V. évf. 6. szám
2014. március 9.
HÍVÓ SZÓ Szigetszentmiklós-Kossuth utcai Református Egyházközség lapja
-2AZ ÉN BÖJTÖM
A böjtről sokféle véleményt lehet hallani, olvasni. Többen írják, hangoztatják, hogy az igazi böjt, ami Istennek tetsző, az nem abban áll, hogy bizonyos napokon, bizonyos ételeket nem veszünk magunkhoz. Ezzel a nézettel én is mélységesen egyetértek. Ha a Szentírásban próbálunk támpontokat keresni, akkor a következőket találhatjuk: A böjt igenis komoly dolog és alkalmanként szükséges is. Jézus is élt vele és gyakorolta. Gondoljunk a Máté evangéliumának 4. részére. Azt olvashatjuk, hogy Jézus negyven nap és negyven éjjel böjtölt. Így készült fel az ördög feletti győzelemre, a hároméves szolgálatra, a rákövetkező szenvedésekre, kereszthalálára. Jézus számtalan gyógyításai között olvashatunk egy ifjúról, akit apja vitt hozzá, mivel gonosz lélek gyötörte gyermeksége óta, de a tanítványok nem tudták meggyógyítani. Miután Jézus parancsára kiment a gonosz lélek az ifjúból, a tanítványai megkérdezték: mi miért nem űzhettük ki azt? Jézus így válaszolt: ez a faj semmivel sem űzhető ki, csupán könyörgéssel és böjtöléssel. (Márk 9:1729.) Jézus arról is mondott példázatot, hogy tévedés, ha valaki érdemszerző cselekedetnek gondolja a böjtöt, és még dicsekszik is vele (Luk. 18:10-14.) Ahol is a példa szerinti farizeus így imádkozik: „Istenem! Hálát adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, hamisak, paráznák, vagy ím e vámszedő is. Böjtölök kétszer egy héten, dézsmát adok mindenből, amit szerzek … „ stb. A böjt gyakorlását és a nem Istennek tetsző böjt kritikáját megtalálhatjuk az Ószövetségi írásokban is. Csak néhány példára gondoljunk: Dávid (2 Sámuel 1:11-12.) gyász miatt (2Sámuel 12, 16.) bűnbocsánatért és gyermeke életéért könyörög és böjtöl. A niniveiek Jónás prédikációjára böjtölnek és zsákba öltöznek. Isten megkönyörül rajtuk. Ézsaiás 58. részében pedig arról szól az Ige, hogy milyen böjt (cselekedet, magatartás) nem kedves, és milyen cselekedetek kedvesek az Úr előtt. És most néhány gondolat az én böjtömről. Az elmúlt napokban, amíg ez a kis írás foglalkoztatott, folyton egy régi ének kezdősora jutott az eszembe és dúdolgattam is. Az ének így kezdődik: „Mit használ kereszténységem, ha nem aszerint élek.” Utánanéztem és kiderült, hogy ez az ének a most használatos énekeskönyvünk előtti énekeskönyv (1922.) 94. szám
-3-
dicsérete. Ez a körülmény a lényegen, a gondolat, a mondanivaló igazságán mit sem változtat. Van egy nagy veszély (az ördög csapdája), hogy a hosszú ideje úgymond hitben, templomba járó ember életében a kegyesség gyakorlása rutinná, megszokássá változik. Az Ige nem személy szerint nekem, a szomszédomnak, a gyülekezetnek szól. A közös éneklés nem válik közös imádsággá. Az ének szavai mögött lévő mondanivaló nem a szívig, csak a fülig jut el. Az én böjtöm ebben az évben ez lenne: Könyörgök az Úrhoz, hogy az Ige mindig személyre szóló, nekem szóló legyen, akár hirdetett, akár olvasott. Az éneklés, akár magános, akár közösségi, gyülekezeti, legyen énekben elmondott imádság. Könyörgök az Úrhoz a megújító, megelevenítő, erőt adó hitért. Azért, hogy legyen erőm, akaratom a nálamnál idősebb, betegebb, gyengébb testvért meglátogatni, vele együtt imádkozni, énekelni. Ne csak a feleslegemmel segítsem a rámszorulókat. Tudom és hiszem, hogy az Úr megsegít ebben. Miskolczi Imre
REFORMÁTUS HIT- ÉS ERKÖLCSTAN 2013 szeptemberétől a szülők megválaszthatták elsős, illetve ötödikes gyermekük számára, hogy erkölcstant, vagy hit- és erkölcstant tanuljon a gyermek az iskolában. Mi a különbség a kettő között?
