"Szüntelen imádkozzatok!"
SziklaAlap
VI.évf. 2001/7.sz. szeptember A NAGYKANIZSAI JÉZUS SZÍVE PLÉBÁNIA LAPJA
ISKOLAKEZDÉSRE
megtelnek újra gyerekekkel, füzet és toll kerül az iskolapadokra, betűk és számok a táblára. Munka folyik az
Elmúltak a szép nyári napok, véget értek a nya-
iskolákban, ami nagyon fontos és jelentős. Jelentősége
ralások, amelyek alkalmat adtak remélhetőleg nemcsak
pedig abban áll, hogy tanulunk a világról, amelyet ne-
a pihenésre, hanem a feltöltődésre is. Szüksége van erre
künk teremtett és adott a jó Isten. Azért adta, hogy
mindnyájunknak,
hiszen
olvashatjuk
Szent
evangélista
írásában,
amint
megbecsüljük, és tőlünk telhetően mun-
Márk
kálkodjunk rajta, kibontakoztatva ezzel
Jézus
is
saját képességeinket is.
pihenésre hívta az apostolokat a
Ehhez a munkához kérjük most,
nehéz hittérítő munka után:
a tanév kezdetén a Szentlélek Úristen
„Az apostolok visszatértek
segítségét: Veni Sancte Spiritus!
Jézushoz, és beszámoltak róla, mi
„Kérünk téged, Úristen,
mindent tettek és tanítottak. Ő pe-
előzd meg kegyelmeddel
dig így szólt hozzájuk: Gyertek ve-
a mi cselekedeteinket
lem külön valamilyen csendes hely-
és kísérd a te segítségeddel,
re, és pihenjetek egy kicsit.” (Mk
hogy minden imádságunk és munkánk
6,30-31) A
tőled vegye mindenkor kezdetét megérdemelt
pihenés
és általad végződjék.
után ismét megkezdődik a munka, a kemény minden-
A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.”
napok sora. Kicsik és nagyok, gyerekek és felnőttek
(Az Egyház könyörgése.)
mind teszik a dolgukat, kötelességüket. Az iskolák
Borza Miklós atya
Jézus Szíve titka Szépen csillog a rézkeret a templompadokon. Emlékeztet adományozójára. Színes üvegablakok átható fényében, hajdan voltak adják hírül, hogy szerették templomukat. Csupa előkelőség, a város nagyjai. A templom névadó szobra a Jézus Szíve szobor csak önmagát mutatja. Teljességgel lefoglal, imára szólít, kitárt karral szeret. Sok könnyel énekeltük buzgón: „Jézus Szíve, szeretlek én, segíts át az élet tengerén.” Nagy titka van e szerető szívnek. Gyermekkorom meghatározó emléke. E szobrot adományozta egy kis cseléd. Egész élete keresetét adta oda érte. Ő a Marika néni, elkísért a napi esti misékre és májusi, júniusi litániákra. Egy napon felfedte nemes titkát. Egyszerű, hosszú fekete ruhájában végig térdelte a hátsó padok mögött a szentmisét és litániát. Eltemetni is a kegyelmeséktől ráhagyott faragott bútor árán tudták. Jó gazdái úgy végrendelkeztek, hogy kriptájukba temetkezhet. Így van együtt úr és hű szolga. Így ragyog névtelenül a Jézus Szíve szoborban, amíg a templom áll. Billege Mária, kedves Marika néni, köszönjük szolgáló életed szép életpéldáját! Emlékező, hálás szeretettel: Hóbor Marika
2 S
z
e
SziklaAlap n t a t
Úton egy új világ felé. Új szívvel szolgáljatok az Úrnak!
