ISK LÁD Az OÁMK Simon István Utcai Általános Iskolája Diákönkormányzatának Lapja 2011. szeptember – 2012. január
Várady Lilly: Téli szép! Bandukolni térdig érő hóban, gyönyörködni hósapkás oromban, utazni kedves, csilingelő szánon, ez az igazi téli álom. Hóembert rakni kinn a kertben, részt venni havas, téli örömökben, siklani szikrázó, fényes havon, ez az igazi téli vigalom. Csúszkálni fényes korcsolyákon, nevetni fehér hólabdákon, nézni szállongó hópihét ez az igazi téli szép!
A tartalomból
Nyári élményeim Lengyelországi utazás Suli disco Mariazell Üzemlátogatás Robotoló robot Képek
ISKOLÁD
Egy késő augusztusi reggelen elhatároztuk, hogy lemegyünk a Balatonra. Még harmat csillogott a füvön, amikor útra keltünk. A nap egyre forróbban tűzött az égboltról. Útközben sem unatkoztunk. Megnéztük a sümegi-várat, mely egy hatalmas domb tetején magasodott. Csodálatos volt a kilátás onnét. Meredek lejtőn bukdácsoltunk lefelé, majd tovább indultunk. Nemsokára megcsillant előttünk a tó tükre. A nap ezernyi szikrája szóródott szét a „Magyar tengeren”.
A vitorlások, mint fehér papírhajók úsztak a kékszínű vízen. Gyenesdiásra igyekeztünk. A strandon megpihentünk egy árnyas fa alatt. Az elviselhetetlen
2
forróságot a vízben próbáltuk enyhíteni. Nagyot lubickoltunk, ám a víz hőmérséklete is hamar emelkedett. A nagy fürdés után délután elindultunk hazafelé. Útközben megálltunk a balatongyöröki Szép-kilátónál, ahol sokáig gyönyörködtünk a Kálimedence legszebb tájában. A helyek között a tó füve zölden csillogott. Fenséges látvány volt. Meglátogattuk a szőlőjéről ismert híres bortermelő vidéket is: Badacsonyt. Itt nagyot sétáltunk, ettünk-ittunk. Már kezdett esteledni, amikor hazafelé indultunk. Fáradtan, ám élményekkel gazdagon tértünk haza. Ezt a balatoni utat kétszer is megismételtük. Ugyanilyen kedves emlékem az otthontöltött nyári napok is, amikor kint a kertben nagy grill partikat rendeztünk. Pár napot unokatestvéreimnél töltöttem Nemescsóban, majd hónap végén elvegyültünk a karneváli forgatagban. Jó visszaemlékezni erre a nyárra. Mezőfi Rita
ISKOLÁD
Az iskola szervezésével egy öt napos csereüdülésen vettem részt. Három gyerek és öt pedagógus utazott Lengyelország Mszana Dolna városába. Hétfő reggel nagy izgalommal vártam az indulást, mivel még nem utaztam repülővel. A bécsi repülőtérre érve szép látvány fogadott . A repülőgép felszállásakor kicsit bedugult a fülem, de nagy élményben volt részem. A város teljesen eltörpült, a felhők pedig csodásak voltak. Odaérve szeretettel fogadtak minket. Minden gyerek egy-egy családnál volt elszállásolva.
Az engem fogadó család egy nagycsalád volt, négy gyermekkel. Nagyon kedvesek voltak és barátságosak voltak.
3
Az odaérkezésünk délutánján egy nyitó ünnepségen vettünk részt az iskolában. Másnap Krakowba városnézésen vettünk részt, ahol különböző templomokat, kastélyt, barlangot és a főteret tekintettük meg. Öt-hat óra körül érkeztünk vissza Mszana Dolnába és minden gyerek hazament a családjához . A szerdai napon kirándulni mentünk egy szép hegyre amelyet Snieznicának hívtak. Ott ugyanaz a zenekar lépett fel aki hétfőn zenélt. Nekem nagyon tetszett, és egy pap misét is tartott. Ezen a napon ismét templomokat tekintettünk meg .Ez a nap elég hosszúra sikerült, mivel ezen programok után elmentünk pizzázni a lányokkal. Másnap a Mszana Dolnai városházára mentünk, ahol a polgármester tartott köszöntőt. Később vásárolgatni mehettünk.A következő órában egy óvodát látogattunk meg, ahol műsort tartottak nekünk az óvodások. Délután egy középiskolát és egy sportcentrumot néztünk meg, ahol a teakwandót sportoló gyerekek bemutatót
ISKOLÁD
4
tartottak. Péntek reggel az iskolában lengyel órán vettünk részt, utána pedig a városi nagykönyvtárat néztük meg.
