OM 036 466
A GAZDAG ERZSI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA OM: 036 466 ÓVODAI NEVELÉS BÁBBAL JÁTÉKKAL
Készült: Szombathely Krúdy Gy. u 2./a
Készítette: Gazdag Erzsi Óvoda Nevelőtestülete Hatálybalépés ideje: 2010.09.01.
1
TARTALOMJEGYZÉK Az óvoda jellemző adatai Bevezetés 1. Gyermekképünk, óvodaképünk 1.1. Gyermekképünk 1.2. A mi óvodánk 2. Az óvodai nevelésünk célja, óvodai nevelésünk rendszere 3. Az óvodai nevelésünk feladatai, keretei 11. oldal 3.1. Az óvodai nevelésünk általános feladatai 3.2. Kiemelt nevelési feladataink 3.3. Óvodai nevelésünk keretei 3.3.1. Az egészséges életmód alakítása 3.3.2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása 3.3.3. Az anyanyelvi-értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4.1. Személyi feltételek biztosításának elvei 4.2. Tárgyi környezet kialakításának elvei 4.3. Az óvodai élet megszervezése 4.4. Óvodánk kapcsolatai 5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 5.1. Játék 5.2. Bábpedagógia 5.3. Vers- mese 5.4. Ének, zene, énekes játék 5.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka 5.6. Mozgás 5.7. A külső világ tevékeny megismerése 5.8. Környezetvédelem 5.9. Munka jellegű tevékenységek 5.10. Tevékenységekben megvalósuló tanulás 6. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység 6.1 Gyermekvédelmi feladataink 6.2 A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése 7. Tehetséggondozás 8. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése óvodánkban 9. A fejlődés jellemzői óvodáskor elejére és végére 10.A helyi nevelési program beválás vizsgálata 11.Eszközök, eszközfejlesztési terv Mellékletek Irodalom
1. 2. 3. 3. 4. 9. 11. 13. 15. 15. 18. 21. 22. 22. 22. 23. 27. 30. 30. 34. 38. 40. 42. 45. 47. 50. 51. 53. 55. 55. 58. 59. 60. 61. 63. 66.
1
Az óvoda jellemző adatai
Az óvoda hivatalos elnevezése:
Gazdag Erzsi Óvoda
Az óvoda címe, telefonszáma:
Szombathely, Krúdy Gyula u.2/a. Telefon: 94/ 501-586 Fax: 94/ 501-587
Az óvodai csoportok száma:
8 csoportos óvoda
A program benyújtója:
Óvodavezető
2
BEVEZETÉS
Ajánlom a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának, mint fenntartónak, hiszen támogatása nélkül programunk csak elképzelés marad. Ajánlom a Szülőknek, mert közös cél vezérel bennünket. Ajánlom a Nevelőtestületnek, mivel mindez csak kitartó, lelkiismeretes munkájuk által válhat valóra.
Gyermeket nevelni tiszta és romlatlan lelküket óvni, a tudás útjára terelni a legnemesebb feladat. A csecsemő olyan, mint a hegy mélyéből előbukkanó forrásvíz: tiszta és gyenge. Lefelé csordogálva kis erek táplálják, mint anya a gyermekét. Patakként vidáman, féktelenül csobogva próbálja erejét. A kisgyermek friss patakvíz. Segítenünk kell, hogy gyarapodjon, akár a folyóvá duzzadó patak. Erősödjön testileg, szellemileg, de Ő is maradjon medrében. Hosszú az út, amíg a kis forrás végtelen, de tiszta óceánná terebélyesedik, mely legyőzi a viharokat és csillogó tükre a fényét visszaveri a világra.
Óvodavezető
3
1. GYERMEKKÉPÜNK, ÓVODAKÉPÜNK
l. l. GYERMEKKÉPÜNK "A kisherceg szemmel kísérte, hogyan jelenik meg rajta egy óriási bimbó, és sejtette, hogy csodálatos tünemény fog kibontakozni belőle, a virág azonban végevárhatatlanul, egyre csak szépítette magát odabent a zöld szobájában. Nagy gonddal válogatta meg színeit. /Saint Exupéry de A./
A gyermek mint "bimbó" érkezik az óvodába, s a végeláthatatlan pedig az a 3-4 év míg érik, fejlődik, nyiladozik, de mi már "bimbó" korában tudjuk, előre vetítjük, hogy egy "csodálatos tünemény" fejlődik kezeink között ezalatt az idő alatt. A szerető figyelemmel övezett korlátokon belül a szabadság "zöld szobájában" mi óvónők arra vállalkozunk, hogy a szülőkkel együtt neveljük, kibontakoztassuk, fejlesszük a reánk bízott eltérő képességű, etnikumú és nemzetiségű gyerekeket. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi sem egyéb értelemben. A szabadság és korlátozás kellő arányában biztonságot és bizalmat, elfogadást és védelmet nyújtsunk, szeretetteljes, türelmes odafigyeléssel. Fogékony, nyíltan gondolkodó gyermekeket akarunk nevelni, akik elégedetten és derűsen nőnek fel. A fejlődés mennyiségi növekedés és minden ami fejlődik az gyarapodik is. Minél többet tud a gyermek, minél több egyéni kompetenciája, képessége bontakozik ki, s minél több követelménynek tud eleget tenni majd, annál fejlettebb személyiség lesz. A 3-6-7 éves korosztály legfőbb igyekezete, hogy a lehető legtöbbet megtudja a felnőttektől, a felnőttekről. Ez a tudás nem egyértelműen mérhető, minden gyermek fejlettsége önmaga szerint, önmagához viszonyítva ítélhető meg. Munkánkban arra vállalkozunk, hogy határozottsággal neveljük határozottságra erős kontrollal, önkontrolra, értelmes irányítással - önirányításra s problémáik iránti szerető érzékenységgel neveljük őket fogékony, a más érzelmeit mindig figyelembevevő érzelmi életre és magatartásra.
4
1.2. A mi óvodánk 1.2.1. Óvodánk sajátos arculata Az óvodai nevelés családi nevelésre épülő, összehangolt rendszerének kialakításával segítjük a gyermeki személyiség kibontakoztatását. Nevelésünk a gyermeki jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul az egyenlő hozzáférés biztosításával, befogadó pedagógiai szemlélettel. Ápoljuk, gondozzuk, védjük a gyermekeket. Óvodánkban a játék és a tanulás szorosan összekapcsolódó tevékenységi forma. A napirendben erre fordítjuk a legtöbb időt. A sok érzékszervet igénybe vevő tapasztalás, cselekedtetés révén segítjük a gyermekek fejlődését. A követelményeket az egyéni teljesítőképességekhez állítjuk fel. Biztosítjuk az iskolai tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakulását. Tapasztalataink szerint a játék mellett a gyermekekhez a báb, bábjáték áll a legközelebb, ezért tudjuk eredményesen alkalmazni a nevelésben. Meggyőződésünk, hogy ez a személyiség fejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze. Alkalmazzuk a felzárkóztatásra, differenciált fejlesztésre, beszédjavításra, beszédfejlesztésre. A bábbal segítjük a vizuális-, zenei képességek fejlődését, az erkölcsi, esztétikai tartalmak mélyebb megértését. Terápiás eszközként magatartászavarok enyhítésére, a gátlásosság, zárkózottság oldására használjuk. 1.2.2. Szociokultúrális felmérés Óvodánkban ismét felmérést végeztünk, hogy az egyes családokban milyen a szülők anyagi helyzete, iskolai végzettsége, foglalkoztatottságuk, családi állapotuk, kulturáltságuk. A kérdőívek kitöltése alapján a következőket tapasztaltuk.: A szülők átlag életkora: apa: 33 év, anya: 31 év. A családoknak csak a 86 %-a él külön a nagyszülőktől, 10%-kal kevesebben, mint az előző felméréskor (előző adat: 96%). Iskolai Iskolai végzettség
% 11 29 35 20
Foglalkoztatottságuk jelenleg van munkahelye nincs munkahelye nyugdíjas
%
Családi állapot
%
8 általános szakmunkás középfokú felsőfokú
90 4 0
teljes csonka
93 7
egyetemi
5
Gyesen, Gyed-en, stb.
6
Lakásviszonyok családi házban lakásban
% 35 1 szoba 65 2 szoba 3 szoba 4 és annál több szoba külön gyermek szoba
9 34 36 21 74
5 A szülők kultúráltsága Folyóiratot, magazint, újságot olvas egyáltalán nem olvas
% 8
Moziba, színházba járnak
napilapot /Vas Népe / valamilyen magazint
92 92
soha ritkán gyakran
% 22 73 5
% Tv által sugárzott 55 gyermeknevelési műsorokat néz Gyermekneveléssl kapcsolatos kiadványokat olvas
Könyvek a családban 100 db alatt 25% 100-500 db 64% 500 db fölött 11%
70
A felmérés alapján megállapíthatjuk, hogy a szülők fiatalok, 32 év körüliek. A családok anyagi helyzete sokat javult, a családok 16%-a él a létminimum alatt (előző adat szerint csaknem a fele). Tapasztalataink és felmérésünk alapján is csökkent a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma, felzárkóztatásukat számuktól függetlenül továbbra is fontosnak tartjuk. Kultúrára: folyóiratok, könyvek vásárlására, valamint mozi és színházlátogatásra az előző adatokhoz képest többet tudnak fordítani a szülők. A szülők iskolázottsága nőtt (összességében 8%-kal), 60%-ban középfokú, vagy annál magasabb végzettséggel, 29%-ban szakmunkás végzettséggel, 11%-ban 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az előző felméréssel megegyezően, a szülők 90 %-nak van munkahelye, 4% munkanélküli, 6% veszi igénybe a GYES-t. Sajnálatos, hogy 3 %-kal nőtt a csonka családban élők száma, 93% él teljes családban. A gyermekek 65 %-a él lakótelepi lakásban és a családok többsége, 74%-a rendelkezik külön gyermekszobával. A szülők óvodaképe A szülők elvárása óvodánkkal szemben, hogy szeretetteljes légkört, érzelmi biztonságot nyújtsunk gyermekeik számára. Fontosnak tartják az óvónő-gyermek jó kapcsolatát és örülnek, ha gyermekük szívesen jár óvodába. Igényes gondoskodást, jó minőségű, egészséges, bőséges étkeztetést várnak el tőlünk. Igénylik és támogatják a különböző kulturális programokon /pl. bábszínház, színház, játszóház, kiállítások, sportrendezvények...../, valamint kirándulásokon /pl. vadaspark, falumúzeum, arborétum stb.../ való részvételt. Örömmel fogadják, hogy a kiegyensúlyozott, udvarias, érdeklődő, széles látókörű gyermekké válást segítjük elő. Elvárják az egészséges életkörülmények biztosítását, hogy testileg, lelkileg, értelmileg optimális körülmények között fejlődjenek gyermekeik. 1.2.3. Feltételrendszerünk 1.2.3.1. Tárgyi feltételek Óvodánk egy lakótelep és kertvárosi rész közé ékelődve épült a 70-es évek végén, az épületet 2002-ben felújították. Szépen díszített homlokzat, sátortető és
6
napernyőkkel ellátott teraszok épültek. A fűtés, majd később a világítás korszerűsítése is megtörtént. Intézményünkben 2009-ben nőtt a csoportok és a férőhelyek száma. Jelenleg 8 csoportos, 2 szintes, 214 férőhelyes. Barátságos, derűs, esztétikus környezetben fogadjuk a gyermekeket. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjának bázisóvodájaként tevékenykedünk 1999-től, az „óvodai nevelés bábbal, játékkal” területén. Szervezünk pedagógiai napokat, bábjátékos találkozót, bábkiállítást ( Mesebolt Bábszínház bevonásával), hogy a város, illetve a megye óvónőinek ilyen jellegű tevékenységéhez segítséget nyújtsunk, saját tapasztalatainkat gyarapítsuk. Óvodánk 2006-ban a kompetencia alapú óvodai nevelés bevezetését segítő decentrum a „Vasi gyermekekért-jövönkért” pályázat alapján. Helyiségeink: 8 foglalkoztató terem 4 gyermeköltöző 4 gyermekmosdó 2 fejlesztő és logopédiai szoba 1 vezetői iroda 1 gazdasági iroda 1 nevelői szoba 2 személyzeti öltöző 5 személyzeti mosdó, WC 2 személyzeti fürdő 1 mosókonyha 1 konyha és hozzátartozó helyiségek A csoportszobák tágasak, jól felszereltek, esztétikusan berendezettek. Az ünnepségek, rendezvények lebonyolítására szintenként két terem egybe nyitásával tudunk helyet biztosítani. A játékeszközöket folyamatosan bővítjük, előnyben részesítjük a természetes anyagokat. Csoportszobáinkban új gyermekbútorok, bábparavánok és saját készítésű bábok segíti munkánkat. Specifikus eszközök beszerzésére törekszünk, a kompetenciafejlesztést segítő képességfejlesztő kártyákra, eszközökre és a bábjátékhoz használható „Meseládikó”-ra van még szükségünk. A téli hónapokban a nevelői szobában, vagy a csoportszobákban, tavasztól-őszig pedig az udvarunkon létesített sportpályán szervezzük a gyermekek mozgását. A szolgálati lakásból fejlesztő- és logopédiai szobák kialakítására nyílt lehetőségünk. Könyvtárunk 565 kötetes. Fejlesztése, a szakkönyvek, mesekönyvek vásárlása folyamatosan történik. A szakmai anyag beszerzése évek óta gondot okoz, óvónőink a pályázati lehetőségek, támogatók felkutatásával igyekeznek anyagi forráshoz jutni. Az óvodai élet tevékenységeihez szükséges szemléltetőeszközök rendelkezésünkre
7
állnak, állandó korszerűsítésükre törekszünk. A kiegészítő eszközöket az elhasználódás függvényében az óvónők készítik. A város legnagyobb óvodaudvara a miénk. Szépen parkosított, gondozott. 2008ban megtörtént a hatályos előírások szerinti teljes körű felújítása. Az újonnan felállított udvari játékeszközök, homokozók, sportpálya, gyermekkerékpárút segítik az egészséges mozgásfejlődést. Az udvar korszerűsítésekor létesített vízpermetező terasz, zuhanyzó és ivókút enyhíti a nyári hőséget. A földszinti csoportszobák a teraszokra nyílnak. A teraszok változatos tevékenységek végzését teszik lehetővé (pl. étkezés, játék, mozgás, egyéb tev.) Az óvoda épületében 300 adagos főzőkonyha működik, melyet az ELAMEN ZRT. üzemeltet. Az élelmezéssel kapcsolatos valamennyi teendőt /nyersanyagbeszerzés, élelmezés, étlap összeállítás, stb/ az ELAMEN ZRT. végzi. 1.2.3.2. Személyi feltételek Óvodánk valamennyi csoportjában szakképesítéssel rendelkeznek a dolgozók. A teljes nyitva tartása alatt óvónők végzik a nevelő munkát, melyet csoportonként egy-egy dajka segít. Technikai dolgozóként egy óvodatitkár, egy karbantartó-kézbesítő áll alkalmazásban.
1.2.3.3. Speciális szolgáltatás Tapasztalataink szerint folyamatosan emelkedik a beszédhibás gyermekek száma. Óvodánkból már nem kell más intézménybe kísérni a gyermekeket, mert helyben foglalkozik a logopédus heti két alakalommal az 5-6-7 éves korosztállyal. Az évente kb. 15 súlyos beszédhibával küszködő gyermek közül egyszerre 4-5-tel foglalkozik, de rajtuk kívül vannak még enyhébb beszédhibás gyermekek is. Akkor tartanánk az ellátást kielégítőnek, ha legalább két óvodának lenne egy logopédusa, aki magasabb óraszámban fejlesztené a rászorulókat. Egyre több a pszichés eredetű probléma, a gyermekek egészséges fejlődése érdekében fontosnak tartanánk, ha legalább hetente egy-két alkalommal pszichológus foglalkozna a lelkileg sérült gyermekekkel. A fejlődés valamely területén elmaradást mutató eltérő képességű, vagy sajátos nevelési igényű óvodásainkkal az óvónő egyéni felzárkóztató feladata az elsődleges, hiszen megszokott környezetében fejleszthető leginkább. Egy kolléganőnk fejlesztő pedagógus végzettséget szerzett. A nevelési tanácsadó fejlesztő pedagógusa, vagy a sajátos nevelési igénynek megfelelő gyógypedagógus szükség esetén segíti az egyéni fejlesztést. A gyermekek egészségügyi ellátása megfelelő, az óvodaorvos rendkívüli helyzetekben szükség szerint, a védőnő rendszeresen, a tisztasági vizsgálatok elvégzése céljából látogatja az óvodát.