-4-
Erkölcstan órán a diák megismeri az emberiség általánosan elfogadott értékrendjét, amely meghatározza a viselkedést az élet minden területén. A TV-ben, rádióban gyakran hallani a toleranciáról, a másság tiszteletéről, az emberi szabadságjogokról, abortusz engedélyezéséről, stb. Ezek mind erkölcsi kérdések, melyekről ki így, ki úgy gondolkozik, de igyekeznek egy általánosan elfogadható megoldásra törekedni. Néha ugyan azt látjuk, hogy egy hangos kisebbség akarja ráerőltetni a maga akaratát a többségre, mert ők másként gondolkodnak bizonyos erkölcsi kérdésekről. Mi a jó és mi a rossz? Mit tegyünk és mit nem szabad tennünk? Hités erkölcstan órán ezt teljesen más szempontból közelítjük meg. Nem az emberi bölcsesség, nem is a közmegegyezés számít, hanem az, hogy mit mond Isten. Isten szava mutat utat az élet kérdéseiben, amelyre mint biztos alapra építhetjük fel az életünket. Ha Isten azt mondta, hogy a szülőt tisztelni kell, akkor ez a jó út, és erre kell tanítani a gyermeket. Ha Isten azt mondta, hogy szeretni kell a felebarátot, segíteni a bajbajutotton, akkor nem lehetek közömbös a másik baja iránt. Ezért a hit- és erkölcstan órán a Szentírással ismerkednek meg a diákok, és annak üzenetét pedig aktualizálják az életükre. A hit így formálja az életüket, a magatartásukat, de ez természetesen nem automatikusan történik, hanem úgy, ha ezt magukra nézve valóban alkalmazzák, azaz a hitüket megélik. Az erkölcstan oktatásnak van még egy aspektusa, amiről kell beszélnünk, mégpedig az, hogy miért érdemes „erkölcsösen” élni? Mi a jutalma annak, ha valaki a jót cselekszi? Hit- és erkölcstan órán erre a válasz az, hogy már itt a földi életben Isten áldása és szeretete tölti be az embernek az életét, megtalálja a békességét és a boldogságát. Ugyanakkor földi élete után pedig Isten örök élettel jutalmazza meg. A világi erkölcstan erre csak annyit tud mondani, hogy a jó cselekedet magában hordja jutalmát, jó tett helyébe jót várj. (De ugyan kitől a mai világban?) Isten sokkal szélesebb távlatot nyitott nekünk a jutalmazást illetően, már csak ezért is érdemesebb a hit útját választani. De ami ennél sokkal fontosabb, hogy a gyermekünk azokat az értékeket ismerje meg, fogadja el, és építse be az életébe, amely szerint szülei örömére, hazája és egyháza javára, Isten dicsőségére és boldogságban élheti életét. Szalkay László
-5-
Készült a Magyarországi Református Egyház megbízásából Református hit- és erkölcstan Biblia • Műveltség • Élmény Kedves Szülők! Hit- és erkölcstan vagy erkölcstan? A döntés az Önöké, mivel minden leendő 1. és 5. osztályos tanuló csak egyiket tanulhatja a két tantárgy közül. Ugye Önök is a legjobbat szeretnék gyermeküknek? Hadd segítsük a döntést! Az alapműveltség fontos része a Biblia ismerete - Gyermeke a hit- és erkölcstan órákon szentírási történeteket tanulhat A változó világban szükség van maradandó értékekre - Isten igéje örök és állandó a változások között is Mindenkinek van értékrendje - A hit- és erkölcstan óra a keresztyén értékrend kialakulását segíti Egy jó tanóra érdekes - A hit- és erkölcstan óra érdekes, élménygazdag és gyermekekre hangolt. Mit tegyen, ha református hit- és erkölcstan órára szeretné járatni gyermekét? Ha a gyermek 1. osztályos lesz: akkor a beiratkozáskor írásban jelezze igényét az iskola felé Ha a gyermek 5. osztályos lesz: akkor május 20-ig kérheti írásban Ha a gyermek már 2. vagy 6. osztályos: akkor szintén május 20-ig jelezheti írásban szándékát az állami iskola vezetősége felé Szeretettel várjuk gyermeküket a református hit- és erkölcstan órákon! www.hittan.info
