Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Szakdiplomácia Szakirányú Továbbképzés
SZAKDOLGOZAT
VAN-E REALITÁSA EGY 2020-AS BUDAPESTI OLIMPIÁNAK, ÉS HA IGEN, MILYEN GAZDASÁGI HATÁSAI LEHETNEK
Belsı konzulens: Dr. Majoros Pál C. Sc. Fıiskolai tanár
Fentor-Majer Amanda 2007.
Tartalomjegyzék Táblázatok jegyzéke ....................................................................................................... 3 Ábrák jegyzéke................................................................................................................ 3 Bevezetés .......................................................................................................................... 5 1. A Budapesti Olimpia politikai és gazdasági realitása.............................................. 8 1.1 A társadalom és a politika közös akaratának szükségessége ............................ 8 1.1.1. A döntéshozók megnyerése ......................................................................... 10 1.1.2. A közvélemény megnyerése ........................................................................ 12 1.1.3. A magánszféra megnyerése ........................................................................ 15 1.2. Mőszaki igények ................................................................................................. 16 1.2.1. Amik hiányoznak, de van rá 13 évünk ...................................................... 17 1.2.2. A szóba jöhetı helyszínek ........................................................................... 18 1.2.3. Egyéb felmerülı kérdések........................................................................... 20 2. Az olimpiák finanszírozása ...................................................................................... 23 2.1. Az Olimpiai Charta követelményei a rendezı várossal szemben .................. 23 2.2. Az állami és magántıke szerepe az olimpiák történetében ............................ 26 3. Költségek a 2020-as rendezés esetén ....................................................................... 31 3.1. Az olimpiai fejlesztések költsége (közvetlen költségek) .................................. 31 3.2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése (közvetett költségek) ...................... 34 3.3. Milyen lehetséges finanszírozási források állnak rendelkezésre ................... 36 3.4. Az OCOG költségvetése..................................................................................... 39 3.4.1. Az OCOG bevételei ..................................................................................... 40 3.4.2. Az OCOG kiadásai ...................................................................................... 46 3.5 Néhány szó az utólagos hasznosításról .............................................................. 52 4. A rendezés elınyei és kockázatai, „nyertesek” és „vesztesek”, hatások és ellenhatások ................................................................................................................... 54 5. Esélylatolgatás........................................................................................................... 62 1
5.1. A makrogazdasági környezet szerepe .............................................................. 62 5.1.1. Világgazdasági kitekintés............................................................................ 62 5.1.2. Európa fejlıdése .......................................................................................... 63 5.1.3. Magyarország lehetıségei az elızıek függvényében ................................ 63 5.2. Az elveszített labdarúgó EB hatásai és tanulságai .......................................... 64 5.3. A jó menedzselés szerepe ................................................................................... 66 5.4. A NOB várható hozzáállása .............................................................................. 68 5.5. A BOM Egyesület szerepe ................................................................................. 69 Befejezés......................................................................................................................... 71 Irodalomjegyzék............................................................................................................ 75 Mellékletek ................................................................................................................77
2
Táblázatok jegyzéke 1.
Az olimpia költsége.............................................................................................. 32
2.
A 2020-as rendezés költsége................................................................................ 33
3.
A közlekedés- fejlesztés költsége ........................................................................ 35
4.
A finanszírozás szerkezete .................................................................................. 36
5.
Költségkategóriák................................................................................................ 37
6.
A BSZB fıbb kiadásai és bevételei..................................................................... 39
7.
TOP bevételek és az OCOG részesedése ........................................................... 43
8.
Jegyeladások alakulása ....................................................................................... 43
9.
A várható budapesti jegyárbevétel .................................................................... 44
10.
Az érmeprogram bevétele................................................................................... 44
11.
Az budapesti OCOG bevételei............................................................................ 46
12.
A ceremóniák költsége ........................................................................................ 47
13.
Hirdetési és promóciós költségek ....................................................................... 49
14.
Az OCOG által finanszírozott beruházások ..................................................... 50
15.
A budapesti OCOG kiadásai .............................................................................. 51
16.
A sportlétesítmények utólagos hasznosítása, mint az olimpia megrendezésének feltétele ................................................................................... 53
3
Ábrák jegyzéke 1.
Az olimpiai létesítmények várható elhelyezkedése.......................................... 19
2.
Az olimpiai játékok finanszírozási modellje Münchentıl Sydneyig ............... 27
3.
A Budapesti Olimpia költség-finanszírozás modellje....................................... 30
4.
Televíziós közvetítésekbıl származó bevételek................................................. 42
5.
A sydney-i olimpia hatásmátrixa ....................................................................... 58
6.
Európai és amerikai válaszadók segítség nélküli visszaemlékezése Calgaryra és Edmontonra ..................................................................................................... 60
4
Bevezetés
Szakdolgozatom témájául egy 2005-ben indult kezdeményezést, a Budapesti Olimpiai Játékok 2020-ban történı megrendezését választottam. Azzal a nem titkolt, személyes indíttatású céllal kezdtem a témához, hogy kiderüljön számomra, vajon ez csak egy jól hangzó ötlet, vagy egy valós, elérhetı cél-e. Én is, mint a legtöbb ember- csak a felületes szemlélı oldaláról, minimális információval rendelkezvén tudtam véleményt alkotni. Ennek lényege az volt, hogy érzelmileg támogattam, de racionálisan, a napi híradásokra támaszkodva enyhén szólva kételkedtem. A rendelkezésemre álló anyagok tanulmányozása során gyorsan kiderült, hogy ez egyáltalán nem csak egy jól hangzó ötlet. Megértettem, hogy az olimpia nem csupán hatalmas sportesemény, hanem lehetıség a kiugró gazdasági növekedésre, az ország teljes megújulására. Ezért mindenképpen szükséges és kívánatos a behatóbb tanulmányozás. Tisztában vagyok azzal, hogy ma még nem lennénk képesek egy olimpiát megrendezni, de ezt nem is ma kell, viszont az odavezetı úton most kell elindulni. Ha most mi nem, akkor Prága vagy Varsó teszi meg helyettünk, és akkor végleg elveszítjük a lehetıséget, hogy a régióvezetı szerepet megszerezzük. Magyarország a nyári olimpiák történetének hetedik legeredményesebb sportnemzete. De ami még ennél is megdöbbentıbb a világon a harmadik az egy fıre jutó olimpiai érmek számát tekintve. 157 olimpiai arany, 137 ezüst és 158 bronzéremmel büszkélkedhetünk. Ennek ellenére az országok olimpiai örökranglistájának elsı tíz helyezettje közül az egyedüli, aki még nem rendezhetett olimpiát. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy a NOB már csak ránk vár...( Melléklet 4.) A téma tehát aktuális, mert elindult egy civil szervezet, a BOM Egyesület hogy elérje a témában a nemzeti konszenzust és fontos, mert majd kiderül, hogy ez egy elıremenekülési lehetıség a gazdaság felélesztésére. Dolgozatomból reményeim szerint világossá válik, van-e politikai és gazdasági realitása. Vizsgálom, hogy hogyan áll a kérdéshez a társadalom és a politikusok, hogyan és mivel lehet ıket megnyerni az ügy érdekében. 5
Látni fogjuk, milyen finanszírozási szerkezettel lehet egy ilyen hatalmas projektet kivitelezni, hogyan alakult az állami és magántıke szerepe az olimpiák történetében. A dolgozat legfontosabb, szerintem rendezési kötelezettséget bizonyító része a költségelemzés. Ebben részletesen kitérek a költségek összetevıire, külön-külön az olimpia közvetlen és közvetett költségeire nem kifelejtve azt sem, milyen veszélyektıl kell megóvnunk feltétlenül gazdaságunkat. Ki fog derülni, hogy az olimpia rendezése, Magyarország vizsgált idıszakra vetített GDP-jének mintegy 1 százaléka. Ez már önmagában is kedvcsináló lehet. Azt is megvizsgáltam, képes-e az Olimpiai Szervezı Bizottság az önellátásra, vagy állami finanszírozásra szorul. Nem szorul... És persze azt is, hogy milyen lehetıségek vannak a felépített speciális létesítmények veszteség nélküli utólagos hasznosítására. Erre is van megoldás. A dolgozat végén sort kerítek egy kis esélylatolgatásra, hogy tisztán lássuk, van e reális lehetısége a Budapesti Olimpia megrendezésének. A megíráshoz szükséges szakirodalom terjedelmére nem lehet panasz, bár tegyük hozzá, hogy nem sok, speciálisan a budapesti olimpiával foglalkozó mő jelent meg eddig. Ez nyilván azért van így, mert ez egy társadalmigazdasági elemzéssel járó pályázat, mely nem statikus, hanem dinamikus, állandóan pillanatról-pillanatra változó folyamat. Ezt magam is tapasztaltam. A dolgozat írása alatt több olyan esettel találkoztam, amit még a beadás elıtt át kellett, vagy be kellett írni. Ilyen módosulás volt például a BOM hivatalos elnevezésének megváltozása. Eredetileg a mozgalom neve, és ebbıl adódik a rövidítés: Budapesti Olimpiai Mozgalom. Míg Budapest városa írásbeli beleegyezését adta a név használatához, addig a MOB (Magyar Olimpiai Bizottság), mint legnagyobb ellenlábas, megvétózta az „Olimpia” szó használatát, mondván, hogy ezt csak ık használhatják. Így egy gyors köz-véleménykutatást rendelt meg a mozgalom azzal a szándékkal, hogy kiderüljön, mivel azonosítják az emberek a „BOM” szót. Mivel kiemelkedıen magas százalékban az emberek ma már pontosan tudják, hogy a BOM a Budapesten megrendezendı olimpiát támogató mozgalom, így egy huszárvágással a név „BOM Egyesület”-re változtatták. 6
De az is a minap vált ismertté (2007. 11. 20. a kézirat lezárása elıtt egy nappal), hogy van egy olimpikonokból álló csoport, és jelen esetben ez az igazán érdekes, akik inkább a BOM által önmaga reklámozására költött pénzt az utánpótlás-nevelésre fordítaná. İk csak azt felejtették ki, hogy a BOM nem közpénzbıl dolgozik. Ezt a történetet is utólag illesztettem be a véleményemmel egyetemben. Nagy segítségemre szolgáltak azonban többek között H. Preuss mővei, beleértve azt az egyet is, melyet magyarra fordítottak, illetve a PricewaterhouseCoopers Budapesti Olimpiáról készített, több száz oldalas Megvalósíthatósági Tanulmánya, valamint a BOM által rendszeresen összegyőjtött cikkek és hírlevelek, melyeket rendelkezésemre bocsátottak. Kutatásaimban még nagy hasznát vettem a napi és hetilapoknak illetve az internetnek. Az interneten volt alkalmam fórumozók értı és hozzá nem értı véleményeit olvasni, melyek remek képet festettek az emberek gondolkodásáról. Végül meg kell, köszönjem a segítséget, a lelkiismeretes törıdést és az építı kritikát Dr. Majoros Pál kandidátus, fıiskolai tanár, Jean Monnet professzornak. Köszönettel tartozom Staár Beatrixnek, a BOM sajtófınökének is, aki rendelkezésemre bocsátotta a sok értékes irodalmat és folyamatosan tájékoztatott a BOM körül zajló eseményekrıl.
7
1. A Budapesti Olimpia politikai és gazdasági realitása
1.1. A társadalom és a politika közös akaratának szükségessége
A budapesti olimpia ügye nem párt ügy, nem egy város és nem egy érdekcsoport
ügye,
hanem
össztársadalmi,
közös,
nemzeti
ügy.
Elıkészítése és lebonyolítása négy parlamenti ciklust ölel át. Ezért tehát szükséges a mindenkori parlamenti pártok, valamint a Fıváros és a résztvevı városok egyetértése, hiszen nem megengedhetı az, hogy az egyik párt támogassa, majd a következı, esetlegesen más összetételő kormány ne pártfogolja, majd az újra következı mégis az ügy mellé álljon. Így az ország lejáratását érnénk el csupán. Nagyon fontos, hogy a pártok képviselıin keresztül az egész társadalom megértse, hogy az olimpia pártsemleges. Anélkül, hogy belekezdenénk az olimpizmus történetének részletes elemzésébe, meg kell, hogy említsük, Coubertin bárónak sem volt könnyő elhitetni korának közéleti személyiségeivel és rajtuk keresztül a társadalommal, hogy olimpiára bizony szüksége van a világnak. Számtalan akadályon verekedte át magát az évek során. Amikor 1890 után az „antiolimpizmusukról” híres boulangeristák elvesztették hatalmukat, Coubertin ebben az új társadalmi-politikai helyzetben újra nekilendült, hogy meggyızze a konzervatív erıket. Meg kellett azonban értenie, hogy az általa az oktatásba is beépíteni kívánt profi sport és olimpia ötlete nem fog „átmenni” a kongresszuson. (Már csak azért sem, mert az ötletet a folyamatos sportolásra, Angliából hozta.) Így ír errıl: „Az 1892-es novemberi összejövetel elıtt azt hittem, javaslatom visszhangja önmagában 8
is hathatósan támogatja majd egy nemzetközi kongresszus összehívását, amelyen-mint azt naivul elképzeltem-részt vennének a kormányok és egyetemek hivatalos képviselıi. Megértettem, hogy engedményt kell tennem. Hogyan tovább? Gyorsan eldöntöttem, hogy a tervezett kongresszusról
nem
mondok
le,
csak
éppen
más
címkét
használok.” Ez a „más címke” az amatırség volt. El kezdte szervezni a „trükkös” kongresszust. Körutazásra indult Európában, majd az Egyesült Államokban, hogy híveket, pártolókat toborozzon. Nem kevés sikerrel. Az általa megbízott szervezıbizottság mindeközben hatalmas gonddal találta ki a védnökök és pártoló tagok névsorát. (Zárójelben tegyük hozzá, ez kísértetiesen hasonlít a BOM Egyesület -továbbiakban: BOM - jelenlegi tevékenységéhez.) Volt köztük király, trónörökös, grófok, hercegek, bárók. Tudták, hogy minél elıkelıbb a névsor, annál nagyobb az esély, hogy meggyızzék az ilyen dolgokra sokat adó politikusokat. Ez azóta sem változott. 1894. június 16-án megtartották az igen elıkelıre sikerült kongresszust, ahol ellenvetés nélkül, egyöntetően szavazott az 1500 résztvevı az olimpizmus mellett. Az olimpiai játékok létét Coubertin báró úgy érezte biztonságban, ha létrehozhatott egy szilárd alapelvekkel rendelkezı szervezetet. Ez lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, alapszabálya pedig a
módosításokkal
ugyan, de máig érvényben lévı Olimpiai Charta. A NOB alapító tagjai között szerepelt egy magyar is, dr. Kemény Ferenc alreáliskolai igazgató is. Kemény 1884-1888 között a Sorbonne-on tanult, és itt megismerkedett Coubertinnel. A „Magyar Világ” címő bulvárlap 1936-ban azt írta, hogy „ık ketten tervelték ki a modern olimpiákat »velocipédezve a Bois de
9
Boulogne platánjai alatt« erısen megkérdıjelezhetı, nyilván csak az újságírói fantázia terméke volt.”1
1.1.1. A döntéshozók megnyerése
A politikusoknak, mind országos, mind helyi szinten érdeke egy jó olimpia megrendezése. A kormányzat számára az olimpia haszna három területen jelenik meg: a nemzetközi kapcsolatok, a nemzeti közhangulat és a PR területén.2 Elıfordult már az is, hogy egy ország a nála bekövetkezett változásokat, vagy erejét akarta bemutatni a világnak az olimpia megrendezésével. Nyilván Moszkvának is volt ilyen indíttatása az 1980-as olimpia rendezésével. München az 1972-es olimpiával azt demonstrálta, hogy végleg megszabadult náci múltjától,3 vagy Dél-Korea, aki fejlett technológiájának felsorakoztatásával, fejlıdı ország –imázsát akarta felváltani. De említhetjük a 2008-as Játékokat rendezı Kínát, aki növekvı világgazdasági súlyát akarja nyomatékosítani. ITermészetesen Budapest is szeretné magát megmutatni a világnak 17, akkorra 30 évvel a rendszerváltás
után.
A
politikusoknak,
a
mindenkori
választások
megnyerése érdekében célja a gazdaság ösztönzése. Erre kiváló alkalom egy olimpia megrendezése, de errıl egy késıbbi fejezetben. Most térjünk vissza a jelenbe, hazánkba! 2001-ben a FIDESZ kormánydöntést hozott a nyári Olimpiai Játékok 2012-es megrendezésére. Kormányhatározat született az olyan teendıkrıl, mint megvalósíthatósági
Dr Takács Ferenc: Az olimpizmus története http://www.mob.hu/engine.aspx?page=olimpizmus_tortenete 2 Preuss, Holger: Az olimpiai játékok gazdasági háttere, Budapest, Sanoma Budapest Zrt, 2004. p. 22. 3 Hatting interjú, 2001. in: Preuss, H.,2004.p.24. 1
10
tanulmány elkészíttetése és elıkészítı bizottság létrehozása. A Fıvárosi Közgyőlés határozatban foglalt állást. Támogathatónak tartotta az olimpia megrendezését, de csak kormánygaranciákkal. Anélkül, hogy belemennénk a politizálás zsákutcájába, meg kell jegyezni, hogy sajnos a FIDESZ elkövetett egy hibát, amikor pártja mellé helyezte az olimpia rendezésének gondolatát. Aláírásokat győjtött, és a kérdıíveken egymás mellé helyezte a párt és az olimpia logóját. Ebben a kiélezett helyzető, két részre szakadt társadalomban ez nagy hiba volt. Az olimpiának mindvégig kívül kell maradnia a választási vitatémák körén. Soha nem lehet kampányeszköz. Szerencsére ez már a múlt, hiszen a BOM-nak sikerült pártsemlegessé tenni a mozgalmat. Úgy tőnik ezt a politikusaink is megértették és elfogadták. Jánosi György, már az MSZP színeiben, mint sportminiszter 2003-ban kijelentette, hogy támogatható az olimpia ügye, de a 2012-es dátum, túl nagy terhet róna a társadalomra, így késıbbi idıpontot javasolt. Ezzel együtt az olimpia ötlete egy idıre elhalt, mert akkor az MSZP nem akart támogatni egy FIDESZ-es kezdeményezést. A budapesti olimpia gondolata 2005-ben éledt újra, amikor a BOM, mint civil szervezet felkarolta. Jelenleg ott tart az ügy, hogy megvan az ötpárti egyetértés. (Melléklet 2a,b) 2007. április 4-én, bizottsági meghallgatáson vettek részt a BOM vezetıi, miután egyeztettek a pártok elnökeivel. Ez azért is fontos, mert az Olimpiai Charta kimondja: „a rendezı város országának Kormánya köteles kötelezettség- vállalási okiratot benyújtani a NOB szervezetéhez, amelyben a nevezett Kormány vállalja, hogy az ország, valamint az ország közhatalmat gyakorló szervei eleget tesznek az Olimpiai Charta rendelkezéseinek, és tiszteletben tartják azokat.” 11
2007 ıszén folyamatban van az un. Olimpiai Törvény elıkészítése is. Ezt eredetileg ısszel tervezték elfogadtatni, de a költségvetés tárgyalásának heves hangulatába nem illı téma Parlament elé terjesztését, inkább a 2008. évi tavaszi ülésszakra halasztották. Dr. Siegler Konrád, a BOM által az Olimpia Törvény tervezetének elkészítésére felkért Siegler Ügyvédi Iroda (Weil, Gotshal & Manges) vezetıje elmondta, hogy a nagy nemzeti vállalkozások politikai támogatásáról és megvalósításáról korábban is már többször törvényben rendelkezett az Országgyőlés (Sugárút építésérıl 1870-ben, a millenniumi építkezésekrıl 1896-ban, majd a Budapest Sportcsarnok újjáépítésérıl 2000-ben). Véleménye szerint a különleges szabályozás oka minden esetben az volt, hogy a létezı szabályozási környezet nem volt, és ma sem képes hasonló nagy projektek kezelésére és lebonyolítására, ezért az ilyen nagy nemzeti projektek megvalósulása érdekében pozitív diszkriminációt kellett és kell alkalmazni. A politikusok és a közélet szereplıinek megnyerése tehát jó úton halad, mondhatni, sikeresen megvalósult.
