VÁLLALKOZÓI REGGELI június 7

  VÁLLALKOZÓI ​ REGGELI 

   

2016. június 7. 

 

 

     

Munkavállalói elkötelezettség és bizalom  Hogyan tartsuk meg a munkavállalóinkat?   Radnai­Tóth Judit  TalentBrand.io    “A bizalom már nem következik  automatikusan a hierarchiából a vezetőknek ki  kell érdemelniük a munkavállalóik bizalmát”    2016 Edelman Trust Barometer Global study 

  ●

Sikeres  vállalkozást  csak egy jó csapattal építhetünk. Jó szakembereket  találni  nem könnyű feladat,  de  megtartani és  motiválni őket talán még annál is nehezebb. Hogy mi tartja ott a  jó szakembereket  egy cégnél?  Az élmény,  amit minden  nap  átélnek,  amikor leülnek az  asztalukhoz. Ezt  az  élményt  számos dolog befolyásolja:  

Munkakörnyezet ­ fizikai tér  ●

A munkahely  legyen olyan,  ahová az alkalmazottak szívesen járnak be és jól érzik  magukat. Legyen  külön  tér az egyéni fókuszált  munkára, az  együttműködésre, de a  tanulásra és a közösségi életre is.  Érdemes  folyamatosan  figyelni,  hogy   az  alkalmazottak  hogyan  használják  a  teret,  és  ha  kell  változtatni.  Ne  legyenek  frusztrációk  a  munkakörülmények  miatt,  ne  kelljen  azon  bosszankodni,   hogy nem működik az egér, vagy nincs papír a nyomtatóban.  

Kultúra ­ érzelmek  ●

A cégkultúrát a céges értékek, a küldetés, az attitűd és, a mindennapi gyakorlat határozza meg. A jó  cégkultúra  közvetlenül  befolyásolja  a  munkatársak  elköteleződését,  a   hatékonyságot,  Ha  a   munkatársak  szeretnek  munkába  járni,  jól  érzik  magukat  a  mindennapokban,  sokkal  tovább  a  cégnél maradnak, motiváltabbak lesznek. 

Amire érdemes odafigyelni már a kezdetkor:   A munka célja, “értelme”  ●

Mindenki  szeretné,  ha  célja,  értelme  lenne  a  munkájának.  A  jó  vezető  segít  a  beosztottainak  értelmet  találni  a  munkában,  összekapcsolni  azt  a  mindennapokon túlmutató  értékekkel,  amelyek  őszintén  tükrözik  a  cég  tevékenységét.  Minden  alkalmazott  számára  valóssá,  megfoghatóvá  kell  tenni az értékeket. Jelenjenek meg a vezetői döntések mögött és a mindennapi kommunikációban.  

Transzparencia  ●

Az  átláthatóság,  az  őszinteség  talán  a  bizalom  egyik  legfontosabb   alappillére.  Vonjuk  be   a  munkatársakat  a  folyamatokba,  legyen  beleszólásuk a  dolgok  menetébe, kérdezhessenek  nyíltan.  Kérdezzük meg őket, arról, hogy ők vajon min változtatnának, mit tennének másként.  

1 

●

Ha  a  munkatársak  azt   érzik,  hogy  bevonják  őket  a  fontos  ügyekbe, számít  a  véleményük,  sokkal  inkább  magukénak  érzik a  céget,  ami  nagy motiváló  erővel  bír,  ha viszont nem  értik, hogy mi miért   történik körülöttük, az negatív reakciókat eredményezhet.  

Vezetői kultúra  “A jó vezető inkább mentor, vagy coach mint főnök”  Laszló Bock  ● Egy  jó  vezető nem  számonkér,  hanem  segít  abban, hogy  az alkalmazottak hatékonyabban érjék el   céljaikat  és  sikeresebbek  legyenek.  Ha   egy   vezető  nem  főnökként,  hanem  mentorként  tekint  magára, az  segít  kialakítani  azt a biztonságos, támogató cégkultúrát, ahol erősödik a bizalom és az   elköteleződés. Egy olyan légkört, ahol az alkalmazott   ○ rendszeresen  kap  visszajelzést  a  munkájáról,  nem  évente,  hanem  akár  hetente,  így  pontosan tudja, hogy jó úton halad  ○ hibázhat, mert a hibákra a tanulási folyamat részeként tekintenek, bátrabban  kisérletezik új,   kreatív megoldásokkal  ○ nem  csupán  akkor  kap  elismerést,  ha  eredményeket  hoz,  hanem  akkor  is  amikor  éppen  keményen dolgozik, hiszen éppen ekkor van a legnagyobb szükség motiválásra  Visszajelzés és bizalom   ●

●

A konstruktív  visszajelzés (feedback) nagyban hozzájárul a bizalom kialakulásához, motivál, segíti a  fejlődést.  Akkor  hatékony,  ha  visszajelzés  közben  kialakul  egy  párbeszéd,  ahol   mindkét  fél  elmondhatja az észrevételeit.    Ha  sikerül  olyan  cégkultúrát  kialakítani,  amiben  az  alkalmazottak  biztonságban  érzik  magukat,  elmondhatják  a  véleményüket,  bátran  adhatnak és  kérhetnek  visszajelzést  a munkájukról, akkor az  alkalmazottak elkötelezettebbek lesznek.  

