megyei önkormányzat történetének legnagyobb beruházása a megye többmint

2011. december

A közgyűlés utolsó ajándéka a megyének Félidőben a GyóGyintézeti Központ építése

Fésüs Éva: Álmodik a fenyőfácska Álmodik a fenyőfácska odakinn az erdőn. Ragyogó lesz a ruhája, ha az ünnep eljön. Csillag röppen a hegyére, gyertya lángja lobban, dallal várják és örömmel boldog otthonokban. Legszebb álma mégis az, hogy mindenki szívébe költözzék be szent karácsony ünnepén a béke.

A megyének van jövője Ahhoz, hogy a megye jövője sikeresen alakuljon, az általam sokszor hangoztatott és általában el is ért összefogás megteremtése, a különböző politikai színek és közösségek között, elengedhetetlen. Mindannyiunk felelőssége egy olyan kis hazát megteremteni Bács-Kiskunban, ahol gyermekeink is otthont találnak – nyilatkozta Bányai Gábor a BácsMegyeházának. Az interjút a 3. oldalon találják

Európa lényege a kultúra Miután átvettem az alelnöki megbízást, kifejezetten kértem, hogy a hozzám oly közel álló kulturális és művészeti felügyelettel foglalkozhassak – mondja Nyitray András, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke a 4. oldalon lévő interjúban. A cikkben Nyitray András arról is beszél, hogy maximálisan egyetért Wim Wendersnek a napokban, a Magyar Nemzet címoldalán megjelent nyilatkoztával: „Európa lényege a kultúra és ezt a döntéshozóknak is meg kell érteniük”.

Daru emelte fel a nemzetiszínű szalaggal díszített bokrétát a Kecskeméti Gyógyintézeti Központ új épületének kész monolit vasbeton szerkezetére. A csaknem 12 milliárd forintos beruházás félidejét jelző bokrétaünnepen Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke a fenntartó képviseletében emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a

megyei önkormányzat történetének legnagyobb beruházása a megye többmint félmilliós lakosságát fogja szolgálni. Dr. Svébis Mihály főigazgató az elmúlt négy-öt évet a beruházások időszakának nevezte a kecskeméti megyei kórház történetében, amiért köszönetet mondott, s leszögezte: a megye jó gazdája volt az intézménynek.

Kilenc hónap telt el a munkaterület átadása óta, és az építkezés immár elérte legmagasabb pontját, az ötödik emeletnek megfelelő 23 métert. A vasbeton szerkezethez több mint 13 ezer köbmétert, betont, 1291 tonna betonacélt használtak fel az építők. Az épület falfelületeire hamarosan ásványgyapot hőszigetelés kerül, ezt követően viszik fel

tört fehér vékony vakolatot az új kórházszárnyra. A szerkezetépítést követően folytatódnak a belső munkálatok, a gépészeti-, és az elektromos szerelések. Az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, valamint a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat önerős forrásából megvalósuló beruházás keretében mintegy 3 milliárd forintot fordítanak 454 új orvosi gép-, illetve műszer megvásárlására, aminek révén a műszerpark átlagéletkora 3,32 évre csökken. Az átadást 2012. szeptember végére tervezik. A betegek pedig 2013 elejétől vehetik birtokba az új épületet.

Schmitt Pál: Pártszínektől független a lokálpatriótizmus Bács-Kiskun megyébe látogatott Schmitt Pál államfő. A köztársasági elnököt ezúttal is elkísérte útjára a felesége, Schmittné Makray Katalin. Az államfőt Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke kalauzolta a látogatás során. A köztársasági elnök programjának első állomása Kecskeméten, a városi és a megyei közgyűlés közös ünnepi ülésén kezdődött. Itt elmondott beszéde bevezetőjében Schmitt Pál elsőként Bányai Gábor köszöntő szavaira utalt vissza. Az elnök ugyanis Bács-Kiskunt az ország legszebb és legsikeresebb megyéjeként mutatta be. Schmitt Pál szerint pedig rendjén van az, hogy országjáró körútja során a meglátogatott megyék vezetői a sajátjukat tartják fontosnak, szépnek és persze a legjobbnak is. Az

Schmitt Pál köztársasági elnök Kecskeméten, a városi és a megyei közgyűlés közös ünnepi ülésén arról is beszélt, hogy növelni kell az emberek önbizalmát, amiben a politikusoknak kiemelt szerepük van. A politika feladata az, hogy teremtse meg az emberek boldogulásának a feltételeit – fogalmazott az államfő.

államfő komoly teljesítménynek nevezte a kecskeméti megyei kórházban zajló uszoberuházást, valamint a kecskeméti uszo da és élményfürdő felépítését is. Hangsúlyozta, hogy Bács-Kiskun megyének hatalmas sikere a Mercedes-Benz-gyár embetelepülése, amelyben a magyar em berek szorgalma, öntudata jelentette a döntő szerepet. Schmitt Pál az ünnepi közgyűlés végén kitüntetést adott Mikulás Ferencnek, a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatójának, Guóth Iván kosárlabdaedzőnek, Kovács Miklósné Molnár Ilonának, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének, Metzinger Évának, Kecskemét jegyzőjének valamint Gidai Jánosnak, a kiskunhalasi GanzAir Kompresszortechnikai Kft. ügyvezető igazgatójának. (Folytatás a 2. oldalon)

Államfői látogatás schmitt pál bács-KisKunban (Folytatás az 1. oldalról).

turisták, akik a megyének erre a részére jönnek, hiszen érdekes kínálat várja azokat is, akik csak egy napra érkeznek - fogalmazott az államfő. A Bács-Kiskun megyei program részeként a köztársasági elnök rövid megállót tett Baján, majd a Borota melletti Koch borászat borászatban ízelítőt kapott abból, hogy komoly elhivatottság van arra,

egykori érseki kastélyt tekintette meg Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnökének kalauzolásával. Schmitt Pál hangsúlyozta: a felújított érseki kastély is azt mutatja, hogy a politikusok - pártszínektől függetlenül - lokálpatriótaként segítenek abban, hogy településük, illetve régiójuk fejlődjön. - El vannak kényeztetve azok a

hogy a magyar bor ismét híres legyen. - Bács-Kiskun megyében is vannak gazdasági nehézségek, van munkanélküliség, de azt láttam, hogy nagyon tisztes erőfeszítés folyik azért, hogy a dolgok jobbra forduljanak - összegezte országjáró körútjának Bács-Kiskun megyei tapasztalatait Schmitt Pál köztársasági elnök.

Intézményeket látogatott Makray Katalin Schmitt Pál államfőt a BácsKiskun megyei országjárásra elkísérte felesége is. Katalin asszony külön programja keretében látogatást tett a ménteleki iskolában, megtekintette a kecskeméti színházat, és a Szórakaténusz Játékmúzeumot. Ezt követően Kaskantyún a Harmónia Integrált Szociális Intézménybe, Kiskunhalason a Konduktív Pedagógiai Intézetbe, legvégül pedig – férjével közösen – a borotai Koch Pincészetbe látogatott.

Sajtókampány a magyar vetőmag népszerűsítésére A magyar agrárium helyzete a kormány 400 napos tevékenységének tükrében címmel tartott előadást dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési miniszter december 8-án, a BácsKiskun megyei Bakodpusztán rendezett V. Országos Agrárfórumon. A miniszter egyebek között bejelentette: a tárca sajtókampányt indít a nemzetközileg is elismert magyar vetőmag népszerűsítésére.

