I S KO L Á D Az OÁMK Simon István Utcai Általános Iskolája Diákönkormányzatának Lapja 2010. szeptember - november
SZILÁGYI DOMOKOS: İSZ Tövist virágzik az idı, mázsás ködöt a levegı, légüres bánatok lebegnek, szállanak, zuhannak, leesnek. Avar hullámzik, bokámat nyaldossa, szívemig fölárad - ısz, te szilaj, te szomorú, kegyelmes szívbéli háború, add, hogy a szemem szép tágra, kerekedjél a világra, s legyen a szavam oly könnyő s oly éles, mint a tavaszi fő.
A tartalomból • • • • • • • •
Évnyitó İszi divattippek İszi ünnepek 1849. október 6. 1956. október 23. Sportválasztó Erdıvel, fával a holnapért Comenius
ISKOLÁD
Tanévnyitó Szeptember elsı napján az oladi lakótelep újra megtelt élettel. A reggeli óráktól kezdve ünnepi ruhás diákok sokasága lepte el az utakat. A legkisebbektıl kezdve a legnagyobbakig mindenki szemében ott volt az izgatottság, hogy újra lehet látni osztálytársainkat, barátainkat. A régi firkák a padokon, egy-egy név a székbe vésve, minden ugyanúgy várt minket, ahogy június 15-én itt hagytunk. Amint „beilleszkedtünk az osztályokba, szólított minket az aula, ahol kezdetét vette a hivatalos tanévnyitó. A Himnusz meghallgatása után iskolánk legújabb tanulóit köszönhettük. Az elsı osztályt kezdı gyermekeket az idén ballagó diákok „vezették” be az ünnepségre. Ezt követıen az igazgatónı és az igazgató úr nyitóbeszédét hallhattuk. Iskolánk tanulói elıadással is készültek számunkra, szavaltak, néptáncbemutatóval készültek. Ahhoz képest, hogy borongós nap volt, két percre fénybe borult az aula, ezzel jelezve azt, hogy újra beindul az élet Olad szívébe. Zárásként az iskolai egyen nyakkendıket és sálakat, elsı osztályos társaink nyakába helyeztük
2
jelképezve azt: befogadtuk ıket, most már ık is közösségünk tagjai. A következı tanévben viszont fordul a kocka a középiskolába készülıknek, egy év múlva minket fognak „felavatni”.Talán ezért is érezzük át az elsısök helyzetét. Számomra ez a 2010-es évi általános iskolakezdés volt a legkülönlegesebb, hiszen ez az utolsó év, amit itt töltök.
Simon Enikı 8. A
ISKOLÁD İszi divattippek Szerencsére még mindig gyakoriak a meleg napok. Ameddig lehet, könnyő és laza öltözéket kell hordani. Az egyszerő, de jó szabású fekete nadrág és hozzá a puha, hurkolt anyagból készült felsı egész napra komfortérzetet biztosít. Az efféle összeállításokban tárgyalásra is be lehet ülni, de a késı délutáni utolsó kávézáshoz is megfelel. Alá lehet húzni a kultikus darabnak számító fehér atlétát, de színes, testhez simuló felsıkkel, akár vékony garbóval is kitőnı választás. A hővösebb napokon, fıleg, ha szeles az idı, jobb nem dacolni az elemekkel. Az óriás szemmel kötött dinnyesapka és a vérnarancs színő sál jól véd a hidegtıl. Sapkát azért érdemes hordani, mert a tested körül felfelé száll és felül távozik, a fejfedı pedig megakadályozza, hogy elszökjék a meleg. A kiegészítıkhöz illı tyúklábmintás kabát laza szövéső, könnyő tweed. Felül ilyen védelemmel nyugodtan lehet minit hordani. A keresztben csíkos kötött miniruha csak vékony alakon mutat jól, de ugyanazt kevésbé testkövetı és egyszínő változatban bárki választhatja, jól jár vele. A csizma még nem a téli vastag bır, hanem vékonyabb, perforált, vízlepergetı textil. A tyúklábmintás tweed feltalálása óta halhatatlan. A mini idén szinte kötelezı, a korábbi évek szőkszoknya
