A legnagyobb szeretet

2012. ÁPRILIS XVI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

A legnagyobb szeretet... Évről évre húsvét idején átgondoljuk és átéljük annak valóságát, hogy Jézus szenvedéstörténetét sohasem tudjuk megfejteni. Ugyanakkor feltesszük a kérdés: Milyen értelmet kölcsönöz Jézus szenvedése a saját szenvedésemnek, és hogyan győzhetem le azt?Miközben Jézus szenvedésének titkaiba mélyedünk, állítsuk magunk elé saját szenvedésünket. Akár akarjuk, akár nem, időről időre minket is megérint a szenvedés. Meghal valaki, akit szeretünk. Megoldhatatlan családi, vagy munkahelyi konfliktus gyötör bennünket. Megbetegszünk, és perlekedünk a sorsunkkal. Szenvedünk, mert nem tudunk megfelelni elvárásainknak, mert életünk álmai összetörtek. Aki őszintén járja az útját, az nem kerülheti ki saját életében a szenvedést. Egyszer mindenkinek szenvednie kell végessége, mulandósága, gyarlósága miatt. Jézus szenvedésén azért is elmélkednünk kell, hogy meggyőződjünk arról, szenvedésünkben nem maradtunk magunkra. Jézus szenvedésünk minden állomását végigjárta. Nem vagyunk tehát egyedül. Jézus velünk jár az úton. Rá tekintve nem érezzük magunkat elhagyatva. Felismerjük, hogy szenvedésünknek értelme, célja van, ugyanúgy, mint Jézus szenvedésének; az a célja, hogy a megpróbáltatásokon át eljussunk a feltámadásra, az üresség által a teljességre, a távol lévő Isten hiányán át Isten soha véget nem érő, határtalan közelségébe. Aki felfedezi szenvedésének értelmét, másképpen tudja elviselni. Tántoríthatatlanul végig tud menni a szenvedések útján. Ha bízik abban, hogy a szenvedés a tisztulását szolgálja, akkor ezen az úton egyre jobban megnyílik Istennek. Megtapasztalja, hogy élete Istenhez viszi közelebb. Ha Jézushoz hasonlóan engedjük, hogy a szenvedés keresztre feszítsen bennünket, akkor azt is átélhetjük, hogy a kereszt Istent és az igazi életet ajándékozza nekünk. A kereszt nem elnyomni, hanem felemelni, nem megsebezni, hanem meggyógyítani, nem megterhelni, hanem felszabadítani akar. A keresztben megváltásunk titkát, üdvösségünk és megszabadulásunk örömét ünnepeljük. A húsvét át akarja változtatni hétköznapjainkat. Ekkor dől el, hogy vajon húsvétkor csak egy eufórikus hangulatnak engedtünk, vagy életünk sodrásában is megtörtént a feltámadás. Megtanuljuk-e, hogy újra és újra fel kell támadnunk, ha a munkánkban valami balul üt ki, ha a kapcsolatainkban konfliktusok támadnak, ha kudarcot vallunk és csalódunk önmagunkban és a másik emberben. A feltámadás sikeressé változtatja a sikertelent, a halott élővé lesz, a sötétség világossággá. A feltámadásba vetett hit meggyógyítja a megsebzett életet és arra tanít, hogy feltámadjon az igazi életre, arra az életre, amelyet Isten gondolt ki számára. A feltámadás már itt és most az életre akar megtanítani. Azt ígéri, hogy ez az élet átlépi a halál küszöbét is, és nem semmisíthető meg, mert Jézus halálával és feltámadásával a szeretet mindenkorra legyőzte a halált. Húsvét az élet ünnepe. Azt ünnepeljük, hogy az élet legyőzte a halált. Krisztus győzte le a halált. Az élet erősebb, mint a halál, többé nem lehet elpusztítani. Húsvét megtanít arra is, hogy újra és újra fel kell támadnunk. A feltámadás pedig azt jelenti, hogy a Feltámadott velünk van és mellettünk jár az utunkon. A feltámadás a megváltás közös ünnepe minden hívő embernek. Felemelő híre erősítsen a felebaráti szeretetben!

Áldott és békés húsvéti ünnepeket kívánok Önnek és családjának! Pop Imre polgármester

Több, mint kétezer éve már annak, hogy az

Istenember leszállt az emberek közé, hogy a megváltást elhozza számukra. Hogy valóban így volt-e, vagy sem, nem tisztem eldönteni, ez hit kérdése. Valaki vagy hisz, vagy nem. Azonban nem hit kérdése elismerni, hogy Jézus Krisztus megtestesítette számunkra a tökéletes embert, azt, aki ebben a földi létben valóban a szabadság eszméjét hirdeti, mindannyiunk szabadságának eszményét. Mert a valódi szabadság az, ami nem gátolja mások szabadságát. És mások szabadsága bennünket is felszabadít. Kövessük hát példáját! E havi lapszámunkban a címoldalon Pop Imre polgármester húsvéti köszöntőjét, a 2-3. oldalakon pedig helyi hírekről, eseményekről, felhívásokról tudósítunk. Ezt követi a húsvéti szokásokról és az április hónap jeles napjairól készült összeállításunk a 4. oldalon. Az ötödik oldalon a református és baptista egyházak előljárói, Kádár György tiszteletes és Kiss Zoltán lelkipásztor osztják meg olvasóinkkal húsvéti gondolataikat. 2012 választási év. A hajrá már elkezdődött, a helyi szakasz belső választásainak eredményeiről a 6. oldalon, míg az elmúlt három polgármesteri mandátum első szakaszára vonakozó gondolatokról a 8-9. oldalakon tekinthetnek meg összeálítást. A március 15-i ünnepségről is beszámolunk a hetedik oldalon Oláh Miklós tollából, amit a polgármester úr ünnepségen elmondott köszöntője vezet be. A 10. oldalon az iskola keretében rendezett gólyabálról, valamint egy jótékonységi akcióról olvashatnak Boros Ilona tolmácsolásában. A tizenegyes oldalon az önkormányzat folyamatban levő projektjéről írtunk, amit a tanácsi beszámoló követ . E hónapban a 12-13. oldalakon a Szilágyság híres szülötte címet Kun Bélának, míg az irodalmi arcképcsarnok hasábját Áprily Lajosnak ítélték oda a szerzők: Kiss Zoltán és Kiss Imola. Végül, de nem utolsósorban Bekö Tünde közöl néhány gondolatot a Föld Napjáról, amit a 15. oldalon húsvéti recept követ. Ennyi fért e havi lapszámunkba, javaslataikat, észrevételeiket szívesen fogadjuk.

Kellemes olvasást és hasznos időtöltést kívánok a szerzők nevében is: Oláh Tünde

2 2012. márciusában utolsó útjára kísértük: Pap Sára (szül. Torma), elh. március 3-án, élt 69 évet, Kraszna 643 sz. Pap Miklós, elh. március 11-én, élt 54 évet, Kraszna 1316 sz. Torma Ecaterina (szül. Hegedüs), elh. március 14-én, élt 78 évet, Kraszna 1233 sz. Sólyom István, elh. március 16-án, élt 85 évet, Kraszna 1128 sz. Birta Mózes, elh. március 18-án, élt 72 évet, Kraszna 471 sz. Danelics János, elh. marcius 20-án, élt 87 évet, Kraszna 302 sz. Kovács Károly, elh. marcius 25-én, élt 73 évet, Kraszna 911 sz.

Pihenésük legyen csendes! Ezúton nyilvánítjuk őszinte részvétünket a gyászoló családoknak.

HELYI HÍREK

***

2012. februárjában született:

Budai János és Katalin fia, Csaba Dániel, február 27-én

2012. márciusában született: Lucza Sándor és Ilona fia, Attila, március 5-én Marosi Sándor Levente és Noémi fia, Alpár Sándor, március 12-én

Isten éltesse az újszülötteket!

A Kraszna Szolgáltató Vállalat (Crasna Serv SRL) elkezdte a Malom-utcát a Vetyével összekötő Ráduly palló (függőhíd) teljes felújítását. A Palló közvetlen szomszédságában új, korszerű híd építésének elkezdése is folyamatban van, azonban a lengőhídat, mint jelképet, nosztalgia-elemet is meg szeretnék őrizni. A munkálatok valószínűleg április végén fejeződnek be, minek következményeképp egy biztonságos, felújított lengőhídon közlekedhetnek a gyalogos járókelők.

krasznai tűzoltóság:

0260-636 981 vagy

Mitruj Sándor és Szász Irma Ibolya, március 17-én Trofin Elvis és Gui Erzsébet Ana, március 18-án

Elkezdődött a Palló felújítása

Majális 2012 Mostanig főként a fiatalok számára volt nevezetes a május első napjának bulizással történő megünneplése. Idén, 2012. május 1-jén a Krasznai Önkormányzat gondol a családokra is és családi majálist szervez a futball pályán. Családi programokkal és változatos szórakozási lehetőségekkel várnak minden krasznai lakost. A folyamatban levő szervezés miatt részleteket csak később, az információs portálon, a www.kraszna.ro internetes címen olvashatnak.

2012. márciusában házasságot kötöttek:

0728-211 805

krasznai kórház:

0260-636 018

Tűzoltósági hírek Új, VOLVO márkájú tűzoltóautót vásárolt a helyi önkormányzat (képünkön). Az új jármű bár nem új, mind műszaki, mind pedig esztétikai szempontból messze felülmúlja a mostanáig használatban lévő tűzoltóautót. Fehér István, a helyi tűzoltóság képviselője ígéretet tett, hogy jövő lapszámunkban részletesen beszámol az új autóról. Addig is, ha tűzesetet észlelnek, hívják a helyi tűzoltóság vonalait (0260-636981, 0728-211805), vagy tárcsázzák a 112-es általános segélyhívó számot.

krasznai rendőrség:

0260-636 064 vagy

0761-681 305

Az általános segélyhívó szám a 112. Vészhelyzet esetén kérjük ELŐBB A HELYI ILLETÉKESEK telefonszámait tárcsázni, majd ezt követően bejelenteni a vészhelyzetet a 112-es általános számon!

3 FELHÍVÁSOK

T

Április 4-én a Szilágyságba látogat Borbély László környezetvédelmi miniszter. Látogatása Krasznát is érinteni fogja - értesítette szerkesztőségünket Pop Imre polgármester. Borbély László miniszter úr látogatása nem csupán megtiszteltetés településünknek, hanem komoly fordulópontot is jelent a vízhálózat és a csatornahálózat kiépítésének folyamatában. Több mint egy évtizede kezdődtek ezek a munkálatok és a pénzhiány miatt nagyon lassan haladtak. Szerdán, azaz április 4-én Borbély László miniszter és Pop Imre, községünk polgármestere egy 100 milliárd régi lej, azaz 1 millió új lej értékű szerződést írnak alá, ami a víz és csatornázási munkálatok második szakaszának költségeit fedezi. Ez az összeg tulajdonképpen elegendő a Kraszna községhez tartozó összes település, valamint minden utca ivóvíz és szennyvíz vezeték-hálózatának kiépítésére, illetve a már elkezdett, de félbemaradt szakaszok befejezésére. A polgármester szerint ez az összeg megfelelő fedezetet jelent, így még április hónap folyamán beüzemelésre kerülhet a szennyvíztisztító telep is. O.L.

isztelettel felkérjük a krasznai lakosokat, hogy takarítsák ki és seperjék el a házuk (telkük) előtti sáncot illetve járdát, a lehullott csapadék gyorsabb lefolyása érdekében és meszeljék le a fákat.

***

A

21/2012-es kormányhatározat 10-es paragrafusa értelmében minden gazda köteles tisztán tartani a tulajdonában levő gazdaságot, gazdaságokat (takarítás, fametszés, fameszelés, sáncok kipucolása, kaszálás). A gyomirtók használata szigorúan tilos! Akik ezt nem tartják be 500-tól 1000 lejig terjedő pénzbírsággal büntethetők.

***

Fel szeretnénk hívni a kedves lakosok figyelmét a szelektív

hulladékgyűjtés fontosságára is. A háztartási (szerves) hulladékokat a kukákba kell gyűjteni, míg az újrahasznosítható hulladékokat (flakonokat, műanyagokat, esetleg papírt és üveget) különkülön zsákokba. Az elektronikai hulladékokat folyamatosan gyűjtjük a Crasna Serv gyűjtőpontján. Együttműködésüket előre is köszönjük!

