VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail:
[email protected]
Szám: 02/211-9/2014 ELŐTERJESZTÉS
a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. szeptember 25-i ülésére
Tárgy:
Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Program véleményezése
Előadó:
Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Az előterjesztés előkészítését koordinálta: Dr. Imre László, megyei jegyző Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezet, személy: Főépítészi, Területfejlesztési, Területrendezési és Vagyongazdálkodási Iroda Fabacsovics Zoltán, megyei főépítész, irodavezető Arnold György, területfejlesztési referens
Az előterjesztést megtárgyalta: Területfejlesztési, Területrendezési és Gazdasági Bizottság
Tisztelt Közgyűlés! A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (továbbiakban: BKÜ) területi tervezési folyamatának következő lépcsőjeként a Balaton Fejlesztési Tanács (továbbiakban: BFT) 2014. július 4-i ülésén elfogadta a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programjának (Stratégiai program és Operatív program) egyeztetési anyagát és azt véleményezésre megküldte a megyei önkormányzat részére. A területfejlesztésről és a területrendezésről a 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban: Tft.), 11. § meghatározza a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatait, melyek közül egyik a térségi területfejlesztési koncepciók és programok előzetes véleményezése. Előzménynek tekinthető, hogy a 2014. július 10-i ülésén a megyei közgyűlés megtárgyalta a „Balaton Kiemelt Térség Területfejlesztési Koncepció” javaslattételi szakasz véleményezésére vonatkozó előterjesztést, melyről a 34/2014. (VII. 10.) számú MÖK határozatot hozta. A közgyűlési határozatban megfontolásra szánt javaslatot, hogy a Balaton Kiemelt Térség Területfejlesztési Koncepció térjen ki a térség bővíthetőségének, kiterjeszthetőségének lehetőségére (Veszprém Megyei Jogú Város szándéka) ugyan nem fogadta be a BFT, de a kérdés megtárgyalására és érdemi döntés előkészítésére szakmai munkacsoport felállítására tett javaslatot a BFT munkaszervezete. A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programjának (a dokumentum terjedelmi okok miatt az alábbi linkeken Stratégiai program, Operatív program érhető el) véleményezését az elfogadás előtt álló Veszprém Megyei Területfejlesztési Program összevetésével készítettük elő. Stratégiai Program A stratégiai programban megfogalmazott célkitűzések jól átgondoltak, melyek Veszprém Megye Területfejlesztési Programjának Stratégiai Programjában szereplő valamennyi prioritással szinkronban vannak, külön kiemelve a gazdaságfejlesztéssel, mobilitással és természetvédelemmel kapcsolatos illetve a helyi társadalmi közösségek megújítását, a helyi identitástudat erősítését szolgáló törekvéseket. Veszprém Megye Területfejlesztési Programjában az alábbi prioritások szerepelnek: 1. A térségi és a helyi gazdaság fejlesztése, foglalkoztatás bővítése a megye hagyományos foglalkoztató központjaiban illetve vidéki térségeiben 2. A sajátos területi - természeti erőforrás, agroökológiai és turisztikai - potenciálok kiaknázása, fenntartható erőforrás gazdálkodás 3. A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a helyi és térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése 4. A lakosság életminőségének javítása, a diszkrimináció mentesség, valamint a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításával. A helyi közösségek fejlesztése
2
A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja Stratégiai Programban megfogalmazott prioritások: 1. Innovatív Balaton! A balatoni gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének javítása a helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új termékek, szolgáltatások fejlesztése révén. 2. Aktív Balaton! A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként. 3. Balatoni egészség és megújulás! A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által. 4. Balatoni terméket az asztalra! Helyben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése. 5. Megújuló balatoni közösségek! A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság mellett a térségben élő közösségek folyamatos megújulása. 6. Egészséges, tiszta környezet, tiszta Balaton! A táj fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás lehetőség szerinti megőrzése, a környezetszennyezés mérséklése és a környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé szervezése, a települések építészeti színvonalának növelése. 7. Elérhető Balaton! Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében.
Operatív Program Az Operatív Programmal kapcsolatosan jelezni kívánjuk: 1. A dokumentáció 23. oldalán, a közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD fejlesztések) szerepeltetése is megtörténik, Siófok és Keszthely mellett Balatonfüred is megjelenik. Balatonfüred város a vonatkozó CLLD fejlesztési elképzelést a „Balatonfüred város kulturális, közösségi tereinek megújítása” című projektként mutatta be, mely a következő négy, egymással összefüggő elemekből áll: - Városi Helytörténeti Gyűjtemény fejlesztése - Színház és kulturális központ létrehozása - Városi Könyvtár fejlesztése - Közösségi Ház „Civil Házzá” alakítása Ismertetésük szerint, mindezek valós közösségi igényeket kívánnak kielégíteni, egyben a jelenlegi városfejlesztési folyamat szerves folytatását is jelentik. A balatonfüredi CLLD fejlesztés támogatását javasoljuk határozatunkban nevesíteni. Mint ismert, a CLLD fejlesztések a TOP megyei keretein kívüli forrásokból kerülnek támogatásra. 3
2. További javaslatként, megfontolásra ajánljuk a magánszálláshelyek újrapozícionálását: Az elmúlt évtizedekben kiépült, kialakult magánszálláshelyek idegenforgalmi hasznosítása a háttértelepüléseknél, valamint a parti települések vízparttól távolabbi településrészeiken (pl. Balatonfüred város Arács történeti központjában) jelentősen csökkent. Ennek oka lehet részben az is, hogy újabb szálláshelyek jelentek meg, közvetlen vízparti kapcsolattal, illetve jelentősen magasabb színvonalú szolgáltatásokkal. A vendégkör összetétele is változott, igényeiknek általában már kevésbé felelnek meg a magánszálláshelyek lehetőségei. Figyelemmel arra, hogy a magánszálláshelyek épületállományai jelentős gazdasági potenciált képviselnek, hasznosítási lehetőségeikre törekedni kellene a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programjában. Ezzel kapcsolatban javasoljuk a ma már alacsony kihasználtsággal működő magánszálláshelyek „helyzetbe hozását”, pozicionálását szolgáló projektcsomag megalkotását pld. vallási,- zarándok turizmushoz, továbbá a bakancsos turizmushoz kapcsolódóan. Ezen fejlesztések a balatoni háttértelepülések, de a parttól távolabb eső településrészek tekintetében is jó lehetőségek volnának, akár „soft” elemekkel való fellendítésük olyan turisztikai csoportok számára, melyek elsősorban 1-2 napos tartózkodásukkal vannak jelen és viszonylag alacsony komfortfokozatot várnak el. Mivel alapvetően az ezzel kapcsolatos infrastruktúra kiépített, így viszonylag könnyen, alacsony költségekkel megvalósítható fejlesztésekről van szó. A fejlesztés lehetőségét és célját indokolja, hogy a tematikus utak, az egyes turisztikai vonzerők hálózatos felfűzése fontos célkitűzése a 2014-2020-as programozási időszakban. Veszprém Megye Területfejlesztési Programjában az egyházi, - bor, vár-és kastély utak kerültek megjelölésre, amelyek ugyancsak szinergikusan kapcsolódhatnak a javaslathoz.
Tisztelt Közgyűlés! Kérem az előterjesztés megtárgyalását, és az alábbi határozati javaslat elfogadását.
… /2014. (IX. 25.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat megtárgyalta „Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Program véleményezése” című előterjesztést és az alábbiakról határozott:
1. A közgyűlés megállapítja, hogy a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programjának (Stratégiai program és Operatív program) foglaltak összhangban vannak Veszprém Megye Területfejlesztési Programjával.
4
2. A közgyűlés egyetért a Balaton Kiemelt Térség Stratégiai- és Operatív Programjában szereplő fejlesztési törekvésekkel, kiemelten Balatonfüred város, „Balatonfüred város kulturális, közösségi tereinek megújítása” című projektjavaslatának CLLD fejlesztésként történő megvalósításával. 3. A közgyűlés javasolja, hogy a Balaton Kiemelt Térség Operatív Programja biztosítsa a kihasználatlan magánszálláshelyek újra pozícionálását, helyzetbe hozását. 4. A közgyűlés felkéri elnökét, hogy a határozatot küldje meg a Balaton Fejlesztési Tanács részére. Határidő: Felelős:
azonnal. Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke
Veszprém, 2014. szeptember 12.
Lasztovicza Jenő a megyei közgyűlés elnöke
5
Balaton Fejlesztési Tanács
Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja Stratégiai program III. Kötet egyeztetési változat
2014. június
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés, tervezési folyamat .................................................................................................... 3
2.
Célrendszer bemutatása ............................................................................................................. 4
3.
Prioritások leírása......................................................................................................................... 9
4.
A célrendszer koherencia vizsgálata........................................................................................ 40
4.1.
Célok és beavatkozások közti kapcsolat .............................................................................. 40
4.2.
Kapcsolat az Uniós társfinanszírozási programokhoz ....................................................... 41
5.
A program végrehajtás partnerségi és kommunikációs terve ............................................. 42
6.
Monitoring és értékelési terv ................................................................................................... 43
7.
A tervezési folyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása............................................ 43
2
1. Bevezetés, tervezési folyamat A fejlesztési koncepció és kapcsolódó programok elkészítését indokolja, hogy a kormány 2009 októberében fogadta el a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet, melynek tartalma a „területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményei, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályai”. A készülő tervek mindegyikének már meg kell felelni a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet által támasztott tartalmi és partnerségi követelményeknek. Így a Balaton térségében1 az Európai Unió támogatásának felhasználásával készülnek el a jövő tervei 2014. év folyamán: •
a térség hosszú távú fejlesztési koncepciója, mely egyúttal megalapozza a Balaton térség rendezési tervének tartalmát is.
•
a térség középtávú, 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó stratégiai és a részletesebb operatív programja.
A dokumentumok elkészítéséhez a kormány az Államreform OP keretéből biztosít forrást a Balaton Fejlesztési Tanács számára. A fentieken túl a kormány kérésére el kell készíteni egy részletes dokumentumot (Balaton térség operatív programja), mely az operatív programoknak a Balaton térségében megvalósuló fejlesztési tervét és intézményi keretét foglalja össze. Ez a tervdokumentum Magyarországnak az Európai Bizottsággal a 2014–2020-as fejlesztési időszakra kötendő Partnerségi Megállapodása (PM) alapján készül el. Továbbra is fenn áll az a kormányzati szándék, miszerint: a 2014–2020-as időszakban a Balaton térségben tervezett fejlesztések összehangolt, integrált finanszírozását szükséges biztosítani, melyet egyfajta kiemelt programként szükséges kezelni. Szükséges, hogy a kormány határozatban fogadja el a Balaton térség operatív programját, melyben meghatározásra kerül, hogy mely intézkedések valósulnak meg a Balaton Fejlesztési Tanács koordinációjában és mely intézkedéseknél veszik figyelembe az ágazati, illetve a megyei programok végrehajtásánál a Balaton térség fejlesztési szempontjait. Az egyes intézkedéseknél meghatározott Balaton Fejlesztési Tanács koordinációjában megvalósuló – többnyire integrált jellegű - projektekre2 a 2007-13-as programciklusban alkalmazott eljárásrendek közül javasolt a kiemelt projektek eljárásrendjének az alkalmazása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elfogadott kormányhatározat alapján – projekt rövid tartalma és tervezett forráskerete – a releváns operatív programgazdák (IH-k) meghatározzák azokat a támogatási feltételeket, melyekre a Balaton térség benyújtja részletes támogatási javaslatát (projektjét). Ezek a – projekt jellégtől függően konzorciumban is - benyújtott támogatási javaslatok egyszerre többféle megvalósítási eljárást is alkalmazhatnak: •
projektszerű feladatok, aminek lehet infrastrukturális és „soft”, azaz szolgáltatás jellegű része is (pl.: egy szervezési jellegű feladat ellátását, marketing akciók lebonyolítását)
•
a program sajátossága esetén több szereplőknek (pl. vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek) kisebb összegű támogatás odaítélése.
A balatoni fejlesztések kiszámíthatósága és a partnerek számára történő tervezhetőség érdekében egy kiemelt térségi beruházási program vonatkozhat a támogatási ciklus teljes tartalmára (7 évre) közben időközi értékeléssel, felülvizsgálattal megvalósítva, vagy kiemelt projektként 3-4 éves időtartamra.
1
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény szerint létrehozott Balaton Fejlesztési Tanács egy térségi fejlesztési tanács, ami a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén működik. A dokumentumban a kiemelt térségből következően a Balaton térség fogalmat használjuk, mivel az egy általánosabb fejlesztési célra és tartalomra utal ellentétben a korábbi idegenforgalmi tervekből származó „ üdülőkörzeti” megnevezéssel, mely gyakorlatilag a hazai szabályozásban egyedül a Balatonnál maradt meg. 2 A projektek jellemzően a Balaton térség operatív programja egy-egy intézkedésének is megfeleltethetők.
3
A koncepció és program célrendszerében az alábbi újszerűség, vagy jelentősebb hangsúlyok jelentek meg a 2007-13-as tervezési időszakhoz képest a Balaton kiemelt térség stratégiájában: •
az intenzív nyári turisztikai szezon ellensúlyozására a térség gazdaságának fejlesztése erősebben épít a térségbeli és környező tudásbázisokkal való együttműködésre (egyetemek, kutatóintézetek)
•
a turisztikai fejlesztések kapcsán erősebb a hangsúly azon szolgáltatások fejlesztésén, melyek az egészség-tudatossághoz, természetességhez, mozgáshoz kapcsolódnak és lehetőség szerint a frekventált nyári időszakon túl, akár az év túlnyomó részében is kínálnak szolgáltatásokat
•
az egészségipar és kapcsolódó tevékenységek hangsúlyosabban jelennek meg, mivel az egészségtudatosság egyre fontosabb szerepet tölt be az emberek életében, miközben a lakosság elöregedése, az időskorú aktív turisták megjelenése is további szolgáltatásoknak generál keresletet
•
a térség meghatározó tevékenységi köreit (pl. turizmus, közlekedés, környezetvédelem, helyi termék előállítás, értékesítés) befolyásoló szervezetrendszerre vonatkozóan markánsabb a megújítási szándék és a változó keresleti igényekre való rugalmas reagálási képesség javítása.
•
Nulla emissziós régió felé történő elmozdulás, melynek fő letéteményesei az épületek fűtés és hűtés célú energia takarékossága, illetve megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint az elektromos közlekedés elterjesztése, kezdve az villamosvasút közlekedés bővítésétől az elektromos gépjárművek használatának elterjesztéséig
2. Célrendszer bemutatása Balatoni kiemelt térség a jövőben:
Balaton, a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója! A Balaton térség jövőkép az alábbi 4 pillérre épül:
Megújuló képesség Természetesség
Egészség Fenntarthatóság
Fő cél a Balaton térségének dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet. A fő célhoz kapcsolódó átfogó célok a következők: A Balaton térsége egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő társadalmi szemlélet eredményeként
4
•
megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, így a környezetkímélő technológiák alkalmazásának (pl. energiafelhasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára, A munkanélküliség, és ezen belül a tartósan álláskeresők számának csökkentése, az éves foglalkoztatás elősegítése és környezetbarát technológiák alkalmazásának széles körű elterjesztése.
•
vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára, A felsőfokú végzettségű lakosok, a K+F tevékenységet végzők számának növelése.
•
vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítson a térséget felkeresők számára, melynek eredményeként növekedjen a Balaton térségébe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége. A vendégéjszakák számának növelése, különösen a külföldiek által eltöltött éjszakák vonatkozásában, szálláshelyek egész évre vetített kapacitás-kihasználtságának javulása.
•
A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat. A Balaton térségében működő intézményekkel, szolgáltatókkal való elégedettség javulása a helyi lakosok és turisták részéről.
Stratégiai célok A térségi fejlesztésének stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határoztuk meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A balatoni gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének javítása Innovatív Balaton! a helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új termékek, szolgáltatások fejlesztése révén.
Aktív Balaton!
A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként.
Balatoni egészség és megújulás!
A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által.
Balatoni terméket Helyben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésének, az asztalra! feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése. Megújuló balatoni A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság közösségek! mellett a térségben élő közösségek folyamatos megújulása.
5
Egészséges, tiszta környezet, tiszta Balaton!
A táj fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás lehetőség szerinti megőrzése, a környezet szennyezés mérséklése és a környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé szervezése, a települések építészeti színvonalának növelése.
Elérhető Balaton!
Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében.
Horizontális jellegű fejlesztési célok •
Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely során a tervezett beruházások, (pl. ingatlan-, vonalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek védelmére, a vízbázisok védelmére, a levegőszennyezés csökkentésére, a hulladékok keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések során figyelemmel kell lenni a térségi, illetve települési rendezési tervekre, amelyek az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti értékek, adottságok és erőforrások figyelembe vételével befolyásolják az egyes beruházások megvalósítását.
•
Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívül épületek, területek (pl. kiskertek, üres ingatlanok) „újrahasznosítása” a zöld mezős beruházások helyett
•
Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése a nagyobb munkanélküliséggel sújtott területekre
•
Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása, mely során biztosítani kell az információknak a hátrányos társadalmi csoportokhoz való eljutást,
•
Balaton térségen belüli partnerségi együttműködések ösztönzése az érintett szakmai szervezetek, intézmények között, illetve az állami, önkormányzati szerveztek és civil szervezetek közti partnerségben.
•
Mindennapi élet biztonságának javítása a Balaton régióban, amely magában foglalja a szárazföldi és vízi közlekedés biztonsági intézkedések révén a balestek kockázatának mérséklését, illetve vagyon és személyi biztonságjavításhoz kapcsolódó intézkedéseket
Sajátos adottságú területek Az egyes területek a koncepcióban részletesen bemutatásra kerültek •
Térségi alapú gazdaságszervezés A gazdaságszervezés terén javasolt a térségi alapú együttműködések szervezése, hogy a térségbe tartozó vállalkozások közti együttműködés bővüljön, illetve megtalálják közösen az adott térség gazdasági karakterét. Ez a megközelítés a térségi marketing szervezése során, illetve a gazdaságfejlesztési támogatásoknál figyelembe vételre kerül.
•
Kiemelt turisztikai központok és térségeik A kiemelt turisztikai központok, azok a települések, ahol jelentős számú vendégéjszakát töltenek el a Balaton tréségben. Ezek a városok tekinthetők az adott mikrotérség „mágnesének”, meghatározó településének, így a mikrotérségi turisztikai kínálat szervezése kiemelten fontos ezen városok kezdeményezésére, illetve együttműködésével.
•
Vidékies térségek A Balaton térsége összességében egy alacsony népsűrűségű, vidékies térségnek tekinthető, ahol jelentős tere van a vidékfejlesztési célú, így a mezőgazdasági termékek termesztésén és
6
előállításán, illetve a vidéki kisvállalkozások megerősítésén és elsődlegesen a helyi lakosságot kiszolgáló alapszolgáltatások fejlesztésén alapuló programoknak. Ezen fejlesztési célok elsősorban a helyi közösségek (2013 előtt un. Leader közösségek) által kialakított és működtetett programok révén valósulnak meg. A Ledaer közösségeknek kiemelt feladatuk van a vidékfejlesztési források hatékony felhasználásának, így a mezőgazdaságban és helyi termék készítésében, vidéki örökség megőrzésben, illetve a falusi magánszálláshely fejlesztésekben.
7
A következő ábra bemutatja, hogy a kijelölt stratégia célok miként szolgálják az átfogó cél elérését:
Átfogó célok
Megbízható jövedelem-szerzés és javuló életminőség biztosítása a helyi lakosok számára
Megújuló balatoni közösségek!
Stratégiai célok
A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság mellett a térségben élő közösségek folyamatos megújulása
Balatoni egészség és megújulás!
A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által.
Balatoni terméket az asztalra!
Balatonhoz látogatók számának és elégedettségüknek a növelése
Egészséges környezet, tiszta Balaton!
A táj fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás Helyben előállított és megőrzése, a környezet feldolgozott egészséges szennyezés mérséklése és a élelmiszerek termelésének, környezet terhelésének a feldolgozásának és térség fenntartható fejlődését fogyasztásának az ösztönzése biztosító keretek közé szervezése a települések építészeti színvonalának növelése
Aktív Balaton!
A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként.
Innovatív, magas hozzáadott értéket termelő és szolgáltató vállalkozások számának bővítése
Innovatív Balaton!
Elérhető Balaton!
A Balatoni gazdaság jövedelemtermelő és Környezetbarát és a változó foglalkoztatási képességének igényekre rugalmasan reagálni javítása a helyi és kapcsolódó képes, erőforrás hatékony tudásbázisokkal való közlekedési rendszer együttműködés működtetése a Balaton eredményeként az új térségében termékek, szolgáltatások fejlesztése révén
Rugalmasan működő és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató intézmények megléte
Együttműködő Balaton!
Közös érdek vezérelte összehangolt intézményi együttműködés a különféle intézményi szereplők között
8
3. Prioritások leírása 1. Gazdaság-fejlesztés, kutatás-fejlesztés, innováció A Balatoni gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének javítása a helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új termékek, szolgáltatások fejlesztése révén „Innovatív Balaton!” Célok Térségi gazdaságfejlesztési programok megvalósítása a Balaton kiemelt térség 5 meghatározó munkaerőpiaci körzetének (Keszthely-Hévíz-Zalakaros, Tapolca, Balatonfüred, Siófok, Balatonlelle-Balatonboglár-Fonyód, Marcali térsége) gazdaság-fejlesztési koordinálásában és a helyi vállalkozásokkal, gazdaságfejlesztő, innovációs intézményekkel együttműködve •
Fiatalok, felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése
•
Innováció-orientált vállalkozások, illetve kutatás-fejlesztési programok ösztönzése
•
Helyi tudásbázisra, táji adottságokra építő, illetve turizmushoz, ingatlangazdálkodáshoz kapcsolódó u.n. beszállító vállalkozások fejlődésének ösztönzése
Környezetterhelő tevékenységek helyett környezetkímélő technológiák alkalmazásának az elterjesztése és fejlesztése Balaton térségébe történő befektetések ösztönzése Eredményességi kritériumok3 Mutató megnevezése
Bázisérték (2012)
Célérték (2022)
Adatforrás
Szezonális munkanélküliek száma október és április között
csökkenés
NFSZ
Kutatás-fejlesztési ráfordítások éves összege
növekedés
KSH (megyei)
K+F-tényleges létszám, fő
növekedés
KSH (megyei)
Kézművesipari tevékenységet folytató vállalkozások száma
növekedés
KSH/kamarai adatbázis
Turisztikai fő tevékenységet végző vállalkozások (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) árbevétele
0
Térségi marketing tevékenység szolgáltatását igénybe vevő vállalkozások száma
0
programregisztráció/monitoring rendszer 300
programregisztráció/monitoring rendszer
3
A dokumentumban tervezett eredmény indikátorok bázis értékei a társadalmi egyeztetés szakaszában kerülnek meghatározásra.
9
Intézkedések 1.1 Helyi, térségi tudásbázisokhoz kapcsolódó innováció orientált térségi alapon szervezett vállalkozás-fejlesztés A Balaton térség nagy részében - a jelenleg még csak a nyári szezonban meghatározó - turizmus mellett szükséges a foglalkoztatás feltételeit is javítani. A Balaton térségére - hasonlóan Magyarország más vidéki területeire - jellemző a fiatalok és különösen a felsőfokú végzettségűek elvándorlása. Ezen negatív folyamat a fiatal generáció felkarolásával állítható meg, hiszen a fiatalok akkor maradnak egy térségben, településen, ha kiszolgálják az igényeiket, és a megfelelő lehetőségek biztosítottak a számukra mind a foglalkoztatás, mind a kultúra, mind pedig a mindennapi élet egyéb területén. A Balaton által jelenleg nyújtott lehetőségek – főleg a nyári időszakon kívül – alacsony színvonalúak, vagy ami még jellemzőbb, hogy ezek a lehetőségek nem léteznek. Ezen folyamatok kompenzálása érdekében javasolt ösztönözni a helyi gazdasági célú együttműködéseket, ahol a nonprofit, a vállalkozói és kapcsolódó tudományos, oktatási szféra közös részvételével sikerül a jövedelem és foglalkoztatás bővülését is szolgáló programokat megvalósítani. A Balaton térségében olyan gazdaság-fejlesztési program kialakítása a cél, amely hozzájárul ahhoz, hogy • a térség vállalkozásai sikeresen tudjanak önálló termékekkel megjelenni a piacokon, • minél nagyobb számban legyenek képesek egy adott termelési láncban szereplővé válni, és • segítse, támogassa az új vállalkozások megkapaszkodását. A foglalkoztatási lehetőségek bővítésében, fejlesztésében meghatározó szerepet töltenek be a Balaton menti nagyobb városok, illetve agglomerációs körzetek gazdaságszervező tevékenységei, ezért jellemzően ezen központok koordinálásával indokolt a vállalkozási környezetet fejleszteni. A programok során törekedni kell az elsősorban felsőfokú végzettségűeket foglalkoztató vállalkozások innováció-orientált fejlesztésére, illetve a szolgáltató szektor megújítására. A vállalkozások termelő eszköz-állományának és tudásbázisának megújításához támogatás szükséges, mely kapcsán előnyben kell részesíteni azokat a tervezett fejlesztéseket, amelyek építenek a Balaton térségében és közvetlen környezetében működő (Veszprém, Keszthely, Tihanyban működő Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, badacsonyi NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Kaposvár, Székesfehérvár) felsőoktatási intézmények, kutatás-fejlesztési központok által kínált szolgáltatásokra. Ez azért is fontos, mert egy térség versenyképességének meghatározó eleme az innovációs potenciálja. Erős innovációs képességű térségek jobb befektetési környezetet biztosítanak a vállalkozások számára, mert könnyebben tudnak a vállalkozások innovációs együttműködéseket kialakítani, több magas képzettségű fejlesztő jelenik meg a munkaerő piacon, tehát a fejlesztésekhez szükséges szellemi potenciálhoz könnyebb hozzájutni. Az innováció fejlesztése azért is kiemelt terület, mivel az elmúlt 8 évet tekintve, a térségben az átlagosnál alacsonyabb arányban jelen levő kkv-k fő törekvése a talpon maradás, és nem az innovációs tevékenység erősítése volt. Az innováció akadálya a forráshiány mellett a vállalkozások humán erőforrás képzettségének és menedzsment tevékenységének elégtelensége. A vállalkozások innovációs potenciálját az alábbi megoldásokkal lehetne fejleszteni: Iskolában elkezdett tudatformálással, a szakképzés fejlesztésével, duális szakképzés fejlődésével, a gyorsuló technológiai változások nyomon követésével. Tanácsadással, a piaci lehetőségek megismertetésével, tréningek, rendezvények szervezésével, projektek, kutatásfejlesztési projektek indításával vállalkozó résztvevőkkel, adatbázis létrehozásával, együttműködéssel, fejlesztési tervekkel, kísérleti programokkal. A kereskedelmi és iparkamarák működési folyamatainak fejlesztése és összehangolása szükséges annak érdekében, hogy felkészülten tudják segíteni a segítséget igénylő, hozzájuk forduló vállalkozásokat.
10
Nagy múltra tekint vissza Magyarországon és ezen belül a Balaton térségében a hajógyártás, továbbá a hajók, hajójáratok zavartalan működését biztosító, helyben levő javító- és szervizüzemek működése. Mind a gyártás, mind a hajó fenntartás korszerű körülményeinek megteremtése szükséges a térségben. A gyártás tekintetében olyan üzem létrehozása, kialakítása, amely alkalmas kiszolgálni a Balatonra jellemző és napjainkban ismét növekvő piacot jelentő vitorlás gyártást. A fenntartó üzem, esetleg üzemek kialakítása – a munkahelyteremtés, a helyben még rendelkezésre álló szakértelem megőrzése mellett – költséghatékony megoldást is jelent. A tavon közlekedő hajópark karbantartási munkáit, hajózásra történő felkészítését jelenleg nem, vagy csak korlátozottan és korszerűtlen körülmények között végzik a Balaton térségében. A jelentős számú hajó utaztatása távolabbi üzemekbe olyan többlet költségekkel jár, ami a térségben történő javító bázis kialakításával csökkenthető. Fontos, hogy a helyben működő vállalkozások központja is ebben a térségben legyen, ezzel is a Balaton térséggazdasági növekedését erősítve. A gazdaság-fejlesztés során szükséges a kis- és középvállalkozások üzleti környezetét javítani. Ennek részeként fejleszteni kell a működésükhöz szükséges alapvető termelői infrastruktúrát, segíteni kell a szakmai ismeretek elsajátítását, értékesítési együttműködések kialakítását, valamint szükséges információt nyújtani a piaci lehetőségekről, a fejlődési trendekről. Az alapvető termelői infrastruktúra fejlesztése szükséges kiemelten a Balaton térséget érintő M7 autópálya mentén, a nagyobb városokban, agglomerációs központokban, ahol olyan technológiai parkok kerülnek létrehozásra, melyekben számos magán-, és társadalmi célú K+F tevékenység, technológiai fejlesztés, technológia-transzfer, felsőfokú tudományos oktatás, high-tech ipari tevékenységek és szolgáltatások koncentrálódhatnak. További lehetőség a vállalkozások infrastrukturális hátterének támogatására, fejlesztésére a közös szolgáltatásokat, üzleti-, szakmai segítséget nyújtó inkubátorházak létrehozása, illetve a Balaton térség gazdaságát kiszolgáló logisztikai területek barnamezős alapú, tájba illő fejlesztése. A logisztikai központok kialakításánál fontos szempont kell, hogy legyen a fő közlekedési (közúti- és vasúti) útvonalak közelsége, továbbá az, hogy a térségben jelentős számban rendelkezésre álló barnamezős területeken valósuljanak meg. Az üzleti infrastruktúra fejlesztés egyes beavatkozásait összehangoltan szükséges szervezni, annak érdekében, hogy egymást erősítve, a térségben rendszerben működve hosszú távon képesek legyenek az önerőből történő működésre úgy, hogy mindeközben ne alakulhassanak ki párhuzamos és ezért felesleges kapacitások. A modern, hatékonyan működő gazdaság alapfeltétele az információs infrastruktúra megfelelő színvonalú kiépítettsége, a megfelelő informatikai háttér biztosítása, ami nemcsak közszolgáltatások elektronikus ügyintézését teszi lehetővé, hanem hozzájárul többek között a távmunka végzéshez is. Az infokommunikációs technológia a ma ismert leghatékonyabb, legsokoldalúbb, legszélesebb körben használható segédeszköz egyrészt a közszolgáltatások korszerűsítésére, minőségének javítására, másrészt a vállalati és lakossági felhasználók informatikai szolgáltatáson alapuló működéséhez. Ezen terület fejlesztése igazodik a helyi lakosságon belül a fiatalabb generáció igényeihez és szintén hozzájárul a térségben tartásukhoz. Egységes, homogén informatikai infrastruktúra kialakítása a cél, tekintettel arra, hogy egységes rendszert üzemeltetni és fejleszteni is költséghatékonyabb. Annak érdekében, hogy a Balaton régióban lakók mind szélesebb köre élni tudjon a fejlesztés által kínált lehetőségekkel, ezen szolgáltatások minél szélesebb körben történő hozzáférését szükséges biztosítani. A fentiek alapján indokolt fejleszteni a szélessávú informatikai hálózati elérhetőséget a térségben, elsősorban a Balaton parttól távolabbi településeken kifejezetten a távmunka elősegítése érdekében. Az innovatív vállalkozások indításának ösztönzésénél törekedni kell az alacsony nyersanyagigényű, azonban összetett, kiemelt szaktudást igénylő tevékenységek folytatására. Ugyan nem lehetséges a Balaton térségébe környezetkárosító ipari bázisokat, tömegtermelést jelentő ipari, feldolgozó üzemeket telepíteni, azonban megteremthető az ipar és a környezet között az az 11
egyensúly, ami elősegítheti a gazdasági fejlődést előmozdító termelő vállalatok térségbe települését. Ezt a szempontot is figyelembe véve a vállalkozás-fejlesztési program céljait meghatározott területekre koncentrálva lehet hatékonyan megvalósítani. A Balaton térségében ezek a területek lehetnek: informatika, gyógyszeripar, orvosi műszergyártás, az életminőség javításához kapcsolódó eszközök gyártása, illetve a megújuló energiaiparhoz kapcsolódó termelő tevékenységek. Annál is inkább, mert ezeknek az üzemeknek a környezetterhelése alacsony. 1.2 Balatoni kézművesipar fejlesztése A gazdaság fejlesztésénél elsősorban a térség gazdasági hagyományaira, természeti-földrajzi adottságaira érdemes építeni. A táji, kulturális adottságokból kiindulva – már nem túl nagy számban és jelentőséggel - jelen vannak az egyedi értéket, tájegységre jellemző specialitást jelentő termékek előállítására alkalmas mesterségek, a kézműves tevékenységek. Tekintettel arra, hogy jelenleg egy szűk és visszaszorulóban levő vállalkozói rétegről van szó, biztosítani, támogatni szükséges a mesterségek folyamatos utánpótlását, a szakmák elsajátítását, akkreditált képzését. A termékek minőségbiztosítási rendszerének régió szintű kidolgozása, bevezetése és működtetése is elvárás, annak érdekében, hogy a termékek esetében az egységesen magas színvonal biztosítható legyen, illetve egyedi, balatoni értékké emelje azokat. A fejlesztésekhez szükséges lehet a vállalkozások közti, illetve a tervező, fejlesztő intézményekkel való együttműködés ösztönzése, hálózatok létrehozása. Szükséges a helyi profilú vállalkozások – amelyekhez a szaktudás jelen van a térségben – arányának növelése, helyben történő letelepedésük megteremtése. Balaton térségében jó esélyei vannak olyan vállalkozások fejlődésének, melyek a térségbeli tudásbázisokon túl a helyi keresletre építenek (pl. ajándék és dísztárgyak gyártása; szabadidős kellékek, halászati és horgászati eszközök gyártása, illatszerek és gyógyhatású termékek gyártása, fa- és erdei termék feldolgozás, nádfeldolgozás, ingatlankezeléssel kapcsolatos építőipari és szolgáltató tevékenységek). A kézműves termékek előállításához előnyben részesítendőek a helyben termelt, előállított, illetve rendelkezésre álló alapanyagok, amelyek a helyi gazdasági tevékenységet fokozzák, valamint a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve is előnyösek, tekintettel arra, hogy így az ár-érték arány szempontjából kedvezőbben állíthatóak elő termékek és a szállításhoz kapcsolódó költségek csökkenthetőek, az ebből származó környezeti terhelés minimalizálható, a káros anyag kibocsátás jóval kisebb. A helyi alapanyagok alkalmazásával természetes eredetű, egyedi stílusjegyekkel rendelkező termékek állíthatóak elő. Ezen termékek előállítói a térségben alkalmazott védjegy programhoz kapcsolódhatnak, így hasznosítva a hálózat biztosította előnyöket (pl.: megbízható minőség, védjegy program kritériumainak való megfelelés, mások által nem megismételhető termék előállítása, helyi hagyományokat ápoló tevékenység gyakorlása/alkalmazása). A kézművesipar speciális részét képezik a képzőművészek, népművészek és iparművészek, akik tevékenysége a Balatonnál kiemelt fontosságú. Számos művész lakhelye található a térségben és közülük sokan szakmai tevékenységüket is itt végzik. Annak érdekében, hogy a különböző művészeti ágak képviselői minél szélesebb körben végezhessék szakmai tevékenységüket helyben, az általuk készített termékek piacra lépését, illetve elterjedését is szükséges elősegíteni. Mindezek mellett fontos a helyi termékek árusítását megszervezni és fejleszteni, ahol a vásárlók könnyen hozzájuthatnak az árucikkekhez. Az így kialakított, egyértelműen felismerhető, tetszetős környezet több termékcsoport esetében akár hálózattá is szervezhető, ezzel is erősítve a kínált áru egyediségét és helyi eredetét. A térség kézművesiparának fejlesztési igényét alátámasztja, hogy a Balaton térségének három megyéjében – a Kereskedelmi és Iparkamara adatbázisa alapján – 12 kézműves termékek készítésével, vagy annak oktatásával foglalkozó regisztrált vállalkozás/vállalkozó van. Kedvezőbb az arány a megyék népművészeti egyesületeinek taglétszám-adatai alapján, amelyek közel 350 tagot számlálnak, akik
12
között sokféle mesterséget/szakmát gyakorló népi-iparművész van. Összességében azonban elmondható, hogy a kereslet, az igény a minőségi, igényes kézműves termékekre sokkal nagyobb – akár csak a térség fesztiváljainak kézműves termékek eladási adatai alapján – mint amekkora jelenleg a térségben fellelhető, ezen területen tevékenykedő vállalkozások és az általuk készített termékek száma. 1.3 Turisztikai vállalkozások tevékenységének diverzifikációja A szezonalitás visszaszorítása, kiküszöbölése érdekében szükségszerű a turisztikai területen működő vállalkozások által végzett szolgáltatások, tevékenységeik bővítése, ezzel a bevételek növelése és a szolgáltatás-kínálat olyan módon történő kialakítása, hogy az aktív munkavégzés az év minél nagyobb részében folytatható legyen. A térség turisztikai vállalkozásainak jelentős része vendéglátás és szálláshely szolgáltatást nyújt a régióba érkező látogatók, turisták számára. Ezt a szűknek mondható szolgáltatási termékskálát szükséges újabb kínálati elemekkel bővíteni. A nyári időszakot megelőzően, illetve az utána következő időszakban a turisztikai szolgáltatók aktív tevékenysége jelentősen alacsonyabb, ezzel a vállalkozások bevételei is csökkenő tendenciát mutatnak. Ahhoz, hogy a bevételek nyári szezonon kívüli alacsony értékei növelhetőek legyenek, ezen vállalkozások tevékenységi körét bővíteni szükséges olyan elemekkel, amelyek segítségével meghosszabbítható az az időszak, amikor a vállalkozások aktív tevékenységéből bevétel keletkezik. Ez a folyamat egyrészt segíti az éven át történő foglalkoztatás elérését, másrészt hozzájárul a vállalkozások fennmaradásához. A kiegészítő tevékenységek széles skálán mozoghatnak, a szorosan a turisztikai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásoktól, a turisztikához kapcsolódó termékek, kiegészítő eszközök gyártásán át a turisztikai szolgáltatásokhoz csak áttételesen, vagy egyáltalán nem kapcsolódó tevékenységekig. Alapvetően nem a kiegészítő tevékenységek köre kell, hogy meghatározásra kerüljön, hanem az, hogy olyan valós térségi keresletre, szükségletre adjanak megoldást, ami biztosítja bevételeiket. Szükséges olyan szolgáltatások nyújtása, amely segítséget, támogatást kínál a kiegészítő tevékenységet indító vállalkozások számára, az adminisztratív folyamatok kezelésében, munkavállalók képzésének, átképzésének támogatásában, megszervezésében. 1.4 Térségi marketing – befektetések ösztönzése működtetése Balaton térség kommunikációja nem csak a turisták irányába fontos, hanem a befektetők, vállalkozások felé is. A térség számára fontos, hogy ennek érdekében a jövőben megerősödjön, illetve kialakuljon az új vállalkozások letelepedése érdekében – a turizmushoz hasonlóan - a térséget egységben kezelő térségi marketing rendszer a Balaton Fejlesztési Tanács koordinálásában. A fejlesztési koncepcióra építve ki kell dolgozni a térség egészének marketing stratégiáját, programját, ami nem csak a turisztikai célokat, hanem a térség teljes körű kommunikációját, pl. egyéb befektetési lehetőségek, egyedülálló természeti értékek bemutatása kell, hogy szolgálja. A marketing kommunikációhoz kapcsolódóan fontos a térség egyedi arculatának kialakítása, majd – a korszerű kommunikációs eszközök alkalmazásával - a térségi célcsoport orientált promóciója mind belföldi és külföldi szintéren egyaránt. A modern technikai eszközöket (pl. mobil technológiák, interneten közösségi oldalak) is alkalmazó szervezett kommunikációs tevékenység szervezése a turisztikai, gazdaságfejlesztési célok mellett fontos szerepet tölthet be a helyi társadalmi együttműködések szervezésében, helyi lakosok informálásban is. A térségi marketing tevékenységgel szükséges segíteni a nagyobb városokhoz, agglomerációs központhoz kapcsolódóan szervezett térségi gazdaságfejlesztési programok megvalósítását. A térségi marketing során nem csak arculatépítési, illetve egyéb kommunikációs tevékenységekre van szükség, hanem célszerű a vállalkozások, befektetők figyelmét vonzó versenyképes környezet bemutatásával és komplex befektetési ösztönzési csomagok kialakításával felkelteni. A befektetési döntéseket sokszor nemcsak tisztán pénzügyi szempontból, hanem az életminőséget is figyelembe vevő komplex döntési
13
rendszer alapján hozzák meg. A befektetők szempontrendszerét három nagy részegységre lehet tagolni: •
Állami környezet (közigazgatás, adók, fejlesztési támogatások, jogbiztonság, átláthatóság, korrupció)
•
Munkaerő-piaci környezet (költségek, termelékenység, szakképzettség, oktatási rendszer, szakképzett munkaerő rendelkezésre állása)
•
Piaci környezet (beszállítók, fizetési morál, piaci, kereslet/kínálat, infrastruktúra)
Ezek azok a területek, ahol beavatkozási programok, csomagok kialakításával elő lehet segíteni a vállalkozások térségi beáramlását, letelepedését. 1.5 Balatoni egészségipari K+F+I tevékenység Az infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztések hatására az intézmények, szolgáltatók nemcsak a páciensek számára válhatnak vonzóvá. A képzett, idegen nyelvet is beszélő szakember gárda és a kezelt páciensek növekvő száma erőteljes vonzást gyakorol az egészségipari kutató-fejlesztő cégekre is. Az egészségügyet kiszolgáló egészségipari cégek (gyógyszer, műszer, IT stb.) térségi aktivitását és a kapcsolódó bevételek növekedését felgyorsíthatják az olyan fejlesztések, melyek klinikai vizsgálóhelyek létrehozását, kutatási programok elindítását, kutatási együttműködések kialakítását célozzák. Ehhez persze számos szakterület (a vizsgálattal célzott egészségügyi szakterület mellett pl. klinikai farmakológia, intenzív szakellátás, minőségbiztosítás, egészségügyi jog és érdekképviselet, speciális klinikai menedzsment tudásainak) jelenléte és együttműködő hozzájárulása szükséges, ami által az egészségipari kutatás-fejlesztés számára kedvező piaci környezet jön létre. Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre: Mikro-, kis- és középvállalkozások, kutató intézetek, térségben jelen levő felsőoktatási intézmények, oktatási intézmények, kamarák, munkaügyi központok, klaszterek Balaton Fejlesztési Tanács saját felelősségébe tartozó beavatkozások A beavatkozások azon területei tartoznak ebbe a körbe, amelyek tartalmuk alapján speciálisan a térségre jellemzőek, általános ismeretek és szempontok alapján nem vagy csak többlet kapacitások és források bevonásával lenne lehetőség hatékony kezelésükre. •
Balatoni kézművesipar fejlesztése (helyi alapanyagból helyben készült, de nem élelmiszer termékek)
•
Turisztikai vállalkozások tevékenységének diverzifikációja
•
Térségi marketing – befektetések ösztönzése
•
Balatoni egészségipari K+F+I tevékenység
2. Turizmus A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként. – „Aktív Balaton!” Célok •
Turisztikai kapacitások egész éves kihasználtságának javítása.
