V A S V Á R V Á R O S

V ASVÁR V ÁROS KÖZVÉLEMÉNYÉS IMÁZSKUTATÁS

AGORA Oktatási Kft. Vasvár Város – Közvélemény-és imázskutatás

Vasvár Város – közvélemény-és imázskutatás 2010 Jelen dokumentum a NYDOP-3.1.1/A-2f-2009-0001 szám alatt futó Operatív Program projekt keretében készült el. A Projekt címe: Közösség- és gazdaságélénkítést eredményező belváros-rehabilitáció Vasváron”; Kedvezményezettje Vasvár Város Önkormányzata. A projekt célul tűzte ki Vasváron a városközpont közösségi és városi funkciói erősítését, a kulturális programok számának és látogatottságának, zöld- és közterületeknek és az igényelt piaci szolgáltatások számának a növelését. A fejlesztés egyik specifikus célpontja a 74-es számú főútvonalon áthaladó egyre növekvő forgalom hatásainak kezelése volt. Az út egyrészről bekorlátozza a nagyszabású, szabadtéri városi rendezvények helyszínét – amelyeknek általában a városi fő terek adnak helyt, másrészt forgalmat generál a fő útvonal mentén elhelyezkedő kereskedelmi és vendéglátó üzleteknek. Ennek mégis komoly korlátját jelentették eddig a szűkösen és nehezen elérhető parkolók - így a főútvonal gazdaság-élénkítő hatása nem tudott érvényesülni. A projekt keretében parkolók kialakítására és frekventált közterületek felújítására került sor. A történelmi városmagban megindult településkép javító, funkcióbővítő beruházások folytatása került a projekt másik fókuszába. A fejlesztés célpontja volt többek között a korábbi komplex városfejlesztési program segítségével megújult Művelődési Ház és környéke, melyhez szervesen kapcsolódik az országos jelentőségű műemlék együttes: a templom és a kolostor. A projekt kereteiben magántőke bevonás által 2 műemlék épületben található üzlet újult meg. A kolostor több ponton felújításra került, udvara rendezvényekre is alkalmassá vált. A városi könyvtár homlokzata és a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése a hatékony működtetés mellett a városképre is pozitív hatással lett. Új park létesült a kolostor szomszédságában, illetve több ponton megszépültek a városi közterületek: utak, járdák, parkolók és egy tér felújítása történt meg. A fejlesztés hatását erősítendő környezettudatosságot és városi identitást erősítő akciók valósultak meg. Jelen tanulmányunk összefoglalja Vasvár város városimázs kutatásának eredményeit, melynek célja az volt, hogy felmérjük a közvélemény változását a projekt előtt és végén.

2 AGORA Oktatási Kft., 1026 Budapest, Hargita utca 6. Tel: +36(1)786-4695, Fax: +36(1)786-4695, E-mail: [email protected], Weblap: www.agoraintezet.hu Intézmény akkreditációs szám: AL-2262 , Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00301-2010, Adószám: 11950923-2-18


Az AGORA Oktatási Kft. 2010 júniusában és 2010 novemberében, 2 alkalommal végezte el Vasvár város közvélemény-és imázskutatását. Kérdéseink azt kívánták feltérképezni, hogy milyen a vasvári szervezetek, intézmények ismertsége és megítélése, valamint mik lehetnek a vasvári lakosok és a várossal kapcsolatba kerülők fejlesztési igényei. A fejlesztés eredményességének egyik mutatója a lakossági elégedettség %-os változása. Az 50%-os bázisérték után a pályázatban a második méréshez 70%-os elégedettségi szintet terveztek elérni.



Helyzetkép Az alábbi bemutató elemzésünkben szeretnénk megadni kutatásunk hátterét: kontextust – és segítséget – az eredmények értelmezéséhez.

Fontosnak tartjuk többek között felvázolni Vasvár város és a térség demográfiai helyzetképét, és a térség társadalmi-gazdasági környezetét.

A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEVŐI A vasvári kistérségben 2001. évi népszámlálás adatai szerint 15371 fő lakik, ami 1175 fővel kevesebb, mint 1990-ben. A változás –7,1 %, ezzel a népesség fogyás Vas megye kistérségei közül az Őrség után a második legnagyobb. A népességszám előreszámítás további népesség csökkenést jelez, mértéke az elkövetkező évtizedben – ha a számítás alapját képező körülmények és tényezők nem változnak jelentősen - az előzőhöz hasonló ütemű lesz (3. táblázat). Összességében tehát 2001-ben a megye népességének 5,72 százaléka él a kistérségben, de ez az érték 2010-ben valószínűleg már csak 5,58% lesz. A lakónépesség változása Terület 1990 Vasvári kistérség 16546 Vas megye 275944 Nyugat-Dunántúl 1009688 Magyarország 10374823

2001 15371 268653 1001665 10043224

Változás (%) -7,1 -2,6 -0,8 -3,2

2010** 14256 255579 941108 9574200

Változás (%) -13,8 -4,9 -6,1 -4,7

Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok. KSH. Budapest,; ** népesség előreszámítás Hablicsek L. 1999. KSH. Budapest. - Tekintve a teljes körű népszámlálások tízévenkénti periódusát, a 2001-ben készült cenzus tartalmazza a legutolsó, teljes körű adatokat, így a demográfiai elemzés során is ebből indultunk ki.

A kistérségen belül óriási különbségek vannak a népességszám változást tekintve. A 23 település közül csupán háromnak (Telekes, Püspökmolnári és Kám) nőtt a lakossága, ezzel szemben az összes többié (20) csökkent, közülük legnagyobb (15% feletti) mértékben Andrásfa (-21,4), Nagytilaj (-21,3), Csipkerek (-20,0), Sárfimizdó (-17,8), Bérbaltavár (-16,3), és Mikosszéplak (-16,0) lakossága fogyott. A falvak népessége összességében erőteljesebben csökkent (-8,0%), mint Vasváré (-4,9%).



Vasváron 2007 január elején 4 519 személy lakott, az 1870-ben végrehajtott első teljes körű népszámlálás időpontjához képest 1,7-szer többen éltek itt. A település lélekszáma 1930-ig emelkedett intenzíven, majd az 1970 és 1990 közötti periódust leszámítva folyamatosan mérséklődött a cenzusok köztes időszakában. Az 1970-es években a népmozgalmi folyamatok növelték a lakosság számát, az 1980-as években felerősödő természetes fogyást pedig még ellensúlyozni tudta a bevándorlás. Az 1990-es években viszont már a demográfiai jelenségek és a vándorlás egyenlege egyaránt a város népességmegtartó erejének zsugorodását idézték elő. A népesség számának alakulása * fő

6000

5000

4000

3000

2000

1000

0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006

* 1870 és 1949 között a jelenlévő, 1970-tól a lakónépesség száma. Forrás: KSH.



A népességszám csökkenés mögött csak úgy, mint országosan és regionálisan, elsősorban a természetes fogyás áll. A kistérség természetes fogyása az elmúlt tíz évben meghaladta mind a hazai, mind a regionális, valamint a megyei átlagot, értéke a megye kistérségei között is kifejezetten kedvezőtlen (csak az Őrségénél jobb. A természetes fogyást alapvetően az élveszületések számának az erőteljes visszaesése, s kisebb részt a mortalitás (halálozás) növekedése okozta. A kistérségben az élveszületési ráta a megyei átlagnak megfelelő, azonban a halálozás annál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával. Mindezzel összefügg az is, hogy a születéskor várható élettartam mind a férfiak, mind a nők körében kissé alacsonyabb a régiós és a megyei átlagnál. A népességszám változás összetevő 1990-2001 (%) Terület Természetes szaporodás Vasvári kistérség -7,4 Vas megye -4,4 Nyugat-Dunántúl -3,9 Forrás: Népszámlálás 2001. Előzetes adatok. KSH. Budapest

Vándorlási különbözet -0,2 1,8 3,1

Az élveszületési és mortalitási mutatók jelentős differenciáltsága miatt a kistérségen belül igen nagy területi különbségek vannak a természetes szaporodást tekintve. A 23 település közül mindössze egy helyen (Telekes) pozitív a természetes szaporodás, a többi esetében mindenhol negatív. A legnagyobb természetes fogyás Egervölgyön (-17,4%), Olaszfán (-17,7%), Sárfimizdón (-17,8%) és Andrásfán (-17,9%) történt, de további hét településen magasabb a fogyás 10 százaléknál. A falvak természetes fogyása jóval nagyobb (9,4%), mint Vasváré (-2,6%).

A kistérség 1136 fős természetes fogyásánál kedvezőbb mutató a 39 fős vándorlási aktívum, de negatív voltánál fogva az összképet ez sem javítja. A vasi kistérségek közül az egyetlen vándorlási hiány itt regisztrálható az elmúlt évtized egészében. A kistérségi szintű negatív egyenleg elsősorban Vasvárnak köszönhető, ahol a népességelvándorlás számottevő mértékű volt (-115 fő, ami -2,3%-ot jelent), miközben a térség falvai összesen +76 fős (+0,7%) vándorlási aktívummal rendelkeznek.



