Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály
MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA
VESZPRÉM MEGYE 2011. II. NEGYEDÉV
8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Tel: (22) 320-158, fax: (22) 311-139 http://www.munka.hu, e-mail:
[email protected]
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója
Veszprém megye, 2011. április
1.
A megye gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei
1.1.
A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői1
Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Kilenc statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik, melyekben 217 település található, ebből 14 városi rangú. A települések 30 %-ában a lakónépesség nem éri el az ezer főt, sőt 6,5 %-ában az ötszáz főt sem. Veszprém megye lakónépessége 2010. január elején 358.807 fő volt, 0,4 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év elején 244,6 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a (68,2 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A KSH adatai szerint 2010. IV. negyedévben a 141.600 foglalkoztatottból a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 75.843 fő volt az alkalmazásban állók száma, ami 4,8 %-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazottak 66 %-a a versenyszférában, 34 %-a a költségvetési intézményeknél dolgozott. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző megyei mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló KSH adatok szerint megyénkben a foglalkoztatás színvonala 2010. IV. negyedévben 51,0 % volt, ami 1,5 %-ponttal haladja meg az országos átlagot. Veszprém megyében a 15-74 éves népesség legnagyobb hányada (57,6 %-a) aktív volt, míg országosan 55,5 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban azonban megyénkben 11,5 % volt, míg országosan 10,8 %, mindkét mutató romlott az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A KSH 2010. IV. negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Megnevezés Népesség száma (ezer fő)a) Foglalkoztatottak (ezer fő) Alkalmazásban állók (ezer fő) b) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%)
Veszprém megye 2009. 2010. Változás IV. n.év IV. n.év 357 -3,4 360,4 141,6 +3,3 138,3 75,8 +3,4 72,4 18,4 +2,9 15,5 160,0 +6,2 153,8 117,9 -5,9 123,8 57,6 +2,2 55,4 51,0 +1,2 49,8 11,5 +1,4 10,1
2009. IV. n.év 10.031,0 3.782,8 2.660,7 442,1 4.224,9 3.459,1 55 49,2 10,5
Országosan 2010. Változás IV. n.év 9.986 -45 3.804,3 +21,5 2.701,8 +41,1 462,1 +20,0 4.266,4 +41,5 3.416,9 -42,2 55,5 +0,5 49,5 +0,3 10,8 +0,3
a) január 1-én. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.
A KSH adatai szerint 2010. IV. negyedév végén 55.788 megyei székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a megyében, 3,0 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek közül 51.502 volt a vállalkozás, melyek közel ¾-e (72,2 %-a) egyéni volt. Ezer lakosra a megyében 144 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (165) alacsonyabb, a Közép-Dunántúl (135 db/ezer lakos) és a másik két megye adatánál pedig magasabb.
1
Forrás: www.ksh.hu (Statisztikai tájékoztató – Veszprém megye, 2010/4) 2
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója
Veszprém megye, 2011. április
A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2011. I. negyedévben
1.2.
21010
22147
22132
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által a A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása fő Veszprém megyében, 2011. megyében nyilvántartott álláskeresők 25 000 állománya a december végi 19.512 főről februárig tovább emelkedett (22.147 főig), 20 000 majd március végére 21.010 főre 15 000 mérséklődött, ami összességében a negyedév végére 7,7 %-os növekedésnek felel meg. 10 000 Átlagos számuk az I. negyedévben (21.763 fő) 5 000 16,8 %-kal nagyobb volt az előző negyedév Veszprém m. 2011. Veszprém m. 2010. átlagánál (18.637 fő), azonban az egy évvel 0 ezelőtti azonos negyedévénél (24.107 fő) 9,7 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. %-kal alacsonyabb szinten volt, hiszen a negyedév minden hónapjában kevesebb álláskeresőt regisztráltak, mint 2010. azonos hónapjában. Az év eleji, átmeneti felfutást követően márciustól csökken az állományuk, mivel ekkortól megkezdődik az idegenforgalmi idényre való felkészülés, és az építőiparban, valamint a mező- és erdőgazdaságban is újra beindulnak a téli időjárás miatt szünetelő munkálatok. Az egy évvel korábbi állapothoz képest a regiszterben szereplő álláskeresők száma március végén 2.576 fős (10,9 %-os) csökkenést mutat, ami az országos szintű mérsékelt (0,9 %-os) emelkedésnél jóval kedvezőbb. (Pályakezdők esetében az egy évvel ezelőtti létszámuknál a jelenlegi megyei adat 207 fővel, 12,5 %-kal, a nem pályakezdőké pedig 2.369 fővel, 10,8 %kal kevesebb.) 2011. I. negyedév végén Veszprém megyében a munkavállalási korú népesség 8,6 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában, ami az országos aránynál (9,7 %) és az egy évvel ezelőtti megyei értéknél (9,6 %) egyaránt kedvezőbb . A pályakezdő fiatalok száma 1.445 fő volt az év harmadik hónapjában, ami az egy évvel ezelőtti létszámnál 12,5 %-kal kevesebb. Arányuk a nyilvántartott álláskeresők között 6,9 % volt 2011. márciusában, ami a 2010. márciusi értéknél 0,1 %-ponttal kisebb.