Schmitt Pál államfő kecskeméti programja ezután a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatódott. Ahol a tanulás fontosságára, a „szép magyar nyelv” használatára, az élethosszig tartó tanulásra és az egészséges életmódra hívta fel a diákok figyelmét egy

rendhagyó osztályfőnöki órán. Az államfő ezt követően meglátogatta az átadás előtt álló új kecskeméti versenyuszodát, valamint megtekintette a Mercedes-Benz kecskeméti gyárát. - Örülök annak, hogy ez a modern XXI. századi német beruházás itt Magyarországon, ezen belül Kecskeméten valósult meg - mondta Schmitt Pál. Hangsúlyozta: a gyár vezetőiben érezte a büszkeséget és a megelégedettséget azért, mert már kétezer magyar ember dolgozik náluk, és további ötszáz felvételére kerül sor. - Elsősorban azt hangsúlyozták német barátaink, hogy az emberi minőség, a magyar emberek szakértelme, szorgalma és megbízhatósága volt az, mire legjobban számítottak - fogalmazott a köztársasági elnök. Schmitt Pál Hajóson a felújított

Schmittné Makray Katalint Bács-Kiskun megyei programjaira Rideg László, a közgyűlés alelnöke is elkísérte

El vannak kényeztetve azok a turisták, akik a megyének erre a részére jönnek - fogalmazott Hajóson az államfő

Növelni kell az emberek önbizalmát – mondta Schmitt Pál a városi és a megyei közgyűlés közös ünnepi ülésén

A bakodpusztai Országos Agrárfórumon egyebek között szó esett az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításról, előadás hangzott el az Agrármarketing Centrum tevékenységéről és az agrárfinanszírozásról, valamint arról, hogy van-e szükség Agrárbankra Magyarországon? Ehhez kapcsolódóan az agrárfinanszírozásban különösen érintett pénzintézetek – így például a Budapest Bank, az OTP, a K&H, és a Volksbank is elmondták a véleményüket a kérdésről. A miniszter ezt követően Kiskunhalasra utazott, ahol a Kiskun Kereskedelmi és Nemesítő Kft-nél tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a vetőmag előállítás jelenleg a gazdaság legsikeresebb ágazata Magyarországon, melyet a világ exportőrei között a 9., míg az Európai Unióban a 3. helyre rangsorolnak. A magyar

vetőmag azonban nem csupán egy nemzetközileg elismert árucikke, de egyúttal nemzeti kincse Magyarországnak, amelynek népszerűsítését a szakminisztérium a most induló sajtókampánynyal is igyekszik elősegíteni – fogalmazott. A politikus kitért arra is, hogy Magyarországon jelenleg 130 ezer hektáron termelnek vetőmagot, ám korábban dupla ekkora területen is folyt ez a munka. Így ebben az ágazatban ma még nagy a növekedési potenciál. Emellett a vetőmagtermelés hozzáadott értéke az átlagos mezőgazdasági termelésnél magasabb és több kézimunkát, nagyobb felkészülést is igényel annál. Ezért a vidéki foglalkoztatásban, az agráriumban, és a gazdasági növekedésben is komoly távlatokat jelent. A magyar tudományos, kutatási és oktatási háttér pedig segíti az

ágazat tovább erősödését és versenyképességének megőrzését. Az elmúlt időszakban a kiváló minőségű, új fajták mellett a hagyományos magyar vetőmagok is felértékelődőben vannak - emelte ki Fazekas Sándor jelezve, hogy a tárca olyan rendeleteken dolgozik, amelyek ez utóbbiakat hozzák helyzetbe. A zöldség táj-, valamint házikerti fajták elismerési és a vetőmag minősítési eljárást már egyszerűsítették, az őshonos gyümölcsfajtákról szóló szabály előkészítése pedig jelenleg is tart. Rádi Feríz, a kampánynyitónak otthont adó Kiskun Kereskedelmi és Nemesítő Kft. ügyvezető igazgatója az 1965-ben alapított kiskunhalasi családi vállalkozásról szólva aláhúzta: cégük jelenleg a legnagyobb magyar tulajdonú vetőmag nemesítő és termelő vállalkozás hazánkban. Évente mintegy 1000 tonna terméket – zömmel hibridkukoricát - állítanak elő és értékesítenek itthon, illetve Romániától Franciaországon át Szudánig számos külföldi országban. Tavalyi árbevételük nettó 450 millió forint volt.

Árvízvédelmi töltés kiépítése Lakitelek Nagyközség Önkormányzata „Lakitelek árvízvédelmi töltés kiépítése” című nyertes pályázatának kivitelezési munkálatai 2011 novemberében a munkaterület átadásával megkezdődtek. A Környezet és Energia Operatív Programból finanszírozott támogatás mértéke az összköltség 100%-a, vagyis 711.675.000,- Ft. A gát a Tősfürdő északi telekhatárától a Tassi-ér zsilipje melletti töltésig húzódik. A töltés teljes hossza 2200 m, mely korábban ideiglenes jelleggel épült, azonban a mind nagyobb értéket képviselő belterület fejlesztése szükségessé tette az árvízvédelmi töltés kiépítését. Az elmúlt évek árvizei során a kisméretű és magassági hiányos töltésen megfeszített védekezés folyt, rendkívüli erőfeszítéssel, költségráfordítással és szerencsével sikerült megelőzni az árvízi katasztrófát. A projekt célja a jelenlegi árvízvédelmi rendszer előírásoknak megfelelő biztonságú kiépítése. A projekt várható befejezési ideje 2012. december 31.

Lakitelek árvízvédelmi töltés kiépítése Lakitelek Nagyközség Önkormányzata [email protected] www.lakitelek.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

Keresse fel a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat turisztikai honlapját! Hírek a megyébõl, turisztikai adatbázis, rendezvények a megyében. Szálláshelyek, turizmus, látnivalók, aktuális programok • www.bacs-kiskun.hu

2.

Mindannyiunk felelőssége egy kis hazát megteremteni Bács-Kiskunban – véli Bányai Gábor

A megyei közgyűlés 5 évre bízta meg Svébis Mihályt a kecskeméti megyei kórház vezetésével

Füzi László a Bács-Kiskun Megyei Művészeti Nonprofit Kft. vezetője

A megyének van jövője bányai Gábor: otthonra találjunK bács-KisKunban Bányai Gábor nem akart és nem készült megyei elnök lenni, de még a megyei közgyűlési munka sem vonzotta. Aztán – ahogy mondani szokás – mégis „ezt osztotta a gép”. Idővel pedig nem csak kibékült a feladattal, de felismerte annak szépségeit, lehetőségeit is. – Bácskából nézve nem tudott én legalábbis így láttam a múltban- a megyei önkormányzat megfelelni, hogy Bács és Kiskun vagy a Sárköz együtt legyen fontos: úgy éreztük, hogy az elkötelezettség sokkal inkább Kiskun, mint Bács volt... Miután idekerültem, jöttem rá, milyen komoly lehetőség rejlik a megyei közgyűlésben azok számára, akik szeretnék jól szolgálni településüket, térségüket, hazájukat. És én ezt akartam – idézi vissza több mint öt év távlatában megyei elnökké választásának időszakát Bányai Gábor. – Az említett lehetőségek közül miben látta meg a megye lényegét? – 2006-ra ugyan az intézményfenntartó tevékenység maradt csupán a megyei önkormányzatoknak a megyei fejlesztéspolitika elvétele után, emellett viszont nagyon sokrétű önként vállalt feladat egyesült itt. Tekinthetjük emellett egyfajta jó és közszolgálati központnak, ahonnan számtalan település és sok ezer

ember kap közvetlen, vagy közvetett segítséget. Emellett olyan átfogó, bizonyos esetekben a megye összes polgárát érintő fejlesztések támogatására is nyílt lehetőség az Európai Uniós fejlesztések elnyerésével, amelyek nélkül szegényebbek lennének a bács-kiskuniak. Összességében tehát az értékmegőrzésben, a kultúra megőrzésében és fejlesztésében, a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásában, a térségek integrálódásában és felzárkóztatásában a megyék szerepe meghatározó volt. – Hogyan vonná meg az elnöksége alatt eltelt idő mérlegét? – Több mint 1800 napot töltöttem el eddig ebben a tisztségben, és azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy az imént számba vett erények zömét meg tudtuk őrizni. Különösen örülök annak, hogy sikerült megszólítani az itt élő nemzetiségeket, és valamiféle egységként összefogni ezt a sokféleségében egyedülálló, tájegységében, talajszerkezetében,

domborzatában sokszínű térséget. Sokat dolgoztunk, néha hibáztunk is, de végső soron mégis jól teljesítettünk. Az a megyei struktúra, amit elődeim és jómagam a mindig konstruktív testülettel közösen meghonosítottunk, követésre méltó minta lehetett volna a többi megye számára is. Idő közben azonban más önkormányzati filozófia és jövőkép lépett érvénybe, és gyökeresen, negatívan megváltozott Európa és Hazánk pénzügyi, gazdasági környezete is. Ezek hatását senki sem láthatta előre. Így most szembe kell néznünk azzal a meglehetősen frusztráló helyzettel, hogy sok tervünk egyelőre most csak terv maradhat. – Milyen jövőt jósol ezeknek az értékeknek? – Olyan nem fog történni, hogy leépítjük Kodály Zoltán, Petőfi

