Útmutató. a tankönyvben lévő ismeretanyag használatához 10 ÚTMUTATÓ. A tananyag kifejtése (főszöveg) Idegen szavak, kifejezések magyarázata

Útmutató a tankönyvben lévő ismeretanyag használatához A tananyag kifejtése (főszöveg)

Idegen szavak, kifejezések magyarázata

Témacím

Kép

Altéma címe

Képaláírás

Magyarázó jegyzetek

Fogalommagyarázat

Kéthasábos szöveg: olvasmányok, háttérismeretek

Feladatok

10

Mohacsy10_cim4_ok.indd 10

A témakör címe

ÚTMUTATÓ

2013.06.24. 14:24:13

I. FEJEZET

AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL Érettségi vizsgakövetelmények Témák

Középszint

Emelt szint

Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom

Az angol próza: Daniel Defoe: Robinson Crusoe Jonathan Swift: Gulliver utazásai A francia próza: Voltaire: Candide vagy az optimizmus Rousseau: Értekezések; Vallomások A német klasszika: J. W. Goethe: Vándor éji dala F. Schiller: Az örömhöz J. W. Goethe: Az ifjú Werther szenvedései; Faust Ráadás, 10. évfolyam: Friedrich Hölderlin: Az élet fele; Hüperión; Menón panasza Diotimáért

Színház- és drámatörténet

F. Schiller: Ármány és szerelem

Az irodalom határterületei

A Ráadás, 10. évfolyam című kötet tananyagai ingyenesen elérhetők és felhasználhatók az alábbi weboldalon: www.kronikanova.hu/raadas10

Mohacsy10_1_ok.indd 11

2013.06.24. 14:27:45

A felvilágosodás „MERJ GONDOLKODNI!” A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer, mely nagyjából a 18. századdal esett egybe. Az új világszemlélet új gondolkodói magatartást is jelentett: a józan emberi ész szabadságát, az évszázados tekintélyelvek kötöttségével szemben a gondolkodás merészségét. Az európai filozófia történetében ez a vallási kötöttségektől mentes gondolkodás hosszú történeti fejlődés eredménye. Az emberi ész erejére támaszkodó szabad vizsgálódás, a kritikai gondolkodás a reneszánszig nyúlik vissza. Később, a 16. és 17. században a természettudomány nagy felfedezései, az ipari termelés fejlődése, az angol polgári és ipari forradalom újabb ösztönzést adtak a gondolkodás szabadságának. Kopernikusz, Kepler, Galilei működése eredményeképpen az emberiség világképe, a világról alkotott felfogása gyökeresen átalakult: a geocentrikus világképet a heliocentrikus váltotta fel. Newton (nyúton; 1642–1727) angol fizikus pedig a tömegvonzás törvényének felfedezésével már az egész világegyetem működésének matematikai képletét állította fel. A felvilágosodás eszmerendszerének egyik forrása az angol filozófia volt. Az angol Bacon (békn; 1561– 1626), Locke (lok; 1632–1704) és David Hume (hjum; 1711–1776) dolgozták ki az ún. empirikus ismeretelméleti módszert, felfogást. Szerintük a világ tudományos megismerése az érzéki tapasztalatokon nyugszik; a tudós feladata a tapasztalati adatok ésszerű feldolgozása, az igazság próbaköve pedig a kísérlet. Az empirizmus szerint ismereteink végső forrása a tapasztalat, az érzékelés: a világ tárgyainak az ember érzékszerveire tett hatása. Módszere az indukció: az egyes adatokból a tudományos általánosításhoz való eljutás. A valóság megismerésének ez az útja – természetesen – szemben áll a vallásos kinyilatkoztatáson alapuló hittel. Locke nevezetes állítása: „Nincs semmi az értelemben, ami nem volt elõbb az érzékletben.”