***

A

Krasznai Polgármesteri Hivatal felkéri azokat a lakosokat akik a 2011-es évről elmaradt adójárulékokat nem fizették ki, hogy a büntetőkamat elkerülése végett minél hamarabb fizessék ki. Értesítjük a lakosságot arról is, hogy a 17/31.01.2012 számú tanácsi határozat alapján Kraszna község szolgáltató vállalata, a Crasna Serv KFT is jogosult az elmaradt adóilletékek beszedésére.

Bódizs Tibor, Crasna Serv KFT

Állategészségügyi felhívás Az utóbbi időben több veszettség megbetegedést mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok (1 fő tehén Hosszúaszón, 1 fő róka Kútútja, 1 fő róka a Rátoni út végén). A következtetés az, hogy a betegség terjedőben van és veszélyezteti az emberek és állataik életét. A veszettség egy vírusfertőzés következtében a központi idegrendszerben kialakult gyulladásos folyamat, amely gyakorlatilag 100 %-ban halálos kimenetelű. Nyál által (harapás, nyílt seb) terjed, nem kezelhető csak megelőzhető. A beteg állatnak lényegesen megváltozik a viselkedése, nyáladzik, mozgó tárgyakra vagy élőlényekre támad, végül legyengül és elpusztul. Felkérjük a lakosságot, hogy minden gyanús viselkedési változást állataikon, elhullást, harapást jelezzék az állategészségügy fele, csupasz kézzel ne érintsék ezeket. Igényeljék a védőoltást azoknak az állatoknak (kutya, macska), melyek nem voltak oltva a tél folyamán, minden kedd délelőtt az állategészségügyi rendelőben.

Elérhetőség: 0742-424.331 vagy 0744-955.260 dr. Bikfalvi Endre, állatorvos

Még nem járt le a „KRASZNAI TAVASZ” című fotópályázat határideje

Örökíts meg fényképezőgéped segítségével egy számodra értékes tavaszi tájat Krasznán és oszd meg velünk! Fontos, hogy a kép tartalmazzon egy olyan elemet/objektumot, amely jelzi azt, hogy a fotó Krasznán/Krasznáról készült. A képek elbírálása online közönségszavazat segítségével történik! A legjobb három alkotást a közlés mellett (Kraszna folyóirat, Kraszna Információs Portál) tárgyi nyereményekkel jutalmazzuk. Az első 20 beküldött alkotást poló-sapka-kulcstartó ajándékcsomaggal díjazzuk! Elektronikus formátumban várjuk a műveket a [email protected] email címre. A képek mellett tüntessétek fel a címét, illetve a helyszínt, ahol készült, természetesen Kraszna területén belül. Beküldési határidő: 2012. május 1. Online közönségszavazás a Kraszna Facebookon: május 1-15. között Eredményhirdetés és díjátadás: 2012. május 20. Szabályzat: A mesterségesen előállított és szerkesztett (Photoshop & Társai) fotók nem vesznek részt a versenyben! Minden érdeklődő maximum 3 alkotással vehet részt a pályázatban!

Sok sikert mindenkinek!

FELHÍVÁSOK

Ismét miniszteri látogatás Krasznán

4 Április

Szent György hava – tavaszhó – szelek hava

J EL ES N AP OK

A

hónap a bolondok napjával kezdődik – április bolondja az, akit elsején becsapnak, rászednek, megtréfálnak, aztán meg jól kinevetnek… a szokás eredete bizonytalan, csupán feltételezésekre hagyatkozhatunk. Talán a tavaszkezdethez kötődő vidám kelta népszokásból maradt fenn, talán egyszerűen csak a hónap szeszélyes voltára utal. Az viszont biztos, hogy szerte Európában tartja magát a szokás, ismerik például a franciák, angolok, németek is. Ennek a hónapnak is megvannak az időjós napjai – gyakran termésjóslással összefonódva. Április 1-je - Hugó napja, a téli napfordulótól számított századik nap, ezért népünk régente „száznapnak” is nevezte. Egyébként pedig „negyvenesnap” volt, e nap időjárásából a terméskilátásokra következtettek. Április 1-je az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották, mert a nép úgy hitte, Júdás ezen a napon akasztotta fel magát. Április 6. - Vilmos napja - „Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő” Április 12. - Gyula napja - a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel. Április 14. - Tibor napja – Tibor napján szólal meg a kakukk, s ha ezen a napon a rét már zöld, jó szénatermés várható. Jó esetben elhozza az igazi tavaszt: „Ha virágos a cseresznyefa, virágos lesz a szőlő is. Április 24. - Szent György napja, a sárkányölőjé, aki a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt. Számos hiedelem élt, melyekkel ezen a napon az állatok termékenységére, egészségére igyekeztek jótékonyan hatni. A döntően állattartásból élő népek életében kiemelt jelentőséget tulajdonítottak ennek a napnak, hiszen az állatok megóvása a betegségektől, a járványoktól, a rontó szellemektől rendkívül fontos volt az egyén és a közösség boldogulása szempontjából. Sok helyen varázserejű füvek (gyógynövények) tűzre vetésével, füstöléssel igyekeztek megóvni az állatokat a rontástól. Az ország számos településén Szent Györgykor is gyújtottak tüzeket, amelyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak. Április 25. - Márk napja - búzaszentelő nap. Márk evangelista ünnepe. Általában az ünnepet követő vasárnap mise után a hívek a templom körüli zászlós körmenetben vonultak fel, majd a mezőn a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat az imakönyvbe tették és rontásűzőnek hitték. Április 28. - Vitális napja - „Ha Vitális didereg, tizenötször lesz még hideg”. (A legtöbb mai naptárban Valéria szerepel ezen a napon, de ekkor ünneplik névnapjukat a Vitálisok is).

Húsvéti népszokások Húsvétvasárnap - Katolikus közösségekben ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére a hívők letakart kosarakkal mentek, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy, ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van. Az erdélyi falvakban húsvét vasárnapján hajnalban a legények zöld ágakat (nyírfaágat vagy fenyőt) ajándékoznak a lányoknak, amit színes szalagokkal, tojásokkal díszítenek fel. A század első felében ehhez a rituáléhoz hozzátartozott a szerenád is. Abban az esetben, ha a lány barátságtalan lenne a legényekkel szemben, ezek bosszúból háza tájékán kárt tesznek. Például bosszúból fenyőfa helyett kukorica kórét raknak a háztetőre, kaput lopnak, felszedik a hidat. Ha a legényeknek sikerül ellopniuk a kaput, akkor a ház leányának másnap meg kell azt keresnie. Húsvét vasárnapján az erdélyi magyar lutheránus szórványközösségekben vagy a szászokkal érintkező magyar helységekben kakast áldoztak. Régen élő kakasra lövöldöztek íjjal és nyilvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be. Húsvéthétfő - Néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. Egykor vidéken a lányokat a kutakhoz, vályúkhoz vitték, és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni. A húsvéti nyúl vagy húsvéti nyuszi az ünnephez kötődő figura, a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, amely tavasszal, általában húsvétkor titokban, mint a Mikulás, ajándékot hoz nekik, amely valószínűleg német nyelvterületről terjedt el. A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás és a plüssnyulak. Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor. A határkerülés az erdélyi húsvéti szokások egyik legélőbb hagyománya. Az archaikus ember hitt abban, hogy ha egy földterületet meghatározott időpontban és körülmények között jár körbe, akkor az ő földjét nem fogja pusztítani vész, kártékony állat, természetfeletti lény.

Az oldalt összeállította: O.T.

5 H ús vé t i ü zen et „Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt.” (Mt 28:5-6)

K Múló

edves testvéreim!

életünk homokóráján gyorsan peregnek a másodperceket jelző homokszemek. Másodperceinket követik a percek, a perceket a gyorsan múló órák, napok, hetek, hónapok, évek és évtizedek. Szempillantás alatt elmúlik a földi életünk 60, 70 vagy 80 esztendeje. Felteszünk egy kérdést: mi marad meg bennünk ezekből az évekből? Sokféle kellemes és kellemetlen, örömteli és szomorú emlék. Ezek ott kavarognak bennünk , még ha közülük már sok megfakult, vagy az idő múlásával elmerült emlékezetünkben. A közmondásaink azt mondják, hogy áldott dolog a feledés vagy az idő minden sebet begyógyít. Azt tapasztalatból tudjuk, hogy nem egészen így van, mivel a feledés által nem találunk a lelkünknek vigaszt, sem lelki sebeinkre gyógyírt. Az is igaz, hogy az idő múlása sok mindent

elfeledtet a velünk történtekből, sok mindent megszépít a múltból, de nem múlik el semmi életünkből nyomtalanul. A tudatalattinkban minden szépen elraktározódik, legyen az jó vagy rossz, kellemes vagy kellemetlen emlék és követnek bennünket mindaddig, ameddig földi életünk tart. Sok múltban történt esemény emléke elevenen él bennünk. Néhányat most idézzünk fel ezekből az emlékekből, mivel tanulságosak, hitünkre tekintve pedig sok áldást tartalmaznak. Karácsonykor az igehirdetésben arról hallottunk, hogy Isten a kisded Jézus Krisztusban megváltót, szabadítót küldött a számunkra. Egy kisded, kérdeztük, hogyan lehet számunkra megváltó, szabadító, hiszen kicsike, erőtlen és védelemre szorul? A szép karácsonyi üzenetet az angyalok, a keleti bölcsek, valamint a pásztorok ajkáról hallottuk. Örvendeztünk a hallottakon, de örömünk hamar szomorúságra fordult nagypénteken, a Golgota hegyén. A keresztre feszítés váratlan, szomorú, megdöbbentő és megrendítő esemény. Ezzel minden felőle való reménységünk szertefoszlott, ahogyan a felkelő nap meleg sugarairól szertefoszlik a tájat befedő köd. Ki értheti meg mindezt? Az emmausi tanítványokkal együtt mondjuk mi is: „pedig mi azt reméltük, hogy ő az, aki meg fogja váltani az Izráelt” (Lk 24,21). Mi is sok reménységet tápláltunk iránta, akárcsak az emmausi tanítványok, de ebben a

Minden ember, aki erre a világra születik, reá lép e földi élet rögös „országútjára”; nem tudva mi vár reá és mivel találkozik rajta.

J

ézus Krisztus földre jövetelének egyik legfontosabb célja az volt, hogy keresztezze földi életutunkat és megállítson bennünket azon, hogy keresztje új irányt mutasson mindazoknak, akik készek elfogadni annak a tényét, hogy Ő érettünk és helyettünk vállalta a legcsúfosabb halált. Ahhoz, hogy Krisztus kereszthalála ne legyen hiábavaló számunkra, érdemes előtte megállni és elgondolkozni áldozatán. Nagyhéten három dolog történt, amire a keresztyénség emlékezhet: egy nagy reményeket tápláló királyi bevonulás, egy igazságtalan keresztre feszítés és egy minden kétséget kizáró csodálatos feltámadás. I. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásában vélte látni a zsidó nemzet, felemelkedésének egyetlen és legnagyobb reményét. Sok ember Jézustól ma sem vár többet, mint problémáinak megoldását. Szabadítsa meg az elnyomástól, gyógyítsa meg minden betegségéből, rendelje ki a mindennapi kenyerét, tegye megbecsültté embertársai előtt, áldja meg, hogy sikeres legyen vállalkozása, stb. Aztán majd csak lesz valahogy… Mindamellett, hogy az említett dolgok nem lényegtelenek, ezek csupán e földi létre vonatkoznak. (1Kor 15,19) Jézus olyan királyságot hirdetett, amelybe a bűnökből való megtérés és az újjászületés által lehetséges belépni. Országáról, akinek Ő a királya, úgy beszélt, mint amely nem ebből a világból való. (Jn 19,36) Vagyis királysága nem e világ elképzelése, hanem az Ő szava szerint való. II. Borzalmas szenvedései után való kereszthalála megrendítette nemcsak a tanítványokat, hanem a megfeszítést levezető római tisztet is. Az ünnepek teljében ma kevesen gondolnak arra, hogy „Bűneink miatt lett rajta vereség.” (És 53,8) Nagypéntek soha el nem halványuló üzenete az, hogy a bűneink okozta sebekben van egyedül lehetőség a bűnből

Feltámadott az Úr bizonnyal! Békesség néktek!

