Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88)

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: [email protected]

Szám:

02/257-13/2008.

E L Ő T E RJ E S ZT É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2008. szeptember 18-ai ülésére

Tárgy:

A Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata (2. olvasat) és a Veszprém Megyei Önkormányzat 2008-2013. évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programja (2. olvasat)

Előadó:

Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke

Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezetek és személyek: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Sándor Tamás irodavezető Erdélyi Gézáné szociális szakreferens Az előterjesztést megtárgyalta: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság

Tisztelt Közgyűlés! A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv) 92. § (3) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a megyében élő szociálisan rászoruló személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében készített megyei feladatterv (a szolgáltatástervezési koncepció) felülvizsgálatát és aktualizálását kétévente el kell végezni. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta, és 4/2008. (II. 21.) MÖK határozatával első olvasatként elfogadta a 2003. évben, a 273/2003. (XI. 11.) MÖK határozattal jóváhagyott megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát tartalmazó anyagot, mely az alapkoncepció készítését követő időszakban az ellátórendszert érintő változásokat maradéktalanul tartalmazta. Az előbbiekben említett anyaggal egy időben a koncepció részeként került a testület elé a 2008-2013. évekre vonatkozó megyei fogyatékosügyi program is abból a célból, hogy a kötelező feladatellátást érintően az alapelvek és a stratégiai célok összhangban legyenek az Országos Fogyatékosügyi Programban megfogalmazottakkal, megteremtve ezzel a megyében élő fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének feltételeit. Az Sztv. 92. § (7) bekezdése alapján a koncepciót véleményeztetni kellett az Országos Szociálpolitikai Tanács területi szervével, intézményvezetőkkel, a megyei kisebbségi önkormányzatokkal továbbá a működési területén lévő, koncepció készítésére kötelezett települési önkormányzattokkal és szociális szolgáltatási feladatot ellátó társulással. Törvényi kötelezettségünknek és a közgyűlés határozatának eleget téve ebből a célból a koncepció felülvizsgálatát megküldtük valamennyi Veszprém megyében található városi önkormányzat (Ajka, Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Berhida, Devecser, Herend, Pápa, Sümeg, Tapolca, Várpalota, Veszprém és Zirc) polgármesterének. Ugyanezzel a szándékkal továbbítottuk a megyei önkormányzat fenntartásában működő bentlakásos intézmények vezetőinek, valamint a Közép-Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács elnökének. Tárgyalta a koncepciót a megyei cigány és a német kisebbségi önkormányzat valamint a Veszprém Megyei Szociálpolitikai Kerekasztal. A közgyűlés határozatában foglaltaknak megfelelően a fogyatékosügyi programot a fent említetteken kívül megkapta véleményezésre az Országos Fogyatékosügyi Tanács Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet fogyatékosügyi szakreferense, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítők Országos Érdekvédelmi Szövetsége Veszprém Megyei Szervezete, a Veszprém Megyei Esélyegyenlőségi és Koordinációs Iroda. A beérkezett véleményekről és javaslatokról az alábbiakban adok tájékoztatást: Mind a megyei szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatára vonatkozóan, mind a fogyatékosügyi programmal kapcsolatban csekély számú vélemény érkezett, ezeket a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát, illetve a fogyatékosügyi programot készítő szakemberek, áttekintették, azok ismeretében jelen előterjesztés 1. és 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően a szükséges változtatásokat (kiegészítéseket, pontosításokat) elvégezték. –

Pápa, Veszprém, illetve Badacsonytomaj városok önkormányzatai a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata során készített anyaggal egyetértettek,

2 részükről módosító javaslatok, észrevételek nem fogalmazódtak meg, elfogadásra javasolták azt a megyei közgyűlésnek. –

Ajka Város Önkormányzata véleményében írásba foglalta azon elvárását a szolgáltatástervezési koncepció vonatkozásában, miszerint „célszerű lenne a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények jelenlegi helyzetének, struktúrájának, hiányosságainak és a fejlesztés lehetőségeinek meghatározása”, úgy ahogy az már a koncepció 2006. évi operatív programjában is megjelent. Ugyanezen iránymutatást hiányolta Zirc Város Önkormányzata is. A megyei közgyűlés fent megfogalmazottakkal egybecsengő szándékának is megfelelően a szolgáltatástervezési koncepció első olvasatként elfogadott felülvizsgálatának anyaga kiegészítésre került a Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények hiányosságainak, azok felszámolása céljából a fejlesztésük irányainak leírásával. Jelen előterjesztés határozati javaslatában szerepel, hogy az év végéig el kell készíteni a koncepció 2010. év végéig szóló operatív programját, amely részletesen tartalmazza majd a megyei önkormányzati működtetésű intézmények helyzetelemzését, 2010-ig a szükséges, és végrehajtani tervezett fejlesztéseket.

–

Zirc Kistérség Szociális Szolgáltató Központjának vezetője által tett észrevétel, miszerint a koncepció felülvizsgálataként összegezni kellene a szolgáltatás-hiányos térségeket, illetve településeket, valamint adni kellene részükre egy lehetséges fejlesztési iránymutatást, mindez nem a megyei koncepció feladata, mivel a települések szociális szolgáltatásainak körét az Sztv. egyértelműen körülhatárolja, illetve nevesíti.

–

Balatonfüred esetében a kistérségben időközben a szolgáltatást nyújtó települések köre Paloznak községgel bővült, a támogató szolgáltatások köréhez pedig a balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ is csatlakozott, melynek ellátási területe Balatonfüred és kistérsége. A városi önkormányzat által jelzett változásoknak megfelelően a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálati anyagában a javítások megtörténtek.

–

A Veszprém Megyei Szociálpolitikai Kerekasztal 2008. február 14-i ülésén megállapította, hogy a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata helyzetelemzés vonatkozásában erős, de egyelőre nem tud konkrét irányokat felvázolni a megyei fenntartású intézmények vonatkozásában a törvényi szabályozások és a hozzá kapcsolódó rendeletek változásainak következtében. Idő kell ahhoz, hogy ezen jogszabályváltozások hatásait elemezni lehessen. Az intézmények esetében az esetleges üres férőhelyek ismeretében a fejlesztés lehetséges irányai lehetnek az átmeneti férőhelyekké történő átminősítés, minőségbiztosítás, a végleges működési engedélyek megszerzése érdekében a szükséges személyi tárgyi feltételek megteremtése (férőhelyek csökkentése).

–

Nyilvános bizottsági ülésén tárgyalta meg, illetve véleményezte a szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatát és a Fogyatékosügyi Programot a Veszprém Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A dokumentumokat elfogadásra javasolta a megyei közgyűlés részére az alábbi ajánlással: A cigánysággal, mint hátrányos helyzetű réteggel a szociális ellátás szervezése területén kiemelten kell foglalkozni mind a települési önkormányzatoknak mind a megyei önkormányzatnak a cigányság felzárkóztatása, illetve az ellátásuk javítása érdekében. Mindezt a felülvizsgálat anyagába beépítésre került.

–

A Veszprém Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat is napirendjére tűzte a két anyag megvitatását. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata esetében a tartalmas, jól tagolt anyagot a megyei közgyűlés részére elfogadásra javasolja. Tekintettel

3 arra, hogy a megye német kisebbségi önkormányzatai eddig is szerepet vállaltak a települési önkormányzatok szociális feladatellátásában, ezt a folyamatot folytatva a Veszprém Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat kész együttműködni, különösen a házi segítséghívó rendszerek további kiépítésében. A kisebbségi önkormányzat szintén elfogadásra javasolja a közgyűlésnek a 2008-2013. évekre vonatkozó megyei fogyatékosügyi programot. Fontosnak ítélte meg a fogyatékkal élők rehabilitációs foglalkoztatásának ellenőrzését. Tisztelt Közgyűlés! A testület ez év februárjában első olvasatként elfogadta a megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának anyagát, valamint a 2008-2013. évekre szóló megyei fogyatékosügyi programot. A közgyűlés döntésének megfelelően a szükséges egyeztetési, véleményeztetési folyamat lefolytatását követően a beérkező javaslatok és kiegészítések, pontosítások az előterjesztéshez mellékelt anyagokba beépítésre kerültek, csakúgy, mint a megyei önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó rövid helyzetkép, a fejlesztési elképzelések. (Az első olvasathoz képest hozzáírtak dőlt betűvel szedve!) A fentiek alapján indítványozom a megyei szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának, valamint a fogyatékosügyi programnak az elfogadását. ……/2008. (IX. 18.) MÖK h a t á r o z a t : 1.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az írásban bekért és beérkezett vélemények, javaslatok figyelembevételével az 1. számú mellékletnek megfelelően megtárgyalta és elfogadja a Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának 2008. évi felülvizsgálatát. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke A megyei közgyűlés felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a megyei önkormányzat hivatala, a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában részt vevő szakemberek segítségével, a 2008. január 1-jétől hatályos jogszabályi változások alkalmazása tapasztalatainak figyelembevételével készítse el a koncepció megyei önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó 2009-2010. évekre szóló operatív programját, amely terjedjen ki különösen az alábbiakra: – A kamondi intézménynek a dákai intézményhez integrálására 2009. október 1-jétől, majd annak telephelyeként fokozatosan 50 férőhelyesre csökkentésére – A peremartoni Idősek Otthona férőhelyeinek 173-ról 150-re lecsökkentésére – A nyírlaki intézmény jövőbeli helyzetének meghatározására – A dákai intézmény további fejlesztésére – A pápakovácsi Idősek Otthona jövőbeni működtetésének vizsgálatára – A lesencetomaji intézmény irodahelyiségeinek kiváltására az épülő mosodaépület emeletén, helyükön lakószobák kialakítására – A veszprémi fogyatékosok otthona további működtetésének vizsgálatára – A szociális intézmények együttes közbeszerzéseinek megvalósítására, a szállítás, mosatás, étkeztetés, műszaki ellátó tevékenység területén történő együttműködés vizsgálatára

4 Határidő: 2008. december 4. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző 2. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az írásban bekért és beérkezett vélemények, javaslatok figyelembevételével a 2. számú mellékletnek megfelelően megtárgyalta és elfogadja a Veszprém Megyei Önkormányzat 2008-2013. évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programját. Határidő: azonnal Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Ves zp ré m, 2008. szeptember 8. Lasztovicza Jenő s.k. a megyei közgyűlés elnöke

1. számú melléklet Kiegészített végleges változat!

A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

2008

Készítették: Elek Józsefné Forsthoffer Erzsébet Erdélyi Gézáné

Tartalomjegyzék

I. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának indokoltsága 1. oldal II. Törvényi szabályozottság, jogszabályi háttér a hatályos módosítások tükrében 1 . oldal III. Veszprém megye demográfiai, településszerkezeti és foglalkoztatási jellemzőinek alakulása 3. oldal IV. Veszprém megye szociális ellátórendszerének áttekintése IV. I. Szociális alapszolgáltatások IV. I. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás IV. I. 2. Családsegítés IV. I. 3. Falugondnoki szolgálat IV. I. 4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás IV. I. 5. Támogató szolgáltatás IV. I. 6. Közösségi ellátások IV. I. 7. Utcai szociális munka IV. I. 8. Nappali ellátások IV. II. Szakosított ellátások IV. II. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények IV. II. 2. Rehabilitációs intézmények IV. II. 3. Lakóotthonok IV. II. 4. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények

7. oldal 7. oldal 7. oldal 9. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 14. oldal 14. oldal 17. oldal 17. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal

V. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények főbb jellemzői 23. oldal VI. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények fejlesztésére vonatkozó 2006. évben meghatározott Operatív Program áttekintése 26. oldal VII. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézményi struktúra átalakításának lehetséges irányai 29. oldal

6

I. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának indokoltsága A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2003. december 11-én fogadta el a megye 20032005. évekre vonatkozó szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, ezt követően 2004. február 19-én az abban foglaltak végrehajtását tartalmazó operatív programot, aminek aktualizálása 2006ban ismételten megtörtént. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezése értelmében a szolgáltatástervezési koncepciót 2 évenként felül kell vizsgálni. A törvény az érintett önkormányzatok, így a megyei önkormányzat számára is a dokumentum készítésével azt a fontos szakmapolitikai célt tűzte ki, hogy a koncepciókészítési kötelezettség révén komplex módon megismerhetővé, áttekinthetővé, illetőleg a későbbiek során kontrollálhatóvá váljon az abban rögzített megyében történő feladatellátás megvalósítása, továbbá a fejlesztési irányok koncepció szintjén történő meghatározásával kijelölésre kerüljenek azok az irányok, illetve konkrét célok, melyek a saját fenntartású intézményrendszer fejlesztése, a szakmai munka színvonalának javítása érdekében kívánatosak. Az alapkoncepció készítését követő időszakban a megye teljes szociális ellátórendszerét érintően tapasztalhatók változások a szolgáltatások számarányát, struktúráját illetően, melyek egyrészt a települési önkormányzatok törvényileg szabályozott feladat ellátási kötelezettségének való megfelelés, másrészt pedig az új szolgáltatási formák beépítésével, illetőleg a társulási formák létrehozásával jelentősen módosították a 2003. évben összegzett adatokat. Fentiek miatt, a megyei önkormányzat által elfogadott alapkoncepció felülvizsgálata nem mellőzheti egyrészt azokat a jogszabályi változásokat, melyek az ellátási kötelezettség definiálásával a települések számára határozzák meg a kötelezően biztosítandó szolgáltatási formákat, másrészt Veszprém megye szociális ellátórendszerének struktúrájában időközben bekövetkezett változások elemzését sem, miután a településeken nyújtott és a lakókörnyezetben hozzáférhető ellátások megléte, vagy hiánya nagymértékben befolyásolja a megyei önkormányzat fenntartásában működő bentlakásos intézményekre igényt tartók számának alakulását, összességében az ellátásokra vonatkozó igények mértékét.

II. Törvényi szabályozottság, jogszabályi háttér a hatályos módosítások tükrében A megye szociális ellátórendszerének egészét lényegesen és alapvetően befolyásolja az Sztv. kötelező feladatellátást meghatározó rendelkezése, amely kimondja, hogy a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Mindezeken túl konkrétan nevesíti azt is - a település állandó lakosságszámának függvényében -, hogy mely szociális szolgáltatások ellátása a települési önkormányzatok, a megyei jogú város és a megyei, fővárosi önkormányzatok feladata az egyes szolgáltatások működtetése, illetve az azokhoz való hozzájutás biztosítása tekintetében. Az alapkoncepció készítését követően az előzőekben említett kötelezettség több szolgáltatási forma vonatkozásában módosult, emiatt indokoltnak tartjuk a reális helyzetkép megítélése

7 szempontjából a hatályos rendelkezés tükrében megvizsgálni a megye aktuális ellátórendszerét, valamint az önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségének változását. Szociálpolitikai szempontok indokolják, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a cigánysággal, mint hátrányos helyzetű réteggel a szociális ellátás szervezése területén kiemelten kell foglalkozni mind a települési önkormányzatoknak, mind a megyei önkormányzatnak a cigányság felzárkóztatása, illetve az ellátásuk javítása érdekében. A szociális törvény a korábbi szociális alapellátásokat, és a nappali ellátást nyújtó intézményeket 2005. január 1-jétől kezdődően egységesen szociális alapszolgáltatások elnevezés alatt kezeli. A szociális alapszolgáltatások a következők:
Étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, közösségi szolgáltatás, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás Szakosított ellátási formák:
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - Idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalanok otthona
Rehabilitációs intézmények - Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása, bázis-szállás
Lakóotthonok - Fogyatékos személyek lakóotthona, pszichiátriai betegek lakóotthona, szenvedélybetegek lakóotthona Az ellátási formák átstrukturálása mellett 2008. január 1-jétől módosult az önkormányzatok kötelező feladatainak köre is: A települési önkormányzatok feladatai a szociális alapszolgáltatások vonatkozásában
Minden települési önkormányzatnak biztosítania kell az étkeztetést, házi segítségnyújtást, valamint a szociális szolgáltatásokhoz – különös tekintettel a családsegítéshez – való hozzáférést.
Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 2000 főnél több állandó lakos él az étkeztetésen és a házi segítségnyújtáson kívül családsegítést,
Az a települési önkormányzat, melynek területén 3000 főnél több állandó lakos él az étkeztetésen, házi segítségnyújtáson és családsegítésen kívül az idősek nappali ellátását,
Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén 10000 főnél több állandó lakosú településen, a fenti szolgáltatásokon kívül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az idősek nappali ellátásán kívül a fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátását, a nappali melegedőt, valamint 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátást,
Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 30000 főnél több állandó lakos él az előző pontban említett szolgáltatásokon kívül átmeneti ellátást nyújtó ellátást,
Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 50000 főnél több állandó lakos él, a

8 biztosítandó alapszolgáltatások köre kiterjed az utcai szociális munka biztosítására is. Szakosított szociális szolgáltatások megszervezésére köteles önkormányzatok
30000 főnél több állandó lakosú település feladata az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás biztosítása,
A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat kötelezettségei körébe tartozó feladatok közül az idősellátást, továbbá – előzetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani.
A megyei és a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására a törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles, valamint a szakosított szolgáltatások területi összehangolásáról, és a módszertani feladatok ellátásáról. Az ellátási kötelezettség meghatározásánál a jogi szabályozás módosításával figyelembe vételre került az önkormányzatok teherbíró-képessége, valamint a feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása érdekében a szolgáltatások többcélú kistérségi társulásos formában történő működtetésének ösztönzése is. Tekintettel arra, hogy Veszprém megyét érintően a Pápa-Csorna, a Pápa-Kisbér, illetve a Hajmáskér-Lepsény vasútvonalakon átmenetileg a személyszállítás szünetel, mindez hátrányosan érinti az ezen vasúti vonalakon csatlakozással érintett települések lakói számára mint az alapellátások, mind a szakellátó intézmények elérhetőségét. III. Veszprém megye demográfiai, településszerkezeti és foglalkoztatási jellemzőinek alakulása Demográfiai adottságok Veszprém megye lakónépessége a 2006. év végén a statisztikai adatok szerint 363.706 fő volt, 9999 fővel kevesebb, mint a 2003. évi koncepció készítésének időszakában. A megye lakónépessége az ország lakónépességének 3,6 %-át teszi ki. A települések száma 217-re csökkent, aminek oka, hogy időközben 6 település Győr-Moson Sopron megyéhez csatlakozott. A statisztikai kistérségek száma továbbra is 9. A települések közül 14-re növekedett a városok száma, a községek száma 203. A települések megoszlása Veszprém megye kistérségei között (2006. év vége) Kistérség Település Ajkai 39 Balatonalmádi 12 Balatonfüredi 20 Pápai 49 Sümegi 21 Tapolcai 33 Várpalotai 6 Veszprémi 20 Zirci 17 Összesen: 217 Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve 2006.