12


Immanuel Kant (1724– 1804) német filozófus 1784-ben – visszatekintve a fény századára – a „Mi a felvilágosodás?” kérdésre azt válaszolta: a felvilágosodás az ember kiszabadulása önhibájából előállt gyámoltalanságából, abból a helyzetből, hogy valaki más vezetése nélkül ne tudjon gondolkodni. Ezért lett a felvilágosodás jelszava Horatius biztatása: „Sapere aude!” (szapere aude): „Merj gondolkodni!” (Levelek első könyve 2. – Lolliushoz)

A felvilágosodás egy másik kiindulópontja a racionalizmus. Az újkori racionalizmus alapelveit a francia Descartes (dékárt; 1596–1650) dolgozta ki Értekezés a módszerről (1637) című tanulmányában. Míg Bacon főleg a fizika eredményeiből indult ki, Descartes a matematikát tartotta a legtökéletesebb tudománynak. Úgy gondolta, hogy minden más tudományt is a matematika mintájára kell felépíteni. Nem tagadta ugyan a tapasztalat jelentőségét, de nem ezt tartotta az ismeretek egyetlen forrásának. Azt hirdette, hogy az értelem, a ráció ismereteink végső forrása. Felfogása szerint – szemben az empirikusokkal – a logika és a matematika alapvető fogalmai és elvei az emberekkel velük születtek, nem pedig tapasztalati eredetűek. Az empirikus indukcióval szemben Descartes-nál a dedukciónak van kiemelt jelentősége: az általánostól kell eljutni az egyes, az egyedi megismeréséhez. Descartes nyomán a felszabadult gondolkodás a legfőbb érték rangjára emelkedett a művelt emberek körében. A felvilágosítók a 18. századot „a legokosabb századnak” tartották, s azt képzelték, hogy minden társadalmi baj fő oka a tudatlanság. Ebből logikusan következik mind a tudományok lendületes fejlesztésének, mind az új tudományos ismeretek terjesztésének programja. A felvilágosodás gondolkodói az emberi ész ítélőszéke elé idéztek mindent, s ami ésszerűtlennek bizonyult, azt elvetették. Mindenekelőtt a tételes vallások dogmái, hittételei és a babonás hiedel-

AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMÁBÓL

2013.06.24. 14:27:46

Descartes ismeretelméletének kiinduló tétele: „Gondolkodom, tehát vagyok” (latinul: Cogito, ergo sum – kogitó ergó szum)

mek kerültek szembe a józan ésszel. Kidolgozták ezért az ún. deista felfogást. A deizmus értelmében Isten megteremtette ugyan a világot, de tovább nem avatkozik be a világ fejlődésébe. Működését a természetbe rejtett törvényekre bízta, s az emberi elme kötelessége ezeknek a törvényeknek a felderítése. Nincs tehát szükség egyházra, mely a vallásos felfogás szerint az Isten és az emberi világ között közvetít. Az akkori fizika tudományának legfejlettebb ága a mechanika volt, s a világyegyetemet is valamiféle mechanikus szerkezetnek képzelték el. Isten szerepe is csak annyi, hogy e szerkezetnek megadta az indító lökést, mintha egy óra ingáját lendítette volna meg. Ésszerűtlennek bizonyultak a társadalmi rend intézményei, tör vényei, szokásai. Főként a születési kiváltságok ellenkeztek a józan ésszel, a természeti tör vények kel. A felvilágosítók az emberiség legszebb hagyományait folytatva különös hangsúlyt helyeztek a szabadság, az egyenlőség, a test vé riség demok ratikus ér tékeire, eszmé nyeire. Hittek ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósíthatóságában. Ma már naivnak tűnő optimizmusukra jellemző az az illúzió, hogy az igazság megmutatása, a tudományok terjesztése önmagában is képes és elegendő a társadalom megváltoztatásáracio (latin; ráció): ész, értelem, gondolkodás; vö. racionalizmus empeiria (görög): tapasztalat, ismeret, jártasság; vö. empirizmus enciklopédia: a tudomány egészének vagy egy részterületének a legfontosabb ismereteit összefoglaló és áttekinthető rendszerben tárgyaló mű

ra, egy igazságosabb világ megteremtésére. S bár a felvilágosult gondolkodók túlnyomó többsége nem volt forradalmár, csupán reformokat akartak, az új eszmék elvezettek a nagy francia forradalomhoz (1789). A francia tudósok, gondolkodók, művészek csoportja egy nagy szellemi vállalkozás, az Enciklopédia körül kovácsolódott egységes eszmei mozgalommá. A mű alcíme: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára. Ez a hatalmas munka a 18. század legmodernebb ismeretanyagát foglalta magában, s így lett az új világnézet tudoAz Enciklopédia első kötetének címlapja (1751)