Nemzetközi Ministráns Zarándoklat, Róma 2001. A Szentatya a jubileumi év keretében az idén júliusban hívta össze Rómába a Ministránsokat. Én azon szerencsések közé tartoztam, akik a kaposvári egyházmegye ministránsait képviselhettem a zarándoklaton. Nagy izgalommal vártam a Szentatyával való találkozást és a Szent Péter bazilika előtti téren a többi országból és hazánk más egyházmegyéiből érkezett társainkkal való együttes virrasztást. Mielőtt felszálltam volna a buszra, még a Passiójáték előadásában szerepeltem Felsőrajkon, ami nagyon jó előkészület volt e zarándoklatra. Utunk során Velencében és Assisiben is megálltunk és megtekintettük a nevezetes helyeket. Nagy örömünkre szolgált, hogy Velencében a Szent Márk templomban kísérő papjaink szentmisét celebráltak, és mód nyílott a templom megtekintésére is. Rómába már teljesen kitikkadva értünk, és alig vártuk, hogy nyugovóra térjünk. Másnap a Szent Péter Bazilikában az összes magyar ministráns zarándok egy közös misén vett részt, ahol engem ért a megtiszteltetés, hogy az egyházmegye képviseletében az egyetemes könyörgést megírhattam és felolvashattam. Jó érzés volt megtapasztalni az egységet a többi honfitársainkkal és tudni azt, hogy mi magyarok is része vagyunk az egyetemes világegyháznak. Az esti virrasztásig Miklós atya vezetésével megismerkedtünk a Szent Péter bazilikával, annak építészeti és művészeti érdekességeivel. Az esti virrasztásra mintegy 22000 fiatal ministráns gyűlt össze a téren, ahol a német egyház fiataljai szolgáltatták a zenét és a nemzetek képviselői köszöntötték a zarándokokat. Öröm töltötte el a szívemet, amikor arra gondoltam, hogy mind a 22000 társam Jézus Krisztus szolgáiként vagyunk itt és azért jöttünk ide, hogy megerősítsen bennünket szolgálatunkban. Másnap délelőtt a 35-40 fokos melegben, a tűző nap
2001. szeptember y
á
n
á
l
sem riasztott minket el attól, hogy a Szentatyával találkozzunk. Nagyon megható és felemelő érzés volt, hogy a pápa éppen a mi sorunk előtt haladt el a papamobillal és szinte karnyújtásnyira volt tőlem. Hálát adtam Istennek, hogy láthattam őt ilyen közelről is. Ezután részt vettünk a pápai kihallgatáson, ahol a szentatya többek között magyarul is köszöntötte a ministránsokat. Sokat énekeltünk és más nemzetek fiataljaival is összeismerkedtünk és kölcsönösen megtanítottunk egymásnak egy-egy érdekes csoportos játékot. A hivatalos programokon túl mód nyílott a vá-
Ilyen közel voltunk a Szentatyához ros főbb nevezetességeinek a megtekintésére is. Miklós atya gondoskodott arról, hogy minél többet láthassunk Rómából és szakszerű idegenvezetésével sok érdekességet is megmutatott nekünk. Mielőtt elhagytuk volna Rómát még a Szent István házban Miklós atya egy búcsúmisét celebrált a mi buszunknak, ahol hálatelt szívvel énekeltünk és dicsőítettük az Urat. Hazafelé jövet megálltunk Orviétóban, ahol a hegytetőn épült etruszk várba felmenve megtekintettük a templomot, a gyönyörű freskókkal díszített kápolnát és az ereklyét. A következő állomásunk Firenze volt, ahol bepillantást nyertünk a város esti forgatagába, gyönyörködhettünk a műemlékek sokaságában és bekapcsolódtunk az utcai zenészek és mutatványosok műsorába is. Már éjfél is elmúlt mikor elhagytuk Firenzét és hazafelé vettük utunkat. Köszönöm Istenem, hogy megajándékoztál engem e gyönyörű zarándoklattal és kérlek segíts abban, hogy további életemben is szolgálhassalak akár ministránsként, akár pedig más módon. Lacus
2001. szeptember
Minisztráns tábor Mint az már bizonyára a címből is világossá vált számodra Kedves Olvasó, beszámolómban egy katolikus táborról lesz szó. Most bizonyára az jár a fejedben, hogy manapság kinek is van ilyesmire ideje, mármint a lélek dolgaival foglalkozni, mikor még a megélhetés sem biztosított sok családban. És majdhogynem igazad is van. De annak ellenére, hogy sokan talán nem is tudnak róla, egy kis szeretetre méltó közösség éldegél Nagykanizsán, melynek tagjait nem a közös érdek, a haszon tartja össze, hanem a hit ereje. Ez év februárjában Dani atyában fogalmazódott meg, hogy a minisztránsoknak és az MPM (Máriás Papi Mozgalom) közösségnek tábort szervezzen. A cél: vegyes életkorú gyerekek és szülők közösségi nevelése. Az érdeklődés és jelentkezők száma nagy volt, valahol meg kellett húzni a határt, így ötven fő felett nem tudtunk helyet biztosítani.