Sándor, Móra Ferenc, Katona József, Buda Ferenc… munkás munkásságát! Ezek szerves, elszakítha elszakíthatatlan részei a megyei identitás identitásnak, éltetésük pedig létkérdés az ország jövője szempontjából is. A 119 külön érdekelt tele település, azok polgárainak, önkor önkormányzatainak, vállalkozóinak összefogását valakinek tovább kell vinnie. S bár attól még nem lesz minden rendben, nem lesz kolbászból a kerítést, hogy egy nyelvet beszélünk, és egy irányba tartunk, de ennek híján bizonyosan kiaknázatlanok maradnak adottságaink. Hiszem, hogy rendkívül komoly lehetőségek rejlenek a gazdaság megújításában, szellemi képességeinkben, munkához való hozzáállásunkban, az agrár- és élelmiszer gazdaság megújításában… Ahhoz azonban, hogy ennek a megyének a jövője – velünk, vagy másokkal – sikeresen alakuljon, az általam sokszor hangoztatott és általában el is ért összefogás megteremtése a különböző tájegységeink, a különböző politikai színek és közösségek között elengedhetetlen. Mindannyiunk felelőssége egy olyan kis hazát megteremteni Bács-Kiskunban, ahol gyermekeink nem csak lakást, hanem otthont is találnak,

ami érdemes arra, hogy eltöltsenek itt egy tartalmas, teljes életet. Ez az a filozófia, aminek a szellemében próbáltam vezetni mindvégig a közgyűlés munkáját. – Megítélése szerint melyek a megye előtt álló változások fő mozgatórugói? – Arra, hogy milyen lesz a jövő, nem tudok választ adni, bár a jövő még a mi kezünkben van. Azt viszont tudom, a jelen önkormányzati rendszert a jelen gazdasági helyzetben Magyarország már nem tudja fenntartani. Az európai világ, a jóléti államok, a könnyű pénzek ígéretében részben megroppantak, eladósodtak vagy tönkrementek, és a hazai államkasszából is nagyon hiányzik az elherdált nemzeti vagyon, az elherdált milliárdok. Az államadósság növekedése révén ideérkező, továbbá, a magyar emberek megnövekedő adóssága és a hazánkba érkező uniós támogatások együttes értéke és mértéke elérte a 30 ezer Milliárd forintot 2004 óta. Ezt az irdatlan pénztömeget Magyarország nem használta fel jól, és ennek ára van, nagyon nagy ára és nagyon nagy ára lesz. Mi sem azt akartuk, magam sem azt gondoltam, hogy csak a romok eltakarítása

lesz a dolgunk és egyre csak menekülünk előre a még nagyobb bajtól. A csodában bízó emberként mondom: most csoda is kell a gazdasági talpra álláshoz nekünk, és egész Európának is. Ennek pedig csak mélyreható változásokkal együtt lesz értelme. – Lát-e esélyt arra, hogy a megyei testület tevékenysége újra tartalommal teljen meg? – Amennyiben 2012-től megkapjuk a törvényi jogosítványt az EU fejlesztési pályázati rendszerek tervezésében, kidolgozásában, a végrehajtásában, az elszámolásban való részvételre, ha a megyei önkormányzat felel majd a teljes fejlesztési politikáért, a megyénkbe érkező agrárés vidékfejlesztési programok forrásaival együtt, akkor igazán méltó és magasztos feladat jut a jelenlegi és a későbbi megyei közgyűlések számára. Én bízom benne, hogy ebből az átalakulásból a végén jól jövünk ki. Ez Magyarország számára is fontos kérdés. Az állam által átvállalt, eddig általunk ellátott feladatokhoz sok sikert kívánunk! Kérjük, hogy vigyázzanak a volt dolgozóinkra, és legalább olyan minőségben tudjanak megfelelni a kihívásnak, ahogy mi is tettük.

Kecskemét kapta meg az alkotóműhelyeket a meGye ismét bizalmat szavazott dr. svébis mihálynaK A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat díjmentesen Kecskemét város tulajdonába adja a Nemzetközi Kerámia Stúdiót, a Forrás Kiadót és a Zománcművészeti Alkotóműhelyt magában foglaló nonprofit művészeti kft-t. Erről december 16-i ülésén döntött a megyei önkormányzat. Az ajándékozási szerződés értel-

mében az alkotóműhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlanok, így a kerámia stúdió Kápolna és Munkácsy utcai épületegyüttese, valamint a zománc stúdió Bethlen körúti épülete is a városhoz kerül. Az átadást hónapokig tartó egyeztetés előzte meg, és az indoklás szerint azért van rá szük-

Új vezető a katasztrófavédelemnél Farkasinszki Lóránt tűzoltó őrnagy váltja a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság élén Szatmári Imre alezredest. Bakondi György altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója 2011. december 15-i hatállyal rendelkezett így. A december 14-én, Kecskeméten tartott állomány-

gyűlésen bemutatkozott az új vezető. Szatmári Imre a jövőben a Csongrád megyei katasztrófavédelmet vezeti.

ség, mert a megyei önkormányzatok működését, jogköreit érintő, 2012. január elsejével hatályba lépő változások miatt a művészeti kft. életben maradására ez az egyetlen esély. A megye egy feltételt támasztott az átadással kapcsolatban: a városnak legalább 5 évig biztosítania kell a három alkotóműhely működését. Erre azonban Kecskemét nem vállalt kötelezettséget. Nyitray András alelnök további tárgyalásokat szorgalmazott, azonban a testület úgy ítélte meg, hogy nincs már idő erre. Füzi László, a december elsejével létrehozott Bács-Kiskun Megyei Művészeti Nonprofit Kft. vezetője arra kérte a testületet, hogy támogassák a városi átadást, mert ez az egyetlen esély a művészeti műhelyek életben maradására. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés végül elfogadta az előterjesztést. A testület ekkor döntött abban is, hogy újabb öt évre dr. Svébis

Mihályt bízzák meg a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza főigazgatói feladatainak ellátásával. A megyei testület korábban pályázatot írt ki az állás betöltésére, amire egyetlen pályázat érkezett, az intézmény jelenlegi főigazgatójától. Dr. Svébis Mihály megbízását az intézmény közalkalmazottai, a Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyi, Szociális és Foglalkoztatáspolitikai Bizottság egyöntetűen támogatta. Emellett azonban szükség lett volna még a kinevezéshez az egészségügyi szolgáltató átadásátvételében kijelölt szervként eljáró GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet) vezetőjének jóváhagyására is. Dr. Török Krisztina azonban levelében azt javasolta, hogy csupán megbízott főigazgatót nevezzen ki a megyei közgyűlés, tekintettel arra, hogy a

konszolidácós törvény értelmében 2012. március 31-éig úgyis új pályázatot ír ki valamennyi megyei kórház főigazgatói és gazdasági igazgatói posztjára a GYEMSZI. Bányai Gábor Svébis Mihály kinevezését becsületbeli kérdésnek nevezte, amivel a közgyűlés egyfajta jelzéssel él a későbbi döntéshozók felé: Bács-Kiskun megyének megfelelt az ő szemé-

lye. Dr. Szigeti László főjegyző jogi álláspontja szerint az öt éves kinevezésnek nincs akadálya, de a döntést annak tudatában kell meghoznia a testületnek, hogy a megbízás valójában március 31éig, illetve az új pályázati eljárás lezárultáig szól. Végül a testület az eredeti előterjesztésnek megfelelően 5 évre bízta meg Svébis Mihályt.

