VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: [email protected]

szám: 02/345-8/2016 ELŐTERJESZTÉS

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2016. december 15-i ülésére

Tárgy:

Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről 2016

Előadó:

Dr. Radovits Tibor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének elnöke

Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete Dr. Radovits Tibor megyei elnök Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Szücs Imre, területfejlesztési referens

Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság

Tisztelt Közgyűlés! A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése feladatainak ellátása részeként a 2015. december 17-i ülésén az 79/2015. (XII.17.) MÖK határozatával megállapított 2016. évi munkatervében tervezte a „Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetérő 2016” tárgyú napirend megtárgyalását. A nagy körültekintéssel összeállított tájékoztatót december 5-én vettük kézhez. Az előterjesztéshez mellékelt tájékoztató elkészítését ezúton megköszönöm Dr. Radovits Tibor Úrnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének elnökének. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóságának fő feladata a megyében működő agrárgazdasági szereplőkkel való szoros szakmai együttműködés és bizalmi kapcsolat kiépítése. A Megyei Szervezet személyi állományának alapját a 25 fős falugazdász hálózat biztosítja. Jelenleg a megye öt településén működik állandó falugazdász körzetközpont, továbbá közel 200 településen kihelyezett ügyfélszolgálati feladatot láttak el. A kamarai közreműködést valamilyen formában az ügyfelek közel 3.500 esetben vették igénybe. Az előterjesztés mellékletét képező tájékoztató Veszprém megye területét érintően az alábbi agrárgazdasági témakörök ismertetését tartalmazza: - A mezőgazdaság szerepe a megye gazdaságában - A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások - Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai - Növénytermesztés alakulása - Állattenyésztés alakulása - Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat - Élelmiszeripar - Beruházások - Ágazati jövedelmezőség - Vidékfejlesztés - Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara az ágazat szolgálatában

A tájékoztatóban foglaltakból kiemelem, hogy Veszprém megye azon megyék közé tartozik, amelyek gazdaságában a mezőgazdasági ágazat nem kiemelt jelentőségű. A sokszínű természeti adottságaink és jelentős értékeink mégis jó lehetőségeket biztosít az agrárgazdálkodók számára. Veszprém megye 433 ezer hektár földterületének mintegy háromnegyedén, 323 ezer hektáron folyik mezőgazdasági tevékenység. Veszprém megye termőterületi megoszlása művelési ágak szerint: - szántó terület nagysága 138,2 ezer hektár - erdőterület nagysága 134,9 ezer hektár - a gyep terület nagysága 37,8 ezer hektár - egyéb (szőlő, gyümölcs, stb.) területek nagysága 12,4 ezer hektár.

2

A termőföld árak az elmúlt 15 év folyamatos növekedését követően, 2016-ben is emelkedést mutattak az elmúlt évhez képest. A forgalomba kerülő termőföldek művelési ágak közötti megosztásra jellemző, hogy a szántóföldi és a gyep művelési ágban volt jelentősebb forgalom. További fontos mutatószám: - őstermelői igazolványok száma a megyében : 16 692 db - a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma (élelmiszeripar nélkül) 3 596 fő - a regisztrált családi gazdaságok száma 688 2016. június 30-án 57 436 Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezet szerepelt a nyilvántartásokban, melynek döntő többségét (51 917) vállalkozásként regisztrálták. A vállalkozások több mint egyötöde mezőgazdasági ágakban tevékenykedett. A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2014-ben 116,1 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, melynek csaknem egytizede (10,769 Mrd Ft) a mezőgazdaságban összpontosult. Ehhez képest 2015 első negyedévében már 23,4 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, egyötödével többet az egy évvel korábbihoz képest. A mezőgazdaságba azonban az első negyedévben 20%-al kevesebbet invesztáltak, alig 1.424 Mrd Ft-ot. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatóságának jelentősebb rendezvényei: - 2016. március 24-én XIX. alkalommal került megrendezésre a Veszprém Megyei Palackos Borok versenye. - A jogszabályi változások révén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara komoly szerephez jutott a mezőgazdasági szaktanácsadás koordinálásban. A névjegyzéki szaktanácsadói hálózat tavaly óta szerves részét képezi a NAK tanácsadó szervezetének, ezért kiemelt feladatként kezeljük a névjegyzéki szaktanácsadók szervezeti struktúrába történő beillesztését, a kollégákkal történő együttműködés erősítését. Idén első alkalommal 2016. árpilis 07-én Veszprémben tartottuk a „Szaktanácsadó klub” első ülését. - Május végén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Pápa város közös szervezésében XX. alkalommal valósult meg a Pápai Agrárexpó és a rendezvényt kísérő szakmai konferenciák. - A Magyarok Kenyere Program keretében idén több mint 5 tonna búza és jelentős pénzadomány gyűlt össze a megyei gazdák búzafelajánlásaiból. - 2016. augusztus 29.-én Örvényesen borászati fórum került lebonyolításra az érdeklődők számára. - Az idei évben harmadik alkalommal november 4-6. között került megrendezésre- több szervezettel közösen a III. Bakony Expó a Bakonyi Ízek Vására ami több mint 12 000 látogatót vonzott a Veszprém Arénában. - Október elején a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) együttműködve komplex munkaerő-piaci kutatást indított. - A NAK kiemelt feladatának tekinti a gazdák piacra jutási lehetőségeinek javítását és a helyi piacok népszerűbbé tételét is, ezért a www.nak.hu portálon létrehozott egy termelői piackereső modult, ahol térképes felületen kerültek feltűntetésre a termelői piacok, valamint az azokon értékesítő termelők is.

3

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatósága a sokoldalú szakmai tevékenységével nagymértékben hozzájárul a megye agrárgazdasági fejlődéséhez. Tisztelt Közgyűlés! Kérem a „Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről 2016.” szóló dokumentáció megtárgyalását és tudomásulvételét. Veszprém, 2016. december 6.

Polgárdy Imre s.k. a megyei közgyűlés elnöke

4

02/345-8/2016 sz. előterjesztés melléklete

Veszprém Megyei Szervezete 8200 Veszprém, Mártírok útja 11.

Tájékoztató Veszprém megye agrárgazdasági helyzetéről 2016. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése számára

Összeállította: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezete 2016. november

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2 A mezőgazdaság szerepe a megye gazdaságában ...................................................................... 3 A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások.............................................................. 3 Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai .................................................................... 3 Ágazati erőforrások, termőföld .............................................................................................. 4 Földpiaci árak, bérleti díjak alakulása .................................................................................... 5 Növénytermesztés alakulása ...................................................................................................... 5 A termelői árak alakulása ....................................................................................................... 6 Fontosabb szántóföldi növények betakarított terület nagysága 2012-2016 (ha) .................... 7 Fontosabb szántóföldi növények termésátlag adatai 2012-2016 (kg/ha) ............................... 7 Szőlőtermesztés, borászat....................................................................................................... 8 Gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés................................................................................ 8 Állattenyésztés alakulása............................................................................................................ 9 Megyei állatlétszám alakulása ................................................................................................ 9 Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat ........................................................................................ 10 Erdőgazdálkodás .................................................................................................................. 10 Vadgazdálkodás ................................................................................................................... 11 Halgazdálkodás .................................................................................................................... 12 Élelmiszeripar........................................................................................................................... 12 Beruházások ............................................................................................................................. 13 Ágazati jövedelmezőség ........................................................................................................... 14 Vidékfejlesztés ......................................................................................................................... 15 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ágazat szolgálatában ...................................................... 17 NAK igazgatási feladatai ..................................................................................................... 17 Rendezvények ...................................................................................................................... 18 Forrásmegjelölés ...................................................................................................................... 21

