ÚTTERVEZÉS 2. 11-12. előadás:
Környezeti tervezés
Schuchmann Gábor
Bevezetés • Cél a közútnak a környezetvédelmi. és természetvédelmi törvényben előírtaknak megfelelő kialakítása. • A közutakat övező területsávokban a környezeti elemek és rendszerek védelméről egyrészt nyomvonal kijelöléssel, másrészt környezetvédelmi beavatkozással kell gondoskodni. • A környezetvédelmi szemléletű tervezésnek fel kell tárni az érintett hatásviselőket, a várható hatásokat.
A természetes környezet védelmének a tervezési folyamatokba történő integrálása • A tervezés koncepcionális elvei: – a biodiverzitás megóvása; – a természetvédelem integrálása az országos földhasználati tervezésbe; – a szennyezések szabályozása; – a helyi közösségek bevonása a védett területek gazdálkodásába;
A tervezési területtel kapcsolatos környezeti megfontolások Föld • Az alapállapot feltárás (a nyomvonalnak lehetőség szerint el kell kerülnie a jó termőhelyi adottságokkal, valamint a haváriás szennyeződésre különösen érzékeny területeket). Víz, vízparti területek • Az alapállapot feltárás során a felszíni és felszín alatti vízbázisokat, természetes és mesterséges, időszakos és állandó, folyó- és állóvizeket, vízgyűjtőterületüket kell meghatározni. • A nyomvonalnak el kell kerülnie a vízbázisokat és védőterületüket, a haváriás és egyéb szennyeződésre érzékeny felszíni-, és felszín alatti vizeket. • Szennyeződésre érzékeny felszíni-, és felszín alatti vizek védelmében szükség esetén zárt vízelvezetést, tisztító műtárgyakat kell tervezni.
A tervezési területtel kapcsolatos környezeti megfontolások A vízfüggő élőhelyek védelmében • Az utat a vízparttól a lehető legmesszebb kell elhelyezni. • A part menti sáv hosszanti értelemben vett folytonosságát biztosítani kell – gondolva az állatok, halak migrációs útvonalaira. • A part menti vegetációt a lehető legnagyobb mértékben védeni kell. Levegő • A közúti közlekedés légszennyező hatását a jó átszellőzés biztosításával, az utat az érzékeny területektől elhatároló védőtávolság tartásával, illetve véderdő telepítésével csökkenteni kell.
A tervezési területtel kapcsolatos környezeti megfontolások Élővilág, természetvédelem • A vadon élő szervezetek életközösségeinek megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. • A tervezési területen fel kell mérni a növény és az állatvilág állapotát, majd azokat a védett (az EU un. Vörös Könyvében lévő) fajok száma, ritkasága szerint értékelni kell. • A háborítatlan természeti és védett területeket el kell kerülni.
A tervezési területtel kapcsolatos környezeti megfontolások Élővilág, természetvédelem • Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, elpusztítása, élőhelyeinek veszélyeztetése. • Tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, elpusztítása. • Tilos az élőhelyek olyan mértékű felaprózása, amely megakadályozza a védett növénytársulásokhoz tartozó fajok genetikai állományának kicserélődését.
A tervezési területtel kapcsolatos környezeti megfontolások • •
• •
Tájvédelem Óvni kell a földrajzi táj egyediségét, az ősi, kulturális és történelmi emlékeket. Tervezésénél törekedni kell tájhoz illeszkedő nyomvonal keresésére. A vizuális- és zajhatások a meglévő táji adottságok kihasználásával csökkenthetők. Új út nyomvonala lehetőleg már létező, más közlekedési folyosóba kerüljön. Anyagnyerőhelyek és depóniák helyének kijelölése környezetvédelmi, tájképi megfontolást igényel.
A tervezési területtel kapcsolatos környezeti megfontolások • • • • •
Az épített környezet, zöldterületek és szabadidős pihenőterületek védelme Lakóterület megközelítése esetén védőtávolság biztosításával kell a zaj-, rezgés- és levegőtisztasági határértékeket betartani. A kulturális örökség objektumait el kell kerülni, illetve feltárásukról, védelmükről gondoskodni kell. A gyalogos és kerékpáros utakat össze kell hangolni a zöldterületeket érintő, meglévő és tervezett közlekedési hálózattal. A zöldterületeket úgy kell megőrizni, hogy méretük, jellegük és minőségük használhatóvá tegye őket az emberek, az állatok és a növények számára egyaránt. Nagy forgalom nem vezethet szabadidős pihenőterületekhez, illetve azokon át.
Tervezési műveletek Alapállapot becslés • Az ökológiai alapinformációk ma még nehezen hozzáférhetőek, mert nincs egységes információs rendszer. • A következő táblázat azt mutatja be, hogy milyen információs anyagokat kell összegyűjteni, és milyen kérdésekre kaphatunk belőlük válaszokat.