Kádár György, református lelkipásztor

való gyógyulásra. (És 53,5) A kereszten történt események figyelmen kívül hagyása okozza az emberiség legnagyobb tragédiáját, ami előbb csak kudarcokat, nyomorúságot végül kárhozatot eredményez. Ettől akar és tud megszabadítani Jézus, minden országába vágyakozó embert. A kereszt előtt való becsületes megállás nélkül nincs helyes bűnismeret, Jézus halálában való részesülés nélkül nincs bűnbocsánat, Isten szerinti bűnrendezés nélkül pedig nem lehet üdvbizonyossága és reménysége az örök élet felől senkinek. III. Feltámadásának örömsugarai azóta is beragyogják mindazok szívét, akik vele együtt meghaltak, keresztre adva régi, bűnös életüket és szintén vele együtt feltámadva új életben járnak. (Rm. 6,2-4) Ez az öröm az Ő halálában és feltámadásában való eggyéléttel személyes átélésének közvetlen következménye. Kereszthalálában és feltámadásában való részesülésünk öröme nem hasonlítható semmihez ezen a földön. Ez teszi boldoggá, reményteljessé földi életutunkat, ami az örökkévalóságba torkollik. Mivel Ő él, mi is élni fogunk. (Jn 14,19) Egy kis történet jut eszembe, amelyben két fiatalember a feltámadás lehetetlenségéről beszélget. Arra ment egy öregember, akit úgy ismertek, mint hívő keresztyént, így megkérdezték: Mondja meg nekünk, mivel tudja bizonyítani, hogy Jézus feltámadott? Nos mondta az öreg - az egyik legkézenfekvőbb érv az, hogy én ma reggel is beszélgettem vele! Az ünnepre készülve állj meg Jézus keresztje előtt, az Isten szerinti rendezés készségével; ha ez megtörtént, légy nagyon hálás a kereszten és az életedben végbement eseményekért. És ne feledd: ha Jézus halála és feltámadása marad életed fókuszában, nem lett hiábavaló sem halála, sem feltámadása, aminek következtében a kereszten kivívott bocsánat és a Vele való élő kapcsolat lehetősége Isten legnagyobb „kínálata” ma is a számodra.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok áldott húsvéti ünnepet minden kedves olvasónak!

Kiss Zoltán, baptista lelkipásztor

E GY H ÁZ A K HA NGJA

Jézus feltámadása fókuszban

Golgota keresztje határt szabott. Még fel sem dolgozta értelmünk, szívünk, hitünk ezt a szomorú hírt, máris itt a húsvét újabb meglepő híre: Jézus Krisztus a halottak közül feltámadott. Örvendeznünk kellene, de mégsem tudtunk, mert egyszerre sír és egyszerre nevet a szívünk. Nem tudjuk melyik hírt tekintsük fontosabbnak. A nagypéntek eseménye mély sebet ütött a szívünkön, mert szembesülnünk kellett életünk végességével. A húsvét örömhíre, a feltámadás, a halál feletti győzelem, megváltásunk bére, melyet Krisztus érettünk, méltatlan, bűnös emberekért fizetett, rendkívüli dolgok. Mégis azt kérdezzük, hogyan érthetnénk meg? Hit nélkül sehogyan. Mindezek megértéséhez hit kell, mégpedig gyermeki hit. A húsvét örömhíre feloldja a nagypéntek szomorúságát, de csak annak, aki kételkedés nélkül el tudja fogadni a feltámadást. A feltámadott Krisztusban való igaz hittel és az ő békességével kell most is húsvétot ünnepleni. Töltse be szívünket Krisztusunk szava, melyekkel a feltámadás hajnalán a középen állva szeretteit, övéit köszöntötte: „Békesség nektek!” A békesség fejedelmének áldása, Krisztusunk szeretete, a feltámadás áldást adó öröme tegye teljessé, áldottá mindannyiunk húsvéti ünneplését.

6 VÁLASZTÁSOK 2012

VÁLASZTÁSOK

E

(B)ELSŐ MENET Helyhatósági szakasz, RMDSZ belső választások

gyre közelednek a “nagybetűs” választások. A ring körül ilyentájt már gyülekeznek a mérkőzés résztvevői - bár még nem mindenhol világos, hogy ki marad szurkoló, ki lesz az edző és ki az aki a ringbe merészkedik. Egyelőre a 2012-es választások helyhatósági szakaszának időpontja ismert (június 10.), az országos választások nagy valószínűséggel valamikor ősszel lesznek megtartva - ámbár, azt valószínűleg még jópár meccs fogja megelőzni a parlamentben és a vidéki porondokon egyaránt. A kispályás választások, azaz a helyhatósági szakasz jó “közvélemény-kutató”, hiszen ezen a szakaszon az eredmények valamiképpen jelezni fogják az országos választások súlyozását is. A napokban Krasznán a helyhatósági választások, azaz a kispályás mérkőzés főpróbája zajlott, ahol az RMDSZ-en belüli jelöltek szövetségen belüli megmérettetését, rangsorolását tartották. Egy sor vita és „húzd meg, ereszd meg” után végül határozat született a 2012-es választások módszertanáról és a helyhatósági választások időpontjáról. A helyi és megyei szintű választások időpontja június 10., az előkészületek pedig már javában folynak. Az előkészületek egyik legfontosabb mozzanata a belső választások megszervezése, ami a jelöltek rangsorolását hivatott megoldani. A március elsején tartott MKT döntése alapján március 5-ig a polgármester- és helyi tanácsosjelöltek rangsorolásának módozatáról kellett döntsön minden helyi testület (HKT). A március 2-án tartott HKT gyűlésen a helyi testület a közgyűlés, mozgó- vagy állóurnás illetve testületi szintű rangsorolás mellett dönthetett. A HKT a lehetőségeket és a helyi adottságokat mérlegelve, végül a testületi szintű rangsorolás mellett döntött, melynek szabályait, részleteit március 12-én beszélte át. A legtöbb gondot a szavazási módszertan és szabályzat megbeszélése és tisztázása okozta. Ide tartozott a szavazólista összeállításának módja,

A Sălăjeanul TV minden pénteken este 19 órától magyar nyelvű adással jelentkezik. Műsorvezetők: Demyén István, Kiss István és Szabó Attila

Jelentesse meg AKCIÓIT, KEDVEZMÉNYEIT, vagy egyszerűen csak HIRDETNIVALÓJÁT az újság hasábjain. Hirdetésével nemcsak saját üzleti sikereit növeli, hanem segíti a Kraszna újság kiadását is, ezzel a közösség kulturális életét. A hirdetések megegyezés szerint elhelyezhetők bármelyik oldalon. Ajánlatunkért a polgármesteri hivatal titkárságán vagy a 0744-848 849-es telefonszámon érdeklődhet.

az érvényes szavazatok és a szavazóbizottság összetételének tisztázása, a szavazás megfelelő lebonyolítása. A jelöltek névsora sorsolással került a szavazócédulára és az országos szabályzat értelmében minden szavazó 14 jelölt neve mellé tehetett „X” jelet, mivel jelenleg a helyi tanácsban 14 RMDSZ-es tanácsos van. A szabályzat szerint 2 befutó hely az ifjúságot illeti, egy hely hagyományosan Rátoné, így 11 hely maradt kiadó. Ekkor került sor a leköszönő helyi tanácsosok, illetve polgármester tevékenységi beszámolójára is. A polgármesteri tisztség betöltésére ketten jelentkeztek, a jelenlegi polgármester, Pop Imre, illetve Bréda István, a tanácsosi helyekre pedig 22-en pályáztak. A rangsor ötödik helyét Kiss Lajos, rátoni képviselő, az ifjúságnak fenntartott 6. és 7. helyet pedig ifj. Bogya Miklós és Vincze Sándor (Cuc) foglalták el. A többi helyről március 22-én döntött a HKT. A rangsoroló gyűlésen a polgármesterjelöltek 5-5 percben, a tanácsosi helyekért versenyzők pedig 3-3 percben mutathatták be elképzeléseiket. A leköszönő tanácsosok kiegészíthették beszámolóikat, de ezzel a lehetőséggel kevesen éltek. A szavazatok számlálására 5 tagot nevezett ki a testület, akik közül 1-1 számlálót a polgármesterjelöltek javasolhattak. A szavazást követően az 56 szavazat közül Pop Imre 44, Bréda István pedig 12 szavazatot kapott, a tanácsosok szavazási rangsorolása pedig a következő ábrán látható:

Oláh Miklós

Eurázsia Történelmi Lovasút

Március 13-14-én hagyományőrző lovasok haladtak át Krasznán.

I

dén március elsején indult 7000 km-es útjára az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány kis csapata. A több mint öt hónapig tartó, embert és lovat próbáló túrát az alapítvány három tagja lóháton teszi meg. A hét országon átívelő expedíció végcélja Irán. Előtte azonban a csapat látogatást tesz Kazahsztánba, ahol mintegy 4500 lóháton megtett kilométer után a lovasok részt vesznek a fővárosban, Asztanában Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök születésnapi ünnepségén. A csapat tagjai: Dr. Bencze István (lovas, expedícióvezető), Chemez Farkas (lovas, biztonsági- és táborvezető, néprajzkutató), Béres Sándor (lovas, biztonsági felelős, néprajzkutató), Kalinovszkaja Szvetlana (programszervező, tolmács, autós kísérő), Sípos László (kazah résztáv - rováskutató, projekt-manager).

Folyamatos frissített híreket és bővebb információkat az expedícióról a http://www.goldenman.eu a túra http://www.goldenman.eu, internetes címén olvashatnak.

7 Szabad szívvel ünnepelni! M

Ünnepeltünk!

Március 15. megünneplése minden évben újra meg újra felhívja figyelmünket 1848. márciusi eseményeire, a szabadság, egyenlőség , testvériség eszméjére, arra a történelmi összefogásra, mely nagyban meghatározta nemcsak a magyar nemzet, de Európa jövőjét is. Az akkori lelkesedés hangulatát az utóbbi két évtizedben, minden évben megpróbáljuk újraélni, gondolatban, érzelmekben, feltöltődni a hétköznapok küzdelmeihez. És mi lenne mindehhez a legjobb alkalom, mint egy ünnepi előadás, a jelen ifjúság színvallása az eseményekről, versben, dalban, táncban kifejezve.

Az idei megemlékezésre az iskola új díszter-

mében került sor, ahol a nyitányt jelző Himnusz elhangzása után Kádár György református lelkész köszöntötte az ünneplő hallgatóságot Pál apostol Timóteushoz írt második levele 1-14. részével. Ahogyan a múlt nagy prófétái életpéldájukkal, eszméikkel üzennek a jelennek, úgy történelmünk, az 1848-as szabadságharc nagyjai, Kossuth, Petőfi, Táncsics és a többiek is üzennek a jelennek, mindazoknak, akik értik az üzenet szellemiségét. Ők üzennek, azok, akik mindenüket feláldozták az eszméért, hogy reánk hagyhassák a legdrágább kincset, a szabadságot. Ők reánk hagyták, Mi meg kell őrizzük a hagyatékot, tovább kell éltetnünk az eszmét, mert a zsarnokság más módszerekkel, de ma is mindent elkövet, hogy e hagyaték, ez az összetartó erő a feledés homályába vesszen. Ma is annyi év után éberen kell lennünk, harcolnunk kell, ha nem is karddal, fegyverekkel, de annál inkább munkával, összetartással, megőrizve ezt az ajándékot a szentlélek által. Ne legyen köztünk áruló, aki önös érdekektől vezérelve elárulja a szent ügyet, úgy ahogy a tanítványok megőrizték minden körülmények között, Isten segítségével, erejével. Kötelességünk megőrizni mindazt, amit elődeink reánk hagytak, és gyermekeinknek hagyatékul továbbadni, hisz más, nemesebb hagyatékot nem hagyhatunk rájuk, mint azt a szabadságot melyet Isten felügyelete alatt mi is hagyatékul kaptunk. Így tovább él majd az annyi áldozatot követelő szabadság.

„Voltak egyesek közöttünk! Tiszta, hű, nagy szellemek, Akik mindent, amit tettek, A hazáért tettenek.”