Hogyan adjunk visszajelzést  ● ● ● ● ● ●

Visszajelzés közben kérdezz vissza, adj lehetőséget egy nyílt, őszinte beszélgetés kialakulására.   Kérdezd meg, hogy a másik fél szerint hogyan lehetne változtatni   Tégy konkrét javaslatokat, megoldásokat a változtatásra,   A visszajelzés magára a problémára és ne a személyiségből fakadó magatartásra fókuszáljon.   Figyelj arra, hogy megértsétek egymást   Beszéljetek a következő lépésekről, célokról  

Hogyan fogadjuk a visszajelzést  ● ● ● ● ●

Hallgasd végig a visszajelzést   Légy nyitott, ne mentegetőzz, ne légy defenzív,   Ha valami nem egyértelmű számodra, kérdezz rá   Próbálj megoldásokat javasolni   Ne felejtsd el, hogy a visszajelzés a te fejlődésedet segíti  

  Néhány módszer a hatékony visszajelzésekre:    DESC ­ Model (Describe­Express­Specify­Communicate)  1. Írd körül a problémát!  ● Egyértelműen  2 

● ● ●

Objektíven   Konkrét példákkal   A  visszajelzés  az  adott  viselkedésre,   szituációra  fókuszáljon,  és  ne   a  személyiségre  ​ vagy  a   feltételezett indítékra  2. Beszélj a viselkedés hatásáról!   ● Magyarázd  el,  hogy  a  viselkedés  milyen  hatással  volt  rád, milyen  reakciókat  váltott  ki belőled,  és  hogyan hathat másokra  ● Fejezd ki az érzéseidet  3. Részletezd, hogy számodra milyen viselkedés lenne elfogadható!   ● Magyarázd el, hogy mit kellene szerinted változtatni  ● Egyszerre csak kis változásról beszélj, és maximum 1­2 dolgról  4. Kommunikáld a következményeket!  ● Nyíltan, világosan beszélj a következményekről (pozitív és negatív következményekről)   ● Fókuszálj azokra a dolgokra, amik az illetőnek fontosak   ● A következmények legyenek arányban a problémával 

Én­üzenetek (​ IMessages​ )  Ne használj általános alanyt, egyes szám harmadik személyt, vagy többes szám első személyt     Úgy  érzem​ …………..(mondd  el,  mit  érzel)   ​ amikor​ ………………...(mondd  el,  mi  okozta  az  érzést)  Szeretném, ha​  …………………..(mondd el, hogy mit szeretnél, ha mi történne)     Úgy  érzem​ ………....(vállald  fel  az érzésedet)  ​ Nem  szeretem,  ha​ ……………..…  (nevezd meg a  problémát  okozó  viselkedést)  ​ mert​ ………  (mi  az  a  viselkedésben,  vagy  a  következményeiben  amit  kifogásolsz)  Kidolgozunk egy megoldást erre közösen?​  (legyél nyitott, találjátok meg közösen a megoldást)      

   

Megfelelni – de minek? A versenyjogi megfelelés jelentősége  3 

Milyen versenyjogi szabályoknak kell megfelelnie a  vállalkozásoknak? Miben és mikor tud segíteni a GVH?  Dr. Zenisek Andrea  Gazdasági Versenyhivatal    A GVH­ról dióhéjban  ●

● ● ●

● ●

●

A  Gazdasági  Versenyhivatal  (GVH)  a  piaci  verseny  tisztaságán  őrködő független  államigazgatási  szerv,  mely  az  Országgyűlés  felügyelete  alatt  működik.  Célja,  hogy  a  piacok  jól,  a  fogyasztók  hasznára  működjenek.  A  Gazdasági  Versenyhivatal  (GVH)  1991.  január  1­jén  kezdte  meg  működését.  A  jelenleg  hatályos,   többször  módosított  versenytörvény  a  tisztességtelen  piaci  magatartás  és  a  versenykorlátozás tilalmáról szóló ​ 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.).  Ez  a  jogszabály  határozza  meg  mind  a  magyar  versenyjogi  szabályokat,  mind  a  GVH  jogállását,  szervezeti és működési kereteit, valamint eljárásainak rendjét.  A  hivatal  életében  is   fordulatot  hozott  Magyarország  európai uniós csatlakozása, amellyel  a GVH  tagja  lett  az  Európai  Bizottság  Verseny Főigazgatóságából és a tagállami versenyhatóságokból álló  Európai Verseny Hálózatnak,[1] s bekerült az uniós versenyjog alkalmazói közé.  A GVH országos illetékességgel rendelkező hatóság, így területi szervei nincsenek.  A  GVH  integrált  jogalkalmazó  hatóságként  –  számos  más  európai  uniós  versenyhatósághoz   hasonlóan  –  a  hagyományos  versenyhatósági  (antitröszt, fúziókontroll)  feladatok  mellett  a verseny  tisztességének biztosítása érdekében fogyasztóvédelmi feladatokat is ellát.  A  GVH  meglehetősen   összetett   feladatot  lát  el.  Ennek  elsődleges  indoka  abban  rejlik,  hogy  a  verseny  rendszerszintű  feltételeinek  biztosítása  mellett ahhoz, hogy  a  fogyasztók a verseny kínálta   előnyöket  ténylegesen is  élvezni tudják  az  is  szükséges,  hogy az  elérhető  lehetőségek  közül kellő   körültekintéssel  és megfelelő információk birtokában legyenek képesek a  számukra legkedvezőbbet  kiválasztani. Megfelelőségre törekvő  vállalkozások esetében is  előfordulhat, hogy jogsértő  valamely  reklámjuk,  gyakorlatuk.  Jelentős  számú  fogyasztó  döntésének  torzulása  a  piac  folyamatait   és  a   versenyfolyamatokat  is   torzíthatja.  Ily  módon  a  verseny  szabadságának  és   a  fogyasztói  döntés  szabadságának  védelme  kölcsönösen  feltételezi  egymást.  Mindkét  tevékenység  közös   célja  a   fogyasztói  jólét  növelése.  A GVH tevékenységével tehát a fogyasztó  döntéshozatalát  is védi  – ami  egyben a hatásos verseny védelmét is jelenti. 