Ökológiai információk és tartalmuk Információs forrás A kapott információ felhasználhatósága Műhold-felvételek Az ökológiai folyosók makrostruktúrája, a domborzat, térségi kapcsolatok, a meglévő infrastruktúrák meghatározása. Az ökológiai folyosók mikrostruktúrája, Légi felvételek mikro-domborzat, a tájmeghatározó alakzatok, a meglévő infrastruktúrák, a zöld folyosók meghatározása. Vegetációs térképek A növénytársulások meghatározása. A figyelemre méltó fajok kiválasztása az inFajlisták dikátor fajok meghatározása. Elterjedési térképek Az egyes figyelemre méltó fajok elterjedési, mozgási viszonyai, a térségi migrációs kapcsolatok. Történeti dokumen- A tájmeghatározó elemek leírása, történeti tumok (leírások, ré- összehasonlítások. gi fényképek, stb.) Egyes élőhelyek A jelenlegi állapot rögzítése, diverzitásfelmérése mérések, az összehasonlító vizsgálatok megalapozása. Adatok a környezet A környezet állapotának rögzítése. állapotáról Meglévő humán te- A meglévő környezetterhelés meghatározása. vékenységek
Tervezési műveletek Az út nyomvonalának kijelölése • A nyomvonal kijelölése megszabja, hogy az út milyen természetes rendszereket fog érinteni, milyen ökológiai folyosókat keresztez. A nyomvonal kijelölésénél el kell kerülni a természetes élőhelyeket, a nagyszabású tereprendezési munkákat, és a meghatározó ökológiai folyosókkal való találkozásokat.
Tervezési műveletek Zöld folyosók tervezése • A zöld folyosók olyan mesterségesen létrehozott, természet-szerű zöld felületek, amelyek a vonalas létesítmények mellett helyezkednek el, és szerepet játszanak a szaporodási és táplálékszerzési mozgások lebonyolításában. • Általános szempontok: – A hazai fajok helyben otthonos fajok élvezzenek előnyt; – Viseljék el a szárazságot és az ápolási munkák hiányát; – Esztétikai értékük megfelelő legyen; – Lehetőleg hosszú életűek és gyorsan növők legyenek.
Tervezési műveletek Az út szintviszonyainak tervezése • Törekedni kell a minél kevesebb új járulékos térforma kialakításra. Hegy- és dombvidéken a hegyoldalba telepített út elhelyezése különösen lényeges kérdéseket vet fel. A nagy rézsűképzéssel járó bevágás helyett (amely megváltoztatja az eróziós bázist, a vízháztartást, gátolja az áthatolást stb.) a hegyoldalra pilléreken támaszkodó út építése környezeti szempontból a legkedvezőbb megoldás.
Az útpálya szintjei a terephez képest
Tervezési műveletek A vízelvezetés tervezése • Mind a vízháztartás, mind az új élőhelyek létrehozásának szempontjából a legkritikusabb a vízelvezetés tervezése. Lejtős, nedves területen a legjobb megoldás az útalapban gyakori szakaszossággal megépített szivárgók kialakítása, ez kíméli ugyanis a legjobban a talaj vízháztartását. • A víz árkokban történő összegyűjtése és közvetlen elvezetése nem kívánatos. Más a helyzet, ha a vizet megtisztítjuk, és új élőhelyet kialakítva gyűjtjük össze.
Az útpálya szintjei a terephez képest
Tervezési műveletek A megvilágítás tervezése • Bizonyított, hogy az ultraibolya fény több kilométer messzeségből is magához vonzza a rovarokat. • A fényforrás megválasztásánál a legcélszerűbb a magas nyomású nátriumizzók elhelyezése. A világítótest fényszórását is szabályozni kell. A fényforrás lefelé vetítse a fényt. • Érdemes a fényforrást csak az indokolt időszakban üzemeltetni.
A tervezés gyakorlati végrehajtása A környezeti hatásvizsgálat (KHV) az úttervezésben • Utak tervezésénél szereplő munkarészek az alábbiak: – Tanulmányterv esetén: • Előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT); • Részletes környezeti hatástanulmány RKHT). – Engedélyezési terv esetén: • Környezetvédelmi engedélyezési terv; • Növénytelepítési engedélyezési terv. – Kiviteli terv esetén: • Környezetvédelmi terv; • Növénytelepítési terv.
A tervezés gyakorlati végrehajtása A környezeti hatásvizsgálat tartalma – A KHV rövid összefoglalása. – A beruházás rövid ismertetése: • az útépítés leírása, • technológiája; – A beruházás terület-igénybevétele, más projektekkel való kapcsolata, környezetvédelmi programokkal való összefüggések. – A várható káros környezeti hatások leírása: • kibocsátások és hatásuk, • az alkalmazott számítási módszerek bizonytalansága. – A károsodás megelőzésére és korlátozására foganatosítható intézkedések • elve, • hatásának és költségeinek értékelése.
