Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének Alelnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88)

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének Alelnöke 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-020, FAX: (88)545-025 E-mail: [email protected]

Szám: 02/22-8/2008.

ELİTERJESZTÉS

a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 2008. február 21-ei ülésére

Tárgy: A Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata Elıadó: Talabér Márta, a megyei közgyőlés alelnöke

Az elıterjesztés készítésében részt vett: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Sándor Tamás irodavezetı Erdélyi Gézáné szociális szakreferens Az elıterjesztést megtárgyalta: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság

Tisztelt Közgyőlés! A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése alapján a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 273/2003. (XI. 11.) határozatával elfogadta a Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját, amely megyei szinten teljes körő áttekintést ad a szociális szolgáltatásokról. Ez az ágazati stratégiai jellegő koncepció a megye egészére kiterjedıen feltárta a szociális szolgáltatások helyzetét. A szolgáltatástervezési koncepció több dokumentumot jelentett, mivel a koncepciót megelızıen már elkészült a Veszprém Megyei Önkormányzat 2002–2004. évi rövidtávú feladatterve, a saját fenntartású intézmények vonatkozásában pedig a 2004–2009. évekre vonatkozó rekonstrukciós program, ezen kívül a gazdasági programban is találkozhatunk az intézmények tárgyi és személyi feltételeinek javítására tett intézkedési javaslatokkal. A megyei szolgáltatástervezési koncepció célja az volt, hogy Veszprém megyében a szociális szolgáltatások olyan rendszere jöjjön létre, amely a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttmőködésén nyugszik, összehangoltan, koordináltan mőködik. A minıségi és differenciált szolgáltatások középpontjában az egyén és a szükséglet áll, ami bizonyíték arra, hogy azok egyénre szabottak, adekvát segítséget nyújtanak a rászorulók számára, a szolgáltatások széles körben hozzáférhetıek. A koncepció alapvetı szándéka, hogy a megye egészére vonatkozóan ismertesse az igénybe vehetı szociális szolgáltatásokat, rámutasson a hiányosságokra és meghatározza a fejlesztés irányait. Ezen elvárásoknak a feladatterv maradéktalanul eleget tett, hiszen a települési önkormányzatok számára is útmutatót, keretet adott a saját tervezetük elkészítéséhez. A koncepció határozatlan idıtartamú, de a szociális törvény kétévenkénti aktualizálását írja elı, ezáltal lehetıség nyílik a szolgáltatások területén bekövetkezett változások nyomon követésére, valamint az új ismeretek birtokában a jövıkép átformálására. Az eltelt idıszak egyik legmeghatározóbb eseménye az Európai Uniós csatlakozás volt, mely új követelményeket támasztott a szociális ágazatban is. A jogharmonizáció megtörtént a gyakorlatban és a szemléletben az új igényeknek való megfelelés hosszabb idıt vesz igénybe. Fontos megjegyezni, hogy az Uniós csatlakozás a szociális szolgáltatások területét csak közvetetten, illetve áttételesen érinti. A felülvizsgálat során az anyag készítıi elsısorban az elmúlt két évben történt változásokat, a szociális törvény 2004. január 1-jét követı módosításainak az ellátórendszerre gyakorolt hatásait igyekeztek nyomon követni. Emellett az egyre erısödı kistérségi szerepvállalás következményeit is áttekintették, kellı figyelmet fordítva a kötelezıen ellátandó feladatok teljesítésének helyzetére. A koncepció felülvizsgálata idején a fejlesztési irányok meghatározásakor igyekeztek hasznosítani azokat az információkat, amelyeket a II. Nemzeti Fejlesztési Terv és a Regionális Operatív Program tartalmaz. A fejlesztés céljainak és forrásainak meghatározására a felülvizsgálatot végzı szakemberek nem vállalkoztak, mivel a gazdasági és törvényi változások rendkívül gyors ütemben követik egymást. Azokat a fejezeteket ahol számottevı változás nem következett be, vagy számszerő változás nincs, nem fogalmazták újra. Ennek megfelelıen ez a felülvizsgálat a korábbi alapkoncepcióval együtt értelmezendı, együtt használható, illetve az eltéréseknél a felülvizsgálat a mérvadó. A koncepció 2003-ban megfogalmazott fı célja nem változott, a középpontban továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akiknek színvonalas ellátása a szociális ellátórendszer valamennyi szereplıjétıl elvárja a maximális együttmőködést.

2

Tisztelt Közgyőlés! A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatának elıkészítı munkái során a koncepciót készítı szakemberek szembesültek azokkal a változásokkal, amelyek a megye demográfiai mutatóit illetıen, valamint a szociális ellátórendszerben bekövetkeztek. Áttekintve az ellátórendszerre vonatkozó jogszabályi hátteret, azzal a javaslattal éltek a fenntartó felé, miszerint egyúttal kerüljön átdolgozásra a Veszprém Megyei Önkormányzat 2002-2009. évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programja is. A támogatásra és személyes gondoskodásra szoruló fogyatékos személyek ellátása szempontjából, valamint a már többször említett lényeges jogszabályi változások következtében indokolt volt a felvetés és egyúttal megtörtént a fogyatékosügyi program aktualizálása is. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlıségük megalapozása, a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében alkotta meg az országgyőlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt, mely 1999. január 1-jén lépett hatályba. A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének, önálló életvitelének és a társadalomba való aktív részvételének biztosítása. A törvény végrehajtására az Országgyőlés 1999. december 10-én Országos Fogyatékosügyi Programot és 2000. március 24-én ezzel kapcsolatos intézkedési tervet fogadott el. Mindezeket a dokumentumokat figyelembe véve a Veszprém Megyei Önkormányzat számba vette azokat a stratégiai célokat, feladatokat, amelyek megyei szinten intézkedéseket kívánnak és ennek ismeretében, a fenntartásában mőködı intézmények vezetıinek bevonásával 2002. évben elkészítette a 2002-2009. évekre vonatkozó fogyatékosügyi programját. A megyei program elsısorban a kötelezı feladatellátás körébe tartozó tartós bentlakásos intézmények tekintetében határoz meg feladatokat. A törvény idıközben több változtatáson esett át. Új szabályok kerültek kidolgozásra, mint például a fogyatékossági támogatásra való jogosultság feltételeinek meghatározása, vagy a fogyatékos személyeket megilletı jogok érvényesítése (akadálymentesítés). Ami mégis döntıen befolyásolta a Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékosügyi Programjának aktualizálását, az a 10/2006. (II. 16.) OGY határozat, amellyel a 2007-2013. évekre vonatkozó új Országos Fogyatékosügyi Programot fogadott el a kormány. Ennek következtében idıszerővé vált a program áttekintése és a következı idıszakra vonatkozó középtávú feladatok meghatározása. A Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékosügyi Programjának célja, hogy a fogyatékosügyi törvényben és az országos programban foglaltaknak megfeleljen, megteremtve ezzel a fogyatékkal élı személyek esélyegyenlıségének, önrendelkezı képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének lehetıségét.

Tisztelt Közgyőlés! A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény 92. § (7)-(8) bekezdései rögzítik, hogy a szolgáltatástervezési koncepciót a helyi önkormányzatoknak, illetve a megyei önkormányzatnak kivel, továbbá mely szervezetekkel kell az elfogadást megelızıen véleményeztetni. A fogyatékosügyi program véleményeztetésére nincsen elıírás, azonban a szolgáltatástervezési koncepcióhoz hasonlóan

3 az arra vonatkozóan elıírt véleményezést alapul véve, indokolt az erre a programra vonatkozó vélemények megismerése, és lehetıség szerint a program véglegezésekor történı figyelembevétele. Az elıterjesztés mellékletét képezı két dokumentum elıkészítése mögött komoly szakmai munka áll, ezért addig is, amíg a véleményezési folyamatot lebonyolítjuk, javasolom ezen anyagok közgyőlési megtárgyalását, és elsı olvasatként történı jóváhagyásukat. Kérem a megyei közgyőlést, hogy fentiek alapján tárgyalja meg az elıterjesztést és fogadja el az alábbi határozati javaslatot. ……/2008. (II. 21.) MÖK határozat 1. a)

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése megtárgyalta és elsı olvasatként elfogadja a 273/2003. (XI. 11.) határozatával elfogadott Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatát. Határidı: azonnal Felelıs: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke

b)

A megyei közgyőlés felkéri elnökét, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elsı olvasatként elfogadott felülvizsgálatát küldje meg véleményezésre a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı szociális intézmények vezetıinek, a megyei cigány és német kisebbségi önkormányzatnak, továbbá a Szociálpolitikai Tanács országos szervének, illetve a Veszprém Megyei Önkormányzat mőködési területén lévı, szolgáltatástervezési koncepciót készítı települési önkormányzatoknak, és szociális szolgáltatási feladatot ellátó társulásoknak. Határidı: 2008. február 29. Felelıs: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke

2. a)

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése az elıterjesztésben foglaltaknak megfelelıen elsı olvasatként elfogadja a Veszprém Megyei Önkormányzat 20082013. évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programját. Határidı: azonnal Felelıs: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke

b)

A megyei közgyőlés felkéri elnökét, hogy a Veszprém Megyei Önkormányzat elsı olvasatként elfogadott, 2008-2013. évekre vonatkozó Fogyatékosügyi Programját küldje meg véleményezésre a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı, fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek bentlakásos ellátásáról gondoskodó szociális intézmények vezetıinek, a megyei cigány és német kisebbségi önkormányzatnak, az Országos Fogyatékosügyi Tanácsnak, az Értelmi Fogyatékossággal Élık és Segítık Országos Érdekvédelmi Szövetsége Veszprém Megyei Szervezetének, továbbá a Veszprém megyében található városi önkormányzatoknak, valamint a Veszprém Megyei Esélyegyenlıségi Koordinációs Iroda részére. Határidı: 2008. február 29. Felelıs: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke

4

3.

A megyei közgyőlés felkéri a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában, illetve a 2008-2013. évekre vonatkozó megyei fogyatékosügyi program elkészítésében részt vevı szakembereket, hogy az elsı olvasatként elfogadott dokumentumokra vonatkozóan beérkezı érdemi vélemények figyelembevételével egészítsék ki, illetve pontosítsák a két koncepciót, és a végleges dokumentumokat terjesszék be közgyőlési jóváhagyásra. Határidı: 2008. április 17. Felelıs: Lasztovicza Jenı, a megyei közgyőlés elnöke

Ves zp ré m, 2008. január 31.

Talabér Márta s. k. a megyei közgyőlés alelnöke

Kiegészített és pontosított egyeztetési változat!

A VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

2008

Készítették: Elek Józsefné Forsthoffer Erzsébet Erdélyi Gézáné

Tartalomjegyzék

I. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának indokoltsága 1. oldal II. Törvényi szabályozottság, jogszabályi háttér a hatályos módosítások tükrében 1 . oldal III. Veszprém megye demográfiai, településszerkezeti és foglalkoztatási jellemzıinek alakulása 3. oldal IV. Veszprém megye szociális ellátórendszerének áttekintése IV. I. Szociális alapszolgáltatások IV. I. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás IV. I. 2. Családsegítés IV. I. 3. Falugondnoki szolgálat IV. I. 4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás IV. I. 5. Támogató szolgáltatás IV. I. 6. Közösségi ellátások IV. I. 7. Utcai szociális munka IV. I. 8. Nappali ellátások IV. II. Szakosított ellátások IV. II. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények IV. II. 2. Rehabilitációs intézmények IV. II. 3. Lakóotthonok IV. II. 4. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények

7. oldal 7. oldal 7. oldal 9. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 14. oldal 14. oldal 17. oldal 17. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal

V. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények fıbb jellemzıi 23. oldal VI. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények fejlesztésére vonatkozó 2006. évben meghatározott Operatív Program áttekintése 26. oldal VII. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézményi struktúra átalakításának lehetséges irányai 29. oldal

I. A szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatának indokoltsága A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2003. december 11-én fogadta el a megye 2003-2005. évekre vonatkozó szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, ezt követıen 2004. február 19-én az abban foglaltak végrehajtását tartalmazó operatív programot, aminek aktualizálása 2006-ban ismételten megtörtént. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezése értelmében a szolgáltatástervezési koncepciót 2 évenként felül kell vizsgálni. A törvény az érintett önkormányzatok, így a megyei önkormányzat számára is a dokumentum készítésével azt a fontos szakmapolitikai célt tőzte ki, hogy a koncepciókészítési kötelezettség révén komplex módon megismerhetıvé, áttekinthetıvé, illetıleg a késıbbiek során kontrollálhatóvá váljon az abban rögzített megyében történı feladatellátás megvalósítása, továbbá a fejlesztési irányok koncepció szintjén történı meghatározásával kijelölésre kerüljenek azok az irányok, illetve konkrét célok, melyek a saját fenntartású intézményrendszer fejlesztése, a szakmai munka színvonalának javítása érdekében kívánatosak. Az alapkoncepció készítését követı idıszakban a megye teljes szociális ellátórendszerét érintıen tapasztalhatók változások a szolgáltatások számarányát, struktúráját illetıen, melyek egyrészt a települési önkormányzatok törvényileg szabályozott feladat ellátási kötelezettségének való megfelelés, másrészt pedig az új szolgáltatási formák beépítésével, illetıleg a társulási formák létrehozásával jelentısen módosították a 2003. évben összegzett adatokat. Fentiek miatt, a megyei önkormányzat által elfogadott alapkoncepció felülvizsgálata nem mellızheti egyrészt azokat a jogszabályi változásokat, melyek az ellátási kötelezettség definiálásával a települések számára határozzák meg a kötelezıen biztosítandó szolgáltatási formákat, másrészt Veszprém megye szociális ellátórendszerének struktúrájában idıközben bekövetkezett változások elemzését sem, miután a településeken nyújtott és a lakókörnyezetben hozzáférhetı ellátások megléte, vagy hiánya nagymértékben befolyásolja a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı bentlakásos intézményekre igényt tartók számának alakulását, összességében az ellátásokra vonatkozó igények mértékét.

II. Törvényi szabályozottság, jogszabályi háttér a hatályos módosítások tükrében A megye szociális ellátórendszerének egészét lényegesen és alapvetıen befolyásolja az Sztv. kötelezı feladatellátást meghatározó rendelkezése, amely kimondja, hogy a szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Mindezeken túl konkrétan nevesíti azt is - a település állandó lakosságszámának függvényében -, hogy mely szociális szolgáltatások ellátása a települési önkormányzatok, a megyei jogú város és a megyei, fıvárosi önkormányzatok feladata az egyes szolgáltatások mőködtetése, illetve az azokhoz való hozzájutás biztosítása tekintetében.