3
monopóliuma megszőnt. Jön a balerinaszoknya, sıt a labdaszoknya 2004-es változata is. A négyszeresen is felsliccelt tweedszoknyát az alóla kivillanó alsószoknya teszi feledhetetlenné. A harisnyákat az idén gondosan kell kiválasztani, a hosszában rombuszminta például nem vastagítja a lábat. A csipkés-lyukacsos harisnyákat érdemes bevennünk ruhatárunkba, a látszat ellenére meglepıen melegek tudnak lenni. Ha jól akarsz kinézni, és nincs idıd vagy energiád színeket összeválogatni, járjál feketében. A mőszırme dzseki hosszanti bırcsíkkal az ısz egyik kedvenc darabja lehet. Alig vastagabb egy kardigánnál, de jóval melegebb, és ugyanolyan kényelmes, könnyő. Az oldalt slicc a mőszırme miniszoknyában az évek találmánya, érdekessége a két fekete mőszırme dzseki hosszanti bırcsík díszítéssel. A mőszırme miniszoknya oldalt nyitott, két csattal záródik csípın.
Vörös Szilvia 8. B
ISKOLÁD
A gazdasági élet ünnepei Az aratóünnepet ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora, táncos mulatság fejezte be. A családi aratást nem követte arató ünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, nálunk is egy sor hiedelem és varázscselekmény főzıdött az aratáshoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén. Szeptembertıl novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, ilyenkor voltak a pásztorünnepek is. Bérfizetı, pásztorfogadó nap volt pl. szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, fıként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjukra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet. A gazdasági év fontos állomása lehetett november 1., továbbá november 11., Márton napja is. Márton napja már XIV. századi magyarországi krónikában is határnapként szerepelt. Sok helyütt
4
Márton-nap volt a cselédfogadás, legeltetés, a gazdasági év befejezésének határnapja. A nyugati megyékben a pásztorok ilyenkor hordták köszöntı kíséretében ”Szent Márton vesszejét”. Az ıszi vigasságok közé tartoztak a szüreti mulatságok is, amelyekhez az egész országban lovas felvonulások tartoztak. A termeket, lugasokat szılıfürtökkel ékesítették. Az ünnepséget tánc követte. Mindenszentek napjára rendbe teszik sírokat, gyertyát gyújtanak a temetıben. A katolikus falvakban a házakban is gyújtottak gyertyát, minden halott emlékére egyet. Baranya megyében ısszel tartották az úgynevezett leányvásárokat is. Az édesanyák ilyenkor a leányok egészünnepi ruhatárát magukkal vitték, s egy nap ötször is átöltöztették az eladó lányokat. A leányvásár a fiatalok ismerkedési alkalma volt.
ISKOLÁD
1849. október 6. „Ferenc
József anyja, Zsófia fıhercegnı a magyar szabadságharc legádázabb győlölıje volt. Az ı köréhez tartozott Latour gróf hadügyminiszter, akivel a feldühödött bécsi nép 1848. október 6-án végzett. Egy évvel késıbb, Haynau gondos számítással idızítette erre a napra a szabadságharc tábornokainak és magának Batthyány miniszterelnöknek a kivégzését.