1.1 2. A közvélemény megnyerése
A közvélemény megnyerése semmivel sem egyszerőbb a politikusok megnyerésénél. Oda-vissza dolgozik, mint hatás-ellenhatás. Ha ui. a közvélemény nagyon ellenáll, akkor a politika is kihátrál az eszme mögül, mivel nem meri felvállalni a választási vereség lehetıségét. Ha viszont a közvélemény bizonytalan, de azt látja, hogy az általa támogatott politikai erı az olimpia rendezése mellett teszi le voksát, sıt a politikusokon kívül egyéb közéleti személyiségek, mint pl. a „sztárok” is felvállalják a
12
támogató szerepét, a közvélemény is elhiszi, hogy van realitása az ügynek. Nagyon fontos az emberek véleménye, még a NOB is figyelemmel kíséri. Ezért elengedhetetlen a tájékoztatásuk. Ezt a BOM, TV- és rádió reklámokon keresztül tette meg, nem kis sikerrel. Sajnos éppen a napokban hangzott el a Tények c. hírmősorban, hogy maroknyi sportolóból, sıt olimpikonból álló társaság kifogásolta, hogy „ezt a hirdetésekre költött pénzt miért nem fordítják inkább a sportra közvetlenül, vagy utánpótlás kinevelésére.”4 Sajnos a nyilatkozó és a kommentár sem adta a nézı tudtára, hogy a BOM civil szervezet, saját pénzeszközökkel rendelkezik, melyet a támogató cégtıl kap, és önállóan dönt, mire költi. Az ı vagyona tehát nem közpénz. A nyilatkozónak tehát azt javasolhatjuk, hozzon létre egy civil szervezetet, szerezzen támogatókat és nevelje ki az általa hiányolt utánpótlást. Visszatérve, további részletes információ- átadás a közvéleménynek, elengedhetetlen. Tudatosítani kell az emberekben, hogy az eltérı méretek ellenére
az
utóbbi
20
év
olimpiái
a
rendezı
városokban
jövedelemnövekedést és új munkahelyeket teremtettek. Ráadásul ez nem csak az olimpia idejére érvényes, hanem az utána következı évekre is.5 Az angol közvélemény 70 százaléka támogatja, 20 százaléka semleges, 12 százaléka ellenzi a 2012-es londoni olimpiát. A 70 százalék minimálisnak tekinthetı (a 2012-es olimpiára kandidáló városok közül Moszkva 77 százalék, Párizs 85 százalék, Madrid 91 százalék társadalmi támogatást tudhatott maga mögött - forrás: NOB), ehhez remekül közelít a budapesti közvélemény-kutatás eredménye. A BOM megbízásából a Szonda-Ipsos 2007. február 12-e és 16-a között készített 2000 fıs, telefonos, országos reprezentatív felmérést, melyben azt 4 5
TV2, Tények 2004. 11. 20. Preuss, 2004. p. 25.
13
vizsgálta, hogy mekkora ma a társadalmi támogatottsága az olimpia megpályázásának. A megkérdezettek 79 százaléka szerint az Olimpia Budapestre hozatala Magyarország történetének egyik legnagyobb sikere lenne. 53 százalékuk szerint pedig a Budapesti Olimpia ügye alkalmas arra, hogy a mai politikai megosztottságban nemzeti egységet teremtı téma legyen. A megkérdezettek 77 százaléka támogatja, hogy Budapest 2011ben nyújtsa be a jelentkezését a 2020-as nyári olimpiai és paralimpiai játékok
megrendezésére.
Ezt
a
Budapestiek
70
százaléka,
megyeszékhelyek lakóinak 74 százaléka, míg a községekben élık 83 százaléka gondolja így. A felmérésbıl kiderül továbbá az is, hogy a megkérdezettek többsége pontosan látja és érti az olimpiarendezés hosszú távú, társadalmi és gazdasági életre gyakorolt pozitív hatásait. A lakosság 72 százaléka szerint egy hazánkban megrendezett olimpia növelné az ország gazdasági, politikai és kulturális súlyát a világban, így hosszú távon biztosított lenne az ország régiós vezetı szerepe. 77 százalék szerint az olimpiának köszönhetıen javul majd a közlekedés, míg 66 százalék véli úgy, hogy egy Budapesten rendezett olimpia pozitív hatással lesz a vidék fejlıdésére. 81 százaléka a megkérdezetteknek a turizmus felélénkülését várja a hazai rendezéstıl, ami szintén kedvezı hatást jelent a vidék számára. Az elemzıket is meglepte az az eredmény, hogy a gazdasági megszorítások ellenére a magyar lakosság 61 százaléka hajlandó lenne 13 éven át évi 4000 Ft-tal támogatni a hazai rendezéső olimpiát, míg a 2006. májusi Szonda-Ipsos felmérés adatai alapján a megkérdezettek csupán 53 százaléka támogatta ezt az elképzelést, ráadásul az adófizetık 61 százaléka fordítaná adója 1 százalékát az olimpia támogatására.
14
Az aktuális közvélemény-kutatás ismét azt igazolja, hogy egy hazai rendezéső olimpia hosszú távú társadalmi és gazdasági célokat szolgál, mellyel az ország túlnyomó többsége most is tisztában van, ezért a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben is szeretné, hogy történjenek meg azok a kormányzati és fıvárosi döntések és lépések melyek lehetıvé teszik, hogy Budapest megpályázza 2011-ben a 2020-as olimpia megrendezését. 6
1.1.3. A magánszféra megnyerése
17 évvel a rendszerváltás után a magyar gazdaság elmondhatja, hogy komoly, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezı versenyszférája van. A magyar üzletemberek és szakemberek rátermettsége vitathatatlan, de nem csak ıket fogja érdekelni ez a megaberuházás, hanem rengeteg külföldi tıkét is vonz majd. Két közeli példán keresztül is bemutathatjuk a fejlıdés lehetıségeit. Barcelona (1992) és Spanyolország kiemelkedıen sikeres olimpiája után a világ újra felfedezte a város és az ország szépségeit. Hatalmas mértékben nıttek a külföldi beruházások. 1986-1991. között minden évben megduplázódott a külföldi beruházások növekedési üteme. 7 Összesen több mint 200 amerikai és több jelentıs japán vállalat telepedett le Katalóniában és környékén.8
www. budapestiolimpia. hu Preuss, 2004. p. 71. 8 Garcia, S. (1993), ’Barcelona und die Olympischen Spiele’, in H. Häussermann and W. Siebel (eds), Festivalisierung der Stadtpolitik. Stadtentwicklung durch große Projekte, Leviatha. Zeitschrift für Sozialwissenschaft, vol. 13, Opladen, pp. 251-77. in Preuss, 2004. p. 71. 6 7
15
Az 1996-os olimpia megrendezését követıen Atlantát is sok vállalkozó fedezte fel, mint lehetséges beruházások nagy kiterjedéső, keleti parti telephelyét.9 A magánszféra megnyerésére igen komoly esély van, hiszen a nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják a jövedelmezı beruházás lehetıségét.
1.2. Mőszaki igények
A PricewaterhouseCoopers 2002-ben készítette elsı tanulmányát az olimpia megvalósíthatóságáról. Ezt 2006-ban a BOM megrendelésére aktualizálta. Az akkor felsorolt, szükséges projektek közül, már jó néhány megvalósult. Egyébként ez fontos jellemzıje az olimpiai tervezésnek, mert az évek során számtalan olyan beruházás van, mely az olimpia nélkül is megvalósulna, tehát a késıbbiekben nem terheli az olimpia költségvetését. A további hivatkozások alapját a PricewaterhouseCoopers tanulmány adja (lezárva: 2006. június). A PricewaterhouseCoopers projektlistája 2002-ben 100 elemet tartalmazott. Ebbıl azóta 5 projekt befejezıdött, 11 projekt kivitelezése a tanulmány készítésekor folyamatban volt.
9
Preuss, 2004. p. 71.
16
1.2.1. Amik hiányoznak, de van rá 13 évünk
A PricewaterhouseCoopers tanulmánya megállapítja, hogy Budapest és Magyarország jelen állapotában nem alkalmas olimpia rendezésére. Sem a sport, sem pedig a közlekedési infrastruktúrája nem megfelelı. Csak címszavakban szükségünk van a következı beruházásokra: egy központi olimpiai stadion 4 labdarúgó stadion 11 fedett csarnok 16 speciális sportlétesítmény 16 000 fıs olimpiai és 17 000 fıs médiafalu 300 km autópálya 400 km egyéb gyorsforgalmi út 25 km metró illetve gyorsvasút 61 km városi fıút 3 közúti híd 1350 km vasútvonal rekonstrukciója (ne feledjük, hogy ezek 2002-es igények, melyekbıl azóta jó pár megvalósult) Ezeknek a fejlesztéseknek túlnyomó többsége szerepel a 2007. ıszén meglévı, olimpiától független középtávú és távlati fejlesztési tervekben. Bizonyos közlekedési fejlesztéseket azonban késıbbrıl kell elıre hozni. Így az olimpia nem más, mint gyorsított infrastruktúra-fejlesztés. A második fejezetben ennek elemzésére részletesen sor kerül.
17
1.2.2. A szóba jöhetı helyszínek
A PricewaterhouseCoopers megvalósíthatósági tanulmány három lehetséges helyszínt vizsgált. • I. változat: Duna menti Olimpia Súlypontok: Csepel sziget és környéke, valamint a Puskás Ferenc Stadion és környéke. Eredménye a Duna menti zóna fejlesztése, a folyó menti alul-hasznosított területek használatba vétele és rendezése. Kisebb mértékben elısegíti a rehabilitációt és egyes barnamezıs területek revitalizációját. • II. változat: A városmegújítás olimpiája Súlypontok: A Csepel sziget északi része, a Puskás Ferenc Stadion és tágabb környéke, dunai szigetek és az aquincumi Duna part. A hangsúlyt a rehabilitációra és az átmeneti zóna tartalékainak kihasználására, valamint a barnamezıs területek reurbanizációjára fekteti, de Duna menti helyszíneivel hozzájárul a fenti említett kihasználatlan folyópartok hasznosításához és rendezéséhez. • III. változat: Északi olimpiai park Súlypontja az M3-M0 csomópont, Békásmegyer-Szentendre közötti Duna menti sáv lett volna, de ezt a Fıvárosi Közgyőlés 2007. júniusában végleg elvetette.10
Legvalószínőbbnek jelenleg az elsı változat tőnik.
10
www. budapestiolimpia. hu
18
1. ábra Az olimpiai létesítmények várható elhelyezkedése
Forrás: Olimpia 2012 megvalósíthatósági tanulmány, 2006.
Alapelv, hogy az olimpia olyan területekre kerüljön, ahol • a város és az olimpia érdekei egybeesnek • szoros a városhoz kapcsolódás • ahol az olimpiai imázs és a város imázs kölcsönösen erısítik egymást
Az olimpia két, „filozófiával” alátámasztható egységre koncentrálódik: •
Duna mente („A felejthetetlen olimpia zónája”)
•
Puskás Stadion és környéke („A klasszikus sportsikerek zónája”)
Esetleg azaz érzése lehet a térkép tanulmányozójának, hogy hiszen ez teljesen „le fogja tiporni” Budapestet. Nos ez részben igaz, részben nem. 19
Ne felejtsük el, hogy ez Budapest olimpiája és nem az agglomerációé. Nem beszélve arról, hogy a környezı településeknek pont akkora, ha nem nagyobb és kezelhetetlenebb problémát jelentene, ha bizonyos rendezvényekkel, esetleg az olimpiai- vagy média faluval terhelnénk ıket. Másrészrıl a terv akár még zseniálisnak is nevezhetı. A belvárost teljesen kikerüli. Minden esemény a kiskörúton kívülre esik. A Csepelsziget kiváló lehetıséget nyújthat a sportolóknak, hogy fáradalmaikat nyugodt helyen pihenjék ki, és újult erıvel jelenjenek meg a következı versenyen. Az is jó szolgálatot tehet, hogy a média-falut, nem mindennapi nyüzsgésével alaposan elkülönítették a sportolóktól. További óriási elınye lehet a Duna menti változatnak, hogy végre megtanulnánk élni a Dunán. Kiváló lehetıséget nyújt a folyó a közlekedésben, a város tehermentesítését illetıen. A sportolók és a média képviselıi is utazhatnának az egyes eseményekre hajóval. Mindkét változat esetében vidéki helyszíneket is be kell vonni. Ezt a NOB engedélyezi is. A labdarúgó selejtezıket Debrecen, Gyır, Székesfehérvár és Szeged rendezhetné. A lovaglás és az íjászat Gödöllın, a vitorlás versenyek Balatonfüreden lennének.
1.2.3. Egyéb felmerülı kérdések
Azt itt felsorolt kérdések egy része a költségekkel foglalkozó részben még részletesen elemzésre kerülnek.
20
Szálláshelyek: A NOB nem lesz elragadtatva a 7 300 szállodai szoba hiányunktól. Várhatóan nem ez lesz a pályázat legjobb része. Az olimpiához köthetı szállodai beruházások költsége 50 Mrd forintra tehetı. Ez, a PricewaterhouseCoopers szerint, 100 százalékban magántıkébıl finanszírozható. Információ és technológia: Magyarország távközlési és informatikai szempontból jó felkészültséggel rendelkezik, de a soha nem látott mérvő igények miatt további fejlesztésekre lesz szüksége, minek utólagos hasznosításával sem lesz probléma. Biztonság:
Ez
lehet
a
pályázat
egyik
szők
keresztmetszete.
Magyarország ugyanis ez idáig távol maradt a terror fenyegetettségtıl. Teljesen újszerő feladat lesz ez a magyar rendırségnek és a haderınek. Ez kb. 25 000 fı bevonását jelenti. A Time Magazin szerint Athén 2004-ben 1,5 Mrd. US-t (300 Mrd Ft) költött a biztonságra, tizenkétszer többet az eredetileg tervezettnél! Egészségügy: A pályázatban be kell mutatni az ország lakosságának általános egészségi színvonalát. Bár az egészségügy nagy változások elıtt áll, ezek vélhetıen elıbbre viszik az egészségügyet, így a beadás idejére
megfelelı
sürgısségi
betegellátás
és
kórházak
állnak
rendelkezésre. A magyar orvosképzés egyébként is méltán híres a világban. A pályázatban szerepeltetni kell a Paralimpiai Játékok egészségügyi programját és szükségleteit is. Környezetvédelem : Az olimpiai mozgalom 3 alappillére a NOB szerint: sport, kultúra, környezetvédelem. Közeli példa az úszó EB esete, amikor a környezetvédık konfliktusba kerültek a beruházókkal és így majdnem meghiúsult a rendezvény. A PricewaterhouseCoopers tanulmánya három idısíkra osztja az olimpia környezeti hatásait. 21
1. Az elıkészítés idıszaka, amikor az építkezések helyszínén átmeneti kedvezıtlen hatások érvényesülnek. A környezetvédelmi költségek a létesítmények beruházás programjában szerepelnek. 2. A játékok ideje alatt Budapest állandó lakos számának 30százalékát meghaladó napi extra terhelés várható. Ez minden területen jelentkezni fog, úgy mint szennyvízkezelés, közlekedés, hulladéktermelés,
közterületek
igénybe
vétele.
Ezek,
a
szennyvízkezelés kivételével fılétesítményi beruházás nélkül megoldható. 3. A Játékok után viszont, mint pozitív hatás megmarad a számtalan fejlesztés és zöldterület. Meteorológia:
Magyarország
éghajlata
még
viszonylag
kiszámíthatónak mondható. A legmegfelelıbb idıpont a májustól szeptemberig tartó idıszak lehet. Paralimpia: A Paralimpiát 2 héttel az Olimpia után rendezik. A létesítmények minimális átalakítással, kivétel nélkül használhatók. Az akadálymentesítést az EU 2010-ig egyébként is elıírja, így ezekkel a költségekkel a PricewaterhouseCoopers nem számolt. Önkéntesek: Egyre többen vesznek szívesen részt a játékok lebonyolításában. Ez részben költségmegtakarítást, részben nemzeti öntudatépítést jelent. Barcelonában 35 000, Sydneyben 47 000, Londonban várhatóan már 70 000 önkéntes vesz részt. Magyarországon ilyen mérvő közös megmozdulás még sohasem volt, de talán nem válna az ország kárára.
22
2. Az olimpiák finanszírozása
Mielıtt rátérnénk az olimpia költségvetésének tanulmányozására, érdemes egy kicsit megvizsgálni, hogyan is történik a finanszírozás. Mit vár el az Olimpiai Chartán keresztül a NOB? Hogyan is alakult a finanszírozás összetétele az elsı Játékok óta? Milyen arányban vesz részt az állam és milyen arányban a magántıke?