8 Az alapkoncepció készítését követıen az elızıekben említett kötelezettség több szolgáltatási forma vonatkozásában módosult, emiatt indokoltnak tartjuk a reális helyzetkép megítélése szempontjából a hatályos rendelkezés tükrében megvizsgálni a megye aktuális ellátórendszerét, valamint az önkormányzatok feladat ellátási kötelezettségének változását. A szociális törvény a korábbi szociális alapellátásokat, és a nappali ellátást nyújtó intézményeket 2005. január 1-jétıl kezdıdıen egységesen szociális alapszolgáltatások elnevezés alatt kezeli. A szociális alapszolgáltatások a következık:
Étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, közösségi szolgáltatás, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás Szakosított ellátási formák:
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények - Idısek otthona, pszichiátriai betegek otthona, szenvedélybetegek otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalanok otthona
Rehabilitációs intézmények - Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - Idıskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása, bázis-szállás
Lakóotthonok - Fogyatékos személyek lakóotthona, pszichiátriai betegek lakóotthona, szenvedélybetegek lakóotthona Az ellátási formák átstrukturálása mellett 2008. január 1-jétıl módosult az önkormányzatok kötelezı feladatainak köre is: A települési önkormányzatok feladatai a szociális alapszolgáltatások vonatkozásában
Minden települési önkormányzatnak biztosítania kell az étkeztetést, házi segítségnyújtást, valamint a szociális szolgáltatásokhoz – különös tekintettel a családsegítéshez – való hozzáférést.
Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 2000 fınél több állandó lakos él az étkeztetésen és a házi segítségnyújtáson kívül családsegítést,
Az a települési önkormányzat, melynek területén 3000 fınél több állandó lakos él az étkeztetésen, házi segítségnyújtáson és családsegítésen kívül az idısek nappali ellátását,
Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén 10000 fınél több állandó lakosú településen, a fenti szolgáltatásokon kívül a jelzırendszeres házi segítségnyújtást, az idısek nappali ellátásán kívül a fogyatékosok, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátását, a nappali melegedıt, valamint 2008. december 31-éig támogató szolgáltatást és közösségi ellátást,
Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 30000 fınél több állandó lakos él az elızı pontban említett szolgáltatásokon kívül átmeneti ellátást nyújtó ellátást,
Az a települési önkormányzat, melyiknek területén 50000 fınél több állandó lakos él,

9 a biztosítandó alapszolgáltatások köre kiterjed az utcai szociális munka biztosítására is. Szakosított szociális szolgáltatások megszervezésére köteles önkormányzatok
30000 fınél több állandó lakosú település feladata az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás biztosítása,
A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat kötelezettségei körébe tartozó feladatok közül az idısellátást, továbbá – elızetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani.
A megyei és a fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezésérıl, amelyek biztosítására a törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles, valamint a szakosított szolgáltatások területi összehangolásáról, és a módszertani feladatok ellátásáról. Az ellátási kötelezettség meghatározásánál a jogi szabályozás módosításával figyelembe vételre került az önkormányzatok teherbíró-képessége, valamint a feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása érdekében a szolgáltatások többcélú kistérségi társulásos formában történı mőködtetésének ösztönzése is. Tekintettel arra, hogy Veszprém megyét érintıen a Pápa-Csorna, a Pápa-Kisbér, illetve a Hajmáskér-Lepsény vasútvonalakon átmenetileg a személyszállítás szünetel, mindez hátrányosan érinti az ezen vasúti vonalakon csatlakozással érintett települések lakói számára mint az alapellátások, mind a szakellátó intézmények elérhetıségét. III. Veszprém megye demográfiai, településszerkezeti és foglalkoztatási jellemzıinek alakulása Demográfiai adottságok Veszprém megye lakónépessége a 2006. év végén a statisztikai adatok szerint 363.706 fı volt, 9999 fıvel kevesebb, mint a 2003. évi koncepció készítésének idıszakában. A megye lakónépessége az ország lakónépességének 3,6 %-át teszi ki. A települések száma 217-re csökkent, aminek oka, hogy idıközben 6 település Gyır-Moson Sopron megyéhez csatlakozott. A statisztikai kistérségek száma továbbra is 9. A települések közül 14-re növekedett a városok száma, a községek száma 203. A települések megoszlása Veszprém megye kistérségei között (2006. év vége) Kistérség Település Ajkai 39 Balatonalmádi 12 Balatonfüredi 20 Pápai 49 Sümegi 21 Tapolcai 33 Várpalotai 6 Veszprémi 20 Zirci 17 Összesen: 217 Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve 2006.

Város 2 2 1 1 1 2 2 2 1 14

Lakónépesség az év végén 57.005 27.861 22.091 62.007 15.939 36.094 37.060 84.140 21.509 363.706

10 A kistérségek közül a veszprémi kistérség 83 ezer lélekszámot meghaladó, itt él a megye lakónépességének több mint egyötöde (23 %). Van két – nagyságrendileg ezt követı – 60 ezer fı körüli lakónépességet számoló kistérség a pápai (17%) és az ajkai (16 %), ezt követi közel azonos lélekszámmal a várpalotai és a tapolcai 36 ezer fı feletti lakosságszámmal (10-10 %). 20 és 30 ezer közötti lélekszámú kistérség a balatonalmádi (7,7 %) és a balatonfüredi (6 %), valamint a zirci (5,9 %). A legalacsonyabb lakónépesség a sümegi kistérségben van, közel 16 ezer fı, ami a megye lakónépességének mindössze 4,4 %-a. A megye lakónépessége 2006-ban a 2002-es statisztikai adatokat figyelembe véve 9999 fıvel csökkent, ami az elızıekben is jelzett 6 település más megyéhez történı csatlakozásával, illetve az országosan is jellemzı népességcsökkenéssel magyarázható. Az egyes kistérségekben nem azonos a tendencia: vannak olyanok, ahol növekedés következett be az elmúlt éveket vizsgálva (2001-2006), de vannak csökkenı létszámú kistérségek. Kilenc kistérségbıl kettıben emelkedett a lakónépesség-szám, egyik a balatonalmádi térség, ahol a növekedés 1,6 %-os. A másik a veszprémi kistérség, ahol 1,3 %-os volt e mutató növekedése. A további hét kistérségben ennek a mutatónak a változása negatív elıjelő. A lakónépesség 2006. évi változása 2001. év végéhez viszonyítva % - ban Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci Kistérségek összesen:

- 4,4 % 1,6 % - 0,2 % - 3,3 % - 3,2 % - 3,6 % - 2,6 % 1,3 % - 3,4 % - 1,9 %

Forrás: Veszprém Megye Statisztikai évkönyve 2006.

A megye népsőrősége 81fı /km2 az országos átlagnál (108,2 fı/ km2) lényegesen alacsonyabb. Ez a mutató mindössze a veszprémi (130,7 fı/km2) és a várpalotai (137 fı/km2) térségben magasabb az országos átlagnál. A fentiekben említett térségeken kívül a többi az országos átlagot nem éri el. Születés és halálozás trendjei Veszprém megyében az 1000 lakosra jutó élve születettek száma a 2002 és 2006. év közötti idıszakban nem változott, 9,1. A halandóság országos mutatója ezer lakosra vetítve 13,1, Veszprém megyében ugyanezen mérıszám 12,5 volt 2006-ban. Ez a tény az alacsonyabb halálozási mutatókkal rendelkezı megyék közé sorolja megyénket. Nemek szerinti megoszlás A megye lakónépességének nemek szerinti összetételét – 2007. január 1-jén – az országossal azonos adottságok jellemzik, némileg nagyobb a nık (51,6 %), mint a férfiak (48,4 %) aránya. Az elmúlt évek alatt e tekintetben változás nem tapasztalható.

11

A népesség korcsoportok szerinti megoszlása (2006. január 1.) Év Fı - 14 52.885 15 - 19 23.346 20 - 39 107.615 40 -59 102.705 60 77.155 Összesen: 363.706 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

A népesség korösszetétele 2006. január 1. Kor % -14 14,6 15-19 6,4 20-39 29,6 40-59 28,4 6021,0

A 15. életév alatti életkorban lévık aránya a megyében 15 %. Foglalkoztatási szempontból adódóan aktívnak tekintett 15-60 éves korosztály aránya 64 %, amely az országos átlagnál (63 %) 1 %-kal magasabb. Az idıskorú népesség aránya az országos átlaggal megegyezı. Az elmúlt években bekövetkezett demográfiai változásokról, valamint a jelenlegi demográfiai mutatókról elmondható, hogy általánosságban az országos tendenciákkal megegyezık, esetenként kedvezıbbek. Azonban itt is érvényesülnek a népesség összetételét hosszútávon kedvezıtlenül alakító ismert országos tendenciák, mint a lakosság természetes fogyása, a fiatalok számának csökkenése, a lakosság elöregedése. A szociális szolgáltatások tervezésénél, szervezésénél, mőködtetésénél rendkívüli jelentısége van egyrészt a települések lakónépesség szerinti megoszlásának, másrészt a településszerkezetnek. Település szerkezet (2006. év) Település lélekszáma (fı) 499 500 – 999 1000 – 4999 5000 – 9999 10000 – 49999 50000 – 99999 Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

Települések száma 100 56 51 4 5 1

Ugyancsak relevanciával bír a lakosság korcsoportonkénti megoszlása a kistérségek viszonylatában (pl.: kistérségekben az együttmőködés lehetısége). Szociális rászorultság szempontjából legjelentısebb csoportot a 60 év feletti korcsoport képezi. A kistérségek életkorral összefüggı sajátosságai a 60 éves és idısebb népesség aránya alapján (2006. év) Kistérség

A 60 éves és idısebb népesség aránya az állandó népességbıl 2001.

19,9 Ajkai 21,4 Balatonalmádi 20,7 Balatonfüredi 21,2 Pápai 20,1 Sümegi 19,8 Tapolcai 18 Várpalotai 16,5 Veszprémi 20,2 Zirci Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

A 60 éves és idısebb népesség aránya az állandó népességbıl 2006. dec. 31. 20,7 23,1 23,4 21,5 20,6 21,6 19,1 18,6 20,6

Növekedés %-a 0,8 1,7 2,7 0,3 0,5 1,8 1,1 2,1 0,4

12 Az állandó népességbıl 60 éves, vagy idısebb korcsoport arányának elemzésénél a 2001. év december 31. adatokat, illetve a 2006. év közötti tendenciákat vettük figyelembe. Fentiek alapján megállapítható, hogy a megyében élı 60 éves és idısebb népesség aránya alapján a korábbi tendenciákat is figyelembe véve lassú növekedés tapasztalható. Valamennyi kistérségben emelkedett ezen populáció aránya, az emelkedés 0,3-2,7 % közé esik. Kettı kistérségben, a várpalotaiban (19,1 %) és a veszprémiben (18,6 %) a korábbi évek emelkedı tendenciája ellenére ezen populáció reprezentációja 20% alatt van és alulmarad a megyei átlagnak (21 %). Három kistérségben ez az arány 20 % körüli: az ajkaiban 20,7 %, a sümegiben és a zirciben 20,6 %. Négy térségben pedig ez a mutató már 21 % fölé emelkedik: a balatonalmádiban 23,1 %, a balatonfürediben 23,4 %, a pápaiban 21,5 %, a tapolcaiban 21,6 %. Szociálpolitikai szempontból tehát a tervezéseknél kiemelkedı jelentıséggel bír az idıskorú népesség arányának növekedése, és az össznépességen belüli megoszlása. A fenti tendenciákat minden körülmények között szem elıtt kell tartani, mivel ezek alapján feszültségek keletkezhetnek a szociális ellátási hiány szempontjából. Mint azt már korábban tapasztalhattuk, Veszprém megye térségei kicsik, ezért a problémák felerısödve jelentkezhetnek, szemben a nagy lélekszámú térségekkel, ahol a feszültség oldására tett megoldásokra több lehetıség is kínálkozik. A megye foglalkoztatási helyzete A teljes népességen belül az aktív-inaktív korú népesség aránya az adott terület foglalkoztatási struktúrájával együtt nagymértékben meghatározza e terület gazdasági potenciálját. Az országos aktivitási arány 2006-ban 55 %-os volt. A Veszprém megyei ennél magasabb 57,1 %. A nyilvántartott álláskeresık aránya a megyeszékhely köré szervezıdött térségben a legalacsonyabb (4 %), s kedvezı a 180 napon túli álláskeresık aránya is (1,4 %). Itt a legmagasabb a személyi jövedelemadót fizetık száma (1000 lakosra 514 fı), a személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem (775.403) és az állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó (160.460). Így valamennyi mutató meghaladja a megyei átlagot. Nyilvántartott álláskeresık

Kistérség

Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci

Nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalási korú állandó népességbıl (%-) 2006. 5,7 5,0 6,2 6,1 9,1 5,8 6,1 4,0 4,9

A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresık aránya a munkavállalási korú állandó népességbıl (%) 2006. 2,8 1,5 1,2 2,7 3,9 1,8 3,0 1,4 2,1

5,5

2,2

Megye összesen: Forrás: Veszprém megye statisztikai évkönyve 2006.

13 IV. Veszprém megye szociális ellátórendszerének áttekintése Adatgyőjtés, elemzés módszere Az ellátórendszer teljes körő feltérképezésének elengedhetetlen feltételeként minden település jegyzıje, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmények vezetıi számára adatlap került kiküldésre, melynek tartalma a kitöltést követıen alkalmas arra, hogy elemezhetıvé váljon a struktúra kiépítettsége és a szolgáltatások jellemzı adatai. Fenti adatkérésnek az önkormányzatok 93 %-a tett eleget, 14 település az ismételt megkeresést követıen sem szolgáltatott adatokat, így a módszertani intézmény adatbázisa, valamint a kistérségi társulásoktól kapott információk felhasználásával készült az alapszolgáltatások ellátási struktúrájának bemutatása. A szakosított ellátást nyújtó intézmények tekintetében közel megegyezı az adatszolgáltatás aránya, a 37 megkeresett intézménybıl 34 értékelhetı adatlap érkezett vissza. Az adatlapok szempontrendszere kiterjedt a település általános adatain túl a szolgáltatási formák konkrét meghatározására, a feladatellátás módjára, az alkalmazottak számára, szakképzettségére, az ellátotti kör jellemzı demográfiai mutatóira, az ellátottak számára, a férıhely kihasználtság mértékére, a várakozók számára, a jelenleg nem mőködı, de tervezett szolgáltatások formájára, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetére. Az adattartalmak összesítése, elemzése megtörtént, annak eredményét az alábbi fejezet tartalmazza. IV. I. Szociális alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos feladatok hangsúlyozottan szerepelnek a szociális törvényben, ami azt a kiemelt szakmapolitikai célt tükrözi, hogy a szociálisan rászorulók elsıdlegesen saját otthonukban és megszokott lakókörnyezetükben kapjanak adekvát segítséget. Kiemelt jelentıséggel bír továbbá annak ösztönzése, hogy célzottabbá váljon a szolgáltatási rendszer mőködése, a területi lefedettség a jelenleginél nagyobb mértékő legyen, mindezzel a legelesettebbek esélyei javuljanak. IV. I. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás Az étkeztetés keretében azoknak a rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, vagy eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetést valamennyi településnek lélekszámtól függetlenül az Sztv. rendelkezése értelmében biztosítani kell. A 2003-ban készített alapkoncepcióban rögzítésre került, hogy a megye ellátórendszerét illetıen az alapszolgáltatások közül az étkeztetés biztosítását a változó lefedettség jellemezte, mely megállapítás sajnálatos módon 2007. évben is helytálló. A települések által közölt adatok elemzése alapján megállapítható, hogy étkeztetést 155 település biztosít, ami az összes település mindössze 71 %-át teszi ki. 48 településen, a települések 22 %-ában az ellátási kötelezettség fennállása ellenére a szolgáltatáshoz nem lehet hozzájutni. Fenti számok a valós

14 helyzetet nem képesek teljes mértékben tükrözni, miután 14 település ellátásait adatközlés hiányában nem állt módunkban konkrétan megismerni. Az étkeztetés igénybevételének lehetısége kistérségenként

Kistérség Ajkai (nincs adat 6 településrıl) Balatonalmádi (nincs adat 2 településrıl) Balatonfüred (nincs adat 1 településrıl) Pápai (nincs adat 2 település) Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci (nincs adat 3 településrıl)

Étkeztetés nincs

Étkeztetés van

Adatot szolgáltató települések %

Adatot szolgáltató települések %

23 település

70

10 település

30

9 település

90

1 település

10

10 település

53

9 település

47

32 település 21 település 31 település 6 település 11 település

68 100 94 100 55

15 település 2 település 9 település

32 6 45

12 település

86

2 település

14

A kistérségi bontásban történı elemzés alapján megállapítható, hogy a sümegi, és a várpalotai kistérség valamennyi településén biztosított az alapszolgáltatásoknak ez a formája. Megyei viszonylatban jó a lefedettsége a tapolcai, a balatonalmádi és a zirci kistérség településeinek. Ezt követi 68-70 %-os ellátási mutatóval a pápai és az ajkai kistérség. A legalacsonyabb a szolgáltatás kiépítettsége a balatonfüredi, és a veszprémi kistérségben, ami összességében azt eredményezi, hogy az ezekhez a kistérségekhez tartozó településen élıknek van lehetısége legkevésbé az étkeztetéshez való hozzájutásra. A megye statisztikai adatait figyelembe véve az étkeztetésben részesülık száma 2003-ban 3980 fı volt, 2006-ban ez a szám 4.012 fıre emelkedett. A hiányos adatközlés miatt a szolgáltatást 2007. évben igénybe vevık számáról értékelhetı információk nem állnak rendelkezésre. A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást annak érdekében, hogy az adekvát segítségnyújtással minél tovább megszokott környezetében élhessen. A szociális törvény célja ezen ellátási kötelezettség valamennyi településre való kiterjesztésével az elızıekben már megfogalmazott, elsıdlegesen a lakókörnyezetben hozzáférhetı szolgáltatás elérése. Veszprém megyében az adatok feldolgozása alapján a házi segítségnyújtást a települések mindössze 74 %-a biztosítja, ami azt jelenti, hogy 160 településen vehetı igénybe a szolgáltatás. 48 önkormányzat jelezte, hogy ennek a kötelezettségének az adatközlés idıpontjáig nem tett eleget, 9 település szolgáltatásairól pedig nincs adat.

