VESZPRÉM MEGYE II. NEGYEDÉV. Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA

Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA

VESZPRÉM MEGYE 2011. II. NEGYEDÉV

8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) 320-158, fax: (22) 311-139 http://www.munka.hu, e-mail: [email protected]

Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója

Veszprém megye, 2011. április

1.

A megye gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei

1.1.

A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői1

Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Kilenc statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik, melyekben 217 település található, ebből 14 városi rangú. A települések 30 %-ában a lakónépesség nem éri el az ezer főt, sőt 6,5 %-ában az ötszáz főt sem. Veszprém megye lakónépessége 2010. január elején 358.807 fő volt, 0,4 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év elején 244,6 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a (68,2 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A KSH adatai szerint 2010. IV. negyedévben a 141.600 foglalkoztatottból a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 75.843 fő volt az alkalmazásban állók száma, ami 4,8 %-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazottak 66 %-a a versenyszférában, 34 %-a a költségvetési intézményeknél dolgozott. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző megyei mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló KSH adatok szerint megyénkben a foglalkoztatás színvonala 2010. IV. negyedévben 51,0 % volt, ami 1,5 %-ponttal haladja meg az országos átlagot. Veszprém megyében a 15-74 éves népesség legnagyobb hányada (57,6 %-a) aktív volt, míg országosan 55,5 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban azonban megyénkben 11,5 % volt, míg országosan 10,8 %, mindkét mutató romlott az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A KSH 2010. IV. negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Megnevezés Népesség száma (ezer fő)a) Foglalkoztatottak (ezer fő) Alkalmazásban állók (ezer fő) b) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%)

Veszprém megye 2009. 2010. Változás IV. n.év IV. n.év 357 -3,4 360,4 141,6 +3,3 138,3 75,8 +3,4 72,4 18,4 +2,9 15,5 160,0 +6,2 153,8 117,9 -5,9 123,8 57,6 +2,2 55,4 51,0 +1,2 49,8 11,5 +1,4 10,1

2009. IV. n.év 10.031,0 3.782,8 2.660,7 442,1 4.224,9 3.459,1 55 49,2 10,5

Országosan 2010. Változás IV. n.év 9.986 -45 3.804,3 +21,5 2.701,8 +41,1 462,1 +20,0 4.266,4 +41,5 3.416,9 -42,2 55,5 +0,5 49,5 +0,3 10,8 +0,3

a) január 1-én. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

A KSH adatai szerint 2010. IV. negyedév végén 55.788 megyei székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a megyében, 3,0 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek közül 51.502 volt a vállalkozás, melyek közel ¾-e (72,2 %-a) egyéni volt. Ezer lakosra a megyében 144 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (165) alacsonyabb, a Közép-Dunántúl (135 db/ezer lakos) és a másik két megye adatánál pedig magasabb.

1

Forrás: www.ksh.hu (Statisztikai tájékoztató – Veszprém megye, 2010/4) 2



A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2011. I. negyedévben

1.2.