A nyilvántartott álláskeresők életkor szerinti összetétele 2011. március
A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele 2011. március
Veszprém m egye
KözépDunántúl
16,0
23,8
24,0
12,6
23,6
KözépDunántúl
31,2
37,4
15,1
33,6
34,8
15,0
4,8
23,5
8,3
12,6
4,7
24,5
7,8
24,0
3,4
15,5
3,8
Veszprém m egye
0,0
20,0
%
% 0,0 25 éves és fiatalabb
20,0
40,0
26-35 éves
36-45 éves
60,0 46-50 éves
80,0
100,0
8 ált.nál kev. szakközépisk., techn.
50 évesnél idősebb
3
40,0 általános isk. gimnázium
60,0
80,0
100,0
szakm.képző, szakisk. főiskola, egyetem
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója
Veszprém megye, 2011. április
A felmérés eredményei
2.
2011. áprilisában már huszonnegyedik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2011. II. negyedéves adatfelvételére április 5–21. között került sor. Ennek során a megkeresett munkáltatóktól a 2011. I. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve 12 hónap múlva várható létszám-változásokról kértünk adatokat. Emellett a gazdálkodó szervezetektől arról is gyűjtöttünk információkat, hogy milyen atipikus foglalkoztatási formákat alkalmaznak. Reprezentativitás
2.1.
A 2011. március 31.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 304 munkáltató töltötte ki értékelhetően. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A felm érésben résztvevő m unkáltatók létszám nagyság szerinti m egoszlása 2011.03.31.
Mikrovállalkozás (60 db 19,7%) Nagyvállalat (29 db 9,5%)
A felm érésbenrészt vevő cégek foglalkoztatotti létszám a cégm éret szerint 2011.03.31.
Kisvállalat (116 db 38,2%)
Mikrovállalkozás (342 fő, 1,1%)
Nagyvállalat (17.719 fő, 55,2%) Közepes vállalat (10.988 fő, 34,2%)
Közepes vállalat (99 db 32,6%)
Kisvállalat (3.051 fő 9,5%)
A felmérés során 32.100 munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyei foglalkoztatottak 22,7 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig 42,3 %-át jelenti. A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél 2011. márc. 31-én Bányászat 0,3%
Feldolgozóipar 48,9%
Mezőgazd. 6,4%
Egyéb szolg. 0,4% Művészet, szórakozt. 0,2%
Az alkalmazásban állók megoszlása 2010. IV. negyedévben (KSH)
Bányászat Mezőgazd. 0,6% 4,4% Egyéb szolg. 0,3%
Energiaellátás 1,1% Víz, hullad.gazd. 3,2%
Művészet, szórakozt. 1,3%
Építőipar 1,9% Oktatás Szállítás, 7,0% raktározás Szálláshely- 4,7% Közig., véd., sz., vendégl. kötelező tb. 1,8% Pénzügyi, Szakmai, tud., Ingatlan3,7% bizt. tev. ügyletek Adminisztr. tev. műsz. tev. 0,2% 0,1% 0,6% 0,6%
Humán-eü., szoc. ellátás 13,3%
Kereskedelem 5,7%
Feldolgozóipar 30,6%
Humán-eü., szoc. ellátás 13,6% Oktatás 11,0%
Adminisztr. tev. 3,6%
4
Energiaellátás 0,6%
Víz, hulladékgazd. 1,9% Építőipar 3,7%
Kereskedelem Szállítás, raktározás 9,7% 4,2% Közig., véd., kötelező tb. 7,2%
Szakmai, tud., műsz. tev. 1,2%
Ingatlan- Pénzügyi, ügyletek bizt. tev. 0,5% 0,8%
Szálláshelysz., vendégl. 4,4% Információ, kommunikáció 0,4%
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója
2.2.