2.1. Az Olimpiai Charta követelményei a rendezı várossal szemben
H. Preuss az újkori olimpiákat, az olimpiák gazdasági hatására épülı csoportosítás alapján négy ciklusra osztotta. I. idıszak: 1896-1968. Ebben az idıszakban a legtöbb szervezıbizottság finanszírozási gondokkal küzdött. Alig figyeltek a játékok gazdasági hatásaira. Csak ritkán dokumentálták, vagy nem is voltak fontosak a rendezı város számára. II. idıszak: 1969-1980. Az olimpiai eszme egyre szélesebb körben terjedt el. Évrıl évre többen jelentkeztek (ez egyébként még ma is így van), a Rómában (1960) megkezdett televíziós közvetítések jelentısége egyre fontosabb tétele a bevételi listának. A 72-es müncheni olimpia az állami finanszírozás kiemelt szerepe, a 76-os montreali pedig hatalmas vesztesége miatt érdemel 23
figyelmet. A 84-es játékokat nem is pályázta ezért senki. A 80-as moszkvai olimpiáról a szervezık nem szolgáltattak információkat, de vélhetıen 100 százalékban
államilag
finanszírozott
rendezvény
volt.
Az
akkori
kommunista vezetésnek ez jó alkalom lehetett arra, hogy bizonyítsa a világnak a rendszer mőködését, sıt felsıbbrendőségét. Azt mondhatjuk, hogy ez az idıszak az állami finanszírozás idıszaka.
III. idıszak: 1981-2003. A nagy montreali veszteség miatt az egyetlen pályázó a 84-es olimpiára Los Angeles volt. Így jelentısen javult a tárgyalási pozíciójuk a NOB-bal szemben, minek eredményeképpen számos ponton eltérhettek az Olimpiai Charta rendezı városokra vonatkozó kikötéseitıl. Erre az idıszakra esett J. A. Samaranch NOB elnöksége, aki elısegítette az olimpia üzleti alapokra helyezését. Az olimpia kommercializálódását remekül táplálta, a Los Angeles-i hatalmas nyereség. Ez új lendületet adott a potenciális pályázóknak, de ugyanakkor remek táptalaja lett az elüzletiesedésnek és a korrupciónak. Ettıl kezdve a városok komoly költség-haszon elemzéseket készítettek, melyeket az olimpia gazdasági hatásainak felmérésére és politikai indoklására használták. IV. idıszak 2004-2008. Az olimpia szilárdan üzleti alapokon nyugszik. Ennek egyetlen, de nagyon fenyegetı veszélye, hogy háttérbe kerül az olimpiai eszme. A jövı olimpiáinak szervezésekor kiemelt figyelmet kell erre fordítani. Nem szabad hagyni, hogy csak a nyereség, a bármi áron gyızni akarás (lásd dopping ügyek) lengje körül a játékokat. Az atlantai olimpiát teljes egészében
magánforrásokból
finanszírozták.
Az
utolsó
pillanatig
tisztázatlan pénzügyek arról gyızték meg a NOB-ot, hogy a továbbiakban 24
csak olyan ország rendezhesse meg az olimpiát, amely kormánya pénzügyi garanciavállalásra hajlandó. Látszik tehát, hogy milyen utat járt be az olimpia finanszírozása. Ezt próbálja a NOB az Olimpiai Chartán keresztül kordában tartani. Egyre inkább befolyást próbál gyakorolni a rendezı városra, melynek legkézenfekvıbb eszköze a pénzügyi garanciák megkövetelése. A NOB az Olimpiai Chartában pontosan lefektette egyebek mellett e finanszírozás szabályait. Amikor a NOB dönt az olimpiai játékok rendezési jogáról, akkor nem egy magánintézményt, hanem egy várost bíz meg a rendezéssel11, így a szervezési és finanszírozási követelményeket is egy várossal szemben támasztja. Az összes pályázó várossal szerzıdéseket köt a NOB. 1996. óta az alábbi szabályozás van érvényben: „A jelentkezı pályázati
anyagában
található
valamennyi
állítás,
biztosíték
és
megállapodás, csak úgy, mint a városi jelölıbizottság, a város vagy a nemzeti olimpiai bizottság Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal szembeni egyéb írásbeli vagy szóbeli kötelezettség vállalásai [...] kötelezı érvényőek.”12 Amikor a város megkapja az olimpia rendezésének jogát, azonnal aláírásra kerül az erre vonatkozó szerzıdés. A szerzıdést, a rendezık részérıl a szervezıbizottság és a nemzeti olimpiai bizottság írják alá. A felelısség a város és a szervezıbizottság között oszlik meg, külön-külön és egyetemlegesen is felelısek. Várhatóan Budapest is elıszerzıdéseket lesz kénytelen aláírni. Ez persze nem is csoda, hiszen jelenleg nincs egyetlen olyan sportlétesítményünk, amely alkalmas lenne bármilyen olimpiai versenyszám lebonyolítására. Az infrastrukturális háttér nem hogy az olimpiát, de az ország gördülékeny 11 12
NOB, 2003d, 36. szabály, 3.§ NOB, 1997d
25
mőködését
sem
képes
idınként
biztosítani.
A
magyar
pályázat
gyakorlatilag ígéreteket fog tartalmazni, amiket a NOB „keményen be fog rajtunk hajtani”.
2.2. Az állami és magántıke szerepe az olimpiák történetében
Az OCOG (Olimpiai Szervezı Bizottság) bevételei fedezik az olimpia összes folyó szervezési költségét. Ennek elemzésére a késıbbiekben kerül sor. Jelen alfejezet a fejlesztési célú beruházások finanszírozását hivatott elemezni. A beruházás-finanszírozás három elembıl tevıdik össze:
állami, önkormányzati források magántıke EU támogatások.
Utóbbi csak az Európai Unió országait érinti. A részletes magyar költségelemzésnél ez külön fog megjelenni, egyébként állami erınek számítjuk. Ezen elemek különbözı szintő megjelenése tapasztalható a különbözı olimpiákon. Ezt mutatja a 2. ábra.
26
2. ábra Az olimpiai játékok finanszírozási modellje Münchentıl Sydneyig
100% állami részesedés
Montreal 1976 München
Barcelona 1992 75% Szöul 1988 Sydney 2000
25%
Atlanta 1996 Los Angeles 1984
25%
75%
100% magánrészesedés
Forrás: Preuss, 2004, p. 21.
A legnagyobb állami részesedés a Müncheni és a Montreali Olimpia költségvetésében volt. 1972-ben, Münchenben a szövetségi kormány, a szövetségi állam, a szervezı bizottság, München és Kiel városai voltak a „szponzorok”. 1976-ban Montrealban már sokkal bonyolultabb volt a helyzet. A költségeket szinte teljes egészében Montreal városa és a szervezı bizottság vállalta magára. Ez egy írásos garancia miatt volt, mely szerint a szövetségi kormány nem szólítható fel, hogy fedezze a pénzügyi veszteséget és a szervezés finanszírozását. A szervezı bizottságnak azonban a szükséges pénzeszközök csupán 5 százaléka állt rendelkezésére. A fennmaradó 95 27
százalékot speciális pénzeszközökbıl és közpénzekbıl finanszírozták. Ez pedig hatalmas hitelállományt jelentett. Jól szemlélteti ezt az a tény, hogy a hitelek utolsó részletét a 2005/2006-os adóévre ütemezték és a dohánytermékekre kivetett különadóból fedezték. A veszteség azonban nem csak az alacsony bevételbıl származott, hanem a hatalmas infrastrukturális beruházások, a rossz gazdálkodás, az építımunkások sztrájkja és a piaci egyensúlytalanság eredményeként.13 1984. a Los Angeles-i Olimpia éve. Mivel az amerikai polgárok szeme elıtt zajlott a nagy montreali pénzügyi bukás, heves tiltakozásba kezdtek a közpénzek felhasználása ellen. Az ügyes tárgyalások eredményeképpen azonban az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának sikerült kibújni a pénzügyi kötelezettségvállalás alól. Mint már korábban említettük, ık voltak az egyetlen pályázók abban az évben. Ez volt az elsı, tisztán magán forrásból finanszírozott olimpia. Minimális fejlesztések történtek állami forrásból, de ezek csak a közlekedési infrastruktúra és sportlétesítmények finanszírozására voltak fordíthatók. Az olimpia nyereséggel zárult. Szöulban, 1988-ban már óvatosan és mindenre kiterjedı figyelemmel kalkuláltak. A költségek 53 százalékát közpénzekbıl, 25 százalékát a szervezı bizottság bevételeibıl, 22 százalékát pedig magánforrásból finanszírozták. Állítólag 192 millió USD többlet keletkezett. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy jelentıs mértékő volt az állami finanszírozás. Barcelonában már 38 százalék volt a magántıke értéke. Fontos azonban megjegyezni, hogy Barcelona kiválóan használta fel az olimpiát közlekedési infrastruktúrájának javítására és a turisták odacsalogatására. A „dollárosítható” profit ugyan nem volt magas, de amit a város nyert a fejlesztésekkel és az újonnan jött ismertséggel az szinte megfizethetetlen.
13
Preuss, 2004
28
1996-ban Atlanta rendezte a játékokat. A város megtagadta a finanszírozást, ezért a szervezı bizottság kénytelen volt magánerıt bevonni. Mivel igen alacsony költségvetésbıl gazdálkodhattak, nem jutott elég pénz az infrastruktúra fejlesztésére. Ezt a nézık is érzékelhették a világ bármely pontján a televíziós közvetítések jóvoltából. Késtek a versenyzık a versenyekrıl, nehézkes volt a résztvevık utaztatása. Az atlantai olimpiát még ma is Coca-Colás olimpiának nevezik. Az atlantai magánfinanszírozás nem tetszett a NOB-nak, ezért hangoztatta, hogy ezen túl csak a Charta betartása mellett ítél oda szervezési jogot, vagyis kormányzati felelısségvállalás mellett. 2000-ben Sydney volt soron. İk is az arany középutat választották, és bár nem tudhattak magukénak több millió dollár nyereséget, jól szervezett, kiegyensúlyozott olimpiát rendeztek. 2004-ben Athén megosztotta a feladatokat. A szervezı bizottság dolga az olimpia teljes körő megszervezése volt, míg a kormány az infrastruktúráról gondoskodott. Csak úgy, mint Barcelonában, itt is a város újjáépítésének és a fı közlekedési problémák megoldásának az eszköze lett az olimpia. Profittal eredendıen nem számoltak. A budapesti olimpia megvalósítása is állami, magán és Uniós forrásokból történne. A következı grafikon bemutatja az olimpia megrendezésével kapcsolatos költségek és finanszírozási szerkezetük nagyságrendjét és alakulását 2006. júniusi árakon. Ugyan a 2012-es változat már véglegesen elvetésre került, azért a finanszírozás összetételének kedvezı változása miatt álljon itt mindkét ábra az összehasonlíthatóság végett.
29
3 .ábra A Budapesti Olimpia költség-finanszírozás modellje
Forrás: PricewaterhouseCoopers tanulmány, 2006. p. 14.
A két grafikon mutatja, hogy az egyébként is megvalósuló beruházások és az uniós források, miként csökkentik az állam terheit. Látható, hogy az olimpia megvalósítása lényegében egy feszített ütemő infrastrukturális fejlesztési csomag megvalósítása. A budapesti olimpia finanszírozási modellje is a barcelonai és athéni olimpiához hasonlóan alakulhat. A két példán is láthatjuk, hogy egyáltalán nem megvalósíthatatlan álom ez. Budapest talán legnagyobb problémája az évek óta meg nem oldott közlekedés. Az olimpia igen pozitív hatással lehetne rá, megfelelı elıkészítés, szervezés, finanszírozás esetén. Külön lendítene a helyzeten, ha lenne egy „fenyegetı” határidı, egy ilyen világmérető, súlyos nyomás az állami és városi vezetıkön. Némi iróniával azt mondhatjuk, hogy Budapest közlekedését már csak egy olimpia képes megmenteni.
30
3. Költségek a 2020-as rendezés esetén
A következıkben ugorjunk fejest a számok tengerébe, hogy mindannyiunk megnyugtatására bizonyítsuk, nem megvalósíthatatlan a budapesti olimpiai. Akár nemzetgazdasági szinten, a GDP százalékában, akár a konkrét adatok vizsgálatakor látni fogjuk, lehet elég erınk, és persze pénzünk a rendezéshez, ha és amennyiben a jó gazda módján készítünk mindent elı. A már említett Pricewaterhousecoopers anyag több lehetséges rendezési idıpontra is készített számításokat, de reálisnak csak a 2020-ast találták. A folyamatban lévı reformok és a Konvergencia Program miatt a szerzı sem talál más elképzelhetı idıpontot, mint a 2020-as. Problémát jelenthet-szigorúan feltételes módban, hiszen reméljük, nem fogaz uniós pályázati pénzek lehívása. 2007-ben 75, 2013-2014-ben 80-90 százalékos lehívási arányt kellene teljesítenünk.14
3. 1. Az olimpiai fejlesztések költsége (közvetlen költségek)
Az olimpia költségének legfontosabb tételei a pályázás, a szervezésOCOG-, és a kifejezetten az olimpia miatt felmerülı költségek, melyeket késıbb további három csoportba osztunk. A költségeket az 1. táblázat mutatja.
Pricewaterhousecoopers: Budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmány, 2006. p.19. 14
31
1. táblázat Az olimpia költsége Kategória (1)
A pályázati költségek
(2)
A Szervezı Bizottság kiadásai
(3)= (1)+(2)
Bruttó pályázási és szervezési költségek
(4)
Levonva: a Szervezı Bizottság bevételei
(5)= (3)-(4)
Nettó pályázási és szervezési költségek
(6)
+Olimpiai fejlesztések
(7)= (5)+(6)
Az olimpia költsége
Leírás 2020 A pályázat elıkészítésének, összeálításának, beadásának, valamint a 5 pályázáshoz kapcsolódó marketing és lobby tevékenység költségei Az olimpiai Szervezı Bizottság költségei (folyó szervezési költségek, átmeneti 460 létesítmények építési és lebontási költségei) A rendezési költségek a pályázati költségeket és az olimpia 465 rendezési/szervezési költségeit tartalmazza A Szervezı Bizottság(OCOG) bevételei
460 5
E kategóriába azok az infrastruktúrafejlesztések tartoznak, amelyek megvalósulása csak az olimpia miatt szükséges
513
518
Forrás: PricewaterhouseCoopers tanulmány, 2006.p.35.módosított szerk. A táblázatból kiolvasható, hogy az „olimpiai fejlesztések költsége” 513 milliárd forint. A fejlesztésekbıl adódó költségeket három csoportba sorolták: a) Alapeseti fejlesztések (Azok a fejlesztések, amik az olimpiától függetlenül megvalósulnak, bár olimpia rendezéséhez elengedhetetlenek. ) b) Elıre hozott fejlesztések (Egyébként is szerepelnek a fejlesztési tervekben, olimpiától függetlenül, de az olimpia utáni idıszakban lettek volna aktuálisak, ezért elıre kell hozni ıket.) c) Olimpiai fejlesztések (Ezek kizárólag az olimpia miatt felmerülı költségek. A 2. táblázat már nem csak az olimpiai fejlesztéseket mutatja, hanem a felkészülés és rendezés összköltségét is.
32
2.táblázat A 2020-as rendezés összköltsége (Mrd Ft) Kategória Bruttó pályázati és szervezési költségek
Leírás (1) A pályázati költségeket és az olimpia rendezési/szervezési költségeit tartalmazza (2) Olimpiai fejlesztések Csakis az olimpia miatt megvalósuló infrastruktúra (3) Elırehozott fejlesztések Azon infrastruktúra és költségei eszközállomány fejlesztésének költségei, melyek az olimpia rendezésétıl függetlenül is szerepelnek a 2020 utáni fejlesztési elképzelésekben, szükségesek az olimpiához, ezért elırehozandók (4) +Alapeseti fejlesztések Azon infrastruktúra, mely 2020 elıtt költségei mindenképpen megvalósulna és az olimpiához is szükséges. (5)= A nem olimpia miatt szükséges Alapeset+elırehozott fejlesztések (3)+(4) költség költségei (6)= Infrastrukturális fejlesztések Olimpiai, elırehozott és alapeset (2)+(5) összesen költségei összesen (7)= Az olimpia megrendezéséhez Nettó pályázási és szervezési (1)+(6) szükséges összes költség költségek +infrastrukturális fejlesztések költségei (8) Levonva: Olimpia közvetlen Az OCOG bevételei bevételei (9)= (7)-(8)
Az olimpia megrendezéséhez Az olimpia megrendezéséhez szükséges összes nettó költség szükséges összes tényleges kiadás mínusz az olimpia közvetlen bevételei
2020 465
513 562
4 084
4 646 5 159
5 624
460
5 164
Forrás: PricewaterhouseCoopers tanulmány, 2006. p.6. módosított szerkesztés Az olimpia feltételrendszerének biztosítása és a lebonyolítás összköltsége tehát 5 164 milliárd forintot igényel. A BOM 2006. június 14-én rendezett konferenciáján Szalay-Berzeviczy Attila a BOM elnöke elmondta, hogy a sikeres pályázáshoz és rendezéshez az állam és a fıváros mellett a legfontosabb szerep a magántıkére vár. Ezért az olimpia megrendezésének elsı számú feltétele, hogy az adott 33
nemzetgazdaság rendelkezzen 10 – 20 olyan tıkeerıs nagyvállalattal, mely biztosítani tudja a pályázás, rendezés és szervezés anyagi hátterét. Éppen ezért van kiemelkedı jelentısége és szerepe a BOM-nak melyet huszonegy vezetı hazai vállalat hozott létre tavaly ısszel. Még mielıtt az olvasó megijedne, és nevetve csukná be a mővet, emlékezzünk rá, hogy ebbıl 4 646 milliárd forint úgynevezett nem olimpia miatti költség. Vagyis, akkor is terheli a költségvetést, ha nem rendezünk olimpiát, legfeljebb késıbbi idıpontban, ami pedig nem biztos, hogy annyira jó, lásd Budapest közlekedése. Ilyen projektek például a 4-es és az 5-ös metró, az elıvárosi vasútvonalak fejlesztése, az M0-ás körgyőrő befejezése, az M6-os, M8-as gyorsforgalmi utak megvalósítása, a csepeli központi szennyvíztisztító telep vagy a délbudai szennyvíztisztító telep fejlesztése. De térjünk ki erre egy külön fejezet keretében.