21010

22147

22132

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által a A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása fő Veszprém megyében, 2011. megyében nyilvántartott álláskeresők 25 000 állománya a december végi 19.512 főről februárig tovább emelkedett (22.147 főig), 20 000 majd március végére 21.010 főre 15 000 mérséklődött, ami összességében a negyedév végére 7,7 %-os növekedésnek felel meg. 10 000 Átlagos számuk az I. negyedévben (21.763 fő) 5 000 16,8 %-kal nagyobb volt az előző negyedév Veszprém m. 2011. Veszprém m. 2010. átlagánál (18.637 fő), azonban az egy évvel 0 ezelőtti azonos negyedévénél (24.107 fő) 9,7 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. %-kal alacsonyabb szinten volt, hiszen a negyedév minden hónapjában kevesebb álláskeresőt regisztráltak, mint 2010. azonos hónapjában. Az év eleji, átmeneti felfutást követően márciustól csökken az állományuk, mivel ekkortól megkezdődik az idegenforgalmi idényre való felkészülés, és az építőiparban, valamint a mező- és erdőgazdaságban is újra beindulnak a téli időjárás miatt szünetelő munkálatok. Az egy évvel korábbi állapothoz képest a regiszterben szereplő álláskeresők száma március végén 2.576 fős (10,9 %-os) csökkenést mutat, ami az országos szintű mérsékelt (0,9 %-os) emelkedésnél jóval kedvezőbb. (Pályakezdők esetében az egy évvel ezelőtti létszámuknál a jelenlegi megyei adat 207 fővel, 12,5 %-kal, a nem pályakezdőké pedig 2.369 fővel, 10,8 %kal kevesebb.) 2011. I. negyedév végén Veszprém megyében a munkavállalási korú népesség 8,6 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában, ami az országos aránynál (9,7 %) és az egy évvel ezelőtti megyei értéknél (9,6 %) egyaránt kedvezőbb . A pályakezdő fiatalok száma 1.445 fő volt az év harmadik hónapjában, ami az egy évvel ezelőtti létszámnál 12,5 %-kal kevesebb. Arányuk a nyilvántartott álláskeresők között 6,9 % volt 2011. márciusában, ami a 2010. márciusi értéknél 0,1 %-ponttal kisebb.

A nyilvántartott álláskeresők életkor szerinti összetétele 2011. március

A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele 2011. március

Veszprém m egye

KözépDunántúl

16,0

23,8

24,0

12,6

23,6

KözépDunántúl

31,2

37,4

15,1

33,6

34,8

15,0

4,8

23,5

8,3

12,6

4,7

24,5

7,8

24,0

3,4

15,5

3,8

Veszprém m egye

0,0

20,0

%

% 0,0 25 éves és fiatalabb

20,0

40,0

26-35 éves

36-45 éves

60,0 46-50 éves

80,0

100,0

8 ált.nál kev. szakközépisk., techn.

50 évesnél idősebb

3

40,0 általános isk. gimnázium

60,0

80,0

100,0

szakm.képző, szakisk. főiskola, egyetem



A felmérés eredményei

2.

2011. áprilisában már huszonnegyedik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2011. II. negyedéves adatfelvételére április 5–21. között került sor. Ennek során a megkeresett munkáltatóktól a 2011. I. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszám-változásokról kértünk adatokat. Emellett a gazdálkodó szervezetektől arról is gyűjtöttünk információkat, hogy milyen atipikus foglalkoztatási formákat alkalmaznak. Reprezentativitás

2.1.

A 2011. március 31.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 304 munkáltató töltötte ki értékelhetően. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A felm érésben résztvevő m unkáltatók létszám nagyság szerinti m egoszlása 2011.03.31.

Mikrovállalkozás (60 db 19,7%) Nagyvállalat (29 db 9,5%)

A felm érésbenrészt vevő cégek foglalkoztatotti létszám a cégm éret szerint 2011.03.31.

Kisvállalat (116 db 38,2%)

Mikrovállalkozás (342 fő, 1,1%)

Nagyvállalat (17.719 fő, 55,2%) Közepes vállalat (10.988 fő, 34,2%)

Közepes vállalat (99 db 32,6%)

Kisvállalat (3.051 fő 9,5%)

A felmérés során 32.100 munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyei foglalkoztatottak 22,7 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig 42,3 %-át jelenti. A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél 2011. márc. 31-én Bányászat 0,3%

Feldolgozóipar 48,9%

Mezőgazd. 6,4%

Egyéb szolg. 0,4% Művészet, szórakozt. 0,2%

Az alkalmazásban állók megoszlása 2010. IV. negyedévben (KSH)

