlesztéssel kapcsolatos hatásköröket, így a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül többek között a területfejlesztés teljes költségvetésének és intézményrendszerének irányítása is. Az új törvény egyértelművé teszi a kormányzat és a területi önkormányzatok közötti feladatmegosztást és hatékonyabbé a szereplők közötti koordinációt. Ezért a korábbi Országos Területfejlesztési Tanács helyett az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum jön létre, amelynek feladata az önkormányzati és kormányzati törekvések összehangolása, a területfejlesztési politika hatékony alakítása érdekében. A fórum, tagjainak együttműködése révén már képes lesz hatékonyan hozzájárulni Magyarország fejlődésének előmozdításához. 2.4. A Tftv. 2013. évi CCXVI. törvény módosítása alapján meghatározott megyei önkormányzati vidékfejlesztési feladatok felsorolása 2013. évi CCXVI. tv. 8. és 9. §-a rendelkezik az 1996. évi XXI. tv 11-14. §-ának kiegészítéséről és módosításáról. Ebben vidékfejlesztési szempontból jelentős előrelépést jelent, hogy a törvénymódosítás szövegezésébe „A megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai” alcím is bekerült, amely egyértelműsíti a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatainak fontosságát. Továbbá az 1996. évi XXI. tv. 13.§ -a teljes mértékben kicserélődik és helyébe a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatkörébe tartozó meghatározások kerülnek az alábbiak szerint: - dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, -

egyetértési

jogkört

gyakorol

a vidékfejlesztési

stratégiák,

akciók

jóváhagyását

megelőzően, 2014. november

12

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek - a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, - elláthatja a

helyi akciócsoportok, a

közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett

szervezetek munkaszervezeti feladatait, - a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, - összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, - külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, - nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, -

ösztönzi

a települési

önkormányzatok

összefogását

vidékfejlesztési

programok

kidolgozására és megvalósítására, - a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. A módosítás következtében a Tftv. 13. §-a egy alponttal (13/A. §) is kiegészül, mely szerint: -

megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel

-

a megyei önkormányzat a 11. § (1) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontjában, a 11. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, a 12. § (1) bekezdés a) és d) alpontjában meghatározott feladata végrehajtása érdekében önkormányzati rendeletet alkot.

2014. november

13

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek - a megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében. - a megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében - a megyei önkormányzat véleményezi települései településrendezési eszközeit, a megyei területrendezési tervvel való összhang megteremtése érdekében.

A törvénymódosítás 9. §-a értelmében az 1996. évi XXI. tv. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: - a megyei önkormányzat és a térségi fejlesztési tanács az a törvényben meghatározott területfejlesztési feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente tájékoztatja a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztert, valamint a területrendezési feladataival összefüggésben a területrendezésért felelős minisztert. A törvénymódosítás 17. § (3) értelmében az 1996. évi XXI. tv. 27. §-a (4) bekezdéssel az alábbiak szerint egészül ki: - felhatalmazást kap a megyei önkormányzat, hogy önkormányzati rendeletet alkosson a területfejlesztési és vidékfejlesztési koordináció részletes szabályairól A fentiekből látszik, hogy a területfejlesztési és területrendezési törvényből a 2013. évi módosítást megelőzően teljesen hiányzó vidékfejlesztési feladatok önálló szerepet kaptak, amelyekkel kapcsolatban országos és megyei fejlesztési dokumentumokban beavatkozási lehetőségeket és ezekhez kapcsolódó forrásokat is azonosítottak. Fontos kiemelni, hogy a Széchenyi 2020 fejlesztési programban már külön operatív program (Vidékfejlesztési Program /VP/) rendelkezik a vidékfejlesztésről, megteremtve annak lehetőségét, hogy ezekhez a fejlesztési elképzelésekhez konkrét pályázati lehetőségek is kapcsolódhassanak. 2014. november

14

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 3.

ILLESZKEDÉSVIZSGÁLAT

A

MEGYEI

ÖNKORMÁNYZAT

VIDÉKFEJELSZTÉSI, ILLETVE A MEGYEI ÉS ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI FELADATOK KAPCSOLATÁBAN

3.1.

Megyei

Önkormányzat

vidékfejlesztési

feladatainak

illeszkedése

a

Területfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) és a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) Magyarország 2014-2020 közötti fejlesztési stratégiáját a Széchenyi 2020 program fogalmazza meg, melyben önálló, hangsúlyos szerepet kapott a területfejlesztés is. Ugyanis ehhez az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi megállapodás (PM) kijelöli a 2014– 2020-as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás, a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik, amelyek közül kiemelkedik a jelentős forráskeretekkel rendelkező, a fejlett Közép-Magyarországi régión kívüli összes megyére kiterjedő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP). A 2011. év első felébe elfogadott

Európai

Unió

Területi

Agenda

2020

dokumentumcsomag

stratégiai

iránymutatásul szolgál a tagállamok területi fejlesztési irányvonalaira és az áltata kijelölt prioritások közül az alábbi a vidékfejlesztés kérdése is markánsan megjelenik a TOP területi stratégiai céljaiban (integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, a vidéki és sajátos adottságú régiókban.) A TOP stratégiai céljaihoz kapcsolódó fejlesztési irányok vonatkozásában megjelenik a korábban törvényi szinten is hiányolt területfejlesztés és vidékfejlesztés kapcsolata. Ugyanis a célok között szereplő a hátrányos helyzetű vidéki térségek esetében kulcsszereplő agrár- és élelmiszergazdasági potenciál erősítése és az ezzel összefüggő gazdasági diverzifikáció kibontakoztatása vonatkozásában kiemeli, hogy a TOP-nak a Vidékfejlesztési Programmal komplementer módon kell a helyi vállalkozói aktivitás erősítése és a foglalkoztatás növelése érdekében, a kisléptékű élelmiszer - feldolgozás és kapcsolódó értékesítés fejlődéséhez szükséges önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtésében, a közétkeztetés helyi termékekre épülő megszervezésében és célzott képzési és foglalkoztatási akciók lebonyolításában szerepet vállalnia.

2014. november

15

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Vidékfejlesztés megjelenése a TOP prioritás tengelyében Ezen megállapítás további megerősítést nyer a TOP 1. prioritási tengelyében (Térségi fejlesztés a Foglalkoztatási helyzet javítása érdekében): -

a prioritási tengelyben helyet kap a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatása a Vidékfejlesztési Program vidékfejlesztési akcióival összhangban, azokkal komplementer módon.

-

az intézkedések keretében a TOP forrásokat biztosít a Vidékfejlesztési Program LEADER közösségei által stratégiával megalapozottan ellátott és ahhoz illeszkedő, a város - vidék együttműködést elősegítő, ill. erősítő komplex projektekhez.

-

továbbá az élelmiszer - feldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések finanszírozása az egyes operatív programok közötti lehatárolási egyeztetések után jellemzően az ágazati programok – főként a gazdaságfejlesztési és a vidékfejlesztési program – kompetenciája marad (ebben a területfejlesztési programnak csak kiegészítő szerepe lesz)

TOP és VP (Vidékfejlesztési Program) összekapcsolódása A vidékfejlesztés kérdése nemcsak a TOP-on belül, de azon kívüli kompetenciákban is megjelenik, hiszen a TOP keretében tervezett fejlesztések számos ponton összekapcsolódnak a Vidékfejlesztési Program által finanszírozott tevékenységekkel is. Az agár - és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó tevékenységek alapesetben a Vidékfejlesztési Program hatáskörébe tartoznak ugyanakkor korlátozottan a Terület - és Településfejlesztési Operatív Program is érintett lesz. A kapcsolódási határvonalak tisztázása érdekében a Vidékfejlesztési Program és a TOP lehatárolása tématerülettől függően területi, lakosság szám szerinti és / vagy tematikus fókuszok mentén fog majd történni. 3.2. Veszprém Megyei Önkormányzat vidékfejlesztési feladatainak illeszkedése Veszprém megyei fejlesztési programhoz A 2020-ig tartó fejlesztési időszakra vonatkozóan Veszprém megye stratégiai céljai között szerepel a „Vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának

2014. november

16

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása”, melynek az alábbi – Veszprém megyére is érvényes országos vidékpolitikai célkitűzései vannak: -

Város-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva.

-

Vidéki települések, falvak fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése.

-

Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő

fejlesztése,

erősítése,

foglalkoztatási

szerepének

növelése,

helyi

gazdaságfejlesztése. -

Általános jellemzők által kijelölt vidéki térségek fejlesztése.

-

Speciális táji, környezeti problémák, adottságok alapján kijelölt vidéki térségek fejlesztése.

-

Jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező vidéki térségek felzárkóztatása.

-

Helyi, térségi vidékfejlesztési együttműködések erősítése.

A fenti elemekre épülve a „Nemzeti Fejlesztés 2020” vidékfejlesztés terén - Veszprém megye - relevanciájában az alábbiakat határozza meg: -

Vidéki foglalkoztatás növelése

-

Város – vidék kapcsolatok helyreállítása

-

A vidék gazdaságának több lábra állítása, helyi, térségi gazdasági autonómia erősítés

-

Gazdaságfejlesztési műhelyek, szervezet- és kapcsolatrendszer kialakítása, erősítése

-

A helyi

termelés, feldolgozás

és

fogyasztás összehangolása,

a

gazdasági

tevékenységek, tranzakciók térségen belül tartása -

A vidéki népesség egészségügyi ellátásának fejlesztése

-

A vidéki települések, falvak közösségi szolgáltatásainak erősítése

-

A vidéki települések infrastrukturális fejlesztése, elérhetőség javítás

-

A vidék kulturális és épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fenntartható fejlesztése, a turizmusba való bekapcsolása

-

A vidékfejlesztés szellemi, szemléleti, kulturális megalapozása, tudásátadás

-

A vidékfejlesztés képzési, szakmai bázisainak kialakítása, erősítése

-

Fontos a helyi termelés, feldolgozás és értékesítés összehangolására ösztönző rendszer kidolgozása

2014. november

17

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek -

Lényeges a helyben termelt áruk és szolgáltatások helyi értékesítése adóvonzatainak átgondolása, erős csökkentése, esetleg adómentessé tétele, továbbá a bürokrácia terheinek mérséklése

-

A civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolatainak erősítése, feladatátvállalások ösztönzése

-

A föld és birtokpolitika rendezése

-

A vidékfejlesztés támogatási rendszerének összehangolása (hazai és EU-s források), hogy a lehetséges szinergiák egymást erősítsék

Ezen fejlesztési irányok teljesülésének a vonatkozásában bizonyos megyei önkormányzati feladatkörök jelentősége kiemelkedik, hiszen hidat képeznek a fejlesztési célok és ehhez kapcsolódó faladatok megvalósításának realizálása között. A megyei önkormányzat – többek között: - dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, illetve vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, amely anyagi vonatkozása miatt lehetőséget teremt a célok tényleges megvalósítására vonatkozóan - összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, amely segíthet allokálni a rendelkezésre álló forrásokat, szinergiát teremtve az egyes projektötletek megvalósításában. - a vidékfejlesztési koordinációs és egyéb feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot, amellyel legitimmé válik a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési intézkedései.

2014. november

18

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 4. A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI ÉS BEAVATKOZÁSI

LEHETŐSÉGEI

AZ

EURÓPAI

VIDÉKFEJLESZTÉSI

POLITIKA VONATKOZÁSÁBAN

Veszprém megye vidékfejlesztési feladatait és a beavatkozási lehetőségeket azokra a terültekre kell koncentrálni, amelyek összhangban vannak az országos fejlesztéspolitikai dokumentumon (OTFK), az országos stratégiai programon (Széchenyi 2020) és annak egyes operatív programjain (TOP, VP) kívül az Európai Uniós Vidékfejlesztési Politikával is. Az Európa 2020 stratégiával és a közös agrárpolitika átfogó céljaival összhangban a 2014– 2020-as időszakra szóló uniós vidékfejlesztési politika a következő három hosszú távú stratégiai célkitűzés megvalósítására irányul: -

versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdaságot,

-

gondoskodni kell arról, hogy társadalmunk fenntarthatóan gazdálkodjon a természeti erőforrásokkal, és megtegye az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez szükséges intézkedéseket, valamint

-

kiegyensúlyozott területfejlesztéssel – többek között munkahelyteremtéssel és megőrzéssel meg kell erősíteni a vidéki gazdaságok és közösségek életképességét.

Ehhez kapcsolódóan a Vidékfejlesztési politika 6 prioritást sorol fel, amelyet vidékfejlesztési szempontból országos és regionális szinten is (így a régiókat alkotó megyéknek – közöttük Veszprém megyének - is) szem előtt kell tartani. Az iránymutatás szerint az alábbi 6 prioritásból legalább 4-nek teljesülnie kell: 1) ösztönözni kell a tudásátadást és az innovációt a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; 2) életképesebbé, versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdasági termelés összes típusát, valamint támogatni kell az innovatív agrártechnológiák alkalmazását és a fenntartható erdőgazdálkodást; 3) elő kell mozdítani az élelmiszer-ellátási lánc megszervezését, az állatjólétet és a mezőgazdasági kockázatkezelést; 4) helyre kell állítani, illetve meg kell őrizni és erősíteni kell a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatban álló ökoszisztémákat;

2014. november

19

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 5) ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, és támogatni kell az alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságra való átállást a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdészetben; 6) elő kell segíteni, hogy erősödjön a társadalmi befogadás, csökkenjen a szegénység és lendületet kapjon a gazdasági fejlődés a vidéki térségekben.

E tekintetben a Veszprém megyei önkormányzatnak a feladata lesz, hogy az egyes vidékfejlesztési

prioritásokat

az

országos

Vidékfejlesztési

Programnak

megfelelő

alintézkedési területekre bontsák és az adott alintézkedés célterületén felmerülő szükségletek elemzésével számszerűsített célokat határozzanak meg, amelyekhez a forrásszükségletet is meg kell nevezniük. Ez utóbbi tekintetében fontos kiemelni, hogy a finanszírozást túlnyomó részben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (továbbiakban: EMVA) biztosítja, részben tagállami, illetve regionális forrásokból, esetenként magánberuházásokból kell állni. Az EMVA források felhasználhatósága Magyarország teljes területére vonatkozik, valamennyi NUTS 2 és NUTS 3 szintű régiót lefed. (Ez utóbbit Magyarországon 2014-2020 között a NUTS 3 szintű megyék képezik.) Az EMVA működése 3 fő területre bontható:

1. A mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása1 2. A környezet és a vidék javítása2 3. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése3

1

A mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása alatt, a fiatal mezőgazdasági termelők támogatását, illetve a

mezőgazdaságban termelő humántőke fejlesztését, mezőgazdasági és erdészeti üzemek korszerűsítését és az ezzel összefüggő mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését értjük. Az alap ezen felül támogatja a munkavállalókat azokban a régiókban, ahol jelenős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Mindemellett az alap prioritása kiterjed a mezőgazdasági termékek minőségének fejlesztésére is. 2

A környezet és vidék javításának célja alatt azok a pályázatok kaphatnak támogatást, amik hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez,

különösen azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőket és az erdőgazdálkodókat a vidék és a természeti környezet megóvásának, valamint a természeti erőforrások védelmének és javításának igényével összhangban álló módszerekkel történő földterület-gazdálkodásra ösztönzik. A környezet és vidék javítása szorosan összefügg az ERFA környezetvédelmi kritériumával. 3

Az EMVA 3. tengelye az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése. Ide tartozik

a természeti örökség védelme, a turisztikai tevékenységek fejlesztése, a falvak megújítása és a helyi kezdeményezések ösztönzése.

2014. november

20

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Veszprém megye a Közös Stratégiai Keretről szóló Rendeletben rögzített 2014-2020 közötti regionális besorolás szerint Magyarország – Pest megye kivételével – összes megyéjével együtt a kevésbé fejlett régiók (az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-27 átlagos GDP értékének 75 %-át) közé tartozik. A NUTS3 régiók szintjén meghatározott új város-vidék tipológia szerint túlnyomóan vidéki régiónak minősül. Ebből is látszik. hogy a megye adottságait figyelembe véve, a vidékfejlesztés, valamint a mezőgazdaság eddig

kihasználatlan gazdasági erőforrásokkal

rendelkezik, amelyek

kiaknázása a megye gazdaságának hajtómotorját jelentheti. 4.1. Hazai vidékfejlesztési Intézményrendszerhez való kapcsolódás A vidékfejlesztési feladatok sikeres végrehajtásához javasolt a szoros együttműködés kialakítása a hazai Vidékfejlesztési intézményrendszer (Földművelésügyi Minisztérium, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat) egyéb szereplőivel. A Földművelésügyi Minisztérium feladatai: 

a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, a többfunkciós mezőgazdálkodás, a vidékfejlesztés valamint a biztonságos és minőségi élelmiszerellátás;



a fenti célokat szolgáló biológiai alapok, agrártermelés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, agrár-környezetgazdálkodás, térképészet és földügy, növény- és talajvédelem, növényés állategészségügy, élelmiszeripar, élelmiszerpiac és élelmiszerlánc-felügyelet;



a vidéki közösségek életminőségének javítása, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, a vidékgazdaság versenyképességének növelése, a vidéki, a helyi gazdaság és társadalom megerősítése, a munka- és megélhetési lehetőségek szélesítése;



a környezet védelmét, a természet megőrzését, a víz- és vízgyűjtő-gazdálkodást, valamint a vízkárelhárítást szolgáló programok, rendszerek és intézmények központi irányítása;



a szellemi infrastruktúrát jelentő kutatás, fejlesztés, innováció, szakoktatás, felnőttképzés feltételeinek megteremtése és irányítása;



a felsorolt területeket érintő kül- és belkapcsolatok, a társadalmi párbeszéd kiszélesítése csakúgy, mint a célok megvalósítását szolgáló jogalkotás.

2014. november

21

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal A Hivatal célja a támogatások jogszabályi előírásoknak megfelelő, az arra jogosult ügyfeleinek határidőben történő kifizetése. Tevékenységét jogszerűen, szabályozottan, hatékonyan, az illetékes felügyeleti szervek, valamint a társadalom elvárásainak megfelelően végzi. Mindezek megvalósítása érdekében biztosítja a szükséges infrastruktúrát és az erőforrásokat, munkatapasztalatát felhasználva közreműködik a vonatkozó jogszabályi környezet kialakításában, a társszervekkel partneri viszonyt tart fent, feladatellátása során a szakértő szervezetekkel együttműködik. Tevékenysége keretében ellátja a támogatások elbírálásával, a jogalap ellenőrzéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó egyéb intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat. Kérelmeket kezel, határozatokat ad ki, kifizetéseket engedélyez és teljesít, helyszíni ellenőrzéseket végez. Feladatai közé tartozik továbbá az információszolgáltatás, adattárolás, jelentéstétel, képzés, ügyfél-tájékoztatás. Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. A cél: a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása. Nem kevésbé fontos továbbá a gyakorlat-orientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviselete. Az MNVH tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból.

A felsorolt intézmények számos ponton találkoznak a megyei önkormányzatokra is vonatkozó vidékfejlesztési feladatokkal, amelyek mindegyikét az Európai Vidékfejlesztési politika irányvonalai hatnak át. Ez az egymásra épülés a megyei önkormányzat beavatkozási területeinek meghatározása esetén megfelelő kiindulópontot jelent a források optimális felhasználása és a kitűzött célok realizálása tekintetében.