A tervezés gyakorlati végrehajtása – Az egyes alternatívák vizsgálata amelyek között szerepel: • a leggazdaságosabb megoldás, • a legkörnyezetkímélőbb megoldás, • a "nem történik semmi" megoldás; – A környezeti állapot vizsgálata: • a beruházás előtt, • az üzemelés alatt, • felhagyás esetén; – A létesítmény környezetére gyakorolt káros hatások nyomon követésének szükségessége, javaslatok egy lehetséges nyomon követési programra vonatkozóan. • Egy nagy és bonyolult projekt KHV tartalomjegyzékére a következőkben mutatunk példát.
Egy teljes KHV tartalma (I. rész)
Előszó 1. Összefoglalás 2. Háttér határozatok és alternatív tanulmány 3. A projekt leírása 3.1. Az útrendszer rajza 3.2. Megvalósítás, beleértve az ellenőrző programot 3.3. Az építés legfontosabb forgalmi hatásai
4. Általános feltételezések 4.1. Általános rész 4.2. Általános környezetvédelmi célkitűzések 4.3. "Nem történik semmi" (“Do Nothing”) alternatíva 4.4. Forgalmi előrejelzés 4.5. Módszerek – bizonytalanság
5. Háttér és érdekek 5.1. Háttér 5.2. Városközi és helyi érdekek 5.3. Országos érdekek (Az előzetes KHT szakasza)
Egy teljes KHV tartalma (II. rész)
6. Káros környezeti hatások 6.1. Város és vidék 6.1.1. Feltételezések és célok 6.1.2. Adott feltételek 6.1.3. Az építkezés káros hatásai, beleértve 6.1.4. A javasolt építkezés káros hatásai 6.1.5. "Nem történik semmi" alternatíva 6.1.6. Intézkedések 6.1.7. Hatások az építkezés alatt 6.1.8. Következtetések 6.2. Természetes környezet 6.3. Kulturális környezet 6.4. Szabadtéri üdülési tevékenység és üdülés 6.5. Zaj és rezgések 6.6. Levegő 6.7. Víz és föld
Egy teljes KHV tartalma (III. rész)
7. Építkezési fázis 7.1. A szerződés leírása 7.1.1. A munkálatok végrehajtása 7.1.2. Szerződéses terület 7.2. Város és vidék 7.2.1. Káros környezeti hatások az építkezés ideje alatt 7.2.2. A helyreállítási munkák és intézkedések 7.3. Természetes környezet 7.3.1. Káros környezeti hatások az építkezés Ideje alatt 7.3.2. Helyreállítási munkák és intézkedések szükségessége 7.4. Kulturális környezet 7.4.1. Káros környezeti hatások az építkezés ideje alatt 7.4.2. Helyreállítási munkák és intézkedések szükségessége 7.5. Szabadtéri üdülési tevékenység és üdülés 7.5.1. Káros környezeti hatások az építkezés ideje alatt 7.5.2. Helyreállítási munkák és intézkedések szükségessége 7.6. Zaj és rezgések 7.6.1. Zajártalom és intézkedések az építkezés fázisában 7.6.2. Rezgésártalom és intézkedések az építkezés fázisában
Egy teljes KHV tartalma (IV. rész)
7.7. Levegő 7.7.1. Káros környezeti hatások az építkezés ideje alatt 7.7.2. Helyreállítási munkák és intézkedések szükségessége 7.8. Víz és föld 7.8.1. Káros környezeti hatások az építkezés ideje alatt, talajvíztáblázatok 7.8.2. Helyreállítási munkák és intézkedések szükségessége, talajvíztáblázatok 7.8.3. Káros környezeti hatások az építkezés ideje alatt, vízminőség 7.8.4. Helyreállítási munkák és intézkedések szükségessége, vízminőség 7.8.5. Káros környezeti hatások az építkezés ideje alatt, kitermelt kövek és talaj kezeléséből eredően 7.8.6. Helyreállítási munkák és intézkedések szükségessége, a kitermett kövek és talaj kezelésére
Egy teljes KHV tartalma (V. rész)
8. A természeti források megóvása 8.1. Bevezetés 8.2. Jelentés a természeti forrásokra gyakorolt hatásokról 8.3. A természeti források használata 8.4. A természeti források terhelése
9. Ellenőrzés és nyomon követés 9.1. Ellenőrző program 9.2. Város és vidék 9.3. Természetes környezet 9.4. Kulturális környezet 9.5. Szabadtéri üdülési tevékenység és üdülés 9.6. Zaj és rezgések 9.7. Levegő 9.8. Víz és föld
10. Részvétel 11. Referenciák és háttértanulmányok szakasza)
(A
részletes
KHT
A tervezés gyakorlati végrehajtása A környezeti hatásvizsgálat szerkezete • A hatásvizsgálat két szakaszból áll. Az előkészítő vizsgálati szakasz eredményeit az előzetes környezeti hatástanulmány, a részletes vizsgálati szakasz eredményeit a részletes környezeti hatástanulmány tartalmazza. Az előzetes környezeti hatástanulmány elkészítésének folyamatábrája a következő ábrákon látható.