8
Személyi óvónő
feltételek Technikai dolgozók
Speciális szolgáltatásokat biztosító szakemberek
17 fő óvónő 8 fő dajka (közülük két fő 1 fő részmunkaidőben karbantartó,kézbesítő foglalkoztatott, egy fő függetlenített vezető) 1 fő óvodatitkár
külső
- óvodaorvos - védőnő - nevelési tanácsadó munkatársai - logopédus
Nevelőtestület Óvónők Életkor száma átlaga 17 45
Végzettség 17 óvodapedagógus
Egyéb végzettség fő 1 fő könyvelő, tervező és statisztikus 1 fő tanár 1 fő informatikus
Legmagasabb végzettség
Szakirányú végzettség
Szakvizsga
13 fő felsőfokú óvónőképző 3 fő főiskola 1 fő felsőfokú óvónőképző és tanár
1 fő báb működési engedély 1 fő olasz alapfok 1 fő gyógypedag. asszisztens 1 fő drámapedag. 4 fő akkreditált német nyelv 3 fő akkreditál angol nyelv 1 fő gyógypedagógiai asszisztens
2 fő óvodai menedzser 3 fő vezető óvodapedagógus 1 fő fejlesztőpedagógus
1 fő mentálhigiénés Pedagógus 2 fő óvodák szakmai fejlesztése, fejlesztőpedagógia szakirány
9
2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE
2.1. Az óvodai nevelésünk célja:
♦ A gyermekek képességszintjeinek, egyéni fejlődési ütemének megfelelően kulcskompetenciáik, személyiségük sokoldalú, differenciált, harmonikus fejlesztése emocionális, szomatikus, mentális és szociális síkon egyaránt. ♦ Egészséges életmódra, társas együttélésre, kreativitásra, ismeretszerzési vágyra, tanulási és kommunikatív képességre nevelés. ♦ Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes környezetben, gyermekközpontú neveléssel a pozitív, személyiségvonások erősítése.
10
AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE
CÉL FELADAT
ANYANYELV
KERETEK
TEVÉKENYSÉGEK
- Az egészséges életmód
- Játék - Bábpedagógia - Vers, mese - Ének zene, énekes játék - Rajzolás, mintázás, kézimunka - Mozgás - A külső világ tevékeny megismerése - Környezetvédelem - Munka jellegű tevékenység - Tevékenységekben megvalósuló tanulás
alakítása - Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása - Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
EREDMÉNY
11
2.2. A rendszer elemeinek rövid felvázolása Az óvodai nevelésünk feladatai szerteágazóak, egymásra épülnek és egymással összefüggve, komplex módon érvényesülnek. Átszövik a nevelésünk teljes rendszerét. Az óvodai nevelésünk rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelésünk céljának kiteljesedését. A rendszer elemei a következők: A legfontosabb, legkiemelkedőbb nevelési feladat az anyanyelvi nevelés. Közvetítőként az óvodai nevelésünkben kiemelt jelentőségű. A nevelésünk alapvető keretei: egészséges életmód alakítása, az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció, az anyanyelvi és értelmi fejlesztés. Eredményes megvalósításuk hozzájárul a gyermekek iskolai képességeinek megalapozásához. A nevelőmunkánk egyes kereteiben végzett tevékenységi formák közül elsődleges a szabad játék és a bábpedagógia mely nevelésünk egyik leghatékonyabb eszköze. Segíti a vers, mese, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézi munka, mozgás, valamint a külső világ tevékeny megismerését. Nagy szerepet játszik a munka jellegű tevékenységekben és a tanulásban, a kulcskompetenciák kialakításában. Az óvodai nevelés fejlesztő hatását a gyermekeink fejlődési jellemzői mutatják. A gyermek fejlődésében beálló változás a tágan értelmezett érés és tanulás együttes következménye. A fejlődési jellemzők az óvodai nevelésünk rendszerében tendenciák, melyek rugalmasan értelmezendők. A kereteink között megvalósuló tevékenységek fejlesztő hatására óvodásaink az iskolai életre alkalmassá válnak. Ez a nevelésünk eredménye, célunk megvalósítottnak tekinthető.
3. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, KERETEI
3.1. Az óvodai nevelésünk általános feladatai: - Munkánk során tartsuk szem előtt a pedagógiai etikai követelményeket és a gyermekek képességszintjei szerinti, egyéni fejlődésbeli sajátosságait. -A szabad játékra szánjuk a legtöbb időt, biztosítva a ránk bízottak számára az egészséges, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort. - A gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével határozzuk meg a feladatokat. Figyelemfelkeltő anyagokkal, eszközökkel ösztönözzük őket a a kitűzött feladatok változatos, egyéni ötleteken alapuló megvalósítására. - Az ismeretszerzésben, feladatmegoldásban aktívan vegyenek részt, juttassuk őket sikerélményhez, hogy az így szerzett információk emlékezeti megőrzése szilárdabb, maradandóbb legyen.
12
- Törekedjünk a gyermekek alapkompetenciáinak fejlesztésére. Elégítsük ki tudásvágyukat. Az ismeretközlésnél ne halmozásra, a mennyiségi többletre törekedjünk, hanem a fogalmak tartalommal való megtöltésére és a megértési idő biztosítására. - A világ megismerésére való törekvésnél vegyük figyelembe a gyermeki világkép, gondolkodás, egyéni fejlődés ütemét. - Támogassuk önállóságra való törekvésüket valamennyi tevékenységformában. - Törekedjünk a társas kapcsolatok fejlesztésére, mert a készségek, képességek csak így kerülnek felszínre és így találják meg helyüket különböző szerepeikben. - Jól összeállított napirend segítségével biztosítsuk a szabad játék feltételeit, valamint mozgásigényük kielégítését, mivel mindkettő az óvodáskorú gyermek lételeme. - Biztosítsunk optimális lehetőséget a gyermekek egészségének megőrzéséhez, az egészséges életvitel kialakításához. - Pedagógiai tevékenységünk során meleg érzelmi, harmonikus együttműködő kapcsolatot alakítsunk ki. - Tervezőmunkánk alkalmával gondoljuk végig az egyes gyermek fejlődését, fejlesztését szolgáló módszert, eszközt, szervezeti formát, ellenőrzést, értékelést. - A komplex nevelés következtében vegyük figyelembe a gyermeki aktivitást, motiváltság- és kíváncsiság ébrentartását és kielégítését, a kreativitás előtérbe helyezését. Törekedjünk a kompetenciaérzés kialakítására és fenntartására. - Olyan pedagógiai környezetet nyújtsunk, ahol a másság elfogadása mindenki számára természetessé válik. - Az óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletbetartására irányuljon az egyenlő hozzáférés lehetőségével. -Biztosítsuk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok, illetve a kisebbségi népcsoporthoz tartozó családok gyermekeinek óvodai nevelését, önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. - Olyan gyermeket neveljünk, akik szeretik és óvják családjukat, hazájukat, környezetüket. - Tartsuk szem előtt, hogy az óvónő mint modell, állandó minta az egyes gyermek, valamint a családi nevelés számára. - Törekedjünk arra, hogy szakmailag jól felkészült, felelősségtudattal tevékenykedő, szakmai továbbképzésre, önképzésre igényes pedagógusként tevékenykedjünk. - Neveljünk egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott, eleven eszű, elevenen mozgó, önállóan kezdeményező gyermekeket, akik alkotóképes, fogékony, problémamegoldásra képes, kreatív felnőttekké válnak.
13
3.2. Kiemelt nevelési feladataink 3.2.l. Anyanyelvi nevelés: A beszéd az önkifejezés egyik legfontosabb eszköze. A kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermek lesz képes az alap kultúrtechnikák elsajátítására. Nevelésünk az anyanyelvi nevelés által valósítható meg. Áthatja az óvodai élet minden mozzanatát, általa fejlődnek a gyermek értelmi képességei. A beszéd - a szocializáció folyamatában - a gyermek környezetével való érintkezésében, önkifejezésében, gondolkodásában, fejlődésében a legfőbb eszköz, mely elősegíti a zökkenőmentes iskolai tanulás megkezdését. A nyelvi kapcsolatteremtés kialakulásának alapvető feltétele az egymást meghallgató és az egymáshoz beszélő társak beszédkedve, beszédképessége, az anyanyelv szókincsének, hangzásbeli és szövegszerkezeti sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata, a nemzeti identitás megőrzése.
3.2.1.1. Feladatok: - Az óvónő ismerje meg a gyermekek családi, szociális hátterét, közvetlen környezetét, annak beszédkultúráját, erre építve kezdje az anyanyelvi fejlesztést. - Teremtsen beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, ahol beszélhet a gyermek arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. - Anyanyelvi kommunikációja fejlessze a gyermekek értelmi képességeit, legyen gondolkodásra késztető. - Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Értő figyelemmel forduljon a gyermekek felé, helyes mintaadással, szabály közvetítéssel alakítsa beszédüket. - Játékos formában fejlessze folyamatosan a gyermekek szókincsét, beszédszínvonalát, segítse elő a nyelvi kifejezés eszközeinek változatos használatát. - Tegye képessé a gyermekeket arra, hogy meg tudják hallgatni egymást és a felnőttek beszédét. - Az óvónő mondanivalója legyen egyszerű, változatos és beszédre késztető. - Használja a nem verbális kommunikáció eszközeit - beszéd közben is ösztönözze a gyermekeket ennek átvételére /mimika, testbeszéd, pantomim stb./ - Bábozás - dramatizálás lehetőségeinek megteremtésével inspirálja őket irodalmi, kommunikációs élményeik feldolgozására, beszélőkedvük fenntartására, kreativitásuk, fantáziájuk szárnyalására. - Ismerje a beszédhibákat, ismerje fel azokat, a korrekcióhoz kérje speciális segítő részvételét.
14
3.2.1.2. A gyermek tevékenységei - Szívesen részt vesznek beszélgetésekben, önállóan is kezdeményeznek. - Bátran nyilatkoznak meg, érzik, hogy meghallgatják mondanivalójukat. - Kérdeznek a felnőttektől, társaiktól, megvárják a választ. - Törekednek a pontos, nyelvtanilag helyes beszédre, megfogalmazzák mondandójukat az adott szituációnak megfelelően - lehetőleg egész mondatban. - Ismerik a közvetlen környezetükbe tartozó tárgyak, jelenségek neveit, használják azokat. - Érdeklődnek a számukra érthetetlen, ismeretlen kifejezések, jelenségek iránt. - Figyelnek egymás és a felnőttek mondanivalóira. - Használják a különböző mondatfajtákat, képesek hangszínnel, hanglejtésekkel kifejezni magukat. Használják a nem verbális kommunikáció eszközeit. - Játék, bábozás, dramatizálás során elmondják élményeiket, gondolataikat hangulataikat. - Ha szükséges részt vesznek logopédiai fejlesztésen. 3.2.1.3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek szeretnek beszélni, bátran megnyilatkoznak a nap bármely szakában. Aktívan használják a tapasztalataik során bővült szókincsüket. Elbeszélésük folyamatos, mondatokba szedett. Önállóan is kezdeményezik a beszélgetéseket, nem vágnak egymás szavába. Helyesen használják a mondatfajtákat, a névmásokat, névutókat, igekötőket és igemódokat. Kialakult a beszédhelyzetekhez és az anyanyelv szabályaihoz illeszkedő jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangszínű és sebességű beszéd. Figyelmesen végig tudják hallgatni társaik és a felnőttek mondanivalóit, párbeszédben törekednek megvárni a megnyilatkozás végét. Beszédüket megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. Tisztán ejtenek minden hangzót.
3.2.1.4. Nevelési alapelvek Törekedjen az óvónő a szép, tiszta hanghordozásra, hanglejtésre, beszédritmusra. Metakommunikációja, beszédritmusa, hangereje, beszédkészsége és legyen modellértékű. Biztosítsa az óvónő a spontán kommunikáció létrejöttét az óvodai élet során. Teremtsen minél több lehetőséget bensőséges, meghitt beszélgetésre felnőtt gyermek, gyermek - gyermek között.
15
Az óvónők a dajkákkal együtt mintaértékű beszéddel, természetes körülmények között keltsék fel a nem magyar ajkú gyermekek magyar nyelv iránti érdeklődését. 3.2.1.5.Kapcsolat más nevelési területekkel Az anyanyelvi nevelés átfogja a nevelőmunka minden területét, általa fejlődnek értelmi képességei. Közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósulásának minden mozzanatában. Kiemelkedő kapcsolata van a környezeti neveléssel, mivel a gyermek a környezetének tárgyait, jelenségeit, önmagát, gondolatait stb. az anyanyelv eszközrendszerével fejezi ki. A közösségi neveléssel, a szocializációval való kapcsolata vitathatatlan, a gyermek a beszéd, a kommunikáció eszközeivel érintkezik környezetével, ezáltal fejlődik személyisége, növekszik tájékozódó képessége, gazdagodnak ismeretei, erősödik biztonságérzete, itt teljesedik ki az emberekhez, a világhoz való kapcsolata. A bábozás és irodalmi nevelés, mese - vers során ismerkedik a gyermek az irodalmi nyelvvel, bővül szókincse, formálódik anyanyelvi kultúrája.
3.3. Óvodai nevelésünk keretei 3.3.1. Az egészséges életmód alakítása: A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amellyel segítjük a kisgyermek szükségleteinek kielégítését, növekedését, fejlődését, hozzájárulunk egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges élet-módjának kialakításához és megteremtjük a nevelési hatások érvényesülésének feltételeit. A gondozás a gyermek fejlődése során egyre több egészségnevelési elemet tartalmaz. A környezeti tényezők segíthetik, vagy lassíthatják az örökölt adottságok kibontakozását. Ezért rendkívül fontos, hogy óvodánk feltételrendszere, szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elő, hogy a gyermek egyéni fejlettségének, egyéni érésének megfelelően legyen képes a környezethez való legoptimálisabb alkalmazkodásra. Napjaink felgyorsult élettempója, a mozgásszegény életmód miatt, óvodánk is sokkal nagyobb hangsúlyt fordít az egészségnevelésre, az egészség megóvására. Az egészséget, mint alapvető értéket központi helyre állítjuk. Kiegyensúlyozott személyiség nem létezhet megfelelő edzettség, mozgáskultúra nélkül. Az óvodai nevelésünk során fontos a kisgyermek testi fejlődésének elősegítése, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, az egészség védelme, a harmonikus mozgásfejlődés elősegítése.
16
3.3.1. 1. Feladatok - Az óvónő az óvoda lehetőségeinek figyelembevételével biztosítsa a tárgyi környezet elrendezését, óvását, pótlását és a megfelelő állapotokat. - Tegye lehetővé, hogy a gyermekek kedvelt játéktevékenységeiket, a hozzá tartozó eszközökkel együtt az udvaron is folytathassák. Pl. bábozhassanak, dramatizálhassanak, gyurmázhassanak, stb. - Teremtsen alkalmat arra, hogy a testvérek, a barátok az udvaron együtt játszhassanak. - A betegségek megelőzése miatt fontos feladat, hogy az óvodába lépő gyermek orvosi vizsgálaton vegyen részt. Ha a rendellenesség, vagy betegség meghaladja az óvodai nevelés lehetőségeit, akkor szakvizsgálatra kell irányítani. Az óvónő mindig nagyfokú nevelői tapintattal, a szülő jogának, szerepének tiszteletben tartásával vetesse észre a szülőkkel a problémát. - Táplálkozásnál az óvónő ismerje az egyes gyermek étkezési szokásait, kedvelt ételeit, érzékenységét, esetleges undorát. Tapintattal segítse, szoktassa őket a kulturált, egészséges táplálkozási szokások kialakulásához. - Különös figyelmet fordítson az esztétikus terítésre /textil abrosz, gyermekkéz méretű poharak, szalvéták, stb./ - Az óvónő érezze át a testápolási szokások jelentőségét és azok alakításában működjön közre. - Alakítsa és segítse a hőmérsékleti változásoknak megfelelő öltözködést. A változatos mozgástevékenység érdekében fokozza a gyermekek mozgáskedvét, törekedjen mozgásigényük kielégítésére és tudatosan alakítsa mindehhez a környezetet. - Az óvónő tartsa szem előtt, hogy az egészség megőrzéséhez fontos az edzés. Tudatosan tervezze és szervezze a levegő, a víz és a napfény edzőhatását /pl légfürdőzés a tornaruhában végzett testnevelés, alvás, játék, rendszeresen szervezett úszásoktatás stb./ - A pihenés és az alvás az óvodás gyermek napirendjében nagyon fontos szerepet kap. Az óvónő teremtse meg a gyermekek számára a nyugodt pihenés feltételeit. Tartsa tiszteletben a gyermekek alvási szokásait. /pl. kedvenc, apróbb tárgyak, játékszerek/ 3.3.1.2. A gyermek tevékenységei - A gyermekek életkoruknak megfelelően felismerik testi - lelki - szellemi szükségleteiket. Nyugodt, kiegyensúlyozott tempóban végzik a napirenden belüli egyes tevékenységeket. - A gyermekek tevékenyen részt vesznek a kulturált étkezés feltételeinek megteremtésében /önkiszolgálás, naposi rendszer/. Egyéni szükségleteiknek megfelelően fogyasztanak az ételekből, folyadékigényüket mindenkor kielégítik.