Az Enciklopédia 1751 és 1772 között 28 kötetben jelent meg (17 kötet szöveg és 11 kötet ábra); 1777-ben ehhez járult még 5 kötet függelék, majd még 2 ábrakötet. A kiadványt Denis Diderot (döni didro; 1713–1784) szerkesztette; egy ideig társszerkesztőként dolgozott mellette D’Alembert (dalamber; 1717–1783). A szerkesztők tekintélye és a vállalkozás tudományos rangja kitűnő francia és külföldi munkatársak seregét gyűjtötte egybe. – Az Enciklopédia a legelvontabb filozófiai kérdésektől kezdve a mezőgazdaságig és az egyes mesterségekig az akkori emberi tudás teljességét összegezte.

A FELVILÁGOSODÁS


13

2013.06.24. 14:27:47

mányos megalapozójává. A tudomány eredményeit és álláspontját szegezte szembe a teológia tanításával, az állami és egyházi intézményekkel. Az Enciklopédia még megjelenésének éveiben hatalmas viták középpontjába került. Különböző okokból támadták a jezsuiták s a Sorbonne (szorbonn) professzorai. A kormány betiltotta terjesztését, a pápa is elítélte, előfizetőinek tábora mégis növekedett. Támogatói abból az új polgárságból

kerültek ki, amely sürgette az Angliában már megvalósult, de Franciaországban még késlekedő ipari forradalmat. A Rajnától keletre a polgári fejlődés gyengesége miatt a felvilágosodás eszméinek elterjedése csak később indult meg. Kelet-Európában – polgárság híján – az új eszméket elsősorban a polgárosodó és ér telmiséggé váló nemesség tette magáévá.

FELADATOK 1. Tanulmányozzuk az Enciklopédiából vett illusztrációkat! Miféle ismereteket közvetítenek az ábrák? 2. Találjunk összefüggést a felvilágosodott empirizmus és az Enciklopédia ábrakötetei (11+2) között! 3. „A világháló elterjedésével korunk virtuális enciklopédiái az egyéni és kollektív tudás új horizontjait nyitják meg”. Ezzel a mondattal zárul a Magyar Virtuális Enciklopédia (www.enc. hu) enciklopédia szócikke. Olvassuk el a szócikket, kattintsunk rá a hivatkozásokra is! Hogyan íródnak korunk enciklopédiái?

14



2013.06.24. 14:27:47

Klasszicizmus és szentimentalizmus KLASSZICIZMUS

A klasszicizmus alapelve az a meggyőződés, hogy az ókori görög és római szerzők, alkotók művészileg tökéleteset hoztak létre, s ezt a művészi értéket az eltelt hosszú idő és minden nép csodálata kétséget kizáróan igazolta. Az ókortudomány fejlődése, a pompeji ásatások (1748) eredményeinek megismerése csak megerősítette ezt a véleményt.

A felvilágosodás egyben mûvelõdéstörténeti korszak is volt. Uralkodó stílusirányzata a klasszicizmus, mely az antik görög és római mûvészetet tekintette mintának, s céljának e mûalkotások utánzását tartotta. A klasszicisták racionalisták voltak. Szentül hittek abban, hogy a „józan ész” az antik remekmûvek elemzése útján képes elvonni a tökéletes mûalkotások létrehozásának szabályait, s a mûvészeknek, íróknak csupán e szigorúan kötelezõ szabályok pontos megtartása, alkalmazása a feladatuk. Tudás, tudomány nélkül tehát nem lehetséges a mûvészi tökély elérése. Horatius figyelmeztetése Ê nyomán célul Ê A római költő Ars poeticájában jegyezte meg: tûzték ki, hogy a mûvészeknek gyönyörköd„Szórakozást nyújt vagy használni szeretne a költő, tetni és egyúttal használni, tanítani is kell. Envagy mi az életben gyönyörű s jó, mondani együtt.” • Muraközy Gyula fordítása nek értelmében egy mûalkotás tökéletességéhez nemcsak az tartozik hozzá, hogy szép legyen, hanem hogy valamely nemes erkölcsi célt is szolgáljon. A mûvésznek társadalmi hivatása embertársai nevelése, az általános emberi és erkölcsi értékek kifejezése, a felvilágosult eszmék terjesztése. Ezzel függ össze az a gondolat, hogy csak az igaz (a jó) lehet szép is. A klasszicizmus mûvészetelmélete az utánzás érdekében merev mûA klasszicizmus vészi szabályokat, dogmákat alkotott. Ilyen áthághatatlan elõírás volt pl. a legfőbb műfajai francia klasszicista drámaírásban a „hármas egység” törvénye (pl. Corneille, az eposz, a tragédia, az óda és az epigRacine, Molière mûveiben). ramma. Kedvelte a A klasszicista teória szigorúan elkülönítette egymástól az egyes mûdidaktikus (tanító) nemeket és mûfajokat, a hozzájuk tartozó hangnemeket és mûformákat. irodalom különböző műfajait, pl. a tanmeMegkövetelte a kompozíció harmonikus kiegyensúlyozottságát, kerekded sét, a tankölteményt, zártságát valamint a stílus világosságát, érthetõségét.