15

A házi segítségnyújtás igénybevételének lehetısége kistérségenként Házi Adatot szolgáltató Kistérség segítségnyújtás települések van % Ajkai 20 település 61 (nincs adat 6 településrıl) Balatonalmádi 8 település 80 (nincs adat 2 településrıl) Balatonfüred 10 település 53 (nincs adat 1 településrıl) Pápai 49 település 100 Sümegi 11 település 52 Tapolcai 31 település 94 Várpalotai 6 település 100 Veszprémi 10 település 50 Zirci 15 település 88

Házi segítségnyújtás nincs 13 település

Adatot szolgáltató települések % 39

2 település

20

9 település

47

10 település 2 település 10 település 2 település

48 6 50 12

A kistérségi szerepvállalás ennél az ellátási formánál már markánsan megjelenik, amit igazol, hogy a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás a házi segítségnyújtást valamennyi érintett település vonatkozásában felvállalta, így a szolgáltatással való lefedettség 100 %-os, de közel teljes a zirci kistérségben is a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ feladatellátása révén, illetve jelentıs a társulásos együttmőködési forma a tapolcai kistérségben is. A házi segítségnyújtásban részesítettek ellátottsági mutatói 2002. évhez képest szerény mértékben emelkedtek, míg 2002-ben 1228 fı részesült ellátásban, addig 2005. évben ez a szám 1576 fıre emelkedett, 2006-ban pedig 1704 fı volt. Az étkeztetést és a házi segítségnyújtást komplex módon biztosító települések aránya kistérségenként változó, e tekintetben a legkedvezıbb mutató a legkisebb, mindössze 6 települést magába foglaló várpalotai kistérségben van, ahol mindkét szolgáltatás valamennyi településen biztosított, valamint a tapolcai kistérségben, ahol a lefedettség 94 %-os. Ezt követi a balatonalmádi (80 %) és a zirci (79 %) kistérség közel megegyezı mutatókkal. 45 és 66 %ában mőködik komplex ellátás a pápai, az ajkai, a sümegi és a veszprémi kistérségben. Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás legkiépítetlenebb a balatonfüredi kistérségben, ahol a két szolgáltatáshoz való együttes hozzáférést mindössze a települések 16 %-a biztosítja. Fenti negatív adatok oka, hogy 63 településen, az összes település 29 %-ában egyik szolgáltatás sem került kialakításra, így az ott élıknek rászorultság esetén sincs lehetıségük arra, hogy azokat igénybe vegyék. A két alapszolgáltatás adatainak értékelése alapján összességében elmondható, hogy sem az étkeztetéshez, sem pedig a házi segítségnyújtáshoz való hozzájutás közel sem tekinthetı megyei viszonylatban elfogadhatónak. Az önkormányzatok feladata, hogy az ellátások megszervezésérıl a szükségletek ismeretében, és a tényleges igények birtokában felelısséggel döntsenek akár önálló, akár társulásos, vagy szerzıdéses feladatellátással. IV. I. 2. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A törvényi rendelkezés értelmében az a települési önkormányzat, melynek területén 2000 fınél több állandó lakos él, a családsegítést köteles biztosítani, a 2000 fınél alacsonyabb

16 lélekszámú települések feladata a szolgáltatáshoz való hozzáférés elısegítése. A szolgáltatáshoz való hozzájutás, miután a települések több, mint 88 %-a nem éri el a jogszabályban nevesített lélekszámot, jellemzıen kistérségi társulások, önkormányzati társulások, illetve feladat ellátási szerzıdés keretében tesznek eleget a kötelezettségüknek, önálló intézmény létrehozásával, vagy egyéb szociális feladatokat is ellátó intézményhez integráltan csak a nagyobb városokban került a szolgáltatás megszervezésre. Örvendetes, hogy a megyében e tekintetben a települések által közölt adatok alapján jók a lefedettségi mutatók, mindössze 8 önkormányzat tekintetében nem történt adatszolgáltatás. Családsegítést nyújtó szervezetek, ellátott települések Kistérség Ellátó szervezet

Ajkai kistérség (39 település)

Balatonalmádi kistérség (12 település)

Balatonfüredi kistérség (20 település) Pápai kistérség (49 település)

Sümegi kistérség (21 település)

Tapolcai kistérség (33 település)

Veszprémi kistérség (21 település)

Családsegítı és Gondozási Központ Ajka Közös Fenntartású Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat Devecser Önkormányzati Társulás Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Alapszolgáltatási Központ Noszlop Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Gondozási Központ Nyirád Magyarpolány Önkormányzat

Ellátott települések száma Ajka város 22 település 4 település 1 település 2 település 2 település 2 település 1 település

Területi Szociális Szolgáltató és Veszprém Megyei Gyermekjóléti Intézmény Balatonkenese Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ Bendola Humán Szolgáltató BT.

5 település 4 település 1 település 2 település

Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ

20 település

Családsegítı Központ Pápa Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzati Társulás Homokbödöge-Nagytevel Szociális Intézményi Társulás Sümeg Közös Fenntartású Családsegítı és Gyermekjóléti Alapellátási Intézet Csabrendek Magyar Vöröskereszt Tapolca Térségi Összevont Szociális és Gyermekjóléti Alapellátási Intézete Balatonfelvidéki Szociális Alapszolgáltató Társulás Révfülöp Szociális Alapszolgáltató Társulás Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézet Tapolca Támasz Szociális Alapszolgáltató Társulás Magyar Vöröskereszt Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Együtt Egymásért Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat

Pápa város és 2 település 44 település 2 település

Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálata Családsegítı és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási és Intézményfenntartó Társulás Bendola Humán Szolgáltató BT. Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Hajmáskér VMJV Családsegítı és Gyermekjóléti Központ Veszprém Veszprémi Kistérségi Többcélú Társulás Családsegítı Központ Berhida

5 település

5 település 5 település 11 település 10 település 7 település Tapolca város 7 település 1 település 8 település

3 település 1 település 1 település Veszprém város 5 település 1 település

17

Várpalotai kistérség (6 település)

Zirci kistérség

Közös Családsegítı és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás Berhida Várpalota Kistérség Többcélú Társulás Gondozási Központ Várpalota Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Várpalota Szociális és Gyermekjóléti Gondozási Központ Pétfürdı Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ

2 település Várpalota város és 3 település Várpalota város és 2 település 1 település Zirc város és 16 település

IV. I. 3. Falugondnoki szolgálat A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint tanyasi lakott helyek intézményhiányból eredı hátrányainak enyhítése, az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintő szükségletek teljesítésének segítése. A szociális törvény rendelkezése értelmében a szolgáltatás azokon a településeken szervezhetı meg, ahol a lakosság lélekszáma nem haladja meg a 600 fıt, vagy legalább 70 fıs lakosságszámú külterülettel rendelkezik azzal, hogy egy körzet 400 fısnél nagyobb nem lehet. A falu/tanyagondnoki szolgálatot mőködtetı települések száma Veszprém megyében örvendetes módon évrıl-évre emelkedik, míg 2003-ban 52 szolgáltatás látta el a feladatot, addig számuk 2005-ben már 58-ra emelkedett, a 2007. évi adatok értékelése alapján pedig már 66 szolgálat rendelkezett mőködési engedéllyel. Falu/tanyagondnoki szolgáltatást mőködtetı települések kistérségi bontásban: Kistérség Szolgáltatást nyújtó települések Bakonypölöske Pusztamiske Ajkai kistérség Borszörcsök Csehbánya Dabrony Szıc Iszkáz Kiscsısz Felsıörs Lovas

Balatonvilágos

Balatonalmádi kistérség

Óbudavár Pécsely

Balatonfüredi kistérség

Balatonszepezd Balatonszılıs Dörgicse

Pápai kistérség

Békás Németbánya Bakonytamási Vanyola Bakonyszentiván Bakonyszücs Béb

Várkeszı Bakonyság Farkasgyepő Gecse Gic Nagydém Pápadereske

Sümegi kistérség

Veszprémgalsa Csabrendek Sümegprága Bazsi Dabronc Zalagyömörı

Zalaerdıd Hetyefı Hosztót Szentimrefalva Zalaszegvár Rigács

Tapolcai kistérség

Zalahaláp Sáska Hegymagas Lesencefalu Nemesvita

Vigándpetend Mindszentkálla Kékkút Köveskál Szentbékkálla

18 Várpalotai kistérség

-----

Veszprémi kistérség

Hárskút Szentgál Tótvázsony

Pula Vöröstó Hidegkút

Olaszfalu Bakonybél Bakonynána Bakonyoszlop

Csesznek Lókút Pénzesgyır Szápár

Zirci kistérség

IV. I. 4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás mőködtetése a 10000 fınél több állandó lakosú települések ellátási kötelezettsége a jogszabály rendelkezése értelmében, mely feladatellátásnak 5 település eleget tesz, egyedül Tapolca városban nem lehet ehhez a szolgáltatáshoz hozzáférni. Összességében elmondható, hogy a megyében az egyik legdinamikusabban fejlıdı alapszolgáltatási forma a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, amit alátámaszt az a tény, hogy míg az alapkoncepció készítésének idıszakában, 2003-ban mindössze egy szervezet mőködött 60 kihelyezett készülékkel, addig 2007-ben ezt az ellátást a megye 171 településén az erre a szolgáltatásra igényt tartók számára biztosítani tudják, a kihelyezett jelzıkészülékek száma 5.469. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást mőködtetı szervezetek, ellátott települések és kihelyezett készülékek száma kistérségi megoszlásban: Ellátást nyújtó szervezet Ellátási terület Kihelyezett készülékek száma Egyesített Szociális Intézmény Pápa Pápa város és 2 település 127 Családsegítı Központ Ajka Ajka város 80 Egyesített Szociális Intézmény Veszprém Veszprém város 69 Népjóléti Gondozási Központ Várpalota Várpalota és a kistérség 5 települése 61 Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Zirc város és a kistérség 14 481 település Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központ és a Balatonfüredi Többcélú Kistérségi Balatonfüred város és a kistérség 19 410 Társulás között létrejött szerzıdéssel települése Veszprémi Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentı Kht, valamint a Resznek 2006. Kht. Veszprém város és a kistérség 19 814 Között létrejött szerzıdéssel települése Somló Környéki Önkormányzatok Feladatellátó társulása és a Megmentı Kht. között létrejött Ajkai kistérséghez tartozó 38 1226 szerzıdéssel település Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentı Kht. között létrejött szerzıdéssel Sümeg város és a kistérség 20 502 települése Pápai Többcélú Kistérségi Társulás és a Megmentı Kht. között létrejött szerzıdéssel A kistérséghez tartozó 46 település 1699

IV. I. 5. Támogató szolgáltatás A támogató szolgálat célja a fogyatékos személyek önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elérésének segítése, valamint önállóságuk megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása A támogató szolgáltatást nyújtó szervezetek számában a jelzırendszeres házi segítségnyújtáshoz hasonlóan nagyszámú növekedés figyelhetı meg. Míg 2003-ban a megyében az alapszolgáltatások e formája egyáltalán nem mőködött, addig 2007-ben 24

19 szolgáltatás rendelkezik mőködési engedéllyel. Az ellátásban jellemzıen a nem önkormányzati fenntartásban mőködı szolgáltatók száma a meghatározó, ami valószínősíthetıen a kedvezı állami normatív támogatással magyarázható. Az adatközlés hiányossága miatt az ellátottak számáról nem áll birtokunkban értékelhetı információ, így az ellátási szükséglet valós számadatokkal nem támasztható alá. Támogató szolgálatot mőködtetı fenntartók és az ellátási terület Nem önkormányzati fenntartásban mőködı támogató szolgálatok Fenntartó Ellátást nyújtó szervezet Ellátási terület Move Kézenfogva Támogató Szolgálat Pápa város és a kistérség 8 települése Move Esély Támogató Szolgálat Ajka és Városlıd Move Rehabilitációs és Move Béta Egymásért Támogató Veszprém város és a kistérség 3 Szolgáltató Kht. Szolgálat települése Move Támogató Szolgálat Balatonfőzfı és a kistérség 8 települése Move Béta Szeretet Támogató Szolgálat Veszprém város és a kistérség 11 települése Move Béta Fényesség Támogató Veszprém város és a kistérség 2 Move Béta Rehabilitációs Ipari Szolgálat települése és Szolgáltató Kht. Move Béta Emberiesség Támogató Devecser város és a kistérség 12 Szolgálat települése Move Béta Mindenkiért Támogató Pápa város és a kistérség 48 Szolgálat települése Együtt Egymásért Alapítvány Támogató Szolgálata Balatonfüred Balatonfüred város Összefogás Támogató Szolgálat Tapolca város ÉFOÉSZ Közhasznú Egyesület Együtt Könnyebb Támogató Szolgálat Tapolca város és a kistérség 3 Tapolca települése Segítünk Támogató Szolgálat Badacsonytomaj és a kistérség 15 települése Támogató Szolgálat Tapolca város Magyar Vöröskereszt Fogyatékkal élık Támogató Szolgálata Várpalota város Veszprém Megyei Szervezet Támogató Szolgálat Veszprém város Életet Segítı Alapítvány Napraforgó Támogató Szolgálat Veszprém város és Gyulafirátót település Tapolca és Környéke Kistérség Balatonfelvidéki Támogató Szolgálat Zalahaláp és a kistérség 13 Többcélú Társulása települése Magyar Máltai Támogató Szolgálat Veszprém város Szeretetszolgálat Egyesület Támogató Szolgálat Pápa város Önkormányzati fenntartásban mőködı támogató szolgálatok Egyesített Szociális Intézmény Támogató Szolgálat Pápa város Pápa Zirc Kistérségi Szociális Támogató szolgálat Zirc város és a kistérség 21 Szolgáltató Központ települése Családsegítı és Gondozási Támogató Szolgálat Ajka város Központ Ajka Napfény Szociális Segítı Támogató Szolgálat Sümeg város és a kistérség 20 Központ Sümeg települése Városi Népjóléti Gondozási Támogató Szolgálat Várpalota város és a kistérség 5 Központ Várpalota települése

IV. I. 6. Közösségi ellátások A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik. A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történı gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése.

20 A szociális törvény fenti ellátások biztosítását a 10000 fınél több állandó lakosú települések feladataként jelöli meg. A szolgáltatás létrehozásának határidejét az Sztv. 2008. december 31ig írja elı. Közösségi ellátást, mint szolgáltatást a megyében mindössze két szervezet biztosít, a Zirc Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, melynek ellátási területe Zirc, Bakonybél, Bakonynána, Borzavár, Eplény, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Pénzesgyır és Porva településekre terjed ki, valamint a Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában mőködı Balatonfelvidéki Közösségi Szolgálat Tapolca városra és a Kistérségi Társulás mőködési területére kiterjesztve. IV. I. 7. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, életvitelszerően az utcán tartózkodó egyének és csoportok szociális és mentális segítése, elsısorban életmentés, megelızés, integrálás céljából. Ellátási kötelezettség szempontjából az Sztv. rendelkezése értelmében az 50000 fınél több állandó lakosú települések érintettek. Veszprém megyében a megyeszékhelyen kívül nincs ellátási kötelezettséggel érintett település, itt a szolgálatot a város fenntartásában mőködı Szociális Gondozási Központ látja el. A 2007. június 30-i adatok alapján 141 esetszámot tartottak nyilván. Ajka város az önkormányzat fenntartásában mőködı integrált intézmény keretében mőködteti a szolgáltatást, ellátási területe a város közigazgatási területére terjed ki. Ellátási kötelezettség nélkül a Magyar Vöröskereszt is bekapcsolódik a feladat ellátásába, ellátási területe Várpalota, Balatonalmádi, Balatonfőzfı, Pétfürdı, İsi, Öskü, Berhida, Tés, Hajmáskér és Sóly települések. IV. I. 8. Nappali ellátások Idısek nappali ellátása Az idısek nappali ellátását nyújtó intézmények számában lényeges változás nem tapasztalható az alapkoncepció készítése óta eltelt idıszakban. A szolgáltatáshoz 28 településen lehet hozzájutni, Ajka városban kettı, Veszprém városban pedig négy klub található, így a telephelyekkel együtt 32 intézmény mőködik Az engedélyezett férıhelyek számában kismértékő csökkenés tapasztalható, 2003-ban 1030 férıhely állt rendelkezésre, 2007-ben pedig már csak 1015 férıhelyen van lehetıség az ellátás igénybe vételére. Az idıközben megszőnt szolgáltatások helyett új intézmények létrehozása történt meg önállóan, vagy társulási szerzıdés keretében. A klubok férıhely kihasználtsága változó, átlagosan 78 %, a legalacsonyabb mindössze 10 %os, míg a legmagasabb 120 %-os férıhely kihasználtsággal mőködik. A balatonfüredi Idısek Klubja kivételével valamennyi határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. A Szociális törvény alapján ellátási kötelezettsége a 3000 fı feletti településeknek van, ami 17 települést érint, közülük Hajmáskér és Pétfürdı nem biztosít szolgáltatást. 11 település önként vállalt feladatként látja el az idısek nappali ellátását. Pozitív irányú elmozdulásként értékelhetı, hogy 5 település nyitottá tette a szolgáltatást abban a tekintetben, hogy az igénybevétel lehetıségét a szomszédos települések lakosságára is kiterjesztette. A fenntartók továbbra is döntıen a települési önkormányzatok, de az ellátásban szerepet vállal három civil szervezet (Tésen, Balatonfőzfın és Pápateszéren), valamint a megyei