2

A mezőgazdaság szerepe a megye gazdaságában A mezőgazdasági ágazat Veszprém megye gazdaságában nem kiemelt jelentőségű. Tehát nem tartozunk a hagyományos értelemben vett nagy agrár-térségek sorába azonban sokszínű természeti adottságaink és jelentős értékeink mégis jó lehetőségeket biztosítanak számunkra. A bruttó hozzáadott érték mindössze 6-7%-a származik a mezőgazdaságból. Az élelmiszeriparral és a hozzá kapcsolódó beszállító, kiszolgáló, kereskedő, szolgáltató, valamint a nem piaci kategóriájú házikerti, hobbi tevékenységgel együtt jelentősége jóval nagyobb, becslések szerint 15-20%-os nagyságrendet is elérhet. A megyei lakosságnak a termelőkön és a családtagjaikon keresztül több mint fele kapcsolódik valamilyen módon az agráriumhoz. A mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások 2016. június 30-án 57 436 Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetet szerepelt a nyilvántartásokban, melyeknek döntő többségét (51 917) vállalkozásként regisztrálták. A vállalkozások több, mint egyötöde a mezőgazdaság, 13%-a az ipar, építőipar, 12%-a az ingatlanügyletek, további 10-11%-a pedig a kereskedelem és vendéglátás nemzetgazdasági ágakban tevékenykedett. Közülük csak a mezőgazdaság és az ingatlanügyletek területén bővült a szervezetek száma. 2016 II. negyedévében a gazdálkodási formák mezőgazdaságban történő megoszlását tekintve az alábbi viszonyok voltak jellemzőek:

Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Ebből

Gazdasági szervezetek száma összesen

társas önálló vállalkozás vállalkozó

11 419

527

10 828

vállalkozás összesen

nonprofit szervezet

11 355

8

Forrás: KSH Fókuszban a megyék – 2016. június 30.

További fontos mutatószámok: -

őstermelői igazolványok száma a megyében: 16 692 db a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma (élelmiszeripar nélkül) 3 596 fő valamint a regisztrált családi gazdaságok száma 688.

Veszprém megye ökológiai, természeti adottságai Veszprém megye a Dunántúl középső részén helyezkedik el, hazánk közepes nagyságú megyéi közé tartozik. Az ország egyik legfejlettebb térségéhez tartozó Közép-Dunántúli régió része, a Balaton északi partja és a Kisalföld között terül el, középső részét a Bakony uralja. A Kisalföld déli nyúlványa a Marcal-medencével együtt a kukorica, kalászosok, sertéstenyésztés, a Bakonyban 3

az erdőgazdálkodás, faipar, Balaton-felvidék pedig több mint ezer éves szőlőkultúrájáról ismert. Az ország hét borrégiója 22 történelmi borvidéket foglal magába, ebből négy Veszprém megyében van. A megye klimatikus viszonyai a viszonylag kis területi kiterjedés ellenére is meglehetősen differenciált képet mutatnak. A csapadék területi eloszlása szintén különbözőséget mutat, a legmagasabb éves csapadékösszeggel a Bakony magasabb régiói rendelkeznek, ahol 750-800 mm az éves csapadékmennyiség, a megye csapadékban legszegényebb területei keleten helyezkednek el. Veszprém megye területének felszíne erősen tagolt, jó minőségű, termékeny talajok jobbára csak mozaikosan fordulnak elő, kis kiterjedésben. A mezőgazdasági művelést erősen nehezítik a kedvezőtlen talajviszonyok, különösen a köves, kavicsos feltalaj és a sekély termőréteg. Kedvezőbbek a Pápa környéki, valamint a Mezőfölddel határos területek talajviszonyai. Ezen adottságok elsősorban az erdőgazdálkodásnak és a szőlőtermesztésnek kedveznek. A hektáronkénti aranykorona értékek elmaradnak az országos átlagtól. Veszprém megye rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik, ami a területen megfigyelhető magas biodiverzitásban is megnyilvánul. A megye teljes területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékessége alá tartozik. A megye területének megközelítőleg 15%-át teszik ki az országos jelentőségű védett természeti területek, illetve számos védett lápterülettel rendelkezünk. Ágazati erőforrások, termőföld 2016. május 31-i KSH adatok alapján a megye 432 859 ha földterületének mintegy ¾-én, 323 252 ha-on folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. A mezőgazdasági területek arányára jellemző csökkenés 2010-ben megállt, azóta évről évre közel azonos a mezőgazdasági művelés alatt álló területek nagysága, kismértékű csökkenés csak a gyümölcsösök esetében tapasztalható. A földterület művelési ágak szerinti megoszlása, 2016. május 31. (ezer hektár) Területi egység Veszprém

Szántóte Konyha-rület kert 138,182

2,94

Gyümölcsös

Szőlő

Gyep

1,303

5,717

37,803 134,923

Erdő

Nádas

Halastó

Művelés alól kivett terület

2,105

0,279

109,607

Összesen

432,859

Forrás: KSH Fókuszban a megyék

Az adatokat összehasonlítva látható, hogy Veszprém megyében az erdők aránya a megye termőterületéhez viszonyítva közel 42%-al, Nógrád és Zala megyéket követően a harmadik legmagasabb az országban. A szántóterület tekintetében pedig a negyedik legkisebb területtel rendelkezünk. Az előző három év átlagát figyelembe véve a gyepterületek nagysága 37 803 ha-ral közel állandónak mondható, amely többek között abból is adódhat, hogy a megye gyepterületének jelentős része fekszik Natura 2000 területen. Ezen területek kialakításának célja az, hogy elősegítse a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező 4

természetvédelmi helyzetének fenntartását, illetve a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot megőrzését, valamint a fenntartható gazdálkodás feltételeinek biztosítását. Tavaly a gazdák 96 679 hektáron alkalmaztak műtrágyázást és 7 933 hektáron szervesanyagvisszapótlást. A kijuttatott műtrágya mennyisége átlagosan 350 kg/ha körül alakult. Az öntözött területek nagysága 1 454 ha, felhasznált öntözővíz mennyisége 165 m3/ha. Földpiaci árak, bérleti díjak alakulása A különböző művelési ágba tartozó termőföldek árában jelentős különbség figyelhető meg. Legdrágább a szőlő és a gyümölcsös, míg a legolcsóbb a gyepterület. Ez elsősorban a magas telepítési költségekkel és a területen elérhető viszonylag magas termelési értékkel magyarázható. A termőföld árak az elmúlt 15 év folyamatos növekedését követően, 2016-ban is emelkedést mutattak az elmúlt évhez képest. Veszprém megye a szántóföld átlagos 16 aranykorona értékkel középmezőnyhöz tartozik. A forgalomba kerülő termőföldek művelési ágak közötti megoszlására jellemző, hogy a szántóföldek és a gyep művelési ágban volt jelentősebb forgalom. A forgalmi értékek rendkívül differenciáltak, szántó esetében a jellemző ár 800.000-1.500.000 Ft/ha.

Növénytermesztés alakulása A szántóföldi vetésszerkezetet a gabonafélék túlsúlya jellemzi. A kenyérgabona és az állati takarmányszükséglet biztosítása továbbra is meghatározó a megye vetésszerkezetének kialakításában. Az egyéb növénykultúrák vetésének arányát elsősorban jövedelmezőségük befolyásolja, ennek köszönhetően az ipari növények közül az őszi káposztarepce és a napraforgó a két legnagyobb arányban termesztett növény. Termesztési biztonságuk és megtérülésük is jónak mondható, és az egyre nagyobb termelési tapasztalatnak köszönhetően termesztésükre biztonságos technológiák kerültek kidolgozásra. Veszprém megye 2016 évi növénytermesztésének szerkezete az elmúlt évek vetésszerkezetétől nem tér el jelentősen. Az őszi vetések és a tavaszi növények aránya az előző időszakokhoz hasonlóan alakult. A 2016-os év meglehetősen szélsőséges téli időjárással kezdődött, míg tél végén, tavasz elején a rendkívül sok csapadék nehezítette a fejtrágyázási munkálatokat és vetette vissza az vízzel borított területeken az őszi vetésű kultúrák fejlődését, majd az azt követő szeles időszak következtében a száraz, cserepesedett talaj hátráltatta a tavaszi munkák kezdetét. A fejtrágyázást követő májusi eső azonban jó állapotba hozta a területeket, ennek következtében az őszi gabonák fejlődése az átlagosnál jobb képet mutatott. A gabonák a meleg és folyamatos csapadék-utánpótlás hatására szépen fejlődtek, a téli vízállásos területeken lévő repcék növekedését azonban a víznyomás némileg visszavetette. Különösen nagy figyelmet kellett fordítaniuk a gazdáknak a növényvédelemre, hiszen a párás csapadékos idő nemcsak a növények fejlődésének kedvezett, de a gomba betegségek kialakulásának is. A kissé megkésett vetésű tavaszi gabonák fejlődésére nagyon jó hatással volt a májusi csapadék.