Város 2 2 1 1 1 2 2 2 1 14

Lakónépesség az év végén 57.005 27.861 22.091 62.007 15.939 36.094 37.060 84.140 21.509 363.706

9 A kistérségek közül a veszprémi kistérség 83 ezer lélekszámot meghaladó, itt él a megye lakónépességének több mint egyötöde (23 %). Van két – nagyságrendileg ezt követő – 60 ezer fő körüli lakónépességet számoló kistérség a pápai (17%) és az ajkai (16 %), ezt követi közel azonos lélekszámmal a várpalotai és a tapolcai 36 ezer fő feletti lakosságszámmal (10-10 %). 20 és 30 ezer közötti lélekszámú kistérség a balatonalmádi (7,7 %) és a balatonfüredi (6 %), valamint a zirci (5,9 %). A legalacsonyabb lakónépesség a sümegi kistérségben van, közel 16 ezer fő, ami a megye lakónépességének mindössze 4,4 %-a. A megye lakónépessége 2006-ban a 2002-es statisztikai adatokat figyelembe véve 9999 fővel csökkent, ami az előzőekben is jelzett 6 település más megyéhez történő csatlakozásával, illetve az országosan is jellemző népességcsökkenéssel magyarázható. Az egyes kistérségekben nem azonos a tendencia: vannak olyanok, ahol növekedés következett be az elmúlt éveket vizsgálva (2001-2006), de vannak csökkenő létszámú kistérségek. Kilenc kistérségből kettőben emelkedett a lakónépesség-szám, egyik a balatonalmádi térség, ahol a növekedés 1,6 %-os. A másik a veszprémi kistérség, ahol 1,3 %-os volt e mutató növekedése. A további hét kistérségben ennek a mutatónak a változása negatív előjelű. A lakónépesség 2006. évi változása 2001. év végéhez viszonyítva % - ban Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Kistérségek összesen:

- 4,4 % 1,6 % - 0,2 % - 3,3 % - 3,2 % - 3,6 % - 2,6 % 1,3 % - 3,4 % - 1,9 %

Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve 2006.

A megye népsűrűsége 81fő /km2 az országos átlagnál (108,2 fő/ km2) lényegesen alacsonyabb. Ez a mutató mindössze a veszprémi (130,7 fő/km2) és a várpalotai (137 fő/km2) térségben magasabb az országos átlagnál. A fentiekben említett térségeken kívül a többi az országos átlagot nem éri el. Születés és halálozás trendjei Veszprém megyében az 1000 lakosra jutó élve születettek száma a 2002 és 2006. év közötti időszakban nem változott, 9,1. A halandóság országos mutatója ezer lakosra vetítve 13,1, Veszprém megyében ugyanezen mérőszám 12,5 volt 2006-ban. Ez a tény az alacsonyabb halálozási mutatókkal rendelkező megyék közé sorolja megyénket. Nemek szerinti megoszlás A megye lakónépességének nemek szerinti összetételét – 2007. január 1-jén – az országossal azonos adottságok jellemzik, némileg nagyobb a nők (51,6 %), mint a férfiak (48,4 %) aránya. Az elmúlt évek alatt e tekintetben változás nem tapasztalható.

10 A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (2006. január 1.) Év Fő - 14 52.885 15 - 19 23.346 20 - 39 107.615 40 -59 102.705 60 77.155 Összesen: 363.706 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

A népesség korösszetétele 2006. január 1. Kor % -14 14,6 15-19 6,4 20-39 29,6 40-59 28,4 6021,0

A 15. életév alatti életkorban lévők aránya a megyében 15 %. Foglalkoztatási szempontból adódóan aktívnak tekintett 15-60 éves korosztály aránya 64 %, amely az országos átlagnál (63 %) 1 %-kal magasabb. Az időskorú népesség aránya az országos átlaggal megegyező. Az elmúlt években bekövetkezett demográfiai változásokról, valamint a jelenlegi demográfiai mutatókról elmondható, hogy általánosságban az országos tendenciákkal megegyezők, esetenként kedvezőbbek. Azonban itt is érvényesülnek a népesség összetételét hosszútávon kedvezőtlenül alakító ismert országos tendenciák, mint a lakosság természetes fogyása, a fiatalok számának csökkenése, a lakosság elöregedése. A szociális szolgáltatások tervezésénél, szervezésénél, működtetésénél rendkívüli jelentősége van egyrészt a települések lakónépesség szerinti megoszlásának, másrészt a településszerkezetnek. Település szerkezet (2006. év) Település lélekszáma (fő) 499 500 – 999 1000 – 4999 5000 – 9999 10000 – 49999 50000 – 99999 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

Települések száma 100 56 51 4 5 1

Ugyancsak relevanciával bír a lakosság korcsoportonkénti megoszlása a kistérségek viszonylatában (pl.: kistérségekben az együttműködés lehetősége). Szociális rászorultság szempontjából legjelentősebb csoportot a 60 év feletti korcsoport képezi. A kistérségek életkorral összefüggő sajátosságai a 60 éves és idősebb népesség aránya alapján (2006. év) A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből 2001. 19,9 Ajkai 21,4 Balatonalmádi 20,7 Balatonfüredi 21,2 Pápai 20,1 Sümegi 19,8 Tapolcai 18 Várpalotai 16,5 Veszprémi 20,2 Zirci Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006. Kistérség

A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből 2006. dec. 31. 20,7 23,1 23,4 21,5 20,6 21,6 19,1 18,6 20,6

Növekedés %-a 0,8 1,7 2,7 0,3 0,5 1,8 1,1 2,1 0,4

11 Az állandó népességből 60 éves, vagy idősebb korcsoport arányának elemzésénél a 2001. év december 31. adatokat, illetve a 2006. év közötti tendenciákat vettük figyelembe. Fentiek alapján megállapítható, hogy a megyében élő 60 éves és idősebb népesség aránya alapján a korábbi tendenciákat is figyelembe véve lassú növekedés tapasztalható. Valamennyi kistérségben emelkedett ezen populáció aránya, az emelkedés 0,3-2,7 % közé esik. Kettő kistérségben, a várpalotaiban (19,1 %) és a veszprémiben (18,6 %) a korábbi évek emelkedő tendenciája ellenére ezen populáció reprezentációja 20% alatt van és alulmarad a megyei átlagnak (21 %). Három kistérségben ez az arány 20 % körüli: az ajkaiban 20,7 %, a sümegiben és a zirciben 20,6 %. Négy térségben pedig ez a mutató már 21 % fölé emelkedik: a balatonalmádiban 23,1 %, a balatonfürediben 23,4 %, a pápaiban 21,5 %, a tapolcaiban 21,6 %. Szociálpolitikai szempontból tehát a tervezéseknél kiemelkedő jelentőséggel bír az időskorú népesség arányának növekedése, és az össznépességen belüli megoszlása. A fenti tendenciákat minden körülmények között szem előtt kell tartani, mivel ezek alapján feszültségek keletkezhetnek a szociális ellátási hiány szempontjából. Mint azt már korábban tapasztalhattuk, Veszprém megye térségei kicsik, ezért a problémák felerősödve jelentkezhetnek, szemben a nagy lélekszámú térségekkel, ahol a feszültség oldására tett megoldásokra több lehetőség is kínálkozik. A megye foglalkoztatási helyzete A teljes népességen belül az aktív-inaktív korú népesség aránya az adott terület foglalkoztatási struktúrájával együtt nagymértékben meghatározza e terület gazdasági potenciálját. Az országos aktivitási arány 2006-ban 55 %-os volt. A Veszprém megyei ennél magasabb 57,1 %. A nyilvántartott álláskeresők aránya a megyeszékhely köré szerveződött térségben a legalacsonyabb (4 %), s kedvező a 180 napon túli álláskeresők aránya is (1,4 %). Itt a legmagasabb a személyi jövedelemadót fizetők száma (1000 lakosra 514 fő), a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem (775.403) és az állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó (160.460). Így valamennyi mutató meghaladja a megyei átlagot. Nyilvántartott álláskeresők

Kistérség Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből (%-) 2006. 5,7 5,0 6,2 6,1 9,1 5,8 6,1 4,0 4,9

A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú állandó népességből (%) 2006. 2,8 1,5 1,2 2,7 3,9 1,8 3,0 1,4 2,1

5,5

2,2

Megye összesen: Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

12 IV. Veszprém megye szociális ellátórendszerének áttekintése Adatgyűjtés, elemzés módszere Az ellátórendszer teljes körű feltérképezésének elengedhetetlen feltételeként minden település jegyzője, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmények vezetői számára adatlap került kiküldésre, melynek tartalma a kitöltést követően alkalmas arra, hogy elemezhetővé váljon a struktúra kiépítettsége és a szolgáltatások jellemző adatai. Fenti adatkérésnek az önkormányzatok 93 %-a tett eleget, 14 település az ismételt megkeresést követően sem szolgáltatott adatokat, így a módszertani intézmény adatbázisa, valamint a kistérségi társulásoktól kapott információk felhasználásával készült az alapszolgáltatások ellátási struktúrájának bemutatása. A szakosított ellátást nyújtó intézmények tekintetében közel megegyező az adatszolgáltatás aránya, a 37 megkeresett intézményből 34 értékelhető adatlap érkezett vissza. Az adatlapok szempontrendszere kiterjedt a település általános adatain túl a szolgáltatási formák konkrét meghatározására, a feladatellátás módjára, az alkalmazottak számára, szakképzettségére, az ellátotti kör jellemző demográfiai mutatóira, az ellátottak számára, a férőhely kihasználtság mértékére, a várakozók számára, a jelenleg nem működő, de tervezett szolgáltatások formájára, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetére. Az adattartalmak összesítése, elemzése megtörtént, annak eredményét az alábbi fejezet tartalmazza. IV. I. Szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos feladatok hangsúlyozottan szerepelnek a szociális törvényben, ami azt a kiemelt szakmapolitikai célt tükrözi, hogy a szociálisan rászorulók elsődlegesen saját otthonukban és megszokott lakókörnyezetükben kapjanak adekvát segítséget. Kiemelt jelentőséggel bír továbbá annak ösztönzése, hogy célzottabbá váljon a szolgáltatási rendszer működése, a területi lefedettség a jelenleginél nagyobb mértékű legyen, mindezzel a legelesettebbek esélyei javuljanak. IV. I. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás Az étkeztetés keretében azoknak a rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, vagy eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetést valamennyi településnek lélekszámtól függetlenül az Sztv. rendelkezése értelmében biztosítani kell. A 2003-ban készített alapkoncepcióban rögzítésre került, hogy a megye ellátórendszerét illetően az alapszolgáltatások közül az étkeztetés biztosítását a változó lefedettség jellemezte, mely megállapítás sajnálatos módon 2007. évben is helytálló. A települések által közölt adatok elemzése alapján megállapítható, hogy étkeztetést 155 település biztosít, ami az összes település mindössze 71 %-át teszi ki. 48 településen, a települések 22 %-ában az ellátási kötelezettség fennállása ellenére a szolgáltatáshoz nem lehet hozzájutni. Fenti számok a valós helyzetet nem képesek teljes mértékben tükrözni, miután 14 település ellátásait adatközlés hiányában nem állt módunkban konkrétan megismerni.

13 Az étkeztetés igénybevételének lehetősége kistérségenként

Kistérség Ajkai (nincs adat 6 településről) Balatonalmádi (nincs adat 2 településről) Balatonfüred (nincs adat 1 településről) Pápai (nincs adat 2 település) Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci (nincs adat 3 településről)

Étkeztetés nincs

Étkeztetés van

Adatot szolgáltató települések %

Adatot szolgáltató települések %

23 település

70

10 település

30

9 település

90

1 település

10

10 település

53

9 település

47

32 település 21 település 31 település 6 település 11 település

68 100 94 100 55

15 település 2 település 9 település

32 6 45

12 település

86

2 település

14

A kistérségi bontásban történő elemzés alapján megállapítható, hogy a sümegi, és a várpalotai kistérség valamennyi településén biztosított az alapszolgáltatásoknak ez a formája. Megyei viszonylatban jó a lefedettsége a tapolcai, a balatonalmádi és a zirci kistérség településeinek. Ezt követi 68-70 %-os ellátási mutatóval a pápai és az ajkai kistérség. A legalacsonyabb a szolgáltatás kiépítettsége a balatonfüredi, és a veszprémi kistérségben, ami összességében azt eredményezi, hogy az ezekhez a kistérségekhez tartozó településen élőknek van lehetősége legkevésbé az étkeztetéshez való hozzájutásra. A megye statisztikai adatait figyelembe véve az étkeztetésben részesülők száma 2003-ban 3980 fő volt, 2006-ban ez a szám 4.012 főre emelkedett. A hiányos adatközlés miatt a szolgáltatást 2007. évben igénybe vevők számáról értékelhető információk nem állnak rendelkezésre. A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást annak érdekében, hogy az adekvát segítségnyújtással minél tovább megszokott környezetében élhessen. A szociális törvény célja ezen ellátási kötelezettség valamennyi településre való kiterjesztésével az előzőekben már megfogalmazott, elsődlegesen a lakókörnyezetben hozzáférhető szolgáltatás elérése. Veszprém megyében az adatok feldolgozása alapján a házi segítségnyújtást a települések mindössze 74 %-a biztosítja, ami azt jelenti, hogy 160 településen vehető igénybe a szolgáltatás. 48 önkormányzat jelezte, hogy ennek a kötelezettségének az adatközlés időpontjáig nem tett eleget, 9 település szolgáltatásairól pedig nincs adat. A házi segítségnyújtás igénybevételének lehetősége kistérségenként Házi Adatot szolgáltató Kistérség segítségnyújtás települések van % Ajkai 20 település 61 (nincs adat 6 településről) Balatonalmádi 8 település 80 (nincs adat 2 településről) Balatonfüred 10 település 53 (nincs adat 1 településről) Pápai 49 település 100 Sümegi 11 település 52 Tapolcai 31 település 94

Házi segítségnyújtás nincs 13 település

Adatot szolgáltató települések % 39

2 település

20

9 település

47

10 település 2 település

48 6

14 Várpalotai Veszprémi Zirci

6 település 10 település 15 település

100 50 88

10 település 2 település

50 12

A kistérségi szerepvállalás ennél az ellátási formánál már markánsan megjelenik, amit igazol, hogy a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás a házi segítségnyújtást valamennyi érintett település vonatkozásában felvállalta, így a szolgáltatással való lefedettség 100 %-os, de közel teljes a zirci kistérségben is a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ feladatellátása révén, illetve jelentős a társulásos együttműködési forma a tapolcai kistérségben is. A házi segítségnyújtásban részesítettek ellátottsági mutatói 2002. évhez képest szerény mértékben emelkedtek, míg 2002-ben 1228 fő részesült ellátásban, addig 2005. évben ez a szám 1576 főre emelkedett, 2006-ban pedig 1704 fő volt. Az étkeztetést és a házi segítségnyújtást komplex módon biztosító települések aránya kistérségenként változó, e tekintetben a legkedvezőbb mutató a legkisebb, mindössze 6 települést magába foglaló várpalotai kistérségben van, ahol mindkét szolgáltatás valamennyi településen biztosított, valamint a tapolcai kistérségben, ahol a lefedettség 94 %-os. Ezt követi a balatonalmádi (80 %) és a zirci (79 %) kistérség közel megegyező mutatókkal. 45 és 66 %-ában működik komplex ellátás a pápai, az ajkai, a sümegi és a veszprémi kistérségben. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás legkiépítetlenebb a balatonfüredi kistérségben, ahol a két szolgáltatáshoz való együttes hozzáférést mindössze a települések 16 %-a biztosítja. Fenti negatív adatok oka, hogy 63 településen, az összes település 29 %-ában egyik szolgáltatás sem került kialakításra, így az ott élőknek rászorultság esetén sincs lehetőségük arra, hogy azokat igénybe vegyék. A két alapszolgáltatás adatainak értékelése alapján összességében elmondható, hogy sem az étkeztetéshez, sem pedig a házi segítségnyújtáshoz való hozzájutás közel sem tekinthető megyei viszonylatban elfogadhatónak. Az önkormányzatok feladata, hogy az ellátások megszervezéséről a szükségletek ismeretében, és a tényleges igények birtokában felelősséggel döntsenek akár önálló, akár társulásos, vagy szerződéses feladatellátással. IV. I. 2. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A törvényi rendelkezés értelmében az a települési önkormányzat, melynek területén 2000 főnél több állandó lakos él, a családsegítést köteles biztosítani, a 2000 főnél alacsonyabb lélekszámú települések feladata a szolgáltatáshoz való hozzáférés elősegítése. A szolgáltatáshoz való hozzájutás, miután a települések több, mint 88 %-a nem éri el a jogszabályban nevesített lélekszámot, jellemzően kistérségi társulások, önkormányzati társulások, illetve feladat ellátási szerződés keretében tesznek eleget a kötelezettségüknek, önálló intézmény létrehozásával, vagy egyéb szociális feladatokat is ellátó intézményhez integráltan csak a nagyobb városokban került a szolgáltatás megszervezésre. Örvendetes, hogy a megyében e tekintetben a települések által közölt adatok alapján jók a lefedettségi mutatók, mindössze 8 önkormányzat tekintetében nem történt adatszolgáltatás. Családsegítést nyújtó szervezetek, ellátott települések Kistérség Ellátó szervezet Családsegítő és Gondozási Központ Ajka

Ellátott települések száma Ajka város

15

Ajkai kistérség (39 település)

Balatonalmádi kistérség (12 település)

Balatonfüredi kistérség (20 település) Pápai kistérség (49 település)

Sümegi kistérség (21 település)

Tapolcai kistérség (33 település)

Veszprémi kistérség (21 település)

Várpalotai kistérség (6 település)

Zirci kistérség

Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Devecser Önkormányzati Társulás Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Alapszolgáltatási Központ Noszlop

22 település 4 település 1 település 2 település

Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Gondozási Központ Nyirád Magyarpolány Önkormányzat

2 település

Területi Szociális Szolgáltató és Veszprém Megyei Gyermekjóléti Intézmény Balatonkenese Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ Bendola Humán Szolgáltató BT.