3.2. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése (közvetett költségek)
Az infrastrukturális fejlesztések a következıket foglalják magukban: közlekedés és közmőfejlesztések, városrehabilitáció és környezetvédelem, idegenforgalom, technológia és biztonság, sportlétesítmények, olimpiai és média falu. Ebbıl mi most emeljük ki a közlekedést. Azért fontos külön kiemelni a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, mert az olimpia rendezésének legnagyobb költségtétele és Magyarország igazi európai országgá válásának elengedhetetlen feltétele. Ebben a kategóriában 100 projekt mőszaki és költség szempontú vizsgálata történt meg. 2002-höz képest kikerültek a már elkészült beruházások (5 db) és módosult a folyamatban lévık (11 db) költégterhe. A közlekedés fejlesztésének részletezése a következı képpen alakult.
34
3.táblázat A közlekedés- fejlesztés költsége Kategória Érték Mrd Ft Fıvárosi közúti 270 Fıvárosi kötöttpályás 1 491 Fıvárosi hajózás 20 Légiközlekedés 155 Fıváros összesen 1 936 Országos közúti 1 217 Országos vasúti 710 Vidéki helyszínek 20 Országos összesen 1 948 Közlekedés összesen 3 884 Közmő 363
Forrás: PricewaterhouseCoopers tanulmány, 2006. p. 47. módosított szerkesztés Jól látszik a táblázatból, hogy Budapest közlekedésének fejlesztésére majdnem annyit kell költeni (1 936 Mrd Ft), mint az egész országéra (1 948 Mrd Ft). A legjelentısebb összeget a kötöttpályás közlekedés emészti fel. Ez konkrétan a 4-es és 5-ös metrót, valamint az 1-es, 2-es és 3-as villamosvonalak meghosszabbítását jelenti. A légiközlekedés tulajdonképpen a Ferihegyi repülıtér bıvítését jelenti, amit viszont a reptér külföldi tulajdonosa egyébként is megvalósít. Országos szinten a közút és a vasút fejlesztése a legégetıbb. A közút itt tulajdonképpen az autópálya építést jelenti. Szinte minden meglévı autópályánk hosszabbításra vagy szélesítésre szorul. A vasútjaink pedig messze elmaradnak a Nyugat-Európában már megszokott gyorsvasút hálózatoktól. Összegezve, ez lehet az a pont, ahol meglehet találni a mozgalom támogatói, a kormányzat és a társadalom között a közös nevezıt. A közlekedés fejlesztése nagyon látványos eleme a rendezésnek, közvetlenül és napi szinten befolyásolja az emberek életét, és megvalósítása természetesen komoly, potenciális szavazótábort jelent a megvalósítónak. 35
3.3. Milyen rendelkezésre
lehetséges
finanszírozási
források
állnak
A 2.2. fejezetben, amikor a finanszírozás történetiségét vizsgáltuk, már sejthetı volt, hogy Magyarország is akkor jár el optimálisan, ha az athéni vagy barcelonai modellt választja, vagyis az olimpia rendezésének elsı számú célja nem a profit, hanem a közlekedés fejlesztése, és a város, illetve az ország megismertetése a világgal, lehetıséget teremtve ezzel az idegenforgalom fellendülésére. Láthattuk azt is, hogy alapvetıen három forrás áll rendelkezésre. Az állami, a magán és az Uniós. A következı, szám szerint 4. táblázat mutatja, hogy a különbözı források, milyen arányban vehetnek részt a finanszírozásban. 4.táblázat A finanszírozás szerkezete (Mrd Ft) Költség kategória
Összktg.
Alapeset
Elırehozott
Olimpiai
Közlekedés
3 884
3 273
562
50
Városrehabilitáció és környezetvédelem
196
154
0
42
Közmő
363
363
0
0
Idegenforgalom
246
187
0
60
Technológia és biztonság
87
18
0
69
Sportlétesítmények
186
90
0
96
Olimpiai falu
84
0
0
84
Média falu
112
0
0
112
5 159
4 084
562
513
100%
79%
11%
10%
Infrastrukturális fejlesztések:
Olimpiai létesítmények:
Összesen
Forrás: PricewaterhouseCoopers, 2006. p. 63.
36
A fenti táblázat a 2020-as változatot mutatja. A 2012-es adatokban még 10 százalék alatt volt a magán-finanszírozás részaránya, és 72 százalék fölött az állami. Ez a pozitív változás egy fontos ténybıl adódik. Ennek pedig a már említett Ferihegyi fejlesztés az oka. A reptér ugyanis idıközben állami tulajdonból a magánszférába került. Így a fejlesztés költségvonzata is. Ez a közlekedési fejlesztések 75 százaléka, tehát igen jelentıs részaránnyal bír. A magántıke aránya elég magas az olimpiai fejlesztések között. Ez abból adódik, hogy az olimpiai és a média falu, valamint a szállodai kapacitások bıvítése teljes egészében magánforrásból valósulnak meg. A magántıke részt vesz továbbá a közlekedés, városrehabilitáció, környezetvédelem, biztonság finanszírozásában. 30 százalékos támogatást remélhetünk-sikeres lehívás esetén-az Uniótól, amit közlekedésre, közmőfejlesztésre és városrehabilitációra költhetünk. A maradék 56 százalék állami finanszírozású. Hangsúlyt kell fektetni a projektütemezésre, hiszen 2007. ıszén a Konvergencia Program legnehezebb szakaszában járunk, az állami beruházások a minimális szintre kerültek. Ez az idıszak azonban, reményeink szerint csak átmeneti, és 2009-tıl újra növekedés kezdıdhet. Az 5. táblázat mutatja a három költség kategória megoszlását.
5. táblázat Költségkategóriák (Mrd Ft) Költség kategória Alapeset fejlesztések Elırehozott fejlesztések Olimpiai fejlesztések Összesen
Összesen 4084 562 513 5159
Állami
Magán 2309 366 192 2867
Eu 423 10 294 727
1352 185 26 1563
Forrás: PricewaterhouseCoopers, 2006. p. 61.(kerekítésbıl eredı eltérés lehet) Az adatokból leolvasható, és legyen ez a fejezet egyik tanulsága is, hogy a beruházások 90 százaléka olimpia nélkül is meg kell, hogy valósuljon, ha nem is 2020-ig, de 2025-2030-ig mindenképpen. A mi érdekünk viszont az, hogy ezek minél elıbb készüljenek el. A „mi” alatt értsük itt a büszke 37
magyart, közlekedni társadalmat.
vágyó
budapestit,
sportszeretıket,
vagyis
a
A másik tanulság. Vizsgálták, hogy az olimpiával kapcsolatosan azonosított projektekre (Alapeset, Elırehozott, Olimpiai) vonatkozóan milyen nagyságrendet képvisel a gazdaság teljesítményéhez képest a teljes idıszakra az 5 159 Mrd Ft. Ez 1,3 százaléka a GDP-nek. Ez nem is olyan magas! Az se rémisszen meg senkit, milyen makrogazdasági helyzetben éri az országot az olimpia rendezésének lehetısége. A „van nekünk elég bajunk” szemlélető polgártársak kedvéért és megnyugtatására álljon itt a nagy hírő olimpiakutató H. Preuss véleménye: „Az a kérdés, hogy a rendezı város milyen makrogazdasági hasznot remélhet az olimpia megrendezésébıl, nagyban függ a kiadások idején jellemzı gazdasági helyzettıl. A recesszió vagy válság idején megvalósított kiadások pozitív hatásúak, mert az olimpia évében jelentkezı erıs, egyszeri jövedelemnövekedés javítja a gazdaság helyzetét. A gazdaság élénkülésének vagy fellendülésének idıszakában megvalósított olimpiai beruházások viszont kiszorító hatás megjelenéséhez, azaz az olimpiától független beruházások elmaradásához és a pótlólagos kereslet következtében áremelkedéshez vezethetnek, így inkább negatívan hatnak a rendezı városra.”15 „Biztatás képpen” álljon itt Jaksity György a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezetı igazgatójának frappáns hasonlata: „... a vállalati szférában egy tanácsadó megbízásával 30 százalék körüli költségmegtakarítást lehet elérni. Az állam esetében 10 százalékos optimalizációval már 1000 milliárd forintot spórolnánk meg.” Jaksity személy szerint erısen bizakodó az ország esélyeivel kapcsolatban. Ezt mutatja, hogy eddig már 10 millió forintot költött cége az ügy érdekében. Barcza Györgynek, az ING Bank Zrt. vezetı elemzıjének is volt egy átgondolandó ötlete a már idézett BOM konferencián. Egy olimpiai alap létrehozása és kezeltetése, illetve speciális adó bevezetése is szerepelt ezek között, de már a kiadások évi 2-3 százalékos csökkentése is sokat javíthat esélyeinken. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy akár egy olimpiai törvényben rögzített, szoros kiadáscsökkentı megoldással, a játékokra elkülönített alappal, netán tíz évre szóló olimpiai extra adóval reális lehet 15
Preuss, 2006. p. 47.
38
az euró legalább 2012-2013-as bevezetése és a 2020-as ötkarikás játékok megpályázása.
3.4. Az OCOG költségvetése
Az olimpia rendezésének jogát elnyert város, az eredményhirdetés után, azonnal aláír egy szerzıdést a NOB-bal. Ez a Rendezı Város Szerzıdés (Host City Contract). Ennek értelmében a rendezı városnak fel kell állítania egy Olimpiai Szervezı Bizottságot (Organising Committee for the Olympic Games-OCOG). A bizottság feladata az olimpiai elıkészületek megszervezése és a játékok lebonyolítása. Meg kell felelnie a MOB és a NOB elvárásainak. Tevékenységének jelentıs költségvonzata van, ugyanakkor komoly összegek állnak rendelkezésére a legkülönbözıbb forrásokból. A következıkben a PricewaterhouseCoopers számításait alapul véve tekintjük át a szervezı bizottság gazdálkodását. A NOB elvárása, hogy a pályázatot a pályázás évének USD értékén kell beadni. A tanulmány készítıi a 2006-os USD értékeken számoltak. Bizonyos adatok és táblázatok ennek ellenére forintban is elkészültek. A 2006-os Ft/USD árfolyam 213 FT volt. Kiindulásképpen nézzünk egy összefoglaló táblázatot. A Budapesti Szervezı Bizottság költségvetését a 6. táblázat tartalmazza.
6.táblázat A BSZB fıbb kiadásai és bevételei (Mrd Ft) Bevételek NOB Helyi marketing Jegyárbevétel Egyéb Összesen
Mőködési költségek 205 Sportesemények, Olimpiai falu, MPC&IBC 76 Egyéb folyó szervezési költségek 106 72 460*
166 294
460
*kerekítésbıl adódó eltérést tartalmaz
Forrás: PricewaterhouseCoopers tanulmány, 2006. p.70. 39
3.4.1. Az OCOG bevételei
Az 1. táblázatban már láthattuk, hogy a pályázás költsége 5, a szervezés-lebonyolításé 460 milliárd forintot tesz ki. Ezzel szemben a szervezı bizottság 460 milliárd forintból gazdálkodhat. Tehát maga az OCOG, papíron legalábbis, képes az önfinanszírozásra. Az OCOG bevételei a következı fı forrásokból származnak: • NOB: A NOB szerzıdést köt a kiválasztott televíziós közvetítıkkel és a szponzor (TOP) cégekkel. Ezen bevételek egy részét adja át a helyi szervezı bizottságnak. Itt jegyezzük meg, hogy ez nem volt mindig így. Amikor a televíziós közvetítések elkezdıdtek a NOB még egyáltalán nem rendelkezett e jogok és bevételek fölött. Az ’50es évek végén kezdıdtek a tárgyalások a televíziós közvetítésekrıl (Rómából volt az elsı világra szóló közvetítés 1960-ban). Ekkor még az OCOG tárgyalt, NOB jóváhagyással. 1976-tól az OCOG és a NOB már együtt tárgyalt. 2000-tıl a NOB teljes egészében elveszi ezt a jogot a szervezı bizottságoktól, és önállóan tárgyal, majd a befolyt közvetítési díjak egy részét átutalja az OCOG-nak. Ennek aránya is NOB hatáskör. 1976-ban az OCOG a jogdíjak 85 százalékát megtarthatta, Sydney már csak 60 százalékot kapott, Athén pedig 49 százalékkal gazdálkodhatott. Arról, hogy miért számolt a 2012-es olimpia minden pályázója egy csökkentett bevétellel, nincs pontos információnk. Ugyanakkor, nem hivatalos értesülésekbıl tudhatjuk, hogy a NOB berkeiben 600-700 millió USD jelenti az irányszámot az OCOG részesedést illetıen.16 Nem lehet tudni, milyen fejlıdés áll be a televíziós közvetítések technológiájában, mint például az internet alapú közvetítések elterjedésében. Ezek hatását még nem ismerjük. Elgondolkodhatunk viszont azon a megállapításon, mely szerint „Ázsiában van a legnagyobb televíziós közönség, és a kontinens mutatja a legnagyobb növekedést is. A sydney-i és a pekingi játékok elınytelenek az Egyesült Államok és Európa számára a televíziós 16
PriceWaterhouseCoopers tanulmány, 2006. p. 74.
40
piacok fımősorideje szempontjából. Elınyösek viszont az ázsiai piacok számára, amelyek egyre fontosabbá válnak e téren. 3,2 milliárd fıs potenciális nézıközönségével e régió jelentısége vitathatatlan.1996-ban például az olimpiai szponzor, a Coca-Cola forgalomnövekedése 40 százalékos volt Kínában. Ez a gazdasági érdekeltség jele, és megmagyarázza a szponzorok fokozott érdeklıdését a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékok iránt.”17 Becslések szerint 642 millió USD, vagyis 137 milliárd forint bevétel várható a televíziós közvetítésekbıl. A következı ábra mutatja, hogyan változtak a televíziós közvetítésekbıl befolyt összegek, illetve, hogyan részesedett ebbıl az OCOG.
17
H. Preuss, 2004. p.115.
41
4. ábra Televíziós közvetítésekbıl származó bevételek (mill. USD) 1800 1600 1400 1200 1000 800
Teljesközvetítési díjbevétel
600 400
OCOGbevétele a közvetítési díjból
200 0
Forrás: PricewaterhouseCoopers tanulmány, 2006. p.73.
• TOP szponzorok: A második igen jelentıs forrás a TOP szponzorok, vagyis a legnagyobb világvállalatok szponzori díjaiból várható. A közvetítési díjakhoz hasonlóan, ezt is a NOB adja el és egy kialkudott százalékát juttatja a szervezı bizottságnak. Ez általában 35-45 százalék között mozog, bár megjegyzendı, hogy Peking csak 15 százalékban részesedik. Miután London is az athéni nagyságrenddel számol, így a PricewaterhouseCoopers tanulmány is ezt a nagyságrendet vette alapul. A TOP szponzorok száma 9-12 körül szokott mozogni. Következésképpen kb. 321 millió USD, vagyis 68 milliárd forintra számíthatunk a TOP szponzori bevételekbıl.
42
7. táblázat TOP bevételek és az OCOG részesedése Megnevezés TOP szponzorok száma TOP bevétel (millió USD) OCOG részesedés (millió USD) OCOG részesedés(%)
Szöul (1988) 9 141 47 34
Barcelona Atlanta Sydney (1992) (1996) (2000) 12 10 11 255 485 679 85 216 259 33
45
38
Athén (2004) 11 709 302
Peking (2008) 11 1019 153
43
15
Forrás: PricewaterhouseCoopers, 2006.p.75.
• Helyi marketing: Az OCOG által belföldi és nemzetközi vállalatoknak értékesített marketing csomagok, melyek a TOP szponzori program keretében nem kerültek lefoglalásra. Például az olimpiai szimbólumok használatának eladása. Vagy ilyen a Budapesti olimpia hivatalos partnere, támogatója, szállítója kifejezések használata. A helyi szponzorok száma 10 és 40 között mozog általában. A tanulmány 2002-es változatában szereplı 50 milliárd forintot a 2006-os korrekció alkalmával jelentısen megnövelték. Ennek oka, hogy a BOM kezdeményezése és a támogatók megnyerése, minden várakozást felülmúlt. Így az összeget 358 millió USD-ra, vagyis 76 milliárd forintra módosította. • Jegyárbevétel: A nyitó- és záróünnepségre, és más programokra szóló belépıjegyekbıl származó bevételek. 8. táblázat Jegyeladások alakulása
Jegyárbevétel Kibocsátott jegyek száma Eladott jegyek száma Átlagos jegyár
mill.USD mill. db.
Szöul 1988. 63 4,7
Barcelona 1992. 120 4,8
Atlanta 1996. 601 11
Sydney 2000. 650 7,6
Athén 2004. 259 5,3
Peking 2008. 172 9
London 2012. 531 n.a.
mill. db.
3,3
3,8
8,6
6,7
3,8
7
n.a.
USD
19
32
70
97
68
25
n.a.
Forrás: PricewatrhouseCoopers tanulmány, 2006. p. 77.
43
Vélhetıen az atlantai extrém kiugrást itt Európában nem lehet megismételni. Ez lehet az ottani nagyobb méretek, kapacitások, jobb fizetıképes kereslet miatt. Számoljunk mi az athéni számokkal, annál is inkább, mivel a PricewaterhouseCoopers szerint a magyar GDP 2016-ra lesz körülbelül a görög nemzeti össztermék 80 százalékán. Bár óvatosan tegyük hozzá, hogy ez az adat igen borúlátónak, sıt inkább túlzottan pesszimistának tőnik. Addigra a hazai fizetıképes kereslet is erısebb lesz. 9.táblázat A várható budapesti jegyárbevétel Tervezett jegyárbevétel (millió USD) Eladott jegyek száma (db) Átlagos jegyár
497 7 283 000 68 USD
Forrás: PricewaterhouseCoopers tanulmány, 2006. p.78.
A fenti összeg 2006-os értéken mintegy 106 milliárd forintos jegyárbevételt jelent. • Egyéb: Olimpiai érme- és bélyegprogram, olimpiai lottó, adományok (állami/magán). Az érme-programból származó bevétel az utóbbi idıben lecsökkent. Ez az érme-győjtı társadalom megfogyatkozása miatt lehetséges. Az ebbıl származó bevétel a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Pénzverı Zrt. szakemberei szerint mintegy 20 millió USD, vagyis 4 milliárd forint lehet. 10. táblázat Az érmeprogram bevétele (mill. USD) Megnevezés Érmeprogram bevétele
Szöul (1988) 248
Barcelona Atlanta Sydney Athén (1992) (1996) (2000) (2004) 76 34 0 20
Forrás: PricewaterhouseCoopers, 2006, p.80.