5

Az őszi árpa a vártnál jobb terméseredményt hozott, 4,5-5 tonna körül, de Pápa környékén kimagasló terméseredményekről is érkezett visszajelzés. A minőség is elégedettségre ad okot, a sörárpa esetében is. A tavasz végi, nyár eleji időszakban térségünkben lehullott nagymennyisegű csapadék ugyan javított az őszi búza terméskilátásain, de ugyanakkor a meleg és a megnövekedett páratartalom a gombabetegségeknek is teret adott. Az júniusi csapadékos időszak miatt 2-3 hetet is csúszott a betakarítás, a tartós meleg felgyorsította az érési folyamatokat, a kalászosok és az egyes búzafajták esetén is, „összeérésre” került sor, amely következtében betakarítási munkacsúcsok nehezítették a termelők munkáját. A kisebb vetésterületet elfoglaló őszi kalászosaink a rozs és a triticale az átlagosnál jobb képet mutattak, az utóbbi időben mindkét növényt sikerült jól beilleszteni a vetésforgóba, bár vetésterületük az elmúlt években jelentősen nem változott. Az őszi káposztarepce termésátlagán is javított a lehullott csapadék, a gazdák zöme integrációban vagy szerződés alapján termel, ezért nincsenek sem értékesítési, sem raktározási problémák. A napraforgó vetésterülete a tavalyihoz képest jelentősen nőtt, mintegy 9 983 ha napraforgó aratása kezdődött meg az ősz elején. Azonban a nyár meglehetősen esős időjárása, valamint a súlyos jég és viharkárok jelentős terméskiesést okoztak a vetésterületen. Az előző évi szója terméseredmény nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket, ami elsősorban a nagy odafigyelést igénylő termesztés technológiának és a szélsőséges időjárásra való érzékenységnek tudható be. Az idei szójaterület (1 360 ha) ennek következményeként jóval elmarad a tavalyitól, bár az idei évben nagyon jó termést realizálhattak a gazdák. A szemes kukorica betakarítása elsőként a nedves kukoricának való értékesítésre kezdődött meg, biogáz üzemek részére bioetanol, illetve izocukor gyártás céljából. Mind a szemes,mind a silókukorica tekintetében jól alakultak a termésmennyiségek, ami azonban az árakat negatív irányba befolyásolta, ahogy az aratási időszakban egyre inkább csökkenő raktárkapacitás is. A betakarított burgonya és cukorrépa is hasonlóan alakult, átlagos, jó termést könyvelhettünk el. Az őszi gabonák nagy része már elvetésre került, a tavaszi vetések alá is jó ütemben halad a szántás. A hagyományos munkák mellett sok gazdálkodó iktatott be a vetésforgójába másodvetést, amely kedvező irányba befolyásolja a talaj víz-, és tápanyag-gazdálkodását. Az ősz elején elvetett repce területek kedvező képet mutatnak, szinte mindenhol jól kelt a növény, viszonylag erős, egyöntetű állománnyal találkozhatunk a megye termőföldjein. A termelői árak alakulása Magyarországon a 47. héten az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszeradatai szerint: Az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára tonnánként 41,9 ezer forint, amely 17 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A takarmánybúza 38,8 ezer forint/tonnás termelői ára pedig az egy évvel korábbit 16 százalékkal múlta alul. A takarmánykukorica tonnánként 38,7 ezer forintért cserélt gazdát, ez az árszint 14 százalékkal múlta alul 2016 azonos időszakának termelői átlagárát. A takarmányárpa termelői ára az egy évvel korábbinál 24 százalékkal olcsóbb, 34,6 ezer forint/tonna. A napraforgómag az egy évvel korábbinál 14 százalékkal olcsóbban, 100,7 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a 47. héten. A repcemagot 2 százalékkal olcsóbban, 117,4 ezer forint/tonna áron értékesítették az egy évvel korábbinál. 6

Fontosabb szántóföldi növények betakarított terület nagysága 2012-2016 (ha) Növényfaj Búza Kukorica Tavaszi árpa Őszi árpa Rozs Zab Triticale Burgonya Borsó Szójabab Napraforgómag Repcemag Cukorrépa Silókukorica+csalamádé Lucernaszéna

2012. év 32 605 24 085 6 753 6 078 1 058 3 383 5 629 486 258 1 505 10 105 10 922 40 8 147 5 804

2013. év 33 145 27 990 4 924 6 732 1 498 3 699 5 121 565 191 12 073 9 574 61 8 469 5 780

2014. év 31 398 28 171 4 853 7 339 1 468 3 540 5 711 558 65 608 11 540 9 269 60 7 252 5 647

2015. év 31 814 28 458 4 200 7 242 1 637 2 799 4 794 467 370 2 295 11 811 8 056 60 6 810 6 716

2016. év * 32 235 24 500 3 706 8 372 2 110 1 764 5 303 259 152 1 360 9 983 8 171 75 -

Forrás: KSH *2016. év NAK adatok, illetve termésbecslés alapján

Fontosabb szántóföldi növények termésátlag adatai 2012-2016 (kg/ha) 2012. év 2013. év termésátlag termésátlag Növényfaj Búza 3 200 4 240 Kukorica 4 070 4 570 3 960 Őszi árpa 3 100 Tavaszi árpa 3 000 2 520 Rozs 2 780 3 330 Zab 2 370 2 340 Triticale 2 940 3 070 Burgonya 14 690 18 580 Borsó 1 180 1 780 Szójabab 1 140 1 140 Napraforgómag 1 970 2 010 Repcemag 1 950 2 180 Cukorrépa 59 560 42 540 Silókukorica+csalamádé 18 870 18 650 Lucernaszéna 3 060 4 570 Forrás: KSH *2016. év NAK adatok, illetve termésbecslés alapján

7

2014. év 2015. év 2016. év termésátlag termésátlag termésátlag* 4 480 4 780 4 310 5 220 7 600 6 970 4 310 4 780 4 300 3 210 3 380 3 470 3 760 3 490 3 870 2 940 2 600 2 590 4 000 4 000 3 550 15 410 23 100 20 380 2 500 2 000 2 000 1 600 2 220 1 500 2 010 2 820 2 340 2 520 3 400 3 230 44 750 55 000 49 000 22 960 26 640 4 110 5 640