•
Az egyre szélesebb és magasabb turisztikai költési hajlandóssággal rendelkező lakosság számára fontos egészséges életmódhoz kapcsolódó aktív turisztikai termékek (pl.
14
kerékpározás, természetjárás, vitorlázás, horgászat, fürdőzés) magas szintű infrastrukturális és szolgáltatási rendszerének kialakítása. •
Résjellegű, szűkebb célcsoportot érintő turisztikai termékek fejlesztése (pl. lovaglás, golf, surf, kite, vízisí, barlangászat, stb…).
•
Konferencia turizmus bővítése, kulturális és sport programok összehangolása egész évben és a programok tudatos, kreatív elemekkel történő fejlesztése.
•
Az adott kategóriákban minőségi szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ösztönzése, utóbbiak esetében helyi, „egészséges” termékek felhasználására építve.
•
Helyi turisztikai desztinációs menedzsment rendszerműködtetése mellett egy Balaton térségi szintű, elsősorban marketingkommunikációs, termékkoordinációs és képzési feladatokat ellátó turisztikai szolgáltató szervezet létrehozása és működtetése.
Eredményességi kritériumok4 Mutató megnevezése
Bázisérték (2013)
Célérték (2020)
Adatforrás
Vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyen
növekedés
KSH
Tavaszi és őszi hónapokban eltöltött vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyen
növekedés
KSH
Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyen
növekedés
KSH
Intézkedések Aktív turizmus fejlesztése Elsődlegesen olyan turisztikai szolgáltatások fejlesztése javasolt, melyek hozzájárulnak a Balaton térségében lévő turisztikai kapacitások egész éves, kiemelten tavaszi, őszi időszaki kihasználtságának javításához, azaz nem feltétlenül a nyári balatoni fürdőzéshez kapcsolódnak, de egyúttal remek kiegészítő programot is kínálnak a nyaralások során. A turisztikai szolgáltatásokat nem csak a part menti sávban, hanem lehetőség szerint a parttól távolabbi településeken is fejleszteni kell, kihasználva a természeti, táji adottságokat, illetve az egyedi helyi termék kínálatot. Balaton térségében az egyedi természeti adottságokra építve magasabb minőségi színvonalra kell emelni a lakosság és a turisták növekvő egészségtudatosságára építő aktív turisztikai szolgáltatásokat. A térségben indokolt a helyi értékekre, illetve mozgásra, kihívásokra támaszkodó témapark létesítése, melynek célja, olyan Közép-Európában egyedülálló szórakoztató park létesítése, mely használat komoly bátorságot igényel és a látogatók számára saját korlátaik legyőzését kínálja. 2.1 Kerékpáros turizmus A kerékpáros fejlesztések célja, összhangban az egészségtudatossággal, illetve az aktív mozgást előterébe helyező életmóddal: Minden korosztály számára elérhető kerékpáros paradicsom kialakítása és működetése az év nagy részében. Ennek kapcsán „nyugat-európai” szintű kerékpáros turisztikai szolgáltatásokat kell nyújtani, bővíteni kell a kerékpározás biztonságos útvonalait. A Balaton térségében kerékpározás egyedisége
4
A dokumentumban tervezett eredmény indikátorok bázis értékei a társadalmi egyeztetés szakaszában kerülnek meghatározásra.
15
abban rejlik, hogy belátható távon (legyen egy három napos Balaton kör, vagy csillagtúrák), szép táji és tiszta levegőjű környezetben, minden korosztály számára biztosítható a kerékpározás élménye. Fontos feladat a kerékpáros turizmus infrastrukturális és információs rendszerének magas minőségű megteremetése a Balaton térségében, a part közelében és a parttól távolabbi települések turisztikai potenciáljának kihasználása erősítése érdekében. Fontos feladat a következők megvalósítása: •
Infrastrukturális fejlesztések, illetve kerékpárutak karbantartása: „Balatoni bringakörút” közlekedés biztonságának javítása és a parttól távolabbi települések (pl. Balaton-felvidék, Somogyi –dombság, Sió menti fejlesztésekhez való kapcsolódás, Kis-Balaton térsége) és kiemelten a turisztikai szempontból frekventált területek (pl. borospincék, vendéglátóhelyek, látogató központok, szabadidőparkok, stb) biztonságos elérhetőségének biztosítása.
•
Tájékoztatás javítása: a kerékpárútvonalak alapos és informatív kitáblázása, illetve a térképalapú kerékpárútvonal ajánlások készítése a Balaton teljes térségében profiknak, kedvtelésből sportolóknak, időseknek, családoknak a meglévő értékekre építve
•
Kerékpárosoknak nyújtott szolgáltatások minőségi fejlesztése és egész éves elérhetőségük a helyi vállalkozókra építve (pl. szervizek, kölcsönzők)
•
Kerékpárok szállításának ösztönzése a közösségi közlekedésben (vasúton, vízen), illetve tárolók építésével a különféle közlekedési módok összekapcsolása
A fejlesztéseknek ki kell térniük a parttól távolabbi településekre, sőt javasolt az útvonal-fejlesztéseket összehangolni a szomszédos térségekkel (pl. Sió menti öko- és aktív turisztikai programok, Zala-völgye kerékpárút). 2.2 Természetjárás, gyaloglás A Balaton térségben kiemelt természeti, táji és geológiai értékek találhatók, mely révén a Balatonfelvidék az UNESCO világörökségi cím várományosa, illetve tagja a geoparkok nemzetközi egyesületének. Ezek a természeti vonzerők jó alapot kínálnak a gyalogláshoz, túrázáshoz. Ezért cél minden korosztály számára elérhető gyalogtúra paradicsom kialakítása és működetése egész évben. Ennek érdekében fontos feladat a gyalogtúrázás információs rendszerének kiépítése és az útvonalak karbantartásának biztosítása, illetve új túra célpontok kialakítása •
Gyalogtúra útvonal ajánlások készítése (pl. zarándokútvonalak bevonásával) a Balaton teljes térségében pl. profi túrázóknak, családoknak, időseknek, nordic walking-ozóknak, illetve a gyalogtúra útvonalak alapos kitáblázása
•
Gyalogos turistacélpontok létesítése (pl. kilátók), pihenőhelyek kialakítása erdőkben, ökoturisztikai bázisok létesítése, új szolgáltatási elemekkel való bővítése
•
Gyalogtúra útvonalak karbantartásának megszervezése pl. a közfoglalkoztatottak bevonásával köz- és tranzitfoglalkoztatási programok részeként
A dél-balatoni térségben a Csisztafürdő köré építve javasolt egy természet közeli wellness desztináció építése, ahol a fürdő szolgáltatásai mellett egyszerre kínálják a gyalogos, kerékpáros túrákat, a hagyományos táji ételeket és interaktívan a látogatók bevonásával mutatják be a népi hagyományokat (pl. buzsáki népművészet, fafaragás). 2.3 Vitorlázás fejlesztése A vitorlázás fejlesztése során cél a vitorlázást kedvelők és a vitorlázók számának bővítése a Balatonon, ami különösen fontos feladatot jelent az utánpótlás nevelésben, az infrastruktúra bővítésében, illetve a vitorlázást mind több személlyel való megkedveltetésben. Vitorlázás egyedisége, hogy viszonylag sekély, édes vízi tavon, csodálatos táji környezetben, fejlett időjárás-előrejelző és veszély jelző rendszere révén biztonságosan lehet vitorlázni. A vitorlázás fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális
16
fejlesztések, képzési programok megvalósítása, illetve a vitorlázáshoz kapcsolódó vállalkozások fejlődésének ösztönzése •
Vitorláskikötők, illetve férőhelyek számának bővítése, illetve a meglévők higiéniai szempontú és környezetvédelmi fejlesztése. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat.
•
A vitorlázást oktató és megszerettető programok indításának ösztönzése minden korosztály számára.
•
Vitorlás versenyek szervezése és összehangolása, különösen fontos minél több nemzetközi verseny Balatonra csábítása.
•
Vitorlásépítők, vagy kiegészítő gyártók közti együttműködés ösztönzése, növekedésük segítése szakmai tanácsadással, külső forrásbevonással.
•
Vitorlások magánszemélyeket szállító szolgáltatásaihoz szükséges jogszabályi egyszerűsítések megvalósítása, illetve a mederhasználati díj ellenében elvárt mederkotrási feladatok elvégzésének ösztönzése az állami szervezeteknél.
Javasolt a kapcsolódás a vízi közlekedés feltételeinek javítása révén a Sió-csatorna ökoturisztikai programjához. 2.4 Strandok fejlesztése A strandok sokat fejlődtek az elmúlt években, de ahhoz, hogy megmaradjon a Balaton nyári vonzereje is, illetve a családok komfortos és magas színvonalú kiszolgálása megvalósuljon, további fejlesztések szükségesek. Ennek kapcsán célként kell megfogalmazni a strandok szolgáltatási minőségének javítását és nyitva tartásuk növelésének ösztönzése. Strandok fejlesztésén belül a következő feladatok ellátása hangsúlyos •
infrastrukturális beruházások: strandokon higiénikus fejlesztések, mederkotrások, minőségi zöldfelületi rendszereinek kialakítása és gondozása. A nagyobb települések (lélekszám, illetve üdülőházak és szálláshelyek alapján) strandjain a szezonhosszabbítást elősegítő fejlesztések: medencék, fürdőházak kialakítása és lehetőség szerint megújuló energiaforrással való ellátása. A kisebb települések strandjain kulturális, zenei programoknak helyet adó terek kialakítása.
•
A strandokon gyerekszolgáltatások, illetve szabadidősportok feltételeinek javítása (pl. kreatív megjelenésű vizieszközök beszerzése, kenuzás, kajakozás ösztönzése). A vízi eszközök tárolásának és partra emelésének infrastrukturális feltételeinek a megteremtése.
•
A strandokon működő vendéglátóhelyek higiéniás környezetének, illetve egységes arculati fejlesztésének ösztönzése.
•
A strandok minősítési rendszerének további működtetése és intenzívebb kommunikálása, illetve mobil turisztikai információs pontok létesítése, helyi termékek értékesítési feltételeinek kialakítása.
2.5 Horgászturizmus A horgásztársadalom egyre bővül és annak érdekében, hogy ezen célcsoport megnyerhető legyen a Balaton számára szükséges a minőségi horgászturisztikai szolgáltatások infrastrukturális hátterének megteremtése, horgászok számának növelése. A balatoni horgászás fejlesztésében kulcskérdés a horgászok vízre jutási lehetőségének fejlesztése, parti létesítmények, csónakkölcsönzők létrehozása. A horgászás körülményeinek javítása érdekében javasolt egységes horgászási feltételek és díjszabályok, illetve támogatási rendszer biztosítása a Balaton egészére, ami szükségessé teheti egy egységes balatoni Horgász Szövetség megalakítását. A horgászatot nemcsak a Balatonon, hanem a tó körül lévő kisebb horgásztavakban is javasolt ösztönözni, aminek meg kell jelennie a térségi 17
kommunikációban is. Ennek kapcsán igényként felmerül a Marcali víztározó elsősorban horgászati célú fejlesztése. 2.6 Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése A Balaton térségében is törekedni kell a kulturális program kínálat folyamatos megújításának ösztönzésére, a programok egész éves szervezésére a civil és egyéb szakmai szervezetekkel együttműködésben. A Balaton térségben az UNESCO világörökség várományosi programmal összhangban a kulturális örökségértékek megóvása és fenntartható bemutatása, valamint a kulturális jellegű programok és tevékenységek széleskörű elterjesztése kiemelt feladat. Olyan programokat javasolt megvalósítani a helyi szereplők bevonásával, melyek nemzetközi szinten is láthatóvá teszik e csodás táji környezetben végzett kulturális jellegű tevékenységeket. A Balaton térségben található kulturális örökségértékek turisztikai célú fejlesztésének folytatása is szükséges. Ezen beruházásoknak (pl. helyi Festetics kastély világörökség részévé válása, fenékpusztai történeti emlékhely komplex rehabilitációja, Tihanyi Apátság, kastélyok, várak) az örökségvédelmi célon túl hozzá kell járulniuk a turista forgalom növeléséhez, illetve a Balaton térség kulturális célú programjainak nemzetközi szintű megjelenítéséhez. A Balaton térségben törekedni kell a jövőben a konferenciák szervezésének további bővítésére, illetve az ehhez szükséges rendezvény infrastrukturális fejlesztések megvalósítására azokon a településeken, ahol a településen vagy a környékén megfelelő minőségű és számú szállásférőhely található (pl. Balatonfüred, Siófok, Keszthely-Hévíz). Ezen események nagyban hozzájárulhatnak a szálláshelyek egész éves kihasználtságának javításához. A kulturális turisztikai kínálat folyamatos szinten tartása, illetve vonzóvá tétele érdekében javasolt •
Interaktív, modern kiállítások működtetése a meglévő és új, kreatív helyszínen lévő kiállítóhelyeken
•
Kulturális rendezvények, programok támogatása, illetve a szükséges rendezvényinfrastruktúra fejlesztése
•
Civil szervezetek bevonása a programok szervezésében, illetve a kulturális kínálat kialakításába.
2.7 Turisztikai menedzsment rendszer és marketing fejlesztése A turizmusból származó bevételek növekedésének, illetve a kapacitások ésszerűbb felhasználásának igénye megköveteli a Balaton térség tudatos és lehetőség szerint koordinált marketingjét. Célként kell kitűzni a Balaton térség hatékonyabb, intenzívebb és egységes turisztikai kommunikációját, a Balaton térség egész éves kínálatának, termékeinek fejlesztését és kommunikálását és több személy elérését. A helyi együttműködésekben szerveződött térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezeteknek magas színvonalon kell ellátni a helyi turisztikai információk áramoltatását, egyedi szolgáltatási csomagok és programok kialakítását. Nagytérségi, regionális szinten a Balaton Fejlesztési Tanács térségmarketing tevékenységéhez kapcsolódóan intenzíven kell kommunikálni a Balaton térség nyújtotta egész éves turisztikai élményeket a belföldi lakosság és a külföldi célcsoportok irányába egyaránt, valamint a szolgáltatási színvonal javításához szükséges munkaerő (pl. magánszállásadók) képzésének szak- és továbbképzésének a szervezését. A Balaton térségi szintű turisztikai kommunikációs rendszerébe javasolt Veszprémet, illetve a Bakony egyes turisztikai vonzerejét, valamint a közeli megye jogú városok kiemelt turisztikai kínálatát (pl. zalaegerszegi élményfürdő és csúszdapark, kaposvári kamarazenei fesztivál) is belefoglalni, mint a Balaton térséghez legközelebb eső, komolyabb turisztikai vonzerőkkel is rendelkező nagyvárost.
18
2.8 Szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése - elsődlegesen minőség színvonalának javítása Az attrakciók mellett szükséges a szálláshelyek és a vendéglátás minőségi színvonalának emelése, ami a szolgáltatók együttműködésével, megújulásra való nyitottságával, illetve promóciós előnyt is jelentő speciális balatoni védjegy szolgáltatás alkalmazásával is ösztönözhető. A gasztronómia kapcsán ösztönözni kell a helyi termék kínálatot, az egészségtudatos, biogazdaságokból származó élelmiszerek fogyasztását, illetve a balatoni különlegességek, mint például a bor minőségének garanciáját és kínálatát. A nagyobb szálláshelyeken törekedni kell a térségi együttműködéssel kialakított egészségmegőrzési programok kínálatára, valamint az egész évben elérhető wellness szolgáltatások létrehozására. Ösztönözni kell egyes, a kategóriájában jelenleg alacsony színvonalú szolgáltatást nyújtó vagy üres szálláshelyek megújulását, illeszkedve a piaci keresleti igényekhez. A minősített, támogatott turisztikai szolgáltatók felé elvárás, hogy egyrészről rugalmasan reagáljanak az igényekre, míg másrészről biztosítsák szolgáltatásaik egész éves elérhetőségét. A turisztikai célú fejlesztések kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani a családok, kisgyermekek igényeire, mely kapcsán célzott szolgáltatásokat kell létrehozni (pl. játékparkok létesítése), illetve az alapvető szolgáltatások nyújtásánál a célcsoport igényeit is javasolt figyelembe venni (Pl. akadálymentesítés, családi szobák, játszósarkok, kölcsönözhető kerékpárok gyereküléssel stb…)
Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre: önkormányzatok, egyesületek, sportszolgáltatást végző vállalkozások, magyar állam vonatkozó szervezetei, egyházak, szállásszolgáltatást nyújtó vállalkozások, szervezetek, Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft, a Balaton Regionális TDM Egyesület, helyi TDM szervezetek, Magyar Turizmus Zrt és a Balatoni Marketing Igazgatóság, Balaton Fejlesztési Tanács saját felelősségébe tartozó beavatkozások •
Aktív turisztikai szolgáltatások •
Kerékpáros turizmus
•
Természetjárás, túrázás, gyaloglás
•
Vitorlázás fejlesztése
•
Strandok fejlesztése
•
Horgászturizmus
•
Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése
•
Turisztikai menedzsment rendszer és marketing fejlesztése
•
Szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése - elsődlegesen minőség színvonalának javítása
3. Egészségipar A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által. -„Balatoni egészség és megújulás!” Célok A térségben lakók és a turisták számára európai színvonalú, lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások biztosítása az egészségügyi járóbeteg (alap és szak) ellátások fejlesztésével. Az időskori szolgáltatások és ellátások magas minőségű és változatos kínálatának kialakítása a Balaton térségében, aminek eredményként növekszik a szolgáltatásokat vásárló időskorú
19
letelepedők száma, az itt élő idős lakosság életminősége és növekszik a szolgáltatások, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó egész éves munkahelyek száma. A rehabilitációs szolgáltatások széles körben, komplex módon történő fejlesztése eredményeként az ország és Európa rehabilitációs központjává váljon a térség, és a rehabilitációból, valamint a kapcsolódó értékesített szolgáltatásokból jelentősen növekedjenek a térség bevételei. A Balaton térség egészségturisztikai bevételeinek növelése – az egészségügyi szolgáltatások palettájának bővítésével és elérhetőségének javításával, a wellness és egészségturisztikai szolgáltatókkal együttműködésben.
Eredményességi kritériumok5 Mutató megnevezése
Bázisérték (2013)
Egészségiparban dolgozók száma (fő)
Célérték (2020) növekedés
Adatforrás KSH
Egészségturisztikai bevételek (HUF)
növekedés
KSH
Egészségügy és időskori szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db)
növekedés
KSH
Intézkedések 3.1 Lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások fejlesztése A lakosság megtartásához, az újonnan letelepedő és az idelátogató turisták számának növeléséhez egyaránt alapfeltétel, hogy európai színvonalú járóbeteg egészségügyi szolgáltatások legyenek elérhetők a településeken, illetve azok közelségében. A szolgáltatások fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani az idényenként jelentősen változó igényekre, amely a páciensek számában, a kezelendő jellemző betegségekben is utolérhető. A nyári szezonban a BKÜ településein élők száma akár a többszörösére növekszik az állandó lakosok számához viszonyítva. Az egészségügyi szolgáltatóknak a nyaralással együtt járó jellegzetes egészségügyi problémákat és baleseteket kell nagy számban kezelni. A nyaralási szezonon kívül a falvak, különösen a háttértelepülések lakóinak száma, nyaralók híján pedig a szolgáltatók és a szolgáltatások száma is meredeken visszaesik. A járóbeteg (elsődlegesen a gyermekeket és az időseket célzó) ellátások igénybevétele akár komoly nehézségeket okoz a települések állandó lakossága számára. A fejlesztésekkel javítani kell a szolgáltatások elérhetőségét és minőségét, a turisztikai idényen kívüli időszakban és a balatoni háttértelepüléseken is. A tervezett fejlesztéseknek az igénybevevők elvárásaihoz való rugalmas alkalmazkodás mellett reagálni kell a fenntarthatósági elvárásokra is. Az egészségügyi alapellátási és szakellátási szolgáltatások fejlesztése körében tervezett intézkedések: Szolgáltatások szakmai, tartalmi fejlesztése •
Kistérségi szintű alapellátási, szolgáltatásszervezési modellek kialakítása és megvalósítása, praxisközösségek létrehozása;
•
Mozgó szakorvosi szolgálat (MSZSZ) fejlesztése;
•
Házi betegápolás kapacitásainak fejlesztése;
5
A dokumentumban tervezett eredmény indikátorok bázis értékei a társadalmi egyeztetés szakaszában kerülnek meghatározásra.
20
•
Szociális és egészségügyi alapellátások hatékony együttműködését biztosító rendszer- és szervezetfejlesztések, kistérségi integrált intézmények kialakítása;
•
Betegségmegelőzést, egészségfejlesztést, szűrést célzó lakossági szolgáltatások kiterjesztése az egészségfejlesztési irodákkal való együttműködésben;
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése •
Alapellátási (háziorvosi, gyermekorvosi, gyermekfogászati, védőnői) infrastruktúra együttműködésekre való alkalmassága és minőségének emelése céljából elsődlegesen a meglévő épületek fejlesztése, szűréshez és diagnosztikához szükséges, valamint IT eszközök beszerzése, a szolgáltatásszervezési feladatok hátterének kialakítása.
•
Mozgó szakorvosi szolgálatok működési feltételeinek megteremtése – vizsgálóhelységek kialakítása és felszerelése, lokális beavatkozások eszközeinek beszerzése, IT háttér kialakítása.
•
Az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos információ hozzáférhetőségének javítása: szolgáltatási adatbázis kialakítása és működtetése, többnyelvű honlap fejlesztése, települések központjában szolgáltatási pultok és IT információs pontok elhelyezése, szálláshelyek tájékoztatása;
•
Az egészségügyi szolgáltatást igénylők és az ellátók, szolgáltatók közötti kapcsolat, kommunikáció fejlesztése – elektronikus tanácsadás, 24 órás telefonos segítségnyújtás;
•
Házi betegápolás eszközeinek fejlesztése;
•
Egész évben egészségügyi (szakorvosi, kiegészítő és alternatív) szolgáltatást nyújtó vállalkozások működési feltételeinek kialakítása: infrastrukturális háttér fejlesztése és eszközök beszerzése.
3.2 Az időskori ellátások és szolgáltatások fejlesztése A hazai és nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan a térségben is növekszik a lakosság átlagos életkora, az időskorú lakosság száma és aránya. A térségben tapasztalt demográfiai változások kialakulásában emellett szerepet játszik a fiatal, munkaképes korú lakosság térségből való elvándorlása, valamint az idős embereknek a vonzó épített és természetes környezet miatti, növekvő mértékű betelepülése is. A Balaton térségében újonnan letelepedők (magyarok és külföldiek) jelentős része rendelkezik valamilyen, régebb óta tulajdonolt vagy akár a letelepedéshez kapcsolódóan vásárolt lakáscélú ingatlannal is. A beavatkozás során új szolgáltatások kialakítása, a meglévő a szolgáltatások tartalmának és a kapcsolódó háttér infrastruktúrának a fejlesztése egyaránt szükséges. Az egyes intézkedésekben körvonalazott fejlesztések megvalósítói között önkormányzatok és intézményeik, egyházak, non-profit szervezetek és piaci szolgáltatók (pl. gyógytorna, masszázs, házvezetés, kertgondozás, kulturális, kozmetikai-szépészeti szolgáltatásokat) egyaránt jelen vannak. Együttesen képesek lesznek a térség idősödő lakosságának változatos és egyre növekvő színvonalú igényei kiszolgálására. A beavatkozás eredményeként a térség időskori szolgáltatások piacán működő szolgáltatók megerősödnek, új munkahelyek és új vállalkozások jönnek létre. Ezáltal az egész lakosság életminősége javul, ami további letelepedőket is vonz a régióba.
•
A szociális és egészségügyi alapellátások rendszerének fejlesztése, integrációja a térség településein.
•
Életkora és/vagy egészségi állapota miatt hátrányos helyzetű, speciális igényű lakosság számára az önálló életvitelhez szükséges, hiányzó ellátások, szolgáltatások biztosítása önkormányzati vagy non-profit szervezeteken keresztül.
21
•
Az időskorú lakosság igényeit kiszolgáló, egészségi állapotának megtartását illetve javítását célzó, egész évben elérhető, megvásárolható szolgáltatások biztosítása az otthonukban élő idős emberek számára interaktív kommunikációs szolgáltatás kialakításával az önálló életvitel támogatásával; az életkori sajátosságoknak és igényeknek megfelelő szolgáltatási paletta kialakításával és nyújtásával (pl. kiegészítő és alternatív egészségügyi szolgáltatások, életvitelt segítő szolgáltatások, mint a házkörüli munkák elvégzése, asszisztált bevásárlás, asszisztált közlekedés stb.).
•
Önálló életvitelt biztosító asszisztált és a tartós gondozást nyújtó (bentlakásos) intézmények kialakítása:
•
Az időskorú szolgáltatások kiajánlását segítő, eladását támogató, közvetítő rendszer kialakítása.
•
Az időkorúaknak szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára üzleti támogató rendszer kialakítása.
3.3 Rehabilitációs szakellátások és szolgáltatások fejlesztése A Balaton térségében országos és nemzetközi mértékkel nézve is nagy sűrűséggel vannak jelen rehabilitációs intézmények. Bár a rehabilitációs intézmények létrejötte a múltban gyakran a helyi természeti adottságok, a térségben főként a gyógyvizek kihasználásához kapcsolódott, mára a rehabilitációval, mint gyógyászati tevékenységgel kapcsolatban felhalmozott és a térségben rendelkezésre álló humán kapacitások jelentős vonzerőt gyakorolhatnak a gyógyulni vágyó páciensekre szerte a világon. A rehabilitációs szolgáltatások komplex módon történő fejlesztésével a Balaton térség az ország és Európa egyik rehabilitációs központjává, speciális egészségturisztikai központjává válhat. A térségben dolgozó egészségügyi szakemberek által a rehabilitációs eljárások során használt, tudományos bizonyítékokkal alátámasztott gyógymódok jelentik a garanciát a sikeres kezelésre, a gyógyulásra. Ezek mellett a természeti környezet és a gyógyvizek olyan hozzáadott értéket képviselnek, melyek egészségre gyakorolt pozitív hatását évszázadok óta tapasztalják, és dicsérik a gyógyulni vágyó, emiatt ide utazó páciensek. A beavatkozás fő tengelyét legnagyobb eséllyel Zalakaros - Hévíz – Tapolca – Balatonfüred képezheti. A jelenleg főként mozgásszervi, szív-érrendszeri és légzőszervi betegek rehabilitációját célzó terápiák mellett jelentős érdeklődésre számíthat a térség új rehabilitációs szakterületek megtelepítése esetén, pl. sportsérülések gyógyítására, fogyatékossággal élők, szellemi és mozgássérültek fejlesztésére. A beavatkozás keretében olyan fejlesztések megvalósítására kerül sor, melynek eredményeként jelentősen megnő a BKÜ-be gyógyulási céllal érkező, gyógyászati és rehabilitációs szolgáltatásokat vásárlók száma. Az intézkedések konkrét célja, hogy a térség városaiban, meglévő és új szolgáltatási helyszíneken vonzó szolgáltatási környezet alakuljon ki. A szolgáltatók széles körének bevonásával biztosítható, hogy minden rehabilitációs ellátási helyszínen, városban az egészségmegőrzéstől a rekreációig kiegészítő egészségügyi, egészségturisztikai szolgáltatások teljes köre elérhető legyen. A Balaton térségébe érkező gyógyulni vágyók egyéni terápiás tervében így pl. a mozgásszervi rehabilitáció mellett szépészeti-kozmetológiai-bőrgyógyászati kezelések, fogászati beavatkozások, szemészeti, belgyógyászati stb. szolgáltatások egyaránt megjelenhetnek, igénybe vehetők lesznek. Az összehangolt fejlesztések eredményeként a rehabilitációs tevékenységnek, az értékesített egészségügyi, rekreációs és wellness szolgáltatásoknak, valamint a fellendülő egészségipari K+F+I tevékenységnek köszönhetően már 10 éven belül számottevően növekszik a térségben a munkahelyek száma és a gazdaság bevételei.