SziklaAlap N y á r i é l m é n y e k Elérkezett július 14-e. Reggel a vasútállomásról a vidám gyermekcsapat óriási izgalommal indult el a balatonberényi piarista üdülőbe, egy olyan táborba, mely nemcsak szórakozást ígért, hanem elmélyülést a hitéletben, mindennapos szentmisét
A táborozók lelkes csapata és előadásokat is. Dani atya érkezéséig Borza atya irányította a lelki életet, aztán minden nap gazdagodtunk előadásokkal, melyeket rajtuk kívül Istvánka Vice, Orvos Levente és Varga Péter tartott. A programban szerepelt az említetteken kívül egy hajóút Badacsonyba, fürdés a Balatonban, óriási gyalogtúrák és egyéb érdekes sportesemények, közös játékok. A gyermekek nagyon jól érezték magukat, figyelme-
3 sen hallgatták az atyákat és részt vettek Dani atya esti liturgiáin is. A programok között szerepelt Neumajer Zoltán szentmiséje, melyen közismert gitáros dalok hangzottak el. Az utolsó nap elérkeztével a táborozók örömmel emlékeztek vissza az együtt töltött időre, bár szívesen maradt volna még pár napot. Kicsit fájó szívvel búcsúztunk el Balatonberénytől, de reméljük, hogy Isten segedelmével jövőre is ugyanígy létrejöhet egy kis balatoni együttlét és gyermekeinknek ismét lehetősége nyílik a szórakozás mellett egy közösségben lelki életük gazdagítására. Ezúton a gyermekek nevében is köszönetet szeretnék mondani mind a segítő szülőknek, mind a közreműködő, munkájukat teljes odaadással végző atyáknak és Fliszár Károly plébános úrnak, aki nélkül biztosan nem jöhetett volna létre ez a pár napos közös időtöltés. Remélem, hogy Te Kedves Olvasó, örömmel olvastad e cikket és bízom benne, hogy jövőre ismét hallasz majd rólunk. egy segítő szülő
Élményeink a balatonberényi minisztráns táborból Az atyák előadásai kapcsolódtak Istenhez. Vince atyával a kellemes és kellemetlen dolgokról beszélgettünk, Dani atya a vasárnapi evangéliumról, Miklós atya az imádságról és imádkozásról, Levente atya pedig a hivatásról tartott előadást. Mindegyiket nagy figyelemmel hallgattuk végig, majd pár percet az előadások lényegéről elmélkedtünk. Az esős keddi nap után szerdán hajókirándulást tettünk Badacsonyba. A nagy melegben elsétáltunk Badacsonytomajig, majd az ottani plébános mesélt a templom történetéről. Ezek után a csodálatosan szép templomban Dani atya szentmisét mutatott be, megköszönve, hogy ott lehettünk. Ugyanazon az útvonalon haza-
mentünk, majd vacsora után a közösségben rózsafűzért imádkoztunk.. Éjszaka, amikor mindenki aludt Dani atya vezetésével páran elmentek a hideg Balatonba fürdeni. Az éjszakai fürdés hosszabbra sikerült, de azért másnap idejében felkeltünk. Az utolsó nap szomorkodva, ám boldogan telt el, gondolva a közelgő hazamenetelre. Délután értünk haza, hitben és lélekben megerősödve. Utólag visszagondolva nagyon boldog vagyok, hogy eljuthattam ide és remélem, minél több gyereknek adatik meg ez az öröm. Nóra
4 Z
a
Éreztem a Szűzanyát
Medugorjeban… Férjemmel és egyik gyermekemmel együtt meghívást kaptam arra a zarándoklatra, amely július 14-én indult Nagykanizsáról Medugorjeba. Szervezője, egyben zenei irányítója Némethné Horváth Emília, lelki vezetője Dr. Rumszauer Miklós atya volt. Velünk tartott vendégként Simon András grafikus-író és egy Elizabeth nevű német hölgy. Ők valamennyien meghatározó egyéniségei voltak utazásunknak. Együttlétünk néhány napja csodálatos, testi-lelki épülésünkre szolgáló élményekkel gazdagított bennünket. Felsorolni is nehéz azt a sokszínű programot, amelynek minden részéből a Szűzanya jelenlétének bizonyossága áradt: naponta részt vettünk horvát és magyar nyelvű szentmisén és rózsafüzér imádkozáson előadásokat hallgattunk, amelyek beszélgetésbe mentek át meglátogattuk a Kraljica Mira (Béke Királynője) nevű, ferencesek által fenntartott házat alkalmunk adódott Kis Szent Teréz ereklyéjénél tiszteletünket tenni részesei lehettünk egy több nyelvű zenés szentségimádásnak találkozhattunk Vickával, a látnokkal
