ÚTTERVEZÉS 2. Útdíjszedés. 11. előadás: dr. Schuchmann Gábor

ÚTTERVEZÉS 2. 11. előadás:

Útdíjszedés dr. Schuchmann Gábor

HÁTTÉR 1. Gyorsforgalmi utak üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése:

ÚTDÍJAK A díjszedési rendszer milyen legyen? Mekkora hálózatra terjesszük ki? Hány csomópont van/lesz? Milyen típusú útdíjat szedjünk és

MILYEN CÉLBÓL ??? Úttervezés 2. 10-11. előadás

HÁTTÉR 2. Cél: a forgalmi IGÉNYEK befolyásolása rugalmas útdíjstruktúrával Időszakokra vonatkozó úthasználati díj helyett tehát

a ténylegesen megtett útra vonatkozó tarifák Tarifaparaméterek: •járműtípusok •időszakok (munkanap-hétköznap, tél-nyár, stb.) •pályaszakaszok (elkerülő, hágó, alagút, stb.) •egyéb környezeti tényezők (pl. légszennyezettség, zaj) Úttervezés 2. 10-11. előadás

NYÍLT RENDSZER • Ebben a rendszerben az autópálya bizonyos pontjain fix összegű útdíjat kell fizetni. • A díjfizetés történhet nyíltvonali kapunál, vagy csomóponti díjszedő helyeken. • A fizetendő útdíj a átlagos utazási távolságra vonatkozik (átalánydíj), ami szakaszonként különböző.

Úttervezés 2. 10-11. előadás

ZÁRT RENDSZER • Ez a rendszer elkülöníti az autópálya-hálózat egy bizonyos, a fő fizetőkapuk közötti szakaszát, bármilyen alakzatú legyen is az (vonalas, sugárirányú illetve rácsszerű), és ellenőrzi az összes belépést és kilépést a csomópontoknál a kapuk között. • A belépő jegyet kap, amikor behajt a zárt rendszerű díjas autópályára és a kihajtásnál fizeti a díjat a megtett távolság szerint.


ZÁRT RENDSZER • A zárt rendszer megvalósítása nem célszerű “rombusz” típusú csomópontokkal. Ezért a már létező autópályákon gyakran szükséges megváltoztatni a csomópontok kialakítását “rombusz” típusúról “trombita” típusúra, amelynél már egyetlen útdíjkapu elégséges lehet az autópályára történő belépések illetve kilépések kezelésére. • A már meglévő autópályákon a díjszedést egy harmadik rendszer, az úgynevezett “Fejleszthető nyitott útdíjszedési rendszer” teszi lehetővé.


FIZETŐKAPUK ELHELYEZÉSE

Rombusz csomópont


Trombita csomópont

FEJLESZTHETŐ RENDSZER • nyílt vonali kapu a szakasz elején és végén van elhelyezve (mint a zárt rendszerben) • egyes nagyforgalmú csomópontoknál a nyílt vonali kapu előtt és után is van díjszedés a díjfizetés kikerülésének megakadályozására • A díjbevételek felhasználhatók bizonyos csomópontok módosítására, így a teljes szakasz zárt rendszerűvé alakítására


EU KÖVETELMÉNYEK • Kapus rendszerű vagy címkés útdíj vethető ki autópályákra és autópálya jellegű közutakra, továbbá egyedi hidakra, alagutakra, hágókra (de ugyanarra az útszakaszra a kettő együtt nem). • Az útdíjnak arányban kell állnia a használat mértékével, a fenntartási, üzemeltetési és felújítási költségekkel, valamint tartalmazhat megtérülést és externális költségeket. • Az útdíj mértékét úgy kell megválasztani, hogy a forgalom ne terelődjön át az alsóbbrendű utakra. A megtett távolságtól függő útdíj beszedésére alkalmas berendezéseknek interoperábiliseknek kell lenniük. Úttervezés 2. 10-11. előadás

SZABÁLYOZÁS INTEROPERABILITÁS az EU-n belül COM (2003) 132, 2003/0081 (COD) [2003. ápr. 24.] • Alapvető célkitűzés a TERN egységesítése 2012-ig • A GALILEO felhasználásával (nincs!!!) • „egyetlen szerződés, egyetlen készülék” Európában • 2005-től tgk és autóbusz, 2010-től szgk • nincs döntés a díjpolitikáról! • a műszaki megoldások minden díjpolitikát támogassanak • 2005. jan. 1-től csak GPS, GSM/GPRS, és 5,8 GHz mikrohullám (teherautók és autóbuszok számára) • 2008. jan. 1-től csak GPS és mobil kommunikáció Úttervezés 2. 10-11. előadás