17
- A saját személyükkel kapcsolatos testápolási teendőket elvégzik, és ha szükséges kérik a felnőtt segítségadását. - Az életkoruknak megfelelő önállóságra törekednek az öltözködés terén. - Az óvoda helyiségeit, felszereléseit a változatos mozgásigényük kielégítésére használják. - Szívesen és örömmel mozognak, tevékenykednek a levegőn, úszásoktatás során a vízben. - Tiszteletben tartják alvó társaikat és a pihenés során mindenkor próbálnak alkalmazkodni egymáshoz. 3.3.1.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - Önállóan mosakodnak, törülköznek, ruhájuk ujját ennek megfelelően alakítják. - A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen használják, és utána helyére teszik. - Az önkiszolgálást biztonsággal, természetes teendőként látják el. - Segédkeznek a csoportszoba átrendezésében, az ágyak ki- és berakásában. - Képesek mindennapi szükségleteiket életkoruknak megfelelően kielégíteni. - Észreveszik a feladatokat és társaiknak, valamint a felnőtteknek is segítséget nyújtanak. - Kulturáltan viselkednek étkezés közben, helyesen használják az eszközöket és igénylik az asztal esztétikus rendjét. - Önállóan és megfelelő sorrendben öltöznek. A hőmérséklet változásait öltözködésükben képesek nyomon követni. Ruháikkal gondosan bánnak és a cipőjüket megkötik. - Környezetük rendben tartására gondot fordítanak. Az eszközökre vigyáznak. 3.3.1.4. Nevelési alapelvek - Az óvónő vegye figyelembe az egyéni szokások sajátos eltéréseit. - Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy ismerjék fel saját testi szükségleteiket és önállóan elégítsék ki. - Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a személyi higiénia iránti igényüket felkeltse. - Törekedjen minden gyermekkel az érzelmi kapcsolatfelvételre. 3.3.1.5. Kapcsolat más nevelési területekkel - A gondozás és egészséges életmódra nevelés szoros kapcsolatban áll többek között az anyanyelvi, környezetismereti neveléssel, a testneveléssel, valamint a bábbal. - Anyanyelvi neveléssel során megismeri a gondozáshoz kapcsolódó kifejezéseket, árnyalt nyelvi fordulatokat.
18
- Környezetismereti nevelés által a gyermek megismerkedik a használati tárgyakkal, azok tulajdonságaival, felhasználásuk lehetőségeivel és korlátaival. - Testnevelés során ismerkedik meg testrészeinek funkciójával, nevével. - A báb segíti az óvónőt a szokás - szabályrendszer kialakításában. Az önkiszolgálás fejlesztésében, az egészséges életmódra nevelésben, stb. számtalan lehetőséget nyújt. 3.3.2. Érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása A szocializálódásban a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvetően személyiségfejlesztő hatású, tehát nélkülözhetetlen. Az óvodai csoport érzelmi biztonságával és a gyermekek tevékenység szükségleteinek kielégítésével - mint a nevelés, fejlesztés átfogó keretével gazdag tapasztalatszerzést, szociális tanulást tesz lehetővé mindenki számára. Értékei a családi környezet hatását kiegészítik, felerősítik, a szocializáció "más" dimenzióit biztosítják, amelyek nélkülözhetetlenek az iskolai alkalmasság szempontjából is. A kisgyermeket érzelmei uralják, minden esetben érzelmi dominancia hatja át. Ebből adódóan legfőbb igénye érzelmi függőségének kiélése, az érzelmi biztonság megtalálása. Ennek elérése érdekében a követendő nevelői modell és a felesleges akadályoztatás kiiktatása mellett alapfeladat, hogy a gyermekben kialakuljon és erősödjön: - az érzelmi beleélés empatikus képessége - az érzelmek felismerésének képessége - saját érzelmeik kifejezésének képessége - a frusztráció-tolerancia képessége - és az indulati élet kontrollja A gyermek az óvodában közösségben, a közösség által nevelődik. A szocializálódás folyamatában szükség van a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlására. Fontos a szűkebb és tágabb környezet megismertetése, a szülőföldhöz való kötődés erősítése. Az óvodánk mindennapjai segítik a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak /pl. figyelmesség, segítőkészség, részvét, önzetlenség stb./ és akaratának /pl. önkontroll, kitartás, feladattartás, feladattudat stb./ , szokás- és normarendszerének kialakulását. Nevelésünk hatására fejlődik problémamegoldó, döntéshozó képességük, empátiájuk, szolidaritásuk, emberi kapcsolatok iránti érzékenységük, kommunikációs nyitottságuk. A gyermek emocionális biztonsága érdekében biztosítjuk: - személyközi kapcsolatait /óvónő-gyermek, dajka- gyermek, gyermek- gyermek/ pozitív érzelmi töltés jellemezze, - kedvező érzelmi hatások érjék az óvodai élet alatt, - a gyermek énképének kialakulását, szociális érzékenységének fejlődését, önkifejezését és az önérvényesítő törekvéseit, - társas szükségleteinek kielégítését,
19
- a másság elfogadását és tiszteletét 3.3.2.1. Feladatok - Az óvodába újonnan érkező gyermek beilleszkedését igyekezzen megkönnyíteni az óvónő. - A közös, örömteli tevékenységek során segítse a gyermeket a csoporttal való azonosulásban. - Környezetünk, néphagyományaink megismertetésével, ápolásával, a nemzeti ünnepeinkről való megemlékezéssel segítse a szülőföldhöz való kötődés kialakulását. - Az óvónő tudatosítsa a szülőkben, hogy a gyermek közösségi vonásait a család is alakítja. - Elsősorban az óvónő, de az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának magatartása legyen a gyermek számára mintaértékű, szerepátvételre, azonosulásra késztető. - A gyermek teljesítményeit megerősítéssel növelje az óvónő. - Biztosítson szociális színtereket a gyermekek kortársi kapcsolataihoz. - A személyiségfejlesztés szempontjából segítse elő a sokoldalúságot, az összehasonlítás lehetőségét és a reális önismeret - önértékelés alakulását. - Az óvodai nevelés során vegye figyelembe az óvónő a társas kapcsolatok stabilitásának tényezőit és kialakulásukat tudatosan segítse és erősítse a csoportban. - Az óvónő segítse elő, hogy a csoporton kívül a pozitív modellkövetés váljon a gyermekek igényévé. - Az óvónő és a dajka személyes példájával ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket. /pl. érzelmeket jelző gesztusok, arckifejezések, testtartások, …/ - A beszoktatás során a tapintat, a szeretetteljes törődés és odafordulás vezérelje az óvónőt, használja ki a bábjáték kínálta lehetőségeket. - Ismerje meg családlátogatás során a gyermek környezetét, körülményeit. - Tegye lehetővé a családos beszoktatást. - Az óvónő a családdal való kapcsolatában legyen nyitott, a kapcsolattartása folyamatos. - Az óvodai nevelés során az óvónő alapozza meg a gyermek számára a felnőtthöz, valamint kortársaihoz való viszonyában a helyes viselkedési módokat.Pl. bizalom, szeretetteljes magatartás, tiszteletadás, megbecsülés, figyelmesség, segítségnyújtás, türelem, önfegyelem, kudarctűrés, konfliktuskezelés, stb. - Az óvónő a folyamatos és rugalmas napirend összeállításával küszöbölje ki a felesleges várakozást. 3.3.2. 2. A gyermek tevékenységei - A gyermekek egyéni érésüknek, képességeiknek megfelelő tevékenységeket végeznek.
20
- Kötődnek szülőföldjükhöz, környezetükhöz, az óvodához, óvónőikhez, dajkáikhoz, érzelmileg kitüntetett társaikhoz. - A közös tevékenységek és együttes élmények hatására azonosulnak a csoporttal. - Szívesen segítenek és alkalmazkodnak egymáshoz. - Nyitottak társaik felé és képesek az adott feladat elvégzéséhez szükséges magatartásra, amelyben jelentkeznek az alkotóképesség, a szociális kreativitás jegyei. - A családdal való együttműködés során a gyermekek fejlettségüknek megfelelően részt vesznek a család örömeiben és a közös munkában is. - A gyermekek átélik, és szokásukká válik a mások számára szerzett öröm. - Képesek türelmesen kivárni elképzeléseik, vágyaik megvalósításának lehetőségét. - Önfegyelmük kialakulása érdekében próbálnak kompromisszumot kötni. - Belátóak és együttműködésre törekednek, ezáltal fejlődik kudarctűrő képességük. - Konfliktus esetén törekednek az egyéni rendezésre és megoldásra. 3.3.2.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - A szokások szerinti tevékenységek a gyermekek igényévé válnak, annak eleget tesznek. - A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek. - Érdeklődnek társaik iránt és segítenek egymásnak ha szükséges. - Türelmesen hallgatják óvónőjük és társaik közléseit, kérdéseit. - Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel és megbecsülik munkájukat. - Ébredezik bennük a közösségi öntudat és örülnek a közösen elért eredményeknek. - Képesek társaik esetleges másságát elfogadni. - Érzelmileg és értelmileg elfogadják és követik az óvónő útmutatásait felfogják metakommunikatív jelzéseit /pl. öröm, biztatás, szomorúság, stb./ - A tevékenységek során a megkívánt magatartásformát tanúsítják. -Szívesen, önként vagy kérésre végzik a csoportért a különböző tevékenységeket. -Felelősséget éreznek a vállalt feladatért és akkor is elvégzik, ha nehézséget jelent. -Egyéni kívánságaikat, vágyaikat képesek elhalasztani. -Képesek önálló véleményalkotásra és igazat mondanak. -A csoport közhangulata, közvéleménye alakul. 3.3.2.4. Nevelési alapelvek - Az óvoda valamennyi dolgozójának magatartása legyen mintaértékű: határozott, következetes, szeretetteljes, őszinte, barátságos, stb. - Ismerjék népünk hagyományait és a helyi kultúrát. Méltóképpen emlékezzenek meg nemzeti ünnepünkről. Közvetítsék szülőföldünk iránti szeretetüket, elkötelezettségüket. - Ismerjék és tartsák tiszteletben a család elsődleges nevelői szerepét.
21
- Segítsék a szülőket a nevelési eljárásaik, módszereik kiválasztásában, alkalmazásában. Érzelmi biztonságot nyújtva biztosítsák a gyermekek sokoldalú fejlődését, szocializációját. 3.3.2.5. Kapcsolat más nevelési testületekkel A közösségi nevelés, a szocializáció tulajdonképpen az egész óvodai nevelést áthatja. A szocializáció elsődleges színtere a játék, és bábjáték ahol feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, élményeket. Megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, kiélheti problémáit, szorongásait, kellemes élményeit újra átélheti. Fejlődik a társakkal való együttjátszás készsége, önállósága, kezdeményezőkészsége, a másik gyermek játékának tiszteletben tartása. Alakulnak a szocializációs tulajdonságai a munka, a tanulás, a mozgás által is. A közös mozgásban kiszélesednek a társas kapcsolatok, a társakhoz való alkalmazkodás, a tolerancia, fejlődik önuralmuk. Viselkedésmintákat tanulnak, átélik a siker és a kudarc élményét.
3.3.3. Az anyanyelvi - értelmi fejlesztés megvalósítása Az óvodás gyermek életkori sajátosságából adódó kíváncsiságára, érdeklődésére építve az óvodánk megfelelő, változatos tevékenységeket biztosít a gyermekeknek a természeti-, társadalmi környezet megtapasztalására, a tapasztalatok gyakorlására, ismereteik megtartására, elmélyítésére, identitástudatuk megalapozására. Az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés közben fenntartjuk és ösztönözzük természetes beszéd és kommunikációs képességüket. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak kialakítása az óvodai nevelés egészében kiemelt feladatunk. Ennek érdekében az óvónő: - beszéde legyen mintaértékű, követendő példa - tartsa fenn a gyermekek beszélőkedvét, biztosítson beszélő környezetet - teremtsen lehetőséget a nap folyamán minél több folyamatos beszélgetésre - a gyermek kérdéseit, válaszait hallgassa értő figyelemmel. Az értelmi képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/ és a kreativitás áthatja az óvodai nevelésünk egészét. Az anyanyelvünk sokrétű árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben, a felnőttekhez és társaihoz való viszonyának fejlődése során sajátít el. Nem kezelhető elszigetelten. A szocializáció folyamatában a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik.
22
A beszéd által erősödik a biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékelését, előkészíti őt irodalmi élmények befogadására. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja az óvónő és a gyermekek közötti szeretetteljes viszony, a jó kapcsolat. Az anyanyelvi - kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermekek iskolai képességeinek megalapozásához.
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
4.1. Személyi feltételek biztosításának elvei: - A teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus tartja. - Az óvodapedagógusok munkaidő beosztása lépcsőzetes módon történik. - Erkölcsi tartásuk, viselkedésük, elfogadó, segítő, támogató attitüdjük által követendő példát mutatnak a gyermekek számára. Az óvodapedagógusok a rájuk bízott gyermekek nevelését az óvoda épületén belül, épületén kívül maximális tudásuk szerint, felelősséggel végzik. - A dajkák tevékenységükkel segítik az óvónők nevelő munkáját, felelnek a gyermekek testi-, lelki egészségéért, óvásáért, megőrzéséért. 4.2. Tárgyi környezet kialakításának elvei: - Elsődleges a balesetveszély-mentes, egészséges feltételek kialakítása. -A gyermek testméreteinek megfelelő bútorokat, játékokat, udvari mozgásfejlesztőket és egyéb eszközöket biztosítunk, könnyen hozzáférhetővé téve azokat. - Folyamatosan gondoskodunk a helyi nevelési programunk megvalósításához szükséges eszközök pótlásáról, beszerzéséről. - Esztétikus, természetes anyagokkal rendezzük be az óvoda épületét. - Figyelünk a színek és a formák összhangjára. - Helyet és eszközöket biztosítunk a gyermekek tevékenységi formáihoz. - Az óvónők munkájához megfelelő munkakörnyezetet nyújtunk. - Lehetőséget és helyet biztosítunk a szülők fogadására.
23
4.3. Az óvodai élet megszervezése Nevelőmunkánkat a fenntartó által jóváhagyott, minden csoportra érvényes, teljes óvodai életet magában foglaló helyi nevelési program alapján végezzük, melynek címe: Óvodai nevelés bábbal, játékkal
Csoportszervezés: A mindenkori csoportösszetételeket az adott évben beíratott gyermekek életkora és létszáma határozza meg. Ezért osztott, részben osztott, illetve osztatlan csoportokat szervezünk. Lehetőségeinkhez mérten figyelembe véve az óvónők személyiségét, szabadságát és nem utolsó sorban a szülői igényeket.
4.3.1.Tevékenységek és időtartamuk a napirendben - Napjainkat folyamatos keretek között szervezzük a harmonikus arányok megtartásával, hogy a játék elsődlegességét biztosítsuk. - Folyamatos, változatos tevékenységeket, lehetőségeket biztosítunk a gyermekek fejlődése érdekében. - A helyes életritmus érdekében az óvónő olyan heti és napirendet alakít ki, amelyben a gyermekek rendszeresen a megszokott időben végezik tevékenységeiket /étkezés, pihenés, egyéb tevékenységek/. - Minden nap 15-20 perces mozgást kezdeményezünk.
3-4évesek
számára
4-5 évesek
számára
5-6 évesek
számára
okt.1május 31.
június 1-től szept. 30.
október 1május 31.
június 1szept. 30.
október lmájus 31.
június 1szept.30.