a nevelődési regényt, az államregényt, a szatírát és az episztolát is.

A berlini Altes Museum (1824–1828) tervezője, Karl Friedrich Schinkelt (fridrih sinkel; 1781–1841) ión oszlopsorral emelte épülete méltóságát

KLASSZICIZMUS ÉS SZENTIMENTALIZMUS


15

2013.06.24. 14:27:48

A klasszicizmus közel két évszázadon át, 1630 és 1830 között volt Európa legfontosabb mûvészeti irányzata. Stílustörténeti értelemben a barokk és a romantika között foglalt helyet. Kezdetben a barokkal párhuzamosan, vele együtt létezett. (Gondoljunk a 17. századi francia drámára!) A korszak vége felé a rokokóval és bizonyos romantikus törekvésekkel osztotta meg uralmát. Mindebbõl következik, hogy tökéletesen „tiszta” klasszicizmusról valójában nem is beszélhetünk. A klasszicizmus irodalma a német klasszikában (a németek szívesebben használják a „klasszikát” a klasszicizmus helyett), Goethe és Schiller mûvészetében érkezett el a maga kiemelkedõ csúcsaira. A németek inkább a görög mûvészetekre támaszkodtak, s ennyiben eltértek a francia mintától, melynek a római kultúra volt az eszményképe. A német klasszika nem a francia klasszicizmus követésébõl, hanem annak ellenére jött létre, s szoros kapcsolatba került az új, a romantikus irányzattal. FELADATOK 1. Johann Joachim Winckelmann (1717–1768) német művészettörténész és régész nem az irodalmat, hanem a görög képzőművészetet, elsősorban a szobrászat emlékeit tekintette mintaképnek. Az antik művészetet örök, mindig jobban megközelíthető, de soha el nem érhető harmóniaeszményként vetítette az emberiség elé. Szerinte a görög művészet legfőbb jellemzője „a nemes egyszerűség és a csendes nagyság”. Hozzunk érveket annak bizonyítására, hogy ez a kijelentés a kor uralkodó barokk és rokokó ízlését támadta! Mürón (Kr. e. 5. század): Diszkoszvető. Római másolat, British Múzeum, London

2. A klasszicista építészet szembefordult a barokk és rokokó pompájával, a díszítőelemek zsúfoltságával. Bizonyítsuk az állítást az alábbi két épület összevetésével!

Santa Agnese, Róma Tervezte: Borromini és Rainaldi, 1653

16


Főszékesegyház, Esztergom Tervezte: Hild József (1789—1867), épült 1824—1840 között


2013.06.24. 14:27:48

FELADATOK 3. A klasszicista építészet a görög templomokat tekintette követendő mintának. Emeljük ki a képaláírásokból az erre utaló megállapításokat!

