ISKOLÁD Az OÁMK Simon István Utcai Általános Iskolája Diákönkormányzatának Lapja 2010. január - február Gazdag Erzsi: Cinegeetetés - Hej, télidő, hej, zord idő Elkelne most a hócipő! Ha volna hozzá ködmön is, S ha már kívánok - sapka is! - sóhajt a kis madár, Míg ablakpárkányomra száll. Kopogtat: - Kopp-kopp, hallod-e? Ablakodat kinyitod-e? Adsz-e ebédre jó magot? Már három napja koplalok. Fáztál-e télen éhesen? Én ázom-fázom s éhezem. Már nyitom, nyitom, cinege, Gyere, meleg van idebe! Itt van szalonna, friss köles, Csak válogass, csak csipegess! Odább hussan a kis bolond, És csupa félés, csupa gond. Kiszórom a magot neki. Rám pislog, aztán fölszedi. .
A tartalomból • • • • •
Írások a télről Farsangoltunk Pályaválasztás előtt Humor Pályázat
ISKOLÁD
2
telet. Sok ember velem együtt kívánná, hogy ez az út, melyen most megyek, még ne érjen véget, de azzal a tudattal, hogy még látom ezt a tájat, mintha boldogan hagynám ott a hóval fedett járdát.
Vörös Szilvia 7.b
Kedves tájam télen
Hóval fedett úton Egy gyönyörűnek ígérkező napon a városba indultam a selymes hóban. Utam közben az első dolog, amit észrevettem, hogy minden ember mosolyog. Ez a mosoly valószínűleg a tél miatt lehet, mert ilyenkor az emberek sokasága elfelejti gondját, és örül az új élményeknek. Engem is felvidított az út, melyen körbevett a csillogó hó, láttam a gyerekeket, ahogy játszottak és bukdácsoltak, az a furcsa illat pedig, amit éreztem, végigkísért a csúszós, jeges úton. Ez a szag különös volt, el sem tudtam volna hinni, ha más mondja, hogy ennek a hideg, fehér dolognak, amely betakarta a cserepes háztetőket és a még mindig zöldellő fenyőfákat, lehet illata. Sétálás közben nem tudtam unatkozni, mindig láttam valamit, amit gyönyörűnek gondoltam, legyen az autó, kemény, vagy egy korhadásnak indult letört faág, hóval fedve ezek mind-mind csodálatosak, és képesek pillanatok alatt elűzni az unalmamat. El se tudnám képzelni ezek nélkül a dolgok nélkül
Télen, amikor már minden fehérbe borult, teszünk egy kis kitérőt a természetbe. Ilyenkor folyton meglepetéssel szolgál az Oladi-domb az Arany-patakkal együtt. Egy kis havas ösvényen indulunk el, mely mellett halkan csörgedezik a jégtakaró alatt a kis patak. A fák ágait vastag hó fedi. Miközben sétálunk, elhaladunk egy szántóföld mellett, melyből itt-ott földbuckák állnak ki. Csendesen jár a szél, egy kis havat is hoz magával. A természet nyugalma, a csend, a kis patakcsörgedezés, a fehér táj a hófedte fákkal együtt olyannyira megnyugtató, hogy az ember elfelejti minden gondját. Utunk során megérkezünk az itt-ott befagyott Arany-patakhoz, mely valahol halkan csordogált mellettünk. Megállunk egy pár percre, és élvezzük a természet által nyújtott nyugalmat. Újra elindulunk most a hófedte hídon, mely a havas ösvényről az Oladi-domb kedves falujába vezet. Mikor megpillantjuk a füstölgő kéményű, hófedte házakat, újra átjárt minket az a kellemes érzés, ami a havas ösvényen vezető utunkon. Sétánk közben szállingózni kezd a hó, és az utat lassan vékony hóréteg borítja. Lassan-lassan leérünk a dombról a lakótelepre, ahol otthon meleg tea vár ránk. Miközben szürcsöljük a finom teát, felidézzük a szép élményeket a havas ösvényről. Eszünkbe jut a kis patak, mely szinte
ISKOLÁD egész utunkat kísérte. Örömmel térek vissza erre a varázslatos helyre, mert akármilyen idő is van, a természet folyton meglepetésekkel szolgál.