EU KÖVETELMÉNYEK • Az EU előnyben részesíti az elektronikus díjszedő rendszerek műszaki és szervezeti kompatibilitását. • A díjszedési rendszer nem tartalmazhat az EU állampolgárai számára hátrányos megkülönböztetést. • Az elektronikus díjszedésben alkalmazott négyféle adatátviteli frekvencia közül (100 KHz, 915 KHz, 2,45 GHz és 5,8 GHz) az EU a magyar szabályzat szerint is javasolt 5,8 GHz frekvenciát szabványosította a díjszedés számára.


HAZAI KÖRÜLMÉNYEK • Az elektronikus díjszedés bevezetésének műszaki feltételei Magyarországon adottak. • Vannak szabványok a közút-jármű közötti, kis távolságú adatátvitelre. • Adott a banki, rendőrségi információs rendszer. • Léteznek, vagy telepíthetők az országban azok a számítógép-hálózatok, amelyekkel az elektronikus díjszedő rendszerek egymás közötti informatikai kapcsolatai megvalósíthatók. • Kialakult az országban az a szakembergárda, amely az egységes országos díjszedő rendszert meg tudja valósítani. Úttervezés 2. 10-11. előadás

HÁTTÉR 3. Elektronikus útdíj-rendszerek EFC – Electronic Fee Collection DRRC – Distance Related Road Charging DSRC – Dedicated Short Range Communication Infravörös, mikrohullámú, GPS-alapú, GSM-alapú technológiák

A manuális útdíjszedés forgalomkorlátozással jár!!!


Példa 1.


©Tolltrans 2004

Példa 2.


©Tolltrans 2004

Példa 3.


Schuchmann Gábor

Példa 4.


Schuchmann Gábor

KÖVETELMÉNYEK 1. Díjszedés a forgalom zavarása nélkül • Teljesen automatikus és gyors részfolyamatok, lehetőleg alkalmi úthasználók részére is (!) • Sebességtől független kapcsolat • Minden forgalmi körülmény esetén elérhető (oszlopban haladás, előzés, torlódás, stb.) • Ellenőrzési és szankciós lehetőség a helyszínen • A rendszer alkalmazható legyen a teljes hálózaton Úttervezés 2. 10-11. előadás

KÖVETELMÉNYEK 2. Megbízható műszaki háttér • Minden előforduló környezeti feltételnek megfeleljen • Távfelügyelhető legyen • Biztos kommunikációs kapcsolata(i) legyen(ek) • Ellenálljon a rongálási kísérleteknek • Manipulálhatatlan legyen • Zavarhatatlan legyen


KÖVETELMÉNYEK 3. Megbízható jogi, gazdasági, rendszer-háttér • A magánszféra bevonása • Adatvédelem • Interoperabilitás (együttműködési készség) • Elfogadható költség-haszon arány



Az elektronikus díjszedés elve • Az autópályákon az elektronikus díjszedő rendszerek bevezetésének és alkalmazásának legfőbb célja az, hogy díjat a járművek megállása nélkül lehessen fizetni. • Elektronikus díjfizető rendszerekkel mind zárt, mind nyílt rendszerű díjfizetés megvalósítható. Nyílt rendszerű díjfizetés esetén az út használója mindannyiszor egy fix összeget fizet, ahányszor csak áthalad a díjfizető ponton. A fizetendő díj alapvetően a jármű kategóriájától függ. Zárt rendszerű díjfizetés esetén a járműveknek a megtett út hosszától függően kell díjat fizetniük. Ehhez a járműveket mind a belépő, mind pedig a kilépő pontokon azonosítania kell a rendszernek.


Az elektronikus díjszedés elve • Az elektronikus díjszedési rendszerrel olyan automatikus díjfizető pontok alakíthatók ki, ahol a járművek egymással párhuzamosan, több sávban, vagy akár a "sávok között" is közlekedhetnek. Ehhez a díjfizető helyeken egy keretszerkezet, valamint, az arra felszerelt elektronikus berendezések (rádióadó-vevő-antenna, lézeres járműkategorizáló, videokamera, infravörös fényforrás), a sávok adatait gyűjtő számítógépek (LC), az ezek működését vezérlő számítógép (TPC – Tolling Point Computer) és a járműben elhelyezett elektronikus fedélzeti egység (OBU – On Board Unit) szükséges.