Szőlőtermesztés, borászat Megyénkben szőlőtermesztésnek a Balaton-felvidéken vannak régi hagyományai. A balatoni borokat a Badacsonyi, a Balatonfüred-csopaki és a Balaton-felvidéki borvidék képviseli, de itt található hazánk legkisebb területű történelmi borvidéke, a híres Nagy-somlói is. A szőlőterület nagysága közel azonos szinten mozog 5 717 ha. A Balaton-felvidék szőlőterületei az elmúlt huszonöt évben lényegesen csökkentek, elöregedtek. A telepítési kedv a szerkezet átalakítási támogatás kivezetésével jelentősen visszaesett. Most azonban komoly lehetőség kínálkozik a 2016. február elsején kiírásra került kertészeti ágazat versenyképességének, energiahatékonyságának javítását, új ültetvények telepítését, a meglévő ültetvények felújítását és korszerűsítését szükség esetén fajtaváltást vagy művelési-mód váltás alkalmazását célzó pályázati kiírások nyertesei számára. A pályázati keretösszeg mintegy 19,5 Mrd Ft, melyből támogatás igényelhető a már meglévő öntözőrendszerek korszerűsítésére valamint új telepítésnél öntözőrendszer kiépítését szolgáló beruházásokra is. Az idei év nem volt kedvező a szőlőtermesztés szempontjából. A tavaszi fagykárok és a szinte az egész Balaton-felvidékre kiterjedő nyári jégverések miatt. A virágzás idejére jellemző kedvező időjárási viszonyok miatt a kötödés jól sikerült, a talaj csapadék ellátása megközelítette az ideális szintet. Amíg az elmúlt évben a kedvezőbb időjárásnak köszönhetően jelentős fertőzés nem alakult ki, addig az idei évben a gombabetegségek hatására jelentős terméscsökkenés és minőségromlás volt a jellemző. A tavalyi 26 803 tonnánál kevesebb termett és a minősége is gyengébb lett. A felvásárlási árak viszont számottevően nem változtak, bruttó 80-110 Ft/kg között mozogtak fajtánként. A borászati ágazat a technológiai fejlesztéseknek, új tárolóterek, vendéglátásra alkalmas objektumok létesítésének köszönhetően az ország kiemelt szőlős-boros régióihoz hasonlóan nagyot fejlődött. Számos családi borászat nyert országos ismertséget, itt található az ország piacvezető, legnagyobb borászati vállalkozásának legjelentősebb üzeme, amely nagyszámú szőlőtermelő számára jelent biztos felvevőpiacot. Az új Vidékfejlesztési Program keretében a borászati termékek értéknövelését és piacra jutását elősegítő, technológiai fejlesztését célzó beruházások (gép, technológia, építéssel járó fejlesztések egyaránt) valamint az ezzel összefüggő környezeti erőforrás-hatékonyságot célzó fejlesztésekre sok gazdálkodó pályázott az idei évben. Gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés A gyümölcstermesztés megyénkben ágazati szinten nem számottevő méretű területen folyik, meglévő ültetvényeink közel 30%-a meggy, ¼ része almás (túlnyomórészt téli alma) a többi csökkenő sorrendben: szilva, dió, kajszi, cseresznye, körte, őszibarack. A többi gyümölcsfaj kevés kivételtől eltekintve a házi kerti termesztésre korlátozódik, kiemelendő azonban a Balaton-felvidéken őshonos, szórványosan előforduló mandula. Az almatermesztők helyzete a tavalyihoz képest némileg javult, a léalma kilója 29-39 Ft között, míg az étkezési alma ára bruttó 150 Ft körül alakul. Azonban jelentős mennyiségben érkezik lengyel alma hazánkba, illetve rajtunk keresztül Romániába, ezzel komoly piaci zavart okozva. Az áprilisi fagyok, valamint júniusban és júliusban a jég miatt az átlagosnál több az ipari alma, kevesebb első osztályú étkezési alma termett, gyenge közepes szintnek megfelelő idei almatermés. 8

A körtetermés az idei évben átlagosnak mondható. A szilva esetében a termésátlagok 15-20 t/ha közöttiek, a Cacanska Lepotica és Stanley igen jó terméseredményt produkált. A szilva árak a szezon elejére jellemző 50-ről 60-80 Ft-ra emelkedtek. A lémeggy ára a tavalyi 80-100 Ft-ról 150 Ft körülire emelkedett, a cigánymeggy ára 160 Ft volt. A termésátlagok 5t/ha körüliek, annak köszönhetően, hogy évek óta nem sikerül visszaszorítani a cserebogár-fertőzöttség okozta terméscsökkenést. A kajszi ültetvények a tavalyi 13-20 t/ha körüli termésátlagot produkálták az idén is, azonban az érés időszakában tapasztalható szeles, esős időjárás következtében a termés nagy része 7090 Ft-ért volt csak eladható. Az étkezési árak a tavalyi 230 Ft helyett csak 150-180 Ft körül alakultak. A mandulatermés közepes, 1-2 t/ha közötti termésátlaggal az értékesítési ár azonban jelentősen nőtt, 5000-6000 Ft/kg-ra. A megye dióültetvényeinek nagy része még nem termő, így jelentősebb termésmennyiségre ezekből nem számíthatunk. Országosan a diótermesztők az átlagos termés felét sem tudták betakarítani 2016-ban. A rossz terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett egy rovarfaj a dióburok fúrólégy is károsította a megmaradt termést. A zöldségtermesztés jelentősége Veszprém megyében elenyésző, hiszen ez a földrajzi adottságok miatt az alföldi megyékre koncentrálódik. 2016-ben a szórvány és házi kerti területeken kívül alig 80 ha-on termesztettek zöldségféléket megyénkben. A burgonya termőterülete jelentősen nem változott, mintegy 260 ha-on termesztették az idén jellemzően Zirc környékén.

Állattenyésztés alakulása Megyei állatlétszám alakulása Az országos tendenciával egyezően a főbb állatfajok állománya a megyében is jelentősen csökkent az elmúlt két évtizedben. A megye állattenyésztésére jellemző, hogy a tej-, tojás-, baromfi- és sertéshús termelésből az országos átlagot meghaladó arányban veszi ki a részét. Az állattenyésztés takarmányszükségletének biztosításához elengedhetetlenül szükséges, hogy az energia- és tömeg-takarmányok olcsón, jó minőségben álljanak rendelkezésre. Az évek óta nyíló agrárolló az elmúlt hónapokban fokozatosan zárul, a növényi termékek árai folyamatosan csökkentek, míg az állati termékek árai, még ha ennél lényegesen lassabb ütemben is, de növekedni tudtak. Ez a trend mindenképpen szerencsés az állattenyésztők számára, de az agrárium egyensúlya szempontjából is. A mezőgazdaságban több áfa csökkentés valósult meg az elmúlt években, idén a sertés tőkehús áfája csökkent 27 százalékról 5 százalékra, korábban az élő- és félsertésé. Jövőre a baromfihús, a tej, a tojás általános forgalmi adója csökkenhet 5%-ra. A tejértékesítésben azonban komoly feszültségeket okozott a tavaly megszüntetésre került termelés felső tűréshatárát tagországonként kijelölő kvótarendszer. Emellett nehézségeket okoz az uniós országok mezőgazdasági termékeire kivetett orosz importstop is. Az állatállomány csökkenése a közelmúltban is folytatódott, azonban adatok szerint sikerült megállítani a sertésállomány drasztikus csökkenését. Az állattenyésztők számára további kedvező fordulatot hozhat a következő, 2014-2020 közötti agrárpolitika új zöld komponense, 9

amely előírja a szántóföldi növények diverzifikációját, az állandó gyepek fenntartását és ökológiai célterületek kijelölését. Adottságainkat figyelembe véve sajnos nem lehetünk elégedettek a juh és sertésállomány nagyságrendjével.

Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh Ebből: anyajuh Kecske Tyúkféle Ebből: tojó

(ezer darab) 2012. dec.01. 2013. dec. 01. 2014. dec. 01 2015. dec. 01. 2016. jún. 01. 38,9 37,1 42,5 37,2 34 16,9 16,1 19,5 17,1 16,1 75,7 81,1 82,8 107,3 75,1 7,4 47,1

7,1 53,7

5,8 54,3

6,1 51,5

6,5 51,6

35,9 5 997,4

39,5 3 1047,2

41,3 3 1173

41,6 n.a 1139,8

34,3 n.a 1274,4

548

571,3

530,5

573,2

587,4

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A 2015. december 1-jei statisztikai adatokhoz képest a szarvasmarha állomány évközi létszáma ötezer-négyszáz, a tehénállomány pedig háromezer-négyszáz egyeddel nőtt. Az állattartók sertésből a tavaly év végi adatokhoz képest ezerhétszáz egyeddel többet tartottak. Az anyakoca létszám szintén kismértékű emelkedést mutat. A juhok száma a 2015-ös szinten stagnál, azonban az anyajuhok egyedszámának csökkenő tendenciája tovább fokozódik. A tyúkfélék állománya évek óta emelkedést mutat, 2016-ban megközelítette az 1,3 milliós darabszámot.