  Mit tesz a GVH a piaci verseny védelme érdekében?  ● A  GVH  feladata,  hogy  a  piaci  verseny  megfelelő  működése  felett  őrködjön,  és  megakadályozza  annak korlátozását vagy torzítását.      A GVH­nak a verseny védelme érdekében folytatott tevékenysége 3 pillérre épül:  ● Az  Európai  Unió  ​ tagállami  versenyhatóságaként  és   az  Európai  Versenyhatóságok  Hálózata  (ECN)  tagjaként  a  GVH  a  nemzeti  jog  mellett  az  ​ EU  versenyjogát  is  alkalmazza​ ,  ha a  vizsgált   magatartás  érinti  a  tagállamok  közötti  kereskedelmet,  továbbá  saját  eszközeivel  segíti  a  többi  tagállami versenyhatóság és az Európai Bizottság verseny védelmében kifejtett tevékenységét.  ● A  versenyfelügyelettel   összefüggésben  szükséges  említeni  az  ​ ágazati  vizsgálatok  és  a  piacelemzések  eszköz​ ét,   amelyek  olyan  jelenségek  megértését  szolgálják,  amelyek  valamely   piacon  a  verseny  érvényesülésének korlátozottságára  utalnak,  ám  nem  világos,  hogy ennek  oka  a  vállalatok  magatartása,  a  különféle  szabályok  és állami beavatkozások,  vagy esetleg  maga  a  piac  4 

● ●

szerkezete.  Az  ágazati   vizsgálatot,   illetve  az   ennél  enyhébb  eszközt  jelentő  piacelemzéseket  indokolt esetben versenyfelügyeleti eljárás és/vagy versenypártolás követhetik.  A Tpvt.­ben  foglalt, illetve az európai uniós versenyjogi szabályok érvényesítése mellett a GVH más  jogszabályokban meghatározott jogalkalmazási feladatokat is ellát.  A  versenyfelügyeleti  eljárásokhoz képest  sajátos  a  versenypártolás  és a  versenykultúra­fejlesztés,  hiszen  azok  nem közvetlenül a  vállalatok magatartására irányulnak, a verseny védelmén  túlmenően  annak  erősítését   is  célozhatják,   miközben  a  GVH   nem  rendelkezik  közvetlen   beavatkozási  lehetőséggel. 

Fogyasztóvédelem  ● ●

●

● ●

A  GVH  fogyasztóvédelmi  tevékenysége   során  is  valamennyi  ágazatot  (pl.  pénzügyi,  infokommunikációs, élelmiszer, gyógyszer piacok) érintően eljárhat.  Fogyasztó​ ,   aki  a  szolgáltatásokat   igénybe  veszi,  termékeket  megvásárolja,   lehet  valaki,  aki  magáncélból  vásárol,  vagy  vállalkozás  is.  A  GVH  által  alkalmazott  jogszabályok  előbbi   csoportot  tekintik fogyasztónak, utóbbit pedig üzletfélnek.  A  GVH  alapesetben  az  ésszerűen  eljáró  ​ átlagfogyasztót  veszi   alapul​ .  Alapvető  tájékozódást,  tájékozottságot  a GVH elvár, feltételez,  de a fogyasztónak  nem szükséges gyanakvónak lennie, és  abból kiindulnia, hogy eleve téves vagy hiányos egy tájékoztatás.  Vannak  ún.  ​ sérülékeny  fogyasztók  (pl.  időskorúak,  gyermekek   vagy  betegek),  akik  magasabb  szintű védelemre szorulnak, őket különösen befolyásolhatja egy­egy gyakorlat.  A  vállalkozásoktól  elvárt   egy  magasabb  szintű  tájékozottság,  ők  általában  „professzionális  felhasználók”,  de  velük  szemben  is  megvalósulhat  tisztességtelen  magatartás,  például   amikor   irodaszert vásárolnak. 

   Milyen esetekben jár el a GVH a fogyasztóvédelmi eljárásai során?  1. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok,  2. az üzletfelek döntései tisztességtelen befolyásolásának tilalma,  3. a tiltott összehasonlító reklámok esetén.     1. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok   ● A  kereskedelmi  gyakorlatok  ​ körébe tartozik  minden  magatartás, tevékenység,  reklám,  stb., ami  közvetlen  kapcsolatban   van  a  termék  eladásával,  szolgáltatásával.  ​ Kereskedelmi  gyakorlat  például,   amikor   egy   bank  személyi  kölcsön  termékét  a  TV­ben  reklámozza,  vagy  amikor  a   kiskereskedelmi lánc akciós újságját a postafiókokba eljuttatja.  ● Mii  minősül  fogyasztókkal  szembeni tisztességtelen kereskedelmi  gyakorlatnak, amely  –  az Fttv.[2]  értelmében ­ ​ tilos​ .  ○ 1)   A  vonatkozó  törvény  mellékletében  szereplő  31  ​ „feketelistás”  magatartás  (​ pl.  ingyenesség ígérete​ ) minden körülményre tekintet nélkül tisztességtelen.  ○ 2)   Ha  a  magatartás  nem  tartozik  a  feketelistás  magatartások közé, megvizsgálja a  GVH,  hogy  ■ Ø  ​ megtévesztő­e  (​ a  vállalkozás  nem   a  valóságnak  megfelelő  módon  ad  tájékoztatást termékéről vagy valamilyen lényeges  feltételt elhallgat a reklámból)   vagy  ■ Ø  agresszív​ ​ ­e  ​ (például  zaklató  –  ismétlődő,  sürgető,  nem  kívánt  ­  telefonhívások).  ○ 3)   Amelyik  magatartás  a  fenti  csoportba  nem  tartozik,  megvizsgálandó  még,  hogy  a  vállalkozás megfelelő szakmai gondossággal járt­e el.  5 

● ●

Mindhárom  esetben  fontos,  hogy  a  vállalkozás  magatartása a  fogyasztó  döntését torzítja  (eltér az eredeti döntésétől)!  A  tisztességtelen  kereskedelmi  gyakorlat  tilalmának   megsértése  miatt  alapesetben  ​ az   alábbi  hatóságok járnak el​ : 

Gazdasági Versenyhivatal 

Magyar Nemzeti Bank 

Fogyasztóvédelmi Hatóság  (NFH, Kormányhivatalok) 

bármelyik  ágazatban,  ha  a  kereskedelmi   gyakorlat  a   gazdasági  verseny  érdemi   befolyásolására  alkalmas,  pl.  ha  a  reklám  országosan  fogható  TV  csatornán,  országos terjesztésű  sajtóban,  e­DM levélben[3] jelent meg 

pénzügyi  szolgáltatásokhoz (pl.  minden  további   ágazat   hitel,  befektetés,  biztosítás,   esetében,  gazdasági  verseny  betét)  kapcsolódó  érdemi befolyásolása hiányában  kereskedelmi  gyakorlat  esetén,  gazdasági  verseny  érdemi   befolyásolása hiányában 

 

Kötelezettségvállalás:  ●

●

A  hivatalból  indult versenyfelügyeleti eljárásban ​ az eljárás alá  vont vállalkozás kötelezettséget  vállalhat  arra​ ,  hogy  ​ magatartását  meghatározott  módon   összhangba   hozza   az  alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel.  Ha  a  közérdek   hatékony  védelme  ilyen  módon  is  biztosítható,  az  eljáró  versenytanács  határozatában  kötelezővé  teheti a vállalás teljesítését  ​ anélkül, hogy  a határozatban a jogsértés  megvalósulását vagy annak hiányát megállapítaná. 

