Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-096 E-MAIL:
[email protected]
Szám:
02/203/2007.
ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. október 10-ei ülésére
Tárgy: A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet gazdasági társasággá történő alakítása Előadó: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Az előterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház – Rendelőintézet Dr. Rácz Jenő főigazgató Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Sándor Tamás irodavezető Dr. Győri István egészségügyi szakreferens
Az előterjesztést megtárgyalta: Egészségügyi Bizottság Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság Gazdasági és Területrendezési Bizottság
Tisztelt Közgyűlés! Bevezetés A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátási kötelezettségét az 5937-2/2007-1000MIN, valamint az 5942-1/2007-1000MIN számú egészségügyi miniszteri határozat mellékletét képező ellátási területen önálló költségvetési szervként működő Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet (továbbiakban: megyei kórház) útján látja el. 2007. augusztus 1-től a megyei kórház 697 aktív, 426 krónikus, összesen 1123 ágyon látja el elsődlegesen a fenti ellátási terület valamint a progresszivitás második fokán a teljes Veszprém megye és egyes speciális területeken (szájsebészet, alkohológia és drogellátás) a Közép-Dunántúli régió betegeit. A 2006-ban és 2007-ben bekövetkezett igen jelentős kiadási többlet (energiaár, ÁFA, járulék emelések) és az egészségügy finanszírozási rendszerének változása továbbá az egészségügyi reform intézkedései következtében jelentős mértékben csökkenő bevételek oly mértékű likviditási pozíció romlást idéztek elő, amelyek a jelenlegi költségvetési működési formában jelentősen megnehezítik a feladatellátást. A megyei kórház a szerkezetátalakítást követően, a 2007. április 1-jétől hatályos OEP finanszírozási szerződés szerint nem kapta meg a fenti feladatellátáshoz szükséges többletsúlyszámot. Tovább nehezíti a megyei kórház gazdálkodási helyzetét az intézményre meghatározott teljesítmény-volumen korlát mértéke, amely a teljesítmény növelését megakadályozza. A likviditás biztosításához felvett igen jelentős hitelállomány a megyei önkormányzat hitelkeretét terheli. A várpalotai és zirci kórházak aktív ellátásának megszűnése és az egészségügyi miniszter által kijelölt ellátási területekkel kapcsolatos anomáliák a megyei kórházra további anyagi ellentételezés nélküli terheket rónak. Várpalota és Zirc városok és kistérségeik (közel 60 ezer lakos) fekvőbeteg szakellátása a három megszűnő szakmát (belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat) illetően a megyei kórházra hárult. A kormányzati intézkedések eredményeként bekövetkezett ágyszám-csökkentés, az utolsó pillanatban meghatározásra kerülő finanszírozási feltételek, a gazdasági működésképtelenség elkerülése, a biztonságos és folyamatos betegellátás, valamint a hatékony működés biztosítása érdekében az elmúlt 2 évben megtett intézkedéseken felül további átfogó intézkedések szükségesek. A közszolgáltatás biztosítása érdekében egy olyan megoldást szükséges kidolgozni, amelyben a három legfőbb cél megvalósul: - garantálni a megfelelő szintű betegellátást, - megvédeni az önkormányzati tulajdont, - az intézményben dolgozók számára foglalkoztatást biztosítani.
2 Önállóan gazdálkodó költségvetési szervként történő további működtetés esetén az önkormányzati kiadások növekedésével, ugyanakkor az ellátás színvonalának további romlásával számolhatunk. A pénzügyi helyzet ellehetetlenülésének megakadályozása, a folyamatos betegellátás biztosítása és az alkalmazottak továbbfoglalkoztatása érdekében a kórház működési formájának megváltoztatását tartjuk elkerülhetetlen megoldásnak.