2014. november

22

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 4.2. Javasolt beavatkozási lehetőségek A megyei önkormányzat esetében vidékfejlesztési feladatai, a megye társadalmi, gazdasági adottságai, valamint hazai és külföldi példák alapján a következő beavatkozási területek átgondolását, hatékonyságának a megvizsgálását javasoljuk megtenni: Megfelelő működési források esetében javasoljuk, hogy a megyei önkormányzat hozzon létre egy olyan, önkormányzati kertetek között működő Vidékfejlesztési Irodát, amely a megyei

önkormányzat

vidékfejlesztési

feladatainak

(pl.

stratégiák

véleményezése,

összehangolása) operatív végrehajtója lehetne. A szervezet elsősorban a vidékfejlesztési stratégiák és akciók összehangolását végezné, közvetlen kapcsolatot tartana fenn a megye települési önkormányzataival (különös tekintettel a kisebb községekre, falvakra), ösztönözve őket saját stratégiájuk, projektötleteik kidolgozására, különösen a kisebb települések esetében pályázatokat

figyel,

javaslatot

tesz

pályázatok

megírására

alkalmas

szervezetek

kiválasztásában és híd szerepet tölt be a kistelepülések és támogatási rendszer megyei (Közreműködő Hatóság) és országos szervezeti egységei (pl. Földművelésügyi Minisztérium, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat) között, partnerkapcsolatokat épít ki a térség települési között közös projektek létrehozása érdekében, valamint a megyei közgyűlés által rendeletben elfogadott Helyi Akciócsoport szervezeti egységeinek működését összehangolja. Megfelelő működési források esetében javasoljuk továbbá, hogy a megyei önkormányzat hozzon létre egy olyan Közreműködő Szervezeti egységet, amely szorosan együttműködik a Vidékfejlesztési Irodával, és a Vidékfejlesztési források elosztásában fontos szerepet betöltő országos intézményrendszerrel (pl. Földművelésügyi Minisztérium, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) stratégiák véleményezése, összehangolása). A szervezet elsősorban a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források tekintetében látná el a támogatások elbírálásával, a jogalap ellenőrzéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó egyéb intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat. Kérelmeket kezelne, határozatokat ad ki, kifizetéseket engedélyez és monitoring feladatokat tekintetében nyomon követi az egyes fejlesztéseket és helyszíni ellenőrzéseket végez. A megyei önkormányzat a megyei vidékfejlesztés kapcsán erős potenciál bír, hiszen vannak olyan, a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források, amelyekről dönthet. Annak érdekében, hogy ezek a pénzügyi források megfelelő hatékonysággal szolgálják majd a megye vidékfejlesztési céljait, javasoljuk, hogy a megyei önkormányzat meghívásos alapon hozzon 2014. november

23

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek létre egy rugalmas keretek között működő Érdekegyeztető fórumot, ahol a megyei önkormányzat egyfajta moderátor, információ megosztó és a helyi problémákat megoldásában mentor szerepet játszó szereplőként lenne jelen. A fórumban való részvételre meghívást kapna a megye településeinek fejlesztéseiben közvetlenül érdekelt 1-1 tagja (polgármester vagy véleményformálásra

feljogosított

delegáltja),

településenként

1-2

nagyobb

agrár

vállalkozásának képviselője, valamint a megyei Helyi Akciócsoportjainak 1-1 képviselője. Az egyes szervezeti egységek politikai legitimációját a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

rendeletalkotása

szolgáltatná,

olyan

témákban,

mint

a

megyei

Vidékfejlesztési koordinációjában érdekelt szervezeti egységek szervezeti és működési szabályzatának megalkotásával, az egyes szervezetek közötti koordináció részletes szabályairól.

2014. november

24

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 5. ÖSSZEGZÉS

A fentiekből kitűnik, hogy a megyei önkormányzatoknak nemcsak a törvényileg meghatározott terület- és vidékfejlesztési feladatokkal kell számolniuk. Tevékenységük, felelősségük, beavatkozási lehetőségeik e téren is jóval nagyobb komplexitás felé mutatnak (pl. európai Uniós direktívák, vidékfejlesztési intézményrendszer kapcsolódási pontjai). Jelen tanulmány nem hivatott ezt a komplexitást teljes mértékben feltérképezni, mivel a dokumentum egy folyamatban lévő elemző munka részét képezi, amelyhez jelenleg rendelkezésre álló egyes adatbázisok sem véglegesek4. Ahhoz, hogy a feladatokról és beavatkozási lehetőségek hatékonyságáról majd pontosabb képet kapjunk, végleges fejlesztés stratégiai és operatív programokra lesz szükségünk. Ismerve a megye társadalmi, gazdasági adottságait, arra volt lehetőségünk, hogy a jelenleg hozzáférhető információk alapján egy erős kiindulási alapot adjunk a potenciális beavatkozás lehetőségek későbbi, pontos azonosításához. A fenti lista bővebb kifejtésére és hatékonyságának vizsgálatára a tanulmány második részében kerül sor, fenntartva ezzel a lehetőségét az alábbi beavatkozási lista későbbi bővítésének, illetve szűkítésének.

4

A Széchenyi 2020 fejlesztési programcsomaghoz kapcsolódóan még nem rendelkezünk az európai Bizottság által is elfogadott Operatív programokkal. A tanulmány szempontjából releváns Vidékfejlesztési program (VP) még véleményezésre benyújtásra sem került, a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezete pedig bár benyújtásra került a Bizottsághoz, de még nincs elfogadva. 2014. november

25

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek IRODALOMJEGYZÉK EC (1999): az 1260/1999 (VI.21) sz. EK Tanácsi Rendelet: A Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. Council Regulation, Luxembourg. EMORT (2014): Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra” c. dokumentum csomag ESDP (1999) European Spatial Development Perspective: Towards a Balanced and Sustainable Development of the Territory of the EU. Committee for Spatial Development, Luxembourg. ESPON (2006): ESPON 2006 programme. European observation network on teritorial development and cohesion. European Commission Decision C(2003) 7 February 2003, Brussel. ETS (1985): European Charter of Local Self-Government, (15.X.1985). European treaty Series, 122, Strasbourg. Magyar Országgyűlés (1996): 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (1999): az 1999. évi XCII. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (2011): a 2011. évi CXCVIII. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (2013): a 2013. évi CCXVI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyarország Kormánya (2014): Területfejlesztési Operatív Programjának (TOPÖ az Európai Bizottsághoz benyújtott változata Magyarország Kormánya (2014): Vidékfejlesztési Program (VP) az Európai Bizottsághoz benyújtott változata PESTTERV (2013): Veszprém megye területfejlesztési koncepciója.

2014. november

26

2. számú melléklet Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából

A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAINAK KIFEJTÉSE és BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEINEK FELTÁRÁSA amely a Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben (Tftv.) és annak módosításaiban meghatározottak figyelembe vételével készült

II. rész

2015. február

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT VIDÉKFEJLESZTÉSI FELADATAI BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK Készítők:

…… ….. Besze Tamás Levente Tóth Anett Krisztina

2015. február

2

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek

TARTALOM

2015. február

1. BEVEZETÉS …...………………………………….………………..…………. 4 2. BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK – VERSENYKÉPESSÉGI MEGKÖZELÍTÉS ………………..………………………………………….…... 7 2.1. A versenyképesség fogalmi meghatározása ……………………….…………. 7 2.2. A területi versenyképesség vizsgálati lehetőségei ,,,,,,,…………….………… 11 2.3.A beavatkozási lehetőségek irányai …………….,,,,,,,…………….………….. 20 2.4.Összegzés ……………………………………….,,,,,,,…………….…………. 24 3. BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK – OPERATÍV PROGRAMOK SZINERGIÁJA ………………..………………………………………….………. 26 3.1.Hazai intézményi rendszer felépítése és vidékfejlesztési feladatai ……………. 26 3.2.Beavatkozási lehetőségek – Vidékfejlesztési Operatív program prioritásai …. 30 4. BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK – KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK .. 33 4.1.Általános természeti és társadalmi adottságok …………………...…………… 33 4.2.Mezőgazdaság …………………………………………………………….…… 35 4.3.Környezeti adottságok értékelése …………………..…………………….…… 37 4.4. Összegzés…………………..……………………………………………....….. 38 5. BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK – HAZAI ÉS NEMZETKÖZI ESETTANULMÁNYOK TÉRSÉGI GAZDASÁGI MODELLEKRE ..……… 41 5.1.Példa relatíve magas jövedelmi szint elérésére (Olmos és Tóth Kft. tevékenysége) …………………………………………………………………..….. 41 5.2.Rövid ellátási láncok: Tojásértékesítés (Youtyuk, Veszprém megye) ………. 43 5.3.Sikeres és sikertelen térségi összefogások: A dán szövetkezeti modell és a Mórakert …………………………………………..…………….……………..….. 46 5.4.Összegzés ………………………………………………………….………….. 52 IRODALOMJEGYZÉK ……………………………..…………………………... 54

2015. február

3

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 1. Bevezetés Az elmúlt években a városok, városhálózatok és vidéki térségeik vizsgálata közben rengeteg megoldásra váró kérdés merült fel, nemcsak hazánkban, de összeurópai szinten is. Többek között ilyen a napjaink területfejlesztési koncepciói között egyre inkább alakot öltő, kiegyensúlyozott, többpólusú európai tér megvalósításának és a város-vidék kapcsolatának kérdése is. Köztudott,

hogy

a

magyar

településhálózat

strukturális

és

egyben

funkcionális

hiányosságokkal küszködik, ami a globális versenyben igen megnehezíti az ország megfelelő pozicionálását. A problémának alapvető történelmi gyökerei vannak: a XX. század első felében az ország területének többszöri változása, majd ezt követően a szocialista világrendbe való beilleszkedés alapjaiban gátolta a policentrikus településhálózat kialakulását, amely a mai regionális gazdaságtan ismérvei alapján a kiegyensúlyozott térbeli gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen. Erős térségi központok nélkül a vidék fejlődése sem lehetséges. S bár elmélet elméletet követett, kezdve a trianoni békeszerződés kritikája kapcsán Teleki Pál által megfogalmazott (és gyorsan elterjedt) tájelmélettől (1920-as évek) Magyari Zoltán közigazgatási reformelképzelésein keresztül (1930-as évek) az ország monocentrikus térszerkezetének megszüntetésére irányuló Országos településhálózat-fejlesztési koncepció megalkotásáig (1971), a negatív térbeli hatásokra végleges megoldást jelentő politikai és gazdasági válaszlépéseket mind a mai napig nem sikerült megtenni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a monocentrikus térszerkezettől pozitív elmozdulást elősegítő intézkedések idáig nem történtek, azonban ezek csak részeredményeket szültek. Ezt erősíti Somlyódiné Pfeil Edit (2006) egy kissé jövőbelátó megállapítása, aki az Országos területfejlesztési koncepció (OTK) és Országos fejlesztéspolitikai koncepció (OFK) elfogadása után1, de még az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) elfogadása előtt azon véleményének adott hangot, hogy bár a versenyképességi pólusoknak az ÚMFT-be való beépülése nagy fegyvertény, valódi szerepkörük megtalálása és eredményes működtetésük nem lesz könnyű feladat. Az ÚMFT (2007) szerint hosszú távú fejlesztési célok (a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés) elérése a fejlesztési pólusként megjelölt városok gazdasági növekedéshez való hozzájárulásával, policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer segítségével valósítható meg. A hosszú távú, kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához ugyanis szükség van 1 Az OTK 96/2005 (XII. 25.) és a 97/2005 (XII.) elfogadásával a magyar területfejlesztési politikába hivatalosan is bekerültek a policentrikus területfejlesztés egyes elemei.

2015. február

4

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Budapest gazdasági túlsúlyának ellensúlyozására és az ország monocentrikus szerkezetének feloldására, amit funkcionálisan kijelölt városok technológiai innovációra épülő, kiemelt fejlesztései révén kívánnak megalapozni. Ez az elképzelés azonban Somlyódiné Pfeil (2006) megérzése szerint az ÚMFT tervezési és későbbi társadalmi egyeztetési szakaszában meggyengült. Hathatósan nem tudott megvalósulni Budapest és Pest megye gazdasági súlyának csökkentése, mivel az ehhez szükséges regionális pólusközpontok nem kaptak megfelelő segítséget. A policentrikus területfejlesztés regionális bástyáinak hiánya pedig lehetetlenné tette a helyi városi és vidéki érdekek alulról szerveződő érvényesülését. Bár a hazai fejlesztéspolitikának nagy hibája olyan gazdaságélénkítő folyamatoknak - mint például a klaszteresedés - felülről kiinduló generálása, amelyek valójában alulról felfelé történő tervezés mellett fejlődnek ki igazán, mégis a versenyképességi pólusok aktuális kijelölése nem tűnt elhibázott döntésnek. A probléma a kijelölt központok támogatási szándékának meggyengülése okozata. A kijelölt öt nagyváros (Győr, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc) ugyanis – lakosságszám, 1 főre jutó GDP, elérhetőség, kapcsolati rendszerek értékelése alapján – a leginkább alkalmas arra, hogy hazai szinten a térségükre gazdaság- és vidékfejlesztési hatást gyakoroljanak, és hazai gazdasági potenciáljuk révén elérjék a nemzetközi városhálózatba való bekapcsolódást is és elősegítsék a vidéki térségek mezőgazdasági potenciáljának más nemzetközi agrártérségekkel való kapcsolati hálójának (pl. értékesítési láncok) kialakulását. A következő Európai Uniós programozási időszakra építő Széchenyi 2020 program csomag azonban új reményt adhat, hiszen a fejlesztési alapelvek között nagy hangsúlyt kapott a Közösség vezérelt Helyi Fejlesztések (ún. CLLD), azaz az alulról építkezés szerepe, illetve a tervezett 2014-2020-as Operatív programok különálló helyet kapott a Vidékfejlesztés is (Vidékfejlesztési Program /VP/). E

bevezetőnek

szánt

gondolatokkal

azt

kívántuk

érzékeltetni,

hogy

a

Megyei

Önkormányzatok bármilyen eszközökkel is kívánják a térség vidékfejlesztését ösztönözni összhangban az Európai Uniós Területfejlesztési fejlesztési irányelvekkel -, ez akkor lehet csak sikeres, ha a térség (jelen esetben a megye) teljes egészét magába foglaló megyei önkormányzati beavatkozási lehetőségek felelőseinek különböző térségi pólusokat (településeket, különböző székhelyen lévő intézményeket) neveznek ki. Ahhoz pedig, hogy a beavatkozási eszközök minél szélesebb spektrumot fogjanak át, ezeket érdemes több szempontból is megvizsgálni. Az előzetes elemző anyagok, illetve a megyei

2015. február

5

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek önkormányzat

munkatársaival

folytatott

személyes

megbeszélések

alapján

arra

a

következtetésre jutottunk, hogy a megyei önkormányzat vidékfejlesztéssel kapcsolatos beavatkozási lehetőségeire 4 dimenzió mentén teszünk javaslatot: -

versenyképességi szempontú vizsgálatok

-

a Széchenyi 2020 tervezett Operatív programjainak összevetése

-

a megyei természeti és társadalmi adottságai

-

nemzetközi és hazai esettanulmányok

A fenti vizsgálati szempontok természetesen szubjektívan lettek beazonosítva, melynek kapcsán arra törekedtünk, hogy ezek hűen tükrözzék a Veszprém Megye adottságait és a Megyei Önkormányzat munkatársaival folytatott közös eszmecserék konklúzióit. A javaslatok ezért újabb információk, véglegesített dokumentumok (pl. jóváhagyott Operatív Programok) esetében átdolgozhatóak, illetve új nézőpontok szerint kiegészíthetőek..

2015. február

6

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 2. Beavatkozási lehetőségek – Versenyképességi megközelítés Mielőtt javaslatot tennénk a Veszprém megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai és beavatkozási területei vonatkozásában, pár szóban érdemes kitérni, hogyan is értelmezhető a fejlesztés, fejlődés? Van e erre kialakult definíció és módszer? Ennek kapcsán azért is érdemes foglalkozni a Bevezetőben már említett policentrikus városhálózatokkal, mert vonatokozásukban a versenyképességet számos tanulmány újszerű megközelítésben értelmezi: már nem egyszerűen városok, hanem környező vidéket is magába foglaló városrégiók gazdaságfejlesztési- és versenyképességi fontosságára helyezik a hangsúlyt. A kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat kialakításának célját, az európai területfejlesztési törekvések egyik alappilléreként 1994. évi első német elnökség idején a területrendezésért, építésügyért és városépítészetért felelős német Szövetségi Minisztérium dolgozta ki (Somlyódiné Pfeil 2006).

Az utóbbi tíz évben az Európai Unió regionális

politikájában a kiegyensúlyozott, többpólusú területfejlesztési elvek egyre több figyelmet kaptak. Az 1999-ben elfogadott, az Európai Unió területfejlesztési alapdokumentumaként kezelt Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP - European Spatial Development Perspective) tagállamok számára megfogalmazott ajánlásai szerint - többek között elsősorban egységes, policentrikus város-hálózat kialakításával érhető el az, hogy az Európai Unió területe a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés felé haladjon (ESDP 1999). Az ajánlások érvényesítéséhez szükséges vizsgálati eredmények alapját – az ESDP-hez szervesen kapcsolódó kutatási hálózat - ESPON 2013 elnevezésű programja is olyan kutatási témákkal vitte

tovább, mint 2008. évben az elsők között kiírt, „Városok és agglomerációk:

funkcionalitásuk és fejlesztési lehetőségeik az európai versenyképesség és kohézió szempontjából” címet viselő alkalmazott kutatási projektekre vonatkozó felhívás (ESPON 2007). ebben is hangsúlyos szerepet kapott a gazdasági és térségi fejlődés egy lehetséges mérése, a versenyképesség faktorainak meghatározása. 2.1.

A versenyképesség fogalmi meghatározása

A verseny az egyik legfontosabb közgazdasági fogalom, amelyben a globális folyamatok térbeli vetületét leíró globális-lokális paradoxon a határtalan piaci versenyt és egyben a vállalati versenyelőnyök forrásainak térbeli koncentrációját jeleníti meg (Lengyel 2003). A

2015. február

7

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek fogalom értelmezése azonban nem könnyű feladat, melyet Michael E. Porter véleménye is megerősít. Ugyanis a nemzetek versenyképességével foglalkozó könyvében a kutatási eredményekkel kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: „ … ami világossá vált számunkra az, hogy … nincs egy általánosan elfogadható definíció a versenyképességgel kapcsolatban” (Porter 1998, 22). A hagyományos felfogás szerint a versenyképesség a termelékenységgel áll szoros kapcsolatban, de mégsem azonos vele. A termelékenység csak a múlttal és a jelennel foglalkozik, míg a versenyképesség fogalma két dolgot hordoz magában: az adott pillanatig elért (múlt és jelen) fejlettségi szintet és a jövőbeni helytállásra való képességet, illetve a jövőbeni fenntarthatóságot (Lengyel 2003). Az Európai Unió dokumentumaiban a versenyképesség egységesen elfogadott definíciója először a hatodik periodikus jelentésben került meghatározásra: „a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szinttartós létrehozására, miközben a nemzetközi versenynek ki vannak téve” (EC 1999, 75. o, Lengyel 2000, 974, o.). Az Európai Unió bizottsági anyagai, valamint a szakértők többsége is erre a fogalomra támaszkodik, amikor versenyképességről beszél. Ennek elsődleges oka az, hogy a közgazdászok által elvárt termelékenység mellett az Európai Unióban a foglalkoztatottság növelése is kiemelt cél (Lengyel 2000), s az egységes definíció mindkettőt magában foglalja. A definíció előnye, hogy igen széles körben értelmezhető, hiszen a vállalatoktól a régiókon át kiterjed egészen a nemzetek feletti régiókra is. Tartalmazza továbbá a globalizáció egyik legfontosabb kihívásának, a nyitottságnak a kritériumát is. A fogalmi megközelítés ezen felül kényelmes, hiszen két mérhető közgazdasági kategóriát emel ki: a jövedelmi és a foglalkoztatottsági szintet (Lukovics 2007). Ezt a fogalmat az Európai Unión belül egységes és elfogadható meghatározásnak tekintik, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ugyanazon kritériumokat lehet alkalmazni az egyes szereplőkre és versenytípusokra. Versenyképesség területi dimenziója: „rivalizálás” és „sikeresség” Az Európai Unió regionális politikájában egyre fontosabb cél a kiegyensúlyozott, többpólusú területfejlesztés megvalósítása, melynek kapcsán a kohézió és a felzárkóztatás egyik legfontosabb eszközének a versenyképesség javítását tekintik (Fenyővári-Lukovics 2008). A feladat azonban nem könnyű, hisz a cél megvalósítása folyamán már az „eszköz”