5 település 4 település 2 település

Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ

20 település

Családsegítő Központ Pápa Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzati Társulás Homokbödöge-Nagytevel Szociális Intézményi Társulás Sümeg Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Alapellátási Intézet Csabrendek Magyar Vöröskereszt Tapolca Térségi Összevont Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Intézete Balatonfelvidéki Szociális Alapszolgáltató Társulás Révfülöp Szociális Alapszolgáltató Társulás Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet Tapolca Támasz Szociális Alapszolgáltató Társulás Magyar Vöröskereszt Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Együtt Egymásért Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat

Pápa város és 2 település 44 település 2 település

Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Családsegítő és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási és Intézményfenntartó Társulás Bendola Humán Szolgáltató BT. Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Hajmáskér VMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Veszprém Veszprémi Kistérségi Többcélú Társulás Családsegítő Központ Berhida

5 település

Közös Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Berhida Várpalota Kistérség Többcélú Társulás Gondozási Központ Várpalota Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Várpalota Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Pétfürdő Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ

2 település 1 település

5 település 5 település 11 település 10 település 7 település Tapolca város 7 település 1 település 8 település

3 település 1 település 1 település Veszprém város 5 település 1 település 2 település Várpalota város és 3 település Várpalota város és 2 település 1 település Zirc város és 16 település

IV. I. 3. Falugondnoki szolgálat A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint tanyasi lakott helyek intézményhiányból eredő hátrányainak enyhítése, az

16 alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A szociális törvény rendelkezése értelmében a szolgáltatás azokon a településeken szervezhető meg, ahol a lakosság lélekszáma nem haladja meg a 600 főt, vagy legalább 70 fős lakosságszámú külterülettel rendelkezik azzal, hogy egy körzet 400 fősnél nagyobb nem lehet. A falu/tanyagondnoki szolgálatot működtető települések száma Veszprém megyében örvendetes módon évről-évre emelkedik, míg 2003-ban 52 szolgáltatás látta el a feladatot, addig számuk 2005-ben már 58-ra emelkedett, a 2007. évi adatok értékelése alapján pedig már 66 szolgálat rendelkezett működési engedéllyel. Falu/tanyagondnoki szolgáltatást működtető települések kistérségi bontásban: Kistérség Szolgáltatást nyújtó települések Bakonypölöske Pusztamiske Ajkai kistérség Borszörcsök Csehbánya Dabrony Szőc Iszkáz Kiscsősz Felsőörs Lovas

Balatonvilágos

Balatonalmádi kistérség

Balatonfüredi kistérség

Balatonszepezd Balatonszőlős Dörgicse

Óbudavár Pécsely Paloznak

Pápai kistérség

Békás Németbánya Bakonytamási Vanyola Bakonyszentiván Bakonyszücs Béb

Várkesző Bakonyság Farkasgyepű Gecse Gic Nagydém Pápadereske

Sümegi kistérség

Veszprémgalsa Csabrendek Sümegprága Bazsi Dabronc Zalagyömörő

Zalaerdőd Hetyefő Hosztót Szentimrefalva Zalaszegvár Rigács

Tapolcai kistérség

Zalahaláp Sáska Hegymagas Lesencefalu Nemesvita

Vigándpetend Mindszentkálla Kékkút Köveskál Szentbékkálla

Várpalotai kistérség

-----

Veszprémi kistérség

Hárskút Szentgál Tótvázsony

Pula Vöröstó Hidegkút

Olaszfalu Bakonybél Bakonynána Bakonyoszlop

Csesznek Lókút Pénzesgyőr Szápár

Zirci kistérség

IV. I. 4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése a 10000 főnél több állandó lakosú települések ellátási kötelezettsége a jogszabály rendelkezése értelmében, mely feladatellátásnak 5 település eleget tesz, egyedül Tapolca városban nem lehet ehhez a szolgáltatáshoz hozzáférni.

17 Összességében elmondható, hogy a megyében az egyik legdinamikusabban fejlődő alapszolgáltatási forma a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amit alátámaszt az a tény, hogy míg az alapkoncepció készítésének időszakában, 2003-ban mindössze egy szervezet működött 60 kihelyezett készülékkel, addig 2007-ben ezt az ellátást a megye 171 településén az erre a szolgáltatásra igényt tartók számára biztosítani tudják, a kihelyezett jelzőkészülékek száma 5.469. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtető szervezetek, ellátott települések és kihelyezett készülékek száma kistérségi megoszlásban: Ellátást nyújtó szervezet Ellátási terület Kihelyezett készülékek száma Egyesített Szociális Intézmény Pápa Pápa város és 2 település 127 Családsegítő Központ Ajka Ajka város 80 Egyesített Szociális Intézmény Veszprém Veszprém város 69 Népjóléti Gondozási Központ Várpalota Várpalota és a kistérség 5 települése 61 Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Zirc város és a kistérség 14 település 481 Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ és a Balatonfüredi Többcélú Kistérségi Társulás Balatonfüred város és a kistérség 19 410 között létrejött szerződéssel települése Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentő Kht, valamint a Resznek 2006. Kht. Veszprém város és a kistérség 19 814 Között létrejött szerződéssel települése Somló Környéki Önkormányzatok Feladatellátó társulása és a Megmentő Kht. között létrejött Ajkai kistérséghez tartozó 38 1226 szerződéssel település Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentő Kht. között létrejött szerződéssel Sümeg város és a kistérség 20 502 települése Pápai Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentő Kht. között létrejött szerződéssel A kistérséghez tartozó 46 település 1699

IV. I. 5. Támogató szolgáltatás A támogató szolgálat célja a fogyatékos személyek önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elérésének segítése, valamint önállóságuk megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása A támogató szolgáltatást nyújtó szervezetek számában a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz hasonlóan nagyszámú növekedés figyelhető meg. Míg 2003-ban a megyében az alapszolgáltatások e formája egyáltalán nem működött, addig 2007-ben 24 szolgáltatás rendelkezik működési engedéllyel. Az ellátásban jellemzően a nem önkormányzati fenntartásban működő szolgáltatók száma a meghatározó, ami valószínűsíthetően a kedvező állami normatív támogatással magyarázható. Az adatközlés hiányossága miatt az ellátottak számáról nem áll birtokunkban értékelhető információ, így az ellátási szükséglet valós számadatokkal nem támasztható alá. Támogató szolgálatot működtető fenntartók és az ellátási terület Nem önkormányzati fenntartásban működő támogató szolgálatok Fenntartó Ellátást nyújtó szervezet Ellátási terület Move Kézenfogva Támogató Szolgálat Pápa város és a kistérség 8 települése Move Esély Támogató Szolgálat Ajka és Városlőd Move Rehabilitációs és Move Béta Egymásért Támogató Veszprém város és a kistérség 3 Szolgáltató Kht. Szolgálat települése Move Támogató Szolgálat Balatonfűzfő és a kistérség 8 települése Move Béta Szeretet Támogató Szolgálat Veszprém város és a kistérség 11 települése

18 Veszprém város és a kistérség 2 települése Devecser város és a kistérség 12 települése Pápa város és a kistérség 48 települése Együtt Egymásért Alapítvány Balatonfüred város Tapolca város ÉFOÉSZ Közhasznú Egyesület Tapolca város és a kistérség 3 Tapolca települése Segítünk Támogató Szolgálat Badacsonytomaj és a kistérség 15 települése Támogató Szolgálat Tapolca város Magyar Vöröskereszt Veszprém Fogyatékkal élők Támogató Szolgálata Várpalota város Megyei Szervezet Támogató Szolgálat Veszprém város Életet Segítő Alapítvány Napraforgó Támogató Szolgálat Veszprém város és Gyulafirátót település Tapolca és Környéke Kistérség Balatonfelvidéki Támogató Szolgálat Zalahaláp és a kistérség 13 Többcélú Társulása települése Magyar Máltai Támogató Szolgálat Veszprém város Szeretetszolgálat Egyesület Támogató Szolgálat Pápa város Önkormányzati fenntartásban működő támogató szolgálatok Egyesített Szociális Intézmény Támogató Szolgálat Pápa város Pápa Zirc Kistérségi Szociális Támogató szolgálat Zirc város és a kistérség 16 Szolgáltató Központ települése Családsegítő és Gondozási Támogató Szolgálat Ajka város Központ Ajka Napfény Szociális Segítő Támogató Szolgálat Sümeg város és a kistérség 20 Központ Sümeg települése Városi Népjóléti Gondozási Támogató Szolgálat Várpalota város és a kistérség 5 Központ Várpalota települése Balatonfüredi Szociális Támogató Szolgálat Balatonfüred város és a kistérség 19 Alapszolgáltatási Központ települése Move Béta Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Kht.

Move Béta Fényesség Támogató Szolgálat Move Béta Emberiesség Támogató Szolgálat Move Béta Mindenkiért Támogató Szolgálat Támogató Szolgálata Balatonfüred Összefogás Támogató Szolgálat Együtt Könnyebb Támogató Szolgálat

IV. I. 6. Közösségi ellátások A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése. A szociális törvény fenti ellátások biztosítását a 10000 főnél több állandó lakosú települések feladataként jelöli meg. A szolgáltatás létrehozásának határidejét az Sztv. 2008. december 31-ig írja elő. Közösségi ellátást, mint szolgáltatást a megyében mindössze két szervezet biztosít, a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, melynek ellátási területe Zirc, Bakonybél, Bakonynána, Borzavár, Eplény, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Pénzesgyőr és Porva településekre terjed ki, valamint a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Balatonfelvidéki Közösségi Szolgálat Tapolca városra és a Kistérségi Társulás működési területére kiterjesztve. IV. I. 7. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan,

19 életvitelszerűen az utcán tartózkodó egyének és csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Ellátási kötelezettség szempontjából az Sztv. rendelkezése értelmében az 50000 főnél több állandó lakosú települések érintettek. Veszprém megyében a megyeszékhelyen kívül nincs ellátási kötelezettséggel érintett település, itt a szolgálatot a város fenntartásában működő Szociális Gondozási Központ látja el. A 2007. június 30-i adatok alapján 141 esetszámot tartottak nyilván. Ajka város az önkormányzat fenntartásában működő integrált intézmény keretében működteti a szolgáltatást, ellátási területe a város közigazgatási területére terjed ki. Ellátási kötelezettség nélkül a Magyar Vöröskereszt is bekapcsolódik a feladat ellátásába, ellátási területe Várpalota, Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Pétfürdő, Ősi, Öskü, Berhida, Tés, Hajmáskér és Sóly települések. IV. I. 8. Nappali ellátások Idősek nappali ellátása Az idősek nappali ellátását nyújtó intézmények számában lényeges változás nem tapasztalható az alapkoncepció készítése óta eltelt időszakban. A szolgáltatáshoz 28 településen lehet hozzájutni, Ajka városban kettő, Veszprém városban pedig négy klub található, így a telephelyekkel együtt 32 intézmény működik Az engedélyezett férőhelyek számában kismértékű csökkenés tapasztalható, 2003-ban 1030 férőhely állt rendelkezésre, 2007-ben pedig már csak 1015 férőhelyen van lehetőség az ellátás igénybe vételére. Az időközben megszűnt szolgáltatások helyett új intézmények létrehozása történt meg önállóan, vagy társulási szerződés keretében. A klubok férőhely kihasználtsága változó, átlagosan 78 %, a legalacsonyabb mindössze 10 %-os, míg a legmagasabb 120 %-os férőhely kihasználtsággal működik. A balatonfüredi Idősek Klubja kivételével valamennyi határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A Szociális törvény alapján ellátási kötelezettsége a 3000 fő feletti településeknek van, ami 17 települést érint, közülük Hajmáskér és Pétfürdő nem biztosít szolgáltatást. 11 település önként vállalt feladatként látja el az idősek nappali ellátását. Pozitív irányú elmozdulásként értékelhető, hogy 5 település nyitottá tette a szolgáltatást abban a tekintetben, hogy az igénybevétel lehetőségét a szomszédos települések lakosságára is kiterjesztette. A fenntartók továbbra is döntően a települési önkormányzatok, de az ellátásban szerepet vállal három civil szervezet (Tésen, Balatonfűzfőn és Pápateszéren), valamint a megyei önkormányzat (Külsővaton). Kiemelt jelentőséggel bír, hogy a szolgáltatás működtetésében megjelenik a kistérségi szerepvállalás, aminek jó példája a Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő, 4 településre kiterjedő intézményrendszer létrehozása, melynek gesztortelepülése Balatonalmádi, valamint a Zirc Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő intézmény, melynek ellátási területe a városon kívül Bakonynána településre is kiterjed. Idősek nappali ellátását nyújtó intézmények Fenntartó Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Kelet-Balatoni Többcélú

Település Herend Pápa Balatonfüred Tapolca Balatonalmádi

Eng. fhelyek száma 2007. 06. 30. 20 45 40 30

Ellátottak száma 2007. 06. 30. 17 37 17 26

Férőhelykihasználtság 2007. 06. 30 85 % 82,2 % 35 % 87 %

Műk. eng. jellege határozatlan határozatlan határozott határozatlan

40

37

92,5 %

határozatlan

20 Kistérségi Társulás Önkormányzat Zirc Kistérség Többcélú Társulása Önkormányzat

Litér Devecser

Önkormányzat Önkormányzat

Ajka Sümeg Veszprém (4 telephely) Egyházaskesző Szentkirályszabadja Várkesző Noszlop Mindszentkálla Szentgál

Önkormányzat Önkormányzat Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzat Önkormányzat Megyei Önkormányzat Gondviselés Alapítvány Támasz Idősek Otthona Kht. Megyei Vöröskereszt

30 45 40

36 21 35

120 % 47 % 87,5 %

30 50 50 40

30 40 50 31

100 % 80 % 100 % 78 %

240 30

215 21

89,6 % 70 %

határozatlan határozatlan

15 25 35 20 20

20 17 35 23 0

115 % 68 % 100 % 115 % 0

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

Felsőörs Balatonkenese Csabrendek Külsővat Pápateszér

20 30 10 30 10

23 25 6 6 1

115 % 83,3 % 60 % 20 % 10 %

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

Balatonfűzfő Tés

55 15

30 11

54,5 % 73

határozatlan határozatlan

Zirc Várpalota

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

Fogyatékosok nappali ellátása A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Az alapkoncepció készítésének időszaka óta az Sztv-ben módosításra került az ellátási kötelezettséggel érintett önkormányzatok köre, így a hatályos rendelkezések értelmében a 10000 főnél több állandó lakosú települések kötelező szociális feladatellátásaként rögzíti a fogyatékos személyek nappali ellátásának biztosítását, ami 2003. évben csak a 20000 fő feletti lakosságszámú településekre terjedt ki. Veszprém megyében valamennyi ellátási kötelezettséggel megjelölt település fenti szolgáltatás tekintetében eleget tesz törvényi kötelezettségének oly módon, hogy vagy önállóan működtet intézmény, vagy ellátási szerződés keretében oldja meg a feladatot (Ajka, Tapolca). A kistérségi szerepvállalás ennél az ellátási formánál is megjelenik, a Zirc Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott intézmény ellátási területe a kistérség 9 településére terjed ki, továbbá civil szervezetként az Életlehetőség Kht. a szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetőségét Tapolca városon kívül a kistérség települései részére is felvállalja. A megyei önkormányzat szintén önként vállalt feladataként vesz részt ennek az ellátási formának a működtetésében a veszprémi és a lesencetomaji bentlakásos intézményekhez integráltan. A szolgáltatások száma, összehasonlítva a 2003. évi adatokat megkétszereződött, ezzel egyenes arányban nőtt az engedélyezett férőhelyek száma is, így jelenleg 228 fő ellátására van lehetőség. Az intézmények átlagos férőhely kihasználtsága 89 %-os, 5 intézmény 100 %-os férőhely kihasználtsággal működik, a működési engedély jellege a két megyei fenntartású intézmény kivételével határozatlan időtartamú.