Elızı nap, október 5-én az aradi várparancsnok utasítására küldött járta végig a várost. Papokat, lelkészeket kerestek, akik a halálra ítélteket utolsó útjukra elkísérik. Az aradi várban egyetlen káplán volt csak, a várostól pedig Baló Béni aradi református lelkész és négy minorita-rendi szerzetes válaszolt a felhívásra. Még aznap délután felkeresték a tábornokokat, hogy aztán másnap hajnalban utolsó útjukra kísérhessék ıket. Baló Béni Leiningenhez ment be elıször, és úgy érezte,
5
összeroppan, nem lesz elég ereje a feladatát ellátni. Leiningen ekkor hozzálépett, és férfias erıvel kezet szorított vele. Ahogy a lelkész késıbb leírja „szemeinek sugárzása, szellemi fennsége erısítıleg hatott rám”. Baló Béni járt Dessewffy Arisztidnél is, akit álmából ébresztett fel. „Tiszta lelkiismeretem van, s az hagyott aludni” – mondta a papnak. Aulich Lajos két gyertya fényénél Horatiust olvasgatott, Török Ignác pedig egy könyvet a várerıdítésrıl. Láhner fuvolán játszott, a többiek levelet írtak, gondolatban családjuknál idıztek. A kivégzés napja Elıször a golyó általi kivégzéseket hajtották végre. A „kegyelembıl” golyó általi halálra ítélt 4 fıtiszt – miután a kivégzés helyére kísérték ıket – kezet fogott egymással. Néhány lépésnyi távolságra sorba állították ıket a fal mellett, kezeiket megkötözték. Lázár, Dessewffy és Schweidel szemét bekötötték, de Kis Ernı megrázta a fejét, mondván: „Vigye innen azt a piszkos rongyot! Látni akarom gyilkosaimat!” Az elítéltek féltérdre ereszkedtek, majd mindegyikük elé három-három katona sorakozott fel, alig kétlépésnyi távolságra. Ilyen közelrıl lehetetlen hibázni. A fegyverek eldördültek, hárman azonnal holtan elırebuktak, de Kiss Ernı mozdulatlanul térdelve maradt, mert csak a vállát fúrta keresztül egy golyó. Az ırnagy
ISKOLÁD intésére egy katona Kiss Ernıhöz ugrott, és közvetlen közelrıl agyonlıtte. A kísérı papok annyira meg voltak rémülve, hogy nem bánták volna, ha ıket is agyonlövik. Végrehajtva a négy tábornok véres ítéletét, a bitófára ítélt kilenc tábornokot fogta közre ugyanaz a kíséret. İk bátor lélekkel és látható nyugodtsággal indultak utolsó útjukra. Mikor elérkeztek a térségre, ahol a kilenc bitófa állt, az ítéletet még egyszer felolvasták, és megkezdıdött a borzalmas gyilkolás. „Éljen a haza” Poeltenberg Ernı egypercnyi halasztást kért. Odament Damjanichhoz, megölelte, megcsókolta, majd a többiekhez is, akiktıl hasonlóan búcsúzott. Elsınek akasztották fel. Azután sorba következett Török Ignác, Lahner György, Knézits Károly, aki hangosan imádkozott, míg nemes lelke el nem hagyta. Nagysándor József azt mondta a bakónak: Hodie mihi, cras tibi! (Ma nekem, holnap neked!) majd fönnhangon kiáltotta: Éljen a haza! Leiningen-Westerburg Károly utolsó szavával cáfolta a vádat, hogy fogoly tiszteket gyilkolt volna meg, Aulich Lajos szó nélkül fogadta a halált. Damjanich, miután hét bajtársa halálát végignézte, nyolcadikként került sorra, s keserően megjegyezte: „Azt gondoltam, hogy utolsó leszek, ki mindig elsı voltam a csatában.” İ
6
is Éljen a haza szavakkal adta ki nagy lelkét. Utoljára Vécsey Károly gróf következett. Nem volt már kitıl elbúcsúznia, hát odament egykori ellenfeléhez, Damjanich teteméhez, térdre hullott elıtte, s megcsókolta annak lecsüngı hideg kezét. Ekkor már hangos zokogás hallatszott a katonák soraiból is. Egy magyar gróf fejezte itt ki hódolatát egy szerb parasztgyerek emberi nagysága felett... A felakasztott áldozatok feje – érthetı módon – lehajolt, vagy oldalra billent. Damjaniché egyenesen maradt. İ a szó teljes értelmében büszkén, nyakát egyenesen tartva nézett fölfelé...