Játék, egyéb tevékenység
400 h
415 h
500 h
530 h
630 h
645 h
Előkészületek az étkezéshez, étkezés
200 h
200 h
130 h
130 h
110 h
110 h
Öltözés, egyéb testápolási teendők
145 h
130 h
115 h
115 h
100 h
100 h
Pihenés előtti pihenés/alvás/
230 h
230 h
200 h
200 h
130 h
115 h
Mindennapi mozgás
015 h
015 h
015 h
015 h
020 h
020h
Összesen:
1030 h
1030 h
1030 h
1030 h
1030 h
1030 h
Tevékenységek
mese
24
4.3.2. Tevékenységek a hetirendben: Valamennyi tevékenységi formánk kiinduló pontja a szabad játék. A játék és a báb áthatja az egész óvodai életünket. A gyerekek érdeklődésére, kíváncsiságára, építve, az aktualitásnak megfelelően a tanulás spontán vagy szervezett módon folyamatosan történik. A tevékenységeket nem elkülönülten, hanem egymáshoz kapcsolódva, a külső világ tevékeny megismeréséhez igazítva komplex módon szervezzük. A munka jellegű tevékenységeket folyamatosan, önkéntesen végzik a gyermekek a felnőttekkel együttműködve. A tevékenység megszervezése az óvónőkre nézve kötelező, a gyermekek részvétele önkéntes. Az ismeretnyújtás formái: A hét meghatározott napján
Mozgás
egy
Kötetlen, meghatározott napja
nincs Kiscsoport Középső hetente csoport egyszer hetente egyszer Vers, mese 15 perc 20 perc Ének – zene, énekes játék 15 perc 20 perc Rajzolás, mintázás, kézimunka. 15 perc 20 perc Külső világ megismerése. 15 perc 15 perc 20 perc
Nagy csoport hetente kétszer 25 perc 25 perc 25 perc 25 perc
4.3.3. Hagyományok ünnepek A gyermek számára távlatot jelent a holnap öröme. - Segítjük az ünnepre való érzelmi ráhangolódást, a gyermekek tevékenyen részt vehetnek az egyes ünnepek előkészítésében. - Az óvoda egyéni arculatának kialakulását segítjük a hagyományokkal és ünnepekkel is. Óvodánk hagyományai és ünnepei a következők: - gyermekek ünnepei :/születésnap, Gyermeknap/ - természettel összefüggő ünnepek /Madarak és Fák Napja, Víz Napja, Föld Napja, Állatok Napja/ - néphagyományokhoz kötődő ünnepek /Farsang, Húsvéti néphagyományok, Anyák napja, Pünkösdi népszokások, Mikulás, Lucázás, Karácsonyváró betlehemezés) - társadalmi ünnep /március 15. / - 6-7 évesek búcsúztatása, kirándulások
25
4.3.4. Társadalmi igényekből adódó tevékenységek Térítéses szolgáltatás: - tánc / minimum 22 főtől/ a tornaszobában, heti egy alkalommal. - úszás oktatás /5 éves kortól, 22 fő jelentkezése esetén / uszodában, évi 10 óra - korcsolya oktatás / 5 éves kortól, 22 fő jelentkezése esetén / korcsolyapályán, évi 10 óra
Térítésmentes szolgáltatás: - angol nyelv (4 éves kortól szülői igény szerint, óvodánkban, hetente egyszer) - német nyelv (4 éves kortól szülői igény szerint, óvodánkban hetente egyszer) - hitoktatás (óvodánkban hetente egyszer) A speciális szolgáltatásokat, csak a megfelelő számú jelentkezés esetén tudjuk garantálni. Valamennyi tevékenységet megfelelő képzettséggel rendelkező szakember vezeti.
Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szeretnénk térítésmentessé tenni az úszás-és korcsolya oktatást.. A szolgáltatásokat a nevelési időn kívül szervezzük.
26
KAPCSOLATOK FENNTARTÓ
ÓVODA
CSALÁD SZK
ELAMEN ZRT.
TÁRSINTÉZMÉNYEK INTÉZMÉNYEK -Bölcsőde -Iskola -Egyetem
KÖZMŰVELŐDÉSI -Könyvtárak -Múzeumok -Gyermekek háza -Művelődési ház -Bábszínház
SEGÍTŐK -Nevelési tanácsadó -Orvos -Védőnő - Logopédus - Gyermekotthonok - Gyermekjóléti szolgálat - Iskolafogászat
27
4.4. Óvodánk kapcsolatai 4.4.1. Szülő, gyermek, pedagógus együttműködése Az óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül, folyamatosan együttműködünk a szülőkkel, a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. Az óvodánk nem vállalhatja át a család nevelési feladatainak megoldását, viszont a családi nevelés kedvezőtlen hatásait enyhíthetjük. A kapcsolattartás elvei: - Elismerjük a család elsődlegességét, tiszteljük a szülőt. - Tiszteletben tartjuk a családi életet, abba illetéktelenül nem avatkozunk bele. - Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. Szükség esetén családhoz illesztett segítséget nyújtunk (érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot). - Jó partnerkapcsolatunkat a kölcsönös bizalom és a segítségnyújtás jellemzi. - A családdal való előzetes egyeztetés után, annak beleegyezésével veszünk részt családlátogatáson. - Óvodánk "helyi nevelési programjának" megalkotásakor, módosításakor a szülői igényeket figyelembe vesszük. - Előítélettől mentesen közeledünk minden családhoz. Kapcsolattartás feladatai: - Az óvónő, ha szükséges jelezi problémáit a gyermek és ifjúságvédelmi felelős felé. - Az óvoda támogatási szabályzata alapján az arra rászoruló családok támogatást kapnak. - A szülők önkéntes segítségét elfogadjuk /varrás, festés, asztalos munka/. - Nyílt héten a szülőknek lehetőséget biztosítunk az óvodai életbe való betekintésre. - Közös programok, ünnepek megszervezésével lehetőséget teremtünk a család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére. Formái: - Szülői értekezleten, fogadóórán megbeszéljük az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb feladatokat, programokat, problémákat. - Fogadóórák: Előzetes szülői bejelentkezés esetén a csoport óvónői hétfőnként 1630 h – 1700 h-ig tartanak fogadóórát. - Szülői értekezlet: 6-7 évesek szüleinek évente 3 x ( szeptember, január és május hónapban ) 3-5 évesek szüleinek évente 2 x ( szeptember és május hónapban )
28
Továbbfejlesztés lehetőségei: - Még több program, ünnep szervezése, mely lehetőséget biztosít a család és óvoda között kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveik közelítésére. - Törekednünk kell olyan kapcsolat kialakítására a családdal, hogy minél több szülő éljen a családlátogatásra való meghívás lehetőségével. - Törekednünk kell arra, hogy a csoportok szülői értekezletein még többen vegyenek részt. - A szülők véleményének, igényének előzetes felmérése alapján egy-egy nevelési. pszichológiai témájú kérdésben szervezhetünk közös szülői értekezletet. - Alakuljon ki minél több szülőben a fogadóórák iránti érdeklődés, ugyanis itt kaphat személyre szabott véleményt, értékelést gyermekéről. Ezek az alkalmak adnak lehetőséget az információk cseréjére. 4.4.2. Óvoda - Szülői közösség /SZK/ kapcsolata: Az óvoda, az SZK. és a család kölcsönös kapcsolatban állnak egymással. A nevelőtestület minden lényeges kérdésben, az SZMSZ-ben meghatározott módon kikéri az SZK véleményét. Az SZK tagjai tájékoztatják a családokat az őket érintő kérdésekről. Csoportjukban az óvónők a szülők véleményének kikérése, a szülők előzetes jóváhagyása után eszközök beszerzését kérhetik. Kérjük segítségüket a jelentősebb óvodai rendezvények /Farsang, Juniális, csoport kirándulások, SZM bál stb./ alkalmával. Az óvónők a szülőkkel együtt közreműködnek olyan bábelőadások létrehozásában, amelyek fontos kiegészítő szerepet töltenek be óvodásaink bábos nevelésében és egyben példa értékűek a szülő-gyermek kapcsolat tartalmasabbá tételében. Az óvodai ünnepek alkalmával előadott bábdarabok előadását megelőző sokrétű műhelymunkálatokba széles körben bevonjuk a szülőket /pl. díszletek, kellékek készítése. világítás stb./ 4.4.3. Óvoda- Munkaközösség Az óvodánkban a pedagógusok szakmai munkaközösségeket hoztak létre, vezetőjüket az óvoda vezetője bízta meg a munkaközösség kezdeményezése alapján. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítik az óvodában folyó nevelőmunka tervezését, szervezését, ellenőrzését. Két munkaközösség működik az intézményünkben. Az egyik a játék, bábjáték munkaközösség, amely a Helyi Óvodai Programunk megvalósításához nyújt gyakorlati, módszertani segítséget.
29
A másik az évenként egy kiemelt nevelési területhez kapcsolódó munkaközösség, amely az éppen problémát jelentő nevelési területtel foglalkozik. 4.4.4. Óvoda - Érdekképviselet A munkavállalói érdekképviselettel, a közalkalmazotti tanáccsal, az óvoda vezetője együttműködik az SZMSZ-ben meghatározott módon. 4.4.5 Óvoda - Fenntartó kapcsolata A Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése által hozott rendelteket figyelemmel kísérjük, a szabályozás szerint járunk el. Intézményünk fenntartója felé irányuló kötelezettségeinek eleget teszünk, a jó kapcsolat kialakítására törekszünk. 4.4.6. Óvoda – ELAMEN ZRT. Az ELAMEN ZRT. korszerű étkezést nyújt gyermekeinknek. 4.4.7. Óvoda - Társintézmények kapcsolata Óvoda - Bölcsőde kapcsolata: A kapcsolattartásban fontosnak tartjuk a kölcsönös nyitottságot és folyamatosságot. A bölcsődés gyerekeket meghívjuk nagyobb rendezvényeinkre /Húsvét, Gyermeknap/. A 6-7 évesek gyerekekkel ajándékot készítünk számukra. Óvoda - Iskola kapcsolata A zavartalan átmenet érdekében minden nevelési év elején együttműködési megállapodást kötünk a közelünkben lévő általános iskolákkal. Kölcsönösen látogatjuk egymás intézményeit. Az óvodapedagógusok és a 6-7 évesek tanórákat látogatnak az első osztályokban. A nyílt hét alkalmával a leendő első osztályos tanítónőket meghívjuk óvodánkba, ahol megismerkedhetnek a 6-7 évesekkel, és az óvodai foglalkozásokkal. Rendszeres kapcsolattartással segítjük az óvodából iskolába való átmenetet. Az iskolák nevelőtestületeivel közös tanulmányi kirándulásokat szervezünk. Az iskolák irodalmi színpadai rendszeresen meghívják óvodásainkat előadásaikra.
30
Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ:
Egyetemi
Központ
Regionális
Óvodánknak együttműködési megállapodása van a Savaria Egyetemi Központ ének tanszékével. A hallgatók Évente többször látogatják csoportjainkat és figyelemmel kísérik az ott folyó nevelőmunkát. Óvodánk a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjának bázisóvodája. Közreműködünk a pedagógiai napok szervezésében. Ehhez kapcsolódóan bábjátékos találkozót és bábkiállítást szervezünk. Havonta egy alkalommal bázisnapot tartunk. Az óvónők részt vesznek továbbképzéseken, egyéb rendezvényeken. Szükség esetén szaktanácsadó, listás szakértő segítségét kérjük.
4.4.9. Óvoda - Közművelődési intézmények kapcsolata Az óvoda 5-6 éves és 6-7 évesei rendszeresen látogatják a város könyvtárait, múzeumait. A Mesebolt Bábszínház, Gyermekek Háza, MMIK, Művelődési és Sportház rendezvényein részt vesznek óvodásaink. A bábszínház művészeti csoportja segíti az óvodapedagógusok munkáját.
4.4.10. Óvoda - Segítők kapcsolata A Nevelési Tanácsadó részéről fejlesztő pedagógus segíti felzárkóztatni az arra rászoruló gyerekeket. A logopédiai kezelésre kiszűrt óvodásokat helyben, a logopédiai szobában fogadja a logopédus. Az egészségügyi ellátás keretében a védőnő rendszeres tisztasági szűrést végez, a gyermekorvos rendkívüli esetben (pl. járvány, baleset) látogatja óvodánkat. Óvodásaink fogászati vizsgálaton vesznek részt Rendszeres a kapcsolattartásunk Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyermekotthonnal a közösen ellátott gyermekek érdekében. 5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 5.1. Játék A játék a gyermekkor legfontosabb fejlesztő tevékenysége, óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek elemi, pszichikus szükséglete. Napirendünkben erre fordítjuk a legtöbb időt. A semmi mással nem helyettesíthető játék, a szabad cselekvések sorozata. Szabad akaratból, azaz külső kényszerítő körülmények nélkül jöhet csak létre.
31
Nem produktív. Nem az eredmény, a teljesítmény, a végtermék fontos, hanem maga a folyamat. A játék valóságszerű, de nem valóságos. A valóságból élménymaradványokon, tapasztaláselemeken alapszik. A játékra nem érvényesek a valóság idő- és térbeli korlátai.
származó
A játék kitűnő talaja a kulcskompetenciák fejlesztésének, általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek. A játékban kiélheti, kipróbálhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról a játékon keresztül szerzi a legtöbb ismeretet a gyermek. A játék integrált részének tekintjük a bábot, ezért részletes kifejezését lásd: Bábpedagógia c. fejezetben. 5.1.1. Feladatok - Teremtse meg az óvoda és az óvónő azokat a feltételeket, tényezőket, amelyek hatással vannak a játékra, amelytől függ a játék. - A napirenden belül biztosítson elegendő időt, helyet, nyugodt légkört az elmélyült, szabad játékra a csoportszobában és a szabadban. - Bővítse a gyermekek világról szerzett új ismereteit, tapasztalatait és alakítsa az élményeket kísérő pozitív érzelmeket. - Tartsa tiszteletben a gyermeki játék szabadságát, önállóságát, tudatos jelenlétével indirekt módon irányítson. - Tegye lehetővé, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat valósítsák meg a játékban. - Ötleteivel, élményszerzési lehetőségekkel, helyzetek teremtésével segítse elő, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak, kulcskompetenciáik fejlődhessenek. - Az óvónők játékidőben lehetőséget adnak a gyermekeknek arra, hogy saját környezetükből szerzett élményeik, szándékaik, elképzeléseik szerint bábozhassanak. - Tegye lehetővé a magyar, a kisebbségi és a migráns családok népi játékainak megismerését, a multikulturális integrációt. 5.1.2. A gyermek tevékenységei Gyakorló játék kiindulópontja a véletlen mozgásból, tevékenységből fakadó siker, ami újra és újra ismétlésre készteti a gyermeket. Lényege valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése, amely nagy örömet, élvezetet jelent.
32
Szerepjáték az óvodáskorban leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorló játék keretei között bontakozik ki. A gyermekek szerepjátékukban felhasználják ismereteiket. A játék motivációja a szerepnek megfelelő, és a képzelet segítségével létrehozott játékhelyzettel való azonosulás. A játék témája, tartalma, és tartóssága, a három év alatt nagy fejlődésen megy át. A szimbolikus-szerepjátékhoz kapcsolódó tevékenységek Barkácsolás: Játékidőben az óvónő segítségével különböző anyagokból, különböző technikák felhasználásával játékeszközöket hoznak létre. Dramatizálás: A gyermekek irodalmi élményeiket szabadon választott, kötetlen módon jelenítik meg. Feltétele, hogy az irodalmi alkotások megragadják a gyermekeket, közel kerüljenek hozzájuk, és bármely helyzetben előhívhatók legyenek. Építő, konstruáló játék: Jellemzője, hogy a gyermekek kockákból és más játékszerekből, különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, játékszereket, és egyéb tárgyakat hoznak létre. Szabályjáték: A szabályok határozzák meg a játéktevékenység megkezdésének módját, menetét, befejezését vagy egy-egy szakaszának lezárását. A játékban a gyermekek a saját csoportja érdekeit tanácsos szem előtt tartani, és küzdeni kell a győzelemért. A szabályjátékban a gyermekek önállósága a szabály önkéntes vállalásában fejeződik ki. Drámajátéknak nevezzük azokat a játékos emberi megnyilvánulásokat, amelyekben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel. Kifejezési formája a megjelenítés, az utánzás; megjelenési módja: a felidézett vagy éppen megnyilvánuló társas kölcsönhatás, az interakció; eszköze: az emberi és zenei hang, az adott nyelv, a test, a tér és az idő; tartószerkezete: a szervezett emberi cselekvés. Célja az emberépítés, feladata a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kapcsolattartás, a közlés megkönnyítése. Szocializációs tevékenység a dramatikus alkotójáték. A drámajáték gazdagítja: az óvónő nevelő munkáját, színesebbé, intenzívebbé teszi azt. 5.1.3. A fejlődés jellemzői Gyakorló játék 3-4 éves korban: A hangok, szótagok, szavak, esetleg rövid mondatok és dallamok, a halandzsa játékos szabály szerinti ismétlés útján válnak játékká. A ritmus és a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges. A tevékenységhez kapcsolódó beszéd már 3-4 éves korban is háttérbe szoríthatja a hang és a beszéd játékos gyakorlását. A gyermekek a játékos mozgást mindig ugyanabban a formában, ugyanolyan szabályok szerint ismétlik, ezekhez a szabályokhoz ragaszkodnak. Máskor a gyerekek játékszereket és eszközöket rakosgatnak valamilyen maguk alkotta játékszabály szerint. A gyakorló játék 4-5-6 éves korban tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek a fejlődésben lemaradt, vagy amikor egy új játékszer, eszköz
33
használatát nem ismerik. A konstrukciós és szerepjáték elemeiként is jelentkezik. Szerepjáték 3-4 éves korban: Elsajátítják és már betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat. Képesek olyan szerepjátékok kezdeményezésére és eljátszására, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak, amelyekben a résztvevők különböző jellegzetes műveleteket végeznek, különböző szerepeket töltenek be. 4-5 éves korban: Tartósan kialakul a kisebb - nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Játékukban képesek újraalkotni a környezetük egyszerűbb jelenségeit. Jellemző a szerephez való kötődés, cselekvéseiket képesek összehangolni, szükséges játékokat kiválasztani. 5-6-7 éves korban: Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Vállalják a kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is. Tudnak vezetni és játszótársaikhoz alkalmazkodni. Létrehoznak játékhelyzeteket, amelyekben tapasztalataikat érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes közös tervezésben, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Építő, konstruáló játék 3-4 éves korban gyakran bonyolult építményeket alkotnak a gyerekek, de ezeket megismételni nem tudják. 4-6-7 éves korban a konstruáló, építő játékelemekből játékszereket is tudnak készíteni a gyerekek. Az építés, konstruálás gyakran szerepjátékokhoz kapcsolódik. A konstruálás fejlettebb fokán a gyerekek mind igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben. A fejlődést egyaránt jelzi a bonyolultabb alkotások létrehozása, az eredményességre törekvés, a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye, a bonyolultabb játékelemek biztos kezelése, a szerepjátékkal való sokoldalú kapcsolat. Az óvodáskor végén alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. Szabályjáték 3-4 éves korban: A mozgásszükségletüket elégítik ki, egyszerűek és közel állnak a gyerekekhez. Nincs különösebb kötöttség és nem szükséges hozzá az egész csoporttal való együttműködés. 4-5 éves korban: A győzelem elérése érdekében a gyerekek egyéni kívánságaikat egyeztessék a társaik érdekében, közösen őrködjenek a szabályok betartása felett.
