VÁROSI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA ÚJSZÁSZ 2008

VÁROSI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

ÚJSZÁSZ

2008.

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja

1. Bevezető „A nevelés művészet. A gyermek, mint útját kereső vendég érkezik meg hozzánk, akinek akarata, érzése és gondolkodása a jóságot, az igazságosságot és igazságot tartalmazza. A gyermek a gazdag jövőből érkezik, ránk bízva önmagát. A mi dolgunk a védelmezés, odafigyelés, kísérő figyelem, és a vigaszt nyújtó bizalom, az okos szeretet, s a felelősség felvállalása.” (Rudolf Steiner) Intézményegységünk alaptevékenysége: -

óvodai nevelés, iskolakészültségi szint megalapozása

Intézményegységünk

nevelési

programját,

illetve

intézményegységünk

sajátos

pedagógiai arculatát a 4H*, alapelvei és tevékenységrendszereinek beépítésével alakítottuk ki. A 4H alapelveit, tevékenységi köreit, komplex értékrendszerét, kívánjuk óvodai keretek között adaptálni, amelyek tulajdonképpen részelemeiben mindig is megjelentek, jellemzőek voltak a pedagógiai munkánkban. *4H = négy angol szó, a Head=fej, Hands= kezek, Heart=szív,Healt=egészség, A 4H tevékenységi körei közül elsősorban az alábbiakat építjük be mindennapi munkánkba: -

ősi kismesterségek megismertetése, kézművesség, természetes anyagok használata, néphagyományok, népszokások ápolása /Népi kulturális örökségünk átadása/

-

a föld, növények, az állatok szeretetére nevelés, az ember és a természet kapcsolatának humanizálása. /Természet és környezetvédelem/

A 4H alapelvei értelmében arra törekszünk, hogy: -

életre szóló hasznos képességeket, alapkompetenciákat fejlesszünk, értelmes szokásokat alakítsunk ki,

-

tapasztalatot, információt, tudást közvetítsünk, illetve mindezek megszerzésének, birtokbavételének mikéntjét, hogyanját megalapozzuk, megerősítsük úgy, hogy fejlesztve az értelmi erőket, gazdagítsuk a gyermeki személyiségeket, s a folyamatos fejlődést elősegítsük,

2

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja -

mások iránti tiszteletre, bizalomra neveljünk, követésre érdemes életmintákat közvetítsünk, segítsünk megérteni, elfogadni a másságot, miközben erősítjük a barátságot kialakításának, megtartásának képességét,

-

lehetőséget biztosítunk tevőleges, sokszínű tevékenységekre, amelyekben a személyiségfejlesztés

megszerzésével,

a környezetvédelemmel, a

környezet

esztétikumának kialakításához szükséges jártasságok, kézségek alakításával is teljesebbé tesszük. -

egyforma mértékben törődünk a fizikai és lelki egészséggel, a helyes életritmus, életvitel kialakításával, a szükségletek mindenkori kielégítésével, a szabadidő hasznos eltöltésével. Mindezt gyermekcentrikus, családias, szeretetteljes óvodai légkörben, a gyermekek aktuális fejlettségi szintjének figyelembevételével, tudatos, célirányos pedagógiai munkával kívánjuk megvalósítani.

- Alapfeladatunknak tekintjük a gyermekek lehető legharmonikusabb, folyamatos személyiségfejlesztését, testi-lelki egészségének védelmét, erkölcsi fejlődésének biztosítását érzelmi nevelését úgy, hogy óvodáink, óvodai csoportjaink a pedagógiailag determinált szocializáció színterei legyenek, s egyre hatékonyabban együttműködjünk a családokkal. - Helyi programunk a játékra, mint a gyermekek elsődleges tevékenységére épül. - Alapvető törekvésünk, hogy a helyi sajátosságokat, elvárásokat figyelembe véve, az egyéni és életkor – specifikus fejlettségi szintek alapján, olyan nevelési gyakorlatot valósítsunk meg, amely a családi nevelést kiegészítve, pedagógiai célirányossággal lehetőséget biztosít a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, s az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérésére, élményekben, érzelmekben gazdag óvodai élettel, közösségi neveléssel. -

Minőségbiztosítási rendszerünk kialakítása, működtetése, fejlesztése nyomán pedagógiai munkánk eredményességét, szervezettségét, partnerközpontúságát és mérhetőségét kívánjuk biztosítani.

-

A személyi objektív feltételek függvényében maximálisan törekszünk az esélyegyenlőség biztosításához, integrált neveléshez, integrációs felkészítéshez, etnikai kisebbségi neveléshez kapcsolódó prevenciós, korrekciós fejlesztések megszervezésére, megvalósítására.

3


2. Intézményegység adatai - Az intézményegység neve: Városi Óvoda címe: 5052 Újszász, Bajcsy-Zy.út 16 telefonszám: 06/56/552-064 06/308237837 Intézményegységünk feladatellátási helyei: 1. ÚJSZÁSZ BAJCSY ZS ÚT 16 Telefonszám: 06/56/552-064; 06/30/8237-837 2. ÚJSZÁSZ ISKOLA ÚT 8. Telefonszám: 06/30/5077-253 Szakmai irányítási jogkör gyakorlója: -

Függetlenített intézményegység vezető Távolléte esetén: intézményegység vezető-helyettes, illetve helyettesítési rend szerint

3. Helyzetkép az intézményegységről A Bajcsy-s. Úti óvoda modern, korszerű, minden igényt kielégítő, ideális feltételekkel rendelkező, óvoda céljára épült épületben működik, hét óvodai csoporttal, s előírás szerinti kiszolgáló helyiségekkel. Az Iskola úti óvoda egy modern, korszerű iskolaépületben,leválasztott óvodai részen üzemel,ahol a két csoportnak közös öltözője és mosdóhelyisége van. Óvodáink

udvarai

részben

parkosítottak,

gondozottak,

játékeszközzel

történő

bővítésüket folyamatosan végezzük. Óvodai intézményegységünkben a statisztikai férőhelyek száma 225 fő (175 + 50), közoktatási törvény előírása, s az alapterület szerint. Az alapító-okirat a felvehető gyermek létszámot 270 főben maximálta. A törvényi előírásnál magasabb csoportlétszámok mellett biztosítjuk a felvételre jelentkező 3-7 éves korú gyermekek teljes körű beóvodázását. Az 5. életévet betöltött gyermekek beóvodázása teljes körű, rendszeres óvodábajárásuk biztosított. 4

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Mindkét óvodánkban osztatlan, un. Családi szervezésű gyermekcsoportok szervezése a jellemző, bár a partneri igény és a szakmai megfontolás alapján, a 2007/2008-as nevelési évtől kezdődően, részben osztott csoportot is kialakítottunk, s e tendenciát követni is kívánjuk. Napközi Otthonos Óvoda címe

Csoportszám

Stat. férőhely száma

Közokt. tv. max. csop. létszám

Bajcsy-Zs. Út 16

7

175

175

Iskola út 8

2

50

50

Összesen

9

225

225

4. Az Intézmény személyi feltételei Intézményünkben 19 fő óvodapedagógus, 9 fő pedagógiai munkát segítő dajka, 1 fő ügyintéző, 1 fő osztott munkakörű gyógypedagógiai asszisztens, ügyviteli alkalmazott dolgozik. Foglalkozás, iskolai végzettség Jelenlegi létszám Program megvalósításához megnevezése szükséges módosítás F.fokú végz.óvodapedagógus 19 19 Intézményegység vezető-helyettes 1 2 Főállású logopédus 1 Fejlesztőpedagógus, főállású 1 Főállású pszichológus Ped.munkát segítő szakképz.v. éretts. 9 9 dajka Ügyintéző 1 1 Egyéb munkakörbe. alk. főáll. dolg. 4 /takarító, konyhai dolgozó/ Egyéb munkakörben alk. részmunkaidős 1 dolg. /udvaros, karbantartó/ Gyógypedagógiai asszisztens 1 2

Határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező pedagógusaink közül – 1 fő rendelkezik szakirányú egyetemi végzettséggel, 2 fő közoktatás-vezetői, 1 fő fejlesztő pedagógusi szakvizsgával, 1fő nyelvvizsgával.

5

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Továbbképzési tervünk az alkalmazottak érdeklődésének figyelembevételével a szakmai munka színvonalasabbá, eredményesebbé tételét szolgálja. Ennek szellemében, az alábbi speciális területeknek biztosítunk prioritást pl: gyógytestnevelés, Kedvesház alternatív program,

Mozgáskotta

komplex

fejlesztő

módszer,

fejlesztő

pedagógus,

tanító,

gyógypedagógus. Nevelőtestületünket szakmailag jól felkészült, újra fogékony, eredményességre törekvő óvodapedagógusok alkotják. Az

intézményegység

szintjén

fellelhető,

óvodai

szinten

meghatározó

az

együttműködésre, egymás munkájának elismerésére, megbecsülésére való törekvés, a szakmai tanácsadás. Nevelőtestületünk nagy részére jellemző a folyamatos önképzés igénye, s a továbbképzéseken megszerzett új ismeretek, módszerek alkotó felhasználása, továbbadása. Az óvodapedagógusok élnek a módszertani szabadság, s az önállóság lehetőségével, az eredményesebb, színesebb óvodai élet megteremtése, s a gyermekek harmonikus személyiség fejlesztése érdekében. Mindezek megvalósítását, a nevelőmunkát segítő alkalmazottakkal való hatékony együttműködés is segíti, - bár szerteágazó munkakörük miatt – a csoportok napi életébe az optimálisnál kisebb mértékbe tudnak tevékenyen részt venni. Programunk maradéktalan megvalósításához az objektív (Iskola úti Óvoda), tárgyi feltételek (pl. bútorcsere, játszóudvar ) javítására van szükség, valamint speciális végzettségű szakemberek alkalmazása, a technikai dolgozók számának növelése jelentkezik jogos igényként. Az Iskola úti óvodarészben a dolgozók munkafeltételei nem ideálisak, a tálaló konyhát és tornaszobát közösen használják az iskolával. Korszerű, jól felszerelt tornaszobával, fejlesztő szobával rendelkezik a Bajcsy-Zs. úti óvoda – ami a másik óvodánál nem mondható el – s ez a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési– , tanulási– , magatartászavaros és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztéséhez biztosít optimális lehetőséget, feltételt. Edényzettel, textíliával való ellátottságunk megfelelő, a folyamatos csere az elhasználódás miatt indokolt. A program megvalósításához a tárgyi, objektív feltételek bővítése, javítása szükséges. Eszközellátottságunk – játék, ill. a szakmai eszközök, s szakkönyvek vonatkozásában – a legalapvetőbbeket tartalmazza, fejlesztőjátékok – eszközök területén kiemelkedő.

6

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Költségvetésből

beszerzésre

fordítható

összegekből,költségvetésen

kívüliekből

/pályázat, rendezvények bevétele, tagdíj, szponzorok – szülők támogatása/ igyekszünk mindezeket

pótolni.

Beszerzéseinkkel

célirányosan

bővítjük,

javítjuk

az

eszközellátottságunkat, az épületek állagmegóvását (lambéria), esztétikus kerítés készítése, gyermekbiztos óvodaépület kialakítása

5. Az intézményben végzett pedagógiai munka alap- és rendező elvei, cél és feladatrendszere Alapelveink: -

Gyermekek jogaiból, személyiségéből, szükségleteiből, aktuális fejlettségéből kiindulva változatos tevékenységre, önállóságra, gyermeki kezdeményezésre, valós „élethelyzet” megélésére lehetőséget biztosító óvodai élet megszervezése.

-

Szeretetteljes, derűs, nyugodt, családias, biztonságos, érzelmi kötődést segítő, elvárható gyermeki önfegyelmet feltételező légkör kialakítása, amelyben a játéktevékenység elsődlegességét és az érdeklődés meghatározó szerepét, a tevékenykedtetést, tapasztalatszerzést valamint spontenealitás pozitív értékét, hatását hangsúlyozzuk.

-

A gyermekek pozitív személyiség jegyeinek kiemelése, megerősítése, énkép – önérték érzet kialakulásának elősegítése, a másság elfogadására, tiszteletben tartására, toleranciára neveléssel.

-

Tartjuk és valljuk, hogy minden kisgyermek önmagához mérten fejleszthető, nevelhető, ha a nevelő hatást gyakorló személyek empátiája, pedagógiai optimizmusa, mintaadása, célirányosan a gyermeki személyiség megismerésére, megértésére, kibontakoztatására, fejlődésére irányul.