Tisztelt Közgyűlés! A megyei közgyűlés 148/2007. (IX. 13.) MÖK határozatával elfogadta a fenntartásában működő kórházak szakmai fejlesztési tervét. A tervben megfogalmazódtak azok a fő stratégiai elképzelések és prioritások, amelyek az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének átalakítására, működtetésének racionalizálására és fenntarthatóságára vonatkoznak. Ezek: • a megyei szintű progresszív betegellátás biztosítása; • a regionális feladatok megszerzése, elismertetése, a szakellátás biztosítása; • a fenti ellátásokhoz történő, szükséglet szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; • Veszprém város és vonzáskörzetének minél szélesebb körű aktív egészségügyi ellátásának folyamatos, magas színvonalú biztosítása; • a betegelégedettség növelése. A fenti célok megvalósítása a jelenleginél is hatékonyabb, a várható bevételek optimalizálását, az azok megszerzéséhez szükséges eszközök, ráfordítások lehetőség szerinti minimalizálását igénylő gazdálkodást követel meg. A megyei kórház amellett, hogy egészségügyi közszolgáltatást végző szerv – miután a feladatellátásához szükséges forrásokat kizárólag az általa végzett tevékenység mennyiségétől és minőségétől függően piaci körülmények közepette kénytelen megszerezni – egyre inkább gazdálkodó szerv is, melynek folyamatosan alkalmazkodni kell a változó közgazdasági feltételekhez. Ezeknek a – közelmúltban megkezdődött egészségügyi strukturális és pénzügyi reform keretében jelentkező – kihívásoknak a megyei kórház költségvetési szervi működési keretek között előreláthatóan nem, vagy legalábbis nehezen tud(na) eleget tenni. A költségvetési szerveknek sokkal kötöttebb a bér- és létszámgazdálkodása, kedvezőtlenebb a hatékony, minőségi munkavégzést honoráló jogi környezet, nehézkesebb a tulajdonosi döntési rendszer, kisebb az érdekeltségi elem a rábízott vagyonnal való gazdálkodásban, mint egy gazdasági társaság esetében. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzat – mint alapító – a költségvetési szervet megszüntesse, ha az ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető. A megyei kórház a megyei önkormányzat által meghatározott közszolgáltatási feladatait gazdasági társaságként várhatóan hatékonyabban képes ellátni, mert: -
a munkajogviszonyban foglalkoztatottak tekintetében a rendelkezésre álló bértömeg hatékonyabban használható fel, azaz – szemben a közalkalmazotti jogviszonyban való foglalkoztatással együtt járó – a végzett munka minőségétől alapvetően független – „egyenlősdivel” – megnyílik a teljesítményarányos dolgozói jövedelem biztosításának
3 lehetősége, mód nyílik a végzett munka mennyiségétől és minőségétől függő differenciált bérezésre; -
mód nyílik a megyei kórház valós igényeihez igazodó, rugalmas foglalkoztatási formák (vállalkozás, megbízás, részfoglalkozás, stb.), teljesítményösztönző csoportos és egyéni érdekeltségi rendszer alkalmazására;
-
megvalósulhat egy optimálisabb – a feladatokhoz jobban igazodó – költségkímélő vagyongazdálkodás, (helyiségek, gyógyszer, energia) érdekeltségi rendszerek alkalmazásával;
-
egyszerűvé válik a hitelfelvétel, egyben mentesül a fenntartó az átmeneti pénzügyi problémák kezelése alól;
-
érdekeltség teremtődik a nem az OEP által finanszírozott egészségügyi kiegészítő szolgáltatások nyújtására, és ezáltal a megyei kórház bevételei növelésére (különböző kényelmi szolgáltatások bevezetésével, illetve biztosításával), továbbá a fenntartó által meghatározott feladatokon túlmenően további feladatok, vállalkozásos formában való ellátására (házi-ápolás, speciális rehabilitációs tevékenység, a régióban hiányzó szakellátások megszervezése, stb.);
-
a gazdasági társaság vezetési struktúrája a munkaszervezet tevékenységét operatívabban képes irányítani, a feladatok és feltételek összhangját megteremteni, mint az alapítónak eddig az arra feljogosított szervei, stb.
A megyei önkormányzat törvényben meghatározott, az egészségügyi szakellátásra kiterjedő feladatát az önkormányzat egy vagy több személyes1, nonprofit kiemelten közhasznú egészségügyi szolgáltató gazdasági társaság végezné: alkalmazná az egészségügyi feladatellátásához szükséges munkavállalókat, feladatkörét érintően vállalkozói, közreműködői szerződéseket kötne. A gazdasági társaság létrehozásával nem csorbulnak a megyei önkormányzatnak – a középszintű egészségügyi szakellátás biztosításával összefüggő – jogai és kötelezettségei:
1
-
megmarad a megyei önkormányzat ellátási felelőssége, és a feladatellátást biztosító vagyon – mint a tevékenység egyik alapvető feltétele – önkormányzati tulajdonban marad, miután a gazdasági társaság erre csak vagyonkezelői jogot kapna. A vagyonkezelői jog tekintetében rendezni kell a vagyoni viszonyokra vonatkozó kérdéseket tekintettel arra, hogy mind a megyei kórház, mind annak a szervezeti egységét képező sümegi intézmény vagyoni elemei önkormányzati tulajdont képeznek, illetve a dobai intézmény esetében a használati jog jogosultjának megváltozása merülne fel;
-
a társaság működése során elért bevételével létrehozott vagyonszaporulat ugyan a társaság tulajdonát fogja képezni, de közvetve az is az alapító, illetve alapítók tulajdona, felhasználására alapítói döntés alapján kerülhet sor.