21 önkormányzat (Külsıvaton). Kiemelt jelentıséggel bír, hogy a szolgáltatás mőködtetésében megjelenik a kistérségi szerepvállalás, aminek jó példája a Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában mőködı, 4 településre kiterjedı intézményrendszer létrehozása, melynek gesztortelepülése Balatonalmádi, valamint a Zirc Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában mőködı intézmény, melynek ellátási területe a városon kívül Bakonynána településre is kiterjed. Idısek nappali ellátását nyújtó intézmények Fenntartó Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzat Zirc Kistérség Többcélú Társulása Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzat Önkormányzat Megyei Önkormányzat Gondviselés Alapítvány Támasz Idısek Otthona Kht. Megyei Vöröskereszt

Eng. fhelyek száma 2007. 06. 30. 20 45 40 30

Ellátottak száma 2007. 06. 30. 17 37 17 26

Férıhelykihasználtság 2007. 06. 30 85 % 82,2 % 35 % 87 %

határozatlan határozatlan határozott határozatlan

Balatonalmádi

40

37

92,5 %

határozatlan

Litér Devecser

30 45 40

36 21 35

120 % 47 % 87,5 %

határozatlan határozatlan

30 50 50 40

30 40 50 31

100 % 80 % 100 % 78 %

240 30

215 21

89,6 % 70 %

határozatlan határozatlan

15 25 35 20 20

20 17 35 23 0

115 % 68 % 100 % 115 % 0

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

Felsıörs Balatonkenese Csabrendek Külsıvat Pápateszér

20 30 10 30 10

23 25 6 6 1

115 % 83,3 % 60 % 20 % 10 %

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

Balatonfőzfı Tés

55 15

30 11

54,5 % 73

határozatlan határozatlan

Település Herend Pápa Balatonfüred Tapolca

Zirc Várpalota Ajka Sümeg Veszprém (4 telephely) Egyházaskeszı Szentkirályszabadja Várkeszı Noszlop Mindszentkálla Szentgál

Mők. eng. jellege

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

Fogyatékosok nappali ellátása A fogyatékosok nappali intézménye a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Az alapkoncepció készítésének idıszaka óta az Sztv-ben módosításra került az ellátási kötelezettséggel érintett önkormányzatok köre, így a hatályos rendelkezések értelmében a 10000 fınél több állandó lakosú települések kötelezı szociális feladatellátásaként rögzíti a

22 fogyatékos személyek nappali ellátásának biztosítását, ami 2003. évben csak a 20000 fı feletti lakosságszámú településekre terjedt ki. Veszprém megyében valamennyi ellátási kötelezettséggel megjelölt település fenti szolgáltatás tekintetében eleget tesz törvényi kötelezettségének oly módon, hogy vagy önállóan mőködtet intézmény, vagy ellátási szerzıdés keretében oldja meg a feladatot (Ajka, Tapolca). A kistérségi szerepvállalás ennél az ellátási formánál is megjelenik, a Zirc Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott intézmény ellátási területe a kistérség 9 településére terjed ki, továbbá civil szervezetként az Életlehetıség Kht. a szolgáltatáshoz való hozzáférés lehetıségét Tapolca városon kívül a kistérség települései részére is felvállalja. A megyei önkormányzat szintén önként vállalt feladataként vesz részt ennek az ellátási formának a mőködtetésében a veszprémi és a lesencetomaji bentlakásos intézményekhez integráltan. A szolgáltatások száma, összehasonlítva a 2003. évi adatokat megkétszerezıdött, ezzel egyenes arányban nıtt az engedélyezett férıhelyek száma is, így jelenleg 228 fı ellátására van lehetıség. Az intézmények átlagos férıhely kihasználtsága 89 %-os, 5 intézmény 100 %-os férıhely kihasználtsággal mőködik, a mőködési engedély jellege a két megyei fenntartású intézmény kivételével határozatlan idıtartamú. Fogyatékosok nappali ellátását nyújtó intézmények Fenntartó Település Eng. fhelyek száma 2007. 06. 30. Önkormányzat Pápa 20 Önkormányzat Várpalota 10 Önkormányzat Balatonfüred 45 Önkormányzat Veszprém 60 Zirc Kistérség Többcélú Társulása Zirc 16 Megyei Önkormányzat Lesencetomaj 10 Megyei Önkormányzat Veszprém 6 Molnár Gábor Mőhely Alapítvány Ajka 45 (2 telephelyen) Életlehetıség Kht. Tapolca 16

Mők. eng. jellege

Ellátottak száma 2007. 06. 30. 20 10 39 38

Férıhelykihasználtság 2007. 06. 30. 100 % 100 % 87 % 63,3 %

16 6 6

100 % 60 % 100 %

határozott határozott

45

100 %

határozatlan

15

94 %

határozatlan

határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan

Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása Mindkét ellátási forma kiépítettsége hiányos a megye szolgáltató rendszerében annak ellenére, hogy ellátási kötelezettséggel minden 10000 fı feletti állandó lakosságszámú település érintett a törvényi rendelkezés szerint. Jelenleg egy pszichiátriai betegek nappali intézménye mőködik a megyében Zirc városában, a Zirc Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában 20 engedélyezett férıhelyen. A szolgáltatás ellátási területe Zirc városára és a kistérség 8 településére terjed ki. Erre a szolgáltatási formára az igény jelentıs, amit bizonyít, hogy a férıhely kihasználtság 90 %-os. Ellátási kötelezettséggel érintett a megye 6 városa (Ajka, Veszprém, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota). A szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítása szintén a 10000 feletti lakosságszámú települések kötelezı feladata, azonban mindössze Veszprém város tesz eleget ennek a feladatának az Alkohol-Drogsegély Ambulancia Egyesülettel kötött feladat-ellátási szerzıdés keretében. A 20 engedélyezett férıhely kihasználtsága az elmúlt 4 évben folyamatosan 100

23 %-os volt, ami jelzi a valós igények meglétét, ezzel együtt a szolgáltatás szükségességét. Ellátási kötelezettséggel Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Várpalota érintett, azonban ezeken a településeken a szolgáltatás biztosítására a koncepció készítésének idıpontjában nem került sor Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali ellátását nyújtó intézmények jellemzı adatai: Eng. fhelyek Ellátottak Férıhely Fenntartó Település száma száma kihasználtság 2007. 06. 30. 2007. 06. 30. 2007. 06. 30. Pszichiátriai betegek nappali ellátása Zirc Kistérség Többcélú Társulása Zirc 20 18 90 % Szenvedélybetegek nappali ellátása Alkohol-Drogsegély Ambulancia Veszprém 20 20 100 %

Mők. eng. jellege

határozatlan

határozatlan

Nappali melegedı A nappali melegedı által nyújtott szolgáltatás lehetıséget biztosít a hajléktalan személyek napközbeni tartózkodására, a közösségi együttlétre, a tisztálkodásra, ruházat tisztítására és az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. A hajléktalan személyek ezen ellátási formáját megyei viszonylatban 6 települési önkormányzatnak kötelezı feladatként biztosítani kellene, ezzel szemben mindössze a megyeszékhely tart fenn egy 80 férıhelyes részleget a Szociális Gondozási Központhoz integráltan, valamint Várpalota város a Magyar Vöröskereszttel kötött feladat-ellátási szerzıdés keretében 25 engedélyezett férıhelyen nyújt szolgáltatást. Ellátási kötelezettséggel érintett, de annak jelenleg nem tesz eleget Ajka, Balatonfüred, Pápa és Tapolca. IV. II. Szakosított ellátások Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. IV. II. 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az Sztv. definíciója értelmében, ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. Veszprém megye szociális ellátórendszerében a bentlakásos intézményi struktúra, így az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények tekintetében is tapasztalhatók változások, aminek eredményeként szerény mértékben, de bıvült az önkormányzati és a nem állami fenntartásban mőködı szolgáltatásokat nyújtó intézmények száma, emelkedett a férıhelyek mennyisége és mindössze egy új szolgáltatás vonatkozásában, de bıvült az ellátási paletta is a fogyatékosok gondozóházának megjelenésével. Az átmeneti ellátási forma azok számára nyújt szolgáltatást, akik idıs koruk, betegségük, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, vagy szenvedélybetegségük miatt idılegesen nem képesek önmagukról gondoskodni, ellátásuk családjukban vagy lakókörnyezetükben nem

24 oldható meg, illetve az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Az átmeneti jellegbıl adódóan az ellátás – a hajléktalanok átmeneti elhelyezést nyújtó intézménye kivételével – legfeljebb egyévi idıtartamra vehetı igénybe, aminek meghosszabbítására indokolt esetben ismételten további egy évre van lehetıség. A hajléktalan személyek ellátására szakosodott átmeneti jellegő szolgáltatások az éjjeli menedékhely és az átmeneti szállás. A feladat ellátására a jogszabályi rendelkezés értelmében a 30000 fınél több állandó lakosú települések kötelezettek. Fenti ellátásokat biztosító intézményrendszer a megye szakosított ellátási rendszerében a szolgáltatások száma és a rendelkezésre álló férıhelyek tekintetében is meghatározó szerepet tölt be. Idıskorúak gondozóháza Az alapkoncepció készítése óta eltelt idıszakban nagy volumenő változás az idısek számára létrejött átmeneti intézmények vonatkozásában nem történt. A szociális törvény módosítása az ellátási kötelezettséget a korábban 10000 lakosú települések helyett leszőkítette a 30000 fı feletti településekre. Idısek átmeneti intézményének önálló mőködtetésével Ajka és Pápa város eleget tesz jogszabályi kötelezettségének, a megyeszékhely önkormányzata a feladatot az Életöröm Idısek Otthona Kht-val kötött feladat-ellátási szerzıdés keretében látja el. Ellátási kötelezettség nélkül Várpalota város mőködtet a Városi Népjóléti Gondozási Központhoz integráltan idısek gondozóházát, illetve a tapolcai és a balatonfüredi önkormányzat és egy civil szervezet között létrejött feladat ellátási szerzıdés keretében van mód a Tapolcán és Sümegen mőködı intézményekben az igénylık idıszakos ellátására. Idısek átmeneti intézményeinek legjellemzıbb mutatói Fenntartó Engedélyezett férıhelyek száma 2007. 06. 30. Ajka Város Önkormányzata 20 Pápa Város Önkormányzat 25 Várpalota Város 10 Önkormányzata Életöröm Idısek Otthona Kht. 15

20 25 10

Férıhely kihasználtság % 100 100 100

Várakozók száma fı 22 30 -

6

40

-

Ellátottak száma 2007. 06. 30.

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a férıhelyek száma 23 %-kal emelkedett az elmúlt években. A férıhely kihasználtság az önkormányzati intézményekben 100 %-os, a férıhelyre várakozók száma az ajkai és a pápai intézményben meghaladja a rendelkezésre álló férıhelyek számát. Fogyatékos személyek gondozóháza Míg 2003-ban a megyei szolgáltatástervezési koncepció készítésének idıszakában a fogyatékosok átmeneti ellátásához intézmény hiányában egyik ellátási kötelezettséggel érintett településen sem lehetett hozzájutni, addig pozitív elmozdulásként értékelhetı, hogy 2004. évben, Veszprém városában megkezdte mőködését egy 10 férıhelyes intézmény. A valós igények meglétét bizonyítja, hogy a szolgáltatás beindítása óta folyamatosan 100 %-os férıhely-kihasználtsággal mőködik.

25 Ellátási kötelezettségének Ajka és Pápa város továbbra sem tett eleget. Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek átmeneti intézménye A megyében továbbra is teljes körő intézményhiány tapasztalható mindkét ellátási forma tekintetében. Ellátási kötelezettséggel érintett az Sztv. rendelkezése szerint Ajka, Pápa és Veszprém városok. Hajléktalanok átmeneti intézménye Az ellátási típus az éjjeli melegedıt és az átmeneti szállást foglalja magában. Elızıekben említett szolgáltatástípust nyújtó intézmény jelenleg 7 mőködik a megyében összesen 248 engedélyezett férıhelyen. A fenntartói kört 57 %-os részesedéssel az önkormányzatok teszik ki, de a Szent István Egyházközösség Ajkán, valamint civil szervezetként a Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete Várpalotán és az Alkohol és Drogsegély Ambulancia Veszprémben is 1-1 intézmény mőködtetésével meghatározó részt vállal a feladatellátásban. Ellátási kötelezettsége a törvényi szabályozás következtében a Pápai, Ajkai és Veszprémi önkormányzatoknak van, mint 30000 fı állandó lakos feletti településeknek. Közülük a megyeszékhelyen az önkormányzat önálló intézményt tart fenn, így a városban jelentkezı ellátási igények a hajléktalanok ellátására szakosodott Szociális Gondozási Központ integrációjában mőködı éjjeli menedékhelyen és átmeneti szálláson biztosítottak. Ajka és Pápa - mint szintén feladatellátással megjelölt település - a hajléktalanok átmeneti szállását önkormányzati intézmény mőködtetésével látja el, ezeken a településeken az éjjeli menedékhely jelenleg hiányzó ellátási forma. Hajléktalanok átmeneti intézményeinek legjellemzıbb mutatói Fenntartó Eng. fhelyek Intézmény típusa száma 2007. 06. 30. Ajka Város Hajléktalanok Önkormányzata átmeneti szállása 16 Pápa Város Hajléktalanok Önkormányzata átmeneti szállása 20 Veszprém Város Hajl. éjjeli mhelye 50 Önkormányzata Hajl. átm. szállása 50 Tapolca Város Hajléktalanok Önkormányzata átmeneti szállása 30 Szent István Hajléktalanok Egyházközösség Ajka átmeneti szállása 10 Magyar Vöröskereszt Hajl. éjjeli. mhelye 20 Várpalota Hajl. átm. szállása 40 Alkohol-Drogsegély Ambulancia Veszprém Éjjeli menedékhely 12

Ellátottak száma 2007. 06. 30.

Férıhely kihasználtság %

Várakozók száma (fı)

16

100

3

20 37 45

100 74 90

-

18

36,3

10 14 39

100 93,6 108,7

-

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

-

IV. II. 2. Rehabilitációs intézmények A szociális ellátórendszerben továbbra is ez az ellátási forma mutatja a legnagyobb hiányosságot Veszprém megyében. A megyei önkormányzat ezen ellátási kötelezettségének nem tesz eleget saját intézmény mőködtetésével, azonban szükséges megjegyezni, hogy Dákán, a folyamatban lévı, címzett támogatás segítségével megvalósuló beruházás eredményeként 20 férıhelyes rehabilitációs részleg kialakítását tervezi fogyatékos személyek részére. Teljes mértékben hiányoznak a pszichiátriai betegek, hajléktalanok rehabilitációs intézményei. Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye egy civil szervezet fenntartásában

26 mőködik Noszlop településen. Az intézmény 27 engedélyezett férıhelyen lát el drogfüggı és alkoholbeteg személyeket. 2007. június 30-án férıhely kihasználtságuk 96%-os, míg a várakozóik száma 4 fı volt. 8 szakmai álláshelyük betöltött, közép és felsıfokú végzettségő szakembereket alkalmaznak, szakképzettségi mutatójuk 100 %. IV. II. 3. Lakóotthonok Jelenleg a megyei önkormányzat fenntartásában mőködı dákai és lesencetomaji fogyatékos intézményekhez hozzárendelve mőködik lakóotthoni ellátási forma. Összesen 34 fı elhelyezésére van lehetıség, mely a háromszor nyolc és egyszer tíz férıhelyet foglalja magába. A lakóotthonok pályázati forrásból és a megyei önkormányzat által biztosított saját erıbıl valósulhattak meg. Az utoljára kialakított lakóotthon a gyermekvédelmi rendszer átalakítása kapcsán került át a szociális ellátórendszerbe, és a dákai fogyatékosok otthona egységeként mőködik. IV. II. 4. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idısek otthonai A tartós elhelyezést biztosító intézmények közül az idısek ellátására szakosított intézmények száma a legmagasabb arányú a megyében, és országos szinten is ez az arány tapasztalható. A 2007. december 31-i állapotnak megfelelıen 2.780 engedélyezett férıhely áll rendelkezésre. Az alapkoncepció készítésének idıpontja óta 11 %-kal növekedett a férıhelyek száma. A növekedés oka, hogy új szolgáltatók által, az idısek ellátására szakosodott férıhelyek jöttek létre. Az idısek ellátására biztosított férıhelyek fenntartók szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul:
Önkormányzat: 1226 férıhely, az összes férıhely 56 %-a
Egyházi és nem önkormányzati: 542 férıhely, 44 % Az önkormányzat által fenntartott, idısek elhelyezésre biztosított férıhelyek megoszlása az alábbi mutatókat tartalmazza:
Megyei önkormányzat: 762 férıhely (61 %)
Települési önkormányzat: 464 férıhely (39 %) Az idısek otthonaiban rendelkezésre álló férıhelyek alakulása fenntartó szerint: Fenntartó Megyei önkormányzat

Települési önkormányzat

Egyház

Alapítvány

Közhasznú társaság

Egyesület

Intézmények száma

5

11

2

6

5

1

Férıhelyek száma

762

464

68

176

284

14

Az összes férıhely aránya (%)

43

26

3,9

10

16,3

0,8

A fenti adatokból egyértelmően megállapítható, hogy e feladatellátást legnagyobb részben törvényi kötelezettsége folytán a megyei önkormányzat vállalta fel.