Az elektronikus díjszedés elve • Az OBU érzékeli és fogadja az úttest felett levő rádió adóvevő által kibocsátott jeleket, majd a jármű díjfizető ponton való áthaladásakor visszasugározza a jármű saját azonosító kódját, illetve az egyéb információkat (járműkategória, zárt rendszer esetén a belépés időpontja, helye) tartalmazó választ. Az OBU által visszaküldött információkat az úttest felett levő rádió adó-vevő antennája fogadja, majd azokat a díjszedő hely számítógépe (TPC) felé továbbítja.


Az elektronikus díjszedés elve • Nyílt rendszerű díjfizetés esetén a díjszedő hely számítógépe (TPC) a beérkezett adatokat tárolja, illetve továbbítja a díjszedő rendszer központi számítógépe (CS – Central System) felé, amely a járműkategória alapján kiszámítja a fizetendő díjat, majd ezt az értéket a számítógép-hálózaton keresztül továbbítja az ügyfelek bankszámláit kezelő bankok felé. A fizetendő díjakat így közvetlenül az ügyfelek bankszámláiról egyenlítik ki, természetesen az ügyfél és a bank közötti tranzakciós szerződés alapján.


Az elektronikus díjszedés elve • Zárt rendszerű díjfizetés esetén a rendszer a belépő pontokon a járműben levő OBU memóriájába írja be a belépési hely és idő adatait, a kilépő pontokon pedig kiolvassa azokat. Kilépéskor a fizetendő díjat a központi számítógép (CS) már nem csak a jármű kategóriája, hanem az OBU-ból kiolvasott belépési adatok és a kilépési adatok együttes felhasználásával számítja ki. • Míg nyílt rendszerű fizetés esetén elegendő, ha a járműben levő OBU csak olvasható memóriát tartalmaz, mert csak a jármű azonosítására szolgál, addig zárt rendszer esetén az OBU-nak írható-olvasható memóriával kell rendelkeznie a belépési adatok (hely és idő) tárolásához.


Az elektronikus díjszedés elve • Az elektronikus díjszedő rendszer elsősorban az OBU-val rendelkező "előfizetők" számára jelent kényelmet azáltal, hogy megállás nélkül haladhatnak át a díjfizető pontokon. Azon járművek számára, amelyek nem rendelkeznek elektronikus azonosító OBU-val, a díjfizető pontokon teljesen hagyományos kezeléssel működtetett fizetés valósítható meg.


Az elektronikus díjszedés elve • Fél-automatikus díjfizetés esetén az úttest mellett kézi pénzbedobós, vagy papírpénzt is elfogadni képes automatát helyeznek el. A rendszer érzékeli a járműnek a díjfizető pontra való megérkezését, hurokdetektorral, illetve infra-kamerákkal azonosítja annak kategóriáját, majd kijelzi a kategóriától függő fizetendő díjat. A megfelelő díj bedobása után a rendszer nyomtatott nyugtát ad a fizetett összegről, és lámpajelzéssel, illetve sorompóval felszerelt helyeken annak felnyitásával engedélyezi a jármű továbbhaladását.


Az elektronikus díjszedés elve • Az útdíjfizetést megtagadó járművezetők ellen a rendszert video támogatással lehet kiegészíteni. Ha a detektorok olyan járművet érzékelnek, amelyikben nincs OBU, akkor a rendszer a járműről infravörös fénnyel video fényképet készít, ezzel egyidejűleg a jármű vezetőjét lámpajelzéssel is figyelmezteti. • A díjfizetőhely számítógépe (TPC) minden tranzakciót és fényképet tárol, majd összegyűjtve azokat átadja a központi számítógépnek (CS), amely a nem fizetők fényképeit és azok adatait a rendőrségi rendszer felé továbbítja. A fényképek adatainak kiértékeléséhez a rendszert optikai karakter felismerő rendszerrel is ki lehet egészíteni.


