H Í V Ó SZ Ó III. évf. 10. szám
2011. december 25.
Szigetszentmiklós-Kossuth utcai Református Egyházközség lapja
„ Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt!” (Ézs 9:5-6)
HÍVÓ SZÓ
2.
I
A KARÁCSONY(FA) ÁRA
dén úgy alakult, hogy a templomba vásárolni kellett a fenyőfát. Ez nem olyan egyszerű, már a méreténél fogva sem, mert az Isten házában hogy mutat egy kétméteres karácsonyfa? Oda legalább öt méter magasságú dukál, de olyat nem könnyű találni. Gyülekezetünk gondnoka magára vállalta ezt a nemes feladatot, és az egyik kereskedőtől a másikig ment, hátha talál valahol egy alkalmas fenyőfát. Hosszas keresés után a piacnál talált egy kereskedőt, akinek még éppen volt egy ilyen fenyőfája. – Kettő volt, de a másikat már az újvárosi reformátusok elvitték - mondta az árus. – Ez mennyibe kerül? - érdeklődik gondnok úr. – 30.000.- forint - hangzik a válasz. – De egy kis kedvezményt tud adni? – Nem, nincs alku – zárul a beszélgetés, és a vételár kifizetésre kerül. Mindennek ára van, mert az árusnak is meg kell élnie valamiből. Adót fizet, családot tart fenn, fagyoskodik, legalább egy kis haszna legyen rajta. Mindennek ára van, egy karácsonyfának is. Mi lenne velünk, ha Isten is megkérné a Karácsony árát? Csak azok lennének jogosultak ünnepelni, karácsonyfát állítani, a szeretteiket megköszönteni, ünnepi asztal mellé ülni, akik kifizették a Karácsony árát. Természetesen nem pénzben, mert Isten nem a pénzünkre vágyik, hanem a Karácsony ára a tiszta szív lenne. Olyan szív, amely megbocsátja mindazt a vétket, sértést, amelyet elkövettek ellene. Olyan szív, amely nem magára gondol, nem a maga
2011.12.25.
hasznát keresi, hanem mindenben a másik és a többiek javát. Olyan szív, amely nincs eltelve önmagától, hanem észreveszi a legkisebbet, és lehajol hozzá, hogy társa legyen. Olyan szív, amelyben ég az Isten iránti szeretet, amely örömét leli Istenben. Ez teljesen jogos lenne Isten részéről, hiszen Ő nem kis áldozatot hozott azzal, hogy elküldte hozzánk, sőt nekünk adta Egyszülött Fiát! Aki kifizeti az árát, az ünnepelheti, aki nem, az pedig nem ünnepelhet. Ha megteszi, az olyan, mint aki fizetés nélkül távozik az áruval a boltból. Az Karácsony-tolvaj. De ki tudnánk-e fizetni a Karácsony árát? Meg tudnánk-e a szívünket úgy tisztítani, hogy az megfeleljen Istennek? Aki már próbálta, tudja, hogy nem. Tudta ezt Isten is, ezért nem szabott tarifát a Karácsonynak, Egyszülött Fia földre érkezésének. A fenyőfának szabott ára van, a Karácsonynak nincs, az ingyen van. Ez az Isten szeretete. Mi nem lehetünk méltók rá, de Ő mégis adta és adja ma is Egyszülött Fiát, az Úr Jézus Krisztust, hogy aki befogadja, annak megtisztuljon a szíve, és élete legyen. Nincs a világon olyan szegény, aki ne kaphatná meg Isten csodálatos ajándékát. Mert a legszegényebb is ki tudja nyitni a szívét, hogy oda befogadja az Úr Jézust.
„ Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében” (János 1:12) .
Áldott legyen az Isten a Karácsonyért, az ajándékozó szeretetéért, hogy ingyen vehetjük el tőle a legdrágább ajándékot, Egyszülött Fiát, Jézus Krisztust!
Szalkay László
2011.12.25.
HÍVÓ SZÓ
JÓL KÉSZÍTSÉTEK ÚTÁT, A VENDÉG MÁR KÖZEL!