Délután elköszöntünk a családtól, és indultunk Krakowba, mert onnan indul a repülő haza. Sajnos sötétbe utaztunk, de kivilágított város nagyon csodás volt. Bécsbe érkezett a repülő és onnan indultunk Szombathelyre busszal. Köszönöm, hogy ilyen lehetőséget kaptam, hogy elutazhattam Lengyelországba és sok szeretettel várom Justynát jövő nyáron, hogy én is vendégül láthassam és megmutathassam az iskolánkat, városunkat és környékét.
Csire Fanni 7. osztály
A suli discót a rendezvény előtt egy héttel szinte már mindenki nagy izgalommal várta, különösen az ötödik osztályosok. Öt óra körül hamar benépesült az iskola aulája. Fél hatkor kezdődött az ötödikesek beavatása. A feladatokat párban kellett végrehajtani. A pár egyik tagjának az arcát tejszínhabbal fújták be a nyolcadikosok. A pár másik tagja kapott néhány szem mazsolát.
Az a páros győzött, aki a legtöbb mazsolát dobta be a társa tejszínhabos arcába. A nyertes egy üveg gyerekpezsgővel lett gazdagabb. A beavatás után igazgató nénink mindenkinek
ISKOLÁD adott „felsős lettem” feliratú nyakláncot, büszkén viseltük a kapott ajándékot. A „ceremónia” után folytatódott a buli, dübörgött a zene. Ha megéheztünk, csak benéztünk a büfébe, ahol jobbnál jobb falatok vártak ránk. A DJ-től dalokat is lehetett kérni, melyet később le is játszott. Mindenki táncolt és jól érezte magát.
A buli vége felé a büfében nagy akciók, leárazások voltak; a „táncparketten” pedig vonatoztunk. Mikor ¾ nyolcat ütött az óra, mindenki rendet rakott, s elindultunk hazafelé. A végén már a jövő évi bulit terveztük, ami talán még ennél is jobb lesz. Takács Kristóf Benczik-Hrncsár Áron 5. A osztályos tanulók tollából
5
Mariazell egy város Ausztria Stájerország tartományában. KözépEurópa egyik legismertebb Máriakegyhelye, híres zarándokhely. Ide kirándultunk egy decemberi hétvégén. Az utunk először Gloggnitzba vezetett, a Lindt csoki gyár minta latjába. De mivel nem volt nyitva, másnap visszatértünk és megkóstolhattuk a különféle ízű csokikat és vásárolhattunk is belőle. A hosszú utunk alatt Éva néni különféle történeteket is olvasott nekünk Máriazellről az autóbuszon, hogy visszafelé egy erről szóló TOTÓ-t töltsünk ki, különféle ajándékokért. Én is szeretnék megosztani veletek egy-két történetet. A város neve 1157.december 11-én este érkezett meg a környékre egy Magnus nevű bencés szerzetes. St.Lambrechtből az ottani apát megbízására,hogy az itt élők lelkipásztora legyen. Magnus magával hozta fából faragott kedves Mária-szobrát is. Ám az utat egy helyen hatalmas szikla zárta el, amelytől nem tudott tovább menni. A szerzetes a szűzanyához fordult segítségért, imája meghallgatásra talált, a szikla kettéhasadt,így Magnus folytathatta az útját.
ISKOLÁD Megérkezvén a szobrot egy farönkre tette és kis fakápolnát épített köré, amely hamarosan a vidék hiteléletének központjává vált.
6
drágakövekkel díszített képet és sok más értékes, a címerével ellátott kincset. A legenda történelmi alapokon nyugszik, I. Lajos 13421382 között uralkodott, bár a csata időpontja bizonytalan, a történészek a hagyományok alapján az 1364. évet valószínűsítik.