Látogassa meg a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat hivatalos honlapját! Önkormányzati döntések, közérdekû információk, pályázati felhívások. Nézze meg a Megyei Krónikát, olvassa el a Bács Megyeházát! • www.bacskiskun.hu

3.

A Harmónia szociális intézmény dolgozói és ellátottjai adtak közös műsort

A szociális dolgozókat köszöntötték a solti Teleki-kastélyban tartott ünnepségen

Nyitray András: inspiráló légkör jellemzi az önkormányzat és a múzeumok kapcsolatát

Alelnök a megye kulturális nagyköveteként nyitray andrás: soKat áldoztunK a művészeteK támoGatására Nyitray András 1944-ben, Budapesten született. Okleveles gépészmérnök. Nős, egy egyetemista fia van. 1998-tól 2010-ig országgyűlési képviselő. 1990 és 1993 között az SZDSZ, 1994-től a Fidesz tagja. Volt városi és megyei választmányi elnök, 2001-től folyamatosan a választmány alelnöke. Parlamenti képviselőként 12 évig volt a honvédelmi, négy évig a nemzetbiztonsági, négy évig a rendészeti bizottság tagja. A 2010-ben megalakult megyei testület – Bányai Gábor elnök javaslatára – alelnökké választotta. E tisztségében a megye társadalmi kapcsolatainak összehangolását, a kulturális és művészeti területen tevékenykedő szervezetek, alapítványok, egyesületek felügyeletét és támogatását, továbbá a Kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatok megyei feladatainak koordinálását kapta feladatul. – Miután átvettem az alelnöki megbízást, kifejezetten kértem, hogy a hozzám oly közel álló kulturális és művészeti felügyelettel foglalkozhassak. Ezek nem tartoznak a kötelező feladatok közé, de én mindig nagyra értékeltem, hogy a megye pénzben és fáradságban oly sokat áldoz a különböző művészeti tevékenységek támogatására. Korántsem szokványos módon, évtizedek óta intenzív pártfogásban részesülnek olyan nagyhírű művészeti műhelyek, mint a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Zománcművészeti Alkotóműhely, vagy a Forrás Kiadó. Hasonlóan

inspiráló légkör jellemzi a múzeumokhoz fűződő különleges viszonyt, hiszen a megye a lehetőségeihez mérten mindig sokat áldozott a fejlesztésekre, korszerűsítésekre, valamint a vidéki helytörténeti és képzőművészeti alkotóműhelyek fenntartására. A megyéhez kötődő, illetve az általuk ajánlott kortárs művészek alkotó munkáját támogatták a veránkai képzőművészeti, irodalmi alkotótelepek. Mindezt látva azt gondoltam, hogy érdemes egy önálló alelnöki funkcióval is megerősíteni a megye kulturális jelenlétét – idézi fel a tavaly ősszel meghozott döntés

okait Nyitray András megyei alelnök. – Milyen tapasztalatokat, benyomásokat szerzett az elmúlt bő egy évben BácsKiskun megye kulturális értékeiről? – Magam is meglepődtem azokat a lenyűgöző értékeket látva, amelyeket például a megyei múzeumok – mint például a kiskunfélegyházi, a kiskunhalasi, a kalocsai és a bajai – őriznek. A fiatal és ambiciózus, régész végzettségű Rosta Szabolcs – aki a nagy tapasztalattal rendelkező Laczkó Jánost váltotta fel az igazgatói székben – új színt ho-

zott a megyei múzeumi életbe. Tevékenységeim közé magam kértem a kárpát-medencei kapcsolatok ápolását, ami Bányai Gábor elnöksége alatt – elsősorban Erdéllyel – különösen megerősödött. Sokat dolgoztam azért, hogy e kapcsolatok mögött hosszútávon ható, valódi tartalom legyen. Lépéseket tettem a Kárpátalja megyével való kapcsolatfelvételre, melyre a szándék mindkét fél részéről igen erős. Jelenleg a partnerség tartalmi elemeinek egyeztetése folyik – A megye jövőjét meghatározó változások hogyan érintik ezt a területet?

– Elszánt vagyok abban a te tekintetben, hogy amit fontosnak és jónak tartok, annak küzdjek a megmaradásáért. Az utóbbi időben sok régi és új ismerőst kerestem meg kormányzati és főhivatali körökben, hogy eh ehhez segítségüket kérjem. Bár a megye körvonalazódni látszó új feladatrendszere kizárólag a területfejlesztés irányába mutat, célszerűnek tartanám, ha maradnának feladataink a közművelődés, a művészeti és kulturális kapcsolatok szintjén is. Ez annál is inkább indokolt lenne, mert a jelenlegi felállás szerint még nem látható, hogy ki lehetne e területek elkötelezett és felelős gazdája. Az ország jelen helyzetében természetesen felmértük, hogy a finanszírozásnak komoly korlátai vannak. Ezért minél kevesebb állami forrás bevonásával – de nem minden állami forrás nélkül – egyéb bevételeinkből és kreatív munkánkból származó javakat hozzátéve képzelem el a jövőt. A megmentésben erőtel-

jesen számítunk a kultúra iránt ugyancsak elkötelezett vezetés alatt álló Kecskemétre, valamint a megye mecenatúrát folyamatosan vállaló gazdasági szereplőire egyaránt. Wim Wenders nyilatkozta a napokban jelent meg Magyar Nemzet címoldalán: „Európa lényege a kultúra és ezt a döntéshozóknak is meg kell érteniük”. Egyetértek Vele! – Mi a siker igazi tétje? – Felmérhetetlen a kultúra közvetetten megjelenő haszna, ami a megye hírnevének növelésében jelenik meg. A kulturális és művészeti eredmények marketing értéke is jelentős, feltétlenül igaz, hogy a befektetett anyagi források szellemi szinten busásan megtérülnek. Az pedig számszakilag már végképp kifejezhetetlen, hogy milyen pozitív hatást gyakorolnak ezek a közösségek, alkotóműhelyek, szellemi és művészeti termékek az általános közgondolkodás, a közművelődés pozitív változásának segítésében.

Szociális munkások köszöntése szüKséG van az intézményeKre A solti Teleki-kastélyban tartotta ünnepi rendezvényét a Szociális Munka Napja alkalmából a BácsKiskun Megyei Önkormányzat. Az ünnepelteket Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte. - Önök sok-sok ezer beteg, sérült, illetve idős embernek teszik önzetlenül szebbé a mindennapjait, az életét. Ezt pedig nem lehet eléggé megköszönni. Dárius öszszes kincse sem lenne elég ahhoz, hogy kellőképpen elismerjük, megbecsüljük az Önök munkáját - köszönte meg a szociális ellátásban dolgozók mindennapos áldozatvállalását az elnök. Bányai Gábor kiemelte, hogy Magyarország költségvetésének szűkössége ellenére a szociális szféra minden területén dolgozókra, valamint a rövidesen megyei kézből állami irányításba kerülő intézményekre is szükség lesz a jövőben. Majd az ünnepi beszédet követően átadta a kitüntető okleveleket a legkiválóbb szociális dolgozóknak. Az ünnepi perceket a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Harmónia Integrált Szociális intézménye dolgozóinak és ellátottjainak közös műsora tette a Szociális Munka Napja alkalmából rende-

zett megemlékezésen még emlékezetesebbé. *** A megyei fenntartású intézményekből lelkiismeretesen és magas színvonalon végzett munkájukért kitüntető oklevélben részesültek: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat „Nefelejcs Ház” Időskorúak Otthona: Kóródiné Sáfrán Margit pénztáros, és P. Tóth Imréné szociális ápoló-gondozó Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthona: Czene Lászlóné konduktor, Juhász Benedekné osztályvezető nővér, Tímár Erika terápiás nővér, Szűcs Norbert ápoló, és Molnár Józsefné ápolónő Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat „Harmónia” Integrált

Szociális Intézmény: Miklós Lászlóné gazdasági vezető, Schmidt Péterné ápoló-gondozó, Hosszú Sándorné szakácsnő, és Demján Mihály karbantartó Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat „Őszi Napfény”Integrált Szociális Intézménye: Kálmán Józsefné ápoló-gondozó, Dunai Andrásné, a bácsborsódi mosoda dolgozója, Monori Antalné szociális gondozó-szervező, Feodor Miklósné ápoló, Fekete Józsefné, a bácsborsódi intézmény portása, Bréti Kálmánné, a garai telephely dolgozója, Takács Lászlóné, a garai intézmény osztályos-mentálosfoglalkozás szervezője, Kühner Józsefné a garai telephely ápolója, és Halász Lászlóné, a katymári telephely takarítója.