3
jön, és látogatja meg azt a helyet, ám szerintem télen is érdemes megtekinteni ezt a jeges kis patakot.
Kedves tájam télen
Kedves tájon télen
Gencsen a mamámék kertje mögött csordogál egy számomra kedves kis patak, a Gyöngyös. Mikor kisétálok a kertbe, látom, hogy a gyümölcsök és a zöldségek helyét most hótakaró borítja. Mikor a gyengén sütő napsugarak megérintik arcomat, már a kis kapuhoz érek, és csendesen kiosonok rajta. De hiába az óvatosság, a kacsák hirtelen felrebbennek, és gyorsan el is szállnak. Ekkora már a part mellett sétálva megpillantom a keskeny jégréteget a víz felszínén. Csak hallgatom a csendesen folydogáló patakocska hangját. A gáton lépegetek tovább, és le-lepislantok az úszkáló jégdarabokra. Hirtelen valami nekifut a lábamnak, mi más lehetne, mint az egyik szomszéd kutyája. Lehajolok hozzá, végigsimítom vastag bundáját, és látom, hogy ő már gyorsan szalad is tovább. Amikor a zuhogóhoz közeledek, a csobogás egyre hangosabbá válik. Csak megállok a szélénél és nézem a felverődő hullámokat. Nyáron csak leülők a kövekre, és bámulom a vízben úszkáló halakat. Hiába, most tél van és hideg, nem időzhetek olyam sokat itt. Hamar vissza kell indulnom, de tudom, hamarosan a rossz időt a meleg váltja fel. Nyáron sok ember
Február van. A tél vége fele járunk. Ilyenkor minden a fehérségtől virít. Az erdőkben hófehér ágacskák nyújtóznak. A holt mezőkön apró lábnyomok vésődnek be és tűnnek is el az újabb és újabb hóréteg alatt. Minden lelassul, nyugalmi állapotban van. Kivéve egy valamit, a tavakat. Azok nem lelassulnak, hanem elalszanak. Kipihenik a hosszú nyarat. A hosszú, fagyos éjszakákon még a legnagyobb, számomra legkedvesebb tó is befagy. Ez az óriási jéggé vált víz a Balaton. Gyönyörű, tükörsima jegén enyhe hóréteg is helyet kap. Ha körbetekintek, látom a badacsonyi hegyeket, amire már felvették fehér ruháikat. Ők úgy jeleznek a többi alacsonyabb tájnak: itt a tél. Ezen a varázslatos helyen télen sem áll meg az élet. A Balaton ebben az évszakban is lehetőséget ad a szórakozásra. A hófödte dombtetőkről barna szánkóval csúsznak le a családok. A tapadós hóból gömböket gyúrnak, s hógolyóznak egyet. A kisebbek pedig építik a hóembert a partról gyűjtött kagylókkal díszítik őket.
Simon Enikő
ISKOLÁD
4
iskolában szeretném folytatni tanulmányaimat.