22
3.4 Az egészségturizmus fejlesztése Az elmúlt évtizedek során, párhuzamosan a várható élettartam növekedésével, a fejlett országokban mindenütt tapasztalható volt az egészség fokozatos felértékelődése. A jóléti társadalmakban ehhez az életmód és egészségturizmus előretörése kapcsolódott. A térség egészségiparában a szakmai együttműködéseknek túl kell lépnie a magyar egészségügy keretein annak érdekében, hogy a létrehozott új kapacitások és szolgáltatások elérjék a lehetséges szolgáltatás vásárlókat a világ számos pontján. Ki kell használni a kapcsolódási lehetőséget a térség hagyományosan erős turisztikai ágazatához. A termálvíz, a művészetterápia és a lovas terápia nem csak a beteg emberek rehabilitációjában, kezelésében alkalmazhatók sikerrel, de igen fontosak az egészség megőrzése és fejlesztése érdekében, és emellett rendkívül népszerű wellness aktivitások is. Ráadásul a Balaton térsége nem csak optimális hátteret tud szolgáltatni mindehhez, hanem megtaláljuk valamennyi hagyományát is a térségben (Lovasterápia és hippológia tanszék a Kaposvári Egyetemen; művészeti iskolák Zalában, Köveskálon, Balatonszepezden; termálvizes fürdők Igalon, Marcaliban, Zalakaroson, Hévízen). A testi-lelki harmónia és egészség elérésére való törekvések között egyre népszerűbbek a természetgyógyászati beavatkozások, kezelések, melyek egészségügyi ellátás részeként és wellness környezetben egyaránt keresettek lehetnek, és tovább szélesíthetik az elérhető szolgáltatások körét (pl. testkontroll tanfolyamok, fogyókúrák szervezése önállóan vagy orvosi wellness részeként). A sikeres piaci fellépés megalapozása érdekében megelőzően szükséges az egészségügyi szolgáltatások iránti igény felmérése, egészségturisztikai szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és a nemzetközi színtéren egységes, térségi marketing megvalósítása. Az egészségturisztikai szolgáltatások fejlesztése során kiemelten fontos a piaci szereplők felkutatása, bevonása és együttműködésük koordinálása számos területen, az infrastruktúrafejlesztések (pl. egyedi, exkluzív élményfürdők) megvalósításától az szolgáltatások komplexitásának és elérhetőségének biztosításáig. Az összehangolt fejlesztések eredményeként az értékesített egészségügyi, rekreációs és wellness szolgáltatásoknak köszönhetően számottevően növekszik a térséget egészségturisztikai céllal felkeresők száma, a turisták kiszolgálását biztosító munkavállalók és munkahelyek száma, valamint a gazdaság bevételei. Az intézkedések a turisták számára vonzó környezeti feltételek kialakítását, piacképes szolgáltatások kialakítását és a szolgáltatások nemzetközi vevőközönséghez való sikeres eljuttatását célozzák, melynek része: •
az egészségturisztikai szolgáltatások iránti nemzetközi igény feltárása;
•
piacképes egészségturisztikai szolgáltatási csomagok kialakítása;
•
nemzetközi szinten közös, tudatos marketing tevékenység folytatása;
•
az egészségturisztikai szolgáltatások hazai és nemzetközi közvetítése, eladása térségi rendszerének kialakítása.
Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre: Szociális és egészségügyi ellátást szervező kistérségi társulások, önkormányzatok, egyházak, alapítványok, szociális és egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások, rehabilitációs intézmények fenntartói, egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások, turisztikai szolgáltatók és beruházók, BFT, Balaton Integrációs Kft. Balaton Fejlesztési Tanács saját felelősségébe tartozó beavatkozások •
Az időskori szolgáltatások és ellátások fejlesztése
•
Az egészségturizmus fejlesztése
•
Rehabilitációs szakellátások és szolgáltatások fejlesztése
•
Egészségturizmus fejlesztése 23
4. Mezőgazdaság, helyi termékek Helyben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése – „Balatoni terméket az asztalra!” Célok Balaton térségében zöldség-gyümölcs termesztés és állattenyésztés valamint kapcsolódó feldolgozás ösztönzése és helyi piacokon, szolgáltatóknak való értékesítése. Előnyben kell részesíteni a biotermékeket és a táji jellegű termékek termelését, valamint az extenzív állattenyésztést. Szőlőtermesztés és bortermelés presztízsének javítása minőség-fejlesztéssel és hatékonyabb marketing tevékenységgel, a térségbeli értékesítés ösztönzése. Balatoni halgazdálkodás feltételrendszerének javítása. Eredményességi kritériumok6 Mutató megnevezése
Bázisérték (2013)
Célérték (2022) növekedés
KSH adatbázis
Balatoni minősítési rendszerbe tartozó helyi termék előállítók, értékesítők árbevétele, vagy foglalkoztatotti létszáma
növekedés
Helyi adatbázis
Helyi piacokon helyi terméket áruló termelők száma
bővülés
Helyi adatbázis
Zöldség-gyümölcs ágazatban foglalkoztatottak száma
Adatforrás
Intézkedések 4.1 Mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönzése Balaton térségében, de területenként eltérő specifikumokkal hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek. A térségnek viszonylag kedvező adottságai vannak a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre illetve állattenyésztésre. Szükséges a térség és a parttól távolabbi településeken a mezőgazdasági adottságok magasabb szintű hasznosítása, termékek értékesítésének ösztönzése, különös tekintettel a helyi piacokra való szállításra. Ennek érdekében javasolt ösztönözni és támogatni a zöldség- és gyümölcstermesztés és az állatállomány bővítését, valamint a termékek helyi feldolgozottságát. A támogatásoknál előnyben kell részesíteni a biotermékeket és a táji jellegű termékek termelését, valamint az extenzív állattenyésztést. Javasolt szervezéssel segíteni a termékek eljuttatását a fogyasztókhoz (pl. virtuális balatoni nagybani piac szervezésével), illetve a termékek tárolását igény szerint megoldani (pl. hűtőházak építése). A tervezett beruházásokkal kapcsolódni lehet a Rövid Ellátási Lánc programhoz is. Ösztönözni kell a Leader csoportokon belül a termelői és feldolgozói együttműködéseket, hogy egyrészről rendszeresen és megbízhatóan biztosítani lehessen a szállodáknak az igényelt áru mennyiséget, illetve a feldolgozói kapacitás megosztásra kerüljön az érintettek között. Mindezek mellett törekedni kell arra, hogy a termékek egyedi, táji arculata is megmaradjon. A tevékenységek fejlesztéséhez, illetve minőségi
6
A dokumentumban tervezett eredmény indikátorok bázis értékei a társadalmi egyeztetés szakaszában kerülnek meghatározásra.
24
javítása érdekében fontos, hogy az érintett ágazatokban évente, a munka és értékesítési holtszezonban továbbképzések valósuljanak meg. A termőfölddel való gazdálkodás érzékeny kérdés a Balaton térségében. Szükséges a szántó területeken extenzív, talajvédő gazdálkodás alkalmazása és az erózió elleni védelem, szükséges kiváló minőségű szőlőterületek fejlesztése, komplex meliorációja, ösztönözni kell a folyamatos erdőborítást biztosító, természet-közeli erdőgazdálkodás. A mezőgazdasági tevékenységekhez elengedhetetlen a meglévő öntözőrendszerek felújítása, új rendszerek létesítésének támogatása, illetve többcélú tározók létesítése. A melegházi zöldség és gyümölcstermesztésnél törekendi kell a használt termál és gyógyvizek újrahasznosítására. A mezőgazdasági tevékenységek részben hozzájárulnak a Balaton térségben, különösen a parttól távolabbi településeken a foglalkoztatási problémák enyhítéséhez. 4.2 Mezőgazdasági termék helyi feldolgozás, minőségi élelmiszerfogyasztás, vendéglátás és helyi termék értékesítés ösztönzése A térség egyedisége, illetve a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének javítása érdekében célként kell kitűzni a helyben megtermelt minőségi élelmiszerek feldolgozásának, értékesítésének ösztönzése és a balatoni vendéglátás minőségének javítását. A helyi termékek, élelmiszerek sok esetben egy térség karakterét is meghatározzák, illetve fontos „nagykövetei”, valamint „marketing eszközei” lehetnek egy területnek. Egyre nagyobb igény a lakosság részéről az élelmiszerek származási helyének nyomon követése iránt, miközben a turisták számára kifejezett cél, hogy egy térségnek ne csak a természeti és kulturális értékeit ismerjék meg, hanem a helyi gasztronómiai specialitásokkal is találkozzanak, miközben az elfogyasztott ételek minősége alapvetően határozza meg a vendégek jóérzését és bizalmát. Továbbá fontos, hogy a mezőgazdasági termékek lehetőség szerint helyben feldolgozására kerüljenek, növelve a hozzáadott értéket és az élelmiszerfogyasztáshoz kapcsolódóan egy térségi imázs képzés részévé váljanak. Ennek érdekében szükséges az alábbiak megvalósítása
•
Helyi termékek feldolgozása és ahhoz kapcsolódó infrastrukturális, eszköz beruházások az alábbi termékekhez kapcsolódóan pl.: gyümölcsök, zöldségek helyi termékké való feldolgozása; szőlészet és borászat; gyógy- és fűszernövények termesztése valamint feldolgozása. A támogatások során törekedni kell az innováció ösztönzésére, új termékek előállításra, illetve elsősorban a feldolgozott mezőgazdasági termékek megfelelő márkázásra, piaci pozicionálására, értékesítési csatornáinak tervezésére. Ezen szempontokat a térségben működő egységes tanácsadási rendszer működtetése révén szükséges megvalósítani.
•
Balatoni mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek (helyi alapanyag és feldolgozás), illetve vendéglátóhelyek minőségbiztosítása (élelmiszer-biztonsága) és a kapcsolódó védjegy program működtetése, valamint a védjegy alapján az értékesítési előnyt szolgáló kommunikációs akciók megvalósítása. Az élelmiszer alapú Balatoni helyi termék védjegy rendszer működtetése szakmai szervezetekkel együttműködve az Éltető Balatonfelvidékért Egyesület által bevezetett rendszer kiterjesztése a Balaton térsége egészére.
•
helyi értékesítés szervezése: helyi piacok kialakításának támogatása, helyi (mobil) értékesítési pontok működtetése, illetve helyi termékeknek az előállítás helyén történő kínálatának és értékesítésének ösztönzése: pl. borházak fejlesztése, gazdaudvar, falusi vendégasztal létesítése, bemutató gazdaságok létesítése, fejlesztése.
4.3 Szőlészet és borászat fejlesztése A Balatoni borrégió Magyarország hét borrégiójának egyike. A régiót hat borvidék alkotja: a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, Balatonfüred–Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai. Borvidékei a Balaton körül sorakoznak, ezek a területek a 19. században egységes borvidéket képeztek. Balaton térség egyik egyedi márkája a történelmi borvidékeken megtermelt szőlő és előállított bor,
25
mely kapcsán törekedni kell az eredetiség és a minőség védelmére, ami mindenféleképpen hozzájárul a balatoni bor presztízsének az emeléséhez. A fejlesztések során építeni kell a meglévő kezdeményezésekre, a történelmi borvidékek programjaira és kínálatára, a borutak szervezése, illetve Balatoni Kör céljaira. A Balaton bor értékesítését nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is elő kell segíteni. Az alábbi tevékenységek megvalósítása javasolt •
Érdekvédelmi tevékenység a helyi borok, ételek és alapanyagok előtérbe állításával, az adminisztratív megosztottság csökkentése, tevékenységek összehangolása.
•
Balatoni bor tudatosan egységes arculatának építése, egységes logóval.
•
Rendezvények szervezése a balatoni bor reklámozására.
•
Helyi termelőknél, borosgazdáknál lévő helyben történő borfogyasztás infrastrukturális feltételeinek javítása (pl. vendéglátás fejlesztése, higiénia beruházások, elérhetőséget javító útfejlesztések).
4.4 Halgazdálkodás fejlesztése Balaton egyik speciális terméke a helyben halászott hal, mely kapcsán – a környezeti fenntarthatóság és az országon belüli sajátos szervezeti viszonyok szempontjait figyelembe véve - javítani kell a balatoni halgazdálkodás feltételrendszerét, a Balaton menti halastavakkal való együttműködésre és ösztönözni kell a halfogyasztást nemcsak a Balaton térségében, hanem országos szinten is. A Balaton térségében napjainkban probléma, hogy a balatoni halászat megszűntetésével vendéglátóhelyen szinte lehetetlen Balatonba fogott halhoz jutni az adminisztratív, értékesítési és mennyiségi problémák miatt. Amennyiben hosszú távon a Balaton a horgászoké marad, akkor tartósan be kell rendezkedni a helyi őshonos halaknak a környező halastavakban való tenyésztésére, illetve a helyi fogyasztásban való felhasználására. A halászat kapcsán fő cél a fenntarthatósági és horgászati szempontokat szem előtt tartó halászati tevékenység versenyképességének javítása, fenntartható környezethez való illesztése és a halfogyasztás, helyben történő értékesítés ösztönzése Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre: Gazdálkodók, élelmiszer előállító vállalkozások, kézműves vállalkozók, helyi terméket előállító vállalkozások, egyéni vállalkozók, piacot szervező egyesületek, önkormányzatok, Helyi Leader Egyesületek Balatoni borászok, érdekvédelmi szervezetek halászati ágazatban tevékenykedő gazdasági társaságok, balatoni Leader csoportok Balaton Fejlesztési Tanács saját felelősségébe tartozó beavatkozások •
Mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönzése
•
Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása és minőségi élelmiszerfogyasztás, vendéglátás és helyi termék értékesítés ösztönzése
•
Szőlészet és borászat fejlesztése
5. Társadalmi megújulás A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság mellett a térségben élő közösségek folyamatos megújulása - „Megújuló balatoni közösségek!” Célok Balatoni közösségek megújulása érdekében egészséges, környezettudatos életmód folytatását ösztönző és közösségfejlesztő programok szervezése
26
Közösségfejlesztő programok a térség elhanyagolt, többnyire idősek által tulajdonolt ingatlanjainak, üdülőinek a felújítására és hasznosítására Balaton térségben élők és üdülők biztonság-érzetének megőrzése érdekében elsősorban közösségi alapon szervezett közbiztonsági programok megvalósítása Eredményességi kritériumok7 Mutató megnevezése
Bázisérték (2013)
Célérték (2022)
Adatforrás
Civil szervezetek száma
növekedés
KSH
Vagyon elleni bűncselekmények száma
csökkenés
KSH
Személyi balestek száma
csökkenés
KSH
Intézkedések 5.1 Egészséges életmód iránti elköteleződés Az egészséges emberek nem csak hosszabb ideig élnek, kevesebbet betegeskednek és jobban dolgoznak, de kiegyensúlyozott közösségben élve boldogabbak is lesznek. Az egészséges életmód iránti elköteleződés pedig hozzájárul a természetes és természet-közeli környezet megőrzéséhez, ezáltal a térség megújító erejének fenntartásához. A térség valamennyi lakójára szükség van ennek eléréséhez, az egyénektől a vállalkozásokig, a közintézményektől a civil szervezetekig. Az egészséges életmód széleskörű elterjesztését az alábbi területeken javasolt ösztönözni: táplálkozás, természetes környezet - vegyszermentes mindennapok, testmozgás, mentális egészség, szellemi megújulás. A fenti célok elérése érdekében egészségfejlesztési programok szervezése és megvalósítása javasolt. 5.2 A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése A helyi társadalom identitástudatának fejlesztése az egészséges társadalom kialakításáért és a Balaton sikeres turisztikai desztinációként és élettérként való azonosítás feltételeként szükséges a civil közösségek közösségszervező és kulturális tevékenységének megerősítése. Ehhez kapcsolódóan az alábbiak megvalósítása javasolt •
Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége kapacitásainak erősítése, tevékenységének támogatása.
•
Balatoni Civil Alap felállítása és működtetése az életképes civil kezdeményezések ösztönzésére.
•
A térséggel foglalkozó infokommunikációs műhelyek létrehozása, tevékenységének támogatása, a térségi média szerepének erősítése.
•
A térségi kulturális hagyományok erősítése, a régió turisztikai vonzerejének növelése, közösségi rendezvények szervezése.
•
A térség kulturális szerepének erősítése, valamint országos, és nemzetközi kulturális palettán való pozicionálása
5.3 Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására A Balaton térségében egyre több használton kívül ingatlan lesz, illetve az idős emberek már sok esetben nem képesek rendben tartani nyaralójukat, kis házukat. Ezért szükséges a használaton kívüli ingatlanok életre keltése és felújítás utáni tartós használata. Ezen célok egy aktív szervezési munkával 7
A dokumentumban tervezett eredmény indikátorok bázis értékei a társadalmi egyeztetés szakaszában kerülnek meghatározásra.
27
és a Balaton térségére sajátos támogatásokkal összeegyeztethetők a helyi foglalkoztatás fejlesztésével és fiatalok térségben maradásának, vagy térségbe való költözésének ösztönzésével. A közösségi együttműködést segíthetik azok a programok, melyek egyszerre építenek a térségben azon kihasználatlan értékekre, mint a szabad, tartósan munkát keresőkre, vagy azon üres, alig használt ingatlanokra, melyek fenntartását már egyre kevésbé tudják vállalni az idős, gyakran a Balatontól távol élő tulajdonosok. Egy közösségi foglalkoztatási program megfelelő szervezeti keretet kínálna egyes ingatlanok rendben tételére, illetve minimális színvonalú felújítására, hogy aztán ezen ingatlanokat alacsonyabb áron pl. fiataloknak, vagy kiskeresetűeknek alkalmanként, vagy hosszú távú használatra bérbe lehessen adni. Ezen felújítások a konkrét munka mellett lehetőséget adnának képzési, egyéb közösségfejlesztési programok szervezésére, illetve generációk találkozására is. Minden ilyen, vagy hasonló célú program, pl. „Nagyapám háza” program8 hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez és a közösségi összefogás, balatoni identitás erősítéséhez. A program sikere érdekében szükséges egy vagyonkezelő, szervező társaság felállítása, illetve a foglalkoztatási programok indítása. A sikeres megvalósítás záloga a humán erőforrás fejlesztése, így az ingatlangazdálkodáshoz, építőiparhoz szükséges szakképzési programok indításának támogatása a térségben. 5.4 Személy és vagyon biztonsági programok A térségen belül együttműködések, illetve közösségfejlesztési programok hozzájárulhatnak az egymás iránti bizalom növeléséhez. A Balaton térségben lakók közti kölcsönös bizalom erősítése fontos a jó közbiztonság szempontjából, aminek megléte a sikeres turisztikai desztinációk egyik feltétele. Mindezek mellett a közbiztonság javításához a közösségi alapon szervezett helyi védelem (pl. Polgárőrség), illetve a modern technikai eszközök (pl. térfigyelők) alkalmazását is bővíteni lehet. Ezen eszközök, nem csak a vagyonvédelmi, hanem pl. a Balaton vízének megfigyelése esetén életmentő célt is szolgálhatnak. A Balaton térség biztonságát nagymértékben javítja az elsősorban tóhoz kötődő biztonsági tevékenységek magas színvonalú ellátása, így a vizimentési feladatok, vagy a viharelőrejelzés, ami a vészhelyzetekre való felkészülést segíti. A vizimentés részeként szükséges a Balaton vízfelületén, illetve parti részein tartózkodók számára a mentés-, elsősegélynyújtás-, sürgősségi ellátás-, felkutatás-, valamint a kapcsolódó prevenciós tevékenység és szervezési feladatok ellátásának magas szintű megvalósítása. A vészhelyzetekre való felkészülés érdekében szükséges az időjárási jelenségek, a vízminőség változásából fakadó veszélyek, a prognosztizálható veszélyhelyzetek, valamint a haváriák következményeinek érzékelése (monitorozását), feldolgozását, valamint a térségek, települések és személyek tájékoztatása. A katasztrófa-védelem munkájának támogatása érdekében szükséges olyan fejlesztések, beruházások megvalósítása, mely a természeti akadályok ellenére biztosítja a hozzáférést a potenciális veszélyhelyzetben lévő területekhez. Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre Önkormányzatok, civil szervezetek, egészségfejlesztési tartalmú szolgáltatásban érintett vállalkozások, szolgáltatók regionális vagyonhasznosító szervezet felállítása az ingatlanok kezelésére és a program szervezésére, mentőszolgálatok, katasztrófavédelem, önkormányzatok, rendőrség, vizimentők Balaton Fejlesztési Tanács saját felelősségébe tartozó beavatkozások
8
•
A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése (civil közösségek fejlesztése és szervezése)
•
Egészséges életmód iránti elköteleződés
•
Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására
•
Személy és vagyon biztonsági programok
http://www.mnvh.eu/hirek/788/20121110/oriasi-siker-nepi-epiteszeti-kultura-megorzesenek-mintaprogramja
28
6. Környezet-fejlesztés A táj fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás megőrzése, a környezet szennyezés mérséklése és a környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé szervezése a települések építészeti színvonalának növelése – „Egészséges környezet, tiszta Balaton!” Célok Természeti környezet, táji értékek védelme A Balaton vízmennyiség- és vízminőség védelmét szolgáló programok folytatása szennyvízkezelési, csapadékvíz-elvezetési programok folytatása A szélsőséges éghajlatváltozás következményeire való felkészülés, pl. víz-monitoring és vízlefolyást és visszatartást kezelő rendszerek fejlesztése A Nemzeti Parkban, azon belül a Kis-Balaton területén megkezdett élőhely-védelmi program folytatása és a Hévízi tó vízminőség védelmének nyomon követése A közönség számára tóparthoz való hozzáférés tereinek bővítése érdekében a partrehabilitációs program megvalósítása Az épített örökség értékek védelme mellett, az építészeti minőség és települési arculati elemek fokozott javítása Környezettudatos megoldások ösztönzése az épületek energia- és vízfelhasználásában, illetve közlekedésben a zaj, por szennyezések mérséklése érdekében is Eredményességi kritériumok9 Mutató megnevezése
Bázisérték (2013)
Célérték (2022)
Adatforrás
javuló értékek
Zöldhatóság (Közép-, Nyugat-, Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőségek) egyedi felmérés
Balaton vízminőségének állapota
Településkép vonzereje
növekvő elégedettség
Intézkedések A Balaton kiemelkedő természeti-, táji és kulturális értékeinek megőrzése a jelen és a jövő generációk számára megköveteli a táji-, természeti-, környezeti problémák kezelését. A táji-, természeti környezet, illetve az ahhoz igazodva kialakult, abba harmonikusan illeszkedő gazdálkodási és településrendszer, valamint a tájformáló, tájképi értékű településkép a kulturális értékek együttesével pótolhatatlan és a jövő számára megőrzendő rendszert alkot, amelyeknek védelme, értékeik kibontakoztatása, fenntartható fejlesztése elengedhetetlen. 6.1. Vízpart-rehabilitáció A Balaton mentén, részben a Natura 2000 területeken parti sávban a természetes környezet visszaállítása a Balaton vízpart –rehabilitációs tanulmánytervek alapján: élőhely védelem, rehabilitáció a parti zöldsávban. A part menti településeken törekedni kell arra, hogy a belterületi terület9
A dokumentumban tervezett eredmény indikátorok bázis értékei a társadalmi egyeztetés szakaszában kerülnek meghatározásra.
29
felhasználási szerkezetben a zöldfelületek megmaradjanak. A vízpart-rehabilitációs tervekben előirányzott terület-felhasználási változtatások ütemezett megvalósításával növelni kell a látogatók és a helyi lakosok számára a Balatonhoz, mint tóparthoz való hozzáférést biztosító tereket. A hozzáférés megoldásával párhuzamosan az illegális betöltések elbontásáról, illetve a nádast feldaraboló illegális bejárók megszüntetéséről is gondoskodni kell. Ez igényli az épített környezet kisebb mérvű átalakítását is. Vízminőség javítása A Balaton térség egyedi vonzereje a Balaton, mint Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava és a tavat körülvevő természeti és táji környezet. Az embereknek a Balaton térségéhez való viszonyát alapvetően határozza meg a Balaton, mint vízfelület és a táji, beleértve a természeti és ember által alkotott épített környezet minősége. A vízmennyiség és vízminőség változásának folyamatos figyelemmel kísérésével tudományos igényű kiértékelésekre alapozva kell folytatni a vízminőség javítását és a kiegyensúlyozott vízmennyiség biztosítását szolgáló intézkedések megvalósítását (pl. szennyvízkezelés, csapadékvízelvezető rendszerek, vízfolyások szabályozása), miközben biztosítani kell a biodiverzitás megőrzését. 6.2 Balaton és térsége vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlesztések A Balaton és kapcsolódó vízfolyások minőségének védelme és a biztonságos vízkormányzás feltételeinek megteremtése kiemelt cél a Balaton térségében. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai mérséklése érdekében sürgető feladat a vízvisszatartás, a víztározás és a kiegyenlítés térségileg összehangolt megoldása. Ennek részeként a települési csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése és folyamatos karbantartásuk, a medrek jó karban tartása, a záportározás megoldása egyaránt feladat. A vízellátás terén cél, a nem ivóvíz minőségű vízigények kielégítésének gazdaságosságára törekedni, pl. helyi vízvisszatartással, szürkevíz hasznosítással (locsoló, takarító, WC-öblítő, stb. célra). Szennyvízelvezetés és -kezelés terén cél, hogy a nem csatornázott településeknek és a már csatornázott településeknek a teljes körű közcsatornás szennyvízelvezetése és annak szennyvíztisztító telepen, vagy egyedi rendszerek keretében történő tisztítása mielőbb megvalósuljon. Emellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a várhatóan hosszabb távig csatornahálózatra rá nem csatlakoztatható településrészeket, ahol szabályozott körülmények között a szakszerű házi szennyvízkezelés megoldását engedélyezve a helyi veszélyeztetés kockázatát csökkenteni kell. A táj védelmében eddig is kiemelkedő szerepet töltött be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a tó és környezete természetességének megőrzéséhez folytatni kell a többek között a Nemzeti Parkon belül a Kis-Balaton területén megkezdett élőhely-védelmi programokat. Fokozottan figyelni kell a Hévízi tó vízminőségének védelmére. Továbbá a Balatonhoz kapcsolódóan szükséges megvalósítani Siócsatorna felújítását – természetvédelmi célú beavatkozásokat, meder-rehabilitációt összhangban a Tolna megyében tervezett fejlesztésekkel. 6.3 Balaton vízkormányzás támogatására egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer kialakítása, Balaton-kutatások ösztönzése A Balaton vízkészlet gazdálkodásának közvetlen eszköze a tó vízszintszabályozása. Cél az üzemi vízszintszabályozás terén a nyári időszakban a lehető legstabilabb és kiszámítható vízállás biztosítása. Ez a szabályozási szint növelésére is kiterjedhet, a déli part veszélyeztetett településeinek megfelelő védelmének megoldásával egyidejűleg. Fel kell készülni a térségben az utóbbi évtizedben regisztrált szélsőséges éghajlati, vízháztartási jelenségek következményeinek kezelésére. Olyan monitoring rendszer működtetése szükséges, amely alkalmas az éghajlati, vízszintbeli változások nyomon követésére. Cél, hogy a tó életében ciklikusnak tekinthető rövid távú változások megkülönböztethetők legyenek a hosszútávon jelentkező, trend-szerű változásoktól. A Balaton-felvidéken feltárható karsztvíz a Balaton északi térsége vízellátásának alapját képezi. Itt a nyílt karsztos vagy alig fedett karsztos területek aránya kiemelten nagy, ez okozza a terület
30
érzékenységét. A sérülékeny földtani környezetben lévő, üzemelő ivóvízbázisok megóvása, ennek érdekében az illegális hulladéklerakók felszámolása, új szennyező források keletkezésének megakadályozása kiemelt feladat. Mivel a tervezett nagymértékű karsztvíz kivételek jelentős hatást fognak gyakorolni a térség felszín alatti vízkészleteire, indokolt a változások monitoringozása a Nemzeti Víz Stratégiában rögzített célkitűzések érvényre juttatása érdekében. A déli part rétegvizei kevésbé sérülékenyek, ott a nagyobb állóvizek illetve vizenyős területek vízminőségének megóvása a cél. A Nagy-Berek és a Kis-Balaton ökoszisztémáinak, vizes élőhelyeinek megóvása a Balaton térség természetvédelmi céljai között is különös hangsúlyt kell, hogy kapjon egyrészt a helyi ökoszisztémák megőrzése érdekében, másrészt a Balatonnal fennálló közvetlen kapcsolat miatt. A Balaton esetén kiemelt feladat a meder karbantartása, veszélymentesítése, a jelentős mederhasználati díj ellenében elvárt szolgáltatások ellátása, így a folyamatos kotrás. A Balaton vízszintjének emelése igényli, a déli parton az építtet értékek megőrzését szolgáló szükséges védelmi intézkedéseket, valamint elengedhetetlen a zsilipek felújítása és a Sió vízszállító képessége növelése Táji, településkép fejlesztése 6.4 Települési környezet minőségének javítása Szükséges a települések szerkezetének az életminőség javítását is szolgáló további fejlesztése részben fenti zöld infrastruktúra rendszerek hálózatba szervezése, a fejlesztéseknek a beépítésre szánt területeken való koncentrálása (a beépítések tájban való kiterjedésének korlátozásával), a hiányzó - és a kiemelt térségi területrendezési tervben is előirányzott – települési elkerülő szakaszok megvalósítása, illetve az intelligens közlekedési rendszerek működtetése. Turizmus versenyképességének és a helyi lakosság igényeinek javítása érdekében szükséges a leromlott, igénytelen települési területek megújítása, a települési zöldfelületek fejlesztése és közlekedés biztonságának javítása. Ennek érdekében meg kell valósítani •
A településkép javítását és ezen belül közösségi terek létesítését, a települések arculatának fejlesztését, épületek megjelenési formájának javítását összhangban a helyi építési szabályzattal és településarculati, tájesztétikai előírásokkal. A fejlesztéseknek a helyi és környezetbarát építőanyagok felhasználását, a műemléki épített értékek, műemléki jelentőségű területek és környeztük felújítását is kell ösztönözniük.
•
Balaton térségben kiemelt, tartósan állami tulajdonú épített örökségértékek további megújítását, lehetőség szerint oly módon, hogy növelje az adott létesítmény turisztikai vonzerejét (pl. keszthelyi Festetics kastély, fenékpusztai történeti emlékhely komplex rehabilitációja, Tihanyi félsziget, Somogyvár, Dörgicse) Törekedni kell a korabeli gazdálkodó, fürdőző, kulturális Balatoni élet hagyományainak megőrzésére és kreatív eszközökkel történő bemutatására
•
Az átmenő közlekedési forgalomból eredő környezetszennyezés és balesetveszély mérséklését, tranzit forgalom elterelését szolgáló közlekedéstechnikai berendezések létesítését, a településen belüli gyalogos és kerékpáros forgalom előnyben részesítését és biztonságos feltételeinek kialakítását.
•
A balatoni magaspartokhoz (Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Balatonfőkajár, Tihany, Balatonszárszó, Balatonföldvár, Fonyód) szorosan kapcsolódó felszínmozgások környezeti kockázatot jelentő, valamint településeket és az infrastruktúrát veszélyeztető hatásait mérséklő, kivédő beavatkozások megvalósítását.
El kell érni a Balaton térség rendezési tervét és egyéb jogszabályokat figyelmen kívül hagyó beruházások, építkezések leállítását és az eredeti állapot visszaállítását.
31
A települési arculat kedvező irányú változtatásához hatékonyan járulhatnak hozzá minőségi követelmények teljesítését befolyásoló és ellenőrző térségi és helyi településrendezési és építészeti tervtanácsok, valamint a jó példákat és jó gyakorlatokat népszerűsítő képzések és kiadványok. Az új építések átgondolt szabályozásán túl a településkép alakításában kiemelkedő szerepe van a közterületek szabályozásának is, amely a közterületi reklámok elhelyezésének szabályozását is magában foglalja. A térség egyetemeivel együttműködve fel kell tárni és helyi szinten védeni kell azokat az épületeket és építményeket, amelyek a Balaton térségére jellemző építészeti karaktert hordoznak. A térségben össze kell hangolni azon ásványi anyag kitermelési és szállítási igényeket a táji, természeti és környezeti szempontokkal, melyek jelentős infrastrukturális fejlesztésekhez, továbbá a műemléki védettségű épületek felújításához szükségesek. A légszennyezés mérésére javasolt pollen monitoring és előrejelzési rendszer kiépítése és működtetése. 6.5 Biodiverzitás és természeti rendszerek fenntartása Cél a természeti és táji környezet megőrzése, a biodiverzitás fokozása, hogy megmaradjon a turisták és helyi lakosok számára vonzó természetes környezet. Az alábbi beavatkozások támogatása javasolt: •
Táji diverzitás, ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása és a degradált ökoszisztémák helyreállítása.
•
Idegenhonos inváziós fajok állományának visszaszorítása, betelepülésének megakadályozása.
•
Klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás elősegítése és a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése.
Erőforrás hatékony gazdálkodás 6.6 Energiahatékonyság javítása és kapcsolódóan megújuló energia használat terjesztése A beavatkozások célja a fenntartható fejlődés elősegítése az energiahatékonyság növelésével, illetve a megújuló energiák alkalmazásával. A környezettudatosság fontos eleme az energiatudatosság beépülése a mindennapi életbe, mely kapcsán törekedni kell továbbra is az épületállomány energiatakarékosságot szolgáló felújítására, valamint a működtetésére. A megújuló erőforrások fűtési és hűtési célú hasznosításának elterjedését, ezen belül is napelemek, napkollektorok, illetve kisebb biomassza fűtőművek létesítését, földhő hasznosítását csak lokális szinten, a fogyasztási helyhez kapcsolódóan célszerű támogatni, a nagyobb naperőművek létesítése legfeljebb a Balaton déli területein, a Somogyi- dombságon képzelhetők el. A termálvizek esetén törekedni kell a több célú hasznosításra, pl. a jóléti, fürdési, gyógyászati szolgáltatásokon túl a hulladékvizek, és így a hulladékenergia fűtési célú felhasználására. Továbbá javasolt ösztönözni a siófoki és tapolcai távhőszolgáltatás után a keszthelyi és balatonfüredi távhő rendszer korszerűsítését, megújuló energiára (biomassza, geotermikus) való áttérés támogatását, illetve a hulladékok energetikai célú hasznosítását (pl. Marcaliban műanyaggal működő degradációs kiserőmű létesítése). 6.7 Elektromos közlekedés balatoni pilot-projektjei A fenntartható fejlődés elősegítése mára lehetségessé vált a megújuló energiaforrások alkalmazásával történő elektromos közlekedési megoldások elterjesztése során. A Balaton térségben különösen fontos, tekintettel a nyári zsúfolt közlekedési időszakra és az egyéni közlekedésből következő magasabb széndioxid kibocsátásra és egyéb légszennyezésre az elektromos meghajtású járművek széles körű elterjesztése. Ennek érdekében az alábbiak megvalósítása szükséges. •
elektromos jármű töltőhálózat létesítésének támogatása elsősorban közösségi, illetve egyéni közlekedési célra
•
kerékpáros e-bike töltőpontok létesítése
•
zéró emissziós hajózást kiszolgáló töltőpontok létesítése
32
•
intelligens áramellátó hálózat fejlesztésének támogatása
•
napelemes csúcsidőszaki ellátórendszer támogatása
Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre Települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, , vízügyi igazgatóságok, MTA Ökológiai Kutatóközpont - Balatoni Limnológiai Intézet, Balatoni Integrációs Nonprofit Kft, Magyar Közút NKft, természetvédelemmel foglalkozó nonprofit szervezetek, KKV-k, távhőszolgáltatók, lakosság, Balatoni Hajózási Zrt, közösségi közlekedést szervező vállalkozások, elektromos közlekedési rendszert működtető társaságok Balaton Fejlesztési Tanács saját felelősségébe tartozó beavatkozások Vízminőség javítása o
Balaton vízkormányzás támogatására egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer kialakítása, Balaton-kutatások ösztönzése
Táji, településkép fejlesztése o
Vízpart rehabilitáció
o
Települési környezet minőségének javítása
Erőforrás hatékony gazdálkodás o
Elektromos közlekedés balatoni pilot-projektjei, helyi közlekedési lehetőségek
7. Közlekedés-fejlesztés Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében – „Elérhető Balaton” Cél A Balaton Közlekedési Szövetség részeként a különböző közlekedési módú közösségi közlekedési rendszerek összehangolása és a rugalmas igénybevételhez alkalmazkodó működésük szervezése Sármelléki repülőtér fenntartható működtetése közösségi szerepvállalással Közúti közlekedési szűkkeresztmetszetek oldása Vasúti közlekedési villamosítása az északi part mentén, illetve a déli part mentén a vasúti közlekedés kétnyomtávúvá fejlesztése és az áteresztő képesség javítása Környezetkímélő, villamos-energia meghajtáson alapuló közlekedési módok fejlesztése (pl. északi part menti vasútvonal villamosítása, Hévíz-Keszthely kötöttpályás közlekedés fejlesztése, egyéb elektromos közlekedési eszközök használatának elterjesztése) Eredményességi kritériumok10 Mutató megnevezése Környezetbarát elérhetőségi módok növekedése a térségben (villamos vasútvonal hossza)
Bázisérték (2013)
Célérték (2022) növekedés
Adatforrás MÁV
10
A dokumentumban tervezett eredmény indikátorok bázis értékei a társadalmi egyeztetés szakaszában kerülnek meghatározásra.