M ÁR CI US 15

árcius van, a tavasz, az ifjúság, a megújulás hava. E hónap Európában 1848 óta a forradalmak ideje is. Nekünk, magyaroknak, március hava a szabadság és a tavasz ünnepe. Őseink számtalanszor harcoltak a szabadságért, akár életüket adva érte. Március 15-én bátor, igaz hitű márciusi ifjakra, a forradalmárokra, mártírokra emlékezünk, akik életüket adták a szabadságért. Mindannyian hittek abban, hogy közös eszméik előbbre viszik a nemzetet és a haza ügyét. Az elmúlt századok pedig bebizonyították, hogy nem volt hiábavaló az áldozathozatal, a szabadságért és az eszmékért kiontott vér. Az egység megőrzésének gondolatát kell táplálnunk magunkban, és eszerint érdemes cselekednünk – ugyanakkor nem árt más népek, nemzetek erényeiből, hibáiból okulni, a példák pedig arra intenek: összefogással, közös erővel érhetünk el eredményeket. Akkor ünnepeljük jól és értelmesen ezt a ragyogó napot, ha elismerjük, hogy 1848. március 15-e hosszú folyamat eredménye. Ha világosan látjuk, hogy mennyi társadalmi önmérséklet, milyen szellemi gazdagság, kedvező külső körülmények, pontos helyzetfelismerés és cselekedni merő ifjak kellettek történelmünk eme csillagórájához. Mindez csak együttesen vezethetett március fénylő idusáig. Ahhoz a dátumhoz, amely bár eredménye, de nem a vége, s a közhiedelemmel ellentétben még csak nem is a kezdete volt a modern Magyarország megteremtésének.

Ma is olyan történelmi kihívások előtt állunk, amelyeknek csak egy összetartó, minden állampolgárával szolidáris nemzet tud megfelelni. Egy olyan nemzet, amely megbecsüli közös értékeit és szimbólumait. Egy olyan nemzet, amely nem ijed meg a világ által kikényszerített új versenyhelyzettől, ellenkezőleg, fokozza szellemi teljesítményeit. Egy olyan nemzet, amely nem csupán alkalmazkodik, hanem alakítani is képes az Európai Uniót, és ezzel gazdagabbá, teljesebbé tudja tenni az európai történelmet. Ezekhez, a feladatokhoz kívánok Önöknek békét, egészséget, ünnepelt elődeinkhez méltó, okos, értelmes és építő társadalmi összefogást céljaink megvalósításához. Petőfi szellemében szeretném befejezni ünnepi köszöntőmet:

Kívánok Önöknek méltó ünneplést! Mély tisztelettel: Pop Imre polgármester Kraszna, 2012. március 15.

Kiss Zoltán, baptista lelkipásztor Pál apostol galatabeliekhez írt levele ötödik részének első versével köszöntötte az ünneplő közönséget. Az ember Isten egyedüli olyan teremtménye, mely a Teremtőtől választási lehetőséget kapott. Választhat az örök szabadság, vagy a bűn rabsága között. Állandó kérdés, kit szolgálok, hisz kétféle szolgálat nincs. A krisztusi szabadság, kegyelem, nemcsak életünk végéig tart, de tovább is. Az igazi szabadság Krisztusban, az ő keresztjében van, a lelki szabadság, az újjászületés, ami teljes szabadságot ad. A szabadsághoz ragaszkodni kell, harcolni és élni kell érte nap, mint nap, ugyanúgy, mint az apostolok és eleink tették azt, példát adva nekünk, a jelen emberének. A folytatásban Pop Imre polgármester az RMDSZ országos elnökének, Kelemen Hunornak és Románia miniszterelnökének, Mihai-Răzvan Ungureanunak ünnepi levelét olvasta fel, majd üdvözlő beszédet mondott az egybegyűlteknek. A köszöntő beszédek elhangzása után a helyi iskolások mutatták be ünnepi műsoraikat. Az V/C osztály tanulói ’48-as dalokat, az I-IV. osztályo-

sok jelenetet mutattak be, a Tinikomédiások “Mióta piros, fehér, zöld?” című zenés összeállítással emlékeztek az eseményre. Haraklányi Erzsébet (XI/B) és Dimény Leonóra Petőfitől szavaltak verseket, Major Anna és Sólyom Dóra pedig korabeli dalokat énekeltek. A verses és zenés összeállítások között színre lépett a Bokréta néptáncegyüttes minden korosztálya, jelezve, hogy a hagyomány él és van jövő , mely egyben kötelez is. Az összeállításokért, a műsor szervezéséért a fellépő diákok mellett elismerés és köszönet illeti Ozsváth Ilona, Kiss Imola, Bekő Annamária, László Andrea és Hajas Zsolt-Márton kollégákat, valamint a Bokréta együttes felkészítőjét, Lelik Berta táncoktatót. Az előadást követően a szereplők és közönség fáklyás felvonulással egybekötve vett részt a református templomkertben felállított 1848-as emlékoszlop és a művelődési ház előtt álló Petőfi-szobor koszorúzásán, ahol a Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ, az iskola, az ifjúság valamint a református-, baptista- és katolikus egyházak képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Oláh Miklós

KRASZNA 2000-2012

8

I. rész 2000-2004

A történelem azoké, akik meg merik írni.

Steve Wang

Hogy mi motivált ennek az anyagnak az összeállításában, egyszerű. Úgy tizenhat éve annak, hogy először Zilah városáig, majd később Kolozsvárra, Budapestre, Csíkszeredába, Marosvásárhelyre és Medgyes környékére sodort az élet, és minél messzebb voltam, annál ritkábban látogattam haza. A látogatások ritkulásásval a községben végbemenő változások egyre látványosabbak lettek, mígnem olyan, máshol nem tapasztalható fejlődés kezdődött, ami arra késztetett, hogy belássam, ezen a helyen jó dolog lehet élni. Tizennégy év után, immár két éve itthon vagyok. És nem csalódtam. Kétezer őszén kerültem Krasznától úgy kb. 100 km távolságra, Kolozsvárra. Eleinte két hetente, majd csak havonta, végül már csak évente 2-3 alkalommal látogattam haza. Tele voltam tenniakarással, alkotásvággyal és úgy éreztem, a nagyvilág “csak engem vár”. A környezetvédelem terén igyekeztünk maradandót alkotni, így egyesületet szerveztünk és programokat pályáztunk. Minden tervünk nehezen valósult meg, mert nem volt ahol legálisan tevékenykedhettünk volna. Évente hazajártunk a Kraszna Napokra, ahol Zöld Sátrat működtettünk, aláírásokat gyűjtöttünk és információkat szórtunk az ünneplő közönségnek a környezevédelem fontosságáról. A barátaim és munkatársaim évről évre megjegyezték, hogy a község rohamos fejlődésnek indult. Az egyik barátom 2002-ben vásárolt is egy területet közel a vízgyűjtő tóhoz. Nemsokkal ezután, egy másik barátom is vásárolt egy parcellát a közvetlen szomszédságban. Azt mondták akkor, hogy ennek a településnek van jövője. Az évek múltak, s miközben mi a nagyvilágban akartuk megmenteni a Földet, itthon minden megváltozott. Mire befejeztük az egyetemet, a barátaim komolyan gondolkodtak azon, hogy Krasznára települjenek, azonban mindhármunkat még távolabbra sodort az élet és a vágyaink, bármennyire is vonzott az itthon, a rendbetett, virágokkal díszített főutca. A “messzi távolból” gyakran értesítettek a szülők, hogy a “Nagyhíd” felújítása befejződött, a partjait is lekövezték. Aztán hírt adtak útjavításokról, falurendezésről. Majd az öregotthon átszervezéséről, építéséről. Kezdett új testet ölteni az iskola fogalma is, hiszen fedett sportpálya épült. Majd új

haszongépjárművek és iskolabuszok jelentek meg a községben. Ilyenkor, a kampány közeledtével a tisztségben levőnek akadnak elismerői és akadnak bírálói is. Én az előbbiekhez tartozom - még, ha néha nem mindennel értettem, értek is egyet - és osztom Theodore Roosevelt azon gondolatát, miszerint “Nem a bíráló számít, nem az, aki fanyalog, mert az erős ember egy pillanatra megbotlott, vagy mert ezt vagy azt szerinte jobban is csinálhatta volna az, aki cselekedni mert. Egyedül azé az érdem, aki kiáll a küzdőtérre, akinek arca porban, verejtékben és vérben fürdik, aki vitézül tör előre, aki újra meg újra téved és hibázik, mert a tévedések és hibák minden erőfeszítés velejárói, aki síkra száll a nemes ügyért, aki szerencsés esetben végül megízlelheti a diadal gyümölcseit, s ha derekas teljesítménye dacára végül mégsem arat sikert, legalább tudja, hogy soha nem kell osztoznia a bátortalanokkal és hidegszívűekkel, akik nem ismernek sem győzelmet, sem vereséget”. Sokat töprengtem, hogy miért kell harcnak lennie ilyenkor, miért nem lehet csendben szépen egymás mellé tenni a megvalósításokat és az alapján eldönteni, hogy ki alkalmas egy pozíció betöltésére, ki az, aki már bizonyított. Mert, ha arra kerülne a sor, hogy az érdemeket és megvalósításokat egymás mellé sorakoztassuk, a kritikusok, a konkurensek nagy része a kritikákon és uszításokon kívül, semmi mást nem tudna erre az asztalra letenni. Tévedés ne essék, nem célozgatok, hanem általános tendenciákról beszélek, azaz kimondom. Az országos szintű politikától a helyi szintekig, sőt, megkockáztatom, hogy a világon bárhol érvényes, hogy a pozíciót megcélzó konkures, ellenzék - estenként, az anyósülésen ücsörgő -, mindig jobban tudja, hogy mit hogyan kéne csinálni, vagy éppen hogyan kellett volna. Azonban, az esetek nagy részében az ellenzékben megfeszülő politikus, vagy az anyósülésen ücsörgő navigátor, mindaddig, amíg a szomszéd, felettes, vagy akárki más dolgaival foglalkozik, egyszerű logika alapján a sajátjával nem tud. Így, amikor megmérettetésre kerül a sor, a kritikáin és az ellenfél kioktatásán kívül, semmilyen megvalósítást nem tud felmutatni. Ezt Roosevelt is nagyon jól tudta. A baj az, hogy az anyósülésen ülők, az ellenzékben levők, a szomszédban lakók ezt mégsem tudják, hogy mindenki a saját feladatára koncentráljon, mert azzal tud hozzájárulni mind a haladáshoz, mind pedig a békés együttéléshez. Az elmúlt tizenkét év eseményeinek elemezgetésével, automatikusan előbújt belőlem a gondolat, hogy az első négy évvel kapcsolatosan a polgármesternek feltegyek néhány, a rosszindulatot és a kötekedést mellőző kérdést. Ötletemmel felkerestem és időpontot kértem. A polgármester egy szerdai napon fogadott, két órától kaptam időpontot. Én pontosan kettőkor ott voltam, ő nem. A titkárnők mosolyogva vonogatták a vállukat, amikor holléte felől érdeklődtem. Talán elfeledkezett rólam? – kérdeztem a lányoktól. Na, azt nem hinnénk, nem szokása – jött a válasz -, viszont ki tudja éppen melyik munkálatnál intézkedik. Egyszerre több helyen is folynak a munkálatok, a polgármester egyik helyről a másikra siet, hogy valahogy három nap munkáját tudja beszorítani az ő huszonnégy órájába. Nem vártam tovább, hazamentem. Beléptem a házba és csörgött a telefon. Megérkezett – szólt a titkárnő, - mehetek. Belépek az irodájába és látom, hogy nincsen jó kedve, fáradt. Az első kérdés, ami átfutott a fejemen, hogy meddig lehet ezt ilyen iramban csinálni? Végül erre nem kérdeztem rá, nem akartam a hangulatát rontani, sem az idejét rabolni. Mivel nagyon sietett (3