A bélyegkibocsátást 1896-ban találták ki a görög rendezık. A király egyetértett az ötlettel, hogy annak bevételeibıl szponzorálni lehet a játékok megrendezését. Ez sokáig így is volt, sıt a szervezı bizottságok legjelentısebb forrását jelentette évtizedeken át. A világ 44
fejlıdésével ez háttérbe szorult. London például már nem is kalkulálta be. Mivel az OCOG részesedése a bélyegkibocsátásokból marginális, a kalkulációból kimaradt. Mivel a lottó játékot szervezı Szerencsejáték Zrt. már most is a játékok támogatói között van, ezért külön ezzel sem számoltak. Az adományok, harmadik fél által, ellenszolgáltatás nélkül átadott pénzösszegek. Peking 20 millió USD körüli adományra számít, de ezt tudjuk be a másféle társadalmi berendezkedésnek. Athén minimális összeget kapott, London pedig már nem is kalkulál vele. Feltételezhetı, hogy Budapest is kap ilyen adományokat, de mivel az összbevételhez képest ez marginális és bizonytalan, így nem számolunk vele. A csak az olimpiához szükséges eszközök és berendezések játékok utáni értékesítése jelentıs bevételi forrás lehet. Az ebbıl származó bevétel kb. 37 milliárd forint, 172 millió USD lehet. Költségvetési támogatással nem számolunk. Egyéb bevétel például a kiskereskedelmi egységek bérbeadásából, vagy az OCOG által több hónapra bérelt létesítmények további bérbeadásából származó bevételek. Ezekbıl kb. 56 millió USD-ra, vagyis 12 milliárd forintra számítanak. A következı táblázat összegzi a fent leírtakat.
45
11. táblázat Az budapesti OCOG bevételei Megnevezés Közvetítési díjak Top szponzori bevételek Helyi szponzorálás és hivatalos szállítók Jegyárbevétel Licenszdíjak Olimpiai érmeprogram Olimpiai bélyegprogram Olimpiai lottó Adományok Eszközök értékesítése Állami támogatások Egyéb Összes bevétel
Elırejelzés alapja A 2012-es pályázatok alapján, amelyek alacsonyabb bevétellel számolnak az utolsó 3 olimpiához képest A 2012-es pályázatok alapján
Millió Milliárd USD Ft 642 137
321
68
A 2002-es tanulmány adata inflálva (Ft infláció) és 25%-kal megnövelve
358
76
Athéni átlag jegyár alapján, hazai kapacitások figyelembevételével Athéni adat alapján Athéni adat alapján
497
106
91 20
19 4
0
0
0 0 172
0 0 37
0
0
56 2 157
12 460
Nem terveztünk bevételt Nem terveztünk bevételt Nem terveztünk bevételt A 2002-es tanulmány adata inflálva (Ft infláció) Nem terveztünk bevételt Elızı olimpiák alapján becsült
Forrás: PricewaterhouseCoopers tanulmány, 2006. p.98.
3.4.2. Az OCOG kiadásai
Az OCOG kiadásai a következı elemekbıl állnak össze: • Beruházások: Azok a sportlétesítmények, az olimpiai falu, valamint a média falu, melyek a játékok után is megmaradnak, amennyiben ezeket részben vagy egészben az OCOG finanszírozza. Budapest esetében úgy számoltak, hogy ezek a létesítmények állami, magán és uniós forrásból épülnek fel, ezért a szervezı bizottságot ez, a tervek szerint, nem terheli.
46
• Mőködési költségek: Idetartoznak a bérköltség, információs rendszerek, üzemelés költségei, telekommunikáció, internet stb. Athén és London számai alapján ez kb. 290 milliárd forint, vagyis 1 milliárd 360 millió USD. • Ceremóniák és programok: A nyitó-és záróünnepség, az érmeosztó ceremóniák, a kulturális programok, az olimpiai lánghoz kapcsolódó ceremónia stb.
12.táblázat A ceremóniák költsége (mill.USD) Szöul 1988. Ünnepségek költsége Kulturális események költsége
Barcelo na 1992. 44 37 67
85
Atlanta 1996.
Sydney 2000.
35
55
70
47
Athén 2004.
Peking 2008.
Londo n 2012.
112
118
56
67
0
43
Forrás: PricewaterhouseCoopers, 2006. p.88.
Az általános vélemények szerint ez igen sarkalatos pontja a költségtervezésnek, mert minden ország felül akarja múlni az elızıeket a szervezés-rendezés kérdéskörben. Annak bizonyítására pedig, hogy ez milyen remekül szervezett olimpia lesz, a legjobb eszköz egy frenetikus nyitóünnepély. Ennek azonban egyszer határt kell szabni, és úgy tőnik, ezt most London teszi meg, aki visszatér az Athén elıtti nagyságrendhez. Ezt a tendenciát követi a magyar kalkuláció is. 98 millió USD-vel, vagyis 21 milliárd forinttal számoltak. • Egészségügyi szolgáltatások: Idetartozik a sportolók, résztvevık, illetve az olimpiai falu és a média falu minden lakójának mindennemő egészségügyi ellátása és biztosítása, valamint a doppingvizsgálatok költsége. Athén 23 millió USD-os tervéhez képest 13 millió USD-ból meg tudta oldani. Peking 35, London 20 millió USD-ral számol. A magyar tanulmány, az athéni tényköltségre alapozva 13 millió USD-ral, azaz 3 milliárd forinttal számol, amit a szerzı picit túl bátor, értsd: alacsony, összegnek vél, noha 47
kétségtelen, hogy Sydney 1, Atlanta pedig 5 millió USD-ból oldotta meg az ellátást. A szóródás igen nagy, de ne fedjük a résztvevık számának folyamatos növekedését és az évrıl-évre növekvı doppingvizsgálati költségeket sem. • Étkezési költségek: Az olimpiai család étkeztetése. Sportolók, hivatalos kísérık, VIP vendégek, az OCOG munkatársai és az önkéntesek. Az étkeztetés és az erre a célra létrehozott infrastruktúra költsége kb. 12 milliárd forint, 56 millió USD. • Szállítási költségek: Figyelembe véve a hazai árszínvonalat, illetve az olimpiai falu távolságát a lehetséges helyszínektıl, erre a célra 29 milliárd forintot, azaz 135 millió USD-t állítottak be. • Biztonság és technológia: A biztonsági költségeknek csak egy része kerül az OCOG költségvetésébe. Ez is nagyon sarkalatos pontja a szervezésnek, figyelembe véve a korábbi eseményeket a világban. Lsd. 2001. 09. 11. Az athéni volt az elsı olimpia az ikertornyok ledöntése után. Az ı általuk közölt tervszámok alapján már sejteni lehetett, hogy ez lesz minden idık legdrágábban biztosított olimpiája. „Athén eredetileg azzal tervezett, hogy a teljes biztonsági költség 600 millió USD lesz, amibıl 70 millió USD fogja az OCOGot terhelni. Végül a biztonsági összköltségek elérték az 1, 2 milliárd USD-t, és ez csak forrásmegosztási döntés függvénye lehetett, hogy az OCOG-nak ebbıl a hatalmas összegbıl csak 13 millió USD-t kellett fedeznie.”18 Vajda László, a Pekingi, Athéni és Sydney-i Olimpiai Szervezı Bizottságok magyar tagjától származik az az információ, hogy ez az összeg erısen eltúlzott, és a reális költség valahol 400 millió USD körül van. Ennek az összegnek egy jelentıs része az olimpia évében egyébként is felmerülı, a védelmi erık folyó kiadása, melyet részben saját költségvetésük fedez. Ez, a tanulmány szerint nem számszerősíthetı. A biztonsági költségeket 28 milliárd forinttal, 132 millió USD-ral állították be. • Paralimpiai Játékok: Az OCOG hozzájárulása a Paralimpiai Szervezı Bizottság költségvetéséhez. Kb. 7 milliárd forint, 34 millió USD.
18
PricewaterhouseCoopers tanulmány, 2006. p. 93.
48
• Hirdetés és promóció: Hirdetések és promóciók a nemzetközi és hazai médiában, brosúrák a rendezvényekrıl, a város díszítése. Ez általában az összköltség 6-8 százaléka. Ez alól csak Athén volt kivétel, aki ki is nyilatkoztatta, hogy a Játékok szülıföldjükre értek és ezt méltó képpen kell megünnepelni. Erre 21 milliárd forintot, 98 millió USD-t számoltak. 13. táblázat Hirdetési és promóciós költségek (mill. USD) Megnevezés
Hirdetési és promóciós költségek
Szöul Barcelona (1988) (1992) 47
194
Atlanta (1996)
Sydney (2000)
Athén (2004)
Peking (2008)
London (2012)
132
94
201
71
98
Forrás: PricewaterhouseCoopers, 2006. p. 95.
• Adminisztrációs költségek: Idetartozik minden menedzseléshez, koordinációhoz kapcsolódó költség. 136 millió USD, 29 milliárd forint került beállításra ezen a címen. • Olimpia elıtti események szervezési költsége: Ebbe a kategóriába tartoznak például a sportlétesítmények tesztelése. Az athéni és londoni számok alapján erre 34 millió USD-t, 7 milliárd forintot tartanak reálisnak. A költségek bontása egyébként nem ismert. • Egyéb: A tanulmány nem tudta rekonstruálni ezen költségeket, ezért nincs pontos adat arra vonatkozóan, miket is tartalmaz ez. Ez alól egy kivétel van. Az érme-és bélyegbevételekbıl származó összegek 7.5 százalékát át kell utalni a NOB-nak. Ezt, és az elızı évek átlagát figyelembe véve 60 millió USD vagyis 13 milliárd forint került a kalkulációba. Az olimpiai célú beruházások OCOG költségvetést terhelı része 1992-2012 között:
49
14. táblázat Az OCOG által finanszírozott beruházások (mill. USD) Megnevezés
Beruházások
Barcelona
Atlanta
Sydney
Athén
Peking
London
(1992)
(1996)
(2000)
(2004)
(2008)
(2012)
394
777
256
981
224
0
Forrás: PricewaterhouseCoopers, 2006. p. 85.
Mint már szó volt róla, Atlanta hatalmas költségvetéssel dolgozott, Athén „presztizs” kérdést csinált a „haza érkezı” olimpiából. Barcelona, Sydney és Peking alacsonyabb összegekkel kalkulált, London pedig már egyáltalán nem terhelte a szervezı bizottságot a beruházásokkal. A budapesti terv is így alakulhat.
A következı táblázat az eddig leírtakat foglalja össze.
50
15.táblázat A budapesti OCOG kiadásai Megnevezés Beruházások Mőködési költségeksportlétesítmények, olimpiai falu,MPC&IBC
Elırejelzés alapja
Nem számoltunk költségekkel A 2002-es tanulmány adata inflálva és korrigálva a külön soron kimutatásra kerülı tételekkel (következı négy tétel) Bérköltségek Athén és London átlaga Információs rendszerek Athén és London átlaga Telekommunikáció&egyéb Athén és London átlaga technológiák Internet Athén és London átlaga Ceremóniák és programok London alapján Egészségügyi Athén alapján szolgáltatások Étkeztetés Moszkva alapján (legmagasabb 2012es pályázat) Közlekedés Athén alapján Biztonság A 2002-es tanulmány adata inflálva (Ft infláció) Paralimpiai játékok A 2002-es tanulmány adata inflálva (Ft infláció) Hirdetés és promóció London alapján Adminisztráció Athén alapján Olimpia elıtti események Peking és London átlaga Egyéb A 2002-es tanulmány adata inflálva (USD infláció) Összes kiadás
Millió Milliárd USD Ft 0 0 778 166
137 337 91
29 72 19
19 98 13
4 21 3
56
12
135 132
29 28
34
7
98 136 34 60
21 29 7 13
2 157
460
Forrás: PricewaterhouseCoopers tanulmány, 2006.p.99.
Tekintettel arra, hogy a számítások készítésének ideje óta az amerikai gazdaságban változások történtek, minek folytán az USD/Ft árfolyam jelentıs változást mutat, szükséges a két összefoglaló (9. és 13.) táblázat átszámítása. A 2007. novemberi adatok alapján, ez 173 Ft/USD váltással a mellékletben olvasható.
51
3.5. Néhány szó az utólagos hasznosításról
Ez lehet az a pont, amikor a kívülálló-ellenzı feldobja az utolsó „mentı” ellenérvet, nevezetesen, hogy „...mihez kezdünk azzal a sok méregdrága építménnyel az olimpia két hete után”. Nos az elmúlt évtizedek tapasztalatait összegyőjtve, a szakirodalom is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Nehéz olyan épületeket tervezni és kivitelezni, melyek megfelelnek az olimpia által támasztott strukturális igényeknek, ugyanakkor gazdaságitársadalmi szempontból fenntartható, az olimpia után is kihasználható. Ráadásul minden nemzetközi sportszövetség elvárja, hogy az ı versenye a legjobb helyeken kerüljön megrendezésre. A NOB is feltételnek szabja, hogy az épületek mérete képes legyen befogadni egy meghatározott minimumú nézıközönséget. Mindeközben az épületnek alkalmasnak kell lennie az utóhasznosításra is, hogy a játékok után jelentkezı fenntartási költségeket fedezni tudja az üzemben tartó. Természetesen minden beruházásnak vannak makrogazdasági hatásai, de most csak az olimpiai-és médiafaluról, valamint az olimpiai sportlétesítményekrıl essék szó H. Preuss négy csoportba osztotta az utólagos hasznosítás lehetıségeit. 1. A létesítmény változatlan hasznosítása: azok a sportlétesítmények, melyek iskolai sport, tömegsport, professzionális sport, egyetemi sportolás vagy egy nemzetközi sportszövetség edzıközpontja céljaira egyaránt igénybe vehetık. 2. A létesítmény alternatív hasznosítása: Kereskedelmi-és kongresszusi központokat vagy konferenciaközpontokat alakítanak át az olimpia idejére és fordítva. Az olimpiai falu kórházát a játékok után például iroda-vagy iskolaépületként használják. Az olimpiai falut esetenként lakásokká alakítják a helyi lakosság, diákok vagy fiatal házasok részére. A létesítmények egy részét, így az éttermet, irodákat, adminisztratív részleget idısek otthonává, iskolákká vagy szociális épületekké alakították. 3. Az utólagos hasznosítás vegyes formái: Olyan épületek, melyek a szervezık igényei szerint átalakíthatók. Az egyes sportesemények között szabadidıs tevékenység szervezésére adnak lehetıséget. 4. Ideiglenes létesítmények: Korunk technológiája, nem beszélve az elıttünk álló 13 év lehetıségeirıl, olyan épületeket épít, melyek 52
szétszedhetık, ha a jövıben nem lesz szükség rájuk. Ilyenek például a kerékpárstadionok, vízilabda-medencék. Az athéni tollaslabda-csarnokot, a sydney-i, valamint a pekingi strandröplabda csarnokot is ilyen ideiglenes technológiával építették. A leírtakat foglalja össze a 16. táblázat. 16.táblázat A sportlétesítmények utólagos hasznosítása, mint az olimpia megrendezésének feltétele Olimpiai helyszín típusa
Olimpiai stadion
Utólagos hasznosítás típusa 1 2 3 4 x x
x
Olimpiai csarnok Többcélú csarnok; vásárcsarnok; konferencia-és kongresszusi közp. Kis termek; kis stadionok
Szabad tér; zöld területek
x
x
x
x
x
x
x
Olimpiai-és média falu
Speciális létesítmény: Kerékpárstadion Speciális létesítmény: Úszómedencék
x
x
x
x
Utólagos hasznosítással kapcsolatos megjegyzések
Nagy nemzeti és nemzetközi sportesemények, politikai, vallási és kulturális megaesemények rendezésére. Komoly eseményeket vonzhat a városba. A rendezı városoknak általában már eleve van ilyen évek óta bejáratott és kihasznált csarnoka.(Aréna) A rendezı városnak lehetısége van arra, hogy már meglévı kiállítási-és vásárcsarnokokat alakítson át az olimpiai idejére és fordítva is, az újonnan építetteket utólag nemzetközi kiállítás-és vásárközponttá lehet alakítani.(BNV) Kis befogadóképességő csarnokok és stadionok. Itt edzhetnek az olimpikonok. Ha a városnak nincs ilyen típusú kapacitása (általában van) akkor újat épít, majd iskolai-és tömegsport kiszolgálására használja. Általában ideiglenes jelleggel alakítják ki arra alkalmas területeken. Késıbb pihenıövezetekké alakítják ıket. A parkok általában parkok maradnak.(Kivéve Atlanta: a tulajdonosok a rendkívül értékes belvárosi területeket értékesítették. Általában lakáscélú felhasználásra kerül. Ezek többnyire garzon méretőek, tehát kiválóan alkalmasak pl. diákok, fiatal házasok igényeinek kielégítésére. De Barcelona is ötletesen járt el, amikor egyetemi területté alakították a média falut. Ezek utólagos hasznosítása a legnehezebb. Montrealban pl. kiállítási csarnokként üzemel, de van, ahol ideiglenes volt és a Játékok után szétszedték. Általában nyitva állnak a nagyközönség elıtt. Montrealban vízi élményparkká alakították volna, de az úszószövetség tiltakozott ellene. Használhatók nemzetközi szövetségek edzıközpontjaként, vagy kereskedelmi események lebonyolítására.
Forrás: H. Preuss, 2004. p.99. módosított szerkesztés
53
4. A rendezés elınyei és kockázatai, „nyertesek” és „vesztesek”, hatások és ellenhatások
Az eddigiek ismeretében érdemes megvizsgálni, milyen elınyei és hátrányai lehetnek egy esetleges Budapesti Olimpiának. Ez legszemléletesebben SWOT analízis készítésével mutatható be.
Erısségek: • Az olimpiai projekt kedvezı hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra. Bizony rendelkezünk felesleges kapacitásokkal. • Pozitívum lehet, hogy az Európai Unióhoz tartozunk. Addig nagyon sok uniós pénz áramolhat az országba, infrastruktúrafejlesztés címen. • Bízni lehet abban, hogy az elkészített számítások nagyon korrektek és minden eshetıségre kiterjednek, így pontosan vázolják az elıttünk álló feladatot, lehetıséget biztosítva ez által a megfontolt döntésre. • A hazai felsıoktatás magas színvonala lehetıvé teszi kiváló gazdasági, építıipari, szervezéssel foglalkozó stb. szakemberek felsorakoztatását. • Fontos erısségünk a magyarok képessége az összefogásra az igazán nagy dolgokban, bár ezekbıl sajnos az utóbbi évtizedekben nem sok volt, és ez látszik is a társadalom állapotán. • Az eddigi sikeres olimpiai szerepléseink.