33
Mutató megnevezése
Bázisérték (2013)
Célérték (2022)
Adatforrás
Balatoni Közlekedési Szövetséghez tartozó szolgáltatók utas száma
növekedés
egyedi felmérés a tagok körében
Főváros vasúti elérhetőségi ideje Tapolcáról
csökkenés
egyedi statisztikai felmérés
Intézkedések 7.1 Vasút fejlesztések A vasúti közlekedés igénybe vételének növelése érdekében törekedni kell a szolgáltatási színvonal minőségének a javítására, illetve az utasok számának növelésére. A vasúti fejlesztések során koncentrálni kell az északi vonal fejlesztésére (pl. Balatoni körvasút megteremtése), villamosítására, illetve a transznacionális közlekedési hálózatba is tarozó déli vonal áteresztőképességnek növelésére. A Balaton vasúti megközelítésének és körüljárhatóságának fejlesztése részeként az alábbi beruházások valósulhatnak meg a térségben •
Szántód-Kőröshegy - Balatonszentgyörgy vonalszakasz felújítása és a 36-os Fonyód-Kaposvár vonal állapotjavítása
•
Lepsény – Szántód-Köröshegy pályafelújítás
•
Elsősorban tervezési munkák készülhetnek el a 26-os Balatonszentgyörgy - Tapolca, 29-es Tapolca - Csajág vasútvonalak rekonstrukciója érdekében, illetve a Hévíz-Keszthely kötöttpályás közlekedési rendszer kialakításához
•
Hajmáskér-Balatonfűzfő vonal fejlesztése.
Továbbá a fejlesztésekhez kapcsolódóan megvalósítandó az érintett vasútállomások rekonstrukciója, valamint folytatni kell a korszerű személyvonatok üzembe állítását. A közlekedési célú fejlesztéseket, különösen az új nyomvonalakat érintő beruházásokat össze kell hangolni a táji, természeti és környezeti értéke védelmének szempontjaival.
34
A Nemzeti Közlekedési Stratégiában 2014-2020 tervezett fejlesztések térképi ábrázolása
A térképen szereplő projektek listája Sorszám
Közlekedési mód
1
közút
2
közút
3
közút
4
közút
5
közút
68 sz. főút - 1+700 - 93+300 kmsz. Között burkolat megerősítés 67 sz. főút - Somogyaszaló, Mernye, Mernyeszentmiklós, Vadépuszta, Somogybabod elkerülők (2x1), 11,5 t-ás burkolat megerősítése Új főút - Siófok déli tehermentesítő
6
vasút
Lepsény - Balatonszentgyörgy + Balaton projekt II. ütem előkészítés
7
vasút
Székesfehérvár - Lepsény szűk keresztmetszet kiváltás
8
közút
710 sz. főút - M7 . 71. sz. főút között (2x1)
9
közút
8 sz. főút - Veszprém körgyűrű (2x2)
10
vízi
Fonyód - Badacsony komp
Tervezett fejlesztések 76-M75 főút - Balatonszentgyörgy - Fenékpuszta elkerülő (2x1), M75 gyorsforgalmi út első ütem (kiemelt főútként) Pacsa - Fenékpuszta közötti szakasz (2x2) Keszthely - Hévíz közúti fejlesztés
7.2 Közúti fejlesztések Az elmúlt években az M7-es autópálya, a 8-as út és a 76-os út fejlesztésével sokat javult a Balaton térség elérhetősége, de még mindig szükséges kisebb fejlesztések megvalósítása (pl. M8-as úton további elkerülő utak és kapacitásbővítések megvalósítása, M9-es út megépítése az országhatártól, Zalaegerszeg érintésével a Balaton térségéig). A Balaton térségében a közúti közlekedési terhelés csökkentése érdekében – az ágazati finanszírozási programok alapján - reálisan megvalósítható a következő 7 évben 710 sz. út (leendő M8 autópálya) Balatonkenese - M7 közötti elmaradt kb 4 km pályaszakasz megépítése, autópálya-csomóponttal. A többi közúti fejlesztésnél elsősorban tervezési 35
jellegű feladatok valósulhatnak. A térségen belüli közúti közlekedés zsúfoltságnak enyhítésére további kisebb léptékű közlekedés biztonság javítását szolgáló intézkedésekre lehetnek szükségesek. A tó nyugati végén lévő közúti közlekedés zsúfoltságát csökkentheti a Badacsony-Fonyód közti kompjárat kialakítása és működtetése is. A térségen belüli közúti közlekedés fejlesztése (pl. útkorszerűsítések) során figyelemmel kell lenni a turisztikai célpontok jó minőségű utakon való elérhetőségre (pl. Somogyvár, bencés apátság Ozora, Pipo-vár megközelíthetőségnek javítására). A térségi elérhetőséget javítja a tervezés alatt lévő Budapestet és Balatont összekötő kerékpárút megépítése, miközben törekedni kell arra, hogy más országos (pl. Duna menti, Vasfüggöny kerékpárút, vagy nemzetközi hálózatba tartozó (pl. EuroVelo, illetve a szomszédos nagyvárosokat, térségeket is bekötő (pl. Zala-völgye kerékpárút, Nagykanizsa térsége, Sió menti kerékpárút) kerékpárútvonalakról is elérhető legyen biztonságosan kerékpáron a Balaton. 6.3 Balatoni közlekedési rendszer működtetése A Balaton térségében a közlekedési rendszer fejlesztésénél fontos szempont a környezetbarát megoldások alkalmazásának előtérbe helyezése, illetve a változó vendégforgalmat és speciális igényeket is rugalmasan kiszolgálni képes közlekedési rendszer működtetése. A különféle közlekedési módok használatának, az eltérő irányítású közlekedési szolgáltatók kínálatának összehangolása érdekében létre kell hozni és működtetni a Balatoni Közlekedési Szövetséget. Lehetőséget kell adni arra, hogy például a tó túlsó partján kikapcsolódók számára is alkalmi, vagy csúcsidőszakban rendszeresen működő irányjáratok biztosítsák a vízi, vasúti közlekedés közti kapcsolatot, vagy a népszerű turisztikai célpontok elérését. A közlekedési ágak összehangolása részeként ösztönözni kell igény szerint a P+R és B+R parkolók létesítését. A Közlekedési Szövetség keretében javasolt elérni •
a különböző közlekedési eszközök tarifarendszerének az összehangolását.
•
utasforgalmi központok, támogatását.
•
a helyi igényekre rugalmasan reagálni képes kislétszámot szállítani képes vízi, személyi közlekedési szolgáltatások működtetésének ösztönzését.
•
elektromos közlekedési rendszerek elterjesztésének megkezdését.
állomások,
megállóhelyek
infrastrukturális
fejlesztésének
A térség relatív gyors nemzetközi elérhetőségéhez tartozik, hogy a sármelléki repülőtér, a HévízBalatoni Airport hosszú távú működtetése biztosított legyen és fogadni tudja az alkalmi, illetve menetrendszerű járatokat. A repülőteret be kell integrálni a balatoni közlekedési rendszerbe, illetve ösztönözni kell, hogy a személyforgalom mellett kisebb teherszállító gépeket is fogadjon, amivel segítheti a környékbeli vállalkozások kereskedelmi tevékenységét, vagy új vállalkozások letelepedését. A vízi közlekedés során lehetőséget kell adni arra, hogy a menetrendszerinti közlekedés mellett a főszezonon kívül is – reális költségtényezők mellett - lehetőségük legyen az egyéni vízi közlekedést biztosító szolgáltatóknak a vízi szállítás szervezésére. A vízi közlekedés feltételeinek javításához folyamatosan szükséges hajóállomány korszerűsítése, illetve célszerű gyorsabb járatú hajók beszerzése és üzembe állítása. Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt, balatoni közlekedést szervező Balatoni Közlekedési Szövetség, együttműködésben MÁV Zrt, regionális Volán társaságok, BAHART Zrt., Magyar Közút Zrt., települési önkormányzatok Balaton Fejlesztési Tanács saját felelősségébe tartozó beavatkozások o
Balatoni közlekedési rendszer működtetése
36
8. Intézmény-fejlesztés Közös érdek vezérelte összehangolt intézményi együttműködés a különféle intézményi szereplők között – „Együttműködő Balaton!” Célok Balaton térségében egy-egy ágazati területen a különféle szervezetek tevékenységének összehangolása. A Balaton térség átfogó, turizmuson túlmutató kommunikációjának szervezése a Balaton Fejlesztési Tanács és az általa kijelölt szerveztek részvételével. Eredményességi kritériumok11 Mutató megnevezése
Bázisérték (2013)
Célérték (2022)
Állandó térségi együttműködések száma Minden évben folyamatosan elérhető és rendelkezésre álló támogatási alap felállítása
Adatforrás egyedi felmérés monitoring jelentés
Intézkedések 8.1 Balaton térségi együttműködések állandó szervezése Szervezetfejlesztés és a térségi együttműködések ösztönzése különösen fontos a program végrehajtásának támogatására, illetve a program céljainak teljesítése, valamint a fejlesztési irányokban megjelölt célokhoz kapcsolódó tevékenységek költségtakarékos és sikeres elérése érdekében. A szervezet fejlesztése nemcsak a program megvalósítása miatt fontos, hanem a térségi elkötelezettséggel rendelkező projektek fejlesztése, majd sikeres működtetése illetve a térségi gazdasági, civil, állami szereplők együttműködésének ösztönzése érdekében is. A jövőben is ösztönözni és bátorítani kell a Balatonért dolgozni kívánó civil szervezeteket, akik egy-egy sajátos célt, vagy célcsoport képviselve szolgálják a térség fejlődését. A szervezettség nemcsak általánosságban a fejlesztéspolitikában, hanem egy-egy ágazati területén is különösen fontos. Így nélkülözhetetlen a jól szervezettség, a koordináció •
új befektetések és a vállalkozások együttműködésének ösztönzésében;
•
turisztikai fejlesztésekben;
•
a szakképzés, egyéb képzések, oktatási, kulturális kínálat összehangolásában;
•
a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közelítésében;
•
a közlekedés és különösen a tömegközlekedés szervezésében;
•
a környezetvédelmi és vízgazdálkodási intézkedések összehangolásában (pl. a Balaton vízgyűjtőjének felügyeletére egy szervezet kijelölése);
•
mintajelleggel a régió és tájainak fenntartható rendszereinek menedzselésben.
•
közbiztonsági és vízbiztonsági feladatokban.
11
A dokumentumban tervezett eredmény indikátorok bázis értékei a társadalmi egyeztetés szakaszában kerülnek meghatározásra.
37
Az állami intézmények, önkormányzatok és civil szervezetek közti együttműködés javítása érdekében egyes szakterületeken a releváns intézmények, szervezetek közti párbeszéd szervezése személyesen, illetve elektronikus kommunikációs felület alkalmazásával szükséges •
a kiemelt projektcsomagok koordinációjáért felelős szervezet intézményi fejlesztései, belső folyamatainak átalakítása, kapacitástervezése.
•
az együttműködés tereinek erősítése az egyes adatbázisok összehangolásával és megosztásával.
•
új szervezeti megoldásokra való javaslattétel az egyes szakterületek működését meghatározó intézmények esetén (pl. vízgazdálkodás).
•
A fejlesztések és a balatoni programok eredményeinek összegzése és értékelése, visszacsatolása a döntéshozók, lakosság és a szakma felé.
•
jó gyakorlatok megismertetése a régióban megvalósult eredmények, illetve egyéb programok példáján.
8.2 Fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási alap létrehozása Ahhoz, hogy a Balaton térségben érvényesülni tudjanak a helyi szempontok, illetve megvalósuljon a térségi, helyi kezdeményezések összehangolása – a szubszidiaritás elvével összhangban javasolt a Balaton térségében fenntartható módon működő és rendelkezésre álló fejlesztési alap létrehozása. A „Balaton fenntartható használatához” kapcsolódóan számos olyan forrás keletkezik, mely felhasználását teljes mértékben, vagy részben szükséges, illetve célszerű a Balaton térség fejlesztéséhez kapcsolni. Pl. ilyen díjak a mederhasználati díj, az idegenforgalmi adó. A Balaton térségben vannak fejlesztési területek, pl. regionális szintű turizmus-szervezés és marketing, illetve a Balatoni kompetenciában megvalósuló intézkedések szinte bármelyike, amit célszerű egységesen kezelni és támogatni a térségben. Az alap lehetőséget adna arra, hogy az EU támogatási programoktól függetlenül is tartósan álljon rendelkezésre forrás a szükséges támogatási célokra. A forrásfelhasználás céljait és feltételeit a Balaton Fejlesztési Tanácson keresztül a helyi szereplők határoznák meg. Így a Balaton térség nem lesz folyamatosan kiszolgáltatva az egyedi kormányzati döntéseknek, illetve a központi támogatáspolitikának, hanem a legfontosabb és helyi kompetenciájába tartozó fejlesztések finanszírozása minden évben kiszámítható módon megvalósulhat. Prioritás megvalósításában résztvevő szereplők, lehetséges kedvezményezettek köre: Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. és egyéb partner szervezetek - állami intézmények, önkormányzatok és civil szervezetek Balaton Fejlesztési Tanács saját felelősségébe tartozó beavatkozások •
Balaton térségi együttműködések állandó szervezése
•
Fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási alap működtetése
9. Horizontális jellegű fejlesztési célok, elvek A Stratégia készítése során az alábbi horizontális jellegű fejlesztési célok, elvek kerültek megfogalmazásra: •
Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely során a tervezett beruházások, (pl. ingatlan-, vonalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek, a táji értékek és a tájkarakter védelmére, a vízbázisok védelmére, a levegőszennyezés csökkentésére, a hulladékok keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések során figyelemmel kell lenni a térségi,
38
illetve települési rendezési tervekre, amelyek az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti értékek, adottságok és erőforrások figyelembe vételével befolyásolják az egyes beruházások megvalósítását. •
Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívül épületek, területek (pl. kiskertek, üres ingatlanok) „újrahasznosítása” a zöld mezős beruházások helyett.
•
Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása és az esélyegyenlőség biztosítása a fejlesztések megvalósítása során, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése.
•
Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása, mely során biztosítani kell az információknak a hátrányos társadalmi csoportokhoz való eljutást.
•
Balaton térségen belüli partnerségi együttműködések ösztönzése az érintet szakmai szerveztek, intézmények között, illetve az álalmi, önkormányzati szerveztek és civil szervezetek közti partnerségben.
•
Mindennapi élet biztonságának javítása a Balaton térségében, amely magában foglalja a szárazföldi és vízi közlekedés biztonsági intézkedések révén a balestek kockázatának mérséklését, illetve vagyon és személyi biztonságjavításhoz kapcsolódó intézkedéseket.
39
4. A célrendszer koherencia vizsgálata 4.1. Célok és beavatkozások közti kapcsolat A célok és a beavatkozások (prioritások) közötti kapcsolatok beazonosítása
Prioritás
Intézkedések neve
Célhoz való hozzájárulás
Megbízható jövedelem-szerzést és Vonzó működési környezetet biztosítson javuló életminőséget, így magas az elsősorban szolgáltatásokat kínáló és minőségű környezetet biztosítson innovatív, magas hozzáadott értéket a helyi lakosok számára termelő vállalkozások számára közvetlen közvetett közvetlen közvetett
Helyi, térségi tudásbázisokhoz kapcsolódó innováció orientált térségi alapon szervezett vállalkozás-fejlesztés Gazdaságfejlesztés
Balatoni kézművesipar fejlesztése (helyi alapanyagból helyben készült, de nem élelmiszer termékek) Turisztikai vállalkozások tevékenységének diverzifikációja
X
X
X
X X X X
X
Térségi marketing – befektetések ösztönzése
X
Balatoni egészségipari K+F+I tevékenység
Turizmus
X
X
X
X
Vitorlázás fejlesztése
X
Strandok fejlesztése
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Rehabilitációs szakellátások és szolgáltatások fejlesztése a meglévő tudásra és infrastruktúrára építve
X
X
X
X
X
X
Egészségturizmus fejlesztése
X
Mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönzése
X
X X
Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása és minőségi élelmiszerfogyasztás, vendéglátás és helyi termék értékesítés
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Egészséges életmód iránti elköteleződés
X
A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására
X
X
X
X
X
X
Személy és vagyon biztonsági programok
X X
X
Balaton és térsége vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlesztések Balaton vízkormányzás támogatására egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer kialakítása, Balaton-kutatások ösztönzése Települési környezet minőségének javítása
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
Elektromos közlekedés balatoni pilot-projektjei
X
Közúti fejlesztések
X X X
Balatoni közlekedési rendszer összehangolása szervezetrendszer fejlesztése
X
X X
X X
X
X
X
X
X
Balaton térségi együttműködések állandó szervezése Fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási alap működtetése
X
X
Energiahatékonyság javítása és kapcsolódóan megújuló energia használat terjesztése Vasút fejlesztések
X
X
Biodiverzitás és természeti rendszerek fenntartása
Intézményfejlesztés
X
Az időskori szolgáltatások és ellátások fejlesztése
Vízpart rehabilitáció
Közlekedésfejlesztés
X
Lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
Halászat, horgászat feltételeinek javítása és halfogyasztás ösztönzése
Környezetfejlesztés
X X X X X X
Mezőgazdaság, ösztönzése élelmiszeripar Szőlészet és borászat fejlesztése
Társadalmi megújulás
X
X
Turisztikai menedzsment rendszer és marketing fejlesztése Szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése - elsődlegesen minőség színvonalának javítása
Egészségipar
X X
Kerékpáros turizmus
Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése
A változó igényekhez rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató intézmények szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat közvetlen közvetett
X
Természetjárás, túrázás, gyaloglás
Horgászturizmus
Növekedjen a Balaton térségébe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége közvetlen közvetett
X
x
X X
X
X
X
40
4.2. Kapcsolat az Uniós társfinanszírozási programokhoz Az alábbi ábra mutatja be, hogy az egyes prioritásokat és azon belül az intézkedéseket mely operatív programok finanszírozhatják a 2014-2020-as EU támogatási időszakban. Prioritások/intézkedések
GINOP
TOP
IKOP
KEHOP
EFOP
NVP
MAHOP
1 Gazdaság-fejlesztés, kutatás-fejlesztés, innováció 1.1. Helyi, térségi tudásbázisokhoz kapcsolódó innováció orientált térségi alapon szervezett vállalkozás-fejlesztés • Balaton térségi vállalkozás-fejlesztési programok • Kutatási-fejlesztési programok • Üzleti infrastruktúra fejlesztése, IKT beruházások 1.2 Balatoni kézművesipar fejlesztése (helyi alapanyagból helyben készült, de nem élelmiszer termékek) 1.3 Turisztikai vállalkozások tevékenységének diverzifikációja (kapcsolt vállalkozások árbevételének 75 %-a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás) 1.4 Térségi marketing – befektetések ösztönzése 1.5 Balatoni egészségipari K+F+I tevékenység 2 Turizmus 2.1 Kerékpáros turizmus 2.2 Természetjárás, túrázás, gyaloglás 2.3 Vitorlázás fejlesztése 2.4 Strandok fejlesztése 2.5 Horgászturizmus 2.6 Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése 2.8 Turisztikai menedzsment rendszer és marketing fejlesztése 2.7 Szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése - elsődlegesen minőség színvonalának javítása 3 Egészségipar 3.1 Lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 3.2 Az időskori szolgáltatások és ellátások fejlesztése 3.3 Rehabilitációs szakellátások fejlesztése a meglévő tudásra és infrastruktúrára építve 3.4 Egészségturizmus fejlesztése 4. Mezőgazdaság, helyi termékek 4.1 Mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönzése 4.2 Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása és minőségi élelmiszerfogyasztás, vendéglátás és helyi termék értékesítés ösztönzése 4.3 Szőlészet és borászat fejlesztése 4.4 Halászat, horgászat feltételeinek javítása és halfogyasztás ösztönzése 5 Társadalmi megújulás 5.1 Egészséges életmód iránti elköteleződés 5.2 A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése (civil közösségek fejlesztése és szervezése) 5.3 Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására 5.4 Személy és vagyon biztonsági programok 6. Környezet-fejlesztés 6.1 Vízpart rehabilitáció
41
Prioritások/intézkedések
GINOP
TOP
IKOP
KEHOP
EFOP
NVP
MAHOP
6.2 Balaton és térsége vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlesztések 6.3 Balaton vízkormányzás támogatására egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer kialakítása, Balaton-kutatások ösztönzése 6.4 Települési környezet minőségének javítása 6.5 Biodiverzitás és természeti rendszerek fenntartása 6.6 Energiahatékonyság javítása és kapcsolódóan megújuló energia használat terjesztése 6.7 Elektromos közlekedés balatoni pilot-projektjei 7. Közlekedés-fejlesztés 7.1 Vasút fejlesztések 7.2 Közúti fejlesztések 7.3 Balatoni közlekedési rendszer működtetése 8. Intézmény-fejlesztés 8.1 Balaton térségi együttműködések állandó szervezése 8.2 Fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási alap működtetése
5. A program végrehajtás partnerségi és kommunikációs terve A program végrehajtás folyamán fontos az együttműködés a végrehajtásban érintet szervezetekkel. A szervezetek érdekeltsége kétféle lehet: •
kedvezményezettje a programnak, azaz támogatásban részesülnek, vagy
•
célcsoportja a programnak, azaz a program eredményei hatással van a szervezet működésére, vagy a szervezet által képviselt tagok életére.
Ezen két szempontból szükséges a partnerség kialakítása. A Balaton Fejlesztési Tanács eddig is széles partnerségben működött: tanácsüléseken beszámoló tevékenységekről, a kiemelt partnerek megvitatták az aktuális kérdéseket, illetve a meghatározó civil szervezetek jelen vannak a tanács nyilvános ülésein és hozzászólásaikkal gazdagítják a döntéshozatalt. Fontos, hogy a tanács munkájában 2014-től a megyék mellett részt vesznek azok a szaktárcák is, akik forrást biztosítanak szakmai programjaikból a balatoni fejlesztések megvalósítására. A Balaton fejlesztési operatív programban szereplő beruházásokról és programokról, illetve azok eredményeiről folyamatosan tájékoztatni kell a széles közvéleményt. Fontos, hogy információt kapjanak arról, hogy mennyi forrás felhasználásával milyen közvetlen eredményeket értek el, illetve miként változtak a legfőbb gazdasági, társadalmi mutatók a Balaton térségében. Ezen eredmények, illetve teljesítmények nyomon követésére megfelelő szakmai kapacitás áll rendelkezésre a Balatoni Integrációs Np. Kh. Kft szervezetében. A kommunikációs tevékenység részeként •
a Balaton térségében megvalósuló fejlesztéseknél biztosítani kell az érintett potenciális kedvezményezettek számára a támogatási lehetőségek megismerését és a támogatások igénybevételére való felkészülést,
•
a közvéleményt javasolt tájékoztatni a megvalósult programok eredményeiről, valamint
•
a megvalósult programok tapasztalatait célszerű feldolgozni az érintett szakmai szervezetek körében. 42
6. Monitoring és értékelési terv A Balaton térségének programjait összehangoltan szükséges megvalósítani, úgy hogy a Balaton régió nem csupán helyszíne a projektek megvalósulásának, hanem a térség fejlesztéséért felelős helyi szereplő, a Balaton Fejlesztési Tanács koordinálja a területen megvalósuló fejlesztéseket. Az egyes programokon belül lennének olyan programok, melyek esetében aktívabb koordinációs, kedvezményezetti státusza lenne a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, vagy vele partnerségben lévő szervezeteknek, míg más esetekben csak információnyújtással, -szervezéssel segítené az együttműködést. A térség fejlesztési programjainak végrehajtásának alapfeltétele, hogy az érintett források tervezéséért és programozásáért felelős Minisztériumok (Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma között – bevonva a többi érintet szaktárcát -, a 20142020-as uniós végrehajtási, intézményi modellért felelős Miniszterelnökség) és a program célterületeinek koordinátoraként a Balaton Fejlesztési Tanács között egy megállapodás jöjjön létre, a feladatok megosztásáról. A Megállapodás alapján egy közös kormány előterjesztést kell előkészíteni, mely megteremti a működés jogi alapját. A Balaton térség programjait ún. kiemelt-projekt eljárásrendben szükséges támogatásban részesíteni, annak érdekében, hogy a tervezett intézkedések a legnagyobb koordinációs hatást fejtsék ki a térségben. Ebben a projekttámogatási rendben új, akkreditált intézményrendszer felállítása nem szükséges, azonban a projektkiválasztást ezen megoldás esetében “projekt-csomagokban” történne. Ez esetben megvalósulhat a helyi szereplők elvárása, hogy a Balaton térségben kiszámítható módon, előre meghatározott támogatási keretek és összegek mellett és koordináltan valósuljanak meg a térségi programok. A program és a benne szereplő intézkedések megvalósulásáról évente jelentést készít a partnerek együttműködésében a Balaton Fejlesztési Tanács. A jelentéseket a program megvalósításhoz kapcsolódó finanszírozási programok (pl. operatív programok, egyéb hazai finanszírozású és nemzetközi támogatású programok) információs rendszeréből kinyert adatok alapján lehet összeállítani. A jelentéseknek tartalmaznia kell az intézkedések megvalósulásának előhaladására vonatkozó pénzügyi (pl. kötelezettségvállalás és kifizetések) és naturális adatokat. Utóbbiak a megvalósult beruházások, programok főbb adatait, indikátorait összesítik. A jelentésekben célszerű szerepeltetni továbbá a célokhoz kapcsolódó eredmény indikátorok aktuális állapotát, a Balaton térség gazdasági-társadalmi-környezeti helyzetének főbb adatait.
7. A tervezési folyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009.(X.6.) Kormányrendelet (a továbbiakban 218/2009Korm.rendelet) 13.§(1) bekezdése alapján a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Koncepció és Program kidolgozásának része az állampolgárok, az érdekképviseletek, a társadalmi szervezetek és a vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv. A13. § (2) alapján a partnerségi tervben meghatározza: •
a bevonandó célcsoportot,
•
a bevonás eszközeit és részvételi formáit,
•
a bevonás céljait.
43
A 17. §(2) alapján a területfejlesztési koncepció egyeztetése során tett véleményeket, társadalmi észrevételeket és a tervezői válaszokat az egyes munkafázisok dokumentációjához kell csatolni. A 18.§ (1) és (5) alapján a területfejlesztési koncepciók véleményezésére jogosultak körét a rendelet 10. számú melléklete 1; 2;6; 7;8; 10;13. pontjai tartalmazzák. A bevonás céljai: A partnerségi terv alapján történő bevonás céljai: az állampolgárok, az érintett területen működő érdekképviseletek, a térség területfejlesztési szereplői, és a véleményezésre jogosult szervek: •
térséget érintő elképzeléseinek áttekintése,
•
helyzetértékelés és a jelenlegi kihívások bemutatása,
•
tervezésbe való bevonása,
A bevonandó célcsoportok: •
az állampolgárok,
•
az érdekképviseletek,
•
a gazdasági, üzleti és vállalkozó szektor szereplői,
•
az önkormányzatok,
•
a térség társadalmi szervezetei,
•
a jogszabályban megnevezett véleményezésre jogosultak.
A 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozó egyes tervezési dokumentumok elkészítéséhez kapcsolódóan, a területfejlesztési koncepció és program és az uniós részdokumentumok kidolgozása során a partnerség keretében első lépéseként 2014.április második felében a Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Koncepciójának első munkaváltozatának elkészültét követően közzétételre kerül a BFT honlapján, illetve megküldésre kerül az érintett szervezeteknek. Bizonyos tématerületeken munkacsoportok szervezése történt meg: aktív turizmus, turisztikai menedzsment és marketing, egészségipar, helyi termékek, élelmiszertermelés, helyi gazdaságfejlesztés. A program egyeztetési változatának elfogadását széles körű partnerségi egyeztetés követi. A partnerség folyamán beérkező észrevételek mindegyike megvizsgálásra, illetve beépítésre kerül a programba. Ezt követően a Balaton Fejlesztési Programot és Stratégiai Környezeti Vizsgálatát előzetesen elfogadja várhatóan 2014. augusztus végén a Balaton Fejlesztési Tanács. Az észrevételek beépítését követően az elkészült dokumentumok (koncepció, program, illetve integrált térségi beruházási program) a Balaton Fejlesztési Tanács által elfogadásra kerülnek a tervek szerint 2014 szeptemberében.
8. Függelék Az Balaton térség operatív programja elkészítésénél figyelembe vételre kerültek a program készítését finanszírozó ÁROP projekt szempontjai. A program készítéséhez – ellentétben a megyék tervezési feladatival – a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal nem készített a Balaton térségére vonatkozó speciális útmutatót.
44
Balaton Fejlesztési Tanács
Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja Operatív program IV. Kötet Egyeztetési változat
2014. június
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2 1.
Bevezetés ........................................................................................................................... 2
2.
A térség fejlesztési céljai .................................................................................................... 3
3.
Prioritások és intézkedések ................................................................................................ 8
4.
Illeszkedés a finanszírozási programokhoz ...................................................................... 58
4.1.
BFT kompetenciában megvalósítani tervezett intézkedések........................................ 58
4.2.
Egyéb megvalósítású intézkedések ............................................................................... 59
1. Bevezetés A fejlesztési koncepció és kapcsolódó programok elkészítését indokolja, hogy a kormány 2009 októberében fogadta el a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet, melynek tartalma a „területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményei, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályai”. A készülő tervek mindegyikének már meg kell felelni a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet által támasztott tartalmi és partnerségi követelményeknek. Így a Balaton térségében1 az Európai Unió támogatásának felhasználásával készülnek el a jövő tervei 2014. év folyamán: •
a térség hosszú távú fejlesztési koncepciója, mely egyúttal megalapozza a Balaton térség rendezési tervének tartalmát is.
•
a térség középtávú, 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó stratégiai és a részletesebb operatív programja.
A dokumentumok elkészítéséhez a kormány az Államreform OP keretéből biztosít forrást a Balaton Fejlesztési Tanács számára. A fentieken túl a kormány kérésére el kell készíteni egy részletes dokumentumot (Balaton térség operatív programja), mely az operatív programoknak a Balaton térségében megvalósuló fejlesztési tervét és intézményi keretét foglalja össze. Ez a tervdokumentum Magyarországnak az Európai Bizottsággal a 2014–2020-as fejlesztési időszakra kötendő Partnerségi Megállapodása (PM) alapján készül el. Továbbra is fenn áll az a kormányzati szándék, miszerint: a 2014–2020-as időszakban a Balaton térségben tervezett fejlesztések összehangolt, integrált finanszírozását szükséges biztosítani, melyet egyfajta kiemelt programként szükséges kezelni. Szükséges, hogy a kormány határozatban fogadja el a Balaton térség operatív programját, melyben meghatározásra kerül, hogy mely intézkedések valósulnak meg a Balaton Fejlesztési Tanács koordinációjában és mely intézkedéseknél veszik figyelembe az ágazati, illetve a megyei programok végrehajtásánál a Balaton térség fejlesztési szempontjait. Az egyes intézkedéseknél meghatározott Balaton Fejlesztési Tanács koordinációjában A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény szerint létrehozott Balaton Fejlesztési Tanács egy térségi fejlesztési tanács, ami a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén működik. A dokumentumban a kiemelt térségből következően a Balaton térség fogalmat használjuk, mivel az egy általánosabb fejlesztési célra és tartalomra utal ellentétben a korábbi idegenforgalmi tervekből származó „ üdülőkörzeti” megnevezéssel, mely gyakorlatilag a hazai szabályozásban egyedül a Balatonnál maradt meg.
1
2
megvalósuló – többnyire integrált jellegű - projektekre2 a 2007-13-as programciklusban alkalmazott eljárásrendek közül javasolt a kiemelt projektek eljárásrendjének az alkalmazása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elfogadott kormányhatározat alapján – projekt rövid tartalma és tervezett forráskerete – a releváns operatív programgazdák (IH-k) meghatározzák azokat a támogatási feltételeket, melyekre a Balaton térség benyújtja részletes támogatási javaslatát (projektjét). Ezek a – projekt jellégtől függően konzorciumban is - benyújtott támogatási javaslatok egyszerre többféle megvalósítási eljárását is alkalmazhatnak: •
projektszerű feladatok, aminek lehet infrastrukturális és „soft”, azaz szolgáltatás jellegű része is (pl.: egy szervezési jellegű feladat ellátását, marketing akciók lebonyolítását)
•
a program sajátossága esetén több szereplőknek (pl. vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek) kisebb összegű támogatás odaítélése.
A balatoni fejlesztések kiszámíthatósága és a partnerek számára történő tervezhetőség érdekében a kiemelt beruházási programok vonatkozhatnak a támogatási ciklus teljes tartalmára (7 évre) közben időközi értékeléssel és felülvizsgálat valósulhat meg, vagy egy kiemelt projekt keretében 3-4 éves időtartamra. A programban szereplő az egyes intézkedésekre allokált költségvetés indikatív forrásallokációt tartalmaz. Az egyes intézkedésekre tervezett források a finanszírozó programokkal való részletes egyeztetés, a társadalmi egyeztetés illetve a kapcsolódó projekt kidolgozás eredményeként fog véglegesedni. A koncepció és program célrendszerben az alábbi újszerűség, vagy jelentősebb hangsúlyok jelentek meg a 2007-13-as tervezési időszakhoz képest a Balaton kiemelt térség stratégiájában: •
az intenzív nyári turisztikai szezon ellensúlyozására a térség gazdaságának fejlesztése erősebben építene a térségbeli és környező tudásbázisokkal való együttműködésre (egyetemek, kutatóintézetek)
•
a turisztikai fejlesztések kapcsán erősebb a hangsúly azon szolgáltatások fejlesztésén, melyek az egészség-tudatossághoz, természetességhez, mozgáshoz kapcsolódnak és lehetőség szerint a frekventált nyári időszakon túl, akár az év túlnyomó részében is kínálnak szolgáltatásokat
•
az egészségipar és kapcsolódó tevékenységek hangsúlyosabban jelennek meg, mivel az egészségtudatosság egyre fontosabb szerepet tölt be az emberek életében, miközben a lakosság elöregedése is további szolgáltatásoknak generál keresletet
•
a térség meghatározó ágazatait (pl. turizmus, közlekedés, környezetvédelem, helyi termék előállítás, értékesítés) befolyásoló szervezetrendszerre vonatkozóan markánsabb a megújítási szándék és a változó keresleti igényekre való rugalmas reagálási képesség javítása.