34
5-6-7 éves korban: Nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést, bonyolultabb szabályjátékokat örömmel játsszák. Egymást a szabályok betartására figyelmeztetik, az egészséges versengés is jelen van. Soha nem csaphat át az egymással szembeni negatív érzelmek kifejezésére. 5.1.4. Nevelési alapelvek - Az óvónő vegye figyelembe a gyermekek egyéni, egymástól eltérő fejlettségi szintjét, aktivitását, érdeklődésük különbözőségeit. - Az óvónő lehetőleg indirekt módon irányítsa a játékot. - Fokozza a játékkedvet, segítse a szabad játék kibontakozását korcsoportonként és egyénenként differenciáltan. - Buzdítsa, bátorítsa a gyerekeket arra, hogy a felmerülő problémák megoldását maguk találják meg. - Biztosítsa a magyar, a kisebbségi és a migráns gyermekek számára a népi játékok megismerésének feltételeit. 5.1.5. Kapcsolat más nevelési területekkel Legfontosabb kapcsolata a játéknak a szocializációval van. Hiszen a játék során sajátítja el a gyermek a társadalmi beilleszkedés alapjait, általa kap segítő modelleket az emberek megismeréséhez és gyakorolhatja azokat Fejleszti a gyermek nyelvi kommunikációját, szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi neveléssel. A játék során szerzi a gyermek a legtöbb tapasztalatot a társadalmi és természeti környezetéről és játékában tükröződnek élményei, meglévő ismeretei. 5.2.
Bábpedagógia Egész óvodai életünket áthatja. A bábjáték komplexitása miatt nagyon alkalmas eszköz a módszer pedagógia célkitűzéseinek megvalósítására. Elsősorban játék, tehát a gyermek számára öröm, melyhez érzelmileg kötődik. Így játékos módon sajátít el ismereteket, teremt kapcsolatot a világgal, a közeli és távoli környezettel, s élményeit, benyomásait játékosan dolgozza fel. Esztétikai hatású, így alkalmas eszköze a vizuális nevelésnek. Egyrészt látvány, másrészt mozgó figura. A benne rejlő mozgási lehetőség cselekvésre, tevékenységre inspirálja a gyermeket. A bábjáték sokrétűsége egy időben fejt ki hatást a gyermek értelmére, érzelmeire, ízlésére, mivel - együttes tevékenység - így a gyermek szocializációját is elősegíti. Következtethetünk a gyermek képességeire, értelmi szintjére, ezért az iskolaérettségi vizsgálatokhoz is alkalmasak a bábjátékos módszerek.
35
5.2.1. Feladatok: - Az óvónő gondoskodjék arról, hogy a gyerekek színvonalas bábszínházi élményhez jussanak. A szombathelyi Bábszínház nyújtotta lehetőségeket kihasználja. - Saját bábozásban törekedjék a színes, megragadó, a gyermeki érdeklődést felkeltő bábjátékra, amely kedvet ébreszt a gyermekekben a bábozáshoz és utánzásra ösztönzi őket. - A legrövidebb jelenetekben is tartsa szem előtt a bábjáték alapvető követelményeit: a megfelelő mozgást, szerepátélést, hangi alakítást. - Éljen az óvónő a báb érdeklődést felkeltő hatásával. Használja ki azt a lehetőséget, hogy a bábu érzelmi kapcsolatot teremtő eszköz az óvónő kezében. - Bábelőadásainak témájául használja fel a népmeséket, dalokat, verseket, kis elbeszéléseket. - Az óvónő adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy saját környezetükből szerzett élményeik alapján elképzeléseik, szándékaik szerint bábozzanak. - Az óvónő alakítsa ki a nyugodt légkört a gyerekek bábozásához úgy, hogy önállóságukat kibontakoztassák. - Úgy rendezze be a csoportszobát, hogy kényelmes, védett hely legyen a paraván mögötti bábozáshoz, ugyanakkor mozgatható, változtatható is legyen, hogy azt a gyerekek maguk is megszervezhessék csoportban vagy az udvaron. - Elegendő időt biztosítson a bábozáshoz. - Gondoskodjon az óvónő a csoportban bábokról, egy alapkészletről, amit folyamatosan bővíthet. A bábok az esztétikai követelményeknek feleljenek meg. Többfajta bábbal ismertesse meg a gyerekeket. - A gyerekeknek adjon lehetőséget, hogy ők maguk is készíthessenek bábokat, díszleteket és berendezhessék a színpadot. - Az óvónő legyen példa a gyermekek bábkészítési kedvének kibontakoztatásában. - Az óvónő oldott légkörben, fölösleges költségek nélkül szakszerűen, hozzáértően irányítsa a bábjátékos tevékenységet. - Tanítsa meg a gyerekeket a helyes bábmozgatásra a különböző fajtájú bábok esetében. - Az év folyamán összegyűlt tapasztalatok alapján szervezze meg az óvónő, hogy a gyerekek bábozhassanak a szülőknek, más csoportbeli társaiknak, hogy szereplési vágyuk alkotói tevékenységgel párosuljon. - Használja ki az óvónő a báb személyiségfejlesztő hatását, így a többoldalú, sokrétű tevékenységek által alakuljon, fejlődjön a társakkal és a felnőttekkel való kapcsolatteremtés képessége. - Alkalmazza az óvónő a bábot pedagógus és gyermek, gyermek és gyermek közötti hierarchikus viszonyok feloldására, magatartászavarok enyhítésére. - Használja a gyermek egyéni fejlettségének és a csoport értelmi és neveltségi szintjének méréséhez.
36
- Felzárkóztatáshoz, egyéni differenciált fejlesztéshez pl. beszédjavításhoz, beszédfejlesztéshez. - Esztétikai, /irodalmi, vizuális, zenei nevelésben az erkölcsi esztétikai tartalmak mélyebb megértéséhez. - A fejlesztés tartalmi eszközei megvalósításában a módszereinek a színesítéséhez. 5.2.2. A gyermek tevékenységei - A bábu - holt anyagból életre keltett "lény", - amivel a gyermek tökéletesen azonosul. Így a kezére húzott bábu nem tőle független, hanem vele azonos személy. Az a tudat, hogy a kívülállók nem őt, hanem a bábot látják, arra figyelnek, feloldódnak esetleges gátlásai. A gyermek, a bábut beszéltetve, a kitárulkozás örömével mondja el vágyait, sérelmeit, szorongásait, egyéni törekvéseit, élményeit, s szubjektív véleményét az őt körülvevő világról. - A bábuval azonosult, mintegy mögé rejtőzött gyermeket a játék bátrabbá teszi, önbizalmát felfokozza és olykor a szokásoktól eltérő magatartásra készteti. - A bábjáték érzelmi úton vezeti be a gyermeket az esztétikai élmények világába, miközben számos lehetőséget nyújt kreativitásának kibontakoztatására. - A bábbal a gyermek szerepeket él át. Szóval énekkel, mozgással érzéseket, ismereteket ábrázol. Így a bábjáték segíti a művészi átélést, és ennek során a gyermek megízleli a katarzis élményét is. - Mindezeken kívül a bábok, kellékek elkészítésével az esztétikai hatás még komplexebbé válik. - A bábjáték során a gyermek szabadon szárnyaltatja képzeletét. Játékának alapja a reális élet, amit elképzeléseivel sző át. - A gyermek beleéli magát a bábjátékba és így számos megfigyelését, tapasztalatát kifejezésre juttatja. - A bábozással járó sokirányú tevékenység számtalan készség kialakulását, fejlesztését segíti elő. - A báb esztétikai jellegéből adódik az a sajátossága, aminek segítségével a tárgyi és erkölcsi világ kimeríthetetlen szépségét hozza közel a gyermekhez. Amit olykor szavakkal hiába próbálnánk megértetni, azt bábozás alkalmával, a művészet nyelvére lefordítva úgy érteti meg a gyermekkel, hogy előtte a legelvontabb fogalom is világossá válik. - A bábjáték nem alkalmi vagy időszakonkénti szórakozás gyermekeink életében, sem pusztán nevelési-oktatási módszer, hanem sajátos hatású játék az óvodánk mindennapi életében.
37
5.2.3. A fejlődés jellemzői 3-4 évesek: Ismerik a bábjátékot, élményeik vannak róla. Kialakul a vágy a bábjáték iránt. Rövid kötött szöveget, dalt tudnak előadni. Az óvónő játékának egy-egy mozzanatát utánozzák. Rögtönzött bábok készítésénél segítenek az óvónőnek. 5-7 évesek: Tudják használni a gyűszűbábot, botbábot, de próbálkoznak a kezükre méretezett kesztyűbábbal is. Ismerkednek a báb mozgásával, hogyan és mire képes. Vállalkoznak dramatizálható énekek, párbeszédes vers, jelenet eljátszására. A mesék egy-egy mozzanatát kötetlen szöveggel eljátsszák. Elindul az összehangolt játék, az egymáshoz való alkalmazkodás, a figyelem megosztása, a térbeli orientálódás, a bátor és kifejező szövegmondás. Próbálkoznak maguk is különböző anyagokból egyszerű bábokat készíteni az óvónő segítségével, irányításával. 5-6-7 évesek: Jól tájékozódnak a színpad terében, a játékra kihasználják az egész teret, összehangolják a szövegmondást és jó tempóban játszanak kis gyakorlás után. Egyszerű tánckoreográfiát is képesek megtanulni, ritmikusan mozognak. Élvezik a begyakorolt játékot és magát a szereplést is. A gyerekek már szépen és folyamatosan mondanak meséket, e képességük érvényesül a mese történetek eljátszásában is. Kitalálnak jeleneteket amiket el is játszanak. Elkészítik a bábokat, vagy a meglévőket össze tudják válogatni, felhasználják bábjátékukhoz. Bábkészítésnél felfedezik az arc kialakítása során a különböző kifejezéseket és megnevezik azt /pl. sír, nevet / . A színpadkép egy-egy díszletét is el tudják készíteni a maguk kifejezési módján az óvónő irányításával pl. házat, fát, felhőt, napot stb. 5.2.4. Nevelési alapelvek - Széles körben, a lehető legtöbb helyzetben használja fel, alkalmazza a bábot a nevelési folyamatban. - Segítse a gyerekek önállóságát kezdeményezőkészségének a kibontakozását. Biztassa őket az egyéni ötleteik megvalósításában. - Ösztönözze az önálló ötleteket, a szabad variációkat a bábjátékban éppúgy, mint a bábkészítésben. - Ügyeljen arra, hogy a bábjáték szövegét rögtönözhessék és változtathassák kedvükre a gyerekek. - Teremtse meg minden gyermeknek a megnyilvánulási lehetőséget, amelyben jól megfigyelhetők, érzékelhetők a gyerekek közötti különbségek. 5.2.5. Kapcsolat más nevelési területekkel:
38
- A bábjáték komplexitása miatt valamennyi nevelési területtel kapcsolatban van. - Elsőként a játékot kell említeni, hiszen a báb a játék integráns része, amin keresztül a gyermek egész személyiségét alakítjuk. - Az anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítására, a nyelvi kommunikációs képességek fejlesztésére éppúgy alkalmas, mint az esztétikai nevelés személyiségfejlesztő hatásának erősítésére, vagy a szocializáció kialakítására. 5.3. Vers – mese: Az óvodai vers - mese célja az irodalom megszerettetése, az olvasóvá való nevelés előkészítése, az érzelmi, morális, szociális kompetenciák fejlesztése. Lényeges, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak tőlünk a gyermekek. A népi mondókák, népmesék az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetítik. Ugyanez érvényes a klasszikus és kortárs, magyar és más népek költőinek és íróinak műveire is. A mese és a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, ennek segítségével mélyítjük az önismeretet, segítjük a világ megismerését. 5.3.1. Feladatok - Az óvónő naponta többször kezdeményezzen mesélést, verselést, tegye élményt adóvá a gyermek számára a mesét és a verset. - Folyamatosan bővítse ismeretanyagát, frissítse mese és vers tudását. - Vegye figyelembe a gyermekcsoport összetételét, ismerje meg más nemzetiségek és népek gyermekirodalmát. -Ismerjen gyermekmondókákat, felnőttek játékos mondókáit a gyermekek szórakoztatására /pl. altatók, tapsoltatók, táncoltatók, lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók stb./, népi gyermekjátékok, rigmusok /naphívogatók, esőüdvözlő, állat - növény csúfolók, madárköszöntők, babonázók, kiszámolók stb./ Ezek előhívhatóak legyenek az odaillő helyzetekben. - Lehetőleg élő szóval, könyv nélkül meséljen, tartózkodjék az eredeti szöveg átformálásától. Legyen az óvónő jó mesemondó. - A verseket mindig egészében, a sajátos ritmussal, dallammal és hangzóvilággal közvetítse a gyermekek felé. - A mesélésnek, verselésnek legyen megszokott tere és ideje /pl. tízórai után közös mesehallgatás, ebéd utáni pihenés előtt, stb./ - Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyermekek kézbe vegyék, nézegessék a csoportszobai könyveket, amelyben kedves meséjük, versük található. - Legyen lehetőségük a gyermekeknek a mese, vers élményeik feldolgozására báb sarokban, báb paraván mögött vagy anélkül, bábozással, dramatizálással.
39
- Biztosítson elegendő eszközt az e tevékenység folytatására a nap bármely szakában. 5.3.2. A gyermek tevékenységei: - A gyermekek szívesen hallgatnak mesét, verset. maguk és társaik szórakoztatására. - Bekapcsolódnak szívesen a közös verselésbe, mondókázásba, rigmusok mondogatásába. - Beépítik játékukba az aktuális szólásokat, mondásokat, mesei fordulatokat. - Mese, vers élményeiket bábok segítségével élik újra. Részt vesznek dramatikus játékokban, felelevenítik a mesei élményeiket, megjelenítik ábrázoló tevékenységükben. - Igénybe veszik a mesesarok kínálta lehetőségeket, gyermekkönyveket nézegetnek, vigyáznak azokra. - Ismerkednek a könyvkölcsönzés szabályaival, igénybe veszik az óvoda könyvtárát is. - Kitalálnak saját meséket, hangicsálnak, verselnek önállóan. 5.3.3. A fejlődés jellemzői az óvódáskor végére: - Játék közben odaillő szövegeket, rigmusokat mondanak, használják a mesei fordulatokat. - Folyamatosan tudnak mesélni, akár kitalált, akár ismert mesét. - Várják, kérik a mesemondást, figyelmesen végighallgatják. - Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásaik, figyelmük tartós, viselkedésükön, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek megjelenésének jegyei. - Van néhány kedves versük, mondókájuk, meséjük, mesehősük. - Szeretnek bábozni, önállóan szerveznek előadást önmaguk és társaik szórakoztatására. - A mesés és verses könyveket önállóan nézegetik, beszélnek róla, kérik a felnőttet felolvasásra. - Eligazodnak könyveik között, vigyáznak azokra. - Képek alapján megismerik kedves meséjüket, versüket. Mímelik az olvasást. 5.3.4. Nevelési alapelvek - Vegye figyelembe az óvónő, hogy más és más irodalmi ismeretekkel rendelkeznek a gyerekek, érdeklődési körük is eltérő. - Ismerje más népek kultúráját és irodalmi alkotásait. -Tegye lehetővé, hogy az irodalmi élményt feldolgozzák a gyerekek bábozással, dramatizálással. - Legyen az óvónő anyanyelvi kultúrája példaértékű.
