Útmutató. a tankönyvben lévő ismeretanyag használatához 10 ÚTMUTATÓ. A tananyag kifejtése (főszöveg) Idegen szavak, kifejezések magyarázata

Útmutató a tankönyvben lévő ismeretanyag használatához A tananyag kifejtése (főszöveg)

Idegen szavak, kifejezések magyarázata

Témacím

Kép

Altéma címe

Képaláírás

Magyarázó jegyzetek

Fogalommagyarázat

Kéthasábos szöveg: olvasmányok, háttérismeretek

Feladatok

10

Mohacsy11_cim4_ok.indd 10

A témakör címe

ÚTMUTATÓ

2013.11.05. 14:49:34

I. FEJEZET

IRODALMUNK A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÉS A SZÁZADFORDULÓN Érettségi vizsgakövetelmények Témák Életművek Portrék

Középszint

Emelt szint Arany János

Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt; Bede Anna tartozása; Beszterce ostroma Ráadás, 11. évfolyam: A Noszty fiú esete Tóth Marival; Új Zrínyiász

Látásmódok

Vajda János: A vaáli erdőben; Az üstökös; Húsz év múlva, Harminc év után Ráadás, 11. évfolyam: Nádas tavon Ráadás, 11. évfolyam: A századvég lírájából: Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő Ráadás, 11. évfolyam: Kemény Zsigmond történelmi regényei Ráadás, 11. évfolyam: Novellairodalmunk a századfordulón

A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet

Madách Imre: Az ember tragédiája

Az irodalom határterületei

Irodalmi élet a kiegyezés korában

A Ráadás, 11. évfolyam című kötet tananyagai ingyenesen elérhetők és felhasználhatók az alábbi weboldalon: www.kronikanova.hu/raadas11

MOHA11_1_fejezet_11-14.indd 11

2013.11.05. 14:50:46

IRODALMUNK AZ ÖNKÉNYURALOM ÉS A KIEGYEZÉS KORÁBAN KÉTSÉGEK ÉS REMÉNYEK KÖZÖTT n Bízvást!… mi benn vagyunk a fősodorban: Veszhet közőlünk még talán nem egy: De szállva, ím, elsôk között a sorban, Vásznunk dagad, hajónk előre megy! • Arany János: Magányban Az 1849-es bukás és az 1867-es kiegyezés közt kibontakozó magyar irodalomban sajátos kettősség tanúi lehetünk. Az útvesztés, a tanácstalanság, a mind keserűbb csalódások és szárnyaszegett remények akkordjai mellett – velük mintegy viaskodva – fel-felcsendülnek a hit, a bizakodás, az élni akarás hangjai is. Tovatűnt már a forradalom előtti optimizmus, a „jobb kor” eljövetelét sürgető hevület, de még nem köszöntött be a kiábrándultság, a teljes reménytelenség. Azok az írók, akik irodalmi pályájukat még 1848 előtt, a reformkorban kezdték meg, vágyaikat, reményeiket nem adták fel, s ezek a vágyak és törekvések egy sor jelentős művet segítettek még világra. Ezt bizonyítja a szellemi-irodalmi életnek az a felpezsdülése is, mely a Habsburg Birodalom első

Az aradi vértanúk emléklapja a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből

megrendülése idején, 1859 és 1861 között következett be. Az irodalmi értelmiség és a politikusok egy része egy új reformkor lehetőségében bizakodott, s elérkezettnek látta az időt a nemzeti függetlenség és szabadság kivívására. Átmenetileg a csüggedésen diadalmaskodó hit, a kételyeket legyőző remény járta át a lelkeket. A nemzet sorsáért érzett aggodalom, felelősség s a rendezetlen politikai viszonyok megoldásának vágya vezetett el az 1867-es kiegyezéshez.

FELADATOK 1. 1861 áprilisában írta Arany János Magányban című költeményét. Olvassuk el! Milyen különös, összetett lelkiállapot áll a vers hátterében? • Jellemezzük az első három strófa lelki-hangulati tartalmát! A zaklatottság hogyan tükröződik a második versszak mondatformáiban, -szerkezeteiben? • Melyik szakaszban következik be fordulat? • Melyik költeményre történik többszörös utalás (allúzió)? Mi indokolja ezt? 2. A korszak kiemelkedő írója Kemény Zsigmond volt. Ismerkedjünk meg az alábbi történelmi regényeivel a Ráadás, 11. kötetből: Özvegy és leánya; A rajongók; Zord idő. 3. Olvassuk el a szöveggyűjteményből Péterfy Jenő Báró Kemény Zsigmond mint regényíró tanulmányának részletét! Emeljük ki a tételmondatokat! 4. Kemény Zsigmond szépírói munkássága mellett publicisztikája is jelentős. Forradalom után (1850) és Még egy szó a forradalom után (1851) című röpirataiban a szabadságharc bukásának okait keresi. 1850–1870 között a korszak politikai napilapjának, a Pesti Naplónak irányadó politikusa és vezércikkírója. Nézzünk utána ennek a tevékenységének is!