•
Nulla emissziós régió felé történő elmozdulás, melynek fő letéteményesei az épületek fűtés és hűtés célú energia takarékossága, illetve megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint az elektromos közlekedés elterjesztése, kezdve az villamosvasút közlekedés bővítésétől az elektromos gépjárművek használatának elterjesztéséig.
2. A térség fejlesztési céljai Az alábbi fejezet a Balaton fejlesztési térség koncepciója egyeztetési változata alapján készült el. Fő cél a Balaton térségének dinamizálása, gazdasági fellendítése, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet.
2
A projektek jellemzően a Balaton térség operatív programja egy-egy intézkedésének is megfeleltethetők.
3
A fő célhoz kapcsolódó átfogó, hosszú távú célok a következők: A Balaton térsége egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő társadalmi szemlélet eredményeként3 •
megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, így a környezetkímélő technológiák alkalmazásának (pl. energiafelhasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára A munkanélküliség, és ezen belül a tartósan álláskeresők számának csökkentése, az éves foglalkoztatás elősegítése és környezetbarát technológiák alkalmazásának széles körű elterjesztése.
•
vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára A felsőfokú végzettségű lakosok, a K+F tevékenységet végzők számának növelése.
•
vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítson a térséget felkeresők számára, melynek eredményeként növekedjen a Balaton térségébe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége A vendégéjszakák számának növelése, különösen a külföldiek által eltöltött éjszakák vonatkozásában, szálláshelyek egész évre vetített kapacitás-kihasználtságának javulása.
•
A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat A Balaton térségében működő intézményekkel, szolgáltatókkal való elégedettség javulása a helyi lakosok és turisták részéről.
A térségi fejlesztésének középtávra érvényes stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határoztuk meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. A balatoni gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének javítása Innovatív Balaton! a helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új termékek, szolgáltatások fejlesztése révén
Aktív Balaton!
A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként
Balatoni egészség és megújulás!
A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által
Balatoni terméket Helyben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésének, az asztalra! feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése
3
Célok számszerűsítése folyamatban van
4
Megújuló balatoni A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság közösségek! mellett a térségben élő közösségek folyamatos megújulása Egészséges környezet, tiszta Balaton!
A táj fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás lehetőség szerinti megőrzése, a környezet szennyezés mérséklése és a környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé szervezése, a települések építészeti színvonalának növelése
Elérhető Balaton!
Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében
Horizontális jellegű fejlesztési célok •
Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely során a tervezett beruházások, (pl. ingatlan-, vonalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek, a vízbázisok védelmére, a levegőszennyezés csökkentésére, a hulladékok keletkezésének mérséklésére és az éghajlatváltozás következményeire. A fejlesztések során figyelemmel kell lenni a térségi, illetve települési rendezési tervekre, ami az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti adottságok és erőforrások számba vételével korlátozza, illetve alakítja a megváltozott feltételekhez az egyes beruházások megvalósítását.
•
Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívül épületek, területek (pl. kiskertek, üres ingatlanok) „újrahasznosítása” a zöld mezős beruházások helyett
•
Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása, és az esélyegyenlőség biztosítása a fejlesztések megvalósítása során, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése a nagyobb munkanélküliséggel sújtott területekre
•
Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása, mely során biztosítani kell az információknak a hátrányos társadalmi csoportokhoz való eljutást,
•
Balaton térségen belüli partnerségi együttműködések ösztönzése az érintett szakmai szervezetek, intézmények között, illetve az állami, önkormányzati szerveztek és civil szervezetek közti partnerségben.
•
Mindennapi élet biztonságának javítása a Balaton térségében, amely magában foglalja a szárazföldi és vízi közlekedés biztonsági intézkedések révén a balestek kockázatának mérséklését, illetve vagyon és személyi biztonságjavításhoz kapcsolódó intézkedéseket
A Balaton operatív program tervezésének és megvalósításának fő indoka, hogy a Balaton térségét sajátos környezeti és táji adottságai folytán integrált szerves földrajzi egységként kezelve javítsa a térség versenyképességét, ezen belül is •
az országos szinten meghatározó balatoni turizmus (a magyarországi turisztikai bevételek 22%a a Balaton turisztikai régióban keletkezik) szolgáltatási kínálatát fejlessze a táji adottságokra építve, igazodva a változó fogyasztói szokásokhoz (pl. egészségtudatosság), illetve turisztikai trendekhez (magas jövedelmű fiatalok több rövid utazásai, beutazók körének változása), figyelembe véve a hasonló jellegű térségek, illetve turisztikai szolgáltatások terén erősödő versenytársak kínálatának fejlődését
5
•
a Balaton térségében a foglalkoztatásból adódó szezonalitást4 enyhítse a turizmusban és a turizmuson kívüli, elsősorban magas hozzáadott értéket előállító, innováció orientált gazdasági tevékenységek, illetve helyi gazdaság (pl. mezőgazdasági termék-előállítás és feldolgozás) fejlesztésével
•
az idősebb lakosok növekvő létszámában, az egészségtudatosság terjedésében, illetve az „időskorú (ezüst) gazdaságában” rejlő lehetőségekből következően fejlessze a térség egészségiparát
A fenti gazdasági tevékenységek sikeres működéséhez szükséges, hogy a fenntartható, környezetbarát életmód feltételeit erősítő környezetvédelmi, energetikai és közlekedési célú beruházásokat megvalósítsa, valamint erősítse a társadalmi alapokat, ezen keresztül pedig a lakossági, kiemelten a közcélú szolgáltatásokat, gazdasági folyamatokat menedzselő szervezetrendszer megújuló képességét és rugalmasságát.
2012. I. negyedévében a parti települések munkanélküliségi rátája 8,06 %, a parttól távolabbi településeké 11,55 % volt, ugyanezen adatok a turisztikai főszezon és a mezőgazdasági termékek betakarításának fő időszakában 2012. III. negyedévében 4,45%, illetve 7,84 % voltak. 4
6
Az alábbi táblázat bemutatja a fejlesztési célok és az intézkedések kapcsolatát.
Prioritás
Intézkedések neve
Célhoz való hozzájárulás
Megbízható jövedelem-szerzést és Vonzó működési környezetet biztosítson javuló életminőséget, így magas az elsősorban szolgáltatásokat kínáló és minőségű környezetet biztosítson innovatív, magas hozzáadott értéket a helyi lakosok számára termelő vállalkozások számára közvetlen közvetett közvetlen közvetett
Helyi, térségi tudásbázisokhoz kapcsolódó innováció orientált térségi alapon szervezett vállalkozás-fejlesztés Gazdaságfejlesztés
Balatoni kézművesipar fejlesztése (helyi alapanyagból helyben készült, de nem élelmiszer termékek) Turisztikai vállalkozások tevékenységének diverzifikációja
X
X
X
X X X X
X
Térségi marketing – befektetések ösztönzése
Turizmus
Kerékpáros turizmus
X
X
Természetjárás, túrázás, gyaloglás
X
X X
Strandok fejlesztése
X X
X X X
X
X
Az időskori szolgáltatások és ellátások fejlesztése
X
X
X
X
Rehabilitációs szakellátások és szolgáltatások fejlesztése a meglévő tudásra és infrastruktúrára építve
X
X
X
X
X
X
Egészségturizmus fejlesztése
X
Mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönzése
X
X X
Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása és minőségi élelmiszerfogyasztás, vendéglátás és helyi termék értékesítés
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Egészséges életmód iránti elköteleződés
X
A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására
X
X
X
X
X
X
Személy és vagyon biztonsági programok
X X
X
X
Balaton és térsége vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlesztések Balaton vízkormányzás támogatására egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer kialakítása, Balaton-kutatások ösztönzése Települési környezet minőségének javítása
X
X
X
X
X
X X
X
X
X
Elektromos közlekedés balatoni pilot-projektjei
X
Közúti fejlesztések
X X X
Balatoni közlekedési rendszer összehangolása szervezetrendszer fejlesztése
X
X X
X X
X
X
X
X
X
Balaton térségi együttműködések állandó szervezése Fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási alap működtetése
X
X
Energiahatékonyság javítása és kapcsolódóan megújuló energia használat terjesztése Vasút fejlesztések
X
X
Biodiverzitás és természeti rendszerek fenntartása
Intézményfejlesztés
X
X
Vízpart rehabilitáció
Közlekedésfejlesztés
X
Lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
Halászat, horgászat feltételeinek javítása és halfogyasztás ösztönzése
Környezetfejlesztés
X
X X X X X
X
Mezőgazdaság, ösztönzése élelmiszeripar Szőlészet és borászat fejlesztése
Társadalmi megújulás
X
Vitorlázás fejlesztése
Turisztikai menedzsment rendszer és marketing fejlesztése Szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése - elsődlegesen minőség színvonalának javítása
Egészségipar
X
X
Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése
A változó igényekhez rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató intézmények szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat közvetlen közvetett
X
Balatoni egészségipari K+F+I tevékenység
Horgászturizmus
Növekedjen a Balaton térségébe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége közvetlen közvetett
X
x
X X
X
X
X
7
3. Prioritások és intézkedések 1. Gazdaság-fejlesztés
1.1. Balaton térségi vállalkozás-fejlesztési programok Cél
A Balaton térségi integrált támogatási programok célja az év egészében stabil jövedelemszerzés és megélhetés kínálata és biztosítása a helyi lakosságnak. Fiatalok, felsőfokú végzettséggel rendelkezők Balaton térségben tartása a képesítésüknek, igényeiknek és elvárásaiknak megfelelő munkalehetőség biztosításával, amely természetesen figyelembe veszi a helyi adottságokat, lehetőségeket és keresletet is.
Tartalom
2014-2020-ban az országos gazdaságfejlesztési programok mellett teret kapnak egy-egy térség speciális igényeihez igazított vállalkozásfejlesztések, amelyben várhatóan a Balaton térség is részt vesz. Ez azt jelenti, hogy a balatoni térség fejlesztésért felelős szervezet, a helyi gazdasági szereplők bevonásával célzott térségi programot dolgoz ki, amely programok elsődleges célja, hogy a szűken vett turizmus mellett szélesítse a vállalkozások bevételnövelő potenciálját. A támogatási programnak ösztönöznie kell a kezdő és mikrovállalkozások innováció orientált fejlesztését, melynek kapcsán célzottan és igény alapon, több szakaszban nyújtva - foglalkoztatási célú támogatást, üzletfejlesztési tanácsadást, illetve szükség esetén kisebb eszköz-beruházási célú támogatást kell biztosítania. A vállalkozások fejlődését elsősorban a Balaton térség, illetve a környező nagytelepülések K+F bázisaihoz, illetve kapcsolati rendszeréhez, valamint a térségben meglévő üzleti tudásbázisok (pl. innovatív, közép és nagy vállalkozások, specializált, magas színvonalú szolgáltatások és ágazatok) rendszeréhez illesztve javasolt támogatni. Helyi vállalkozások versenyképességének javítása, tevékenységbővítéssel, mely során ösztönözni lehet a helyi támogatási programok keretében: •
szükséges infrastrukturális feltételek kialakítását (iparterület, szolgáltatóház, stb…), lehetőleg meglévő működő, vagy használaton kívüli ingatlanok hasznosításával,
•
információs-technológiai hálózatok fejlesztése, különösen a parttól távolabbi településeken,
•
Kutatási programok bővítése a helyi tudásbázisra, adottságokra építve, mely során kiemelt ágazati területek lehetnek: informatika, egészségipar, élelmiszeripar. Ezen belül a projektek például az alábbi tevékenységek körére terjedhetnek ki: o
kutatóhelyek és vállalkozások önálló, vagy együttes programjai
8
o
kutató-fejlesztő intézmények hazai és nemzetközi vállalatokkal való együttműködések fejlesztése, klaszter kialakítása,
o
új kutató-fejlesztő helyek, helyszínek kialakítása az intézményben / vállalkozásban / klaszterben.
•
innovatív és magas hozzáadott értéket képviselő termékek / szolgáltatások előállítását és fejlesztését vállalkozások körében,
•
új, innovatív tevékenységet végző vállalkozások indítását,
•
a térségi hagyományokra való építkezést,
•
térségben tradicionális szakmák (hajó- és hajózáshoz kapcsolódó eszközök gyártása) újraélesztését és fejlődésének elősegítését;
•
a többi tématerületekhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását, versenyképes termékek fejlesztését (feltétel: az alkalmazott technológia ne terhelje a környezetet és fenntartható megoldás legyen),
•
a tevékenységbővítéshez szükséges képzések támogatását.
Megj. A Limnológiai kutatások programja a környezet-fejlesztés prioritás terület alatt szerepel. Kiemelt egyedi gazdasági és környezeti célú projekt: A Sió felső szakaszának egész évben történő hajózhatóvá tétele (a BAHART üzemi bázis kiköltöztetése Kilitire, ott állandó telephely, hajójavító üzem létesítése, valamint jetski pálya kialakítása. A beruházáshoz szükséges Sió szabályozását meghatározó zsilipek építése is. Az így felszabaduló Balaton parti részen lehetőség nyílik a kikötő bővítésére, illetve korszerűsítésére. –BAHART bázis kiépítése kb 20.30 Mrd Ft – IKOP, vagy egyéb, pl GINOP forrás Forrás
15 mrd Ft – GINOP 1 5 mrd Ft – GINOP 2 5 mrd Ft – GINOP 7
Célcsoport
mikro-, kis- és középvállalkozások tulajdonosai és alkalmazottai
Kedvezményezetti kör
mikro-, kis- és középvállalkozások, képző intézmények, önkormányzatok, BAHART
Monitoring mutatók
Fejlesztett új termékek és szolgáltatások kkv-k körében K+F+I
Lebonyolítás módja
Az ágazati programban az intézkedés által megjelölt szempontok érvényesítése szükséges.
Időbeli ütemezés
2014-2020
9
1.2. Balatoni kézművesipar fejlesztése Cél
A helyi szereplők bevonásával hosszú távon is fenntartható tradicionális iparágak és kézműipar fejlesztése, amelyek szintén hatékonyan tudnak hozzájárulni a jövedelemtermelési potenciál növeléséhez
Tartalom
A helyi kézművesipar fejlesztésén keresztül a térségre, tájegységre jellemző, specialitást jelentő termékek előállítása és a különböző mesterségekhez kapcsolódóan felhalmozott szaktudás gyakorlati alkalmazása történik, továbbá ezen tevékenységeken keresztül a hagyományok ápolása, a térségi foglalkoztatás növelése, illetve gazdasági fejlődés realizálása. A térség gazdaságában működő vállalatok jelentős része a mikro, kisés középvállalkozások körébe tartozik. A kisebb vállalkozási méret a kézműiparra kiemelten igaz, ezért a versenyképességük megteremtése érdekében ezen szervezetek fejlesztése kiemelten szükséges, annak érdekében, hogy piacképes, a kereslet igényeivel összhangban lévő termékeket állítsanak elő. A kézműves termékek iránti kereslet növekedésével várhatóan a hagyományos szakmák, mesterségek iránt is fokozódó érdeklődés mutatkozik, amelyet akkreditált képzések, továbbképzések biztosításával lehet támogatni. A képzések által biztosítottá válik a szükséges helyi szakember létszám és így a térségi foglalkoztatás is növelhető. Mivel a gazdaságot tekintve ez a tevékenységcsoport egy szűk vállalkozói réteget érint, ezért a fennmaradásuk, fejlődésük érdekében a támogatások nagyon fontosak. A kézműves termékek előállításához előnyben részesítendőek a helyben termelt, előállított, illetve rendelkezésre álló alapanyagok, amelyek a helyi gazdasági tevékenységet fokozzák, valamint a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve is előnyösek, tekintettel arra, hogy így az ár-érték arány szempontjából kedvezőbben állíthatóak elő termékek és a szállításhoz kapcsolódó költségek csökkenthetőek, az ebből származó környezeti terhelés minimalizálható, a káros anyag kibocsátás jóval kisebb. A helyi alapanyagok alkalmazásával természetes eredetű, egyedi stílusjegyekkel rendelkező termékek állíthatóak elő. Ezen termékek előállítói a térségben alkalmazott védjegy programhoz kapcsolódhatnak, így hasznosítva a hálózat biztosította előnyöket (pl.: megbízható minőség, védjegy program kritériumainak való megfelelés, mások által nem megismételhető termék előállítása, helyi hagyományokat ápoló tevékenység gyakorlása/alkalmazása). Ennek kapcsán a termékek magas minőségű előállítása érdekében a minőségbiztosításra is hangsúlyt kell helyezni, amely egy régiós szintű rendszer kidolgozásával, bevezetésével és alkalmazásával, működtetésével lehetséges. A különböző termékek minősége így egységesen magas színvonalon biztosítható. (Figyelembe kell venni az Éltető Balaton-felvidékért Leader Egyesület által bevezetett védjegy rendszert) A fejlesztések során fontos lehet a tervező, fejlesztő, illetve innovatív kutatásokat végző (oktatási) intézményekkel történő kapcsolatfelvétel, 10
partnerség kialakítása, míg a termékek értékesítése során kiemelt figyelem fordítandó a turisztikai szolgáltatókkal való együttműködésre, partnerkapcsolatok kiépítésére, annak érdekében, hogy a célközönség szélesebb köréhez juthassanak el az előállított eszközök, termékek, így a kézművesipar jól kapcsolható a helyi igények, illetve a turizmus által generált kereslet kielégítéséhez is. A kézművesipar speciális részét képezik a képzőművészek, népművészek és iparművészek, akik tevékenysége a Balatonnál kiemelt fontosságú. Számos művész lakhelye található a térségben és közülük sokan szakmai tevékenységüket is itt végzik. Annak érdekében, hogy a különböző művészeti ágak képviselői minél szélesebb körben végezhessék szakmai tevékenységüket helyben, az általuk készített termékek piacra lépését, illetve elterjedését is szükséges elősegíteni. A Balaton térségében jellemző kézművesipari ágazatok: •
kis- és kézművesipari tevékenységek (pl.: ajándék és dísztárgyak gyártása; szabadidős kellékek, halászati és horgászati eszközök gyártása),
•
fa- és erdei termék feldolgozás, nádfeldolgozás,
•
képzőművészeti, népművészeti és iparművészeti alkotók tevékenysége
•
gyógynövények felhasználása
egészségipari,
szépészeti célra történő
A fenti célok és tartalom mentén támogatni lehet: •
térségre jellemző termékek / szolgáltatások előállítását, fejlesztését, új vállalkozások indításának segítését beruházási célú támogatással
•
a termékek / szolgáltatások minőségének / színvonalának emelését, továbbá ezek minőségbiztosítási rendszereinek kialakítását, fejlesztését,
•
a tevékenységek ellátásához, bővítéshez szükséges képzések támogatását,
•
vállalkozások közti együttműködés ösztönzését, hálózatok létrehozását
•
Szakmai és üzletfejlesztési tanácsadás tevékenységet végző vállalkozások számára
a
kézműves
Forrás
2,5 mrd Ft – GINOP 1 vagy NVP
Célcsoport
mikro-, kis- és középvállalkozások tulajdonosai és alkalmazottai, turisztikai szolgáltatók
Kedvezményezetti kör
mikro-, kis- és középvállalkozások, képző intézmények
Monitoring mutatók
Fejlesztett új termékek és szolgáltatások kkv-k körében
Lebonyolítás módja
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak -
Szolgáltatás-szervezési és marketing elemei: együttműködés, minőségbiztosítás szervezése, tanácsadás
11
Időbeli ütemezés
-
Támogatási program: beruházási támogatás vállalkozásoknak (eszköz és infrastruktúra)
-
képzési elemei: képzési programok
2014-2020
1.3. Turisztikai vállalkozások tevékenységének diverzifikációja Cél
A turisztikában működő vállalkozások által végzett tevékenységek bővítése, bevételek növelése és a szolgáltatás kínálat olyan módon történő kialakítása, hogy az aktív munkavégzés az év minél nagyobb részében folytatható legyen (ne csak a nyári időszakban), illetve a vállalkozások ne csak a turisztikai szezon bevételeitől függjenek
Tartalom
A turisztikai vállalkozások jelentős része szálláshely és vendéglátás szolgáltatást nyújt a térségbe érkező vendégek számára. Jellemzően a nyári időszak után, illetve azt megelőzően a turisztikai szolgáltatók tevékenysége jelentősen lecsökken, amely arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy lehetőség szerint a nyári szezonban érjenek el minél nagyobb jövedelmet. Ez egyrészt nyáron az egyes szolgáltatások értékhez képesti túlárazáshoz vezethet, míg másrészről a vállalkozás bevételei jelentősen lecsökkennek a holtszezonban. Ezen esetek elkerülése érdekében az érintett vállalkozások tevékenységi körét szükséges bővíteni, olyan elemekkel, amelyek segítségével hosszabbítható azon időszak, amikor a vállalkozás aktív tevékenységéből bevétel keletkezik és így a vállalkozás (minél eredményesebben) fenntarthatóvá válik. A kiegészítő tevékenységek térségi kezelésére, összehangolásának támogatására – az új vállalkozásokat ösztönző intézkedéshez hasonlóan – komplex szolgáltatás-fejlesztés szervezése, amely tartalmazza: •
Szakmai és üzletfejlesztési tanácsadás tevékenységet indító vállalkozások számára,
•
támogatás nyújtása beruházásokhoz (eszközvásárlás, infrastruktúra-fejlesztése) új tevékenységi körök indítása érdekében
•
Vállalkozóknak, munkavállalóknak képzési célú támogatás nyújtása
a
kiegészítő
Forrás
2,5 mrd Ft – GINOP 1
Célcsoport
mikro-, kis- és középvállalkozások tulajdonosai és alkalmazottai
Kedvezményezetti kör
Olyan mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek bevételeinek 75%-a meghaladja a szálláshely és vendéglátás, sportszervezés szolgáltatásból származó bevételek
Monitoring mutatók
Fejlesztett új termékek és szolgáltatások kkv-k körében
Lebonyolítás módja
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak -
Szolgáltatás-szervezési és marketing elemei: együttműködés, tanácsadás
12
Időbeli ütemezés
-
Támogatási program: beruházási támogatás vállalkozásoknak (eszköz és infrastruktúra)
-
képzési elemei: képzési programok
2014-2020
1.4. Térségi marketing – befektetések ösztönzése Cél
A Balatoni térség imázsának javítása, illetve a térségbe új vállalkozások vonzása és a térségben működő vállalkozások nemzetközi tevékenységének fokozása
Tartalom
A fentiek érdekében szükséges egy Balaton térségi marketing tevékenység megvalósítása, amely hozzájárul a befektetések ösztönzéséhez. A gazdaságfejlesztési intézkedések sikerességének növelése érdekében a programokhoz egy befektetés-ösztönző, vállalkozások betelepülését vonzó és a térségben működő vállalkozások értékesítési tevékenységének, üzleti kapcsolatainak bővítését elősegítő kommunikációs tevékenységnek szükséges kapcsolódnia. A vállalkozások érdeklődésének felkeltése versenyképes, vonzó környezet, illetve feltételek és összetett befektetés-ösztönzési csomagok kialakításával lehetséges. A befektetők döntési folyamata alapján az alábbi szempontokat figyelembe véve szükséges egy vonzó Balaton térség kialakítása: •
együttműködő, vállalkozói befektetéseket, működést segítő közigazgatás,
•
kedvező adók kialakítása (pl.: adókedvezmény alkalmazása),
•
fejlesztési támogatások lehetősége,
•
jogbiztonság megléte,
•
átláthatóság és korrupciómentesség biztosítása,
•
szakképzett munkaerő rendelkezésre állása,
•
továbbképzési biztosítása,
•
bérszínvonalak munkavállalók és munkáltatók számára is megfelelő kialakítása,
•
elvárt színvonalú beszállítói kör kialakíthatósága,
•
fizetési morál megléte,
•
infrastrukturális feltételek biztosítása,
•
piaci kereslet-kínálat közötti összhang megteremtésének elősegítése,
•
munkatársak részére a szükséges közösségi és szociális szolgáltatások megléte.
igénybevételének,
lehetőségek
oktatási
elnyerésének
infrastruktúrájának
13
Mindezek térségi kezelésére, összehangolásának támogatására, komplex szolgáltatásfejlesztés, amely tartalmazza: •
Balaton térségi arculati elemek meghatározása és kommunikációs tevékenység potenciális befektetők számára,
•
Együttműködés és támogatás a befektetők számára, ahol „egyablakos ügyintézés” keretében, segítségnyújtás az adminisztratív folyamatokban;
•
Segítségnyújtás vállalkozások térségi letelepedéséhez (szabad telephely-kapacitás adatbázis, ügyintézés segítése stb.), cégalapítás támogatása (pl.: átmeneti irodahelyiség biztosításával),
•
jó gyakorlatok, tapasztaltok átadása és együttműködés, kooperáció ösztönzése, pl.
•
o
Valós kapcsolatokon alapuló hálózat felállítása, kiépítése, fenntartása a folyamatokban részt vevő, pl. intézmények (önkormányzatok, kormányhivatalok, oktatási-képzési intézmények, kamarák stb.) és vállalkozások között
o
Beszállítói fórumok szervezése, rendezése, kapcsolattartás, munkaerő toborzás segítése,
Fejlesztésekhez szükséges forrás (pl. EUs, állami támogatás) bevonáshoz tanácsadás
Forrás
Az intézkedést a Balatoni turisztikai marketing tevékenységgel összehangoltan kell megvalósítani. 1,4 mrd Ft – GINOP 1
Célcsoport
Balaton térség lakossága, helyi vállalkozások
Kedvezményezetti kör
Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. és egyéb partner szervezetek – állami intézmények, önkormányzatok és civil szervezetek
Monitoring mutatók
Megvalósított programok és akciók száma
Lebonyolítás módja
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak -
Időbeli ütemezés
Szolgáltatás-szervezési és marketing elemei
2014-2020
1.5. Térség egészségipari bevételeinek növelése a K+F és innovációs aktivitás fellendítésén keresztül Cél
A beavatkozás célja a Balaton térség K+F és innovációs aktivitásának fellendítése, a térségben létrehozott szellemi értékek mennyiségének és értékének növelésén keresztül az egészségipari bevételek hosszútávon történő jelentős növelése, a térségben a szellemi foglalkozású lakosság megtelepedésének elősegítése.
Tartalom
A Balalton térségben jelentős számban működnek egészségipari kutatásfejlesztéssel és innovációval foglalkozó vállalkozások. A térségben több
14
mint 20 vállalkozást, szervezetet tömörítő egészségipari klaszter is működik. A beavatkozás keretében tervezett intézkedések építenek a Balaton térség jelenlegi innovációs tapasztalataira, kapacitására, de nyitni kíván új fejlesztési területek felé is. Az egészségipari K+F és innovációs fejlesztések elsődlegesen a gazdaságfejlesztés részeként valósulhatnak meg, a gazdaságfejlesztési forrásokból nyerhetnek támogatást. Az állami tulajdonban lévő vagy önkormányzati szereplők kutatást és innovációt célzó tevékenysége ettől eltérő forrásokból kaphat lendületet. Jelen beavatkozásban kiemelt figyelmet kapnak az alábbiak:
o Az
egészségügyi intézmények együttműködéseinek fejlesztése:
kutatási
és
innovációs
új klinikai kutatási helyszínek, klinikai vizsgálóhelyek kialakítása az egészségügyi, főként a rehabilitációs intézményekhez, részben az időskori ellátásokhoz kacsolódóan. Ennek részeként:
• jogszabályi háttér feltérképezése és támogató környezet biztosítása az intézményekben;
• vizsgálati eszközök beszerzése, informatikai háttér és infrastruktúra kialakítása;
• képzések az ellátásban résztvevők számára nyelvtudás és szaktudás megszerzéséhez;
• létrehozott kutatási kapacitások értékesítése; magyar egyetemeknek a térségi egészségügyi kutatásaiba történő bekapcsolása, valamint az egyetemek jelenlegi kutatásaiban az egészségipari kapcsolódás erősítése, a lehetséges szinergiák kihasználása; ipari szereplőkkel (gyógyszer, műszer, IKT) közös kutatási programok kidolgozása, megvalósítása;
o Térségi kutatási együttműködések létrejöttének elősegítése: térségi adatbázis kialakítása, kutatási kapacitások közös kiközvetítése, közös marketing és partnerkeresés; meglévő vállalati K+F kapcsolatok, együttműködések erősítése, közös kutatási programok megvalósítása; innováció előtérbe helyezése
o Új egészségipari K+F és innovációval foglalkozó vállalkozások és partnerek felkutatása, térségbe vonzása; Lehetséges, tapasztalattal rendelkező helyszínek és partnerek, pl.:
o Kaposvári Egyetem – Egészségügyi Centrum Állattudományi kutatások Angiográfiás és intervencionális radiológiai kutatások Geológiai kutatások
15
o Kaposvári Egyetem Agrár- és Élelmiszertudományi Tudásközpont
o Magyar Balneológiai Kutató Központ – létrehozása a gyógyvizekre épülő rehabilitáció, gyógyászat területén. mozgásszervi kutatás, fejlesztés Szent András Reumakórház, Hévíz Tapolcai Gyógybarlang kardiovaszkuláris – főként gyógyászati szolgáltatások Balatonfüredi Állami Szívkórház Balatonfüredi Honvéd Kórház Deák Jenő Kórház, Tapolca – ambuláns kardiológiai rehabilitáció légzőszervi – főként gyógyászati szolgáltatások Deák Jenő Kórház, Tapolca + Gyógybarlang + Hotel Pelion A gyógyvízre épülő egészségturisztikai szolgáltatások piaci értékesítését jelentős mértékben megkönnyítené és fellendítené a BKÜ gyógyvizeinek egészségre gyakorolt hatását igazoló tudományos alapú bizonyíték, kísérlet. Egy ilyen kísérlet elvégzése azonban (a kapcsolódó ismert kockázatok és magas költségek miatt) meghaladja az operatív program kereteit.
o Korai fejlesztés, mentális és mozgás-rehabilitáció értelmi fogyatékosság és gyógypedagógia – Lovasterápia és hippológia tanszék, Kaposvári Egyetem
o Gyógyszeripari kutatások „DRC” Gyógyszervizsgáló Központ, Balatonfüred – I-IV. fázisú klinikai vizsgálatok (2000-) Pharmagora Életminőség Klaszter (2009) – Szolgáltatás, K+F, Gyártás Gyógyközpont Gyógyászati Kutató és Szolgáltató Kft + Balatonfüred, Anna hotel (2014) Forrás
10 mrd Ft – GINOP2
Célcsoport
A térség lakossága A térségben élő és dolgozó szakemberek, A térségben működő és ide települő innovatív vállalkozások,
Kedvezményezetti kör
egészségügyi szolgáltatók (intézmények, vállalkozások) egészségipari kutatócégek, egyetemek, egészségipari K+F vállalkozások
16
Monitoring mutatók
Támogatott K+F projektek száma és értéke
Lebonyolítás módja
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak
Időbeli ütemezés
-
Szolgáltatás-szervezési és marketing elemei: együttműködés, tanácsadás
-
Támogatási program: K+F projektek támogatása kutató intézetek és vállalkozások számára (eszköz és infrastruktúra)
2014-2020
2. Turizmus 2.1. Kerékpáros turizmus Cél
Minden korosztály számára elérhető kerékpáros paradicsom kialakítása és működetése az év nagy részében A kerékpározás egyedisége: belátható távon (legyen egy 3 napos Balaton kör, vagy csillagtúrák), szép táji és tiszta levegőjű környezetben, minden korosztály számára biztosítható a kerékpározás élménye A magas minőségű kerékpáros turizmus infrastrukturális és információs rendszerének megteremtése a Balaton térségében, a part közelében és a parttól távolabbi települések turisztikai potenciálja kihasználásának erősítése érdekében (kerékpárút építés és felújítás) – A program előkészítése, majd megvalósítása során javasolt a civil szervezeteket konzultációs partnerként bevonni. •
„Balatoni bringakörút” közlekedés biztonságának javítása, hiányzó szakaszok kiépítése nagy közúti forgalom mentén, baleseti gócpontok felszámolása, az út szélesítése nagy forgalmú részeken, az út minőségének javítása (gyökerek által töredezett szakaszok, fűvel benőtt részek kijavítása), lakott területeken belül további közlekedés-biztonsági intézkedések megvalósítása, vasútállomásokhoz, kikötőkhöz közlekedési kapcsolat kiépítése, összekötés az országos kerékpáros úthálózattal (Budapest-Balaton útvonal) a KKK által készített Megvalósíthatósági Tanulmány alapján.
•
A parttól távolabbi települések (pl. Balaton-felvidék, Somogyi – dombság, Sió menti fejlesztésekhez való kapcsolódás, Kis-Balaton térsége) és kiemelten a turisztikai szempontból frekventált területek (pl. borospincék, vendéglátóhelyek, látogató központok, szabadidőparkok, stb) biztonságos elérhetőségének biztosítása (önálló kerékpárutak építése, forgalomcsillapított szakaszok kijelölése, erdei, mezőgazdasági, murvás utak használata) a BFT által készített kerékpáros turizmus fejlesztési program alapján
•
Biztonságos kerékpártárolók kialakítása köztereken, még szolgáltató egységek (pl.. üzletek, vendéglátóhelyek) környezetében is, illetve közlekedési módváltásnál, pl gyalogtúrázáshoz ökoturisztikai látogató központoknál,
Tartalom
17
vitorlázáshoz kikötőknél, vagy vasúti közlekedés esetén a vasútállomásnál •
Kerékpárútvonalak alapos kitáblázása (több, de kisebb méretű tábla a legközelebbi úti céllal, a hátralévő távolságok jelzésével)
•
Térképalapú kerékpárútvonal ajánlások készítése a Balaton teljes térségében profiknak, kedvtelésből sportolóknak, időseknek, családoknak – megjelentetése hivatalos balatoni honlapon, mobil telefonos alkalmazáson és nyomtatott változatban és integrálása Balatoni turisztikai kommunikációs rendszerbe – javasolt felhasználni a meglévő kezdeményezéseket és tartalmakat, illetve a civil szervezetek bevonását az útvonal ajánlások elkészítésébe (pl. Nyugat-Balatoni térség kerékpáros megoldásainak széles körű alkalmazása, Balatoni Kerékpáros Turisztikai Egylet gondozásában működő balatonbringa.hu használata)
•
Szolgáltató helyek ösztönzése a kerékpárosok kiszolgálására (kerékpáros barát szálláshely és vendéglátóhelyek minősítése és a reklámozás révén való előnyben részesítése – kerékpártárolás, kölcsönzés; autószerelők, kerékpárszervizek, kerékpáros boltok ösztönzése kerékpárjavítás céljára). A kerékpárok javítása és szervizelése kapcsán javasolt olyan szolgáltatók nyitva tartásának és működésének ösztönzése, akik megfelelő kompetenciával rendelkeznek a tevékenység ellátásához és helyben, egész évben nyitva vannak.
•
Egységes balatoni kerékpárkölcsönző rendszer kialakítása több, a Balaton térség egészét, vagy egy jól meghatározott részét viszonylag sűrűn (kb. a nagyobb településeken, hajóállomások településein) lefedő kerékpárt kölcsönző szervezetek összefogása mentén valósulhat meg támogatás esetén, akik egy egységes tarifa rendszerben végzik munkájukat, és a kerékpárok befogadása mellett igény szerint megszervezik a kerékpárok elszállítását más állomásokra.