r
SziklaAlap á n d
2001. szeptember o
k
l
a
módunk nyílt éjszakai hegyi túrákra a Kishegyen és a Krizevacon (Kereszthegyen ) a lelki felüdülés mellett testünk felfrissülését a Neretva vízesés és a tenger habjai segítették A hely szelleme, a település
adottságai, az emberek, itt tartózkodók viselkedése azt sugallta, hogy közel van, köztünk van, velünk van a Szent Szűz. Érkezésünk másnapján felmentünk a Podbrdo hegy oldalára, hogy a jelenések helyszínét megtapasztalhassuk. A tomboló nyári forróságban a sziklás hegyi talajon egyre feljebb jutva igazi feltöltődést jelentett az örvendetes rózsafüzér titkait ábrázoló domborművek előtt megpihenni. Miklós atya elmélkedései, a hangszeres aláfestő zene és a közösen énekelt gitáros dalok egyre fokozták a lelki emelkedettséget, amire célhoz értünk. A kereszt tövében, a Szűzanya lábnyomai alatt imádkozva megszállt bennünket egy szavakkal ki nem fejezhető béke- és nyugalomérzés, ami maga volt a fizikailag is érzékelhető kegyelem.
t Hasonló hatást tett ránk a Krizevacra felfelé menet a gitár-, fuvola-, trombitakísérettel énekelt keresztút, aminek állomásait a lelki vezetőnkből áradó, bensőnk mélyére hatoló fejtegetések tették tartalmassá. A csúcsra érkezve nemcsak a táj - a teremtett világ gyönyöre ejtett bennünket ámulatba, hanem a kereszt uralkodó ereje is lenyűgözött. Itt körben állva, egymás kezét fogva énekeltünk, imádkoztunk, dicsőítettünk és átéltük a hit általi összetartozás nagyszerűségét. A zarándoklat alatt különleges ajándékként tanúi lehettünk egy Mária-jelenésnek is több száz (vagy ezer?) társunkkal együtt. Várakozásaink beteljesüléseként megbizonyosodtunk Medugorje kiváltságáról. A jelenés idején szinte varázsütésre, egyszerre némult el a hatalmas tömeg; egyesek érezték a rózsaillatot, sőt olyan is akadt köztünk, aki magát a Jelenséget látta. Mária a látnokokkal és velünk együtt imádkozott a családokért és a betegekért. Teljes lelki harmóniában, tökéletesen rendeződve és kikapcsolódva érkeztünk haza, mely állapot azóta is meghatározója hétköznapjainknak. Először jártam ezen a kegyhelyen, és nem tudok eléggé hálát adni Istennek azért, hogy elvezérelt oda. Egyben köszönetet mondok mindenkinek, aki hozzásegített e lelki megújulás átéléséhez. Tímárné Balogh Róza
IMATÁBOR 2001-ben Negyedik alkalommal rendeztük meg imatáborunkat, melynek bölcsője Franciaország és 9-16 éves gyermekeket tanít a szemlélődő imára napi evangéliumi szakaszok alapján. Az idei tábort mérföldkőnek éltük meg: a kegyhely imádságos békét biztosított, az összeszokott háttércsapat, a kiscsoportos vezetők és a gyermekek családias légkörben lehettek Mária ölelő szeretetében. Egy élménybeszámoló és egy ima tanúskodjon minderről a gyermekek által:
A homokkomáromi imatáborra az utolsó pillanatban jelentkeztem. A nyaram tartalmas volt addig is, de úgy éreztem szükségem van még egy kis plusz lelki feltöltődésre a suli előtt. Amit azonban az ott eltöltött 6 nap alatt átélhettem minden várakozásomat felülmúlta. -folyt. a 6.old.-
2001. szeptember P
l
é
b