-6-
A CSALÁD EGYÜTT MARAD „Ekkor kisgyermekeket hozának hozzá, hogy kezeit vesse azokra, és imádkozzék „ (Máté 19,13.) Vasárnap reggel van. Az idő nagyjából 7 és fél nyolc között. Gyermekeim általában ilyenkor már ébren vannak, és valami őket mélyen érdeklő dologgal foglalkoznak. Érdekes: ha nem kell iskolába menni, a koránkelés semmiféle gondot nem okoz. Mivel azonnal észlelik, ha bármelyik szülőjük akár csak legkisebb jelét mutatja az ébrenlétnek, azonnal átjönnek bújcsizni. Így kezdődik, majd közös reggeli készítéssel folytatódik ez a nap, hogy aztán szépen felöltözve, néha éppen hogy, néha kis késéssel, de odaérjünk 10 órára a templomba. Ha épp a hónap első vasárnapja van, akkor nagy valószínűséggel családi istentiszteletre érkezünk, ami rögtön sejthető abból, hogy az előtérben a megszokottnál nagyobb az izgalom. Ilyenkor szétfeszülnek a hagyományos keretek, és jóval többen – felnőttek és gyerekek egyaránt - vesznek részt az Ige megvilágításában. Többet, és más énekeket énekelünk és tanulunk meg, és mindezt együtt tesszük a gyermekeinkkel, akik néha még túl is szárnyalnak minket tudás dolgában. Hogy mindennek mi köze a fent idézett igéhez? Nagyon is sok, ha az elhangzásának körülményeit tekintjük. Mert először is: kik vitték oda ezeket a gyerekeket Jézushoz? Nagy valószínűséggel a szüleik, vagy közeli rokonaik. Ezek közül sokan néhány napja, pár hete, vagy esetleg csak egy órája hallgatták tanításait, voltak a közelében, látták cselekedeteit. Mindebből azt a következtetést vonták le, hogy jó volna, ha a gyerekeiknek is minél több köze lenne Jézushoz, sőt ha megáldaná őket és imádkozna értük. A folytatást ismerjük. A tanítványok megpróbálnak közbelépni, de Jézus helyreigazítja a téves szemléletet, kimondva, hogy a gyermeki lelkület nélkülözhetetlen az Isten országának elérésében. Ennek szellemében gondoljuk csak végig, mi a haszna annak, ha családilag, együtt veszünk részt ezen a különleges istentiszteleten. Először is mi, felnőttek, nyilvánvalóvá tehetjük gyermekeink számára, hogy nekünk fontos eljönni a gyülekezetbe, ha úgy tetszik leülni Jézus
-7-
lábához, és csak és kizárólag Rá figyelni. Ez a későbbiekben követendő példaként állhat majd előttük. Másrészt éreztetjük velük, mennyire fontos, hogy mi ezt mindannyian együtt tegyük, vagyis közösen részesüljünk ugyanazokban az áldásokban és élményekben. Ezek később fontos beszélgetések kiindulópontjai lehetnek, és erősítik a család együvé tartozását. Továbbá olyan embereket látunk szerepelni, az igehirdetésben segédkezni, akiket nagyrészt ismerünk. A gyerekek felismerik iskolatársaikat, véleményük lesz a fellépésükről, miután már egyébként is egy közösség részei, jobban odafigyelnek arra, amit osztálytársuktól, évfolyamtársuktól hallanak. Fontos szempont lehet még, hogy annál hajlamosabbak vagyunk megérteni és elraktározni egy történetet, jelentős tanulságot, minél több érzékszervünkkel fogjuk fel. Ezért jó, hogy az előadott jelenetek a fülünk mellett a szemünket is foglalkoztatják, sőt a szereplők majdnem összes érzékét igénybe veszik. Előbbiekhez tartozik még, hogy ez az istentisztelet jelentős közösségteremtő erő