I
lyenkor karácsony előtt felgyorsulnak körülöttünk az események, ajándékozás lázában élünk. Számba vesszük kinek, mit, hol, mennyiért vásároljunk, miközben még az ünnepi asztalra valóról is gondoskodni kell. Zaklatottság van bennünk, tömeg körülöttünk. Pedig sok ember érzi, hogy jó lenne végre egy kis csend. „ Csak légy egy kissé áldott csendben, magadban békességre lelsz. ” Isten életünk részévé
akarja tenni a csendet, mert csak így vagyunk képesek meghallani az Ő szavát. Karácsonyt várunk, takarítunk, kidobjuk a lim-lomot. Helyére tesszük, ami nincs a helyén, mert mindannyian tudjuk, hogy igazán ünnepelni csak tisztán lehet. Tiszta házzal, tiszta ruhával, de leginkább tiszta szívvel. Ha megkérdezünk egy gyereket, mit jelent számára a karácsony, gondolkodás nélkül vágja rá, hogy „ a szeretet ünnepe”, akkor kapunk ajándékot. Valóban szép külső megnyilvánulása ez a szeretetnek. A karácsony azonban nem annyira az egymás iránti szeretetnek, mint inkább az Isten felénk áradó szeretetének ünnepe. Vajon érti-e mindenki a különbséget? A csendre, békére Isten szeretetére való várakozás, felkészülés ideje az a „ szent idő”, amely minden évben a Szent András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25.-e közötti négy hetes lelki felkészülés ideje. A reménykedés időszaka, amelyet Adventnek /eljövetel/ nevezünk. Az
3.
adventi koszorú négy gyertyájával, amely a négy vasárnapot jelenti, egész Európában hagyománnyá vált. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Minden gyertya egy-egy fogalmat is jelent. Hit, remény, öröm, szeretet. Az első gyertyaszál meggyújtásakor a legkisebbek, az első osztályosok mutatták meg az istentisztelet alkalmával, hogy ők is értik már e kicsi fény jelentőségét. „ Csodás ünnep a karácsony, a földre eget varázsol. Fenyőágon gyertya lángja Csillagot visz kis szobánkba. A világnak azt kívánom: Legyen szívében karácsony".
Így reménykedtek a 2. osztályos tanulók, mikor az adventi koszorú második szál gyertyáját gyújtották meg. December 11. „ Örömvasárnap” A színe is szimbolizálja, a sötétlilából világosodik rózsaszínre. A sötétség egyre világosabbá válik, mert közel van Krisztus eljövetele, a béke, a csend, az öröm a szeretet napja. A 3. osztályos tanulók előremutatva karácsonyra a fenyő és az angyalok megszólaltatásával szolgáltak ezen a vasárnapi istentiszteleten. „ Szálljatok le, szálljatok le, karácsonyi angyalok Zörgessetek máma este, minden piciny ablakot! Palotába és kunyhóba nagy örömet vigyetek, Boldogságos ünnepet!"
Advent negyedik vasárnapján az 5. osztályosok szolgálata a legvilágosabb,
HÍVÓ SZÓ
4.
legnagyobb fényben, őszinte szeretetet, bizalmat sugárzott. Adja Isten, hogy a várható családi együttlétek örömei az egymás számára megmutatkozó szeretet jelei mellett, megtapasztaljuk a legnagyobb szeretetet is, amely minden ajándéknál többet adott e világnak. Ő az a Jézus, aki eljött és eljövend. Várjad Őt!
2011.12.25.
mondanivalójában a szeretetet, ünnepvárást, egymás lelki megajándékozását szolgáló – gondolatcseréről, melynek lélekemelő hatása minden jelenlévő gyermeket és felnőttet elért. Sokkal többet kaptunk mindannyian a református osztályokba járó tanítványainktól, osztályfőnökeiktől, Ruckel Józsefné családjaiktól, mint hittük volna… Az emlékezetes élményt követő adakozás kellemes érzése megerősítette a Weöres Sándor gondolatát, miszerint: „Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.” Köszönet Szalkay László lelkész úrnak a szervezésért, a töretlen együttműködésért, s természetesen köszönet a színvonalas műsorszámokért, a páratlan adventi együttlétért. A jövőbeni folytatás senki számára nem lehet kérdés. Áldott, békés, szeretetben és CSEPPBEN A TENGER megértésben teli Karácsonyi ünnepeket mmár negyedik alkalommal került mindenkinek! megrendezésre 2011. november 20Sipos Gyöngyi igazgatónő án a Kossuth Lajos utcai református templomban az a jótékonysági est, melynek összegyűlt adományát a Bíró Lajos Általános Iskola – iskolánk – legelesettebb, legrászorultabb családjainak ajánlotta fel minden résztvevő. Az est – mint eddig minden évben – sokkal többről szólt, mint egyszerű adománygyűjtésről. Szólt a közösségi, hitbéli együttlétről, a közelgő Karácsony hangulatáról. Szólt továbbá arról a sokszínű –
I
2011.12.25.