2015. február

8

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek megragadásánál akadályba ütközünk. Több szakirodalomban ugyanis – a verseny helyes fogalmi meghatározásán túlmenően – kérdésként merül fel, hogyan értelmezhető a verseny területi egységekre, azaz területek versenyezhetnek e egymással? Krugmann (1996a, 1996b) szerint a verseny igazából vállalati kategória és félrevezető lehet a versenyképességnek területi vetületéről beszélni, mert olyan földrajzi egységek, mint például a városok és városrégiók nem végeznek olyan üzleti tevékenységet, ahol ezt értelmezni lehetne. A DTI (1998) tanulmánya ezt a véleményt megerősítendő a versenyképességet azzal a készséggel azonosítja, hogy egy adott vállalat a megfelelő terméket vagy szolgáltatást, a megfelelő áron, a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben előállítsa, azaz a fogyasztói igényeket hatékonyabban elégítse ki, mint versenytársai. Ennek értelmében a verseny elsősorban üzleti tevékenységekre értelmezhető, amelyek inkább köthetőek vállalatokhoz, sem, mint területi egységekhez. A verseny területi értelmezésének további problémája, hogy a klasszikus versenyfogalom a zérusösszegű eredményt foglalja magába, ami azt jelentené, hogy egy területi egység (pl. régió) csak úgy válhat sikeressé, ha egy másik egyidejűleg hátrányba kerül (Lengyel 2003). Ezek szerint a versenyzés nem tekinthető hatékonynak, mely szemben áll azzal a megállapítással, hogy a kiegyensúlyozott területfejlesztés hatékony eszköze lehet a versenyképesség javítása. Krugman (1994) szerint olyan területi egységek, mint a régiók között így versenyről nem, hanem csak egyfajta rivalizálásról beszélhetünk. Ez a megközelítés egyezik Michael E. Porter ’90-es évek elején tett megállapításaival, miszerint a verseny helyett érdemesebb a termelékenység fogalmával megfogni a területi egységek közötti rivalizálást (Lukovics 2007). Így a vállalatoknál a versenyt a piaci versenyben való helytállással, míg területi egységeknél a nemzetközi versenyben való ”sikerességgel” azonosítják be. Ez a fajta ”rivalizálás” pedig sokkal jobban hasonlít a sportversenyek esetében tapasztalható vetélkedéshez, ahol a legjobban teljesítő versenyzők győznek, de a többi versenyzőt – a győzelemről való lemaradás lelki fájdalmain kívül – visszafordíthatatlan hátrány nem éri, újra indulhatnak a következő versenyben (Lukovics 2007). A területi rivalizálás kapcsán azonban különbséget kell tenni országok közötti és azokon belül egységek versenyjellegű szituációi között. Míg az előbbiek esetében a komparatív előnyök játszanak fontos szerepet, addig az utóbbiaknál az abszolút előnyök bírnak jelentőséggel (Lengyel - Rechnitzer 2004, Lukovics 2007). Porter szerint nemzetgazdaságok szintjén azért tudnak érvényesülni a komparatív előnyök, mert elegendő nagyságú a kritikus tömeg, valamint a legtöbb gazdasági ágazat piaci 2015. február

9

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek igényeihez alkalmazkodik a felvevőképességük (Fenyővári - Lukovics 2008). Porter szerint a komparatív előnyök elmélete továbbra is érvényes bizonyos megközelítésből, viszont a globális gazdasági jelenségekből kifolyólag a továbbfejlesztésre van szükség, amelyet a kompetitív előnyök elmélete ír le. Ebben új tényezőket rendszerezve a nemzeti jólétet nem a meglévő (komparatív) tényezőktől, hanem az ország gazdaságpolitikájától és a vállalati versenystratégiáktól teszi függővé (Lengyel 2003). A területi versenyt elfogadó álláspontok közül az IMD World Competitiveness Yearbook2 emelkedik ki, amely évente közli az országok versenyképességi rangsorát. Az IMD szerint a nemzetek közötti verseny kialakulása az életszínvonal fenntartása és növelése érdekében alakult ki, valamint a globális piacok nyitottsága miatt, ahol érvényesül a tőke és a javak és szolgáltatások szabad áramlása (Lengyel 2003). Ennek fényében Lengyel (2003) a területi versenyképességgel kapcsolatban a következőképpen fogalmaz: a területi versenyképesség „ … egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik és célja a régióban, városban élők jólétének növelése regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni explicit vagy gyakrabban implicit módon” (Lengyel 2003, 153.o.). Ezek szerint a területi versenyképesség létező közgazdasági kategória, amely során az adott területi egységeknek olyan üzleti környezet kell kialakítaniuk, amely az innovatív, magas hozzáadott értéket képviselő vállalati tevékenységek helyi letelepedését segíti elő3. Ez természetesen hozzájárul az üzleti kapcsolatok hálózatosodásán keresztül a térség gazdasági fejlődéséhez, és ezáltal magas foglalkoztatottsági szint mellett kimagasló jövedelmi szintet és magas életszínvonalat eredményez az ott élők számára. A területi verseny ezen dimenzióban való értelmezése többségében elfogadottá vált, melynek értelmében - Porterhez hasonlóan, aki későbbi munkáiban versenyképesség alatt a termelékenység magas szintjét és növekedési ütemét értette - a területi egységeknél is a termelékenység vált ez egyik legfontosabb, de nem az egyetlen mutatóvá (Gardiner et al 2004, Lengyel 2000).

2.2. 2 3

A területi versenyképesség vizsgálati lehetőségei

Az évkönyvet a Lausane-i International Institite for Management Development (IMD) 1987-től évente adja ki

Maleczki (2002) arra a megállapításra jutott, hogy a területi versenyben az országon belül a szűkösség két alapvető tényezőre vezethető vissza: a speciális szakértelmet igénylő befektetésekre és a tehetséges szakemberekre. Annak érdekében, hogy a városokban munkahelyet teremtsenek és magas jövedelemszintet érjenek el a települések a jövedelmező cégek helyben történő letelepedéséért versenyeznek úgy, hogy kedvező üzleti környezet kialakításával vonzóbbá váljanak az egyébként szűkösen rendelkezésre álló befektetők szemében (Lukovics 2007).

2015. február

10

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek A területi versenyképesség létezésének elismerése maga után vonja a kérdést, hogyan lehet elemezni helyesen a területi alapon folyó versenyt? Számos kísérlet született e versenytípus megfelelő modellezésére, de csak kevés vált elfogadottá. Az elismertséghez mindenekelőtt fontos volt, hogy az egyes modellek valamilyen módon kapcsolódjanak az Egyesült Államok Versenyképességi Tanácsa által a területi versenyre vonatkozóan megalkotott standard versenyképességi fogalomhoz, amely szerint korrekt vizsgálati eredményekhez akkor juthatunk, ha a tényleges gazdasági teljesítmények (pl. nemzetközi piacokon értékesíthető (azaz versenyképes) termékek előállítása) mellett olyan tényezőket is vizsgálunk, mint a lakosság jóléte, életszínvonal emelkedése (Lengyel 2003). A hagyományos közgazdasági irányzatok versenyképességgel kapcsolatos vizsgálataikban általában nem vizsgálják a társadalmi-gazdasági különbözőségeket, hanem tisztán a gazdasági teljesítményt (outputot) állítják a fókuszba. Azonban számos olyan input-, illetve gazdaságon kívüli tényező is létezik, amelyeket azért érdemes releváns elemként kezelni, mert például területi versenyképességi vizsgálatok esetén felszínre hozhatják az adott területek közötti különbségeket (Lukovics 2007). A területi versenyképesség regionális vonatkozásaiban alapvetően számos modellt alkottak, amelyek többféle megközelítésben vizsgálják ezt a kérdéskört. Az ismertebbek és elfogadottabbak közül kiemelhető Budd és Hirmis RCC (Regional Compatitiveness Capacity) modellje, a Cambridge-i egyetem kutatócsoportjának ”competitiveness hat” (versenyképességi cilinder) elemzési modellje, a ”versenyképességi fa” vagy Lengyel (2000) piramis modellje. Mindegyik modell megegyezik abban, hogy a területi versenyképesség fentebb említett, általános definíciójához kötődően, a korábbiaknál szélesebb aspektusban, több tényező egymásra hatását vizsgálva jut el a végkövetkeztetésekhez. Budd és Hirmis (2004) publikálta először a regionális versenyképesség értelmezését a korábbiakhoz képest jóval tágabb értelmezésben. Tanulmányukban az ún. RCC-modell segítségével a regionális versenyképességet többféle vetületben (komparatív és kompetitív előnyök, X-hatékonyság, agglomerációs előnyök) és ezek kombinációjában vizsgálták. A modellben az X hatékonyság elméletét4 használták fel a komparatív és kompetitív előnyök és kapcsolt

elemeik

integrálására.

A

modell

végkövetkeztetése

szerint

a

területi

versenyképességben inkább az abszolút előnyök játszanak fontos szerepet, hisz a valóságban nemlétezik olyan piac, amely minden egyes szereplő számára megfelelő helyet biztosítana a nemzetközi munkamegosztásban. Az abszolút előnyök kiaknázásában az lesz a mérvadó, hogy 4

X-hatékonyság: Egy vállalat lényegében akkor tekinthető X-hatékonynak, ha inputjai minimalizálása során maximalizálja az outputját. 2015. február

11

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek az adott területi egység el tudja e érni azt a kritikus tömeget, amellyel már versenyképes lehet a piacon (Lukovics 2007). Az angol szakirodalomban csak ”competitiveness hat”-nek nevezett, Cambridge-i egyetem kutatócsoportja által kidolgozott modell a gazdasági eredményeken kívül más egyéb tényezőket is bevon a területi versenyképesség elemzésébe (Martin et al 2005). A modell a jól ismert gazdasági eredmények vizsgálatán (pl. GDP/fő) túlmenően olyan tényezőket is indikátornak tart, mint munka, tőke, föld vagy például az üzleti környezet, társadalmi tőke, infrastruktúra, innovációs készség. Ez előbbi modellekhez hasonlóan a versenyképességi fa is szakít a korábbi hagyományokkal és nem kizárólag a gazdasági eredményeket (outcomes) tekinti a területi versenyképesség egyedüli meghatározóinak. A modell komplexen, több tényezőt vizsgál, amelyben az egyes elemek egymásra hatása és egymásra épülése igen meghatározó. Ezen túl menően a korábbiakhoz képest újdonság, hogy a Jaan Maarten de Vet vezette kutatócsoport organikus modellje felveti a versenyképesség ciklikus változásának lehetőségét (de Vet 2004). Eszerint a versenyképességet olyan „gyökér” elemek határozzák meg, mint a tehetség, innováció, kapcsolatok és vállalkozói készség, amelyen egy szilárd termelékenységi struktúra növekedhet, mely folyamatnak a gyümölcse többek között a magas foglalkoztatottság és jövedelem mellett az egészséges, kulturált környezet és társadalmi jólét lehet. A folyamat ezzel természetesen nem zárul le, hiszen a „learatott gyümölcsök” milyensége visszacsatolásként meghatározhatja a folyamat újratermelődésének a minőségét is. Az előbbiekhez hasonlóan a regionális versenyképesség piramis modellje is a területi versenyképesség általánosan elfogadott definíciójából indul ki, azaz két jól mérhető tényező, a jövedelem és a foglalkoztatottság áll a középpontjában (Lengyel 2000). A modell centrumában versenyképességi fához hasonlóan a jólétet szimbolizáló életminőség áll, amelynek színvonalát a

regionális

jövedelem,

valamint

az

ezt

meghatározó

munkatermelékenység

és

foglalkoztatottság befolyásolja. A piramis modell alapjait képező ún. „sikerességi faktorok”5 pedig az Enyedi György által a városok sikerességét meghatározó 10 tényezővel mutat rokonságot (Lukovics 2007). A modell komplexitását jelzi, hogy egyaránt kiterjeszthető vállalatokra és jól beazonosítható területi egységekre is, valamint vizsgál jelenlegi (pl. munkatermelékenység) és jövőbeni (innovációs kultúra) versenyképességi állapotot meghatározó elemeket is.

5

A 8 sikerességi faktor leginkább olyan input tényezőknek feleltethetőek meg, amelyek szoros kapcsolatban vannak egymással, így együttesen határozzák meg az adott vállalat vagy területi egység versenyképességét. 2015. február

12

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Nemcsak

a

piramis

modellnek,

de

általánosságban

vett

elemzési

helyzeteknek

alapkövetelménye, hogy a vizsgált egység beazonosítható legyen. A régiókra vonatkozó meghatározások közül ennek a feltételnek a regionális tudomány három tradicionális, Benko (1999) és Maleczki (1997) által meghatározott régiótípusa közül a politikai régiót (political region), másképpen közigazgatási-statisztikai régió felel meg leginkább. Ebben az esetben a régiós lehatárolás közigazgatási, területi tervezési és információgyűjtési (statisztikai) szempontokat helyez előtérbe, több esetben így az ország adminisztratív területi beosztásának egyik szintjét képezi. Ilyen politikai-adminisztratív szempontú területi beosztásnak tekinthető például az elsősorban statisztikai és területfejlesztési célból létrehozott nómenklatúra, az EU úgynevezett NUTS rendszere (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques), amelyben a régió kifejezése gyűjtőfogalomként szerepel. Így adódik a kérdés, hogy olyan területi egységekre - mint városok, melyek határai az utóbbi évtizedekben újabb értelmezést nyernek vagy a városrégiók, amelyek azonosításával kapcsolatban nincsen világos egyetértés - versenyképességére milyen mérési lehetőségei adódhatnak? Van e egyértelmű konszenzus a vizsgálati módszerek vonatkozásában? A városok versenyképessége A globalizációnak köszönhetően a verseny kiteljesedett. Ahhoz, hogy a városok ebben a vetélkedésben sikereket érjenek el, számukra is szükséges azonosítani azokat a tényezőket, amelyek versenyképességi előnyöket jelentenek. Az utóbbi években tapasztalatai azt mutatják, hogy valódi, fenntartható fejlődést azok a térségek tudnak felmutatni, amelyek tudásalapú gazdaságfejlesztésben gondolkodnak (DTI 1998). Azt, hogy ekkor milyen jellegű tudásra helyeződik a figyelem, persze több tényező is befolyásolja (OECD 1995)6. Ami biztos, hogy bármiféle tudásról is van szó, a tudás bázis növelésének leghatékonyabb módja a kutatás-fejlesztés (röviden: K+F) típusú fejlesztések ösztönzése. Malecki (1997) lineáris modellje a kutatás-fejlesztést, mint tudást generáló eszközt írja le, amely elősegíti az innováció alapú fejlődési útvonalak meghatározását. A kutatás-fejlesztés tehát alapvetően a versenyképesség alapkategóriáit (úgymint jövedelem, munkatermelékenység és foglalkoztatottság) meghatározó innovációt, új technológiák és új termékek bevezetését jelentő tényező. Ezen tényező támogatásának célja a K+F eredményeinek vállalati versenyelőnyökben való elterjedése, a több terület egyidejű 6

Az 1995. évben megjelent „Industry and technology, scoreboard of indicators” címmel megjelent kiadványa a tudás bázison alapuló fejlesztéssel kapcsolatban 4 féle tudástípust azonosít be: technológiai, fogyasztói ismereteken alapuló, humán tőke és a termelés pénzügyi inputjaihoz kapcsolódó tudást.

2015. február

13

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek fejlesztését megába foglaló innovációs kultúra megteremtése (Lengyel 2003). A városok globális versenyképessége így jórészt a helyi vállalkozások innováció adaptációs képességében és saját kutatásokra alapozott fejlesztésekben rejlik. Ez hosszú távon olyan üzleti sikereket jelenthet, melyek a régiók és városok valódi versenyképességét jelentő magas foglalkoztatottsági rátát, gazdasági nyitottságot és - a lakosság széles rétegeire jellemzően - az egy lakosra jutó jövedelem tartósan magas szintjét eredményezik (Lengyel – Rechnitzer 2000). Ezért is bír nagy jelentőséggel a Magyar Kormány által 2014. novemberben elfogadott Intelligens szakosodási stratégia (S3), amely egy új típusú, KFI folyamatok hatékonyabb támogatását lehetővé tevő, ezáltal a térségek (nemzetek, régiók vagy megyék) tudásalapú gazdasági fejlődését célzó stratégia. Az S3-ban kiemelt hangsúlyt kap az ún. Entrepreneurial Discovery Process (EDP). Ez azt jelenti, hogy a helyi szereplők a térségi gazdaság és társadalom változásainak folyamatos és módszeres érzékelésével és elemzésével, az érintettek széles körének aktív részvételével, vállalkozói szemmel, kockázatokat vállalva hozzanak meg a térség szempontjából tartós fejlődést eredményező, a jövő innovációival kapcsolatos jelenbeli döntéseket. Persze a kutatás-fejlesztésen kívül a városok eredményes szereplésére ezen kívül más tényezők is hatással vannak. A városok sikerességével foglalkozó tanulmányában Enyedi (1998) 10 olyan tényezőt határoz meg, amelyek a sikerességet alapvetően befolyásolják. A tényezők között természetesen ugyancsak szerepel a tudásalapú gazdasági tevékenységek és a kutatás-fejlesztésekből kiinduló innovációs képesség. A tényezők összessége arra enged következtetni, hogy a város versenyképességét legjobban egy olyan tudásalapú, innovatív, gyors információ-áramlást biztosít és a változásokra rugalmasan reagáló környezet segíti elő, amelyhez az alapot a város lakóinak szellemi tőkéje, tudáskészlete adhatja. Enyedi szerint az ilyen alapon végbemenő fejlődés eredményeképpen növekvő előállított jövedelem jelentős része helyben marad újabb (akár munkahely teremtő) befektetésekre, a vállalkozói és személyi jövedelemre, adók formájában városműködtetésre és fejlesztésre (Enyedi 1998). A befektetések révén emelkedő életszínvonal és a településfejlesztésnek köszönhetően kialakuló élhetőbb városi környezet pedig nyilvánvalóan visszahat az identitás-tudat helyi szintű erősödésre. A város sikerének közösségi megélése pedig további alapot szolgáltat a versenyképesség életben tartására, amelyért nap, mint nap újra meg kell küzdeni. A város versenyképességét tehát alapvetően meghatározó tudás-bázis kialakulása azonban nehézségekkel teli folyamat. A tudás generálása, azaz kutatás-fejlesztés révén új technológiák, termékek kifejlesztése, valamint ezek széles körben való elterjesztése igen költséges folyamat. Egy adott ország - és lokális szinten a városi – fejlesztéspolitikáját 2015. február

14

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek meghatározó kormányzati fejlesztési stratégiáknak a térség versenyképességének növelésével kapcsolatban kiemelt jelentőséggel bírnak. Ugyanis olyan fejlesztési programokkal kell, hogy segítsék a gazdaság szereplőinek a működését, amelyek tudásbázis kialakulását a magánszektornak fejlesztésekhez kapcsolódóan nyújtott támogatásokkal (adócsökkentés, kormányzati megbízások stb.) stimulálják (Lever 2002)7. Az utóbbi években azonban a települések versenyképességével kapcsolatban kérdésként egy új dimenzió került előtérbe: a városok versenyképességét

előmozdító fejlesztési

programoknak valóban csak a városokra vagy a települések széles kapcsolatrendszerrel hozzájuk tartozó terültekkel együtt, ún. városrégiókra összpontosítsanak. Új területi egység a versenyképességi elemzésekben: a ”city region” (városrégió) Az Európai Unió regionális fejlesztéspolitikájában az utóbbi években kulcsszerepet játszó városok jelentőségének növekedése Green – Tracey – Cowling (2007) 22 tanulmányt felölelő vizsgálata szerint többek között abban keresendő, hogy a település határok értelmezése rugalmasabbá vált. A városokat önmagukban lehatárolni ugyan nem nehéz, bár számos aspektusból közelíthetjük meg a kérdést. A legalapvetőbb meghatározás szerint a várost közigazgatási határai szerint és ezen felüli azzal a területtel azonosíthatjuk, amelyre a szolgáltatásuk kiterjed (Green – Tracey – Cowling 2007). Egy másik megközelítésben Frey és Zimmer (2001) a városokat 3 alapvető tulajdonság alapján jellemezi: a település lakosságának száma és népsűrűsége (ökológiai elem); a település - alapvetően nem mezőgazdasági tevékenységekre épülő - gazdasági arculata; a lakosság városias karaktere (társadalmi elem). Az utóbbi években azonban ezeket a tulajdonságokat szélesebb aspektusban kezdték vizsgálni, hisz a gazdaságfejlesztés szempontjából kulcsterületeknek értelmezett városi terek egyre inkább gazdasági-társadalmi kapcsolatokkal átszőtt agglomerációkká, illetve ”városrégiókká” kezdtek válni. Ebben az esetben azonban problémát okoz, hogy míg a közigazgatási határai szerint a város jól lehatárolható területi egységet képez, addig a városrégió definiálásakor nehézségekbe ütközünk.