A népesség számát Vasváron az ezredfordulón és az azt követő években a természetes népmozgalmi események – és 2005 kivételével – a vándorlási folyamatok is kedvezőtlenül befolyásolták. A népmozgalom főbb adatai Összesen Időszak 2000

élveszületés

halálozás

termé-szetes szaporodás, illetve fogyás (-)

vándorlási különbözet

halálozás

vándorlási különbözet

8,8

12,4

-3,6

-4,0

7,8

12,1

-4,2

-5,3

59 57

2002

34

51

-17

-19

7,2

10,9

-3,6

-4,1

2003

44

58

-14

-43

9,5

12,5

-3,0

-9,3

33

55

7,2

12,0

-4,8

-1,5

2005

33

72

-39

17

7,2

15,7

-8,5

3,7

2006

39

65

-26

-23

8,6

14,3

-5,7

-5,1

37

60

8,0

12,8

-4,8

-3,6

2004

2000-2006 közötti éves átlag Forrás: KSH.

-20

-22

-22

-19 -25

termé-szetes szaporodás, illetve fogyás (-)

élveszületés

42 37

2001

-17

Ezer lakosra jutó

-7

-17

2000 és 2006 között az élve születések és a halálozások egyenlegeként 155 fővel, az oda- és elvándorlások különbözeteként pedig 119 személlyel csökkent a lélekszám. Az elvándorlás, az új helyen történő pályakezdés és családalapítás a fiatalabb korosztályra jellemző. Ennek, valamint a gyermekvállalási hajlandóság csökkenésének következményeként az elmúlt években tovább romlott a település amúgy is kedvezőtlennek tekinthető korstruktúrája. 2000 januárjában az itt élők 15,7%-a töltötte be a 65. életévét, 2007. elején már



16,2%-a, miközben a 14 évesek és annál fiatalabbak részesedése elég erőteljes mértékben, 18,9%-ról 14,1%ra mérséklődött. Az öregedési index, azaz az időskorúak gyermeknépességhez viszonyított aránya (114,7) 3,1 százalékponttal haladta meg a megyei szintet és 10,9-del az ország vidéki városainak átlagát.

1990 és 2001 között a lélekszám csökkenéséből adódóan visszaesett a városban a háztartások és a családok száma (előbbi 51-gyel, utóbbi pedig 35-tel), egyúttal kissé módosult a lakosság családi állapot szerinti összetétele. Ez utóbbi jelenség összefügg a már említett korstruktúra változásával, a visszafogott házasulási kedvvel, a megváltozott életviteli attitűdökkel. A vizsgált időszakban a 15 éves és idősebb korú népességen belül – mindkét nem esetében – mérséklődött a házasok előfordulása, emelkedett a nőtlenek/hajadonok, illetve elváltak előfordulása. Jelentősen nőtt az élettársi kapcsolatok száma, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint Vasváron 79-en választották az együttélésnek ezt a formáját, csaknem háromszor annyian, mint 1990ben.

ISKOLÁZOTTSÁG A népesség struktúrájának rendkívül fontos elemét képezi az iskolázottság, melynek ismerete nélkülözhetetlen egy hiteles kép körvonalazásához. A 2001-ben végrehajtott népszámlálás adatai szerint a Vasváron élők iskolázottsági szintje alacsonyabb volt a megyei átlagnál, viszont kedvezőbb képet mutatott a kistérség egészére jellemzőinél. A 7 éves és idősebb népesség 46,4%-a járt éppen általános iskolába, illetőleg végzett legfeljebb 8 osztályt. A 18 éves és idősebbek körében csupán minden harmadik személy rendelkezett érettségi bizonyítvánnyal, a legalább 25 évesek között pedig mindössze 8,1%-ot képviseltek a diplomások. Elmondható, hogy a városban lakó nők körében a férfiakhoz viszonyítva gyakoribb volt az érettségizettek és a főiskolai, egyetemi oklevéllel rendelkezők előfordulása. A népesség iskolai végzettsége Terület*

7 évesnél idősebbek

Aktív keresők

10 év 15 év 18 év 25 év feletfelettiekből 0 felettiekből 8 felettiekből tiekből felsőosztályt osztályt középiskolát fokú iskolát átlagos iskolai végzettsége végzettek aránya a megfelelő korúak arányában (%) (osztály)

Vasvár Vas megye Városok Falvak Ny-Dunántúl Vidéki átlag

8,1 8,7 9,2 8,2 8,7 8,4

10,4 10,6 11,0 10,1 10,5 10,4

0,3 0,7 0,6 0,9 0,8 1,3

77,7 79,2 86,3 70,8 78,2 65,4

24,5 28,3 38,7 16,4 27,9 20,4

6,3 8,3 12,3 3,8 8,4 5,6



FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA. MUNKANÉLKÜLISÉG A kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására az országos trendekhez hasonlóan Vas megyében is csökkent a népesség gazdasági aktivitása, és ezzel párhuzamosan nőtt az inaktívak és csökkent az eltartottak aránya.

Az utóbbi évtizedben a térség egyik legjelentősebb problémája a munkanélküliség, - és annak negatív velejárói. A munkanélküliségi ráta a kistérségben 1992-től kiemelkedő értékű a megyében.

Mindezek egyik oka, hogy a munkaerő állományhoz képest a gazdasági társaságok vállalkozások száma alacsony és valójában egyik se foglalkoztat jelentős létszámot.

Vasvár sosem rendelkezett erős gazdasági bázissal. Saját vonzáskörzetében – ahol a kedvezőtlen termelési adottságok ellenére ma is meghatározó a mező- és erdőgazdálkodás – elsősorban (köz)szolgáltató és kereskedelmi központ szerepet töltött és tölt be. A helyi gazdaságot a kereskedelemre, szolgáltatásokra szakosodott mikro- és kisvállalkozások jellemzik. A városban mintegy 340 működő vállalkozást tartanak számon, melyek közül 230 egyéni. Az egyéni vállalkozók 60%-a főfoglalkozású, s zömében kereskedők, vagy valamilyen építőipari szakmunkát, gazdasági szolgáltatást végeznek. A társas vállalkozások többsége kereskedelemre, vendéglátásra szakosodott, s magas arányú a mezőgazdasági termeléssel, szolgáltatással foglalkozó cégek száma is.



A regisztrált vállalkozások száma főbb gazdasági ágak szerint, 2007. december 31. Az arány eltérése A regisztrált vállalkozások Gazdasági ág Összesen Ezen belül: Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb

száma

aránya, %

a vidéki városok átlagához képest, százalékpont

469

100,0

X

57

12,2

+3,3

33 50 92 23

7,0 10,7 19,6 4,9

+0,4 +2,4 +4,0 -3,1

117

24,9

-7,7

97

20,7

+0,7

Forrás: KSH. Az álláshelyek bejelentésének száma a megyei és a megye más térségeinek átlagától messze elmarad. Sajnos a lehetséges álláshelyek ellenére is vannak be nem töltött állások, javarész a képzetlenségből adódóan. A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlásánál magas a 8 általánost, illetve a 8 általánost sem végzettek aránya.

A Foglalkoztatási Hivatal 2007 december végén kereken 200 állástalan személyt tartott nyilván a városban, 57 fővel (39,9%-kal) többet, mint 2000 decemberében. A településen élt a Vas megyében regisztrált munkanélküliek 2,5%-a. A munkanélküliek gazdaságilag aktív korúakhoz viszonyított hányada (munkanélküliségi arány: 6,5%) az ezredforduló óta kisebb megszakításokkal, de folyamatosan emelkedett. A 2007 végén kimutatott nagysága csaknem 2 százalékponttal múlta felül a Vas megyei szintet. Az állástalanok 56%-a volt férfi, és hasonló arányt képviseltek azok, akik már legalább fél éve szerepeltek a regisztrációban. A munkanélküliek mindössze 7%-a minősült pályakezdőnek, ebből adódóan az állástalanok többsége sajnos elsősorban az idősebb korosztályhoz tartozott, akiknek jóval nehézkesebb az újbóli elhelyezkedése és szakmai átképzése, mint a fiatalabbaknak.

A regisztrált munkanélküliek életkorát tekintve figyelemre méltó, hogy a 30 év alatti munkanélküliek aránya viszonylag alacsony. Ez azonban nem azt mutatja, hogy ennek a korcsoportnak a munkavállalási esélyei jobbak, csupán azt, hogy már 14 éves kortól eljárók kötődései meglazultak és könnyebben szakítva lakóhelyüktől: elvándorolnak.



Vasvár a megye legtöbb vidéki városával szemben nem igazán tekinthető foglalkoztatási központnak, munkaerő vonzása csekély. A 2001. évi ingázási adatok szerint 2 049-en dolgoztak a városban, hattizedük, azaz 1 241 személy itt is lakott. A másutt lévő munkahelyekre eljárók száma (808 fő) jelentősen meghaladta a bejárókét (567 fő). A Vasváron kívül munkát vállalók 47%-a Szombathelyre, 21%-a pedig Sárvárra közlekedett naponta munkahelyére.