•
Kerékpárok szállításának ösztönzése (szállítási feltételek kialakítása) a közösségi közlekedési járműveken (pl. hajókon, vonaton (Balaton felé közlekedőkön kiemelten), buszon) – Balatoni Közlekedési Szövetség koordinálásában
•
Kerékpárútvonalak karbantartásának megszervezése a közfoglalkoztatottak bevonásával köz- és tranzitfoglalkoztatási programok részeként
Forrás
6,5 mrd Ft –GINOP 6
Kedvezményezetti kör
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. és a fejlesztendő útvonalak fenntartóival együttműködésben (települési önkormányzatok, állami közútfenntartó társaság)
Célcsoport
Turisták minden korosztálya és helyi lakosok
Monitoring mutatók
Új kerékpárutak hossza (km) Felújított kerékpárutak hossza (km) Kerékpáros szolgáltatók száma (db)
18
Lebonyolítás módja
Időbeli ütemezés
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak -
infrastrukturális beruházási elemei (kerékpárút építés, táblázás és tárolók létesítése) együttműködésben a KKK-val és önkormányzatokkal)
-
szolgáltatás-szervezési és marketing elemei
2014-2018
2.2. Természetjárás, gyaloglás Cél
Minden korosztály számára elérhető gyalogtúra paradicsom kialakítása és működetése egész évben.
Tartalom
Kiemelt természeti, táji és geológiai értékek, mely révén a Balaton-felvidék az UNESCO világörökségi cím várományosa, illetve tagja a geoparkok nemzetközi egyesületének Gyalogtúrázás információs rendszerének kiépítése és az útvonalak karbantartásának biztosítása. A program előkészítésébe, majd megvalósításába javasolt a releváns civil szervezeteket konzultációs partnerként bevonni (pl. kiemelten a Magyar Természetjáró Szövetséggel, illetve erdészetekkel). •
Gyalogtúra útvonal ajánlások készítése a Balaton teljes térségében pl. profi túrázóknak, családoknak, időseknek, nordic walkingozóknak és az ajánlások megjelentetése a hivatalos balatoni honlapon, mobiltelefonos alkalmazáson és nyomtatott változatban és ennek integrálása a Balatoni turisztikai kommunikációs rendszerbe – fontos a kapcsolat megteremtése a transzregionális túraútvonalakkal (pl. vallási zarándokutak, nemzeti kéktúra)
•
Gyalogtúra útvonalak alapos kitáblázása (több, de kisebb méretű táblák a legközelebbi úti céllal, kb. hátralévő távolságok)
•
Gyalogos turistacélpontok létesítése (pl. kilátók), pihenőhelyek kialakítása, öko-turisztikai bázisok létesítése, új szolgáltatási elemekkel való bővítése együttműködésben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal, állami erdészetekkel (pl. déli part mentén egy tanösvény és egy látogatóközpont kiépítése, részvétel a Sió menti ökoturisztikai fejlesztésekben)
•
Gyalogtúra útvonalak karbantartásának megszervezése pl. a közfoglalkoztatottak bevonásával köz- és tranzitfoglalkoztatási programok részeként
Forrás
5 Mrd Ft – GINOP 6
Kedvezményezetti kör
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. és a civil szervezetekkel, nemzeti park igazgatósággal, erdészetekkel, helyi TDM-ekkel együttműködésben
Célcsoport
Turisták minden korosztálya és helyi lakosok
Monitoring mutatók
Kijelölt és kiajánlott gyalogos túraútvonalak hossza (km)
19
Lebonyolítás módja
Időbeli ütemezés
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak -
szolgáltatás-szervezési és marketing elemei
-
infrastrukturális beruházási elemei (Gyalogos turistacélpontok létesítése) együttműködésben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal, erdészetekkel és az önkormányzatokkal)
2014-2017
2.3. Vitorlázás fejlesztése Cél
A vitorlázást kedvelők és a vitorlázók számának bővítése a Balatonon.
Tartalom
Vitorlázás egyedisége, hogy viszonylag sekély, édes vízi tavon, csodálatos táji környezetben, fejlett időjárás-előrejelző és riasztó rendszere révén biztonságosan lehet vitorlázni. „A Festetics György Program – a magyar vitorlázás fejlesztéséért” programhoz illeszkedve infrastrukturális fejlesztések, képzési programok, illetve a vitorlázáshoz kapcsolódó vállalkozások fejlődésének ösztönzése
Forrás
•
Vitorláskikötők, illetve férőhelyek számának bővítése, mely kapcsán szükséges az engedélyezési eljárások egyszerűsítése, illetve a költségek mérséklése. Vitorláskikötők higiéniai szempontú és környezetvédelmi fejlesztése (pl. szennyvízkezelés megoldása). A fejlesztéseknél figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat.
•
Magyar Vitorlás Központ fejlesztése
•
A vitorlázást oktató és megszerettető programok indításának ösztönzése minden korosztály számára, hátrányos helyzetűek támogatása az Erzsébet programon keresztül (pl. Erzsébet program részeként táborok támogatása, oktató hajók beszerzésének támogatása)
•
Vitorlás versenyek szervezése és összehangolása, különösen fontos minél több nemzetközi verseny Balatonra való csábítása.
•
1 db régi történelmi hajó felújítása és múzeum/rendezvényhajóvá alakítása
•
Kapcsolódás a vízi közlekedés feltételeinek javítása révén a Siócsatorna ökoturisztikai programjához.
•
Vízi mentés infrastruktúrájának további fejlesztése
•
Vitorlásépítők, vagy kiegészítő gyártók közti együttműködés ösztönzése, növekedésük segítése szakmai tanácsadással, külső forrásbevonással
•
Vitorlások magánszemélyeket szállító szolgáltatásaihoz szükséges jogszabályi egyszerűsítések megvalósítása, illetve kezdeményezése a minisztériumoknál. Továbbá szükséges mederhasználati díj ellenében elvárt mederkotrási feladatok elvégzésének ösztönzése az állami szervezeteknél.
6 mrd Ft - GINOP 6
20
Kedvezményezetti kör
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. vitorlás szervezetekkel, kikötő üzemeltetőkkel, vizimentőkkel együttműködésben
Célcsoport
Sportszerűen, hobbyszerűen vitorlázók, illetve vitorlázást tanulni vágyók
Monitoring mutatók
Korszerű infrastrukturális feltételeknek megfelelő vitorláskikötők száma (db) Támogatott utánpótlás programok száma (db)
Lebonyolítás módja
Időbeli ütemezés
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak -
szolgáltatás-szervezési és marketing elemei
-
infrastrukturális beruházási elemei (pl. kikötő fejlesztések és korszerűsítések, történelmi hajó felújítása, vízimentés infrastruktúrája)
-
támogatási programja vitorlás kluboknak, szolgáltatóknak (pl. az utánpótlás nevelés infrastrukturális támogatására és vitorlás versenyek szervezésére)
2014-2020
2.4. Strandok fejlesztése Cél
Strandok szolgáltatási minőségének javítása és nyitva tartásuk növelésének ösztönzése
Tartalom
Strandok fejlesztésén belül •
strandokon higiénikus fejlesztések, mederkotrások, vízfelület árnyékolása
•
a nagyobb településeken (lélekszám, illetve üdülőházak és szálláshelyek alapján) strandjain a szezonhosszabbítást elősegítő fejlesztések: medencék, fürdőházak kialakítása és lehetőség szerint megújuló energiaforrással való ellátása
•
strandokon gyerekszolgáltatások, illetve szabadidősportok feltételeinek javítása (pl., kreatív megjelenésű vizieszközök beszerzése, kenuzás, kajakozás ösztönzése, újszerű vizisportok űzésének ösztönzése (pl. kite) A vízi eszközök tárolásának és partra emelésének infrastrukturális feltételeinek a megteremtése is szükséges, mely indokolt esetben támogatható
•
a kisebb strandokon kulturális, zenei programoknak helyet adó terek kialakítása, hogy a nyitva tartásuk növelhető legyen
•
a strandok minősítési rendszerének további működtetése és intenzívebb kommunikálása
•
strandok minőségi zöldfelületi rendszereinek kialakítása és gondozása
•
biztonságos kerékpártároló rendszerek kiépítése
•
jó minőségű wifi elérhetőség kialakítása a strandokon
•
strandokon működő vendéglátóhelyek higiéniás környezetének, illetve egységes arculati fejlesztésének támogatása vissza nem
21
térítendő forrással és ennek kapcsán hosszabb nyitvatartás iránti elvárás •
mobil turisztikai információs pontok létesítése a strandokon
Forrás
3 mrd Ft - - GINOP 6
Kedvezményezetti kör
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. az önkormányzatokkal és strandüzemeltetőkkel, helyi TDM-kkel együttműködésben
Célcsoport
Fürdőzők, település lakossága, strandokon szolgáltatatást, vendéglátást végző vállalkozások
Monitoring mutatók
Korszerűsített strandok száma (db)
Lebonyolítás módja
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak
Új szolgáltatások beindítása a strandokon (db)
Időbeli ütemezés
támogatási program strandoknak szolgáltatás és infrastrukturális fejlesztés céljára
2014-2020
2.5. Horgászturizmus Cél Tartalom
A minőségi horgászturisztikai szolgáltatások infrastrukturális hátterének megteremtése, horgászok számának növelése Horgászok vízre jutási lehetőségének fejlesztése, parti létesítmények, csónakkölcsönzők létrehozása •
A déli parton olyan kikötők, sólyapontok és csónaktároló helyek kialakítása, amely lehetőséget ad a csónakok mindennapos kiemelésére (sólyázására), illetve szárazföldi tárolására
•
A kikötők részeként csónakkölcsönzők kialakítása
•
Parti horgászhelyek kialakítása, ahol áramvételi lehetőség, parkolók, szociális kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése szükséges. (hasonló infrastruktúra szükséges a csónakkikötőknél, kölcsönző helyeken is)
Egységes horgászási feltételek és díjszabályok, illetve támogatási rendszer biztosítása a Balaton egészére, ami szükségessé teheti egy egységes balatoni Horgász Szövetség megalakítását. Forrás
1 mrd Ft – GINOP 6
Kedvezményezetti kör
önkormányzatok, vállalkozások, horgász szervezetek
Célcsoport
horgászok
Monitoring mutatók
Horgászkikötők száma (db)
Lebonyolítás módja
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak -
szolgáltatás-szervezési és marketing elemei
22
Időbeli ütemezés
infrastrukturális beruházási elemei (pl. kikötő fejlesztések és korszerűsítések)
2014-2020
2.6. Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése Cél
Kulturális program kínálat folyamatos megújításának ösztönzése és egész éves szervezése a civil és egyéb szakmai szervezetekkel együttműködésben.
Tartalom
A Balaton térségben az UNESCO világörökség várományosi programmal összhangban a kulturális örökségértékek megóvása és fenntartható bemutatása, valamint a kulturális jellegű programok és tevékenységek széleskörű elterjesztése kiemelt feladat. Olyan programokat javasolt megvalósítani a helyi szereplők bevonásával, melyek nemzetközi szinten is láthatóvá teszik e csodás táji környezetben végzett kulturális jellegű tevékenységeket. A TOP-ban tervezett városi és város környéki kulturális célú CLLD program részeként kulturális turisztikai kínálat folyamatos megújítása •
Interaktív, modern kiállítások működtetése a meglévő és új, kreatív helyszínen lévő kiállítóhelyeken
•
Kulturális rendezvények, programok támogatása,
•
Kulturális rendezvény-infrastruktúra fejlesztése
•
o
kiállítóhelyek, színpadok, rendezvényhelyszínek, kulturális célú közösségi terek fejlesztése;
o
kulturális, konferencia központok kiépítése, továbbfejlesztése (pl. Siófok, Keszthely, Balatonfüred))
Helyi közösségfejlesztő programok megvalósítása – különösen a nyári szezonon kívül
A támogatásokat a kulturális rendezvények összehangolásával összhangban javasolt odaítélni. Nagyobb kulturális jellegű programok és konferenciák helyszíneként szolgáló fedett létesítmény építése a Balaton térség azon településén, amely közvetlen környezetében jelentős szálláshely kapacitással rendelkezik (Balatonfüred, Siófok, Hévíz-Keszthely térsége) Forrás
7 mrd Ft – GINOP 6, 4,5 mrd Ft -TOP 5 CLLD
Kedvezményezetti kör
Balaton Fejlesztési Tanács, a regionális turisztikai szervezettel és az önkormányzatokkal, helyi TDM-kkel együttműködésben
Célcsoport
Kultúra iránt érdeklődő turisták, helyi lakosok, kulturális szolgáltatók, művészek
Monitoring mutatók
Támogatott kulturális programok száma (db)
Lebonyolítás módja
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak
Nagy fedett rendezvény és konferencia helyszín
23
-
szolgáltatás-szervezési és marketing elemei – a helyi CLLD alapú kulturális programok szervezése módszertani támogatása és összehangolása
-
infrastrukturális beruházási elemei (pl. Nagy fedett rendezvény és konferencia helyszín)
2.7. Turisztikai menedzsment rendszer és marketing fejlesztése Cél
Balaton térség hatékonyabb és intenzívebb turisztikai kommunikációja, a Balaton térség egész éves kínálatának, termékeinek fejlesztése és kommunikálása és több személy elérése.
Tartalom
A Balaton kiemelt térségi szintjén a turisztikai szervezés és kommunikáció új alapokra helyezése – a Balatoni Regionális Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület elnökségének szakmai döntése alapján egy operatív menedzsment rendszer kialakítása, melyben támogatások felhasználásában és menedzselésében részt vesz a Balatoni Integrációs Kft, illetve az Egyesület iránymutatási alapján végzi marketing tevékenységét a Turizmus Zrt Balatoni Regionális Marketing Irodája. •
Balaton térségi kommunikációs kampányok szervezése egész évben belföldre és külföldre (utóbbi esetben együttműködve a Turizmus Zrt-vel, előbbi esetben az Erzsébet programmal való együttműködés szükséges)
•
Balatoni térségi szinten a helyi és turisztikai célú információk internetes hivatalos megjelenítése (webes és mobil telefonos alkalmazás) –partneri együttműködésben lehetséges
•
Balatoni térség szintű turisztikai szolgáltatási csomagok kidolgozása (pl. célcsoportonként, időszakonként, jellemző termékenként)
•
Balatoni szállás- és vendéglátóhely szolgáltatások helyi Balaton specifikus szempontokat is figyelembe vevő minősítésének működtetése (különösen magánszálláshelyekre, vendéglátóegységekre) szakmai szervezetekkel együttműködve o
speciális szempontok alkalmazása, pl. kerékpáros barát szálláshely- és vendéglátóhelyek egészségtudatos szálláshely- és vendéglátóhelyek helyi termékeket ismerő és reklámozó
o
A rendszer csak akkor működtethető, ha érdemi kommunikációs előnyt lehet kínálni (pl. hivatalosan reklámfelület), vagy támogatási ösztönzőt lehet mellette működtetni (pl. támogatás a feltételek megfelelősége szempontjából – lsd. következő pont).
24
•
Balatoni helyi termék védjegy rendszer promóciója lakosságnak a turisztikai információs rendszeren keresztül, mely rendszer kialakítása a helyi előállítású élelmiszereknél jelenik meg.
•
Egységes balatoni rendezvénykoordinációs rendszer működtetése - a balatoni kulturális és sportrendezvény naptár összehangolása, rendezvények promóciója és támogatása a helyi TDM-kel és egyéb szakmai szervezetekkel együttműködve (pl. tavaszi balatoni kulturális programok összehangolása Balaton Fesztivállá, outdoor, jelentős tömegeket megmozgató szabadidős sportrendezvények egységes kommunikálása tavasszal és ősszel – együttműködésben a Nagyon Balaton kezdeményezéssel)
•
Helyi TDM szervezetek munkájának támogatása (képzések, információ megosztás) szolgáltatási minőségük ellenőrzése
•
Turisztikai célú információk megosztása céljára informatikai rendszer fejlesztése
•
Turisztikai szolgáltatóknak szakmai képzési programok szervezése, kapcsolattartás a képző intézményekkel
•
Egyedi célcsoportnak szóló sportok ösztönzése: pl. golf, repülés, kalandparkok, kreatív – pl. vizes élményeket alkalmazó játszóterek létesítése, stb
A turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek (TDM-ek) helyi szinten látnának el feladatokat5, melyek megvalósításához – a turisztikai törvény elfogadásáig és a turizmusban közvetlenül keletkező állami bevételek turisztikai szektorba történő visszaforgatásának előírásáig, támogatás nyújtható a következő tevékenységek ellátására pl. •
helyi turisztikai szolgáltatási csomagok kialakítása
•
helyi információnyújtás szervezése a turisták számára – egész éves nyitvatartás biztosítása jelentősebb turisztikai desztinációs központokban
•
helyi szolgáltatók, helyi termék árusok közti együttműködések szervezése
•
szolgáltatók és a térségi turisztikai szervezet közti kapcsolattartása
•
helyi turisztikai arculat kialakítása és folyamatos fejlesztése
•
helyi termékek árusításának, használatának szervezése helyi vendéglátóegységeknél, szálláshelyeknél
•
egyéb a turizmus-szervezéssel összefüggő feladatok ellátása helyi megállapodások és igények alapján (pl. rendezvényszervezés, helyi termék piac szervezése)
A helyi, illetve mikro térségi TDM-ek szerepe és mérete újragondolandó, hogy kijelölésre kerüljön azaz optimális méret, szervezeti egység, ahol érdemes helyi szintű TDM-et működtetni, ez lehet egy nagyobb település, vagy egy mikrotérség is. 5
25
•
képzések szervezése helyi szállásadóknak, egyéb szolgáltatóknak a helyben elérhető turisztikai kínálatról (pl. túrázás, kerékpározás, egyéb szolgáltatások)
Forrás
7mrd Ft – GINOP 1
Kedvezményezetti kör
Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft együttműködésben a Balaton Regionális TDM Egyesülettel, és helyi TDM szerveztek bevonása
Célcsoport
Turisták, turisztikai szolgáltatók (pl. szálláshelyek, vendéglátóegységek és minden olyan szolgáltató, akiknek a tevékenységi körében meghatározó a turisták kiszolgálása)
Monitoring mutatók
Jól működő regionális TDM szervezet
Lebonyolítás módja
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak
Időbeli ütemezés
Támogatott helyi TDM szerveztek száma (db)
-
szolgáltatás-szervezési és marketing elemei
-
támogatási program helyi TDM szerveztek működésére
2014-2020
2.8. Szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése – elsődlegesen minőségi színvonalának javítása Cél
Szálláshelyek minőségének és szolgáltatás kínálatának javítása, igazodva a célcsoportjaik elvárásaihoz
Tartalom
Az alábbi szempontok alapján javasolt a szálláshelyek, vendéglátóegységek korszerűsítésének, fejlesztésének támogatása •
Állami tulajdonú jelentős létszámot befogadni képes szálláshelyek megújítása, szolgáltatási minőségük javítása sportközpontok fejlesztése (pl. Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány szállodái)
•
Meglévő kereskedelmi szálláshelyek (*** szálloda, panziók, hagyományos kemping) színvonalának emelése (pl. belsőépítészet, berendezések megújítása; wellness szolgáltatások kialakítása), szezonhosszabbítást szolgáló temperáló fűtési rendszer, illetve hűtési rendszerek kialakításának ösztönzése a megújuló energiaforrások felhasználásával és a kapcsolódó szolgáltatások bővítése. Ezen belül:
•
o
Az ifjúsági szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház kialakítása, már működő egységek bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése.
o
időseknek, mozgásukban korlátozottaknak szolgáló szálláshelyek speciális kialakítása
Új szálláshelyek kialakítása, különös tekintettel a volt Balaton környéki idegenforgalmi irodák tulajdonában álló ingatlanok összehangolt és egységes fejlesztésével. Javasolt a 4 nagy meghatározó kemping fejlesztése oly módon, hogy azok
26
egységes arculat és minőségi elemek mentén szolgálhassák ki vendégeiket, illetve a kemping szolgáltatások mellett növeljék kapacitásaikat az időjárási körülményeknek kevésbé kitett épületekben, üdülőházakban. •
Meglévő magánszálláshelyek minőségi javítása (belsőépítészet, berendezések megújítása és új, falusi szálláshelyek kialakításának ösztönzése a parttól távolabbi településeken (pl. meglévő, de üresen álló épületek hasznosítása).
•
Szálláshelyeken a kulturális rendezvények, konferenciák lebonyolítását szolgáló fedett helyszínek létesítése, mely kapcsán biztosítani kell a nyilvánosság számára elérhető kulturális programok szervezését.
•
Támogatások esetén ösztönözni lehet az alábbiakat, amit érvényesíteni lehet egy Balatoni minőségbiztosítási rendszerben o
nyári szezonon túli nyitvatartást
o
a helyi természeti, kulturális értékek, programok, rendezvények bemutatásának biztosítását.
o
egészségtudatos szálláshelyek létesítését, pl. helyi termékek (biotermékek) árusítása és használata étkezés során rekreációs célú szolgáltatások nyújtását önállóan vagy szolgáltatóval együttműködve: pl. masszázs, wellness, egyéb terápiás, egészségfejlesztési célú programok természetes anyagból készült bútorok, ágyneműk alkalmazása
o
együttműködések kialakítását az egészségturisztikai szolgáltatókkal és rehabilitációs intézményekkel
Forrás
14 mrd Ft – GINOP 1, VP – 2 mrd Ft, hazai forrás
Kedvezményezetti kör
Szállásszolgáltatást, nyújtó vállalkozások, szervezetek
Célcsoport
Turisták
Monitoring mutatók
Támogatott szálláshelyek (kapacitások) száma (db)
Lebonyolítás módja
Kiemelt Balaton térségi projekt: -
támogatási program a szálláshelyek fejlesztéseinek finanszírozására
27
3. Egészségipar 3.1. Lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Cél
Tartalom
A térségben lakók és a turisták számára európai színvonalú, lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások biztosítása az egészségügyi járóbeteg (alap és szak) ellátások fejlesztésével. A nyári szezonban a BKÜ településein élők száma akár a többszörösére növekszik az állandó lakosok számához viszonyítva. A nyaralással együtt járó jellegzetes egészségügyi problémák (fertőzés, hasmenés, lázas állapot, bőrelváltozás stb.) mellett a páciensek krónikus betegségeik tünetei (kardiovaszkuláris tünetek, anyagcserezavarok) miatt is felkeresik az helyi alapellátást. Magas a nyári meleggel, a nyaralás alatti kevesebb odafigyeléssel együtt járó (kiszáradás, rendszeres gyógyszerszedés felfüggesztése, alkohol abuzus) panaszok és a balesetek miatt jelentkező páciensek száma. A nyaralási szezonon kívül a települések, különösen a falvak lakóinak száma meredeken visszaesik. Ezzel párhuzamosan valamennyi szolgáltatás, köztük az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége (mind a TB által támogatott, mind a kiegészítő és alternatív szolgáltatásoké) is erősen leromlik. A fenntarthatóság érdekében az állandó lakosságszámhoz igazított ellátórendszer működése, a lakosság szolgáltatásokkal való lefedettsége elégtelenné válik. A háziorvosi ellátás ugyan minden településen biztosított, de a praxisok fenntartása és utánpótlása különösen az alacsony kártyaszámú településeken mind több problémát okoz. Az egyre nagyobb számú idős lakosok szakorvoshoz, szakorvosi rendelőbe való eljutása, eljuttatása egyre nehezebbé válik részben a távolság, részben a közlekedési nehézségek, részben a várólisták miatt. Az egészségügyi alapellátási és szakellátási szolgáltatások fejlesztése körében tervezett intézkedések: Szolgáltatások szakmai, tartalmi fejlesztése Kistérségi szintű alapellátási, szolgáltatásszervezési modellek kialakítása és megvalósítása, praxisközösségek létrehozása; Mozgó szakorvosi szolgálat (MSZSZ) fejlesztése; Házi betegápolás kapacitásainak fejlesztése; Szociális és egészségügyi alapellátások hatékony együttműködését biztosító rendszer- és szervezetfejlesztések, kistérségi integrált intézmények kialakítása; Betegségmegelőzést, egészségfejlesztést, szűrést célzó lakossági szolgáltatások kiterjesztése az egészségfejlesztési irodákkal való együttműködésben; Az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése Alapellátási (háziorvosi, gyermekorvosi, gyermekfogászati, védőnői) infrastruktúra együttműködésekre való alkalmassága és minőségének emelése céljából elsődlegesen a meglévő épületek fejlesztése, szűréshez és diagnosztikához szükséges, valamint IT eszközök beszerzése, a szolgáltatásszervezési feladatok hátterének kialakítása.
28
Mozgó szakorvosi szolgálatok működési feltételeinek megteremtése – vizsgálóhelységek kialakítása és felszerelése, lokális beavatkozások eszközeinek beszerzése, IT háttér kialakítása. Az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos információ hozzáférhetőségének javítása: szolgáltatási adatbázis kialakítása és működtetése, többnyelvű honlap fejlesztése, települések központjában szolgáltatási pultok és IT információs pontok elhelyezése, szálláshelyek tájékoztatása; Az egészségügyi szolgáltatást igénylők és az ellátók, szolgáltatók közötti kapcsolat, kommunikáció fejlesztése – elektronikus tanácsadás, 24 órás telefonos segítségnyújtás;
Házi betegápolás kapacitásainak és eszközeinek fejlesztése. Egész évben egészségügyi (szakorvosi, kiegészítő és alternatív) szolgáltatást nyújtó vállalkozások működési feltételeinek kialakítása: infrastrukturális háttér fejlesztése és eszközök beszerzése. A fejlesztések eredményeként javul a szolgáltatások elérhetősége és minősége, a turisztikai idényen kívüli időszakban és a balatoni háttértelepüléseken is. A tervezett fejlesztéseknek az igénybevevők elvárásaihoz való rugalmas alkalmazkodás mellett reagálni kell a fenntarthatósági igényekre is, kiemelt figyelemmel a TB és a kormányzat által támogatott lakossági szolgáltatásokra. Forrás
2mrd– TOP 4 ERFA, 4mrd– EFOP 2
Célcsoport
A térség lakossága: az állandóan és ideiglenes itt élő emberek, valamint az idelátogató turisták. Egészségügyi szolgáltatók, egészségügyi alap és szakellátásban résztvevők Egészségügyi alapellátásban résztvevő szervezetek, önkormányzatok Fejlesztések kivitelezői (infrastruktúra, IKT műszerek, eszközök)
Kedvezményezettek köre
Egészségügyi ellátást szervező kistérségi társulások, önkormányzatok, egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások, csoportpraxisok
Monitoring mutató
Fejlesztett lakossági szolgáltatások száma (db)
Lebonyolítási forma
A megyei és ágazati programokban az intézkedés által megjelölt szempontok érvényesítése szükséges.
Időbeli ütemezés
2014-2020
Infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztéssel érintett lakosság száma (fő)
3.2. Az időskori szolgáltatások és ellátások fejlesztése Cél
A hazai és nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan a térségben is növekszik a lakosság átlagos életkora, az időskorú lakosság száma és aránya. A Balaton 29
térségben tapasztalt demográfiai változások kialakulásában emellett szerepet játszik a fiatal, munkaképes korú lakosság térségből való elvándorlása, valamint az idős embereknek a vonzó épített és természetes környezet miatti, növekvő mértékű betelepülése is. A Balaton térségében újonnan letelepedők többsége (magyarok és külföldiek) rendelkezik valamilyen lakáscélú ingatlannal is. A fejlesztési prioritás célja, hogy olyan magas minőségű és változatos időskori szolgáltatások és ellátásokat kínáljon a Balaton térségben, aminek eredményként
Tartalom
-
növekszik a szolgáltatásokat vásárló időskorú letelepedők száma,
-
növekszik az itt élő idős lakosság életminősége,
-
növekszik a szolgáltatások, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó egész éves munkahelyek száma.
A tervezett beavatkozások köre kiterjed
-
a magyar állampolgárok számára nyújtott időskori szociális alap és szakellátásokra;
-
az életvitelt megkönnyítő időskori lakossági szolgáltatásokra;
-
az önálló életvitelt biztosító asszisztált és a tartós gondozást nyújtó (bentlakásos) intézményekre;
-
az időskori szolgáltatásokat összefogó és működtetésüket támogató térségi rendszer létrehozására.
- A szociális és egészségügyi alapellátások rendszerének fejlesztése, integrációja a BKÜ településein. A szociális és egészségügyi ellátásokat igénybevevő időskorúak számának tapasztalt és várható további növekedése az ellátórendszerre egyre nagyobb terheket ró, és kihívást jelent a fenntarthatóság szempontjából. Az egyes járásokban az időseket célzó szociális és egészségügyi ellátások (szervezeti, működési és szakmai) integrációjának kialakítása egy ilyen jelentős lépés a fenntarthatóság biztosítására: megszűnnek a felesleges párhuzamosságok, jelentős mértékben csökken az egyes ellátások költsége. Az igénybevevők számának természetes növekedése miatt szükséges az elégtelen infrastrukturális háttér fejlesztése, a hiányzó infrastruktúrák pótlása, kialakítása. Az ellátórendszer települési / kistérségi szintű integrációjának eredményeként növekszik a lakosság számára nyújtott szolgáltatások minősége és elérhetősége is. A kialakított rendszer működése tovább javítható a térségi, települési civil szervezetek bevonásával, a szolgáltatásokban önkéntesek alkalmazásával, a nappali és tartós ellátást biztosító intézmények együttműködésének fejlesztésével (pl. közös szakmai továbbképzésekkel; a gondozottak és családjaik számára tartott rendezvényekkel, nyitott napokkal; a családtagok számára szervezett képzésekkel).
- Életkora és/vagy egészségi állapota miatt hátrányos helyzetű, speciális igényű lakosság számára az önálló életvitelhez szükséges, hiányzó ellátások, szolgáltatások biztosítása önkormányzati vagy non-profit szervezeteken keresztül. idős és demens emberek nappali ellátásának biztosítása;
30
fogyatékos emberek nappali ellátásának biztosítása és foglalkoztatással való kiegészítése; A beavatkozás segíti a Balaton térségben élő idős / beteg / fogyatékos személyek önálló életvitelének fenntartását, illetve családban élésének biztosítását. Ezáltal jelentős mértékben hozzájárul az igénybevevők és családjaik életminőségének növekedéséhez, és a szakellátórendszerre nehezedő terhelés mérsékeléséhez. Az intézkedés kiterjed az ellátások tartalmi és infrastrukturális fejlesztésére egyaránt.
- Az időskorú lakosság igényeit kiszolgáló, egészségi állapotának megtartását illetve javítását célzó, egész évben elérhető, megvásárolható szolgáltatások biztosítása. Otthonukban élő idős emberek számára interaktív kommunikációs szolgáltatás kialakítása az önálló életvitel támogatására:
o az időskorú személy egészségi állapotának felmérése, szolgáltatási szükségletének meghatározása, személyre és családra szabott szolgáltatási terv kialakítása;
o elektronikus, telefonos, személyes gondoskodás, követés kombinálása, új alkalmazások bevezetése (a gyógyszerszedés, az étkezés támogatása, a segélyhívás lehetővé tétele);
o egészségügyi, kényelmi és szolgáltatások igénybevételének elősegítése (pl. elektronikus ügyintézés; bevásárlás, asszisztált közlekedés megrendelése stb.). Életkori sajátosságoknak és igényeknek megfelelő szolgáltatási paletta kialakítása és nyújtása:
o fizikális és mentális állapot megtartását és javítását célzó egészségmegőrző szolgáltatások létrehozása – pl. jóga, szenior torna, tai chi, beszélgető és felolvasó klubok stb.;
o idősek számára kínált kiegészítő és alternatív egészségügyi szolgáltatások: gyógytorna, masszázs, gyógynövény és aromaterápiák stb.
o életvitelt segítő szolgáltatások: házkörüli munkák elvégzése, asszisztált bevásárlás, asszisztált közlekedés, diétás ételek előállítása és kiszállítása, napi ügyek intézése, hivatali ügyintézés stb.
-
Önálló életvitelt biztosító asszisztált és a tartós gondozást nyújtó (bentlakásos) intézmények kialakítása. A Balaton térségben a nyugalmat és egészséget sugárzó természeti környezet mellé nemzetközi szinten alacsony ingatlanárak és alacsony megélhetési költségek társulnak. Mindez igen vonzóvá teszi az időskorú külföldiek számára, hogy a térségben letelepedjenek, amennyiben az infrastrukturális és szolgáltatási környezet rendelkezésre áll. Települési környezetbe ágyazott, önálló életvitelt biztosító időskori szolgáltatás kialakítása. A településen különálló házak, házrészek bérelhetők az idős emberek által. A bérleményhez számos, választható szolgáltatás kapcsolódik az idős ember, emberek igénye és egészségi állapota szerint. A szolgáltatásokat vagy a
31
lakóhelyen, vagy a központi szolgáltató térben nyújtják az idős emberek számára, melyek között a gyógytornász, az orvosi ellátás, az időszakos ápolás, a kozmetika, az étkezés, a sportolási lehetőségek egyaránt megtalálhatóak. A szolgáltatások igénybevétele az idős ember igényelt asszisztenciával történik (pl. önálló közlekedés, elektromos autó, személyszállítás). Szükséges a letelepülés koordinálása ingatlanosokkal együttműködésben, így a lakások kiajánlása (pl. egykori, de ma üresen álló üdülők felújítása), illetve korszerűsítések megszervezésének segítése. Idős emberek tartós ellátása, gondozása kis létszámú bentlakásos intézményben. A kialakításra kerülő / fejlesztett intézményben az egyéni és társas életterek úgy kerülnek kialakításra, hogy az egészségi állapothoz maximálisan igazodjanak, és jó életminőséget biztosítsanak az utolsó évtizedekre, évekre is. Az idős emberek számára rendelkezésre állnak a sportoláshoz, kikapcsolódáshoz szükséges feltételek, és számos kényelmi szolgáltatás is igénybe vehető (kozmetika, masszázs, gyógytorna stb.). Az intézményi környezet lehetőséget ad tartós ápolási és terápiás szolgáltatásokra is. Speciális csoportigények kiszolgálása is megvalósulhat, pl. idős szülő és fogyatékos gyermek együttélésének biztosítása. Az intézmény alkalmas időszakos (néhány hónap) és tartós (több éves) igénybevétel kiszolgálására. Az intézmény igénybevételét a szolgáltató egyszeri és/vagy rendszeres költségtérítéshez kapcsolja. Az intézkedés komplex infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztések megvalósítására ad lehetőséget az időskorúak letelepedési feltételeinek megteremtéséhez. A szolgáltatások fejlesztésének részét képezi a piackutatás, a szolgáltatások részletes tartalmi kidolgozása, a szolgáltatásban résztvevők szakmai képzése, a szükséges nyelvtudás elsajátítása.
-
Az időskorú szolgáltatások kiajánlását segítő, eladását támogató, közvetítő rendszer kialakítása. Az időskori szolgáltatásokat nem elég létrehozni, el is kell juttatni azokat a felhasználókhoz. Az idős vásárlók igényei számos eltérést mutatnak a többi vásárlóhoz képest: bizalmatlanabbak az újdonságokkal szemben, nehezebben igazodnak el az információkban, és érzékenyebbek a szolgáltatások minőségével kapcsolatban. Ezért kiemelten fontos a szolgáltatások megfelelőségének, minőségének kontrollálása, és elérhetőségének támogatása a BKÜ egész területén az idős szolgáltatásvásárlók elégedettségének és biztonságérzetének javítása érdekében. az időskori szolgáltatások és szolgáltatók rendszerének kialakítása és működtetése; ellenőrzött és minőségbiztosítással rendelkező szolgáltatások adatbázisba való összegyűjtése;
minőségbiztosítási szolgáltatók
és
a szolgáltatások tartalmát, elérhetőségét és kapcsolódó költségeik megismerését lehetővé tevő elektronikus felület kialakítása, nyomtatott tájékoztatók készítése és célcsoporthoz való eljuttatása;
32
az adatbázisba foglalt időskori szolgáltatások együttes megjelenésének és kiajánlási rendszerének kialakítása és működtetése; a szolgáltatások eladási, közvetítési rendszerének kialakítása és működtetése (többnyelvű honlap létrehozása, a honlapon keresztül történő foglalás-fizetés mellett a telefonos és személyes vásárlás és fizetés biztosítása, a szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó irodák, ügyfélszolgálatok kialakítása); a szolgáltatások igénybevevői visszajelzéseit, panaszait összegyűjtő, kezelő rendszer és megoldások kialakítása.