Bányászat Mezőgazd. 0,6% 4,4% Egyéb szolg. 0,3%

Energiaellátás 1,1% Víz, hullad.gazd. 3,2%

Művészet, szórakozt. 1,3%

Építőipar 1,9% Oktatás Szállítás, 7,0% raktározás Szálláshely- 4,7% Közig., véd., sz., vendégl. kötelező tb. 1,8% Pénzügyi, Szakmai, tud., Ingatlan3,7% bizt. tev. ügyletek Adminisztr. tev. műsz. tev. 0,2% 0,1% 0,6% 0,6%

Humán-eü., szoc. ellátás 13,3%

Kereskedelem 5,7%

Feldolgozóipar 30,6%

Humán-eü., szoc. ellátás 13,6% Oktatás 11,0%

Adminisztr. tev. 3,6%

4

Energiaellátás 0,6%

Víz, hulladékgazd. 1,9% Építőipar 3,7%

Kereskedelem Szállítás, raktározás 9,7% 4,2% Közig., véd., kötelező tb. 7,2%

Szakmai, tud., műsz. tev. 1,2%

Ingatlan- Pénzügyi, ügyletek bizt. tev. 0,5% 0,8%

Szálláshelysz., vendégl. 4,4% Információ, kommunikáció 0,4%


2.2.


Várható létszámváltozások

A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően a következő negyedév végére megyei szinten 0,3 %-os (111 fős) mérséklődés várható, mely 929 fős létszámcsökkenés és 818 fős felvétel eredője. A következő negyedév végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 929 fős Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat csökkenés közel háromnegyede Bány ászat, kőfejtés (73,8 %-a) a feldolgozóiparban Feldolgozóipar fog végbe menni (ezen belül is Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi elsősorban a fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék Vízellátás; szenny v íz gy űjtése gyártása, az élelmiszeripar, a Építőipar számítógépgyártás, valamint a Kereskedelem, gépjárműjav ítás textilipar területén), további 7,0 Szállítás, raktározás %-a a kereskedelem, 5,8 %-a az Szálláshely -szolg., v endéglátás egészségügy, s több mint 3-3 %a a közigazgatás és az oktatás Információ, kommunikáció képviselőinél. Pénzügy i, biztosítási tev ékeny ség Az összesen 929 főre Ingatlanügy letek prognosztizált felvétel kétötöde Szakmai, tudomány os, műszaki tev . (39,9 %-a) szintén a Adminisztratív és szolg. tám. tev . feldolgozóipar foglalkoztatotti Közigazg., v édelem, társadalombizt. létszámában fog megjelenni (ezen belül elsősorban a Oktatás fémalapanyag- és fémfeldolHumán-egészségügy i, szoc. ellátás gozási termék, a gumi-, a belépő fő Műv észet, szórakoztatás, szabad idő számítógép, elektronikai termék, kilépő fő Egy éb szolgáltatás valamint a villamos berendezés, [fő] 0 100 200 300 400 500 600 700 gyártása területén). Ezután a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás képviseli a legnagyobb arányt a létszámfelvételekben a maga 18,6 %-ával, ezt pedig a kereskedelem követi 12,4 %-kal, hiszen a Balaton-parti idegenforgalmi szezon ekkor tetőzik. A többi ágazat közül az egészségügy (8,7 %) és a közigazgatás (6,5 %) a legjelentősebb felvevők. A vállalati méreteket tekintve a létszámfelvételekben a közepes, a létszámcsökkenések terén pedig a nagyvállalatok érintettek leginkább, előbbieknél valósul meg a felvételek 43,3 %-a, utóbbiaknál pedig a csökkenések 78,5 2011.03.31-én a 3 hónap m úlva várható fő %-a. A rangsor következő helyén épp létszám változások vállalati m éret szerint fordított a helyzet, a létszám- 400 354 275 felvételeknél a nagyvállalatok (33,6 %), 200 116 73 199 míg a létszámcsökkenéseknél a közép83 61 0 vállalatok (16,7 %) állnak a második -12 -33 helyen. A kisebb kategóriák -200 -155 méretükkel arányosan veszik ki részüket a létszámváltozásokból. A -400 belépő f ő kisvállalatok a 3 hónap múlva felvenni -600 -454 kilépő f ő egy enleg f ő kívánt létszám 14,2 %-át, a -729 létszámcsökkenésben érintetteknek -800 Mikro Kis Közép Nagy pedig 3,6 %-át adják, míg ezek az A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint

5



arányok a mikrovállalkozások esetében 8,9 illetve 1,3 %. Említésre méltó tény, hogy míg a mikrovállalkozások a vizsgált minta létszámának csupán 1,1 %-át adták, a létszámbővítéseknek ennél jóval nagyobb hányadát - közel tizedét – ők valósítják meg. A létszámmozgások eredője a mikro-, kis- és középvállalatok esetében pozitív és a létszámmérettel nő, a nagyvállalatoknál azonban negatív értékű, bár abszolútértékben itt a legnagyobb. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása FEOR főcsoportonként Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolg.

belépő fő

Technikusok és hasonló műszaki fogl. Egészségügyi fogl.

kilépő fő

Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági Szakmai irányítók, felügyelők Művészeti, kulturális, sport- és vallási fogl. Egyéb ügyintézők Oktatási asszisztensek Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazd. fogl. Takarítók és hasonló jellegű egyszerű fogl. Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló fogl. Egészségügyi fogl. (felsőfokú) Műszaki, informatikai és természettud. fogl. Gazdálkodási jellegű fogl. Oktatók, pedagógusok Egyéb magasan képzett ügyintézők

Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, vala-mint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével össze-függésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi szakmákat, emellett ugyanez figyelhető meg a mezőés erdőgazdasági, az építőipari és egyre inkább egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is.

Jogi és társadalomtud. fogl.

Jelen felmérés adatfelvételi időpontja a szezon kezdetére, Fém- és villamosipari fogl. Élelmiszeripari fogl. így a 3 hónapos előrejelzés a Könnyűipari fogl. szezon közepére esett. Az Építőipari fogl. addig felvenni tervezett Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők létszám legnagyobb részét Helyhez kötött gépek kezelői (24,9 %) a szakképzettséget Járművezetők és mobil gépek kezelői nem igénylő (egyszerű) Kereskedelmi és vendéglátóipari fogl. Szolgáltatási fogl. foglalkozások munkaköreire Irodai, ügyviteli fogl. keresik, de csaknem Ügyfélkapcsolati fogl. ugyanekkora (24,4 %) a Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vez. Gazdasági tevékenységet segítő egységek vez. gépkezelők, összeszerelők, Törvényhozók, igazgatási és érdekképviseleti vez. járművezetők csoportjába Mezőgazdasági fogl. tartozó foglalkozások aránya [fő] 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 is. A következő legkeresettebb csoport a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoké (18,0 %), mely az előző kettővel együtt lefedi a június végéig felvenni tervezettek munkaköreinek kétharmadát, a fentieken kívül jelentősebb részarányt (12,3 %) képviselő ipari és építőipari foglalkozásokkal együtt pedig már négyötödét. Az első tizenkét legkeresettebb szakmába bekerülők megközelítik az összes felvétel felét (44,5 %). Szociális szolgáltatási fogl. (felsőfokú)

Kézműipari fogl.

A létszámcsökkenésekben legérintettebb foglalkozások között a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozók aránya a legmagasabb (59,2 %), sorrendben utánuk a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkakörei következnek, mindössze 11,0 %-os aránnyal. A tizenkét legjellemzőbb, létszámcsökkenésben érintett foglalkozás le is fedi a létszámcsökkenések több mint kétharmadát (71,2 %).