9 órától már várták), igyekeztem gyors lenni, igyekeztem a délutáni kávéivása közben kifaggatni. Az első amire kíváncsi voltam, hogy emlékszik-e a 12 évvel ezelőtti március 15-i ünnepségre. Persze, hogy emlékszek, hiszen akkor már javában folyt a készülődés a választásokra - válaszolta. Már tudtam, hogy meg szeretnék méretkezni és komolyan részt vettem a szervezésben. Akkoriban mint tanácsos, mint pedig a Szövetkezet elnökeként besegítettem a szervezésbe. Az ilyen ünnepekre emlékszik az ember, hiszen ez főleg nekünk, magyarok számára nagyon fontos ünnep, ébren tartja az identitástudatunkat (...) - fejezte be mosolyogva, hiszen ilyen “balga” kérdésre nem számított. Régen volt, természetesen én magam nem emlékszem az akkori eseményekre, pedig én is részt vettem, de kíváncsi voltam, hogy maradt-e valami tüske, vagy szép emlék arról az időszakról. A polgármester nem említette, ahogyan azt sem, hogy akkoriban már komoly anyagi hozzájárulásai voltak a közösségi rendezvényekhez. Az akkori péksége és üdítőital gyára a rendezvényekre biztosította a legszükségesebbeket: a „kenyeret és a vizet”. Gondolom a furcsa kérdésemnek köszönhetően javult a hangulata és laza beszélgetésbe kezdtünk. Változott-e a polgármester úr természete, világlátása az elmúlt időszakokban? Elsősorban önmérsékletet tanultam, na és azt is, hogy hatalmas különbség van egy cég és egy önkormányzat vezetése között. Szinte ég és föld, mivel teljesen más rendszer. Megtanultam azt, hogy hogyan kell önmérsékletet tartani, hogyan kell nyugodtan, higgadtan szóbaállni az emberekkel, hogyan kell megoldani azokat a gondokat, amivel a lakosság küszködik, de kiváltképpen azt, hogy hogyan tudom fejleszteni és hogyan tudjunk megteremteni az önkormányzaton keresztül jobb életkörülményeket Krasznán, figyelembe véve akár a mezőgazdaságot, akár a tanügyet, illetve az egészségügyet. Változott a ritmus, a lendület, az elhivatottság? A ritmus az nem változott, sőt elmondható, hogy mind gyorsabb és gyorsabb lett, mivel a mostani idők egy sokkal gyorsabb ritmust követelnek, ellenben nagyobb nyugodtsággal, megfontolabban állok hozzá a dolgokhoz - mondta, az órájára nézett, majd kortyolt egyet a kávéjából. Mi motiválta annak idején, hogy a polgármesteri székért megméretkezzen? - dobtam fel ismét a labdát Annak idején engem az késztetett, hogy láttam, hogy nagyon kevés dolog történt azelőtt. Láttam annak a lehetőségét, hogy nagyon sok téren fejleszthető lenne a községünk, ezeket a fejlesztéseket úgy gondoltam, hogy nem használjuk ki kellőképpen és akkor ez adott nekem egy lendületet, gondolván arra, hogy én továbbra is itt szeretnék élni, a gyerekeim, unokáim is. Éreztem, hogy tudok tenni valamit ezért a közösségért, azért, hogy fejlesszem, pályázatokat nyerjünk meg és hozzunk a községünkbe. Mi volt az a dolog, amit még magánemberként határozott el, hogy majd, ha polgármester lesz megcsinál? Elsősorban az volt, hogy a víz, szennyvizet befejezzük és ami akkor már egy gond volt és amiért már akkor próbáltunk harcolni az a földgáz bevezetése volt, amit aztán nagyon nagy erőfeszítésekkel végül sikerült megvalósítani és amit remélhetőleg tavasszal csakugyan érezni is tudunk. 12 évvel ezelőtti, sokkal fiatalabb önmagam másként fogta fel a fejlesztési dolgokat. Mire a legbüszkébb a polgármester úr az első mandátum alatti megvalósításokból? A legbüszkébb arra vagyok, hogy már az első mandátum alatt sikerült felépíteni a sportcsarnokot, ugyebár addig a krasznai gyerekek az udvaron kellett sportoljanak, osztálytermekben vagy éppen a kultúrotthonban, amit még kiemelnék az a krasznai nagyhíd felújítása, amit még a negyvenes években építettek a magyarok. Volt-e olyan, amit nem sikerült megvalósítani a 2000-2004 között, pedig nagyon szerette volna a polgármester úr? Nem mondható el, hogy nem sikerültek a projektjeink, csupán sokkal több időbe teltek ezek a pályázatok, mint ahogy mi szerettük volna, ugyebár több mint tíz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy befejezzük a vízvezetés alsó szakaszát. Évről-évre olyan gyengén jöttek a kormánypénzek, hogy csak ilyen hosszú idő alatt tudtuk ezt megvalósítani. A szennyvízet viszont már 2 év alatt sikerült megoldani. Vállakozóként miben képzelte el másként ezt a tisztséget? Sokan úgy hiszik, hogy a polgármesteri szék ki van bárso-

nyozva, amibe csak beleülünk és semmit sem kell tennünk. Ez nem így van. Az a polgármester, aki sokat ül a székében az nem sokra megy. Az a fontos, hogy ott kell lenni minden akciónál, minden pályázatnál. Amit még nagyon fontosnak tartok megemlíteni a 2000-2004-es mandátumból az a szeméttelep, ami Krasznának egy hatalamas gondja volt. A temető melletti szeméttelep bent volt a faluban és már veszélyeztette a talajvizet, a kútakat, ivóvizeket. Uniós pályázattal sikerült ezt a létfontosságú problémát megoldanunk és létesítettünk egy új szeméttelepet, ami kint található a poligonnál, Perecseny és Varsolc határában, amit természetesen közösen használunk, de ami már nem szennyezi a községünket, hanem egy modern, szelektíven gyújtő állomással van ellátva és itt mindent, műanyagot, kartont, papírt újra tudunk hasznosítani. Mit csinálna másképpen, ha előlről kezdené? Másképp nem csinálnám, csak még jobban mozgatnám a csapatot, hogy ugyanezeket a lehetőségeket, ugyanezeket a pályázatokat kihasználjuk, mert büszkén állíthatom, hogy az a község vagyunk, amely minden pályázatot megnyert, amit megpályáztunk, legyen az uniós vagy kormánytámogatás. Mit gondol, mi volt a kulcsa a sikeres fejlődésnek? A kapcsolatok megléte igen fontos, a lenti szintről egészen a fentiig, megyei és kormány szinten rendkívül sokat segít. Viszont ami nekünk a kulcsunk volt, szinte példaértékű, hogy mi voltunk és mi vagyunk az első közösség Szilágy megyében és egész Erdélyben, akik megalakítottuk a saját pályázó irodánkat. Tehát mi rájöttünk, ráéreztünk arra, hogy érdemes fiatalokat támogatni, betanítani és megfizetni, hogy készek legyünk megpályázni minden pályázatot. Mai napig nem tudok más hasonló településről, ahol működne saját pályázati iroda. Más településekről érdeklődtek, hogy nálunk van egy ilyen cég, ami ezzel foglalkozik? Nem, nálunk az önkormányzat működteti a pályázati irodát! Mi volt a legnehezebb a 2000-2004 közötti időszakban? Az iskola helyzete. Régen volt egy igzgatónk, akivel szinte semmire nem lehetett menni. Mi próbáltunk segíteni az iskolán, ő pedig folyton perelt velünk, egyszerűen fordítva sült el a dolog. Amikor azt mondtuk, hogy sportcsarnokot építünk, ő azt felelte, hogy nem építünk sportcsarnokot. Pedig mi segíteni, fejleszteni akartuk a tanügyet - ez volt a cél! Az utolsó kérdést már alig volt időm feltenni. Az interjúalanyom elsietett. Pedig pár dolgot még kérdeztem volna. Sebaj, lesz még rá alkalom. Kifele jövet jutott eszembe a címadó idézet, s gondoltam, hadd siessen, hiszen ő történelmet akar írni! O.L.

10 GÓ LYAB Á L 2 0 1 2

I S KOL A

2012. február 15-én, a XI.B osztályos diákok szervezésében került sor a krasznai „Cserey-Goga Iskolacsoport” dísztermében az idei gólyabálra. Mint ahogyan az lenni szokott, az est rengeteg érdekességet tartogatott a közönség számára. A „gólyák” különböző ügyességi versenyeken, próbatételeken mérettettek meg egymással, aminek következtében a zsüri eldöntötte, hogy ki a legjogosultabb a Gólyasztár címre.

A

gólyák színpadra vonulását bemutatkozás követte, aminek az érdekessége az volt, hogy előre fel tudtak készülni, hiszen 4 megadott szó állt a rendelkezésükre, melyeket bele kellett foglalniuk a bemutatkozószövegükbe. Nem sokkal ezután következett a gólyatánc, ahol kiderült ki mennyire táncoslábú, de, hogy nagyon ne fáradjanak el a gólyák a próbatételek előtt, felváltotta őket a „Gentle woman” csapata (XI. osztályos lányok), akik fokozták a gólyák által kiváltott rendkívüli hangulatot. Lazításként jöhettek az általános műveltségi kérdések, melyek néha csőbe húzták a legokosabbakat is. A ,,Sztreccs boys”, azaz a XI.-es fiúk által rögtönzött tánccsoport bevezette a közönséget a kán-kán rejtelmeibe, fergeteges hangulatot váltva ki főleg (de nem csak) a női közönség körében. Ez a fergetes hangulat megmaradt az ügyességi játékok alatt is, melyben ismét a gólyák vették át a szerepet. Először is egy madzagon lógatott almából kellett minél többet megenni hátratett kezekkel.Ezt mindegyik párból a merészebb hajtotta végre. Kicsit nehéznek tűnt a feladat, de mindegyik versenyző beleadott apait anyait, és derekasan helytállt a próba során.Ezután egy igen érdekes próba következett: egy filmrészlet volt kivetítve, hang nélkül, amit a gólyáknak szinkronizálni kellett. A másik ügyességi fe-

Szeretettel! I

skolánkban évek óta működik a diáktanács, amely különböző iskolai tevékenységeket szervez. Elérkezett az alkalom, amikor ezen tevékenységek túlnőtték az iskolát. Egyik szokványos gyűlésünk alkalmával, amikor a II. félévre vonatkozó tervekről, tevékenységekről beszélgettünk, diákjaink javasolták, hogy a megyei diáktanács tevékenységeinek a mintájára jó lenne tenni valami szokatlant. Kolléganőmmel Matis Ramona román nyelv és irodalom szakos tanárnővel, aki a diáktanács munkáját irányítja és felügyeli, jónak találtuk az ötletet és támogattuk diákjaink kezdeményezését. A javaslatot tettek követték. Alkotóműhelyt nyitottunk, amelyhez Bordás Edit tanítónőtől kaptunk segítséget. Valentin napi képeslapot készítettünk, amelyet a diákok és a tanárok körében árusítottunk. Majd egy későbbi alkotóműhely

ladat során a fiúk krémbe mártott orral, minél több vattagomolyagot kellett gyűjtsenek. Ebben a próbában mindenki tökéletesen teljesített. A következő próba abból állt, hogy a lányoknak minél több kekszet kellett torony formájában felállítani a fiúk homlokára. Nagyon

fontos volt, hogy a fiúk megtudják tartani az egyensúlyukat, a lányoknak pedig nagyon kellett összpontosítani,hogy nehogy eldőljön a torony. Több-kevesebb sikerrel, de mindenkinek si-

került tornyot állítani. Végül de nem utolsó sorban énekelni hallhattuk a párokat. A karaoke során mindegyik pár megpróbálta magából kihozni a maximumot, de valójában ez jellemző volt az egész estére. S még mielőtt elvonult a zsűri, hogy meghozza a döntését, a XI. osztály egy dallal biztatta a gólyákat. Nem maradhatott el a tombola sem, ahol nagyon sok nyeremény várt gazdára, többek között pénztárca, torta, csoki, esernyő , a főnyeremény pedig egy “paraszttál”volt. Míg a zsűri a végeredményen törte a fejét, addig a gólyák és pár bátor jelentkező énekléssel szórakoztatta a közönséget. A legkitartóbb pár címet Vincze Szabolcs es Kádár Timea kapta meg; a legromantikusabbat pedig Takács Ákos és Vadas Renáta. Második helyen Székely Pál és Hajas Melánia, első helyen pedig Kovács Roland és Katona Adrienn végeztek. Gólyakirálynőnek Pap Paulát, gólyakirálynak pedig Valki Zoltánt válaszották.