A tartós munkanélkülieken belül a közép-, illetve felsőfokú végzettségű pályakezdő munkanélküliek számaránya az utóbbi években drasztikusan növekedett. A felsőfokú tanintézetek „kibocsátásának” növekedését nem követte a magasabb végzettséget igénylő új munkahelyek megfelelő számú alakulása. (Pl. Vas megye tekintetében 2000. június-augusztus között az először belépő munkanélküliek közül még csak 16,5 % volt pályakezdő diplomás, és számuk ebben az időszakban 65 fő volt. Három évvel később, ugyanebben az időszakban már 99 felsőfokú végzettségű pályakezdő munkanélkülit regisztráltak a megyei kirendeltségeken, és az összes munkanélkülit tekintve arányuk is 25,6%-ra változott, s ez mindkét mutató tekintetében több mint másfélszeres növekedést jelent.)



HUMÁN INFRASTRUKTÚRA A humán infrastruktúra helyzete önmagában nehezen értékelhető, a demográfiai, kulturális, gazdasági és önkormányzati-finanszírozási kontextus nagyban kijelöli – sok tekintetben egyáltalán nem kistérségspecifikusan - e szféra lehetőségeit. A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a vasvári kistérségben Oktatás Általános iskolák Középiskolák száma tanulói egy osztályra (megyei átlag) száma Tanulóinak száma 1000 lakosra (megyei átlag)

15 15 Egészségügy

(20)

1

(12)

(36)

Háziorvos és házi Egy háziorvosra és házi Gyógyszert Járóbeteg szakellátás évi rendelési Működő kórházi ágy gyer-mekorvos gyermekorvosra jutó árak száma órái lakos db (m. átl.) 1000 óra A megyei adat %-ában 10000 lakosra

11 1411 Szociális ellátás

(1453)

1

5

0,6

0

100 bölcsődei férőhelyre Idősek klubja férőhelyek Egyes önkorm. szoc. támogatásban részesülők jutó beírt gyermek ezer 60 év feletti lakosra munkanélküli egyéb közgyógyellátási jövedelempótló önkormányzat tám. igazolvány (m. átl.) Szám (megyei ezer főre (m.átl. ezer főre (m.átl.) ezer főre (m.átl.) átlag) )

150 (122) 8 (21) Forrás: KSH Területi Statisztika, 2000;

8

(4)

221

(415)

49

(32)

Az oktatás ágazatot mindenekelőtt a korstruktúra alakulása érinti: a kistérség oktatási intézményrendszere alapvetően nem tér el az országos ellátottsági szinttől, s itt is tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A jellemzően alacsony gyermeklétszám miatt korántsem minden településen található óvoda és általános iskola, a működők közül több intézményfenntartó társulások finanszírozásában tevékenykedik.

Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer ugyancsak nem csupán a helyi szándékok szerint alakul, s általánosságban ugyancsak kielégítő szintűnek minősíthető. Az egy orvosra jutó lakosok száma kevéssel megyei átlag alatti, a járóbeteg szakellátás vizsgálati eseteinek száma ugyancsak, míg kórházi ágyak egyáltalán nincsenek a kistérségben. Az egészségügyi ellátások elérhetősége természetesen a legjobb Vasváron, ahol a szakrendelés rendelkezésre áll. A háziorvosok (és hétközi ügyeleteik) lefedik a kistérséget: ha nincsenek is jelen mindenütt, elérhetőségük viszonylag kis távolságon belüli, s a heti rendszerességű helyszíni rendelés (kijárás a szomszédos falvakba) is általános a kistérség egészében.



A humán infrastruktúra utóbbi évtizedben leginkább leépült szegmense feltehetően – az országos helyzethez hasonlóan – a közművelődés és annak háttere. Noha a települések három kivétellel mindegyikén van művelődési ház és túlnyomórészén könyvtár (mozi csak Vasváron), ezek fizikai és tartalmi jellemzői e mennyiségi mutatóknál jóval kedvezőtlenebb képet mutatnának (ha megragadhatók volnának). A városok és egyes községeken (Oszkó, Győrvár) kívül alig van helyi (közösségi) művelődési lehetőség, a programok minősége és az azokkal kapcsolatos érdeklődés egyaránt szerény. (A probléma meglehetősen komplex és országosan általános, összefüggésben a demográfiai folyamatokkal, munkalehetőségekkel, értelmiségi szerepekkel és magatartásokkal, s nem utolsósorban finanszírozási kérdésekkel.)

A sportolási és szabadidő-eltöltési lehetőségek jelentőségét nemcsak az adja, hogy a helybélieknek mit tud nyújtani, hanem számításba veendők az idegenforgalom (mai és különösen jövőbeli) igényei is. E kettős nézőpont szerint nemcsak a rendelkezésre álló lehetőségek, hanem a hiányosságok is megemlítendők: egyfelől szinte mindenütt van sportpálya, több helyen tekéző, tornaterem és lovarda, ugyanakkor viszonylag kevés a magas igényeket kielégítő, turistáknak kínálható lehetőség.

A vendégek színvonalas kiszolgálását lehetővé tevő idegenforgalmi infrastruktúra hiányos. Kevés a szálláshely és azok kapacitása: kereskedelmi szálláshely például nem működik, csupán 6 magánszállásadó üzemeltet szálláshelyet, összesen 27 férőhellyel. 2006-ban 825 vendégéjszakát regisztráltak e szállásokon, amelynek 37%-át a külföldi vendégek itt-tartózkodása tette ki. A megye városai közül Vasváron a legkevesebb a tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (46).

A kutatás módszertana Módszerek A felmérés strukturált kérdőívek segítségével történt, melyek felvételére két alkalommal került sor: a beruházások megkezdése előtt 2010 júniusában, valamint a fejlesztések hivatalos átadása után 2010. november végén.

Az anonim kérdőíveket kérdezőbiztosok által töltötték ki a megkérdezettek a város közterein, illetve rendezvényeken. Egy személy átlagos válaszadási ideje kb. 10 percbe telt.



A két különböző adatlap módszertani felépítése azonos, segítségükkel összehasonlítható a vasvári városrehabilitáció előtti, illetve utáni közvélekedés és városimázs a lakosság körében.

A demográfiai adatok lekérdezését követően a preferenciák felmérése egyaránt történt 3,5 és 6 fokozatú Likert-skálán, asszociatív és „említés-alapú” módszerekkel, valamint nyílt végű és válaszlehetőségeket tartalmazó kérdésekkel.

Résztvevők A felmérésben összesen 609 fő vett részt, a nők (312 fő) és férfiak (297 fő) megközelítően egyenlő arányban szerepelnek az összesített mintában. Továbbá mindkettő alkalommal közel azonos számú (300, majd 309) személy került megkérdezésre. Mintánkat négy korcsoportra bontottuk az értelmezés finomítása végett. Fontosnak tartottuk, hogy ne csak vasvári lakosokat keressünk fel, hanem olyanokat is, akik másképpen kerülnek kapcsolatba a várossal: itt tanulnak vagy dolgoznak, esetleg csak átutazóban vannak. Ezért válaszadóink majdnem 8%-át nem vasvári lakosok teszik ki. A megkérdezettek 30%-a ezzel szemben Vasváron lakik, de nem ott dolgozik; 62%-a pedig még erősebben kötődik a városhoz: állandó lakhelye és munkahelye is ott található.

Az adatfelvételek során összegyűjtött demográfiai adatokat az 1. táblázatban összefoglalva láthatók. A két megkérdezés során arra törekedtünk, hogy ugyanazokkal a kategóriákkal és létszámokkal dolgozhassunk, hogy az adatok minél jobban összehasonlíthatóak legyenek. 1. táblázat megkérdezettek neme életkora

lakhelye

nő

férfi

312 fő

297 fő

10-21 éves korig

22-40 éves korig

41-59 éves korig

139 fő

220 fő

190 fő

nem Vasváron lakik, és nem is ott dolgozik

nem Vasváron lakik, de ott dolgozik

Vasváron lakik, nem dolgozik

16

32

181 fő

60 éves kor felett

60 fő de ott

Vasváron lakik, és ott is dolgozik

380 fő



Eredmények A FELÚJÍTOTT ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ ÖSSZEHASONLÍTÁS Kutatásunk egyik fő fókusza Vasvár nyolc megújulandó közintézményére, illetve közterületeire irányul. Mindkét kérdőív tartalmazza ezen épületek felsorolását. Azt szerettük volna feltárni, hogy a beruházások előtt és a beruházások után adott értékelések milyen mértékben térnek el az egyes épületek, illetve az összesített eredmények esetében. Kérdőív 1 kérdés 1 Kérjük, értékelje a felsorolt épületeket egy pontszámmal. (Használhatóság, elérhetőség, akár esztétikum szempontjából) Az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán. Kérdőív 2 kérdés 4 Kérjük, értékelje a felsorolt épületeket egy pontszámmal – milyenek lettek ezek a fejlesztés után (használhatóság, elérhetőség, akár esztétikum szempontjából) az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán. Az első megkérdezés során a felsorolt épületek átlagos pontszáma a maximális 5-ből 2,8 lett, mely a fejlesztés befejezésével 4,4-re emelkedett. Az SPSS programmal lefuttatott páros t-próba minden vizsgált épület esetében szignifikáns növekedést mért a felújítás előtti, illetve utáni értékelésben (p<0,05).