HÍVÓ SZÓ
EGY IFIS ÉVES NAPLÓJA
„ Te adsz és elveszel” így szól az egyik ifis énekünk refrénje. Az énekek szövege és a Szentlélek mondanivalója néha egy, és ugyanaz. Kezdeném azzal, ami változás az ifiben: Anetta és Bence. Mivel ők családosok lettek, így most már nem tudnak részt venni az alkalmainkon. Amit pedig kaptunk, és akikért nagyon hálásak vagyunk Eszter és Zsuzsi. Eszter azt tanította meg nekünk, hogy a legapróbb dolgokba is meglássuk az Isteni csodát és örömöt. Zsuzsi pedig azt, hogy mindenben lássuk a realitást, és hogy ne ugorjunk bele mindenbe olyan könnyen. Szükség van az elmélkedésre és a csendességre egy-egy nehezebb lépés előtt. Ezek a váltások január elején történtek, de a tudásunk folyamatosan növekszik. Voltunk táborokban a nyáron, kajakozni, túrázni, és konferenciákon is. A legutolsó közös túrázásunk a Rámszakadékban volt. Gyönyörű szép időnk volt. Semmi eső és semmi sár. Négy órát biztos gyalogoltunk, a végén már a kocsihoz sem volt erőnk eljutni, de azért Isten akkor is ott volt és segítette a lépteinket, és utána frissítésként Anettáékat is meglátogattuk az otthonukban. Anetta sütött nekünk nagyon finom süteményt és készített üdítőt is. Mi kicsit piszkosan és fáradtan érkeztünk hozzájuk, de így ők olyanok voltak mint az irgalmas samaritánus. Hisz így is fogadtak minket. Nagyon boldognak láttam őket. És imádkozunk
5.
mind az ifiben, hogy a család az ilyen boldog maradjon így együtt. A mostani áldás Isten kezéből, pedig az új beosztott lelkész: Csomós János. Ez a változás nem bontotta meg az ifit, hanem még jobban összekötötte. Tisztán és mélyen szántó beszélgetéseket szokott tartani. Reméljük az Úr itt is gyarapítja őt szeretettel, tudással, és örömmel, úgy ahogy minket, ifiseket is addig ameddig ez az ifjúság fent marad. És én nagyon remélem, hogy még 10 év múlva is összeülünk egy-egy ifire itt az ifi teremben. Szerintem nem csak én vagyok az, aki elmondhatja azt erről az ifiről, hogy egy olyan támpont az életünkben, amit nem szabad elhanyagolni. Én, amikor az ifi létszáma és együttműködése kicsit megapadt, a hirtelen változások miatt, kicsit mintha kevesebb lettem volna, mert elvesztettem azokat, akikkel együtt éltem lélekben. De ahogy a refrén vége befejeződik: "A szívem így felel Áldom Szent neved!"
Mostanra minden helyrerázódott. Arra kérném a Testvéreket, hogy imádkozzanak szüntelen az ifjúságunk tökéletes összetartásáért. És azért, hogy mindig ott legyünk ahol az Isten látni akar minket! Cs. Szabó Alexa
HÍVÓ SZÓ
6.
KARÁCSONYI REMÉNYSÉG "Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében. Mivelhogy az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, a mi az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, a ki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott; A melyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek" (2 Péter 1:2-4 )
Ebben az esztendőben felerősödtek azok a hangok, melyek az élet sok területén világvége hangulatot terjesztenek. Ilyesmi olyankor szokott történni, amikor több, az életünket befolyásoló területen rosszul állunk. Gazdasági csőd, eladósodás; globális felmelegedés, környezeti károk növekedése, túlnépesedés, éhező országok a tudományos kutatások révén kozmikus katasztrófák, vagy földtörténeti katasztrófák emlegetése, hogy ilyesmi bármikor ismét megtörténhet, jégkorszakok, aszteroidok földnek csapódása; a vallások, vagy babonák világából pedig vészjósló jövendölések: a Niburu, a 10. bolygó közeledése, a Maja naptár vége, a Föld mágneses pólusainak megváltozása, a Föld forgásának megállása, stb, stb. Ezek a hírek bennünk is nyomasztó érzéseket keltenek, hiszen egy nehéz év vége felé közeledünk, és a jövőt illetően sem jobbak a kilátásaink. Ezért is van okunk többszörösen is Isten kijelentése felé fordulnunk, hogy az Isten szavának
2011.12.25.