SziklaAlap á n i a
5 i
h
í
r
e
k
Csemegéző
HÍRTURMIX
A magyar állam augusztus 16-án ünnepélyes keretek között a Magyar Katolikus Egyház tulajdonába adja át a budapesti Szent István bazilikát – közölte Szabó Géza kanonok plébános az MTI-vel. Tájékoztatása szerint 1851-ben Budapest Székesfőváros Tanácsa mint építtető úgy rendelkezett, hogy a templom a magyar állam tulajdona, kezelője a főváros, használója pedig a római katolikus egyház legyen. Az átadási ünnepségen jelen lesz Paskai László bíboros, Semjén Zsolt államtitkár és a Magyar Államkincstár képviselője. /ÚE aug. 5./ Az embriókutatás határai címmel a Kathpress tudósít a kremsmünsteri Nyári Ökumenikus Akadémia bioetikai kérdésekkel foglalkozó konferenciájáról. Klaus Küng püspök megerősítette a katolikus egyház álláspontját, miszerint terápiás célból az egyház el tudja fogadni a beavatkozásokat, de csak abban az esetben, ha a születés előtti diagnosztika célja, hogy minél korábban alkalmazzon terápiát ott, ahol szükséges. Az egyház elutasít minden olyan beavatkozást, melynek következtében embriót pusztítanak el. A mesterséges megtermékenyítésről szólva pedig elmondta, hogy a katolikus egyház annyiban ellenzi ezeket a technikákat, amennyiben azok a mesterséges szelekciót célozzák. Michael Staikos görög ortodox metropolita az emberi méltóság sérthetetlenségét hangsúlyozta. Az emberi méltóság, - mondta - nem függ az életkortól, az életállapottól, az egészségtől. Óvott attól, hogy gazdasági érdekek váljanak uralkodóvá a molekuláris orvostudományban. /ui./ Az egyház nem adhat áldást homoszexuális kapcsolatra, jelenti ki az osztrák püspöki kar sajtóirodája. A püspöki kar ezzel reagált a Katolikus Férfimozgalom vitaindító papírjára. Az egyház nem zárja ki a homoszexuális embereket az egyház életéből, hangsúlyozzák, hogy ezen emberek lelkipásztori gondozása nagyon fontos feladat. Az egyház azonban, a Bibliára és a keresztény antropológiára támaszkodva megállapítja, hogy egyik sem ismeri a homoszexuális kapcsolat megáldásának lehetőségét. A homoszexuális párok életközösségét semmiképpen nem tudják egyenrangúnak tekinteni a férfi-nő közötti házassági kapcsolattal. A homoszexuális kapcsolatban nincs meg sem a termékenység ajándéka, sem a nemek kiegészítésének lehetősége. Azáltal, hogy a két kapcsolat közötti különbséget egy felszínes „egyenrangúságról folyó vitával” kívánjuk elmosni, csak a társadalmi előítéleteket erősítjük – zárja nyilatkozatát az osztrák püspöki kar. /ui./
¾ Szept. 1-én Búcsúszentlászlón az elsőszombati engesztelés szónoka Fliszár Károly plébánosunk lesz. Busz indul a templomunktól 16 órakor, viszszaérkezés 23 órakor. Részvételi díj 500 Ft/fő. Jelentkezés a plébánián.
Göndics János
¾ Szept. 2-án az esti szentmise gitáros lesz. ¾ Szeptember 8-án Antióchiás fiataljaink új közösséget indítanak Somogyszobon, ahol egyben zenei áhítatot tartanak a templom búcsúja alkalmából szervezett virrasztáson.
¾ Szeptember 9-én Balás Béla Püspök Atya tartja a 10:30-as szentmisét, amelynek keretében az új képviselőtestületi tagok leteszik az esküt. A szentmise után a Püspök Atya megáldja a felújított plébánia épületét. ¾ Szept. 12-én 21 órától Medugorjei szentségimádást tartunk. ¾ Szeptember 15-én Közösségek Napja! A részletes programot plakáton közöljük. ¾ Szept. 22-23-án Országos Antióchiás Sportnapot szerveznek fiataljaink. Kérjük imádságos segítségteket a program sikeréért! ¾ Szept. 30-án a 10:30-as szentmisén egy olasz énekkar vendégszerepel.