21 Fogyatékosok nappali ellátását nyújtó intézmények Fenntartó Település Eng. fhelyek száma 2007. 06. 30. Önkormányzat Pápa 20 Önkormányzat Várpalota 10 Önkormányzat Balatonfüred 45 Önkormányzat Veszprém 60 Zirc Kistérség Többcélú Társulása Zirc 16 Megyei Önkormányzat Lesencetomaj 10 Megyei Önkormányzat Veszprém 6 Molnár Gábor Műhely Alapítvány Ajka 45 (2 telephelyen) Életlehetőség Kht. Tapolca 16

Ellátottak száma 2007. 06. 30. 20 10 39 38

Férőhelykihasználtság 2007. 06. 30. 100 % 100 % 87 % 63,3 %

Műk. eng. jellege

16 6 6

100 % 60 % 100 %

határozott határozott

45

100 %

határozatlan

15

94 %

határozatlan

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása Mindkét ellátási forma kiépítettsége hiányos a megye szolgáltató rendszerében annak ellenére, hogy ellátási kötelezettséggel minden 10000 fő feletti állandó lakosságszámú település érintett a törvényi rendelkezés szerint. Jelenleg egy pszichiátriai betegek nappali intézménye működik a megyében Zirc városában, a Zirc Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában 20 engedélyezett férőhelyen. A szolgáltatás ellátási területe Zirc városára és a kistérség 8 településére terjed ki. Erre a szolgáltatási formára az igény jelentős, amit bizonyít, hogy a férőhely kihasználtság 90 %-os. Ellátási kötelezettséggel érintett a megye 6 városa (Ajka, Veszprém, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota). A szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítása szintén a 10000 feletti lakosságszámú települések kötelező feladata, azonban mindössze Veszprém város tesz eleget ennek a feladatának az Alkohol-Drogsegély Ambulancia Egyesülettel kötött feladat-ellátási szerződés keretében. A 20 engedélyezett férőhely kihasználtsága az elmúlt 4 évben folyamatosan 100 %-os volt, ami jelzi a valós igények meglétét, ezzel együtt a szolgáltatás szükségességét. Ellátási kötelezettséggel Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Várpalota érintett, azonban ezeken a településeken a szolgáltatás biztosítására a koncepció készítésének időpontjában nem került sor Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmények jellemző adatai: Eng. fhelyek Ellátottak Férőhely Fenntartó Település száma száma kihasználtság 2007. 06. 30. 2007. 06. 30. 2007. 06. 30. Pszichiátriai betegek nappali ellátása Zirc Kistérség Többcélú Társulása Zirc 20 18 90 % Szenvedélybetegek nappali ellátása Alkohol-Drogsegély Ambulancia Veszprém 20 20 100 %

Műk. eng. jellege

határozatlan határozatlan

Nappali melegedő A nappali melegedő által nyújtott szolgáltatás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek napközbeni tartózkodására, a közösségi együttlétre, a tisztálkodásra, ruházat tisztítására és az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. A

hajléktalan

személyek

ezen

ellátási

formáját

megyei

viszonylatban

6

települési

22 önkormányzatnak kötelező feladatként biztosítani kellene, ezzel szemben mindössze a megyeszékhely tart fenn egy 80 férőhelyes részleget a Szociális Gondozási Központhoz integráltan, valamint Várpalota város a Magyar Vöröskereszttel kötött feladat-ellátási szerződés keretében 25 engedélyezett férőhelyen nyújt szolgáltatást. Ellátási kötelezettséggel érintett, de annak jelenleg nem tesz eleget Ajka, Balatonfüred, Pápa és Tapolca. IV. II. Szakosított ellátások Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. IV. II. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az Sztv. definíciója értelmében, ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Veszprém megye szociális ellátórendszerében a bentlakásos intézményi struktúra, így az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények tekintetében is tapasztalhatók változások, aminek eredményeként szerény mértékben, de bővült az önkormányzati és a nem állami fenntartásban működő szolgáltatásokat nyújtó intézmények száma, emelkedett a férőhelyek mennyisége és mindössze egy új szolgáltatás vonatkozásában, de bővült az ellátási paletta is a fogyatékosok gondozóházának megjelenésével. Az átmeneti ellátási forma azok számára nyújt szolgáltatást, akik idős koruk, betegségük, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, vagy szenvedélybetegségük miatt időlegesen nem képesek önmagukról gondoskodni, ellátásuk családjukban vagy lakókörnyezetükben nem oldható meg, illetve az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Az átmeneti jellegből adódóan az ellátás – a hajléktalanok átmeneti elhelyezést nyújtó intézménye kivételével – legfeljebb egyévi időtartamra vehető igénybe, aminek meghosszabbítására indokolt esetben ismételten további egy évre van lehetőség. A hajléktalan személyek ellátására szakosodott átmeneti jellegű szolgáltatások az éjjeli menedékhely és az átmeneti szállás. A feladat ellátására a jogszabályi rendelkezés értelmében a 30000 főnél több állandó lakosú települések kötelezettek. Fenti ellátásokat biztosító intézményrendszer a megye szakosított ellátási rendszerében a szolgáltatások száma és a rendelkezésre álló férőhelyek tekintetében is meghatározó szerepet tölt be. Időskorúak gondozóháza Az alapkoncepció készítése óta eltelt időszakban nagy volumenű változás az idősek számára létrejött átmeneti intézmények vonatkozásában nem történt. A szociális törvény módosítása az ellátási kötelezettséget a korábban 10000 lakosú települések helyett leszűkítette a 30000 fő feletti településekre. Idősek átmeneti intézményének önálló működtetésével Ajka és Pápa város eleget tesz jogszabályi kötelezettségének, a megyeszékhely önkormányzata a feladatot az Életöröm Idősek Otthona Khtval kötött feladat-ellátási szerződés keretében látja el. Ellátási kötelezettség nélkül Várpalota város

23 működtet a Városi Népjóléti Gondozási Központhoz integráltan idősek gondozóházát, illetve a tapolcai és a balatonfüredi önkormányzat és egy civil szervezet között létrejött feladat ellátási szerződés keretében van mód a Tapolcán és Sümegen működő intézményekben az igénylők időszakos ellátására. Idősek átmeneti intézményeinek legjellemzőbb mutatói Fenntartó Engedélyezett férőhelyek száma 2007. 06. 30. Ajka Város Önkormányzata 20 Pápa Város Önkormányzat 25 Várpalota Város 10 Önkormányzata Életöröm Idősek Otthona Kht. 15

Ellátottak száma 2007. 06. 30. 20 25 10

Férőhely kihasználtság % 100 100 100

Várakozók száma fő 22 30 -

6

40

-

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a férőhelyek száma 23 %-kal emelkedett az elmúlt években. A férőhely kihasználtság az önkormányzati intézményekben 100 %-os, a férőhelyre várakozók száma az ajkai és a pápai intézményben meghaladja a rendelkezésre álló férőhelyek számát. Fogyatékos személyek gondozóháza Míg 2003-ban a megyei szolgáltatástervezési koncepció készítésének időszakában a fogyatékosok átmeneti ellátásához intézmény hiányában egyik ellátási kötelezettséggel érintett településen sem lehetett hozzájutni, addig pozitív elmozdulásként értékelhető, hogy 2004. évben, Veszprém városában megkezdte működését egy 10 férőhelyes intézmény. A valós igények meglétét bizonyítja, hogy a szolgáltatás beindítása óta folyamatosan 100 %-os férőhely-kihasználtsággal működik. Ellátási kötelezettségének Ajka és Pápa város továbbra sem tett eleget. Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti intézménye A megyében továbbra is teljes körű intézményhiány tapasztalható mindkét ellátási forma tekintetében. Ellátási kötelezettséggel érintett az Sztv. rendelkezése szerint Ajka, Pápa és Veszprém városok. Hajléktalanok átmeneti intézménye Az ellátási típus az éjjeli melegedőt és az átmeneti szállást foglalja magában. Előzőekben említett szolgáltatástípust nyújtó intézmény jelenleg 7 működik a megyében összesen 248 engedélyezett férőhelyen. A fenntartói kört 57 %-os részesedéssel az önkormányzatok teszik ki, de a Szent István Egyházközösség Ajkán, valamint civil szervezetként a Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete Várpalotán és az Alkohol és Drogsegély Ambulancia Veszprémben is 1-1 intézmény működtetésével meghatározó részt vállal a feladatellátásban. Ellátási kötelezettsége a törvényi szabályozás következtében a Pápai, Ajkai és Veszprémi önkormányzatoknak van, mint 30000 fő állandó lakos feletti településeknek. Közülük a megyeszékhelyen az önkormányzat önálló intézményt tart fenn, így a városban jelentkező ellátási igények a hajléktalanok ellátására szakosodott Szociális Gondozási Központ integrációjában működő éjjeli menedékhelyen és átmeneti szálláson biztosítottak. Ajka és Pápa - mint szintén feladatellátással megjelölt település - a hajléktalanok átmeneti szállását önkormányzati intézmény működtetésével látja el, ezeken a településeken az éjjeli menedékhely jelenleg hiányzó ellátási forma.

24 Hajléktalanok átmeneti intézményeinek legjellemzőbb mutatói Fenntartó Eng. fhelyek Intézmény típusa száma 2007. 06. 30. Ajka Város Hajléktalanok Önkormányzata átmeneti szállása 16 Pápa Város Hajléktalanok Önkormányzata átmeneti szállása 20 Veszprém Város Hajl. éjjeli mhelye 50 Önkormányzata Hajl. átm. szállása 50 Tapolca Város Hajléktalanok Önkormányzata átmeneti szállása 30 Szent István Hajléktalanok Egyházközösség Ajka átmeneti szállása 10 Magyar Vöröskereszt Hajl. éjjeli. mhelye 20 Várpalota Hajl. átm. szállása 40 Alkohol-Drogsegély Ambulancia Veszprém Éjjeli menedékhely 12

Ellátottak száma 2007. 06. 30.

Férőhely kihasználtság %

Várakozók száma (fő)

16

100

3

20 37 45

100 74 90

-

18

36,3

10 14 39

100 93,6 108,7

-

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

-

IV. II. 2. Rehabilitációs intézmények A szociális ellátórendszerben továbbra is ez az ellátási forma mutatja a legnagyobb hiányosságot Veszprém megyében. A megyei önkormányzat ezen ellátási kötelezettségének saját intézményi telephely működtetésével kíván eleget tenni. Dákán, a folyamatban lévő, címzett támogatás segítségével megvalósuló beruházás eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a 8 férőhellyel működő ápoló-gondozó célú lakóotthon a rekonstrukció befejezését követően rehabilitációs szakellátást biztosítson az eredményesen rehabilitálható fogyatékos személyek részére. A megyében teljes mértékben hiányoznak a pszichiátriai betegek, hajléktalanok rehabilitációs intézményei. Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye egy civil szervezet fenntartásában működik Noszlop településen. Az intézmény 27 engedélyezett férőhelyen lát el drogfüggő és alkoholbeteg személyeket. 2007. június 30-án férőhely kihasználtságuk 96 %-os, míg a várakozóik száma 4 fő volt. 8 szakmai álláshelyük betöltött, közép- és felsőfokú végzettségű szakembereket alkalmaznak, szakképzettségi mutatójuk 100 %. IV. II. 3. Lakóotthonok Jelenleg a megyei önkormányzat fenntartásában működő dákai és lesencetomaji fogyatékos intézményekhez hozzárendelve működik lakóotthoni ellátási forma. Összesen 34 fő elhelyezésére van lehetőség, mely a háromszor nyolc és egyszer tíz férőhelyet foglalja magába. A lakóotthonok pályázati forrásból és a megyei önkormányzat által biztosított saját erőből valósulhattak meg. Az utoljára kialakított lakóotthon a gyermekvédelmi rendszer átalakítása kapcsán került át a szociális ellátórendszerbe, és a dákai fogyatékosok otthona egységeként működik. IV. II. 4. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idősek otthonai A tartós elhelyezést biztosító intézmények közül az idősek ellátására szakosított intézmények száma a legmagasabb arányú a megyében, és országos szinten is ez az arány tapasztalható. A 2007. december 31-i állapotnak megfelelően 2.780 engedélyezett férőhely áll rendelkezésre. Az alapkoncepció készítésének időpontja óta 11 %-kal növekedett a férőhelyek száma. A növekedés oka, hogy új szolgáltatók által, az idősek ellátására szakosodott férőhelyek jöttek létre. Az idősek ellátására biztosított férőhelyek fenntartók szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul:
Önkormányzat: 1226 férőhely, az összes férőhely 56 %-a

25
Egyházi és nem önkormányzati: 542 férőhely, 44 % Az önkormányzat által fenntartott, idősek elhelyezésre biztosított férőhelyek megoszlása az alábbi mutatókat tartalmazza:
Megyei önkormányzat: 762 férőhely (61 %)
Települési önkormányzat: 464 férőhely (39 %) Az idősek otthonaiban rendelkezésre álló férőhelyek alakulása fenntartó szerint: Fenntartó Megyei önkormányzat

Települési önkormányzat

Egyház

Alapítvány

Közhasznú társaság

Egyesület

Intézmények száma

5

11

2

6

5

1

Férőhelyek száma

762

464

68

176

284

14

Az összes férőhely aránya (%)

43

26

3,9

10

16,3

0,8

A fenti adatokból egyértelműen megállapítható, hogy e feladatellátást legnagyobb részben törvényi kötelezettsége folytán a megyei önkormányzat vállalta fel. Az ellátórendszerben az idősek otthonaiban fenntartott férőhelyek túlnyomó többségét a megyei önkormányzat működtetésében levő, általában nagy férőhelyszámú intézmények adják. Míg az alapkoncepció készítésének időszakában a települési önkormányzatok fenntartásában működő férőhelyek száma meghaladta a civil fenntartásúakat, addig a 2007. évi adatok alapján megállapítható, hogy 14 %-kal több a civil szféra által biztosított férőhelyek száma, mely az időközben feladatot felvállaló szolgáltatók és a már működő férőhelyek számának növekedésével magyarázható. Idősek otthonainak főbb adatai

Fenntartó Megyei Önkormányzat Települési Önkormányzat Egyház Alapítvány Közhasznú Társaság Egyesület Összesen:

Engedélyezett férőhely 762 464 68 176 284 14 1768

Átlagos férőhely kihasználtság 2007. 06. 30. 98,26 100 79 89 79,2 100 90,91

Várakozók száma 57 334 27 1 10 429

A várakozók számát egy-egy intézmény esetében nagyban meghatározza, hogy milyen szolgáltatást mekkora összegű térítési díj ellenében tud biztosítani. Nagyobb igény inkább a hagyományos elhelyezés irányába mutatkozik. A 2007. január 1-jétől életbe lépett térítési díj számítás miatt a megyei önkormányzat intézményeiben lényegesen lecsökkent a várakozók száma, szemben a települési önkormányzatok fenntartásában működő intézményekkel, ahol a fenntartók kihasználták az ellátottak számára kedvezőbb térítési díj megállapítás módját. A legnagyobb férőhely kihasználtsággal a települési és a megyei önkormányzati fenntartású intézmények működnek, továbbá teljes férőhely kihasználtságot jelzett még egy civil szervezet. Szembetűnő, hogy az egyházi, alapítványi és Kht. által fenntartott intézményekben az engedélyezett férőhelyek

26 számához képest elenyésző a várakozók száma. A várakozók számát tekintve megállapítható, hogy az adatok valódisága megkérdőjelezhető, hiszen nem működik még az egységes férőhelyfigyelő rendszer, így előfordulhat, hogy ugyanazon személyek több intézmény várakozólistáján is szerepelnek. Pszichiátriai betegek otthona A megyében pszichiátriai betegek elhelyezésére két intézményben van lehetőség, mindkettőt a megyei önkormányzat működteti összesen 215 férőhellyel. Az ellátási körülmények kedvezőtlenek, mert mindkét intézmény kastélyból illetve uradalmi kúriából került kialakításra, és az ellátottak integrációját nehezíti, hogy a nyírlaki otthon lakott településtől távol van. Az intézmények ellátotti összetételére a vegyes profil a jellemző, hiszen az otthonokban a pszichiátriai betegek mellett fogyatékos személyek is elhelyezésre kerültek. A várakozók száma viszonylag alacsony, a kérdőíves felmérésre beküldött adatok alapján 2007. június 30-án 43 fő volt, a férőhely kihasználtság 99 %. Pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthona Jelenleg fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek ellátását együttesen egy intézmény végzi, mely a megyei önkormányzat fenntartásában működik. A 196 személy ellátását biztosító intézmény lakott településen található, tömegközlekedési eszközzel is jól megközelíthető. Az ellátás színtere egy kastély, valamint az 1980-ban hozzáépített újabb épületrész biztosítja az elhelyezési feltételeket. Az intézmény 100%-os kihasználtsággal működik, várakozóik száma a vizsgált időszakban 21 fő volt. Fogyatékos személyek otthona Veszprém megye szociális ellátórendszerében fogyatékos személyek elhelyezésére három intézményben van lehetőség. Ezek közül kettő a megyei önkormányzat, egy pedig a fővárosi önkormányzat fenntartásában működik. Fenntartó Intézmény neve Fővárosi Önkormányzat Megyei Önkormányzat Megyei Önkormányzat

Fogyatékosok Foglalkoztató Intézete Darvastó „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona Dáka Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona Veszprém

Eng. fhelyek száma 2007. 06. 30.

Ellátottak száma 2007. 06. 30.

Férőhely kihasználtság %

Várakozók száma (fő)

279

278

100

9

218

215

99

34

67

64

95,8

11

A két megyei fenntartású intézményben összesen 285, a fővárosi fenntartású otthonban 279 ellátotti férőhely van. A két fenntartó közötti együttműködési megállapodás eredményeként a megyéből is fogadnak ellátottakat Darvastón, de megállapítható, hogy az elhelyezési igények elsősorban a megyei intézményekben realizálódnak. A megyei intézményekben rendelkezésre álló férőhelyre a várakozók száma a 2007. június 30-i állapot szerint 45 fő, az otthonok kihasználtsága 97,4 %.

27 Szenvedélybetegek otthona Veszprém megyében a szenvedélybetegek ellátása nem megoldott. Törvényi kötelezettségének kíván a Veszprém Megyei Önkormányzat eleget tenni azáltal, hogy Dákán a fogyatékosok ellátásán kívül lehetőséget biztosít 6 fő alkoholbeteg tartós bentlakásos intézményi ellátására. Hajléktalanok otthona Veszprém Megyei Jogú Város fenntartásában működik egy 10 férőhelyes, időskorú hajléktalanok elhelyezésre alkalmas intézmény. Működési engedélye határozatlan időre szól, ellátási területe az ország egész területe. A 2007. június 30-i állapotnak megfelelően várakozóknak a száma 3, férőhely kihasználtsága 96,6 %, szakmai létszáma a törvényi előírásoknak megfelelő, szakképzettségi mutatója 100 %. A szakosított ellátási forma tekintetében ellátási kötelezettsége a megyei önkormányzatnak van még, de ennek ez idáig nem tett eleget. V. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények főbb jellemzői A megyei önkormányzat fenntartásában működő tíz intézményből öt idősek, öt pedig fogyatékosok, valamint pszichiátriai betegek ellátására szakosodott. Valamennyi intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, melyek 2008. december 31én le fognak járni, illetve a külsővati idősek otthona esetében nincs időpont meghatározva. Kivételt képez a Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona, amelynek csecsemőotthoni ellátására kiadott működési engedélye 2007. december 31-én lejárt. (Rendeletileg meghosszabbodott, 2008. június 30-ig a szociális és gyámhivatal kötelezően felülvizsgálja.) A határozott idejű működési engedélyek oka kivétel nélkül, hogy az intézmények nem rendelkeznek az előírt szakmai létszámmal. Hiányosságként szerepel még, hogy az intézmények zsúfoltak, korszerűtlenek, nincs meg az előírás szerint egy fő/6 m2 alapterület (Pápakovácsi, Nyírlak, Kamond, Lesencetomaj, Szőc, Veszprém). A vizsgált intézmények mindegyike Veszprém megye területéről fogad ellátottakat. Kistérségi társuláshoz jelenleg még egyik intézmény sem kapcsolódik. Gazdálkodását tekintve kilenc intézmény önálló, egy részben önálló, de a 2008. július 1-jétől fokozatosan bekövetkező gazdasági összevonások miatt az intézmények mindegyike részben önállóvá válik. Az idősek otthonai tiszta profillal működnek, bár több intézményvezető jelezte, hogy a demens ellátottak miatt pszichiátriai profillal is rendelkeznek. Tekintve, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre jogszabály, mely előírná, hogy egy intézménynek milyen tárgyi és személyi feltételekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy demens betegek ellátásra alkalmas legyen, életkorukból adódóan számukra az idősek otthona a megfelelő elhelyezési forma. Valamennyi intézmény esetében az intézményvezető intézkedése alapozta meg ez idáig a szolgáltatás igénybevételét. 2008. január 1-től a bekerülés feltétele a napi 4 órás gondozási szükséglet megléte, melynek megállapítását az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes bizottsága fogja elvégezni. Az idősek otthonai közül mind az öt részben felújított, a fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonai közül a kamondi teljes felújításra, a Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona, a nyírlaki pszichiátriai otthon, valamint a Lesencetomajon található fogyatékosok otthona nagyrészt felújításra szorul, a dákai intézmény egy része egészen újszerű, illetve részben felújított.