-
Az időkorúaknak szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára üzleti támogató rendszer kialakítása: szolgáltatás megindításához, működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges ismeretek átadása, jogi, üzleti tanácsadás; szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, humán erőforrás beszerzéséhez szükséges támogatás; piackutatás elvégzése, elérhető piaci adatok rendelkezésre bocsátása, megismertetése; vállalkozás működéséhez, fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrás felkutatásában való segítségnyújtás, tanácsadás; szolgáltatásban résztvevők számára képzések, továbbképzések, tudásmegosztások szervezése (üzleti, szakmai egyaránt); minőségbiztosított szolgáltatások tanácsadás, képzés.
Forrás
4 mrd – EFOP 2, 2 mrd Ft – TOP6 ESZA
Célcsoport
Térség időskorú lakossága és családjaik
rendszerébe
való
belépéshez
A BKÜ-ben letelepedést fontolgató (magyar és külföldi) idős emberek és családjaik A létrehozott új munkahelyekkel, foglalkoztatással érintett felnőtt lakosság Kedvezményezettek köre
Szociális és egészségügyi ellátást szervező kistérségi társulások, önkormányzatok, egyházak, alapítványok, szociális és egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások
Monitoring mutató
Fejlesztéssel érintett időskori alapellátási férőhelyek száma Létrehozott időskori ellátást nyújtó férőhelyek száma (db) Fejlesztett időskori szolgáltatások száma (fő) Fejlesztett idősek számára szolgáltató szervezetek, vállalkozások száma (db) Fejlesztéssel érintett időskorúak száma (fő)
Lebonyolítási forma
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak
-
infrastruktúrafejlesztési programelemei: A, B, D tevékenységeknél
-
eszközbeszerzési programelemei: A, B, C, D, tevékenységeknél
33
Időbeli ütemezés
-
szolgáltatásfejlesztési programelemei: C, D tevékenységeknél
-
- szolgáltatásszervezési és marketing programelemei: E, F tevékenységeknél
2014-2020
3.3. Rehabilitációs szakellátások és szolgáltatások fejlesztése és rendszerbe szervezése Cél
A rehabilitációs szolgáltatások széles körben, komplex módon történő fejlesztése eredményeként az ország és Európa rehabilitációs központjává váljon a térség, és a rehabilitációból, valamint a kapcsolódó értékesített szolgáltatásokból jelentősen növekedjenek a térség bevételei.
Tartalom
A BKÜ térségében országos és nemzetközi mértékkel nézve is nagy sűrűséggel vannak jelen rehabilitációs intézmények. Bár a rehabilitációs intézmények létrejötte a múltban gyakran a helyi természeti adottságok, BKÜ-ben főként a gyógyvizek kihasználásához kapcsolódott, mára a rehabilitációval, mint gyógyászati tevékenységgel kapcsolatban felhalmozott és a térségben rendelkezésre álló humán kapacitások sokkal jelentősebb értéket képviselnek. A térségben dolgozó egészségügyi szakemberek által a rehabilitációs eljárások során használt, tudományos bizonyítékokkal alátámasztott gyógymódok jelentik a garanciát a sikeres kezelésre, a gyógyulásra. Ezek mellett a természeti környezet és a gyógyvizek olyan hozzáadott értéket képviselnek, melyek egészségre gyakorolt pozitív hatását évszázadok óta tapasztalják, és dicsérik a gyógyulni vágyó, emiatt ide utazó páciensek. A beavatkozás keretében olyan fejlesztések megvalósítására kerül sor, melynek eredményeként jelentősen megnő a BKÜ-be gyógyulási céllal érkező, gyógyászati és rehabilitációs szolgáltatásokat vásárlók száma. Az intézkedések konkrét célja, hogy a térség városaiban, meglévő és új szolgáltatási helyszíneken vonzó szolgáltatási környezetet alakítson ki. Ennek részeként:
o megtörténik a szolgáltatások jogszabályi és biztosítási hátterének feltárása, támogató jogszabályi és biztosítási környezet kialakítása;
o egyes, nemzetközi biztosítók által támogatott szolgáltatások igénybevétele feltételeinek kialakítása az EMMI és háttérintézményei (OEP, GYEMSZI) bevonásával (pl. kardiovaszkuláris rehabilitáció vásárlásának lehetősége magas minőségű, szállodai környezettel összekapcsolva);
o új rehabilitációs szakterületek kerülnek megtelepítésre a Hévíz – Tapolca Balatonfüred – Siófok tengelyen, a meglévő rehabilitációs hagyományokra és tudásokra építve (pl. sport rehabilitáció feltételeinek kialakítása; fogyatékossággal élők, szellemi és mozgássérültek fejlesztése feltételeinek megteremtése).
o Hévíz – Tapolca – Balatonfüred – Siófok központokban komplex, piaci igényekre szabott rehabilitációs és egészségügyi gyógyászati szolgáltatáscsomagok kerülnek kialakításra és nyújtásra (szemészet, fogászat, bőrgyógyászat, plasztikai sebészet stb. együttes és egymást kiegészítő rendelkezésre állása). Együttműködés az egészségturisztikai intézkedéssel.
34
o Hévíz – Tapolca – Balatonfüred – Siófok központokban komplex, piaci igényekre szabott egészségmegőrzési és rekreációs egészségügyi szolgáltatáscsomagok kerülnek kialakításra és nyújtásra (egészségi állapotfelmérés, egészségi kockázatbecslés, táplálkozásra, testmozgásra, életmódra vonatkozó tanácsadás, orvosilag asszisztált életmód programok stb. együttes és egymást kiegészítő rendelkezésre állása). Együttműködés az egészségturisztikai intézkedéssel. A vásárlói igények teljes körű és rugalmas kiszolgálása érdekében szükséges az egészségügyi ellátók és kapacitások közötti együttműködés javítása:
o A megyei kórházakkal (Győr, Kaposvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Szombathely, Székesfehérvár) való együttműködés a szolgáltatások biztosítása során, elsődlegesen a diagnosztikához, a tervezett beavatkozásokhoz és a sürgősségi esetekhez kapcsolódóan.
o Rehabilitációs intézmények hálózatának kialakítása, melynek keretében lehetővé válik a tudásmegosztás, a kliensirányítás és közös kiszolgálás, a hiányzó kapacitások kölcsönös biztosítása;
o Térségi egészségügyi és rekreációs szolgáltatáscsomagok közös kialakítása és kiajánlása. A fejlesztések megvalósításában, a szolgáltatások kialakításában és nyújtásában kiemelt partnerként vesznek részt jelen a helyi turisztikai szolgáltatók, szállodák, valamint a helyi egészségügyi szolgáltatók (szakorvosok, magán gyógyászati központok) A fejlesztések körében sor kerül a szolgáltatási csomagok kialakítására (piackutatással együtt), a szükséges infrastruktúra kialakítására, fejlesztésére, diagnosztikus és terápiás eszközök beszerzésére, a szolgáltatások biztosításához szükséges tudások elsajátítására, képzések szervezésére, idegen nyelvek elsajátítására, és a kapcsolódó informatikai fejlesztésre, valamint a fejlesztések rendszerbe fogására. Forrás Célcsoport Kedvezményezetti kör
15 mrd Ft - GINOP 1 magyar és külföldi szolgáltatásvásárlók (egyének, biztosítók) Rehabilitációs intézmények fenntartói, egészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások, turisztikai szolgáltatók és beruházók
Monitoring mutató
Fejlesztett rehabilitációs szolgáltatási helyszínek száma (db)
Lebonyolítási forma
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak
Kialakított rehabilitációs szolgáltatási csomagok száma (db)
-
projektfejlesztési programelemei a jogszabályi és biztosítási háttér kialakítása kapcsán,
-
infrastruktúrafejlesztési programelemei az új rehabilitációs szakterületek letelepítéséhez kapcsolódóan,
-
eszközbeszerzési programelemei: a rehabilitációs és egyéb egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan,
-
szolgáltatásszervezési és marketing programelemei.
35
2014-2020
Időbeli ütemezés
3.4. Egészségturizmus fejlesztése Cél
A beavatkozás célja a BKÜ egészségturisztikai bevételeinek növelése – az egészségügyi szolgáltatások palettájának bővítésével és elérhetőségének javításával, a wellness és egészségturisztikai szolgáltatókkal együttműködésben.
Tartalom
Az egészség felértékelődése olyan nemzetközi jelenség, amelyhez az egészség megőrzésére, az egészségi állapot javítására fordított figyelem és költés folyamatos növekedése társul. A turisták egy része már ma is azért érkezik a BKÜ-be, hogy a természeti környezetre és a gyógyvizekre épülő turisztikai létesítményekben pihenjen, feltöltődjön, kikapcsolódjon. Az egészségturisztikai céllal a térségbe érkezők gyakran más szolgáltatásokat is igénybe vesznek itt tartózkodásuk alatt. Elsődlegesen a külföldről érkező vendégekre jellemző, hogy pihenésük alatt egészségügyi (főként fogorvosi, szépészeti, kozmetológiai) beavatkozásokon is átesnek, vagy alternatív gyógyászati eljárásokat (masszázs, aromaterápia, ivókúra) igényelnek. Az elmúlt évtizedben az egészségturisztikai szolgáltatások iránti hazai kereslet is érezhetően növekedett. A magyar vendégek a pihenés során főként sport és turisztikai szolgáltatásokat vásárolnak. A magyar turisták között a legalább közepes jövedelmű családok felülreprezentáltak, a külföldiek körében az időskorú turisták alkotják a vásárlók fő csoportját. Az adatok azt mutatják, hogy az egészségturisztikai célú utazások többsége a nyári szezonon kívül történik. A beavatkozás célja, hogy a fejlesztések eredményeként növekedjen az egészségturisztikai céllal a BKÜ-be érkezők száma, növekedjen az itt eltöltött napok száma és a megvásárolt szolgáltatásokhoz is kapcsolódóan az egy főre eső költés nagysága. A célok elérése érdekében egyaránt szükség van a BKÜ egészségturisztikai kínálatának bővítésére, a szolgáltatások minőségének emelésére és a célközönséggel való megismertetésére. A beavatkozás keretében az alábbi fejlesztések megvalósítása történik: A turisták számára vonzó környezeti feltételek kialakítása és megismertetése részeként szükséges
-
az egészségturisztikai szolgáltatások iránti igény feltárása, nemzetközi porondon történő piackutatás;
-
jogi és biztosítási háttér feltárása, és a vásárlók, szolgáltatók számára egyaránt vonzó, kiszámítható környezet kialakítása;
-
piacképes egészségturisztikai szolgáltatási csomagok kialakítása, benne alternatív, kiegészítő és egészségügyi szolgáltatásokkal;
-
megfelelő minőségű egészségügyi szolgáltatókkal való üzleti kapcsolat kialakítása;
-
egészségturisztikai szolgáltatások minőségbiztosítási rendszerének kialakítása;
-
nemzetközi szinten közös, tudatos marketing tevékenység folytatása;
36
-
BKÜ egészségturisztikai kínálatát bemutató többnyelvű adatbázis és weboldal kialakítása. A fejlesztés részeként optimálisan megvalósításra kerülnek az egészségturisztikai szolgáltatások elérését (megvásárlását, kifizetését) lehetővé tevő, segítő megoldások;
-
az egészségturisztikai szolgáltatások hazai és nemzetközi közvetítése, eladása térségi rendszerének kialakítása:
•
együttműködés kialakítása európai szolgáltatásvásárlókkal, szolgáltatásközvetítőkkel;
•
szolgáltatási csomagok és árképzésük kialakítása (komplexitás, kedvezmények).
Az egészségturisztikai céllal eltöltött napok és költés növelése érdekében szükséges
-
az egészségturisztikai szolgáltatók számának növelése;
-
a magas színvonalú, változatos és egész évben elérhető szolgáltatások körének kialakítása
-
a vállalkozások egészségturisztikai szolgáltatásainak tartalmi és technológiai fejlesztése:
-
•
szemészet, fogászat, bőrgyógyászat, plasztikai sebészet, reumatológia, kardiológia, IVF stb. működési feltételeinek kialakítása a tengely fő pontjain (Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Keszthely, Zalakaros), az egészségturizmussal leginkább érintett központokban;
•
turisztikai és egészségügyi szolgáltatók közötti együttműködések fejlesztése (pl. egészségügyi szolgáltató centrum, egészségközpont kialakítása a szállodákon belül);
•
új, piacképes szolgáltatások elérhetővé tétele (pl. alternatív gyógyászati eljárások, lovas terápia, művészeti terápia);
•
szolgáltatók és helyi termelők közötti együttműködések fejlesztése (pl. gyógynövénytermesztők és alvásterapeuták működésének összekapcsolásaként előállított levendulával töltött párnák),
•
az egészségmegőrzést célzó nem egészségipari szolgáltatók (helyi terméket előállítók, bio-termelők) bekapcsolása a turisták wellness igények kielégítésére.
Egészségturisztikai infrastruktúra-fejlesztés – egyedi, exkluzív élményfürdők fejlesztése (pl. Csiszta-pusztai fürdő, Balatonszemesi termálfürdő)
Forrás
14mrd Ft - GINOP 1
Célcsoport
Turisták: magyar és külföldi vásárlók
Kedvezményezetti kör
BFT és a szolgáltatók által alapított klaszter egyesület és annak a menedzsment szervezete Balaton Fejlesztési Tanács egészségügyi szolgáltatók, vállalkozások
37
egészségturisztikai szolgáltatók, vállalkozások turisztikai szolgáltatók, szállodák Monitoring mutató
Fejlesztett egészségturisztikai szolgáltatások száma (db) Fejlesztésekbe bevont egészségturisztikai szolgáltatók száma (db) Újonnan kialakított és fejlesztett egészségturisztikai szolgáltatáscsomagok száma (db)
Lebonyolítási forma
Időbeli ütemezés
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek vannak
-
szolgáltatásszervezési és marketing programelemei,
-
eszközbeszerzési programelemei az egészségügyi, egészségturisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódóan,
-
valamint infrastruktúrafejlesztési programelemei az élményfürdők fejlesztéséhez kapcsolódóan.
2014-2020
4. Helyi mezőgazdasági termékek előállításának és feldolgozása 4.1. Mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönzése Cél
A térség és a parttól távolabbi településeken a mezőgazdasági adottságok magasabb szintű hasznosítása, termékek értékesítésének ösztönzése, különös tekintettel a helyi piacokra való szállítás érdekében.
Tartalom
Balaton térség és különösen a parttól távolabbi települések területein meghatározó a mezőgazdasági tevékenység. Ezen belül is javasolt ösztönözni azon termékek termesztését, előállítását, melyek egyrészről munkaerő-igényesek, illetve a termékek iránt elsődleges kereslet jelentkezik a helyi piacokon, szállodákban (pl. zöldség, gyümölcs termékek, állattenyésztés révén húsipari termékek); •
melegágyi kertészet és primőr zöldségáruk;
•
legeltető, őshonos, tradicionális fajtákra épülő állattenyésztés, húsipari termékek előállítása;
A mezőgazdasági tevékenységeken belül preferált a biogazdálkodások fejlesztésének támogatása. Ezen mezőgazdasági termékek előállítása kapcsán szükséges a termelés hatékonyságát javító eszközberuházások, illetve kapcsolódó infrastruktúra fejlesztések támogatása. Továbbá javasolt szervezéssel segíteni a termékek eljuttatását a fogyasztókhoz (pl. virtuális balatoni nagybani piac szervezésével), illetve a termékek tárolását igény szerint megoldani (pl. hűtőházak építése) A melegházi zöldség és gyümölcstermesztésnél törekedni kell a használt termál és gyógyvizek újrahasznosítására. Továbbá fontos, hogy az érintett ágazatokban évente, a munka és értékesítési holtszezonban továbbképzések valósuljanak meg.
38
Ösztönözni kell a Leader csoportokon belül a termelői és feldolgozói együttműködéseket, hogy egyrészről rendszeresen és megbízhatóan biztosítani lehessen a szállodáknak az igényelt áru mennyiséget, illetve a feldolgozói kapacitások megosztásra kerüljenek az érintettek között. Mindezek mellett törekedni kell arra, hogy a termékek egyedi, táji arculata is megmaradjon. A tervezett beruházásokkal kapcsolódni lehet a Rövid Ellátási Lánc programhoz is. A fenti program részben hozzájárulhat a Balaton térségben, különösen a parttól távolabbi településeken a foglalkoztatási problémák enyhítéséhez Forrás
4 mrd Ft – NVP 2 és 3
Kedvezményezetti kör
gazdálkodók, élelmiszer előállítók
Célcsoport
helyi lakosság, mezőgazdasági vállalkozások tulajdonosai, munkavállalói, kiskereskedők, helyi vendéglátó és szállodai vállalkozások
Monitoring mutató
megtermelt zöldségek és gyümölcsök mennyisége (szükséges a releváns termék körök kijelölése (t) Balaton térségi zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi megoldás létrehozása (db)
Lebonyolítási forma
Időbeli ütemezés
Kiemelt Balaton térségi projekt, melyben vannak -
szolgáltatásszervezési és marketing tevékenységek a termékek piacra jutásnak szervezéséhez,
-
mezőgazdasági termelők korszerűsítési beruházásai.
2014-2020
4.2. Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása és minőségi élelmiszerfogyasztás, vendéglátás és helyi termék értékesítés ösztönzése Cél
Helyben megtermelt minőségi élelmiszerek feldolgozásának, értékesítésének ösztönzése és a balatoni vendéglátás minőségének javítása
Tartalom
Egyre nagyobb igény a lakosság részéről az élelmiszerek származási helyének nyomon követése iránt, miközben a turisták számára kifejezett cél, hogy egy térségnek ne csak a természeti és kulturális értékeit ismerjék meg, hanem a helyi gasztronómiai specialitásokkal is találkozzanak, miközben az elfogyasztott ételek minősége alapvetően határozza meg a vendégek jóérzését és bizalmát. Továbbá fontos, hogy a mezőgazdasági termékek lehetőség szerint helyben feldolgozására kerüljenek, növelve a hozzáadott értéket és az élelmiszerfogyasztáshoz kapcsolódóan egy térségi imázs képzés részévé váljanak. Az intézkedés illeszkedik a kormány által tervezett Rövid Ellátási Lánc programba, mely részeként egy önálló Balatoni program kialakítása javasolt.
39
Javasolt a tevékenységek megvalósításában a Nemzeti Vidékfejlesztési Program részeként a Balaton térségére szervezett Leader csoportok részvétele a helyi adottságok, meglévő kezdeményezések és értékek figyelembe vétele mellett. Az alábbi tevékenységek támogatása javasolt •
Helyi termékek feldolgozása és ahhoz kapcsolódó infrastrukturális, eszköz beruházások az alábbi termékekhez kapcsolódóan: o
gyümölcsök, zöldségek helyi termékké való feldolgozása;
o
szőlészet és borászat;
o
gyógy- és fűszernövények termesztése valamint feldolgozása;
A támogatásnak ki kell térni az innováció ösztönzésére, új termékek előállítására, illetve elsősorban a feldolgozott mezőgazdasági termékek megfelelő márkázására, piaci pozicionálására, értékesítési csatornáinak tervezésére. Ezen szempontokat a térségben működő egységes tanácsadási rendszer működtetése révén szükséges megvalósítani. •
Balatoni mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek (helyi alapanyag és feldolgozás), illetve vendéglátóhelyek minőségbiztosítása (élelmiszer-biztonsága) és a kapcsolódó védjegy program működtetése (minősítés követelményrendszer rögzítése, felkészítés, minősítés és utánkövetés), valamint a védjegy alapján az értékesítési előnyt szolgáló kommunikációs akciók megvalósítása (reklámok és promóciós akciók szervezése, blogok vezetése, internet-alapú értékesítés szervezése, vevői elégedettségi visszacsatolások – e-vendégkönyv). Az élelmiszer alapú Balatoni helyi termék védjegy rendszer működtetése szakmai szervezetekkel együttműködve az Éltető Balatonfelvidékért Egyesület által bevezetett rendszer kiterjesztése a Balaton térsége egészére
•
helyi értékesítés szervezése: helyi piacok kialakításának támogatása, helyi (mobil) értékesítési pontok működtetése (pl. strandokon főszezonban, vagy TDM központokban, Tourinform irodákban, fesztiválokon – sport és kulturális nagyrendezvényeken, szállodákban) és kapcsolódóan az értékesítési pontok promóciója
•
Indokolt esetben tartósabb raktározás céljára hűtőházak építése és működtetése, valamint egyéb logisztikai jellegű tevékenységek (szállítás szervezése, csomagolás, címkézés) megvalósítása
•
helyi termékeknek az előállítás helyén történő kínálatának és értékesítésének ösztönzése támogatással, pályázati alap révén, pl. o
borházak fejlesztése
o
gazdaudvar, falusi vendégasztal létesítése
40
o
bemutató gazdaságok létesítése, fejlesztése
Forrás
4 mrd Ft –NVP 3 és 6
Kedvezményezetti kör
Helyi Leader Egyesületek, illetve helyi termék előállítók, vendéglátó egységek
Célcsoport
helyi termék előállítók, helyi vendéglátó és szállodai vállalkozások, helyi lakosság,
Monitoring mutató
helyi védjeggyel rendelkező Balatoni termékekés termelők száma (fő) helyi piacok és helyi termék árusító pontok száma (db)
Lebonyolítási forma
Időbeli ütemezés
Kiemelt Balaton térségi projekt, melyben vannak -
szolgáltatásszervezési és marketing tevékenységek a helyi termékek piacra jutásának szervezéséhez, minőségbiztosításhoz
-
támogatási program helyi termék-készítők korszerűsítési és kapacitásbővítő beruházásaihoz.
2014-2020
4.3. Szőlészet és borászat fejlesztése Cél
Minőségi vendéglátás és a balatoni bor minőségének, presztízsének javítása és elsősorban a térségben történő fogyasztásának ösztönzése
Tartalom
A célok eléréséhez az alábbi tevékenységeket tervezik -
Érdekvédelmi tevékenység a helyi borok, ételek és alapanyagok előtérbe állításával. A balatoni térséghez tartozó hat borvidék és három megye között húzódó adminisztratív megosztottság csökkentése, tevékenységek összehangolása.
-
Tudatosan egységes arculat építése, egységes logóval.
-
Rendezvények szervezése a balatoni bor reklámozására
-
Helyi termelőknél, borosgazdáknál helyben történő borfogyasztás infrastrukturális feltételeinek javítása (pl. vendéglátás fejlesztése, higiénia beruházások, elérhetőséget javító útfejlesztések).
Forrás
4 mrd Ft –NVP 2
Kedvezményezetti kör
Balatoni borászok és szőlőtermelők, borászati érdekvédelmi szervezetek, egyesületek
Célcsoport
helyi vendéglátósok, borászok és helyi lakosság
Monitoring mutató
Balaton történelmi borvidékein értékesített bor mennyisége (l) Minősített balatoni borértékesítő pontok (vendéglátóegységek) a BKÜ területén (db)
Lebonyolítási forma
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek elemei
41
Időbeli ütemezés
-
szolgáltatásszervezési és marketing tevékenységek a helyi borok piacra jutásának szervezéséhez, minőségbiztosításhoz, illetve szervezeti együttműködés szervezéséhez
-
támogatási program szőlőtermelőknek és bornak infrastrukturális beruházásokra
2014-2020
4.4. Halászat, horgászat feltételeinek javítása és halfogyasztás ösztönzése Fenntarthatósági és horgászati szempontokat szem előtt tartó halászati tevékenység versenyképességének javítása, fenntartható környezethez való illesztése és a halfogyasztás, helyben történő értékesítés ösztönzése.
Cél
Tartalom
A halászat a Balaton térség egyik sajátos gazdasági tevékenysége, nyilvánvaló, hogy kedvezményezettje lesz a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program. A programon belül az egyik kedvezményezett terület a Balaton térsége, mely alátámasztja, hogy ösztönözni kell a régióban a halászat, halgazdálkodás fejlesztését szolgáló projektek kialakításának támogatását. Javasolt, hogy a Balaton térségre külön támogatási keretet határozzanak meg és a támogatási feltételeket igazítsák a speciális intézményrendszerhez, és feladatokhoz. A program fő támogatási területei: -
Fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást
-
horgászati célú haltelepítés, természetes ivóhelyek kialakítása
-
Versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást
-
Foglalkoztatás és a területi kohézió növelése - Az ETHA-ból az integrált helyi fejlesztésre a CLLD-knek nyújtott támogatás
Forrás
3 mrd Ft - MAHOP
Kedvezményezetti kör
halászati ágazatban tevékenykedő gazdasági társaságok, balatoni Leader csoportok
Célcsoport
halászattal foglalkozó szervezetek
Monitoring mutató
Balaton térségében halászott halak mennyisége (t)
Lebonyolítási forma
Az ágazati programban az intézkedés által megjelölt szempontok érvényesítése szükséges.
Időbeli ütemezés
2014-2020
5. Társadalmi megújulás 5.1. Egészséges életmód iránti elköteleződés Cél
A térség lakosságának és az ide látogatók, turisták életminőségének növelése az egészséges életmód iránti elköteleződéssel a számukra
42
nyújtott szolgáltatásokon keresztül, valamint a térség vállalkozásainak és köz és civil szervezeteinek együttműködésével. Tartalom
Tervezett fejlesztési területek: -
táplálkozás (alapanyagok kiválasztása, főzés, étrend, diéta)
-
természetes környezet - vegyszermentes (vegyszerek, gyógyszerek, fűtés)
-
testmozgás (tömegsport, gyógytorna)
-
mentális egészség, szellemi megújulás
mindennapok
Javasolt tevékenységek egy, a Balaton térségére egységes összehangolt térségi szemléletformáló program részeként: -
közösségi egészségfejlesztés tartalmának kialakítása, üzenetek létrehozása
-
egészségfejlesztési üzenetek megjelenítése, információ elérhetővé tétele és terjesztése a közösségi médiában és rendezvényeken
-
Egészség megőrzési, egészségfejlesztési közösségi aktivitás támogatása, a térségi egészségfejlesztési irodákkal (Balatonalmádi, Tapolca, Keszthely, Balatonföldvár, Fonyód, Tab) való együttműködés kialakítása
-
kiemelt időszakokban figyelemfelkeltő tömegsport programok szervezése
-
kiemelt időszakon kívül látogatókat vonzó, látványos tömegsport programok, versenyek szervezése
-
egészségfejlesztésben érintett vállalkozók és szolgáltatások összegyűjtése, összekapcsolása, közös megjelenés és együttműködés támogatása (helyi piactól a bio-büfén és biobolton keresztül a főzőtanfolyamokig, a fitnesz szolgáltatásokig)
-
szervezett települési szabadidő programok (strand torna, park jóga, reggeli aerobik, napnyugta-kocogás, szabadtéri tánc stb.)
-
térségi egészségszolgáltatók és szolgáltatások bemutatása, láthatóvá tétele, szervezeti szintre emelése, vásárlók körében való terjesztése
-
térségi végjegy használatához piaci, gazdasági előnyök kapcsolása
Forrás
2,5 mrd Ft – TOP 6 ESZA
Kedvezményezetti kör
BFT, önkormányzatok, civil szervezetek, egészségfejlesztési tartalmú szolgáltatásban érintett vállalkozások, szolgáltatók
Célcsoport
helyi lakosság és turisták
Monitoring mutató
egészségfejlesztési projektekben résztvevők száma (fő)
Lebonyolítási forma
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek elemei -
szolgáltatásszervezési feladatok
43
Időbeli ütemezés
támogatási program elsősorban civil szervezetek számára egészségfejlesztést szolgáló tevékenységek megvalósítására
2014-2020
5.2. A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése Cél
A helyi társadalom identitástudatának fejlesztése az egészséges társadalom kialakításáért – a Balaton sikeres turisztikai desztinációként és élettérként való azonosítás feltételeként.
Tartalom
Javasolt tevékenységek egy, a Balaton térségére egységes összehangolt program részeként -
Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége kapacitásainak erősítése, tevékenységének támogatása.
-
Balatoni Civil Alap felállítása és működtetése az életképes civil kezdeményezések ösztönzésére.
-
A térséggel foglalkozó infokommunikációs műhelyek létrehozása, tevékenységének támogatása, a térségi média szerepének erősítése.
-
A közbiztonság javítása, a bűnmegelőzési tevékenység hatékonyságának növelése, a partnerség megteremtése a társadalmi bűnmegelőzés szereplői között.
-
A térségi kulturális hagyományok erősítése, a régió turisztikai vonzerejének növelése, közösségi rendezvények szervezése.
-
A térség kulturális szerepének erősítése, valamint országos, és nemzetközi kulturális palettán való pozicionálása.
Forrás
1 mrd Ft – TOP 6 ESZA
Kedvezményezetti kör
BFT, önkormányzatok, civil szervezetek
Célcsoport
helyi lakosság és turisták
Monitoring mutató
civil támogatási projektekben résztvevők száma (fő)
Lebonyolítási forma
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek elemei
Időbeli ütemezés
-
szolgáltatásszervezési feladatok a civil társadalom fejlesztésére együttműködések ösztönzésére
-
támogatási program elsősorban civil szervezetek számára, döntően kulturális jellegű és közösségszervezési programok megvalósítására
2014-2020
44
5.3. Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására Cél
Használaton kívüli ingatlanok életre keltése és felújítás utáni tartós használata a helyi foglalkoztatás fejlesztésével és fiatalok térségben maradásának, vagy térségbe való költözésének ösztönzésével
Tartalom
A közösségi együttműködést segíthetik azok a programok, melyek egyszerre építenek a térségben azon kihasználatlan értékekre, mint a szabad, tartósan munkát keresőkre, vagy az üres, alig használt ingatlanokra, melyek fenntartását már egyre kevésbé tudják vállalni az idős, gyakran a Balatontól távol élő tulajdonosok. Egy közösségi foglalkoztatási program megfelelő szervezeti keretet kínálna egyes ingatlanok rendben tételére, illetve minimális színvonalú felújítására, hogy aztán ezen ingatlanokat alacsonyabb áron pl. fiataloknak, vagy kiskeresetűeknek alkalmanként, vagy hosszú távú használatra bérbe lehessen adni. Ezen felújítások a konkrét munka mellett lehetőséget adnának képzési, egyéb közösségfejlesztési programok szervezésére, illetve generációk találkozására is. Minden ilyen, vagy hasonló célú program, pl. „Nagyapám háza” program6 hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez és a közösségi összefogás, balatoni identitás erősítéséhez. A program keretében az alábbi tevékenységek támogathatók: -
a program szabályozási, szervezeti kereteinek kidolgozása
-
ingatlanok felkutatása, regisztrálása, partnerségi megállapodások megkötése
-
a programban résztvevő fiatalok, betelepülni, vágyók, munkanélküliek körének számba vétele, képzettségük felmérése
-
képzési és közösségfejlesztési program szervezése a programban résztvevők számára
-
támogatás nyújtása az ingatlanok rendbetételéhez, szolgáltatások indításhoz (foglalkoztatási és beruházási célú támogatás)
-
az együttműködés nyomon követése, a beköltözők életvitelének, munkájának segítése tanácsadással.
A programhoz kapcsolódóan az alábbi tevékenységek megvalósítása.
6
-
vagyongazdálkodási szervezet működésének vizsgálata és felállítása
-
ingatlangazdálkodáshoz, építőiparhoz szükséges szakképzési programok indításának támogatása a térségben
Forrás
2,5 mrd Ft – TOP 6 ESZA
Kedvezményezetti kör
regionális vagyonhasznosító szervezet felállítása az ingatlanok kezelésére és a program szervezésére
Célcsoport
idős lakosok, akik nem tudják fenntartani a házukat, illetve fiatalok, munkanélküliek, akik vállalják a házak hasznosítását, illetve megújítását
Monitoring mutató
programban résztvevő foglalkoztatottak száma (fő)
http://www.mnvh.eu/hirek/788/20121110/oriasi-siker-nepi-epiteszeti-kultura-megorzesenek-mintaprogramja
45
programba bevont ingatlanok száma (db) Lebonyolítási forma
Időbeli ütemezés
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek elemei -
szolgáltatásszervezési feladatok az ingatlanfejlesztés és vagyonhasznosítás szervezeti kereteinek kialakításra, illetve a foglalkoztatási projektek mentorálása, valamint képzési projektek lebonyolítása
-
támogatási program ingatlanok felújítására, melynek foglalkoztatási célú és infrastruktúra fejlesztési elemei is vannak
2014-2020
5.4. Személy és vagyon biztonsági programok Cél
Személyi és vagyonbiztonság javítása, kockázatok megelőzése, illetve bekövetkező katasztrófák hatékony gyors reagálása a Balaton térségben
Tartalom
Mederbiztonsági fejlesztés -
A Balaton, mint multifunkcionálisan használt élővíz állapotának fenntartása, minőségének javítása részeként a meder állapotának fejlesztése.
Mentés -
A Balaton vízfelületén, illetve parti részein tartózkodók (turisták, vendégek, munkát végzők, szolgálatokat teljesítők, sportolók stb.) számára a mentés-, elsősegélynyújtás-, sürgősségi ellátás-, felkutatás-, valamint a kapcsolódó prevenciós tevékenység tevékenységirányítási-, képzési-, valamint eszközpark fejlesztése.
Időjárás monitoring infrastruktúra -
Az időjárási jelenségek, a vízminőség változásából fakadó veszélyek, a prognosztizálható veszélyhelyzetek, valamint a haváriák következményeinek érzékelését (monitorozását), feldolgozását, valamint a térségek, települések és személyek tájékoztatását, riasztását végző, továbbá a segélykérést támogató rendszerek fejlesztése.
Katasztrófavédelmi fejlesztések -
A régió közlekedéshálózati topológiájából, geológiai jellemzőiből és idegenforgalmi adottságaiból fakadó katasztrófavédelmi veszélyek indukálta kötelezettségek (közúti balesetek, vízszennyezés, természeti katasztrófák stb.) és a Balaton, mint a megközelítés szempontjából speciális határvonalat alkotó természetes elválasztó közeg okozta megközelítési akadály együttese által szükséges lokális műszaki mentési-, tűzoltási-, valamint ellátási technológiai fejlesztések. A veszélyek megismertetésére és az ezekkel való tudatos együttélésre való felkészülés, felkészítés speciális (üdülők, lakosság, szolgáltatók) feladatai.
46
Közbiztonsági fejlesztések -
A közterületek rendjét, biztonságát növelő, a bűncselekmények megelőzését, a közlekedés rendjét, zavartalanságát biztosító térségi eszközrendszerének korszerűsítését célzó fejlesztések.
Forrás
1 mrd Ft – TOP 6 ESZA
Kedvezményezetti kör
mentőszolgálatok, katasztrófavédelem, önkormányzatok, rendőrség, vizimentők
Célcsoport
helyi lakosság, turisták, vizisportot űzők
Monitoring mutató
programból támogatott szervezetek száma (db)
Lebonyolítási forma
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek elemei
Időbeli ütemezés
-
szolgáltatásszervezési feladatok a biztonságért dolgozó szervezetek munkájának összehangolására
-
támogatási program a biztonsági tevékenységet végző vállalkozások képzésére, munkatársak foglalkoztatására, kisebb eszközberuházásaira, technológiai fejlesztésekre
2014-2020
6. Környezet-fejlesztés - környezeti terhelés, szennyezés mérséklése 6.1. Vízpart-rehabilitáció Cél
A part menti sávok közcélú használatba vétele, zöldterületek védelme és kialakítása (2000. évi CXII. Balaton törvény 20 §).