lehet, hiszen ide olyan szülők és gyermekek is eljönnek, akik nem tagjai a gyülekezetnek, mert esetleg más vallásúak, vagy más egyéb okból eddig nem jártak templomunkba. Itt most gyermekükön keresztül részesülhetnek azon élményekben, amelyekben máshol nem, és ez közelebb hozhatja őket mind egymáshoz, mind a gyülekezethez. Végső érvként pedig vissza kell kanyarodnunk a gyermeki lelkület témájához. Ha valaki látta és hallotta már a saját gyermekét ugyanolyan csillogó szemmel és boldog lelkesedéssel énekelni ugyanazt az ifjúsági éneket, amit ő énekelt annak idején, és eszébe jut, mit érzett, amikor Jézus szeretete először érintette meg a szívét, nem kételkedhet abban, hogy ezeknek az istentiszteleteknek létjogosultságuk van. Gyermekeink újra megtaníthatják nekünk, amit már néha – néha a hétköznapok és a megélhetésért való harc eltakar előlünk. Egy személyes példa kívánkozik a végére. Istentiszteletre készülődve 7 és féléves kisfiam alkudozni kezdett, hogy hány autót vihet magával. Ezt hallva nagylányom a maga majdnem 11 éve magasságából rendre utasította: - Ugyan, ma családi istentisztelet lesz. Azt még te is megérted. Bartháné Becz Ilona
-8-
BIBLIAI TÖRTÉNETMONDÓ VERSENY 2014 FEBRUÁR 5. Jaj, de gyorsan rohan az idő! Még alig tettem le a piros tollat és máris itt a következő írnivaló, ami sürgős, mert éjfélig kaptam határidőt a megírására és már este nyolc óra van. No! Gondoltam felütöm a Bibliát és ahol kinyílik, az lesz a tollamnak az elindítója. Vaskos könyvem Péter első levelénél nyílt ki. "Ne a külső dísz legyen a ti ékességetek, ne a hajfonogatás, arany ékszerek felrakása vagy különféle ruhák felöltése, hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével." (1Pét. 3-4.) Igen! - ez jellemezte iskolánk tanulóifjúságát február 5-én délután, akik a Bibliai Történetmondó Versenyre sorakoztak fel. Évfolyamonként a református osztályok tanulói mérték össze ékes beszédjüket. Ki tudja szebben előadni azt a történetet, melyet maga választott ki a Bibliából, és a 3 tagú zsűri és szülői hallgatóság előtt elmondott. A zsűri tagjai a szöveghűség, a szép tiszta beszéd mellett értékelték azt is, hogy kinek ment át a fejből a szívbe a szöveg tartalma. Azok a tanulók, akik minden kritériumnak jól megfeleltek, részt vehetnek áprilisban az Országos versenyen, mely Gyulán kerül megrendezésre. Tanulóink fáradoztak azon, hogy megtanulták szépen a szöveget. Én sem leszek rest, hogy minden egyes diák nevét felsoroljam, függetlenül a győzelemtől, hiszen megérdemlik, hogy nevük megjelenjen ennek a kis újságnak a hasábjain. 1. a osztály : Bacher Kamilla, Bartha Endre, Boross Bertalan, Furkó Annamária II. hely részt vesz Gyulán, Hazafi Levente, Herpai Bianka, Marton Zsófia, Meczkó Eszter, Morvai Hajnalka, Somogyi Nóra, Szabó Ilona Beatrix III. hely, Szalkay Tünde, Szokai Attila, Takács Emese, felkészítő: Ruckel Józsefné 2. évfolyam: Bartók Fruzsina, Gergely Petra, Papp Viktória, Szentgyörgyi Viktor, Vásárhelyi Péter I. hely Gyula felkészítő: Becz Jánosné 1.-2. évfolyam zsűri: Bán Anikó, Kalamény Andrea, Tóth Béláné
-9-