6


fő


A 3 hónap m úlva várható létszám változások legjellem zőbb foglalkozásai

450

415 400

létszámf elv étel

350

létszámcsökkenés

300 250 200 150

Rakodómunkás

51 Targoncavezető

36

16 Szabó, varró

15 technikus

12 Minőségbizt.

Egyéb ügyintéző

Kézi csomagoló

12

19 Szakács

19 23 Fémmegmunkáló,

felületkezelő gépkez.

20 összeszerelő

Mechanikaigép-

23 15 Ápoló, szakápoló

24 12 és kisegítő

Egyéb takarító

30 Konyhai kisegítő

32 14 és szállítási fogl.

Egyéb egysz. szolg.

és kisegítő

Intézményi takarító

34

35 ipari gépkez.

Egyéb feldolg.-

36 Pincér

Egyszerű

Bolti eladó

0

ipari foglalk.

53

40

50

39

100

A 3 hónapos előrejelzés során a megye 9 térsége közül 7-ben létszámnövekedést, 2-ben pedig csökkenést prognosztizáltak a megkérdezett munkáltatók, ami összességében 0,3 %-os (111 fős) mérséklődést jelent a megye egészére. A legnagyobb mértékű (20,7, illetve 7,8 %-os) növekedést a Balaton-parti szezonális hatással leginkább érintett Balatonalmádi és Balatonfüred körzetében jelezték előre, ami összhangban van azzal, hogy az előrejelzés időben az idegenforgalmi szezon kellős közepére esik. Őket követi 2,9 %-os létszámbővüléssel a szintén part-menti Tapolca, majd 1,2 illetve 1,0 %-os növekedéssel a feldolgozóipari túlsúllyal rendelkező Pápa illetve Ajka térsége. A megye nyugati, illetve keleti határán elhelyezkedő Sümeg és Várpalota körzetében kismértékű (0,8 és 0,3 %-os) gyarapodást, míg a szintén megyeszéli Zirc térségében 0,6 %-os mérséklődést prognosztizáltak a válaszoló munkaadók. A legnagyobb mértékű (5,3 %-os) létszámcsökkenést a megyeszékhely foglalkoztatói jelezték, ami nagyságrendben mintegy félezer főt érint. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál 3 hónap múlva (2011. június 30-án)

Pápa +1,2%

12 hónap múlva (2012. március 31-én)

Pápa +2,1%

Zirc -0,6%

Zirc 0,0%

Várpalota +0,3% Ajka +1,0%

Várpalota +1,8%

Veszprém -5,3%

Ajka +1,0% B.almádi +20,7%

Sümeg +0,8%

Tapolca +2,9%

Veszprém -5,4% B.almádi +4,1%

Sümeg +1,8%

B.füred +7,8%

Tapolca +2,5%

Veszprém megye összesen: - 0,3 % (-111 fő)

B.füred +2,2%

Veszprém megye összesen: - 0,4 % (-136 fő) 7



A 12 hónapos előrevetített létszámváltozások a mérséklődés irányába tolódtak a 3 hónaposhoz képest, mivel összességében 0,4 %-os (136 fős) létszámcsökkenést prognosztizáltak a megkérdezett cégek a jelenlegi létszámukhoz képest. Történt mindez annak ellenére, hogy a 9 térségből most csupán 1 jelzett csökkenést, egyiküknél (Zirc) változatlan foglalkoztatotti létszámot, míg a többieknél növekedést várnak. Ezen belül most is a három Balaton-parti térségnél jelezték a legnagyobb (Balatonalmádi: 4,1 %, Tapolca: 2,5 % ill. Balatonfüred: 2,2 %-os) növekedést a munkáltatók. Nem sokkal kisebb (2,1 %-os) bővülést várnak Pápa térségében is, de még a munkaerő-piaci szempontból eddig jelentősen hátrányos helyzetű Sümeg és Várpalota körzete is 1,8 %-os növekedést jelzett előre. A megyeszékhely körzetének munkaadói ezzel szemben a 3 hónapos várakozásnál is nagyobb, 5,4 %-os csökkenést prognosztizáltak egy év múlva.