„intelligens iskolák” bács-kiskun megyében - európai uniós támogatással Végéhez közeledik az utóbbi évek legnagyobb, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat közoktatási intézményeit érintő taneszköz-beruházás. A közel 120 millió forintos összértékű európai uniós támogatásból megvalósuló IOP1.1.1-07/1-2008-1078 kódjelű – „A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat közoktatási intézményeinek informatikai infrastruktúra fejlesztése” című projekt lebonyolítása során a megyei önkormányzat 7 közoktatási intézménye egyebek közt 203 új iskolai PC-vel és 68 interaktív táblával gazdagodott. Mint ahogy azt a novemberi projektnyitó rendezvényen Bányai Gábor, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a megyei önkormányzat jó gazda módjára, eszközökkel jól felszerelten adja át intézményeit január 1-jétől az új fenntartónak. A rendezvényen Tamási László projektmenedzser kiemelte: nagyon nagy érték került az iskolákba, de ez csak akkor ér valamit, ha az eszközöket a mindennapi oktató-nevelő munkában használják is. Erre garancia, hogy a pályázatban feltétel volt: 5 éven belül az órák harminc százalékát ezen új informatikai eszközök segítségével, használatával kell megtartani. Az intézmények pedagógusai érdeklődéssel vegyes izgalommal vettek részt a képzéseken, ahol megismerhették az „okostáblák” használatát. A szállító Aqua OPtima Kft. szakemberei által az intézményekben üzembe helyezett eszközök ünnepélyes átadására 2011. december 15-én a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Bajai Közoktatási Intézménye és Gyermekotthonában került sor.


4.

Kiskunhalason tanéttermet és szerb-magyar gasztronómiai bemutatótermet alakítottak ki

Juhar utcai tagintézmény adott otthont „A jövő útjai” címet viselő konferenciának

A jövő útjai boldoG GyereKből boldoG Felnőtt Egyebek mellett az új köznevelési koncepcióról, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének lehetőségeiről cseréltek eszmét a szakemberek A jövő útjai címet viselő országos konferencián. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Integrált Szakmai Intézménye, a Hunniareg Pedagógiai Intézet és az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények Országos Egyesülete által megrendezett, komoly hagyományokkal rendelkező szakmai fórumnak – most első alkalommal – a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Integrált Szakmai Intézménye kecskeméti, Juhar utcai tagintézménye adott otthont. A jeles szaktekintélyeket és az ország minden tájáról érkező résztvevőket Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte. – Csak boldog gyerekből lehet boldog felnőtt, s csak belőlük lehet boldog ország – emlékez-

tette a jelenlévőket Kodály Zoltán gondolatára a megyei elnök, hangsúlyozva: akkor van remény arra, hogy kiegyensúlyozott felnőttek éljenek egy országban, ha a gyermekkort sikerül boldoggá tenni. A gyermeket pedig két dolog teheti boldoggá: a biztonságos családi környezet, és a jó

iskola, ahol buzdítják őket, és elismerik teljesítményüket. A pedagógusok erényei közül az elnök külön kiemelte a folyamatos megújulás iránti igényt, az új iránti fogékonyságot és érdeklődő hozzáállást, ami A jövő útjai című konferenciát is áthatotta. Ezt követően Telek Péter Pál, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának vezetője nyitotta meg a konferenciát, majd a gyógypedagógiai vonatkozásokat fókuszba állítva ismertette a köznevelési törvény-

javaslat főbb elemeit. A szakember hangsúlyozta: az előkészítés jelen fázisában nehéz olyat mondani, ami biztos. Annál is inkább, mert mintegy 20 területen lesz szükség jogalkotásra ahhoz, hogy a köznevelési törvény a gyakorlatban is megvalósítható legyen.

Az egész napos konferencián a társadalmi felelősségvállalás a sajátos nevelési igényű gyermekekért témakörben hangoztak el előadások többek között a tehetséggondozás, az autista kommunikáció és a korai prevenció témakörében. A rendezvény keretében került sor az Országos EGYMI Egyesület közgyűlésére, melynek kapcsán a TÁMOP pályázathoz is segítséget kaptak az érdeklődők. A délután műhelymunkával telt.

Határon átnyúló gasztronómiai képzés A mintegy 453 ezer euro költségvetésű GastroTrain címet viselő projekt záró rendezvényét tartották a kiskunhalasi Csipkeházban. A 85 százalékos uniós támogatással megvalósított, másfél éves program a közös szerb és magyar gasztronómiai értékekre épít. A kitűzött célokat egységes gasztronómiai képzési program kidolgozásával és alkalmazásával, továbbá vendéglátó szakos gyakorlati kabinet korszerűsítésével valósították meg a résztvevő partnerek: a kiskunhalasi Vári Szabó István Szakiskola, a bajai Bányai Júlia Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, valamint a Zombori Közgazdasági Középiskola. A projektzáró rendezvény résztvevőit Bányai Gábor, a Bács-

Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke és Lukács László országgyűlési képviselő köszöntötte. A projekt tapasztalatait a résztvevő, pincéreket és szakácsokat képző iskolák igazgatói foglalták össze. A projektvezető dr. Kecskés László beszámolt arról, hogy a közös szerb-magyar gasztronómiai értékekre épülő határmenti turizmus fellendítését tűzték célul. Tananyagok születtek a projekt keretében, volt trénerképzés,

felnőttképzés és diákcsere program, beszereztek új, a tanítást segítő eszközöket, Kiskunhalason pedig még egy modern tanéttermet és egy szerb-magyar gasztronómiai bemutatótermet is kialakítottak. A szerb és magyar gasztronómiai értékeket fesztiválokon is népszerűsítették, valamint egy négynyelvű gasztronómiai szótár is megszületett.

Négynyelvű - szerb, magyar, német és angol - gasztronómiai szótár is megszületett

A közgyűlés felelőssége növekedni fog a jövőben A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés novemberi ülésén adta át Bányai Gábor Lepsényi Istvánnak, a kecskeméti KNORRBREMSE Fékrendszerek Kft. vezérigazgatójának a Bács-Kiskun Megyéért Díjat, valamint Albert Józsefnek, a Kiskőrös Város Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyugalmazott igazgatójának Bács-Kiskun Megye Művészeti Díját. Ezt követően dr. Balogh László napirend előtti felszólalásában a megyei önkormányzatok jövőjével kapcsolatos félelmeinek adott hangot. Az MSZP-s frakcióvezető szerint „az állam rátelepszik a helyi viszonyokra, a megyéktől a járásokig. Az önkormányzati vagyont államosítják, végbemegy az önkormányzatok jogfosztása. A helyi közösségeket kiskorúsítják, a 2000 lakos alatti településeken szimbolikussá válik az önkormányzás.” A korábban két ciklusban megyei

elnöki tisztséget is betöltő politikus felvetéseire adott válaszában Bányai Gábor elmondta: nem fél attól, hogy a megyei közgyűlés feladat nélkül maradna. A kihívások között megemlítette a területrendezési feladatok kivitelezéséhez szükséges tanácsi rendszer helyreállítását, az agrárés vidékfejlesztés uniós forrásainak felügyeletét, a tájékoztató rendszerek előkészítését és működtetését. – Mintegy 21 milliárd euro forrás több mint feléért fognak felelni

a megyék. Ebből is látszik – nyomatékosította az elnök – hogy felelősségünk inkább megnövekszik, mintsem csökkenne. Munkánk nyomán, az általunk eldöntött tervek mentén fog a következő években Bács-Kiskun megye fejlődni. – Pontosan tudom, hogy mit veszítünk – summázta Bányai Gábor – ugyanakkor bízom abban, hogy sokat tehet még ez a testület Bács-Kiskun megyéért a fejlesztési politikán keresztül.