Az előzetes környezeti hatástanulmány folyamatábrája
Az előzetes környezeti hatástanulmány folyamatábrája
Az érintett területek funkcionális szétválasztásának folyamata
A tervezés gyakorlati végrehajtása Az érintett területek funkcióinak osztályozása és ábrázolása • A környezetre gyakorolt hatások közvetett és közvetlen hatásokra oszthatók fel és a jobb áttekinthetőség érdekében táblázatos formában is bemutathatók.
Közúti beruházások lehetséges hatásai
A tervezés gyakorlati végrehajtása Az érintett területek osztályozása és ábrázolása • Az EKHT készítésénél vizsgálandók: – a hatásterület jelenlegi környezeti állapotát, illetve – a hatásterület várható környezeti állapotát (a beruházás megvalósulása esetén). • A “Do Nothing” változat elemzése is szükséges. • Meg kell határozni: – a védett és védelemre érdemes, beépített, vagy beépítetlen területeket és objektumokat; – a környezetvédelem szempontjából jelentős, vagy érzékeny területeket; – a rendezési terv szerint földhasznosítási céllal fenntartott területeket; – a területek jelenlegi és tervezett hasznosítását.
A tervezés gyakorlati végrehajtása A viszonylag konfliktusmentes folyosók kijelölése • A szélső esetek: – A vizsgált térségben csak néhány nagy jelentőségű védendő terület van, tehát vannak olyan folyosók, ahol a konfliktus szintje alacsony. – A vizsgált térségben nagyszámú védendő terület van, tehát a nyomvonal csak jelentős konfliktusokkal valósítható meg és jelentős költségek szükségesek a káros hatásokat megelőző, védőberendezések miatt. • A következő táblázat segítséget nyújt a viszonylag konfliktusmentes folyosók keresésében.
A területek rendeltetése
Közúti beruházások lehetséges hatásai
minden terület
A vizsgálandó területek jellemzői teljes vizsgálati tér
Források országos és helyi rendezési tervek, saját felmérés
lakótér vagy lakó lakó-, és vegyes területek, szabad települések általános és részletes környezet belterületek, ipari területek, inf- rendezési terve, közlekedésrastrukturális berendezések fejlesztési tervek, zöldövezeti és erdészeti tervek pihenő terület
pihenő és üdülő területek, a táj- táj- és természetvédelmi tervek, kevédelmi területek, jelentős táj- ret-tervek, erdőgazdasági tervek, egységek, élővizek, természetvé- természetvédelmi hivatalok delmi parkok
biotóp- vagy faj- természet- és tájvédelmi terüle- védett területek térképei, tájvédelmi védelemre szoruló tek, természeti emlékhelyek, bio- tervek, biotoptérkép, erdészeti terterület tópok, védett területek vek, természetvédelmi hivatalok talaj, víz, levegő erdőségek védőfunkcióval, telepí- erdészeti térképek, általános térkéregenerálását szol- tett védőnövényzet pek, erdő-felügyelőségek természetgáló terület védelmi hivatalok éghajlati funkciók
hideg levegőt mesterségesen ter- éghajlati szakvélemény, levegőtiszmelő területek, levegőt tisztító títási tervek, légi thermo-felvételek területek
természeti javak vízvédelmi terület, talajvízhasznosítására védelmi terület, felszíni vizek fenntartott területek eróziónak kitett területek, áradási területek, talajvízképződés miatt jelentős szabad területek
védett területek térképe, hidrológiai térképek, vízgazdálkodási tervek, vízügyi hatóságok tájegységi térképek, mezőgazdasági és vízügyi hatóságok
magas aranykorona értékű termő- földhivatali nyilvántartások földek védett területek, ásványkincsek geológiai térképek, bányászati térlelőhelyei képek, hatóságok tárgyi javak terüle- érzékeny épületek, amelyekre a beépítési tervek, műemlék felügyetei változás káros hatással lenne lőségek, önkormányzati információk egyéb figyelemre közműsávok, katonai zárt terüle- közmű-nyilvántartások, honvédség méltó területek tek, szeméttelepek, stb.