Erdőgazdálkodás, vadászat, halászat Erdőgazdálkodás Veszprém megye teljes erdőterületének 95 %-a közel 2.180 erdőgazdálkodó kezelésében áll. Az állami tulajdonú erdők döntő részén erdőgazdasági részvénytársaságok gazdálkodnak (Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Budapesti Erdőgazdaság Zrt.) E nagy erdőgazdaságok az alaptevékenység mellett magas színvonalú közjóléti-oktatási, környezetvédelmi és vadgazdálkodási tevékenységet folytatnak. Számottevő állami területet kezel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, kevesebbet a Vízügyi és egyéb állami szervek. A közösségi tulajdonú erdőterület mindössze 680 ha (0,44%). Az erdők 34%-a van magántulajdonban (52 613 ha), korábban megbízási szerződéssel, ma már főként haszonbérleti szerződéssel, vagy tulajdonosi jogon gazdálkodnak. Csökkenő tendenciát mutatva, de számottevő mértékben erdőbirtokossági formában is történik erdőkezelés, az erdőgazdálkodó nélküli erdők területaránya mindössze 6,2%-os. Az erdőállományok zöme, mintegy 76,9%-a őshonos, elsősorban keménylombú fafajokból áll. A legnagyobb értéket biológiailag és a gazdálkodás szempontjából 16,8%-os 10

területfoglalással a bükkös és elegyes bükkös állományok képviselik. Az elegyes és elegyetlen cseresek 31,5%-ban, a kocsányos-kocsánytalan tölgyesek 10,4%-ban a táj meghatározó elemei. Döntően a Keleti-Bakony és a Balaton-felvidék ad otthont a 4,5%-os térfoglalású molyhos tölgy főfafajú, elsősorban talajvédelmi szerepű állományoknak. Az egyéb keménylombú fafajok a terület 10,6%-án, a lágylombok a 3,3%-án alkotnak állományokat. A nagyrészt idegenhonos fenyők 8,6%, az akác 11,4% és a nemes nyárasok 0,9% az országos arányokhoz képest nem jelentősek. A fenti területen 29,6 millió m3 élőfakészlet található, és a faállománnyal borított terület 42%a gazdasági erdő, a többi védelmi és közjóléti feladatot lát el. Vadgazdálkodás Veszprém az ország harmadik leginkább erdősült megyéje, ennek következtében a nagyvadgazdálkodás kiemelt jelentőséggel bír. A nagyvadállomány országos viszonylatban is számottevő. Az alábbi táblázat tartalmazza a nagyvadteríték alakulását az utóbbi három vadászati évben* Vadfaj 2013/2014 év 2014/2015 év 2015/2016 év Gímszarvas 5489 (3.) 5397 5588 Dámszarvas 582 (7.) 595 665 Őz 4597 (12.) 4763 5008 Muflon 403 (3.) 535 469 Vaddisznó 9546 (4.) 9851 8955 A zárójelben lévő számok Veszprém megye helyét jelölik az összes megye között.

A főbb apróvadfajok terítékének alakulása az utóbbi évben* Vadfaj 2013/2014 év 2014/2015 év 2015/2016 év Mezei nyúl 425 589 696 Fácán 7378 10325 11055 Az ágazatban az alábbi főbb problémák okoztak feszültséget az elmúlt években: - folyamatosan magas mezőgazdasági vadkárok - gépjármű-vad ütközések magas száma - a vaddisznó robbanásszerű terjeszkedése és belterületi megjelenése, továbbá a korábban apróvadas területeken és belterületen való, néhol tömeges elszaporodása. - nagy létszámú gímszarvas állomány - a különböző célból bekerített mezőgazdasági területek folyamatos növekedése Vadgazdálkodásból származó pénzügyi adatok (ezer forint)* 2013/2014 2014/2015 év 2015/2016 év év Bevétel 1 303 647 1 372 968 1 519 496 Kiadás 1 393 008 1 295 337 1 397 016 Egyenleg -89 361 77 631 122 480 Kifizetett vadkárok (ezer forint)* Kár jellege 2013/2014 év 2014/2015 év 2015/2016 év Mezőgazdaság 176 713 171 094 192 457 i Erdei 17 354 8 609 9 219 Összesen 194 067 179 703 201 676 *Forrás: Országos Vadgazdálkodási adattár

11

Veszprém megyében 2835 fő rendelkezik vadászjeggyel, közülük kb. minden második személynek van tagsági jogviszonya valamelyik vadászatra jogosultnál, valamint 187 fő hivatásos vadász teljesít szolgálatot a 62 vadászatra jogosult alkalmazásában. A 2017. március 1-gyel kezdődő, új, húsz éves haszonbérleti ciklusra való felkészülés ütemezetten halad, várhatóan ez év végére minden földtulajdonosi gyűlés lezajlik. Az új jogszabályi rendelkezések szabályozottabbá, egyértelműbbé teszik a vadkár megelőzésének, felmérésének és térítésének folyamatát, illetve a Földművelésügyi Minisztérium koordinálásával működő tájegységi fővadászok szakmai segítségének köszönhetően várhatóan csökkennek majd a súrlódások a vadgazdálkodási ágazat és a növénytermesztők között. Halgazdálkodás A horgászat, mint szabadidős tevékenység iránti érdeklődés az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett Veszprém megyében. Jelenlegi állapot szerint 462 fő tett sikeres állami horgászvizsgát 2016 évben. Veszprém megyében 7 állami horgászvizsgáztató bizottság előtt lehet horgászvizsgát tenni előre meghirdetett időpontban. Állami horgászjegy kiváltására számos értékesítési ponton van lehetőség a megyében, bizományosokon keresztül. Ezt a tevékenységet 2016. január elsejétől a NEBIH megbízásából a MOHOSZ végzi. Természetesen a horgászat iránti emelkedő érdeklődés magával vonzotta a horgászati szabálysértésekkel kapcsolatos feljelentések illetve az ehhez kötődő eljárások számának növekedését is. Január és október hónapok között 89 halvédelmi bírság került kiszabásra. Jellemző az állami jegy illetve területi engedély hiányában, továbbá a megengedettnél több horgászeszközzel történő horgászat megvalósítása. Kereskedelmi célú halászati tevékenység továbbra sem folyik a megye területén, csupán tudományos, kutatási szándékú halászat történt néhány esetben, ellenőrzött körülmények között. Mintegy 86 fő tett már le megyénkben halőri vizsgát, akik napi szinten gondoskodnak a halállomány védelméről, a jogszabálysértő tevékenységek felderítéséről illetve jogsértő állapotok megszűntetéséről. A társadalmi halőrök és halászati őrök törvény által előírt kötelező továbbképzése megtörtént.

Élelmiszeripar A húsipar ágazati pozíciójára erőteljesen hatott a sertésállomány létszámának EU csatlakozás utáni drasztikus visszaesése, bár a kedvezőtlen folyamatok már korábban elindultak. Az alapanyag-termelésben tapasztalható hiányt a feldolgozóipar importtal pótolta, ami különösen 2009-től kedvezőtlenné vált árfolyam miatt hozzájárult a költségek további növekedéséhez. Megyénkben a Pápai Hús 1913 Kft 2016-os évben megközelítőleg 150.000 darab sertést vágott le és dolgozott fel. A kihasználatlan kapacitások miatt azonban ágazati szinten gyenge a hatékonyság. Emellett komoly problémát jelent a szakágazatban, hogy egyes üzemek technológiai megújítása elmaradt, ami csökkenti a tevékenység hatékonyságát és gazdaságosságát. Ezért is kiemelten fontos, hogy a megyénkben működő nagy múlttal bíró Pápai Hús 1913 Kft. továbbra is működhessen, ezzel tovább emelve Veszprém megye hírnevét mind a belföldi, mind pedig a külföldi élelmiszeripari piacokon. A baromfiágazat az elmúlt hét évben (2007-2013) a jellemzően magyar tulajdonosi viszonyok fenntartása mellett képes volt termelési színvonalát megtartani, sőt növelni. Ehhez 12