¾ Okt. 1-6 között karizmatikus lelkigyakorlat lesz Balatonlellén, Margaritha nővér vezetésével. Jelentkezés írásban: 7400 Kaposvár, Szent Imre plébánia, Kovács S. Gy. U. 2/a. Kérjük a borítékra ráírni: Lelkigyakorlat. A részvételi díj egyeztetés alatt.
6
SziklaAlap C S A L Á D I
2001. szeptember O L D A L Köszönöm Istenem ezt a hetet, azokat akik lehetővé tették, hogy létrejöjjön a tábor. És kérünk, Urunk áraszd ki ránk kegyelmedet, hogy mindazt amit mi ott kaptunk azt tovább tudjuk adni hétköznapjaink során! Edóri
Imatábor -folyt. a 4.old.-
A miséken néha még a felnőttek is elképedve hallgatták a kisgyerekek gondolatait, véleményét az adott Az emmauszi tanítványok története egy evangéliumi szakaszról. Engem lelkileg legmélyebben a csendes szentségimádás érintett meg; s a kiscsopor"szemével" tunk közös imája a kereszthódolatkor. Utána még percekig a „hatása alatt” álltunk, s egymás kezét fogva Mikor még nem is találkozott Jézus az emmauszi taültünk a padban. nítványokkal, én már ott voltam Jézus sarujában. Nem Persze jókedvből és vidámságból sem volt hiány. A vett ki a cipőjéből, pedig sokszor mikor rám lépett belenagyok számára örökké emlékezetes marad az fúródtam a lábába. Aztán egésznapos, találkozott Jézus az „emberpróbáló” túra, emmauszi tanítványokkal, a hétköznapinak nem de nekik nem nyílt meg a igazán nevezhető szemük. Beszélgettek és mise a természetben, s elmondták Jézusnak, hogy a picik üdvrivalgása mi történt az elmúlt visszaérkezésünkkor. három napon. Mikor a Itt mindenki megházukhoz értünk, megtapasztalhatta, milyen kérték, hogy maradjon a valódi felebaráti náluk estére. A szeretet; mikor eltérőkenyértörésben en a mai gondolkofelismerték Őt. Ekkor dástól egyformán hasított belém a fontosak vagyunk, felismerés, hogy kinek mikor a másik probszurkáltam a lábát. lémája az enyém is, s Elszégyeltem magam. öröme boldoggá tesz Másnap, útközben engem is. A nagy kiestem a sarujából a szeretetben és kegyeföldre. És ott Zarándokaink a nagybakónaki Árpád forrásnál lemben szinte fürdött mindenkinek, mármint a az ember, s e miatt a köveknek boldogan meséltem a történteket. Ezután ha tábor utolsó napján - nekem legalábbis - egy kis fájbárki cipőjébe belementem, nem fúródtam soha senki dalmat okozott a búcsúzás. lábába. Mérzc Ágnes, 6.oszt.
Kő
Æ Æ Æ folytatás Æ Æ Æ
Egy kis szív története Æ Æ Æ
folytatjuk Æ Æ Æ
A kis piszkos ugyanolyan tiszta akart lenni, mint a tiszta a széles, mély árok túloldalán. De túlságosan büszke volt ahhoz, hogy bocsánatot kérjen az Úr Jézustól, ezért nem sikerült átjutnia a másik oldalra. Egyszer egy másik piszkos azt mondta neki, hogy csak akkor juthat valaki a tiszta városába, ha többé semmi rosszat sem tesz vagy gondol. A kis piszkos ettől kezdve nem akart többé lopni, nem akart többé hazudni, nem akart többé engedetlen sem lenni. Elhatározta, hogy mindig becsületes, kedves, segítőkész és engedelmes lesz. De ez nem sikerült a kis piszkos -nek.
Humorsarok
A vadul vezető BMW tulajdonos beviszi autóját a szervizbe. - Nézze már meg, szakikám, ha kétszáz fölött megyek a géppel, valami kopog a motorban, nem tudom, mi lehet az. - Bizonyára, az őrangyala! – így a szerelő.
Jézus Szíve Plébánia Lapja Kizárólag belső használatra. Lapzárta: minden hó 20-án. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Fliszár Károly plébános Nagykanizsa, Deák F. tér 4. Nyomja: KANIZSAI NYOMDA Kft.