felsorolt épületek Szent Domonkos kolostor Bendefy László Városi könyvtár Szent Kereszt Templom Rendezvénypark Polgármesteri Hivatal Orvosi rendelő előtti tér (Megújult) utcák, járdák, közterek (Új) parkolók átlag *szignifikáns különbség

előtti átlag 2,96 3,28 2,92 2,01 2,91 2,68 2,88 2,59 2,77

utáni átlag 4,41 4,56 4,36 4,47 4,21 4,43 4,51 4,37 4,41

t-érték (szórás) -26,856* (,91) -26,486* (,81) -27,060* (,86) -31,635* (1,29) -22,328* (,98) -26,189* (1,21) -28,218* (,97) -22,264* (1,3)



VASVÁRRA KÖLTÖZÉS AJÁNLÁSA NEM VASVÁRI ISMERŐSÖKNEK ÉS BARÁTOKNAK Következő kérdésünk szintén mindkét űrlapon megjelent, hogy képet alkothassunk a vasváriak alábbi vélekedéséről: Kérdőív 1 kérdés 2 Mennyire ajánlaná nem vasvári ismerőseinek és barátainak, hogy ide költözzenek – egy 1-10-es skálán? 1 - semmi esetre sem ajánlanám 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - mindenképpen ajánlanám Kérdőív 2 kérdés 7 Most a fejlesztés befejezésével mennyire ajánlaná nem vasvári ismerőseinek és barátainak, hogy ide költözzenek? 1 - semmi esetre sem ajánlanám 2 3 4 5 6 7 8 9 10 - mindenképpen ajánlanám A tízes skálán mért városrehabilitáció előtti Vasvárra való költözés ajánlásának átlagos pontszáma 5,72 (s = 2,58), míg a hónapokkal később kapott átlagos pontszám 7,01 (s = 2,52), szignifikáns növekedést mutat (t = 14,428 s = 1,53 p<0,05).

ajánlaná előtte ajánlaná utána

1

2

3

4

5

6

7

8

9

5,5%

2,9%

12,3%

9,7%

19,7%

14,9%

4,9%

8,7%

3,9%

3,9%

1,9%

2,9%

9,7%

10,7%

9,7%

17,5%

11,7%

5,8%

Átl.pont (szórás) 5,72 13,6% (2,58) 7,01 26,2% (2,52) 10

A korcsoport és lakhely szerinti bontás alapján látható, hogy a fejlesztések előtt a legidősebb mért generáció ajánlaná a legnagyobb mértékben a városba települést (6,5 pont), míg a legfiatalabbak véleménye erősen megoszlik - ők átlagosan csak 5 pontot adtak a 10-ből. A Vasváron lakók és ott is dolgozók körének ajánlása (5,8) és a nem vasvári lakos, de ott munkát vállalók csoportjának véleménye (4,9) között található a legnagyobb eltérés, azonban átlagosan minden réteg közepes mértékben javasolja a helyváltoztatást.

A fejlesztések befejeztével megnövekedett ajánlási kedv a középkorúak (41-59 év) körében a legmagasabb 7,9-es átlagértékkel, az ifjú generációt ezúttal sem foglalkoztatja az invitálás gondolata – ők átlagosan továbbra is a legalacsonyabb pontot (5,9) adták.

A lakhelyet illetően viszont a nem Vasváron élők és nem is ott dolgozók vélekedésének változásában figyelhetjük meg az építkezések befejeztével: a korábbi eredményekhez képest ők utólag 8,6 pontot értek el



átlagosan (ez 3,4-es ugrást jelent pozitív irányba). Ezzel ellentétben, akik szintén máshol vállalnak munkát, de a városban laknak, nem olyan jelentős mértékű erősödéssel (6,7) tanácsolják az oda költözést. Valószínűsíthetően ők a napi ingázók, akik más körzetbeli nagyvárosban találtak munkát (pl. Szombathely, vagy Zalaegerszeg).

Fejlesztések előtti Vasvárra való költözés ajánlása: életkor lakhely

10-21 éves korig

22-40 éves korig

41-59 éves korig

60 éves kor felett

5,0

5,5

6,4

6,5



Vasváron lakik, de nem ott dolgozik


5,2

4,9

5,6

5,8

Fejlesztések befejeztével Vasvárra való költözés ajánlása: életkor lakhely

10-21 éves korig

22-40 éves korig

41-59 éves korig

60 éves kor felett

5,9

6,9

7,9

7,3





8,6

7,4

6,7

6,9

ÉTTEREM LÉTESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KUTATÁS Felmérésünk első itemében kérdeztük a vasváriakat, hogy egy ötös skálán kifejezve mennyire találják a belváros fejlődését segítő lépésnek, ha egy már meglévő, magánkézben levő, központban elhelyezkedő fogadó éttermi szolgáltatással is bővülne. Kérdőív 1 kérdés 3 A Vaskapu fogadó felújítása során éttermet tervez létesíteni egy vállalkozó. Mennyiben segítené Vasvár belvárosának fejlődését, ha ott meg tudna nyílni az étterem? 1 - egyáltalán nem 2 - kicsit 3 - közepesen 4 - segítené 5 nagyon segítené A válaszadók összességében úgy vélték, az étterem létesítése közepesen (3,42 s = 1,38 ) segítené Vasvár belvárosának fejlődését. Az alábbi táblázatban az adott választ megjelölők arányát adtuk meg.

Fejlődés segítése

Átlagpont (s) 3,42 (1,3)

1

2

3

4

5

13,6%

12,3%

18,1%

24,9%

27,5%

Életkorok tekintetében Vasvár lakossága közel hasonló mértékben közepes osztályzatot adott az étterem belvárost fejlesztő funkciójának. A városhoz legkevésbé kötődők, átutazók viszont kiemelkedően magas 4,6-



os átlaggal illették egy esetleges új étterem megszületését. A turisztikai jegyek érvényesülése számukra fontos tényező lehet. A tősgyökeres, Vasváron dolgozók és ott is élők körében kevésbé jelentős szempont (3,3) egy vendéglátóipari egység létesítése.

életkor lakhely

10-21 éves korig

22-40 éves korig

41-59 éves korig

60 éves kor felett

3,3

3,2

3,7

3,7





4,6

3,9

3,5

3,3

ASSZOCIÁCIÓK, SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSEK VASVÁRRÓL ÉS LAKOSAIRÓL A városimázs kutatás fontos kérdéseinek tartottuk, hogy a Vasváron élők vajon megkülönbeztetik-e magukat, tulajdonítanak-e sajátos, egyedi jellemzőket maguknak más régiók lakosaihoz képest, továbbá, hogy milyen asszociációkat társítanak a városhoz.

A nyitott kérdések szöveges válaszait tartalomelemzés után

kategóriákba soroltuk. Kérdőív 1 kérdés 4 Mi jut először eszébe Vasvárról? ....................... Kérdőív 2 kérdés 10 Mi jut először eszébe Vasvárról a fejlesztések után? ....................... A városrehabilitáció előtti negatív megnyilatkozások (mint pl.: hátrányos helyzetű, kevés látványosság, lepusztult, kihalt, unalmas, felületes, ódivatú, romos, öreg, látszatváros) a megkérdezettek közel 20%-ánál jelentek meg. Hasonló mennyiségű (21,7%), enyhén több vélemény kerülhetett a pozitív besorolás alá (mint pl.: nyugodt, szép, nyugodt, élhető kisváros, otthonom, családias).

A felújításokat követő mérés alapján a negatív tartalmú vélekedések száma jelentősen csökkent, csupán 4,5%-ban jelentkeztek a megkérdezettek körében (nincs munkalehetőség, csak tetteti, hogy város, nagyok a gödrök). Ezzel ellentétben a pozitív válaszok javára 2,5-szeres növekedést tapasztalunk: 52,1%-ban illették Vasvárt e típusú jelzőkkel (pl: európai színvonalúvá alakult, most már szép is, nagyváros, modernebb, alakulunk, élhetőbb, muszáj élni a lehetőségekkel, gyönyörű, hangulatos, itt is akarok élni, jobb turisztikai lehetőség, felfejlődött a címéhez).

előtte utána

negatív 19,4% 4,5%

semleges 22,0% 12,6%

pozitív 21,7% 52,1%



Páros t-próba alapján szignifikánsan különböznek az asszociációk a beruházások előtt és után (t = -10,87 s = ,80 p<0,05) Kérdőív 1 kérdés 5 Ön szerint van-e valami sajátos vonása a vasvári emberek gondolkodásának, viselkedésének? Ha van, mi az? A felmérés első fázisának egy érdekes kérdésének tartottuk, hogy a Vasváron élők vajon megkülönbeztetik-e magukat, tulajdonítanak-e sajátos, egyedi jellemzőket maguknak más régiók lakosaihoz képest. A nyitott kérdés szöveges válaszait négy kategóriába soroltuk a negatív (pl. pletykás, nem foglalkoztatja őket a kultúra, érdektelenek, nehezen mozdulnak ki, mindenben a hibát keresik), semleges (általános, kisvárosiak, nincs sajátos vonás), pozitív (közvetlenek, segítőkészek, vendégszeretők, barátságosak, büszkék kis városukra) és vegyes tartalmú minősítések alapján, ahol megfordult egy-egy elmarasztaló és dicsérő jelző is. Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a megkérdezettek hány százaléka, és milyen tartalommal felelt a kérdésre. (Nem minden megkérdezettől kaptunk választ.)

említés gyakorisága

negatív 18,4%

semleges 41,1%

pozitív 31,1%

vegyes 2,3%

A válaszok döntő 41%-a alapján a vasváriak jelentős mértékben nem tulajdonítanak maguknak sajátos vonásokat. A semleges válaszokat a 31%-os pozitív közösségi kép követi a megkérdezettek körében. Kevesebb, mint egyötöd részt tesznek ki a negatív válaszok.

