7. A nemzetközi jog általános szabályai – a nemzetközi szokásjog
Nemzetközi jog I. - elıadás 2010. október 21.
Vázlat 1.
2.
A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi A nemzetközi szokásjog A. B. C. D.
Létrejöttének feltételei A persistent objector szabály A nemzetközi jog méltányossági elvei A nemzetközi jog kodifikációja
1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi
Általános szabályok ~ elvek Kötelezı erejük: erga omnes (!) Nem írott normák Bizonytalanok, ellentmondásosak, pontatlanok, hézagosak Nemzeti jogban alkalmazásuk nagyon problémás!
1
Nemzetközi szerzıdések – általános szabályok viszonya:
Különbség: kötelezı erı Fıszabály: egyenrangúak Kölcsönhatások:
ius cogens primátusa Kölcsönös módosítás Ált. szabályok ~ irányelvek Ált. szabályok: rendszertani értelmezésnél fontosak Ha nincs szerzıdés az ált. szabályok töltik ki a joghézagokat
Általános szabályok szerepének megítélése – szokásjog
Évszázadokon át: nemzetközi szerzıdések + szokásjog, fontos területek szabályozása XX. század:
SZU + fejlıdı országok elutasítása, majd újra felfedezik a szokásjogot Feltételezés: szokásjog elveszti majd jelentıségét →Ø Feltételezés: szokásjog alkalmatlan új problémák kezelésére →Ø Ma gyakran összekapcsolódik a szerzıdéskötés és a szokásjog létrejötte
Általános szabályok szerepének megítélése – ius cogens + ált. jogelvek Ius cogens = feltétlen alkalmazást igénylı szabályok → Támogatói: szocialista államok + újonnan függetlenné vált országok Általános jogelvek: kezdetben erısen vitatott, ma: fontos a nemzetközi bírói gyakorlatban
2
2. A nemzetközi szokásjog
Ma: nemzetközi szerzıdések dominanciája DE a szokásjognak fontos szerepe van
Szabályozza: diplomáciai védelem, nemzetközi felelısség Kiegészíti: nemzetközi folyók nem hajózási célú hasznosítása, államutódlás
A. Szokásjog kialakulásának feltételei A szokásjog fogalma: Nki. B. Statútuma 38. cikk → 2 feltétel + Nki. B. gyakorlata, jogtudomány
Feltételek:
1.
2.
Gyakorlat (objektív/materiális feltétel) → usus Jogi meggyızıdés (szubjektív/pszichológiai feltétel) → opinio iuris sive necessitatis
… a gyakorlat
Milyen szervek vehetnek részt a szokásjog kialakításában?
Állami szervek → fıleg központi végrehajtó szervek, törvényhozó hatalom magatartása Nemzetközi bíróságok gyakorlata NEM vehetı figyelembe
Milyen magatartások relevánsak?
Államok együttes gyakorlata Megnyilvánul szerzıdéskötésben, nemzetközi szervezetek határozatainak elfogadásában, stb.
3
Milyen legyen a gyakorlat?
Széleskörő és reprezentatív Egyöntető Megfelelı idın keresztül érvényesülı
… a jogi meggyızıdés
= azért követik a gyakorlatot, mert meggyızıdésük, hogy ez nemzetközi kötelezettségük Feltételek nem különíthetık el → gyakorlat fennállása bizonyítja a szokásjog létezését Idınként elválik a két feltétel, pl.:
Csak gyakorlat: diplomáciai protokol Kezdıdı gyakorlat, de erıs jogi meggyızıdés: világőrjog Csak jogi meggyızıdés, de ellentétes gyakorlat: beavatkozás tilalma
Lotus ügy
Franciaország v. Törökország Állandó Nemzetközi Bíróság peres eljárása Ügy kezdete: 1927 január 4. Ítélet: 1927 szeptember 7. Joghatóság alapja: special agreement (1926)
4
Tények
1926 augusztus 2.: a Márványtengeren összeütközött két gızhajó A török Boz-Kourt → elsüllyedt, 8 török tengerész meghalt és A francia Lotus
Isztambulban büntetıeljárás → Hassan Bey és M. Demens francia elsı tiszt
Álláspontok
Franciaország: Törökországnak nem volt joghatósága, nem indíthatott volna büntetıeljárást → nki jogsértést követett el, fizessen kártérítést Törökország: Nem volt ellentétes a nemzetközi joggal, hogy lefolytatta a büntetıeljárást, nem fizet
Franciaország érvei
Nemzetközi jog elve a lobogó államának kizárólagos joghatósága minden olyan cselekmény esetében, amely a nyílt tengeren adott hajó fedélzetén történik Szokásjog Bizonyítékok a gyakorlatra:
Jogtudósok Egyezmények Jogesetek
5
↓ Bíróság válasza
→ jogtudósok: ellentmondások → egyezmények: nem általános szabály, egyezmények nagyon speciális területeket szabályoznak Jogesetek: ellentmondások + ritkák, hiányzik az opinio iuris
Döntés Mivel a bíróság szerint nincs a nemzetközi jognak olyan szabálya, amivel a török büntetı joghatóság ellentétes lenne, tehát ami a lobogó államának kizárólagos joghatóságát állapítaná meg → Törökország – a szuverenitás vélelme alapján – gyakorolhat ilyen joghatóságot. + nincs nemzetközi jogsértés → nem kell kártérítést fizetni
DE! Elnöki szavazattal döntötték el az ügyet Több különvélemény 1958. évi és 1982. évi tengerjogi egyezmények (kodifikációs egyezmények) ezt a szabályt tartalmazzák ► kezdıdı szokásjogi szabály volt!