Pilinszky-díjasok baján volt az átadás Baja város adott otthont a Magyar Közművelődésért országos konferenciasorozat egyik állomásának. A Bácskai Kultúrpalotában rendezték meg ebből az alkalomból a „Vizek, ízek, találkozások, Baja és térsége helyi értékei” című kiállítást. Majd a magyar közművelődés helyzete témakörben előadásokat, pódiumbeszélgetést, könyvbemutatót tartottak, és aznap köszöntötték a 2011. évi Pilinszky-díjasokat is. Ezt az elismerő címet egyébként első ízben adták át Baján. Aminek egyebek között az volt az oka, hogy egy bajai művészházaspár, Pethőné Kővári Andrea és Pethő Attila is megkapta a kitüntetést, mellyel a Pilinszky alapítvány a megyében élő és dolgozó, közmegbecsülésre méltó pedagógusokat, írókat, költőket, művészeket és újságírókat díjaz díjazza évente. Az ünnepségen Pintér Lajos költő hangsúlyozta, külön öröm számára, hogy Baján, Bérczi László fotóművész városában találkozhat a díjazottakkal. Ugyanakkor sajnálattal beszélt arról, hogy hiába élt 5 évig egy városban Pilinszky Jánossal, sosem találkozott vele szemé-

A 2011. évi Pilinszky-díjasok lyesen. Imre Károly, a megyei közművelődési intézet igazgatója, az alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: ez a díj nem jár pénzzel, az érték a mérték. Idén a bajai művész házaspár mellett Bahget Iszkander kecskeméti fotóművész és a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) kapták meg a kitüntetést. Magyar Közművelődésért bajai programsorozat záróeseménye az a bensőséges hangulatú találkozó volt, melyen a Forrás folyóirat 75. éves munkatársát, Buda Ferenc költőt ünnepelték. - Húsz évesen vettem az első Buda Ferenc kötetet, nem is sejtettem, hogy egyszer személyesen is találkozunk – köszöntötte

Dancsa Bálint, a kulturális bizottság elnöke a költőt. Dr. Füzi László főszerkesztő arról számolt be a találkozón, hogy egyre nehezebb kiadni az irodalmi lapot. - Negyvenhárom év alatt mintegy 450 számot adtunk ki, ez 90 ezer gépelt oldal. Ha csak 1 százaléka volt remekmű, akkor már letettünk valamit az irodalom asztalára. Persze nemcsak a remekművek fontosak, hanem a kulturális közeg alakítása is. Bács-Kiskun megyében vezető szerepet játszott a Forrás a társadalmi átalakulásban, 1989 után pedig próbáltunk kultúrát teremteni - hangsúlyozta a folyóirat főszerkesztője.

Látogassa meg a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat hivatalos honlapját! Önkormányzati döntések, közérdekû információk, pályázati felhívások. Nézze meg a Megyei Krónikát, olvassa el a Bács Megyeházát! • www.bacskiskun.hu

5.

141 milliós projekt

Küldetésünk a gyógyítás

nyílászáróK cseréje a hotelépületen Az elmúlt évek beruházásai nyomán a kecskeméti megyei kórház infrastrukturális értelemben az ország egyik legjobb kórházává válik – jelentette ki Bányai Gábor megyei elnök december 7-én, amikor a hotelépület 1008 darab nyílászárójának a cseréjét tartalmazó projekt zárásáról tájékoztatták a sajtó munkatársait. A KEOP-5.3.0/A-2009 támogatási program keretében megvalósuló 141 millió forintos beruházás fele pályázati forrás, fele a fenntartó megyei önkormányzat önrész hozzájárulása volt – tájékoztatott Hegedűs Iván gazdasági igazgató. A középtávú fejlesztési koncepció a gyógyító feladatokkal öszszefüggő beruházásokat és az

energetikai jellegű fejlesztések tervét tartalmazta. A gyógyító területen a fejlesztések alapját a Pólus beruházás adta, amit a sürgősségi betegellátás, a koraszülött intenzív (PIC) és az onkoradiológiai fejlesztése egészített ki. Azóta a tervek jó része elérhető közelségbe került. Az energetikai hatékonysági projekt részeként az utóbbi évek-

ben megújult a fűtési rendszer a kecskeméti megyei kórházban, elkészült több mint ezer ablak cseréje, és a megyei önkormányzattal együttműködve zajlik a villamosáram közbeszerzése. Ennek keretében 18 forintos nettó áron vásárolja az intézmény kilowattóránként az áramot, ami a korábbi 26 forintról

jelentős előrelépés. A közeljövő tervei között az ablakcsere foly folytatása, a külső homlokzat hőszi hőszigetelése, és a tetőhéjazat cseréje szerepel. Dr. Svébis Mihály főigazgató külön kiemelte a kivitelező gyors, hatékony és rugalmas munkáját. Arról is beszámolt, hogy a betegek és a kórházi dol dolgozók komfortérzete jelentősen javult az ablakcserétől. Bacza Tibor Tibor, a kivitelező T-T ABLAK Kft. képviseletében megköszönte a dicsérő szavakat. Viszlai Béla projektmenedzser arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy az eredetileg 141 millió forintra tervezett fejlesztést 107 millió forintból sikerült kihozni.

Újító szándék a sebészetben KitüntettéK dr. pap-szeKeres józseFet Dr. Pap-Szekeres József Ph.D. 1984-ben, a kiskunhalasi kórház szülészetén műtős segédként kezdte egészségügyi pályafutását. 1990-ben szerzett általános orvosi diplomát Szegeden, majd a kecskeméti megyei kórház gyermekgyógyászati osztályán dolgozott, majd állást kapott a Dr. Lóránd Pál főorvos által vezetett Általános Sebészeti osztályon 1991-ben. 1995-ben szakvizsgát tett sebészetből. 2001-ben adjunktusi, 2006-ban – miután megszerezte a Ph.D. fokozatot –

főorvosi kinevezést kapott. 2008ban egészségügyi menedzsment szakértő diplomát szerzett, és osztályvezető-helyettes lett. Ösztöndíjasként 18 hónapot töltött Japánban, majd 2002-ben Strasbourgban, 2007-ben Manchesterben, 2010-ben Bristolban szerzett szakmai tapasztalatokat. 24 tudományos közleményt publikált, tudományos előadásainak száma 32. Felesége ugyancsak a kecskeméti megyei kórház dolgozója. Három gyermek édesapja. – Mit tekint szakmai pálya-

Esküt tettek a segítők

Befejeződött az önkéntes kórházi segítők képzése a kecskeméti megyei kórházban. A napokban 25–en tettek esküt, azok, akik szabadidejükből önként vállalják beteg embertársaik segítését. Áldozatos munkájukra egyre nagyobb szükség van az intézményben.

futása vezérfonalának? - A minimális invazív műtétei technikák meghonosítását a rutin sebészeti ellátásban. 1994-ben végezték az első laparoszkópos epehólyag eltávolítást a kecskeméti megyei kórházban. - Mennyiben előnyös ez a betegnek, illetve a kórháznak? – Magas szintű szakmai evidenciákon alapul, hogy a rövidebb ellátási formák gyógyeredménye jobb a hagyományos módszerekéhez képest. Előnyös a betegnek, mert hamarabb gyógyul és kevesebb fájdalmat kell elvisel elviselnie. A sebész számára precízebb műtétre nyílik lehetőség, végső soron pedig a rövidebb ápolási idő költséghatékony az ellátó szervezet, a kórház, illetve az állam számára. – Merre mutatnak az új irá irányok? - A robotsebészet, a nanotech nanotechnológia alkalmazása, valamint a természetes szájadékokon keresztüli sebészet a jelenleg látható három meghatározó trend. Ez utóbbival mi is próbálkozunk.