Veszprém megye, 2011. április
Várható létszámváltozások
A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően a következő negyedév végére megyei szinten 0,3 %-os (111 fős) mérséklődés várható, mely 929 fős létszámcsökkenés és 818 fős felvétel eredője. A következő negyedév végére a megkérdezett munkáltatók összlétszámában várható 929 fős Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat csökkenés közel háromnegyede Bány ászat, kőfejtés (73,8 %-a) a feldolgozóiparban Feldolgozóipar fog végbe menni (ezen belül is Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi elsősorban a fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék Vízellátás; szenny v íz gy űjtése gyártása, az élelmiszeripar, a Építőipar számítógépgyártás, valamint a Kereskedelem, gépjárműjav ítás textilipar területén), további 7,0 Szállítás, raktározás %-a a kereskedelem, 5,8 %-a az Szálláshely -szolg., v endéglátás egészségügy, s több mint 3-3 %a a közigazgatás és az oktatás Információ, kommunikáció képviselőinél. Pénzügy i, biztosítási tev ékeny ség Az összesen 929 főre Ingatlanügy letek prognosztizált felvétel kétötöde Szakmai, tudomány os, műszaki tev . (39,9 %-a) szintén a Adminisztratív és szolg. tám. tev . feldolgozóipar foglalkoztatotti Közigazg., v édelem, társadalombizt. létszámában fog megjelenni (ezen belül elsősorban a Oktatás fémalapanyag- és fémfeldolHumán-egészségügy i, szoc. ellátás gozási termék, a gumi-, a belépő fő Műv észet, szórakoztatás, szabad idő számítógép, elektronikai termék, kilépő fő Egy éb szolgáltatás valamint a villamos berendezés, [fő] 0 100 200 300 400 500 600 700 gyártása területén). Ezután a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás képviseli a legnagyobb arányt a létszámfelvételekben a maga 18,6 %-ával, ezt pedig a kereskedelem követi 12,4 %-kal, hiszen a Balaton-parti idegenforgalmi szezon ekkor tetőzik. A többi ágazat közül az egészségügy (8,7 %) és a közigazgatás (6,5 %) a legjelentősebb felvevők. A vállalati méreteket tekintve a létszámfelvételekben a közepes, a létszámcsökkenések terén pedig a nagyvállalatok érintettek leginkább, előbbieknél valósul meg a felvételek 43,3 %-a, utóbbiaknál pedig a csökkenések 78,5 2011.03.31-én a 3 hónap m úlva várható fő %-a. A rangsor következő helyén épp létszám változások vállalati m éret szerint fordított a helyzet, a létszám- 400 354 275 felvételeknél a nagyvállalatok (33,6 %), 200 116 73 199 míg a létszámcsökkenéseknél a közép83 61 0 vállalatok (16,7 %) állnak a második -12 -33 helyen. A kisebb kategóriák -200 -155 méretükkel arányosan veszik ki részüket a létszámváltozásokból. A -400 belépő f ő kisvállalatok a 3 hónap múlva felvenni -600 -454 kilépő f ő egy enleg f ő kívánt létszám 14,2 %-át, a -729 létszámcsökkenésben érintetteknek -800 Mikro Kis Közép Nagy pedig 3,6 %-át adják, míg ezek az A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint
5
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója
Veszprém megye, 2011. április
arányok a mikrovállalkozások esetében 8,9 illetve 1,3 %. Említésre méltó tény, hogy míg a mikrovállalkozások a vizsgált minta létszámának csupán 1,1 %-át adták, a létszámbővítéseknek ennél jóval nagyobb hányadát - közel tizedét – ők valósítják meg. A létszámmozgások eredője a mikro-, kis- és középvállalatok esetében pozitív és a létszámmérettel nő, a nagyvállalatoknál azonban negatív értékű, bár abszolútértékben itt a legnagyobb. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása FEOR főcsoportonként Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolg.