A Dorset House (dószet háusz) Cheltenham (cseltönhem) városában épült, s a ház homlokzata igen sikeresen utánozza a görög templomok tiszta ión stílusát. Tervezte J. B. Papworth (pepvősz) 1825 körül

Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum (1837–1847), Budapest Az épület kétemeletes főhomlokzatát nyolcoszlopos csarnok díszíti, amelynek jelentőségét a felvezető hosszú lépcsősor is emeli. A zárt tömeghatás, a nyugodt és egyenletes tagolás, a világos és áttekinthető felépítés együttesen adja az egész épület harmóniáját

Jacques Germain Soufflot (zsak zsermen szufló): Panthéon. Párizs, 1764 Alaprajza görög kereszt alakú (görög kereszt: az egymást merőlegesen metsző szárak egyenlő hosszúságúak), kupoláját hatalmas oszlopok övezik. A főbejárat előtti csarnok korinthoszi oszlopsora fölött görög tümpanon (háromszögű mező domborműves díszítéssel) látható. Az egész épületre a harmónia jellemző

KLASSZICIZMUS ÉS SZENTIMENTALIZMUS


17

2013.06.24. 14:27:49

FELADATOK 4. Mutassuk ki a szobrokon az antik vonásokat (téma, kompozíció, megmunkálás stb.)! További alkotások említésével jellemezzük a klasszicista szobrászatot!

Antonio Canova (kánova; 1757–1822): Amor és Psyche. 1787–1793, Louvre, Párizs A művész azt a jelenetet ábrázolja, amikor Amor (Venus fia) a halállal fenyegető álomból életre csókolja kedvesét, Psychét, a görög királylányt

Ferenczy István (1792–1856): Pásztorleányka. 1820–22, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A művész által megörökített görög pásztorlány a monda szerint fél térdre ereszkedve a homokba rajzolta búcsúzó kedvesének a képét

5. A klasszicista festészet igazi hazája Franciaország, nagy mestere Jacques Louis David (zsak lui david; 1748–1825). Mivel a görög festészetből semmi sem maradt fenn, a festők is a szobrászatot tanulmányozták. Figyeljük meg a szoborszerűséget A Horatiusok esküje (1785, Louvre, Párizs) című képen!

18



2013.06.24. 14:27:49

SZENTIMENTALIZMUS A 18. században kialakult egy másik, a klasszicizmustól távolodó, a roman- Az angol tika felé közeledõ irányzat, a szentimentalizmus (az irodalmon kívül sentiment(alism) (jelentése: érzékenység) a más mûvészeti ágakban nemigen jelentkezett).Ê Ezt a szakirodalomban ál- latin sentio (szenció; ’érez’) talánosan elfogadott elnevezést többen vitatják, s helyette az érzékenység szóra vezethető vissza. kultusza megnevezést ajánlják. A szentimentalizmus a racionalizmus helyett az empirizmusra épült. Az FELADAT érzelmeket, a tapasztalatok által kiváltott lelki folyamatokat vizsgálja, elemIdézzük fel a „Merj zi és állítja az irodalmi alkotások középpontjába. Ennek az irányzatnak a gondolkodni!” című forrása az ész mindenhatóságába vetett hit megrendülése volt. Válsághanolvasmányból (12. gulat tükrözõdik benne, mely a társadalmi rend kialakult szokásai, intézlap) az empirizmus és a racionalizmus ményei, emberi kapcsolatrendszere és a velük szemben tehetetlen egyén jellemző vonásait! összeütközésébõl fakadt. Az érzelmek szabadságát hirdeti. Tiltakozik az embereket elválasztó érdekházasság erkölcstelensége ellen, hangot ad a személyes vonzalmon alapuló szerelem jogosságának. A szentimentalizmus irodalmának tipikus szereplõi azok a szenvedélyes szerelmesek, akik gyakran társadalmi-vagyoni különbségek miatt nem lehetnek egymáséi, nem élhetnek boldog házasságban. Ezek a hõsök és hõsnõk, bár érzelmeikben rendkívül gazdagok, valójában cselekvésképtelenek. Csak szenvedni, gyötrõdni, lemondani tudnak. Nem képesek harcolni a boldogságukat lehetetlenné tevõ akadályok ellen, ezért sorsuk a lassú és rejtett sorvadás, majd a pusztulás. A külvilág minden ütésére, megpróbáltatására kétségbeeséssel, visszahúzódással reagálnak. Ez az irányzat különösen fogékony a Ê A szentimentalizmus irányzata Angliából indult. Első jelenmelankolikus és elégikus kedélyállapotok tős műve, Samuel Richardson (szemjuel ricsödzsn; 1689– iránt. Összefonódott a természet kultu1761) Pamela, avagy az erény jutalma című regénye (1740). A szolgálólány és a gazdag nemesúr házasságának történeszával is, hiszen sérülékeny és sérült lelkû te a polgárság modern erkölcsi eszményeit képviseli. hõsei bánatukkal rendszerint a természet magányába menekülnek. A szentimentalizmusra egyébként is jellemzõ vonás az elfordulás a társadalmi kötöttségeket jelentõ várostól, az elvágyódás a társasági élettõl a szabad természetbe, a csendes erdõk, a fenséges hegyek világába, mely némaságával megõrzi a sebzett szívû ember titkait. Az irányzat érzelmessége a mûnemek közül a lírát helyezi elõtérbe, a mûfajok közül pedig az elégiát. Valóságos divattá lesz az ún. temetõi költészet, a sírköltészet: a magányos, a világtól elidegenedett ember a maga panaszát a temetõben sírja el a halvány hold fénye KLASSZICIZMUS ÉS SZENTIMENTALIZMUS