A

városrégiókat

leginkább

egyfajta

csomóponti

(nodal)

régióként

azonosíthatjuk, hisz ezeken a területi egységeken belül a gazdasági tevékenységek a csomóponti régiókra jellemzően sűrűsödnek8. Hagett (2001) szerint is a csomóponti régiók 7

Lever (2002) szerint a tudást, mint versenyképességi alaptényezőt nemzeti szinten kell irányítani, hisz a tudás-bázis kialakulását elősegítő kutatás-fejlesztések kormányzati támogatása is általában nemzeti fejlesztési programokban jelenik meg, mint a brit Forsight program. 8 Benko (1999) által 3 alaptípusba sorolt régiók közül a csomóponti régió esetében a teret, mint erőteret vesszük alapul, ahol a gazdasági tevékenysége térbeli sűrűsödése a meghatározó tényező.

2015. február

15

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek általában egy vagy több általában, szolgáltatási funkciókkal rendelkező központi területtel rendelkeznek, így a csomóponti régió leginkább egy város és valamilyen szempontrendszer alapján beazonosítható funkcionális vonzáskörzeteként értelmezhető. Charles (2001) a fentiekhez hasonlóan ugyancsak funkcionális megközelítésből azonosítja be a város régiókat: „ … funkcionálisan belsőleg összetartott földrajzi városi terület, amely egy magterületen kívül magába foglal olyan hátországként értelmezhető, kisebb városi központokat és vidéki területeket, amelyek társadalmilag és gazdaságilag egymásra utaltak (Charles 2001).” Eszerint a városokat gyakorlatilag a saját régiójuk gazdaságába beágyazott területnek tekinthetjük, amelyek a régiójukat alkotó területekkel hasonló tulajdonságokat mutatnak fel (Sassen 2005). Így gyakorlatilag a városokat felfoghatjuk mind egy jól lehatárolható területi egységként és más aspektusból a különböző, rugalmasan alakuló, egy adott területen (a városrégióján) belül szétszórt, burjánzó kapcsolati hálózatként is, amely már egy adott város fizikai határain jóval túlmutat (Robinson 2005). Az Európai Unió regionális politikájában a decentralizáció és szubszidiaritás alapelveinek teljesüléséhez az ilyen jellegű kapcsolati hálózatok megerősödése előmozdíthatja a policentrikus gazdaságfejlesztésre épülő fejlesztési stratégiák magterületeinek újragondolását. Ugyanis Gertler (2002) szerint adott térség versenyképességének alapját képező tudás és innováció természetes környezetének megteremtéséhez és ezek elterjesztéséhez szükséges társadalmi tanulási folyamatokhoz kiterjedt kapcsolati hálójuk révén a városrégiók nyújtanak megfelelő teret. Scott (2001) a globális városrégiókat (global city region) övező trendeket, fejlesztési elméleteket és politikákat bemutató könyvében még ennél is nagyobb magasságokba emeli a város régiók szerepét: „… a város-régiók a globális gazdaság alapvető motorjává váltak …” (Scott 2001). Ami egyértelműnek látszik, hogy a jelenkor globalizált világában a városrégiók gazdasági szerepe egyre fontosabbá válik. Azt azonban nagyon nehéz megítélni, hogy ennek a szerepnek a gyakorlatban milyen mérhető hatásai vannak. Ugyanis van egy szignifikáns identitási probléma: a városrégiók meghatározást sok esetben egymással kevésbé azonosítható területi szerkezetek esetében is használják, pusztán csak annak érdekében, hogy bizonyos (fő)városi terültek jelentőségét kihangsúlyozzák (Parr 2005). A városok és városrégiók versenyképesség-mérési problémája

2015. február

16

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Storper (1997) szerint annak a problémának a feloldásának a kulcsa, miszerint a versenyképesség valójában vállalatok piaci működésére értelmezhető jól, a városrégiók és a területükön székelő vállalatok kapcsolatában keresendő. Nyilvánvaló, hogy a vállalatok és a városok mindig is szoros egymásra utaltságot mutattak. Ennek megfelelően úgy fogalmaz, hogy a területi versenyképesség a városok/városrégiók gazdasági képessége arra vonatkozóan, hogy a stabil piaci jelenléttel vagy növekvő piaci részesedéssel rendelkező cégeket magukhoz vonzzák és megtartsák. A stabil háttérrel rendelkező, prosperáló cégekben szerepet vállaló lakosság jövedelme is nő és ezáltal javulhatnak az életkörülményeik, melynek következtében szociális és egyéb kiadásokra (pl. munkahelyteremtés ösztönzés) a településeknek is kevesebbet kell költeniük. A vállalatok számára pedig azért lehet vonzó a városias közeg, mert itt a fogyasztói szükségletek széles tárháza szolgáltat megélhetést számukra (Green – Tracey – Cowling 2007). Adott területek versenyképességének vizsgálatát azonban meg kell különböztetnünk a vállalati szinten történő versenyképességtől. Míg a vállalatok ugyanis csak gazdaságilag értelmezhető módon a magasabb piaci részesedésért küzdenek, addig a városok és városrégiók teljesítménye társadalmi és gazdasági outputjaik szerint egyaránt mérlegre kerül. A városrégiók versenyképességi mérésének másik problémája, hogy a ”csomóponti régió” definíciójához közeli városrégiók területileg egyértelműen nem lehatárolhatók. Amennyiben a városrégiókat leginkább a csomóponti régiókhoz hasonlítjuk, úgy a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödésének időbeli változásával változhat a városrégiók alakja is. Így a városrégiókat gyakorlatilag egy folyamatosan változó „amőba” alakzatnak is lehet tekinteni, amelynek egyik vagy másik irányba történő elnyúlását számos tényező befolyásolhatja: 

Infrastruktúra: azon túlmenően, hogy megfelelő infrastrukturális ellátottság a piramis modell szerint versenyképesség tekintetében sikerességi faktornak tekinthető, ennek földrajzi irányultsága befolyásolhatja a városrégió térbeli kiterjedését is, különösen a jó megközelítésre igényt tartó iparágak (szállítmányozás, logisztikai cégek stb.) vonatkozásában



Településfejlesztési politika: a város térszerkezetét meghatározó településfejlesztési tervek előre meghúzhatják azokat a zónákat, amelyek gazdasági tevékenység végzésére alkalmas területeket jelölnek ki, ezzel meg azokat a városon belüli és városkörnyéki erővonalakat, amelyek



Gazdasági tevékenységének összetétele: a kevésbé helyhez kötött (város határain belül és azon kívül is végezhető) tevékenységek, illetve általában a város

2015. február

17

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek közigazgatási határain kívül, de ahhoz közel eső logisztikai, illetve ipari parkok szolgáltatásaira épülő üzleti tevékenységek esetén is máshogy alakul a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése 

Domborzati formák: a gazdasági kapcsolatok térbeli koncentrációjának határait a földrajzi adottságok is befolyásolhatják. Egy-egy hegyvonulat, illetve folyó- vagy tengerpart is befolyásolhatja a városrégiók határait.

Városrégiók versenyképességének mérése A mérési nehézségek ellenére azonban el kell, hogy fogadjuk: a városrégiók versenyképességének vizsgálatára igen is vannak kísérletek. Ezek értékelése kapcsán az elkövetkezőkben Green – Tracey – Cowling (2007) tanulmányára hagyatkozom, ahol 2002 és 2007 között kiadott, összesen 22 tanulmányt vizsgáltak meg azzal kapcsolatban, hogy az egyes dokumentumok a városrégiók területi versenyképességének vizsgálata szempontjából milyen társadalmi, gazdasági vagy más egyéb tényezőket tartottak fontosnak (1. táblázat).

1. ábra: Különböző vizsgálati indikátorok előfordulási gyakorisága a 22 db, a városrégiók versenyképességét elemző tanulmányban

2015. február

18

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek

0

I.

II.

III.

V.

VI.

Munkanélküliségi ráta

A jövedelmek nagysága

Az egy főre jutó GDP aránya Gyilkosságok aránya

Szegény háztartások aránya

Jövedelemelosztás

Légszennyezettség

Kormányzati támogatások

Vállalkozói tőke

A külföldi tőkebefektetések nagysága

Magánkézben lévő vagyon nagysága

IT-hálózati kapcsolatok

Bérelt ingatlanok aránya

Úthálózat Vasúthálózat

Légi közlekedési elérhetőség

IV.

1

Választási joggal rendelkezők aránya

2

Kulturális adottságok

Csúcstechnológiai vállalatok

Oktatás

4

Gyors növekedést mutató vállalatok

6

Ágazati tagoltság

8

Lakosságszám

10

Egyetemi K+F-kapacitás

12

A szabadalmak száma

Tanulmányok darabszáma

14

A Vállalkozói K+F-költségek aránya

16

Kormányzati K+F-költségek aránya

18

K+F jellegű foglalkoztatottság

20

Gazdaságilag akítvak aránya

22

VII.

I. oszlopcsoport:

A városrégiók innovációs potenciálját jelző indikátorok

II. oszlopcsoport:

A városrégiók humán erőforrás összetételét jelző indikátorok

III. oszlopcsoport:

A versenyszférát meghatározó indikátorok

IV. oszlopcsoport:

A városrégiók fizikai adottságait jelző indikátorok

V. oszlopcsoport:

A városrégiók gazdasági szerkezetét jelző pénzügyi indikátorok

VI. oszlopcsoport:

A városrégiókban élők életminőségét meghatározó indikátorok

VII. oszlopcsoport:

A városrégiók általános makrogazdasági mutatószámai

Forrás: Green – Tracey – Cowling (2007) tanulmánya alapján saját szerkesztés A tanulmányok között voltak olyanok, amelyek tisztán csak a városrégiók gazdasági produktivitásával foglalkoztak, mint például Porter és Ketels (2003). A tanulmányok közül 9 követte Paul Krugman versenyképesség mérésére vonatkozó azon megállapítását, mely szerint „ … a produktivitás mérése versenyképességi szempontok alapján nem minden, de a ha ezt hosszabb időintervallumra vetítjük, akkor viszont majdnem kérdésre mindenre választ ad” (Krugmann 1990, 9.o.). Ezeknél a tanulmányoknál a gazdasági mutatók (személyes vagyon/megtakarítások nagysága, magán befektetések aránya, kormányzati támogatások nagysága stb.) kulcsszerepet játszottak a versenyképesség értékelése során. A tanulmányok további elemzése arra is rávilágít, hogy igen sok tanulmány foglalkozott humán erőforrás és innovációhoz kapcsolódó indikátorral. Ez visszavezethető azokra a 3. és 4. fejezetben már felvázolt gondolatokra (lsd. piramis modell sikerességi faktorai, Enyedi (1998)

2015. február

19

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek városok sikerességét meghatározó 10 tényezője), mely szerint a tudás-bázison alapuló gazdaságfejlesztés hordozhatja magában a versenyképesség jövőbeni fejlődésének a zálogát. Azonban a tanulmányok között olyanok is vannak, melyek közvetlen gazdasági hatás nélküli tényezőket is elemeznek. A ”versenyképességi fa” esetében is a csúcsot képező ”jólét” számos összetevője (kulturális lehetőségek, lakkörnyezet minősége, mobilitás stb.) több tanulmányban vizsgálati indikátorként szerepel. Amennyiben a piramis modell esetében a piramis tetejét képező életminőség megítélésében figyelembe vesszük azt is, hogy a megkeresett

jövedelmének

elköltésére

milyen

lehetőségeket

(pl.

színház,

opera,

egészségmegőrzés /sportolás/ stb.) kínál az adott település, úgy ezek e tényezők egy városias terület versenyképességi megítélésében ugyancsak fontos szerepet játszhatnak. Oswald (1997) szerint tisztán csak gazdasági teljesítmény alapján nem lehet mérni egy város, városrégió versenyképességét, mert igazából az ott élő emberek jóléte az, ami számít. A gazdasági tényezők

csak

annyiban

számítanak,

amennyiben

azok

az

emberek

boldogságát

eredményezik. Ez persze csak egyik szempontja a tanulmányi vizsgálatok elemzésének, melynek valójában két fő vetülete van: először is az egyes tanulmányokban fellehető indikátorok számossága arra utal, hogy a városok/városrégiók versenyképességét nem lehet csak egy szűk dimenzióban értelmezni. Másrészről, az a tény, hogy nem volt olyan tanulmány, amelyben az összes indikátor vizsgálati elem lett volna, ami arra enged következtetni, hogy ezen területi egységek esetén sincs egyértelmű konszenzus arra vonatkozóan, mi jellemzi igazán a versenyképességet (Kitson – Martin - Tayler 2004). 2.3.

A beavatkozási lehetőségek irányai

A városok és vidéki területeik versenyképességének mérhetősége kapcsán nincs egyértelműen elfogadott konszenzus. Azonban az egyes tanulmányok és a vizsgált indikátorok sokfélesége arra enged következtetni, hogy az utóbbi években egyre több kísérlet történik arra, hogy a területi (pl. városok és városrégiók) versenyképességét reális alapon mérhessék, mellyel újból csak elismerést nyer ezen a területi versenyképesség, mint valódi versenyképességi fogalom létezése és ezen belül a relatív magas jövedelemi helyzetnek és a magas foglalkoztatottsági szintnek kulcstényezőként történő azonosítása. Magas jövedelmi lehetőséget olyan gazdasági területek hordoznak magukban, ahol a vállalkozási tevékenység hozzáadott értéke magas. Ezek tipikusan az innovatív, folyamatos fejlesztésben gondolkozó vállalkozások, amelyeket belső motivációk mellett a piaci verseny is

2015. február

20

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek folyamatos innovációra késztet. Vidékfejlesztés kapcsán ezért érdemes az innovációs potenciállal rendelkező térségi agrár- és könnyűipari vállalkozásokat azonosítani és segítségükkel olyan komplex kutatási programok létrehozni, amelyek eredményes megvalósítása a megye egészére kihathat9. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) A fentiek tekintetében kiemelten kell figyelni a korábban már említet nemzeti Intelligens szakosodási stratégiát (S3), amely dokumentum nélkülözhetetlen feltétele a 2014–2020-as tervezési időszakban a KFI-re fordítható, a Strukturális Alapokból érkező, több mint 700 milliárd forintnyi EU-s forrás lehívásának. Az Innovációs Unió 2014. évi rangsora alapján hazánk a mérsékelten innovatívnak számító országok közé számít. A GDP arányos K+F ráfordítás folyamatosan növekszik, főként a vállalati, illetve a külföldi forrásoknak köszönhetően. A K+F ráfordítások legnagyobb része a feldolgozóiparhoz kötődik, azon belül a gyógyszergyártásé a legnagyobb súly, a járműgyártás, elektronika

és

gépgyártás

K+F

ráfordításai

összesen

is

alatta

maradnak

a

gyógyszergyártásénak. Az egy kutatóra jutó K+F ráfordítás a gyógyszergyártásban messze a legmagasabb, más, a GDP – ből nagyobb mértékben részesedő ágazatok (például járműgyártás) egy kutatóra jutó ráfordításigénye a nemzetgazdasági átlag alatt van, az infokommunikációs szolgáltatások esetében a nemzetgazdasági átlag felét alig haladja meg az egy

kutatóra

jutó

ráfordításigény.

A

GDP

arányos

K+F

ráfordítás

megyei

összehasonlításában Hajdú - Bihar, Csongrád, Baranya és Veszprém megye, valamint Budapest teljesítménye haladja meg az országos átlagot. Ezt támasztja alá Rittgasszer és Kovács 2010. évi tanulmánya, amelyben külön kiemelik azokat a kistérségeket, amelyeknek különösen nagy K+F+I potenciállal rendelkeznek, melynek köszönhetően ezeket a kistérségeket egyszerűen „csak” kreatív kistérségeknek nevezték el (2. ábra). Ezekben a kistérségekben összpontosult ugyanis az adott megyét a megyei rangsorban is kiemelő kutatások jelentős része.

9

Mivel a foglalkoztatás növelésének kulcselemei a mikro- és kisvállalkozások és agrártermelők, amelyek

önállóan csekély, de együttes kockázati közösséget alkotva a legnagyobb vállalkozási kategóriát jelentik, érdemes kutatás-fejlesztési potenciáljukat komplex programokkal segíteni.

2015. február

21

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 2. ábra: Kreatív járások (korábban: kistérségek) tipizálása

Forrás: Rittgasszer és Kovács (2010) 152.o. Az Európai Bizottság által az S3 stratégiák kidolgozását támogató módszertani segédanyag (RIS3 Guide) az OECD által 2011-ben megalkotott regionális innovációs tipológiai módszert veszi alapul. A RIS3 Guide módszertanából kiindulva a magyarországi megyéket el lehet helyezni egy definiált innovációs térben. Az innovációs tér meghatározásához az S3 ugyanazokat a dimenziókat használhatja, mint a RIS3 Guide. A dimenziókat az alábbi statisztikai mutatókon keresztül definiálja:  1. dimenzió – Fenntartható növekedés: A városi lakosság aránya, 2014., százalék  2. dimenzió – Intelligens növekedés: A kutatóhelyek ráfordítása 2012, millió Ft  3. dimenzió – Befogadó növekedés: A belföldi vándorlási különbözet 1000 lakosra, 2013, fő A megyéknek a fenti módszertan szerinti innovációs térben való elhelyezkedése alapján három régiótípus határozható meg Magyarországon:

2015. február

22

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek  Tudás régiók  Ipari termelési zónák  Alacsony tudás -és technológia-intenzitású régiók Veszprém megye a Veszprémi „kreatív” járás, kutatási tevékenységének köszönhetően – Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar, Pest megye mellett - egyértelműen a Tudásrégiók közé tartozik. Hazánk tudásrégiói a szakosodási irányokban kijelölt területeken a makro térség és Európa meghatározó szereplőivé válnak, a tudáscentrumok megerősítésével és a vállalkozói szféra bevonásával olyan versenyelőnyökre tesznek szert, amelyek a nemzetközi élmezőnybe emelik a választott szakosodási irányokban előállított tudást és termékeket. Az intelligens növekedés hazai szinten továbbgyűrűző hatása a többi régió felemelkedését is magával hozza. A szakosodási irányok kijelölése során megyei munkacsoportok résztvevői azonosították azokat az ágazatokat, technológiákat és kutatási irányokat, amelyek mentén alakítják a kutatási-fejlesztési és innovációs stratégiájukat, specializációjukat. Az EDP folyamat lévén kijelölt specializációs irányok meghatározása érdekében 6+2 (hat szektorális és két horizontális) nemzeti kutatási prioritás, illetve korlátozott számú helyi specializációs ágazat/technológia született meg az intelligens szakosodás mentén megvalósuló jövőkép és célok elérése érdekében. Szektorális szakosodási irányok: -

Egészséges társadalom és jólét

-

Fejlett jármű- és egyéb gépipari technológiák

-

Tiszta és megújuló energiák

-

Fenntartható környezet

-

Egészséges- és helyi élelmiszerek

-

Agrár-innováció

+ Horizontális szakosodási irányok: -

IKT és szolgáltatások

-

befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet

2015. február

23

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Veszprém megye vidékfejlesztési stratégia tekintetében az Egészséges – és helyi élelmiszerek, valamint az agrár-innováció szakosodási irányoknak van szerepük. Magyarországban hagyományosan jelenlevő és kiemelkedő KFI tevékenységet is bemutató ágazata az agrárium. Ezen két prioritás célja, hogy az ágazat innovációs potenciáljának növekedése érdekében elősegítse és meghonosítsa az ágazat megújulását elősegítő innovációkat az agrár tudásközpontoktól a termelő vállalkozásokon át az egyénig. Olyan komplex agrárgazdasági fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a növénytermesztési és védelmi technológiák mellett innovatív, K+F megoldások számára adnak lehetőséget az állattenyésztés és állatgyógyászat területén. Emellett például a halgazdálkodási, az erdő- és vadgazdálkodási kutatások és fejlesztések, az innovatív zöldség- és gyümölcstermesztés, a szőlészet borászat, valamint az innovatív öntözőrendszerek fejlesztése is kiemelt fontosságúak. Az agrár - innovációk megvalósítása során külön figyelmet kell fordítani a megfelelő élelmiszeripari kapcsolódási pontok kialakításában. A fenti megállapításokkal kapcsolatban ezért az alábbiakban kifejtett beavatkozási irányokat javasoljuk a Veszprém megyei Önkormányzat vidékfejlesztése kapcsán: 2.4.