Sélley Alexandra 8. c Pályaválasztás előtt
Pályát választok
Életünk során meghatározó lehet, hogy általános iskolában elkezdett tanulmányainkat hol folytatjuk, melyik pálya is kelti fel érdeklődésünket. Hogyha pár hete megkérdezték volna tőlem: - Mi akarsz lenni, ha nagy leszel? Akkor a válasz egyértelmű lett volna: - Nem tudom! De sürgetett az idő, így elkezdtem rajta gondolkozni, hogy melyik szakma is tetszik nekem, hol tudnám megállni a helyem, és melyik munka is illik hozzám. Nagy gondolkodás után rájöttem, hogy olyasmi pályán szeretnék tevékenykedni, melyben valamiféle módon megmutatkozik az ügyintézés, „intézkedni”. Az Útjelzőt tanulmányozva találtam is egy szakmacsoportot, melyben teljes mértékben el tudnám képzelni magam: pénzügyi-számviteli ügyintéző. Hogy ez mit is takar? Ennek a képzési formának egyik jellemzője, hogy közreműködik a vállalkozások létesítésével, működésével, finanszírozásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában. Az ügyintéző könyvelési és értékesítési feladatokat lát el, számítógépes programcsomagokat használ. Nekem ez a hivatás tetszik a legjobban, az a fő célom, hogy egyszer én is ebben a szakmacsoportban dolgozzam. Erre szakosodó képzést a Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium ad. Célom megvalósítása érdekében ebben az
Közeleg egy nagy nap, egy fontos döntés napja, amely meghatározó szerepet tölt be az életemben. Kiskoromban sokan kérdezték tőlem, hogy mi is szeretnék lenni, ha felnövök. Akkor még nem tudtam pontosan, hogy mi leszek. Akkoriban ezek a szavak hagyták el leggyakrabban a számat: fogász, cukrász vagy pék. Akkor csak dobálóztam még e szavakkal. Most már rájöttem, hogy e súlyos szavak mögött mennyi nehézség, küzdelem és sok tanulás vár majd rám. És most érzem igazán minden mondat”súlyát”, és meggondolom, hogy mit válaszolok a nekem szánt kérdésekre. A továbbtanulással kapcsolatban mindig számíthatok a szüleimre, és közgazdászként szeretnék elhelyezkedni. Az iskoláról tudok egyet s mást, hiszen a nővérem 3 éve ide jár, és szívesen válaszol minden általam feltett kérdésre. A barátaim is segítenek, önbizalmat adnak nekem, és ez számomra nagyon fontos. Befejezésként elmondom, hogy értékesítő szeretnék lenni egy márkakereskedésben. A célomat két éve szeretném elérni. De tudom, ha fel is vesznek az általam megjelölt iskolába, hosszú és nehéz út vezet majd a célig.
XY 8. c
ISKOLÁD
A farsang vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tart. A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a „vaschang“-ból származik, és első írásos jelentkezését 1283-ból ismerjük. Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az olasz hatás. A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jeles napi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. Történeti adatok tanúsága szerint a 15. század óta ismeretes és kedvelt számos formája ma is él Magyarországon. A maszkos alakoskodók dramatikus játékai és a felvonulások mellett fontos esemény az ünnepinél is gazdagabb evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen. A mulatság gyakran elkülönült nemenként és korcsoportonként (gyakori volt az asszonyfarsang). A Felvidék némely területén a farsang vasárnapja előtti úgynevezett kövércsütörtök a mulatozás első napja. A legények a muzsikusokkal
5
végigjárták a falu utcáit. A lányos házak előtt táncoltak, megtáncoltatták a házbéli lányt is. A farsanghoz általánosan elterjedt köszöntő szokások, illetve adománygyűjtő felvonulások is közös mulatsággal zárultak. „Farsangkor minden rendű és sorsú göcseji ember asztala meg volt rakva enni- és innivalókkal, főleg disznóhússal, káposztával, kocsonyával és fánkkal, továbbá borral. Ilyenkor mindenki lakmározik. Ezen ételeket, ha csak bírják, a farsangi napokban elköltik, mert a következő nap – a hamvazó szerda – már böjt. Farsangi napokban tartották előbbi időben néhol a disznótort is, amelyen hosszú furulya s duda volt a zene. Rokonokat, szomszédokat hívtak össze, s reggelig mulattak. Ilyen alkalommal – két tál között – macskát vagy élő madarat vittek tréfából a házigazdának ajándékul...“– olvashatjuk Gönczi Ferencz: Göcsej című könyvében. A farsanghoz számos termékenységvarázsló, illetve termésvarázsló cselekmények és hiedelmek kapcsolódnak. Ezek részint a köszöntők jókívánságaiban, a dramatikus játékok egyes mozzanataiban nyilvánultak meg. Például a mulatságokban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, a húslevesbe ugyane célból hosszú laskát kell főzni... A farsang szokásainak alakulására számos történeti utalásból következtethetünk csak. S ahány