12


Kemény Zsigmond (1814–1875)

IRODALMUNK A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN ÉS A SZÁZADFORDULÓN

2013.11.05. 14:50:47

Deák Ferenc (1803–1876). Kortársai már életében a „haza bölcsének” nevezték

I. Ferenc József császár és Erzsébet királyné koronázása a Mátyás-templomban. Korabeli litográfia

A KIEGYEZÉS UTÁN 1867 leoldotta ugyan az országról az abszolutizmus és az önkényuralom bilincseit, de a teljes nemzeti függetlenséget nem valósíthatta meg. A kiegyezés lehetővé tette, hogy meggyorsuljon hazánkban a polgárosodás. Kiépült az ország vasúthálózata, Budapest világvárossá alakult, fejlődött a mezőgazdasági feldolgozóipar stb. A külföldi tőke beáramlásával meginduló gyors kapitalizálódás együtt járt az életfelfogás és az

életritmus nagymértékű átalakulásával. Mindezt sokan, különösen az idősebb nemzedék tagjai, gyanakvással és fenntartással fogadták. A középbirtokosság egy részének a vagyona a föllendült piaci versenyben – az avult gazdálkodás és az idült tőkehiány következtében – elveszett. Az elszegényedett s polgárosodni nem tudó, de a régi hatalom és gazdagság illúzióit megőrző köznemesi rétegből alakult ki a dzsentri. Az államigazgatás jelentős része most az ő kezükbe került. Így még megmaradt birtokának megőrzésére a kisebbségnek lehetősége nyílott, a birtokát elvesztett többség pedig az államapparátusban helyezkedett el. A reménykedés és bizakodás mellett az 1867 utáni korszak közhangulatát illúzióvesztés, csalódottság is jellemezte.

A Vasárnapi Újság 1867. február 24-i, kiegyezést ünneplő száma

IRODALMI ÉLET


13

2013.11.05. 14:50:47

FELADATOK 1. Irodalmunk legismertebb allegorikus költeményei az 1849 utáni önkényuralom idején születtek. Mi ennek az oka? Érdemes az allegória jellemzőiből kiindulni! Használjuk a Sulinet Tudásbázis (http:// tudasbazis.sulinet.hu) Az allegória tananyagát! 2. Olvassuk el Tompa Mihály (1817–1868) alábbi költeményét! Bontsuk ki a részletezett képsor mélyén „elrejtett” gondolatot! Mi könnyítette a befogadást? Párosítsuk a kép szerinti és átvitt jelentéseket! A MADÁR, FIAIHOZ Száraz ágon, hallgató ajakkal Meddig ültök, csüggedt madarak? Nincs talán még elfeledve a dal, Melyre egykor tanitottalak?! Vagy ha elmult s többé vissza nem jő A vig ének s régi kedvetek: Legyen a dal fájdalmas, merengő, Fiaim, csak énekeljetek!

Hozzatok dalt emlékül, a hajdan Lomb- s virággal gazdag tájirúl; Zengjétek meg a jövőt, ha majdan E kopár föld ujra felvirúl. Dalotokra könnyebben derül fény, Hamarabb kihajt a holt berek; A jelennek búját édesitvén: Fiaim, csak énekeljetek!

Nagy vihar volt. Feldult berkeinken Enyhe, árnyas rejtek nem fogad: S ti hallgattok? elkészültök innen? Itt hagynátok bús anyátokat?! Más berekben máskép szól az ének, Ott nem értik a ti nyelvetek... Puszta bár, az otthonos vidéknek, Fiaim, csak énekeljetek!

A bokorban itt az ősi fészek, Mely növelte könnyü szárnyatok; Megpihenni most is abba tértek, Bár a fellegek közt járjatok! S most, hogy a szél összevissza tépte: Ugy tennétek, mint az emberek? Itt hagynátok, idegent cserélve...? – Fiaim, csak énekeljetek! 1852

3. A magyar múzeumok honlapján (www.museum.hu) keressük meg keleméri Tompa Mihály Emlékmúzeumot! Az Összezúzott lant című emlékkiállítás „az önkényuralom légkörét is megpróbálja érzékeltetni egy eldugott gömöri faluban élő pap-költő szemszögéből”. Tájékozódjunk a térképen, tervezzünk útvonalat Kelemérre lakóhelyünkről kiindulva!