A tervezés gyakorlati végrehajtása Nyomvonalak tervezése • A nyomvonalakat a viszonylag konfliktusmentes folyosókon belül, a környezetvédelmi szakemberekkel együttműködésben kell megtervezni. • A következő nyomvonal csoportok lehetségesek: – nyomvonalak a viszonylag konfliktusmentes folyosón belül; – nyomvonalak a viszonylag konfliktusmentes folyosón kívül, amennyiben a kivitelezésük bizonyos feltételekkel a környezet-védelmi szempontoknak még megfelel; – nyomvonal, amely a káros hatásokat kiegyenlíti (előnyök ⇔ hátrányok).
A tervezés gyakorlati végrehajtása A variánsok összevetése • Minden variánsra el kell készíteni: – A létesítmény tervezett környezetének leírása, – különös tekintettel a jelenlegi káros hatásokra; –A létesítmény környezetre gyakorolt feltételezett hatásának leírása; – A környezetnek a létesítmény hatására bekövetkező változása, a kedvező hatások értékelése; – Azon beavatkozások megtervezése és bemutatása, amelyek a káros hatásokat kivédik, csökkentik, vagy más módon befolyásolják; – Azon káros hatások bemutatása, amelyeket elkerülni nem, csak kompenzálni tudnak.
A tervezés gyakorlati végrehajtása A variánsok összevetése • A fentiek alapján – be kell mutatni az egyes variánsok előnyeit és hátrányait, – ki kell mutatni az eltéréseket, – értékelési sorrendet kell felállítani a variánsok között (környezetvédelmi szempontok szerint). Az indokláshoz fel kell használni a régió környezetvédelmi tervét is.
A tervezés gyakorlati végrehajtása A kiértékelés problémái • Az ökológiai összefüggések értékelésénél azonban módszertani problémát okoznak a "képlékeny" adatok, a mennyiségi mutatókkal alig megfogható hatások, a hatásláncolatok és a visszahatások. • Az aggregáció (az értékelés eredményeinek lépcsőzetes összevonása) az egyik legkomolyabb módszertani nehézség. Minden aggregáció információ-vesztéssel jár. • A viszonylag konfliktusmentes folyosók keresésénél célszerű a területi funkciókat egymás fölé helyezni.
A környezeti hatástanulmány részletes tartalmi kérdései A tervezési alapadatok összeállítása • Az alapadatok körébe tartoznak – A helyi és környezeti tervek, vizsgálatok; – A tematikus térképek, légi felvételek és egyéb adatok. • Ezzel összefüggésben vizsgálni kell: – A lépték alkalmasságát; – A rendelkezésre álló adatok helyességét; – A térképek más léptékű átdolgozását.
A környezeti hatástanulmány részletes tartalmi kérdései A tervezési alapadatok összeállítása • A beruházó a megbízott rendelkezésére bocsátja az összes adatot. Ezek alapján elkészítendő: – A létesítmény műszaki leírása, különös tekintettel annak területigényére, a várható zaj- és káros anyag kibocsátó hatására, egységes számítási metodika alapján; –A létesítmény indoklása, beleértve a tehermentesített forgalmi hálózat bemutatását; –A forgalom fejlődésének bemutatása, létesítmény tehermentesítő hatása a tervezési távlatban; – A szóba jöhető más megoldások bemutatása.
A környezeti hatástanulmány részletes tartalmi kérdései A tartalmi elvárások meghatározása • A természet és a táj teljesítőképességét, érzékenységét és védelemre jogosultságát értékelni külön a lakott és nem lakott területeken. Meg kell állapítani a tájkép értékét és a természet-háztartás funkcióképességét, hasznosságát. • Fentiekhez az alábbi adatokat kell meghatározni és értékelni: – A beépített területek, mint például lakóterületek, üdülőövezetek útkörnyezettel való kapcsolatának feltételei; – A lakosság fajlagos sűrűségét és szerkezetét, utazási szokásait;
A környezeti hatástanulmány részletes tartalmi kérdései A tartalmi elvárások meghatározása – Az állatok és a növényzet helyzete, különösen a védett és kihalással veszélyeztetett fajokat, azok életterét; – A természeti tér szerkezete; – A domborzat és a felületi formációk; – Geológia, lelőhelyek; – A talajok és azok minősége; – A vízháztartás (talaj és felszíni vizek) beleértve a minőség-meghatározást és hasznosíthatóságot; – A levegő higiéniája és regenerációja; – A városi és külterületi éghajlati viszonyok, légáramlatok.