3. a osztály: Boross Máté Lehel II. hely Gyula, Jakab Lilla Tamara, Kiss Ádám, Meczkó Balázs,Nagy Szonja Lívia, Pusoma Dóra Erzsébet III. hely felkészítő: Jassóné Tóth Angéla 4. a osztály: Bartha Tünde, Henter Fanni III. hely, Gyimóthy Orsolya I. hely Gyula felkészítő: Cseh Józsefné 3.-4. évfolyam zsűri: Jakabné Galambos Mária, Gortváné Tőzsér Anita, Ruckel Józsefné 5.a osztály: Boross Csaba Dániel III. hely, Fogas Bendegúz, Gergely Réka Anna, I hely Gyula, Kovács Tamara, Morvai Máté, Rónai Ádám Dániel III. hely, Szalkay Márta, Szokai Brigitta II. hely, Tóth Botond, felkészítő: Gulyásné Trangóni Mariann 6.a osztály: Sárik Márk Józsué, Vida Jácint, felkészítőjük: Jassóné Tóth Angéla 7.a osztály: Sahin Máté Gergely I. hely Török János I. hely Gyula, Szalkay Dóra, Hunyady Dániel felkészítő: Gulyásné Trangóni Mariann 8. a osztály: Fűrész Viktória II. hely Gyula, Kulcsár Alíz II. hely, Varga Lívia, felkészítő: Simonyi Tiborné 5.-8. évfolyam zsűri: Gulyásné Trangóni Mariann, Bodó Judit, Engelhardtné Kálmán Éva A versenyt Szalkay László tiszteletes úr és Noseda Tibor igazgató úr nyitotta meg. Dicsérő szavakkal szóltak a nagy létszámú, lelkes diákokhoz. Bízunk benne, hogy ezek a kincsek melyeket megosztottak itt egymással diákjaink, előbb utóbb jellemük legfőbb formálói, meghatározói lesznek. Köszönetünket fejezzük ki a szülőknek és a gyülekezet tagjainak, akik hálájukat kézzel fogható finomságokkal fejezték ki, mindannyiunk örömére. Testileg, lelkileg jóllakottan távoztunk késő délután egy hálaadó ének kíséretében az iskola falai közül. Ruckel Józsefné
- 10 -
A HAJNALCSILLAG ALAPÍTVÁNY HÁZATÁJÁRÓL Az alapítvány alapítói és kuratóriumi tagjai nem régen tartották ülésüket. Ezen az ülésen tárgyalták az alapítvány 2013. évi zárszámadását és a 2014. évi költségvetését. Jó hangulatú ülés volt, mert az alapítvány 2013. évi bevételei reményeinken felül túlteljesültek. A nagyobb bevétel lehetőséget nyújtott a református osztályokban tanuló gyermekek számos rendezvényének anyagi támogatására. A református osztályok tanulói az elmúlt évben is részt vettek országos bibliai történetmondó és országos bibliaismereti versenyeken. Ezeken igen jól szerepeltek, és a Bíró Lajos iskolán túl öregbítették Szigetszentmiklós jó hírét is. Támogatta továbbá az alapítvány a jól sikerült táboroztatást, gyermekek nyaraltatását és tanulmányi kirándulását is. A szociálisan rászoruló gyermekek beiskolázási segélyt, ingyenes hittankönyvet kaptak. Az alapítvány kuratóriumának továbbra is az a szándéka, hogy az ilyen célokat, eseményeket a jövő években is támogatni fogja. Új javaslatként merült fel az elmúlt évben, hogy református osztályonként (3. osztálytól 8. osztályig) egy-egy olyan tanulót, akinek önmagához képest javuló tanulmányi eredménye van, példás magatartású, a gyülekezeti alkalmakon szívesen szolgál énekkel, bizonyságtétellel, év végi jutalomban részesíti az alapítvány. Isten iránti hálával állapították meg a zárszámadást, költségvetést tárgyaló alapítók és kuratóriumi tagok, hogy az elmúlt évben többeket indított az Úr jelentős összegű adományozásra az alapítványi célok támogatására. Sokon ajánlották fel az elmúlt évben a személyi jövedelemadójuk 1 %-át is az alapítvány javára. Így az ebből származó bevétel is 398 ezer forint lett. Több, mint duplája az előző évinek. Minden adományozónak, az 1 %-ot felajánlóknak is a gyermekek és a szociálisan rászorulók nevében hálás köszönetet mondunk. Életükre, munkájukra Isten gazdag áldását kérjük! Végezetül, de nem utolsó sorban az alapítók és a kuratóriumi tagok hálás köszönetüket fejezik ki a Bíró Lajos Iskola igazgatójának, Noseda Tibornak, a református osztályok valamennyi pedagógusának, a most már hagyománnyá váló, november végi jótékonysági est szervezéséért és lebonyolításáért. A gyermekek istentiszteleteken történő