27 Az ellátórendszerben az idısek otthonaiban fenntartott férıhelyek túlnyomó többségét a megyei önkormányzat mőködtetésében levı, általában nagy férıhelyszámú intézmények adják. Míg az alapkoncepció készítésének idıszakában a települési önkormányzatok fenntartásában mőködı férıhelyek száma meghaladta a civil fenntartásúakat, addig a 2007. évi adatok alapján megállapítható, hogy 14 %-kal több a civil szféra által biztosított férıhelyek száma, mely az idıközben feladatot felvállaló szolgáltatók és a már mőködı férıhelyek számának növekedésével magyarázható. Idısek otthonainak fıbb adatai

Fenntartó

Engedélyezett férıhely

Megyei Önkormányzat Települési Önkormányzat Egyház Alapítvány Közhasznú Társaság Egyesület Összesen:

762 464 68 176 284 14 1768

Átlagos férıhely kihasználtság 2007. 06. 30. 98,26 100 79 89 79,2 100 90,91

Várakozók száma 57 334 27 1 10 429

A várakozók számát egy-egy intézmény esetében nagyban meghatározza, hogy milyen szolgáltatást mekkora összegő térítési díj ellenében tud biztosítani. Nagyobb igény inkább a hagyományos elhelyezés irányába mutatkozik. A 2007. január 1-jétıl életbe lépett térítési díj számítás miatt a megyei önkormányzat intézményeiben lényegesen lecsökkent a várakozók száma, szemben a települési önkormányzatok fenntartásában mőködı intézményekkel, ahol a fenntartók kihasználták az ellátottak számára kedvezıbb térítési díj megállapítás módját. A legnagyobb férıhely kihasználtsággal a települési és a megyei önkormányzati fenntartású intézmények mőködnek, továbbá teljes férıhely kihasználtságot jelzett még egy civil szervezet. Szembetőnı, hogy az egyházi, alapítványi és Kht. által fenntartott intézményekben az engedélyezett férıhelyek számához képest elenyészı a várakozók száma. A várakozók számát tekintve megállapítható, hogy az adatok valódisága megkérdıjelezhetı, hiszen nem mőködik még az egységes férıhelyfigyelı rendszer, így elıfordulhat, hogy ugyanazon személyek több intézmény várakozólistáján is szerepelnek. Pszichiátriai betegek otthona A megyében pszichiátriai betegek elhelyezésére két intézményben van lehetıség, mindkettıt a megyei önkormányzat mőködteti összesen 215 férıhellyel. Az ellátási körülmények kedvezıtlenek, mert mindkét intézmény kastélyból illetve uradalmi kúriából került kialakításra, és az ellátottak integrációját nehezíti, hogy a nyírlaki otthon lakott településtıl távol van. Az intézmények ellátotti összetételére a vegyes profil a jellemzı, hiszen az otthonokban a pszichiátriai betegek mellett fogyatékos személyek is elhelyezésre kerültek. A várakozók száma viszonylag alacsony, a kérdıíves felmérésre beküldött adatok alapján 2007. június 30-án 43 fı volt, a férıhely kihasználtság 99 %. Pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthona Jelenleg fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek ellátását együttesen egy intézmény végzi, mely a megyei önkormányzat fenntartásában mőködik. A 196 személy ellátását biztosító intézmény lakott településen található, tömegközlekedési eszközzel is jól megközelíthetı. Az ellátás színtere egy kastély, valamint az 1980-ban hozzáépített újabb

28 épületrész biztosítja az elhelyezési feltételeket. Az intézmény 100%-os kihasználtsággal mőködik, várakozóik száma a vizsgált idıszakban 21 fı volt. Fogyatékos személyek otthona Veszprém megye szociális ellátórendszerében fogyatékos személyek elhelyezésére három intézményben van lehetıség. Ezek közül kettı a megyei önkormányzat, egy pedig a fıvárosi önkormányzat fenntartásában mőködik. Fenntartó Intézmény neve Fıvárosi Önkormányzat

Megyei Önkormányzat

Megyei Önkormányzat

Eng. fhelyek száma 2007. 06. 30.

Ellátottak száma 2007. 06. 30.

Férıhely kihasználtság %

Várakozók száma (fı)

279

278

100

9

218

215

99

34

67

64

95,8

11

Fogyatékosok Foglalkoztató Intézete Darvastó „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona Dáka Csecsemı és Fogyatékos Személyek Otthona Veszprém

A két megyei fenntartású intézményben összesen 285, a fıvárosi fenntartású otthonban 279 ellátotti férıhely van. A két fenntartó közötti együttmőködési megállapodás eredményeként a megyébıl is fogadnak ellátottakat Darvastón, de megállapítható, hogy az elhelyezési igények elsısorban a megyei intézményekben realizálódnak. A megyei intézményekben rendelkezésre álló férıhelyre a várakozók száma a 2007. június 30-i állapot szerint 45 fı, az otthonok kihasználtsága 97,4 %. Hajléktalanok otthona Veszprém Megyei Jogú Város fenntartásában mőködik egy 10 férıhelyes, idıskorú hajléktalanok elhelyezésre alkalmas intézmény. Mőködési engedélye határozatlan idıre szól, ellátási területe az ország egész területe. A 2007. június 30-i állapotnak megfelelıen várakozóknak a száma 3, férıhely kihasználtsága 96,6 %, szakmai létszáma a törvényi elıírásoknak megfelelı, szakképzettségi mutatója 100 %. A szakosított ellátási forma tekintetében ellátási kötelezettsége a megyei önkormányzatnak van még, de ennek ez idáig nem tett eleget.

V. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények fıbb jellemzıi A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı tíz intézménybıl öt idısek, öt pedig fogyatékosok, valamint pszichiátriai betegek ellátására szakosodott. Valamennyi intézmény ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkezik, melyek 2008. december 31-én le fognak járni, illetve a külsıvati idısek otthona esetében nincs idıpont meghatározva. Kivételt képez a Csecsemı és Fogyatékos Személyek Otthona, amelynek csecsemıotthoni ellátására kiadott mőködési engedélye 2007. december 31-én lejárt. (Rendeletileg meghosszabbodott, 2008. június 30-ig a szociális és gyámhivatal kötelezıen felülvizsgálja.) A

29 határozott idejő mőködési engedélyek oka kivétel nélkül, hogy az intézmények nem rendelkeznek az elıírt szakmai létszámmal. Hiányosságként szerepel még, hogy az intézmények zsúfoltak, korszerőtlenek, nincs meg az elıírás szerint egy fı/6 m2 alapterület (Pápakovácsi, Nyírlak, Kamond, Lesencetomaj, Szıc, Veszprém). A vizsgált intézmények mindegyike Veszprém megye területérıl fogad ellátottakat. Kistérségi társuláshoz jelenleg még egyik intézmény sem kapcsolódik. Gazdálkodását tekintve kilenc intézmény önálló, egy részben önálló, de a 2008-ban várhatóan bekövetkezı gazdasági összevonások miatt az intézmények mindegyike részben önállóvá válik. Az idısek otthonai tiszta profillal mőködnek, bár több intézményvezetı jelezte, hogy a demens ellátottak miatt pszichiátriai profillal is rendelkeznek. Tekintve, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre jogszabály, mely elıírná, hogy egy intézménynek milyen tárgyi és személyi feltételekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy demens betegek ellátásra alkalmas legyen, életkorukból adódóan számukra az idısek otthona a megfelelı elhelyezési forma. Valamennyi intézmény esetében az intézményvezetı intézkedése alapozta meg ez idáig a szolgáltatás igénybevételét. 2008. január 1-tıl a bekerülés feltétele a napi 4 órás gondozási szükséglet megléte, melynek megállapítását az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet illetékes bizottsága fogja elvégezni. Az idısek otthonai közül mind az öt részben felújított, a fogyatékos és pszichiátriai betegek otthonai közül a kamondi teljes felújításra, a Csecsemı és Fogyatékos Személyek Otthona, a nyírlaki pszichiátriai otthon, valamint a Lesencetomajon található fogyatékosok otthona nagyrészt felújításra szorul, a dákai intézmény egy része egészen újszerő, illetve részben felújított. Az akadálymentes közlekedés lehetıségét vizsgálva megállapítható, hogy Peremarton kivételével mindegyik intézményben ennek feltételei részlegesen biztosítottak. A jelzett intézményben nincsenek küszöbök, a többszintes épületben lift van, valamint teljes mértékben biztosítottak a kapaszkodók és rámpák. A többi intézmény ezen elıírásoknak csak részben felel meg. Az ideiglenes mőködési engedélyek egyik oka, hogy nem biztosított az egy ellátottra elıírt alapterület. Kivételt képez ez alól az idısek otthonai közül Devecser, Külsıvat, és Peremarton. Peremarton esetében meg kell említeni, hogy problémát okoz az, hogy 16 lakószobában 6 fı nyer elhelyezést, mert a vonatkozó elıírások szerint jelenleg egy lakószobában legfeljebb négy fı helyezhetı el. A pszichiátriai és fogyatékos intézményeket vizsgálva megállapítható, hogy Dáka kivételével egyik intézmény sem felel meg ennek az elıírásnak, és nagyarányban találhatók olyan szobák, ahol négy fınél több ellátott van. Sajnos elıfordul olyan is, hogy még 10 lakó is elhelyezésre került egy szobában a helyi adottságok miatt. Az intézményekben található közösségi helyiségeket vizsgálva, az intézmények által beküldött adatlapokat áttekintve azt az eredményt kaptuk, hogy öt intézményben rendelkeznek az elıírt helyiségekkel, négyben nem, és egy intézmény a „részben rendelkezik” kategóriát jelölte meg. Férıhelybıvítés az idısek otthonaiban jelenleg nem folyik, és nem is tervezett, a fogyatékosok ellátására szakosodott intézmények közül Dákán folyik férıhelybıvítés címzett beruházás segítségével és fenntartói támogatással, melynek eredményeképpen várhatóan 2008. év közepén megvalósulhat a fogyatékos ellátottak részére a rehabilitációs otthoni ellátás, mint a megyei önkormányzat által biztosított új ellátási forma. Ebben az intézményben

30 a folyamatban lévı beruházás az elhelyezés komfortosságának növelését, a szolgáltatások színvonalának emelését is szolgálja. 2008-2010. között az intézményekben olyan beruházást, fejlesztést, amely nem a férıhelybıvítést, hanem az elhelyezés komfortosságának növelését, a szolgáltatások színvonalának emelését szolgálja, két intézményben terveznek. Külsıvaton a fenntartó a teljes akadálymentesítésre adott be pályázatot, melynek elbírálása folyamatban van, valamint Dákán pályázati és önkormányzati támogatással egy épületben a vizesblokk, az irodaépület és a konyha-étkezı rekonstrukcióját tervezik. A nyírlaki pszichiátriai otthonban pályázati forrásból valósítják meg a főtéskorszerősítést, melynek várható befejezési határideje 2008. Lesencetomajon közösségi helyiség kialakítása a cél, fenntartói és a civil szféra támogatásával szeretnék ezt megvalósítani 2009-ig. Pápakovácsi idısek otthona esetében is elkészült a szakmai program egy 121 férıhelyes épület megépítésére, és így a meglévı új épületekkel alkalmassá válna 150 idıs ellátott korszerő szemlélető ápolására-gondozására. Megfontolandó a TIOP pályázat keretében ennek megvalósítása. A kamondi pszichiátriai betegek otthona újjáépítésére engedélyezett tervek állnak rendelkezésre. Az elkészült szakmai program tartalmazza az intézmény 150 férıhelyre történı bıvítését, mely 20 férıhelyen szenvedélybeteg részleg kialakítását, valamint 12 férıhelyen lakóotthoni ellátást biztosít a célcsoportnak. Veszprémben a Fogyatékos Személyek Otthona rekonstrukciójának szakmai programja is készül. A program megvalósításának akkor van realitása, ha a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Diákotthon és Speciális Szakiskola - mellyel egy épületben mőködik – bıvítésére a fenntartó sikeresen pályázik. A Megyei Önkormányzat Közgyőlése az elmúlt idıszakban foglalkozott a nyírlaki pszichiátriai intézmény kiváltásának lehetıségével. A 150 férıhelyre kidolgozott szakmai program szintén elkészült, de több éve kérdés a megvalósítás tényleges helyszínének kijelölése. Az intézmények szakember ellátottságát és szakképzettségi mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy sajnos a hiányzó szakemberek száma jelentıs. Egyes intézmények vonatkozásában az alábbiak szerint alakul a hiány: Idısek otthonai Külsıvat Pápakovácsi

Munkakörök

Devecser

Ápoló-gondozó Szociális mentálhigiénés munkatárs Foglalkoztatás szervezı Mozgásterapeuta Mindösszesen

2

12

1 1 Heti 4 óra 4 + heti 4 óra

Szıc

Összesen

4

Peremartongyártelep 3

1

22

-

-

1

1

3

12

1 5

4

2 1 5

3 2 +heti 4 óra 30 + heti 4 óra

Munkakörök Orvos Ápoló-gondozó Fejlesztı pedagógus Foglalkoztatás szervezı Szabadidı szervezı Mozgásterapeuta Szociális mentálhigiénés munkatárs Összesen

„Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona Dáka 1 3 1 2 2 3 1 12

31 Munkakör Ápoló-gondozó Foglalkoztatás szervezı Mindösszesen:

Pszichiátriai Betegek Otthona Nyírlak Kamond 2 5 1 1 3 6

Munkakör Ápoló-gondozó Fejlesztı pedagógus Szabadidı szervezı Mozgásterapeuta Összesen

Összesen 7 2 9

Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona Lesencetomaj 1 5 1 3 10

A szakképzettségi mutató megfelel az elıírásoknak, de jellemzı tendencia, hogy magas a jelenleg is képzésben résztvevık száma. A térítési díj fizetés helyzetét elemezve szembetőnı, hogy a nagyarányú emelkedés miatt lényegesen lecsökkent a teljes intézményi térítési díjat fizetık száma 2004. decemberéhez képest, hiszen 2005. júliusában a fenntartó nagyarányú térítési díjemelésrıl határozott.