KOMPONENSEK 1. Járművön belüli (fedélzeti) eszközök • Elektronikus matrica (Tag)

~ Egy előre programozott kódot tárol ~ Központi adatfeldolgozást és adattárolást igényel ~ Korlátozott áthaladási sebesség

• Fedélzeti berendezés (On-board Unit)

~ Adatfeldolgozási és –tárolási képesség ~ Chip-kártyás változata biztonságosabb, járművön kívül is használható és feltölthető (pre-paid) ~ Akár útmenti infrastruktúra nélkül is, pl. GPS-el…


KOMPONENSEK 2. Útmenti infrastruktúra • Fix telepítésű, matrica-olvasó berendezések ~ Kommunikálnak a fedélzeti berendezéssel (DSRC) ~ Képesek adatfeldolgozásra ~ Kommunikálnak a központi berendezéssel

• Fedélzeti berendezést kiszolgáló infrastruktúra ~ Helymeghatározás: pl. markerekkel ~ GSM hálózat ~ „Virtuális” útdíjgyűjtő helyek


DÍJFIZETÉS 1. A díjfizetés módja • előre történő fizetés (pre-paid)

~ Valamilyen „feltöltés” használata (ATM, kioszk, átutalás) ~ Rugalmatlan, erőteljesebb helyi ellenőrzést igényel ~ Kevesebb jogi problémát vet fel

• utólagos fizetés (post-paid)

~ bármilyen meglévő számla alkalmas (GSM-előfizetés!) ~ rugalmas, gyengébb helyi ellenőrzéssel ~ a nem-fizetők nagyon problémásak, de kitilthatók...


DÍJFIZETÉS 2. A díjfizetés helye • központi számlavezetés ~ Kifizetés a számlavezető helyen ~ Paramétereket kódoltan a kifizetőhelyig kell juttatni ~ Jogi problémákat vet fel (adatvédelem!)

• számlavezetés a járműben ~ ~ ~ ~

a díj leemelése a járműben, a vezető ellenőrzése mellett saját, viszonylag drága berendezés szükséges alapvetően előre fizetett módon működik nem igényel adattovábbítást, nincsenek jogi problémák!!


25 perc

SZÜNET

RENDSZERELEMEK 1. AUTOMATIKUSNÁL: • Elektronikus beltéri egységek (OBU-k) a járművekben; • Rádió adó-vevő antenna az OBU-kkal való kommunikációhoz; • A díjfizető sávok számítógépe (LC – Lane Controller); • A díjfizető helyeken elhelyezett vezérlő számítógép (TPC – Tolling Point Computer); • Jármű detektorok (az úttestbe beépített induktív hurkok és/vagy fénysorompók); Úttervezés 2. 10-11. előadás

RENDSZERELEMEK 2. • Video Rendszer (VS – Video System); • Központi számítógép rendszer (CS – Central System); • Kommunikációs egységek a TPC és CS között; • Opcionális: Automatikus jármű kategóriaazonosító rendszer (AVC – Automatic Vehicle Categorisation); • Jelzőlámpák és szöveges információs kijelzők (VMS).


ANTENNA


RENDSZERELEMEK 3. +FÉLAUTOMATIKUSNÁL: • Pénzbedobó (papírpénz elfogadó) automata; • Mágnescsíkos jegyadó berendezés a zárt rendszerű pályaszakasz belépő pontjánál; • Mágnescsíkos jegyolvasó berendezés a zárt rendszerű pályaszakasz kilépő pontjánál; • Sorompó és/vagy jelzőlámpák.


RENDSZERSÉMA


TOLL COLLECT (D) A német autópálya hálózat hossza kb. 12 ezer km. A díjszedési rendszer műholdas helyzetmeghatározáson (GPS), és a már meglévő mobil kommunikációs hálózaton (GSM) alapszik.

A Toll Collect rendszer logikai felépítése Úttervezés 2. 10-11. előadás

„OBU” • A rendszer legfontosabb eleme a helyzetmeghatározást és mobil kommunikációs fizetési tranzakciókat megvalósító fedélzeti egység. • Ebben kapcsolódik össze a műholdas navigációs technológia (GPS) és a mobil kommunikációs eljárás (GSM).

A Toll Collect fedélzeti egység Úttervezés 2. 10-11. előadás

„OBU” • A fedélzeti egység határozza meg a díjfizető útszakaszokat (a GPS vevő által szolgáltatott koordináták és a memóriájában tárolt digitális térkép alapján); • Magát a díjszámítást is az OBU végzi!