A környezeti hatástanulmány részletes tartalmi kérdései A tartalmi elvárások meghatározása – A tájkép és a táj-szerkezet, rekreáció; – A város ökológiája; – A kulturális javak, – a város- vagy településkép, – történelmileg értékes földhasznosítású területek, – hagyományos kilátó helyek, útvonalak; – A meglevő káros környezeti hatások, mint – a zaj és a káros anyagok, – a tájegység megbontása, – a felsorolt hatótényezők kölcsönhatásai;
A környezeti hatástanulmány részletes tartalmi kérdései A tartalmi elvárások meghatározása –a meglevő ökológiai rendszerek érzékenységének becslése, – az emberek egészségének a légszennyezéssel és zajártalmakkal összefüggő kapcsolata, – a település, valamint a tájegység adottságainak meglévő és tervezett hasznosítása közötti kapcsolatrendszer.
A környezeti hatástanulmány részletes tartalmi kérdései A felvételek, az adatgyűjtések és az eredmények értékelé-sének összefoglalása • Az alternatívák készítése során dokumentálndók: – A viszonylag konfliktusmentes folyosók kijelölése. – A részletesen megvizsgált folyosók bemutatása. – Az új út nyomvonalainak megjelölése a terület adottságai alapján. – A viszonylag konfliktusmentes folyosókon kívüli nyomvonalak vizsgálata, amennyiben azok kivitelezése megfelelő környezetvédelmi intézkedésekkel együtt egyáltalán szóba kerülhet.
A környezeti hatástanulmány részletes tartalmi kérdései A felvételek, az adatgyűjtések és az eredmények értékelé-sének összefoglalása – A várható káros hatások csökkentésére, megelőzésére, vagy kiváltására alkalmas környezetvédelmi intézkedések számba vétele és értékelése (alternatívák szerint). – A ki nem védhető káros környezeti hatások felmérése nyomvonal-variációnként. A tervezett létesítmény pozitív hatásait is ki kell emelni.
A környezeti hatástanulmány részletes tartalmi kérdései A felvételek, az adatgyűjtések és az eredmények értékelésének összefoglalása – A variációk előnyeinek és hátrányainak értékelése, kiemelve az ajánlott variánst. – A vizsgált tér és környezet lehatárolásának indoklása. – Egyeztetés a megbízóval. – Összefoglalás és értékelés szövegesen és rajzi formában. • A következő táblázatban bemutatott ellenőrző lap segíti a tervezőt a természeti szempontokat figyelembevételében.
A környezeti- és természetvédelmi szempontokból ellenőrizendő kérdések (I. rész) IGEN Általános információk Megkereste-e Ön az illetékes minisztériumot vagy hivatalt a tervezés lehető legkorábbi fázisában? Felkutatta-e Ön a más, rendelkezésre álló minden információt a tervezési terület természeti és kulturális értékeit illetően? Tett-e Ön lépéseket a természeti és kulturális környezettel, a tájjal és a szabadban lévő pihenőterületekkel kapcsolatos információk megszerzése irányában, amelyek az illetékes minisztériumban illetve más hivatalokban hozzáférhető? Megkereste-e Ön azokat a szakembereket, akik az egyes kérdéseket megvitathatnák? Az együttműködés Követte-e Ön a hatályos törvények és jogszabályok előírásait, az információ kiadását, az együttműködést illetve a részvételt illetően? Együttműködött-e Ön a környezetvédelmi hatósággal, a területi hivatalokkal és az önkormányzatokkal, hogy a lehető legjobb megoldás szülessen a természeti és kulturális környezeti értékeket illetően a tervezett út hatásterületén? Történt-e együttműködés, illetve segítségnyújtás azon túlmenően, amennyit a törvény előír? A természeti területeket érintő tervezés általános szempontjai A tervezett út hatásterületét Ön a környezetvédelmi hatósággal együttműködve határozta-e meg? Vizsgálta-e Ön a természeti és kulturális környezetre, a tájra és a szabadban való kikapcsolódásra vonatkozó következményeket az út határterületén? Megóvta-e Ön az értékes területeket a zavaró és elválasztó hatásoktól? Megóvta-e Ön az állatok migrációs útvonalait, a halak zavartalan úszási lehetőségeit és az egyes természeti területek közötti kapcsolatokat? Igazította-e Ön a tervezett utat a természeti és kulturális környezethez, a tájhoz és a szabadidős tevékenységekhez, minden szinten - a vonalvezetés kiválasztásától a tervezési részletekig? Volt-e az útvonal, a vonalvezetés és az építési munka esztétikai szakértői vizsgálat tárgya? Vizsgált és bemutatott-e Ön megfelelő változatokat, amelyek csökkentenék az út természeti és kulturális környezetre, tájra és szabadidős tevékenységre vonatkozó hatásait? A tervezési ajánlásban tett-e Ön további javaslatot, a káros hatásokat enyhítő intézkedéseket illetően? A tervdokumentációban elmagyarázta-e Ön a az út hatásait a természeti és természeti és kulturális környezetre, tájra és szabadidős tevékenységre vonatkozóan?