1848. október 6-án este a kivégzetteket a parancs szerint jeltelen sírban hantolták el. Nem fordították ıket arccal lefelé! A hatalomnak ehhez a félelembıl fakadó embertelen gesztusához még el kellett telnie 110 esztendınek...” Forrás: Kupán Árpád Erdély Online
ISKOLÁD
„A nap krónikája - október 23. Mőegyetem, Bem tér, Parlament, Magyar Rádió A kora reggeli órákban hazaérkezik Jugoszláviából a magyar párt- és kormányküldöttség (Gerı Ernı, Apró Antal, Hegedős András, Kádár János). Ülésezni kezd az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) kibıvített Politikai Bizottsága. A Szabad Nép vezércikke (Új, tavaszi seregszemle) üdvözli a diákság követeléseit. A lap közli az Írószövetség felhívását: a szövetség egyetért a lengyelországi változásokkal, ugyanakkor nem tartja helyesnek a délutánra tervezett rokonszenvtüntetést. Az egyetemeken győléseken készülnek a tüntetésre. 12 óra 53 perckor, adását megszakítva a Kossuth rádió ismerteti Piros László belügyminiszter közleményét: "A közrend zavartalan biztosítása érdekében a Belügyminisztérium nyilvános utcai győléseket, felvonulásokat a további intézkedésig nem engedélyez." 14 órakor, a HM-ben Bata István honvédelmi miniszter engedélyezi a katonák részvételét a tüntetésen. A Miniszter-tanács rendkívüli ülést tart. Hegedős András az MDP PB értékelése alapján tájékoztatást ad a kialakult helyzetrıl.
7
14.23-kor a Rádió újabb közleményt ismertet: "Piros László belügyminiszter a ki-hirdetett utcai gyülekezési tilalmat feloldja." Fél három körül megjelenik a mőegyetemen a belügyminiszterhelyettes, Fekete Mihály, hogy ismertesse a diáksággal a tiltást feloldó határozatot. A felvonulás jelszavai Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat! Munkás-paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek! Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk! Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon! Szovjet sereg menjen haza, Sztálinszobrot vigye haza! Függetlenség, szabadság! Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba! Ruszkik haza! Vesszen az örkény, éljen a törvény!
Az egyetemi hallgatók egy része a Petıfi-szoborhoz vonul, a mőegyetemisták többsége pedig egyenesen a Bem-szoborhoz indul. A Petıfi-szobornál Sinkovits Imre, a Nemzeti Színház színésze tízezres
ISKOLÁD tömeg elıtt elszavalja a Nemzeti dalt. Egy diák felolvassa a 16 pontot. A tömeg, amely egyre hatalmasabbra duzzad - a diákokhoz a délelıtti mőszakból érkezı munkások csatlakoznak -, a Margit hídon át a Bem-szoborhoz vonul. A lengyelbarát, illetve Rákosi- és Gerıellenes jelszavak mellett már a szovjet csapatok kivonulását követelı jelszavak is elhangzanak. A tüntetık a Bem-szobornál egyesülnek. Egyesek kivágják a sarlókalapácsos címert a zászlókból. Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc elszavalja a Szózatot, majd a Budapesten tartózkodó lengyel író, Zbigniew Herbert üdvözli a tüntetıket. A rossz hangerısítés miatt a beszédekbıl szinte semmit nem hallani. A tömeg a Kossuth tér felé veszi az irányt, azt követelve, hogy Nagy Imre beszéljen a Parlamentnél. Az ÁVH Jászai Mari téri épülete elıtt már a "Vesszen az ÁVO!" jelszó is felhangzik.