28 Az akadálymentes közlekedés lehetőségét vizsgálva megállapítható, hogy Peremarton kivételével mindegyik intézményben ennek feltételei részlegesen biztosítottak. A jelzett intézményben nincsenek küszöbök, a többszintes épületben lift van, valamint teljes mértékben biztosítottak a kapaszkodók és rámpák. A többi intézmény ezen előírásoknak csak részben felel meg. Az ideiglenes működési engedélyek egyik oka, hogy nem biztosított az egy ellátottra előírt alapterület. Kivételt képez ez alól az idősek otthonai közül Devecser, Külsővat, és Peremarton. Peremarton esetében meg kell említeni, hogy problémát okoz az, hogy 16 lakószobában 6 fő nyer elhelyezést, mert a vonatkozó előírások szerint jelenleg egy lakószobában legfeljebb négy fő helyezhető el. A pszichiátriai és fogyatékos intézményeket vizsgálva megállapítható, hogy Dáka kivételével egyik intézmény sem felel meg ennek az előírásnak, és nagyarányban találhatók olyan szobák, ahol négy főnél több ellátott van. Sajnos előfordul olyan is, hogy még 10 lakó is elhelyezésre került egy szobában a helyi adottságok miatt. Az intézményekben található közösségi helyiségeket vizsgálva, az intézmények által beküldött adatlapokat áttekintve azt az eredményt kaptuk, hogy öt intézményben rendelkeznek az előírt helyiségekkel, négyben nem, és egy intézmény a „részben rendelkezik” kategóriát jelölte meg. Férőhelybővítés az idősek otthonaiban jelenleg nem folyik, és nem is tervezett, a fogyatékosok ellátására szakosodott intézmények közül Dákán folyik férőhelybővítés címzett beruházás segítségével és fenntartói támogatással, melynek eredményeképpen legkésőbb 2008. július 1-jétől megvalósulhat a fogyatékos ellátottak részére a rehabilitációs otthoni ellátás, mint a megyei önkormányzat által biztosított új ellátási forma. Ebben az intézményben a folyamatban lévő beruházás az elhelyezés komfortosságának növelését, a szolgáltatások színvonalának emelését is szolgálja. 2008-2010. között az intézményekben olyan beruházást, fejlesztést, amely nem a férőhelybővítést, hanem az elhelyezés komfortosságának növelését, a szolgáltatások színvonalának emelését szolgálja, két intézményben terveznek. Külsővaton a fenntartó a teljes akadálymentesítésre adott be pályázatot, melyre 20 millió forintot nyertünk el, valamint Dákán pályázati és önkormányzati támogatással egy épületben a vizesblokk, az irodaépület és a konyha-étkező rekonstrukcióját tervezik. A nyírlaki pszichiátriai otthonban pályázati forrásból az év elején megvalósult a fűtéskorszerűsítés. Lesencetomajon közösségi helyiség kialakítása a cél, fenntartói és a civil szféra támogatásával szeretnék ezt megvalósítani 2009-ig. A pápakovácsi Idősek Otthona esetében is elkészült a szakmai program egy 121 férőhelyes épület megépítésére, és így a meglévő új épületekkel alkalmassá válna 150 idős ellátott korszerű szemléletű ápolására-gondozására. A peremartongyártelepi Idősek Otthonának sikeres TIOP pályázat segítségével megvalósulhat a felújítása, melynek eredményeképpen az intézmény tárgyi feltételei alkalmassá válhatnak a végleges működési engedély megszerzésére. A kamondi pszichiátriai betegek otthona újjáépítésére engedélyezett tervek állnak rendelkezésre. Az elkészült szakmai program tartalmazza az intézmény 150 férőhelyre történő bővítését, mely 20 férőhelyen szenvedélybeteg részleg kialakítását, valamint 12 férőhelyen lakóotthoni ellátást biztosít a célcsoportnak. Veszprémben a Fogyatékos Személyek Otthona rekonstrukciójának szakmai programja is elkészült. A program megvalósításának akkor van realitása, ha a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola - mellyel egy épületben működik – bővítésére a fenntartó sikeresen pályázik. A megyei közgyűlés az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a nyírlaki pszichiátriai intézmény kiváltásának lehetőségével. A 150 férőhelyre kidolgozott szakmai program szintén elkészült, de több éve kérdés a megvalósítás tényleges helyszínének kijelölése.

29 A külsővati intézmény megyei módszertani szerepe jogszabályváltozás miatt 2008. július 1-jétől megszűnik, viszont mint regionális módszertan, ezt a szerepkört konzorciumba összefogva megpályázva, még nagyobb feladatkörrel és remélhetően befolyással továbbra is számolunk az otthon módszertani tevékenységével. Az intézmények szakember ellátottságát és szakképzettségi mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy sajnos a hiányzó szakemberek száma jelentős. Egyes intézmények vonatkozásában az alábbiak szerint alakul a hiány: Idősek otthonai Külsővat Pápakovácsi

Munkakörök

Devecser

Ápoló-gondozó Szociális mentálhigiénés munkatárs Foglalkoztatás szervező Mozgásterapeuta Mindösszesen

2

12

1 1 Heti 4 óra 4 + heti 4 óra

Szőc

Összesen

4

Peremartongyártelep 3

1

22

-

-

1

1

3

12

1 5

4

2 1 5

3 2 +heti 4 óra 30 + heti 4 óra

Munkakörök Orvos Ápoló-gondozó Fejlesztő pedagógus Foglalkoztatás szervező Szabadidő szervező Mozgásterapeuta Szociális mentálhigiénés munkatárs Összesen Munkakör Ápoló-gondozó Foglalkoztatás szervező Mindösszesen:

„Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona Dáka 1 3 1 2 2 3 1 12

Pszichiátriai Betegek Otthona Nyírlak Kamond 2 5 1 1 3 6

Munkakör Ápoló-gondozó Fejlesztő pedagógus Szabadidő szervező Mozgásterapeuta Összesen

Összesen 7 2 9

Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona Lesencetomaj 1 5 1 3 10

A szakképzettségi mutató megfelel az előírásoknak, de jellemző tendencia, hogy magas a jelenleg is képzésben résztvevők száma. A térítési díj fizetés helyzetét elemezve szembetűnő, hogy a nagyarányú emelkedés miatt lényegesen lecsökkent a teljes intézményi térítési díjat fizetők száma 2004. decemberéhez képest, hiszen 2005. júliusában a fenntartó nagyarányú térítési díjemelésről határozott.

30 VI. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények fejlesztésére vonatkozó 2006. évben meghatározott Operatív Program áttekintése Intézmény Idősek Otthona Devecser

Időszak 2006-2008. Bútorzatcsere Akadálymentesítés

3.000 e Ft 10.000 e Ft

Fenntartói támogatás

•

Szakmai létszám fejlesztése (hiány: 4 fő) Demens ellátás tárgyi feltételeinek javítása (átrium udvar és a hátsó kert kialakítása) Régi épületrész homlokzatának teljes felújítása, csatorna csere ISO alapú minőségbiztosítási rendszer kiépítése Oktatócentrum szálláshelyeinek kialakítása Bútorzatcsere Személyi feltételek javítása (hiány 12 fő) Bútorzatcsere, új foglalkoztató helyiség berendezése Intézmény területének körbekerítése Portaszolgálat kialakítása (3 fő) Személyi feltételek javítása (5 fő) 121 férőhelyes új épületszárny kialakítása régi épületszárny kiváltásával Szervezeti integráció bővítése alapszolgáltatások kal Infrastruktúra fejlesztése (bekötőút, szennyvíz hálózatra való csatlakozás)

Kjt szerint 4.692 e Ft

Fenntartói támogatás

•

•

•

• • Idősek Otthona Pápakovácsi

Forrás

• •

•

Idősek Otthona és Módszertani Intézménye Külsővat

Tervezett költség

•

•

• •

•

•

•

Elért eredmény Megtörtént Teljes körű nem történt meg

ICSSZEM pályázat Fenntartói támogatás

Megtörtént

4.400 e Ft

Fenntartói támogatás

Nem történt meg

2.000 e Ft

Fenntartói támogatás

Nem történt meg

10.000 e Ft

KDRFT

Megtörtént

4.300 e Ft

Fenntartói támogatás Fenntartói támogatás

Megtörtént

4.000 e Ft

Nem történt meg Megtörtént

4.000 e Ft

Nem történt meg Nem történt meg Nem történt meg Tervezés és költségbecslés folyamatban

Fenntartói támogatás

Nem történt meg

Tervek elkészültek, engedélyek megvannak

31 Idősek Otthona Peremarton

•

•

• • Idősek Szőc

Otthona

•

• • Fogyatékosok Otthona Dáka

•

•

• Fogyatékos Személyek Otthona Veszprém

•

• Pszichiátriai Betegek Fogyatékosok Otthona Lesencetomaj

és

• • • •

•

•

Belső terek, vizesblokkok akadálymentesítése Szolgáltatás kiszerződtetése (takarítás) Bútorzatcsere Személyi feltételek javítása (4 fő) Főépület felújítása (tetőszerkezet, villamoshálózat, nyílászárók) Bútorzatcsere Személyi feltételek javítása (4 fő) Címzett támogatással megvalósuló rekonstrukció (új épületek kialakítása, új szakellátási forma: rehabilitáció, átmeneti ellátás, támogató szolgálat létrehozása) Településbe integrált lakóotthon átalakítása, berendezése (Nyárád) Személyi feltételek javítása (12 fő) Férőhelybővítéssel új helyszínre történő költöztetés Lakóotthoni program elindítása Bútorzatcsere Bútorzatcsere Épületállomány felújítása Településbe integrált lakóotthon vásárlása, berendezése Szervezeti integráció bővítése alapszolgáltatással (nappali ellátás) Személyi feltételek javítása

4.000 e Ft

Megtörtént

Nem történt meg Megtörtént Részben megtörtént

Terv szinten: 4.000 e Ft, valójában 12.000 e Ft-ba került csak a tetőszerkezet felújítása

Tetőszerkezet: megtörtént Villamoshálózat: folyamatban Nem történt meg

Terv szinten: 776.480 e Ft; valójában: 831.000 e Ft

Címzett támogatás Fenntartói hozzájárulás

Megtörtént

Megtörtént Folyamatban

Tervezésre: 3.000 e Ft

Fenntartói támogatás

Nem történt meg Nem történt meg Megtörtént Megtörtént

4.000 e Ft Fenntartói támogatás

Nem történt meg Nem történt meg

Megtörtént

32 Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond

• •

•

Pszichiátriai Betegek Otthona Nyírlak

•

• •

(10 fő) Bútorzatcsere Személyi feltételek javítása (6 fő) Címzett támogatással teljes rekonstrukció, új ellátási formaként szenvedélybetegek otthonának kialakítása férőhelybővítéssel 150 főre Intézmény átköltöztetése Sümeg városába férőhelybővítéssel 150 főre Lakóotthoni program elindítása Bútorzatcsere

Megtörtént Nem történt meg

4.000 e Ft

Állami fenntartói támogatás

Tervezésre: 4.000 e Ft

Fenntartói támogatás

és Új koncepció kialakítása szükséges

Új koncepció kialakítása szükséges Nem történt meg Megtörtént

VII. A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézményi struktúra átalakításának lehetséges irányai a jogszabályváltozások és a megyei szakellátórendszerben bekövetkezett változások figyelembevételével Melyek azok a tendenciák, tényezők, mi az-az állapot, amely miatt a megyei önkormányzat által jelenleg működtetett szociális intézményhálózat át-, illetve újragondolásra szorul? –

Az ellátási igények oldaláról a szociális törvény legutóbbi módosítását követően 2008. január 1-jétől a legalább 4 órás ápolási szükséglet, mint bekerülési feltétel bevezetése miatt, illetve a házi-gondozás erősítése nyomán jelentősen lecsökkent az idősek otthonaiba felvehetők, az oda várakozók száma. A 2007. december 31-én a megyei fenntartású idősek otthonaiban összesen nyilvántartott 77 fő várakozóval szemben 2008. augusztus 1-jén csak 42 fő volt a várakozók száma, de ez a szám is részben párhuzamosságokat jelent (többen több intézménybe is várnak). A legalább 4 órás ápolási szükségletnek, mint a felvételhez szükséges alapfeltételnek sok, egyébként idősotthoni elhelyezést igénylő személy eleve nem felel meg. Egyidejűleg az elmúlt időszakban több új otthon is létrejött Veszprém megyében, a települési önkormányzatok által fenntartottaknál is voltak férőhely-bővítések, mindez, figyelembe véve a kórházi ápolási, rehabilitációs ágyak számának a növekedését is, szintén a megyei otthonokba elhelyezésre várakozók számát csökkentették.

–

A szabályozásbeli és ellátásbeli változások miatt prognosztizálható, hogy 2008. év végére a megyei önkormányzati intézményrendszerben közel 50 üres férőhely lesz. Jelenleg, miután az ellátási szükségletet megállapító szakértői bizottság 2008. március 1-jétől megkezdte működését, 2008. augusztus 1. dátummal 33 üres férőhely volt a megyei önkormányzati fenntartású idősek otthonaiban. Az intézmények tehát közel 5%-nyi üres férőhelyet üzemeltetnek. Az elmúlt években maximum csak néhány napig volt üres férőhely az ellátórendszerben.

–

A tartós bentlakást biztosító fogyatékosokat és pszichiátriai betegeket ellátó intézményekben a nappali ellátás férőhelyszámainak növekedése következtében csökkent az

33 elhelyezést igénylők száma. A megye aprófalvas településein munkalehetőség hiányában ápolási díj igénybevétele mellett a fogyatékkal élő személyek családban történő gondozását részesítik előnyben, ennek eredményeképpen az ápoló gondozó otthoni ellátási igények későbbi időpontban jelentkeznek. –

A tendenciák azt mutatják, hogy a fokozott ápolási igényből adódó „rossz állapotban történő bekerülés” miatt az átlagos intézményben töltött idő fokozatosan lerövidül, ezáltal a férőhely-üresedés felgyorsul, és miután a bekerülés továbbra is „rostált”, (így egyre kevesebb a várakozó), az üres férőhelyek száma tovább fog növekedni.

–

A tartósan üres férőhelyek következtében az intézményfinanszírozások mindkét oldala (térítési díj bevételek elmaradása, normatív támogatások igénybevételének felültervezettsége) szempontjából problémák vetíthetők előre.

–

Nem láthatóak olyan jelentős mértékű pályázati lehetőségek, amelyek kellő mozgásteret biztosíthatnak a megyei önkormányzat szociális intézményi fejlesztéseihez. Talán egy intézmény lesz, amelyet EU pályázati forrás által (TIOP, elnyerhető maximum 200 millió Ft) később sikerül felújítani, miközben jelenleg a megyei intézmények közül legalább négy esetében a jelenlegi kubatúrát figyelembe véve (Kamond, Lesencetomaj, Nyírlak, Pápakovácsi) igen komoly fejlesztést kellene megvalósítani. A címzett állami pályázati támogatások rendszere megszűnt.

–

Miközben az üzemeltetési költségek nőnek, az ellátottak által befizetett térítési díjak mértékében nem várható növekedés, sokkal inkább csökkenés. Egyrészt azért, mert a fogyatékosokat, valamint pszichiátriai betegeket ellátó intézmények esetében a 2008. január 1-je után bekerülőknél az intézményi foglalkoztatásból származó jövedelmet, illetve a készpénzvagyont kivonták a térítési díj alapjául szolgáló jövedelem köréből, és ez idővel jelentős kiesést okoz majd. Másrészt egyre nagyobb számban kerülnek már most is, és a későbbiekben kis nyugdíjjal, kisebb jövedelemmel rendelkező személyek az idősek otthonaiba, akik a térítési díj megfizetésére képtelenek.

–

A Veszprém Megyei Önkormányzat által fenntartott 10 bentlakásos szociális intézmény közül jelenleg egy sem rendelkezik végleges működési engedéllyel. Az ideiglenes működési engedélyek oka általánosan és szinte maradéktalanul kisebb-nagyobb mértékű szakdolgozói létszámhiány, az egy ellátottra jutó 6m2 lakóterület hiánya, a kellő számú közös helyiség és az akadálymentesítés hiánya, illetve a 4 főnél több ellátottat kiszolgáló lakószobák. A végleges működési engedélyi feltételeknek megfelelés határidejét annak lejárta előtt eddig mindig meghosszabbították, azonban az európai normák követése, az ellátás színvonalának a növelése, az ellátottak érdekeinek a szem előtt tartása és a működtetés feltételeinek a javítása mind arra ösztönöznek, hogy minél több intézményünk a végleges működési engedély kiadásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezzen. Mindezen feltételek kialakítása a meglévő állapotból kiindulva 10 intézmény esetében hatalmas terhet jelent önkormányzatunk számára.