A megye területén működő kórházakat fenntartó önkormányzat vagy önkormányzatok.
4 A működési forma megváltoztatásának gazdasági előnyei A megyei kórház gazdasági társaságként való működtetése számviteli-pénzügyi rendszere az üzemgazdasági szemléletű elszámolást hozza magával. Mivel az államháztartási körből kikerül a kórház ezért rövid távon likviditási pozíciója javulhat annak révén, hogy a nettó elszámolási rend helyett a bruttó elszámolási rendszerre tér át, azaz a bevételei között a pénzeszközök állományváltozása szempontjából is megjelenik a közterhek fedezete. A társasági működés megszünteti a hitelfelvétel tilalmát és megnyílik a pénz és tőkepiaci műveletek elvi lehetősége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kórház élhet bevételei megelőlegezésének lehetőségével, hitelt vehet fel, lízing szerződést köthet. Csökken a fenntartó működési kockázata. A megyei kórház költségvetési szervként való működése azt jelenti a tulajdonos kockázata szempontjából, hogy a megyei önkormányzat végső soron teljes felelősséggel tartozik a kórház működtetése kötelezettségeiért. A működési forma átalakítása ezt a teljes felelősséget és kockázatot behatárolja. A részvénytársaság részvényese, a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének a szolgáltatására köteles és a részvénytársaság kötelezettségeiért nem terheli felelősség. Csökken, illetve megoszlik a tulajdonos fejlesztési kötelezettsége. A költségvetési szervként működő gyógyintézet teljes fejlesztési, illetve fenntartási kötelezettsége a tulajdonos (fenntartó) önkormányzatot terheli. Társasággá szervezve a kórház egyes tevékenységeinek vállalkozásba adása esetén (lásd pl. jelenleg a laboratóriumi diagnosztika) fejlesztési kötelezettségek a közreműködőre hárulnak, ezáltal csökken, illetve megoszlik a tulajdonosi fejlesztési kötelezettsége. Csökken a fenntartó hitellimitjeinek terhelése. A megyei önkormányzat maga is hitelfelvevő. A megyei kórház likviditási helyzete miatt jelentős mértékű, ún. rulírozó hitel felvételére volt szükség. Az egészségügyi szolgáltatás gazdasági társasági formában történő ellátása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat hitelterhelése csökkenjen. Az önkormányzat pénzpiaci mozgástere bővül, ha javulnak az eladósodottsági mutatói. Vezetői érdekeltségei rendszer korszerűsítése. A költségvetési működési mód már a döntéshozás jellege miatt sem teszi lehetővé, hogy a vezetői érdekeltség stratégiai elemei felerősödjenek és a vezetők javadalmazási rendszere és mértéke biztosítsa a versenyképességet. A társasággá alakított egészségügyi szolgáltató vezetőinek felelőssége és érdekeltségei rendszere alapvetően átalakítható és megerősíthető. A vezetési rendszer korszerűsítése. A társaságok vezető testületei az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság összetétele, jogköre, felelősségi és működési rendje az operatív vezetés közvetlen támaszát, illetve kontrollját fogja felerősíteni. Kockázatok: Az átalakítás ráfordításai A gazdasági társaság alapításához biztosítani szükséges a társaság alaptőkéjét, amely a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatályos szabályai szerint minimálisan 5 millió forint. Célszerű volna, ha a feladatátadás időpontjában az intézménynek már nem lenne adósságállománya, ezért szükséges lenne az adósság rendezésének lehetőségét megvizsgálni.