A Lajos-legenda (I. (Nagy) Lajos király) I. Lajos ellen a törökök és más barbár népek 8000 fős sereggel vonultak, akikkel szemben a 2000 fős sereg helyzete szinte kilátástalan volt. Lajos ekkor a Zelli Istenanyjához fordult, aki egy álomban támogatásáról biztosította. Felébredvén a mellén találta azt a Mária-képet, amelyet rendesen egy kis oltáron tartott. Ezt égi jelnek tekintve vonult a harcba, ahol hatalmas győzelmet aratott a törökök felett. Hálából seregével együtt felkereste Mariazellt, ahol hálája jeléül a templomnak ajándékozta az arannyal és
Máriazellben a csodálatos 850 éves bazilikát néztük meg. Itt még egy elektromos Betlehemet is megtekinthettünk, amelyben a Biblia több jelenetét ábrázolták. Később szalad időnk is volt, hogy egyedül megnézhessük a városka adventi vásárát. Estefelé indultunk a szállásunkra, Lackenhofba. Gyönyörű szép hatalmas, hófedte hegyeket láttunk. Mikor odaértünk, mindenki elfoglalta a szobákat, és mentünk vacsorázni. Utána, a hotel előtt volt egy domb, azon lehetett szánkózni, csúszkálni. Mindenki jót mulatott, mikor megjelent egy mikulás két
ISKOLÁD krampuszával, és sok csokit osztottak ki közöttünk. Este még karaokéztunk, biliárdoztunk, csocsóztunk. Másnap, reggeli után sétálni mentünk, az Ötscher hegyre felvonóval szerettünk volna felmenni, de a hegyre csak sportolók mehettek fel. Aztán sétáltunk egyet a városban, egy kicsit vásároltunk, még szánkóztunk, csúszkáltunk,s hamar eltelt a délelőtt. Ebéd után indultunk vissza Szombathelyre. Útközben hatalmas hegyeket, szakadékokat, gyönyörű szép tájakat láthattunk. Estefelé érkeztünk haza.
Mi ezt a kirándulást soha nem fogjuk elfelejteni, mert olyan sok élményben volt részünk 6-8. osztály
7
Egy keddi napon üzemlátogatásra ment az osztályunk, a LUK Savaria üzemébe. A Schaffler csoport szombathelyi telephelye a világszerte tevékenykedő LUK vállalatcsoport magyarországi leányvállalata, amely 1996 -ban alakult.
Így kezdte mondandóját, a vállalatot bemutató Hergovics Csaba bácsi. Ezután so k érdekes dolgot megtudtunk a telephelyről: jelenleg 1200 főt foglalkoztató üzem termékskáláján kuplungszerkezetek, kuplungtárcsák, lendítőkerekek számos változata szerepel. Milyen képesítéssel keresnek ide általában fiatalokat? : gépészmérnök, gépi forgácsoló, logisztikus, műszaki rajzoló,
ISKOLÁD karbantartó műszerész, mechatronikus. A munkatársak versenyképes jövedelmet, szociális juttatást, ingyenes helyi képzést, albérleti támogatást, továbbképzési lehetőséget kapnak. Az idei évben elkezdődött a harmadik üzemcsarnok építése, amely ujabb Munkaerőt igényel. Az előadás után megnézhettük a tanműhelyt, ahol a CNC esztergagéppel kulcstartót készítettek számunkra. Ezután megnéztük a g yá r belső csarnokait, ahol különböző gépeket, gyártási technológiát mutattak be nekünk.
8
Is kaptunk a cégtől, amelyben kulcstartó, tollak, jegyzetfüzetek voltak. Az én testvérem is ebben a gyárban dolgozik. Ő meg van elégedve a munkájával és a fizetésével. Nagyon fontos a tanulás, és hogy idegen nyelvet is beszéljünk, mert akkor komoly pozíciókat is el tudunk érni a gyárban.
Nagyon örültünk, hogy megnézhettük ezt az üzemet, s talán segített nekünk a pályaválasztásban is. Németh Petra és a 8. osztály tanulói A túránk végén egy kvíz játékban vettünk részt. A látottakról és a hallottakról kellett számot adnunk. A helyesen válaszolók csokit kaptak ajándékba. Befejezésül egy „meglepetés táskát”
ISKOLÁD
Ha megunta már a robotolást a vízparton és elege van a halakból, akkor alkalmazza a mi robotunkat, amely gombnyomásra kiszed egy halat a tóból, robotolás nélkül. A jövőben, ha sétálni megyünk, akkor érdekességeket fedezhetünk fel, pl: egy robot, amely egy porszívót sétáltat. Ha jobban belegondolunk, akkor igaza van, mert nem piszkít oda, sőt még inkább tiszta lesz környezetünk. A fejlődésnek azonban nagy ára van. Háttérbe szorul a kutya iránti szeretet, s ezt felváltja a gépek iránti ragaszkodás. Képzeljük el, ha kis kedvencünk helyett, egy rideg robotot sétáltatunk, akinek nincsenek érzései. Mi ebben a jó? Természetesen a fejlődés jó, de nem minden esetben. Mi történik, ha a robotok korában arra ébredünk, hogy átvették a gépek a hatalmat?!
9
Természetesen a fejlődés jó, de nem minden esetben. Mi történik, ha a robotok korában arra ébredünk, hogy átvették a gépek a hatalmat?! Megismétlődik a terminátor, illetve az Én a robot című film? Szerintem remek dolog a technikai fejlődés, de van, amikor a régi jobb! Bindics Norbert 8. osztály
ISKOLÁD
10
ISKOLÁD
11