54
Gyengeségek: • A folyamatban lévı Konvergencia Program igen nehéz helyzetbe hozza átmenetileg a gazdaságot és annak minden szereplıjét. • A beruházások komoly terhet jelentenek az államháztartásra, átcsoportosításokra lesz szükség. • A beruházások megvalósíthatósága nem csak az államtól, hanem az Európai Uniótól is függ. Fontos az uniós pénzek sikeres lehívása. • Ehhez hasonló mérető rendezvény szervezésében nincs tapasztalatunk. • Éppen most, 2007-ben veszítettük el harmadszor a labdarúgó EB rendezésére kiírt pályázatot. • Az ország mérete, sem gazdaságilag, sem területileg nem nevezhetı nagynak. Hollandiát és Japánt lehetne hasonló méretőnek nevezni, de csak területileg. Gazdaságilag természetesen nem. Tehát ebben a tekintetben úttörık lennénk.
Lehetıségek: • Budapest megszerzi a régió gazdasági, kulturális, pénzügyi központjának szerepét. • Az infrastrukturális beruházások 40 százaléka országos szintő, így a vidék felzárkózása is felgyorsul. • Az ország ismertsége jelentısen nı, mivel 1 milliónál több turistára lehet számítani. • A fejlesztések növelik az ország iránti bizalmat, így további külföldi tıkebeáramlásra számíthatunk. • Az infrastruktúra általános megújuláson megy keresztül. Új sportlétesítmények, új utak, új szállodák, lakónegyedek. Azt mondhatjuk, hogy utóljára a XIX. században volt hasonló 55
mérető minıségi ugrás, amikor Budapest világvárosi jellege kialakult. Ez a változás felgyorsítja az ország felzárkózását az Európai Unióhoz. • Jelentısen fejlıdhet az országban a sportkultúra. • Az olimpiai létesítmények utóhasznosítása hosszú távon is munkahelyeket teremthet. • Olyan projektek is megvalósulhatnak, melyek csak 2030 körül realizálódhattak volna. Veszélyek: • A magyar gazdaság növekedésének elmaradása a várt mértéktıl egyensúlyi problémákat okozhat a felkészülés feszített tempójú idıszakában. • A világgazdasági és az európai recesszió is érzékenyen befolyásolná a sérülékeny költségvetést. • Rossz tervezés és szervezés növelheti az építkezések költségeit. • Az uniós források elmaradása a várttól, vagy a magánerı nem megfelelı részvétele, a költségvetésre hárítja a finanszírozás terhét. • Nagyon komolyan be kell tartani a Konvergencia Programot. • Az olimpia, mint a világ legnagyobb eseménye, felkeltheti a terrorizmus figyelmét. • Ha nem megfelelıen alakul a látogatottság, az a bevétel-kiesés mellett komoly presztízsveszteséget okoz az országnak. • A magyar nép, miközben erıs és „sokat bír”, hajlamos a szkeptikus és borúlátó hozzáállásra. Ezért nagyon fontos a megfelelı PR munka. • Az olimpiai építkezések és maga a rendezvény, komoly fennakadásokat okozhat a fıvárosban.
56
• Magában hordozza a társadalmi polarizálódás veszélyét. Ez alapján azt mondhatjuk, nem is olyan lehetetlen ez a vállalkozás, tekintve, hogy a veszélyek és gyengeségek nagy részének megoldása csak rajtunk múlik. Ahogyan elınyei és hátrányai, úgy „nyertesei” és „vesztesei” is lennének egy budapesti olimpiának. H. Preuss érdekes megállapításokra jutott a felvetést illetıen. A „nyertesek” elsı csoportja a politikusok. İk azok, akik hatalmuknál fogva ki tudják használni a városba áramló erıforrásokat, pl. úgy, hogy az érdekszférájuknak megfelelıen helyezik el ezeket a pénzeket a városrendezésben. A második csoport az építıipar. Hatalmas projektekre számíthatnak. A különbözı mérető építési-tervezési vállalkozások még fel is oszthatják egymás között a megvalósítandó beruházásokat. Ki-ki a saját erejéhez méretezetten választhat. Park-, szálloda-, út-, sportlétesítmények, és lakások építését kell megvalósítaniuk. A szerzı inkább ıket sorolná az elsı helyre. Az építkezések gyakran együtt járnak rendezetlen városrészek felújításával, ami a magasabb jövedelmő rétegeknek kedvez, akik a játékok harmadik „nyertes” csoportját alkotják. A negyedik csoportba a turisták kerültek. Nekik egyértelmően elınyös a város korszerőbb infrastruktúrája és újabb látványosságok megjelenése. Végül, de nem utolsó sorban „nyertesek” a város lakói. Az olimpia minden városban jövedelemnövekedést és új munkahelyeket generált. Nem állja meg a helyét az a kritika, hogy a jövedelemnövekedés csak a magasabb jövedelmőeknek kedvezett. Még az alacsonyan szakképzetteknek és a betanított munkásoknak is adódik számtalan munkalehetıség, tehát volt munkájuk és jövedelmük. Pl. útépítések. A város lakói közvetetten abból is profitálnak, ha a versenyek nyereséggel zárulnak. A NOB, a helyi olimpiai bizottság és a városi sportot támogató intézmények között kerül elosztásra a profit. Így ezt a város lakóinak hasznára fordíthatják. Az olimpia „veszteseinek” elemzésekor feltételezzük, hogy a játékok veszteséggel zárultak és súlyos csorba esett a város imázsán. Ellenkezı 57
esetben vesztesekrıl semmilyen vetületbıl nem beszélhetünk. A negatív hatások nagy része a szegényeket érinti. A beruházások kiszorítanak más projekteket és megoldandó problémákat, pl. a szociális háló szövögetését. Az új építkezések helyén gyakran szegény munkásnegyedek álltak. Az itt élık áldozatául esnek a kisajátításoknak és átköltözéseknek, ezzel elveszíthetik társas kapcsolataikat. Kár is lenne tagadni, hogy elıfordult már az, hogy a városvezetések az olimpia ürügyén akartak megszabadulni a város szégyenfoltjainak tartott szegénynegyedektıl, utcai árusoktól, prostituáltaktól, akik szerintük nem illettek bele a modern, turistákat vonzó város arculatába.19 Fel kell tehát mérni a lehetséges negatív hatásokat és azok megoldását már a tervezési szakaszban világossá kell tenni. 5.ábra A sydney-i olimpia hatásmátrixa Látható Olimpiai munkahelyek
Szállás
Lakásépítés
Sportlétesítmények
Sportsikerek
Biztonság
Közlekedéshálózat Idegenforgalom Gazdasági hatás
Figyelem a hátrányos helyzetőekre
Szórakozás Hosszú távú
Rövid távú Olimpiai munkahelyek Emberi jogok
Életkörülmények Önkéntes mozgalom T
Olimpiai légkör
Tanulási készség
Nemzeti büszkeség
elsajátítása Olimpiai imázs Rendezı ország imázsa
Láthatatlan
Forrás: Preuss, 2004. p. 28. Los Angeles és Szöul: NN, 1996h; Barcelona: Garcia, 1993, 1-260. o.; Atlanta: Gladitz és Günther, 1995; általában: Lenskyj, 1996, 395. o. in Preuss, 2004. p. 27.
19
58
Az 5. ábra az olimpia legfontosabb hatásainak körülbelüli idıtartamát és komplexitását jól szemlélteti. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek a hatások, noha hasonlóan, de semmiképp sem ugyanígy jelentkeznek a különbözı helyszíneken. Az olimpia hatása az ország nemzetgazdaságára, Preuss kutatásai szerint, igen érdekesen alakul. A politikusok azon véleménye, mely szerint az olimpia évében jelentkezı egyszeri kiugró hatás rendkívül pozitívan befolyásolja a gazdaság helyzetét, nem igaz. Azokban az esetekben ugyanis, amikor az olimpia konjunktúra idején éri el a gazdaságot, kiszorító hatás jelentkezik. Vagyis elmaradnak, vagy késıbbre tolódnak egyes egyébként fontos, de nem nélkülözhetetlen beruházások. Ha ezt tetézi egy olimpia utáni recesszió, az olimpiához kapcsolódó hitelek törlesztése tovább gyengíti a hazai gazdaságot. Ha viszont az olimpia évében a gazdaság helyzete kedvezıtlen, a játékok rendezése okos döntés, mert az egyszeri, erıs hatás lendít rajta. A már korábban említett BOM konferencián Hankiss Elemér szociológus, a tıle megszokott egyedi stílusban a következıket mondotta: „Az elsı panelbeszélgetésen elhangzott, hogy a világszenzációnak számító rendezvény életet lehelne a magyar gazdaságba, jó üzleti perspektívát biztosítana a befektetés iránt érdeklıdı cégeknek. Az ötkarikás megmérettetések legfıbb pozitív hozadéka azonban a társadalom önbizalmának megerısítése lenne.” Szerinte a fı akadályok nem fiskális természetőek, hanem a társadalom állapotából adódnak: a magyarok kishitősége, a rosszkedv, a céltalanság és a rendetlenség. A kalandvágyó magyar népnek megint jót tenne egy olyan nagyszabású kaland, mint az olimpia. Mindegyik elıadó egyetértett abban, hogy egy hazai rendezéső olimpiánál nincs jobb összetartó erı, mely kiemelné az országot jelenlegi depressziós és pesszimista állapotából, a társadalom gyógyulását szolgálná. Az olimpia turizmusra gyakorolt hatása rendszerint az elsı és legfontosabb érve a szervezı bizottságoknak. Jó példa erre Calgary esete, ahol az 1988as téli játékokat rendezték. Összehasonlítás képpen megkérdezték, hogy Edmonton és Calgary ismertsége hogyan alakult. Így Alberta tartomány két legfontosabb városát összehasonlítva, világossá válik az olimpia hatása. A 6. ábra négyéves intervallumban mutatja a város ismertségi szintjét és annak változását Európában és az Egyesült Államokban.
59
6. ábra Európai és amerikai válaszadók segítség nélküli visszaemlékezése Calgaryra és Edmontonra 50 45 40 35 30
Calgary-Európa
25
Edmonton-Európa
20
Calgary-USA
15
Edmonton-USA
10 5 0 1986
1987
1988
1989
Forrás: Ritchie és Smith (1991) in Preuss, 2004. p.50.
A rendezı város, Calgary ismertségi szintje az európai válaszadóknál 40 százalékra ugrott, míg Edmontoné éppen csak 6 százalék felett maradt. Hasonlóan alakult az amerikaiak körében végzett felmérés is, bár ott Calgary ismertsége kevésbé dinamikusan, noha még mindig szembetőnıen nıtt. Az ismertség azonban nem egyértelmően pozitív fogalom, ezért szükséges az imázzsal közösen vizsgálni. Ebben már lehet a város lakosságának tulajdonságaira is rákérdezni. Így pl. a tisztességes, barátságos, vevıbarát, megbízható fogalmakra. Az olimpia pozitívan befolyásolhatja a késıbb érkezı beruházásokat is. Természetesen egy ipari létesítmény pusztán azért nem települ egy városba, mert ott volt az olimpia. Az ott maradó olimpiai fejlesztések, mint távközlési-, szállítási-, és szállodaipari fejlesztések, valamint az életminıség javulásának folyománya képpen nınek a város esélyei a tıkevonzás tekintetében.
60
Összefoglalva Preuss ezt írja: „Az 1972-es Müncheni Olimpia »egyetlen hatalmas PR ügynökség volt a szövetségi köztársaság számára« (NN, 1972c). Az 1988-as Szöuli Olimpia enyhítette a kelet-európai oszágok és Dél-Korea közötti feszültségeket a kereskedelmi kapcsolatok területén. Korea és Spanyolország egyaránt képes volt az olimpia közvetítésével az egész világnak megmutatni magas technológiai fejlettségét (Goldstar, 1988a, Kim et al., 1989; Vall 1995). Kínának, amely a közelmúltban lett a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagja, az olimpia nagy lehetıséget jelent nemcsak a kínai márkák imázsának javítására (ahogy a koreai termékekkel 1988 után és a spanyol termékekkel 1992 után történt), hanem piaci pozícióinak megerısítésére is. Ez a referencia Kínának nemcsak pozitív imázst, hanem nagyobb gazdasági súlyt is biztosít majd a jövıben.”20
20
H. Preuss, 2004, p.73.
61
5. Esélylatolgatás
5.1. A makrogazdasági környezet szerepe
Érdemes egy kicsit körülnézni tágabb és szőkebb környezetünkben, mielıtt esélylatolgatásba kezdenénk. A fokozódó globalizációs hatások miatt már nem lehet elvonatkoztatni a világ történéseitıl, gazdasági folyamataitól. Különösen az utóbbi pár év történéseit vehetjük alapul, hogy körvonalakban vázoljuk a lehetséges gazdasági-környezeti változásokat.
5.1.1. Világgazdasági kitekintés
A PricewaterhouseCoopers vizsgálta az elıttünk álló idıszak várható gazdasági folyamatait. Elemzésük alapjául az Economist Intelligence Unit (EIU) „Foresight 2020” címő tanulmányt, Niall Ferguson, a Harvard Egyetem történelemprofesszorának publikációit és az American Council for the United Nation University által kiadott „State of tha Future”c. tanulmányt használták. Az EIU megítélése szerint 2006-2020 közötti idıszakban a világgazdaság 3,5 százalékkal fog növekedni, hasonlóan az elmúlt 25 évhez ezen belül Kína és India további extrém növekedése egyértelmő. Lesznek, akik elérik az 5-6 százalékos sávot is. Leggyorsabban az Egyesült Államok növekedhet, amit kedvezı demográfiai helyzetének köszönhet, bár meg kell jegyezzük, hogy a 2006-ban készült tanulmány, nem tartalmazhatja az USA 2007. évben bekövetkezett változásait. Az Európai Unió csak 2,1 százalékra számíthat, éppen a kedvezıtlen korcsoporti összetétele miatt. A tanulmány szerint, aki azt hiszi, hogy az Unió keleti felének lényegesen nagyobb fejlıdési esélyei vannak, csalódni fog. A 2004-es csatlakozók is az évi 3,5 százalékos növekedésre számíthatnak maximálisan. A PricewaterhouseCoopers korábbi adataihoz mérve ez nekünk az olimpiához elég is, mivel 3-4 százalékos növekedés képes a megfelelı mennyiségő 62
jövedelmet megtermelni a rendezéshez. Az EU-15 növekedése 2,5 százalék lehet, ha végrehajtják a tervezett munkaerı-piaci reformokat és utolérik az Egyesült Államok információs- és komputertechnikáját. Számolni kell azonban a globalizáció nemcsak pozitív hatásainak további erısödésével, illetve az abból következı társadalmi feszültségek jelenlétével.
5.1.2. Európa fejlıdése
Az Európai Uniónak nincsenek hosszú távú elırejelzései, ezért a már említett tanulmányokon kívül az Unió 2007-2013-as költségvetése és a National Intelligence Council adatai lehetnek irányadóak. Az Unió 2007-2013 közötti költségvetésében ugyan 2,4 százalékos GNI növekedési pályát irányoz elı, vagyis az Unió szakértıi optimistábbak az EUI elırejelzésnél, mégis egy 2006. január 23-án kiadott közleményben ennél jóval mérsékeltebb növekedési adatokat tesz közzé, fıleg a demográfiai problémák miatt. Az EU-15 növekedését 2 százalék alá, az EU-10-ét pedig a jelenlegi 4,3 százalékos értékrıl 3 százalékra (20112030), majd hosszabb távon (2031-2050) 1 százalék alá pozícionálja. 2020ig tehát még a legpesszimistább elırejelzés is biztosítottnak látja a budapesti olimpia megrendezéséhez szükséges növekedés mértékét. Mivel a magyar gazdaság mutatói mindig az Unió és fıleg Németország adatai után „kúsznak”, fontos ezeket szem elıtt tartani.
5.1.3. Magyarország lehetıségei az elızıek függvényében
Az elsı, 2002-ben elkészített PricewaterhouseCoopers tanulmányhoz képest a 2006-os már borúlátóbb az Unióhoz való csatlakozás témakörében. Beléptünk ugyan egy számtalan elınnyel kecsegtetı nagy piacra, de így csak még erısebben érezzünk alacsony versenyképességünket. Sok pénz érkezhet az országba a 2007-2013-as költségvetési idıszakban, de ez elmarad attól a korábbi 1,27 százaléktól, 63
melyet az Unió „visszajuttat” a tagországoknak, pláne az 1977-ben erre az idıszakra elıirányzott 2,0-2,5 százaléktól, mely a MacDougall jelentésben szerepelt. Persze ez akkor még körvonalakban sem érintett bennünket. Most 1 százaléknál tartunk, és ügyesnek kell lennünk, hogy ezt is maximálisan képesek legyünk kihasználni. Sajnos nekünk már nem lesz olyan szerencsénk, mint Görögországnak, Spanyolországnak vagy Portugáliának. Legfontosabb feladatunk pillanatnyilag a Konvergencia Program teljesítése, ezen keresztül az ország felemelése az uniós átlag közelébe. Ez már önmagában azt jelentené, hogy bevezethetjük az eurót, ami tovább javíthatná gazdaságunk állapotát, ha máshogy nem, legalább a forint elleni támadások kivédésének elkerülése tekintetében. Tehát feladatunk van olimpiával is és a nélkül is. Ha sikerül visszatérnünk a 3-4 százalék körüli növekedési pályára 2-3 éven belül, már van forrása a finanszírozás állami részének. Az uniós pénzeket „csak” jól kell lehívni, a Szalay-Berzeviczy vélemény szerint pedig a magánerıhöz szükséges 10-20 tıkeerıs cégbıl már több mint 20 megvan. (Melléklet 3.)