nagyban hozzájárult az alapanyag termelés és a feldolgozás között létrejött szoros integrációs kapcsolat. Megyénk egyik kiemelkedő baromfitenyésztő és feldolgozó vállalkozása a Gallus Kft., a cég az 1960-as évektől van jelen megyénkben és a környező megyékben jelenleg 22 telephellyel. Az ágazatra egyre fokozódó nyomás nehezedik mind állategészségügyi, állatjóléti mind pedig környezetvédelmi oldalról úgy, hogy ezen költségtöbbletek ellensúlyozására csak részben van lehetőség. A tejfeldolgozó-ipart megyei szinten két nagyvállalt képviseli a veszprémi telephellyel rendelkező Pannon Tej Zrt. valamint a Gic településen működő Gic Tej és Tejtermék Kft. Az ipar zsugorodását jelzi, hogy az élelmiszeripar teljes árbevételéből részesedése mind kisebb. A tejtermék-külkereskedelem súlyos problémája a feldolgozottság, illetve a hozzáadott érték kérdése, mivel a kivitel nagy része nyers, illetve fölözött tej. A behozatal zömében magas hozzáadott érték tartalmú tejtermék, főként sajtok. Néhány tejtermék esetében az import rendkívül magas piaci részesedést szerzett, például a sajtok fele, a fogyasztói tej negyede külföldről származik. Az elmúlt időszakban a hazai élelmiszerek piacán már megfigyelhető, hogy a vásárlók számára az ár mellett a minőség is fontos tényezővé vált. A fogyasztók egyre tudatosabban választanak, és érték számukra az élelmiszer-biztonság és a termék magyar eredete is. A malomipari cégek száma drasztikusan csökkent, jelenleg mindössze egy telephellyel rendelkező cég működik a megyében. A kamarának 68 tagja van malom és sütőipari osztályban, ebből néhány nagyobb sütőipari cég valamint a kisebb pékségek, egyéni vállalkozók teszik színessé a palettát. Fontos megemlíteni az évről évre növekvő számú kézműves termékeket előállító kistermelőket, manufaktúrákat, melyek tevékenységére fontos és pozitív hatással vannak az egyre több helyen működő termelői piacok. Az élelmiszer feldolgozás fejlesztésének támogatására, versenyképességének növelése érdekében közel 600 millió € összegben két EU-s forrásból (EMVA és GINOP) juthatnak vissza nem térítendő illetve kamattámogatáshoz a kedvezményezettek. A támogattak köre igen széleskörű, azonban mindegyik célcsoportban feltétel a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a mezőgazdasági tevékenységből származó legalább 6000 € STÉ üzemméret, valamint legalább 50%-ban mezőgazdaságból származó előző évi árbevétel megléte. A támogatások lehatárolása a mezőgazdasági tevékenység jellege (mg.i-árbevétel aránya), előállított termék jellege (Annex I. Non Annex) valamint a vállalkozásméret alapján történik. Egyéni beruházás esetén az alaptámogatás maximális összege 1 600 000 €/projekt, kollektív beruházás esetén 4 800 000 €/projekt. A támogatási intenzitás megyénkben 50%. A megye ágazati szereplőinek feladata, hogy a megnyíló lehetőségekkel mind nagyobb volumenben tudjanak élni.

Beruházások A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2016 első félévében 58 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, 2,1%-kal többet az egy évvel korábbihoz képest. Egy lakosra 168 ezer forint teljesítmény érték jutott, amivel Veszprém a fővárost követően negyedik a megyei rangsorban. A legnagyobb beruházó iparban 22%-kal nőtt a ráfordítások nagysága, amelyen belül a befektetések közel fele a vegyi anyag-, egyötöde a közúti járműgyártásba áramlott. Míg 13

azonban az előzőnél a beruházások volumene 24%-kal nőtt, addig az utóbbinál 17%-kal csökkent. A további jelentősebb súlyt képviselő ágak közül a mezőgazdaságba 14, a kereskedelembe 15%-kal többet invesztáltak, ugyanakkor a szállítás raktározás ág teljesítménye csaknem a felére esett vissza. A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2014-ben 116,1 milliárd forintot fordítottak új beruházásokra, melynek csaknem egytizede (10,769 Mrd Ft) a mezőgazdaságban összpontosult. Ehhez képest 2015 első negyedévében már 23,4 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, egyötödével többet az egy évvel korábbihoz képest. A mezőgazdaságba azonban az első negyedévben 20%-al kevesebbet invesztáltak, alig 1.424 Mrd Ft-ot. Beruházás összesen Gazdasági ág millió Ft Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3277,008

épületek és egyéb előző év építmények azonos időszaka = 100,0 114,2

550,847

Ebből belföldi import gépek, berendezések, járművek millió Ft 160,33

1063,303

A mezőgazdasági beruházások évenkénti volumenét az alábbi adatok jellemzik. 2012. év 7,98 Mrd Ft

2013. év 8,435 Mrd Ft

2014. év 10,769 Mrd Ft

2015. év 6,704 Mrd Ft

2016. I. félév 3,277 Mrd Ft

Ágazati jövedelmezőség A mezőgazdasági ágazat jövedelemtermelése multifaktoriális és nagymértékben időjárásfüggő. Általánosan megállapítható, hogy az állattenyésztés jövedelmezősége évtizedek óta alacsonyabb, mint a növénytermesztésé, (közelmúltban már tapasztalható kismértékű elmozdulás ezen a téren). A beruházásoknak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének és fenntarthatóságának növelésére, illetve a világpiacon történő szerepük fokozására kell összpontosítani. Kulcsfontosságú ebből a szempontból az új technológiákba, kutatásba és innovatív megoldásokba történő beruházás, amelyhez a köz- és a magánszféra közötti erős együttműködés elengedhetetlen. Az ehhez szükséges eszközök tekintetében a gazdák számára az uniós költségvetésnek, azaz a Közös Agrárpolitikának kell biztosítani a kitűzött célok megvalósításához szükséges forrásokat. Az EMVA által társfinanszírozott pénzügyi eszközök segítséget jelenthetnek a gazdák és az agrárszövetkezetek számára a mezőgazdasági vállalkozásaik fejlesztési beruházásaiban.

14

Vidékfejlesztés Veszprém megyében hat LEADER HACS működik, amelyek nagyrészt kimagaslóan jó szakmai vidékfejlesztési, hálózatszervezési tevékenységükkel és a hozzájuk tartozó településekkel a megye egész területét lefedik és elősegítik a helyi gazdaságfejlesztési célok és az élhetőbb vidéki élet megvalósítását. Több egyesület vezetett be vidék minősége védjegy-rendszert, amely nagyban növeli az abban résztvevők ismertségét, értékesítési lehetőségeit, a vállalkozások, termelők egymás közötti innovatív termékfejlesztését. Veszprém megyei LEADER cím egyesületek A "BAKONYÉRT" 8420 Zirc, Vak Vidékfejlesztési HACS Egyesület Bottyán u. 1. 8181 Berhida, Bakony és Balaton Keleti Kapuja Veszprémi út 1Közhasznú Egyesület 3 Éltető Balaton-felvidékért 8330 Sümeg, Egyesület Váralja u. 6. Gerence-Marcal-Rába és Somló 8542, Vaszar, környéke Vidékfejlesztési Fő u.27. Egyesület Somló-Marcalmente-Bakonyalja 8564 Ugod, LEADER Akciócsoport Petőfi u. 15/A. Közhasznú Egyesület Zalai Dombhátaktól a Vulkánok 8300, Tapolca, Völgyéig Egyesület Nyárfa u. 3.

honlap www.abakonyert.hu www.bakonyesbalaton.hu www.balatonleader.hu www.gemarask.hu

www.smbleader.hu www.zdvv.hu

A NAK Veszprém Megyei Szervezete hasznos és informatív kapcsolat ápol velük. A megyei ágazati nagy rendezvények (Bakony Expo, Pápai Agrárexpo) a szervezés során jó és hatékony partneri kapcsolat alakult ki, nem csak a munkaszervezetekkel, elnökökkel, hanem a HACSok tagságával is. A helyi fejlesztési stratégiák elfogadását követően a megyei szervezet és tagság is várja a LEADER pályázati felhívások megjelenését, és a fórumokon, tájékoztatókon való részvétel lehetőségét. Helyi piac, termelői értékesítés, Rövid ellátási lánc (REL) Veszprém megyében egyaránt népszerű mind a kulturális programokat, művészeti bemutatókat, kulináris élményeket biztosító piacok, mind a klasszikus helyi termelői piacok és azok kínálata. Veszprém megye kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, a nyári szezonban kiemelkedő a vendégforgalom, amely a Művészetek Völgye, az egyre magasabb színvonalú zenei és borfesztiválok hatására még inkább koncentrálódik. A helyi termékek, egyedi, különleges portékák iránt megnőtt keresletet, a bejáratott, többéves működéssel bíró piacok hatékony marketingkommunikációt folytatnak, ezzel rendszeres értékesítési lehetőséget kínálnak a mezőgazdasági őstermelőknek és kistermelőknek. Megyénkben 19 piac működik rendszeresen, melyből öt szezonális: áprilistól-októberig tart nyitva. Termelői piac tartására további három helyszínen lenne lehetőség, azonban a nem megfelelő kínálat vagy kereslet miatt nem működnek. 15