Tartalom
A Balaton mentén, részben a Natura 2000 területeken parti sávban a természetes környezet visszaállítása a Balaton vízpart –rehabilitációs tanulmánytervek alapján: élőhelyvédelem rehabilitáció a parti zöldsávban. A part menti településeken törekedni kell arra, hogy a belterületi területfelhasználási szerkezetben a zöldfelületek megmaradjanak. Éppen ezért ahol költség-hatékonyan megoldható vagy környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen, továbbá a Balaton törvény előírásai szerint kötelező és turisztikai célból közcélra hasznosíthatóak a partmenti sávok, ott javasolt zöldfelületek, parti sétányok kialakítása, a még meglévő természet közeli parti sávok megóvása, újak kialakítása tekintettel a nagytérségi ökohálózatokra, úgy hogy a természetes partszakaszokon a természetes növényzet beépítések nélküli háborítatlan megőrzésére kell törekedni. Ahol szükséges, meg kell valósítani a partvédőmű magasítását a tóban történő víztározás érdekében. Ez a tevékenység a gyakorlatban infrastrukturális jellegű beavatkozást.
jelent
ingatlanvásárlást
és
47
A vízpartok használatához kapcsolódóan stégek és csónakkikötők kialakítása, a kulturált területhasználat feltételeinek biztosítása (pl. szemetesek elhelyezése) Forrás
15mrd Ft – KEHOP 4
Kedvezményezetti kör
Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, települési önkormányzatok
Célcsoport
helyi lakosság, turisták
Monitoring mutató
programból létrehozott zöldfelületek nagysága (nm) rehabilitált partszakaszok hossza (km)
Lebonyolítási forma
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek eleme -
Időbeli ütemezés
támogatási program a vízpartok rehabilitációjára
2014-2020
6.2. Balaton és térsége vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlesztések Cél
A Balaton és kapcsolódó vízfolyások minőségének védelme és a biztonságos vízkormányzás feltételeinek megteremtése.
Tartalom
•
Felszíni vízelvezető, csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése, korszerűsítése A Balaton optimális vízkészlet gazdálkodása hozzájárul a környezetvédelmi, idegenforgalmi és ökológiai szempontból is megfelelő vízszint biztosításához. A fenntartható fejlődés szempontjából lényeges a tavat érő terheléseknek a lehető legkisebb mértékűre csökkentése, a tó természeti rendszerének és önszabályozó képességének fenntartása. Meg kell akadályozni, hogy a Balatonba és a térség területén lévő más tavakba bejuthassanak a különböző diffúz és pontszerű szennyező forrásokból származó emittált szennyezőanyagok, ezért a bel- és külterületi vízrendezést, a csapadékvíz összegyűjtést, a csapadékvíz elvezetést meg kell oldani a régió teljes területén. Az éghajlatváltozás következtében nagyobb párolgás, kevesebb nyári csapadék, ritkább, de intenzívebb csapadék várható. Ezen változások mindegyike kedvezőtlen vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi szempontból. Alkalmazkodási intézkedésként fontos a csapadékvizek visszatartása, beszivárogtatása, és az erózió csökkentése.
•
Elhanyagolt vízfolyások, vízelvezetők rendezése A vízfolyások megfelelő szabályozása jelentősen hozzájárul a belvízveszélyes területek helyzetének javításához is (szűrőmezők, kis tározók, torkolati művek és monitoring pontok létesítése a betorkolló vízfolyásokon). A déli part berkeiből érkező vizeknek az ülepítése, szűrése szintén megoldásra vár.
•
Sió-csatorna felújítása – természetvédelmi célú beavatkozások, meder-rehabilitáció összhangban a Tolna megyében tervezett fejlesztésekkel
48
•
Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programja A Hévízi-tó védelme szempontjából kiemelten kell kezelni a felszíni és felszín alatti szennyeződések elleni védelem, és a tó vízhozamát csökkentő hatások elleni védelem (átfogó tóvédelmi program) megvalósítását. Ugyanakkor a Hévízi tónál kiemelt figyelmet kell fordítani az elfolyó, használt termálvizek elhelyezésével kapcsolatosan a felszíni vizeket terhelő problémák (magas sótartalom, hőterhelés, hőszennyezés, stb.) megoldására is, amely végső soron a Balatonra – mint befogadóra – is hatással van.
Forrás
14mrd Ft – KEHOP 1
Kedvezményezetti kör
vízügyi igazgatóságok, települési önkormányzatok
Célcsoport
helyi lakosság, turisták
Monitoring mutató
támogatott projektek száma (db) létrehozott csapadékvíz-elvezető rendszerek hossza (db)
Lebonyolítási forma
Az ágazati programban az intézkedés által megjelölt szempontok érvényesítése szükséges.
Időbeli ütemezés
2014-2020
6.3. Balaton vízkormányzás támogatására egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer kialakítása, Balaton-kutatások ösztönzése Cél
Vízminőség védelem, környezeti, épített környezeti elemek állapotának (pl. víz, levegő, talaj, út) folyamatos nyomon követése, környezeti elemek védelme.
Tartalom
A természetes és épített környezeti elemek állapotát megfigyelő (monitoring) és tájékoztatási hálózat kialakítása és működtetése szükséges a meglévő rendszerek továbbfejlesztésével és összehangolásával. A megfigyelőrendszernek ki kell terjednie az időjárási jellemzők mérésére, mivel az éghajlatváltozás az időjárási paraméterek megváltozásában manifesztálódik. A vízminőség védelemhez tartozik a felszíni vizek, a talajvíz és a mélységi vizek védelme, a környezetkímélő vízgazdálkodás. A vízminőségi határértékeknek történő megfeleléséhez elengedhetetlen olyan kutatások támogatása, amelyek a vízminőséget a környezeti és ökológiai állapottal összefüggésben vizsgálják.
Forrás
1 mrd Ft – KEHOP 1
Kedvezményezetti kör
MTA Ökológiai Kutatóközpont - Balatoni Limnológiai Intézet, Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft, Zöld hatóságok
Célcsoport
helyi lakosság, turisták
Monitoring mutató
kutatások száma (db) továbbfejlesztett monitoring rendszer (db)
Lebonyolítási forma
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek elemei
49
-
Időbeli ütemezés
a monitoring-rendszer fejlesztéséhez és kutatások megvalósításához szükséges szolgáltatási és beruházási tevékenységek
2014-2020
6.4. Települési környezet minőségének javítása Cél
A turizmus versenyképességének és a helyi lakosság igényeinek javítása érdekében leromlott, igénytelen települési területek megújítása, a települési zöldfelületek fejlesztése és a közlekedés biztonságának javítása
Tartalom
•
A településkép javítása és ezen belül a közösségi terek létesítése fejlesztése (parkok, sétálóutcák, pl. közösségi terek (strandok, utak, stb.) árnyékolásának természetes eszközökkel történő megoldása, stb.), zöldfelületek bővítése és megújítása (továbbá település tisztaság, virágosítás, légkábelek kiváltása, stb). A települések arculatának fejlesztése, épületek megjelenési formájának javítása összhangban a helyi építési szabályzattal és településarculati, tájesztétikai előírásokkal. A fejlesztéseknek a helyi és környezetbarát építőanyagok felhasználását, a műemléki épített értékek, műemléki jelentőségű területek és környeztük felújítását is kell ösztönözniük.
•
Gyógyhelyek településképi fejlesztése (pl. Hévíz, Balatonfüred), illetve annak elérése, hogy a nagyobb Balatoni települések is üdülőhelyi minősítést kapjanak és így lehetővé váljon a Balaton térségében több település támogatása a GINOP releváns forrásaiból
•
Balaton térségben kiemelt, tartósan állami tulajdonú épített örökségértékek további megújítása, lehetőség szerint oly módon, hogy növelje az adott létesítmény turisztikai vonzerejét ( pl.: Balaton-felvidék, Festetics Kastély, Tihanyi félsziget, Somogyvár, Dörgicse)
•
Az átmenő közlekedési forgalomból eredő környezetszennyezés és balesetveszély mérséklése, tranzit forgalom elterelését szolgáló közlekedéstechnikai berendezések létesítése, a településen belüli gyalogos és kerékpáros forgalom előnyben részesítését és biztonságos feltételeinek kialakítását szolgáló megoldások megvalósítása (pl. gyalogos sétányok, csillapított közlekedésforgalmi övezetek, körforgalom, kiemelt gyalogátkelőhely, járda- és kerékpárút építés főútvonal mentén)
•
2000 lakos egyenérték alatti szennyvíz agglomerációk szennyvízkezelési megoldásának támogatása
Forrás
4 mrd Ft – TOP 2; 6 mrd Ft - GINOP 6
Kedvezményezetti kör
települési önkormányzatok, Magyar Közút NKft
Célcsoport
helyi lakosság, turisták
Monitoring mutató
Támogatott települések száma (db)
50
Programból létrehozott zöldfelületek nagysága (nm) Megóvott és rehabilitált műemléki épületek száma (db) Szennyvízkezelési rendszerrel ellátott települések száma (db) Lebonyolítási forma
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek elemei -
Időbeli ütemezés
támogatási program a települések, műemlék épületek rekonstrukciójára, illetve szennyvízkezelésre
2014-2020
6.5. Biodiverzitás és természeti rendszerek fenntartása Cél
A természeti és táji környezet megőrzése, a biodiverzitás fokozása, hogy megmaradjon a turisták és helyi lakosok számára vonzó természetes környezet.
Tartalom
Az alábbi beavatkozások támogatása javasolt •
Táji diverzitás, ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása és a degradált ökoszisztémák helyreállítása
•
Idegenhonos inváziós fajok állományának visszaszorítása, betelepülésének megakadályozása
•
Klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás elősegítése és a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése
Forrás
4mrd Ft – KEHOP 4
Kedvezményezetti kör
Nemzeti parkok, természetvédelemmel foglalkozó nonprofit szervezetek
Célcsoport
helyi lakosság
Monitoring mutató
támogatott projektek száma (db)
Lebonyolítási forma
Az ágazati programban az intézkedés által megjelölt szempontok érvényesítése szükséges.
Időbeli ütemezés
2014-2020
6.6. Energiahatékonyság javítása és kapcsolódóan megújuló energia használat terjesztése Cél
A fenntartható fejlődés elősegítése az energiahatékonyság növelésével, illetve a megújuló energiák alkalmazásával.
Tartalom
A Balaton térségének, mint természeti értékekben gazdag térségének, és kiemelt turisztikai desztinációnak az országos léptékű, nagyerőművi beruházások megvalósítása helyett, alapvetően a saját, szezonálisan nagyságrendileg ingadozó energiaigényének fedezésére kell törekednie, amihez elsődlegesen az energiahatékonyság növelését kell javítani, míg másodsorban pozitív megtérülés esetén a megújuló források használatát kell ösztönöznie. Ennek részeként támogatással kell ösztönözni
51
•
a lakó-, köz és vállalati épületek energiahatékonysági fejlesztését, a teljes éven át való működésre való felkészülését, költséghatékony esetben helyi megújuló energia alkalmazásával;
•
a siófoki és tapolcai távhőszolgáltatás után a keszthelyi és balatonfüredi távhő rendszer korszerűsítése, megújuló energiára (biomassza, geotermikus) való áttérés támogatása.
•
hulladékok energetikai célú hasznosítása (pl. Marcaliban műanyaggal működő degradációs kiserőmű létesítése)
•
közvilágítás korszerűsítésének támogatása
Forrás
9 mrdFt –GINOP 4
Kedvezményezetti kör
KKV-k, különösen a szálláshely szolgáltatás és vendéglátásban tevékenykedőkre távhő-szolgáltatók, hulladékkezelő társaságok, lakosság, települési önkormányzatok
Célcsoport
helyi lakosság, vállalkozások
Monitoring mutató
támogatott projektek száma (db) Megújuló energiaforrásból megtermelt energia mennyisége (MWH)
Lebonyolítási forma
Az ágazati programban az intézkedés által megjelölt szempontok érvényesítése szükséges.
Időbeli ütemezés
2014-2020
6.7. Elektromos közlekedés balatoni pilot-projektjei Cél
Tartalom
A fenntartható fejlődés elősegítése a megújuló energiaforrások alkalmazásával történő elektromos közlekedési megoldások elterjesztésével •
elektromos jármű töltőhálózat létesítésének támogatása elsősorban közösségi, illetve egyéni közlekedési célra (önkormányzatok, szolgáltató szervek belső telephelyein belül, ill. autóbusz állomásokon kizárólag autóbusz töltésére) o
villany midibusz, elektromos mikrobusz, falubusz program csatlakoztatása a zéró emisszió programhoz
•
kerékpáros e-bike töltőpontok létesítése (együttműködésben a kerékpáros pihenők programjával)
•
szabad hozzáférésű elektromos töltőhálózat kialakítása személygépkocsik számára
•
zéró emissziós hajózást kiszolgáló töltőpontok létesítése (eredményeként a belsőégésű hajtással rendelkező vízi járműveket teljesen be lehet tiltani, kivéve Bahart és rendőrség)
•
önkormányzati és közszolgáltatást, szociális ellátást (pl. egyház) végző szervezetek elektromos, szolgálati járművekhez, kishaszon járművekhez jutásának elősegítése
52
•
az ún. völgyidőszaki áramfelhasználás ösztönzésének támogatása, ilyen rendszerek létesítésének támogatása (lokális energiatároló rendszerek létesítése)
•
intelligens áramellátó hálózat fejlesztésének támogatása
•
napelemes csúcsidőszaki ellátórendszer támogatása
Forrás
4 mrdFt –GINOP, IKOP
Kedvezményezetti kör
Önkormányzatok, önkormányzati társulások, Balatoni Hajózási Zrt, közösségi közlekedést szervező vállalkozások, elektromos közlekedési rendszert működtető társaságok
Célcsoport
helyi lakosság, vállalkozások
Monitoring mutató
elektromos közösségi használatú járművek száma (db) elektromos töltőállomások száma (db)
Lebonyolítási forma
Időbeli ütemezés
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek elemei -
szolgáltatás szervezési feladatok az elektromos közlekedés széles körű elterjesztése töltőállomások, illetve szolgáltatók körében
-
támogatási program az elektromos járművek beszerzésére, illetve töltőállomások kiépítésére
2014-2020
7. Közlekedés-fejlesztés 7.1. Vasút fejlesztések Cél
Vasúti közlekedés színvonalának javítása a térségben, az utasok számának növelése
Tartalom
Balaton vasúti megközelítésének és körüljárhatóságának fejlesztése I. ütem 2. szakasz: 30-as vasútvonal rekonstrukciója •
Szántód-Kőröshegy - Balatonszentgyörgy vonalszakasz felújítása (tervezett munkakezdés 2015. szeptember 1., befejezés 2016 június 15), bontott anyagaiból a 36-os Fonyód-Kaposvár vonal állapotjavítása (ez utóbbiról nincs döntés)
•
Lepsény (bez.) – Szántód-Köröshegy (kiz.) pályafelújítás (30 mrd Ft KözOp 2. prioritás terhére megvalósul, beruházás kezdete: 2014 szeptember 1., befejezés 2015. június 15.
Balaton vasúti megközelítésének és körüljárhatóságának fejlesztése II. ütem – elsősorban tervezési munkák a 26-os Balatonszentgyörgy Tapolca, 29-es Tapolca - Csajág vasútvonalak rekonstrukciója érdekében II ütem 1 szakasz: Balatonszentgyörgy (bez.) – Keszthely (bez.), II ütem 2. szakasz: Csajág (Balatonaliga - Balatonakarattya összeköttetés) – Balatonfüred II ütem 3. szakasz: Balatonfüred - Tapolca II ütem 4. szakasz Tapolca –Keszthely III ütem: Vasútállomások rekonstrukciója 53
II. ütem 1. szakasz részeként Keszthely-Hévíz kötöttpályás közlekedési rendszer kialakításának tervezési munkái Az ütemezés nem időrendi sorrendet jelent. Forrás
95 mrd Ft–IKOP 2, 3 (40 +1 mrd Ft-ról van kormánydöntés)
Kedvezményezetti kör
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt
Célcsoport
helyi lakosság, vállalkozások, turisták
Monitoring mutató
fejlesztett vasúti pályák hossza (kétvágányúsításra, új vágány építésre és vasút-villamosításra, valamint tervezésre külön mutató) (km) megújított vasútállomások száma (db)
Lebonyolítási forma
Az ágazati programban az intézkedés által megjelölt szempontok, projektek érvényesítése szükséges.
Időbeli ütemezés
2014-2020
7.2. Közúti fejlesztések Cél
Balaton térségében a közúti közlekedési terhelés csökkentése
Tartalom
710 sz. út (leendő M8 autópálya) Balatonkenese - M7 közötti elmaradt kb 4 km pályaszakasz megépítése, autópálya-csomóponttal
Forrás
7 mrd Ft – IKOP 1
Kedvezményezetti kör
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt
Célcsoport
helyi lakosság, vállalkozások, turisták
Monitoring mutató
Új utak és felújított utak hossza (km)
Lebonyolítási forma
Az ágazati és megyei programokban az intézkedés által megjelölt szempontok, projektek érvényesítése szükséges
Időbeli ütemezés
2014-2020
7.3. Balatoni közlekedési rendszer összehangolása Cél
Balatoni közlekedési rendszer összehangolása és Balaton térségben élők, dolgozók, látogatók közösségi közlekedési lehetőségeinek javítása egész évben.
Tartalom
Balatoni Közlekedési Szövetség megalapítása, melynek feladata a különböző közösségi közlekedési megoldások szervezése, összehangolása, illetve az egyedi igényekre reagálni képes rugalmas vízi, közúti közlekedési megoldások ösztönzése. A közösségi közlekedési szövetségnek együtt kell működnie a regionális szintű turisztikai menedzsment szervezettel és a helyi TDM-ekkel, hogy a közlekedési menterendek a turisták szokásaihoz, a turisztikai szolgáltatásokhoz, kulturális programokhoz igazodjanak.
54
A Balatoni Közlekedési Szövetség keretében megvalósítandó tevékenységek o
Szervezetépítés, utastájékoztatás, rendszer létrehozása
tarifális
és
elszámolási
Az utasforgalmi szolgáltatások színvonalának javítása: közös menetrend, tarifa rendszerek7 kialakítása és működtetése tekintettel az intermodalitásra (informatikai rendszer fejlesztése, forgalomirányító- és elszámolóközpont, automatizált, vizuális és idegen nyelvű utastájékoztatás kialakítása). o
utasforgalmi központok, állomások, infrastrukturális fejlesztésének támogatása
megállóhelyek
o
a helyi igényekre rugalmasan reagálni képes kis létszámot szállítani képes vízi, személyi közlekedési szolgáltatások működtetésének ösztönzése, kapcsolódó jogszabályi módosítások ösztönzése, szakmai előkészítése
o
elektromos közlekedési rendszerek elterjesztésének megkezdése különösen a nagyobb településeken és a Nemzeti park területén (helyi közösségi közlekedés, falubuszokra szervezve, e-bike-ok, vagy e-hajók), pl. töltőállomások és kölcsönzőhelyek kiépítése
A feladatokat megyék programjaival össze kell hangolni. Forrás
3,5mrd Ft IKOP 3
Kedvezményezetti kör
Balaton Fejlesztési Tanács ösztönzésére létrejövő, balatoni közlekedést szervező Balatoni Közlekedési Szövetség, együttműködésben MÁV Zrt, regionális Volán társaságok, BAHART Zrt., Magyar Közút Zrt., önkormányzatok
Célcsoport
helyi lakosság, vállalkozások, turisták
Monitoring mutató
Balatoni Közlekedési Szövetség működése (db) létrejött kisebb együttműködések száma (km)
Lebonyolítási forma
Időbeli ütemezés
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek elemei -
szolgáltatásszervezési feladatok, a közlekedési ágak közti különféle együttműködési megoldások kialakítására
-
támogatási program kisebb közlekedési szervezési beruházásokra (pl. infrastruktúra fejlesztések, technológiai beruházási programok)
2014-2020
8. Intézmény-fejlesztés Az összehangolt Balatoni térségi programok prioritás területeit és indikatív forrás keretét az egyes operatív programokban szükséges meghatározni. A Balatoni térségi program finanszírozható az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap
ROP IH állásfoglalása alapján várhatóan 2008-ben indulhatna a konstrukció, ugyanakkor javasolt a BFT koordinációjában felgyorsítani az egyeztetést.
7
55
forrásaiból származó támogatásokon keresztül is. Az integrált program megvalósításával kapcsolatos feltételeket az Uniós programok végrehajtási rendszerében kell rögzíteni. A Balaton térség programjait ún. kiemelt-projekt eljárásrendben szükséges támogatásban részesíteni, annak érdekében, hogy a tervezett intézkedések a legnagyobb hatást fejtsék ki a térségben. Ebben a projekttámogatási rendben új, akkreditált intézményrendszer felállítása nem szükséges, azonban a projektkiválasztást ezen megoldás esetében “projekt-csomagokban” történne, ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a Balaton térség tervezhessen előre dedikált keretösszeggel az egyes operatív programokban, amely a térségi programok előkészítéséhez elengedhetetlen. 8.1. Balaton térségi együttműködések állandó szervezése Cél
Balaton térségében az állami intézmények, önkormányzatok és civil szervezetek közti együttműködés javítása, a párhuzamosságok csökkentése és a lehetséges szinergiák megtalálása, valamint fokozása, ami a Balaton térségében a lakosságot, illetve a gazdasági szférát kiszolgáló szervezetrendszer jobb hatékonyságához vezet. A Balaton térségének programjait összehangoltan szükséges megvalósítani, úgy, hogy a Balaton régió nem csupán helyszíne a projektek megvalósulásának, hanem egy helyi szereplő, a Balaton Fejlesztési Tanács fogja össze a területen megvalósuló, TOP és GINOP forrásokból finanszírozott fejlesztések egy jelentős részének koordinációját, illetve a városokhoz közvetlenül hozzárendelt TOP forrásokkal való komplementer felhasználás biztosítását.
Tartalom
A fenti cél elérése érdekében szükséges az egyes szakterületeken a releváns intézmények, szervezetek közti párbeszéd szervezése személyesen, illetve elektronikus kommunikációs felület alkalmazásával •
kiemelt projektcsomagok koordinációjáért felelős szervezet intézményi fejlesztései, belső folyamatainak átalakítása, kapacitástervezése.
•
az együttműködés tereinek erősítése az egyes adatbázisok összehangolásával és megosztásával.
•
új szervezeti megoldásokra való javaslattétel az egyes szakterületek működését meghatározó intézmények esetén (pl. vízgazdálkodás)
•
A fejlesztések és a balatoni programok eredményeinek összegzése, értékelése és visszacsatolása a döntéshozók, lakosság és a szakma felé
•
jó gyakorlatok megismertetése a régióban a régióban megvalósult eredmények, illetve egyéb programok példáján
Több szakterületen konkrét javaslatokat tartalmaz a dokumentum az intézményrendszer fejlesztésére (pl. turizmus, egészségipar, környezetvédelem, vízmenedzsment rendszer, közlekedés) Ezen új szervezeti megoldások lehetnek a letéteményesei a jövőbeni hatékonyabb Balaton térségi kormányzási rendszernek, mely révén nem csak a beruházások eredményessége és hatásai, hanem az adott szakterület működését támogató intézményrendszer is támogatja a régió fejlődését.
56
Forrás
1mrd Ft – TOP 6 - ESZA
Kedvezményezetti kör
Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Integrációs Nonprofit Kft. és egyéb partner szervezetek - állami intézmények, önkormányzatok és civil szervezetek
Célcsoport Monitoring mutató
helyi lakosság, vállalkozások civil szervezetek intézményi együttműködések száma (fő) intézményi együttműködésbe bevont szervezetek száma (db)
Lebonyolítási forma
Időbeli ütemezés
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek elemei -
szolgáltatásszervezési feladatok az intézményi együttműködések kialakítására és szervezésére
-
támogatási program az új intézményi megoldások és együttműködések hatékonyságjavító intézkedéseire (szolgáltatás-fejlesztés és kis léptékben eszköz beruházások)
2014-2020
8.2. Fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási alap létrehozása Cél
A Balaton térségében fenntartható módon működő és rendelkezésre álló fejlesztési alap létrehozása a Balaton-specifikus fejlesztésekre, programokra.
Tartalom
A „Balaton fenntartható használatához” kapcsolódóan számos olyan forrás keletkezik, mely felhasználását teljes mértékben, vagy részben szükséges, illetve célszerű a Balaton térség fejlesztéséhez kapcsolni. Ilyen díjak pl. a mederhasználati díj, az idegenforgalmi adó.
Forrás
Ugyanakkor a Balaton térségben vannak fejlesztési területek, pl regionális szintű turizmus-szervezés és marketing, illetve a Balatoni kompetenciában megvalósuló intézkedések szinte bármelyike, amit célszerű egységesen kezelni és támogatni a térségben. Az alap lehetőséget adna arra, hogy az EU támogatási programoktól függetlenül is tartósan álljon rendelkezésre forrás a szükséges támogatási célokra és a forrásfelhasználás célját és feltételeit, a Balaton Fejlesztési Tanácson keresztül a helyi szereplők döntsék el. Ezzel biztosítható hosszú távon a Balaton térség fejlesztésében a közösségi részvétel és a fejlesztési források helyi szükségletekhez, célokhoz való mind jobb illesztése. 3 mrd Ft – hazai forrás
Kedvezményezetti kör
Balaton Fejlesztési Tanács
Célcsoport
Balaton térség önkormányzatai, vállalkozásai, civil szervezetei
Monitoring mutatók
Fejlesztési alap pénzügyi kerete (mFt)
Lebonyolítási forma
Kiemelt Balaton térségi projekt, melynek eleme -
szolgáltatásszervezési feladatok az alap kialakítására, illetve a felállításához szükséges jogszabályi változtatásokra
57
Időbeli ütemezés
2014-2020
4. Illeszkedés a finanszírozási programokhoz 4.1. BFT kompetenciában megvalósítani tervezett intézkedések A BFT kompetenciájában megvalósítani tervezett intézkedés azt jelenti, hogy az operatív program ezen intézkedéseire készül egy úgynevezett kiemelt projekt, mely megvalósítása a BFT, illetve annak munkaszervezte a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft gesztorságával és koordinációjával történik, bevonva a megvalósításban releváns egyéb szervezeteket. Prioritások/intézkedések
1 Gazdaság-fejlesztés, kutatás-fejlesztés, innováció 1.1. Helyi, térségi tudásbázisokhoz kapcsolódó innováció orientált térségi alapon szervezett vállalkozás-fejlesztés • Balaton térségi vállalkozás-fejlesztési programok • Kutatási-fejlesztési programok • Üzleti infrastruktúra fejlesztése, IKT beruházások 1.2 Balatoni kézművesipar fejlesztése (helyi alapanyagból helyben készült, de nem élelmiszer termékek) 1.3 Turisztikai vállalkozások tevékenységének diverzifikációja (kapcsolt vállalkozások árbevételének 75 %-a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás) 1.5 Térségi marketing – befektetések ösztönzése 1.5 Balatoni egészségipari K+F+I tevékenység 2 Turizmus 2.1 Kerékpáros turizmus 2.2 Természetjárás, túrázás, gyaloglás 2.3 Vitorlázás fejlesztése 2.4 Strandok fejlesztése 2.5 Horgászturizmus 2.6 Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése 2.8 Turisztikai menedzsment rendszer és marketing fejlesztése 2.7 Szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése elsődlegesen minőség színvonalának javítása 3 Egészségipar 3.1 Lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 3.2 Az időskori szolgáltatások és ellátások fejlesztése
BFT felelős a megvalósításért
GINOP
TOP
IKOP
KEHOP
EFOP
NVP
X
X X X X X X X X X X X
X
58
MAHOP
Prioritások/intézkedések
3.3 Rehabilitációs szakellátások fejlesztése a meglévő tudásra és infrastruktúrára építve 3.4 Egészségturizmus fejlesztése 4. Mezőgazdaság, helyi termékek 4.1 Mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönzése 4.2 Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása és minőségi élelmiszerfogyasztás, vendéglátás és helyi termék értékesítés ösztönzése 4.3 Szőlészet és borászat fejlesztése 4.4 Halászat, horgászat feltételeinek javítása és halfogyasztás ösztönzése 5 Társadalmi megújulás 5.1 Egészséges életmód iránti elköteleződés 5.2 A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése (civil közösségek fejlesztése és szervezése) 5.3 Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására 5.4 Személy és vagyon biztonsági programok 6. Környezet-fejlesztés 6.1 Vízpart rehabilitáció 6.2 Balaton és térsége vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlesztések 6.3 Balaton vízkormányzás támogatására egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer kialakítása, Balaton-kutatások ösztönzése 6.4 Települési környezet minőségének javítása 6.5 Biodiverzitás és természeti rendszerek fenntartása 6.6 Energiahatékonyság javítása és kapcsolódóan megújuló energia használat terjesztése 6.7 Elektromos közlekedés balatoni pilot-projektjei 7. Közlekedés-fejlesztés 7.1 Vasút fejlesztések 7.2 Közúti fejlesztések 7.3 Balatoni közlekedési rendszer működtetése 8. Intézmény-fejlesztés 8.1 Balaton térségi együttműködések állandó szervezése 8.2 Fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási alap létrehozása
4.2.
BFT felelős a megvalósításért
GINOP
TOP
IKOP
KEHOP
EFOP
NVP
X X X X X
X X X X X
X X
X
X X X
Egyéb megvalósítású intézkedések
Az előző táblázat kizárásos alapon tartalmazza azon intézkedéseket.
59
MAHOP
3. Pénzügyi terv, indikatív források Az alábbi költségvetés indikatív forrásallokációt tartalmaz. Az egyes intézkedésekre tervezett források a finanszírozó programokkal való részletes egyeztetés, a társadalmi egyeztetés illetve a kapcsolódó projekt kidolgozás eredményeként fog véglegesedni. Balaton program Prioritás
Gazdaságfejlesztés
Turizmus
Operatív Program
Becsült költségvetés mrd Ft
neve
prioritás száma
Balaton térségi vállalkozás-fejlesztési programok
25
GINOP
1 2 5
Balatoni kézművesipar fejlesztése (helyi alapanyagból helyben készült, de nem élelmiszer termékek)
2,5
GINOP
1
Turisztikai vállalkozások tevékenységének diverzifikációja
2,5
GINOP
1
Térségi marketing – befektetések ösztönzése
1,4
GINOP
6
Balatoni egészségipari K+F+I tevékenység
10
GINOP
2
2. Kutatás és innováció
Kerékpáros turizmus
6,5
GINOP
6
6. Turizmus
Természetjárás, túrázás, gyaloglás
5
GINOP
6
6. Turizmus
Vitorlázás fejlesztése
6
GINOP
6
6. Turizmus
Tevékenység neve
1. Kis- és Középvállalkozások 2. Kutatás és innováció 5. Foglalkoztatás és képzés 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi felzárkózás és foglalkoztatás-ösztönzés
Strandok fejlesztése
3
GINOP
6
6. Turizmus
Horgászturizmus
1
GINOP
6
6. Turizmus
4,5
TOP CLLD
5
7
GINOP
6
5. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések) 6. Turizmus
7
GINOP
1
1. Kis- és Középvállalkozások
14
GINOP
1
1. Kis- és Középvállalkozások
Kulturális turisztikai vonzerő, programok fejlesztése Turisztikai menedzsment rendszer és marketing fejlesztése Szálláshelyek, vendéglátás fejlesztése elsődlegesen minőség színvonalának javítása
6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 4. A társadalmi felzárkózás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése
2
NVP
6
2
TOP ERFA
4
4
EFOP
2
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi felzárkózás területén
4
EFOP
2
2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi felzárkózás területén
2
TOP ESZA
6
6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi felzárkózás és foglalkoztatás-ösztönzés
Rehabilitációs szakellátások és szolgáltatások fejlesztése a meglévő tudásra és infrastruktúrára építve
15
GINOP
1
1. Kis- és Középvállalkozások
Egészségturizmus fejlesztése
14
GINOP
1
1. Kis- és Középvállalkozások
Lakosság közeli egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
Egészségipar
prioritás neve
Az időskori szolgáltatások és ellátások fejlesztése
60
Balaton program Prioritás
Tevékenység neve
Mezőgazdasági termelés és értékesítés ösztönzése
Mezőgazdaság, élelmiszeripar
Társadalmi megújulás
Környezetfejlesztés
Becsült költségvetés mrd Ft
4
Operatív Program neve
NVP
prioritás száma
prioritás neve
6
2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása Rövid Ellátási Lánc és 3. Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 6. társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 2. A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése
Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása és minőségi élelmiszerfogyasztás, vendéglátás és helyi termék értékesítés ösztönzése
4
NVP
3 6
Szőlészet és borászat fejlesztése
4
NVP
2
Halászat, horgászat feltételeinek javítása és halfogyasztás ösztönzése
3
MAHOP
Egészséges életmód iránti elköteleződés
2,5
TOP ESZA
6
A helyi társadalom kulturális és területi identitásának növelése
1
TOP ESZA
6
Közösségfejlesztés és foglalkoztatás az elhanyagolt ingatlanok hasznosítására
2,5
TOP ESZA
6
Személy és vagyon biztonsági programok
1
TOP ESZA
6
Vízpart rehabilitáció
15
KEHOP
4
Balaton és térsége vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlesztések
14
KEHOP
1
1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás
Balaton vízkormányzás támogatására egységes megfigyelő-, tájékoztatási és döntéstámogató rendszer kialakítása, Balaton-kutatások ösztönzése
1
KEHOP
1
1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás
4
TOP
2
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
6
GINOP
6
6. Turizmus
Települési környezet minőségének javítása
A program összes prioritása 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi felzárkózás és foglalkoztatás-ösztönzés 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi felzárkózás és foglalkoztatás-ösztönzés 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi felzárkózás és foglalkoztatás-ösztönzés 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi felzárkózás és foglalkoztatás-ösztönzés 4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések
61
Balaton program Prioritás
Tevékenység neve Biodiverzitás és természeti rendszerek fenntartása Energiahatékonyság javítása és kapcsolódóan megújuló energia használat terjesztése Elektromos közlekedés balatoni pilotprojektjei
Közlekedésfejlesztés
neve
prioritás száma
prioritás neve
4
KEHOP
4
4. Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések
9
GINOP
4
4. Energia
4
GINOP
1
1. Kis- és Középvállalkozások és Energia
Vasút fejlesztések
95
IKOP
2,3
Közúti fejlesztések
7
IKOP
1
3,5
IKOP
3
Balaton térségi együttműködések állandó szervezése
1
TOP ESZA
6
Fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási alap működtetése
3
hazai
Balatoni közlekedési rendszer összehangolása
Intézményfejlesztés
Operatív Program
Becsült költségvetés mrd Ft
2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség 3. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energia-hatékonyság javítása 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javításajavítása1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása 3. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése, elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energia-hatékonyság javítása 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi felzárkózás és foglalkoztatás-ösztönzés hazai forrásból
326,9
összesen
Összeg mrd Ft
Részesedés
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
138,9
43%
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
20,5
6%
Operatív programok
ERFA
6
ESZA
10
CLLD
4,5
Emberierőforrás-fejlesztési Operatív Program (EFOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Nemzeti Vidékfejlesztési Program (NVP) Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) Hazai Összesen
8
2%
105,5
33%
34
10%
14 3 3 326,9
4% 1% 1% 100%
62
63