2.3.

Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői

Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának gyakoriságáról is. A munkáltatók összesen 4.155 fő munkavállaló esetében éltek a kérdőívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével, amely a vizsgálatban érintett létszám 12,9 %-a. Az atipikus formában alkalmazott munkaerő számát tekintve a nagyvállalatok járnak az élen, ők foglalkoztatják e létszám 2/3-át (65,2 %-át), a közép méretűek pedig további több mint kétötödét 22,0 %-os részesedésükkel. A két legkisebb kategória együtt is csak a szóban forgó létszám alig több mint 1/10-ét (12,7 %-át) adja. Az atipikus foglalAtipikus foglalkoztatási formák vállalati méret szerint (2011.03.31.) koztatási formák Foglalkoztatási formák / Össz. Mikro Kis Közép Nagy közül az állami Vállalati méret Foglalkoztatottak száma (fő) % Részmunkaidő 13 258 313 831 1415 34,1 támogatással létrejövő Távmunka 2 0 1 5 8 0,2 határozott idejű Bedolgozói munkaviszony 0 0 0 0 0 0,0 munkaszerződéssel Alkalmi vagy szezonális foglalk. 13 35 97 94 239 5,8 alkalmazottak Határozott idejű / állami tám. 24 138 288 1259 1709 41,1 hányada a legjelentőMunkaerő-kölcsönzés 0 12 143 325 480 11,6 sebb, ami az Önfoglalkoztatás 3 1 0 0 4 0,1 Megbízási szerződés 1 31 74 194 300 7,2 összlétszám több mint Összesen: 56 475 916 2708 4155 100,0 kétötödét képviseli. Az ebben a formában foglalkoztatottak közel 3/4-e (73,7 %) a nagy-, további 1/6-a (16,9 %) a közepes méretű vállalatoknál dolgozik. A második legnépszerűbb forma a részmunkaidős foglalkoztatás, egy-harmad részt túllépő arányával, ugyanis a gazdasági válság a megrendelések csökkenését hozta magával sok cégnél, így rövidített munkaidőben foglalkoztatták dolgozóikat. Ez szintén elsősorban a nagy és közepes cégekre jellemző (58,7 illetve 22,1 %-ban), de a kisvállalkozásoknál így foglalkoztatott létszám sem képvisel sokkal kisebb arányt (18,2 %). A harmadik leggyakoribb alkalmazott forma a munkaerő-kölcsönzés igénybevétele, de már alig több mint 10 %-os részesedéssel. Az így foglalkoztatottak kétharmada a nagy létszámmal működő cégeknél dolgozik, esetükben nem ritka a több száz fős létszámok munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli alkalmazása. A többi foglalkoztatási forma aránya együttesen is csak 14 % alatti. Cégméret alapján összegezhető, hogy a két szélső méret, a nagy és a mikrovállalkozások esetén a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás, a kis és közepes cégeknél pedig a részmunkaidős, illetve az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás a legnépszerűbb. 8



Módszertani kiegészítés

3.

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere 3.1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: -

gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).

A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket – az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően – 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. negyedévétől a 9



munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg -

az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.

A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: -

-

a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.

a. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;

10


-


a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

3.2. A Nemzeti Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. Veszprém, 2011. május 31.

11

MELLÉKLETEK

12

1. sz. melléklet

A 2011. évi II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Veszprém megyében