belépő fő
Technikusok és hasonló műszaki fogl. Egészségügyi fogl.
kilépő fő
Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági Szakmai irányítók, felügyelők Művészeti, kulturális, sport- és vallási fogl. Egyéb ügyintézők Oktatási asszisztensek Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazd. fogl. Takarítók és hasonló jellegű egyszerű fogl. Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló fogl. Egészségügyi fogl. (felsőfokú) Műszaki, informatikai és természettud. fogl. Gazdálkodási jellegű fogl. Oktatók, pedagógusok Egyéb magasan képzett ügyintézők
Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, vala-mint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével össze-függésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi szakmákat, emellett ugyanez figyelhető meg a mezőés erdőgazdasági, az építőipari és egyre inkább egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is.
Jogi és társadalomtud. fogl.
Jelen felmérés adatfelvételi időpontja a szezon kezdetére, Fém- és villamosipari fogl. Élelmiszeripari fogl. így a 3 hónapos előrejelzés a Könnyűipari fogl. szezon közepére esett. Az Építőipari fogl. addig felvenni tervezett Feldolgozóipari gépek kezelői Összeszerelők létszám legnagyobb részét Helyhez kötött gépek kezelői (24,9 %) a szakképzettséget Járművezetők és mobil gépek kezelői nem igénylő (egyszerű) Kereskedelmi és vendéglátóipari fogl. Szolgáltatási fogl. foglalkozások munkaköreire Irodai, ügyviteli fogl. keresik, de csaknem Ügyfélkapcsolati fogl. ugyanekkora (24,4 %) a Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vez. Gazdasági tevékenységet segítő egységek vez. gépkezelők, összeszerelők, Törvényhozók, igazgatási és érdekképviseleti vez. járművezetők csoportjába Mezőgazdasági fogl. tartozó foglalkozások aránya [fő] 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 is. A következő legkeresettebb csoport a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásoké (18,0 %), mely az előző kettővel együtt lefedi a június végéig felvenni tervezettek munkaköreinek kétharmadát, a fentieken kívül jelentősebb részarányt (12,3 %) képviselő ipari és építőipari foglalkozásokkal együtt pedig már négyötödét. Az első tizenkét legkeresettebb szakmába bekerülők megközelítik az összes felvétel felét (44,5 %). Szociális szolgáltatási fogl. (felsőfokú)
Kézműipari fogl.
A létszámcsökkenésekben legérintettebb foglalkozások között a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozók aránya a legmagasabb (59,2 %), sorrendben utánuk a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkakörei következnek, mindössze 11,0 %-os aránnyal. A tizenkét legjellemzőbb, létszámcsökkenésben érintett foglalkozás le is fedi a létszámcsökkenések több mint kétharmadát (71,2 %).
6
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója
fő
Veszprém megye, 2011. április
A 3 hónap m úlva várható létszám változások legjellem zőbb foglalkozásai
450
415 400
létszámf elv étel
350
létszámcsökkenés
300 250 200 150
Rakodómunkás
51 Targoncavezető
36
16 Szabó, varró
15 technikus
12 Minőségbizt.
Egyéb ügyintéző
Kézi csomagoló
12
19 Szakács
19 23 Fémmegmunkáló,
felületkezelő gépkez.
20 összeszerelő
Mechanikaigép-
23 15 Ápoló, szakápoló
24 12 és kisegítő
Egyéb takarító
30 Konyhai kisegítő
32 14 és szállítási fogl.
Egyéb egysz. szolg.
és kisegítő
Intézményi takarító
34
35 ipari gépkez.
Egyéb feldolg.-
36 Pincér
Egyszerű
Bolti eladó
0
ipari foglalk.