5.2. Az elveszített labdarúgó EB hatásai és tanulságai
Magyarország-példátlan módon-harmadszor veszítette el a labdarúgó EB-re kiírt pályázat rendezési jogát. A 2012-es rendezést az ukrán-lengyel pályázat nyerte. A mi pályázatunk, az elızetes lobby tevékenység és ígéretek ellenére, egyetlen szavazatot sem kapott. Szakértık azóta is kutatják a kudarc okait. A tények azt mutatják, hogy az a két ország nyert, akik sem gazdaságilag, sem infrastrukturálisan, sem pedig az elkészült stadionok terén, nem állnak jobban, mint mi. Pedig Denis Oswald a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökségének tagja, aki 2007. októberében Budapesten járt azt mondta, hogy „...makettekkel nem lehet olimpiát rendezni”. Sajnos itt mégis ez történt. Lengyelországnak nem hogy megfelelı stadionjai nincsenek, de még autópályái sem. Mindösszesen 150 km autópálya van abban a 64
hatalmas országban. Eközben az UEFA szerint a magyar pályázat és prezentáció volt a legjobb. Az egyik legkézenfekvıbb oknak a labdarúgó EB gazdasági vonatkozása tőnik. Lengyelország és Ukrajna együttesen 85 milliós, az UEFA szponzorai számára lefedetlen piacot jelent. Vagyis azoknak a nagyvállalatoknak az érdekei érvényesülhettek, melyek az európai labdarúgás jövıbeni reménybeli finanszírozói. Erre az érvre az lehet a kritika, hogy azokban az országokban kicsi a vásárlóerı. Persze ez is folytatható azzal, hogy most még ugyan alacsony, de potenciális bázist jelent a jövıre nézve. Az is érdekes lehet, hogy az UEFA végrehajtó bizottságának tagjai nem kapták meg és nem olvasták a 13448 oldalas pályázati anyagunkat. A döntéshozóknak készítettek egy összefoglalót, így ık csak azt olvasták. Ebbıl az a tanulság, hogy a dokumentáció elkészítése csak szükséges, de nem elégséges feltétele a pályázatnak.21 Mészöly Kálmán is részt vett az elıkészítésben. Neki remek sportdiplomáciai kapcsolatai vannak Törökországban és Görögországban. Minden megtett, hogy az onnan delegált tagok a magyar pályázatra adják le voksukat, s erre 100 százalékos ígéretet is kapott. Így nyilatkozott errıl: „...át lettünk verve. [...] Ha én ki merném mondani, hogy mi lehet az oka annak, hogy az ukránok és a lengyelek nyertek, akkor lehet, hogy holnap bíróság elé állítanak. Gondoljon mindenki arra, amire akar, hogy az ukránok, hogy tudtak bejönni. Nekünk nincs egy lyukas két forintunk, csak arra, elindulunk ezen a pályázaton.”22 Mindenképpen jó lett volna az olimpia szemponjából is, ha nyer a magyar pályázat, mert egy sor beruházás megvalósult volna még az EB keretében és a tapasztalat szerzésben is segített volna. Ez a kis kitérı mindenképpen rávilágít arra, hogy a gazdasági potenciál nem feltétlenül az egyetlen erı, amivel a pályázónak rendelkeznie kell. Sportdiplomáciai és sportpolitikai kapcsolatrendszer és befolyás ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb.
Nemzeti Sport: Gyárfás és Mészöly szerint egy nagy átverés áldozatai lettünk (2007. 04. 19.) 22 Nemzeti Sport Online TV (2007. 04. 19.) 21
65
5.3. A jó menedzselés szerepe
Mint már említésre került, ha csak az ország méreteit vennénk figyelembe, nem sok esélyünk lenne. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban régiókban gondolkodik, minél több világrészt be akar vonni az olimpizmusba. Szakértık szerint a mi régiónkon a sor, tekintve, hogy keletEurópa még soha nem rendezett Olimpiát. (Moszkvát ide nem sorolva.) Szerintük három városnak van esélye, Prágának, Varsónak és Budapestnek. Gazdaságilag Prága áll a legjobban, de mint az elızı fejezetbıl kiderült, ez a tényezı csak egy a sok egyéb szempont közül. Varsó a labdarúgó EB-vel lépéselınyre tett szert, de ık még nem foglalkoznak az olimpia rendezésének gondolatával. Prága viszont már hivatalosan be is jelentette, hogy megpályázza a 2016-os játékokat, amit valószínőleg nem fognak megnyerni, de a 2020-as pályázásra mindenképpen pályázati rutinnal érkeznek. Megkezdıdött tehát a versenyfutás a régió vezetı szerepének megszerzéséért, ezen keresztül a mőködı tıkéért, a letelepedı nagyvállalatokért, a legjobb munkaerıért és a turistákért. Nagy a tét tehát, ezt nem szabad lesöpörni az asztalról azzal a felkiáltással, hogy erre nincs pénz. Nehéz feladat az esélylatolgatás, de mindenképpen tisztában kell lennünk a lehetıségeinkkel. Az elsı legfontosabb a társadalmi támogatottság. Az 1.1.2. fejezetbıl kiderült, hogy ez nem jelent problémát. Csehországban viszont a társadalom 70 százaléka ellenzi az olimpiát! Elsı sorban azért, mert ez tovább növelné az államháztartás 160 Mrd koronás hiányát.23 Nálunk a mozgalmat, igen szerencsésen egy civil szervezıdés vállalta és hamar meg is szerezte az ötpárti egyetértésrıl szóló dokumentumot.
Népszabadság: Prágai Olimpia: Jól szervezett, de szerény játékokat képzelünk el (2007. 04. 13.)
23
66
Prágában ennek az ügynek komoly politikai színezete van, mint nálunk volt az Orbán kormány ideje alatt. A kormánypárt ötlete, és más szinte nem is támogatja. Nálunk a BOM mellé már 21 finanszírozási hajlandósággal rendelkezı tıkeerıs céget sorakoztatott fel, míg ilyen Prágában egyáltalán nem tapasztalható. Elınyünkre válhat, hogy az elmúlt 17 évben számtalan világ-és európa bajnokságot rendeztünk, megpályáztunk 3 labdarúgó EB-t és néhány olimpiát. Olimpiai érmek tekintetében is jobban állunk, hiszen a csehek (csehszlovák összesítésben) alig több mint harmadannyi (169) érmet szereztek, mint mi (452).24 Prága elınye lehet, hogy a MOB-bal ellentétben az ı nemzeti olimpiai bizottsága támogatja az ötletet. A menedzselés szempontjából igen jelentıs szerep hárul a sportdiplomáciára. A 2012-es Olimpiai Játékok rendezéséért folytatott küzdelembıl nem véletlenül került ki London gyıztesen. A jelölt városok felkészültségét vizsgáló bizottságot maga a Királynı látta vendégül ebédre. A szingapúri döntésen ott volt Blair akkori miniszterelnök is, aki szinte mindegyik NOB taggal megbeszélést folytatott. De ez már csak tortára volt a hab. Általános vélemény szerint azért nyerhetett a londoni pályázat, mert maga Coe, olimpiai bajnok futó lett a londoni pályázási bizottság elnöke. Coe ismert és elismert személyiség, aki nagyon széles körő ismeretséggel és kapcsolatokkal rendelkezik a világban. Erre a feladatra tehát nekünk is olyan, esetleg volt olimpikont kell választanunk, aki érmei megszerzései óta a sportban és a sportdiplomáciában tevékenykedik igen eredményesen, nyelveket beszél és a társadalom is felsorakozik mögé. Emlékezzünk vissza a Forma-1 Magyarországra-kerülésére. Az sem volt egyszerő, mégis számos „gazdag” pályázat közül mi kerültünk ki gyıztesen. Ez nyilván a pályázó bizottság sikeres lobbizásának eredménye.
Népszabadság: Prágai Olimpia: Jól szervezett, de szerény játékokat képzelünk el (2007. 04. 13.)
24
67
5.4. A NOB várható hozzáállása
A már többször idézett Holger Preuss, a mainzi egyetemi tanára, a BOM Konferencia egyik résztvevıje volt, aki rámutatott arra, hogy a pályázat megnyeréséhez a pályázó városnak valamit adnia kell az olimpiai mozgalom eszméjéhez, vagyis Budapestnek ki kell találnia, hogy miben tud újat mutatni a világnak az elızı rendezı városokhoz képest. Szerinte megfigyelhetı az a tendencia, hogy a NOB mindig olyan várost választ, ami az olimpia korábbi problémáját oldja meg. Például Atlantában túl sok volt a pénz, s utána Athént választották Gyakorlatilag a kereskedelmi jellegő játékokból visszamentek az eredeti eszmékhez. Budapest szempontjából fontos lehet, hogy Peking után a NOB-nak a megalomán felhajtás lesz a problémája, mert a jó atmoszféra elsiklik emellett. Arra kell figyelnünk, hogy a túlzott felhajtással szemben Budapest mit tud felmutatni. „A pályázásnál egy felkészült csapatnak már kívülrıl kell ismernie a NOB minden tagját, akik majd a döntést meghozzák és azok ízlésvilágát. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, akkor el fog siklani a pályázat, megnyeri más, és legközelebb 2032-ben lesz rá lehetıségünk, ezért kell már most bekerülnünk a rendszerbe. Ha már bekerültünk a szőkített listába, akkor a NOB tagokkal tudni kell tárgyalni, kulturális hátteret kell bemutatni az érzelmi meggyızés érdekében. Hangsúlyozta, hogy Budapestnek feltétlenül meg kell pályáznia 2016-ot ahhoz, hogy reális esélye legyen 2020-ban vagy 2024-ben. Ha Prága pályázik – mint ahogy azt ı biztosan tudja, hogy fog - és Budapest nem, akkor 4 év elınyük lesz a cseheknek velünk szemben, ami komoly hátrányt jelentene nekünk. Ha viszont Budapest mellett Prága és Varsó is pályázna, az elınyös lehetne nekünk, mert a NOB kénytelen lenne erre a régióra koncentrálni. De szerinte az sem aranyszabály, hogy kétszer ugyanaz a régió ne rendezhetne rövid idın belül olimpiát.” Ugyanitt Vajda László, a Pekingi Olimpia Szervezı Bizottságának tagja a NOB tagjainak meggyızését emelte ki a pályázati folyamatból. „Látni kell, hogy kik a döntéshozók, ez a 110 NOB tag, akik szubjektív döntést hoznak, melyre hatni kell. A kandidálás egy óriási kommunikációs tevékenység a 110 ember meggyızésérıl”, mondta Vajda. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NOB tagok általában partnerrel érkeznek az adott országba, akiknek a szórakoztatását is biztosítani kell, ami szintén szempont lehet a döntésnél. 68
Megoldást kell találni arra is, hogy a technikailag alkalmasnak ítélt kandidálás hogyan fordítható át a döntéshozók ízlésvilágára. Ebben segíthet, hogy az olimpiai mozgalom elég statikus, hiszen 7 évre elıre döntenek, s ezért kiszámítható a folyamat. A PricewaterhouseCoopers tanulmány szerint Budapestnek komoly esélye van. Jacques Rogge legutóbbi budapesti látogatásán megerısítette ezt. „Maguk, magyarok is tökéletesen meg tudnának szervezni egy olimpiát. Nyugodtan pályázzanak, és ne feledjék, a végül be nem futó pályázatokkal is nyerhet a kandidáló város és ország. Budapestnek minden tekintetben komoly esélye van, hogy túljusson az elsı fázison. Jól hangzó lehetıség van a Duna-menti Olimpia elnevezésben, mivel a Duna fıvárosokat összekötı elhelyezkedése jó szimbólum lehet a népek barátságára is. Hangsúlyozni kell, hogy Budapest olimpiája a régió olimpiája is. Sugár irányban pozitívan hat a régió többi, eddig elzárt országára. Esélyeinket az is növeli, hogy az olimpiai eszmével nem összeegyeztethetı az, hogy olimpiát csak gazdag ország és város rendezhet. Ezért sem nagyon húzhatja tovább a NOB, hogy a régióba engedje az olimpiát.
5.5. A BOM Egyesület szerepe
A BOM Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy elérje a társadalmipolitikai-gazdasági egyetértést. Az elızıekben leírtak alapján elmondhatjuk, hogy ez sikerült is nekik. Céljuk, hogy a legkülönbözıbb foglalkozású, pártállású, világlátású embereket hozzon össze egy eszme érdekében. A mozgalom élére Szalay-Berzeviczy Attila állt, aki egykori öttusázó, a Magyar Vívószövetség alelnöke, a Magyar Öttusa Szövetség tiszteletbeli elnökségi tagja, MOB tagja (és érdekesség képpen, az 1896ban alapított MOB elnökének Dr. Berzeviczy Albertnek az ükunokája). Ez jelentıs referencia a sportdiplomáciai tevékenységhez. İ nyilatkozta a következıt. „A kormány foglalkozzon az államháztartás rendbetételével, a gazdaság növekedési ütemének felpörgetésével; a fıváros folytassa az útfelújításokat, és a tömegközlekedés fejlesztését; a MOB-nak azon kell 69
ügyködnie, hogy az athéni szégyenfoltot-a magyar atléták doppingbotrányai miatt-lemossa; mi, civilek pedig megkeressük azokat a befolyással bíró embereket, akik érdekeltek lehetnek az ügyben. Végül ezeket lehet majd összekapcsolni.”
70
Befejezés
Dolgozatom megírását megelızı kutatómunka során minden, hangsúlyozottan általam homályosnak tartott kérdésre, sikerült magyarázatot találnom. Megismertem a BOM Egyesület társadalmipolitikai-gazdasági közösség-alkotó szerepét. Kiderült, hogy ez egy csupán civilekbıl álló politika és pártsemleges egyesület, mely azt a célt tőzte ki maga elé, hogy a Budapesti Olimpia érdekében eggyé kovácsolja a nemzetet. Büszkén mondhatják el, hogy ez, apró kivételektıl eltekintve, sikerül is nekik. Elérték, hogy a témában ötpárti egyetértés szülessék. A napokban, vagyis 2007. november végén elkészült az Olimpiai Törvény tervezete, melyet a 2008-as tavaszi ülésszak idején fognak beterjeszteni. Az elızıek ismeretében remélhetıleg azonnal el is fogadják, hogy megkezdhesse munkáját az Olimpiai Szervezı Bizottság. A támogatók felkutatása sem jelentett problémát. Szakértık szerint a magántıke jelenlétét az olimpia finanszírozásában körülbelül 10-20 tıkeerıs vállalat képes biztosítani. Ez már most, az elıkészítés alatt 21 cég. A magánszféra megnyerése tehát nem ütközött különösebb nehézségekbe. A társadalmi támogatottság is remekül alakul. A Szonda Ipsos 2007. februárjában készített felmérése már 77 százalékos támogatottságot mutatott. Elemzıket is meglepte az az eredmény, hogy a magyar lakosság 61 százaléka a gazdasági megszorítások ellenére, hajlandó lenne 13 éven át évi 4000 forinttal támogatni az olimpiát. Ami az olimpia várható helyszínét jelenti, egy nekem nagyon tetszı változat megvalósulása látszik kirajzolódni. Ez pedig a Duna-menti Olimpia. Mindig is sajnáltam, hogy mi nem tudunk úgy „élni” a Dunán, mint a párizsiak a Szajnán. Most végre benépesülhetne a folyó és partja. A finanszírozást tanulmányozva megtudtam, hogy a költségeket nem az állam szokta állni 100 százalékban. Ez alól csak München (1972), Montreal (1976) és talán Moszkva (1980) a kivétel. Volt persze olyan eset is, amikor szinte teljes egészében magánerıbıl került megvalósításra. Ilyen volt Los Angeles (1984) és Atlanta (1996).
71
A Budapesti Olimpia finanszírozási szerkezete a következı képpen alakulhat: 56 százalék állami, 14 százalék magán és 30 százalék uniós pénz. Még ez az 56 százalék is csalóka, tekintettel arra, hogy ez tartalmazza az addig egyébként is megvalósítandó, sıt a késıbbrıl elıre hozott infrastrukturális beruházásokat. Ez számszakilag a következıt jelenti: a teljes költség 5 159 Mrd forint, de ennek csak 10 százaléka a kimondottan az olimpia miatt felmerülı költség, vagyis 513 Mrd forint. Ennek a 38 százalékát fedezi az állam, 57 százalékát a magánbefektetık és 5 százalékát az Unió. Az arányokból is jól látszik, hogy az olimpiával kapcsolatos költségeket nem az állam vállalja szignifikánsan magára, hanem a magántıke. Az állam és az Európai Unió a közlekedést, közmőfejlesztést és városrehabilitációt finanszírozza, amit egyébként is megtenne, olimpia nélkül is. Az állam pluszkiadása az olimpia miatt tehát mindösszesen 192 Mrd forint, hiszen a többit így is, úgy is kifizetné. Külön vizsgálatra szorult az Olimpiai Szervezı Bizottság (OCOG) gazdálkodása. İk készítik el és adják be a pályázatot, valamint ık bonyolítják le az egész olimpiát. Az ı várható költségük 460 Mrd forint, bevételük az elızetes számítások szerint 460 Mrd forint. Állami költségvetési pénzre nincs szükségük. Bevételük származik a televíziós közvetítési díjakból, a szponzoroktól, a jegybevételbıl és egyéb forrásokból, mint például adományok, érmék-és bélyegek kiadása stb. Finanszírozzák a sporteseményeket, az olimpiai falu és a média falu mőködését és a folyó szervezési költségeket. Amikor az „átlagos szkeptikus polgárokkal” volt alkalmam beszélni, olykor vitázni, az utolsó „mentı ötletük” az ellenérvek felsorakoztatásának végén az volt, hogy mit is kezdünk majd azzal a sok speciális sportlétesítménnyel. Nekem sem volt elıször ötletem, de visszatekintve és elgondolkodva a lehetıségeken magam is arra jutottam, hogy számtalan lehetıség van az utóhasznosításra. A kedvencem például egy lakópark kialakítása az Olimpiai falu helyén. Remek életkezdés lehet fiatal házasoknak ilyen garzonokba beköltözni, ami egyébként is azzal az ötlettel született annak idején, hogy az olimpiára látogató különbözı nemzetiségő fiatalok együtt legyenek két hétig, hogy barátságokat alakítsanak ki, jól érezzék magukat, bulizzanak. Erre akár egy életkezdési-programot is ki lehetne alakítani úgy, hogy ezek az ingatlanok az önkormányzatok, vagy erre a célra alapított vagyonkezelık tulajdonába kerülve, fiatal házasoknak 72
adna lehetıséget, például 3-5 évre, hogy olcsón lakjanak, majd elköltözve a sajátjukba, tovább adják a lehetıséget más fiataloknak. De egy hangulatos egyetemi kampust is ki lehet alakítani belıle. Vannak már olyan ideiglenesen felépíthetı sportlétesítmények, melyek a játékok után szétszedhetık. Az a feltételezésem, hogy 13 év múlva még jobb lehetıségek nyílnak ezen a területen is. Olyan épületek is lesznek, melyeket az olimpia után remekül lehet használni kongresszusi központnak vagy vásárvárosnak. Tehát jól átgondolt és fıleg az igényeket reálisan felmért építkezések az ország javát szolgálhatják a késıbbiekben. Erre is részletesen kitértem. A dolgozat 4. fejezetében készítettem egy SWOT analízist, feltárandó az erısségeinket, gyengeségeinket, lehetıségeinket és a veszélyeket. Mint már a költségelemzésnél, itt is arra a következtetésre jutottam, hogy igenis meg tudjuk rendezni az olimpiát, megfelelıen körültekintı munkával. Próbáltam kideríteni, hogy kik lehetnek a nyertesei és vesztesei a rendezésnek. Arra jutottam, hogy a nyertesek a politikusokon keresztül az építıipar, a turisták és városlakók. A szegényebb rétegek sem egyértelmően vesztesek, kivéve egy veszteséges olimpiát, hanem ık is munkához jutnak, és magasabb életszínvonalon élhetnek. Vizsgáltam a turizmusra és a város imázsára gyakorolt hatását az olimpiának. Egyértelmő az elızı olimpiák tapasztalatait figyelembe véve, hogy a világ megismeri azt a régiót és várost, amirıl még talán soha nem hallott. Ez egy akkora PR lehetıség, hogy nincs annyi pénz a költségvetésben, amennyivel reklámozva hasonló ismertséget érhetnénk el a világban. Végül egy kis esélylatolgatásba fogtam. Ennek keretében gyors kitekintést tettem a világba, az Unióba és áttekintettem hazánk jövıbeni kilátásait. Elemzık szerint ugyanis akkor van reális esélyünk az olimpia megrendezésére, ha a GDP növekedésünk 2009-re újra eléri a 3-4 százalék közötti értéket. Ez pedig a globalizálódott világgazdaságban már nem csak a hazai termeléstıl függ, hanem az Európai és az egész világ növekedésétıl is. Próbáltam rávilágítani, milyen okai lehettek a labdarúgó EB pályázat elvesztésének. Arra a megállapításra jutottam, hogy fontosak a gazdasági 73
mutatók és a pénz, de nem minden. A sikeres sportdiplomáciai tevékenység éppen ilyen fontos. Ezért kell nagyon körültekintıen kiválasztanunk a szervezı bizottság tagjait és fıleg az elnökét. A NOB tagjainak budapesti megvendégelése éppen olyan fontos, mint a pályázat sarokszámai és a felvázolt beruházások. Ne feledjük, hogy a 110 NOB tag is „csak” emberbıl van és ık is az érzelmeiken keresztül döntenek. Fıleg, hogy ez jogukban is áll, hiszen döntésüket nem kell indokolni. Fontos tanulság ez a budapesti olimpiai pályázat majdani megíróinak. Rávilágítottam a jó menedzselés szerepére és arra, hogy a NOB milyen feltételek mentén fog dönteni. Végül még egyszer megerısítettem abbéli véleményemet, milyen nagyszerő is a BOM ötlete és léte. Összegzésül tehát azt mondhatom, hogy örülök hogy egymásra találtunk a Budapesti Olimpia és én. Ha bármilyen részt vállalhatok az ügyért, akár még önkéntesként is, szívesen, örömmel teszem. İszintén remélem, hogy mostanra, mikor az olvasó a dolgozat végére ér, azt érzi, amit én, amikor az utolsó szavakat gépelem, Budapestnek és Magyarországnak kell az olimpia!