VI. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézmények fejlesztésére vonatkozó 2006. évben meghatározott Operatív Program áttekintése Intézmény

Idısek Otthona Devecser

Idıszak 2006-2008. • • • •

Idısek Otthona és Módszertani Intézménye Külsıvat

•

• • • •

Idısek Otthona Pápakovácsi

•

• • • •

•

•

Bútorzatcsere Akadálymentesítés Szakmai létszám fejlesztése (hiány: 4 fı) Demens ellátás tárgyi feltételeinek javítása (átrium udvar és a hátsó kert kialakítása) Régi épületrész homlokzatának teljes felújítása, csatorna csere ISO alapú minıségbiztosítási rendszer kiépítése Oktatócentrum szálláshelyeinek kialakítása Bútorzatcsere Személyi feltételek javítása (hiány 12 fı) Bútorzatcsere, új foglalkoztató helyiség berendezése Intézmény területének körbekerítése Portaszolgálat kialakítása (3 fı) Személyi feltételek javítása (5 fı) 121 férıhelyes új épületszárny kialakítása régi épületszárny kiváltásával Szervezeti integráció bıvítése alapszolgáltatások kal Infrastruktúra fejlesztése (bekötıút, szennyvíz hálózatra való csatlakozás)

Várható költség 3.000 e Ft 10.000 e Ft

Forrás

Elért eredmény

Fenntartói támogatás Fenntartói támogatás

Megtörtént Részben Nem történt meg

ICSSZEM pályázat Fenntartói támogatás Fenntartói támogatás

Megtörtént

2.000 e Ft

Fenntartói támogatás

Nem történt meg

10.000 e Ft 4.300 e Ft

KDRFT Fenntartói támogatás

Megtörtént Megtörtént

Fenntartói támogatás

Nem történt meg

Kjt szerint 4.692 e Ft

4.400 e Ft

Nem történt meg

4.000 e Ft

4.000 e Ft

Megtörtént

Nem történt meg

Nem történt meg Fenntartói támogatás

Nem történt meg

Folyamatban Tervezés és költségbecslés folyamatban

Folyamatban

33 Idısek Otthona Peremarton

•

• • •

Idısek Szıc

Otthona

•

• • •

Fogyatékosok Otthona Dáka

•

•

Fogyatékos Személyek Otthona Veszprém

• •

Pszichiátriai Betegek Fogyatékosok Otthona Lesencetomaj

és

• • • •

•

•

Belsı terek, vizesblokkok akadálymentesítése Szolgáltatás kiszerzıdtetése (takarítás) Bútorzatcsere Személyi feltételek javítása (4 fı)

4.000 e Ft

Fıépület felújítása (tetıszerkezet, villamoshálózat, nyílászárók) Bútorzatcsere Személyi feltételek javítása (4 fı) Címzett támogatással megvalósuló rekonstrukció (új épületek kialakítása, új szakellátási forma: rehabilitáció, átmeneti ellátás, támogató szolgálat létrehozása) Településbe integrált lakóotthon átalakítása, berendezése (Nyárád) Személyi feltételek javítása (12 fı) Férıhelybıvítéssel új helyszínre történı költöztetés Lakóotthoni program elindítása Bútorzatcsere Bútorzatcsere Épületállomány felújítása Településbe integrált lakóotthon vásárlása, berendezése Szervezeti integráció bıvítése alapszolgáltatással (nappali ellátás) Személyi feltételek javítása (10 fı)

4.000 e Ft

Megtörtént

Nem történt meg Megtörtént Részben megtörtént Megtörtént Folyamatban

776.480 e Ft

Folyamatban

Címzett támogatás Fenntartói hozzájárulás

3.000 e Ft

Megtörtént

Nem történt meg Fenntartói támogatás

Nem történt meg Megtörtént Megtörtént Nem történt meg

4.000 e Ft Fenntartói támogatás

Megtörtént

34 Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond

• • •

Pszichiátriai Betegek Otthona Nyírlak

•

• •

Bútorzatcsere Személyi feltételek javítása (6 fı) Címzett támogatással teljes rekonstrukció, új ellátási formaként szenvedélybetegek otthonának kialakítása férıhelybıvítéssel 150 fıre Intézmény átköltöztetése Sümeg városába férıhelybıvítéssel 150 fıre Lakóotthoni program elindítása Bútorzatcsere

4.000 e Ft

Megtörtént Nem történt meg

Fenntartói támogatás

4.000 Fenntartói támogatás

Új koncepció kialakítása szükséges

Új koncepció kialakítása szükséges

Megtörtént

VII. A megyei önkormányzat fenntartásában mőködı intézményi struktúra átalakításának lehetséges irányai •

Az idısek otthonaiba való bekerülés törvényi szabályozottságának változása miatt jelentısen csökken az elhelyezésre várakozók száma. Ennek következtében várhatóan üres férıhelyek keletkeznek, melyek fenntartása és mőködtetése gazdaságtalanná válhat. Meg kell vizsgálni az idısotthoni férıhelyek szükségességét és annak függvényében ki kell dolgozni a szakellátási formák esetleges átalakításának lehetıségét.

•

Az intézményvezetık prognózisa alapján az idısotthoni üres férıhelyek száma év végére megközelítheti a 100-as nagyságrendet. Mindezen törvényi változásokat figyelembe véve felül kell vizsgálni a megyei önkormányzat közgyőlése által kitőzött fejlesztési koncepciót. Meg kell határozni a lehetséges prioritásokat. Gazdasági racionalizálási mutatókat figyelembe véve szakosított ellátási központok megvalósítását javasoljuk szakellátási centrumok kialakításával, illetve továbbfejlesztésével. A centrumok a három fı szakterület, idısek, fogyatékosok és pszichiátriai betegek ellátását biztosítják.

•

A megüresedı idısotthoni férıhelyek megfelelı minıségi átalakítással alkalmassá tehetık fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek elhelyezésére.

•

Átgondolandó a kedvezıbb állami támogatással mőködtethetı kistérségi feladatellátás az idısek otthona tekintetében

•

A külsıvati intézmény megyei módszertani szerepe jogszabályváltozás miatt 2008. július 1-jétıl megszőnik, viszont mint regionális módszertan, ezt a szerepkört megpályázva, még nagyobb feladatkörrel és remélhetıen befolyással továbbra is számolunk az otthon módszertani tevékenységével.

•

Az ellátottak számának lecsökkenése miatt minıségi fejlesztést lehet végrehajtani, melynek eredményeként az intézmények mőködési feltételei lényegesen javulhatnak.

Egyeztetési változat!

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMJA 2008-2013.

Készítették: Hanich Ferenc Kustos László Ekanemné Mógor Veronika Erdélyi Gézáné

BEVEZETİ Az utóbbi évtizedekben nem csak hazánkban, hanem a világ más országaiban is növekedett a rokkantak és a különbözı fogyatékossággal rendelkezık száma és aránya. E növekedést sok tényezı (demográfiai, egészségügyi, általában jogkiterjesztést tartalmazó társadalombiztosítási rendelkezések, az életkörülmények változása, a tudományos-technikai fejlıdésbıl adódó változások stb.) befolyásolta. A fogyatékos emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzető csoportjai közé tartoznak. Nagy részüknek nem csupán az egészségi állapota, hanem a mostoha társadalmi körülmények is nehezítik az életét, s teszik szinte lehetetlenné számukra a társadalmi normaként elfogadott életvitel folytatását. A fogyatékos emberek állampolgári jogai jóllehet erısödtek, a piacgazdaságra való áttéréshez kapcsolódó folyamatok következtében deklarált szociális jogaik megvalósulásán azonban van még mit javítani. Az aktív korú fogyatékos emberek munkavállalási esélyei lényegesen rosszabbak a népesség többi részénél. Nem csupán a nyílt munkaerıpiacon kerülnek, – sokszor a burkolt diszkrimináció következtében is – hátrányba a munka keresésénél, hanem a védett foglalkoztatás lehetıségei is beszőkültek. A munkaügyi szervezetrendszer sem foglalkozott hosszú ideig kellı súllyal a fogyatékos emberek képzésével, átképzésével, és számukra az álláskereséssel. Kellı szakértelemmel sem rendelkeztek e speciális feladathoz, és úgy is vélhették, hogy számukra biztos jövedelmet nyújtanak a fogyatékossághoz kötıdı rokkantsági ellátások. Ennek a feltételezésnek a téves voltát mutatják az eltartottakra vonatkozó adatok is. Ebbıl a szempontból különösen nehéz helyzetben vannak azok a fogyatékos emberek, akik eltartottak voltak, így semmilyen jövedelemmel nem rendelkeztek. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idısebb fogyatékos emberek közel 8 százaléka tartozott ebbe a körbe.

I. A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK TÁRSADALMI HELYZETE I. 1. Demográfiai jellemzık A fogyatékos személyekrıl való gondoskodás feladata társadalmunk alapértékeit érinti. Az értékek természetüknél fogva választás elé állítanak. A szociális gondoskodás területén egyre nagyobb az igény a személyesebb, családias jellegő ellátási formák iránt. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben megfogalmazásra került az állami kötelezettségvállalás a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer mőködtetésére. Értelmi fogyatékossággal élı emberek korprofilja Kor

2001 Fogyatékossággal élı emberek

0-14 28.803 14-59 289.529 60+ 258.674 Összesen 577.006 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Értelmi fogyatékossággal élı emberek 10.550 37.584 8.829 56.963

1991 Fogyatékossággal élı emberek 33.485 195.910 138.875 368.270

Értelmi fogyatékossággal élı emberek 16.890 43.495 11.545 71.930

2 A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember élt Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. Az értelmi fogyatékossággal élı emberekrıl jelentett adatok ezzel szemben csökkenést mutatnak, 1990-ben 72 ezer fıt regisztráltak, 2001-re számuk 57 ezer fıre csökken. Ezek közül 10 ezer 550 fı volt 15 évnél fiatalabb.

A népesség fogyatékosság és nemek szerint, 1990, 2001 Százalék Nem

1990. Fogyatékos

Férfi Nı

53,6 46,4 100,0

Összesen

Nem fogyatékos 47,8 52,2 100,0

2001. Fogyatékos 49,0 51,0 100,0

Nem fogyatékos 47,5 52,5 100,0

Forrás: KSH

A fogyatékos emberek nemek szerinti összetétele a következıképpen alakult: míg 1990-ben a fogyatékos emberek körében – a népesség egészétıl eltérıen – férfitöbblet mutatkozott, 2001-ben – a népesség egészéhez hasonlóan – a nık aránya volt magasabb. Ez összefügg azzal, hogy a legutóbbi népszámlálás során jóval több idıskorú ember került a fogyatékos személyek közé, mint 1990-ben (mint ismeretes, az idıskorúak között a nık aránya jóval magasabb). Mindkét adatfelvétel idején a fogyatékos és nem fogyatékos személyek korstruktúrája jelentısen eltért egymástól. A fogyatékossággal élık körében a nem fogyatékos emberekhez viszonyítva alacsonyabb volt a gyermekek és jóval magasabb a 60 éves és idısebb személyek aránya. Az elmúlt évtized legfontosabb változásának az arányok további „eltolódása” tekinthetı: míg a nem fogyatékos népességben érzékelhetı csökkenés csupán a gyermekkorúak között tapasztalható, a fogyatékos népességen belül számottevıen megnıtt a 40 éves és idısebbek aránya (1990-ben 68,3%, 2001-ben 80,4 %).

A népesség fogyatékosság és korcsoport szerint, 1990, 2001 Százalék Korcsoport 0-14 15-39 40-59 60-x Összesen

1990. Fogyatékos 9,1 22,6 30,6 37,7 100,0

Nem fogyatékos 21,0 35,8 24,9 18,3 100,0

2001. Fogyatékos 5,0 14,6 35,6 44,8 100,0

Nem fogyatékos 17,3 36,3 27,5 18,9 100,0

Forrás: KSH

A Központi Statisztikai Hivatal szerint az értelmi fogyatékossággal élı emberek számában 1990. és 2001. között beállt csökkenés elsısorban a 40 évnél idısebb fogyatékossággal élıkre jellemzı, ami a magasabb halálozási aránnyal magyarázható, kiegészítve az általánosan elöregedı magyar lakossággal és a lélekszám csökkenésével. Emellett, az egyre pontosabb eredményeket mutató diagnosztikai eljárásoknak és jobb korai fejlesztési ellátásnak köszönhetıen kevesebb személy esetében állapítanak meg értelmi fogyatékosságot, és a

3 diagnosztizáltak részére több és jobb ellátás áll rendelkezésre. Végül részben a népszámlálás módszere is tehet a csökkenésrıl. A 2001. évi népszámlálás az önálló nyilatkozatokra épült. Az értelmi fogyatékossághoz még mindig kapcsolódó szégyenérzet miatt azonban az önálló nyilatkozat nem lehet az értelmi fogyatékossággal élı emberekrıl szóló adatgyőjtés legpontosabb eszköze, mivel várhatóan aluljelentést eredményez. A 2001. évi népszámlálás nem közöl elkülönített adatokat az autizmussal élı emberekrıl. Az autizmust csak 2003 óta osztályozzák és kezelik önálló fogyatékossági ágként. Ez körülbelül 50 ezer embert érint. (Országjelentés 2005. 45.) A „fogyatékos”-nak született és minısített emberek számát és arányát a nem fogyatékosnak született emberekhez viszonyítva legpontosabban a tanköteles korban – ezen belül is a tankötelezettség kezdetekor (iskolaérettségi-vizsgálatok) – tudjuk meghatározni.

Magyarország (%0) Siket Nagyothalló Vak Gyengénlátó Mozgássérült Beszédfogyatékos Halmozottan fogyatékos Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) Tanulásban akadályozott Enyhe értelmi fogyatékos Összesen

0,04 0,027 0,012 0,02 0,024 0,024 0,157 0,41

3,31

4,03

Németország (%0) Siket Nagyothalló Vak Gyengénlátó Mozgássérült Beszédfogyatékos Halmozottan fogyatékos Értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) Tanulásban akadályozott Enyhe értelmi fogyatékos Összesen

0,04 0,067 0,020 0,026 0,222 0,346 0,652

2,366

3,739

Az 1999-2000-ben beiskolázott tanulók tájékozódását segítı fogyatékossági adatai (Dr. Stollár 2004. 29.)

Ez az arány (4,03%0) és a hozzátartozó abszolút szám (39 463) jelenti tanköteles korban a kialakulási gyakoriságot (incidencia).

4

I.2. Veszprém megyei demográfiai mutatók A népesség gazdasági aktivitás szerint 1990. Fogyatékos személyek Terület, igazgatási rang

Összesen

Foglalkoztatott

Inaktív keresı Együtt ebbıl: Öregségi nyugdíjas, járadékos

Munkanélküli

Rokkantsági nyugdíjas, járadékos

Eltartott

Ország összesen

368 270

61 065

2 655

211 915

169 205

21 570

92 635

Középdunántúli régió

37 610

7 245

230

20 855

16 335

2 390

9 280

Veszprém megye

13 675

2 440

85

7 245

5 615

775

3 905

Forrás: KSH

A gazdasági aktivitás tekintetében a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között már 1990-ben jelentıs különbséget tapasztalhattunk, míg az elıbbi csoportban a foglalkoztatottak aránya csupán közel 17 % volt, addig az utóbbiban meghaladta a 44 %-ot.

A népesség gazdasági aktivitás szerint 2001. Fogyatékos személyek Terület, igazgatási rang

Összesen

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív keresı Együtt ebbıl: Öregségi nyugdíjas, járadékos

Rokkantsági nyugdíjas, járadékos

Eltartott

Ország összesen

577 006

51 806

11 706

442 815

207 118

196 791

70 679

Középdunántúli régió

59 011

6 446

1 088

44 012

20 364

19 833

7 465

Veszprém megye

19 027

1 998

328

14 449

6 919

6 238

2 252

Forrás: KSH

A fogyatékos emberek gazdasági aktivitás szerinti megoszlásából következik, hogy 2001-re az e körbe tartozóknak több mint felel olyan háztartásban élt, amelynek nem volt foglalkoztatott, viszont volt inaktív keresı és/vagy eltartott tagja.

5 Háztartásban élı fogyatékos személyek Terület, igazgatási rang Országos Közép-dunántúli régió Veszprém megye

1990. évi összes

2001. évi összes 296 100 30 715 10 600

466 400 47 580 15 470

Forrás: KSH

Az erre irányuló mérések azt mutatják, hogy a fogyatékos emberek többsége magánháztartásban él, azonban körükben az átlagnál jóval nagyobb az intézeti háztartásban élık hányada.

Népesség nemek és korcsoportok szerint 2001. Fogyatékos személyek Terület Ország Régiónk Megyénk

Összesen 577 006 59 011 19 027

Férfi 282 868 30 137 9 617

Nı 294 138 28 874 9 410

0-14 28 803 3 178 915

15-29 46 798 5 084 1 536

30-39 37 496 4 157 1 358

40-49 84 335 8 938 2 844

50-59 120 900 12 423 3 892

60-x 258 674 25 231 8 482

Forrás: KSH

A fogyatékosság leggyakoribb okaként a betegséget jelölték meg a megkérdezettek mindkét népszámlálás idıpontjában. Jelentısebb változás a veleszületetten fogyatékosok arányának csökkenésében figyelhetı meg, melynek oka részben az egészségügy modernizációja, részben az idıskorú fogyatékosok számának gyarapodása. A fogyatékos személyek döntı többségének, több mint 86 %-ának egy, 12 %-ának kettı és mindössze 2 %-ának három fogyatékossága van.

6

A fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint összesen Veszprém megye 2001.

Összesen

Mozgás-sérült

19027

6613

Alsó, felsı végtag hiány 558

Egyéb testi fogyatékosság

Gyengén látó

Egyik szemére nem lát

Vak

Értelmi fogyaték os

Nagyothalló

Siketnéma, néma

Beszédhibás

Egyéb

819

1914

686

344

2080

1435

272

275

4031

Forrás: KSH

Nem intézetben élı fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint Veszprém megye 2001.

Összesen

Mozgássérült

17379

6429

Alsó, felsı végtag hiány 527

Egyéb testi fogyatékosság

Gyengén látó

Egyik szemére nem lát

Vak

Értelmi fogyaték os

Nagyothalló

Siketnéma, néma

Beszédhibás

Egyéb

761

1834

670

324

1169

1387

239

254

3785

Vak

Értelmi fogyatékos

Nagyothalló

Siketnéma, néma

Beszédhibás

Egyéb

20

911

48

33

21

246

Forrás: KSH

Az intézetben élı fogyatékos népesség a fogyatékosság típusa szerint Veszprém megye 2001.

Összesen

Mozgássérült

1648

184

Alsó, felsı végtag hiány 31

Egyéb testi fogyatékosság

Gyengén látó

58

80

Egyik szemé re nem lát 16

Forrás: KSH

Az intézetben élı fogyatékos személyek korcsoport és nemek szerinti megoszlása Veszprém megye 1990 2001 Forrás: KSH

összesen

férfi

nı

0-9

10-14

15-19

20-29

30-39

40-49

50-59

60-69

70-X

1880 1648

815 895

1065 753

135 35

370 79

270 89

205 219

200 218

170 229

145 194

190 201

195 384

7

A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnagyobb csoport. A fogyatékos férfiak és nık fogyatékosságtípus szerinti megoszlása némileg különbözik egymástól. A férfiak körében magasabb az értelmi fogyatékosok, alsó, felsı végtag hiányából adódó fogyatékosságúak és az egyéb fogyatékosok aránya, a mozgássérültek, gyengénlátók hányada a nık között nagyobb. A fogyatékosság típusa befolyásolja azt is, hogy a fogyatékosok milyen jellegő munkát végeznek. Az általuk vállalt munkavégzés elsısorban fizikai munka jellegő. Megállapítható az is, hogy a dolgozó fogyatékosok közül azoknak az aránya nagyobb, akik rövidebb, illetve kötetlen munkaidıben dolgoznak.