Gólyák: Kovács Roland és Katona Adrienn; Székely Pál és Hajas Melánia; Takács Ákos és Vadas Renáta; Valki Zoltán és Pap Paula, valamint Vincze Szabolcs és Kádár Timea. Zsüri: Bekő Tünde tanárnő a zsűri elnöke, Anderlik István aligazgató, Boros Ilona tanárnő, Hajas Zsolt gólyakirály (2010), Balla Marietta gólyakirálynő(2010), Darabont Melánia tanuló( XI.B)

A gólyabál támogatói: Kraszna Polgármesteri Hivatala, FryBartha, Birta Ştefan, Katona Orsolya, Remedium gyógyszertár, Skurly&Company, Mark Prod, Olecom Prod, Solo Impex, Ballasol, Saniblex, Vincze Service, Zolex Auto Service, Janely Com, Hobby Dekor, Király bútorüzlet, Anna virágüzlet. alkalmával márciuskát és nőnapi képeslapot is készítettünk. A Valentin napi képeslapok és a márciuskák árából virágot vásároltunk, amellyel köszönetünket fejeztük ki a Krasznai Polgármesteri Hivatal női alkalmazottainak az iskolánkért végzett munkájukért. A nőnapi képeslapokkal a Krasznai Idősek Otthonában gondozott nőknek szereztünk néhány örömteli pillanatot. Bízunk benne, hogy akciónkkal örömöt szerezhettünk minden megajándékozott nőnek, diákjaink pedig megtapasztalhatták, hogy milyen felemelő érzés adni. Remélem kicsiny csapatunk lelkesedése nem lankad és még lesz részünk hasonló akciókban, amellyel ránevelhetjük gyermekeinket az adakozásra és az egymás iránti szeretetre, valamint a feltétel nélküli elfogadásra. Mert:„Szeretni annyit jelent, mint adni Ezzel örömöt szerezni másnak, Minden alkalmat megragadni, Hogy bús arcokon mosolyt lássak Terheit hordozni egymásnak…. Embert szeretni így kellene.” Boros Ilona, iskolai tanácsadó

11 Mezőgazdasági területek és vállalkozások

megközelíthetőségét biztosító utak felújítása Krasznán MUNKÁLATOK

A címadó projekt az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (FEADR) által finanszírozott és a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) 125a. célkitűzésének (măsura 125a) – “Mezőgazdaság fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra javítása” – megvalósításához járul hozzá.

A

z elmúlt húsz évben a mezőgazdasági területek visszaszolgáltatása nagymértékben feldarabolta az addig egységesen megmunkált területeket, azt a közlekedési infrastruktúrát azonban, amely a tervgazdaság idején szolgálta ki a mezőgazdasági rendszereket nem módosították az újonnan létrejött mezőgazdasági szerkezethez és elhanyagolták. Az elmúlt évek során a mezőgazdasági gépjárművek közlekedése a főutakon történt, ezzel nagymértékben hozzájárulva azok szennyezéséhez az általuk szállított mezőgazdasági hulladék „véletlenszerű” hátrahagyása által. A nem megfelelően karbantartott mezőgazdasági utak használata a gépjárművek elhasználódásához, fokozott amortizációjához, majd ezáltal a légszenynyezés növekedéséhez és a gépjárművek üzemanyag szükségleteinek növekedéséhez vezetett. Az alig karbantartott mezőgazdasági földutak szinte járhatatlanná váltak az esős időszakokban. A projekt a fent felsorolt problémák megoldását, azaz a krasznai mezőgazdasági bekötőutak modernizálását tűzi ki fő céljául, melynek megvalósítása hozzájárul a mezőgazdasági területek és vállalkozások könnyebb megközelíthetőségéhez, valamint a mezőgazdasági célú közlekedés megyei utakról való átirányításához. A projekt segítségével 16 km hosszúságú útszakasz lesz feljavítva, mely összesen 886,36 ha mezőgazdasági terület és 11 vállalkozás (melyek a községben fejtik ki tevékenységüket) könnyebb megközelítését biztosítja. Ugyancsak a projekt keretén belül a hajdani téglagyár (ma Inserco vál-

Tanácsi krónika A helyi tanács február 28-án megtartott gyűlésén Cseke Ferenc elnökletével öt napirendi pontban és négy sürgősségi kérdésben tárgyalta a községi ügyek időszerű feladatait.

A

z első napirendi pontban a polgármesteri beszámoló szerepelt, amely a 2011-es év tevékenységét és annak folytatását taglalta. Az egészségügyi miniszter krasznai látogatásának köszönhetően a helyi kórház korszerűsítésére 800 000 lej érkezett. Boros Bálint a Péntek utca és a Bükki út korszerűsítését szorgalmazta, melyre igenlő választ kapott, hisz szerepel az idei tervekben. Veres Lajos a vízhálózat fertőzésére és az illetéktelen vízfogyasztásra hívta fel a figyelmet, előbb egészségügyi, utóbbi törvényességi okokból jelent veszélyt a fogyasztókra. Szükségesnek tartja a rendellenességek helyrehozatalát, az illetéktelen vízfogyasztás törvényesítését. Pop Imre polgármester a válaszában a vízhálózat hibás munkálataira, a csatlakozási aknák szakszerűtlen kialakítására, a lefagyott vezetékek okozta gondokra is felhívta a figyelmet, ami elég sok lakossági panaszt eredményezett. A 12 éve megkezdett és félbehagyott munkálatok is gondot okoznak, a cél viszont az, hogy mielőbb megoldást nyerjenek a hiányosságok, és meginduljon a víz- és csatornarendszer működése. Sólyom Gergely tanácsos a NagyfaluKarika útvonal korszerűsítéséről érdeklődött, melynek kivitelezése a válasz sze-

lalat) mögött egy 32 m-es híd épül majd a Kraszna patak fölött, mely biztosítja a környéken található mezőgazdasági területekhez való bejárást. A projekt specifikus célkitűzései között szerepelnek: • A környék gazdasági-társadalmi fejlesztése; • A környezetszennyezés mértékének csökkentése új forgalmi felület létrehozása által; • A közlekedés biztonságának növelése; • A gépjárművek elhasználódásának csökkentése; • Az utak felületéről lefolyó víz szabályszerű elvezetése.

A projekt kivitelezési értéke 6.300.000 lej, megvalósulása pedig 2012-ben várható. Jóváhagyásában a projektmenedzsment szakszerű közreműködése, a finanszírozási kérelemben megfogalmazott releváns célkitűzések és a megvalósítás szükségességének indoklása mellett fontos szerepe volt az alaposan kidolgozott és részletes megvalósíthatósági tanulmánynak, hiszen a projektben foglalt eredmény összetett kivitelezési munkálatok végrehajtását igényeli. A haszonélvező elsősorban természetesen a helyi közösség, a projekt átadása után az önkormányzat a bekötőutak szabad használatát biztosítja a község teljes lakossága számára.

rint az idén elkezdődik. A gázzal kapcsolatos kérdésre adott válaszában a polgármester bizakodóan nyilatkozott, mivel a fővezeték és az elosztóállomás már készen van, a 600-nál több háztartásból már 230-an csatlakoztak a fővezetékre. Szőnyi Lajos tanácsos kiegészítő válaszában a hiányosságokról és jelenlegi helyzetről beszélt. A megállapodás szerint a kifizetés két részletben történik a munka elvégzésének függvényében, a festetlen vezetékeket pedig a működés és rendszerpróba előtt lefestik. Sajnálatos, hogy a kivitelező aradi cégnél a gyakori igazgatócsere miatt a hozzáállás is váltakozó minden ígérgetés ellenére. A második napirendi pontban a polgármester a község kilépését kezdeményezte a „Szilágyság” Helyi Kezdeményező Csoport kötelékéből. A 18. számot viselő határozattervezetet a tanács egyhangúlag elfogadta. Hasonló összhangban fogadta el a tanács a harmadik napirendben bemutatott 19-es számú határozattervezetet, mely szerint Kraszna község részt vesz a Kraszna-és Berettyó völgye Helyi Kezdeményező Csoportok Szövetségében. A tanácsosok 20-as számmal, egyhangúlag jóváhagyták a pedagógusok januári ingázásának költségeit. Ötödik napirendi pontként a tanács 21-es számmal elfogadta Kraszna község roma lakossága helyzetének javítását célzó határozattervezetet. A következőkben 22-es számmal jóváhagyta az 1999-es évi 23-as számú határozattervezetet, mely a községi vagyonlista módosítását tartalmazza. Az ülés 7. napirendjében a tűzoltósággal kapcsolatos kérdések kerültek terítékre, mely egyben a 2012-es költségvetés módosítását is maga után vonja. Mivel a tűzoltók

Projekt és Pályázati Iroda

gépjárműi sok gondot okoztak az utóbbi időben, a tűzoltók egy korszerűbb autó beszerzését szorgalmazták, amire most került sor. A 4000 literes tartályú tűzoltókocsi 1979-es gyártmányú, 100 000 km-es futással és 6000 euróba került. A fenti összeg, valamint a jelenlegi tűzoltószín lebontására és új építésére a tanács 100 000 lejt hagyott jóvá. Az elmúlt években elég sokan félbehagyták elemi- valamint általános iskolai tanulmányaikat és maradtak iskolai bizonyítvány nélkül, ami elemi feltétel akár továbbképzés, akár megfelelő munkahely keresése esetén. Ez a jelenség hangsúlyozottabb a roma nemzetiségű lakosság körében, ami még jobban súlyosbítja az amúgy is hátrányos helyzetűeket. A jelenség enyhítésére a helyi tanács az oktatási intézményekkel karöltve pályázott egy 500 000 eurós felzárkóztatási programot. A „Második esély egy jobb munkahelyért” néven meghírdetett pályázat 2%-át a helyi tanács kell biztosítsa. A pályázat célcsoportja az elemi illetve gimnáziumi osztályokból kimaradt személyek tanulmányainak kiegészítése, hogy esélyt kaphassanak új munkahelyek elfoglalására. A megpályázott összegből az oktatási feltételek, felszerelés, tanszerek biztosítása mellett biztosítani kell az oktatási béreket, népszerűsítési anyagokat, valamint az életkörülményeket javító infrastruktúrát is. A résztvevők a képzés idején támogatásban is részesülnek, ami szintén ezen összegből fedezendő. A tanácsosok szavazataikkal támogatták a felzárkóztatást célzó kezdeményezést.

Lázár Vetúria (O.M.)

12 KUN BÉLA Zsidó származású köztisztviselői családban született Szi-

lágycsehen, eredeti családneve Kohn volt. A középiskolát Zilahon és Kolozsvárott végezte. 1902-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével a kolozsvári egyetem joghallgatója lett, de 1905-ben tanulmányait félbeszakítva az újságírói pályát választotta. 1907. júliusban egy írásáért hat havi fogházbüntetésre ítélték, emiatt időlegesen felhagyott a publicisztikával. 1908-tól a kolozsvári Munkásbiztosító Pénztár tisztviselőjeként dolgozott. Az erdélyi szociáldemokrata pártszervezet baloldali szárnyának egyik vezetője volt. Az első világháború kitörésekor behívták katonának, 1916ban orosz fogságba esett. Politikai indíttatása folytán a februári forradalom után Tomszkban belépett az egységes szociáldemokrata, majd az önálló bolsevik pártszervezetbe. 1918. március 24-én az ő elnökletével alakult meg az Oroszországi Kommunista Párt magyar csoportja. Ekkor építette ki személyes kapcsolatait Leninnel és más bolsevik vezetőkkel. 1918 májusától a szocialista hadifoglyok nemzetközi föderációjának elnöke volt. Részt vett a moszkvai eszerlázadás leverésében, majd harcolt a permi fronton.