-

A családi nevelést kiegészítő pedagógiai munkánkban arra törekszünk, hogy a gyermekközösséggel együtt élve, pontosan tudjuk mikor, mit, hogyan kell megvalósítanunk, tennünk a csoport ill. egy-egy gyermek érdekében. Ezt a tervszerű ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerünk konklúzióival vetjük össze.

-

Kiemelt figyelmet fordítunk gyermekvédelmi munkára annak érdekében, hogy a gyerekek mindenek feletti jogát tiszteletbe tartva, minden eszközzel a prevenciót, az esélyegyenlőtlenség kompenzálását helyezzük előtérbe.

7

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Gyermekképünk: Olyan gyermek nevelése, aki nyitott, érdeklődő, fogékony a szépre, jóra, érzelmileg gazdag, természetes kíváncsiság, felfedezési vágy jellemzi. Jól tájékozódik környezetében, ismeri városunkat, óvja, védi és csodálja a természetet. Megfelelő önbizalommal, önértékeléssel,

toleranciával,

konfliktuskezelési

technikával

rendelkezik

és

kapcsolatteremtésre, kapcsolattartásra képes. Óvodaképünk: Olyan tagóvodákat szeretnénk, amelyek: -

tiszták, esztétikusan, célszerűen berendezettek, alap- és kiegészítő eszközökkel jól ellátottak, s biztosítják a tevékenységhez szükséges életteret

-

ahová szívesen, örömmel járnak a gyermekek, mert változatos tevékenységek, közös élmények, s színes, tartalmas óvodai élet, empatikus légkör várja őket.

Pedagógusképünk: Olyan óvodapedagógusok, akik szakmailag jól felkészültek, elkötelezettek fogékonyak az újra, együttműködésre törekvők, következetesek és türelmesek, de elsősorban gyermekcentrikusak, gyermekszeretők, empatikusak, másságot elfogadók, segítőkészek, kölcsönös tiszteletre építők, s nevelőmunkájuk során mindent megtesznek a gyermekek megóvása, védelme, személyiségének fejlesztése, a gyermekközösségek fejlődése érdekében. Alapvető feladataink: -

Legalapvetőbb feladatunk a gyermekek egyénenként változó testi – lelki szükségletének mindenkori kielégítése, egészséges biztonságos környezeti feltételek között.

-

Óvodásaink

minél

többoldalú

folyamatos,

egyénre

szabott

személyiségfejlesztésének biztosítása, érzelmi és erkölcsi nevelése, színes, élményekben gazdag, pedagógiailag determinált szocializációt magába hordozó óvodai élet kialakításával. -

Az életkor specifikus és egyéni fejlettséget figyelembe véve olyan változatos tevékenységek biztosítása, amelyekben a gyermekek természetes kíváncsiságára építve, gazdagítjuk tapasztalataikat, élményeiket, s egyéni képességeik teljes kibontakoztatására adunk lehetőséget, elsősorban a játék és a projekt pedagógia eszköztára által. 8


A szoció és szubkulturális hátrány kompenzálása integrációs programmal, sajátos nevelési szükséglet biztosítása inkluzív integrált neveléssel, kisebbségi nevelés alternatív (Kedvesház) és speciális, komplexitást fokozó (Mozgáskotta) program felhasználásával.

6. Intézményünk nevelési célja, feladata 6.1. Nevelési célunk:  A 3-7 éves gyermekek sokoldalú, lehetőségekhez mérten harmonikus fejlődésének biztosítása a nevelés keretei, tevékenységformái alapján, gyermekcentrikus, életkori és egyéni sajátosságokat, eltérő fejlődési ütemet figyelembe vevő célirányos pedagógiai munkával.  Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges testi-, szociális-, értelmi képességek, kompetenciák egyénre szabott, adottságokhoz, képességekhez mérten optimális fejlesztése, esélyegyenlőtlenségből fakadó hátrányos kompenzálása.  A népi kulturális értékek átadásával a gyermekek értékrendjének formálása, érzelmi kötődésének megalapozása.  A változatos, sokszintű tevékenységi rendszer, játékba integrált cselekvő tanulás, projekt módszer segítségével a környezetre, természetre figyelő, védő, óvó, alakító magatartás megalapozása, kézségek, képességek fejlesztése, ismeretek bővítése.

6.2. Feladata:  Érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt, kreativitásra, önállóságra, önmegvalósításra ösztönző, élményekben és tevékenységekben gazdag, családias óvodai légkör megteremtése.  Megelőzést,

felzárkóztatást,

tehetséggondozást

megvalósító

pedagógiai

tevékenység végzése, személyiség kibontakoztatása, a másság elfogadása, a tolerancia kialakítása, az éntudat, önismeret megalapozása érdekében, megfelelő közösségi élettérben.  A gyermekek tapasztalatainak ismereteinek rendezése, bővítése, mélyítése, az értelmi képességek fejlesztése az ismeretszerzési lehetőségek maximális kihasználásával, kooperatív tanulási technikákkal.

9

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja  Biztosítani annak feltételrendszerét, hogy a gyerekek megismerkedhessenek az ősi kismesterségekkel,

kézműves

tevékenységekkel,

néphagyományokkal,

népszokásokkal.  Természet és környezetvédelmi tevékenységek beépítése a mindennapi óvodai életbe.

10


6.3.Programunk rendszerábrája: A program célja, feladata

A nevelés keretei

Érzelmi erkölcsi nevelés, szocializáció, társas kapcsolatok Integrált nevelés Integrációs felkészítés

Egészséges életmód alakítása Habilitáció és rehabilitáció A tevékenység keretei: Népi kulturálisörökségünk átadása Természet és környezet védelem A program tevékenység formái: Játék Játékba integrált cselekvő tanulás Környezet tevékeny megismerése Értelmi erők fejlesztése Mozgás, mozgásos játékok Mese, vers Ének, énekes játékok Vizuális nevelés Munka jellegű tevékenységek

A Program kapcsolatrendszere

Család

Bölcsőde, iskola, közművelődési és egyéb intézmények, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, hagyományőrző csoportok, környezetvédő csoportok, egészségügyi szervek, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Megyei Pedagógiai Intézet.

11


7. Nevelésünk alapvető kerete 7.1. Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés célja, a gyermeki szükségletek kielégítése, a jó közérzet biztosítása, az egészséges életvitel, életritmus kialakítása a megfelelő testi fejlődés elősegítése érdekében.

Feladatunk: -

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.

-

A gyermekek egészségének testi épségének védelme, edzettségének biztosítása.

-

A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, biztonságos, esztétikusan és célszerűen berendezett környezet kialakítása.

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy: -

megismerjük

a

gyermekek

otthonról

hozott

szokásait,

önállósági

és

eszközhasználati szintjét, egyéni igényeit s az óvodai szokásokról tájékoztassuk a szülőket , -

fokozott figyelmet fordítsunk a testséma alakulásra, identitástudatra,

-

rugalmas szervezéssel biztosítsuk a gondozási tevékenységek folyamatosságát,

-

figyelemmel kísérjük a gyermekek habitusrendszerének fejlődését, viselkedés és magatartás kultúráját,

-

az életritmusnak életkoronkénti, de egyénenkénti eltérésének a maximális figyelembevétele,

-

családi és részben osztott szervezésű csoportjainkban a gyerekek óvodában töltött idejét tudatosan, körültekintően tervezzük meg,

-

helyesen

alkalmazzuk

és

érvényesítsük

a

rugalmasságot,

kötetlenséget,

folyamatosságot, választhatóságot, átjárhatóságot, életszerűséget, -

a napi életritmus kialakításában a rendszeres, megszokott időpontban végzett tevékenységek pozitív élettani hatását tartjuk szem előtt,

-

a testápolás a gyerekek egészségének védelmét, gondozottságát, a rendszeres és szükségszerinti tisztálkodást, és az öltözködéshez kapcsolódó igényességük kialakítását segíti elő,

12


a gyermek, növekvő, fejlődő szervezete megkívánja a helyes táplálkozást, ezért a szülőket arra szeretnénk ösztönözni, hogy a reggeli, esti étkezés egészítse ki az óvodait.

A szülőktől, támogatóktól kapott zöldségeket – gyümölcsöket rendszeresen, nyersen vagy változatosan elkészítve, esztétikusan tálalva kínáljuk a gyermekeknek. A kulturált étkezés szokásait megalapozzuk, fejlesztjük. A gyerekek mozgásigényének kielégítését kiemelt feladatunknak tekintjük, óvodáink udvarai változatos mozgásos játékra adnak lehetőséget, melyhez kellő mértékű szervező és irányító munkát rendelünk. Rendszeresen szervezünk sétákat, hosszabb-rövidebb távú kirándulásokat. Tornaszoba maximális használatára törekszünk, illetve a csoportszobákat célszerűen átrendezzük, alkalmassá tesszük mozgásos tevékenységek, játékok végzésére. A gyermekek pihenéséhez optimális feltételeket biztosítunk. Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő alvásigényét, az ágynyugalom idejét 60'-re maximáljuk, ami az iskolába lépő gyermekeknél a változó napirendhez való alkalmazkodást is elősegíti. A gyermekek egészségének védelme a higiéniás szabályok betartásáról, a beteg gyerekek hazaviteléig nagy körültekintést igényel. Tiszta rendszeresen fertőtlenített eszközöket, környezetet igyekszünk biztosítani a HACCP előírásai szerint, melyet rendszeresen ellenőrzünk. A szükségszerinti szellőztetéseket körültekintően végezzük. A beteg gyermekeket az elkülönítőbe helyezzük el, és gondoskodunk arról, hogy minél előbb elhagyhassák az óvodát. Óvodaorvosaink és a védőnők rendszeresen ellenőrzik a gyermekek egészségi állapotát, testi fejlődését, s évente egy alkalommal fogorvosi ellenőrzést is szervezünk. Az egészségi állapot szorosan összefügg az edzettséggel. A levegő, a napfény és a víz edzőhatását igyekszünk maximálisan kihasználni. A rendszeres szabadlevegőn való tartózkodás, mozgás, tevékenykedés alapeleme mindennapi óvodai életünknek, s erdei óvodai programot is szervezünk. A víz edző hatását az évenként megszervezett vízhez szoktatással is igyekszünk biztosítani, amennyiben lehetőséget látunk rá.

13

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja A gyermekek fejlődéséhez szükséges, egészséges, biztonságos, esztétikus és célszerűen berendezett környezet biztosítása nagy körültekintést igényel óvodapedagógusainktól, s a pedagógiai munkát segítő dolgozóktól. Az eszközöket esztétikusan, a gyermekek számára elérhetően tároljuk. A berendezési tárgyakat szükség és igény szerint átrendezzük. A kiszolgáló helyiségeket körültekintő szervezéssel úgy használják óvodásaink, hogy a zsúfoltságot, várakozási időt kiküszöböljük, minimálisra csökkentsük. A gyermekek számára a tisztálkodáshoz, pihenéshez, mozgáshoz a szülők hozzák a szükséges felszereléseket és tisztántartásukról is ők gondoskodnak. Udvaraink tágasak, talajfelületük változatos, a parkosítás esztétikus, a fásítás folyamatos. Kellő számú mozgásfejlesztő, főként természetes alapanyagú eszköz áll a gyermekek rendelkezésére. Fedett terasz hiányában sok tevékenységet csak korlátozott módon tudunk a szabadban megszervezni. A környezet rendjének kialakításába, megtartásába, esztétikussá tételébe – 4H alapelvei szerint – maximálisan, életkornak, fejlettségi szintnek, tevékenységi vágynak megfelelően bevonjuk a gyerekeket. Az óvodáskor végére el szeretnénk érni,hogy a gyerekek: -

Rendszeresen ill. szükség szerint önállóan tisztálkodnak, biztonsággal használják a tisztálkodási eszközöket.

-

Önállóan öltözködnek.

-

Kulturáltan étkeznek, önállóan szednek, öntik a folyadékot.

-

Szükségleteiket, igényeiket felismerik, megfogalmazzák, lehető legönállóbban kielégítik, szükség szerint segítséget kérnek.

-

Rendeltetésszerűen használják a papír zsebkendőt.

-

Kialakult belső igényük pl.: gondozottság, tisztaság, rend.