 2. Üzletfelek döntései tisztességtelen befolyásolásának tilalma  ● ● ● ●

Vállalkozásokat sem lehet döntéshozataluk során (hátrányukra, tisztességtelenül) befolyásolni.  A vonatkozó törvény szerint ​ tilos​  a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni.  Üzletfél ​ a gazdasági tevékenysége érdekében eljáró személy (vállalkozás)  Üzletfél  megtévesztésének  minősül  a   vállalkozásnak  a  termék  értékesítésével  vagy  eladásösztönzésével közvetlen  kapcsolatban  álló  olyan  üzleti kommunikációja, egyéb magatartása,  tevékenysége, mulasztása, amely  ○ i)jelentős  információ  tekintetében  valótlan  tényt  tartalmaz  vagy  valós  tényt  olyan  módon  jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze az üzletfeleket,  ○ ii)    jelentős információt elhallgat, elrejt.  

E törvényi tényállás tehát ​ két vállalkozás relációjában értelmezhető csak.   

3.​  ​ Összehasonlító reklámok  ● ●

Az  összehasonlító  reklám  alapvetően   nem  tiltott,  hiszen  a  verseny  hatásos  támogatója  lehet  –  ugyanakkor az összehasonlító reklámoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek.  A  törvény  értelmében[4]  az  összehasonlító  reklám  valamely  termék  értékesítésének  előmozdítására  a  vállalkozás  nevének,  tevékenységének  népszerűsítésére  vagy  termék   ismertségének   növelésére  irányuló  olyan  tájékoztatás,  amely  ​ közvetve  vagy  közvetlenül  felismerhetővé  teszi  a  vállalkozás  versenytársát​ ,  vagy  a versenytárs  által  előállított, forgalmazott  áruval ​ azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut.  6 

● ●

● ●

●

Ugyanakkor az alábbi esetekben mégis tilos az összehasonlító reklám közzététele.  Tilos az ilyen reklám közzététele, ha  ○ tisztességtelen előnyszerzésre vezethet,  ○ jó hírnevet sérthet,  ○ az árut valamely védjeggyel ellátott más áru másolataként mutatja be, vagy  ○ arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával összetéveszthessék.  Ha egy vállalkozás ilyen reklámot tesz közzé, ​ a bíróság jár el​ !  A törvény szerint az összehasonlító reklámban  ○ kizárólag  ​ azonos  rendeltetésű  vagy   azonos  szükségleteket  kielégítő  áruk   hasonlíthatók​  össze ​ (pl. két mosópor),  ○ az  összehasonlításnak  az  áruk  lényeges,   meghatározó,  jellemző  és  ellenőrizhető  tulajdonságára  kell vonatkoznia, és  ­ ha az ár  is az összehasonlítás tárgyát képezi, akkor e  vonatkozásban  is  ­  ​ tárgyilagosnak  kell  lennie  ​ (pl.  árak  összehasonlításánál  két eltérő  kiszerelésű mosópor),  ○ eredetmegjelöléssel  rendelkező  termékek  összehasonlítása  kizárólag  azonos  eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.  Ha az összehasonlító reklám e kritériumoknak ​ nem felel meg​ , a ​ GVH jár el. 

   Antitröszt versenyjog  ●

● ●

●

●

A  Gazdasági  Versenyhivatal  feladatai  közé  tartozik,  hogy  bármely  ágazatban  észlelt  versenykorlátozó  piaci  magatartás  esetén  versenyfelügyeleti  eljárást  folytasson   le.  Ilyen  magatartások  közé  tartoznak  a  gazdasági  erőfölénnyel  való  visszaélések   és  a   versenykorlátozó  megállapodások,  ideértve   a  titkosan   megvalósított,  legkeményebb  versenykorlátozásokat  (árrögzítést, piacfelosztást) jelentő kartelleket is.  Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma  Egy  gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás olyan mértékű piaci erővel rendelkezik, hogy képes az  érintett  piacot  érdekei  szerint  befolyásolni  és  alakítani.  Egy  ilyen  vállalkozás  minden  más  piaci  szereplőtől függetlenül  hozhatja meg piaci döntéseit. Ez nem jelenti azt, hogy  a vállalkozás teljesen  egyedül   határozza  meg  a  piaci  eseményeket,  viszont  jelentős  mértékben   tudja  befolyásolni  a   versenykörülményeket.  A  fenti  ábra  szemlélteti,  hogy  milyen  lépcsőfokokat   kell  végigjárni  egy  erőfölénnyel  kapcsolatos  vizsgálat  során. Fontos,  hogy  a  második és a harmadik kérdésre is igennek kell lennie a válasznak,  annak érdekében, hogy a versenyhatóság jogsértést állapítson meg.  Tehát  ha  nincs  meg  a   piacon  az   erőfölény  vagy   annak  megléte  ellenére  nem  él  vele  az  adott  vállalkozás visszaélésszerűen, akkor magatartása nem ütközik a versenyjogba. 