53
40
50
39
100
A 3 hónapos előrejelzés során a megye 9 térsége közül 7-ben létszámnövekedést, 2-ben pedig csökkenést prognosztizáltak a megkérdezett munkáltatók, ami összességében 0,3 %-os (111 fős) mérséklődést jelent a megye egészére. A legnagyobb mértékű (20,7, illetve 7,8 %-os) növekedést a Balaton-parti szezonális hatással leginkább érintett Balatonalmádi és Balatonfüred körzetében jelezték előre, ami összhangban van azzal, hogy az előrejelzés időben az idegenforgalmi szezon kellős közepére esik. Őket követi 2,9 %-os létszámbővüléssel a szintén part-menti Tapolca, majd 1,2 illetve 1,0 %-os növekedéssel a feldolgozóipari túlsúllyal rendelkező Pápa illetve Ajka térsége. A megye nyugati, illetve keleti határán elhelyezkedő Sümeg és Várpalota körzetében kismértékű (0,8 és 0,3 %-os) gyarapodást, míg a szintén megyeszéli Zirc térségében 0,6 %-os mérséklődést prognosztizáltak a válaszoló munkaadók. A legnagyobb mértékű (5,3 %-os) létszámcsökkenést a megyeszékhely foglalkoztatói jelezték, ami nagyságrendben mintegy félezer főt érint. A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál 3 hónap múlva (2011. június 30-án)
Pápa +1,2%
12 hónap múlva (2012. március 31-én)
Pápa +2,1%
Zirc -0,6%
Zirc 0,0%
Várpalota +0,3% Ajka +1,0%
Várpalota +1,8%
Veszprém -5,3%
Ajka +1,0% B.almádi +20,7%
Sümeg +0,8%
Tapolca +2,9%
Veszprém -5,4% B.almádi +4,1%
Sümeg +1,8%
B.füred +7,8%
Tapolca +2,5%
Veszprém megye összesen: - 0,3 % (-111 fő)
B.füred +2,2%
Veszprém megye összesen: - 0,4 % (-136 fő) 7
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója
Veszprém megye, 2011. április
A 12 hónapos előrevetített létszámváltozások a mérséklődés irányába tolódtak a 3 hónaposhoz képest, mivel összességében 0,4 %-os (136 fős) létszámcsökkenést prognosztizáltak a megkérdezett cégek a jelenlegi létszámukhoz képest. Történt mindez annak ellenére, hogy a 9 térségből most csupán 1 jelzett csökkenést, egyiküknél (Zirc) változatlan foglalkoztatotti létszámot, míg a többieknél növekedést várnak. Ezen belül most is a három Balaton-parti térségnél jelezték a legnagyobb (Balatonalmádi: 4,1 %, Tapolca: 2,5 % ill. Balatonfüred: 2,2 %-os) növekedést a munkáltatók. Nem sokkal kisebb (2,1 %-os) bővülést várnak Pápa térségében is, de még a munkaerő-piaci szempontból eddig jelentősen hátrányos helyzetű Sümeg és Várpalota körzete is 1,8 %-os növekedést jelzett előre. A megyeszékhely körzetének munkaadói ezzel szemben a 3 hónapos várakozásnál is nagyobb, 5,4 %-os csökkenést prognosztizáltak egy év múlva.
2.3.
Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői
Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásának gyakoriságáról is. A munkáltatók összesen 4.155 fő munkavállaló esetében éltek a kérdőívben felsorolt nyolcféle atipikus foglalkoztatási forma valamelyikével, amely a vizsgálatban érintett létszám 12,9 %-a. Az atipikus formában alkalmazott munkaerő számát tekintve a nagyvállalatok járnak az élen, ők foglalkoztatják e létszám 2/3-át (65,2 %-át), a közép méretűek pedig további több mint kétötödét 22,0 %-os részesedésükkel. A két legkisebb kategória együtt is csak a szóban forgó létszám alig több mint 1/10-ét (12,7 %-át) adja. Az atipikus foglalAtipikus foglalkoztatási formák vállalati méret szerint (2011.03.31.) koztatási formák Foglalkoztatási formák / Össz. Mikro Kis Közép Nagy közül az állami Vállalati méret Foglalkoztatottak száma (fő) % Részmunkaidő 13 258 313 831 1415 34,1 támogatással létrejövő Távmunka 2 0 1 5 8 0,2 határozott idejű Bedolgozói munkaviszony 0 0 0 0 0 0,0 munkaszerződéssel Alkalmi vagy szezonális foglalk. 13 35 97 94 239 5,8 alkalmazottak Határozott idejű / állami tám. 24 138 288 1259 1709 41,1 hányada a legjelentőMunkaerő-kölcsönzés 0 12 143 325 480 11,6 sebb, ami az Önfoglalkoztatás 3 1 0 0 4 0,1 Megbízási szerződés 1 31 74 194 300 7,2 összlétszám több mint Összesen: 56 475 916 2708 4155 100,0 kétötödét képviseli. Az ebben a formában foglalkoztatottak közel 3/4-e (73,7 %) a nagy-, további 1/6-a (16,9 %) a közepes méretű vállalatoknál dolgozik. A második legnépszerűbb forma a részmunkaidős foglalkoztatás, egy-harmad részt túllépő arányával, ugyanis a gazdasági válság a megrendelések csökkenését hozta magával sok cégnél, így rövidített munkaidőben foglalkoztatták dolgozóikat. Ez szintén elsősorban a nagy és közepes cégekre jellemző (58,7 illetve 22,1 %-ban), de a kisvállalkozásoknál így foglalkoztatott létszám sem képvisel sokkal kisebb arányt (18,2 %). A harmadik leggyakoribb alkalmazott forma a munkaerő-kölcsönzés igénybevétele, de már alig több mint 10 %-os részesedéssel. Az így foglalkoztatottak kétharmada a nagy létszámmal működő cégeknél dolgozik, esetükben nem ritka a több száz fős létszámok munkaerő-kölcsönző cégeken keresztüli alkalmazása. A többi foglalkoztatási forma aránya együttesen is csak 14 % alatti. Cégméret alapján összegezhető, hogy a két szélső méret, a nagy és a mikrovállalkozások esetén a határozott idejű szerződéssel történő foglalkoztatás, a kis és közepes cégeknél pedig a részmunkaidős, illetve az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás a legnépszerűbb. 8
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója
Veszprém megye, 2011. április
Módszertani kiegészítés
3.
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere 3.1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: -
gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).
A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, - amely pénzjövedelmet eredményez, vagy - amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg - amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, - amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket – az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően – 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. negyedévétől a 9
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója
Veszprém megye, 2011. április
munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg -
az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.
A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: -
-
a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.
a. Egyéb statisztikai meghatározások Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Munkavállalási korú népesség: a foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívak összességét jelenti. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;
10
Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója
-
Veszprém megye, 2011. április
a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.
3.2. A Nemzeti Foglalkozatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. tartalékos katonai szolgálatot teljesít. Mutatószámok: melyek a munkaerő-piaci helyzet relatív színvonalának mérésére szolgálnak: - a nyilvántartott álláskeresők aktuális számának aránya a KSH által közölt, megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belül, mely mérőszám térségi, megyei, régiós és országos szinten számolható, - a nyilvántartott álláskeresők számának aránya a KSH által megadott munkavállalási korú népesség számán belül, mely település, térségi, megyei, régiós, országos szinten számolható. Veszprém, 2011. május 31.
11
MELLÉKLETEK
12
1. sz. melléklet
A 2011. évi II. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Veszprém megyében
Ágazati betűjel
A KSH intézményi adatai szerint 2010. IV. n.év alkalmazásban állók
Nemzetgazdasági ág
száma fő
A
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
B
Bányászat, kőfejtés
C
Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás
D E B+C+D+E
Ipar
megoszlása %
A felmérésben szereplő szervezeteknél 2010.03.31-én foglalkoztatottak száma fő
megoszlása %
Reprezentációs arány %
3 356
4,4
2 039
6,4
60,8
430
0,6
106
0,3
24,7
23 189
30,6
15 683
48,9
67,6
455
0,6
343
1,1
75,4
1 468
1,9
1 017
3,2
69,3
25 541
33,7
17 149
59,8
67,1
F
Építőipar
2 816
3,7
599
1,9
21,3
G
Kereskedelem, gépjárműjavítás
7 372
9,7
1 835
5,7
24,9
H
Szállítás, raktározás
3 192
4,2
1 518
4,7
47,6
I
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
3 323
4,4
650
2,0
19,6
J
Információ, kommunikáció
313
0,4
8
0,0
2,6
K
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
365
0,5
72
0,2
19,7
L
Ingatlanügyletek
581
0,8
126
0,4
21,7
M
Szakmai, tudományos, műszaki tevék.