I.3. Jogszabályi háttér „A fogyatékos emberek a társadalom egyenlı méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megilletı jogokkal és lehetıségekkel csak jelentıs nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni… E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételnek biztosítása.” (Idézet az 1998. év XXVI. törvénybıl) „A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról” szóló 1998. évi XXVI. törvény 1999. január 1-jén lépett hatályba. A törvény végrehajtására az Országgyőlés az Országos Fogyatékosügyi Programot, a Kormány középtávú intézkedési tervet fogadott el. Ezek a dokumentumok az Európai Unióban elfogadott elveken alapuló szemléletmóddal közelítenek a fogyatékosügyhöz. Alkotmányos jogként fogalmazódik meg a szociális védelem és szociális biztonság követelménye: „17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.” ( Alkotmány, 1949. XX. törvény) 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.” (Alkotmány, 1949. XX. törvény) A különbözı életszakaszokban lévı fogyatékos egyénekkel különbözı irányítás, felügyelet alá tartozó intézmények foglalkoznak, sokszor egymás tevékenységének nem kellı, és nem alapos ismeretével. Az intézmények saját logikájuk szerint a legjobbat akarják, de az összehangolatlanság következtében az eredmény idınként lehangoló. Mindeközben a fogyatékos gyermeket, felnıttet nevelı-ápoló család szerves egésze félı, hogy kihullik a jogalkotók által egyre szellısebbre font szociális hálóból.

8 II. A VESZPRÉM MEGYEI FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAM II.1. A program célja Azoknak a feladatoknak a számbavétele, amelyeket a megyei önkormányzatnak a kötelezı feladatai ellátása körében el kell végezni ahhoz, hogy a fogyatékosügyi törvényben és az országos programban foglaltaknak megfeleljen, megteremtve ezzel a fogyatékkal élı személyek esélyegyenlıségének, önrendelkezı képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének társadalmi feltételeit. Az Európai Unióhoz történı csatlakozás egyik feltétele volt, hogy az állampolgárok – köztük a fogyatékossággal élı emberek – számára megteremtıdjön az esélyegyenlıség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minıségi szolgáltatások egyenlı hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékossággal élı emberek számára megszervezendı hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szervezıdı civil szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak az államtól átvállalt közfeladatok megvalósításában, valamint együttmőködı partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó valamennyi állami és nem-állami szereplınek.

II.2. Stratégiai célok, feladatok, alapelvek A fogyatékos személyek esélyegyenlıségének megteremtése többirányú és hosszabb idıtávú feladat. A stratégiai célok a következı fı pontok köré csoportosulnak: • A rehabilitációval kapcsolatos célok: képessé váljon alapvetı fiziológiai és egyéb létszükségleteinek önálló vagy segítséggel történı ellátására; emberi kapcsolatok létesítésére; önálló értékteremtésre, önbecsülésének és társadalmi megbecsülésének ápolására; saját épüléséhez az oktatás, a szakképzés, a sport, a kultúra, a rekreáció lehetıségeinek felhasználására; szabad akarata és állampolgári jogai alapján való részvételre a közéletben. • A fogyatékos személyeket érintı társadalmi szemlélet kedvezı irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók: társadalmi elfogadás, befogadás erısítése; megmaradhasson természetes környezetében, otthonában, családjában, lakóhelyi közösségében kaphassa meg az életvezetéséhez szükséges támogatásokat; ha saját otthonában nem maradhat, akkor nyitott, humanizált és modernizált, külsı kapcsolataiban gazdag intézményi elhelyezés mellett kaphassa meg a megfelelı ellátást. • A fogyatékos személyek és családjuk életminıségének javítása: a segítségnyújtás formáinak elérhetı kínálata; adaptálható technikai eszközök használatának biztosítása; szociális alapellátási körben a személyi segítı szolgálatok kiépítése és a nappali elfoglaltságot biztosító szolgáltatási kör bıvítése; fogyatékosokkal foglalkozók felsıfokú szakemberképzése; ösztönözni kell a fogyatékos személyek oktatásban történı integrációját; elı kell segíteni a munkahelyi integrációt; bıvíteni kell a tanácsadó, közvetítı szolgáltatokat és tréningeket.

9 • A fogyatékos személyek aktív részvételének elısegítése a társadalom életében: fogyatékosok felsıoktatásban való részvételének támogatása; kommunikációs eszközök és szolgáltatások (jelzı- és hívórendszerek, speciális írott és elektronikus kommunikációs technikák; jeltolmácsok és egyéb kommunikációs segítık és közvetítık; a közlekedési feltételeket jobbító megoldások; az épített környezet akadálymentesítése. A Program alapelvei horizontális jellegőek, melyek szem elıtt tartása és érvényesítése a program végrehajtásában érdekelt valamennyi partner feladata. A prevenció elvének értelmében a társadalomnak mindent meg kell tennie a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelızése érdekében. A prevenció szellemében a fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy ez a fogyatékos állapot rosszabbodását megelızze. A fogyatékos személyek társadalmi integrációjának esélyét, illetve életminıségét elsısorban a család általános társadalmi helyzete határozza meg. Kiemelt fontosságú, hogy a fogyatékos gyermek nevelése, gondozása és ápolása, valamint a fogyatékos felnıtt támogatása mellett a szülıknek, más családtagoknak marad-e lehetısége munkavállalásra. Ez pedig befolyásolja az esélyek kiegyenlítéséhez szükséges szolgáltatások és segédeszközök elérhetıségét. Ebbıl következıen a Program kidolgozásának fontos alapelve, hogy az nemcsak a fogyatékos személlyel, hanem a fogyatékos személy családjával kapcsolatos tennivalókat is tartalmazza. A fogyatékos emberek heterogén csoportot alkotnak, tagjai – a látás-, hallássérült, mozgáskorlátozott, értelmileg akadályozott, kommunikációban számottevıen korlátozott és autizmussal élı vagy súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek – eltérı szükségletekkel rendelkeznek. A fogyatékos nıket, illetve az etnikai kisebbséghez tartozó fogyatékos embereket többszörös diszkrimináció sújthatja. Ezért fontos alapelv, hogy az egyes intézkedéseket az egyéni szükségletek alapján kell megtervezni. A rászorultság, illetve a legsebezhetıbbek fokozottabb védelmének elve alapján biztosítani kell az esélyegyenlıség megteremtéséhez szükséges intézkedések és feladatok, valamint a fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatások és támogatások rendszerének differenciálását a társadalmi hátrányok minimalizálása érdekében. Így a Program elısegíti a társadalmi kohézió megteremtését és képes a társadalmi egyenlıtlenségeket korrigálva a fogyatékos személyek valós társadalmi beilleszkedését elısegíteni. A fogyatékos személyeket – a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjaiként – ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden más állampolgárt. Ugyanakkor egy-egy feladat vagy cselekvés végrehajtásához, élethelyzetben való közremőködéshez – másképpen a jogok érvényesítéséhez – a testi funkciók és/vagy a testi struktúrák sérülése(i) miatt az esélyek kiegyenlítését szolgáló – másképpen a tevékenység akadályozottságát, a részvétel korlátozottságát megszüntetı – intézkedésekre van szükség. Ezek a társadalmi akadályok és korlátok diszkriminációt és szociális kirekesztést eredményeznek. A Program az esélyek kiegyenlítésének elvére épül. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az elınyben részesítés kötelezettségének elvei a társadalom valamennyi területén érvényesítendı elvek. Fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhetı közjavakhoz való hozzáférésben. Miután a fogyatékos személyek az ıket mindenki mással egyenlıen megilletı jogaikkal állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy elınyben részesüljenek.

10 A személyhez főzıdı, illetve a fogyatékos személyeket külön megilletı (speciális) jogok védelmének, valamint a támogatott döntéshozatal elvének valamennyi általános szabályban (pl. gyámság, gondnokság) érvényesülnie kell. A támogatott döntéshozatal elve a helyettes döntéshozatallal szemben a fogyatékos személy saját döntéshozatalának, egyéni döntési képességétıl függı, teljes, minden lehetıségre kiterjedı segítését jelenti. Ezen alapelv megvalósításának érdekében az államnak megfelelı források biztosításával segítenie kell a fogyatékos embereket, hogy a támogatott döntéshozatalt segítı hálózat épülhessen ki. A jogok érvényesítéséhez szükséges „Program-elemeken” túl gondoskodni kell a Program végrehajtásának monitorozásáról, illetve a jogok megismertetésérıl, a jogvédelmi technikák elterjesztésérıl, a jogok védelmével foglalkozó intézmények megerısítésérıl. A fogyatékos személyek nem jótékonykodás alanyai, hanem jogok birtokosai. Az önrendelkezés elve értelmében a fogyatékos emberek meglevı képességeik és lehetıségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idı, a tulajdon és a saját test feletti önrendelkezésre. Az önrendelkezés és az emberi méltóság tisztelete érdekében valamennyi támogatás odaítélésénél figyelembe kell venni azt az elvet, hogy a fogyatékos ember, aki képes rá, maga rendelkezhessen élete célkitőzéseirıl, az azokhoz vezetı utakról, megvalósítandó emberi és morális értékeirıl. A támogatásoknak nem szabad megfosztania a fogyatékos embereket mindattól, amit önállóan is el tudnak érni, amit önállóan is képesek megvalósítani. A szubszidiaritás elve alapján biztosítani kell, hogy a fogyatékos személyek a szükséges szolgáltatásokhoz a lakóhelyükön vagy ahhoz a lehetı legközelebbi településen jussanak hozzá, illetve, hogy a fogyatékos személyekkel kapcsolatos döntések és intézkedések helyi szinten kerüljenek megfogalmazásra és megvalósításra. Az integráció elve feltételezi, hogy a fogyatékos emberek a mindennapi folyamatokban (pl. oktatás, szociális és gyermekvédelmi ellátás, foglalkoztatás, sport, kultúra) kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn más emberekkel, valamint a társadalmi és gazdasági intézmények legszélesebb körével. Az érintkezés feltételeinek biztosítása magában foglalja a társadalom tagjainak érzékennyé tételét (társadalmi befogadás), a fizikai helyváltoztatáshoz szükséges sajátos körülmények erısítését (akadálymentes közlekedés, egyenlıen hozzáférhetı fizikai környezet), a megfelelı kommunikációs eszközök és technikák használatát (pl. vak- és gyengénlátó-barát honlapok, jelnyelvi tolmácsolás, könnyen érthetı nyelvezet és piktogramok használata). A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának hagyományos, személyes jellegő módszere mellett az integráció elvének megvalósulását korszerő technikai eszközökön keresztül (internethozzáférés, elektronikus levelezés, mobiltelefon használata), korszerő módszerekkel (távmunka, távoktatás) is elérhetjük. Különös figyelemmel kísérendı és támogatandó – különösen az egészségügyi, oktatási, szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételekor – az, hogy a fogyatékos emberek folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn családtagjaikkal. A társadalmi integráció erısítése érdekében fontos, hogy a támogatások igénybevétele szélesebb körő és intenzívebb kapcsolatrendszer kiépítését és ápolását jelentse. Minden, a társadalmi kapcsolatok megszakításához és a kirekesztéshez vezetı lépés elkerülendı és – indokolt esetben – szankcionálandó. Minden indokolatlanul szegregáló intézkedés, szakmai elv felülvizsgálatra szorul. A normalizáció elve alapján a fogyatékos személy számára a társadalom más tagjaival azonos életminták és hétköznapi életfeltételek válnak elérhetıvé. Úgy kell tehát a körülményeket kialakítani, hogy azok a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehetı legteljesebb mértékben megfeleljenek.

11 A rehabilitáció elvének megfelelıen a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erıfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A rehabilitáció elve feltételezi a fogyatékos emberek együttmőködését a megfelelı közszolgálati intézményekkel. Így lehetıségük van arra, hogy befolyásolják a rehabilitáció konkrét céljait és eszközeit, hogy együttmőködésüket egyenlı felek megállapodásaként, írásban rögzített, és kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerzıdések, egyéni rehabilitációs tervek foglalják keretbe. Az egyenlı esélyő hozzáférés elve azt jelenti, hogy a fogyatékos emberek a többségi társadalom tagjaival azonos minıségben és mennyiségben tudják igénybe venni a közszolgáltatásokat. Ehhez a közszolgáltatásokat a fogyatékos személyek különbözı csoportjai eltérı szükségleteire figyelemmel kell megszervezni. Az egyetemes tervezés elve azt jelenti, hogy a minket körülvevı világot (épített és mesterséges környezetet) nem átalakítani szükséges a fogyatékos személyek szükségletei szerint, hanem eleve úgy kell azt megtervezni, hogy a fogyatékos személyek számára is hozzáférhetı és használható legyen. A semmit rólunk, nélkülünk elve azt jelenti, hogy a fogyatékos személyek saját jogon vagy a maguk választotta képviselıik útján, értelmi fogyatékos, autizmussal élı és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek esetében saját jogon vagy szüleik útján részt vesznek az életüket meghatározó döntések elıkészítésében, a döntésekben és a döntések végrehajtásában. Különösen vonatkozik ez a kormányzati és önkormányzati jogalkotásra, a fogyatékos személyek életkörülményeinek javítását célzó fejlesztési források elosztására.

A fogyatékos személyek egyenlı méltóságú, egyenrangú tagjai a társadalomnak, akik azonban a mindenkit megilletı jogokkal és lehetıségekkel csak jelentıs nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Az un. Esélyegyenlıségi törvény e hátrányok enyhítésére, a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének megalapozására, a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében született meg. Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megilletı jogok érvényesítésérıl, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer mőködtetésérıl a nemzetgazdaság mindenkori lehetıségeivel összhangban.

12

II.3. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez ERİSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Magas férıhely számot biztosító, tartós bentlakásos intézményrendszer különbözı formái. Átlagot meghaladó lefedettség az ellátások formája által. Intézményi sokszínőség, válaszhatóság. Intenzív szakmai elhívatottság. Pályázatokon való aktív részvétel. Kezdeményezı készség az intézmények részérıl. Jól mőködı munkamegosztás az önkormányzati és a civil szektor között. Szakképzettségi mutatók magas aránya. Jó együttmőködés a szociális szektor szereplıi között.

A szociális ellátórendszer nehezen képes követni a nagyon gyakori jogszabályi változásokat. Pszichiátriai és fogyatékos személyek gondozási elkülönítése nehezen megoldható a szakosított intézményeken belül. Hiányosak az ellátások biztosításához szükséges feltételek (helyiségek száma, mérete, felszereltsége stb.). Intézmények felújításának szükségszerő folytatása. Speciális ellátó centrumok kialakítása. Szakemberhiány. Kevés non-profit szervezet. A civil szféra alacsony részvételi aránya a szociális szolgáltatásban. Hiányzó átmeneti és rehabilitációs elhelyezést nyújtó intézmények. Autista otthon hiánya. Elhelyezésre várók magas száma. Településszerkezetbıl adódó hátrányok. Társadalmi elıítéletek egyes ellátotti csoportokkal szemben. Kistérségi együttmőködés. Gazdasági méretarányosság hiánya. Informatikai ellátottság kiépítetlensége. Jogi tanácsadó hálózat mőködésének szőkössége. Módszertani útmutatók hiánya.

LEHETİSÉGEK

VESZÉLYEK

A kiépülı alapellátás jó kiindulópont a speciális ellátási formák bıvítéséhez, realitások megtalálásához. Többszektorúság fejlesztése (civil szervezetek, non-profit szektor). Kistérségi szintő feladatellátás. Önkormányzatokkal, civil szervezıdésekkel ellátási szerzıdés megkötése a hiányzó ellátási formákra. Önkéntesek bevonása, társadalmi szolidaritás növelése. Települési szakemberek magasabb szintő bevonása a szociális tervezésbe.

Az önkormányzatok nagy részben nem szervezik meg határidıre a hiányzó ellátásokat. Érdektelenség a fogyatékos ügy iránt. Elmaradás az akadálymentesítések területén. Lakossági ellenállás az ellátási formák iránt (értelmileg akadályozott). Saját erıforrások hiánya miatt a pályázati felhívások tartalma erısen befolyásolja a fejlesztési irányokat. Szociális szakma gyenge érdekérvényesítı képessége.