Ágazati betűjel

A KSH intézményi adatai szerint 2010. IV. n.év alkalmazásban állók

Nemzetgazdasági ág

száma fő

A

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

B

Bányászat, kőfejtés

C

Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás

D E B+C+D+E

Ipar

megoszlása %

A felmérésben szereplő szervezeteknél 2010.03.31-én foglalkoztatottak száma fő

megoszlása %

Reprezentációs arány %

3 356

4,4

2 039

6,4

60,8

430

0,6

106

0,3

24,7

23 189

30,6

15 683

48,9

67,6

455

0,6

343

1,1

75,4

1 468

1,9

1 017

3,2

69,3

25 541

33,7

17 149

59,8

67,1

F

Építőipar

2 816

3,7

599

1,9

21,3

G

Kereskedelem, gépjárműjavítás

7 372

9,7

1 835

5,7

24,9

H

Szállítás, raktározás

3 192

4,2

1 518

4,7

47,6

I

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

3 323

4,4

650

2,0

19,6

J

Információ, kommunikáció

313

0,4

8

0,0

2,6

K

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

365

0,5

72

0,2

19,7

L

Ingatlanügyletek

581

0,8

126

0,4

21,7

M

Szakmai, tudományos, műszaki tevék.

948

1,2

40

0,1

4,2

N

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev.

2 693

3,6

208

0,6

7,7

O

Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt.

5 439

7,2

1 177

3,7

21,6

P

Oktatás

8 375

11,0

2 241

7,0

26,8

Q

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

10 316

13,6

4 260

13,3

41,3

R

Művészet, szórakoztatás, szabad idő

1 008

1,3

60

0,2

6,0

206

0,3

118

0,4

57,3

75 843

100,0

32 100

100,0

42,3

S+T+U A–U

Egyéb (egyéb szolg., ter.kív.szerv, háztart.) Összesen

A 2011. évi II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint Veszprém megyében (2011. március 31.) Válaszoló szervezetek Létszám-kategória (0 - 9 fő) Mikrovállalkozás (10 - 49 fő) Kisvállalat (50 - 249 fő) Közepes vállalat (249 fő felett) Nagyvállalat összesen

száma db 60 116 99 29 304

13

megoszlása % 19,7 38,2 32,6 9,5 100,0

Válaszoló szervezeteknél foglalkoztatottak száma megoszlása % db 342 1,1 3 051 9,5 10 988 34,2 17 719 55,2 32 100 100,0

2. sz. melléklet

A 2011. II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma nemzetgazdasági ág kategóriák szerint Veszprém megyében (2011. március 31.) létszámkategória ág.sz. jel

nemzetgazdasági ág

mikro

kis

közép

nagy

válaszolók összesen

A

Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat

3

9

6

3

21

B

Bányászat, kőfejtés

0

1

1

0

2

C

Feldolgozóipar

11

46

35

16

108

D

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás

0

1

0

1

2

E

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése

0

1

3

2

6

F

Építőipar

16

15

1

0

32

G


12

13

7

1

33

H


1

3

6

1

11

I


7

5

5

0

17

J


1

0

0

0

1

K


0

0

1

0

1

L

Ingatlanügyletek

0

0

1

0

1

M

Szakmai, tudományos, műszaki tev.

2

1

0

0

3

N

Adminisztratív és szolgáltatás tám.tev.

2

4

1

0

7

O P Q R S U

Közigazgatás, védelem; kötelező tb. Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Területen kívüli szervezetek

2 0 0 1 2 0

7 3 4 2 1 0

9 13 9 0 1 0

0 1 4 0 0 0

18 17 17 3 4 0

összesen

60

116

99

29

304

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a 2011. II. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten) létszámnövekedés fő

létszámcsökkenés fő

egyenleg fő

létszámnövekedés %

létszámcsökkenés %

Mikro

73

-12

61

8,9

1,3

Kis

116

-33

83

14,2

3,6

Közép

354

-155

199

43,3

16,7

Vállalati méret

Nagy

275

-729

-454

33,6

78,5

Összesen

818

-929

-111

100,0

100,0

14

4. sz. melléklet

A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatok szerinti megoszlása a 2011. II. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten) válaszadók száma