5 A munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és a továbbfoglalkoztatást nem vállalók esetében fizetendő végkielégítés jelentős többletkiadást jelenthet az intézmény részére. A bizonytalanság átmeneti növekedése Mivel minden szereplő helyzetének megváltozását jelenti az átalakítás, ez a kórház szervezetében nyugtalanságot eredményez. A továbbfoglalkoztatást nem vállalók foglalkoztatási jogviszonyának megszűnése egyes szakmaterületeken átmeneti humánerőforrás hiányt eredményezhet. A dolgozói érdekképviseleti szervekkel a munkajogi kérdésekben tárgyalások útján megállapodásra kell jutni, a tárgyalások lefolytatása és azok eredménye előre nem tervezhető kockázatot rejt. A szállítók pénzügyi hozzáállásának szigorodása Mivel a tulajdonosi felelősség behatárolttá válik, és mivel csökken a háttérfelelősség, ez erősíteni fogja a szállítók érzékenységét a likviditási problémákra. A gazdasági társaság működésére kiható jogi szabályozás hatályában rejlő kockázat A jelen döntés alapján alapítandó gazdasági társaság nonprofit kiemelkedően közhasznú lenne, ez esetben érvényesíthetné a társasági adókedvezményeket. Az iparűzési adó alól a helyi adóról szóló törvény, illetve a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2002.(XII.18.) rendelete nem ad mentességet. Az adó mértéke 2000. évtől az adóalap 2%-a. A Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapítására vonatkozó alapelvek 1. Az alapításra kerülő gazdasági társaság: -
zártkörűen működő részvénytársaság. Ez azt jelenti, hogy a részvények nem kerülnének nyilvános forgalomba-hozatalra, egy vagy több személyes a részvénytársaság, miután kizárólag a megyei vagy további, a megyében kórházat fenntartó önkormányzatok képviselőtestületei alapítanák, nonprofit, kiemelkedően közhasznú részvénytársaság, miután a megyei önkormányzat egészségügyi közfeladatait ellátó társaság nem üzletszerű gazdasági tevékenységet végezne. A nonprofit társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet kiegészítő jelleggel ugyanakkor folytathatna, viszont a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereséget a részvényes a társaságból nem vihetné ki, az a társaság vagyonát gyarapítaná.
2. A nonprofit, egy, vagy több személyes zárkörű részvénytársaság alaptőkéje a törvényi minimumban meghatározottak szerint 5 millió Ft. Az alaptőke konkrét nagyságára a részletes hatástanulmányban elvégzett elemzések, illetve az esetleges tulajdonostársakkal történő egyeztetések alapján teszek javaslatot. Az illetékfizetési kötelezettségre tekintettel
6 nem pénzbeli hozzájárulás apportálására nem kerülne sor. (A társaság folyamatos működési feltételeinek biztosítása részben az előzőekben jelzett vagyonkezelési szerződés keretében biztosított eszközökkel történne, illetve a megszüntetésre kerülő jogelőd költségvetési szerv 2008. március 31-ei állapotnak megfelelő zárómérlege összes tétele – készpénz, követelés, kötelezettség, stb. – önkormányzati jóváhagyást követően a társaságot illetné meg.) 3. Amennyiben csak a megyei önkormányzat az alapító, és egyszemélyes lenne a részvénytársaság, akkor a közgyűlés hatáskörét az alapító megyei önkormányzat közgyűlése gyakorolná. Amennyiben többszemélyes lesz a társaság, akkor a törvényi előírásoknak megfelelően a részvénytársaság közgyűlése a társaság legfőbb szerve. A társaság igazgatóságára, valamint a felügyelőbizottság összetételére a törvényi előírásoknak megfelelően a szükséges egyeztetéseket követően teszek javaslatot. A társaság szakmai és gazdasági feladatának sokrétűsége, nagyságrendje indokolja, hogy külön testület lássa el az irányítási és ellenőrzési feladatokat. A gazdasági társaságokról szóló törvény 32. §-a alapján az igazgatóság munkájának segítésére a tulajdonos által meghatározott időre, 5 évre egy vezérigazgató (cégvezető) kinevezését javasolom. (A határozott idejű, ez esetben 5 éves időtartamú kinevezés kölcsönös garancia a kinevező és a kinevezett felé is.) A vezérigazgató az igazgatóság tagja, ugyanakkor a részvénytársaság alkalmazottja, olyan munkavállaló, aki az alapító, valamint az igazgatóság rendelkezései alapján irányítja, biztosítja a társaság működését, munkaszervezetét. 4. Az alapító okiratban (alapszabály) kell rendezni: a)
jogutódlás kérdését,
b)
a társaság által ellátandó szakmai feladatok részletes meghatározását,
c)
az alkalmazásában álló továbbfoglalkoztatását,
d)
a vagyonkezelésre átadandó eszközökön kívül átadásra kerülő, a 2008. március 31-ei állapotnak megfelelő zárómérlegében szereplő valamennyi eszközt és forrást, kiemelten a készpénzt,
e)
az alapító által a költségvetési szervet érintően benyújtott pályázatok alapján elnyert állami pénzeszközök átadását,
f)
a társaság működésével kapcsolatban a tulajdonos megyei önkormányzat közgyűlése egyes szerveinek hatáskörét.