Mindeközben géppisztolyokkal, könnyfakasztó gránátokkal felszerelve harminc ÁVH-s érkezik a Magyar Rádió ırségének megerısítésére. 16.40-kor a
8
Rádióhoz rendelik az elsı, majd 17 óra után a második ÁVH-s századot. A tüntetık elsı csoportjai 17 óra körül érnek a Kossuth térre. Egy óra múltán már az egész teret betölti a kétszázezresre becsült tömeg. 18 óra körül a tüntetık néhány kisebb csoportja a Dózsa György úti Sztálin-szoborhoz indul, hogy ledöntsék a zsarnokság jelképét. 18.30-kor lekapcsolják a Kossuth tér világítását, de a tömeg nem tágít. Az aznapi Szabad Nép meggyújtott példányainak fényében továbbra is Nagy Imrét követelik. A parlamenti ırség végül visszakapcsolja a tér világítását. 17 óra tájban a Rádió épületénél is tüntetık jelennek meg. Követelik, hogy a rádióban olvassák be a diákság 16 pontját, a Rádió vezetısége azonban ezt megtagadja. A mind nagyobb számú tüntetık megpróbálnak behatolni az épületbe. Tíz személynek sikerül bemásznia egy ablakon - ıket ırizetbe veszi az ÁVH-s ırség. 19 órakor ötven rendırt és egy tőzoltóautót vezényelnek a Rádióhoz. Az egyik riadókocsi késıbb használhatatlanná válik, a másikkal súlyos sebesülteket szállítanak a Vas utcai kórházba. A harc kitörése után visszarendelik a rendıröket a laktanyába. Valamivel 20 óra elıtt Gerı Ernı telefonon beszél Hruscsovval. Közli, hogy nem utazhat Moszkvába az SZKB KB Elnökségének ülésére, mert Budapesten válságosra fordult a helyzet. 20 órakor közvetített
ISKOLÁD rádióbeszédében ugyanakkor határozottnak mutatkozik: "nacionalista jellegőnek" nevezi a tüntetést, sovinisztákról, antiszemitákról és reakciósokról beszél, s elzárkózik minden engedménytıl. Mindez olaj a tőzre. Gerı Ernı Andropovtól, a budapesti szovjet nagykövettıl kér segítséget a rendteremtéshez. Andropov felszólítja Pjotr Lascsenko altábornagyot, a székesfehérvári szovjet különleges hadtest parancsnokát, hogy csapataival vonuljon be Budapestre. Lascsenko megtagadja a kérést, arra hivatkozva, hogy csak Moszkva utasítására intézkedhet. Andropov felhívja Hruscsovot, aki telefonon közli Gerı Ernıvel, hogy teljesítik a kérést, amennyiben a magyar minisztertanács azt írásba foglalja. Valamivel 21 óra elıtt, a Kossuth Lajos téren Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes próbál beszédet intézni a tüntetıkhöz, de a tömeg lehurrogja. Nem sokkal késıbb Nagy Imre megjelenik a Parlament erkélyén. Az éljenzés hamarosan füttyszóba csap át, mivel beszédét "Elvtársak" megszólítással kezdi. Biztosítja a diákságot, hogy a jogos követelések teljesülni fognak, és ígéretet tesz arra, hogy a kormány és a párt nem késlekedik tovább a reformokkal. Ugyanakkor hangot ad véleményének, miszerint minden problémát a párton belül kell megoldani. Fegyelmezett távozásra szólítja fel a tömeget, amelyben
9
csalódottságot kelt rövid beszéde. A szocializmus mérsékelt reformjának ígérete már kevés a tömegnek. A Kossuth térrıl sokan a Rádióhoz indulnak (elterjed a hír, hogy az ÁVO belelıtt az emberekbe), mások a Sztálin térre, ahol 18 órától kísérleteznek a Sztálin-szobor ledöntésével. A Rádióhoz kivezényelt katonák közül többen átállnak a tüntetık pártjára. Az épületbıl tüzet nyitnak rájuk, egy tiszt meghal, ketten megsebesülnek. A híradó ezred katonái szuronyt szegezve megpróbálják - sikertelenül - a Múzeum körútig szorítani a tömeget. A tüntetık, a katonáktól, illetve az idıközben feltört raktárakból szerzett fegyverekkel viszonozzák a védık tüzét. Megkezdıdik a Rádió hajnalig tartó ostroma. 