Kereskedelmi piacot, vásárcsarnokot a megye városaiban találunk: Ajka, Balatonalmádi, Balatonfüred, Pápa, Sümeg, Tapolca, Várpalota, Veszprém. Veszprémben már működik az úgynevezett „kosár rendszer”, ahol a piac-szervezőn keresztül a hét első felében beérkezett fogyasztói megrendelések összesítését követően, pénteken házhoz szállítják az őstermelők-kistermelőik portékáit. A megye több településén jellemző, hogy a termelő saját háztól értékesíti termékeit. A több éve működő piacot szervező vállalkozások, szervezetek szeretnének a Vidékfejlesztési Programban kiírásra kerülő rövid ellátási lánc létrehozása és működtetése pályázaton indulni. Agro-, falusi turizmus Veszprém megye turisztikai szempontból kiemelt térség a kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően, az országos átlagot jóval meghaladó a vendégek és a vendégéjszakák száma, hiszen a Balaton, Balaton-felvidék és a Bakony számtalan kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A falusi szálláshelyek nagy számban a Bakonyban működnek, kimagasló a falusi szálláshelyforgalom: Bakonybélben 7098, Megyeren 3489, Gannán 2704, Jásdon 2415, Nemesvámoson 2304, Cseszneken 2257, Magyarpolányban 2128 éjszakát töltöttek el a vendégek. A FATOSZ Veszprémi Szervezetének átlagosan 55 falusi szálláshely a tagja, a szolgáltatók átlagosan 5-6 férőhelyet kínálnak a látogatók számára. Az elnök tapasztalatai szerint a falusi vendégasztal szolgáltatást alacsony számban nyújtanak a szálláshelyek, általában főfoglalkozás mellett végzik tevékenységüket, így mezőgazdasági termelésre általában nem jut energia. A falusi vendégasztallal foglalkozók főként zöldséget, gyümölcsöt és az azok feldolgozásával készült termékeket, kisebb részben állati eredetű portékát kínálnak. Termelői szerveződések, együttműködések Veszprém megyében nem található zöldség-gyümölcs termelői szervezet vagy termelői csoport, tekintettel a megye mezőgazdasági adottságaira. 2016-ban az alábbi termelői csoportok működnek, melyeket a Földművelésügyi Minisztérium tart nyilván: Elismert termelői csoportok Bakony Pulyka Beszerző és Értékesítő Szövetkezet, AjkaBakonygyepes Dobra 2006 Mezőgazdasági Integrációs és Szolgáltató Kft., Herend GABÉRT-2003 Gabona Értékesítő Szövetkezet, Mezőlak Merino Értékesítési Szövetkezet, Veszprém Pápa és Környéke Méhész Szövetkezet, Pápa RIZAVIN Szőlőtermelő és Értékesítő Szövetkezet, Káptalantóti Vár Juh Mezőgazdasági Szövetkezet, Várpalota

baromfi gabona gabona juh méz szőlő-bor juh

A fenti szervezetek sok éves tapasztalattal, stabil háttérrel működnek, fontos szereplői a megye agrárgazdaságának. A várpalotai székhelyű Vár Juh Szövetkezet újnak mondható, 2015-ben alakult. 16

Veszprém megyében az alábbi szociális szövetkezet működnek, nagy részük zöldséggyümölcs termesztéssel és feldolgozással, egyikük állattenyésztéssel foglalkozik, munkahelyet teremtve:        

Balatonkenesei Szociális, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Balatonkenese Jobb Élet Szociális Szövetkezet, Berhida Hordecs Szociális Szövetkezet, Devecser Küngösi Szociális Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Küngös Megyer Vendégváró Szociális Szövetkezet, Megyer Ciframajor Szociális Szövetkezet, Szigliget Bébic Szociális Szövetkezet, Ukk Molnár Mária Szociális Szövetkezet, Várpalota

A Vidékfejlesztési Program (VP) legnagyobb eredménye, hogy a nagygazdaságok helyett a kis és közepes vállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba. Ezzel történelmi lépést tett a magyar kormány az agrár-társadalompolitikában, hiszen a beruházási források 80 százalékát az új időszakban már ezek a vállalkozások fogják kapni, megtörve ezzel a nagyüzemek támogatás-koncentrációját. A Vidékfejlesztési Program forráslehetőségei a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjait is érintik, így fontosnak tartjuk, hogy a lehető legtöbb tagunk hozzájuthasson ezekhez a forrásokhoz. Ezért készített egy olyan kézikönyvet, ami több mint 120 ezer példányban jelent meg, és az országban elsőként ad átfogó és hiteles tájékoztatást a gazdálkodók számára.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ágazat szolgálatában A Megyei Szervezet személyi állományának alapját a 25 fős falugazdász hálózat biztosítja. Jelenleg a megye öt településén működtetünk állandó falugazdász körzetközpontot továbbá közel 200 településén látunk el kihelyezett ügyfélszolgálati feladatokat. Az Igazgatósági dolgozók száma jelenleg 10 fő. A 2016-os év sok új kihívást és még több munkát hozott a Kamara számára. Fő feladatunk a megyében működő agrárgazdasági szereplőkkel való szoros szakmai együttműködés és bizalmi kapcsolat kiépítése, melynek fenntartása folyamatos odafigyelést igényel. Az idei tavasz első komoly kampányfeladatát az április 14-én indult Egységes kérelembeadás jelentette, melynek keretében a zöldítési támogatáson túl, további több mint harmincféle agrártámogatást igényelhetnek a gazdák. A NAK hatékonyságát jól mutatja, hogy az ügyfelek közel 3 500 esetben vettek igénybe valamilyen formában kamarai közreműködést az elektronikus kérelembeadás során. NAK igazgatási feladatai A 2013. évi CCXII. törvény 103. §-a adta felhatalmazás alapján 2014. május 1-től a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervei látják el a helyi földbizottsági feladatokat. Azóta eltelt időszakban hatezer-hatszáz adás-vételi szerződés esetében került sor Elnökségi állásfoglalás kiadására. Ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, komoly leterheltséget jelent az Igazgatóság számára. 17