-

Szívesen tartózkodnak, tevékenykednek a szabadban, önállóan is kezdeményeznek mozgásos játékokat, versenyeket.

-

Igénylik, óvják, s tevékenyen alakítják környezetük rendjét, esztétikumát.

14


7.2. Érzelmi erkölcsi nevelés, szocializáció, társas kapcsolatok Célunk: A

gyerekek

egyéni,

közösségi

érdekeinek

érvényesítése,

pozitív

erkölcsi

tulajdonságainak kibontakoztatása a közösségi nevelés keretein belül, pedagógiailag irányított, segített szocializáció alapján.

Feladataink: -

Érzelmi biztonságot, védettséget sugárzó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, fenntartása.

-

A

gyerekek

eltérő

érzelmi

kívánalmainak

megértéssel,

toleranciával,

empátiakészséggel való fogadása. -

Változatos, színes tevékenységek, élmények biztosítása az élménybefogadás képességének fejlesztése, az együttműködés, társas kapcsolatok, a viselkedési, magatartási szokások gyakorlása, fejlődése érdekében.

-

A szeretet és kötődés, mások iránti tisztelet, felelősség, igazságérzet tolerancia érzésének megalapozása, a másság elfogadására nevelés.

A gyerekek fejlesztése csak azután kezdődhet, ha az óvodások, az óvodai csoportokban alapvetően derűs, vidám légkörében, jól érzik magukat, megismerkednek a felnőttekkel, beilleszkedtek a közösségbe, s megismerték az őket körülvevő környezetet. Mindezek elérésének időtartamát, nem csak a gyermekek családi szocializációja, de az óvodáról szerzett első benyomásaik és az óvodába lépés mikéntje is döntően meghatározza. Éppen ezért, kiemelt figyelmet fordítunk az óvodai élet megkezdésének előkészítésére, megszervezésére, megvalósítására. /szülős beszoktatás, rokonság – barátság feltérképezése, előzetes ismerkedés a családdal, gyermekekkel, kedvenc játék, étel, apró figyelmességek… őszinteség, bizalom../ Tiszteletbe tartjuk a családok értékrendjét s megfelelő pedagógiai kulturázottságunk alapján, arra törekszünk, hogy a szülők tájékoztatásunk, magyarázatunk nyomán megértsék az óvodai történéseket, cél és feladatrendszert annak érdekében, hogy a gyermekek személyiségfejlesztésében eredményesen együttműködhessünk. A helyes normák kialakításában, fellelhető /óvodai-családi/, nagymérvű eltérések esetén tapintatos meggyőző munkát végzünk.

15

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Különös figyelmet fordítunk hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekre. Elemezzük szoció kultúrájukat, eltérő normáikat. Szocializációjukat, nevelésüket az egyéni bánásmód elvének differenciált alkalmazásával, alternatív program adaptálásában, prevencióval, kompenzálással végezzük. A nyugodt, családias, szeretetteljes és biztonságos légkör megteremtése az óvodapedagógus személyiségének, hitelességének modellállásának, kommunikációjának és metakommunikációjának eredménye. Az óvodapedagógusok felelőssége a felnőtt-gyermek viszony milyensége, mert ez döntően befolyásolja, befolyásolhatja a gyermek-gyermek közötti társas kapcsolatokat, a közösséggé- formálódást. A gyermekek csoportban elfoglalt helyét, baráti kapcsolatait rendszeresen elemezzük, az eredményeket rögzítjük, nyomon követjük. Mindennapi óvodai életünket úgy szervezzük meg, hogy változatos, színes, érdekes élményt nyújtó tevékenységekre biztosítson lehetőséget, amelyben érvényesülhet a gyermeki kezdeményezés, döntés, az együttjátszás, együttmunkálkodás, együttműködés. Az együttélés, a közös örömök, élmények, elősegítik a pozitív erkölcsi tulajdonságok, pl. segítőkészség, figyelmesség, önzetlenség, együttérzés, lekiismeretesség, őszinteség.. megerősítését, s fejlesztik a gyermekek akaratát, önfegyelmét, feladattartását, szabálytudatát is. A tartalmas óvodai életben minden gyermek megtalálhatja a számára sikert, elismerést, örömet jelentő tevékenységet, de szembesülhet a nehézségekkel, társai elismerésre méltóbb teljesítményével is. Ennek eredményeként énképe, önértékelése, egész személyisége úgy formálódhat, hogy szocializációjában a siker, - s ami nehezebb – a kudarc élményének helyes kezelését is elsajátítja. Az empátia, türelem, szeretet, bizalom alaphangulatát magába foglaló, tudatos nevelés eredményeként, a gyerekek egyéniségüket megőrizve úgy válnak a közösség tagjaivá – eltérő fejlettségi szinten és mértékben, - hogy a magatartási, viselkedési szabályok egyre inkább belsővé

válnak,

s

kiteljesedik

a

társakhoz,

körülményekhez,

elvárásokhoz

való

alkalmazkodásnak, kapcsolatteremtésnek, együttműködésnek az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintje. Mindkét óvodánknak, óvodai csoportjainknak meg van a saját hagyomány és szokásrendszere, amely az összetartozás érzését erősíti. Fontosnak tartjuk a csoportközi, óvodai, intézményi kapcsolatrendszert is, melyeket az átjárhatósággal, csoportközi tevékenységek szervezésével, udvari játékkal, rendezvényekkel is erősítünk. 16

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Óvodáink nyitottak, kezdeményezők a család felé, s ezt a partneri kapcsolat kell erősítenünk ahhoz, hogy partnerközpontú, szolgáltató intézményé váljunk szakmai hitelességünk, eredményeink által. Óvodáskor végére el szeretnénk érni, hogy a gyerekek: -

Legyenek nyíltak, barátságosak, őszinték, segítőkészek. Tudjanak kapcsolatot teremteni.

-

Kötődjenek az óvodához, csoportjukhoz, a felnőttekhez és társaikhoz.

-

Legyenek

képesek

együttérzésre,

együttműködésre,

együttjátszásra,

együttdolgozásra. -

Alkalmazzák a belsővé vált, helyes magatartási és viselkedési szabályokat, formákat.

-

Tudjanak kezdeményezni, dönteni, kompromisszumot kötni, konfliktust kezelni.

8. Tevékenységek kerete Programunk tevékenységi kereteként, a 4H által kínált lehetőségek közül, az óvodai életben is szervesen beépíthetőket, a gyermekek számára érdekessé tehetőket, és változó világunkban is maradandó értékűeket, életközelieket, választottuk ki. Hangsúlyozzuk a 4H keret jellegét. Megvalósítása intézményes szinten jelent komplexitást. Óvodáink, óvodai csoportjaink, óvodapedagógusaink önállóan döntik el mit, milyen formában – mértékben és módon – kívánnak beépíteni nevelőmunkájukba. Ezekkel a tevékenységi keretekkel a választási lehetőséget, s a projekt rendszerben történő tapasztalatszerzést, cél- és tevékenységtervet, valós problémamegoldást, elért és kívánt „eredményt” kívánjuk biztosítani.

8.1. Népi kulturális örökségünk átadása 8.1.1. Ősi kismesterségek megismertetése, átmentése, kézművesség: A kismesterségekkel való ismerkedés sajátos élmény, tapasztalatforrás, ismeretszerzési lehetőség a gyermekek számára.

17

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Elindítja: -

a "hogyan készült" " mindig így készült" gondolatsort

-

a régen és most összehasonlítási folyamatát

-

generációs érzéseket ébreszt, erősít

-

a munka megbecsülésére, az alkotás örömének átélésére ösztönöz

-

elősegíti a településhez, múlthoz való kötődést

-

a szókincsbővítéshez speciális lehetőséget kínál.

Témaspecifikusan, egy-egy alkalommal keressük fel a városunkban élő mestereket, illetve hívunk meg a csoportba hozzáértő embereket, családtagokat, kellő ráhangolás, motiváció biztosításával. A kismesterségekhez, kézművességhez kapcsolódóan játszóházakat, játszódélutánokat szervezünk az óvodáinkban, szülők bevonásával, családi programként. Városunkban

megrendezett

kiállításokra,

valamint

a

kirándulások

alkalmával

múzeumokba, tájházakba, mesterek utcájába is ellátogatunk, így biztosítjuk a még szélesebb körű tájékozódást, tapasztalatgyűjtést. 8.1.2. Néphagyományok, népszokás ápolása A néphagyomány, népszokásápolással is arra törekszünk, hogy – tiszta forrásból merítve – értékeket, szellemes gondolatokat örökítsünk át. Olyan személyiség gazdagító eleme ez nevelésünkben, amely jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódva lehetővé teszi, hogy a gyerekek eljátszhassák az életszerepeket, fantáziájukat fejlesszék, ízlésüket formálják. A természethez, a természeti jelenségekhez kapcsolódó szólások, tréfás szemelvények, rigmusok érdekesebbé, színesebbé teszik a tapasztalatgyűjtést, s ízesebbé az anyanyelvi nevelést. Jeles napok, ünnepek: -

advent /adventi koszorú/

-

balázsolás /egészséges életmódra nevelés/

-

farsang /álarc készítés, farsangi mulatság/

-

fehér vasárnap /komatál, barátság/

-

Gazos Máté napja /kerti munka "gyoműzés"/

-

időjósnap /időjárási mondókák, szólások/ 18


húsvét /tojásfestés, játszóház/

-

kiszézés /szalmabáb elégetése/

-

pünkösd – pünkösdölő /játék, királyné választás/

-

tavaszköszöntő /májusfa állítás/

-

tavaszébresztő nap /hajtatás virágos ág/

A jeles napok, ünnepek tartalmasabbá teszik az óvodai életet. Az előkészítés, megvalósítás, élményvárás s maga az esemény, amely a természet és az évszakok változásait követi, hagyományt teremt, az ismeretek rendszerezését is elősegíti, s jelentős a közösségformáló hatása, s lehetőséget biztosít a szülőkkel való együttműködésre, projekt megvalósításra.

8.2. Természet és környezetvédelem 8.2.1. Az ember és a természet kapcsolatának humanizálása. Az óvodáskorú gyermekek fogékonysága, érdeklődése, érzelmi kötődése, mintakövetése nagyszerű lehetőséget kínál – természetesen figyelembe véve a család ezirányú meghatározó szerepét is – a környezet, természetbarát életvitel, szemlélet megalapozására. Célunk: Olyan gyermekek nevelése, akik ismerik, szeretik, védik és alakítják – fejlettségüknek megfelelően – a természetet, környezetüket.

Feladatunk: -

Aktuális, folyamatos

élmény-, tevékenységi-, ismeret-, tapasztalatszerzési

lehetőségek biztosítása a mindennapi óvodai élet szerves részeként. -

Természet

és

környezetvédelmi

szemlélet

megalapozása,

példaadással,

modellállással, a lehetőségek tudatos, célirányos felhasználásával. -

Észrevetetni a szépet, esztétikust, s arra ösztönözni a gyerekeket, hogy aktívan segítsenek mindezek megóvásában, kialakításában

19

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Tevékenységi, szervezeti keretek: -

Séta, kirándulás a parkerdőben, kiserdőben, a természetvédelmi területeken Zagyva és Tápió parton, s célirányosan a város különböző utcáin, helyein.

-

Háztáji és mintagazdaságok felkeresése, állattartás, gondozás megfigyelése.

-

Határszemle, mezőgazdasági munkák megtekintése.

-

Környezet esztétikumának alakítása, udvarrendezés, fák-, cserjék, virágoskertek gondozása, telepítése, erdész-vadász munkájának megismerése.

-

A természet és környezetvédelmi jeles napok megrendezése.

-

Hazánk szép tájainak megismerése /kirándulás, egyéni élmények, képek, filmek/.

-

Óvodák, csoportszobák tisztántartása, berendezése, díszítése, növények, kisállatok gondozása.

Az óvodákor végére el szeretnénk érni, hogy a gyermekek: -

Ismerjék a szűkebb – tágabb természeti és tárgyi környezetüket,fejlettségüknek megfelelően biztonságosan tájékozódjanak.

-

Jellemezze őket a felfedezési-, élménybefogadási-, és tudásvágy, érdeklődés, kíváncsiság.