Miniatűr GPS vevőegység

„OBU” A fedélzeti egység automatikusan kiszámolja az útdíjat, majd továbbítja a megtett távolságon alapuló számlát a díjfizető központba. A fedélzeti egység a díjfizető központtal beépített GSM modul segítségével, mobil telefonvonalon keresztül kommunikál, így a díjszámítás táblázatai és a díjfizetős szakaszok térképe a központból a GSM hálózaton keresztül frissíthető. A fedélzeti egység ezen felül tartalmaz egy DSRC modult is, az ellenőrző kapukkal és az ellenőrző járművekkel, valamint a külföldi díjfizető rendszerekkel történő együttműködés céljából. Úttervezés 2. 10-11. előadás

„OBU”


MANUÁLIS DÍJFIZETÉS


TOLL COLLECT


DÍJFIZETÉS „Kettős díjszedő rendszer” - fedélzeti egység - manuális díjfizetés A termináloknál a 15 centes útdíjat készpénzzel, bankkártyával, vagy előre megvásárolt díjfizető kártyával lehet kiegyenlíteni. Beltéri díjfizető terminál Úttervezés 2. 10-11. előadás

ELLENŐRZÉS 1.

A fedélzeti egységgel rendelkező járművekkel mikrohullámú jelekkel, DSRC technológia alkalmazásával kommunikál az ellenőrző-kapu. Úttervezés 2. 10-11. előadás

ELLENŐRZÉS 2.

290 darab automata mobil ellenőrző jármű tud kommunikálni a fedélzeti egységekkel Úttervezés 2. 10-11. előadás

ELLENŐRZÉS 3.

Több száz kézi ellenőrző berendezés is tud kommunikálni a fedélzeti egységekkel Úttervezés 2. 10-11. előadás

INTEROPERABILITÁS Németország

Forrás: The Economist: The road tolls for thee (2004. június 10.)


INTEROPERABILITÁS London



INTEROPERABILITÁS Svájc



LSVA 1. Leistungabhängige Schwerverkehrsabgabe (Svájc) • Népszavazással alkotmányt módosítottak ’94-ben (új, 36. §!!) • ’97 decemberében elfogadták a törvényt • 2001. január elsejétől a teljes úthálózaton működik • 3,5 tonna összsúly felett • Díjszámítás a közforgalmú utakon megtett kilométer és a károsanyag-kibocsátás alapján • Turistabuszok, traktorok, lakóautók, stb. átalányt fizetnek


LSVA 2. A díjgyűjtés folyamata - BELFÖLDI • 60 ezer gépjárművet és 30 ezer vontatmányt érint belföldön • A Svájci Szövetségi Vámhivatal (FCA) szedi a díjakat • A kötelező fedélzeti berendezés funkciói: ~ a megtett kilométerek rögzítése ~ automatikus aktiválás és deaktiválás az országhatáron ~ GPS segítségével a tachográf és a határátlépés ellenőrzése ~ pótkocsi felismerése szenzor segítségével • a tulajdonos az adatokat havonta kiolvassa a chip-kártyáról, és megküldi az adóhivatalnak, amit az FCA ellenőriz, és számláz


LSVA 3. A díjgyűjtés folyamata - KÜLFÖLDI • Nem írható elő kötelező OBU • OBU esetén az eljárás azonos a belföldivel • OBU nélkül azonosító chip-kártya (ID-card) ~ az összes paramétert (megengedett tömeg, stb.) rögzítik ~ automatikus aktiválás és deaktiválás az országhatáron egy önkiszolgáló berendezéssel ~ be- és kilépéskor automatikus km-leolvasás ~ a díj kilépéskor fizetendő egy automatánál


LSVA 4. Az ellenőrzési koncepció • Belföldi jármű esetén útközben, DSRC állomásokon • Külföldi jármű esetén az országhatáron tachográf-ellenőrzés • Mobil DSRC állomások is vannak


LSVA 5. Költségek, hasznok • A teljes rendszer kifejlesztése 38,5 millió CHF volt • A beruházási költségek eddig 121,5 millió CHF-re rúgnak • Az üzemeltetési költségek évente 25 millió CHF-et tesznek ki • A fedélzeti berendezések ára 1300 CHF, a beszerelés kb. 500 CHF, ezt 2005. január 1-ig az állam vállalta (!!!) •A rendszer működéséből befolyó bevétel

évente 1,5 milliárd CHF Úttervezés 2. 10-11. előadás

VÉGE a 10. előadásnak

Köszönöm figyelmüket! Úttervezés 2. 10-11. előadás

Schuchmann Gábor

ÚTTERVEZÉS 2. Útdíjszedés. 11. előadás: dr. Schuchmann Gábor

Recommend Documents