Összegzés

Veszprém megye országosan (és globális szinteken is) akkor lesz versenyképes, ha relatíve magas foglalkoztatottsági és jövedelemi szint jön létre a térségben. Azaz a vidékfejlesztés terén is új munkahelyek teremtésére, illetve innovatív, magas hozzáadott értékű technológiák meghonosítására vagy/és kifejlesztésére kell törekedni. Javaslatok: Települési mikrovállalkozási munkacsoportok létrehozása A munkahelyteremtés kulcselemei azok a mikro- és kisvállalkozások, agrártermelők, amelyek önállóan csekély, de együttes kockázati közösséget alkotva a legnagyobb vállalkozási kategóriát jelentik az alkalmazottak száma tekintetében. Rájuk kell fókuszálni a települési, járási és megyei munkahelyteremtő programok esetében (pl. megyei önkormányzat stratégiai irányítása alatt a megyei településein pályázati tanácsadással egybekötött mikrovállalkozási fórumok szervezésével)

2015. február

24

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Kutatás-fejlesztési Egyesület létrehozása Innovatív technológiák, K+F kutatások tekintetében a megyei önkormányzatnak fel kell mérnie a térség K+F potenciálját (pl. ki kell gyűjteni a 2007-2013-as fejlesztési időszak Veszprém megyei telephellyel beadott nyertes kutatás-fejlesztési pályázatainak megvalósítóit és egyenként felkeresve egy megyei K+F Egyesületet kellene létrehozni, a települési és megyei önkormányzatok, valamint a Veszprémi Egyetem mentorálásával.) Cél, olyan komplex kutatási programok létrehozása, amelyben konzorciumi formában mindenki megtalálhatja a számítását, illetve eredményes megvalósítása a megye egészére kihathat. Kulcsvállalkozói Fórum létrehozása Továbbá megyei önkormányzati feladat lenne, hogy adott települést és vidékét képviselő 1-2 kulcsvállalkozó azonosítsa és ezeket közös megyei gazdasági és vidékfejlesztési platformba/munkacsoportba integrálja. Ez a munkacsoport pl. felmérné a megyei foglalkoztatási helyzetet és azonosítaná a hiányszakmákat, valamint erre válaszként a szükséges képzések megteremtésének eszközeit; partnereket kutatnának fel egymásnak, illetve térségi projektek esetében elsősorban térségi vállalkozásokat kérnének fel a megvalósításra (természetesen figyelemmel a Kbt.-re) Megyei Önkormányzati Munkacsoport (Vidékfejlesztési Iroda) kialakítása A fentebb említett fórumok hatékony működéséhez azonban szükséges egy operatív munkát végző munkacsoport is, hiszen a fórumok létrehozása csak akkor lehet sikeres, ha minden esetben egyfajta mentor szerepet tölt be a megyei önkormányzat.

2015. február

25

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 3. Beavatkozási lehetőségek – Operatív Programok szinergiája Ezt a fejezetet az elmúlt pár napban szerzett információk szerint teljesen át kellett dolgoznunk. Korábban azt terveztük, hogy a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és Vidékfejlesztési Program (VP) kapcsolódási pontjait tárjuk fel és ehhez kapcsolódóan tesszük meg Önök felé beavatkozási lehetőségekre vonatkozó javaslatainkat. Bár információink távolról sem tekinthetőek hivatalosnak – annál is inkább, mert nem beszélhetünk végleges, jóváhagyott operatív programokról –, mégis úgy érezzük, hogy az aktuális politikai és pályázati tervezési szándék abban az irányba mozdult el, hogy a TOP-ból teljesen kimaradnak a mezőgazdasági típusú pályázati lehetőségek és ezek kizárólag a VP-ben jelennek majd meg. Ennek megfelelően ebben a fejezetben a VP prioritásaira, valamint a vidékfejlesztéssel kapcsolatban releváns intézményrendszerre, illetve az ezekkel történő személyes kapcsolattartás fontosságára hívjuk fel a figyelmüket.

3.1. Hazai intézményrendszer felépítése és vidékfejlesztési feladatai Megyei Önkormányzat 2013. évi CCXVI. tv. 8. és 9. §-a rendelkezik az 1996. évi XXI. tv 11-14. §-ának kiegészítéséről és módosításáról. Ebben vidékfejlesztési szempontból jelentős előrelépést jelent, hogy a törvénymódosítás szövegezésébe „A megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai” alcím is bekerült, amely egyértelműsíti a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatainak fontosságát. Továbbá az 1996. évi XXI. tv. 13.§ -a teljes mértékben kicserélődik és helyébe a megyei önkormányzatok vidékfejlesztési feladatkörébe tartozó meghatározások kerültek be ezeket a Tanulmány I. részében részletesen kifejtettük). Ahhoz, hogy Megyei önkormányzat sikeres legyen ezen vidékfejlesztési feladatainak megvalósításban, nem szabad izoláltan kezelnie önmagát, hanem hálózatban gondolkodva, partnerként kell viszonyulnia a vidékfejlesztésben érdekelt különböző szereplők felé. Ehhez javasoljuk személyes (ügyintézői) kapcsolatok kialakítását mind a hivatalos szervekkel (minisztérium, kormányhivatal, tudományos intézetek, vállalkozók stb.), amely megkönnyítheti egy-egy folyamatban lévő ügy kezelését. (Ez a Tanulmány 2. fejezetében javasolt Vidékfejlesztési Iroda elsődleges feladata lenne.) Sokszor tapasztaljuk ugyanis, hogy ezek a kapcsolatok jobban célra vezetőek egy-egy probléma megoldása kapcsán szemben az

2015. február

26

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek olyan helyzetekkel, amikor nagyobb szervezetrendszerek (hivatal a hivatallal, hivatal a vállalkozóval) áll egymással szemben. A hálózatba való gondolkodás kapcsolatán az alábbi kulcsszereplőket emeltük ki: A Földművelésügyi Minisztérium Vidékfejlesztési szempontból a rendszer csúcsszerve, amely a mezőgazdasági támogatások esetében az Irányító Hatóság, azaz a támogatási forrásokat kezelő szervezet – szerepét tölti be. Főbb feladatai: 

támogatási források (EMVA) esetében Támogató Szervezeti feladatok ellátása



a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, a többfunkciós mezőgazdálkodás, a vidékfejlesztés valamint a biztonságos és minőségi élelmiszerellátás;



a fenti célokat szolgáló biológiai alapok, agrártermelés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, agrár-környezetgazdálkodás, térképészet és földügy, növény- és talajvédelem, növényés állategészségügy, élelmiszeripar, élelmiszerpiac és élelmiszerlánc-felügyelet;



a vidéki közösségek életminőségének javítása, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, a vidékgazdaság versenyképességének növelése, a vidéki, a helyi gazdaság és társadalom megerősítése, a munka- és megélhetési lehetőségek szélesítése;



a környezet védelmét, a természet megőrzését, a víz- és vízgyűjtő-gazdálkodást, valamint a vízkárelhárítást szolgáló programok, rendszerek és intézmények központi irányítása;



a szellemi infrastruktúrát jelentő kutatás, fejlesztés, innováció, szakoktatás, felnőttképzés feltételeinek megteremtése és irányítása;



a felsorolt területeket érintő kül- és belkapcsolatok, a társadalmi párbeszéd kiszélesítése csakúgy, mint a célok megvalósítását szolgáló jogalkotás

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) A 2010. november 25-én alapított Hivatal célja a támogatások jogszabályi előírásoknak megfelelő, az arra jogosult ügyfeleinek határidőben történő kifizetése. Gyakorlatilag a Földművelésügyi Minisztériumhoz kapcsolható Közreműködő Szervezetnek tekinthető, amely a mezőgazdasági típusú támogatások esetében biztosítja a szükséges infrastruktúrát és az erőforrásokat, munkatapasztalatát felhasználva közreműködik a vonatkozó jogszabályi környezet kialakításában, a társszervekkel partneri viszonyt tart fent, feladatellátása során a 2015. február

27

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek szakértő szervezetekkel együttműködik. Tevékenysége keretében ellátja a támogatások elbírálásával, a jogalap ellenőrzéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó

egyéb

intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat. Kérelmeket kezel, határozatokat ad ki, kifizetéseket engedélyez és teljesít, helyszíni ellenőrzéseket végez. Feladatai közé tartozik továbbá az információszolgáltatás, adattárolás, jelentéstétel, képzés, ügyfél-tájékoztatás. Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Az Európai Bizottság egy konferencia keretében indította útjára az Európai Vidékfejlesztési Hálózatot (EVH) 2008. október 16-17-én Cipruson. A konferencia a jelenlegi vidékfejlesztési politikát helyezte középpontba, azt vizsgálva, hogy megfelel-e a jelen és a jövő kihívásainak. Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat 2008. október 1-én kezdte meg munkáját, jogszabályi hátterét az 1698/2005/EK Tanácsi rendelet (67. cikkelye) és a 2008/168-as Bizottsági határozat adja. Az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban a nemzeti hálózatok, egyéb szervezetek és a vidékfejlesztés területén aktív közigazgatási egységek vesznek részt, amelyek feladatai: -

A vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos információk gyűjtése, elemzése és terjesztése;

-

A legjobb vidékfejlesztési gyakorlatok átadása;

-

Az EU és a harmadik országok vidéki területeinek fejlesztéseivel kapcsolatos információk nyújtása;

-

Vidékfejlesztéssel kapcsolatos találkozók, szemináriumok szervezése közösségi szinten;

-

Technikai segítségnyújtás a nemzeti hálózatok és nemzetközi együttműködési kezdeményezéseihez.

-

Szakértői hálózatok felállítása és működtetése, a vidékfejlesztési politika elemzése;

Az általunk javasolt módon tehát nemcsak a megyei önkormányzatnak, hanem az MNVH-nek is feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. A cél: a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása. Nem kevésbé fontos 2015. február

28

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek továbbá a gyakorlat-orientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviselete. Az MNVH tevékenysége nyomán így az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból. Nemzeti Agrár szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) 1994-ben - az elődszervezetek összevonásával - a szakképzési törvény alapján a szakképzési összefüggő feladatok operatív végrehajtó háttérintézményeként hozták létre Agrár szakoktatási Intézet (ASZI) néven, amely több névváltozáson és funkcióbővítésen keresztül átesve 2012. év áprilisától Nemzeti Agrár szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) néven folytatja tevékenységét. A NAKVI feladata többek között az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló Nemzeti Vidékfejlesztési Program (NVP) végrehajtása, intézkedéseihez szakmai, módszertani és tájékoztatási hátteret nyújt. Az Intézet emellett a hazai és európai uniós vidékfejlesztési programok monitoring és tervezési feladataiért is felel, ellátja a vidékfejlesztési projektek megvalósítására közzétett felhívásokkal kapcsolatos megbízásokat, pályázati rendszert működtet és ellenőrzi a megvalósítás végrehajtását. Szinergiai kapcsolatot jelent, hogy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkája, ezen belül az Állandó Titkárság feladatainak ellátása szervesen illeszkedik a NAKVI tevékenységébe. A szaktanácsadás területén országos hatáskörrel rendelkezik, nyilvántartja a szaktanácsadói névjegyzéket, és működteti a szaktanácsadói rendszerhez kötelező képzési struktúrát. Ennek részeként tervezik e tevékenység gazdálkodók számára történő gyorsabb és hatékonyabb elérésének és finanszírozásának elősegítését, mindezt az átalakuló rendszerben szerepet kapó szervezetekkel szorosan együttműködve, egyidejűleg a minőségbiztosítás és felelősségvállalás erősítésével. Idén január elsejétől az Intézet kezelésében jelennek meg a Vidékfejlesztési Minisztérium tudományos lapjai is. Ehhez párosul, hogy a tavalyi törekvéseknek megfelelően A falu című magazin is átkerült az Intézethez. A lap szellemiségének folytatásában az MNVH Elnöksége jelentős szerepet kap.

2015. február

29

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 3.2. Beavatkozási lehetőségek – (Vidékfejlesztési Program prioritásai) Ahhoz, hogy a jövőben támogatandó tevékenységek körét meghatározhassuk, szükséges a Vidékfejlesztési Program prioritásait megvizsgálnunk a koncepció, illetve a helyzetelemzés tükrében10. A

Vidékfejlesztési

Program

szervesen

kapcsolódik

az

Európai

Unió

közös

agrárpolitikájához (KAP), amely az unió mezőgazdasági támogatási rendszerét jelenti és az EU kiadásainak 44%-át, évente 42,5 milliárd eurót tesz ki. Nagyságrendileg a felzárkóztatási támogatásokhoz hasonlítható. A szubvenciós rendszer a termelőknek egy minimális felvásárlási árat garantál és közvetlen kifizetéseket az ültetett növények után. Ez az EU-s gazdáknak pénzügyi biztonságot teremt, így gondoskodva a mezőgazdasági javak kellő mennyiségű előállításáról. A KAP kiemelt céljai: 1. a termelékenység növelése a technikai fejlődés elősegítésével és a termelési tényezők, különösen a munka optimális felhasználásának biztosításával; 2. a mezőgazdasági közösség számára elfogadható életszínvonal biztosítása; 3. a piacok stabilizálása; 4. az élelmiszer-ellátás biztosítása; 5. a fogyasztókat megfizethető áru élelmiszerhez juttatni. A 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program is e célok mentén szerveződik és céljait 6 prioritás mentén fogalmazza meg. Az 1. prioritása a tudásbázis átadását, illetve az innováció támogatását helyezi középpontba. Veszprém megye szempontjából ez a prioritás azért is az egyik legfontosabb, mivel a Koncepció a K+F tevékenységek támogatását Veszprém, valamint Veszprém megye spektrumában kiemelten kezeli. A korábbi fejezetben ezért is tettünk javaslatot egy, a megyei önkormányzat mentorálásával létrehozandó KutatásFejlesztési Egyesület létrehozására. A 2. prioritás a versenyképesség fokozását, valamint az innovatív tevékenységek támogatását hangsúlyozza. Ez a prioritás, szinte teljes egészében kapcsolódik Veszprém megye koncepcióban meghatározott céljaihoz, hiszen a megyében több olyan mezőgazdasági termelő vállalat, erdészet található, amelyek támogathatóságát a VP alátámasztja. Jelentősege annál iss inkább kiemelkedő, mert a VP tervezett forrásallokációja szerint az EMVA források több, 10

Javaslatainkat a Miniszterelnökség által 2015. február 06-án társadalmasításra bocsátott Vidékfejlesztési

Program alapján vázoltuk fel.

2015. február

30

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek mint 40%-a ezen prioritáshoz fog kapcsolódni. A pályázó mezőgazdasági vállalkozások itt pedig többek között tevékenységeik technológia korszerűsítésre, azaz eszközök beszerzésre pályázhatnak majd. A 3. prioritáson belül kiemelt szerepet kap a mezőgazdasági termékek direkt eladása, azaz a rövid ellátási láncok kialakítása, amelyről esettanulmány jelleggel majd a 4. fejezetben olvashatnak majd. Ezen prioritáson belül támogatásra jogosultak a helyi termelők segítésére, helyi piacok létesítésére irányuló pályázatok. A 4.-5. prioritás az ökoszisztémák állapotának megőrzését, az erőforrásokkal történő hatékony gazdálkodást, a szén-dioxid kibocsájtás csökkentését, valamint a környezet megóvását

tartja

szem

előtt.

Mivel

a

környezetvédelemre,

az

energetikára,

az

energiahatékonyságra az egész Európai Unióban nagy figyelmet fordítanak az itt benyújtott projektek támogatottsága magas aránnyal bír. Tehát ezek a prioritások valamennyi megyére alkalmazhatóak különösebb specifikáció nélkül. A 6. prioritás a program társadalmi befogadóképességének növelésére lesz hivatott és a mezőgazdasági terek diverzifikációja települési infrastruktúra mellett a többfunkciós szolgáltató területek kialakítását jelöli ki célként. Ezeket a prioritásnak kielemzésére külön tanulmányokat (tanulmánycsomagokat) kellene létrehozni, mely jelen dokumentációnak (funkcióját és terjedelmét tekintve) nem lehet célja. Ez azonban mégis fontos feladat. Ezért komplex beavatkozási területként azt javasoljuk, hogy a 2. fejezetben említett fórumok és egyesületek segítségével brainstorming módszerrel projektötleteket kell gyártani, továbbá fel kell mérni a megye vállalkozói kapacitását, meg kell kezdeni begyűjteni a vállalkozásoktól az elkövetkező 6-7 évre vonatkozó fejlesztési ötleteiket és a megyei önkormányzat mentorálásával, illetve a létrejövő fórumok, egyesületek segítségével szakmailag támogatni kell (pl. a megfelelő pályázati kiírás megtalálásával) ezek megvalósítását. Top és VP szinergiái Ezen szakmai fórumokon továbbá érdemes foglalkozni a Terület-és Településfejlesztési Operatív program (TOP) mezőgazdasági vonatkozási részeivel is. Bár a tervezési folyamatok eredményeképpen a TOP-ból kimaradnak a mezőgazdasági típusú pályázati lehetőségek és ezek a VP-ben kerülnek feltüntetésre, mégis közvetve vannak olyan elemek, amelyek érinthetik a Vidékfejlesztési Stratégiát.

2015. február

31

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Mint ismeretes, a TOP a Partnerségi Megállapodásban rögzítettek alapján a belső erőforrásokra épülő, gazdaságélénkítő és foglalkoztatás – ösztönző térségi és helyi gazdaságfejlesztés fő színtere és mint ilyen, szerepe a mezőgazdaság élénkítésére is kihat. Ezzel kapcsolatban két intézkedéscsomagot lehet kiemelni: 1.1. Üzleti infrastruktúra és helyi szolgáltatások fejlesztése, valamint 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fontos turizmusfejlesztés. Az „Üzleti infrastruktúra és helyi szolgáltatások fejlesztése” alintézkedés lehetőséget biztosít a vidéki gazdaság üzleti infrastrukturális hátterének támogatására a Vidékfejlesztési Program(VP) intézkedéseivel összhangban, azokkal komplementer módon. Ennek keretében a helyi piacszervezéshez, helyi termék – előállításhoz, közétkeztetéshez kapcsolódó, mezőgazdasági termékek térségi piacra jutását elősegítő, termelést követő műveletekhez, kezeléshez (pl. tárolás, hűtés, válogatás, mosás, csomagolás) kapcsolódó közösségi, önkormányzati többségi tulajdonú logisztikai infrastruktúra kialakítása, szolgáltatásként történő biztosítása valósulhat meg. Mindez a helyi mezőgazdasági termékek helyi piacokra való hatékony eljuttatás át, a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális támogatását célozza. Ezáltal javul a helyi vállalkozások működési környezete, amely középtávon munkahelymegőrzést, illetve teremtést eredményezhet, és hozzájárul a város vidék együttműködés erősítéséhez. A szinergiát a VP intézkedéseivel, kiemelten is a rövid ellátási lánc tematikus alprogrammal biztosítja. A programok közötti lehatárolás kedvezményezett szerint történik: a TOP a helyi ellátást célzó önkormányzati, a VP mezőgazdasági vagy élelmiszer - feldolgozó vállalkozások üzemi beruházásait, valamint a rövid ellátási lánc (REL) tematikus alprogram piacra jutási szervezési - együttműködési elemeit és egyedi on-farm beruházásait támogatja. A tervezett intézkedésnek a főbb kedvezményezettjei helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások. A városvidéki kapcsolatok erősítését szolgáló és a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő komplex projektek esetében CLLD szervezetek lehetnek majd. A „Társadalmi és környezeti szempontból fontos turizmusfejlesztés”-re a VP-ben kizárólag a CLLD keretében (vidékfejlesztési helyi fejlesztési stratégiák alapján) és a mezőgazdasági vállalkozások diverzifikációja, továbbá a kis gazdasági szereplők együttműködése

intézkedés

keretében

van

lehetőség.