-

Aktív – passzív szókincsük alapján, érthetően és világosan fogalmazzák meg tapasztalataikat, élményeiket, gondolataikat, kérdéseiket

-

Védjék-, óvják-, alakítsák a természeti és tárgyi környezetüket munkaérettségük, helyes magatartási és viselkedési szokásai alapján, fejlettségüktől függően.

-

Ismerjék a néphagyományokat, népszokásokat, ősi kismesterségeket, szívesen vegyenek részt ezirányú tevékenységekben.

9. Nevelésünk tevékenység formái: 9.1. Játék A kisgyermekkor legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenységi formája, s egyben az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze a játék. Jót és jól játszani, a tevékenység öröméért, szabadon és önként, ez a kisgyermekek legelemibb pszichikus szükséglete.

20

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Célunk: A komplex tevékenységforrásként szolgáló, tágabban értelmezett, öntevékeny, elmélyült és tartalmas játék személyiségfejlesztő hatásának maximális kihasználása.

Feladatunk: -

Nyugodt

légkör,

megfelelő

hely,

idő,

eszköz,

élmény

/egyéni,

közösségi/biztosítása, -

A gyermeki játék szabadságának, öntevékeny jellegének tiszteletbe tartása.

-

Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése, s a felnőttek szükség szerinti részvétel.

A csoportszobában, de végső soron az udvaron is az aktuális játéktevékenységnek, szituációnak megfelelően biztosítjuk az eszközöket. A játékhoz szükséges eszközöket célszerűen, esztétikusan a megszokott helyükön, a gyermekek számára elérhető

módon

tároljuk, rendezzük el

a gyermekek

aktív

közreműködésével. Arra neveljük a gyerekeket, hogy ne rongálják az eszközöket, s olyan mértékű rendet rakjanak, ami a tevékenységek zavartalan végzéséhez szükséges. A gyermekek szabadon megválaszthatják hol, mikor, kivel, mivel játszanak, a nap folyamán, vagy éppen több napon át. El kívánjuk érni, hogy a gyerekek mindig érezzék nem csak jelen vagyunk, de készen állunk az együttműködésre, segítségnyújtásra, együttjátszásra, olyan szinten és mértékben, amilyenre igényük van. A magatartás zavarral, szocializációs nehézséggel küzdő gyermekek esetében az egyéni bánásmód elvét differenciáltan alkalmazzuk. A játékfajták fejlesztő hatásait az ún. domináns területek kiemelésével is növeljük: -

gyakorlójáték – érzékszervek, finommotorika

-

szerepjáték – érzelmi nevelés, probléma és helyzetfelismerés, magatartás – viselkedés, anyanyelvi nevelés, szocializáció, modellállás, kreativitás, életszituáció – élethelyzet - életvezetés

-

bábozás /dramatizálás –önmegvalósítás, értelmi erők, kreativitás, anyanyelvi nevelés

-

szabályjáték

–

mozgás,

értelmi

képességek

fejlesztése,

szocializáció, testséma, szabálytudat, fegyelem – önfegyelem 21

szabálytudat

–


konstruálás/építés –térpercepció, érzékszervek, kreativitás, finommotorika.

Az óvodáskor végére elvárható fejlettségi szint: -

A gyerekek képesek legyenek kitartóan, elmélyülten játszani, együttjátszani, úgy, hogy élményeiket feldolgozzák, elképzelésüket megvalósítják, és örömmel tevékenykednek.

-

A játékba olyan társas kapcsolatok alakulnak ki, amikben egymás játékát segítik, kiegészítik, alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat, közösen terveznek, valósítanak meg valamit,s az egészséges versenyszellem pozitívan van jelen.

-

A játékfajtákhoz kapcsolódó tevékenységekben alkotóan használják az eszközöket, kellékeket, s kezdeményezik mindezek barkácsolással, gyűjtőmunkával való kiegészítését.

9.2. Játékba integrált, cselekvő tanulás Célunk: Természetes játék és élethelyzetben a gyermekek érdeklődésének középpontjában levő, vagy oda helyezett témákban komplex, cselekvő, projektrendszerű, kompetencia alapú tanulás biztosítása a képességek kibontakoztatása, a tanuláshoz való pozitív viszony megalapozása, a gyermeki személyiség kiteljesedése érdekében. Az egyéni és mikrocsoportos specifikus, tervszerű fejlesztésekkel az integrációs óvodai program feladatrendszerének előírás szerinti életkorhoz, aktuális fejlettséghez igazodó megvalósítása,differenciáltan a megfigyelési és mérési eredmények alapján. Integrált

nevelés feladatainak végrehajtása

speciális

fejlesztések (habilitációs,

rehabilitációs) megszervezésével az inkluzivitás elvének figyelembe vételével, egyéni szükségletnek megfelelően, intézményen belüli szakember ellátottság biztosításával.

Feladatunk: -

Értelmi erők, képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/.

-

A

gyermekek

megismerési

vágyának,

kíváncsiságának,

érdeklődésének

kielégítése, sokszínű tevékenységi, cselekvési és tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával.

22

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja A gyermekek önállóságának, kitartásának, feladattudatának, feladattartásának, az

-

önismeretének, énképének fejlesztése. Az

-

ismeretszerzéshez,

ismeretbővítéshez,

felfedezéshez,

tapasztaláshoz,

problémamegoldáshoz fűződő – iskolai tanuláshoz is szükséges – pozitív viszonyulás megalapozása. Prevenció, kompenzáció, differenciálás az esélyegyenlőtlenség mérséklésére.

-

Óvodáskorban a játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik. Ezért pedagógiai munkánkban a tanulás tág értelmezését érvényesítjük, vagyis azt valljuk, hogy a nevelési folyamat egésze, minden mozzanata alkalmas a gyermeki tanulásra spontán, vagy irányított formában. A játék, mint alapvető tevékenység – a tanulás egyik legfontosabb színtere, hiszen ezen belül a motoros, a szociális és verbális tanulás legkomplexebb formában jelenik meg. A kisgyermeket – életkori sajátosságként – tevékenységi vágy ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, újabb felfedezések megtételére. Éppen ezért kell, a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalást és a sokoldalú cselekedtetést, tevékenykedést központba állítani a minél sokoldalúbb személyiségfejlődés érdekében. A kisgyermek az őt körülvevő világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg; ezért komplex foglalkozási rendszerben, projekt pedagógiai módszerrel kívánjuk közvetíteni a megismerhető, befogadható ismereteket, tapasztalatokat. A játékba integrált, cselekvő tanulást örömtelivé, választhatóvá, reális mértékben önkéntessé, megfelelő belső motiváltságot feltételezővé kívánjuk tenni, azáltal, hogy -

a követelményeket az egyéni teljesítőképességhez mérjük, s a gyermekeket aktuális fejlettségüknek megfelelő feladatok elé állítjuk, melyeket fokozatosan körültekintően nehezítünk.

-

a

sikerélményt

helyezzük

előtérbe;

/önbizalmat,

bátorságot,

kezdeményezőkészséget erősíti/ a kudarcokkal szemben, /bátortalanságot, visszahúzódást, elvárhatónál gyengébb teljesítményt eredményez/, de az esetleges sikertelenség kezelésére is ráneveljük óvodásainkat, /"próbálkozz újra, máshogy, később, de soha ne add fel"/.

23

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja A nevelés egészén belül megvalósuló – a gyermekek egyéni fejlettségét, adottságát figyelembe vevő – tanulást, kötött és kötetlen, gyermekekkel közösen megtervezett tevékenységekre építve, kezdeményezések, foglalkozások, cselekedtetések, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, kirándulások formájában valósítjuk meg. Előtérbe helyezzük a mikrocsoportos, páros és egyéni foglalkoztatási formákat, de a frontális, csoportközi formától sem zárkózunk el. Pedagógiai munkánkban beépítjük a Kedvesház alternatív program „illeszkedő” elemeit, s a Mozgáskotta módszert.

9.3. Környezet tevékeny megismerése Célunk: Olyan gyermekek nevelése, akik képesek és szeretnék megismerni, felfedezni, megérteni környező világukat.

Feladatunk: -

Olyan feltételek megteremtése, amelyben biztosítjuk a minél szélesebb körű tapasztalat és élményszerzést, cselekvést, tevékenységi lehetőséget.

-

Olyan valós és szituációs helyzetek megteremtése, amelyben az életfolyamatok alapján megtapasztalhatják,

megismerhetik

a

társadalmi

normákat,

szabályokat

mellyel

szocializációjuk kiteljesedik. Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a gyermekek megismerjék, megtapasztalják, megértsék a természeti és társadalmi környezetüket, s természetes kíváncsiságukból, érdeklődésükből fakadóan újabb és újabb ismeret, tapasztalat, magyarázat, felfedezés megszerzésére belső késztetést érezzenek. A gyermekeket a természet szeretetére, óvására – védelmére neveljük, amely kapcsán az emberi felelősségét is megláttatjuk, kidomborítjuk. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében, valamint az élősarokban végzett tevékenységek tapasztalási, tanulási lehetőségeit maximálisan kihasználjuk a természetben végbemenő folyamatok, összefüggések megértetéséhez.

24

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Óvodai életvitelünkben arra törekszünk, hogy mások véleményének, érzéseinek, gondolatainak tiszteletbetartására, toleranciára neveljünk, a közösségen belül, miközben önálló véleménynyilvánításra, döntésre, az önbizalom megerősítésére, és az önmegvalósításra is lehetőséget biztosítunk. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tapasztalati síkú élményszerzést, a valós élményháttér biztosítását, az életszerű tevékenykedést. Munkánkban a környezet és természet megismerését szolgáló, valamint képesség és magatartásfejlődést elősegítő, didaktikus játékokat is alkalmazunk, saját ötlet és játéktár alapján. A tevékenységekben, tapasztalatgyűjtésben, élményszerzésekben, az értelmi képességek fejlesztésére, a praktikus, valamint matematikai neveléshez kapcsolódó ismeretek megszerzésére, bővítésére, rendszerezésére is fokozott figyelmet fordítunk, spontán és szervezett formában. Az óvodáskor végére elszeretnénk érni,hogy: -

A gyerekek aktuális fejlettségi szintjüknek megfelelően eligazodnak, tájékozódnak szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetükben.

-

Ismerjék az évszakok jellemzőit, változásait, a természeti jelenségeket, a növény és állatvilágot életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelően.

-

Önállóan gyakorolják a növény és kisállatgondozás legegyszerűbb műveleteit

-

Megtanulják védeni, óvni és alakítani a természetet és környezetet. Kialakul tenni akarásuk, kitartásuk, feladattudatuk.

-

Felfedezik,

meglátják,

megnevezik,

megkülönböztetik

az

ok

– okozati

összefüggéseket, mennyiségi és kiterjedési viszonyokat, matematikai fogalmakat, irányokat, névutókat. -

Ismerik személyi adataikat.

-

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket.

-

Kialakul a beszédhelyzetekhez és a nyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük, beszédértésük, beszédfegyelmük.

25


9.4. Mozgás, mozgásos játékok Célja: Mozgásigény kielégítése, mozgáskedv fenntartása, a testi képességek sokoldalú fejlesztése, az elsősorban pszichés eredetű fejlődési rendellenességek kompenzálása a Mozgáskotta program segítségével.

Feladata: -

Sokoldalú mozgástapasztalatok megszerzésének biztosítása a mozgásformák gyakorlásával, az összerendezett mozgás kialakulásának elősegítése érdekében.

-

A motoros, kondicionális és koordinációs képességek, és a testséma fejlesztése, testrészek megismertetése.

-

A nagy és finommozgások, az egyensúlyérzék, forma és alaklátás fejlesztése.

-

Megfelelő hely, idő, eszköz, szabadban való tartózkodás, optimális terhelés biztosítása, a mozgásöröm átélése.

Szabadban, teremben történő mozgásfejlesztés keretei: 1. Testnevelés foglalkozás, mozgásos nap 2. Mindennapos szervezett mozgás és mozgásos játékok 3. Spontán mozgás, mozgásos játékok Kisebbeknél elsősorban a nagymozgásokat, testrészekkel való ismerkedést, különböző egyszerűbb járás, futás, ugrás, támasz-, függés- és egyensúly gyakorlatokat, kéziszereket építjük be a fejlesztő munkába. Nagyobbaknál mindezt kiegészítjük a finomabb, pontosabb gyakorlatvégzés igényén túl, alakzatok kialakításával a szem – kéz – láb koordinációt feltételező, pl. fel – célba ugrásokkal, guruló átfordulásokkal, célbadobásokkal, térérzékelést fejlesztő egyensúlyozó játékokkal, biztonságos szer-, ill. kéziszer használattal. El kívánjuk érni, hogy ismerjék a biztonságos mozgás szabályait, egészséges versenyszellem, kooperativitás, önfegyelem, alkalmazkodni tudás alakuljon ki a gyerekeknél. Mindennapos szervezett mozgással, mozgásos játékokkal a napi mozgásigény játékos, örömteli kielégítését segítjük elő. A délelőtt folyamán mindennap megszervezésre kerül, de bármikor és bárhol újra megszervezhetőnek tekintjük a nap folyamán.