74
Irodalomjegyzék Bányai János: Nyári olimpiai magazin ’92, Budapest, DC Kiadó, 1992. Barcza György: Cím nélkül, BOM Konferencia, Budapest, 2006. június 14. BOM Sajtóközlemény (2007. április 23.) Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Gondolat, 1991. Finley, M. I.−Pleket, H.W.: Az olimpiai játékok elsı ezer éve, Budapest, Móra, 1980. Hankiss Elemér: Cím nélkül, BOM Konferencia, Budapest, 2006. június 14. Jaksity György: Cím nélkül, BOM Konferencia, Budapest, 2006. június 14. Keresztényi József: Az olimpiák történet Olümpiától Moszkváig, Budapest, Gondolat, 1980. Kiss
Gábor−Szabó józsef: A sportvezetés,- szervezés sportmarketing alapjai, Szeged, JGYF Kiadó, 2004.
és
a
Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai, Budapest, Perfekt, 2004. Mezı Ferenc: Az újkori olimpia Athéntıl Rómáig 1896-1960, Budapest, Sport Kiadó, 1959. Nemzeti Sport: Lengyelország és Ukrajna rendezheti a 2012-es kontinenstornát (2007. április 18.) Nemzeti Sport: Óriási pofont adtak nekünk (2007. április 19.) Nemzeti Sport: Gyárfás és Mészöly szerint egy nagy átverés áldozatai lettünk (2007. április 19.) Nemzeti Sport: Mayer−Vorfelder: A két köztársasági elnök gyızte meg a vb tagokat (2007. április 23.) Népszabadság: Szilvássy József: Prágai Olimpia, jól szervezett, de szerény játékokat képzelünk el (2007. április 13.) 75
Népszava: Harc az elsı kelet-európai olimpiáért (2007. március 26.) NOB: Olimpiai Charta Preuss, Holger: Az olimpiai játékok gazdasági háttere, Budapest, Sanoma Budapest Zrt., 2004. Preuss, Holger: Cím nélkül, BOM Konferencia, Budapest, 2006. június 14. PricewaterhouseCoopers: Olimpiai Megvalósíthatóság Tanulmány 2016, 2020., Budapest Szalay-Berzeviczy Attila: Cím nélkül, BOM Konferencia, Budapest, 2006. június 14. Dr. Takács Ferenc: Az olimpizmus története, www.mob.hu (2007. október 13.) TV2, Tények: Az OBK-nak véleménye a BOM-ról (2007. november 20.) Szonda-Ipsos: Kutatási eredmények a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból (2007. február) Umminger, Walter: A sport krónikája, Budapest, Officina Nova, 1990. Vajda László: Cím nélkül, BOM Konferencia, Budapest, 2006. június 14. http://www.budapestiolimpia.hu http://index.hu/gazdasag/magyar/jaks070924/ http://www.budapestsun.com/cikk.php?id=13330 (2007. november 19.) http://gamesbids.com/cgibin/news/viewnews.cgi?category=1Cid=1183049613 (2007.november 19.) http://www.mob.hu http://www.olympic.org/uk/index_uk.asp
76
Mellékletek 1. melléklet
Rendhagyó kronológia az Olimpiákról, avagy, ami fontos és érdekes a szerzı szerint
1896. Athén Hajós Alfréd a 100 és 1200 méteres gyorsúszás bajnoka. Tévedésbıl az osztrák himnuszt kezdik el játszani neki, de egy maroknyi magyar szurkoló leintette a zenekart és maga kezdett a magyar himnusz éneklésébe. 1900. Párizs Athénhoz képest sivár és érdektelen a II. olimpia, sıt, nem is mint önálló esemény rendezték meg, hanem a Világkiállítás részeként. A megnyitó ünnepségen alig ezren jelentek meg és az elsı és utolsó versenynap között több hónap telt el. 1904. St Louise Halmay Zoltán az 50 és 100 yardos gyorsúszás bajnoka. 1906. Athén Megrendezték a jubileum miatt, de mivel az olimpiai alapokmány rendelkezése szerint csak négyévente rendezhetı olimpia, ezért ez hivatalosan nem számít annak. 1908. London Eredetileg Róma volt a kijelölt rendezı, de az utolsó pillanatban lemondta a rendezés jogát. Szerencsére London másfél év alatt képes volt fogadóképessé tenni a várost. 1912. Stockholm A vívásban már az elızı olimpián is kiválóan szerepeltek sportolóink, de ezen a versenyen az volt a különleges, hogy a 8 döntıbe jutott versenyzıbıl 7 magyar volt. Dr. Fuchs Jenı most is aranyérmes lett, csakúgy, mint 1908-ban. 1916. Berlin Az I. világháború miatt elmaradt. A NOB 1917-ben körlevelet küldött szét, melyben ez állt: „Az 1916. év eltelt anélkül, hogy a VI. olimpiára sor került volna abban az országban, amely azt magára vállalta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt tudomásul veszi, és emlékeztet arra, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani. Ennek következtében a VI. olimpia nincs többé, és a már 77
megállapított jelentkezések a VII. és a VIII. olimpiára megtartják érvényüket.” 1920. Antwerpen Eredetileg Budapesten lett volna, de a háború miatt részt sem vehettünk. Ekkor hangzott el elıször az Olimpiai Eskü, és elıször vonták fel az Olimpiai lobogót az öt karikával. 1924. Párizs Megrendezésre kerül az elsı téli olimpia. Vívásban még mindig az élen járunk. Dr. Pósta szerez aranyat. 1928. Amszterdam A háború óta elıször vehetnek részt a németek. Vívásban kezd kialakulni az „örök” három legjobb. A franciák, az olaszok és a magyarok. A három vívónemzet. 1932. Los Angeles A 29-33-as gazdasági világválság miatt az európaiaknak még a kiutazás is komoly nehézségeket okozott. Az USA gazdasági összeomlása kétségessé tette a megrendezés kivitelezhetıségét. Ennek ellenére az olimpia jól sikerült, impozáns volt. Ekkor szerzi Komjády csapata az elsı vízilabda aranyat. Vívásban újra a francia-olaszmagyar hármas között dılnek el az érmek minden kategóriában. 1936. Berlin 1931-ben kapták meg a rendezés jogát, de amikor 1933-ban hatalomra jutottak a nácik, elterjedt, hogy visszavonják tılük a rendezés jogát. İk azonban ígéretet tettek, hogy a német származású üldözötteknek is lehetıvé teszi a részvételt. Ekkor hozták elıször az olimpiai lángot. Úszásban Csík Ferenc kap aranyat, vízilabdázóink újra elsı helyezést érnek el, vívásban még mindig tartjuk a legjobb helyet. 1940. Tokió-Helsinki Japán megtámadta Kínát, s többé nem foglalkozott az olimpiával-lemondott a rendezés jogáról. Helsinki kapta a hirtelen jött megtiszteltetést, de ott is kitört a háború, így ı sem élt a lehetıséggel. Így ez az olimpia is elmaradt. 1944. London Ez az olimpia is elmaradt a háború miatt. A fasizmus olimpikonjainkat sem kímélte. Garai János vívó egy haláltáborban vesztette életét. Petschauer Attila kardozó ukrán munkaszolgálatban, Kabos Endre kardvívó a Margit-híd felrobbantásakor, Csík Ferenc úszó, pedig egy soproni bombatámadás alkalmával halt meg.
78
1948. London A németeket és a japánokat kizárták, a szovjetek nem vettek részt. Papp László megszerzi elsı olimpiai aranyát ökölvívásban. Vívásban még mindig az élen vagyunk. 1952. Helsinki Zuhogó esıben zajlott a megnyitó. A Szovjetunió, az NSZK és Japán is ott volt, de a Német Demokratikus Köztársaság bojkottálta a versenyt. Szıke Kató 17 éves úszó megszerzi olimpiai aranyát, Papp László újra elsı, vívó csapatunk megint gyızedelmeskedik. Minden idık legeredményesebb magyar csapata. 16/10/16-az érmek megoszlása. 1956. Melbourne és Stockholm, mert lóbeviteli tilalom miatt a lovasszámokat Stockholmban rendezték meg. Papp László megszerzi 3. aranyérmét. 1960. Róma Az elsı rendszeres, egész világra szóló tv-közvetítés. A Magyar Televízió is közvetítette. Riporter: Vitray Tamás. Kárpáti Rudolf vívó aranyérmet szerez. 1964. Tokió Soha nem látott fejlettségő technika. Vízilabda elsı hely. Torna Makray Katalin ezüstérem. Vívás egyéniben arany, de csapatban hatalmas bukás, 5. hely. 1968. Mexikó-város 1964-ben kizárták a Dél-Afrikai Köztársaságot, és ’92-ig nem is versenyezhetett. Mexikóban a NOB engedte volna, de annyira nagy volt az ellenállás az ott lévı a Dél-Afrikában uralkodó apartheid rendszer miatt, hogy végül elálltak tıle. 1972. München A borzalmak olimpiája. Augusztus 27-én az olimpiai faluban ketten, a reptéren 14-en haltak meg. Vívásban aranyat nyert Dr. Kamuti Jenı. A 100. magyar aranyat Hegedős Csaba nyerte birkózásban. Gyarmati Andrea 100 méteres hátúszásban ezüstérmet nyert, noha elızı nap az elıdöntıben világcsúcsot úszott. 1976. Montreál Vízilabdázóink újra aranyat nyernek, Magyar Zoltán lólengésben diadalmaskodik a róla elnevezett elemmel a „magyar vándorral”. 1980. Moszkva Az elsı szocialista országban rendezett olimpia. 1984. Los Angeles Egyedül jelentkezıként elnyerte a rendezés jogát. A keleti blokk 15 országa, köztük mi is, bojkottálta az olimpiát. Kivétel volt 79
Románia és Jugoszlávia. Kína viszont 64 év után elıször vett részt és mindjárt 16/8/9-es éremeredménnyel távozott. 1988. Szöul Az eseményt beárnyékolja a politika. Észak-Korea természetesen nem vesz részt, sıt, be sem számol a megnyitó ünnepségrıl. Elterjesztik viszont azt az álhírt, hogy Szöulban kolerajárvány tört ki és az ott lévı külföldiek pánikszerően menekülnek. Egerszegi Krisztina a rendezvény legfiatalabb aranyérmese. Szabó József és Darnyi Tamás szintén aranyérmes úszókká váltak, míg Güttler Károly második helyezést ért el 0,01 másodperccel lemaradva az elsı helyezettıl. Ez 16 mm-t jelent! Az összesített éremtábla 6. helyén végeztünk. 1992. Barcelona 172 nemzet. Az „új Európa” országai is felsorakoztak. Egerszegi Krisztina 3 aranyat, Darnyi Tamás kettıt hozhatott haza. Vívóink, kajakosaink remekül szerepeltek. Az összesített tábla 8. helyét értük el. 1996. Atlanta Mindenki azt hitte, hogy Athén fog nyerni a száz éves évforduló miatt. Nem így történt, ráadásul rendkívül hanyag volt a szervezés. A sportolók elmondása szerint totális káosz uralkodott a megnyitó utáni távozáskor, a buszokra nem fértek fel, hajnalig tolongva várták, hogy visszaérjenek az olimpiai faluba. Többször zavarta meg éjjeli pihenésüket a tévesen jelzı riasztórendszer. Mindeközben még bomba is robbant, az elkövetıt sosem találták meg, viszont a szervezéssel megbízott cég vezetıjének szobrot állítottak pár méterre a robbanás helyszínétıl. Kajak-kenuban és úszásban ismét szép eredményeket értünk el. 2000. Sydney Minden idık legnagyobb olimpiája. Remek szervezés, hatalmas költségvetés. 6 Mrd USD. 24 év után újra vízilabda aranyérem. 2004. Athén Az éremtábla 13. helyén végeztünk
80
2a. melléklet Az ország irányítóinak támogató aláírása
81
2b. melléklet Az ország irányítóinak támogató aláírása
82
3. melléklet A BOM alapítói és támogatói A BOM alapítói
4
A BOM fı támogatói Aranyfokozatú támogató: Ezüstfokozatú támogató:
Bronzfokozatú támogató:
5
83
4. melléklet Országok rangsora, megszerzett arany érmeik száma alapján
Történelmi áttekintés Ranglista
Arany érmek
Olimpia házigazdája
1
USA
892
1904, 1932, 1984, 1996
2
Oroszország
526
1980
3
Németország
383
1936, 1972
4
Egyesült Királyság
185
1908, 1948, 2012
5
Franciaország
185
1900, 1924
6
Olaszország
182
1960
7
Magyarország
157
MÉG SOHA
8
Svédország
137
1912
9
Ausztrália
120
1956, 2000
10
Japán
113
1964
84
5. melléklet Az OCOG költségei 173Ft/USD árfolyamon
Megnevezés Beruházások Mőködési költségeksportlétesítmények, olimpiai falu, MPC&IBC
Elırejelzés alapja
Nem számoltunk költségekkel A 2002-es tanulmány adata inflálva és korrigálva a külön soron kimutatásra kerülı tételekkel (következı négy tétel) Bérköltségek Athén és London átlaga Információs rendszerek Athén és London átlaga Telekommunikáció&egyéb Athén és London átlaga technológiák Internet Athén és London átlaga Ceremóniák és programok London alapján Egészségügyi Athén alapján szolgáltatások Étkeztetés Moszkva alapján (legmagasabb 2012-es pályázat) Közlekedés Athén alapján Biztonság A 2002-es tanulmány adata inflálva (Ft infláció) Paralimpiai játékok A 2002-es tanulmány adata inflálva (Ft infláció) Hirdetés és promóció London alapján Adminisztráció Athén alapján Olimpia elıtti események Peking és London átlaga Egyéb A 2002-es tanulmány adata inflálva (USD infláció) Összes kiadás
Millió USD 0 778
Milliárd Ft 0 166
137 337 91
29 72 19
19 98 13
4 21 3
56
12
135 132
29 28
34
7
98 136 34 60
21 29 7 13
2 157
460
85
5. melléklet Az OCOG bevételei 173Ft/USD árfolyamon
Megnevezés Beruházások Mőködési költségeksportlétesítmények, olimpiai falu, MPC&IBC
Elırejelzés alapja
Nem számoltunk költségekkel A 2002-es tanulmány adata inflálva és korrigálva a külön soron kimutatásra kerülı tételekkel (következı négy tétel) Bérköltségek Athén és London átlaga Információs rendszerek Athén és London átlaga Telekommunikáció&egyéb Athén és London átlaga technológiák Internet Athén és London átlaga Ceremóniák és programok London alapján Egészségügyi Athén alapján szolgáltatások Étkeztetés Moszkva alapján (legmagasabb 2012-es pályázat) Közlekedés Athén alapján Biztonság A 2002-es tanulmány adata inflálva (Ft infláció) Paralimpiai játékok A 2002-es tanulmány adata inflálva (Ft infláció) Hirdetés és promóció London alapján Adminisztráció Athén alapján Olimpia elıtti események Peking és London átlaga Egyéb A 2002-es tanulmány adata inflálva (USD infláció) Összes kiadás
Millió USD 0 778
Milliárd Ft 0 166
137 337 91
29 72 19
19 98 13
4 21 3
56
12
135 132
29 28
34
7
98 136 34 60
21 29 7 13
2 157
460
86