      Mi a piac?  ● Az  érintett  piac  a  verseny   arénája,  a vizsgált  piac pontos behatárolása  minden versenyfelügyeleti  eljárás  alapja.   Az  érintett   piac  meghatározásának célja gyakorlatilag az, hogy  megállapítsuk  azon   versenytársakat,  amelyek  a  vizsgált  vállalkozás  magatartására  befolyással  lehetnek,   rá  versenynyomást gyakorolhatnak.  ● Árupiac​ :  Az  érintett  árupiacot olyan termékek vagy szolgáltatások alkotják, amelyeket a fogyasztók  egymással  helyettesíthetőnek  tartanak  (pl.  minőségük,  felhasználási  céljuk,  funkciójuk,   áruk  alapján).  A   helyettesíthetőség  azt  fejezi  ki,  hogy  egy  termék  hiánya  vagy  árának  erőteljes  7 

●

megemelkedése  esetén  van­e olyan  termék,  amelyet a  fogyasztó megvásárolna  az  eredeti termék  helyett.  Földrajzi  piac:   A  földrajzi  piac  azt  a  területet  foglalja  magában,  ahol  a  versenyfeltételek  elég  homogének,   és  amely  a  szomszédos  területektől  megkülönböztethető,  mert  azokon  a  versenyfeltételek   jelentősen  eltérnek.  A  homogenitáson  belül  vesszük  figyelembe   például  a  fogyasztói szokásokat, a szabályozási környezetet, a szállítási költségeket. 

  Mi az erőfölény?  ● Az  erőfölényben  lévő vállalkozás képes arra, hogy versenytársaitól, az ügyfelektől és végső soron a  fogyasztóktól  függetlenül  alakítsa  piaci  magatartását.   Ez  gyakorlatilag  azt  jelenti,   hogy  üzleti  döntései során nem kell tekintettel lennie más vállalkozásokra.  ● Az  erőfölény  sosem  valakihez  –  például  egy  szerződéses  partnerhez  – képest áll fenn, nem  arról  van  szó,  hogy  az  egyik  fél  nagyobb  gazdasági  erővel  rendelkezik  a  másiknál.  Aki  gazdasági   erőfölényes  helyzetben  van,  az  lényegében  ural  egy  egész  piacot,  túlsúlya  az  egész  piac   szerkezetét tekintve áll fenn.  ● A  gazdasági  erőfölény  vizsgálatánál   a  Gazdasági  Versenyhivatal  jellemzően  a   következőket  mérlegeli, melyek alkalmazása mindig az adott ügy sajátosságaitól függ:    Mi a visszaélés?  ● Visszaélés  lehet  minden  olyan  magatartás,  amely  a   versenytársaknak  és  végsősorban  a  fogyasztóknak  kárt  okoz,  azonban  az  erőfölényes  vállalkozás  számára  legalább  hosszútávon  előnyös.  A  jogszabályok  nem   tudják  felsorolni  az  összes  visszaélési  formát, ezért csak  a legfőbb  típusokat nevezik meg tételesen és egy általános tilalmat vezetnek be.  ● Kizsákmányoló  ​ visszaélésről  beszélünk,   ha  az  erőfölényben  lévő  piaci   szereplő  a  versenyben  elérhető eredményhez képest  a  maga számára csoportosít  át  előnyöket vevőinek közvetlen kárára  (ilyen visszaélés például az indokolatlanul magas árak alkalmazása).  ● Kiszorító  ​ visszaélés  esetén  a  piacra  lépés  megakadályozásának,  a  versenytársak  piacról   való  eltávolításának  vagy  a  piaci  hatalom  más  piacra  történő  kiterjesztésének  révén   sérül  a  piaci  verseny.  A  hatékony   verseny  korlátozása   következtében  a  fogyasztókat  közvetve,   jellemzően  hosszabb távon éri kár.     Versenykorlátozó megállapodások, kartellek:   ​ Mi tekinthető megállapodásnak?  ● A  megállapodás  létrejöhet  ​ szóban​ ,  ​ írásban  vagy  ​ ráutaló  magatartással.​   Nem  a  megállapodás  megvalósulási  formáján,  hanem  annak tartalmán van a  hangsúly. Ennek megállapításához  például  nem  szükséges  írásbeli  szerződés  felmutatása,  vagy  szóbeli  egyezség  bizonyítása​ ,  elegendő  annak  igazolása,  hogy  a  versenytársak  egymás  magatartására  tekintettel  alakították   saját  magatartásukat versenykorlátozóan.  ● Kartellnek  nevezzük  a  versenytársak  közötti  (horizontális)  és  kifejezetten a  verseny korlátozására  (a   piac  felosztására,  árrögzítésre)  irányuló  megállapodásokat.  Ezeket  az  eseteket  a  versenyjog  legsúlyosabb megsértéseként tartjuk számon, ezért szokás őket kőkemény korlátozásnak is hívni.     Versenykorlátozó megállapodások fajtái  ● Horizontális  megállapodás:   ha  a  megállapodás  a  forgalmazási  lánc  azonos  szintjén  működő  versenytársak  között   jött  létre  (pl.  két  ruházati  terméket  gyártó   vállalkozás  vagy  két  ruházati  kiskereskedő). 

8 

●

●

Vertikális  megállapodás:   ​ ha  a  megállapodás  a  termelési­értékesítési  lánc  (a  piac  vertikuma)  különböző  szintjén  működő  vállalkozások között  jött létre  (pl.  márkás ruházati  termék gyártója és a  ruházati terméket áruló kiskereskedő).  Egy  megállapodás  versenyhatásai szintén az érintett  piacon vizsgálandók,  ezért  jelentősége van a  megállapodást   kötő  felek   ​ piaci  részesedésének  ​ is.  Minél  nagyobb  a  megállapodásban  részes  felek  piaci  részesedése,   és  ezáltal  piaci   súlya,   annál  jelentősebb  hatást  képes  gyakorolni  egy  közöttük  létrejött  megállapodás  a  piaci  verseny  alakulására.   Nem  esik  viszont  a versenykorlátozó  megállapodások  tilalma  alá   a  megállapodás,  ha  ​ csekély  jelentőségű​ .  Csekély  jelentőségű  a  megállapodás,   ha  a  felek  ​ együttes  részesedése   az  érintett  piacon  a   ​ tíz  százalékot  nem  haladja  meg​ .  ​ Kivétel e  szabály  alól,  hogy  ha a megállapodás a  ​ vételi  vagy  az  eladási árak versenytársak   közötti   közvetlen  vagy  közvetett  meghatározására​ ,  vagy  a  piac  versenytársak  által  történő  felosztására vonatkozik. 