26

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja A spontán mozgás, mozgásos játékok áthatják az óvodai mindennapokat. A megfelelő hely, idő, eszköz, segítés – felügyelet biztosítására helyezzünk kiemelt figyelmet ezen alkalmakkor. Az óvodáskor végére célunk,hogy:  Összerendezett, biztonságos mozgásfejlettséget a testi képességek egyéni, optimális szintjét elérjék.  Kialakuljon testsémájuk, ismerjék az irányokat, megfelelő legyen a tér és forma érzékelésük – látásuk.  Tudjanak szabályokhoz, egymáshoz alkalmazkodni, egészséges versenyszellem, önfegyelem jellemezze őket.  Örömteli, igényelt, belső szükségletűvé váljék a napi mozgás, testedzés.

9.5. Mese, vers /dramatizálás, bábozás/ Célja: A gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi, és anyanyelvi nevelésének elősegítése irodalmi élménynyújtással.

Feladata: -

A feldolgozandó anyag igényes megválasztása, összeállítása.

-

A tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása.

-

A nyelvi képességek életkornak, egyéni fejlettségnek megfelelő fejlesztése. Az igényes válogatás alapvető területe a népköltészet, ezt kiegészítjük nagy íróink, költőink műveivel, s a kisebbség kulturális anyagával.

Az anyag összeállításánál az életkor specifikus szempontokat is figyelembe vesszük. Arra törekszünk, hogy az óvodapedagógusok olyan mese és verstárral rendelkezzenek, amelyek alkalmasak arra, hogy az adott vagy teremtett szituációkban tartalmilag és formailag is megfelelő irodalmi anyagot közvetíthessenek bárhol, bármikor, bármilyen formában. E mellett csoportjainkban mindennap, megfelelő hangulat, hely, idő megteremtésével mesélőperceket tartunk, amikor a kiválasztott irodalmi mű feldolgozásra kerül.

27

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja A bábozás, dramatizálás alapja általában irodalmi mű, de ösztönző, dicsérő hozzáállással, modell jellegű példaadással a kitalált történetek, betű és szójátékok megjelenését is támogatjuk az alkotóvágy, fantázia és az anyanyelvi nevelés kiteljesedése érdekében. Az óvodáskor végére, ej szeretnénk érni, hogy: -

Igénylik a mesét, verset, érdeklődéssel hallgatják.

-

Ismerjenek meséket, verseket, melyeket önállóan is felidéznek, elmondanak.

-

Gondolkodásuk,

képzeletük,

fantáziájuk,

figyelmük

fejlődjön,

szókincsük

gazdagodjon, metakommunikációs jelzéseket is használjanak, kommunikációjuk megfelelő fejlettségűvé váljon. -

Beszédkészségük, beszédkedvük, beszédfegyelmük az iskolakészültségi szintnek megfeleljen ,egyéni adottságukhoz, képességükhöz mérten.

9.6. Ének, énekes játékok Célja: A zenei anyanyelv megalapozása, a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság fejlesztése a közös éneklés, énekes játék örömének átélésével.

Feladata: -

A közös énekléssel, énekes játékok játszásával, mondókázással, népi játék és tánc segítségével

a

zenei

anyanyelv

megalapozásához

szükséges

élmények,

tevékenységek megszervezése, megfelelő légkör, eszköz biztosítása. -

A zenei készségfejlesztés életkor és egyéni fejlődés szerinti differenciálása

-

Kisebbségi dalanyag, tánc is ismerté váljon.

A zenei anyag tartalma A zenei anyag koncentrikusan bővüljön, finomodjon.

Dalanyag: 

Kisebbek -

6-8 mondóka, ölbeli játék

-

10-15/4-5/ hangból álló énekes játék

28

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja 

2-3 műdal

Nagyobbak -

15-20 mondóka

-

20-25 /4-8 motívumból álló/ énekes játék

-

4-5 műdal

Zenei készségfejlesztés 

Kisebbek -

Ritmus érzék: egyenleges lüktetés érzékeltetése, játékos mozdulatokkal

-

Hallásfejlesztés: halk – hangos-, környezet hangjainak-, hangszerek hangjának felismerése.



Nagyobbak -

Ritmusérzék: egyenletes lüktetés érzékeltetése, játékos mozdulatokkal, járással, tapssal, ritmushangszerekkel, összekapcsolt feladatokkal

-

ritmus kiemelés, ritmus tapsolás, visszatapsolás, dalok, mondókák ritmusának felismerése.

-

gyors – lassú felismerése, érzékeltetése

-

néptánc elemek alkalmazása

-

Hallásfejlesztés: halk – hangos, halkabb –hangosabb felismerése, érzékeltetése

-

környezet hangjainak felismerése, megnevezése

-

magas – mély felismerése, érzékeltetése

-

dallam felismerése énekhangról, hangszerről

-

dallambujtatás, felelgetős játék

-

tiszta, szép éneklés

Az élő és a hangszeres zenehallgatás anyagának kiválasztásában is nagy hangsúlyt helyezünk népdalkincsünkre. A 6-7 évesek rendszeresen részt vesznek életkoruknak megfelelő, komolyzenei koncerteken. Az énekes, énekes játékokhoz kapcsolódó feladatrendszert kötött és kötetlen, mikrocsoportos és frontális foglalkoztatási formában valósítják meg az óvodapedagógusok helyzethez, fejlettségi szinthez, eredményességhez kapcsolódó döntésük alapján.

29

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja A zenei nevelés nyújtotta lehetőségeket, igyekszünk maximálisan felhasználni az érzelmi, értelmi nevelés, a közösségi élet magatartási és viselkedési szokásainak megerősítése, a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében is. Az óvodáskor végére el szeretnénk érni,hogy: -

A gyermekek jól ismerjenek mondókákat, dalokat, önállóan is kezdeményezzenek énekes játékokat.

-

Különböztessék meg és érzékeltessék a zenei fogalompárokat az egyenletes lüktetést és a dalok, mondókák ritmusát.

-

Váljanak képessé esztétikus, kifejező, ritmuskövető mozgásra.

-

Tisztán, megfelelő tempóban, előadásmódban énekeljenek, tudják használni a ritmushangszereket.

9.7. Vizuális nevelés Célja: A személyiség fejlődés biztosítása a gyermekek alkotó, játékos, örömérzetet biztosító manuális tevékenysége által.

Feladata: -

A gyermekek tér-forma és színképzetének gazdagításához, az esztétikai érzék fejlődéséhez, az alkotói – alakítói képességek megalapozásához szükséges feltételek biztosítása /idő, hely, eszköz, élmény – tapasztalat, természeti –tárgyi környezet szépségeinek megláttatása/

-

A gyerekek kreativitásának, fantáziájának kibontakoztatásához sokszínű, érdekes vizuális tevékenységi lehetőség, technikához szükséges eszköz biztosítása.

-

A természetes anyagok használatát, népi kismesterségekhez kapcsolódó tevékenységeket helyezzük előtérbe.

Az óvodai élet keretein belül olyan feltételeket teremtünk, hogy a gyermekek bármikor, bármilyen eszközt használva átélhessék az alkotás örömét (szabadidős tevékenység – rajzolás, színezés, gyurmázás, vágás …). Ezeket az eszközöket állandó, gyermekek számára elérhető helyen tároljuk.

30

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Ösztönözzük őket, hogy a természetben gyűjtött anyagokat vizuális

alkotó

tevékenységeikben is felhasználják. A kisebbeket megismertetjük az eszközökkel, anyagokkal, alapvető technikákkal. Minden tevékenységbe bekapcsolódhatnak, próbálkozhatnak, alkothatnak és alakíthatnak. Tevőleges segítséget csak szükség ill. gyermeki igény szerint nyújtunk, főként a technikai problémák megoldásában, eszközök használatában. A nagyobb gyermekek alakító – alkotó tevékenységét a technikák teljes, széleskörű megismertetésével, alkalmazásával gazdagítjuk. A kötetlen formájú, irányított, mikrocsoportos foglalkozásokkal és az ezirányú szabadidős tevékenységekkel lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, juttassák kifejezésre érzelmeiket, vágyaikat, szorongásaikat. Az óvodáskor végére elszeretnénk érni,hogy: -

Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat, az eszközöket készségszinten használják.

-

Képalkotásban egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, elképzeléseiket. Váljék jellemzővé a részletező formagazdagság, a változatos, egyéni színhasználat.

-

Téralakításban, építésben, barkácsolásban ötletesek, együttműködők legyenek.

-

Csodálkozzanak rá a szépre, tudjanak gyönyörködni. Örüljenek saját, társaik, csoportjuk alkotásainak, fogalmazzák meg: "miért szép?", "miért tetszik", "miért csodálatos", vagy éppen miért nem.

-

Lássák meg a környezet, a természet, a művészeti ágak esztétikai szépségeit.

9.8. Munka, munkajellegű tevékenységek: Célja: Olyan kézségek, tulajdonságok kialakítása, melyekkel a gyermekek képessé válnak saját szükségleteik kielégítésére és a közösségben adódó, együttműködést kívánó feladatok elvégzésére, miközben megalapozzuk a környezethez való pozitív viszonyukat.

Feladatunk: -

Lehetőséget biztosítani a gyermekeknek arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedvük és képességük szerint elvégezhessék az önkiszolgáló tevékenységeket és közösség életéhez kapcsolódó munkákat.

31


Megfelelő eszközök biztosítása, amelyet szükség szerint használhatnak a gyerekek.

-

Olyan légkör megteremtése, amelyben minden munkatevékenység örömet jelent a gyermekeknek, melyet teljes önállósággal végezhet, de bármikor talál segítőtársat is.

Munkafajták: -

önkiszolgálás /testápolás, öltözködés, étkezés, eszközök rendben tartása, környezet rendjének alakítása/

-

a csoport, közösség érdekében végzett munkák /teremrendezés, díszítés, étkezés – pihenés előkészítése, terem – kiszolgáló helyiségek tisztántartása, eszközök elrendezése

–

tisztántartása,

kisebb

megbízatások

teljesítése,

befőzés,

süteménykészítés../ -

kerti munka, élősarok gondozása /rendszeres kerti munka, udvarrendezés, parkosítás, növény és kisállat gondozás, hajtatás – csíráztatás, természet és környezetvédelem, gyűjtések, madáretetők../

Tartjuk, hogy minden olyan munkába bekapcsolódhatnak, tevékenykedhetnek a gyerekek, amelyek testi épségüket nem veszélyeztetik. A felkínált munkalehetőségek közül választhatnak a gyerekek, de igyekszünk a gyermekek számára természetessé tenni, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges, kedvének, egyéniségének, fejlettségi szintjének megfelelően, a feladatok egymás közötti felosztása alapján. Az önkiszolgáló és egyéb munkatevékenységben is fontosnak tartjuk, hogy az önállóság teljes fokát akkor várjuk el, ha arra a gyermek már képes, érett. A munka értékteremtő jellegének megtapasztalására kínált lehetőségeket felhasználjuk a pozitív személyiségjegyek, a feladattudat-, tartás, társas kapcsolatok alakítására, az életre nevelés alapelemeinek átélésére is. Az óvodáskor végére el kívánjuk érni,hogy: -

A munkajellegű tevékenységeket a lehető legönállóbban, örömmel, szívesen végezzék bizonyos cselekvések, váljanak szokásukká.

-

Tanulják

meg

használni

az

eszközöket,

szerszámokat,

együttműködés, feladatmegosztás is jellemzővé válik. 32

miközben

az


Legyenek igényesek önmagukra, környezetük rendjére.

-

Védjék, óvják, gondozzák, alakítsák környezetüket, a természetet s a gondjaikra bízott kisállatokat, növényeket,

-

A közösen végzett munka alapján társas kapcsolataik erősödjenek, emellett kitartóak, türelmesek legyenek, alakuljon ki felelősségérzetük, növekedjen önbizalmuk.