A változások kikényszerítik a megyei önkormányzati fenntartású szociális intézményrendszer struktúrájának az átgondolását, hiszen a cél csak egy szakmailag jól, pénzügyileg racionálisan, gazdaságosan, fenntartható és fejleszthető módon működő intézményhálózat lehet. Az intézményrendszer átalakítása – rövid és hosszú távon is – az ellátást igénybe vevők szociális biztonságát, a szociális ellátásra való jogosultság garanciáit szem előtt tartva valósítható meg. Az

34 ellátást igénybe vevők mellett az intézményekben dolgozó munkavállalók foglalkoztatása is fontos kérdés. Az intézményrendszer vonatkozásában jelentősebb változtatásokat is végre lehetne hajtani, ehhez azonban előzetes tanulmányok, valamint egyértelmű és egységes fenntartói szándék, valamint források szükségesek. Az állandóan változó szabályozás, az igények, és a szociális szolgáltatásokban részt vevők folyamatos változása megnehezíti a hosszú távú tervezést, amelyhez változatlan feltételek mellett több éves tapasztalatok lennének szükségesek. A szabályozásbeli, a finanszírozásbeli változásokból adódó kisebb változtatásokat azonban a fenntarthatóság érdekében mindenképpen indokolt végrehajtani. Az intézmények hatékonyabb működtetése érdekében – szervezeti integrációtól függetlenül – meg kell valósítani a járulékos szolgáltatások (étkeztetés, mosatás, takarítás, szállítás, stb.) összehangolását, az élelmiszerek, tisztítószerek, valamint egyéb anyagok közös közbeszereztetését.

35 A megyei önkormányzat egyes intézményeire vonatkozó fejlesztési elképzelések Idősek Otthona és Módszertani Intézménye, Külsővat Az intézmény 2008. július 1-jétől a Közép-Dunántúli Régió Regionális Szociális Módszertani Intézménye. Legszükségesebb lépés a régi épületrész teljes rekonstrukciója, melynek forrásigénye kb. 200 millió Ft. Jelenleg világításkorszerűsítés folyik, illetve nyertes pályázat eredményeképpen teljes akadálymentesítésre kerül majd sor (fedezete: 32 millió forint, melyből pályázati támogatás 20 millió forint). Szükséges a központi fűtés korszerűsítése is. Az intézmény 4 ágyas szobáiból 1-1 férőhely-csökkentéssel (összesen 12 férőhely csökkentés), vizesblokkok beépítésével minőségi fejlesztést lehetne végrehajtani. Miután az intézmény a demens-ellátásban ez ideig is (módszerek kidolgozásával, azok bemutatásával, terjesztésével, stb.) országos hírnévre tett szert, szükséges lenne a demens időskorúak ellátásának személyi és tárgyi feltételrendszerét is megteremteni. A rekonstrukció alá vont régi épületrészben komplett demens-részleget lehetne kialakítani. Idősek Otthona, Pápakovácsi A zsúfoltság miatt jelentős számú férőhely kiváltása látszik indokoltnak (83) új épület kialakításával, amely maximum a jelenlegi férőhelyszámig (112) indokolt, és minőségi fejlesztést jelentene. Problémát okoz ugyanakkor, hogy nem látható a szakmai program elvárásaihoz igazított rekonstrukció költségeinek fedezete, beleértve azt is, hogy az otthonhoz a településtől szennyvíz-csatorna gerincvezetéket kellene kiépíteni, valamint fel kellene újítani és szélesíteni a bekötőutat (költsége összesen mintegy 800 millió Ft). Idősek Otthona, Devecser Kisebb ráfordításokkal (pl. nyílászárók cseréje, nővérhívó kiépítése) jelentősebb fejlesztés nélkül üzemeltethető. Most valósult meg a világítótestek cseréje, korszerűsítése. Hosszabb távú célként a végleges működési engedélyt szükséges megszerezni. Idősek Otthona, Szőc Az intézmény az elmúlt időszakban folyamatos, kisebb volumenű fejlesztés alatt állt. A főépület tetőszerkezetének a felújítása már megvalósult, jelenleg az épület villamoshálózatának a teljes cseréje van folyamatban, melynek fedezetigénye 17 millió forint. Cél a zsúfoltság megszüntetése, illetőleg a végleges működési engedély megszerzése. Felmerült, hogy más ellátási típus otthonaként működjék tovább (pl. pszichiátriai vagy szenvedélybeteg ellátás), de ezen elvi lehetőség számításba vételének a függvénye részben az idősotthoni férőhelyek alakulása, illetve a pszichiátriai és fogyatékos intézmények struktúrájában bekövetkező változások. Egyelőre idősotthonként történő továbbműködtetése indokolt. Idősek Otthona, Peremarton Az otthonban az év eleje óta nagy számú férőhely (10-15) áll üresen, ezért, a jogszabályban előírthoz képest a 6 ágyas szobák zsúfoltságát figyelembe véve szükséges 173-ról 150 férőhelyesre csökkentése. Cél egyben a végleges működési engedély megszerzése. A továbbiakban a folyamatos,

36 zavartalan működtetését, a fenntartási kiadások csökkenését eredményezi a hőszigetelés javítása, álmennyezet beépítése, a kazánok, nyílászárók cseréje. A világítótestek cseréje már megtörtént. „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona, Kamond A kamondi intézmény jelentős felújításra, rekonstrukcióra szorul. A jelenlegi épültek a foglalkoztató-iroda kivételével nagyon leromlott állagúak, az otthon berendezése elavult. Tekintettel arra, hogy az épületek felújítása nem várhat tovább, viszont a korábban tervezett férőhelyszám-bővítés (100-ról 150-re) nélkül is mintegy 1 milliárdba kerülő beruházáshoz a megyei önkormányzat nem rendelkezik fedezettel, és pályázati lehetőség sincs, az otthon férőhelyeinek az 50-re történő lecsökkentéséről kellene döntést hozni. A 2009. október 1. dátummal a dákai (vagy a nyírlaki?) intézményhez integrált kamondi telephely az ellátottak létszámának az 50-re történő folyamatos lecsökkentését, és az ellátást a továbbiakban is szolgáló épületek felújítását követően, végleges működési engedély birtokában a szenvedélybetegek (alkoholfüggők) rehabilitációs ellátását szolgálná. Az intézmény területét körbevevő park kiválóan alkalmas rehabilitációs tevékenység folytatására. A telephelyen ellátásra kerülő személyek étkeztetését külső beszállítóval feltételezhetően gazdaságosabban meg lehetne oldani, mint saját kifőző konyhával, a mosatás pedig történhetne a dákai intézményben, heti kétszeri szállítással. „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona, Dáka A rekonstrukciónak köszönhetően az intézmény tárgyi feltételei az úgynevezett kiskastély épület kivételével szinte teljesen megújultak, jelentősen javultak a közösségi ellátásnak és a foglalkoztatásnak a feltételei, az otthon 20 férőhellyel bővült. A kastélyt is magában foglaló, és megosztásra kerülő telephelyen végleges működési engedély birtokában üzemelő otthon a regionális módszertani tevékenységben is részt vesz. Az intézmény férőhelyeinek újabb 10-el történő bővítését a fenntarthatóság növelése, és a nagy számú várakozó (2008. augusztus 1-jén 46 fő) mielőbbi felvétele érdekében a kastély épületében végre kell hajtani. Az intézményhez kerülne beintegrálásra a kamondi otthon a fokozatos csökkentést követő 50 rehabilitációs szenvedélybeteg férőhellyel. Fentieken túl az intézmény területe alkalmas még újabb ellátó épületek kialakítására, indokolt esetben helyszínéül szolgálhat a veszprémi fogyatékosok otthona kiváltásának. A gyermekvédelmi szakellátórendszerben Gicen ellátásra kerülő értelmileg akadályozott gyermekek számának a csökkenésével az intézmény szakmailag alkalmas és felkészült autista felnőttek Gicen, a megüresedő családi házakban történő ellátását megvalósítani. Sürgető feladatként a konyha felújítása időszerű. A konyha működtetését, átépítését viszont célszerű a várható megyei szintű átalakításokhoz igazítani. Az adagszámot, a berendezések méretét, hatásfokát igazítani kell a leendő főzőkapacitáshoz. Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona, Veszprém Az intézmény az önálló csecsemőotthon 2008. év végére történő kialakításával 67 férőhelyen a fiatalkorú és felnőtt fogyatékos személyek ellátását fogja biztosítani, legalább a csecsemők ellátására korábban szolgálóval kibővített, nagyobb alapterületen. Az otthon azonban a csökkenő, de továbbra is fennmaradó zsúfoltság miatt 2009-től sem fog rendelkezni a végleges működési engedély kiadásához szükséges feltételekkel, ezen felül 100 férőhely alatt továbbra sem nevezhető méretgazdaságosnak. Az otthonnal egy épületben működő Kozmutza Flóra Általános Iskola Európai Uniós pályázati forrás segítségével megvalósuló bővítésének köszönhetően meg kell vizsgálni az intézmény kubatúrája meglévő épületen belüli bővítésének a lehetőségét a méretgazdaságosság miatt 100 férőhelyre növelésével egyidejűleg, illetve a dákai intézmény

37 bővítésével esetleges kiváltását. Az intézményt kiszolgáló épületrész akadálymentesítését, a nyílászárók cseréjét mindenképpen meg kell valósítani. Pszichiátriai Betegek Otthona, Sümeg-Nyírlakpuszta A kamondi intézmény férőhelyeinek a lecsökkentése miatt, illetve a fenntarthatóság szempontjából mindenképpen indokolt a nyírlaki intézmény fenntartása, és lehetőség szerint 115-ről 150 férőhelyre bővítése. A megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények közül a kamondit követően a nyírlaki intézmény tárgyi feltételei a második legrosszabbak. Az intézmény főépületét biztosító kastély jelentős felújításra szorul. 2004. óta kérdés azonban, hogy hosszú távon a nyírlaki intézmény a jelenlegi ingatlanon, – akár fejlesztési célú hitel felvétele segítségével – a jelenlegi kubatúra felújításával és bővítésével működjön tovább, vagy Sümeg térségében, egy másik ingatlanon, a szociális ellátás ideális feltételeit biztosítva kerüljön kiváltásra. Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Lesencetomaj A lesencetomaji intézmény ellátást biztosító kastélyépülete, a hozzá épített újabb bővítményekkel együtt szintén jelentős felújításra szorul. Már folyamatban van az új mosoda épületének a kivitelezése, melynek az első emeletén az irodahelyiségek 2009-ben kialakíthatóak. Az így felszabaduló területen a főépületben kiváltható az a 10 férőhely, amelyek a kastélyépület tetőterében kifejezetten alkalmatlan a fogyatékos személyek zavartalan ellátásának a biztosítására. Az intézmény azonban ezt követően is nagyon zsúfolt lesz. A kastélyépület későbbi felújítása során valószínűsíthető, hogy legalább 30 férőhellyel csökken az épület törvény szerinti befogadó képessége. A 30 főt célszerű lakóotthonokban elhelyezni, Lesencetomajon történő építkezéssel.

2. Számú melléklet Végleges változat!

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMJA 2008-2013.

Készítették: Hanich Ferenc Kustos László Ekanemné Mógor Veronika Erdélyi Gézáné

BEVEZETŐ Az utóbbi évtizedekben nem csak hazánkban, hanem a világ más országaiban is növekedett a rokkantak és a különböző fogyatékossággal rendelkezők száma és aránya. E növekedést sok tényező (demográfiai, egészségügyi, általában jogkiterjesztést tartalmazó társadalombiztosítási rendelkezések, az életkörülmények változása, a tudományos-technikai fejlődésből adódó változások stb.) befolyásolta. A fogyatékos emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak. Nagy részüknek nem csupán az egészségi állapota, hanem a mostoha társadalmi körülmények is nehezítik az életét, s teszik szinte lehetetlenné számukra a társadalmi normaként elfogadott életvitel folytatását. A fogyatékos emberek állampolgári jogai jóllehet erősödtek, a piacgazdaságra való áttéréshez kapcsolódó folyamatok következtében deklarált szociális jogaik megvalósulásán azonban van még mit javítani. Az aktív korú fogyatékos emberek munkavállalási esélyei lényegesen rosszabbak a népesség többi részénél. Nem csupán a nyílt munkaerőpiacon kerülnek, – sokszor a burkolt diszkrimináció következtében is – hátrányba a munka keresésénél, hanem a védett foglalkoztatás lehetőségei is beszűkültek. A munkaügyi szervezetrendszer sem foglalkozott hosszú ideig kellő súllyal a fogyatékos emberek képzésével, átképzésével, és számukra az álláskereséssel. Kellő szakértelemmel sem rendelkeztek e speciális feladathoz, és úgy is vélhették, hogy számukra biztos jövedelmet nyújtanak a fogyatékossághoz kötődő rokkantsági ellátások. Ennek a feltételezésnek a téves voltát mutatják az eltartottakra vonatkozó adatok is. Ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben vannak azok a fogyatékos emberek, akik eltartottak voltak, így semmilyen jövedelemmel nem rendelkeztek. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idősebb fogyatékos emberek közel 8 százaléka tartozott ebbe a körbe. I. A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK TÁRSADALMI HELYZETE I. 1. Demográfiai jellemzők A fogyatékos személyekről való gondoskodás feladata társadalmunk alapértékeit érinti. Az értékek természetüknél fogva választás elé állítanak. A szociális gondoskodás területén egyre nagyobb az igény a személyesebb, családias jellegű ellátási formák iránt. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben megfogalmazásra került az állami kötelezettségvállalás a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetésére. Értelmi fogyatékossággal élő emberek korprofilja Kor

2001 Fogyatékossággal élő emberek

0-14 28.803 14-59 289.529 60+ 258.674 Összesen 577.006 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Értelmi fogyatékossággal élő emberek 10.550 37.584 8.829 56.963

1991 Fogyatékossággal élő emberek 33.485 195.910 138.875 368.270

Értelmi fogyatékossággal élő emberek 16.890 43.495 11.545 71.930

40 A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember élt Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. Az értelmi fogyatékossággal élő emberekről jelentett adatok ezzel szemben csökkenést mutatnak, 1990-ben 72 ezer főt regisztráltak, 2001-re számuk 57 ezer főre csökken. Ezek közül 10 ezer 550 fő volt 15 évnél fiatalabb. A népesség fogyatékosság és nemek szerint, 1990, 2001 Százalék Nem

1990. Fogyatékos

Férfi Nő

53,6 46,4 100,0

Összesen

Nem fogyatékos 47,8 52,2 100,0

2001. Fogyatékos 49,0 51,0 100,0

Nem fogyatékos 47,5 52,5 100,0

Forrás: KSH

A fogyatékos emberek nemek szerinti összetétele a következőképpen alakult: míg 1990-ben a fogyatékos emberek körében – a népesség egészétől eltérően – férfitöbblet mutatkozott, 2001-ben – a népesség egészéhez hasonlóan – a nők aránya volt magasabb. Ez összefügg azzal, hogy a legutóbbi népszámlálás során jóval több időskorú ember került a fogyatékos személyek közé, mint 1990-ben (mint ismeretes, az időskorúak között a nők aránya jóval magasabb). Mindkét adatfelvétel idején a fogyatékos és nem fogyatékos személyek korstruktúrája jelentősen eltért egymástól. A fogyatékossággal élők körében a nem fogyatékos emberekhez viszonyítva alacsonyabb volt a gyermekek és jóval magasabb a 60 éves és idősebb személyek aránya. Az elmúlt évtized legfontosabb változásának az arányok további „eltolódása” tekinthető: míg a nem fogyatékos népességben érzékelhető csökkenés csupán a gyermekkorúak között tapasztalható, a fogyatékos népességen belül számottevően megnőtt a 40 éves és idősebbek aránya (1990-ben 68,3%, 2001-ben 80,4 %). A népesség fogyatékosság és korcsoport szerint, 1990, 2001 Százalék Korcsoport 0-14 15-39 40-59 60-x Összesen

1990. Fogyatékos 9,1 22,6 30,6 37,7 100,0

Nem fogyatékos 21,0 35,8 24,9 18,3 100,0

2001. Fogyatékos 5,0 14,6 35,6 44,8 100,0

Nem fogyatékos 17,3 36,3 27,5 18,9 100,0

Forrás: KSH

A Központi Statisztikai Hivatal szerint az értelmi fogyatékossággal élő emberek számában 1990. és 2001. között beállt csökkenés elsősorban a 40 évnél idősebb fogyatékossággal élőkre jellemző, ami a magasabb halálozási aránnyal magyarázható, kiegészítve az általánosan elöregedő magyar lakossággal és a lélekszám csökkenésével. Emellett, az egyre pontosabb eredményeket mutató diagnosztikai eljárásoknak és jobb korai fejlesztési ellátásnak köszönhetően kevesebb személy esetében állapítanak meg értelmi fogyatékosságot, és a

41 diagnosztizáltak részére több és jobb ellátás áll rendelkezésre. Végül részben a népszámlálás módszere is tehet a csökkenésről. A 2001. évi népszámlálás az önálló nyilatkozatokra épült. Az értelmi fogyatékossághoz még mindig kapcsolódó szégyenérzet miatt azonban az önálló nyilatkozat nem lehet az értelmi fogyatékossággal élő emberekről szóló adatgyűjtés legpontosabb eszköze, mivel várhatóan aluljelentést eredményez. A 2001. évi népszámlálás nem közöl elkülönített adatokat az autizmussal élő emberekről. Az autizmust csak 2003 óta osztályozzák és kezelik önálló fogyatékossági ágként. Ez körülbelül 50 ezer embert érint. (Országjelentés 2005. 45.) A „fogyatékos”-nak született és minősített emberek számát és arányát a nem fogyatékosnak született emberekhez viszonyítva legpontosabban a tanköteles korban – ezen belül is a tankötelezettség kezdetekor (iskolaérettségi-vizsgálatok) – tudjuk meghatározni. Magyarország (%0) Siket Nagyothalló Vak Gyengénlátó Mozgássérült Beszédfogyatékos Halmozottan fogyatékos Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) Tanulásban akadályozott Enyhe értelmi fogyatékos Összesen

0,04 0,027 0,012 0,02 0,024 0,024 0,157 0,41

3,31

4,03

Németország (%0) Siket Nagyothalló Vak Gyengénlátó Mozgássérült Beszédfogyatékos Halmozottan fogyatékos Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) Tanulásban akadályozott Enyhe értelmi fogyatékos Összesen

0,04 0,067 0,020 0,026 0,222 0,346 0,652

2,366

3,739

Az 1999-2000-ben beiskolázott tanulók tájékozódását segítő fogyatékossági adatai (Dr. Stollár 2004. 29.)