- 11 -
szereplésének nem kis fáradságot igénylő felkészítéséért. Köszönjük szépen! Kérjük, hogy akinek módjában áll, 2014. évben is támogassa a Hajnalcsillag Alapítvány céljait és rendezvényeit! Az alapítók és a kuratóriumi tagok nevében: Miskolczi Imre Kérjük, aki teheti, adója 1 %-át ajánlja fel az Alapítványunknak, ill. énekkarunknak! Köszönjük! Hajnalcsillag Alapítvány 19185679-1-13 Szigetszentmiklósi Máté János Református Énekkar Közhasznú Egyesület 18714746-1-13
RETRO-IFI No, ez meg mi lehet? Kapja fel a fejét az olvasó a mostanság oly divatos "retro" szócska láttán. Igazából tényleg furcsán hangzik a kifejezés, számunkra mégis fontos jelentése van. Egy olyan közösség lehet számunkra, amire rohanó életünkben is nagy szükségünk van. Azoknak, akik az elmúlt 1-2 évtizedben lelkes ifisként tartoztunk a gyülekezet tágabb családjába és azoknak is, akik ezen a körön kívül maradtak valamiért. Régóta vágytunk és imádkoztunk magunkban egy olyan valódi kis közösségért, ahol egymás terheit hordozzuk, lelkileg épülünk, meghallgatásra lelünk, szeretetet kapunk és adunk. Mindezekre nem csupán tizenévesen van szüksége egy fiatalnak, hanem akkor is, amikor felnőve, akár házastárssal, gyermekekkel gazdagodva éli az életét. Bármennyi dolgunk is van, akármennyire tele a naptárunk a különböző bejegyzésekkel a vizsgáktól elkezdve gyermekünk következő oltási időpontjáig, hiányérzetünk maradt. Mert jó, ha van egy kör, ahol megbeszélhetünk mindent, ahol megértésre találunk, ahol értünk is imádkoznak. Jó, ha van egy kis idő együtt elmélyülni egy-egy igeszakasz tanulmányozásában és együtt gondolkodni Isten Igéjéről. Nagyon jó, hogy újra előkerültek a régi "ifis" énekes füzetek, amiből szebbnél szebb dalokkal dicsérhetjük az Urat. Jó újra együtt lenni a régi barátokkal és megismerkedni azokkal, akiket Isten szintén meghívott ebbe a közösségbe.
- 12 -
Így történt, hogy idén januárban egy vasárnap délután újra ott ültünk a Parókián és megbeszélhettük, hogy kéthetente, vasárnap délután 17hi kezdettel újra találkozunk. Egyértelműen éreztük Isten jelenlétét és áldását ezeken az alkalmakon, ahol nagyon mély, őszinte beszélgetések alakultak ki, ahol már az első néhány találkozásunkon is sokat nevettünk. Szeretettel és nyitott szívvel várjuk mindazon fiatal felnőttek csatlakozását, akik szeretnének ehhez a közösséghez tartozni, akár van "ifis múltjuk", akár nincs. Kérjük az Úristen áldását a következő alkalmakra is. Legközelebb március 9-én 17 órakor találkozunk! Borossné Becz Márta
MÁRCIUS 15. Nemzeti ünnepünkön 164 év távlatából is bátran és büszkén valljuk, hogy 1848 március 15-e nemzetünk szabadságszeretetének, szabadság utáni vágyának jelképévé vált. Emléke bevésődött szívünkbe, és így lett a kor, a nemzet egyik legjelentősebb történelmi eseményévé. Tőkéczki László történész a Dunamelléki Egyházkerület főgondnoka egyik írásában kiemeli : „Az ember és a közösség a saját múltjával azonos, ott van vele és benne; akár bevallja magának akár nem. Emlékezzünk hát és ünnepeljünk, tegyük ezt emelt fejjel büszkén és hittel!” Második elemista voltam, amikor egy színtiszta magyar református, de mindössze 250-300 lélekszámú kis szatmári faluban arra készültünk, hogy a forradalom kitörésének centenáriumát megünnepeljük. Akkor még csupán 3 év telt el azóta, hogy 1945 március 15-i dátummal a Trianoni döntéshozók másodszor is kiszakították a helységet az anyaország testéből. Iskolánk homlokzatán ezt már kétnyelvű tábla hirdette. Református Elemi Népiskola. 