21.37-kor lángvágók és hegesztıpisztolyok segítségével sikerül ledönteni az 56 mázsás Sztálin-szobrot. Gyorsan terjed a vicc: "Mi kerüljön a Sztálin-szobor helyére? Szökıkút, hogy akik eddig nyaltak, ezután öblögethessenek." A székesfehérvári szovjet különleges hadtest 23 óra körül parancsot kap Moszkvából a Budapestre vonulásra. A 17. gépesített hadosztályt utasítják az osztrák-magyar határ lezárására. Október 23-a éjfél: a városban folynak a harcok, kitört a forradalom.” Forrás: http://belfold.ma.hu
ISKOLÁD Sportválasztó Szombathelyen elsı alkalommal rendezték meg a sportválasztó napokat. Iskolánkból a hetedik és a nyolcadik évfolyamosok látogattak el erre a rendezvényre, ami a NyugatMagyarországi Egyetem udvarán került megrendezésre. A program 10 órától várta az érdeklıdıket. Céljai, hogy különféle ismertebb-kevésbé ismert sportágakat mutassanak be az embereknek. Szombathelyen több, mint 40 sportágba „kóstolhattunk bele”. Köztük a röplabdába,a légkorongba,gyorskorcsolyába,és a bmx-be. Utóbbiakban már jártasan mozogtunk, viszont volt olyan küzdısport, amirıl még nem is hallottam. Ilyen például a baranta, amit csapatban és egyénileg is mővelhetünk. A precíziós sportok közül íjászat volt jelen. Ebben a sportban tolószékkel is lehet jeleskedni. Azért is jó, hogy megszervezték ezt a sportágválasztót, mert a magyarországi gyermekek nagyon ellustultak. Ezek a sportok talán ösztönzik ıket és még a versenyszellem is felszabadul bennük. Kellemes délelıtt volt ez a pénteki nap, és még ha csak pár ember is, de megtalálta azt,amiben szívesen részt venne,Már ezért megérte. Simon Enikı 8. A
10
ISKOLÁD
Iskolánk a környezetvédelem érdekében megszervezett egy olyan napot, amivel felnyitotta a diákok szemét a természet értékeire. A kezdés 9 órakor volt, és felsı-alsó tagozatos tanulók egyaránt rajthoz álltak. Tizenegy állomáson fogadott minket egy vagy több megoldandó feladat. Persze a kisebb diákoknak az iskola udvarán belül egy könnyített pályán kellett helyt állniuk. Osztályommal az iskola melletti állomáson kezdtünk, ahol három különbözı mérető fakosárkába fejenként három diót kellett becélozni. Ezután egy környezettel kapcsolatos mondat darabjait kellett helyesen összeraknunk. Ez utóbbi minden állomáson visszatérı feladatként fogadott bennünket. Második helyszínen fadarabokból minél magasabbat kellett felépítenünk úgy, hogy a technikát mi választhattuk ki. Csapatommal például 195 cm-ig jutottunk, mielıtt szétdılt volna építményünk. Ezután fapálcák voltak a földre helyezve, amikbıl meghatározott számú darabot mozgathattunk el, hogy a megadott formát kapjuk. Ez a feladat már több nehézséget okozott, hiszen a logikánkat is kénytelenek voltunk használni. A negyedik állomás az iskola elıtti játszótéren várt ránk. Itt rovarokat
11