40
5.3.5. Kapcsolat más nevelési területekkel A legszorosabb kapcsolata az anyanyelvi neveléssel van, annak egyik területe, a beszéd, a kommunikáció, az anyanyelv használatának egyik eszköze. A rajzolás, mintázás, kézi munkával való kapcsolata is igen szoros e tevékenységek közben jeleníti meg a gyermek azokat a belső képeket, hangulatokat, színeket, amelyek a vers, mese élmény hatására alakulnak ki benne. Eszközöket készít a barkácsolás, kézimunka során a bábozáshoz, dramatizáláshoz. Játéka közben használja az odaillő szólásokat, fordulatokat, amiket mesélés és verselés során hall, mozgásos játékában ismételgeti a népi mondókákat, sétáltatókat, táncoltatókat, stb. A beleélés, az életre keltés, bábbal való azonosulás a bábjáték legjellemzőbb sajátossága. A báb megelevenedése a játékban az a csodás elem, amely a gyermeket elvezeti a sajátos gondolkodásnak megfelelő jelképes világba, ahol a fantáziájának csapongását nem korlátozzák a valóság határai. 5.4.Ének, zene, énekes játék: Az óvodai zenei nevelésünk célja a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség és a zenei anyanyelv magalapozása. A zenei neveléssel a gyermeket élményhez juttatjuk, formáljuk zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Megszerettetjük az éneklést, az énekes játékokat és szoktatjuk őket a szép, tiszta éneklésre. Fejlesztjük a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját. 5.4.1. Feladatok - Az óvónő naponta többször kezdeményezzen közös éneklést, mozgásos énekes játékokat. - Juttassa a gyermekeket az óvodai nevelés egész folyamatában énekléssel, zenehallgatással élményhez. Keltse fel érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, bábokat használjon kiegészítésül. - Szerettesse meg a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, szoktassa őket szép, tiszta éneklésre. - Fejlessze a gyermekek hallás-, ritmus- és komplex zenei képességeit, kreativitását /hangmagasság iránti érzék, hangszínérzék, dinamikai érzék, zenei emlékezet, belső hallás, zenei formaérzék és zenei kreativitás/. - Teremtsen minél több lehetőséget a meghitt éneklésre, zenei élmény hatására kialakuló örömteli érzelmi kapcsolatra. - Biztosítsa a zeneművek hallgatásának mozgással, festéssel összekapcsolt élményszerző módját.
41
- Az anyag kiválasztásánál ügyeljen a zeneesztétikai követelményekre. Vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi hovatartozást. Folyamatosan bővítse zenei repertoárját a népi, és az igényesen válogatott klasszikus és kortárs művészeti alkotásokkal. - Előadása legyen kifogástalan, tiszta, érthető. - Játsszon legalább egy, az óvodában használatos hangszeren /furulya, xilofon, ütőhangszerek, körtemuzsika, stb./ . - A mindennapi gyakorlatában szívesen használja ezeket. - Használja ki a bábjáték kínálta lehetőségeket a zenei fogalmak megértéséhez /magas, mély, lassú-gyors/. - Biztosítson az óvónő elegendő helyet, eszközt a gyermekek spontán zenei produkcióihoz. - Építsen a gyermekek meglévő, spontán szerzett zenei tapasztalataira. - Vegye figyelembe a gyermekek eltérő zenei adottságait. 5.4.2. A gyermek tevékenységei: - A gyermekek szívesen hallgatnak zenét, bekapcsolódnak a közös éneklésbe, zenélésbe. - Örömmel játszanak énekes játékokat, önállóan is kezdeményeznek, alkalmazzák játékaikban a zenei ismereteiket. - Bábok, hangszerek, kiegészítő eszközök használatával dolgozzák fel zenei élményeiket. - Énekelnek spontán módon, kitalálnak saját maguknak, társaiknak zenét. - Zeneművek hatására spontán mozgásokat végeznek, festenek, kifejezésre juttatják érzéseiket. - Zenehallgatások alkalmával figyelmesen hallgatják az óvónő /vagy más/ által előadott zeneművet. - Ismerkednek a gyermekek által - használható hangszerekkel/síp, ütőhangszerek stb./. Ismerkednek a hangszer fajtákkal /húros, fúvós, ütős/. 5.4.3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - Játék közben reprodukálják a megszerzett zenei ismereteiket. - Szívesen énekelgetnek, játszanak gyermekjátékokat. Önállóan is kezdeményezik ezeket. - Törekednek a tiszta éneklésre, az egyszerű játékos mozgások egyöntetű, esztétikus végzésére. - Van néhány kedves daluk, mondókájuk, énekes játékuk. Ismernek gyermekek által használt hangszereket, ismerik a hangszerek fajtáit. - Szívesen hallgatnak zenét, hangszeres előadást, kérik is a felnőtteket zenélésre, éneklésre. - Ismerik a magyar és a nemzetiségüknek megfelelő zenei kultúra alapjait.
42
- Felismerik a hangmagasságbeli, hangszínbeli, dinamikai különbségeket, éneklésükben, zenélésükben használni is tudják ezeket a formai eszközöket. - Ráismernek a dalokra dúdolásról, hangszerjátékról, belső motívumaikról, felismerik egymás hangját énekes játékok közben. Visszatapsolnak /kopognak, dobognak stb. / rövid ritmusmotívumokat, visszaénekelnek dallamrészeket. - Követni tudják magukban a dallamot, érzékelik egy-egy motívum hosszát. - Zenei kreativitásuk olyan fejlett, hogy önállóan hoznak létre zenei egységeket.
5.4.4. Nevelési alapelvek - Érvényesítse az óvónő az zenei anyag kiválasztásánál az esztétikai szempontokat. -Törekedjen a szép, tiszta éneklésre, a művészi értékű előadásra. Zenei kultúrája legyen példaértékű. - Vegye figyelembe az óvónő a gyermekek eltérő zenei adottságait, spontán szerzett zenei tapasztalatait, eltérő zenei kultúráját.
5.4.5. Kapcsolat más nevelési területekkel A zenei nevelés az anyanyelvi neveléssel alapvető és átfogó kapcsolatot mutat. A magyar nyelv zeneisége, ritmusa, dallama szorosan összefonódik a magyar zenei kultúrával. A gondozással is szoros kapcsolatban áll a zenei nevelés, az érzelmi kötődés, a meghitt, bensőséges együttlétek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek biztonságban érezze magát, s egyre szorosabb érzelmi szál fűzze össze a felnőttel. - A rajzolás, mintázás, kézi munka a zenei élmény kifejezésének egyik eszköze. Játékkal való kapcsolatára már a fent említettekben utaltunk, mivel neve is jelzi /mozgásos játékok, énekes játékok alkotják az óvodai zenei nevelés alapjait. 5.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka A rajzolás, mintázás, kézi munka sokszínű nevelési terület. A nevelési célunk a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás könnyebbé tétele, az intellektuális látásmód kialakulásának megalapozása. Magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, az építést, képalakítást, a konstruálást, a kézi munkát, a műalkotásokkal, más népek
43
kultúrájának elemeivel, népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedést és modellezést. Ezen tevékenységekkel a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását, a zenei élmény megjelenítését tesszük lehetővé a gyermek számára. Célunk az örömteli cselekvés, a belső képek megjelenítése, gazdagítása. 5.5.1. Feladatok: - Az óvónő teremtse meg a feltételeket a gyermekek képi - plasztikai kifejező nyelvének, ábrázoló és konstruáló képességének fejlődéséhez. - A gyermekek érzelmi - értelmi képességeinek fejlesztését egyéni érettségükhöz igazodó, differenciált fejlesztéssel valósítsa meg. - Teremtsen alkalmat a nap bármely szakában az ábrázoló, alkotó tevékenységek gyakorlására. - Juttassa a gyermekeket minél több esztétikai, élményhez, a külső világ megtapasztalásához. - Ismertesse meg a magyar és saját népének, etnikumának vizuális kifejezésmódját. - Ismertetesse meg a gyermekeket a különböző anyagokkal, eszközökkel, azok használatával, technikai alapelemeivel és eljárásaival /rajzolás, festés, agyagozás, gyurmázás, barkácsolás, vágás, ragasztás, batikolás, bábkészítés stb./. - Segítse a gyermekek kezdeményező, kreatív magatartásának érvényre juttatását, teremtse meg ennek hangulati, környezeti és eszközbeli feltételeit. - Alakítsa ki a gyermekekben az alkotás, az önkifejezés, a környezet esztétikájának igényét, esztétikai élmények befogadásának képességét. - Önképzés, továbbképzés során bővítse művészeti ismereteit, legyen, kreatív és tevékeny.
5.5.2. A gyermek tevékenységei: - Örömmel rajzolnak, firkálnak, festenek a nap folyamán bármikor, különböző eszközökkel. -Megjelenítik belső képeiket és a zeneművek hatására keletkező benyomásaikat. - Létrehoznak plasztikai munkákat agyagból, gyurmából, készítenek papírmasét. - Különböző technikákkal képeket alkotnak. - Kézi munkáznak, varrnak, díszítenek különböző játékhoz alkalmas tárgyakat. - Építenek, rakosgatnak, sokszorosítanak különböző formákat. - Jó megfigyelők, érzékenyek a szépre, az ízlésesre.
44
- Észreveszik környezetük esztétikumát, képesek megjeleníteni a magyar és a saját nemzetiségük népművészeti elemeit. 5.5.3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: - Szívesen tevékenykednek a nap folyamán bármikor az e célra kialakított helyen. - Bátran elevenítik meg belső képeiket, hangulataikat, élményeiket a különböző technikákkal. - Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére. - Formaábrázolásuk változatos, kifejező, többnyire hangsúlyozza a megkülönböztető jegyeket. - Emberábrázolásuk részleteződik, megjelennek az apró jelzések /szemöldök, orr, fül, hajzat, stb./, legegyszerűbb mozgások tükröződnek. - Megjelenítik a népművészeti elemeket, motívumokat, multikulturális tapasztalataikat. - Önkifejezésükben egyre jobban törekednek a valósághű ábrázolásra, azok hiányai pedig serkentik a pontosabb megfigyelésre. - Igényük van a szépre, tevékenyen részt vesznek környezetük esztétikus alakításában.
5.5.4. Nevelési alapelvek - Tekintse az óvónő a gyermek alkotásait értékes műalkotásnak, őrizze, becsülje azokat - Tartsa szem előtt a gyerekek eltérő manuális és vizuális befogadásának szintjét. - Biztosítsa az óvónő a gyermekek számára a természet színeire, formáira, jelenségeire való rácsodálkozást. Tegye lehetővé a művészi rajzokkal, festményekkel, szobrokkal, épületekkel, népi alkotásokkal való ismerkedést.
5.5.5. Kapcsolat más nevelési területekkel Tartalmában és feladataiban konkrét összefüggést mutat a játékkal /barkácsolás, konstruálás, építés, környezetalakítás, diszlet és bábkészítés stb./. Az alkotó tevékenység a játékra épül, annak egy fajtája. Kapcsolatos a külső világ tevékeny megismerésével, hiszen a gyermekek megjelenítik alkotásaikban tapasztalataikat, élményeiket.
45
5.6. Mozgás
A testi nevelés az óvodai nevelésünk folyamatában a gyermekek egészséges mozgásfejlesztése útján személyiségük fejlődését szolgálja. Fejlesztjük a testi képességeket: mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, nagy és kismozgások összerendezettsége, amelyek kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, társaikra való odafigyelést, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
5.6.1. Feladatok - A testi nevelés során az óvónő biztosítson maximális lehetőséget arra, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak, egyéni szükségleteiknek és képességeiknek megfelelően sokat gyakorolhassák a különböző mozgásokat. - Differenciált feladatok adásával segítse elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatokat. - Lehetőleg szabad levegőn szervezze az óvónő a foglalkozást, s a lehető legkevesebb várakozási idővel folyamatosan mozogjanak a gyerekek. - Építsen az óvónő a mozgások elsajátításának folyamatában a gyermekek életkori sajátosságából fakadó nagy mozgásigényükre, mozgástapasztalataira és játékos kedvére. - Tervszerűen iktassa be a nagymozgásokat, ismertesse meg a gyermekeket a speciális járásokkal, futásokkal, gimnasztikai elemekkel. Végeztessen szergyakorlatokat, szervezzen labdával, babzsákkal, tornakarikával végezhető feladatokat. - Heti egy alkalommal iktasson be lábtornát a lúdtalp megelőzése érdekében. - Végeztessen tartásjavító gyakorlatokat. - Mozogjon az óvónő együtt a gyermekekkel, s mindenkor alkalmazkodjon hozzájuk. - Minden nap iktasson be szervezett mozgást, lehetőleg a nap azonos időszakában ismétlődjék, s anyagát főleg fogó és futó játékok alkossák.
46
5.6.2. A gyermek tevékenységei - A gyermekek szabadgyakorlatokat, szergyakorlatokat és egyensúly gyakorlatokat végeznek. - Ismerik a kartartásokat, testhelyzeteket, kar - törzs - lábmozgásokat. - Járnak, futnak, csúsznak - kúsznak - másznak, függeszkednek, ugranak. - Végeznek labdagyakorlatokat, játszanak dobójátékokat. - Szívesen vesznek részt mozgásos játékokban. 5.6.3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: - A gyermekek örülnek a közös mozgásnak, szeretik és igénylik azt. - Várják a naponkénti mozgásos játékot. - Néhány percig nyugodtan képesek alapállásban állni. - Természetesen járnak, emelt fejjel, egyenletes mozgással. - Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebb. - Ismerik az alapvető kar - lábtartásokat, kar - törzs - lábmozgásokat. - Fejlődik térbeli és időbeli tájékozódó képességük. - Mozgásukban kitartóak, ítélőképességük gyors. - Szívesen vesznek részt testnevelési játékokban, futó - fogó, szerepváltó stb. játékot önállóan is kezdeményeznek.
5.6.4. Nevelési alapelvek: - Törekedjen arra, hogy a gyermek rendszeres testi fejlesztése érdekében a mindennapos mozgás lehetőleg zökkenőmentesen épüljön be a csoport napirendjébe. - Vegye figyelembe a gyermekek eltérő testi adottságait. - Test és mozgáskultúrája legyen megfelelő, aktív közreműködése sugalljon biztonságérzetet a gyermek felé és ösztönözze őket az újfajta mozgások elsajátítására. 5.6.5. Kapcsolat más nevelési területekkel. Szoros kapcsolatban áll a mozgás az egészséges életmódra neveléssel, ennek egyik részfeladata a célok elérése érdekében. A mozgás a mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a téri és időbeli tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, fejleszti a gyermek alkalmazkodó képességét, s ezáltal előkészíti a többi gyermek tevékenység forma fontos feladatait, ezzel is fejleszti a gyermek egész személyiségét.
47
5.7. A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szereztetünk a közvetlen és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezetéről. A külső világ tevékeny megismertetése az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszere köré csoportosul (tűz, víz, levegő, föld). A környezet megismerésének tartalmát három fejlesztési téma figyelembe vételével (család, élő-élettelen világ, közösségi nevelés), a négy egymástól elkülöníthető, de a gyermek tapasztalatszerzésének irányításában elválaszthatatlan területen biztosítjuk a komplexitás jegyében: - társadalmi környezet megismerése - természeti környezet megismerése - környezetvédelem. - matematikai tartalmú ismeretek. Miközben felfedeztetjük környezetét, olyan gyakorlati tapasztalatok birtokába juttatjuk, melyek a környezetben való, életkorának egyéni fejlettségének megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Változatos, színes élményeket szereztetünk önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttekről, a közösségről, a természet csodáiról, a számok és mennyiségek birodalmáról. Segítjük a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Megismertetjük a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, mely által megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A környezet megismertetése során tevékenységeiben alkalmazható matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is a birtokába juttatjuk a gyermeket. Felismertetjük a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakítjuk ítélőképességét, fejlesztjük tér-, sík-, és mennyiség szemléletét. 5.7.1. Feladatok Társadalmi környezet megismerése - Segítse elő az óvodapedagógus, hogy minél több élményt gyűjtsenek saját társadalmi környezetükből /család, lakóhely, óvoda környéke/. - Törekedjen arra, hogy az óvodáskor végére alakuljon ki a gyermekekben a felnőttekkel, idősekkel szembeni udvarias magatartás. - Biztosítson lehetőséget a felnőttek munkájának megismerésére. - Ismertesse meg a helyi hagyományokat. - Alakítsa ki a gyermekben a szülőföld és a haza iránti szeretet érzését. - Nevelésében alkalmazza a bábjáték kínálta lehetőségeket.