ISKOLÁD vidék, annyi szokás. Ami pedig a farsangi bált illeti... A bál lényegében társas táncmulatságot jelent, a középkorban jött divatba, de a kor szigorú erkölcsei miatt csak igen lassan. Az első bált 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella menyegzőjének alkalmából rendezték. Mai formájában a bál XIV. Lajos uralkodása alatt terjedt el, és hamarosan egész Európa táncra perdült. Kezdetben az uralkodó joga az udvari bálok rendezése. Az arisztokrácia 1715-ben Párizsban tartotta az első, operában rendezett bált, amelyre a gazdag polgárok is megszerezték a névre szóló és társadalmi rangot jelentő meghívójukat. Széles körben elterjedt szórakozási formává a 19. században vált a bálozás. A magyar vidéki élet kiemelkedő eseménye a megyebál volt (Zalában ezt a hagyományt újították fel a 2000-es évben). A bál intézménye hamarosan polgárosodott és demokratizálódott. Különféle társadalmi egyletek, sportkörök hirdettek tagságuknak bálokat, de rendeztek jócskán jótékony célú táncos ünnepségeket is. Szinte valamennyit a farsangi időszakban szervezték. Vidéken az élet mindig szigorú szabályok szerint zajlott. Ősszel volt a lakodalmak ideje, a farsang pedig az ismerkedés, a lánykérés időszakának számított. Az egyház is elismerte az „élet rendjét“, egyes vidékeken a falu papja ki is prédikálta hamvazószerdát követően,
6
milyen jegyespárokat köszönthetnek. A farsang minden korosztály számára lehetőséget biztosított a táncra, és tulajdonképpen egyetlen módja volt az úrilányok érintésének. A különböző nemzedékek az elmúlt évtizedekben különféleképpen emlékeznek a farsangi bálokra. „Az én ifjúságomban még volt... A tegnapiak még élvezték, a maiak szétaprózzák... Ti többet mulattatok, mi meg jobban. Az viszont biztos, hogy mindenki a saját farsangját tartotta és tartja a legnagyszerűbbnek, és ez bizonyára így van jól.
Rönkhúzás Farsangi népszokás az Őrségben
(Iskolai életképek)
De honnan is ered az április tréfa? A szokás eredetére nincs hiteles magyarázat, egyes források IX. Károly francia uralkodót említik, aki állítólag 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január elsején kell kezdődnie, ugyanis a régi francia naptár szerint korábban április elsején volt az új év első napja. Ám a régi évkezdet még sokáig megmaradt az emberek emlékezetében, így mégiscsak küldözgettek egymásnak ajándékokat ezen a napon. Aztán az ajándékokból később tréfák lettek, így a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték. A magyar néphagyományban ismert volt a bolondok napja, melyen álhíreket terjesztettek, rémhíreket találtak ki vagy csak kigúnyolták egymást: Április bolondja, felmászott a toronyba!; Fél tizenkettő, szamár mind a kettő!Főleg a gyerekeket tréfálták meg ezen a napon: elküldték őket boltba szúnyogzsírért, esernyőmagért, trombitahúrért vagy hegedűbillentyűért. Ma is él még a diákság körében a móka ezen a napon, sok iskolában fordított napot tartanak: a tanárok a padba ülnek, a diákok pedig a katedrán kapnak helyet. Április bolondjának a megtréfált és kigúnyolt embert nevezték, egyes helyeken megválasztották április bolondját, ám ez a tradíció hazánkban a pünkösdi királysághoz kötődik. Többféle szólás és mondás is elterjedt ezzel kapcsolatosan: április bolondja, május szamara, illetve áprilist járat valakivel. Hétköznapi tréfa-tippek - Régi, de mindig bejön: cseréld ki a sót a cukorral és várd meg a többiek reakcióját. - Ha eddig a szolgáltatót bosszantott téged, akkor itt az ideje visszavágni: hívd fel internetszolgáltatódat, és jelentsd be, hogy nem megy az interneted. Egészen biztosan megkérdi majd mi az IP-címed, te meg csak annyit mondj, hogy 2009.04.01. - Végy pár csörgőórát, és húzd fel mindegyiket hat órára, majd tedd az "áldozat" szobájába. Ha kicserélhetőek a női és férfimosdók jelei... a meglepetés nem várt hatást eredményezhet. - Írj az első MSN listádban lévő ellenkező nemű ismerősödnek, és kérdezd meg tőle, hogy köztetek miért nem volt szexuális kapcsolat… A beszélgetés mókás
fordulatokat vehet. - Ints le egy taxit, amikor megállt előtted, nyisd ki az ajtaját, tedd fel az egyik lábad és kösd be a cipőfűződ, majd csukd be az ajtót és menj tovább - vagy inkább fuss, mert lehet, hogy utánad ered a taxis...