kellett pontosan felismerni az árnyékukról. Következı helyszínen madarakat kellett hajtogatnunk, természetesen a cél az volt, hogy minél többet. Utána az iskola mögötti vashídhoz mentünk. Ott rengeteg gyümölcs várt minket, amelyeket bekötött szemmel kellett végigkóstolni, majd kitalálni, mit is ettünk. A következı állomás szintén a patak partján várt minket. Itt távcsı segítségével kellett megkeresni azokat a hulladékokat, amelyeket elızı nap tanáraink rejtettek el a túlparton. Az idı múlásával már csak pár helyszín volt, ahol még nem bizonyítottunk. Ezek között volt az is, ahol egyesével bele kellett nyúlnunk egy papírzacskóba, majd kitapintani, mit rejt. A tartalmak között volt makk,faforgács, dió sıt még csigaház is. Elérkeztünk az utolsó feladatunkhoz, ahol csupán egy darab papír fogadott minket, rajta egy hiányos szöveggel. Az pedig nem volt más, mint az „Erdı fohásza” ami csak arra várt, hogy kiegészítsük üres sorait. Miután ezzel is végeztünk, nem maradt más dolgunk, mint visszaballagni az iskolába és leadni menetlevelünket, benne pontjainkkal. Ezzel le is záródott a „verseny”. Szerintem nagyon jól érezte magát mindenki és az összes résztvevı megjegyezte a nap üzenetét: „Erdıvel-fával a holnapért”. Simon Enikı 8. A
ISKOLÁD
12
ISKOLÁD
Comenius program az iskolánkban Ez a program egyrészt az iskolai élet szereplıit (diákok, tanárok) másrészt az iskolán kívüli közösséget is érinti./szülıi szervezetek, társadalmi partnerek.) A Comenius célja, hogy hozzájáruljon a közoktatás minıségének fejlıdéséhez, erısítse annak európai dimenzióját, illetve segítse a nyelvtanulást. Ez az iskolai együttmőködés lehetıvé teszi, hogy az európai közoktatási intézmények nemzetközi együttmőködés keretében együtt dolgozzanak valamilyen közös témán. A mi programunknak a címe: Kultúrák harmóniája; a résztvevı országok: Lengyelország / Mszana Dolna / Olaszország /Vietri di Potenza / és Spanyolország / Barcelona /. A külföldi pedagógusok és gyerekek november 8-ai héten tartózkodnak az iskolánkban.
13
A mi programunk Szt. Márton életére épült, s ezen keresztül szerettünk volna bemutatni szőkebb hazánkat. Az elsı napon a magyar néptánccal, és a magyar népi hangszerekkel ismerkedtek a vendégeink. Kedden angol, ének, rajz órákat látogattak, délután pedig a Szt. Márton látogatóközpontba látogattunk el közösen.
Még a délután folyamán fogadott minket Marton Zsolt alpolgármester Úr, aki a város önkormányzatának életébe engedett bepillantást nyerni. Ezután Szombathely nevezetes épületeit tekintettük meg.
Szerdán kirándultunk Vámoscsaládra és Pannonhalmára. A vámoscsaládi templom a Szent Márton Európai Kulturális útvonal állomása. A plébánia és a hozzá tartozó települések Márton püspökre utaló
ISKOLÁD emlékeket kívánja bemutatni. A pannonhalmi bencés Fıapátság Magyarország kiemelkedı emlékhelye, egyházi és mővészettörténeti központja.
14
került sor a meating-re / megbeszélésre /. Mi mindent tettünk eddig, s mi lesz a folytatása a programnak. A tanulók e-mail címet cserélnek, Webkonferencián vehetünk részt, s ezzel is gyakorolhatjuk az angol nyelvet. Elkészítettük a közös faliújságunkat, amirıl tájékozódhatunk a programon résztvevı országok kultúrájáról. Pénteken Márton napi filc ludat készítettek a vendégeink, illetve megismerkedtek a dekopázs technikájával. Reméljük jól érezték magukat nálunk a külföldi pedagógusok és gyerekek, legközelebb márciusban találkozunk.
Csütörtökön délelıtt meglátogattuk a Teleki Blanka Szakközépiskola varrómőhelyét, ahol a 21. századi technikával dolgoznak a tanulók. Elkészítettük a program logóját is, amit Ti is hamarosan megismerhettek; itt az újságban! Gerti néni
Utána egy rendhagyó történelemórán vettünk részt, római kori jelmezekbe bújtunk, majd megismerkedhettünk a volt Magyar Néphadsereg fegyverzetével, ruházatával. Délután
ISKOLÁD
15