48
Természeti környezet megismerése - Az ismeretszerzésre irányuló tevékenységeket, megfigyeléseket lehetőség szerint a helyszínen szervezze az óvónő. - A gyerekek érdeklődését felhasználva teremtsen alkalmat folyamatos egyéni megfigyelésekre, kísérletezésekre, gyűjtőmunkára.. - Legyen lehetőségük többféle megoldás kipróbálására, gyakorlati alkalmazására. Matematika tartalmú ismeretek - Az óvodapedagógus olyan eszközöket és tevékenységeket biztosítson, amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszik lehetővé a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. - Biztosítson lehetőséget az egyéni, cselekvő tapasztalatszerzésre, az ismeretek gyakorlati alkalmazására. - Matematikai nevelés során vegye figyelembe a gyerekek ötleteit, aktuális élményeit. - Az óvodapedagógus adjon lehetőséget a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére. 5.7.2. A gyermek tevékenységei - A gyerekek elmondják élményeiket, kérdéseket tesznek fel, elemzik a válaszokat és eljutnak a helyes megoldáshoz. - Séták, kirándulások alkalmával érdekes kavicsokat, csigákat, terméseket, kagylókat, magvakat gyűjtenek, ezeket játékaikban felhasználják. - Megfigyelik az évszakok változását, szépségeit, az időjárás változásait, növények, állatok fejlődését, közlekedési eszközöket, szabályokat. - A csoportszobában lévő sarkot az évszakok változásainak megfelelően alakítják ki. - Megismerik a felnőttek munkáját (pl. postás, fodrász, bolti eladó, orvos, tűzoltó, rendőr, pék, hentes) és az itt szerzett tapasztalataikat játékukban megjelenítik. - Rendszeresen részt vesznek a csoportszobában lévő növények gondozásában /átültetés, öntözés/. - Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik tér-sík és mennyiségszemléletük.
5.7.3 . A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére. - A négy őselem jelképrendszeréhez tartozó ismeretekkel rendelkeznek. - Biztonsággal eligazodnak szűkebb környezetükben.
49
-
Ismeretekkel rendelkeznek a családról, a családi kapcsolatokról, tevékenységekről, tudják személyes adataikat. - Vannak ismereteik a helyi szokásokról, néphagyományokról. - Ismerik az elemi közlekedési szabályokat, közlekedési eszközöket - hajó, vonat, repülőgép, - függetlenül attól, hogy környezetükben előfordul-e vagy sem. - Felismerik és megnevezik a színeket, színárnyalatokat. - Ismerik a testrészeket, az érzékszerveket, ezek feladatait, védelmét, ápolását. - Felismerik a napszakokat, különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik azoknak a jellegzetességeit, hozzájuk kapcsolódó öltözködési szokásokat. - Ismerik a környezetükben lévő növények és állatok legjellemzőbb tulajdonságait, csoportosítani tudják azokat. - Vannak ismereteik a tágabb természeti környezetről (más országok növény, állatvilágáról). - Képesek jól ismert tulajdonságok szerint sorba rendezésre, kiegészítésre, valamint különböző szempontok alapján történő válogatásra. - Elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet, tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10ig. - Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni. - Térben való tájékozódásuk során értik és követni tudják az irányokat, értik és helyesen alkalmazzák a névutókat. 5.7.4. Nevelési alapelvek - Az óvónő vegye figyelembe, hogy a gyerekek különböző ismeretekkel, tapasztalatokkal, élményekkel kerülnek az óvodába. - Az óvónő törekedjen a sokoldalú megfigyelés, tapasztalatszerzés, kísérletezés megszervezésére. - Ösztönözze a gyerekeket arra, hogy élményeiket elmondják és bátran tegyék fel kérdéseiket. - Alakítsa ki a környezettudatos magatartást. - Bátorítsa a gyermekeket arra, hogy önállóan is keressék az összefüggéseket. - Az óvónő tartsa szem előtt, hogy a gyerekek egyéni matematikai tapasztalatokkal és eltérő logikai képességgel rendelkeznek. - Törekedjen az óvónő arra, hogy a problémahelyzet és a probléma megoldására irányuló tevékenység önmaga is motiváljon. - Ösztönözze a gyermeket, hogy önállóan is keressék a logikai összefüggéseket. - Törekedjen a sokoldalú megfigyelés, matematikai tapasztalatszerzés megszervezésére.
50
5.7.5. Kapcsolat más nevelési területekkel A környezeti neveléshez integrálódik valamennyi tevékenység. Az adott témához kapcsolódó irodalmi, ének-zenei művekkel ismerkednek meg. A környezeti nevelésnek nagyon szoros kapcsolata van a játékkal, mert a szerzett ismereteket, tapasztalatokat megjelenítik, a gyűjtött anyagokat felhasználják játékuk során. Barkácsoláskor a gyűjtött természetes anyagokból készítenek játékeszközöket. A mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggések felfedezése, megtapasztalása játékban, játékos formában történik. A környezet megismerése közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, élmények tükröződnek munkáikban. A játék, kirándulások alkalmával gyűjtött termékeket, köveket, a vizuális nevelés során felhasználják. A mozgáshoz fűződő kapcsolatok tartalma, hogy megismerkedik a gyermek térbeli tájékozódással /jobbra, balra, alatt, fölött, stb./ és a testsémával. 5.8. Környezetvédelem: A környezetvédelem a társadalom által az ökológia létfeltételeiben okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul. Eredményességéhez szükséges a környezet tényleges védelme, a környezetkultúra közvetítése, átadása. Lényeges az életmód, a gondolkodás, a viselkedésmód, a védelem, a fejlesztés, az okos és mértéktartó felhasználás. Nevelésünk elősegíti és megalapozza a gyermekek környezettudatos magatartását, életvitelét, életmódját. Alakítjuk érzelmi viszonyulásukat, értékrendjüket. Kialakítjuk az együttműködésre, toleranciára, empátiára, másság elfogadására való képességet. Segítjük a környezetben való eligazodást, az értékek védelmét, a szülőföld, az ott élő emberek megismerését, szeretetét, tiszteletét. 5.8.1. Feladatok: - Az óvónő alakítson ki a környezettudatos életvitel megalapozásához szükséges, a gyermekek életkorának megfelelő szokásrendszert, viselkedésformát, a természetes és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatot, a környezeti problémák iránti érzékenységet és a helyes értékrendszert. - Ismertesse és szerettesse meg a szűkebb és tágabb környezetet. - Alakítsa ki a környezethez való pozitív viszonyt. Neveljen a természet szeretetére, tisztán tartására, megóvására. 5.8.2. A gyermek tevékenységei: - Vigyáznak környezetükre, környezetük tisztaságára (nem szemetelnek, takarékoskodnak a vízzel).
51
- Tapasztalatokat szereznek a szelektív hulladékgyűjtésről (elem, papír, műanyag stb.) - Vannak ismereteik a légszennyeződés okairól, következményeiről. - Megismerkednek a folyók tavak élővilágával, azok védelmével. - Részt vesznek a természeti ünnepek előkészületeiben, megtartásában: Víz Napja: március 22. Föld Napja: április 22. Fák, Madarak Napja: május 10. Állatok Napja: október 4. 5.8.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - Vigyáznak a vízre, energiára, környezetük tisztaságára. - Védik, óvják, ápolják a környezetükben élő állatokat. - Nem szennyezik az élővizeket. - Megbecsülik a tiszta, jó levegőt. - Őrzik a környezet tisztaságát. - Ismernek néhány, a környezetvédelemmel kapcsolatos fogalmat (hulladékszelektálás, újrahasznosítás) - Tudják, hogy az egészséges, tiszta környezetben az életminőség javul, míg a környezetszennyezés rontja azt. 5.8.4. Nevelési alapelvek: - Az óvónők tudatosítsák, hogy milyen nagy az ember felelőssége a környezet megóvásában. - Alapozzák meg a természet szeretetét, láttassák meg szépségeit. - Mutassanak példát, becsüljék, óvják a természetet. 5.8.5. Kapcsolata más nevelési területekkel: A környezetvédelem az óvodai élet minden területén, minden tevékenységben jelen van (pl. játék, bábjáték, rajzolás-mintázás-kézi munka, séták, kirándulások). A külső világ tevékeny megismerése által nyílik a legtöbb lehetőség a környezettudatos magatartás kialakítására.
5.9. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység /az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi
52
megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a növénygondozás, stb./ Óvodánkban a munka önként, szívesen és örömmel végzett játékos tevékenység,
5.9.1. Feladatok - Az óvónő minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önállóan, önkéntesen, képessége és kedve szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. - Csak olyan munkát bízzon a gyerekekre, - melynek elvégzésére megerőltetés nélkül képesek. - Ismertesse meg az adott munka eszközeit, azok ésszerű használatát, a munka legcélravezetőbb fogásait, azok sorrendjét, valamint a munka ellenőrzésének módjait. - Biztosítsa a munka állandóságát és folyamatosságát. - Az óvónő készítsen bábokat a gyerekek előtt, bevonja őket a fejlettségüknek megfelelő munkába. - Adjon módot ad arra, hogy a gyerekek a szükséges készségeket elsajátítsák, gyakorolják. 5.9.2. A gyermek tevékenységei - Önkiszolgálás: az óvodáskor kezdetétől igen nagy a jelentősége. E tevékenység során a gyermek saját személyével kapcsolatos szükségleteket elégít ki: /testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása /. - Naposság: közösségi megbízatás, melynek során a gyerekek olyan munkát végeznek, amely nélkülözhetetlen a csoport életrendjében. A naposság figyelem összpontosítást és feladattudatot igényel. - Alkalomszerű munkák: biztosítsák a környezet rendjét, segítenek a kisebbeknek, egymásnak, az óvónőnek, ajándékkészítés, egyéb megbízatásokat teljesítsen ünnepek előtt, a csoportszoba díszítése, takarítása, papírgyűjtés, elemgyűjtés, tejfölös doboz gyűjtés. Az egyik része rendszeresen ismétlődik, másik része esetleges. - Növénygondozás: A gyerekek folyamatosan közreműködnek az élősarok gondozásában az évszakoknak megfelelően. - Tevékenységi formák: csíráztatás, rügyeztetés, a fű gereblyézése, falevelek összegyűjtése, a hó seprés, az élősarok gondozása.
53
5.9.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - Önkiszolgálás: 6-7 éves korban a gyermekek önmaguk is képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. - Naposság: étkezésnél megterítenek önmaguk, társaik és a felnőttek részére, segítenek a játékok és a foglalkozási eszközök kiosztásában, ügyelnek a játékok rendjére. - Képesek saját és mások munkájának megbecsülésére és elismerésére. - Alkalomszerű munkák: Részt vesznek a csoportszoba díszítésében, rendezésében, ünnepek előtt a játéksarkok takarításában. Segítenek minden olyan területen, ahol erre szükség van. - Növény gondozás: Az évszaknak megfelelően folyamatosan gazdagítják az élősarkot, csoportosan és egyénenként is gyűjtenek különböző terméseket, kavicsokat, segítenek az udvaron gondozásában, tisztán tartásában. 5.9.4. Nevelési alapelvek - Az óvónő teremtse meg a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört a munkához. - Segítse a gyerekekkel megláttatni munkájuk célját, hasznosságát. - Tegye lehetővé, hogy a különböző feladatokat egyéni tempójának megfelelően végezhessék. - Törekedjen az óvónő, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyerekeknek. - Értékelése legyen konkrét, segítő, a gyermek egyéni fejlődésének megfelelő és reális. 5.9.5. Kapcsolat más nevelési területekkel A munkának a legszorosabb kapcsolata a játékkal és a tanulással van. A munka az óvodáskor végéig játékos marad, gyakran nem is választható szét e két tevékenység egymástól. A munkatevékenység során sok tapasztalatot, ismeretet sajátítanak el a gyerekek.
5.10. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodánkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését szolgálja. Az egész nap folyamán adódó helyzetekben, különböző helyszíneken, tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretben valósul meg.
54
Az ismeretszerzés feltétele a gyermek cselekvő aktivitása. A közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségét biztosítjuk. Lehetséges formái utánzásos, minta- és modellkövetéses, tapasztalatszerzés, gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, gyakorlati probléma és feladatmegoldás, az általunk kezdeményezett tevékenységeken megvalósuló képességfejlesztés.
5.10.1. Feladatok - Az óvónő támaszkodjon a gyerekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére és ennek alapján irányítja a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát. - A gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással késztesse sokoldalú tevékenységre. - A különböző tevékenységi területeken változatos, játékos eljárásokat alkalmazzon. 5.10.2. A gyermek tevékenységei: A nevelés egészén belül az ismeretszerzés kötött és kötetlen kezdeményezések, beszélgetések, tapasztalatszerző séták formájában valósul meg. 5.10.3. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - A gyerekek képesek a megadott szempontok szerint önálló megfigyelésre. - Képesek megfigyelések alapján a különböző összefüggések felismerésére. - Kialakul bennünk az igény, hogy a kapott feladatokat sikerrel megoldják. - Az önkéntelen emlékezeti bevésés a felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. - Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás és átvitel. - A cselekvő - szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. 5.10.4. Nevelési alapelvek - Az óvónő segítse, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez fejlődjék. - Differenciált feladatadással késztesse sokoldalú tevékenységre /az egyéni fej lettségüknek megfelelően./ - Az óvónő játékos feladatmegoldásokkal törekedjen a gyerekek érdeklődésének kibontásához, gondolkodásának fejlesztésére.
55
- Törekedjen a gyermek megismerési vágyainak, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítésére. - A tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermeki személyiség kibontakoztatását.
5.10.5. Kapcsolat más nevelési területekkel: Óvodánkban a játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik. A gyermeket tevékenységi vágya ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre, és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul. A tanulás még szoros kapcsolatban van a munkával, mert a munkatevékenység során sok tapasztalatot, ismeretet sajátítanak el a gyerekek.
6. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermekvédelem a gyermek testi, szellemi, erkölcsi, anyagi érdekeit előmozdító szociális, jogi, egészségügyi, pedagógiai intézkedések összessége. A gyermekvédelem oka, célja, módja, intézkedései a társadalmi változásokkal együtt változik és változott, - ezt segíti az állandóan fejlődő: pedagógiai, pszichológia, orvostudomány, szociológia, jog.
6.1. Gyermekvédelemi feladataink: 1. Megelőzés /prevenció/ a./ Társadalmi megítélés - Segítség a családoknak gyermek anyagi, erkölcsi hátterének biztonsága érdekében. - Intézményi háttér biztosítása, szakemberek segítsége /pszichológus, logopédus, szociális hálózat, családgondozási hálózat, fejlesztő pedagógia./ b./ Jogi segítség Törvények megismerése, helyes alkalmazása. - Közoktatási Törvény - Gyermekvédelem törvényi szabályozása. - Helyi rendelkezések. - ENSZ- alapokmánya -UNICEF. - Társaságok: a gyermekekért. Az óvodánknak, mint segítő intézménynek feladata, hogy ismerje a gyermek-jólét lehetőségeit, kialakító körülményeit és a gyermekvédelem
56
lehetőségeit a megelőzéssel - a cselekvéssel, azon oknál fogva, hogy a szülő után a pedagógus tud többet a gyermekről, hisz napi kapcsolatban ők vannak a gyermekkel.
Fejlesztés, óvó, védő intézkedések - Intézményi hálózat segítése a családoknak. Óvodánk feladata: - Felderítő munka fontossága. - Intervenciós (családokhoz illesztett) beavatkozás. - Családok nevelése. ( érzelmi biztonságot adó családok figyelése, segítése). - testi-lelki komfort biztosítása a gyermek számára, - fejlődést biztosító légkör: kultúrigény felébresztése, - szülői szerep kifejlesztése (anyává, apává válás), - Kapcsolatteremtés képessége, módszereinek megtalálása, alkalmazása, - tapintat, érzelem fontossága, - a gyermekvédelmi, védelemre tett intézkedési lehetőségek: jogi garanciák a gyermek védelmére. - Óvodánk célja: - Továbbra is rendelkezzünk olyan óvodai légkörrel, ahol a gyermek biztonságban élhet, ezután is, meleg, meghitt legyen a kapcsolatunk. - A pedagógusok értsék, akarják érteni a gyermek problémáját, örömét, szeressék, becsüljék, tiszteljék a gyermeket, - Óvónőink ismerjék pontosan a gyermeki jogokat. - Nevelési koncepciónkba a problémás, veszélyeztetett gyermekek is beleférnek, - Az óvodai speciális szolgáltatást nyújtó szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, orvos, tanító-óvónő), segítségét kérjük ilyen irányú feltáró munkánkhoz. - Módszereket, eszközöket keresünk a szülők megnyerésére, a gyermek megóvására (szülői értekezlet, beszélgetések témájának megválasztása). - Nyitott óvodai életre, egymás megismerésére törekszünk, - Megismertetjük a család és a gyermek jogait, - Megismerjük az aktuális kérdéseket, problémákat, választ adunk, hogy segíthessünk: Pl.: - nagyszülők feladatai, segítségadása, - fiatal, tapasztalatlan szülők segítése, - családi modell megkeresésének segítése,
57
- család-kultúra, - iskola megkezdésére való felkészítés - tudomány, tudatlanság, - társadalom közvetlen hatása a családokra (étkezési hozzájárulás, óvodai szünetek tisztességes megoldása). - Olyan megbízottat keresünk az óvodába, aki képes ellátni a gyermekvédelmi munka szétágazó- fejlődő, gondokkal tűzdelt munkáját: a/. Gyermekvédelmi munka megtervezése, helyi hálózat, feladatrendszer ismertetése, kiépítése, b/. Adminisztrációs feladatok ellátása. c/. Védő-óvó hálózattal rendszeres kapcsolattartása. d/. Új ismeretek megszerzése, továbbadása, (pedagógiai, szociológiai, pszichológiai......) e/. Szülővel való szoros együttműködés: - anyagi
}
lehetőségek megteremtésében való együttműködés
- erkölcsi f/. Felsőbb irányítással való együttműködés. g/. Családokkal való kiterjedt ismeretek gyarapítása, hasznosítása. Szempontok a hátrányos, illetve veszélyeztetettség meghatározásához: - Egészségügyi ok: ( ép értelmű gyermekeknél) - érzékszervi, mozgásszervi rendellenesség, - epilepszia, lázgörcs, - szívműtét stb. - allergiások, bőrbetegségben szenvedők, - gyomorszáj-izom záródási rendellenességben szenvedők. - Szülők tartós betegsége - ideg, elme, - nagybeteg családtag, - Anyagi veszélyeztetettség - tartós munkanélküliség - Környezeti ártalom - italozó, erkölcstelen, bűnöző életmód (családon belül) - Válási árvák - válás előtti, utáni időszak.