EGYÉNI IGÉNYEK FELTÁRÁSA VASVÁR JÖVŐBENI FEJLESZTÉSE KAPCSÁN Célunk volt egy igényfeltárásra irányuló megkérdezés is az első kérdőívbe ágyazva. Kérdőív 1 kérdés 6 Mi az, amit Ön szívesen fejlesztene Vasváron? …………………… A szöveges válaszok tartalomelemzés után három kategóriába kerültek besorolásra aszerint, hogy a munkahelyek számának növelésére (pl.: több munkahely, fiatalok számára állás), kulturális célokra (pl.: több program, turizmus serkentése, éttermek létesítése, több szórakoztatási és zenés buli szervezése, iskolával kapcsolatos bővebb tájékoztatás), vagy infrastruktúra fejlesztésére (pl.: utak, járdák, parkok, szennyvízcsatorna, focipálya) irányulnak.



A gyakoriság elemzés kimutatja, hogy a válaszadók többsége az új munkahelyek teremtését látja a legsürgetőbb fejlesztésnek a városban (162 említés), ezt követik a változatos kulturális címkével ellátott igények (110 említés), szorosan mögötte pedig az infrastrukturális feltételek javítása (103). Egy-egy személy több kategóriába is tett említést.

válaszadók %-a

munkahelyek 52,4%

kultúra/oktatás 35,6%

infrastruktúra 33,3%

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK ÉS PROGRAMOK ISMERTSÉGE ÉS MEGÍTÉLÉSE Vasváron alapvetően három fő kulturális intézmény található: a Művelődési Ház, a Városi Könyvtár és a Helytörténeti Múzeum. E három épület és (részint) az általuk kínált kulturális, szabadidős programok kettős értékelését tűzte ki céljául a felmérés első iteme. Minden rákérdezés alkalmával egy-egy ötös skálán kellett osztályozniuk a megkérdezetteknek. Az ismertség és elérhetőség pontszámok statisztikai próbában kerültek összevetésre a megítélés átlagaival. Kérdőív 1 kérdés 7 A város alábbi (kulturális) intézményeinek ismertsége, megítélése az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán: ismertség megítélés Művelődési Ház 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 Városi Könyvtár 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 Helytörténeti Múzeum 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5

Művelődési Ház Városi Könyvtár Helytörténeti Múzeum

ismertség

megítélés

3,97 3,89 3,19

4,30 4,18 3,72

t-érték (szórás) -6,13* (,92) -4,99* (,99) -7,83* (1,15)

Az alábbi összefoglalásból kiolvasható, hogy az ismertségre fókuszálva az ötös skálán a Művelődési Ház 4-es értékelést ért el (3,97), hasonlóképpen a Bendefy László Városi Könyvtár (3,89), míg a Helytörténeti Múzeum inkább a közepes felé tendál (3,19). A megítélés-skálán majd’ 4 tizeddel magasabb átlagértékek születtek: a Művelődési Ház esetében ez 4,30, a Bendefy László Városi Könyvtárnál 4,18, a Helytörténeti Múzeum pedig átlagosan 3,72-es minősítést kapott.



A statisztikai kétmintás t-próba értékei arra nyújtanak bizonyosságot, hogy az egyes épületek esetében szignifikánsan különböző osztályzatot ítéltek a megkérdezettek az ismertség és a megítélés dimenzióiban (p < 0,05).

Művelődési Ház Városi Könyvtár Helytörténeti Múzeum *szignifikáns különbség

ismertség

megítélés

3,97 3,89 3,19

4,30 4,18 3,72

t-érték (szórás) -6,13* (,92) -4,99* (,99) -7,83* (1,15)

Kérdőív 1 kérdés 8 Városi programok ismertsége, megítélése (Művelődési Ház alkalmazott 1-5-ig skálán: ismertség Arany János Vers és Prózamondó verseny 1 2 3 4 Nemzetközi Színjátszó Találkozó 1 2 3 4 Hegyháti Napok – Rétesfesztivál, Vasvári nyár 1 2 3 4 Nagy Gáspár Vers és Prózamondó verseny 1 2 3 4 Hegyháti toborzó 1 2 3 4 Népdalos Találkozó 1 2 3 4 Pannon Ősz rendezvényei 1 2 3 4 Nagymákfai Kaláka 1 2 3 4 Október 23 1 2 3 4 Idősek Napja 1 2 3 4 Szilveszter kupa 1 2 3 4

több állandó programja) az iskolában

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

megítélés 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

A vasvári rendezvények főként időszaki jelleggel vannak jelen a város kulturális életében. Ezért elérhetőségük és ismertségük valószínűleg kevésbé egyértelmű mind a helyi, mind a Vasáron dolgozó, mind pedig az átutazó közönség számára.

Az alábbi táblázatban felsorolt programok ismertségének átlagos pontszáma az 5-ből 3,14, megítélése 3,32. A rendezvények között hét esetében szignifikáns különbség áll fenn a vizsgált 2 dimenzió között. A legszélesebb körben ismert vasvári programok az Október 23-i ünnepség (3,9), a Hegyháti Napok - Rétesfesztivál, Vasvári Nyár (3,74), a Nemzetközi Színjátszó Találkozó (3,61) és a Szilveszter Kupa (3,6). A Pannon Ösz rendezvényei került az ismertségi lista legaljára (2,29).



Megítélés szempontjából az élen jár a Szilveszter Kupa (3,93), az Október 23-a (3,86), a Nemzetközi Színjátszó Találkozó (3,82), továbbá szintén a Hegyháti Napok (3,80). A Pannon Ősz rendezvényei ezúttal is az utolsó helyen végeztek 2,53 ponttal. ismertség

Arany János Vers és Prózamondó verseny Nemzetközi Színjátszó Találkozó Hegyháti Napok – Rétesfesztivál, Vasvári nyár Nagy Gáspár Vers és Prózamondó verseny Hegyháti toborzó Népdalos Találkozó Pannon Ősz rendezvényei Nagymákfai Kaláka Október 23 Idősek Napja Szilveszter Kupa Átlag

3,38 3,61 3,74 2,86 2,51 3,04 2,29 2,83 3,90 2,86 3,60 3,147273

megítélés

t-érték (szórás)

3,55 3,82 3,80 3,15 2,74 3,27 2,53 2,85 3,86 3,08 3,93 3,325455

-3,60* (,8) -5,26* (,7) -1,09 (,9) -5,94* (,8) -5,05* (,7) -4,46* (,8) -5,06* (,7) -0,48 (,8) 0,575 (1,0) -3,375* (1,0) -7,30* (,7)

*szignifikáns különbség

A korcsoportonkénti bontás szemlélteti, hogy az ifjúság körében a legismertebb rendezvény a Szilveszter Kupa (3,8), s egyúttal a megítélés alapján is ez kapta a legtöbbet (4,4).

A fiatal felnőttek a legmagasabb osztályzatot az ismertség kategóriában a Hegyháti Napok és az Október 23-a kapta (3,9), a megítélés kategóriában pedig (4,2). Az középkorúak számára a legismertebb rendezvény szintén az Október 23-a, viszont a megítélés listáját az Arany János Vers és Prózamondó Verseny, valamint a Nemzetközi Színjátszó Találkozó vezeti (4,2). Az idős korosztály számára a legismertebb program a Hegyháti Napok és a Népdalos Találkozó (3,2), a legmagasabb megítélés-pontszámot is a Népdalos Találkozó, az Arany János Vers és Prózamondó Verseny, valamint a Nemzetközi Színjátszó Találkozó kapta egyaránt 3,5 átlagponttal. 12-21 éves korig

Arany János Vers és Prózamondó Verseny Nemzetközi Színjátszó Találkozó Hegyháti Napok – Rétesfesztivál, Vasvári nyár Nagy Gáspár Vers és Prózamondó verseny

22-40 éves korig

41-59 éves korig

60 év felett

ismertség

megítélés

ismertség

megítélés

ismertség

megítélés

ismertség

megítélés

2,9

2,9

3,3

3,5

3,7

4,2

3,0

3,5

3,6

3,5

3,5

3,8

3,8

4,2

3,2

3,3

3,5

3,5

3,9

3,9

3,8

4,1

3,2

3,3

2,5

2,8

2,5

3,1

3,2

3,5

3,1

3,0



Hegyháti toborzó Népdalos Találkozó Pannon Ősz rendezvényei Nagymákfai Kaláka Október 23 Idősek Napja Szilveszter Kupa