   Versenykorlátozó megállapodások fajtái – mire kötik?  ● Árkartell  ​ akkor  valósul  meg,  ha  a  versenytársak  rögzítik  áraikat,  vagy  az   ár  egyes  elemeit,  ha  minimális árakat határoznak meg, ha egységesítik vagy éppen megszüntetik az árkedvezményeket.  ● Piacfelosztó  kartell  akkor  valósul  meg,  ha  versenytársak   a  piac  valamilyen  felosztásáról  állapodnak  meg.  A  piacfelosztás  jellemzően úgy történik, hogy  a  vállalkozások földrajzi  területeket  vagy az ügyfélkört osztanak fel egymás között.     Felmerül a kérdés, hogy hogyan értékeli a versenyjog azt, ha egy  ● megállapodás  olyan  számos  előnnyel  is  jár,  amelyek  ellensúlyozzák  a  verseny  korlátozásából  fakadó  hátrányokat.   Ilyenkor,  meghatározott  feltételek  teljesítése  esetén  a  megállapodás   mentesülhet   a  tilalom  alól.  Az  a   megállapodás,  amely  valamennyi   mentesülési  feltételt  teljesíti,  jogszerűnek  számít.​  ​ Így  például,   ha  olyan  termelést   tesz  lehetővé,  amelyre  a  ​ versenytársak   külön­külön  nem  lettek  volna  képesek  (ebbe   a  csoportba  tartoznak  például  a   K+F­,  illetve  a  környezetvédelmi megállapodások is).  A kkv­k lehetőségei  ● 2015  júniusától  a  GVH  újabb  eszközt  kapott   a  ​ figyelmeztetés  ​ bevezetésével,  ami  a   kötelezettségvállalás  és  a  jogsértés  megállapítása  között  helyezkedik  el.  A KKV­k  által  elkövetett  jogsértések  esetében akkor alkalmazható, ha  az adott KKV a jogsértést első  alkalommal követte el,  feltéve, hogy  a  jogsértést nem közbeszerzési  kartell  keretében vagy  nem  az  európai versenyjogba  ütközően,  illetve   nem  sérülékeny  fogyasztók  kárára  követte  el.  A  törvénymódosítás  ezen  felül  lehetőséget  teremt  a  GVH­nak,  hogy   arra  kötelezze   az  eljárás alá vontat, hogy  egy  olyan  komoly  versenyjogi megfelelési  mechanizmust  fogadjon  el, ami alkalmas  arra, hogy  megelőzze a  jövőbeni  jogsértést.  ● A  vállalkozások  számára  kifizetődő  lehet  megfelelési  lépéseket  tenni   a  fogyasztói  tájékoztatásaik  során   is,   hiszen  egy  tavalyi  közleményünk  értelmében  ​ bírságcsökkentő  tényezőként  vehető  figyelembe az érdemi, megfelelés érdekében tett erőfeszítés[5]​ .  ● További  segítséget  jelenthet  a  tájékozódáshoz  és  a  következmények,  illetve   a  lehetőségek  felismeréséhez  a  GVH  ​ kartell.gvh.hu  elnevezésű  2015­ben  kialakított  honlapja,  melynek  célja  a  közérthető és gyorsan áttekinthető módon történő információnyújtás.  ● A  GVH­val  való  együttműködési  lehetőségeket  és  azok  előnyeit  mutatja  be  az  a  tájékoztató[6]​ ,   mely  segíti  a  vállalkozásokat  a  rendelkezésükre  álló  együttműködési  lehetőségek  közötti   eligazodásban,  áttekintést  adva  arról,  hogy  az  egyes  együttműködési  formák  milyen  előnyökkel  járnak,  az  együttműködés  keretében  milyen  információkat  szükséges  a  GVH  rendelkezésére  bocsátani  és  az együttműködési  formákról  hol  érhető  el  bővebb  információ  a  GVH   honlapján  9 

   Versenyfelügyeleti eljárás megindulása előtt  ●

●

Ha  még  nem  indult  eljárás,  vállalkozásának  az  alábbi  lehetőségei  vannak  a  Gazdasági  Versenyhivatallal (GVH­val) való együttműködésre:  ○ egyrészt engedékenységi kérelmet nyújthat be kartell ügyben,  ○ másrészt  prenotifikációs  eljárásban  tájékoztatást  kérhet  az  elhatározott   fúzióval  kapcsolatban.  Mit nyerhet az egyes együttműködésekkel? 

Bírság mellőzésére irányuló sikeres  engedékenységi kérelem 

Prenotifikációs eljárás 

   Nem kerül sor bírság kiszabására, ha a  vállalkozás elsőként nyújtja be az erre  irányuló kérelmét és a GVH a kérelmet  elfogadja. 

   Gyorsabb, kisebb adminisztrációs terhekkel járó  engedélyezési folyamatot alapozhat meg    

   Bírságenyhítést érhet el, ha a mellőzésre  irányuló kérelemnek nem ad helyt az eljáró  versenytanács 

   Tisztázhatja, hogy valóban szükséges­e a GVH  engedélye a tranzakcióhoz   Felgyorsíthatja az engedélyezési folyamatot  azzal, hogy nagy eséllyel megelőzi a későbbi  hiánypótlást 

   A versenyfelügyeleti eljárás megindulása után  ●

Amennyiben  a  ​ versenyfelügyeleti  eljárás  már  megindult​ ,  az   alábbi  lehetőségei  vannak  a  GVH­val való együttműködésre:  ○ a  vállalkozás  engedékenységi   kérelmet  nyújthat  be  (bírság  mellőzése  vagy  csökkentése  érdekében),  amit érdemes  a kérelem pozitív  elbírálása érdekében  az  eljárás minél korábbi  szakaszában benyújtani (praktikusan a rajtaütés után).  ○ a  vállalkozások   élhetnek a kötelezettségvállalási nyilatkozat  benyújtásának  lehetőségével,  mely  esetben  nem  kerül  sor  a  jogsértés,  illetve  annak  hiánya  megállapítására,  továbbá  bírság kiszabásra sem.  ○ az  antitröszt  eljárásokban  eljárás  alá  vont  vállalkozások  egyezségi  eljárásban  vehetnek  részt, mely a kiszabott bírságösszeg csökkentését eredményezheti. 