A SZILÁGYSÁG HÍRES SZÜLÖTTEI

A Szovjet-Oroszországban szerzett tapasztalatait, ismereteit

(permanens forradalom, tanácsrendszer) kísérelte meg alkalmazni a magyar viszonyokra a Mit akarnak a kommunisták? című munkájában. 1918. november 17-én tért haza, november 24-én Kelen József Városmajor utcai lakásában a magyar baloldal különböző csoportjaiból megalapította a Kommunisták Magyarországi Pártját, s a párt első Központi Bizottságának elnökévé választották. 1919. február 21-én a kormány utasítására a KMP több vezetőjével együtt letartóztatták, de a börtönből is irányította a tárgyalásokat a szociáldemokratákkal való egyesülésről. 1921. március 21-én, az elfogadhatatlan területi feltételeket tartalmazó Vix-jegyzék átnyújtása utáni napon Berinkey Dénes miniszterelnök és Károlyi Mihály köztársasági elnök lemondott. Ugyanaznap a két munkáspárt Magyarországi Szocialista Párt néven, kommunista platform alapján egyesült és a legfőbb végrehajtó szervet megalakítva kikiáltották a Forradalmi Kormányzótanácsot, kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A kommün tényleges vezetője a hivatalosan csupán a kül- (március 21.–augusztus 1.) és a hadügyi (április 3.– június 24.) népbiztosságot irányító Kun volt. Az augusztus 1-jei összeomlás után Bécsbe menekült, ahol internálták. 1920 nyarán Szovjet-Oroszországban telepedett le. 1922–1923-ban a kommunista párt uráli irodájának egyik vezetője, s egyben a bolsevik párt képviselője volt a Komszomol Központi Bizottságában. 1921-től 1936-ig a Komintern Végrehajtó Bizottságának tagja, 1928-1935 között az elnökség munkájában is részt vett. 1924-es kibékülésükig rendszeresen támadta a moszkvai Vörös Újságban a Landler Jenő vezette bécsi emigráns csoportot, mert annak más véleménye volt egy lehetséges forradalomról, illetve az új párt szervezeti felépítéséről. 1925-től 1936-ig a KMP KB és a Külföldi Bizottság tagja volt. Állítólagos szembekerülése a sztálini vonallal ellenséggé változtatta; 1936-ban a magyar párt helyzetének Komintern-vizsgálata kapcsán megfosztották párttisztségeitől. Az év végén kinevezték a Társadalomtudományi és Közgazdasági Könyvkiadó igazgatójává. 1937. június 29-én letartóztatták. Haláláról két hivatalos adat is született: a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiuma rehabilitációs irata szerint 1939. november 30-án egy moszkvai börtönben hunyt el, más forrás szerint 1938. augusztus 29-én kivégezték. Amit érdemes még megemlíteni Kun Bélával kapcsolatosan, hogy a Tanácsköztársaság bukása utáni magyar kormányok köztörvényes bűnözőként kérték kiadatását Ausztriától és Németországtól. Ez a módszer azonban nem vezetett eredményre, Kunnak sikerült eljutnia Szovjet-Oroszországba. A Tanácsköztársaságot irányító egykori külügyi népbiztost a vád szerint felelőssé tették 386 ember meggyilkolásában. Annak ellenére, hogy a Tanácsköztársaság alatt sosem volt hivatalosan az ország első számú vezetője (mindvégig külügyi népbiztos volt, és egy rövid ideig hadügyi népbiztosként is eljárt), ennek ellenére minden történész egyetért azzal, hogy a „Tanácskormány” (Forradalmi Kormányzótanács) élén álló Garbai Sándor csak névleges szerepet töltött be, minden fontos döntést Kun Béla hozott meg. A terrorról is tudnia kellett Kunnak, hiszen az ő közvetlen bizalmasa volt Szamuely Tibor, a “Lenin-fiúk”megnevezéssel illetett, körülbelől 200 főt számláló garázdálkodó alakulat vezetője.

13 Gratz Gusztáv a A forradalmak kora. Magyarország története 1918–1920 című munkájában nagyszerű jellemzését adja Kunnak. Ebből idézünk egy részletet:

Források: Gratz Gusztáv: A forradalmak kora. Magyarország története 1918–1920. Budapest, 1935., 1992., 97–98.; mult-kor.hu; huszadikszazad.hu;hvg.hu/Tudomany- Mementó 1920: Kun Béla kiadatását 386 gyilkosság miatt kérik

Összeállította: Kiss Zoltán tt.

Á p r i l y L a jo s k ö l t ő , m ű f o r dító (Brassó, 1887 – Budapest, 1976)

„Áprily lírája különálló, magas és magányos jelenség a magyar költészetben. Mondhatni olyan magaslati levegőjű líra, amelynek mélységei a lélek, a föld és a csillagok felé mutatnak.”Kovács András Ferenc Áprily (eredeti nevén Jékely) a későn induló költők közé tartozik. Első verseskötete 1921-ben jelent meg Falusi elégia címmel. Hagyományőrzés és modernség (főként impresszionizmus) ötvöződik lírájában. A természet világában és a kultúrában találta meg a legfőbb értékeket. Drámát, kisprózát, esszét is írt, számottevőek rendkívül ihletett műfordításai is. Angol , francia , latin és kínai költőktől is fordított, illetve orosz és román fordításai is remekművek: Puskin, Lermontov, Gogol, Turgenyev, Eminescu, Blaga, Arghezi költeményeit is művészi szinten tolmácsolta. Kezdetben az Új Erdély, Erdélyi Szemle, Napkelet, Zord idő, Pásztortűz című kiadványok közölték verseit, majd a későbbiekeben a kolozsvári Ellenzék irodalmi mellékletének, illetve az Erdélyi Helikonnak lesz a szerkesztője. Költészetének bizonyos sajátosságai, mint pl. impresszionista-szimbolista vonásai, illetve gazdag formakultúrája a költőt a Nyugat- nemzedék hagyományaihoz kapcsolják. Kritikusai közül többen a legnagyobb erdélyi magyar költőnek tartják, mert lírája alapélménye a természet, főként az erdélyi táj, meghatározó transzilvanizmusa és szülőföldszeretete. Hegedűs Géza író, költő és kritikus a következőképpen méltatja Áprily formaművészetét: „Aligha van versolvasó ember, akit el ne bűvölne ez a költészet, ez a formatökély, amellyel egy tiszta lelkű, szerényen, sőt szemérmesen nagy műveltségű, egyértelmű világossággal gondolkodó és érző művészember kifejezi magát. Talán éppen a tisztaság az, ami elsősorban megragadja a lelket: tisztaság a lélekben, tisztaság a mondatokban, verssorokban, ritmusban, rímekben és életigényekben. Az Áprily-varázsnak talán mindezen túl vagy mindezek mögött az a fő titka, hogy kifejezi egy olyan ingathatatlan becsületű férfi lelkét, aki harmonikusan akar élni egy diszharmóniákkal teljes világban, rendíthetetlenül emberséges az embertelenségek közepette, nem akar többet tenni, mint amit megtehet, de azt hibátlan lelkiismeretességgel teszi is, és a történelem rémületességei vagy kisebb, de mégis bántó kellemetlenségei közt őrizni tudja meghitt kapcsolatát a természettel és a szelíd érzelmeket adó családi magánélettel. Áprily nem közéleti költő, de az értelmes közéletnek nélkülözhetetlen szüksége van az ilyen magánemberekre, pontosabban: egy ilyen emberséges magánélet fontos közügy.”

Kiss Imola

IRODALMI ARCKÉPCSARNOK

“A forradalmi kormányzótanács valóságos lelke Kun (Kohn) Béla volt, aki a külügyi népbiztosság élén állt, akinek szava azonban a proletárdiktatúra belső ügyeiben is feltétlenül irányadó volt. Amit Oroszországban a bolsevista agitátoriskolában magába szívott, azt híven tolmácsolta híveinek. Nem tett hozzá semmit és nem is vett el semmit belőle. Az orosz bolsevizmus dogmákkal dolgozott, amelyek elsajátítása nem volt nehéz, mert viszonylag egyszerűek voltak és könnyen átmentek a hívőknek vérébe. Aki ezeket a dogmákat jól megtanulta, annak gyerekjáték volt azokat az egyes felmerült kérdésekre reáalkalmazni. Kun Béla se tett egyebet. Rengeteg számú beszédjében, amelyet a proletárdiktatúra idejében tartott, alig van egyetlen megkapó mondat vagy frázis, – ha ilyenekre szüksége van, azokat Lenintől vagy Trockijtól veszi kölcsön, – de a bolsevista hitelvek alkalmazásánál sohasem jött zavarba. Nem töprengett rajtuk, nem kételkedett bennük és nem akart önálló utakon járni. Ez adta meg neki a biztonságot, amellyel minden kérdésben fellépett azokkal szemben, akik hajlandóak voltak ugyan a bolsevista dogmák befogadására, de nálánál kevésbbé ismerték azokat és akikben a bolsevista elvek nem szorítottak ki minden más megfontolást. Ha ellenkezésre talált, „szovjettapasztalataira” hivatkozott és célt ért el. Nem ismert skrupulust, ha a bolsevista hitelvek alkalmazásáról volt szó. Ilyenkor megszünt benne a lelkiismeret, az emberi érzés, a részvét és a szánalom, amelynek egyébként sem adta jelét. Perverz kéjjel beszél a „jajgatás és fogvacogás”-ról, amely a proletárdiktatúrával együtt jár. „Nem ismerek erkölcsöst és erkölcstelent, – mondotta május 2-án a Munkás- és Katonatanácsban – csak egyet ismerek, azt ami használ a proletariátusnak és azt ami árt neki.” Mégsem teszi az igazi fanatikus benyomását. Már külsejében sem. Az alacsony, köpcös ember, akinek puffadt, durva arcvonásaiban különösen élvezetvágyra mutató vastag ajkai és ravasz, gyanakvó szemei tünnek fel, az idegeneket a „megrögzött gonosztevők” arcára emlékezteti. Ilyennek festi őt az angol Nicolson is. Amit mond vagy tesz, nem adja sohasem azt az érzést, hogy a valóban lelkéből fakad és ellenállhatatlanul magával ragadja őt. Valami hideg számítással kieszelt rendszer vak eszközének, gépies alkalmazójának benyomását teszi, aki azért szegődött annak szolgálatába, mert ennek révén a kis zsidófiú, aki ismételten vergődött a büntetőtörvény hálójában, hatalomra tett szert és kielégíthette élvvágyát. Talán voltak a bolsevista eszméknek magyar fanatikusai is, – főleg azok sorában, akik kis szerepekkel elégedtek meg – de Kun Béla és közvetlen környezete nem tartozott hozzájuk. Emellett Kun gyáva volt, aki válságos pillanatokban krétafehér arccal kapkodott segítség után és – Böhm tanúsága szerint, – rendesen sírva is fakadt.”

125 éve született

TERMÉSZETESEN

14

ÁPRILIS 22. A FÖLD NAPJA Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. (Azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett.) Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne.

Miért fontos, hogy beszéljünk április 22-én a Föld világnapjáról?

M anapság egyre több természeti katasztrófáról lehet hallani a médiában. Sokszor elgondolkodtató, hogy ez valóban az

emberi tevékenység következménye, vagy a Föld természetes folyamatainak köszönhető ? Bármelyk legyen is az igazság a fő ok ugyanaz, az emberi igények egyre zabolátlanabbak, s mindezért képes erdőket pusztítani, természetes ökoszisztémákat feldarabolni és megsemmisíteni. Nemcsak irányítani és befolyásolni akar mindent a környezetében hanem uralkodni is rajta. A természtenek van egy önszabályzó képessége, ami azt jelenti, hogy igyekszik kivédeni az őt károsító tényezőket, s ezáltal az önépítő tevékenység által igyekszik „túlélni” a támadásokat. Kevesen tudják, hogy a Föld erdőkészlete nemcsak az életet adó oxigént szolgáltatja az emberiségnek, de elnyeli a széndioxidot és jelentős mértékben hozzájárul a víz körforgásához. Ennek a körforgásnak az ütemébe való beavatkozás következménye a szélsőséges időjárás kialakulása, az egyre növekvő vízhiány egyes országokban. A legtöbb gondot a talaj és levegőszennyezés okozza. A túlzott mértékben alkalmazott műtrágya és peszticid hatására romlik a talaj szerkezete, pusztul annak természetes mikroflórája így csökken a termékenysége. Ennek legsúlyosabb következménye az elsivatagosodás. Kínában, egy 2011-es közlemény szerint mintegy 1,73 millió négyzetkilométer földterület vált sivataggá, amelynek feljavítására több mint ezer év szükséges. Levegőszennyezés legdrasztikusabb következménye az ózonréteg elvékonyodása. Nyári napokon a hiradóban gyakran hal-

lani, hogy déli órákban tilos a napozás, mert sugárzásveszély van. Ennek oka , hogy a Földet a káros UV (ibolyántúli) sugaraktól megvédő ózonpajzs elvékonyodott. Az ózonréteg a Föld felső légkörében található és szerepe a Napból érkező káros ultraibolya sugárzás elnyelése. Mivel sok olyan szennyező anyag is felszabadul, amely a légkör felső rétegébe jutva „felzabálja” az ózonpajzsot alkotó ózon molekulákat, az egyre ritkul. Az ózonréteg vasatgsága legnagyobb a sarkokon és legkissebb az egyenlítőknél.1985-ben az Antarktisz felett észlelték az ózonréteg elvékonyodását. Ebben az évben az ózon koncentrációja a korábbi szint 2/3-ára csökkent. 1994-ben ez a szint csak 50%-a volt a 60-as években mértnek. Megállapították, hogy a leghatásosabb ózongyilkos az ún. CFC (klórozott-fluor-karbonok) amely hűtőgépekben, légkondicíonálók hűtőfolyadékában, dezodorok hajtógázában található. A Montreál-i nemzetközi egyezmény az ózonréteg védelmét szolgálja, és szigorítja a CFC alkalmazását.. Eredményeként az ózonlyuk növekedése lelassult, és az ENSZ meteorológiai szervezete szerint 2050-re eléri a teljes regenerációját. Hasonló szabályozásokkal és odafigyeléssel, hasonló globális problémákat meg lehetne oldani! Ennek ismeretében fontos, hogy ne csak április 22-én gondoljunk a Földre, hanem akkor is amikor le nem bomló palackokat dobálunk el, vizeket szennyezzünk, és esztelenül alkalmazzuk a peszticideket, mérgezve a Földet és általa magunkat is. Bekö Tünde