2,1

2,4

2,2

2,6

2,9

3,3

2,4

2,3

2,8

2,9

2,6

2,9

3,6

3,8

3,2

3,5

1,7

2,0

2,0

2,4

3,1

3,3

2,0

2,1

2,2

2,4

2,7

2,8

3,4

3,5

2,9

2,1

4,1

4,1

3,9

3,6

3,9

4,1

2,9

3,6

2,3

2,6

2,8

3,1

3,1

3,4

3,0

3,1

3,8

4,4

3,8

4,2

2,9

3,7

2,5

2,5

Az alábbi táblázat a válaszok százalékos eloszlását mutatja (a programokra adott pontszámot adók százaléka az összes válaszadóhoz képest). ismertség

megítélés

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

21,2%

10,1%

20,2%

19,2%

29,3%

15,8%

8,4%

18,9%

22,1%

34,7%

23,7%

4,1%

12,4%

13,4%

46,4%

21,6%

1,0%

9,3%

14,4%

53,6%

18,2%

5,1%

13,1%

16,2%

47,5%

14,3%

9,2%

10,2%

18,4%

48,0%

32,3%

17,2%

13,1%

16,2%

21,2%

21,7%

10,9%

23,9%

20,7%

22,8%

Hegyháti toborzó

48,0%

14,3%

11,2%

6,1%

20,4%

34,4%

16,7%

16,7%

8,9%

23,3%

Népdalos Találkozó

34,7%

8,2%

14,3%

11,2%

31,6%

26,6%

9,6%

14,9%

12,8%

36,2%

Pannon Ősz rendezvényei

50,0%

12,2%

17,3%

10,2%

10,2%

38,5%

12,1%

20,9%

16,5%

12,1%

Nagymákfai Kaláka

36,4%

14,1%

13,1%

9,1%

27,3%

35,4%

9,4%

18,8%

10,4%

26,0%

Október 23

11,3%

3,1%

17,5%

23,7%

44,3%

8,3%

9,4%

14,6%

22,9%

44,8%

Idősek Napja

36,7%

11,2%

13,3%

19,4%

19,4%

31,2%

7,5%

15,1%

20,4%

25,8%

Szilveszter kupa

23,5%

8,2%

12,2%

15,3%

40,8%

15,4%

1,1%

12,1%

17,6%

53,8%

Arany János Vers és Prózamondó verseny Nemzetközi Színjátszó Találkozó Hegyháti Napok – Rétesfesztivál Nagy Gáspár Vers és Prózamondó verseny

Kérdőív 1 kérdés 9 Összességében mennyiben elégedett a vasvári rendezvények számával, színvonalával (más hasonló méretű településekhez képest)? Az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán:

elégedettség

1 1,9%

2 4,9%

3 23%

4 42,7%

5 23,6%

átlag (szórás) 3,85 (s=,92)

Az összesített elégedettségi mutatók a következők: a lakosság közel egynegyede teljesen elégedett a rendezvények számával és színvonalával, valamint 42% adott „jó” minősítést. „Közepes” szintre értékeli a kulturális programokat a megkérdezett vasváriak negyede, 7%-uk viszont egyáltalán nem, vagy nem elégedett. A rendezvények közepesen erős átlagos pontszámot értek el az ötös skálán (3,85).



A FELÚJÍTOTT ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓAN Kérdőív 2 kérdés 1 Bizonyára észrevette, hogy az elmúlt időszakban számos fejlesztés és program indult el és valósult meg Vasváron. Tudna néhányat említeni, amellyel találkozott? (említés esetén )

          

Szent Domonkos kolostor felújítása Bendefy László Városi könyvtár megújulása Szent Kereszt Templom felújítása Rendezvénypark kialakítása a városközpontban Polgármesteri Hivatal külső felújítása Orvosi rendelő előtti tér bevonása a városközpont életébe Utcák, járdák és közterek felújítása, korszerűsítése Parkolók kialakítása Környezettudatosság növelésére irányuló akciók Városközpont-fejlesztési és identitás-erősítő rendezvények Foglalkoztatási program a közterület szépítésér

A kérdőívfelvétel második szakaszában fontosnak tartottuk rákérdezni, hogy a város lakói - akik nap, mint nap keresztülhaladnak a belváros területén – mennyire észlelik folyamatában a városrehabilitáció munkálatait, illetve hány épületet tudnak felidézni, amely részese volt a programnak.

Felújított épületek Szent Domonkos kolostor Bendefy László Városi könyvtár Szent Kereszt Templom Rendezvénypark Polgármesteri Hivatal Orvosi rendelő előtti tér (Megújult) utcák, járdák, közterek (Új) parkolók Környezettudatosság növelésére irányuló akciók Városközpont-fejlesztési és identitás-erősítő rendezvények Foglalkoztatási program a közterület szépítésére

Említés 83,5% 60,2% 68,0% 78,6% 62,1% 88,3% 95,1% 87,4% 27,2% 31,1%

28,2%

A megkérdezettek közül legtöbben a Megújult utcákat, járdákat, köztereket (95%) említették maguktól, valamint az Új parkolók kialakítását (87%) és az Orvosi rendelő előtti teret (88%). Legkevesebben a Környezettudatosság növelésére irányuló akciókról tudtak (27%).



Kérdőív 2 kérdés 2 Tudja-e, milyen finanszírozásból történik a fejlesztés? Nem 111 fő EU-s forrás/pályázat 168 fő Egy pályázat 27 fő

35,9% 54,4% 8,7%

A kutatás jelen pontjának célkitűzése feltárni a beruházások financiális hátteréről való közvélekedést. A nyílt végű kérdésre kapott szöveges válaszokat három kategóriába soroltuk: nem tudja, miből történik a fejlesztés, pályázati pénzből történik, Európai Uniós forrásból történik.

A válaszadók 54% úgy tudja, hogy az Európai Unió finanszírozza a városrehabilitációt, 9% vélekedett úgy, hogy Vasvár valamiféle pályázatot nyert, míg 36% egyáltalán nem tudta megnevezni a forrást. Kérdőív 2 kérdés 3 A most megújult épületek közül Ön melyikkel „kerül kapcsolatba”? Melyiket használja, melyik előtt megy el nap mint nap? (igen válasz esetén  a táblázatba) Kérdőív 2 kérdés 4 (lsd. feljebb) Kérjük, értékelje a felsorolt épületeket egy pontszámmal – milyenek lettek ezek a fejlesztés után (Használhatóság, elérhetőség, akár esztétikum szempontjából) Az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán. Kapcsolatb a kerül 72,8% 72,8%

Felújítás után Fontosság átlag értékelés átlag 4,41 4,60 4,56 4,73

Megújult utcák, járdák, közterek

68,0% 75,7% 71,8% 86,4% 97,1%

4,36 4,47 4,21 4,43 4,51

4,76 5,02 4,69 4,91 5,16

Új parkolók

87,4%

4,37

5,13

Szent Domonkos kolostor Bendefy László Városi könyvtár Szent Kereszt Templom Rendezvénypark Polgármesteri Hivatal Orvosi rendelő előtti tér

Szent Domonkos kolostor Bendefy László Városi könyvtár Szent Kereszt Templom Rendezvénypark Polgármesteri Hivatal Orvosi rendelő előtti tér

Össz

10-21

22-40

41-59

60+

0/0

0/+

+/0

+/+

72% 72% 67% 75% 71% 86%

68% 89% 61% 89% 64% 93%

62% 50% 71% 74% 65% 79%

85% 78% 63% 60% 89% 85%

81% 81% 81% 81% 63% 91%

60% 60% 40% 40% 60% 60%

57% 50% 50% 50% 64% 57%

66% 72% 63% 70% 76% 82%

77% 74% 72% 81% 70% 91%



97% 87%

(Megújult) utcák, járdák, közterek (Új) parkolók

96% 75%

97% 94%

96% 89%

100% 100% 100% 98% 96% 91% 100% 86% 88% 86%

Kérdőív 2 kérdés 5 Ön szerint a városnak mennyire volt fontos ez a fejlesztés? Válaszát egy szám formájában kérjük, egy hatos skálán, ahol: 1= egyáltalán nem volt fontos, 2=nem volt fontos, 3=kicsit nem volt fontos (ráért volna), 4=kicsit volt csak fontos, 5=fontos volt, 6=nagyon fontos volt

Fontosság

Szent Domonkos kolostor

1 2 3 4 5 6 átlag

2,9 5,8 10,7 9,7 33,0 25,2 4,60

Bendefy László Városi könyvtár

1,9 2,9 12,6 11,7 27,2 30,1 4,73

Szent Kereszt Templom

Rendezvé nypark

Polgármes teri Hivatal

1,9 2,9 10,7 9,7 27,2 28,2 4,76

2,9 1,0 8,7 6,8 26,2 40,8 5,02

3,9 3,9 7,8 16,5 22,3 32,0 4,69

Orvosi rendelő előtti tér

3,9 1,0 11,7 6,8 22,3 40,8 4,91

Megújult utcák, járdák, közterek

1,0 9,7 8,7 23,3 44,7 5,16

Új parkolók

1,9 8,7 9,7 19,4 46,6 5,13

Ebben a kérdésben azt szerettük volna megtudni, mennyire tartották fontosnak a város lakói és látogatói a megvalósult fejlesztéseket. A válaszokból jól látható, hogy a válaszadók nagy többsége „fontosnak”, illetve „nagyon fontosnak” ítélte a projektet. A leginkább fontosnak – vagyis a leginkább égetőnek – a közterek felújítását és a parkolók kialakítását érezték.