üzenetén át figyelhessük a látóhatárt. Péter apostol nem kevésbé nehéz körülmények között írta levelét, szavait mégis átszövi a karácsonyi öröm.. Azzal kezdi, amivel a gyerekek a téli szünet után faggatni szokták egymást az iskolában: milyen ajándékot kaptál?. Péter apostol is az ajándékról szól. Isten „megajándékozott minket mindennel”, ami csak az életre, és az Istennel való kapcsolatra nézve szükséges. Mire gondol? Először is Isten eligazító szavára, melyben megismerjük, mi micsoda, és hogyan lehet úgy élni velük, hogy az hasznunkra legyen. Hogy férfiként, nőként, szülőként, gyermekként, házastársként hogyan éljünk ebben a világban, hogyha sötét felhő is borul fölénk, és félelmes zivatarok záporoznak is, a belső békénk, az egymásban való örömünk megmaradjon. Másodszor ígéreteivel. Hogy akkor, amikor fenyegető hírek, tudományos, vagy áltudományos köntösbe öltöztetett riadalmakkal árasztanak el minket, tudjunk pl arról, hogy „ akik az Istent szeretik, minden javukra szolgál. ” Vagy: „ Én terólad el nem feledkezem!”
Harmadjára: isteni természetben való részesedéssel. A mi Atyánk tudja, hogy hiába tudjuk az igéjét, és hiába értünk vele egyet, még mindig van egy nagy akadálya annak, hogy aszerint gondolkozzunk és járjunk: Mi magunk. Ezért fokozatosan átalakítja a természetünket is. Leküldi hozzánk Szent Fiát, hogy példa, társ, erőforrás legyen. Élete árán is kivált a minket fogva tartó lehúzó erők karmából, és megajándékoz önmaga természetével
2011.12.25.
HÍVÓ SZÓ
Szentlelke által. Uram! Aki egy sötét betlehemi éjszakán leszálltál hozzánk, és megszülettél erre a csődbejutott, sáros, és véres világba, szüless meg bennem is, és tégy reménykedő, boldog gyermekeddé! Ámen.
Villányi Péter
ARCOK A GYÜLEKEZETBŐL
T
7.
halt meg. A másik lányom itt volt Miklóson óvónő, most, nyugdíjasként dolgozik a Napraforgó óvodában, ő gyakran meglátogat. Nyolc unokám és három dédunokám van, akik sok örömet szereznek nekem. Azért nagyon rossz egyedül. Sokat imádkozom az Úrhoz, adjon nekem erőt az élethez.
Irénke néni megmutatta nekem az esküvői fotójukat, nagyon szépek rajta, hiába sárgul már a kép. Jót nevettünk, amikor azt mondtam, hogy engem Jávor Pálra emlékeztet Benő bácsi. Aztán előkerültek a fotók a lányaikról, unokákról, dédunokákról. Minden képről szerető, vidám család nézett rám. Mesélt nekem a legkisebb dédunokáról is Irénke néni, aki sok örömet okozott neki az utóbbi két évben. Előkerült még egy fotó, ami a templomban készült 50 éves házassági évfordulójukról, ahol Simon Magdolna szolgált.