13 A fenti SWOT elemzésben feltüntetett erısségek, gyengeségek, a megfogalmazott kitörési pontok és az elkerülendı veszélyek csak kiragadott, de a legfontosabbnak tartott jellemzıi Veszprém megye ellátórendszerének. Megállapítható, hogy olyan ellátórendszer kialakítására kell törekedni, amely az önkormányzatok számára gazdaságosan üzemeltethetı, mégis a lehetı legnagyobb hatékonysággal bír.

II.4. Veszprém megyei fogyatékosügyi célterületek 1. Törekedni kell a fogyatékos személyeket érintı társadalmi szemlélet kedvezı irányú megváltozatására. Az elıítéletek lebontása érdekében anti-diszkriminációs mősorok, kampányok induljanak a médiában, jelenjenek meg kiadványok a megyei szakosított ellátást biztosító otthonokról. 2. Meg kell vizsgálni a személyi segítést nyújtó állami, önkormányzati (pl. támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, gyermekmegırzés) és egyházi intézmények, nonprofit szervezetek bıvítésének és szolgáltatásaik összehangolásának lehetıségét. 3. Támogatni kell a családban maradást segítı szolgáltatások mőködését, például a meglévı szolgáltatások erre irányuló feladattal történı kibıvítésével, vagy mentorok alkalmazásával, akik szaktanácsadással segíthetik a családokat. 4. Szorgalmazni kell, hogy a megye szakosított rendelkezzenek folyamatosan aktualizált weblappal.

ellátást

biztosító

otthonai

5. Elı kell segíteni a speciális iskolákból kikerülı, tankötelezettségének eleget tett tanulók családi vagy intézményi beilleszkedését. 6. Megyei szinten szorgalmazni és támogatni kell Szakmai Mőhelyek megalakulását, programtervét, annak megvalósítását a fogyatékos emberek ellátásában dolgozó szakemberek ismereteinek bıvítése, horizontális szemlélet kialakítása érdekében. 7. Speciális kórházi gondozó-kezelı részleg kialakítása megfelelı egészségügyi szakszemélyzettel azon pszichiátriai és fogyatékos személyek számára, akik hosszabb-rövidebb ideig állapotromlásuk következtében ilyen ellátást igényelnek. 8. Elérhetıvé kell tenni a fogyatékos személyekkel való kommunikáció elsajátításának lehetıségét, támogatni kell a megyében élı fogyatékos emberek kulturális javakhoz, sportoláshoz, sportlétesítményekhez való kedvezményes, akadálymentes hozzáférését. Támogatni kell amatır fogyatékos mővészeti csoportok, társaságok alakulását, tevékenységét. 9. A fogyatékos személyek érdekvédelmére, érdekképviseletére ki kell dolgozni a regionális, megyei és városi fogyatékosügyi tanácsok rendszerét. 10. Sürgetni kell az akadálymentesítés megvalósítását valamennyi önkormányzati fenntartású épület, intézmény esetében. 11. Elı kell segíteni a gondozási központokban, a szakosított ellátást nyújtó intézményekben a fogyatékos emberek életét segítı, megkönnyítı speciális

14 eszközökhöz (betegemelı, betegfürdetı, különbözı betegmozgató eszközök) való hozzáférés lehetıségét illetve beszerzését. 12. Pályázatokkal, programokkal támogatni kell a fogyatékos személyek internethozzáférésének lehetıségét, kedvezményes számítógép-vásárlásuk pénzügyi rendszerét. 13. Pályázati programokkal biztosítani kell a nehezen beszerezhetı és alternatív kommunikációs eszközök megyei, regionális szinten történı kölcsönzési lehetıségét az erre kijelölt intézmények közremőködésével. 14. Pályázatokkal, programokkal elı kell segíteni a fogyatékos emberek sportolási lehetıségét, ösztönözni kell az egészséges élet iránti igényüket (sportos életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzés, kábítószer prevenció). 15. Az Európai Unió és az Európa Tanács ajánlásának és normáinak megfelelıen el kell készíteni a fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézmények átalakításának megyei ütemtervét és a kivitelezés költséghatékonyságának elemzését, különös tekintettel a szükséges és racionális átalakításokra, a szolgáltatások javítása és bıvítése érdekében. 16. A hatékony gazdálkodást segítı speciális ellátó-gondozó centrumok esetleges kialakítására hatástanulmányt kell készíteni kvalifikált szakemberek bevonásával, majd el kell végezni annak többoldalú elemzését. 17. A fogyatékos állapot kialakulásának és a fogyatékos állapot rosszabbodásának megelızése érdekében egészségtudatot erısítı programokat kell szervezni, melyek kiemelt színtere a család, az iskola, a munkahely. 18. Elı kell készíteni az autizmussal élı személyek komplex (pedagógiai, szociális, foglalkozási) diagnosztizálására alkalmas intézményrendszer koncepcióját. 19. A fogyatékos személyekkel kapcsolatos napi gyakorlati munkában résztvevı szakdolgozók (gyógypedagógusok, pedagógusok, szociális munkások, rehabilitációs szakemberek) számára a mentális kiégésüket (burning-out) megelızı rekreációs és szakmai programokat szükséges indítani.

II.5. A szociális biztonság elérésének lehetısége a) A megyei szükségletek biztosítása.

figyelembevételére

épülı

sokoldalú

szolgáltatások

b) Saját környezetben történı gondozás hangsúlyosabbá tétele, kiemelt támogatása. c) Szükségletekhez igazodó, mindenki számára elérhetı intézményi ellátórendszer keretében prioritást élvezı gondozási centrumok kialakítása. d) A civil szervezetek részvételének erısítése a szociális szolgáltatások mőködtetése terén.

15

III. VESZPRÉM MEGYE TARTÓS BENTLAKÁST NYÚJTÓ, FOGYATÉKOS SZEMÉLYEKET ÉS PSZICHIÁTRIAI BETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEI III.1. Helyzetkép Veszprém megye területén a fogyatékos személyeket és pszichiátriai betegeket ellátó intézmények megoszlása a következı: Helység

Fenntartó

Darvastó

Fıvárosi önkormányzat Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat

Dáka Lesencetomaj

Veszprém Nyírlak Kamond

Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat Megyei önkormányzat

Ellátotti csoport Fogyatékosok

Létszám (fı)

Profil-jelleg

72

Tiszta profilú

Fogyatékosok

218

Tiszta profilú

Fogyatékosok, pszichiátriai betegek Fogyatékosok

196

Vegyes profilú

57

Tiszta profilú

Pszichiátriai betegek Pszichiátriai betegek

115

Tiszta profilú

100

Tiszta profilú

III.2. Építészeti adottságok, egyéb feltételek biztosítása az intézményekben Az intézmények illetve egyes épületegységeik döntı részben nem erre a célra épültek, és ez a tény nagymértékben meghatározza mőködésük feltételeit. A Veszprém megyei intézmények ideiglenes mőködési engedéllyel rendelkeznek. „Batthyány Ilona” Fogyatékosok Otthona, Dáka Jelenleg is tart az intézményben a címzett támogatás segítségével megvalósuló beruházás keretében történı rekonstrukció, melynek várható befejezése 2008. év közepe. A beruházás eredményeként az otthon épületeinek nagyrésze megújul, részben teljesülnek az akadálymentesítés feltételei. Az intézmény 2002 óta rendelkezik 2 lakóotthon-szerő ellátást nyújtó családi házzal, 2006 óta pedig külsı telephelyen, Nyárád községben lévı lakóotthonnal. Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthona, Lesencetomaj A kastélyépület, és a hozzá csatlakozó újabb épületegység felújítása, korszerősítése, a szakmai követelményeknek való megfeleltetése a következı tervezési idıszak megoldandó feladatai közé tartozik. Csecsemı és Fogyatékos Személyek Otthona, Veszprém Az otthonban jelenleg még 2 szakellátási forma mőködik: csecsemıotthon és fogyatékos szakellátás. A csecsemıotthon új épülete 2008. elsı felében elkészül. A továbbiakban

16 csak fogyatékos személyek ellátásáról gondoskodó intézményt kell lehetıség szerint pályázati segítséggel a szakmai elıírásoknak megfelelıen átalakítva felújítani. Pszichiátriai Betegek Otthona, Nyírlak Az otthon felújítása vagy új gondozási épület kialakítása szükséges ahhoz, hogy az intézmény végleges mőködési engedélyt kaphasson. „Dr. Magyar Károly” Pszichiátriai Betegek Otthona, Kamond Az intézmény rekonstrukciója további mőködtetése esetén halaszthatatlan, jelenlegi formájában a korszerő ápolási-gondozási szükségleteknek csak nagyon nehezen tud megfelelni. A szenvedélybeteg részleg és lakóotthon kialakításával együtt elképzelt rekonstrukció engedélyezett tervei rendelkezésre állnak.

III.3. Tárgyi feltételek Tovább kell folytatni az intézmények tárgyi eszközeinek pótlását, illetve konszenzusra kell jutni a szükséges ellátás társadalmi minimumának-maximumának megítélésében. A színvonalas szolgáltatások nyújtásához megfelelı terápiás helységekkel és ehhez megfelelı felszereltséggel két intézmény, a dákai és a veszprémi otthon rendelkezik elfogadhatóan. A szociális foglalkoztatás területét vizsgálva, az intézmények jelentıs része nem rendelkezik a speciális foglalkoztatásnak megfelelı tárgyi, építészeti feltételekkel (szociális foglalkozató épület, munkacsarnok). A fogyatékos személyek sportolási lehetıségét is nagymértékben befolyásolja az ehhez szükséges feltételek elégtelensége: sportcsarnokok, tornatermek, sportpályák, sporteszközök hiánya.

III.4. Személyi feltételek A szakdolgozók aránya jónak ítélhetı, de a kötelezı továbbképzési programok teljesítése nagy terhet ró az intézményekre. Ezzel együtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételirıl szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben elıírthoz képest minden intézményben jelentıs a szakdolgozói létszámhiány, fıleg a felsıfokú (mentálhigiénés, pedagógus) létszámnormáknak felelnek meg nehezen az otthonok. Az ápoló-gondozó munkakört betöltık többsége az alacsony képzési normáknak felel meg. Elırelépést jelent az elızı évekhez képest a pályakezdı fiatalok magasabb számban való megjelenése a szociális területen, így a bentlakásos intézményi ellátásban is. A minıségi munkavégzés egyik feltétele a magasan kvalifikált szakdolgozók számának emelése. Ugyanakkor szükségesnek látszik a kiégés elleni tréningek gyakori beiktatása a dolgozók mentális megterhelésének csökkentésére, amely így a minıségi munkavégzést is kedvezıen képes befolyásolni.

17 III.5. Az ellátások tervezése Az érintett területek tartós bentlakásos intézményekre vonatkozó modernizációs programját folytatni kell, ezzel egyidıben célszerő gazdasági számításokat végezni az ideális intézményi létszám illetve gazdaságos mőködésük vonatkozásában. A meglévı és a jövıben modernizációs program alanyaként kiválasztásra kerülı intézményeknél elıtérbe kell helyezni az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben meghatározott létszámú (50-100 fıs) gondozási egységeket.

III.6. Profiltisztítás, gazdaságos mőködés Tiszta profilú intézmények, illetve gondozási centrumok létrehozása lenne kívánatos. A szőkös gazdálkodás mellett nem elégséges önmagában a szakmai megfelelés, amely nem is lehetséges hatékony gazdasági háttér alátámasztása nélkül, amelynek ki kell terjednie, tartalmaznia kell a korszerő főtési-, szigetelési rendszerek kialakítását is. Az energetikai költségek felülvizsgálatára, hatékonyságára számításokat kell készíteni, megtakarítást eredményezı beruházásokat kell megvalósítani továbbá az intézményi szolgáltatásokat kielégítı egyéb szükségletek biztosítására tanulmányt kell készíteni. Az intézmények gazdaságos mőködését meghatározza az intézményen belüli további szolgáltatások – a mosoda, konyha, takarítás, karbantartás – 1 fıre vetített közvetett költsége. Mindez alapján meg kell vizsgálni egyes kisegítı szolgáltatások ki-, át-, illetve intézményi összeszervezésének lehetıségét.

IV. AJÁNLÁS - a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének megvalósulási stratégiáira Fejlesztési irány ajánlás Otthoni ellátás

Fejlesztési koncepciók

Együttmőködések ösztönzése Civil szektor erısítése

Orvosi minısítési rendszer alakítása Rehabilitációs képzések

Akció ajánlás A fogyatékkal élık saját otthonában történı ellátását célzó települési, kistérségi szolgáltatások igényeinek, a megvalósítási feltételrendszerének felmérése. A települések, kistérségek, régiók fejlesztési koncepcióiban a fogyatékos lakosok esélyegyenlıtlenségének mérséklését célzó felmérések elkészítésének, a megvalósítás feltételrendszerének kidolgozására történı ösztönzés. A fejlesztések érdekében történı interszektorális, települési, kistérségi, regionális együttmőködések ösztönzése. Mőködési költségek támogatása pályázatok segítségével. Civil szervezetek bevonása helyi döntési folyamatokba (bizottsági munka). Civilek szolgáltatói tevékenységének támogatása Komplex szakmai kritériumrendszer kidolgozása. Rehabilitációs képzési programok kidolgozása, rehabilitációs képesítéső egészségügyi szakemberellátottság javítása.

18 Fejlesztési irány ajánlás Szőrıvizsgálatok szervezése Egészségügyi szolgáltatók eszközellátottságának felmérése Fogyatékos személyek állampolgári jogainak, jogérvényesítésének biztosítása Közszolgáltatások hozzáférhetıségének fejlesztése Ismeretterjesztés Informatikai elérhetıség Bentlakásos intézmények alakítása, átalakítása

Akció ajánlás A habilitáció, rehabilitáció hatékonyságának mérése. A fogyatékos személyek által igényelt, közvetlenül a fogyatékossággal összefüggı egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségügyi intézményekben a fogyatékos személyek állampolgári jogainak, jogérvényesítésének biztosíthatóságára megoldási javaslatokat is tartalmazó tanulmány készítése. A hétköznapi ügyintézés, kommunikáció területén.

Médiában, kiállításokon, iskolákban, kollégiumokban a fogyatékos személyek interaktív elıadásai által. Az ellátási feltételek korszerő és hatékony biztosításához informatikai hálózat kiépítése. A finanszírozottság, a térítési díj, a létszámellátottság, az ellátásban részesülı emberek foglalkoztatásának, az akadálymentesítési folyamatnak a megvizsgálása, megoldási javaslatok kidolgozása. A fogyatékos és pszichiátriai ellátottak otthonainak rekonstrukciójánál a jelzett gazdasági számításokat célszerő elvégezni. Prioritást élvezzen a hiányzó intézményi formák kialakítása (pszichiátriai lakóotthon, autista lakóotthon). Az akadálymentesítés folytatása, akadálymentes környezet biztosítása. A fogyatékos személyek társadalmi elfogadásának, megismerésének erısítése a középiskolákban tanórák keretében, illetve az Esélyek Háza rendszeres programjainak segítségével. Fejlesztések elıtt hatástanulmány készítése szakemberek bevonásával. Az intézményhálózat várható igénybevételére elızetes kutatómunkán alapuló felmérést kell végezni, melynek eredménye alapot adhat a rekonstrukciós munkák valós szükségleteire, igényeire. A racionális és gazdaságos intézményi méretnagyság meghatározása elengedhetetlenül szükséges a jövıben az intézmények bıvítésekor, korszerősítésekor. Ebbıl a megfontolásból kiindulva meggondolásra ajánljuk fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek speciális gondozási centrumának kialakítását.

19

TARTALOM BEVEZETİ ...............................................................................................................1

I. A fogyatékos személyek társadalmi helyzete ....................................................1 I.1. Demográfiai jellemzık ..............................................................................1 I.2. Veszprém megyei demográfiai mutatók ....................................................4 I.3. Jogszabályi háttér .....................................................................................7

II. A Veszprém megyei fogyatékosügyi program ..................................................8 II.1. A program célja ........................................................................................8 II.2. Stratégiai célok, feladatok, alapelvek .......................................................8 II.3. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez .................... 12 II.4. Veszprém megyei fogyatékosügyi célterületek ..................................... 13 II.5. A szociális biztonság elérésének lehetısége ........................................ 14

III. Veszprém megye tartós bentlakást nyújtó fogyatékos személyek és pszichiátriai betegeket ellátó szociális intézményei................................ 15 III.1. Helyzetkép ........................................................................................... 15 III.2. Építészeti adottságok, egyéb feltételek biztosítása az intézményekben........ 15 III.3. Tárgyi feltételek.................................................................................... 16 III.4. Személyi feltételek ............................................................................... 16 III.5. Az ellátások tervezése ......................................................................... 17 III.6. Profiltisztítás, gazdaságos mőködés .................................................... 17

IV. Ajánlás - a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének megvalósítási stratégiáira............... 17