Kérdőív 2 kérdés 6 Összességében mennyi kellemetlenséget okozott Önnek ez a fejlesztés? 1 - semennyit 1 48,5%

2 29,1%

2 - nagyon keveset 3 10,7%

3 4 7,8%

5 3,9%

4 - elég zavaró volt

5 - rettenetes

Átl.pont (szórás) 1,89 (1,11)

A fejlesztési projekt az építkezések miatt időszakosan kisebb-nagyobb kellemetlenségeket is okozhatott a városban lakóknak és az itt tartózkodóknak. Ennek a mértékére kérdeztünk rá ebben a kérdésben. A válaszadók majdnem fele azt nyilatkozta, hogy semennyi kellemetlenséget nem okozott neki személy szerint a fejlesztés, 29%-uk nyilatkozta azt, hogy csak nagyon keveset. Az „elég zavaró” és „rettenetes” válaszokat a megkérdezettek alig 12%-a jelölte meg.



Kérdőív 2 kérdés 8 Összességében a város képét / élhetőségét hogyan változtatta meg? 1 - semennyire

Városkép

1 7,8%

2 2 11,7%

3 3 14,6%

5 - nagyon megváltoztatta

4

4 40,8%

5 25,2%


Ebben a kérdésben a fejlesztési projekt egészére kértünk visszajelzést. A válaszadók 66%-a adott a kérdésre 4-es vagy 5-ös pontszámot, azaz a fejlesztés jelentős hatással volt szerintük a város képére és élhetőségére. Gyengébb válaszokat ezzel szemben a válaszadók csak 19%-a adott.

Kérdőív 2 kérdés 9 Hogyan érzi, mennyire lett „európaibb” város Vasvár? 1 - semennyire

Európaibb

1 15,5%

2 2 12,6%

3 3 30,1%

5 – teljes mértékben

4

4 27,2%

5 14,6%


Ez a kérdés az előző eredményeihez ad plusz nézőpontot: más városokkal való összehasonlításban (az „európaiság”-hoz képest) hogyan szerepel Vasvár. A kép elég vegyes, és közepes mértékű szórást is mutat. Az átlag pontszám 3,13, ami jelen skálán közepesen erős eredménynek számít. Az „európaiság” és változatai, mint jelzők több alkalommal megjelentek a 10. kérdés szöveges válaszaiban (Mi jut eszébe először Vasvárról a fejlesztések után?). A kérdőív 2. kérdésére a megkérdezettek 54%-a felelte, hogy az Európai Unió finanszírozza a fejlesztéseket – e tudás is hatást gyakorolhat az „európaiság”, mint identitás megerősítéséhez a város lakóinak körében.

Kérdőív 2 kérdés 11. Egyetért Ön a következő állításokkal? Vasváron jobb élni, mint Szombathelyen / Zalaegerszegen. Vasváron jobb élni, mint más vidéki városban. Vasváron jobb élni, mint falun.

igen igen igen

Vasváron jobb élni, mint Szombathelyen / Zalaegerszegen. Vasváron jobb élni, mint más vidéki városban. Vasváron jobb élni, mint falun.

IGEN 53,4% 43,7% 68,0%

nem tudom nem tudom nem tudom nem tudom 14,06 32,0% 15,5%

nem nem nem NEM 32,0% 24,3% 16,5%



Ebben a kérdésben Vasvár megítélését hasonlítottuk össze más környező települések megítélésével. A válaszokból az látható, hogy a válaszadók Vasváron sokkal nagyobb arányban élnének szívesebben, mint falun. Szombathellyel és Zalaegerszeggel kapcsolatban ennél árnyaltabb a kép: a válaszadók kicsit több, mint a fele preferálta Vasvárt – de a „nem” válaszok száma is viszonylag magas. Más vidéki városokkal összehasonlítva is magasabb pontszámot kapott Vasvár, de a „nem tudom” válaszok magas száma kissé tompítja a mezőny szélsőségeit.

Kérdőív 2 kérdés 13 Hol képzeli el a jövőjét a következő 10 évben? Vasváron nem tudom más településen Vasváron nem tudom 48,0% 27,0%

Hol képzeli el a jövőjét a következő 10 évben? Válaszokat megjelölők aránya 10-21 éves korig 22-40 éves korig 41-59 éves korig 60 éves kor felett nem Vasváron lakik, és nem is ott dolgozik nem Vasváron lakik, de ott dolgozik Vasváron lakik, de nem ott dolgozik Vasváron lakik, és ott is dolgozik

Vasváron 35,7% 26,5% 74,4% 81,3% 20,0% 7,1% 33,0% 59,6%

nem tudom 35,7% 35,3% 14,6% 9,4% 40,0% 35,7% 46,6% 16,5%

máshol 25,0%

máshol 28,6% 38,2% 11,0% 9,4% 40,0% 57,1% 20,5% 23,9%

Ebben a kérdésben az elvándorlással és a városban maradással kapcsolatos érzéseket térképeztük fel. A megjelölt válaszokból láthatjuk, hogy nagy eltéréseket találhatunk a Városban maradási kedv tekintetében. A korosztályi bontás szerint leginkább a fiatalabb aktív keresők (22-40) vágyódnak el a térségből, 60 éves kor felett pedig a legnagyobb a lokálpatriotizmus szintje.

Érdekes megfigyelni, hogy a lakóhely és munkahely bontásában a legkevesebb pontszámot azok adták, akik nem Vasváron laknak, de oda járnak be dolgozni – ebben szerepe lehet a bejárás „kényszerének” és parkolóhelyek hiányából, ingázásból fakadó frusztrációnak. Majdnem háromszor ennyien laknának szívesen viszont Vasváron azok közül, akiket sem a lakhelyük, sem a munkájuk nem köt oda – hiszen nincsenek kiugróan negatív élményeik a várossal kapcsolatban, objektívebbek tudnak maradni. Az általuk adott pontszám lenne leginkább megfeleltethető a turisták által feltételezetten adott pontszámarányoknak.



Összegzés A fejlesztés eredményességének egyik mutatója a lakossági elégedettség %-os változása. Az 50%-os bázisérték után a pályázatban a második méréshez 70%-os elégedettségi szintet terveztek elérni. Három konkrétan összehasonlítható kérdéspár a kutatásunkban:  Kérdőív 1 kérdés 1 Kérjük, értékelje a felsorolt épületeket egy pontszámmal. (Használhatóság, elérhetőség, akár esztétikum szempontjából) Az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán. Kérdőív 2 kérdés 4 Kérjük, értékelje a felsorolt épületeket egy pontszámmal – milyenek lettek ezek a fejlesztés után (használhatóság, elérhetőség, akár esztétikum szempontjából) az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán. A fejlesztés megkezdése előtt a felsorolt épületekkel kapcsolatos elégedettség százalékos átlaga 55,6%-os volt, és a projekt végére 88,3%-ra nőtt meg. Az alábbi táblázatban épületenként feltüntettük az összesített átlag pontszámok változását az ötös skálán.

A legnagyobb növekedést az elégedettségben a Rendezvénypark érte el, a legkisebb mértékű változást a Városi Könyvtárral kapcsolatban figyelhettünk meg. A vasvári lakosok és ide látogatók nagy számban megfogalmazták igényeiket a nyitott kérdések kapcsán (Mit fejlesztenének?) azzal kapcsolatban, hogy hiányolják a szórakozóhelyeket, zenés összejövetelek szervezését, programokat. A kultúrával és szabadidővel kapcsolatos igények 110 említést kaptak, mely az összes említés 35%-a.

A intézmények és közterületekkel kapcsolatos elégedettség összesítve 32,7%-kal nőtt – az előzetes tervnek megfelelően.

felsorolt épületek Szent Domonkos kolostor Bendefy László Városi könyvtár Szent Kereszt Templom Rendezvénypark Polgármesteri Hivatal Orvosi rendelő előtti tér (Megújult) utcák, járdák, közterek (Új) parkolók átlag

előtti átlag utáni átlag különbség pont pont százalékban 29,0% 2,96 4,41 25,6% 3,28 4,56 28,8% 2,92 4,36 49,2% 2,01 4,47 26,0% 2,91 4,21 35,0% 2,68 4,43 32,6% 2,88 4,51 35,6% 2,59 4,37

2,77

4,41

32,7%



Kérdőív 1 kérdés 4 Mi jut először eszébe Vasvárról? ....................... Kérdőív 2 kérdés 10 Mi jut először eszébe Vasvárról a fejlesztések után? ....................... negatív 19,4% 4,5%

előtte utána

semleges 22,0% 12,6%

pozitív 21,7% 52,1%

A városrehabilitáció előtti megkérdezés során a válaszadók 21,7%-a fogalmazott meg pozitív tartalmú asszociációkat Vasvárral kapcsolatban. A második megkérdezésre ez a szám 52,1%-os ra változott, azaz 2,5szeres növekedést tapasztalunk.