avaly ősszel arra kértek meg, készítsek riportot Erdősi Benővel és feleségével, Irénke nénivel, mint a gyülekezet régi tagjaival. Mire megismerkedhettem volna velük, Benő bácsi meghalt. Akkor e szomorú esemény miatt elmaradt a riport, idén már csak Irénke nénihez mehettem. Úgy fogadott, mintha vendégségbe mennék hozzá, kávéval, süteménnyel várt egy hideg decemberi reggelen. Nagyon kedves, idős hölgyet ismertem meg - Minden évben megünnepeltük a benne, aki sok érdekességet mesélt házassági évfordulónkat, ez nagyon nekem az életéről, a háborúról, a fontos volt nekünk – mondja könnybe lábadt szemmel. gyülekezetről és a családjáról. Először arra kértem, meséljen nekem Megkérem, meséljen nekem a háború Benő bácsival való megismerkedésükről, alatti időszakról, a templom lebombázásáról. a házasságukról. - Kerekegyházán születtem, a szüleimmel 1940-ben költöztünk Szigetszentmiklósra. Itt ismerkedtünk meg 1941-ben egy vásárban, én 15 éves voltam, ő 15 és fél. Évekig udvarolt nekem, de a háború miatt nem tudtunk összeházasodni. 1946. szeptember 26-án volt az esküvőnk, és 2010. szeptember 26-án halt meg szegény férjem. Közel 70 évet voltunk együtt szeretetben, békességben. Két lányunk született, egyikük súlyos betegség után 2002-ben
- Nagyon nehéz, szomorú korszak volt. Egymást követték a bombázások, hiszen közel volt a katonai reptér. A mi pincénkbe beköltöztek az oroszok, kizavartak minket, ezért a férjem (illetve akkor még csak az udvarlóm) szüleinek pincéjében vészeltük át ezt az időszakot a szüleimmel. Az borzasztó érzés volt, amikor megláttuk a lerombolt templomot! Romokban hevert a város, és a templomból sem maradt szinte semmi. Ezután egy ideig a moziban voltak a
8.
HÍVÓ SZÓ
gyülekezeti alkalmak, majd a mostani parókián, bár eleinte még minden máshogy volt, később lett így egybenyitva a gyülekezeti terem. Az esküvőnk már nekünk is itt volt.
Hogy tetszik visszaemlékezni arra az időszakra, amikor szóba került a templom újjáépítése?
- Nagyon emlékszem rá, amikor Villányi tiszteletes bejelentette a tervet. A tanácsnál pedig kigúnyolták, hogy majd öregasszonyok fognak felépíteni egy templomot. És tessék, felépült! Villányi tiszteletes nagyon sokat tett, hogy megvalósuljon, és a gyülekezet is szépen összefogott. A férjem hazajött a munkából és már sürgetett: „ gyorsan, gyorsan, megjött a tégla, le kell rakni”! Szaladtunk és dolgoztunk. Sorba álltunk asszonyok, és kézről-kézre adogattuk a téglát. Szinte minden napunk ezzel telt nekünk is. A férjem hosszú évekig presbiterként is szolgált, szoros volt a kapcsolatunk a gyülekezettel. A templomszentelőn szavaltam is. Az első alkalom, amikor valami megfogott a prédikációban, az a moziban, egy evangelizáción történt. Nem is nagyon figyeltem, és egyszer csak elhangzott az ige: „ Az én juhaim hallják az én szómat. . ” Ján. 10:27 – és hirtelen úgy éreztem, nekem szól, ezután vettem elő a Bibliát, és forgattam rendszeresen. Aztán volt egy időszakom, amikor a szüleimet ápoltam, neveltem a gyerekeket, dolgozni is visszamentem (32 évig dolgoztam a mostani Reál élelmiszerboltban, pénztárosként), ekkoriban kevesebb időt töltöttem a templomban, kicsit el is távolodtam a hitélettől. Ekkor fordult elő ismét, hogy egy istentiszteleten úgy éreztem, ismét
2011.12.25.
nekem szól a prédikáció „ Meddig sántikáltok kétfelé? ” (1Kir 18:21) elszégyelltem magam, és újból „ visszatértem”. A harmadik „ megszólításom” is nagyon érdekes volt. Sokáig ápoltam a szüleimet, aztán miután édesanyám is meghalt, elkezdtem az utcában lakó öregekhez átjárni. Én voltam itt a legfiatalabb, meglátogattam mindenkit, segítettem, bevásároltam. Szép lassan ők is elmentek, és mikor az utolsó is meghalt, vasárnap Villányi tiszteletes úr prédikációjában ezt mondta: „ Ez nem elég ahhoz, hogy szolgám légy”. Éppen rám is nézett, és én úgy éreztem, ez most ismét pont nekem szól, még többet kell tennem. Akkoriban indult újra a református osztály. Tiszteletes úr elkérte a polgármesteri hivataltól a beiskolázandó gyerekek listáját, ideadta, és mi Geréné Jolánka testvéremmel házról-házra jártunk, hogy gyerekeket gyűjtsünk. Most pedig már itt vagyok, én is megöregedtem, ha nehezen is, de még eljárok a templomba. Sok erőt ad nekem az Úr.