6
B. A persistent objector szabály
= örökös ellenzı Államok szuverenitása → kivonhatják magukat a szokásjogi szabály kötelezı ereje alól Persistent objector: az az állam, amely valamely szokásjogi normát nem fogad el magára nézve kötelezınek Persistent objector szabály: ha egy állam, mielıtt a gyakorlat általános normává fejlıdne, állandóan és nyíltan ellenzi azt, akkor az nem fogja kötni
Angol-norvég halászati ügy
Alapinformációk
Nki. B. peres eljárása, Nagy-Britannia v. Norvégia Ítélet: 1951 Joghatóság alapja: alávetési nyilatkozat, GB keresete Eldöntendı a Bíróság által: a)
b)
Mely elvek alapján kell az alapvonalat meghatározni (→ halászati övezet határa) Bíróság ítéljen meg kártérítést
7
Tények
1616-1908: folyamatos norvég panaszok az angol halászhajók miatt Elsı incidens: 1911 1935: norvég királyi dekrétum a halászati övezet (parti tenger) határainak kijelölésérıl Tárgyalások nem vezettek eredményre
Mirıl kell/nem kell dönteni?
Nem kell:
4 tengeri mérföld a kiterjedés Jár-e és mennyi kártérítés? → felek megállapodhat, hogy az ítélet függvényében e kérdést késıbb rendezik
Kell:
Mely elvek alapján kell meghatározni az alapvonalat, amelytıl a 4 tengeri mérföldet számítják…
Álláspontok
Angol: apályvonal + külön szabályok a norvég partok sajátosságai miatt → ez a nemzetközi jog létezı szokásjogi szabálya! Norvég: skjærgaard → kiszögelléseket összekötı pontok = alapvonal
8
Érvek I.
Általános szabály: apályvonal
Nem vitatott
N. speciális rezsimet akar elismertetni az alapvonal meghatározásában
Nem! Ez az általános szabály alkalmazása a helyi viszonyoknak megfelelıen
A norvégok nem követték e szabályt szisztemtikusan
De
Érvek II.
Nem tudtak e szabályról, tehát nem tiltakozhattak
Na „nehogymá”!
Konklúzió
Constant and suffieciently long practice → következetes, állandó és kielégítıen hosszú ideje követett gyakorlat → Norvégia persistent objector (aki nem vonja kétségbe a szokásjogi szabály létét!) A norvég dekrétum, amely meghatározza a halászati övezet határát nem ellentétes a nemzetközi joggal.
9
A persistent objector szabályból következik az, hogy egy szokásjogi norma a nemzetközi jog általános szabálya, de nem kötelezi a nemzetközi közösség minden tagját, valamennyi államot. + létezhet regionális szokásjog, sıt bilaterális szokásjog is
C. A nemzetközi jog méltányossági elvei
Nemzetközi bíróságok gyakorlata alakította ki + Nki. B. Statútuma megemlíti ıket (38. cikk): „Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetében valamely ügyet ex aequo et bono döntsön el.”
Kizárásos alapon speciális szokásjogi szabályok
Méltányosság fajtái (jelentései) 1.
2.
3.
Infra legem = jogon belüli méltányosság: → nemzetközi jogi norma méltányos alkalmazása (igazságosság) → általános jogelv Praeter legem = jogon kívüli: → joghézag kitöltése → ex aequo et bono fogalmába tartozik Contra legem = joggal szembeni → nemzetközi jogi normát lerontó döntés → ex aequo et bono fogalmába tartozik → nem volt még ilyen a Nki. B. gyakorlatában
10
D. Kodifikáció JOGFORRÁSOK
I. Nemzetközi egyezmények
II. Nemzetközi jog általános szabályai ↓ a) általános jogelvek b) nemzetközi szokásjog c) ius cogens
fogalma: a nemzetközi kapcsolatok egy-egy területét rendezı szokásjogi szabályok nemzetközi szerzıdésbe foglalása Kezdetei: Népszövetség Ki végzi?
ENSZ Közgyőlés feladata → segédszerv Nemzetközi Jogi Bizottság (1947)
Kodifikáció menete
ENSZ Közgyőlés határozata Rapporteur → jelentés Tárgyalások Ideiglenes tervezet Állami vélemények Végleges tervezet Diplomáciai konferencia összehívása Nemzetközi szerzıdés
11
… lényeges lépések
A kodifikáció eredményei
Nki szerzıdés: kodifikáció + jogfejlesztés Virágkora: 1958-1969 1970’ évek: csökken a lendület → születnek szerzıdések, de nem lépnek hatályba Vannak sikertelen kodifikációk Befejezetlen kodifikáció, pl. nemzetközi felelısség joga
Példa: felelısségi tervezet
12
Kodifikáció v. identifikáció kodifikáció
identifikáció
Ki végzi?
Nemzetközi Jogi Bizottság
Nemzetközi Jogi Egyesület (ILA) és Nemzetközi Jogi Intézet (IDI)
Mit csinál?
Szokásjogi szabályok összegyőjtése + jogfejlesztés
Szokásjogi szabályok azonosítása és összegyőjtése
Mi az eredménye?
Nemzetközi szerzıdés
Ajánlás (nincs kötelezı ereje!)
13