25-30 gyermek szorongott az 1-8 osztályos egyetlen teremből álló iskola épületében, de minden nehézség ellenére élt a remény, a fennmaradás és megmaradás érzése, abban a borzalmas háború utáni években, amikor a sebek még nem gyógyultak be. Hála Istenünknek, nevelőnknek, szüleinknek, tiszta gyermeki szívvel tekintettünk a jövőbe. Már félig rejtve és félve, de
- 13 -
elkészültek jelképeink: a kokárda, a kicsiny nemzeti zászlók, és Kossuth nótákat énekelve kivonultunk a természetbe ünnepelni. Az azóta eltelt több mint fél évszázad után még mindég örömmel tapasztalom, hogy szól a harang, az államosított majd visszakapott épület ma közösségi és ifjúsági ház az egyházközség gondozásában áll, egyszóval él a magyar minden nehézség ellenére is! A forradalmak gyorsan jövő, megrázó történelmi események, a mienk is az volt, már 1848 előtt is születtek nemes célkitűzések, hangzatos szólamok mint szabadság, egyenlőség, testvériség. Milyen fájó, hogy ezeket a szép szavakat sokan sajátosan értelmezik, alárendelik olyan politikai vagy gazdasági érdekeknek is, amelyek az eredeti célkitűzésekkel köszönő viszonyban sincsenek. Petőfiék nagyon konkrét célokat tűztek a 12 pont elfogadásával, és nem rajtuk múlott, hogy a forradalom eszménye számos győzelem után a túlerővel vívott harcban elesett. Legyünk büszkék rájuk, legyünk büszkék a forradalmunkra! Testvéreim tűzzük szívünk fölé ezen a napon a kokárdát, ezzel is kifejezve együttérzésünket a nemzeti jelképeink iránt. A nemzeti lobogó ne csak a villanyoszlopokon hirdesse az ünnepet, tegyük ki az otthonainkra, kiáltva, hogy él a magyar! Mi tudjuk hitünk által is, hogy van feltámadás, ezt valljuk és hirdetjük. Igaz ez népünkre, Hazánkra is. Bízzunk Istenben, akit arra kérünk: „Isten áldd meg a magyart!” Koós Levente
PROGRAMOK (március) Március 15.-én, szombaton 10.00 órakor koszorúzás a temetőben Komáromy Alajos és Kardos István sírjánál
- 16 -
HETI ALKALMAINK ANYAKÖNYVI HÍREK (február) Keresztelés sákramentumában részesült: Orsós Csaba és Valkai Erzsébet leánya, Kitti
Halottaink: Fájó szívvel, de Istenbe vetett reménységgel búcsúztunk: Becz Pálné Csenki Eszter 68 éves, Györke Józsefné Veres Julianna 90 éves, Vígh Imréné Vincze Erzsébet 70 éves, Fazekas Béla 70 éves, Váradi Zoltánné Oláh Ilona 65 éves korában elhuny testvéreinktől. Isten Igéje nyújtson vigasztalást a gyászolóknak: „Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.”
(90. Zsoltár 1. vers)
Felelős szerkesztő: Tördelőszerkesztő: Grafika: Képregény:
Hétfő:
7.30 áhítat 18.00 Felnőtt konfirmációs bibliaóra Csütörtök: 18.00 Bibliaóra Péntek: 18.30 Énekkari próba 19.45 Ifjúsági bibliaóra Vasárnap: 10.00 Istentisztelet és Gyermek-istentisztelet
HIVATALI ÓRÁK Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek:
13.00-16.00 14.00-17.00 Szabadnap 9.00-12.00 9.00-12.00
Az alábbi telefonszámon más időpont is egyeztethető: +36/24-465-753, +36/20-404-8336 Weblapunk a következő címen tekinthető meg: www.szszm-reformatus.hu Következő számunk április 13-án jelenik meg
Szalkay László Piskor Gyöngyi Kovács Dóra Kósa Márk