-

Éljék át a munka örömét, hatását, alapozódjon meg a munka iránti tisztelet, megbecsülés.

10. A nevelés tervezése, időkeretei Nevelési célunk, feladataink alapján a ráhatások rendszerét a gyermekek adottságaihoz, aktuális fejlettségi szintjéhez igazodva tervezzük meg. A teljes nevelési folyamatot átgondolva, általános jellegű éves tervet készítünk, a fejlesztést két hetes periódusra, projekt témától függően konkretizáljuk. Az egyéni fejlesztést, speciális fejlesztést személyiség és egyéni fejlesztési lapon, haladási naplóba rögzítjük. A tervezés során számba vesszük, hogy az előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok mellett, a gyermekek spontán ötletei tapasztalatai, élményei tevékenységei is részei a nevelésünknek, így érvényesítésére mindenkor lehetőséget kell biztosítanunk. Tervezésnél a nevelés komplexitásából indulunk ki, így a tevékenységek, tapasztalat és ismeretszerzési lehetőségek számbavételénél a nevelő hatások tudatos irányultságát, személyiségfejlesztő hatását is elemezzük. A többoldalú tapasztalatszerzést, a tevékenykedtetést, a sokoldalú megközelítést, a komplexitást helyezzük előtérbe az ismeretanyag növelése helyett. Vázlatot nem írunk, de a két hétre elkészített fejlesztési tervnél kiegészítésre, értékelésre, megjegyzéstételre lehetőség van. A gyermekek fejlődéséről feljegyzést készítünk, amelyben anamnézisen kívül, az aktuális fejlettségi szinteket rögzítjük félévente, ill. adott életkorban DIFER méréseket végzünk. Pedagógiai munkánkban csoport kereteken belül az egyénre szabott, differenciált fejlesztést helyezzük előtérbe, melyet tervszerűen végzünk.

33

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja A helyi körülmények, sajátosságok az integrálás, szegregáció mérséklése is indokolják, hogy vegyes életkori szervezésű, családi csoportokat alakítsunk ki, de mindezt részben osztott formában történő szervezeti keretnél is biztosítottnak látjuk. A gyermekek fejlettségi szintjének figyelembevételével a tervezett tevékenység, tapasztalatszerzés, cselekvés tartalmától függően az óvodapedagógusok döntik el, milyen foglalkoztatási formában valósítják meg elképzeléseiket, fejlesztési feladataikat. A nyugodt, derűs, kiszámítható, óvodai légkör szempontjából meghatározó szerepe van annak, hogy hogyan alakítjuk ki a gyerekek életrendjét. Az életrend szervezeti kerete a napirend és a hetirend, amelynek kialakításakor rugalmasságra, folyamatosságra megfelelő időtartamok biztosítására törekszünk. A napirend általános napi időkeretei: - játék, szabadidős tevékenység

5 – 5,5 óra

- étkezés, pihenés

3 - 2,5 óra

- öltözködés, testápolás

1,5 – 1 óra

- komplex fejlesztés, foglalkozások

20 -35 perc

Napirend terv: 600 ill. – 630

1150

1400

-

folyamatos játéktevékenység

-

étkezés, testápolás

-

testmozgás

-

komplex fejlesztés, foglalkozás

-

levegőzés, séta, kirándulás

-

testápolás, étkezés

-

ágynyugalom, pihenés

-

testápolás, étkezés

-

folyamatos játéktevékenység

-

egyéni fejlesztés

- folyamatos hazaengedés

34

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Hetirend: Kötelező

Kötetlen

- heti 1 alkalom mozgás,

- naponta 10-20-30' komplex fejlesztés,

mozgásos játékok

játékba integrált tanulás - mese, vers - mindennapos

mozgás,

mozgásos

játék,

Mozgáskotta - egyéni fejlesztés, speciális foglalkozás Óvodapedagógusok adminisztratív jellegű feladata: -

Éves, kéthetenkénti nevelési, fejlesztési, egyéni felzárkóztató terv készítése, naplók vezetése.

-

Hetirend, napirend összeállítása.

-

Gyermekek fejlődési mutatóinak, és a mérési eredményeknek a rögzítése, értékelése.

-

Pedagógiai munka folyamatos és félévi, év végi értékelése.

-

Szakvélemény, jellemzés készítése a gyermekről.

-

Felvételi

mulasztási

napló,

étkezési

nyilvántartó

vezetése,

statisztikai

adatszolgáltatás.

11. Városi Óvodai Intézményünk kapcsolatrendszere 11.1. Óvoda – Család A családi nevelés felelősségét hangsúlyozva arra törekszünk, hogy  a gyermekek érdekeinek mindenek felettiségét kiemelt feladatként kezeljük  megismerjük a szülők igényeit, elégedetlenségét, s a családi nevelést célirányos óvodapedagógia munkával egészítsük ki a gyermekek minél harmonikusabb, sokoldalúbb fejlesztése érdekében.

35

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Fontosnak tartjuk a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerkapcsolatot, a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, s a jobbító szándékot, együttműködési készséget. Kiemelt figyelmet fordítunk az óvodai felvétellel, beiratkozással kapcsolatos találkozásra, ismerkedésre, tájékoztatásra, az óvodába lépés előkészítésére, a szocializációs hetekre,beszoktatásra (szülős – lépcsőzetes). Óvodáink nyitottak, előzetes megbeszélés alapján a szülők, bármikor betekintést nyerhetnek az óvodai életbe. Családlátogatás, kötetlen és szervezett formájú beszélgetés alkalmával is olyan jó szándékkal közelítünk a szülők felé, hogy a gyermekek mélyebb megismerésére, megértésére nyíljon lehetőségünk, s óvodásainkon keresztül pozitív hatást gyakoroljunk a szülőkre. Egyenrangú nevelő társi, partneri viszonyt alakítunk ki a szülőkkel így a kölcsönös bizalomra, segítségnyújtásra, tiszteletre, együttműködés szabályainak betartására nyújtunk kezdeményező, elfogadó, modell értékű példát. Mindkét óvodánkban 14-6 tagú SZMK, intézményes szinten SZMK választmány képviseli a szülők véleményét, kérését, jogainak érvényesítését, s hatékonyan segíti munkánkat, koordinálják a feladatokat. A kapcsolattartás minden lehetséges módját, lehetőségét igyekszünk kihasználni arra, hogy óvodapedagógiai munkánkat megismertessük, elfogadtassuk a szülőkkel annak érdekében,

hogy

az

adott

gyermek

személyiségfejlesztését

a

leghatékonyabbá,

legeredményesebbé tegyük. Óvodáinkban szervezünk: -

szülői értekezleteket (összevont, réteg, csoport)

-

fogadó órát

-

nyílt napot

-

SZMK megbeszélést (szükség szerint,ill. tervszerűen)

-

közös ünnepléseket (gyermeki élet ünnepeihez, jeles napokhoz kapcsolódóan)

-

sportnapot (muci-mackó – gyermeknap…)

-

szabadidős programot (Majális…)

-

alapítvány bált (évente)

-

játék és munkadélutánt (jeles napokon).

36

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Szülők tájékoztatásának formái: -

szóbeli

-

névre szóló levél, tájékoztatás,meghívó

-

hirdető tábla, kiírás

-

helyi újság.

Szülők véleményének kinyilvánítása: -

szóbeli beszélgetés, megbeszélés

-

kérdőív (partneri elégedettség, igény mérése)

-

véleménygyűjtő

-

értekezletek,fogadóórák

Kiemelt figyelmet fordítunk a szülők: -

időbeni tájékoztatására az óvodai életet érintő kérdésekben

-

a szabad óvoda választására a lehetőségeken belül

-

a tankötelezettség teljesítésére vonatkozó előírások megismertetésére, betartására

-

pedagógiai munkánk, innovatív törekvéseink megismertetésére

-

tanácsadásra,felvilágosításra.

11.2. Intézményünk-, társintézményeikkel való kapcsolatai A Vörösmarty Mihály Általános Iskolai intézményegységgel egymás munkájának kölcsönös

tiszteletén,szakmai

tájékoztatásán

alapuló,

folyamatos

és

érdembeli

munkakapcsolatot, együttműködést alakítottunk ki. Cél: -

egymás pedagógiai, szakmai munkájának megismerése, segítése, a folyamatosság, egymásra épülés biztosítása

-

szakmai rendezvényeken való kölcsönös részvétel

-

látogatások, hospitálások

-

óvoda – iskola átmenet folyamatának kidolgozása, tervszerű, célirányos megvalósítása, melynek célja az átmenet zavartalanná, zökkenőmentessé tétele, a beiskolázás jogszabály szerinti megvalósítása, a pedagógiai munka, az integrált nevelés, integrációs felkészítés folytonosságának, szakmaiságának elősegítése.

37

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Szakmai kompetenciáink tiszteletben tartásával, a személyiségfejlesztésre irányuló pedagógiai munka egységes alapelvűvé tételére való törekvés érdekében: -

szakmai és általános pedagógiai témájú előadásokra, megbeszélésekre kölcsönösen meghívjuk egymást

-

kidolgozzuk, szabályozzuk a tankötelezettséggel kapcsolatos feladatellátás rendszerét

-

betekintést biztosítunk az iskolába lépő gyermekek fejlődési, iskolaérettségi vizsgálatának anyagába, mérési - értékelési rendszerébe.

-

Alternatív pedagógiai és fejlesztő programunk (Kedvesház, Mozgáskotta) eredményeiről igény szerinti beszámolót, szakmai team megbeszélést tartunk.

-

partneri elégedettségi, s igény felmérést végzünk tanítók körébe, meghatározott rendszerességgel, az óvodapedagógiával kapcsolatos kérdések tárgyában.

Bölcsőde A bölcsődei gondozás alapelveit, módszereit, előírásait szakmai megbeszélés keretében megismerjük annak érdekében, hogy a gyermekek fogadására, hozott szokásrendszerének tiszteletbetartására, közösségi életének mutatóira rálátást nyerjünk. Tájékoztatjuk a bölcsőde munkatársait az óvodai nevelés alapdokumentumairól, cél, feladat-, tevékenységrendszeréről. Kölcsönös hospitálást, szülői értekezletet, látogatást szervezünk annak érdekében, hogy az intézmények közötti átmenet megkönnyítsük, zökkenőmentessé tegyük. Ennek rendszerét szabályozzuk, részletesen kidolgozzuk. A Városi Művelődési Ház és Könyvtár szolgáltatásaival kiegészíti munkánkat. -

Gyermekelőadások, koncertek, kiállítások, játszóházak szervezése.

-

Könyvtári szolgáltatások.

Az egészségügyi szervekkel, előírásszerű, segítő kapcsolatunk van. Feladat:  szűrővizsgálatok végzésének fogorvosi ellenőrzéseknek segítése, megszervezése  látás-, hallásvizsgálat segítése, megszervezése  iskola alkalmassági vizsgálat megszervezése, segítése  higiénia és szűrővizsgálat igénylése, segítése

38

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja  tájékoztató, felvilágosító előadások szervezése  alkalmankénti esetmegbeszélések tartása. Szakmai szervekkel a kapcsolatunk megfelelő.  A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett szakmai rendezvényeket, továbbképzési lehetőségeket figyelemmel kísérjük. Ezeken nagyszámban, aktívan részt veszünk.  A Pedagógiai Intézet Tanulási Képességvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal együttműködésük érdemi, előírás szerinti és folyamatos. Egyházak -

A szülők határozott írásos kérelme alapján heti egy alkalommal hitoktatás szervezésére

biztosítunk

lehetőségét

a

katolikus

és

református

egyház

hitoktatóinak. Cigány, kisebbségi Önkormányzat A cigány kultúra, életvitel, szemléletmód megismerése segít másságuk elfogadásában, tolerálásában. A kisebbségi önkormányzati támogatás: -

a rendszeres óvodába járás biztosítása érdekében – a problémás esetekben – segítséget nyújtanak

-

az

etnikai

kisebbséghez

tartozó

gyermekek

felzárkóztatásához,

tehetséggondozásához kapcsolódó pedagógiai munkánkat nyomon követik, véleményt nyilvánítanak, javaslatot tesznek, támogatják Kedvesház alternatív programunk óvodai adaptációját -

a cigány népi hagyományok, szokások felelevenítéséhez, ápolásához segítséget nyújtanak.