És amit mások találtak ki, de nagyon „bejött”: Kamu a tévében 1962-ben még csak egy TV-csatorna létezett Svédországban, az is feketefehérben sugározta a műsorait. Az állomás technikai szakembere, Kjell Stensson április 1-jén megjelent a képernyőn, és bejelentette, hogy egy újonnan kifejlesztett technológiának hála, valamennyi TV-néző villámgyorsan átválthatja az adást színesre. Ehhez csupán annyit kell tenniük– tanácsolta a technikus -, hogy húzzanak egy nylon harisnyát a képernyőre. A bejelentés hatására állítólag Svédország hétmillió lakosából több százezren kipróbálták a dolgot. A történet fricskája, hogy a színes műsoradás végül nyolc évvel később, éppen április 1-jén indult el a skandináv országban. Tavaszi nagytakarítás az interneten 1997-ben egy e-mail járta be a világhálót, mely szerint március 31-e éjféltől április 2-a nulla óráig nagytakarítás miatt bezár az internet. A levél szerint a nagytakarításban kisöprik a hálózatban sodródó „roncsokat, törmelékeket”, mint például a halott e-mail címeket, inaktív ftp, www oldalakat. A nagytakarítást öt nagyteljesítményű, többnyelvű japán robot végzi. A levél tulajdonképpen egy régi, telefonvonal-takarításos tréfa modernizálása volt. Néhány évtizede egy amerikai telefontársaság kérte arra ügyfeleit, hogy április elsején helyezzenek műanyagzacskót készülékeikre, mivel a vonaltisztogatás miatt nagymennyiségű por távozhat a kagylón keresztül. Spagetti-szüret 1957-ben a mértékadó BBC Panoráma című hírmagazinja bejelentette, hogy az enyhe tél és a rettegett spagettizsizsik kiirtása miatt a svájci farmereknek örvendetesen dús spagetti-termésben lehetett részük. A híradást döbbenetes felvételekkel illusztrálták, amelyeken svájci parasztok spagetti-kötegeket húztak le a fák ágairól. A riportban a bámészkodók köréből is többeket megszólaltattak, akik a látvány hatására rendre azt tudakolták, hogy hogyan nevelhetnének saját maguk számára is spagetti-fákat. A BBC munkatársai
diplomatikusan csak ennyit válaszoltak: „ültess egy kis darab spagettit egy adag paradicsomszószba, és reménykedj a sikerben!”
A fütyülő sárgarépa 2002 áprilisában a Tesco a The Sun című lapban fizetett hirdetésben tette közzé, hogy mostantól üzleteiben genetikailag módosított fütyülő sárgarépa is kapható. A reklám szerint a sárgarépa oldalán fokozatosan vékonyodó lyukak találhatók. E légbuborékoknak köszönhetően a megfőzött répa sípoló hangot ad ki.