●

Az érdemi megfelelési erőfeszítés bizonyítását, illetve  ○ a jogszabályi kötelezettségen túlmutató együttműködést, valamint  ○ a  tevőleges  jóvátételt  az  eljáró  versenytanács  szintén  enyhítő  körülményként  veheti  figyelembe a bírság kiszabásánál. 

 

          10 

Mit nyerhet az egyes együttműködésekkel?    

A jogsértés  megállapításra  kerül? 

Bírság  kiszabására sor  kerül? 

Bírságenyhítés  lehetséges? 

Bírság  mellőzésére  IGEN  irányuló  engedékenységi  kérelem 

NEM,  ​ ha  első  IGEN​ ,  ha  a  mellőzésre  engedékenységi  irányuló   kérelemnek  nem  ad  kérelmező  helyt az eljáró verseny­tanács 

Bírság  csökkentésére  irányuló  engedékenységi  kérelem 

IGEN 

IGEN 

Kötelezettségvállalás 

NEM​ ,  piaci  NEM  magatartását  összehangolja  a  jogszabályokkal 

NEM 

Egyezségi eljárás 

IGEN 

IGEN 

IGEN, 10 %­kal 

Érdemi megfelelési  erőfeszítés 

IGEN 

IGEN 

IGEN 

Együttműködés 

IGEN 

IGEN 

IGEN,  a   jogsértéshez  való  viszonyulás  körében  adott  pontszám  csökkentése  legfeljebb 40 ponttal 

Tevőleges  jóvátétel 

IGEN 

IGEN 

IGEN,  a  jogsértéshez  való  viszonyulás  körében  adott  pontszám  csökkentése  legfeljebb 40 ponttal 

IGEN, akár 50 %­ig 

   Néhány érv a megfelelés mellett     ● Súlyos szankciók kockázata, ami lebukás esetén elkerülhetetlen.  ● A  szabályok  be  nem  tartása  igen   költséges  lehet  (pl.  bírság,  kártérítés,  közbeszerzésekből  való  kizárás).  ● A jogellenes megállapodások semmisek, így azok bíróság előtt sem érvényesíthetőek  ● A  tisztességes  üzleti   magatartás   a  vállalkozás  jóhírének  része,  sérülése  esetén  a  reputációs kár  akár  a   bírságot  is  meghaladhatja  (sajtóközlemény,  médiavisszhang,   üzletfelek  bizalmának  elvesztése) 

11 

● ● ● ● ●

A  szabályok  be  nem  tartása  adott  szakemberek  pályafutására,  állására  kedvezőtlen  hatást  gyakorolhat (pl.munkajogi következmények és személyes felelősség, adott esetben börtönbüntetés)  A  versenyfelügyeleti  eljárások  jelentős   idő­  és  költségráfordítással  járnak  –  a   cég   fő  üzleti  tevékenységére jutó figyelem csökken  A jog  és az üzleti etika tiszteletben tartását szolgáló vállalati kultúra javítja a vállalkozás megítélését  és vonzerejét, ily módon a promóció és a munkaerő­toborzás céljait is szolgálja  A szabályokból felkészült munkavállalók könnyebben észreveszik üzleti partnereik  esetlegesen jogsértő praktikáit. 

   Mitől lehet hatékony egy megfelelési program?  ● világos stratégia és elkötelezettség  ● kockázatelemzés:  az  általános  kockázat  és  az  egyedi  kitettség  meghatározása  (ágazati  kitettség,  vállalkozások­versenytársak   közötti  kapcsolatok  –  szakmai  szövetségek,   ágazati  találkozók,  mindennapos kereskedelmi kapcsolatok), súlyozása, kezelése  ● piaci  pozícióra  szabott,  piaci  sajátosságok  elemzése  pl.  piacra  lépési  korlátok,  a vállalkozás  és  a  versenytársak helyzete  ● folyamatos áttekintés, fejlesztés és frissítés  ● a stratégia határozott kommunikálása – a szervezeti struktúra valamennyi szintjén  ● teljes vezetői támogatást élvez, valódi és hosszútávú elkötelezettséget tükröz  ● alkalmazotti  elfogadó   nyilatkozatok  –  a  megfelelés  mindenki  egyéni  felelőssége  is  /szankciók  és  ösztönzés  ● világos jelentéstételi mechanizmusok – kivel, milyen formában vehető fel  a kapcsolat  ● cél: lehetőség legyen a gyors reagálásra  ● monitoring és ellenőrzés  ● cselekvési terv – pl. engedékenység ­ ha a megelőzés nem volt eredményes,  ● cél a jogsértés felszámolása annak lehető legkorábbi szakaszában    [1] European Competition Network – ECN  [2]  A  fogyasztókkal  szembeni   tisztességtelen   kereskedelmi  gyakorlat  tilalmáról  szóló  2008.  évi  XLVII.  törvény.  Az  eDM  a  DM  (direkt  marketing,  például  a  postaládákba  beszórt, névre  szóló  reklámanyag)  elektronikus,  legtöbbször  internetes  változata  –   ahol  nem  a  saját  maga  által  kiépített  címlistára  küld  ki  elektronikus  leveleket a vállalkozás.  [4] A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (Tpvt.)  [5] http://www.gvh.hu//data/cms1032195/jogi_hatter_fogyasztos_birsagkozlemeny_2015_10_01.pdf  [6] http://www.gvh.hu//data/cms1032888/Tajekoztatok_vallalkozasok_egyuttmukodese_2015_12_04.pdf   

                  12 

Bizalom és beszállítók ­ Bizalom 2.0  Hogyan építhető, alakítható és tartható fenn a beszállítói  bizalom?  Keleti József  Bisnode Magyarország Kft.  ●

●

A  bizalom  építésének,  elnyerésének  és  fenntartásának  képessége  meghatározó   egy  vállalkozás  sikere  szempontjából.  A bizalmat  több  szerepben, több  érdekcsoportok felé kell  tudatosan  építeni.  Vevőként  a  szállítóink  felé,  munkáltatóként  a  meglévő és  új, potenciális kollégáink felé, első számú  vezetőként  többek  között   a  tulajdonos  felé,  eladóként,  beszállítóként  pedig  a  vevők  irányába.  A  hosszú  távú  siker  érdekében  minden  csoport  bizalmát  el  kell  nyerni,  és  fenntartani,  bármelyik  területen a bizalomhiány a vállalati célok elérését veszélyezteti.  A bizalom  kétirányú. Nem  csak  építjük, hanem mi magunk is megszavazzuk, vagy megvonjuk azt a   velünk   együtt  dolgozó   munkavállalóktól,  vevőktől,   szállítóktól.  Fontos   tehát   megértenünk,  hogy  a  bizalom elnyeréséhez  mit  kell tennünk, mit  vizsgálnak az  üzleti partnerek,  mielőtt komolyabb üzleti  kapcsolatot létesítenek. 