-

támogatást

nyújtanak

a

konfliktusok

pedagógusmunka presztízsének emelésébe.

39

megelőzésébe,

kezelésébe,

a


12. Sajátos feladataink 12.1. Sajátos nevelési igényű gyermekek intézményünkben történő ellátása 1. Óvodapedagógiai alapelv 1.1. Az óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek esetében érvényesek. Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű kisgyermekeknél is fejlődnie kell az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. A napirend során mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása és a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte biztosítja a célok megvalósítását. 1.2. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Célunk, hogy a helyi nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangban álljon. Az adott program kidolgozásakor figyelembe vettük, hogy: 

a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,



fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,



az elvárások igazodjanak az adott gyermek fejlődésének üteméhez,



a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé,



a gyermek állapotából fakadó szükséglet határozza meg: -

a fejlesztés szervezeti keretét,

-

az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert

1.3. A habilitációs, rehabilitációs ellátás A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztéséhez a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltakat kell alapul venni. Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy:

40


a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti,

-

a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg,

-

terhelhetőségét

biológiai

állapota,

esetleges

társuló

fogyatékossága,

személyiségjegyei befolyásolják. A habilitáció, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia, az egyéni fejlesztési tervhez pedig szakirányú végzettségű gyógypedagógus közreműködése szükséges, e mellett óvodapedagógiai fejlesztésüket is maradéktalanul meg kell valósítanunk. Az integrált nevelés feladatrendszerének személyi feltételeit javítja az önkormányzati támogatással alkalmazott közhasznú gyógypedagógiai asszisztens, s osztott munkakörű gyógypedagógiai asszisztensünk. Fejlesztő pedagógiai végzettségű munkatárs látja el, óvónői feladatai mellett, a fejlesztési feladatokat a nevelési tanácsadós, BTM-s gyerekek esetében. Ezen gyermekek száma főállású fejlesztő pedagógus alkalmazását. 1.4. Integrált nevelés cél- és feladatrendszere a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. 1.5. Az integrált nevelést meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának oka (organikus, familiális, pszichés). c) A gyermek: -

életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,

-

képességei, kialakult készségei,

-

kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

41

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja 1.6. A fejlesztés tartalma A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. Halmozott fogyatékosság esetén az adott gyermeknél megállapított fogyatékosságok mindegyikére tekintettel kell lenni. A fejlesztés tartalmának konkretizálása egyéni fejlesztési tervben, haladási naplóban történik. 1.7. Az integrált nevelés eredményességét biztosító szempontok a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása. b) Indokolt

esetben

speciális

segédeszközök

használata;

a

segédeszközök

elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés. c) A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése. d) Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes. e) Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósításához. f) Az óvodai dolgozók és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával. g) Külön gondot kell fordítani arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak

leküzdéséhez.

Az

adott

gyermek

fejlesztési

stratégiájának

kialakításakor igénybe kell venni a szakirányú közreműködést (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat). A közreműködésnek ki kell terjednie a gyermeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, az óvodai csoport sajátos teendőinek tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Fokozottan szükséges a szülők, az óvoda szoros együttműködése. h) Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, foglalkoztatást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.

42

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja i) Az együttnevelés megvalósításában az óvodapedagógussal szemben az alábbi követelmény teljesül:  Magas szintű pedagógia, pszichológia – mint elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség – és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte.  Individuális módszerek, technikák alkalmazása.  A foglalkozásai során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, szükség esetén eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket helyesen választja meg.  Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.  Alkalmazkodni az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez.  Együttműködik

a

különböző

szakemberekkel,

iránymutatásaikat,

javaslataikat beépíti a pedagógiai folyamatokba. j) A szakemberekkel szemben az alábbi elvárások teljesülnek:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,  javaslatot

tesz

gyógypedagógiai-specifikus

módszerek,

módszerkombinációk alkalmazására,  figyelemmel kíséri a gyermek haladását, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,  együttműködik az óvodapedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi

a

gyermekkel

foglalkozó

óvodapedagógus

tapasztalatait,

észrevételeit, javaslatait,  egyéni, mikrocsoportos fejlesztést végez. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során 2.1. A súlyosan hallássérült és enyhébben hallássérült gyermek A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvoda lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól, és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (pl. mentális állapot).

43

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Az anyanyelvi – kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében épüljön be. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a hallási fogyatékos kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó speciális pedagógiai feladat az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szájról olvasási készséget, érthető kiejtésre nevelést. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk. 2.2. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyet a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. 2.3. A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése az időben elkezdett korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe véve olyan képességfejlesztést kell megvalósítani, mely kellő idő, alkalmat biztosít:  az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére,  a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére,  a beszédindítatásra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, a grammatikai rendszer kiépítésére,  az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére.

44

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Ezek kialakításánál a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek kiemelt szerepet van. Az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztése a csoportos foglalkoztatáson valósul meg. 2.4. A beszédfogyatékosság/ súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékosság, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontban állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében.

2.5. Az autista, autisztikus gyermek Az autizmus-spektrumzavarokat a szociális, kommunikációs, speciális kognitív készségek minőségi károsodása jellemzi. Az autisztikus gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek területén tapasztalható kognitív deficit, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, a rugalmas viselkedésszervezés sérülése és az egyetlen képességprofil. Az óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztárral. A szociális interakció csecsemőkori

szintjét

segítséggel

használhatja,

és

szociális

helyzetekben,

illetve

környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. Ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, kiegészítve a viselkedésproblémák viselkedés- és kognitív terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek kialakításával és a korai kognitív fejlesztés elemeivel.

45

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében, az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő – különösen a természetes élethelyzetek – használandóak a fejlesztésre. A fejlesztések során szükséges az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek alkalmazkodó módszerek alkalmazása. A fejlődési szint és szociális adaptáció követése egyéni tervekkel történi, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez az óvodai környezetben megfelelő kialakítása, és a speciális módszerekben képzett szakember vagy fejlesztő asszisztens jelenléte szükséges. 3. Intézményünk feladatának konkrét meghatározása 

Speciális végzettségű szakemberek alkalmazása



Meglévő humánerőforrás jobb kihasználása



Képzési, továbbképzési terv célirányossá tétele



Célirányos eszköz, fejlesztő játék beszerzését

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának rendszere: 

Óvodai csoport (vegyes életkori szervezésű / vagy részben osztott)



Deficit specifikus egyéni, mikrocsoportos fejlesztés (logopédus, gyógypedagógus, mozgásfejlesztő – belgyógyászati gyógytestnevelő, pszichológus)



Mozgáskotta program – komplex fejlesztés/pszichés hátrányok kompenzálása

5. Dokumentáció 

Pontos, részletes nyilvántartás



Egyéni fejlesztési terv, napló



Értékelés/jelentés



Vizsgálat/kontrollvizsgálat

46

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja 6. Különleges gondoskodást igénylő gyermekek ellátása intézményünkben 

Óvodai csoport



Egyéni/mikrocsoportos fejlesztés fejlesztőpedagógus, akkreditált képzésen részt vett, e területű kompetenciával rendelkező óvodapedagógusok által



Mozgáskotta program



Kedvesház/kooperativitás, kompetencia alapú ismeretnyújtás, hátránykompenzáció



Gyógytestnevelés



Logopédiai, pszichopedagógiai ellátás

7. Integrációs nevelés Cél: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek indokolatlan szociális, kognitív, anyanyelvi stb., deficitjeinek, retardáltságának mérséklése. Óvoda – iskola átmenet zavartalanabbá, kudarcnélkülivé tétele, célirányos, a gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai támogatás biztosítása, teljes körű beóvodázás,tervszerű egyéni fejlesztés,együttműködés az egészségügyi, szociális intézményekkel,ellátókkal.

Feladat:  törvényi előírásnak megfelelő létszámmutató szerinti csoportösszetétel,  gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása  aktuális fejlettségi szint megállapítása (megfigyelés, mérés, értékelés, komplex állapotmérés, DIFFER) fejlesztési terv (kiemelten érzelmi, kommunikációs, egészséges

életmódra

nevelés,

elemi

alapkészségek,

alapkompetenciák,

szocializáció)  csoport összetételt figyelembe vevő éves pedagógiai és ütemterv készítése,  egyéni, mikrocsoportos készség- és képességfejlesztés,  folyamatos értékelés,a fejlődés nyomon követése,  érdeklődési terület, sikerpont, motivációs „bázis” feltérképezése, társadalmi és közösségi érzékenység tudatos fejlesztése,  együttműködés fokozása a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, illetve a gyerekeknek szolgáltatást biztosítanak (egészségügyi szervek; védőnői hálózat; gyermekjóléti és családsegítő szolgálat; szakmai szolgáltatók, kisebbségi önkormányzat; civil szervezetek),

47

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja  iskolaérettséget támogató pedagógiai munka,  beiskolázási tanácsadás,  Kedvesház program (családi szocializációra épülő nevelés, híd az intézmény és a család között),  Mozgáskotta program (komplex személyiségfejlődés megsegítése),  4H program (identitás, önbecsülési értékrend),  iskola előkészítő program (iskola – óvoda átmenetet segítő program, utánkövetés),  óvodai IPR team megszervezése, működtetése,  IPR normatív támogatás célirányos, törvényi előírásnak megfelelő felhasználása. Dokumentációs:  csoportnapló,  személyiséglap,  egyéni fejlesztésterv, fejlesztés, negyedéves értékelés,  haladási napló,  szülői nyilatkozat/jegyzői határozat,hivatalos nyilvántartás,  nyilvántartás aktualizálása,  hiányzások nyomon követése. Szülőkkel való kapcsolattartás  személyes, közvetlen párbeszéd,  szülős beszoktatás,  rendszeres tájékoztatás,  nevelési nézetek, metodikák, tanácsok, segítségnyújtás,  szülői közösségek alakítása (rendezvények, formális kapcsolattartási módok),  reális szülői igények figyelembe vétele (jog – kötelesség egyensúlya)

12.1. Gyermek- és Ifjúságvédelem Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki – emberi és szabadságjogok tiszteletbe tartására kell épülnie. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, amit kiegészít az intézményi nevelés/oktatás, így az óvodai nevelés. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. 48

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Az emberi jogok tiszteletbe tartása a családi nevelés meghatározó jellegének tudatosítása, a gyermekek számára a különleges védelem biztosítása magában foglalja a gyermek és ifjúság és családvédelmi munka komplex feladat rendszerét. E terület feladatrendszerének megvalósítása nagy körültekintést, a törvényességi előírások ismeretét, különös figyelmet, empátiát, probléma érzékenységet igényel, s hivatali titoktartásra kötelezi az intézmény valamennyi dolgozóját. Óvodai alkalmazottainkkal szemben maximális elvárás: -

mindennemű diszkriminációs, hátrányos megkülönböztetésre utaló jelenség, megnyilvánulás megelőzésére, megszüntetésére való törekvés,

-

a gyermekek mindennek felett álló érdekének érvényesítése, jogainak tiszteletbe tartása a többi gyermek érdekeinek és az óvodai nevelés alapelveinek figyelembevételével.

-

a gyermek és családvédelemmel kapcsolatos tevékenységek- amely minden pedagógus, alkalmazott kötelező feladata – intézményi koordinálása, beszámoló készítése belső szabályzat szerint történik

-

nyilvántartások vezetése, kezelése vezetői, átadott feladatköri hatáskörben történik,

-

az óvodapedagógusok ez irányú munkájának segítése, tanácsadás, esetfeltárás, esettanulmány,

-

kapcsolattartás a Gyámügyi, Családsegítő-, és Gyermekvédelmi Szolgálattal, egészségügyben dolgozó szakemberekkel, etnikai kisebbségi önkormányzattal, iskolai gyermekvédelmi felelőssel, nevelési tanácsadóval meghatározott rend szerint,

-

környezettanulmány készítése, családlátogatások végzése, javaslattétel óvodai elhelyezésre,

-

önképzés, továbbképzésen való részvétel, törvényi változások nyomán követése.