948
1,2
40
0,1
4,2
N
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tev.
2 693
3,6
208
0,6
7,7
O
Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt.
5 439
7,2
1 177
3,7
21,6
P
Oktatás
8 375
11,0
2 241
7,0
26,8
Q
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
10 316
13,6
4 260
13,3
41,3
R
Művészet, szórakoztatás, szabad idő
1 008
1,3
60
0,2
6,0
206
0,3
118
0,4
57,3
75 843
100,0
32 100
100,0
42,3
S+T+U A–U
Egyéb (egyéb szolg., ter.kív.szerv, háztart.) Összesen
A 2011. évi II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint Veszprém megyében (2011. március 31.) Válaszoló szervezetek Létszám-kategória (0 - 9 fő) Mikrovállalkozás (10 - 49 fő) Kisvállalat (50 - 249 fő) Közepes vállalat (249 fő felett) Nagyvállalat összesen
száma db 60 116 99 29 304
13
megoszlása % 19,7 38,2 32,6 9,5 100,0
Válaszoló szervezeteknél foglalkoztatottak száma megoszlása % db 342 1,1 3 051 9,5 10 988 34,2 17 719 55,2 32 100 100,0
2. sz. melléklet
A 2011. II. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma nemzetgazdasági ág kategóriák szerint Veszprém megyében (2011. március 31.) létszámkategória ág.sz. jel
nemzetgazdasági ág
mikro
kis
közép
nagy
válaszolók összesen
A
Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat
3
9
6
3
21
B
Bányászat, kőfejtés
0
1
1
0
2
C
Feldolgozóipar
11
46
35
16
108
D
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás
0
1
0
1
2
E
Vízellátás; szennyvíz gyűjtése
0
1
3
2
6
F
Építőipar
16
15
1
0
32
G
Kereskedelem, gépjárműjavítás
12
13
7
1
33
H
Szállítás, raktározás
1
3
6
1
11
I
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
7
5
5
0
17
J
Információ, kommunikáció
1
0
0
0
1
K
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
0
0
1
0
1
L
Ingatlanügyletek
0
0
1
0
1
M
Szakmai, tudományos, műszaki tev.
2
1
0
0
3
N
Adminisztratív és szolgáltatás tám.tev.
2
4
1
0
7
O P Q R S U
Közigazgatás, védelem; kötelező tb. Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Területen kívüli szervezetek
2 0 0 1 2 0
7 3 4 2 1 0
9 13 9 0 1 0
0 1 4 0 0 0
18 17 17 3 4 0
összesen
60
116
99
29
304
A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a 2011. II. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten) létszámnövekedés fő
létszámcsökkenés fő
egyenleg fő
létszámnövekedés %
létszámcsökkenés %
Mikro
73
-12
61
8,9
1,3
Kis
116
-33
83
14,2
3,6
Közép
354
-155
199
43,3
16,7
Vállalati méret
Nagy
275
-729
-454
33,6
78,5
Összesen
818
-929
-111
100,0
100,0
14
4. sz. melléklet
A 3 és 12 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatok szerinti megoszlása a 2011. II. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten) válaszadók száma
ágazat
jelenlegi létszám
db Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar
fő
3 hónap múlva várható létszám fő
12 hónap múlva várható létszám fő
3 hónap 12 hónap változás+ múlva múlva 3 hó várható várható csökk.növ csökk.növ fő % fő
változás +12 hó %
21
2 039
2 044
2 054
5
0,2
15
2
106
107
108
1
0,9
2
0,7 1,9
108
15 683
15 323
15 428
-360
-2,3
-255
-1,6
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás
2
343
344
341
1
0,3
-2
-0,6
Vízellátás; szennyvíz gyűjtése
6
1 017
1 017
1 025
0
0,0
8
0,8
Építőipar
32
599
620
618
21
3,5
19
3,2
Kereskedelem, gépjárműjavítás
33
1 835
1 871
1 850
36
2,0
15
0,8
Szállítás, raktározás
11
1 518
1 514
1 494
-4
-0,3
-24
-1,6
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
17
650
800
690
150
23,1
40
6,2
Információ, kommunikáció
1
8
8
8
0
0,0
0
0,0
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
1
72
75
75
3
4,2
3
4,2
Ingatlanügyletek
1
126
126
126
0
0,0
0
0,0
Szakmai, tudományos, műszaki tev.