19

2013.06.24. 14:27:50

Ë Ilyen típusú nevezetes regények: Rousseau (russzó): Új Héloïse (eloíz); Goethe: Az ifjú Werther szenvedései; Kármán József: Fanni hagyományai.

mellett. A szentimentalizmus jellegzetes mûfaja továbbá a napló- és a levélregény. Ë Ennek egyes szám elsõ személyû elõadásmódja lehetõvé teszi a mélyre ható önelemzést, a szereplõk lelkiállapotának belülrõl való ábrázolását. Fellazulnak itt már a klasszicizmusban oly szigorúan elkülönített mûnemi határok: az epika a lírával keveredik. Ennek megfelelõen a stílus is oldottabb, érzelmektõl átitatott, zeneibb, s a regények hangnemét szelíd mélabú járja át.

FELADATOK 1. A szentimentális líra általános vonása az összetett, elfojtott, indulattá nem fokozódó érzelmi folyamatok leírásának kedvelése, az egyéniség falai közé zárt lelki küzdelem érzékeltetése. Mutassuk ki ezt a jellemzőt Dayka Gábor (1769–1796) versén! Titkos bú Homályos bánat dúlja lelkemet, Talán újúlnak régi szenvedésim; Talán tündér előreérezésim Rémítnek, s új lest hány a végezet. Sírnék: de csak elfojtott sóhajtások Emelkednek kétséges szívemből; Csak rejtett ah, csak néma jajgatások Váltják egymást, s a titkos bú elöl. Oh végezés! örömkönyűt nem várok, Részt abban egy sebes szív nem vehet, Mely önnyugtának gyilkolója lett – De ennyi jaj, de oly keserves károk, De ez emésztő bú enyhítsen! Adj Csak egy könycseppet méltó bánatimnak, S azonnal hozd el végét napjaimnak! Vagy e sziklánál itt keményebb vagy. 1791 2. A „sírköltészet” tipikus költeménye Ányos Pál (1756–1784) Egy boldogtalannak panaszai a halavány holdnál (1780) című alkotása. A szentimentális költészet szinte minden jellegzetes vonása sűrítve megtalálható benne. Gyűjtsük össze ezeket az alábbi részletből! Szomorú csillagzat! mely bús sugárokkal Játszol a csendesen csergő patakokkal! Csak te vagy még ébren boldogtalanokkal, Kiknek szíve vérzik s küszködik bajokkal. […] Ott egy temetőnek látom keresztjeit, Bágyadt szél mozgatja cyprus leveleit. Ó! az árnyékozza soknak tetemeit, Kik velem érezték az élet terheit!

Egy fehér árnyékot szemlélek sírjából – Suhogva felkelni halottas honjából – Vajjon nem lesz-é ez azoknak számából, Kik, mint én, könnyeztek szívek fájdalmából? Ó bár felém jönne! nem félnék képétől; Többet reménylenék borzasztó lelkétől, Mint élő halandók szemfényvesztésétől, Kiknek számkivetve vagyok kegyelmétől!

3. Ki volt Ányos Pál? Nézzünk utána!

20



2013.06.24. 14:27:50

Útmutató. a tankönyvben lévő ismeretanyag használatához 10 ÚTMUTATÓ. A tananyag kifejtése (főszöveg) Idegen szavak, kifejezések magyarázata

Recommend Documents