NEM
A környezeti- és természetvédelmi szempontokból ellenőrizendő kérdések (II. rész) Tervezés kiterjedt, háborítatlan természeti területeken Figyelembe vette-e Ön a terület méretét? Figyelembe vette-e Ön a belterületeket? Hozott-e Ön, a területi és önkormányzati hivatalokkal együttműködve, az egyéb tervezést megtiltó intézkedéseket az út tervezett nyomvonalán? Tervezés vízparti területeken Figyelembe vette-e Ön a vízparti sáv szélességét? Figyelembe vette-e Ön a vízparti sáv folyamatosságát? Figyelembe vette-e Ön a vízparti sáv élővilágát? Tervezés mezőgazdasági területeken Figyelembe vette-e Ön a táj folyamatosságait és fontosabb kapcsolatait? Figyelembe vette-e Ön a természeti és kulturális környezetet, valamint az esetleges ősi és történelmi emlékeket? Tervezés a városi területek melletti, szabadban lévő pihenőhelyek közelében Figyelembe vette-e Ön a területek méretét? Figyelembe vette-e Ön a terület minőségét? Figyelembe vette-e Ön a gyalogos és kerékpáros közlekedés lehetőségét, kapcsolatait a zöldterülettel? Tervezés a beépített területeken levő zöldövezetekben Figyelembe vette-e Ön a zöldterület folyamatosságát? Figyelembe vette-e Ön a zöldterület formáját? Figyelembe vette-e Ön a zöldterület összetételét? Következtetések Elég jó-e a terv a természeti és kulturális környezetre, tájra és szabadidős tevékenységre való hatásokat tekintve? Végül összefoglalásként: Felülvizsgálta-e Ön azokat a régi terveket, amelyek nem felelnek meg a természeti és kulturális környezetre, tájra és szabadidős tevékenységre vonatkozó követelményeknek?
Előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) az úttervezésben • Az előzetes környezeti hatástanulmány – az előkészítő fázis-ban – környezeti szempontból konfliktusmentes folyosókban elhelyezkedő nyomvonalakra készül. • Részletesen tartalmazza az út megépítéséből, üzemeltetésből és fenntartásból adódó környezeti hatásokat. • Elemzi az egyes nyomvonalváltozatok megvalósulása esetén várható környezeti hatások mértékét, s ezek alapján megadja az egyes változatok értékelését és összehasonlítását. • Az EKHT rajzi munkarészeinek léptéke M=1:100 000, M=1:25 000, esetleg M=1:10 000.
Előzetes környezeti hatástanulmány (EKHT) az úttervezésben • Az EKHT összefoglalja a szakértők számára az egyes fejezetekben megfogalmazott vizsgálati eredményeket. Összehasonlítja az egyes változatokat és javaslatot ad a megvalósítandó változatra. Bemutatja az esetlegesen szükséges védelmi intézkedéseket. • Amennyiben rendelet nem írja elő, és az előzetes hatásvizsgálat eredményei ezt nem indokolják, akkor a Környezetvédelmi Felügyelőség az EKHT alapján megadhatja a környezetvédelmi engedélyt. Ellenkező esetben RKHT készítésére van szükség.
Részletes környezeti hatástanulmány (RKHT) az úttervezésben • A RKHT elkészítésére a vonatkozó (152/1995.XII.12.) számú kormányrendelet értelmében az alábbiak szerint kerülhet sor: – Rendelet írja elő, hogy a tervezett beruházás esetén kötelező-e az RKHT készítése. – Az EKHT készítése során fölmerültek olyan kérdések, amelyek vizsgálatát a környezetvédelmi felügyelőség RKHT elkészítésével írja elő. – Mindkét esetben a cél az EKHT készítése során végzett vizsgálatok eredményeinek az RKHT részletes vizsgálatainak eredményeivel történő kiegészítése. – Az RKHT már csak az egyetlen, a javasolt változatra készítendő.
Részletes környezeti hatástanulmány (RKHT) az úttervezésben • Az RKHT-ben ismertetendők az alábbiak: • A közúti beruházás lényege. • A tervezési távlatban az új út hatása és a vonzáskörzetben megmutatkozó környezeti állapotváltozások. • A teljes hatásterület bemutatása. • A környezetre és a természetre gyakorolt hatások elemzése, értékelése. • Az érintett közösségek életminőségében és életmódjában várható változások. • A beruházások során foganatosított környezetiés természetvédelmi intézkedések.
Részletes környezeti hatástanulmány (RKHT) az úttervezésben • Az RKHT vonalas létesítmények esetén szakaszokra vonatkozó engedély megadását is eredményezheti abban az esetben, ha az előzetes szakaszban a teljes létesítmény bemutatásra került.