3
40
41
40
1
2,5
0
0,0
Adminisztratív és szolgáltatás tám.tev.
7
208
211
205
3
1,4
-3
-1,4
Közigazgatás, védelem; kötelező tb.
18
1 177
1 199
1 178
22
1,9
1
0,1
Oktatás
17
2 241
2 226
2 238
-15
-0,7
-3
-0,1
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
17
4 260
4 277
4 281
17
0,4
21
0,5
3
60
68
84
8
13,3
24
40,0
Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás összesen
4
118
118
121
0
0,0
3
2,5
304
32 100
31 989
31 964
-111
-0,3
-136
-0,4
A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a 2011. I. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten) A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint LÉTSZÁMFELVÉTEL
fő
%
LÉTSZÁMCSÖKKENÉS
fő
Bolti eladó
53
6,5
Mechanikaigépösszeszerelő
Egyszerű ipari foglalkozású
39
4,8
Targoncavezető
-51
Pincér
36
4,4
Bolti eladó
Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői
35
4,3
Intézményi takarító és kisegítő
34
Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású
%
EGYENLEG
fő
Pincér
36
5,5
Egyéb feldolgozóipari gép kezelői
35
-40
4,3
Egyszerű ipari foglalkozású
30
Rakodómunkás
-36
3,9
Intézményi takarító és kisegítő
27
4,2
Fémmegmunkáló, felületkezelő gépek kezelői
-23
2,5
Konyhai kisegítő
26
32
3,9
Szabó, varró
-16
1,7
Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású
18
Konyhai kisegítő
30
3,7
Ápoló, szakápoló
-15
1,6
Szakács
18
Egyéb takarító és kisegítő
24
2,9
Minőségbizt. technikus
-15
1,6
Műanyagtermék-gyártó gép kezelője
17
Ápoló, szakápoló
23
2,8
Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású
-14
1,5
Minőségbiztosítási technikus
-15
Mechanikaigépösszeszerelő
20
2,4
Egyéb takarító és kisegítő
-12
1,3
Rakodómunkás
-23
Fémmegmunkáló, felületkezelő gépek kezelői
19
2,3
Kézi csomagoló
-12
1,3
Targoncavezető
-50
Szakács
19
2,3
Egyéb ügyintéző
-12
1,3
Mechanikaigépösszeszerelő
-395
Összesen
-415 44,7
364 44,5
-661 71,2
15
5. sz. melléklet
A 3 és 12 hónap múlva várható létszámok ágazatok szerinti megoszlása a 2011. II. negyedévi felmérésben résztvevő munkáltatóknál (a 2011. március 31-i állapothoz mérten)
Veszprém megye megkérdezett cégeinek foglalkoztatotti létszáma nemzetgazdasági áganként Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Bány ászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, légkondi Vízellátás; szenny v íz gy űjtése Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció Pénzügy i, biztosítási tev ékeny ség Ingatlanügy letek Szakmai, tudomány os, műszaki tev . Adminisztratív és szolg. tám. tev . Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás
+ 1 év Műv észet, szórakoztatás, szabad idő
+ 3 hónap 2011. március 31.
Egy éb szolgáltatás
[fő] 0
2 000
4 000
16
6 000
8 000
10 000
12 000
14 000
16 000