Az

alintézkedés

főbb

kedvezményezettjei a helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak lehetnek majd.

2015. február

32

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 4. Beavatkozási lehetőségek - Környezeti adottságok 4.1. Általános természeti és társadalmi adottságok Elhelyezkedés Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe 4493 km². Kb 4,5%-a Magyarország területének. Demográfia A megyét összesen tíz járás alkotja. Ezek közül három (veszprémi, balatonalmádi és balatonfüredi) a dinamikusan fejlődő kategóriába, a tapolcai járás fejlődő, négy járás (ajkai, pápai, várpalotai, zirci) a felzárkózó, míg a sümegi, devecseri a stagnáló járások csoportjába sorolható. A járások eltérő nagyságúak, legnagyobb a pápai és legkisebb a várpalotai (3.ábra). 3.

ábra: Veszprém megye járásai

Forrás: www.veol.hu Lakónépessége 2010-ben 356 573 fő volt, mely az ország teljes népességének 3,6%-a. Az átlagos népsűrűség a megyében mintegy 79 fő négyzetkilométerenként, ami jóval elmarad a 2015. február

33

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 109 fő/km2-es országos átlagtól. Ezzel a közép-dunántúli régióban itt a legalacsonyabb a népsűrűség értéke, országos viszonylatban pedig Veszprém megye az ország nyolcadik legritkábban lakott megyéje. A népesség megyén belüli területi elhelyezkedése kiegyenlítetlen. A megyeszékhely és járása koncentrálja a legnagyobb népességet. A megye délkeleti urbanizált térsége a legsűrűbben lakott, a veszprémi, várpalotai, balatonfüredi és balatonalmádi járások népsűrűsége magasabb az átlagosnál, a megyeszékhely melletti ipari településeknek és a Balaton-part összefüggő településsávjának köszönhetően. Legkedvezőbb demográfiai helyzetben a gazdaságilag fejlettebb járások vannak, ez elsősorban a Várpalota-Veszprém-Ajka tengely menti térség. A megyehatár menti úgynevezett belső perifériák demográfiailag is egyértelműen hátrányos helyzetűnek minősülnek, s úgy tűnik, hogy az elkövetkezendő években sem csökkennek ezek a különbségek. Településhálózat A megye településhálózatát kis- és közepes városok, valamint zömében aprófalvak alkotják. Összesen 15 városa van, községei 47%-ának lakosságszáma pedig nem éri el az 500 főt. A községek átlagos népessége 773 fő, ez a legalacsonyabb közép-dunántúli régióban, ami részben abból következik, hogy Veszprém megyében van a legtöbb község. A Bakonytól északra eső területek egyetlen városa Pápa. A megye Balaton-partján és a Bakonytól délre eső területein ellenben sűrű városhálózat található. A megye közigazgatási központja Veszprém, amely megyei jogú város. A megye közepes méretű városai közül Ajka és Várpalota egykori ipari központok, ma a szerkezetváltás problémáival küzdenek. Tapolca és Sümeg elsősorban idegenforgalmi központok. Pápa a megye északi felének kulturális és ipari központja, míg – a Btv. területi hatálya alá tartozó – Balatonalmádi, Balatonfüred és Badacsonytomaj, valamint az ország legmagasabb fekvésű városa Zirc földrajzi helyzetéből adódóan jelentős idegenforgalommal bír. Herend világhírű porcelángyártásáról vált ismertté. Domborzat A megye középső részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-hegység található, közte a mediterrán éghajlati jellemzőkkel is bíró Tapolcai- és Káli-medencével. A megye északi részére mélyen benyúlik a Kisalföld síksága. Éghajlata kiegyenlített. 2015. február

34

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 4.2. Mezőgazdaság Veszprém megyében mező- és erdőgazdálkodásból, valamint a halászathoz köthető tevékenységből mintegy 750 egyéni, 400 társas vállalkozás él, az aktív őstermelők száma is meghaladja a 10 ezer főt. Veszprém megye a Dunántúl közepén, a Balaton északi partja és a Kisalföld között terül el. A Kisalföld déli nyúlványa a Marcal-medencével együtt a kukorica- és burgonyatermeléséről, valamint a sertéstenyésztésről, a Balaton-felvidék pedig több mint ezer éves szőlőkultúrájáról ismert. Az ország hét borrégiója 22 történelmi borvidéket foglal magába, ebből négy Veszprém megyében van. A balatoni borokat a badacsonyi, a Balatonfüred-csopaki és a Balaton-felvidéki borvidék képviseli, de itt található hazánk legkisebb területű történelmi borvidéke, a híres nagy-somlói is. 
Valamennyi borvidékre jellemző szőlőfajta az Olaszrizling, a Szürkebarát, a Chardonnay és a Tramini, ugyanakkor a Kéknyelűt kizárólag a badacsonyi térségben termesztik, a Juhfark, illetve Hárslevelű pedig a Somló környékén meghonosodott fajta. Veszprém az ország negyedik leginkább erdősült megyéje. A Bakonyban hajdan sertéseket makkoltattak, jelenleg a nagy kiterjedésű erdők az erdő- és vadgazdálkodásnak adnak teret, de szerepük turisztikai vonzerőként sem elhanyagolható. A megye különleges tájegysége a Balaton-felvidék, ahol a gyümölcs- és a szőlőtermesztésnek vannak hagyományai. Veszprém megyében a hektáronkénti aranykorona értékek elmaradnak az országos átlagtól, a szántóföldi növénytermesztéshez a feltételek csak a megye északnyugati részén kedvezőbbek. 2011-ben a mezőgazdaság országos bruttó hozzáadott értékének 3,2%-át állították elő Veszprém megyében, agrárberuházásokra pedig 2012-ben az országos teljesítmény 4,5%-át, 9,3 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg a megyei mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének a 27%-a, ami a 2000. évi szintet 12 százalékponttal haladta meg. A megye mezőgazdaságában növekvő szerepet kaptak a külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetek. Noha a mezőgazdasági vállalkozások száma 2000 és 2011 között összességében egynegyedével csökkent, a külföldi tőke értéke ezen időszak alatt 12-szeresére nőtt. 2011 végén a megyében összesen 30 külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozás tevékenykedett. Ezekben a vállalkozásokban a külföldi tőke saját tőkén belüli részesedése 98%-ot tett ki, 28 cég kizárólag nemzetközi tőkével működött. A egyéni gazdaságokban a férfiak aránya 80%- feletti. A megye agrárnépessége idősebb, mint az országos átlag: a gazdálkodók és dolgozó családtagjaik hattizede 55 évnél idősebb volt, egyharmaduk pedig a 35–54 éves korosztályhoz tartozott. A gazdálkodók mindössze

2015. február

35

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek tizede rendelkezik közép- vagy felsőfokú szakmai végzettséggel, többségük (70%) csak gyakorlati tapasztalattal, további 15%-uk semmilyen mezőgazdasági végzettséggel nem rendelkezett. Hasonlóan az országos adatokhoz, a megyében az egyéni gazdálkodók négytizede foglalkoztatottként, fele nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. Az egyéni gazdálkodók közel fele legfeljebb 2 hónapot, egynegyedük pedig 2–4 hónapot dolgozott az év során. Növénytermesztés Veszprém megye 433 ezer hektáros földterületének kb. háromnegyedén folytatnak mezőgazdasági, illetve gazdálkodási tevékenységet. A termőterület jó minőségű, melynek négyötödét fele-fele arányban szántó, illetve erdő foglalja el, 12%-át pedig gyepként hasznosították. A szántóföldi vetésszerkezetet a gabonafélék túlsúlya jellemzi. A megye bevetett szántóföldjeinek közel felén búzát és kukoricát termesztenek, az ipari növények közül a repce és a napraforgó a vetésterület további 15-20 %-át foglalja el. A megye legfontosabb olajos magvú ipari növényei a sokoldalúan felhasználható napraforgó és a repce. Használják

világító

és

étkezési

olajként,

bioüzemanyag

alapanyagaként,

gyártási

melléktermékük pedig értékes takarmány. Egyéb termények tekintetében még a silókukorica, lucerna és burgonya termésmennyisége számottevő. Mindegyik növényből éves szinten több 10ezer tonnát termesztenek. A zöldségtermesztés (zömében káposztafélék) jelentősége Veszprém megyében elenyésző, hiszen ez a földrajzi adottságok miatt az alföldi megyékre koncentrálódik. Állattenyésztés A megyében zömében sertés-, baromfi- juh és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoznak. Legjelentősebb a sertés- és baromfitenyésztés (a vágóállatok kilenctizede vágósertés és vágóbaromfi), de a sertések számában az utóbbi években visszaesés tapasztalható. Ez az alacsony felvásárlási, illetve a magas takarmányárak miatti jövedelmezőség csökkenésnek köszönhető. A vágóállatok árának és ezen keresztül mennyiségének alakulását az állattartási előírások szigorodása, az olcsó import, az exportkereslet bővülése, a támogatások, valamint a takarmányárak változása befolyásolta.

2015. február

36

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 4.3. Környezeti adottságok értékelése A környezeti adottságok közül az alábbi jellemzőket emeltük ki a beavatkozási javaslataink megfogalmazása kapcsán: Adottságok -

a megyét zömében aprófalvas területek alkotják

-

Veszprém megye az ország negyedik legerdősebb megyéje

-

az Alföldre jellemző kertészeti növénytermesztéssel ellentétben, a térségben a szántóföldi növénytermesztés jellemző (búza, kukorica, repce és napraforgó)

-

a mezőgazdasági földterületek jó minőségűek

-

gyümölcstermesztés terén a szőlőtermelés kiemelkedő

-

állattenyésztéssel kapcsolatban a baromfi-, sertés- és a szarvasmarha tenyésztés bír nagyobb jelentőséggel

-

a térség ipara zömében a mezőgazdasági tevékenységekre épülő könnyű- és élelmiszer feldolgozó ipar (húsfeldolgozók, borászatok, étkezési és ipari olaj feldolgozás)

Meglévő problémák -

a megye (főleg a Kisalfölddel érintett része) a mezőgazdasági termeléssel leginkább érintett részén magas munkanélküliségi arányára

-

ezen területek felzárkózatására nagyobb szerepet kell fordítani.

-

a megye aprófalvas térségeiben a mezőgazdasági foglalkoztatási lehetőségek csökkenése okán, tartós leszakadással kell számolni, amennyiben átképzéssel, illetve a munkaerő mobilitás növelésével rövid időn belül nem tudják kezelni a helyzetet

-

a termelésben és értékesítésben érdekelt felek (általában a gazdaság szereplői között) csekély az együttműködés

-

a mezőgazdasági termékeken kevés hozzáadott érték van (ez alól talán a borászat kivételt képez)

2015. február

37

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 4.4. Összegzés – Beavatkozási lehetőségek (környezeti adottságok) Mobil szakképzési rendszer kialakítása Veszprém megyében a megyei önkormányzat beavatkozási lehetőségei környezeti adottságok vonatkozásában leginkább a mezőgazdasági tevékenységet illetően lehetnek. A térségben – ahogy az ország szinte teljes területén a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma igen magas. E tevékenységből adódóan igen nagy a szezonális munkák iránti igény: az egyéni gazdálkodók közel fele legfeljebb 2 hónapot, egynegyedük pedig 2–4 hónapot dolgozott az év során, amely az élőmunka iránti nagyobb termelői kereslet esetén is jellemző. Sok esetben tapasztalat, hogy a munkanélküliek jelentős százaléka szakképzetlen, miközben az adott térségben van ugyan munkalehetőség, amelyhez viszont szakképesítés szükséges. Ebből a szempontból a megyei önkormányzatnak abban van lehetősége, hogy „híd” szerepet képviseljen a szakképzett munkaerő iránti igény és a szakképzetlen munkanélküli réteg között. Ehhez vállalkozói interjúkkal fel kell mérni a potenciális szükségletet és mentor szerepben helyi kulcsvállalkozói tőkével olyan „road show” jellegű képzési rendszert kiépíteni, amely településekről településre járva, ingyenes szolgáltatásként szólítja meg a munkanélkülieket, és szakképzési lehetőségek mellett a térségi vállalkozóknál szakmai gyakorlatot és munkát biztosít. Mindeközben különböző humánpolitikai eszközökkel (pl. családi programok, nyílt hétvégék) munkára nevelési célzatú akciókat tart, hiszen sok esetben a munkanélküliek jelentős része nem akar dolgozni. Elsősorban ezen a szemléleten kell változtatni. Szociális bérmunka szövetkezetek kialakítása A megfelelő képzési rendszerhez alternatívaként kapcsolódhat egy olyan térségi bérmunka szövetkezet, amely vagy települési önkormányzatok finanszírozásával és/vagy vállalkozói tőke bevonással olyan munkaerő kölcsönző szolgáltatással jelenik meg a térségben, ahová a vállalkozói igények felmérést követő szakmai képzéseken átesett segéd- vagy szakmunkás munkaerőt a helyi vállalkozókhoz ellenszolgáltatás fejében kiközvetítik. Ez a munkaerő ugyan így többe kerül a vállalkozónak, de szakmailag és emberileg is mindenképpen kiszámíthatóbbá

válik

a

foglalkoztatásuk,

mint

a

nagy

fluktuációval

dolgozó

vendégmunkások esetében.

2015. február

38

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Rövid értékesítési láncok kialakítása Angolszáz területekről indult kezdeményezésként ma már közismertek azok a törekvések, amelyek a helyben történő termelés és fogyasztás összhangját kívánják megteremteni. Azaz 30-50 km-es körzetben kell a megtermelt árunak piacot találni, azaz a végső felhasználóhoz eljuttatni. Ennek több szempontból is előnye van. Egyrészt a szállítási, speciális csomagolási, tárolási/tartósítási költségek megspórolásával olcsóbbá válik az előállítás, amely mind a termelőnek, mind a fogyasztónak kedvező. Másrészt a szállítási és tárolási idő lerövidítésével környezetvédelmi szempontok szerint is hordoz pozitívumot ez a kezdeményezés. Egyes biológiai kutatások pedig ezt mutatják, hogy egy ökoszisztéma (ilyen lehet egy 30-50 km sugarú élőhely) egyéni szinten akkor a legegészségesebb, ha egymás erőforrásaira támaszkodva tartják fenn magukat. Azaz a helyi ember a helyi zöldséget, gyümölcsöt és helyben tenyésztett állatok húsát fogyasztja. (ez a feltételezés természetesen egészséges életfeltételek között állja meg a helyét.) A megyei önkormányzatnak tehát – elsősorban a foglalkoztatottak nagy részét adó, kisebb méretű,

ennélfogva

–

a

rövid

ellátási

láncok

kialakításában

kulcsszereplő

mikrovállalkozásokat kell megtalálnia, akár a korábban már jelzett Mikrovállalkozói fórum segítségével és adminisztratív segítséget adnia ilyen láncok kialakításához. Halászat helyett horgászturizmus Bár Veszprém megye déli határát Európa egyik legnagyobb édesvízi, halban dús tava alkotja, egy kormányzati döntésnek köszönhetően jelenleg halászati tilalom van érvényben. Ez halgazdasági szempontból nem, de a vidékfejlesztéshez áttételesen kapcsolódva köze van a turizmusfejlesztéshez. Ugyanis a halászati tilalommal szemben nincs horgászati tilalom! Sőt, gyermekek számára kedvező horgászbérleteket is árulnak, amely családi programok, hosszú hétvégék, horgászatkedvelő hazai turisták balatoni nyaralását ösztönözheti. A megyei önkormányzatnak térségfejlesztési szempontból érdemes felvennie a kapcsolatot a helyi és országos horgászegyesületekkel, turisztikai irodákkal a kapcsolatot közös gondolkodás és helyi turisztikai akciók kialakítása végett.

2015. február

39

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Magas hozzáadott értékű termékek létrehozás Magas hozzáadott értékű termékek létrehozásában, a magyar borászat élenjár. Ez Veszprém megyére is érvényes. Magyar bor nemzetközi megítélése folyamatosan emelkedik. Egyre több nemzetközi díjat hoznak el magyar borászok és hozzájuk kapcsolódó éttermek, amely egyértelműen jelzik a magyar bor minőségi javulását, marketing erejének növekedését. Legutóbb 2014. november 8-án Liége-ben tartotta XII. Kongresszusát az Európai Bor- és Gasztronómiai Egyesületek Szövetsége, melyen a nemzeti gasztronómia értékeit fenntartó és ápoló tevékenységéért a Balatonszemesi Kistücsök étteremnek és a Balatonlellei Konyári családi pincészetnek a kilenc európai ország szakmai képviselőinek döntése alapján Európa Díjat adományozott. Továbbá 2014 Európai borászati díjának 3 jutalmazottja közül is az egyik magyar volt (Konyári pincészet). Bár a borászat igen speciális és nagy területet képvisel, amely talán a megyei önkormányzat beavatkozási lehetőségein, azonban a térségi kulcsvállalkozók közé mindenképpen érdemes helyi borászokat is bevonni és lehetséges témaként megvizsgálni, hogy a magyar bornak a tömegtermelés felé vagy kisebb mennyiségben előállítandó, magas hozzáadott értéket képviselő valódi márkás borok felé kell elmozdulnia.