Évenként feltárjuk, elemezzük – az eltérő szoció és szubkulturális környezetből érkező – óvodásaink családi helyzetét, körülményeit, veszélyeztetettségét, hátrányos helyzetét. Figyelemmel követjük az évközi, időszakosan jelentkező problémákat, változásokat. A szülőkkel közvetlen, tapintatos, segítő, megértő viszony kialakítására törekszünk, annak reményében, hogy pozitívan befolyásolni tudjuk a családi nevelést, s mérsékelni tudjuk a negatív,személyiség károsító hatásokat. 49

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja A problémákat körültekintően, alaposan feltárjuk, igyekszünk jogi, egészségügyi, tanácsot, útmutatást adni, szakemberek bevonásával. Mindennapi óvodai nevelő munkánkban fontos feladatunknak tekintjük: -

a prevenciót, kompenzálást, tehetséggondozást, sajátos nevelési szükséglet kielégítését.

-

az egyéni bánásmód intenzív, célirányos alkalmazását a pozitív személyiségjegyek kidomborítását, az egyéni adottságokhoz igazodó lehetőség szerint harmonikus, de mindig folyamatos személyiségfejlesztést, alternatív programok eredményességet, növelő alkalmazását.

-

szorgalmazzuk a rendszeres óvodába járást befogadó, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkört biztosítunk, megerősítjük a személyes kötődéseket.

-

munkatársaink egyéni lehetőségének, pedagógiai optimizmusának érvényesítését.

Célunk, hogy az önhibáján kívül hátrányos ill. veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek megtalálják helyüket az óvodai közösségekbe, szívesen járjanak óvodába, tudatosan determináljuk szocializációjukat az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, s képességeik, adottságaik alapján testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlettségük az óvodáskor végére az iskolába lépés kritériumainak megfeleljen, és alapot nyújtson a tanulmányi elvárások teljesítéséhez.

12.2. Cigány etnikai kisebbségi feladatok: A „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit” alapul véve, munkánk központjába a felzárkóztatás, tehetséggondozás szerepel, amit az etnikai kultúra hagyomány ápolásával egészítünk ki. Az etnikai kisebbségi nevelés feladat rendszerének megvalósítása a településen elsősorban Bajcsy úti óvodát érinti, mivel ide jár az e réteghez tartozó gyermekek 95 %-a. Célkitűzéseinket egyéni és mikrocsoportos foglalkoztatási formában az óvodai élet minden napjaiba integrálva ill. csoportközi foglalkoztatás alapján valósítjuk meg, melyről haladási naplót vezetünk.

50

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja A cigány etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknél alapvető követelmény, hogy megismerjük sajátos habitus, norma és közösségi rendszerüket, s ennek tiszteletben tartása mellett segítsük elő a többségi társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodásukat, személyiségfejlődésüket. Ezen pedagógiai munkánk eredményesebbé tétele érdekében a Kedvesház alternatív pedagógiai program óvodai adaptációját elvégeztük, eredményeinket dokumentáltuk, beépítjük alapelveit helyi pedagógiai programunkba. Az alternatív program alapelvei: -

családi szocializációra épülő pedagógiai gyakorlat,

-

alkotó közösségbe folyó együtt – tanulás,

-

hídépítés az óvoda és a család között,

-

kultúra és hagyományápolás.

A nevelés általános feladataihoz kapcsolódóan az alábbiakra helyezzünk kiemelt figyelmet: -

étkezés, testápolás szokásai, eszközei,

-

társas

kapcsolatok,

magatartás,

viselkedés

másságának

megismertetése,

elfogadtatása, megerősítése, szocializáció elősegítése, -

fokozott mozgásigény kielégítése,

-

erkölcsi tulajdonságok formálása,

-

a speciális érdeklődési terület megtalálása nyomán a cselekvő tanulás segítségével az általános tájékozottság kialakítása, bővítése, fejlesztése értelmi, érzelmi, erkölcsi nevelés, tehetséggondozás,

-

intenzív anyanyelvi nevelés,

13. Intézményünk ellenőrzési, értékelési rendszere Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai munka segítése, szintentartása, eredményesebbé tétele, célirányosságának, tervszerűségének biztosítása a hatékony működés érdekében.

51

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Intézményi belső ellenőrzés területei: 1. – pedagógiai munka, gyakorlat megfigyelése, elemzése, megbeszélése, 2. – teljesítményelvű értékelés bevezetése,megvalósítása, 3. – nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése, 4. – dokumentumok ellenőrzése elemzése, 5. – partnerközpontú intézmény működés, 6. –helyi programunk beválásvizsgálata, megvalósításának nyomon követése. A szakmai irányítás, ellenőrzés az intézményegység vezető feladatköre, melyet az általános helyettessel / munkaközösség vezetővel közösen végezhet, végez. A munkaköri leírásokat minden évben aktualizáljuk, felülvizsgáljuk. A pedagógiai munka, ill. az egyéb ellenőrzések során objektív értékelésre, véleménynyilvánításra, állásfoglalásra törekszünk, amelyben a tanácsadói, segítői szándék kap elsődleges szerepet, s tiszteletbe tartjuk a módszertani szabadságot, önállóságot. A gyermekek fejlődésének ellenőrzését kimenet orientáltan, az óvodapedagógusok feljegyzésének, méréseinek figyelembevételével, látogatások, hospitálások, szituációs játékok, mérőeszközök alkalmazásával végezzük. Különös tekintettel: -

játékra,

-

szocializációra,

-

kommunikációra,

-

kognitív és motoros képességekre,

-

önkiszolgálásra, önállóságra,

-

iskola készültségi szintre,

-

neveltségi szintre.

14. Az intézményegység pedagógiai programjának ellenőrzése, értékelése A program ellenőrzésében, és értékelésében az intézményegység vezető irányításával, a nevelőtestület minden tagja részt vesz.

52

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Ellenőrzés, értékelés tematikája: -

a feltételrendszer számbavétele, optimalizálása,

-

átfogó, csoportonkénti, óvodánkénti, ill. intézményes szintű értékelés,

-

eredményesség, hatékonyság, célszerűség, megfelelősség,

-

beválás vizsgálat, nyomon követés.

Felülvizsgálat, módosítás, korrekció -

javaslattétel a nevelőtestület több mint 50 %-os támogatásával,

-

törvényi előírások változása, Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosítása,

-

szülők több mint 50 %-os támogató nyilatkozata (kizárólagosan törvényi kereteken belül),

-

új, innovatív program.

Eljárásrend -

javaslat írásbeli benyújtását követően, szakmai konzultációk, felülvizsgálat, módosítás, 

kisebb változtatásnál 3 hónap,



stratégiai pont esetén fél év / egy év (intézkedési terv, próba, véglegesítés, módosítás),



törvényi, alapdokumentumi változásnál végrehajtási utasítás szerint.

Felelős: intézményegység vezető UNK igazgatója Határidő: előírás szerint folyamatos

53


15. Eszköz ellátottsági igény Feladatok ellátásához és a nevelési program megvalósításához szükséges hiányzó ill. speciális eszközök, felszerelések jegyzéke az eszköz normát figyelembe véve. Megnevezés

Igény

Darab

Tevékenység

Bútorzat Gyermek asztalok (Iskola út)

Csoportonként 6

12

Gyermek székek (Iskola út)

Csoportonként 25

50

Játék tároló szekrény (Iskola út)

Csoportonként 3

6

Számítógép és asztal (Iskola út)

1

1

Konstrukció,építő játékok

Csoportonként 5

45

Fejlesztő játékok

Óvodánként 15

30

Szerepjáték kellékei

Csoportonként

-

Udvari mászó falak

1

Játék

6

Babaház

Csoportonként 1

7

Gyermek kerékpárok

Óvodánként 10

20

Rollerek

Óvodánként 10

20

Dramatizáláshoz használható készlet

Csoportonként 1

9

Bábkészlet

Csoportonként 1

9

Képes mesekönyvek

Csoportonként 15

135

Magnó, CD lejátszó

Csoportonként 1

6

Video kamera

Óvodánként 1

2

Mese, vers

Rajzolás Festés

Szükség

Hajtogatás

szerinti

Gyöngyfűzés

Csoportonként,

Népi kismesterségek

gyermekenként

Építés, barkácsolás Nyomat készítés eszközei

54

mennyiségben

Vizuális nevelés

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja Megnevezés

Igény

Darab

Tevékenység

Akvárium, terrárium

Csoportonként 1

6

Külső

világ

Mikroszkóp, távcső, nagyító

Csoportonkén1

9

tevékenység

Tudományos könyvek

Csoportonként 10

90

megismerése

Matematikai fejlesztő játékok

Óvodánként 10

20

Matematikai fejlesztés

Kerti szerszámok ( gyermek)

Munka jellegű

Takarító eszközök ( gyermek) Kisebbségi

kultúrához

Csoportonként 2

kapcsolódó Hétszínvirág

hang és képanyag Irodalmi

művek

18 - Szükség szerint

Óvoda (mese

Kedvesház Program

és

képeskönyv)

Csoportonként 15

Kooperatív „tanulás” eszközei

Csoportonként

Szükség szerint

Családi nap eszközei

Csoportonként

Szükség szerint

55

tevékenység

135


Tartalomjegyzék 1. Bevezető 2. Az intézmény adatai 3. Helyzetkép az intézményről 4. Az intézmény személyi és tárgyi feltételei 5. Az intézményben végzett pedagógiai munka alap- és rendező elvei, cél és feladatrendszere 6. Intézményünk nevelési célja feladata Célunk Nevelési feladatunk Nevelési gyakorlatunk rendszerábrája 7. Nevelésünk alapvezető kerete 7.1. Egészséges életmódra nevelés 7.2. Érzelmi nevelés, szocializáció, társas kapcsolatok 8. Tevékenységek kerete 8.1. Népi kulturális örökségünk átadása 8.1.1. Ősi kismesterségek megismerése, átmentése 8.1.2. Néphagyományok, népszokások ápolása 8.2.

Természet és környezetvédelem

8.2.1. Az ember és a természet kapcsolatának humanizálása, Föld, növények, állatok szeretetére nevelés. Környezet esztétikumának alakítása. 9. Nevelésünk tevékenység formái Játék Játékba integrált, cselekvő tanulás Környezet tevékeny megismerése Mozgás, mozgásos játékok Mese, vers Vizuális nevelés Munkajellegű tevékenységek 10. A nevelés tervezése, időkeretei

56

ÚJSZÁSZI NEVELÉSI KÖZPONT Városi Óvoda Intézményegységének Helyi Nevelési Programja 11. Összevont Óvodai Intézményünk kapcsolatrendszere Óvoda-Család Intézményünk-, társintézményi és egyéb kapcsolatai 12. Sajátos feladataink Sajátos nevelési igényű gyermekek intézményünkben történő ellátása Gyermek- és ifjúságvédelem Cigány, etnikai kisebbségi feladatok 13. Intézményünk ellenőrzési, értékelési rendszere 14. Helyi program ellenőrzése, értékelése 15. Eszköz ellátottsági igény

57


Felhasznált irodalom Az óvodai nevelés országos alapprogramja SEMIT INTERPRINT Kft. 1996. Az óvodai nevelés programja 1989. Porkolábné Dr. Balogh Katalin és szervező társai: Kudarc nélkül az iskolába Alex-typo 1993. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés – de hogyan? NAT – TAN Sorozat Bp. OKI 1996. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNKSZM Pedagógiai Intézet 1997. Vésztői Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete, Csányi Istvánné szerkesztő Négyszínvirág helyi nevelési program Vésztői Napközi Otthonos Óvoda 1998. Fábián Katalin Tevékenységközpontú Óvodai nevelési program OKI 1997. Dr. Juhász Csaba 4H Ifjúságfejlesztő programról fiataloknak és felnőtteknek 1-12 füzet Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Bp. 1998. Magyarországi 4H Klubok Szövetsége 4H Magyarországos Kinizsi Nyomda Kft. 1994. Dr. H. Tóth István Ötlettár Kecskemét 1994. Dr. H. Tóth István Hagyományőrző jeles napok Kecskemét 1994. Pereszlényi Éva – Porkolábné Dr. Balogh Katalin Játék – Mozgás – Kommunikáció Óvodai Program OKI Bp. 1997. Dr.Lázár István szerkesztette Az alternatív Óvodai törekvések Magyarországon MOE Miskolc 1991. Dömötör Tekla: Magyar népszokások Corvina 1984. Kézikönyv óvónők számára MÉDIAMIX Bp. körlánc

58

VÁROSI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA ÚJSZÁSZ 2008

Recommend Documents