Ez az arány (4,03%0) és a hozzátartozó abszolút szám (39 463) jelenti tanköteles korban a kialakulási gyakoriságot (incidencia).

42 I.2. Veszprém megyei demográfiai mutatók A népesség gazdasági aktivitás szerint 1990. Fogyatékos személyek Terület, igazgatási rang

Összesen

Foglalkoztatott

Inaktív kereső Együtt ebből: Öregségi nyugdíjas, járadékos

Munkanélküli

Rokkantsági nyugdíjas, járadékos

Eltartott

Ország összesen

368 270

61 065

2 655

211 915

169 205

21 570

92 635

Középdunántúli régió

37 610

7 245

230

20 855

16 335

2 390

9 280

Veszprém megye

13 675

2 440

85

7 245

5 615

775

3 905

Forrás: KSH

A gazdasági aktivitás tekintetében a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között már 1990-ben jelentős különbséget tapasztalhattunk, míg az előbbi csoportban a foglalkoztatottak aránya csupán közel 17 % volt, addig az utóbbiban meghaladta a 44 %-ot. A népesség gazdasági aktivitás szerint 2001. Fogyatékos személyek Terület, igazgatási rang

Összesen

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív kereső Együtt ebből: Öregségi nyugdíjas, járadékos

Rokkantsági nyugdíjas, járadékos

Eltartott

Ország összesen

577 006

51 806

11 706

442 815

207 118

196 791

70 679

Középdunántúli régió

59 011

6 446

1 088

44 012

20 364

19 833

7 465

Veszprém megye

19 027

1 998

328

14 449

6 919

6 238

2 252

Forrás: KSH

A fogyatékos emberek gazdasági aktivitás szerinti megoszlásából következik, hogy 2001-re az e körbe tartozóknak több mint felel olyan háztartásban élt, amelynek nem volt foglalkoztatott, viszont volt inaktív kereső és/vagy eltartott tagja.

43 Háztartásban élő fogyatékos személyek Terület, igazgatási rang Országos Közép-dunántúli régió Veszprém megye

1990. évi összes

2001. évi összes 296 100 30 715 10 600

466 400 47 580 15 470

Forrás: KSH

Az erre irányuló mérések azt mutatják, hogy a fogyatékos emberek többsége magánháztartásban él, azonban körükben az átlagnál jóval nagyobb az intézeti háztartásban élők hányada. Népesség nemek és korcsoportok szerint 2001. Fogyatékos személyek Terület Ország Régiónk Megyénk

Összesen 577 006 59 011 19 027

Férfi 282 868 30 137 9 617

Nő 294 138 28 874 9 410

0-14 28 803 3 178 915

15-29 46 798 5 084 1 536

30-39 37 496 4 157 1 358

40-49 84 335 8 938 2 844

50-59 120 900 12 423 3 892

60-x 258 674 25 231 8 482

Forrás: KSH

A fogyatékosság leggyakoribb okaként a betegséget jelölték meg a megkérdezettek mindkét népszámlálás időpontjában. Jelentősebb változás a veleszületetten fogyatékosok arányának csökkenésében figyelhető meg, melynek oka részben az egészségügy modernizációja, részben az időskorú fogyatékosok számának gyarapodása. A fogyatékos személyek döntő többségének, több mint 86 %-ának egy, 12 %-ának kettő és mindössze 2 %-ának három fogyatékossága van.

44

A fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint összesen Veszprém megye 2001.

Összesen

Mozgás-sérült

19027

6613

Alsó, felső végtag hiány 558

Egyéb testi fogyatékosság

Gyengén látó

Egyik szemére nem lát

Vak

Értelmi fogyaték os

Nagyothalló

Siketnéma, néma

Beszédhibás

Egyéb

819

1914

686

344

2080

1435

272

275

4031

Forrás: KSH

Nem intézetben élő fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint Veszprém megye 2001.

Összesen

Mozgássérült

17379

6429

Alsó, felső végtag hiány 527

Egyéb testi fogyatékosság

Gyengén látó

Egyik szemére nem lát

Vak

Értelmi fogyaték os

Nagyothalló

Siketnéma, néma

Beszédhibás

Egyéb

761

1834

670

324

1169

1387

239

254

3785

Vak

Értelmi fogyatékos

Nagyothalló

Siketnéma, néma

Beszédhibás

Egyéb

20

911

48

33

21

246

Forrás: KSH

Az intézetben élő fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint Veszprém megye 2001.

Összesen

Mozgássérült

1648

184

Alsó, felső végtag hiány 31

Egyéb testi fogyatékosság

Gyengén látó

58

80

Egyik szemé re nem lát 16

Forrás: KSH

Az intézetben élő fogyatékos személyek korcsoport és nemek szerinti megoszlása Veszprém megye 1990 2001 Forrás: KSH

összesen

férfi

nő

0-9

10-14

15-19

20-29

30-39

40-49

50-59

60-69

70-X

1880 1648

815 895

1065 753

135 35

370 79

270 89

205 219

200 218

170 229

145 194

190 201

195 384

45 A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnagyobb csoport. A fogyatékos férfiak és nők fogyatékosságtípus szerinti megoszlása némileg különbözik egymástól. A férfiak körében magasabb az értelmi fogyatékosok, alsó, felső végtag hiányából adódó fogyatékosságúak és az egyéb fogyatékosok aránya, a mozgássérültek, gyengénlátók hányada a nők között nagyobb. A fogyatékosság típusa befolyásolja azt is, hogy a fogyatékosok milyen jellegű munkát végeznek. Az általuk vállalt munkavégzés elsősorban fizikai munka jellegű. Megállapítható az is, hogy a dolgozó fogyatékosok közül azoknak az aránya nagyobb, akik rövidebb, illetve kötetlen munkaidőben dolgoznak. I.3. Jogszabályi háttér „A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni… E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételnek biztosítása.” (Idézet az 1998. év XXVI. törvényből) „A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról” szóló 1998. évi XXVI. törvény 1999. január 1-jén lépett hatályba. A törvény végrehajtására az Országgyűlés az Országos Fogyatékosügyi Programot, a Kormány középtávú intézkedési tervet fogadott el. Ezek a dokumentumok az Európai Unióban elfogadott elveken alapuló szemléletmóddal közelítenek a fogyatékosügyhöz. Alkotmányos jogként fogalmazódik meg a szociális védelem és szociális biztonság követelménye: „17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.” ( Alkotmány, 1949. XX. törvény) 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.” (Alkotmány, 1949. XX. törvény) A különböző életszakaszokban lévő fogyatékos egyénekkel különböző irányítás, felügyelet alá tartozó intézmények foglalkoznak, sokszor egymás tevékenységének nem kellő, és nem alapos ismeretével. Az intézmények saját logikájuk szerint a legjobbat akarják, de az összehangolatlanság következtében az eredmény időnként lehangoló. Mindeközben a fogyatékos gyermeket, felnőttet nevelő-ápoló család szerves egésze félő, hogy kihullik a jogalkotók által egyre szellősebbre font szociális hálóból.

46 II. A VESZPRÉM MEGYEI FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAM II.1. A program célja Azoknak a feladatoknak a számbavétele, amelyeket a megyei önkormányzatnak a kötelező feladatai ellátása körében el kell végezni ahhoz, hogy a fogyatékosügyi törvényben és az országos programban foglaltaknak megfeleljen, megteremtve ezzel a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének társadalmi feltételeit. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele volt, hogy az állampolgárok – köztük a fogyatékossággal élő emberek – számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékossággal élő emberek számára megszervezendő hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szerveződő civil szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak az államtól átvállalt közfeladatok megvalósításában, valamint együttműködő partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó valamennyi állami és nem-állami szereplőnek. II.2. Stratégiai célok, feladatok, alapelvek A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtése többirányú és hosszabb időtávú feladat. A stratégiai célok a következő fő pontok köré csoportosulnak: • A rehabilitációval kapcsolatos célok: képessé váljon alapvető fiziológiai és egyéb létszükségleteinek önálló vagy segítséggel történő ellátására; emberi kapcsolatok létesítésére; önálló értékteremtésre, önbecsülésének és társadalmi megbecsülésének ápolására; saját épüléséhez az oktatás, a szakképzés, a sport, a kultúra, a rekreáció lehetőségeinek felhasználására; szabad akarata és állampolgári jogai alapján való részvételre a közéletben. • A fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók: társadalmi elfogadás, befogadás erősítése; megmaradhasson természetes környezetében, otthonában, családjában, lakóhelyi közösségében kaphassa meg az életvezetéséhez szükséges támogatásokat; ha saját otthonában nem maradhat, akkor nyitott, humanizált és modernizált, külső kapcsolataiban gazdag intézményi elhelyezés mellett kaphassa meg a megfelelő ellátást. • A fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása: a segítségnyújtás formáinak elérhető kínálata; adaptálható technikai eszközök használatának biztosítása; szociális alapellátási körben a személyi segítő szolgálatok kiépítése és a nappali elfoglaltságot biztosító szolgáltatási kör bővítése; fogyatékosokkal foglalkozók felsőfokú szakemberképzése; ösztönözni kell a fogyatékos személyek oktatásban történő integrációját; elő kell segíteni a munkahelyi integrációt; bővíteni kell a tanácsadó, közvetítő szolgáltatokat és tréningeket.

47 • A fogyatékos személyek aktív részvételének elősegítése a társadalom életében: fogyatékosok felsőoktatásban való részvételének támogatása; kommunikációs eszközök és szolgáltatások (jelző- és hívórendszerek, speciális írott és elektronikus kommunikációs technikák; jeltolmácsok és egyéb kommunikációs segítők és közvetítők; a közlekedési feltételeket jobbító megoldások; az épített környezet akadálymentesítése. A Program alapelvei horizontális jellegűek, melyek szem előtt tartása és érvényesítése a program végrehajtásában érdekelt valamennyi partner feladata. A prevenció elvének értelmében a társadalomnak mindent meg kell tennie a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. A prevenció szellemében a fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy ez a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze. A fogyatékos személyek társadalmi integrációjának esélyét, illetve életminőségét elsősorban a család általános társadalmi helyzete határozza meg. Kiemelt fontosságú, hogy a fogyatékos gyermek nevelése, gondozása és ápolása, valamint a fogyatékos felnőtt támogatása mellett a szülőknek, más családtagoknak marad-e lehetősége munkavállalásra. Ez pedig befolyásolja az esélyek kiegyenlítéséhez szükséges szolgáltatások és segédeszközök elérhetőségét. Ebből következően a Program kidolgozásának fontos alapelve, hogy az nemcsak a fogyatékos személlyel, hanem a fogyatékos személy családjával kapcsolatos tennivalókat is tartalmazza. A fogyatékos emberek heterogén csoportot alkotnak, tagjai – a látás-, hallássérült, mozgáskorlátozott, értelmileg akadályozott, kommunikációban számottevően korlátozott és autizmussal élő vagy súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek – eltérő szükségletekkel rendelkeznek. A fogyatékos nőket, illetve az etnikai kisebbséghez tartozó fogyatékos embereket többszörös diszkrimináció sújthatja. Ezért fontos alapelv, hogy az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján kell megtervezni. A rászorultság, illetve a legsebezhetőbbek fokozottabb védelmének elve alapján biztosítani kell az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges intézkedések és feladatok, valamint a fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások és támogatások rendszerének differenciálását a társadalmi hátrányok minimalizálása érdekében. Így a Program elősegíti a társadalmi kohézió megteremtését és képes a társadalmi egyenlőtlenségeket korrigálva a fogyatékos személyek valós társadalmi beilleszkedését elősegíteni. A fogyatékos személyeket – a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjaiként – ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden más állampolgárt. Ugyanakkor egy-egy feladat vagy cselekvés végrehajtásához, élethelyzetben való közreműködéshez – másképpen a jogok érvényesítéséhez – a testi funkciók és/vagy a testi struktúrák sérülése(i) miatt az esélyek kiegyenlítését szolgáló – másképpen a tevékenység akadályozottságát, a részvétel korlátozottságát megszüntető – intézkedésekre van szükség. Ezek a társadalmi akadályok és korlátok diszkriminációt és szociális kirekesztést eredményeznek. A Program az esélyek kiegyenlítésének elvére épül. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elvei a társadalom valamennyi területén érvényesítendő elvek. Fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután a fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek.

48 A személyhez fűződő, illetve a fogyatékos személyeket külön megillető (speciális) jogok védelmének, valamint a támogatott döntéshozatal elvének valamennyi általános szabályban (pl. gyámság, gondnokság) érvényesülnie kell. A támogatott döntéshozatal elve a helyettes döntéshozatallal szemben a fogyatékos személy saját döntéshozatalának, egyéni döntési képességétől függő, teljes, minden lehetőségre kiterjedő segítését jelenti. Ezen alapelv megvalósításának érdekében az államnak megfelelő források biztosításával segítenie kell a fogyatékos embereket, hogy a támogatott döntéshozatalt segítő hálózat épülhessen ki. A jogok érvényesítéséhez szükséges „Program-elemeken” túl gondoskodni kell a Program végrehajtásának monitorozásáról, illetve a jogok megismertetéséről, a jogvédelmi technikák elterjesztéséről, a jogok védelmével foglalkozó intézmények megerősítéséről. A fogyatékos személyek nem jótékonykodás alanyai, hanem jogok birtokosai. Az önrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek meglevő képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon és a saját test feletti önrendelkezésre. Az önrendelkezés és az emberi méltóság tisztelete érdekében valamennyi támogatás odaítélésénél figyelembe kell venni azt az elvet, hogy a fogyatékos ember, aki képes rá, maga rendelkezhessen élete célkitűzéseiről, az azokhoz vezető utakról, megvalósítandó emberi és morális értékeiről. A támogatásoknak nem szabad megfosztania a fogyatékos embereket mindattól, amit önállóan is el tudnak érni, amit önállóan is képesek megvalósítani. A szubszidiaritás elve alapján biztosítani kell, hogy a fogyatékos személyek a szükséges szolgáltatásokhoz a lakóhelyükön vagy ahhoz a lehető legközelebbi településen jussanak hozzá, illetve, hogy a fogyatékos személyekkel kapcsolatos döntések és intézkedések helyi szinten kerüljenek megfogalmazásra és megvalósításra. Az integráció elve feltételezi, hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (pl. oktatás, szociális és gyermekvédelmi ellátás, foglalkoztatás, sport, kultúra) kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn más emberekkel, valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás), a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erősítését (akadálymentes közlekedés, egyenlően hozzáférhető fizikai környezet), a megfelelő kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. vak- és gyengénlátó-barát honlapok, jelnyelvi tolmácsolás, könnyen érthető nyelvezet és piktogramok használata). A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának hagyományos, személyes jellegű módszere mellett az integráció elvének megvalósulását korszerű technikai eszközökön keresztül (internethozzáférés, elektronikus levelezés, mobiltelefon használata), korszerű módszerekkel (távmunka, távoktatás) is elérhetjük. Különös figyelemmel kísérendő és támogatandó – különösen az egészségügyi, oktatási, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételekor – az, hogy a fogyatékos emberek folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn családtagjaikkal. A társadalmi integráció erősítése érdekében fontos, hogy a támogatások igénybevétele szélesebb körű és intenzívebb kapcsolatrendszer kiépítését és ápolását jelentse. Minden, a társadalmi kapcsolatok megszakításához és a kirekesztéshez vezető lépés elkerülendő és – indokolt esetben – szankcionálandó. Minden indokolatlanul szegregáló intézkedés, szakmai elv felülvizsgálatra szorul. A normalizáció elve alapján a fogyatékos személy számára a társadalom más tagjaival azonos életminták és hétköznapi életfeltételek válnak elérhetővé. Úgy kell tehát a körülményeket kialakítani, hogy azok a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfeleljenek.

49 A rehabilitáció elvének megfelelően a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A rehabilitáció elve feltételezi a fogyatékos emberek együttműködését a megfelelő közszolgálati intézményekkel. Így lehetőségük van arra, hogy befolyásolják a rehabilitáció konkrét céljait és eszközeit, hogy együttműködésüket egyenlő felek megállapodásaként, írásban rögzített, és kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződések, egyéni rehabilitációs tervek foglalják keretbe. Az egyenlő esélyű hozzáférés elve azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek a többségi társadalom tagjaival azonos minőségben és mennyiségben tudják igénybe venni a közszolgáltatásokat. Ehhez a közszolgáltatásokat a fogyatékos személyek különböző csoportjai eltérő szükségleteire figyelemmel kell megszervezni. Az egyetemes tervezés elve azt jelenti, hogy a minket körülvevő világot (épített és mesterséges környezetet) nem átalakítani szükséges a fogyatékos személyek szükségletei szerint, hanem eleve úgy kell azt megtervezni, hogy a fogyatékos személyek számára is hozzáférhető és használható legyen. A semmit rólunk, nélkülünk elve azt jelenti, hogy a fogyatékos személyek saját jogon vagy a maguk választotta képviselőik útján, értelmi fogyatékos, autizmussal élő és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek esetében saját jogon vagy szüleik útján részt vesznek az életüket meghatározó döntések előkészítésében, a döntésekben és a döntések végrehajtásában. Különösen vonatkozik ez a kormányzati és önkormányzati jogalkotásra, a fogyatékos személyek életkörülményeinek javítását célzó fejlesztési források elosztására. A fogyatékos személyek egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai a társadalomnak, akik azonban a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Az un. Esélyegyenlőségi törvény e hátrányok enyhítésére, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megalapozására, a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében született meg. Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.

50 II.3. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Magas férőhely számot biztosító, tartós bentlakásos intézményrendszer különböző formái. Átlagot meghaladó lefedettség az ellátások formája által. Intézményi sokszínűség, válaszhatóság. Intenzív szakmai elhívatottság. Pályázatokon való aktív részvétel. Kezdeményező készség az intézmények részéről. Jól működő munkamegosztás az önkormányzati és a civil szektor között. Szakképzettségi mutatók magas aránya. Jó együttműködés a szociális szektor szereplői között.