– Miért fontos, hogy ezek az újító szakmai áramlatok a kecskeméti intézményben is megjelenjenek? – Meggyőződésem, hogy a sebészeti műtéteknek is egyfajta evolúciója van. Ebben az állandó változásban ezért minden lépést érdemes figyelemmel kísérni, alkalmazni a maga idejében és egyiket sem szabad túldimenzionálni, mindnek szerepe van az adott időpontban. Egyébként pedig a trendekkel kapcsolatosan az a véleményem, hogy nem az a dolgunk, hogy bíráljuk azokat, hanem hogy kövessük őket. Bács-Kiskun Megye Tudományos Díját adományozta a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés dr. Pap-Szekeres Józsefnek, az Általános Sebészeti Osztály főorvosának.

Az egészségügy átszervezéséről sok szó esik az utóbbi időben, így a megyei kórház is tulajdonosváltás előtt áll. A megyei önkormányzattól mint tulajdonostól átkerül állami fenntartású intézmények körébe. Az átadás-átvétel lázas előkészületei folynak, eközben a betegellátásnak zavartalanul működnie kell. dr. Svébis Mihály főigazgatót arról kérdeztük, hogyan értékeli a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal, mint fenntartóval töltött közös évtizedeket. - Felsorolni is nehéz lenne azokat a fejlesztéseket, amelyek az elmúlt években indultak el, valósultak meg, vagy teljesedtek ki a kecskeméti megyei kórházban. Százmilliókat mozgósítottunk a betegek komfortérzetének javítására, de a diagnosztikai és terápiás lehetőségeink korszerűsítését célzó szakmai projektekben sem volt hiány, és akad ezek között, amely a költségtakarékos üzemeltetést szolgálja. - Milyen változást hoztak ezek a fejlesztések a kórház életében? – Ha címszavakban próbálom összefoglalni, akkor egy költséghatékonyabb, takarékosabban trendefenntartható, a szakmai trende ket rugalmasan követni képes, színvonalas és betegközpontú ellátás feltételei teremtődtek meg. Folyamatban van a Pólus projekt kapcsán az új szárny épí építése, lezárult a Sürgősségi Be Betegellátó Osztály bővítése, ezer ezernél több ablakot cseréltünk ki, megújulóban van a koraszülött intenzív (PIC) műszerparkja… A folyamatban lévő beruházások eredményeként gyakorlatilag 70 százalékban kicserélődik a kórház. Mindezt olyan szakmai fejlődés kísérte, ami számos területen az ország élvonalába emeli az intézményt. – Melyek ezek közül a legjelentősebbek? – Számos új eljárást, technikát vezettünk és vezetünk be folyamatosan, követve a legkorszerűbb trendeket. Hosszú előkészület után lehetővé vált intézményünkben a szívkatéteres beavatkozások végzése, és megteremtettük hozzá a szükséges laboratóriumi és fekvőbeteg osztályi háttért is. Országosan egyedülálló beavatkozásokra kerül sor dr. dr. Oberna Ferenc osztályán, az összevont Arc-, Állcsont, Szájsebészeti és Fül-

orr Gégészeti Osztályon. Ezeket a rendkívül drága mikrosebészeti beavatkozásokat hosszú ideig a kórház finanszírozta, de mostanra megkaptuk a kiemelt finanszírozást. Támogatást kapunk a PET/CT vizsgálatokra és a mikrokapszulás gyomor-bél rendszer vizsgálatára is… – Mennyiben lehet fékje vagy éppen hajtómotorja a fenntartói hozzáállás egy kórház fejlődésének? - Meghatározó szerepe van annak, hogy milyen szemléletet képvisel a fenntartó. A kecskeméti megyei kórháznak e tekintetben nagy szerencséje volt, ugyanis a megyei önkormányzat mindig is jó gazdája volt. Bányai Gábor – ahogy elődjei: dr. Balogh László és Endre Sándor is – szívükön viselték az intézmény sorsát, és elkötelezettjei voltak a fejlődésnek. Mindebben támogatta őket a mindenkori testület is. Őszinte köszönet illeti ezért valamennyiüket. - Mire készülnek a jövőt illetően? Tesszük a dolgunkat, aszerint hogy kinek mi a feladata, van akinek most az átadás- átvétellel kell foglalkoznia. Egy biztos a gyógyítóknak a beteggel kell törődnie, mert a kórház azért van, hogy gyógyítsunk és mi ennek szeretnénk megfelelni. Betegeink továbbra is bizalommal forduljanak hozzánk.


6.

Közlönynyomda – A LAPNYOMDA Címünk: 6050 Lajosmizse, Gyártelep 4. Tel.: 06-76/556-460, fax: 76/556-470; weblap: www.kozlonynyomda.hu; e-mail: [email protected]; [email protected]

HU05/1628

HU06/0086 NAT/K

7.

„Tavasz a télben” mottóval rendezték meg 25. alkalommal a keceli Flora virágfesztivált

Közel két és félszáz pálinkát neveztek be a Keceli pálinkaünnepre

Attila Király Népfőiskola

Kecskeméti Katona József Színház

ami a történelem KönyveKből Kimaradt

Kecskemét, Katona József tér 5. Tel.: 76/501-170 [email protected] • www.kecskemetikatona.hu

Az Attila Király Népfőiskola négy évvel ezelőtt nyitotta meg Bács-Kiskun megye szívében soltvadkerti tagozatát Suhajda Krisztián, a megyei közgyűlés Jobbik által delegált tagjának főszervezésével. A népfőiskola nem kevesebbet vállalt fel, minthogy a nemzeti és keresztény élet- és értékrend megtartásával mindazt közvetítsék az emberek számára, ami a történelem könyvekből kimaradt. Az is törekvéseik közé tartozik, hogy megismertessék hazánk azon nagy jelentőségű – a történelem és az irodalom területén a múltban, a közelmúltban, illetve napjainkban tevékenykedő, alkotó - személyeit, akik nem kapnak, vagy méltatlanul kevés hangsúlyt kapnak az oktatásban. A havonta egy alkalommal egész napos, három előadásból álló, ingyenes szemináriumi képzéseket biztosító Attila Király Népfőiskola mozgalom célja, hogy javuljon a magyar emberek szellemi állapota, visszatérjen, illetve erősödjön a közösségtudat, meglássák a kiutat a gazdasági válságok idején, valamint, hogy az emberek a

múlt tiszteletén keresztül reálisan értékeljék a jelent és érezzenek felelősséget a jövőért. Mert meg kell ismernünk az igaz történelmi múltat, tudnunk kell, honnan jöttünk ahhoz, hogy megértsük az aktuálpolitikai helyzetet, valamint, hogy megvalósítható elképzelésünk legyen a jövőrőltartják. A soltvadkerti tagozat fő koordinátora, Suhajda Krisztián, illetve segítője a kiskunfélegyházi Varga Zoltán rendszeresen olyan neves, nemzeti érzelmű, hagyománytisztelő, igaz magyar előadókat hívnak meg, akik tudásukkal hozzájárulnak a népfőiskola céljainak megvalósításához. Nemcsak Bács-Kiskun megyéből, de az ország minden részéről - például Szeged, Dunaföldvár, Bölcske - is sokan eljönnek Soltvadkertre, így esetenként közel százan is részt vesznek a szom-