Hetedik a Simon Az egri országos döntőben a nyolc csapat két csoportban kezdett. A sorsolásnál nem kedvezett a szerencse a szombathelyieknek, a legerősebb négyesbe kerültek. A későbbi győztes budapesti Laborcztól 5:0-ra, az ezüstérmes komáromi Petőfitől 8:1-re kaptak ki. A harmadik mérkőzésük már jobban sikerült, csak nüánszokon múlt, hogy a szolnoki Kodálytól 3:1-es vereséget szenvedtek. Mivel csoportjában utolsóként végzett a vasi csapat, így a folytatásban a másik négyes sereghajtójával a hetedik helyért játszhatott. Amit sikerült is megszerezni: a komáromi Bozsikot jó játékkal 2:0-ra győzte le. A Tóth András által felkészített Szalay Csaba, Ádám Viktor, Balogh Bence, Pegán Ádám, Pegán Péter és Farkas Péter összeállítású Simon István Utcai Általános Iskola csapata összességében remekül teljesített. A területi selejtezőt megnyerte, az országos elődöntőből negyedik helyen jutott tovább, s végül a diákolimpia 52 indulójából az előkelő hetedik helyet szerezte meg.
A végeredmény: HelyMegye
Iskola
1 Budapest Laborcz Ferenc Általános Iskola 2 3 4 5 6
7 8
KomáromPetőfi Sándor Általános Iskola E Budenz József Általános Iskola és Budapest Gimnázium Vörösmarty Mihály Általános Iskola Hajdúés Alapfokú Művészetoktatási Bihar Intézmény Tolna Deák Ferenc Általános Iskola Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Jász-NkIskola és Tallinn Alapfokú Sz Művészetoktatási Intézmény Oladi Általános Művelődési Vas Központ Simon István Utcai Általános Iskolája Komárom- Komárom Város Szőnyi Bozsik E József Általános Iskola
Település
Testnevelő neve
Budapest XVII.
Lukács Gusztáv
Komárom
Kiss János, László Péter
Budapest II.
Létay Dániel
Debrecen
Varga Tibor
Paks
Poór József
Szolnok
Czétényi Csaba
Szombathely Tóth András Komárom
ifj. Galambos Tamás
A fényképen szereplők balról jobbra: Farkas Péter, Pegán Ádám, Pegán Péter, Ádám Viktor, Szalay Csaba, Balogh Bence, Tóth András felkészítő tanár.
Már régóta foglalkoztatja az embereket egy-egy pillanat megörökítése, az őskori barlangrajzoktól kezdve, az emlékezetes pillanatokig. Ma már bárki le tud nyomni egy gombot, amely segítségével a másodperc akár nyolcezred része alatt is megörökíthet egy pillanatot, de nem mindenki tud fotózni, bár az összevissza kattintgatókat csak egy kis tudás és technika választja el a hobbyfotóstól. Az első kamera a „Camera Obscura” volt, amit az arabok találtak fel a X. században, amivel a csillagokat fürkészték. A feljegyzések szerint, Nicéphore Nièpce volt az, aki a világ első fotóját készítette el ezzel a szerkezettel,. Az expozíciós idő 8 órát igényelt, s emiatt az időintervallum miatt nem tudta szabadalmaztatni. Majd egy évtizeddel később William Foxnak csak 10 másodpercre volt szüksége egy kép elkészítéséhez, és miután a kép elkészült, papírra rögzítette. A fotózás évrőlévre fejlődik, az expozíciós idő 8 óráról lecsökkent a másodperc több ezred részére. Az analóg fényképezőgépeket felváltották a digitális szerkezetek, filmkockák helyett egy memóriakártyára menti a képeket. Ez gazdaságosabb, hiszen az analóg gépeknél nem látjuk a képet, hogy hogy sikerült, és az összes képkockát elő kell hívni, míg a digitális szerkentyűknél a kijelzőnél ellenőrizhetjük, hogy elég éles-e a kép, vagy nem mozdult-e be, és csak azokat hívattathatjuk, elő amelyek tetszenek. Továbbá a digitális fotót a számítógépen, tv-n is nézegethetjük. Mindenkinek ajánlom a fotózást! Nem feltétlen kell drága gép hozzá, hiszen ma már olcsón is lehet venni nagy felbontású gépeket.
Várjuk vicces fotóitokat! Beadási határidő: 2010. március 31. A legjobb Alkotásokat megjelentetjük az iskolaújságban.