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” 1989-ben Kaliforniában a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása a következő jelentős esemény, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. Több mint 125 ország polgárai, civil szervezeteik kapcsolódtak be a programba. 1990 óta minden évben erre a napra adja ki a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról „A világ helyzete” címmel. Ezen a napon fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek civil szervezetek és helyi önkormányzatok, iskolák.

Iskolás vagy? Szépen rajzolsz, vagy ügyesen tudsz mesélni, fogalmazni? Alkoss a fenti jelmondat szellemében egy rajzot, festményt vagy fogalmazást. Az alkotások mondanivalójának a Föld Napjához kell kapcsolódniuk. A technika és a műfaj teljesen kötetlen. Az alkotások leadhatók az iskolában Bekö Tünde tanárnőnél, a tanító néniknél vagy elküldhetők e-mailen az újság címére: [email protected]. A legjobb alkotásokat az újság oldalain leközöljük és alkotóikat a KMFK (Krasznai Magyar Fiatalok Klubja) jóvoltából értékes díjakkal tüntetjük ki.

15

Már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak húsvéti bárányt keserű salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsőszülöttjeik váltsága emlékezetére.

A

z Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának. Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már egyre kevesebb családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, annak ellenére, hogy húsa rendkívül ízletes és egészséges, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan az ünnepi asztalról. Hozzávalók: fél bárány (kb. 6 kg-os az ideális), belsőségek (máj, tüdő, vesék, szív), 6 tojás, 1 csokor zöldpetrezselyem, 1 nagy hagyma, 2 db zsemle, 50 g füstölt sajt, só,bors, 1 kiskanál bazsalikom, 1 egész csomag vaj, 1 fej fokhagyma, Bacon szalonna, vagy házi szalonna, 1 csésze száraz fehérbor. Elkészítés: a fél báránynak a felső részén ahol az oldalbordák vannak, a bőrt szép óvatosan fellazítjuk a kezünkkel, egy zacskó szerű üreget készítünk. Azután bedörzsöljük sóval, borssal, a bőre alá fokhagyma cikkeket dugdosunk és félretesszük. Töltelék: a belsőségeket és a 4 tojást, só nélkül bő vízben megfőzzük,

A kal ács

egy igen egyszerű, picit édes kelt tészta, ami igen sok egyéb édes pékáru alapját képezheti. A kalácshoz finomlisztet szoktunk használni, amit érdemes átszitálni, így a tésztánk még levegősebb lesz. A cukor egyrészt az élesztőhöz is szükséges, másrészt a tészta jellege is megkívánja, hogy a futtatáshoz szokott csipetnyi cukornál kicsit többet tegyünk a tésztába. Cukor helyett használhatunk mézet is, bár ez egy kicsit elnehezítik a tésztát. A tojássárgája is gyakori szereplője az édes kelt tésztáknak. A kenyérfélékbe nem szokás tenni, de az édes kelt tésztákba akár 5-6 tojássárgája is kerülhet, ha a recept úgy kívánja. A zsiradék a kalács esetében szinte biztosan vaj. A tésztába nem jó a hideg vagy az olvasztott vaj, ha lehet, a vajat legalább 10 perccel a használat előtt vegyük ki a hűtőből.Az igazán jó választás a friss élesztő. Ebből szintén receptfüggő, hogy mennyi kell fél kiló liszthez. Ha nincs friss élesztőnk, akkor a szárított élesztő is megfelel. A liszt, élesztő, tojás, vaj, tej és cukor mellett az ízek kiemelése végett szükség van egy csipetnyi sóra. Ettől a tészta véletlenül sem lesz sós, csak az édes íze lesz teltebb. Minden esetben előmelegített sütőbe tegyük a tésztát. Az ideális hőfok nagyjából 185200 fok között van. Ez szintén receptfüggő, de sokban befolyásolja a sütő milyensége, illetve hogy légkeveréses üzemmódban használjuk vagy sem. A kalácsba tehetünk egy maréknyi mazsolát, csokoládét, durvára vágott mandulát, diót, kockára szelt szárított gyümölcsöt.

RECEPT

HÚSVÉTI TÖLTÖTT BÁRÁNY

a m i k o r megfőttek ledaráljuk, a tojásokat a petrezselyemzöldet és a hagymát apró kockákra vágjuk. A ledarált masszához adjuk a beáztatott és kicsavart két zsemlét, az apróra vágott zöldpetrezselymet, hagymát, tojásokat, a lereszelt sajtot, és a másik két nyers tojást. Ízesítjük, sóval borssal, bazsalikommal. Mindezeket jól összedolgozzuk és megtöltjük vele a bordákon lévő üreget, megszurkáljuk egy tűvel, majd vastag cérnával bevarrjuk. Ezután befedjük bacon szalonnával és az egész vajat rávagdossuk. Betesszük egy nagy tepsibe, alá egy csésze bort öntünk, letakarjuk alufóliával, megszurkáljuk, hogy a gőz kijöjjön belőle, és takarék lángon addig pároljuk, sütjük amíg próbatűvel kipróbálva jó puha nem lesz. Ezután levesszük az alufóliát, meglocsoljuk a keletkezett szafttal, és erős lángon néha locsolgatva szép pirosra sütjük, fél melegen tálaljuk, mert akkor szeletelhető jól a töltelék. Köretnek krumplipürét, sült újkrumplit, salátát, vagy olajbogyós, citromos krumplisalátát tálalhatunk. A sült bárány mellett, sonka, tojás, friss zöldségek, torma és kalács mindig kerül a húsvéti asztalra, ez a hagyomány. A kalács pedig akkor az igazi, ha frissen és otthon készül.

A tésztát tölthetjük lekvárral, krémmel. Ebben az esetben a megkelt tésztát kinyújtjuk, megkenjük, és a feltekert tésztát megformázzuk. Sütés közben a sütőt ne nyitogassuk, s csak akkor nyissuk ki az a sütő ajtaját, ha a tésztánk már színt kapott. A kalács elkészültének biztos jele az egészséges sült szín, valamint az, ha a tészta fenekének is kellemesen barna színe van. • 7,5 dkg vaj vagy margarin Hozzávalók 1 kalácshoz: • 3 dl tej • 1/2 kg liszt • 1 tk cukor • 2 mk só • 2,5 dkg élesztõ • 2 ek cukor • 1 tojás a megkenéshez • 1 cs vaníliás cukor Kb. 1 dl tejet 1 tk cukorral meglangyosítunk, és belemorzsoljuk az élesztőt. Egy mély tálban a lisztbe keverjük a sót, a cukrot, a vaníliás cukrot, és a közepébe mélyedést csinálunk. Ebbe öntjük az élesztős tejet, amit így futtatunk fel. Közben meglangyosítjuk a maradék tejet, és a vajat is, hogy szinte folyós legyen. Ha az élesztő felfutott, hozzáöntjük a tejet, majd a margarint, és közepesen lágy tésztát dagasztunk. (Géppel dagasztva is ugyanolyan jó lesz.) A tésztát letakarva duplájára kelesztjük, lisztezett deszkára borítjuk, majd könnyedén átgyúrjuk. Újból kelesztjük kb. másfélszeresére, és lazán megint átgyúrjuk. Hét részre osztjuk, és mindet kisodorjuk, amíg 40-45 cm-es rudakat nem kapunk. A végeket összecsípve négyet négyesfonással lazán összefonunk, a maradék hármat pedig hármasfonással fonjuk meg. Egy enyhén kivajazott tepsire tesszük a négyesfonásos darabot, a másikat meg ráhelyezzük. Ekkor kapcsoljuk be a sütőt, és amíg az bemelegszik, a kalácsunkat hagyjuk kelni. Ha a sütő már meleg, a tészta tetejét felvert tojással gondosan átkenjük, majd a kalácsot szép pirosra sütjük. O.T.

Kraszna Polgármesteri Hivatala, Crasna Serv KFT, Krasznai RMDSZ, Cserey Farkas Társaság, Krasznai Petőfi Sándor Alapítvány, Krasznai Magyar Fiatalok Klubja, Cserey-Goga Iskolacsoport, Krasznai Idősek és Fogyatékosak Otthona, Farnas Éva közjegyzői iroda, Sólyom Gergely közbirtokosság, Automaister Dimény KFT, BallaSol KFT, Beksz Transport KFT, Bence&Roland KFT, Clio KFT, Comigex KFT, Denta Kiss KFT, Dimeny Gránit KFT, Feher Cuky KFT, FryBartha KFT, Gladiola KFT, Inserco, Janelly KFT, Kiraly bútorüzlet, Lelik fogtechnikai laboratórium, Liba Duo KFT, Majorerzsolt KFT - Anna virágüzlet, Olecom KFT, Pan Emy KFT, Seres Irma családi vállalkozás, Solo Impex KFT, Vincze KFT, Vincze Service KFT, Vipsan, Zolex Auto Check Center

ÚJ FÉNYBEN LÁTNI

Túrmezei Erzsébet

ELINDULNI A KERESZT ALÓL

„Jézus megkérdezte: Mit kívánsz, mit tegyek veled? A vak ezt mondta: Mester, hogy újra lássak.”

V aldens szokás szerint, húsvét hajnalán az emberek - kicsik és nagyok, gyermekek és nagyszülők - kimennek a leg-

közelebbi patak forrásához, és megmossák a szemüket. Ezzel fejezik ki azt, hogy kitisztult a látásuk, szemük megnyílt, tekintetük nyitott a jövő, az „új” élet felé. Új fényben látnak már húsvét után.

P.I.

Boldog titkok: a Golgotán kezdhetek el minden napot megköszönve a meghálálhatatlan, csodálatos áldozatot, s akkor csupa fény lesz a reggelem, minden úton ez a fény jár velem. Hisz bűnteher és gondteher lehull és ottmarad a szabadulást hirdető krisztuskereszt alatt! Szabad szívvel, kézzel indulhatok ha várnak rám új feladatok. Biztatóbb, szebb és boldogabb új reggel lehet-e: elindulni, mint Isten megváltott gyermeke, kinek szíve szeretetről dalol, a Golgotáról, a kereszt alól!

Kiadja a Cserey Farkas Társaság, Kraszna, 13 szám. A lapszámot összeállította: Oláh Tünde, Tördelés: Oláh Levente A szerkesztőség elérhetőségei: Tel. 0745-264 775; 0744-848 849 e-mail: [email protected]. Kéziratokat, véleményeket, javaslatokat a polgármesteri hivatal titkárságán lehet leadni naponta 10-12 óra között. ISSN 1584-2940; Nyomdai előkészítés és nyomtatás: Tehno Print Zilah, Tel. 0260-611227 A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzőik felelnek, azok nem mindig tükrözik a szerkesztőség véleményét is.