Eddig, amikor riportot készítettem valakivel, legritkábban fordult elő, hogy csak a riport témájáról beszéltünk, így természetesen sok minden a beszélgetésekből nem is került be a cikkekbe. Gyakran „elkalandozunk”, beszélgetünk, csak úgy, mintha egy baráti találkozón lennénk. Irénke néninél is inkább így éreztem magam, nem „munkának” tűnt az ott töltött idő. Láttam nála valamit, ami nagyon tetszett, ezt szeretném megosztani. Van egy szekrénye, ahol nagyon érdekes dolgok vannak, olyanok, amikre azt
2011.12.25.
HÍVÓ SZÓ
mondjuk: „eszmei értéke van”. Először nem is értettem a szekrény tetején sorakozó üvegeket, aztán megláttam, mind fel van címkézve, és különböző tengerek, folyók vizét tartalmazzák. - Ez volt a hobbink: az utazás. A férjem soha, sehova nem járt el, nem ivott, nem „ bulizott”, a családnak élt és az utazásnak. 17 országban jártunk, ezek a zászlók is onnan vannak. A gyertya Betlehemből. De itt van a Jordán vize és a holt tengeré. Bejártuk a bibliai helyeket. De vannak itt útikönyvek, térképek is, Svájcból, az Ohridi-tóról, Spanyolországból, Velencéből.
Nézegetjük az emlékeket, és Irénke néni ismét elszomorodik. Nehezen tudok mit mondani, mivel vigasztalhatnék valakit, aki 70 év boldogság után vesztette el a párját? - Tudja, sokan mondják, hogy mindig a szépre emlékezzek csak. Próbálok én, de inkább mindig csak a hiányt érzem. Örülök az unokáknak, dédunokáknak, de sokat kell imádkoznom, hogy meg tudjak nyugodni.
Kicsit beszélgetünk még, sütizünk és csokit majszolunk, aztán elbúcsúzom.
Piskor Gyöngyi
T
9.
KÖZELEG AZ EMBERFIA
udom, hogy közeleg már a jó ember fia, aki nem tőlem és nem tőled kap életet.
Néhány pásztornak, akik sohasem öltek nyulat, nem hordoznak emberölő szerszámot, megjelenik az angyal és megjelenik a csillag és tele lesz dallal a decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedre és tudni fogjuk, hogy Ô az. Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei, a petroleumbányák frakkos császárai s könnyel a szemükben letérdelnek elé. Mert Ô lesz, akinek legtisztább kék a szeme, legerősebb lészen a karja és szelid arcáról ragyog az örök épitők acélos vidámsága. Ô megmutatja minden vándornak az útat, minden töprengőnek az igazságot, minden haldoklónak az életet. Ô megmagyarázza nekünk a gépek dalának igazi értelmét, megmagyarázza és megáldja a fáradt költőt legsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kék fehér galamb fog ülni a vállán kétfelől. Ô nem ad országot nekünk, hanem otthont, nem ad fegyvert, hanem kenyeret. Ma még sirunk, mert a mosolygás nem én vagyok. Ma még sötét van, mert nem jöttem világosságnak, hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról. Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt. Eljön Ô, minden bizonnyal eljön.
Dsida Jenő
10.
HAJNALCSILLAG ALAPÍTVÁNY
HÍVÓ SZÓ
vközi tájékoztató az alapítvány É 2011. évi működésével, gazdálkodásával kapcsolatosan.
Hajnalcsillag Alapítványunk ennek az évnek eltelt időszakában is az alapító okiratában foglalt céloknak gondos szem előtt tartásával működött. Nevezetesen a 2011. évre meghatározott költségvetés keretein belül, kiemelten támogatta a református osztályokban tanuló gyermekek, ifjak különféle programjait, rendezvényeit. Konkrétan a következő rendezvényeket támogatta az alapítvány ebben az évben: -Bibliai történetmondó verseny és vetélkedő Gyulán. -Bibliaismereti verseny Kecskeméten. -Gyermek tábor Buga Iskola. -Konfirmandusok látogatása erdélyi testvérgyülekezetben lelkipásztorunk vezetésével. -Hittan tábor, szemléltető eszközök. -Nyaraltatási támogatás 3., 4., 6., 7., ref. oszt. tanulóinak. -Templomunk és az Énekkarunk 20 éves fennállásának ünnepsége. -Tanulmányi segély Jób Zsófia részére Hálás szívvel és Isten iránti hálával köszönjük gyülekezeti tagjaink anyagi támogatását, Ezeknek a támogatásoknak köszönhetően történtek és történnek rendszeresen, alkalomról- alkalomra fiataljaink szereplései. Ami meggyőződésünk szerint gyermekeink és felnőtt gyülekezeti tagjaink hitbeli épülését és Isten dicsőségét szolgálják. Sokan támogatták az elmúlt években is
2011.12.25.