g)
a kidolgozásra kerülő részletes hatástanulmány alapján felmerülő, tisztázandó kérdéseket.
közalkalmazottak
munkajogviszonyban
történő
7
Tisztelt Közgyűlés! A közgyűlés a 2007. szeptember 13-ai ülésén merült fel a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő kórházak szakmai terveinek tárgyalásakor, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete magasabb vezetői állásának betöltése helyett az intézménynek a megyei kórház szervezetébe történő integrálására vonatkozó javaslatot terjesszek elő. Figyelembe véve, hogy a Veszprém megye fekvőbeteg szakellátásának átalakítására kidolgozott és a közgyűlés által elfogadott koncepció, illetve az ellátórendszer egészét magába foglaló „Pannon-modell” az elmúlt egy év alatt nem az eredeti elképzelések szerint valósult meg, szükségesnek tartom a stratégiai terv olyan módosítását, amely 2008. január 1-jével lehetővé teszi a megyei tüdőgyógyintézet beintegrálását a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet szervezetébe. A gazdasági társasággá alakítás szempontjából a két intézményt így már egy egységként lehessen kezelni. A Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete megszűntetésére, illetve a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet szervezetébe történő beolvadására vonatkozó dokumentumokat a közgyűlés soron következő ülésére terjesztem be. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjék. …/2007. (X. 10.) MÖK határozat: A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az egészségügyi szakellátási feladatok hatékonyabb és gazdaságosabb ellátása érdekében az általa fenntartott Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet költségvetési szervet 2008. április 1-jétől nonprofit, kiemelkedően közhasznú zártkörűen működő részvénytársaságként kívánja működtetni. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja, hogy a gazdasági társasággá alakítás következtében a regionális onkológiai centrum, valamint a sürgősségi centrum megvalósítása nem sérülhet és a megyei önkormányzat pénzügyi lehetőségeihez képest támogatja a megyei kórház fejlesztéseit. A gazdasági társasággá alakítást a gazdasági-, illetve a munkavállalói érdekek kölcsönös figyelembe vételével kell végrehajtani. A megyei közgyűlés a gazdasági társaság létrehozása érdekében a következőkről rendelkezik: 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése szükségesnek tartja 2008. január 1-jével a fenntartásában működő Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézetét beolvasztását a megyei önkormányzat fenntartásában működő Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet szervezetébe. Felkéri elnökét, hogy a közgyűlés soron következő ülésére terjessze be a Veszprém Megyei Önkormányzat Tüdőgyógyintézete megszüntető okiratát, valamint a jogutód Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet alapító okiratának módosítását.
8 2. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a megyei kórház főigazgatójával együttműködve készítse el az átalakulás részletes hatástanulmányát a gazdasági társasággá alakítás előnyeinek, hátrányainak a vizsgálatával, elemzésével, amely alapján terjessze elő az átalakítás ütemtervét. 3. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy készítesse el a Veszprém Megyei „Csolnoky Ferenc” Kórház-Rendelőintézet megszüntető okiratát, a nonprofit, kiemelten közhasznú, zártkörűen működő részvénytársaság alapító okiratát (alapszabályát), valamint az egészségügyi szakellátás feladatának ellátását biztosító vagyonra vonatkozó vagyonkezelési szerződés tervezetét. 4. A közgyűlés felkéri elnökét, terjessze be a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés-, gazdálkodás szabályairól szóló 8/2002. (IX. 20.) rendelet módosítására vonatkozó előterjesztést, hogy a közgyűlés a vagyonkezelési szerződés elkészítésének jogi alapját megteremthesse. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: legkésőbb a 2007. decemberi közgyűlés
Ves zp ré m, 2007. szeptember 30.
Lasztovicza Jenő s. k.