Keceli Pálinkaünnep KisKőrösi pálinKa nyert

Suhajda Krisztián bati képzéseken. A hallgatók körében baráti társaságok szerveződtek, akik együtt rendszeresen részt vesznek az országos hagyományőrző rendezvényeken. A pozitív visszajelzések megerősítik a szervezőket abban, hogy jó úton járnak. Suhajda Krisztián ezúton mond köszönetet Lehoczki Ferenc soltvadkerti polgármesternek, valamint Udvarhelyi Attila iskolaigazgatónak, hogy támogatták őket elképzeléseik valóra váltásában és állandó helyet adtak a népfőiskolának az iskolában. Legközelebbi ingyenes szeminá-

Közel két és félszáz pálinkát neveztek be a hazai kereskedelmi-, bér-, és magán-pálinkafőzők a keceli T.G.-Virágdekor Szakképző Iskolában immár negyedik alkalommal megrendezett, szakmai konferenciákkal, valamint a hagyományőrzés égisze alatt tartalmas programokkal tarkított, a Keceli pálinkaünnep keretében megtartott pálinka versenyre. A megnyitó ünnepségen Haszilló Ferenc, Kecel polgármestere, valamint Téglás András, a házigazda oktatási intézmény igazgatója is köszöntötte a vendégeket. Majd V. Németh Zsolt felelős államtitkár nyitotta meg a rendezvényt.

Bányai Gábor elnök hangsúlyozta beszédében, hogy az értékes magyar gyümölcs nem csak, mint élelmiszer, vagy ivólé, de mint pálinka is jelen van a nemzetközi piacokon. Font Sándor, a DARFT elnöke pedig méltatta az oktatási intézményben folyó magas színvonalú munkát. A pálinkák seregszemléjén a Délalföldi Régió legjobb barackpálinkájának a kiskőrösi Vinotrep Kft 2010-es kajszibarack pálinkáját választották. A versenyen megyénkből arany minősítést kapott a kunadacsi Szél Istvánné szilva-, a Kecskeméti Likőripari Zrt. szamóca-áfonya-, a soltvadkerti Szekeres Pálinka Cabernet törköly, a Zsombosdrink Kft. Schiszler Pálinka szilva-, valamint a soltvadkerti Májer Ferenc vilmoskörte pálinkája.

riumi napjukat január 14-én tart tartják a soltvadkerti általános iskola könyvtári dísztermében, melyre minden korosztályból várják az érdeklődőket. Gyöngyösi Márton ton, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke tart 10 órakor „Magyarország gazdasá gazdasági válságban” címmel előadást, mely a keleti szférában rejlő pi piaci lehetőségeket is analizálja. Mátéffy Attila turkológus, „Az ősi sztyeppei hitvilág” című előadására 13 órakor kerül sor. Bíró András, a Kurultáj, - Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvényének - főszervezőjehumánbiológus, antropológus 15 órakor tart előadást „A magyarság és a Turanizmus” címmel. Az előadások között természetesen lehetőség van a felmerülő kérdések megválaszolására, kötetlen beszélgetésekre is. További információk: www.attilakiraly.hu facebook: Attila Király Népfőiskola Soltvadkerti Tagozata Suhajda Krisztián, illetve Varga Zoltán: 06-70/457-0932

Sikeres volt a Flora fesztivál „Tavasz a télben”- ezzel a mottóval rendezték meg december első hétvégéjén az életre hívásának 25. jubileumát ünneplő keceli Flora virágfesztivált.

8.

Áldott, békés karácsonyt és boldog új esztendőt kíván a Kecskeméti Katona József Színház társulata

- Folytonos változás és megújulás jegyében rendezzük be minden évben a csarnokot, karácsonyváró, tetszetős és látványos dekorációs kompozíciókkal. Fesztiválunk, mindemellett DélMagyarország legnagyobb szakmai seregszemléjeként, kiváló lehetőséget teremt a virág- dísznövénytermelők, a virágkötők és a kereskedők bemutatkozására, hogy színes csokrokba kötve kínálhassák a magyar virágkertészek kiváló minőségű termékeit – mondta Haszilló Ferenc

polgármester köszöntőjében. A fesztivált dr. Kovács Miklósné dr. Molnár Ilona, a BácsKiskun Megyei Kormányhivatal főigazgatója nyitotta meg. Mint mondta, Kecel egyik legnagyobb értéke a hagyományok őrzése, melynek szép példáját látni a virágfesztiválon. - Ez a 25 éves hagyományt őrző csodálatos világ, amelyet önök itt megteremtettek, mindnyájunk számára felemelő pillanat és méltóképpen megalapozza az adventi várakozást. Ez a rendezvény olyan ajándékot ad számunkra, amely lehetővé teszi, hogy a karácsony ünneplésére megfelelő módon készüljünk hangsúlyozta a főigazgató aszszony, majd megnyitotta a fesztivált, melyet megtekintett Font Sándor, a DARFT elnöke is.

januári mûsora

4.sz. 5.cs.

19.00 átváltozásoK latabár K. b. 15.00 Winnetou Weöres s. b. 19.00 átváltozásoK apáczai cs. j. b. 6. p. 19.00 az eGérFoGó blaha l. b. 7. sz. 19.00 átváltozásoK arany j. b. 8. v. 15.00 a víG özveGy vízvári m. b. 10. k. 15.00 Winnetou Gárdonyi G. b. 19.00 átváltozásoK dajka m. b. 11.sz. 15.00 Winnetou Grimm b. 19.00 átváltozásoK Kiss m. b. 12.cs. 19.00 átváltozásoK nagy l. b. 14. sz. 19.00 átváltozásoK csortos Gy. b. 21. sz. 20.00 színészbál 24. k. 19.00 a víG özveGy páger a. b. 25. sz. 19.00 a víG özveGy törzs j. b. 26. cs. 19.00 ezereGyév – experidance produkció 27. p. 19.00 a víG özveGy németh l. b. 28. sz. 19.00 átváltozásoK berky l. b. 29. v. 15.00 átváltozásoK Gombaszögi e. b. 31. k. 17.00 átváltozásoK latinovits z. b. A színház a műsorváltoztatás jogát fenntarja.

Hajósi barokk kastély www.hajosikastely.hu • [email protected]

6344 Hajós, Jókai u. 2. Tel: 78/504-006, 78/504-007 • Fax: 78/404-079 Kedves Látogatók! A Hajósi Barokk Kastély 2012 január hónapban zárva tart. Csoportok fogadása, rendezvények szervezése előzetes bejelentkezés alapján januárban is lehetséges: Tel: 78/504-006 Ügyeleti: 30/35-83-567 2012 februártól ismét tartalmas programokkal, színvonalas kiállításokkal, rendezvények szervezésével nyitja meg kapuit mindenki előtt a Hajósi Barokk Kastély!

Minden kedves látogatónknak békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk! A kastély dolgozói

Csend és nyugalom PiHENéS A TErMéSzETBEN P A Veránka-szigeti Üdülő dolgozói Békés, boldog karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánnak minden kedves olvasónak! 2012-ben is szeretettel várjuk Önöket a festői Veránka-szigeten! Tel: 0630/520-8657 • [email protected] Bács Megyeháza - Kiadja: A Bács-Kiskun Megyei Művészeti Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Füzi László • Felelős szerkesztő: Szekeres Kálmán Szerkesztőség: 6000 Kecskemét, Kápolna u. 1. E-mail: [email protected] A szerkesztőbizottság tagjai: dr. Szigeti László, Füzi László, Imre Károly Nyomtatás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája Felelős vezető: Majláth Zsolt László ügyvezető igazgató Web cím: www.hknyomda.hu • Készült 235.500 példányban. Kézbesíti a Magyar Posta Bács-Kiskun megye összes településén. ISSN 1788-6341

megyei önkormányzat történetének legnagyobb beruházása a megye többmint

Recommend Documents