58
6.2. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése
Óvodai nevelésünk alapvető feladata az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés. Figyelemmel kísérjük a gyermek fejlődését. Tudjuk, hogy az iskolai problémák jelentős része, már óvodás korban megelőzhető. Ehhez nem elegendő az óvodában maradás puszta ténye, hanem speciális nevelést, fejlesztést igényelnek. A fejlesztést a fejlesztendő gyermek érési folyamatához igazítjuk, az életkori sajátosságainak megfelelő eszközökkel támaszt nyújtunk. Súlyos esetben szakember segítségét kérjük, illetve a gyermeket hozzá irányítjuk. Fejlesztés alapelvei: - Segítse elő a prevenciót az óvodába lépés pillanatától. - Szervesen illeszkedjék a nevelési programunkba. - Messzemenően építsen a gyermek érzelmi-belső motivációjára. - Kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységeihez és az óvoda egésznapos élet rendjéhez. - Az óvodai nevelés egész időtartamára vonatkozóan legyen elosztott és folyamatos. - Nyújtson lehetőséget az egyes területeken lemaradást mutató, felzárkózást igénylő fejlesztésre.
Differenciált fejlesztés: Mozgás fejlesztése • Nagymozgások fejlesztése • Egyensúlygyakorlatok • Finommotorika fejlesztése • Szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése • Testséma fejlesztés Észlelésfejlesztés /Prercepciófejlesztés) Vizuális (látás) fejlesztés Alaklátás és formaállandóság fejlesztése. Tapintásos-szereognasztikus-észlelés fejlesztése. Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése. A térrecepció- térbeli viszonyok fejlesztése
59
A hallási észlelés /auditív/ fejlesztése. Keresztcsatornák fejlesztése. Verbális fejlesztés Szociális fejlesztés A bábterápia hatékonyan alkalmazható különböző személyiségi jegyek fejlesztésére is. Munkánk során a gyermekek folyamatos megfigyelését és differenciált, egyénre szabott fejlesztését tartjuk szem előtt. A fejlesztést folyamatosan tervezzük, az óvodai nevelés teljes időtartamára. Fontosnak tartjuk, a gyermek megismeréséhez az élettörténetének és családi körülményeinek jellemzőit. Óvodapedagógusaink a következő eljárásokat alkalmazzák a gyermekek fejlesztése során: - Családlátogatások. - Fejlődési - lap vezetése. - Fejlesztő tevékenységek megtervezése, ellenőrzés, speciális feladatok folyamatos végzése.
7. Tehetséggondozás A képesség és a tevékenység mély és genetikus kapcsolatban áll egymással. Csak tevékenységekre alapozott nevelésnek lehet esélye a sikeres képességfejlesztésre. A képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. A fejlesztés alapelvei: - folyamatosan biztosítsuk a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit. - Folyamatos megfigyelés útján alkossunk tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjünk a képességek fejlesztésére. - Készítsünk egyénre szabott tervet a kiemelkedő képességű gyermekekre. - A gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez viszonyítva fejlesszük. - Keressünk és kínáljunk lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére. - Biztosítsunk megfelelő tárgyi feltételeket a tehetség kibontakoztatásához. - Hívjuk fel a szülő figyelmét a gyermek kiemelkedő képességére.
60
8. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése óvodánkban:
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése a 2/2005. (III: 1.) OM rendelettel kiadott „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve” alapján folyik. Sajátos nevelési igényű gyermek az, akit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a különböző fejlődési zavarok kategóriáiba lehet sorolni. Óvodánk alapító okiratában foglaltak szerint fogadjuk azokat a különleges nevelési igényű gyermekeket, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenességeivel küzdenek. Ezek lehetnek: a. testi, érzékszervi, értelmi, beszéd fejlődés zavaraival küzdő, autista b. pszichés fejlődés zavaraival küzdő, a nevelési folyamatokban tartósan akadályozott Az integráció a Nevelési Tanácsadó közreműködésével valósulhat meg. Minden esetben tiszteletben tartjuk a gyermekeknek azt a jogát, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, és adottságaiknak megfelelő fejlesztésben, nevelésben részesüljenek. Az együtt nevelés teljes integrációban valósul meg, így a speciális fejlesztést igénylő gyermekek a nevelés teljes időtartamában az erre rá nem szorulók csoportjában tartózkodnak. Fejlődésüket a csoport óvónőin kívül speciális szakember is figyelemmel kíséri, a fejlesztésben ő is részt vesz. Kialakítjuk a megfelelő környezetet, biztosítjuk a szükséges tárgyi feltételeket. A sajátos nevelési igény szerinti környezet, valamint a speciális segédeszközök akkor biztosítják a nevelési céljaink megvalósulását, ha a gyermekek a napirend során mindig csak annyi segítséget kapnak, ami a további önálló cselekvésükhöz szükséges. A sikeres integráció feltételei óvodánkban: - a befogadó óvodapedagógusok kompetens, rugalmas, nyitott személyisége - sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása, alkalmazása - egyéni szükséglethez igazodó speciális segédeszközök következetes használata - a kompenzációs lehetőségek felismerése, a nem vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztése
61
- rugalmas szervezeti keretek kialakítása, differenciált fejlesztés - a gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése - együttműködés különböző szakemberekkel, a családdal.
9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR ELEJÉRE ÉS VÉGÉRE
9.1. Az óvodába lépés feltételei Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a szobatiszta gyermek harmadik életévének betöltése után, illetve a férőhely függvényében két és féléves kortól vehető fel. Az óvodáskor kezdetén a gyermek mind erősebb és fejlettebb lesz. Nagyfokú mozgásigény jellemzi. Az alakuló gyermek személyiségének sajátos jelleget ad az önállósulási tendencia fokozódó érvényre jutása. Jellemző azonban a hároméves korra, hogy az önállósulási, függetlenedési vágya magában hordja a dac lehetőségét. Magatartásának viselkedésének legfőbb meghatározói az érzelmek. Ebben az életkorban a világra rácsodálkozó szeme csupa kérdés, csupa érdeklődés. Figyelme ugyanakkor csapongó, minden új, szokatlan dolog könnyen más irányba tereli. Hároméves korra kialakul szimbólumtudata a játékban. Ez azt jelenti, hogy bármely tárgyat, bármivel tud helyettesíteni. Alkalmassá válik az óvodai közösségi életre. A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A szülő az "Óvodai jelentkezési lap" kitöltésével kéri gyermeke felvételét. Az adatok hitelességét a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ száma, a szülők és a gyermek lakcímkártyája alapján az óvodavezető ellenőrzi. Az óvodai jelentkezési lap sorszámával megegyező számozással, az óvodavezető az "Óvodai felvételi előjegyzési napló"-ba felvezeti a gyermek adatait. A beiratkozás napját (óvodába lépés első napján) az óvónő bejegyzi a "Felvételi-mulasztási napló"-ba, az általa ellenőrzött adatokat. A gyermek elsősorban akkor nyer felvételt, átvételt, ha óvodánk körzetében lakik, illetve szülője itt dolgozik. Az óvodai felvételről az óvoda vezetője dönt. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki 5 éves és az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt, aki halmozottan hátrányos helyzetű, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye óvodánk körzetében található. Minden esetben felvételt nyer az a 3. életévét betöltött kisgyermek, akinek családja rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, a Kt. szerint hátrányos, illetve halmozottan hátrányos
62
helyzetű, továbbá a Gy.v.t. alapján jogosult napközbeni ellátás igénybe vételére, vagy akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. Az óvodai felvételről hozott döntést a vezető írásba foglalja. 9.2. Iskolába lépés feltételei A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság – szakvéleményének megküldésével – értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt. 9.3 Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése Az óvodáskor végére a külső hatások (pszichikus érettség) és belső hatások (biológiai érettség) következményeként a gyermek alkalmassá válik az iskolai tanulásra. A külső hatások (nevelés) beépülnek a személyiségbe, a gyermek fejlődik, egyre érettebb lesz. Az érés és a tanulás együtt alkotják a fejlődést. A tanulás, tapasztalatszerzés akkor eredményes, ha megfelel a belső feltételeknek, beépül a személyiségbe, ha magasabb szintű tanulást, tapasztalatszerzést készít elő. Testileg-lelkileg-szellemileg harmonikus kisgyermek szervezete képessé válik újabb és bonyolultabb szintű ingerek észlelésére, új tapasztalatok befogadására. A testi érettség meglétét az óvodaorvos állapítja meg, a lelki, szellemi érettséget az óvoda, bizonyos esetekben a Nevelési Tanácsadó, vagy a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság. A gyermek jellemzői óvodáskor végén, iskoláskor elején: - megfelelő testi érettséggel rendelkezik, mozgása normális, összerendezett - eljut az első alakváltozáshoz, megkezdődik a fogváltás - teste arányosan fejlett, teherbíró - mozgását, testi szükségletei kielégítését szándékosan tudja irányítani - érdeklődő, kíváncsi - képes bizonyos ideig elmélyülten foglalkozni az önmaga által választott, vagy felnőtt által ajánlott dolgokkal - önállóan, leleményesen old meg helyzeteket
63
- tevékenységében, játékában ötletei, elképzelései vannak, melyekhez tud keresni kivitelezési módokat - igénye van az elkezdett dolgai befejezéséhez - figyelmesen hallgat mesét, vagy történetet, s ebből vissza tud idézni részletet - társaival vagy a felnőttekkel szorongásmentesen beszélni tud - tud kompromisszumot kötni, társai vagy a felnőttek törekvéseit többnyire megérti, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre - jól utánoz, törekszik a pontos mintakövetésre - szeretne megfelelni a közvetlen környezete igényeinek. Az iskolába lépés feltételei: Biológiai alkalmasság: ép idegrendszer, ép érzékszervek, rendezett mozgáskoordináció, fejlett csont és izomrendszer, tartalmilag ép beszéd - pszichológiai alkalmasság - kialakult feladattudat - koncentrált, megosztott figyelem - szándékos emlékezet - az analítikus-szintetikus gondolkodás elemei - szociális alkalmasság - empátia - közösségbe illeszkedés - szabálytudat - társak, felnőttek irányításának elfogadása - a vezető és vezetett szerepekkel való azonosulás - megbizatások elfogadása 10. A helyi nevelési program beválás vizsgálata: Vizsgáljuk nevelési programunkat, mint dokumentumot, valamint a nevelési program megvalósulását, a gyermekek fejlődését. Az ellenőrzést, értékelést végzik: A helyi nevelési program eredményességi vizsgálatának felelőse, irányítója az óvodavezető melyet az arra kijelölt team segítségével végez a törvényi szabályozók figyelembe vételével. A helyi nevelési program véleményezésének szempontjai, módszerei: - a program felülvizsgálatakor (indításakor) diagnosztikus értékelés, tájékozódás, helyzetfeltárás - a program megvalósítása közben formatív értékelés, a hibák, nehézségek feltárása. Információk gyűjtése az önkorrekcióhoz (mérőlapok, humanisztikus módszerek) - dokumentumok elemzése (az ellenőrzés értékelés dokumentumai alapján) - feltételek vizsgálata (humán- és tárgyi feltételek vizsgálata)
64
- a kimenet vizsgálata (iskolakészültségi kritériumoknak való megfelelés mérőlapokkal, humanisztikus módszerekkel) Az ellenőrzés-értékelést végzők feladatai: A team folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenőrzi: - Az óvoda nevelési rendszerének megjelenését a helyi nevelési programban: Alapelvek. Célok. Feladatok Tevékenységek - A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet: Szociokulturális háttér változásainak megfelelően. - A nevelőmunkához szükséges időkeretet. - A céljainknak megfelelően biztosított képességfejlesztést, az elsajátítandó ismeretek korszerűségét. - A fejlődés várható jellemzőit. - A nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerét. - A tárgyi erőforrást, a fejlesztés pénzügyi forrásait, lehetőségeit és realitását - A humán erőforrást: Felkészültséget Szervezeti viselkedés elveit - A kapcsolatrendszert. - Dokumentációs rendszer kialakítását. Az ellenőrzés-értékelés ideje: - Az eredményesség vizsgálata a bevezetés első éve után. - Minden nevelési évben folyamatosan és nevelési év végén. - A helyi óvodai nevelési program teljes felülvizsgálata háromévente. Az pedagógiai ellenőrzés-értékelés területei: - személyi-tárgyi - dokumentum - nevelő-fejlesztő munka Az pedagógiai ellenőrzés, értékelés orientálódik: - az óvónő fejlesztő munkájára - az óvónő-dajka együttműködésére - a gyermekcsoport fejlettségi szintjére - a gyermek egyéni fejlettségi szintjére - az óvoda speciális, bábjátékkal történő nevelésére Mérési módszereink: - dokumentumok elemzése - feltételek vizsgálata - mérőlapok elemzése
65
- a humanisztikus módszerek /megfigyelés, beszélgetés, közvetlen tapasztalatszerzés A pedagógiai dokumentációs rendszerünk :
Összeállításuk szempontjai Érintettek köre
Óvodai Nev.Orsz. Alapprogr.
Helyi Nev. Tájékoztató Program az óvoda ped. programjáról Valamennyi -szülő –óvoda -óvoda -fenntartó -szülő -szülő -érdeklődő -fenntartó -fenntartó
A tervezés Az ország színtje egészére
Az óvoda egészére
A doku- Közös elvek, Az óvoda mentum követelmény -filozófiája tartalma ek -célja -feladata -a nevelés tartalma A dokuTeljes mentum felülvizsg.: készítése, 3 évente vezetése
Tematikus terv
Egyéni tervek
- vezető -vezető - óvónők -óvónők - munkaköz. -Nev. Tan. -logopédus
Éves munkaterv
-vezető -óvónők -dajkák -egyéb alk. Általános Egy csoport Gyermekekre, Az tájékoztatás tevékenysé- egyénre óvoda a nevelés gi formáira szabott. egészére tartalmáról bontva nevelés Személyiség Tartalmi Az óvodai A élet tartalma fejl. feladat, jellemzői korosztályon felzárkóztatás, munkarend ként tehetséggondo szervezeti csoportra zás keret, bontva időhatár Felülvizsg. Óvodai nev. Logop. fejl. Évente, 3 évente feladatok: lap: nev. év 3 havonta -évente kezdete Óvodai tev. Anamnézis: előtt feladatai: -óvodába havonta lépéskor Egyéni fejlettség mérő lapok: -óvodába lépéskor -minden nev. év végén Fejlettség m.lapok összesítése: mind.n.év végén
66
11. Eszközök, eszközfejlesztési terv: Az eszközfejlesztés terve (igények az 1/1998.(VII.24.) OM rendelet szerint) Az eszközválasztás elvei: A nevelőtestületünk elemzi, felméri, hogy mely eszközök beszerzése vált időszerűvé. Nevelőtestületünk javaslatát, véleményét, a munkaközösségeink előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. Sorrendiséget állítunk fel a HOP célkitűzéseinek elérése, a feladatok teljesítése érdekében. Az óvodavezető felé jelezzük az eszközigényt. Az óvodavezető költségvetési tervet készít, a fenntartó támogatása esetén biztosítja az eszközbeszerzés anyagi feltételeit. Helyiségek kialakítása, annak ütemezése Továbbra sincs szertárunk, étkezőnk, orvosi- és elkülönítő szobánk, tornaszobánk. Belső átalakítással lehetne kialakítani néhány hiányzó helyiséget Megfelelő lépcső építése esetén a tetőtér alkalmassá válna raktározásra, a jelenlegi raktárunkat szertárként használhatnánk. Az orvosi- és elkülönítő szoba, a felnőtt étkező, tornaszoba kialakítását csak hozzáépítéssel lehetne megoldani.