Kérdőív 1 kérdés 2 Mennyire ajánlaná nem vasvári ismerőseinek és barátainak, hogy ide költözzenek – egy 1-10-es skálán? Kérdőív 2 kérdés 7 Most a fejlesztés befejezésével mennyire ajánlaná nem vasvári ismerőseinek és barátainak, hogy ide költözzenek? 1 - semmi esetre sem ajánlanám

ajánlaná előtte ajánlaná utána változás

2 3 4 5 6 7 8 9 10 - mindenképpen ajánlanám

1

2

3

4

5

6

7

8

9

5,5%

2,9%

12,3%

9,7%

19,7%

14,9%

4,9%

8,7%

3,9%

3,9%

1,9%

2,9%

9,7%

10,7%

9,7%

17,5%

11,7%

5,8%

71%

66%

24%

100%

54%

65%

357%

134%

149%

Átl.pont (szórás) 5,72 13,6% (2,58) 7,01 26,2% (2,52) 193% 124% 10

A fejlesztési projekt megkezdése előtt a válaszadók átlagosan 5,72 pontot adtak a tízes skálán arra a kérdésre, hogy mennyire ajánlaná Vasvárat, mint város barátainak, ismerőseinek. A második megkérdezés kapcsán ez a szám 7,01 lett, ami 24%-os növekedésnek felel meg. A maximális tízes pontszám esetében az említés duplájára nőtt, a 9-es esetében is másfélszeres. Az alacsony pontszámok (1-6-ig) minden esetben csökkenést mutattak vagy nem változtak (4). Összességében elmondhatjuk, hogy a beruházás elérte a célját; a közvélekedés egyértelműen pozitívan értékeli a változásokat. Vasvár lakói és az ide látogatók mind a felújított egyes épületek és közterek, mind a Vasvárról való gondolkodás (szabad asszociáció és az élhetőséggel kapcsolatos vélekedések) tekintetében pozitív irányú szemléletváltozáson mentek át.



Mellékletek Vasvári városimázs kérdőív 1 Az alábbi közvélemény- és imázskutatás Vasvár város programszervezésének és városfejlesztésének részét képezi. A kérdőív anonim, a megadott adatokat bizalmasan kezeljük és csak a város fejlődésének érdekében használjuk fel. Nincs jó, vagy rossz válasz.

A válaszadó neme: Itt lakik Vasváron? Itt is dolgozik / tanul?

 nő

AGORA Intézet Az Ön életkora: _____________ év  nem Ha igen, mióta? _____________________  nem Ha nem, hol? _____________________

 férfi  igen  igen

1. Kérjük, értékelje a felsorolt épületeket egy pontszámmal. (Használhatóság, elérhetőség, akár esztétikum szempontjából) Az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán. Szent Domonkos kolostor Bendefy László Városi könyvtár Szent Kereszt Templom Rendezvénypark

Polgármesteri Hivatal Orvosi rendelő előtti tér Megújult utcák, járdák, közterek Új parkolók

2. Mennyire ajánlaná nem vasvári ismerőseinek és barátainak, hogy ide költözzenek – egy 1-10-es skálán? 1 - semmi esetre sem ajánlanám

2

3

4

5

6

7

8

9

10 - mindenképpen ajánlanám

3. A Vaskapu fogadó felújítása során éttermet tervez létesíteni egy vállalkozó. Mennyiben segítené Vasvár belvárosának fejlődését, ha ott meg tudna nyílni az étterem? 1.

egyáltalán nem

2 kicsit

3 közepesen

4 segítené

5 - nagyon segítené

4. Mi jut először eszébe Vasvárról?......................................................................................................................... 5. Ön szerint van-e valami sajátos vonása a vasvári emberek gondolkodásának, viselkedésének? Ha van, mi az? ………………………………………………………………………………………………………………………………… 6. Mi az, amit Ön szívesen fejlesztene Vasváron? ……………………………………………………………………… 7. A város alábbi (kulturális) intézményeinek ismertsége, megítélése az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán: Művelődési Ház Városi Könyvtár Helytörténeti Múzeum

1 1 1

2 2 2

ismertség 3 4 3 4 3 4

5 5 5

1 1 1

megítélés 3 4 3 4 3 4

2 2 2

5 5 5

8. Városi programok ismertsége, megítélése (Művelődési Ház több állandó programja) Arany János Vers és Prózamondó verseny Nemzetközi Színjátszó Találkozó Hegyháti Napok – Rétesfesztivál, Vasvári nyár Nagy Gáspár Vers és Prózamondó verseny Hegyháti toborzó Népdalos Találkozó Pannon Ősz rendezvényei Nagymákfai Kaláka

1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2

ismertség 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5

1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2

megítélés 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5



Október 23 Idősek Napja Szilveszter kupa

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

9. Összességében mennyiben elégedett a vasvári rendezvények számával, színvonalával (más hasonló méretű településekhez képest)? Az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán: ………………………………………………… Köszönjük a válaszadást!



Vasvári városimázs kérdőív 2 Az alábbi közvélemény- és imázskutatás Vasvár város programszervezésének és városfejlesztésének részét képezi. A kérdőív anonim, a megadott adatokat bizalmasan kezeljük és csak a város fejlődésének érdekében használjuk fel. Nincs jó, vagy rossz válasz. AGORA Intézet A válaszadó neme: Itt lakik Vasváron? Itt is dolgozik / tanul?

 nő

 férfi  igen  igen

Az Ön életkora: _____________ év  nem Ha igen, mióta? _____________________  nem Ha nem, hol? _____________________

1. Bizonyára észrevette, hogy az elmúlt időszakban számos fejlesztés és program indult el és valósult meg Vasváron. Tudna néhányat említeni, amellyel találkozott? (említés esetén )      

    

Szent Domonkos kolostor felújítása Bendefy László Városi könyvtár megújulása Szent Kereszt Templom felújítása Rendezvénypark kialakítása a városközpontban Polgármesteri Hivatal külső felújítása Orvosi rendelő előtti tér bevonása a városközpont életébe

Utcák, járdák és közterek felújítása, korszerűsítése Parkolók kialakítása Környezettudatosság növelésére irányuló akciók Városközpont-fejlesztési és identitás-erősítő rendezvények Foglalkoztatási program a közterület szépítésér

2. Tudja-e, milyen finanszírozásból történik a fejlesztés? _____________________________________________ 3. A most megújult épületek közül Ön melyikkel „kerül kapcsolatba”? Melyiket használja, melyik előtt megy el nap mint nap? (igen válasz esetén  a táblázatba) 4. Kérjük, értékelje a felsorolt épületeket egy pontszámmal – milyenek lettek ezek a fejlesztés után (Használhatóság, elérhetőség, akár esztétikum szempontjából) Az iskolában alkalmazott 1-5-ig skálán. 5. Ön szerint a városnak mennyire volt fontos ez a fejlesztés? Válaszát egy szám formájában kérjük, egy hatos skálán, ahol: 1= egyáltalán nem volt fontos, 2=nem volt fontos, 3=kicsit nem volt fontos (ráért volna), 4=kicsit volt csak fontos, 5=fontos volt, 6=nagyon fontos volt épületek Szent Domonkos kolostor Bendefy László Városi könyvtár Szent Kereszt Templom Rendezvénypark Polgármesteri Hivatal Orvosi rendelő előtti tér Megújult utcák, járdák, közterek Új parkolók

3. kérdés

4. kérdés

5. kérdés

6. Összességében mennyi kellemetlenséget okozott Önnek ez a fejlesztés? 1 - semennyit 2 - nagyon keveset 3 4 - elég zavaró volt

5 - rettenetes

7. Most a fejlesztés befejezésével mennyire ajánlaná nem vasvári ismerőseinek és barátainak, hogy ide költözzenek? 1 - semmi esetre sem ajánlanám

2

3

4

5

6

7

8

9

10 - mindenképpen ajánlanám



8. Összességében a város képét / élhetőségét hogyan változtatta meg? 1 - semennyire

2 - kicsit

3

4 - megváltoztatta

5 - nagyon megvált.

9. Hogyan érzi, mennyire lett „európaibb” város Vasvár? 1 - semennyire

2 - kicsit európaibb

3

4

5

- nagyon európaibb

10. Mi jut először eszébe Vasvárról a fejlesztés után? ………………………………………………………………………………………. 11. Egyetért Ön a következő állításokkal? Vasváron jobb élni, mint Szombathelyen / Zalaegerszegen. Vasváron jobb élni, mint más vidéki városban. Vasváron jobb élni, mint falun.

12. Hol képzeli el a jövőjét a következő 10 évben?

Vasváron

igen igen igen

nem tudom nem tudom nem tudom nem tudom

nem nem nem más településen

Köszönjük a válaszadást!



Források 

Vasvár Város Akcióterületi Terv, 2007 / összeáll. BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Szombathely, 2007.



Gazdasági és társadalmi helyzetkép Vasvárról, 2007 / összeáll. BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Szombathely, 2007.


V A S V Á R V Á R O S

Recommend Documents