A szociális ellátórendszer nehezen képes követni a nagyon gyakori jogszabályi változásokat. Pszichiátriai és fogyatékos személyek gondozási elkülönítése nehezen megoldható a szakosított intézményeken belül. Hiányosak az ellátások biztosításához szükséges feltételek (helyiségek száma, mérete, felszereltsége stb.). Intézmények felújításának szükségszerű folytatása. Speciális ellátó centrumok kialakítása. Szakemberhiány. Kevés non-profit szervezet. A civil szféra alacsony részvételi aránya a szociális szolgáltatásban. Hiányzó átmeneti és rehabilitációs elhelyezést nyújtó intézmények. Autista otthon hiánya. Elhelyezésre várók magas száma. Településszerkezetből adódó hátrányok. Társadalmi előítéletek egyes ellátotti csoportokkal szemben. Kistérségi együttműködés. Gazdasági méretarányosság hiánya. Informatikai ellátottság kiépítetlensége. Jogi tanácsadó hálózat működésének szűkössége. Módszertani útmutatók hiánya.

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

A kiépülő alapellátás jó kiindulópont a speciális ellátási formák bővítéséhez, realitások megtalálásához. Többszektorúság fejlesztése (civil szervezetek, non-profit szektor). Kistérségi szintű feladatellátás. Önkormányzatokkal, civil szerveződésekkel ellátási szerződés megkötése a hiányzó ellátási formákra. Önkéntesek bevonása, társadalmi szolidaritás növelése. Települési szakemberek magasabb szintű bevonása a szociális tervezésbe.

Az önkormányzatok nagy részben nem szervezik meg határidőre a hiányzó ellátásokat. Érdektelenség a fogyatékos ügy iránt. Elmaradás az akadálymentesítések területén. Lakossági ellenállás az ellátási formák iránt (értelmileg akadályozott). Saját erőforrások hiánya miatt a pályázati felhívások tartalma erősen befolyásolja a fejlesztési irányokat. Szociális szakma gyenge érdekérvényesítő képessége.

51 A fenti SWOT elemzésben feltüntetett erősségek, gyengeségek, a megfogalmazott kitörési pontok és az elkerülendő veszélyek csak kiragadott, de a legfontosabbnak tartott jellemzői Veszprém megye ellátórendszerének. Megállapítható, hogy olyan ellátórendszer kialakítására kell törekedni, amely az önkormányzatok számára gazdaságosan üzemeltethető, mégis a lehető legnagyobb hatékonysággal bír.

II.4. Veszprém megyei fogyatékosügyi célterületek 1. Törekedni kell a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltozatására. Az előítéletek lebontása érdekében anti-diszkriminációs műsorok, kampányok induljanak a médiában, jelenjenek meg kiadványok a megyei szakosított ellátást biztosító otthonokról. 2. Meg kell vizsgálni a személyi segítést nyújtó állami, önkormányzati (pl. támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, gyermekmegőrzés) és egyházi intézmények, nonprofit szervezetek bővítésének és szolgáltatásaik összehangolásának lehetőségét. 3. Támogatni kell a családban maradást segítő szolgáltatások működését, például a meglévő szolgáltatások erre irányuló feladattal történő kibővítésével, vagy mentorok alkalmazásával, akik szaktanácsadással segíthetik a családokat. 4. Szorgalmazni kell, hogy a megye szakosított rendelkezzenek folyamatosan aktualizált weblappal.

ellátást

biztosító

otthonai

5. Elő kell segíteni a speciális iskolákból kikerülő, tankötelezettségének eleget tett tanulók családi vagy intézményi beilleszkedését. 6. Megyei szinten szorgalmazni és támogatni kell Szakmai Műhelyek megalakulását, programtervét, annak megvalósítását a fogyatékos emberek ellátásában dolgozó szakemberek ismereteinek bővítése, horizontális szemlélet kialakítása érdekében. 7. Speciális kórházi gondozó-kezelő részleg kialakítása megfelelő egészségügyi szakszemélyzettel azon pszichiátriai és fogyatékos személyek számára, akik hosszabb-rövidebb ideig állapotromlásuk következtében ilyen ellátást igényelnek. 8. Elérhetővé kell tenni a fogyatékos személyekkel való kommunikáció elsajátításának lehetőségét, támogatni kell a megyében élő fogyatékos emberek kulturális javakhoz, sportoláshoz, sportlétesítményekhez való kedvezményes, akadálymentes hozzáférését. Támogatni kell amatőr fogyatékos művészeti csoportok, társaságok alakulását, tevékenységét. 9. A fogyatékos személyek érdekvédelmére, érdekképviseletére ki kell dolgozni a regionális, megyei és városi fogyatékosügyi tanácsok rendszerét. 10. Sürgetni kell az akadálymentesítés megvalósítását valamennyi önkormányzati fenntartású épület, intézmény esetében. 11. Elő kell segíteni a gondozási központokban, a szakosított ellátást nyújtó intézményekben a fogyatékos emberek életét segítő, megkönnyítő speciális

52 eszközökhöz (betegemelő, betegfürdető, különböző betegmozgató eszközök) való hozzáférés lehetőségét illetve beszerzését. 12. Pályázatokkal, programokkal támogatni kell a fogyatékos személyek internethozzáférésének lehetőségét, kedvezményes számítógép-vásárlásuk pénzügyi rendszerét. 13. Pályázati programokkal biztosítani kell a nehezen beszerezhető és alternatív kommunikációs eszközök megyei, regionális szinten történő kölcsönzési lehetőségét az erre kijelölt intézmények közreműködésével. 14. Pályázatokkal, programokkal elő kell segíteni a fogyatékos emberek sportolási lehetőségét, ösztönözni kell az egészséges élet iránti igényüket (sportos életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzés, kábítószer prevenció). 15. Az Európai Unió és az Európa Tanács ajánlásának és normáinak megfelelően el kell készíteni a fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézmények átalakításának megyei ütemtervét és a kivitelezés költséghatékonyságának elemzését, különös tekintettel a szükséges és racionális átalakításokra, a szolgáltatások javítása és bővítése érdekében. 16. A hatékony gazdálkodást segítő speciális ellátó-gondozó centrumok esetleges kialakítására hatástanulmányt kell készíteni kvalifikált szakemberek bevonásával, majd el kell végezni annak többoldalú elemzését. 17. A fogyatékos állapot kialakulásának és a fogyatékos állapot rosszabbodásának megelőzése érdekében egészségtudatot erősítő programokat kell szervezni, melyek kiemelt színtere a család, az iskola, a munkahely. 18. Elő kell készíteni az autizmussal élő személyek komplex (pedagógiai, szociális, foglalkozási) diagnosztizálására alkalmas intézményrendszer koncepcióját. 19. A fogyatékos személyekkel kapcsolatos napi gyakorlati munkában résztvevő szakdolgozók (gyógypedagógusok, pedagógusok, szociális munkások, rehabilitációs szakemberek) számára a mentális kiégésüket (burning-out) megelőző rekreációs és szakmai programokat szükséges indítani. II.5. A szociális biztonság elérésének lehetősége a) A megyei szükségletek biztosítása.

figyelembevételére

épülő

sokoldalú

szolgáltatások

b) Saját környezetben történő gondozás hangsúlyosabbá tétele, kiemelt támogatása. c) Szükségletekhez igazodó, mindenki számára elérhető intézményi ellátórendszer keretében prioritást élvező gondozási centrumok kialakítása. d) A civil szervezetek részvételének erősítése a szociális szolgáltatások működtetése terén.

53 III. VESZPRÉM MEGYE TARTÓS BENTLAKÁST NYÚJTÓ, FOGYATÉKOS SZEMÉLYEKET ÉS PSZICHIÁTRIAI BETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEI III.1. Helyzetkép Veszprém megye területén a fogyatékos személyeket és pszichiátriai betegeket ellátó intézmények megoszlása a következő: Helység

Fenntartó

Darvastó

Fővárosi önkormányzat Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat

Dáka Lesencetomaj Veszprém Nyírlak Kamond

Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat

Ellátotti csoport Fogyatékosok

Létszám (fő)

Profil-jelleg

72

Tiszta profilú

Fogyatékosok

218

Tiszta profilú

Fogyatékosok, pszichiátriai betegek Fogyatékosok

196

Vegyes profilú

57

Tiszta profilú

115

Tiszta profilú

100

Tiszta profilú

Pszichiátriai betegek Pszichiátriai betegek

III.2. Építészeti adottságok, egyéb feltételek biztosítása az intézményekben Az intézmények illetve egyes épületegységeik döntő részben nem erre a célra épültek, és ez a tény nagymértékben meghatározza működésük feltételeit. A Veszprém megyei intézmények ideiglenes működési engedéllyel rendelkeznek. „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona, Dáka Jelenleg is tart az intézményben a címzett támogatás segítségével megvalósuló beruházás keretében történő rekonstrukció, melynek várható befejezése 2008. év közepe. A beruházás eredményeként az otthon épületeinek nagyrésze megújul, részben teljesülnek az akadálymentesítés feltételei. Az intézmény 2002 óta rendelkezik 2 lakóotthon-szerű ellátást nyújtó családi házzal, 2006 óta pedig külső telephelyen, Nyárád községben lévő lakóotthonnal. Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Lesencetomaj A kastélyépület, és a hozzá csatlakozó újabb épületegység felújítása, korszerűsítése, a szakmai követelményeknek való megfeleltetése a következő tervezési időszak megoldandó feladatai közé tartozik. Csecsemő és Fogyatékos Személyek Otthona, Veszprém Az otthonban jelenleg még 2 szakellátási forma működik: csecsemőotthon és fogyatékos szakellátás. A csecsemőotthon új épülete 2008. első felében elkészül. A továbbiakban

54 csak fogyatékos személyek ellátásáról gondoskodó intézményt kell lehetőség szerint pályázati segítséggel a szakmai előírásoknak megfelelően átalakítva felújítani. Pszichiátriai Betegek Otthona, Nyírlak Az otthon felújítása vagy új gondozási épület kialakítása szükséges ahhoz, hogy az intézmény végleges működési engedélyt kaphasson. „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona, Kamond Az intézmény rekonstrukciója további működtetése esetén halaszthatatlan, jelenlegi formájában a korszerű ápolási-gondozási szükségleteknek csak nagyon nehezen tud megfelelni. A szenvedélybeteg részleg és lakóotthon kialakításával együtt elképzelt rekonstrukció engedélyezett tervei rendelkezésre állnak. III.3. Tárgyi feltételek Tovább kell folytatni az intézmények tárgyi eszközeinek pótlását, illetve konszenzusra kell jutni a szükséges ellátás társadalmi minimumának-maximumának megítélésében. A színvonalas szolgáltatások nyújtásához megfelelő terápiás helységekkel és ehhez megfelelő felszereltséggel két intézmény, a dákai és a veszprémi otthon rendelkezik elfogadhatóan. A szociális foglalkoztatás területét vizsgálva, az intézmények jelentős része nem rendelkezik a speciális foglalkoztatásnak megfelelő tárgyi, építészeti feltételekkel (szociális foglalkozató épület, munkacsarnok). A fogyatékos személyek sportolási lehetőségét is nagymértékben befolyásolja az ehhez szükséges feltételek elégtelensége: sportcsarnokok, tornatermek, sportpályák, sporteszközök hiánya. III.4. Személyi feltételek A szakdolgozók aránya jónak ítélhető, de a kötelező továbbképzési programok teljesítése nagy terhet ró az intézményekre. Ezzel együtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben előírthoz képest minden intézményben jelentős a szakdolgozói létszámhiány, főleg a felsőfokú (mentálhigiénés, pedagógus) létszámnormáknak felelnek meg nehezen az otthonok. Az ápoló-gondozó munkakört betöltők többsége az alacsony képzési normáknak felel meg. Előrelépést jelent az előző évekhez képest a pályakezdő fiatalok magasabb számban való megjelenése a szociális területen, így a bentlakásos intézményi ellátásban is. A minőségi munkavégzés egyik feltétele a magasan kvalifikált szakdolgozók számának emelése. Ugyanakkor szükségesnek látszik a kiégés elleni tréningek gyakori beiktatása a dolgozók mentális megterhelésének csökkentésére, amely így a minőségi munkavégzést is kedvezően képes befolyásolni.

55 III.5. Az ellátások tervezése Az érintett területek tartós bentlakásos intézményekre vonatkozó modernizációs programját folytatni kell, ezzel egyidőben célszerű gazdasági számításokat végezni az ideális intézményi létszám illetve gazdaságos működésük vonatkozásában. A meglévő és a jövőben modernizációs program alanyaként kiválasztásra kerülő intézményeknél előtérbe kell helyezni az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben meghatározott létszámú (50-100 fős) gondozási egységeket. III.6. Profiltisztítás, gazdaságos működés Tiszta profilú intézmények, illetve gondozási centrumok létrehozása lenne kívánatos. A szűkös gazdálkodás mellett nem elégséges önmagában a szakmai megfelelés, amely nem is lehetséges hatékony gazdasági háttér alátámasztása nélkül, amelynek ki kell terjednie, tartalmaznia kell a korszerű fűtési-, szigetelési rendszerek kialakítását is. Az energetikai költségek felülvizsgálatára, hatékonyságára számításokat kell készíteni, megtakarítást eredményező beruházásokat kell megvalósítani továbbá az intézményi szolgáltatásokat kielégítő egyéb szükségletek biztosítására tanulmányt kell készíteni. Az intézmények gazdaságos működését meghatározza az intézményen belüli további szolgáltatások – a mosoda, konyha, takarítás, karbantartás – 1 főre vetített közvetett költsége. Mindez alapján meg kell vizsgálni egyes kisegítő szolgáltatások ki-, át-, illetve intézményi összeszervezésének lehetőségét. IV. AJÁNLÁS - a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megvalósulási stratégiáira Fejlesztési irány ajánlás Otthoni ellátás Fejlesztési koncepciók

Együttműködések ösztönzése Civil szektor erősítése

Orvosi minősítési rendszer alakítása Rehabilitációs képzések

Akció ajánlás A fogyatékkal élők saját otthonában történő ellátását célzó települési, kistérségi szolgáltatások igényeinek, a megvalósítási feltételrendszerének felmérése. A települések, kistérségek, régiók fejlesztési koncepcióiban a fogyatékos lakosok esélyegyenlőtlenségének mérséklését célzó felmérések elkészítésének, a megvalósítás feltételrendszerének kidolgozására történő ösztönzés. A fejlesztések érdekében történő interszektorális, települési, kistérségi, regionális együttműködések ösztönzése. Működési költségek támogatása pályázatok segítségével. Civil szervezetek bevonása helyi döntési folyamatokba (bizottsági munka). Civilek szolgáltatói tevékenységének támogatása Komplex szakmai kritériumrendszer kidolgozása. Rehabilitációs képzési programok kidolgozása, rehabilitációs képesítésű egészségügyi szakemberellátottság javítása.

56 Fejlesztési irány ajánlás Szűrővizsgálatok szervezése Egészségügyi szolgáltatók eszközellátottságának felmérése Fogyatékos személyek állampolgári jogainak, jogérvényesítésének biztosítása Közszolgáltatások hozzáférhetőségének fejlesztése Ismeretterjesztés Informatikai elérhetőség Bentlakásos intézmények alakítása, átalakítása

Akció ajánlás A habilitáció, rehabilitáció hatékonyságának mérése. A fogyatékos személyek által igényelt, közvetlenül a fogyatékossággal összefüggő egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségügyi intézményekben a fogyatékos személyek állampolgári jogainak, jogérvényesítésének biztosíthatóságára megoldási javaslatokat is tartalmazó tanulmány készítése. A hétköznapi ügyintézés, kommunikáció területén. Médiában, kiállításokon, iskolákban, kollégiumokban a fogyatékos személyek interaktív előadásai által. Az ellátási feltételek korszerű és hatékony biztosításához informatikai hálózat kiépítése. A finanszírozottság, a térítési díj, a létszámellátottság, az ellátásban részesülő emberek foglalkoztatásának, az akadálymentesítési folyamatnak a megvizsgálása, megoldási javaslatok kidolgozása. A fogyatékos és pszichiátriai ellátottak otthonainak rekonstrukciójánál a jelzett gazdasági számításokat célszerű elvégezni. Prioritást élvezzen a hiányzó intézményi formák kialakítása (pszichiátriai lakóotthon, autista lakóotthon). Az akadálymentesítés folytatása, akadálymentes környezet biztosítása. A fogyatékos személyek társadalmi elfogadásának, megismerésének erősítése a középiskolákban tanórák keretében, illetve az Esélyek Háza rendszeres programjainak segítségével. Fejlesztések előtt hatástanulmány készítése szakemberek bevonásával. Az intézményhálózat várható igénybevételére előzetes kutatómunkán alapuló felmérést kell végezni, melynek eredménye alapot adhat a rekonstrukciós munkák valós szükségleteire, igényeire. A racionális és gazdaságos intézményi méretnagyság meghatározása elengedhetetlenül szükséges a jövőben az intézmények bővítésekor, korszerűsítésekor. Ebből a megfontolásból kiindulva meggondolásra ajánljuk fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek speciális gondozási centrumának kialakítását.

57 TARTALOM BEVEZETŐ ...............................................................................................................1 I. A fogyatékos személyek társadalmi helyzete ....................................................1 I.1. Demográfiai jellemzők ..............................................................................1 I.2. Veszprém megyei demográfiai mutatók ....................................................4 I.3. Jogszabályi háttér .....................................................................................7 II. A Veszprém megyei fogyatékosügyi program ..................................................8 II.1. A program célja ........................................................................................8 II.2. Stratégiai célok, feladatok, alapelvek .......................................................8 II.3. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez .................... 12 II.4. Veszprém megyei fogyatékosügyi célterületek ..................................... 13 II.5. A szociális biztonság elérésének lehetősége ........................................ 14 III. Veszprém megye tartós bentlakást nyújtó fogyatékos személyek és pszichiátriai betegeket ellátó szociális intézményei................................ 15 III.1. Helyzetkép ........................................................................................... 15 III.2. Építészeti adottságok, egyéb feltételek biztosítása az intézményekben........ 15 III.3. Tárgyi feltételek.................................................................................... 16 III.4. Személyi feltételek ............................................................................... 16 III.5. Az ellátások tervezése ......................................................................... 17 III.6. Profiltisztítás, gazdaságos működés .................................................... 17 IV. Ajánlás

- a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megvalósítási stratégiáira............... 17