2015. február

40

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek 5. Beavatkozási lehetőségek - Hazai és külföldi esettanulmányok térségi gazdasági modellekre 5.1. Példa relatíve magas jövedelmezőségi szint elérésére (Olmos és Tóth Kft. tevékenysége) Az Olmos és Tóth Kft. mintapéldája annak, hogy reményvesztett helyzetből, hogyan lehet előnyt kovácsolni. A cég honlapján (www.mangalica.com) ismertetett tevékenységének köszönhetően a kihalásra ítélt mangalica ma reneszánszát éli. Megfelelő kapcsolati tőkével, vállalkozói motivációval és talán egy kis isteni gondviseléssel is segítve, a mangalica ma újból népszerű hússertés, a sertéstenyésztés ezen speciális ága pedig újra felvirágzott. 1991-re a mangalica teljes kihalás stádiumába jutott, kevesebb, mint 200 db (!) tenyészállat volt belőle az egész világon. A fecskehasú és vörös mangalica kocák száma 30 db-ra csökkent, így kihalásuk hónapok kérdése volt csupán. Az utolsó pillanatban jelent meg egy olyan spanyol piaci igény, mely a fajta helyzetét az utóbbi 10 évben gyökeresen megváltoztatta. 1991 tavaszán Juan Vicente Olmos Liorente a spanyol Jamenos Segovia Sa Serrano sonkagyár vezetője kapcsolatba lépett Tóth Péter agrármérnök jelölttel, hogy valamilyen igen zsíros, ridegen tartható, ősi magyar sertést keressenek magas minőségű sonka és karaj félék alapanyagának. Ez természetesen a mangalica lett, így a megalakított Olmos és Tóth Kft 1991-től a fajta ismételt felszaporításán dolgozik. Alapelv, hogy a sertések magyar takarmány és magyar élőmunka felhasználásával magyar sertéstelepeken hízzanak meg és magyar vágóhíd végezze a feldolgozást. Az elmúlt tíz év nehéz munkája most hozza első gyümölcseit. A mangalica fajta tenyészállatainak száma 2010-ben meghaladja a 7000 kocás létszámot és az Olmos és Tóth Kft hízó eladása eléri a 15 000 db-ot. Az Olmos és Tóth Kft. az egyedüli cég, mely sikerrel ötvözi a hagyományos mangalicatenyésztést a malacok és süldők higiénikus a mai kor követelményeinek megfelelő nevelésével. A takarmány kizárólag búza, árpa, kukorica és ásványanyag kiegészítőkből és zöldtakarmányokból áll, melyet az Olmos és Tóth Kft. számára külön repetúrák alapján szigorú kontroll mellett állítanak elő a legnagyobb takarmánykeverő üzemek. Az Olmos és Tóth Kft. valamennyi sertésére előírás, hogy kizárólag a tenyészállatok és malacok kaphatnak megelőző célzatú állategészségügyi kezelést. Egyedi állatorvosi beavatkozásokat, gyógyszereket egyetlen mangalica sem kap. Az Olmos és Tóth Kft. valamennyi sertése mentes Auyeszky, Leptospirozis, Brucellózis, PRRS betegségektől, így

2015. február

41

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek vakcinázás sincs. A meghízott mangalicákat a Pick Szeged Zrt, Cipker-Food Kft vágóhídjai vágják le és dolgozzák fel. A megformázott, fagyasztott sonka és karaj félkész állapotban kerül spanyol partnerükhöz a Jamenos Segovia Sa-hoz exportra, míg a fennmaradó húsrészek teljes egészében Magyarországon kerülnek gyártásra. A sonka és karaj 3500 km-t utazva kerül a spanyol fennsík - a Mesata - közepén fekvő Carbonero el Mayor városba, ahol a tulajdonos Olmos család sonka és karaj érlelő üzemeiben több mint három éves érlelésnek vetik alá őket. A serrano típusú érleléssel előállított Monte-Nevado Mangalica Sonka kizárólag sózással és szárítással készül, nem pácolják, és nem is füstölik. Igen magas minőségű exkluzív árucikk, kizárólag a Jamenos Segovia Sa márkaboltjaiban és egy-két elegáns delikatesz boltban kapható. A MOE keretein belül zajlik a mangalicával kapcsolatos tenyésztői munka, szakemberei ellenőrzik az előállított tenyészállatok forgalmazását is. Kontrolljuk minden egyedre kiterjed, mely a kis egyedszám miatti rokontenyésztés kivédése miatt létfontosságú. Az Olmos és Tóth Kft. a fogyasztók bizalmának fenntartása érdekében kizárólag MOE igazolással rendelkező mangalica sertéseket vesz át, ezzel hivatalosan is garantálva a mangalica készítmények eredetét. Volt olyan év a közelmúltban, amikor a magyar mangalica állomány több mint 95%-a az Olmos és Tóth Kft. Emőd István majori telepén volt. Ma már több mint 160 helyen van ismét mangalica tenyészet az országban. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ugyanúgy mint az 1850-es években a kisjenői vér, most az emődi vér található meg minden mangalica tenyészetben. Az Olmos és Tóth Kft. jelentős összegeket fordít a mangalicát érintő Kutató-Fejlesztő tevékenységek támogatására. Több neves magyar és külföldi egyetemmel és intézettel közösen munkálkodunk a fajta genetikai és szaporodásbiológiai jellemzőinek vizsgálatán. Spanyol, német és japán kutatócsoportok elemzik magyar kollégáikkal közösen az általuk biztosított szöveteket, és vérmintákat. Az Állattenyésztési Kutató Intézettel (ÁTKI) közösen egyedül a mangalica fajtánál már megvalósítottuk az értékes genetikai háttérrel rendelkező kocák szaporodását segítő "lombikmalac" programot. E program része a 2002 és 2008 közötti emődi telepükön zajló jelentős állami támogatást is elnyert "Biotechnikai beavatkozások a manglaica sertésfajta reprodukciós életteljesítményének növelésére" átfogó projekteknek. Az egykor szinte kizárólagosan tartott és a szegények eledeleként ismert mangalica mára delikatesz árut adó hungarikummá változott. Kis darabszámban, de kimagasló minőségben fogja a világ egyre egységesedő piacain a magyar sertéstenyésztők is általában hazánk hírnevét öregíteni. A mangalica termékeket magas áruk miatt csak jómódú fogyasztók vásárolják, így elmondható: az Olmos és Tóth Kft. sikere csak Magyarország sikerével együtt képzelhető el. Ha a polgárok jól élnek a cég termékei is könnyen elkelnek, ha nem, a cég sem 2015. február

42

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek működhet jól. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján látható, hogy a mangalica sertés jövője hosszú távon biztosított, és bátran foghatnak bele több évet, évtizedet átívelő fejlesztésekbe is. (Forrás: www.mangalica.com) 5.2. Rövid ellátási láncok: Tojásértékesítés (Youtyuk, Veszprém megye) A rövid, termelőtől a fogyasztóig történő rövid szállítási láncok külföldön nagy népszerűségnek örvendenek. elsősorban angolszász területről kiinduló értékesítési ötletnek ma már Magyarországon is számos követője akad. Ez az értékesítési forma azért is válik egyre népszerűbb, mert ahogy a Heti Világgazdaság egy novemberi számában bemutatott vállalkozás, a Youtyuk példája is mutatja ebben az esetben a vásárló közvetlen kapcsolatban van a termelővel, megtekintheti annak telephelyét, azaz minden szükséges információt beszerezhet arról a termék egészséges voltáról. A cikkról részletesen: Néhány lelkes és környezettudatos vállalkozónak köszönhetően ma már ki sem kell tennie a lábát a városból, hogy a legközelebb lévő termelőtől friss és adalékmentes zöldségekhez, tanyasi finomságokhoz jusson. Bár egy kicsit drágább így a tojás, de egyre több városlakó inkább ezt választja, már Budapesten is. Balogh Ákos, a YouTyúk alapítója egy kombi típusú autóval szállítja kétheti rendszerességgel a tojásokat megbeszélt budapesti átadó pontokra Új vásárlóknak mindig előre szóltak, hogy mivel itt nem szabványokkal dolgoznak, előfordulhat, hogy kisebbnagyobb tojásokat kapunk, ne lepődjünk meg. Inkább az utóbbi jött be, akkorák voltak a tojások, hogy alig fértek el egymás mellé a hűtőajtóba e célra beépített műanyagtartóban. A tojásvásárlás előfeltétele, hogy a vásárlónak örökbe kell fogadni a tyúkot. Ahhoz, hogy a leírt módon érkezzen a 10 darab házi tojás, két tyúkot kell örökbe fogadni. Persze csak jelképesen, a tartásdíj egy részét kell megfizetni a gazdának. A YouTyúk által kínált szolgáltatás ugyanis arra alapoz, hogy a tanyasi tojás iránt elkötelezettek hajlandók áldozni arra, hogy egészséges, kapirgáló tyúkok tojásai kerüljenek a rántottába. A tojás maga nem kerül többe, mint ha a piacon vennénk, darabja mindössze 34 forint, azonban a szolgáltatást igénybe vevőknek emellett tyúkonként 250 (Budapesten 450) forintot kell fizetniük havonta, amiből a szállítási költségeket, az anyagköltséget és a rendszer fenntartását finanszírozzák. Így a kistermelők biztonságosan tudnak kalkulálni, amiben az is segíti őket, hogy a rendeléseket egy hónapos időtávokra előre kell leadni. „A fő oka, hogy a háztáji állattartás szinte megszűnt vidéken, mert a gazdák a változó megrendelések hiányában bizonytalan

2015. február

43

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek helyzetbe kerültek, illetve nincs idejük az értékesítéssel, piacra járással foglalkozni, ezért egyre inkább lemondanak a baromfiudvar fenntartásával járó maceráról, így lassan már az is nehezen – vagy egyáltalán nem – jut tanyasi tojáshoz, aki nem a hipermarketekben szeretne vásárolni. Mi ezt a tendenciát szerettük volna megfordítani” – mondja Balogh, aki nejével, Balogh-Palásthy Annával együtt indította el a Youtyúkot. Újrahasznosított saját márkás, Youtyúk tojástartó

Forrás: www.hvg.hu A házaspár egy kistelepülésen, a Veszprém megyei Litéren él, ahol először kicsiben valósították meg terveiket a helyiek rendeléseit összegyűjtve, így biztos forgalmat generálva – az így három kistelepülést ellátó – gazdának. „Az ismeretségi körből egyre többen szerettek volna csatlakozni, például Veszprémből is, ezért, hogy mindenkinek megérje, kitaláltunk egy olyan rendszert, amelyben egy bizonyos rendelésszám fölött kiszállítjuk egy előre egyeztetett átvevőpontra a tojásokat heti rendszerességgel, így született a YouTyúk” – ismerteti vállalkozása első lépéseit az alapító. A budapesti kiszállítás idén november 13-án indult, több átadóponttal, de ahogy Balogh mondja, „az átadás helyszínei folyamatosan bővülnek, ahol összejön több rendelés, mondjuk egy irodaháznál, oda kiszállunk”. A rendelést a weboldalon (www.youtyuk.hu) lehet megtenni: először meg kell adni, hány tojásra van szükségünk egy héten, majd a kalkulátor kidobja, hány tyúkot kell ehhez örökbe fogadni. A következő lépésben ki lehet választani, melyik gazda farmjáról szeretnénk megkapni a tojást. „Ez a hitelesség szempontjából nagyon fontos, hiszen a megrendelő így láthatja, hogy ténylegesen honnan érkezik a tojás. A gazdák mellett szerepel kép és egy rövid bemutatkozás is, de aki nem éri be ennyivel, az el is látogathat a farmra, hogy meggyőződjön róla, jól tartják-e tyúkját” – meséli a gépészmérnökként végzett Balogh, majd hozzáteszi: múlt héten például egy cég dolgozói valóban ellátogattak "gazdájukhoz", és nemcsak az állattartás

2015. február

44

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek mikéntjéről bizonyosodtak meg, de alkalom nyílt egy kis traktorozásra is a gyerekek legnagyobb örömére. Az egyik gazda, akinél a tojások a dobozba kerülnek Tradler József. "Jelenleg több mint 300 tyúkot tartunk, ami durván 8000 tojást jelent havonta. A mai, első budapesti kiszállítással 2000 tojáson adtunk túl, ami kétheti adag. Bízunk benne, hogy a megrendelők száma tovább nő, hiszen ha megkóstolják a tojást, ajánlani fogják, észre lehet venni a különbséget" – mondja a gazda, aki egyébként lakatosként dolgozik, de ha ilyen ütemben nőnek a megrendelések, akkor bővíteni fogja az ólat, és már teljes munkaidőben szeretne ezzel foglalkozni. "A tyúkok szabad tartásban vannak, de éjszakára be kell zárni őket, különben elviheti valamilyen ragadozó, illetve ha nagyon hideg van, bent maradnak" – magyarázza ennek szükségességét Tradler. A tyúkok egyébként természetes tápot kapnak, 70%-a kukorica,

illetve

búzadara,

a

maradék

pedig

természetes

anyagokat

tartalmazó

takarmánykoncentrátum. Gaschler-Gyeviki Nóra már több hónapja rendszeres megrendelő, aki a Facebookon akadt rá a Youtyúkra. „Régóta zavart, hogy a boltok polcain többnyire csak a 3-as kóddal ellátott – ketreces, ipari körülmények között tartott tyúkoktól származó – tojást lehet megtalálni, de a lakóhelyünkhöz közel nem sok lehetőség volt, ahol akár biotojást tudtam volna venni” – mondja a veszprémi megrendelő. „Nem vagyok egy gourmet, hogy az ízek közti különbséget elemezzem, de az mindenképpen szembetűnő, hogy a bolti tojással ellentétben ezeknek sokkal erősebb a héja” – mondja a különbséget firtató kérdésünkre. A hozzájuk legközelebb eső Aldiban a biotojás darabja 51 forint, a Youtyúk-tojás darabja pedig 47 forint, úgy, hogy azt házhoz kapja. Nóra hangsúlyozza, hogy számára nem csak a tudat fontos, hogy egészséges étel kerül az asztalra, de örül, hogy ezzel támogathatja magyar kistermelőket is. A kezdeményezéssel nemcsak a vidéki gazdák sorsát szeretnék jobbra fordítani, de a későbbiekben a kétgyermekes család is ebből szeretne megélni, bár egyelőre minden forintot visszaforgatnak a vállalkozásba. Balogh ráadásul bevallotta, a baromfinként 250 forintos vidéki örökbefogadási díjjal kicsit alálőtt, a budapesti viszont a megrendelések növekedésével még csökkenhet is. Jelenleg a Veszprémből szállítás dobja meg az árakat, amin idővel az is segíthet, hogy a kereslet növekedését további gazdák bevonásával tudják majd kiszolgálni, akik a tervek szerint – többek között – Budapest környékéről kerülhetnek ki. A Youtyúk felhasználóinak száma napról napra nő, Budapesten már 100 körüli a megrendelői szám, pedig az első kiszállítás csak ezen a héten történt. Az alapítók a befolyó összegből olyan családokat szeretnének támogatni, akik tartanának állatot, csak jelenleg nem tudják kinek eladni a tojásokat. A távlati célok között szerepel, hogy ezeket a családokat 2015. február

45

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek YouTyúk-takarmány biztosításával segítenék, helyi szántóföldi növénytermelők bevonásával, hogy a kezdeti beruházási költségeket minimálisra csökkentve is ösztönözzék az állattartást. De a Balogh házaspár itt nem állna meg, mert ahogy mondják, a tojás mellett felvetődött az igény a füstölt húsárura, zöldségre és gyümölcsre is, így más termelők bevonásáról is folynak a tárgyalások. Nincs szükség importra, 30 km-en belül minden elérhető. A 30 km elnevezésű társadalmi vállalkozás ugyan nem szállítja ki, de összegyűjti felhasználóinak a 30 kilométeres körzetben található termelőket. Az alapítók felismerték, hogy amíg a fejlett világ nagy része ma szupermarketekből szerzi be az élelmiszerek jelentős részét, addig a vásárlók egyre növekvő részének lenne igénye a többnyire mesterségesen érlelt, tartósított ételek helyett egészségesebb élelmiszerekre, csak éppen nem tudják, hol szerezzék azt be. Mindeközben a – sok esetben – szomszédos, minőségi élelmiszereket előállító kistermelők nem tudják kinek eladni terményeiket, mert nem tudnak bekerülni a magas elvárásokat állító kereskedelmi láncok boltjainak polcaira, hogy egyáltalán felvehessék a kesztyűt a tömegtermelt élelmiszerek dömpingáraival. Ezt az ellentmondásos helyzetet szerették volna feloldani az alapítók azzal, hogy létrehoznak egy olyan platformot, ahol a termelők találkozhatnak a vevőkkel. Ráadásul környezettudatossági szempontokat is szem előtt tartva az oldal csak azokat a termelőket dobja fel a címmel beregisztrált felhasználóknak, akik 30 kilométeres körzetben elérhetőek, így a termények utaztatásával járó szén-dioxidkibocsátás is minimálisra csökkenthető, nem beszélve a szállítási költségekről. Az ősszel indult kezdeményezésnek már több mint 4000 felhasználója van, és több mint 150 termelő regisztrált az oldalon. Hogy tényleg csak egy gombnyomásra legyen a friss zöldség, telefonos alkalmazás is letölthető, ami Android- és iOS-készülékeken is működik. A vállalkozásnak egyelőre nincs bevétele, a három alapító lelkesedésből és az európai uniós ÉMOP-1.3.1-12 program keretében, 8.900.000 Ft támogatásból valósította meg terveit. (forrás: www.hvg.hu, www.youtyuk.hu) 5.3. Sikeres és sikertelen térségi összefogások: A dán szövetkezeti modell és a Mórakert Sokunkban merült már fel az a kérdés, hogy a hazai mezőgazdaság miért nem tér vissza a több évtizeddel ezelőtt virágkorát ért TSZ gazdálkodásra, holott számos nemzetközi példa (pl. dánok) igazolják ennek sikeres működését. Persze profitalapú, a magántulajdont tiszteletben tartó gazdálkodási formáról van itt szó, amikor gazdák fognak össze azért, hogy közös gépekkel, infrastruktúrával a fajlagos költségeket csökkentve működjenek.

2015. február

46

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Mielőtt azonban elkezdenénk nosztalgiázni fontos kiemelni, hogy a rendszerváltást követően hazánkban is megjelentek a magántulajdonba működő új Termelő Szövetkezetek, a TÉSZ-ek. Az új típusú szövetkezetek, vagy termelői értékesítő szövetkezetek (TÉSZ) működését először 1992-ben foglalták jogszabályi keretek közé (1992. évi I. törvény). A definíciója szerint a TÉSZ nonprofit elven működő gazdasági szervezet, melynek elsődleges célja a kistermelők összefogása, hogy együttműködve kedvezőbb piaci helyzetbe kerüljenek, csökkentsék a kereskedőktől való függésüket és nagyobb hozzáadott értékű termékeket állíthassanak elő. Tapasztalataim szerint sajnos a magyar szövetkezetek sok esetben nem ezen elvek szerint működnek, több formában is előkerül a profitorientáltság, illetve a gazdák függetlenségét sem biztosítják maradéktalanul. Az új típusú szövetkezetek létrejöttének legfontosabb célja, hogy a kistermelők is a nagyság előnyeit élvezhessék a piacra jutás során, mindezt anélkül, hogy feladnák önállóságukat. A TÉSZ azonban nem csupán a termelők szintjén megvalósuló horizontális szerveződés, hanem – legalábbis ideális esetben – vertikális összefonódást vagy terjeszkedést is jelent. Az új típusú szövetkezetek alapvetően különböznek a szocialista téeszektől, ugyanis a TÉSZ-ek a piacgazdaság feltételei mellett az értéklánc optimalizálására törekednek, míg a téeszek kizárólag a termelés megszervezésével foglalkoztak. A téeszek ezenkívül az érdekeltségi rendszer hiányába n a legkevésbé se tudnának megfelelni a piaci verseny követelményeinek. A szövetkezet célja tehát nem csupán a termelők összefogásának biztosítása, hanem a termelők számára minél nagyobb hozzáadott érték biztosítása is. A dán szövetkezeti modellel ellentétben Magyarországon nem beszélhetünk egységes modellről. Nálunk több, különböző típusú szövetkezet működik, melyek a fent említett szövetkezeti feladatokat csak különböző mértékben látják el. A szövetkezeteknél már a tagok tekintetében is jelentős különbségek mutatkoznak. A dán szövetkezeti modellhez e tekintetben (melynek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai) pl. a Mórakert TÉSZ állnak a legközelebb. A dán szövetkezeti modell (részletek Milánkovich Gábor tanulmányából) Dániát Európa egyik legfejlettebb, legmodernebb mezőgazdaságú országaként tartják számon. Az ország nagy agrármúlttal rendelkezik, viszont ma már csak a lakosság 3-4%-a dolgozik a mezőgazdaságban. 2000-es adatok alapján a gazdálkodók átlagosan 45 hektáros birtokokat művelnek,

ez

az

érték

azonban

folyamatosan

nő,

ami

a

hatékonyságorientált

gazdaságszervezéssel járó koncentrálódó termelés következménye.