A környezetvédelmi engedélyezési terv • A környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt a környezeti hatásvizsgálat alapján adja meg. Eszerint készül a környezetvédelmi engedélyezési terv, amelynek tartalmazza a szükséges védelmi műtárgyakat. • A környezetvédelmi engedélyezési terv vonalas rajzi munka-részeinek léptéke: M=1:2000 - M=1:1000 • A környezetvédelmi berendezések terveinek léptéke: M=1:500 - M=1:200, M=1:100, M=1:50 • A környezetvédelmi engedélyezési terv a megvalósításra javasolt változattal foglalkozik. Igazolja a negatív hatások megengedett mértékűre történő csökkenését.
Közösségi részvétel a közúti közlekedésfejlesztésben • Közúti közlekedésfejlesztések tervezése során mindhárom tervfázisnál (tanulmányterv, engedélyezési terv, kiviteli terv) nélkülözhetetlen a közösségi részvétel. • A közösségi részvétel célja a következő: – Bebizonyítani az állampolgároknak, hogy a döntéshozók valóban a többség érdekében döntenek; – Elősegíteni azt, hogy minél jobb tervek készüljenek.
Közösségi részvétel a közúti közlekedésfejlesztésben • A társadalmi részvétel előnyt jelent: – Az egyén számára, mert biztosítja a jogot ahhoz, hogy beleszóljon a fejlesztés eredményeképpen előálló környezet kialakításába; – A közösség számára, mert nélkülözhetetlen légkört hoz létre. (Csak a választott személyekből álló testület munkájával összhangban jelentkezik az előny); – A hatóság számára az előny elsősorban a döntések minőségének javulásában jelentkezik. – A tervező számára; az előny a körülmények jobb megismerésében, szakmai tapasztalatok szerzésében jelentkezik.
Közösségi részvétel a közúti közlekedésfejlesztésben I. ütem: A javaslat megjelenése A fejlesztési javaslatok felmerülésénél szükséges a széleskörű információ-átadás (például a tervezés fázisairól, a lakossági részvétel lehetőségeiről) és információgyűjtés (például a konfliktusszegény folyosó kijelöléséhez szükséges adatok feltárása). Általános közösségi részvétel (információ, érdek feltárás, véleménycsere) - észrevételek, érdekek mérlegelésével.
Közösségi részvétel a közúti közlekedésfejlesztésben II. ütem: Tervek készítése Az I. ütemben megszerzett információk alapján elkészített tervek ismertetése fórumokon és a lakosság véleményének kikérése (kompromisszum-kereséssel és a kompenzációs lehetőségek feltárásával). Közösségi részvétellel a közvetlenül érintettek jelenlétével (információ, konzultáció, viták) - a tervezők mérlegelik az észrevételeket és javaslatokat.
Közösségi részvétel a közúti közlekedésfejlesztésben III. ütem: A döntéshozatal Az illetékes hatóságok meghozzák döntést, amely jogerős. A döntést az érintettek tudomására kell hozni. A közhasznúság alapján az egyének a létesítmény megvalósítása ellen nem tiltakozhatnak. A kisajátítást, a kompenzáció mértékének megváltoztatását a másodfokú hatóságnál lehet megfellebbezni, illetve bírósághoz lehet fordulni.
A tervezési elvek összefoglalása • Az úttervezés célja, hogy megőrizzük a természeti és kulturális környezet sok-féleségét, látványát és a szabadban való egészséges pihenés lehetőségét. A tervezőnek van elsődleges felelőssége. A természeti értékek szempontját azonos szinten kell kezelni a technológiai és gazdasági szempontokkal.
A tervezésnek alapos természet- és környezetismereten kell alapulnia, a védett területek és objektumok feltérképezése nem elegendő.
A tervezési elvek összefoglalása Az útépítési munkálatok jóval nagyobb területen vannak hatással a természeti és kulturális környezetre, a tájra, a szabadban pihenőkre, mint amekkora területet maga az út lefed.
Az értékes területek zavarását és átvágását el kell kerülni. A szétválás és elaprózódás a természeti és kulturális környezetre, a látványra és a szabadban történő tevékenységekre vonatkozó előnyök elvesztéséhez vezethet.
A tervezési elvek összefoglalása A fajok migrációs útvonalait, és az érintetlen természeti területek közötti kapcsolatokat védeni kell. Egy régóta kialakult ökológiai kölcsönhatás, teljes mértékben sohasem állítható vissza eredeti állapotába. Az utat a természeti és kulturális környezethez, a látványhoz és a szabadban történő tevékenységekhez kell igazítani.
Ha a nemkívánatos beavatkozások elkerülhetetlenek, a hatásukat csökkentő intézkedésekkel mérsékelni kell.
VÉGE a 12. előadásnak
Köszönöm figyelmüket! Úttervezés 2. 11-12. előadás
Schuchmann Gábor