személy jövedelemadójuk 1%-nak felajánlásával alapítványunkat. Többen közvetlen adományok alapítványi célokra történő befizetésével segítették az alapítvány munkáját. Nem is tudjuk méltóképpen megköszöni pedagógusainknak, a szülőknek azt a sok fárasztó, áldozatkész munkát, amivel a gyermekeket a versenyekre - egy - egy vasárnapi szereplésre felkészítik. A versenyek helyszínére elkísérik, vigyázzák, irányítják gyermekeinket. Köszönet illeti azokat a presbiter és szülő testvéreinket is, akik időt, fáradságot, költséget nem kímélve gépkocsival segítettek hogy a gyermekek a versenyekre eljussanak és rendben hazakerüljenek. Énekkarunk fennállásának 20. évfordulóját ünnepelhettük okt. 15-én. Az elmúlt 20 évben számtalan alkalommal gyönyörködhettünk Istent, a megváltást, a Szentlélek eljövetelét dicsőítő szép, egyre színvonalasabb szereplésükben. Gyülekezetünk jó hírét sok helyre elvitték, országhatáron belül és országhatáron túlra is. Sok munka, tanulás, felkészülés van énekkarosaink előadásai mögött. Ezúton is szívből köszönjük. Hisszük, hogy mindezen szolgálatok Isten lelki házának épülését szolgálják. Ezek után essék szó az alapítvány ez évi gazdálkodásáról a számok nyelvén:
2011.12.25.
HÍVÓ SZÓ
2011. évi költségvetés
11.
PROGRAMOK
December 31. szombat 16 óra év végi hálaadó Istentisztelet Január 1. vasárnap 10 óra újévi Istentisztelet Január 8. vasárnap 10 órai Istentiszteleten presbiteri és gondnoki fogadalomtétel Január 23-29. ökumenikus imahét a római katolikus templomban 18 órai kezdettel
Amint a fenti számokból láthatjuk alapítványunk 2011. évi bevételi terve igen szépen (okt.19-ig 97%-ra) alakult. Újságírói zsargonnal élve „lapzárta után” jutott tudomásomra egy újabb 250.000 Ft-os adomány az alapítvány javára. Ezt az összeget is figyelembe véve ez már közel duplája a 2010. évi 685.000 Ft-os bevételnek. Igaz, hogy 2009 évre esedékes 421.000 Ft 1%-os felajánlás is 2011. évben realizálódott. Istennek legyen hála mindezekért. Szigetszentmiklós, 2011. december 6. Miskolczi Imre
GYEREKSZÁJ
- Ki látott már képet Jézusról? - Én csak hamisítványt láttam!
(leány, 9 éves)
HÍVÓ SZÓ
12.
2011.12.25.
HETI ALKALMAINK
HÉTFŐ: KEDD:
7.30 áhítat 18.00 Felnőtt konfirmandus óra SZERDA: 17.30 énekkar CSÜTÖRTÖK: 18.00 bibliaóra PÉNTEK: 7.30 áhítat 17.30 énekkar 19.00 ifióra VASÁRNAP: 10.00 istentisztelet, és gyermekistentisztelet a gyülekezeti teremben
HIVATALI ÓRÁK:
Hétfő: 13.00-16.00 Kedd: 9.00-12.00 Csütörtök: 9.00-12.00 Péntek: 9.00-12.00 Telefonon más időpont is egyeztethető. Tel.: 24/465-753, 06-20-404-8336. Weblapunk, a következő címen megtekinthető: www.szszmreformatus.hu A következő szám 2012. január 29.-én
jelenik meg.
Felelős szerkesztő: Főszerkesztő: Tördelőszerkesztő: Grafika:
Szalkay László Csomós János Piskor Gyöngyi Kovács Dóra/ nyílt forrás