2015. február

47

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek A gazdálkodások 2/3-a részfoglalkozású családi vállalkozásként működik. A dán agrárpolitika Európában egyedülálló, az uniós támogatások felhasználása szempontjából a leghatékonyabb modell. A sikert jól jelzi, hogy a dán parasztok jövedelmének ¼-e uniós forrásból származik. Dániában drága a földbirtok, jelzáloggal könnyen terhelhető, így a gazdák egyszerűen juthatnak beruházási hitelekhez, amiben a dán bankrendszer is partner. A dán agrárpolitika 3 pillérre épül: a földbirtokpolitikára, a szaktanácsadó rendszerre és a szövetkezeti társulásokra. A dán birtokpolitika a fejlett világ országaiétól teljesen eltér, Dániában ugyanis földet csak természetes személyek birtokolhatnak, vállalatok, szövetkezetek és egyéb jogi személyek nem. A természetes személy földbirtoklásának is szigorú követelményei vannak, például ki van kötve, hogy a farmtulajdonosnak életvitelszerűen a tanyáján kell élnie, és a műveléshez szakismereti vizsgákat (mezőgazdasági, üzemvezetési számítástechnikai) kell letennie. A művelt területek csak a tanya 15 km-es sugarában helyezkedhetnek el, maximum 125 hektáron. 30 hektár fölötti műveléshez agrárvégzettség kell. A dán gazdáknak az EU előírásainál jóval szigorúbb környezetvédelmi követelményeknek is meg kell felelniük, például egy gazda csak annyi haszonállatot tarthat, amennyi után a szerves trágyát saját birtokán el tudja helyezni. Mivel Dániában a 2 legsikeresebb ágazat a sertéstartás és a tejipar, ez arra ösztönzi a sertés- és szarvasmarhatartókat, hogy a trágya felhasználására is földeket vásároljanak, így saját maguk állítsák elő a szükséges takarmányt. A dán mezőgazdasági szaktanácsadó rendszert a gazdaszervezetek és az állam közösen tartják fent, a kormányzat hozzájárulása 40%. A rendszer könyvelési, pénzügyi és hitelezési tanácsadó szolgáltatást nyújt a gazdák részére. Az előbb említett 2 pillér alapfeltétele annak, hogy a harmadik pillér, a szövetkezeti társulások hatékonyan működhessenek. A dán szövetkezet apró magángazdaságok társulása, melyen keresztül a gazdaságok bizonyos műveleteket közösen végeznek, mindezt úgy, hogy eközben a függetlenségüket megőrzik. A rendszer fő célja, hogy a tagok érdekérvényesítő képességét növelje, azok termékeiket optimális

áron

adhassák

el,

kockázatukat

a

biológiai

és

kereskedelmi

ciklus

összehangolásával, valamint a veszélyeztető tényezők vertikális terítésével mérsékelje. A szövetkezet a tagok közös tulajdona, a tulajdonosi jogokat választott testületek (közgyűlés, felügyelőbizottság) útján gyakorolják. A magyarországi kusza szövetkezeti hálókkal ellentétben a szövetkezet területe regionálisan behatárolt, tagjai mind az adott NUTS2 régióban találhatóak. A szövetkezetek a lehető legtöbb közösen végezhető feladatot ellátják, teljes rendszert alkotva az alapanyag-előállítástól a nagykereskedelmi forgalmazásig. A 2015. február

48

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek szövetkezetek saját szervezetei végzik a beszerzést és a gazdák minőségellenőrzését is. Az együttműködés jegyében a tagok kötelesek a megtermelt összes terményt a szövetkezeten keresztül értékesíteni. A szövetkezet a mezőgazdasági termelők piacra jutásának az alappillére. Egyes ágazatok szinte kizárólag szövetkezeti úton működnek, pl. a sertésvágás és a tejfeldolgozás 98%-a szövetkezeteké. A dán szövetkezeti modell kialakulásához és megerősödéséhez szükséges volt annak a felismerése, hogy az európai piacon a koncentrált kereslettel szemben a gazdák csak koncentrált kínálattal tudnak helyt állni. A koncentrált kínálat megteremtésével együtt az önállóság megőrzését csak a szövetkezeti létforma biztosítja. Minden más gazdasági, szervezeti forma esetében – mint ahogy az Magyarországon is tapasztalható – az értéklánc legalsó tagjai, a gazdák könnyen kiszoríthatóak a hasznok méltányos elosztásából, a kockázatok könnyen rájuk háríthatók. A dán szövetkezetek rövid idő alatt megerősödtek, ma már versenyre kelnek a világ nagy mezőgazdasági, élelmiszeripari cégeivel. A dán modell középpontjában a farmer áll, a modell meghatározó eleme a termékek minél feldolgozottabb formában történő piacra juttatása. Dániában az ágazathoz kapcsolódó feldolgozóipar szinte teljes mértékben szövetkezeti tulajdonban van, így a haszon nem aprózódik fel, egy kézben koncentrálódik, ezért a vertikum hasznát annak a láncszemnek a fejlesztésére tudják fordítani, amelyikre a legszükségesebb. A farmerek érdekképviseletét (a hazai szakszervezetekhez hasonló) farmerszövetségek biztosítják, melyek regionálisan szerveződnek, és régiók szerint képeznek hierarchikus szervezetet. A farmerszövetségek csúcsszerve, a dán mezőgazdasági tanács a szakszervezeti jellegű tevékenységeke n túl az EU-s forrásokhoz kapcsolódó pályázati feladatokban is részt vesz. Egyfelől a kormányzattal együttműködve részt vesz az agráriumhoz kötődő pályázati kiírások kialakításban, másfelől segíti a gazdákat a pályázatok kitöltésében, benyújtásában. A dán szövetkezetek legfontosabb alapelvei: -

önkéntesség és nyitott tagság (a szövetkezetbe való belépés és az onnan való kilépés önkéntes)

-

szövetkezeti demokratizmus (minden tagnak azonos jogosítványa van, attól függetlenül, hogy mekkora gazdasági erőt képvisel! 1 tag = 1 szavazat).

Hazánkban ez utóbbi az elv számos vitát vált ki, sok helyen ragaszkodnak a hozzájárulás-, vagy birtokméret-arányos szavazati jog megosztáshoz. Így az egy tag, egy szavazat elv a legtöbb TÉSZ esetében nem érvényesül, ami nem is meglepő. Magyar országon jogi személyek is birtokolhatnak földterületet és így szövetkezeti tagok is lehetnek. Sok magyar 2015. február

49

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek szövetkezetet néhány nagyobb mezőgazdasági cég hozott létre kizárólag EU-támogatások igénybevétele céljából. A hagyományos (nem szövetkezeti) magyar és a dán termékpálya alapvetően a szervezettségében és érdekeltségi rendszerében különbözik. Dániában a szövetkezeti tagok rendelkeznek az áruátvétel, a felvásárlás, az élelmiszeripar (vágóhíd, tejüzem, malom), a nagykereskedelem és gyakran a kiskereskedelem felügyeletével is, ezzel szemben hazánkban nálunk jellemzően a termelőknek nincs érdekérvényesítő erejük, minimális befolyásuk van az élelmiszeriparra és a kereskedelemre. Így a piaci kockázatok minden esetben a termelőre hullanak vissza. A szövetkezeti modell nemcsak versenyképességi szempontból fontos Dánia számára, hanem ezáltal biztosítja a vidék népességmegtartó erejének megmaradását, a vidéki lakosság képzését is, amelyek jó alapot jelenthetnek a környezetvédelem és a falusi turizmus kiteljesedésének is. Így a dán szövetkezeti modellt tapasztalatai komoly hatással voltak az uniós agrárpolitika alakulására is. (Forrás: Milánkovich (2012) Mórakert Nógrádi Zoltán, a Bács-Kiskun megyei Mórahalom polgármestere a dán szövetkezeti modell mintájára kezdte el kialakítani a mórahalmi szövetkezetet, a Mórakertet. A szövetkezet létrehozása azonban nem ment zökkenőmentesen, a ’90-es évek elején a mórahalmi gazdákban erősen élt még a kollektívvel kapcsolatos ellenérzés, a szövetkezés szó alatt a szocialista téeszeket értették az emberek. Eleinte a gazdák megszervezése komoly kihívás volt, éppen ezért 1993-ban szövetkezet helyett egy lazább egyesületet hoztak létre, s csak miután bebizonyosodott, hogy életképes lehet az együttműködés, 1995-ben 52 zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdával alakult meg a szövetkezet A szövetkezet először csak közös alapanyag beszerzéssel, vetőmag-, műtrágya-és növényvédőszer-vásárlással, valamint a közös értékesítés megszervezésével foglalkozott. Később számos egyéb tevékenységgel is elkezdtek foglalkozni, többek között továbbképzések és szakmai tanulmányutak szervezésével. A szövetkezet árbevétele rendkívül dinamikusan gyarapodott, 2001-re elérte a 2,2 milliárd forintot és tagsága 2003-ban a szövetkezet tagsága már 479 fősre duzzadt, forgalmazott árumennyisége meghaladta a 22 ezer tonnát, ami 80 ezer raklapnyi árut és 3000 telepakolt kamiont jelent. A Mórakert 15 évig tartó működésével egy olyan mezőgazdasági modell 2015. február

50

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek valósult meg elsőként az országban, amely alapvetően különbözött mind a nagygazdaságok rendszerétől, mind a szocialista téeszek működésétől. A szövetkezeti formával a mezőgazdasági termény élelmiszerré válásának ellenőrzése a gazdák kezébe került, ezáltal a hozzáadott érték nagy része a szervezeten belül képződött, amit mind visszakaptak a termelők. A szövetkezet irányítása alatt zajlott le a termény begyűjtése,

válogatása,

osztályozása,

feldolgozása,

csomagolása,

tárolása,

és

nagykereskedelme. A szövetkezet a termelők számára egy biztos értékesítést jelentett, így ennek a biztonságnak és a gazdák nagyobb jövedelmének köszönhetően hittek a mezőgazdaság sikerességében, ezért a megtermelt jövedelmet saját gazdaságuk fejlesztésébe fektették, amellyel egyéb gazdasági ágazatok megjelenését is elősegítették a térségben. A Mórakert működésének 15 éve alatt legalább 200-250 családi gazdaság fejlődött olyan szintűre, hogy jelenleg, a Mórakert bukása után is EU-s szintű felszereltséggel és kapacitással tudnak gazdálkodni. A Mórakert létrehozott egy erős családi gazdálkodói réteget, aminek jelene és jövője is a mezőgazdasági termelésre épül, teljesítményük pedig a térség jövőjét is meghatározza. Mivel a szövetkezet célja a termelők összefogása és számukra maximális haszon biztosítása volt, így nonprofit elven működött, a bevételeket nem halmozta fel, nem forgatta vissza, hanem a termelők között osztotta szét. Az előbbiekből következik, hogy a szövetkezet saját növekedését kizárólag bankhitelekből, valamint az állam és az EU SAPARD és PHARE támogatásaiból fedezte (!), ami utólag bebizonyosodott, hogy óriási hiba volt. Így a szövetkezet növekedésének csúcspontját, mind az árbevételt, mind az alkalmazotti létszámot tekintve 2006-ban érte el, ahol a töretlen növekedése váratlanul megszakadt. rakert Szövetkezet értékesítésének tetőzése után a felfutás éveihez hasonló ütemű visszaesés következett be. A 2006-ban realizált 8,2 milliárdos árbevétel 2007-re 5,2 milliárdra csökkent. Bár ez a haszon még mindig jelentősnek mondható, a nyereség csökkenésének folyamata 2008-ban és 2009-ben is folytatódott, ami a szövetkezet számára végzetesnek bizonyult. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Mórakert gyors, hihetetlen ütemű növekedésének hátterében nem csupán a tagok dinamikusan gyarapodó létszáma és a termékek növekvő mennyisége állt, hanem az ezekből adódó hatalmas növekedési kényszer is. Mivel a szövetkezet áruforgalma évről évre növekedett, ezért szinte minden évben új beruházásokat kellett eszközölni, új feldolgozó és csomagoló gépsorokat kellett vásárolni, fejleszteni kellett a logisztikai bázist, ami a Mórakertet hatalmas mennyiségű beruházási hitel felvételére

2015. február

51

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek kényszerítette, valamint a növekvő áruforgalom finanszírozása is egyre komolyabb forgóeszközhiteleket igényelt. Így a sokáig mintatésznek tartott szövetkezet árbevétele a 2007-es 5,2 milliárd forintról 2009re 2 milliárdra csökkent, saját tőkéje pedig már 2008-ban negatívba fordult. Közel 700 termelőnek – 700 családnak – 1,1 milliárd forinttal tartozott. 2009-ben a szövetkezet eszközállománya már nem nyújtott elegendő fedezetet a hitelek kifizetésére. Mindeközben sokat vesztett a termelők olyannyira hiányzó összefogásának szelleme is. A délalföldi kertészeknek is létkérdés lenne, hogy a piaci megjelenésüket egy jól működő és az ellenőrzésük alatt lévő szövetkezet segítse, mint tette azt jó negyedszázada a szakszövetkezet. Ez a történet azonban valószínűleg sokaknak kedvét szegte. Ezzel azonban még nincs vége a veszteségeknek. A következő hónapokban – nyilván már csak a választás után - valószínűleg azokat is eléri majd a csőd szele, akik eddig nyugodtan nézték a Tész kimúlását, mert megkapták a termékük árát. A Tész életének utolsó néhány évében ugyanis már nem maga vett fel hitelt, hanem úgy fizetett, hogy a beszállítók követelését eladta a Kvantum Banknak, azaz a Mórakert helyett a bank fizetett a termelőknek. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha a Mórakert utóbb kifizette volna a bankot, csakhogy nem fizette ki. Ilyen esetben pedig a Ptk. szerint a banknak visszkereseti joga van, azaz, visszakövetelheti a pénzt a termelőktől, amit a szerződésekben „elfelejtettek” kizárni. A Mórakert felszámolása után a Kvantum Bank is a felszámolás sorsára jutott, így nevében már (az állami tulajdonban lévő) felszámoló jár el. Nem jelent megoldást az elévülés sem, mert annak kezdete nem a termékértékesítés időpontja, hanem az a nap, amikor kiderült, hogy a bank már senki mástól nem tudja visszaszerezni a pénzét. (Forrás: Milánkovich (2012): Mórahalom és Mórakert szövetkezet.) 5.4. Összegzés A fenti példák azt mutatják, hogy közösségi összefogással nagy sikereket lehet elérni olyan térségekben is, ahol zömében a mezőgazdaság és az erre épülő feldolgozó ipar a számottevő. A második fejezetben javasolt fórumok létrehozásával pedig bővíthető azon információs kör, amelyből hazai és nemzetközi tapasztalatokat is összevetve bevált működési mintákat vagy ezek alapján saját ötletet valósíthatnak meg. Egyre azonban felhívjuk a figyelmet. Adott térségben (országban) bevált modellek nem biztos, hogy máshol is ugyanolyan hatékonysággal működnek. Azaz nem adaptálni, hanem az

2015. február

52

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek információkat felhasználva – esetleg kutatás-fejlesztési támogatással – saját modelleket javasolt megvalósítani.

2015. február

53

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Irodalomjegyzék Benko, G. (1999) Regionális tudomány. Dialóg Campus, Budapest-Pécs. Boskoff, A.(1970): The Sociology of Urban Regions. A.C.C.Sociology. Series, New York. Budd, L. – Hirmis, A.K. (2004): Conceptual Framework for Regional Competitiveness. Regional Studies, 9, 1015-1028. o. Charles, D. (1999): Core cities: Key centres for regeneration synthesis report. Newcastle upon Tyne, Newcastle. DTI (1995): Competitiveness: Forging ahead. Department of Trade and Industry, London. DTI (1998): Our Competitive future: Building the knowledge driven economy. Department of Trade and Industry, London. EC (1999): Sixth Periodic Report on the Social and Economic Situation and Development of Regions in the European Union. European Commission, Luxembourg. EC (1999): az 1260/1999 (VI.21) sz. EK Tanácsi Rendelet: A Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról. Council Regulation, Luxembourg. Enyedi György (1998) A sikeres város. - Ezredforduló. 1998/3. 3. o. EMORT (2014): Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra” c. dokumentum csomag ESDP (1999) European Spatial Development Perspective: Towards a Balanced and Sustainable Development of the Territory of the EU. Committee for Spatial Development, Luxembourg. ESPON (2007) ESPON 2013 programme. European observation network on teritorial development and cohesion. European Commission Decision C(2007)5313 of 7 November 2007. Brussel. ETS (1985): European Charter of Local Self-Government, (15.X.1985). European treaty Series, 122, Strasbourg. Fenyővári Zsolt – Lukovics Miklós (2008): A regionális versenyképesség és a területi különbségek kölcsönhatásai. Tér és Társadalom, 2, 1-20. o. Fey, W.H. – Zimmer, Z. (2001) Defining the city. In Handbook of urban studies. - ed R. Paddision. London. Gertler, M.S. (2002) Canadian cities confront globalization: Flows of people, capital and ideas. - Center for Globalization and Policy Research. Working paper 10. School of Public Policy and Social Research - University of California, Los Angeles.

2015. február

54

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Green, F.J – Tracey P. – Cowling M. (2007) Recasting the City into City-Regions: Place Promotion, Competitiveness Benchmarking and the Quest for Urban Supremacy. - Growth and Change. Vol. 38. No. 1. pp. 1-22. Blackwell Publishing. Oxford. Hagett, P. (2001) Geography a global synthesis. Pearson Education, Harlow. Kitson, M. –Martin, R. – Tyler, P. (2004) Regional competitiveness: An elusive yet key concept? Regional studies. Vol 2004/38. 991 – 999.o. Krugman, P. (1990) The age of diminished expectation. MIT Press, Cambridge. Krugman, P. (1994): Competitiveness: A dangerous obseccion. Foreign affairs, 2, 28-44. o. Krugman, P. (1996a) Pop internationalism. MIT Press, Cambridge. Krugman, P. (1996b)

Making sense of the competitiveness debate. Oxford Review of

Economic Policy, Oxford. Lengyel Imre (2000): A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, 12, 962-987. o. Lengyel Imre - Rechnitzer J. (2000) A városok versenyképességéről. In Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. - Horváth Gy.-Rechnitzer J. (szerk.), MTA RKK, Pécs. Lengyel

Imre

(2003):

Verseny

és

területi

fejlődés:

térségek

versenyképessége

Magyarországon. JATEPress, Szeged. Lever, W.F. (2002) The knowledge base and the competitive city. In Urban Competitiveness. ed. Begg, I. p. 11-33. The Policy Press, Bristol. 11-33. o. Lukovics Miklós (2007): A lokális térségek versenyképességének elemzése. Doktori értekezés, SZTE-GTK, Szeged. Magyar Országgyűlés (1996): 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (1999): az 1999. évi XCII. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (2011): a 2011. évi CXCVIII. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest. Magyar Országgyűlés (2013): a 2013. évi CCXVI. Törvény, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról. Magyar Országgyűlés, Budapest.

2015. február

55

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek Magyarország Kormánya (2014): Területfejlesztési Operatív Programjának

(TOPÖ az

Európai Bizottsághoz benyújtott változata Magyarország Kormánya (2014): Vidékfejlesztési Program (VP) az Európai Bizottsághoz benyújtott változata Malecki, E. J. (1997): Technology and economic development: The dynamics of local, regional and national competitiveness. Addission Wesley Longman, Harlow. Malecki, E. J. (2002): Hard and Soft Networks for Urban Competitiveness. Urban Studies, 56, 929-945. o. Marteen de Vet, J. et al (2004): The Competitiveness of Places and Spaces. A Position Paper. ECORYS, Rotterdam/Leeds/Birmingham/Brussels. Martin, R. L. et al (2005): A Study on the Factors of Regional Competitiveness. A final report for The European Commission DG Regional Policy. University of Cambridge, Cambridge. Oswald, A. (1997): Happiness and economic performance. - Economic Journal. Vol. 1997/107. 1815-1831. o. Milánkovich (2012): Morahalom és Mórakertszövetkezet. Szakdolgozat. BCE. Szeged. Parr, J.B. (2005): Perspetives on the city region. - Regional studies. Vol. 2005/39. 555-566.o. PESTTERV (2013): Veszprém megye területfejlesztési koncepciója. Porter, M.E. (1998): The competitive advantage of nations. Maximillian, London. Porter, M.E – Ketels C.H.M. (2003): UK competitiveness: Moving to the next page. DTI, London Rechnitzer János – Lengyel Imre (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, BudapestPécs. Robinson, J. (2005): Urban geography: World cites, or a world of cities. Progress in Human Geography 1977-2009. Sassen, S. (2005): Denationalization: Territory, authority, and rights in a gobal digital age. Princetown University Press, Princetown. Scott, A. (2001): Global City-regions: Trends, Theory, Policy. University Press, Oxford. Somlyódiné Pfeil Edit (2006): Nemzetállami várospolitikák és az Európai Unió Policentrizmus gondolata. - Tér és Társadalom. XX.évf. 2006. 4. 31-47. o. Storper, M. (1997): The regional world: Territorial development in a global economy. Guilford Press, New York. www.agrarinfo.hu www.hvg.hu www.kap.hu 2015. február

56

Veszprém Megyei Önkormányzat Vidékfejlesztési feladatai – Beavatkozási lehetőségek www.kormany.hu www.mvh.gov.hu www.nakvi.hu www.veol.hu

2015. február

57