Az alábbi ábra a teljesség igénye nélkül tartalmaz pár felvetést: 

 

13 

  ●

●

●

●

Egy partner  megítélése szempontjából fontos a múlt. Amennyiben már közvetlen tapasztalatunk volt  az  adott  céggel  kapcsolatban,  támaszkodhatunk  a  korábbiakra, ha  még  új a kapcsolat,  a múltbeli  tapasztalatok  hiánya hátrány  lehet  a bizalom  gyors  elnyerésében. A potenciális partner saját maga  is  végezhet  kutatást,  és  komolyabb  üzletek  esetén,  erre  sor  is  kerül,  azonban  a  proaktív  vállalkozások  sokat  tehetnek  azért,  hogy  ők  maguk  is  támogassák  ezt   a  folyamatot,  és  megmutassák,   hogy  pontos,  megfelelő  minőségű  szállítási,   ügyfélkiszolgálási  vagy  éppen  fizetési  képességük, pénzügyi stabilitásuk alapján méltóak a bizalom gyors elnyerésére.  Mindaz,   amit  a  jelenben,  most  látunk,   nagyon  meghatározó  egy  döntésnél,  de  a korábbi, igazolt,  pozitív   tények  hiányában,  a  rossz  döntések   is  sokszor  az  adott  pillanatban  látottak,  a  szubjektív  elemek  túlsúlyozásának  következményei.  A  külsőségek,   a  kiváló  kommunikáció  nagyon  meghatározóak,  azonban  minél  rutinosabb a  potenciális  partner,  ezek annál  inkább csak kiindulási  alapot  képeznek  ahhoz,  hogy  a   múlt  sikerei,  és  a  várható   közös   munka   előrevetítése  hitelesebb  legyen.  Ami  mindenkit  érdekel,  az  a jövő. Bármilyen sikeres volt egy vállalat, bármilyen jó eredményeket ért  el,  kiváló  ügyfélélményt  nyújtott,  ami  a  bizalom  alapja, hogy  mindezek alapján elhisszük, hogy  az  adott partner a jövőben, velem is képes mindezt megismételni.  Mi,  a   Bisnode­nál,  fanatikusan  dolgozunk   azon,  hogy   okos  adat  megoldásokkal  előrejelezzük  a  jövőt.  Kik  azok   a vállalatok, akik fennmaradnak,  akiknek  megvan a  pénzügyi  stabilitásuk  ma,  és a  jövőben  is meglesz  ahhoz,  hogy  partnereiket  határidőben kifizessék, a  vállalt  megrendeléseknek a  pénzügyi  stabilitás  ne  legyen  akadálya.  Látjuk,  hogy   egyre  több  vállalat  ismeri  fel  annak  fontosságát,  hogy  a  szubjektív,  vagy  „szoft”  információk  mellett,   a  „hard”,  kemény,  tényszerű,  pénzügyi  adatokat,   minősítéseket  is  figyelembe  vegyék  döntéseiknél.  Kommunikációs   tréningek  14 

sora  szól  arról,  hogy  miként   győzhetőek  meg  partnereink,  miként  építhető  ki   a  bizalom.  Arról  azonban  kevesebb   szó  esik  hogy  egy  vállalat  mennyire befolyásolja proaktívan  azt a képet,  mit a  külső  szem  róla  lát,  mikor  pénzügyileg   minősíti.  Egyik  sem  működik  a  másik  nélkül.   Azok,  akik  képesek  mind   a  szoft,  mint  a  hard  inputokat  megfelelően  alátámasztani,  tisztán  tartani  nyernek.  Hogy mik ezek, mikre kell figyelni, kinél mi működött? Erről fogunk beszélgetni.   

                                                                        15 

Egy kockázati befektető szemszögéből  Czirják László  iEurope    Bizonytalanságok  ● Vállalkozó: Siker felé vezető út avagy az életben maradásért való közdés  ● Befektető és vállalkozó: Egy nem mindig boldog kapcsolat  ● Középvezető: Sikeres szeretne lenni és meg szeretne felelni a feletteseinek  ● Board tag: limitált információk, tisztelt ügyvezető, nem szeretne bajt okozni, de…  ● Alapítvány: csak segíteni szerettem volna...    Következmények: 

  Kockázati tőke összetétele:  ● Befektető és menedzsment közötti megállapodás 

● ●

A befektetők az ügyfeleinkké válnak, ha bizalommal fordulunk hozzájuk  Mások a cselekedeteid alapján fognak megítélni 

   

  16 

A befektető szemszögéből:  ● Emlékezz, hogy amikor egy befektető vagy vállalkozó pénzét elfogadod, ők az a ​ pénzt és még  némi plusz profitot várnak​  a befektetési kockázat ellenében    Befektetések menedzselése:  ● Keretrendszer: SHA, SPA, munkavállalási megegyezések  ● Átvilágítás: Bízz, de ellenőrizz  ● A bizalom építése és megsértése  ● Az amerikai FCPA és az angol korrupcióellenes törvény (Anti­Bribery Act)  ● Felelősség ­ Következmény 

  Választás és teszt  ● Ne csináld… hacsak  ● Nem vagy teljes mértékben biztos … hogy   ● Akarod, hogy azért, amit csinálsz az arcképed   ● Megjelenjen minden reggel az újság címlapján   

 

 

17