Az őstermelői igazolványok kiadása, érvényesítése, földműves, valamint mezőgazdasági termelő szervezet nyilvántartásba vételéhez szükséges üzemi gyakorlat igazolása továbbá az 1 ha alatti, belterületi ingatlan adómentességének megállapításához szükséges igazolások kiadása szintén a NAK hatáskörébe tartozó feladat. A NAK gyakorlati képzés fejlesztésével összefüggő– jogszabályban rögzített feladata a tanulószerződések és együttműködési megállapodások nyilvántartásával kapcsolatos szakmai és adminisztrációs feladatok teljes körű ellátása. Ennek keretében 156 tanulószerződést tartunk nyilván a megyében 19 gazdálkodó szervezetnél. A feladat szerves részét képezi a gazdálkodó szervezetek bevezető valamint a gyakorlati képzőhelyek évközi ellenőrzése -25 alkalom-, tanulószerződések és együttműködési megállapodások Kamarai ellenjegyzése illetve továbbgondozása, valamint a szintvizsgaszervezés. Rendezvények 2016. március 24-én XIX. alkalommal került megrendezésre a Veszprém Megyei Palackos Borok versenye, melyre a Veszprém megyében termett szőlőből készült palackozott, palackozásra szánt, címkével ellátott borok illetve a Veszprém megyében lévő borászati üzemekben készült pezsgőket nevezhették. A bírálat során a Budapesti Corvinus Egyetem Borászati Tanszékvezetője, Dr. Kállay Miklós professzor és tanszéki munkatársai, valamint Dr. Májer János NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója biztosította a magas fokú szakmai képviseletet. Az idei évben 75 borász, közel 250 mintával vett részt a megmérettetésen. Sikerként könyvelhető el, hogy a borászok egyre nagyobb marketing értéket tulajdonítanak a rendezvénynek, melyet a "Veszprém Megye Bora" választással, valamint a sétáló borkóstoló keretében történő bemutatkozási lehetőségnek is köszönhetünk. Nagyarany minősítést ért el a 2013-as évjáratú Hárslevelű borával Györgykovács Imre A jogszabályi változások révén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara komoly szerephez jutott a mezőgazdasági szaktanácsadás koordinálásban. A névjegyzéki szaktanácsadói hálózat tavaly óta szerves részét képezi a NAK tanácsadó szervezetének, ezért kiemelt feladatként kezeljük a névjegyzéki szaktanácsadók szervezeti struktúrába történő beillesztését, a kollégákkal történő együttműködés erősítését. Ennek megvalósítása érdekében rendezvényeket, képzéseket szervezünk számukra, valamint napi rendszerességgel informáljuk őket az agrárium aktualitásairól. Idén első alkalommal 2016. árpilis 07-én Veszprémben tartottuk a „Szaktanácsadó klub” első ülését. Május 27. és 29. között zajlott a XX. Pápai Agrárexpo, a Nyugat-Dunántúl legnagyobb mezőgazdasági kiállítása melyre, több mint tizenkétezren látogattak el. Az expo főszervezője – az első évi után – ismét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) volt, Pápa város támogatása mellett. A rendezvényen helyet kaptak a szakmai újdonságok, a gazdák fórumokon vitathatták meg a különböző szakmai kihívásokat. Az expo keretében tartott Nyugat-Magyarországi Agrárfórumon a térségbeli vállalatvezetők, gazdálkodók, a szakpolitika és a finanszírozói oldal képviselői vitatták meg a hazai agrárium legfontosabb aktualitásait. A konferencián kiemelt figyelmet fordítottak az új Vidékfejlesztési Program keretében megnyíló pályázati forrásokra, valamint az ezekhez kapcsolódó finanszírozási és üzleti lehetőségekre. A szakmai programok mellett különböző bemutatók és családi programok színesítették az expót, ahol több mint száz kiállító képviseltette magát.

18

A Vásári Nagydíjat a sárvári Taravis Kft., Pápa város különdíját a Palio Sztár Kft., a NAK díját a szentgáli Ihartő 2000 Kft., a Gépkiállítói-díjat a veszprémi Megazet Kft., a Veszprém megyei kormányhivatal különdíját a Stihl Gerdenics, a Veszprém megyei önkormányzat különdíját Györgykovács Imre borász, az Állatkiállítói-díjat ifjabb Eszterhai Csaba jaktenyésztő, az Élelmiszeripari kiállítói-díjat a devecseri Agro-Bos Kft. kapta. Valamint az Év Segítő Hatósági Szakembere elismerést négyen vehették át. A Magyarok Kenyere Program „Búzagyűjtő napja” 2016. július 27-én, Nemesvámoson került megrendezésre, ahol dr. Radovits Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke köszönte meg a felajánlásokat. Idén 5 tonna búza és jelentős pénzadomány gyűlt össze a megyei gazdák búzafelajánlásaiból a gyűjtőpontokat üzemeletető gazdaságoknak valamint a szállításban, őrlésben segédkezők önzetlen támogatása révén. Örömünkre szolgál, hogy mi is aktív szerepet tudtunk vállalni ebben a karitatív kezdeményezésben. 2016. augusztus 29.-én Örvényesen szőlőtermesztési, borászati és italgyártási osztályüléssel egybekötött borászati fórumot szerveztünk az érdeklődők számára. A fórum a VP3-4.2.2-16 azonosítószámú, „Borászat termékfejlesztésének és erőforráshatékonyságának támogatása” című pályázat kapcsán kerül megrendezésre. A pályázat nyújtotta támogatás célja, hogy a kis borászatok továbbfejlődhessenek, és fenntartható borászatok jöhessenek létre. Szó volt még az új Badacsonyi szőlőnemesítési eredményekről, valamint az EKAER változások fontosabb tudnivalóiról is. Az idei évben harmadik alkalommal november 04-06. között került megrendezésre- több szervezettel közösen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara társszervezésében a Bakony Expo, a Bakonyi Ízek Vására, amely az élelmiszer- előállítók és kézművesek termékeinek kiállítása és vására. A háromnapos rendezvény több mint 12.000 látogatót vonzott. A rendezvényt a vásározási lehetőségeken túl kulturális programokkal, termékfeldolgozáshoz kapcsolódó bemutatókkal igyekeztünk még vonzóbbá, színesebbé tenni az érdeklődők számára. Az Aréna küzdőterén épített kiállítótéren megközelítőleg 120 kiállítónak biztosítottunk bemutatkozási-vásározási lehetőséget jellemzően 6 m2-es kialakítású egységstandon. Ezáltal a kiállító - őstermelő, kistermelő, üzemek, illetve kézműves - tagjaink számára koncentrált piacra jutási lehetőséget biztosítottunk, valamint hozzájárulhattunk a meglévő üzleti és személyes kapcsolatok ápolásához és újak kiépítéséhez. Október elején a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) együttműködve komplex munkaerő-piaci kutatást indított. A felmérés részét képező kérdőívek kitöltésével a gazdálkodók, élelmiszeripari szereplők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a leendő munkavállalók képzése minél inkább a reális piaci szükségletek, a vállalkozások valós munkaerő-igényeinek figyelembevételével valósuljon meg. A NAK kiemelt feladatának tekinti a gazdák piacra jutási lehetőségeinek javítását és a helyi piacok népszerűbbé tételét is, ezért a www.nak.hu portálon létrehozott egy termelői piackereső modult, ahol térképes felületen kerültek feltűntetésre a termelői piacok, valamint az azokon értékesítő termelők is. Annak érdekében, hogy a NAK Piackereső szolgáltatása teljes körű legyen, jelenleg zajlik a kereskedelmi piacokon árusító kamarai tagok, valamint a nagybani piacok összeírása.

19

Novemberben két szakképzéssel kapcsolatos rendezvényt is tartottunk Veszprémben. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy jelentős mértékben javult a tanulószerződéses rendszer ismertsége és elfogadottsága mind a gazdálkodó szervezetek, a tanulók, illetve szüleik, mind a szakképző iskolák körében. A 2016. november 10-én a tanulószerződéssel kapcsolatos rendezvényünk keretében diverzifikált módon készítettük fel a szakképző iskolák és fenntartóik, a gazdálkodók, vállalkozók és az érdekképviseletek munkatársait a jogszabályi háttér változásainak bemutatásával kapcsolatos tudnivalókra, valamint a szakértőkkel történő személyes konzultáció megteremtésére is lehetőségük nyílt. A szakképzésről szóló, valamint a kamarai törvényben foglaltak alapján évről évre jelentős erőfeszítéseket teszünk a szakmai vizsgáztatás, illetve a szakmai vizsgabizottságok működési színvonalának javítása érdekében. A továbbképzésen kiemelten foglalkoztunk a duális képzés – szakképzés fogalomkörével, a komplex szakmai vizsga, a szintvizsgáztatás, a mestervizsgáztatás, valamint a vizsgabizottságok delegálásával összefüggő kérdésekkel és tapasztalatokkal. A november 16-i vizsgáztatással/jogszabályváltozással kapcsolatos felkészítő rendezvényen a szakképzés fejlesztési és - átalakítási folyamatok kapcsán kialakult jogszabályi változások bemutatására, a tapasztalatok megvitatására került sor.

20

Forrásmegjelölés http://www.ksh.hu/stadat_evkozi_6_4 http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=309379&p_temakor_kod=KSH&p_s ession_id=769091256506385&p_lang=HU https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_1. NAK portál VEMKH Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2. átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) Veszprém megye Területrendezési Terve, 2010 (Pestterv Kft.) Baunok László, KSH Veszprémi Főosztály Tájékoztatási osztály MVH nyilvános adattár

21