ágazat

jelenlegi létszám

db Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar

fő

3 hónap múlva várható létszám fő

12 hónap múlva várható létszám fő

3 hónap 12 hónap változás+ múlva múlva 3 hó várható várható csökk.növ csökk.növ fő % fő

változás +12 hó %

21

2 039

2 044

2 054

5

0,2

15

2

106

107

108

1

0,9

2

0,7 1,9

108

15 683

15 323

15 428

-360

-2,3

-255

-1,6

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás

2

343

344

341

1

0,3

-2

-0,6

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése

6

1 017

1 017

1 025

0

0,0

8

0,8

Építőipar

32

599

620

618

21

3,5

19

3,2


33

1 835

1 871

1 850

36

2,0

15

0,8


11

1 518

1 514

1 494

-4

-0,3

-24

-1,6


17

650

800

690

150

23,1

40

6,2


1

8

8

8

0

0,0

0

0,0


1

72

75

75

3

4,2

3

4,2

Ingatlanügyletek

1

126

126

126

0

0,0

0

0,0

Szakmai, tudományos, műszaki tev.

3

40

41

40

1

2,5

0

0,0

Adminisztratív és szolgáltatás tám.tev.

7

208

211

205

3

1,4

-3

-1,4

Közigazgatás, védelem; kötelező tb.

18

1 177

1 199

1 178

22

1,9

1

0,1

Oktatás

17

2 241

2 226

2 238

-15

-0,7

-3

-0,1

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

17

4 260

4 277

4 281

17

0,4

21

0,5

3

60

68

84

8

13,3

24

40,0

Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás összesen

4

118

118

121

0

0,0

3

2,5

304

32 100

31 989

31 964

-111

-0,3

-136

-0,4

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a 2011. I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten) A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint LÉTSZÁMFELVÉTEL

fő

%

LÉTSZÁMCSÖKKENÉS

fő

Bolti eladó

53

6,5

Mechanikaigépösszeszerelő

Egyszerű ipari foglalkozású

39

4,8

Targoncavezető

-51

Pincér

36

4,4

Bolti eladó

Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői

35

4,3

Intézményi takarító és kisegítő

34

Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású

%

EGYENLEG

fő

Pincér

36

5,5

Egyéb feldolgozóipari gép kezelői

35

-40

4,3

Egyszerű ipari foglalkozású

30

Rakodómunkás

-36

3,9

Intézményi takarító és kisegítő

27

4,2

Fémmegmunkáló, felületkezelő gépek kezelői

-23

2,5

Konyhai kisegítő

26

32

3,9

Szabó, varró

-16

1,7


18

Konyhai kisegítő

30

3,7

Ápoló, szakápoló

-15

1,6

Szakács

18

Egyéb takarító és kisegítő

24

2,9

Minőségbizt. technikus

-15

1,6

Műanyagtermék-gyártó gép kezelője

17

Ápoló, szakápoló

23

2,8


-14

1,5

Minőségbiztosítási technikus

-15


20

2,4

Egyéb takarító és kisegítő

-12

1,3

Rakodómunkás

-23

Fémmegmunkáló, felületkezelő gépek kezelői

19

2,3

Kézi csomagoló

-12

1,3

Targoncavezető

-50

Szakács

19

2,3

Egyéb ügyintéző

-12

1,3


-395

Összesen

-415 44,7

364 44,5

-661 71,2

15

5. sz. melléklet

A 3 és 12 hónap múlva várható létszámok ágazatok szerinti megoszlása a 2011. II. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten)

Veszprém megye megkérdezett cégeinek foglalkoztatotti létszáma nemzetgazdasági áganként Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bány ászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szenny v íz gy űjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció Pénzügy i, biztosítási tev ékeny ség Ingatlanügy letek Szakmai, tudomány os, műszaki tev . Adminisztratív és szolg. tám. tev . Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás

+ 1 év Műv észet, szórakoztatás, szabad idő

+ 3 hónap 2011. március 31.

Egy éb szolgáltatás

[fő] 0

2 000

4 000

16

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

VESZPRÉM MEGYE II. NEGYEDÉV. Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA

Recommend Documents