Tompa Mihály. Barabás Miklós rajza A költő íróasztala a keleméri emlékmúzeumban

14



2013.11.05. 14:50:48

Arany János n „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.” • Szerb Antal

PÁLYAKÉP Arany Jánost (1817–1882) az irodalmi közvélemény Petőfi mellett az egyik legnagyobb magyar költőnek tartja – méltán. A Toldi elolvasásakor Petőfi a legnagyobb elismerés hangján köszöntötte az ismeretlen nagyszalontai jegyzőt, akinek írói pályája későn, 30 éves korában indult. Petőfinek arra a kérdésére: „Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt / Tenger mélységből egyszerre bukkansz ki”, öntudatosan felelte válasz-episztolájában: „S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék, Ki törzsömnek élek, érette, általa; Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék, Otthon leli magát ajakimon dala.” Gyermekkora n Arany János valóban „népi sarjadék” volt. 1817. március 2-án született a Bihar megyei Nagyszalontán (ma Romániához tartozik). Édesapja – ahogy a költő írta önéletrajzi levelében Gyulai Pálnak (1855) – „kevés földdel s egy kis házzal bíró földmíves volt”. A kis ház minden bizonnyal vályog- vagy vert falú házacska lehetett földes padozatú szobával, s benne a szegénységgel párosulva többszörös családi tragédiák zajlottak le. Az Arany családban a tíz gyermek közül nyolc egymás után sorban meghalt pár napos, illetve néhány (1–8) éves korában. Csak a legidősebb lány, Sára (1792-ben született) s a tizedik gyerek, János maradt életben. Az idős szülők egyetlen, kései fiúgyermeküket mindentől féltették, óvták. Gyermekkorában sokszor és hosszasan betegeskedett, s ezeknek következményeit és szövődményeit későbbi éveiben is viselni kényszerült. Az Őszikék egyik versében (Vásárban) „véznának”, ügyetlennek mondja magát, önéletrajzában pedig „nem erős testalkatáról” beszél. Túlságosan érzékeny, félénk, visszahúzódó természetű. Korán adta fejét „a bölcs tudományokra”. Alig három-négy éves korában apja hamuba írt betűkön megtanította olvasni. Mire hatesztendősen iskolába

Arany János Barabás Miklós festménye, 1884

került, nemcsak tökéletesen olvasott, hanem némi olvasottsággal is rendelkezett. 1823-tól 1833 őszéig a nagyszalontai iskolában tanult. Tizennégy éves, amikor szülei szegénysége miatt segédtanítói állást vállalt, s beköltözött lakni az iskola épületébe. Rengeteget olvasott. Az az irodalom, amelyhez Szalontán hozzájuthatott, a 18. század végi megújulás irodalma volt. Az új romantikus irányzat (Vörösmarty, Kölcsey, Bajza) alkotásai nem jutottak el még hozzá. Az iskolában, természetesen, megismerte a latin klasszikusokat, Ovidiust, Vergiliust, Horatiust s önszorgalomból más latin auktorokat is. Debrecen n1833 őszén a debreceni kollégiumba ment tanulni. Egy fél év múlva Kisújszállásra került praeceptornak (1834. április–1835. április). Pénzt akart gyűjteni tanulásához, hiszen szüleire nem támaszkodhatott. Pénzt ugyan nem kuporgatott össze semmit Kisújszálláson, de egy éven át bújta a rektor gazdag könyvtárát, s éjjel-nappal olvasott. auktor: szerző praeceptor (préceptor): segédtanító rektor (latin: rector): vezető, igazgató; Arany korában iskolaigazgató; ma: az egyetem vezetője

ARANY JÁNOS


15

2013.11.05. 14:53:07

1835 tavaszán visszatért Debrecenbe. Befejezte félbemaradt tanévét, s ősszel megkezdte a következőt. Ezt azonban megszakította, s örök re felhagyott iskolai tanulmányaival (Arany Jánosnak a mai ér telemben nem volt érettségije). 1836 februárjában váratlanul, „önként, minden anyagi vagy erkölcsi kényszerítés nélkül” elhagyta a kollégiumot, és színésznek állt be Debrecenben egy éppen ott időző „színtársaságnál”. A május elején felbomlott együttesnek egy töredékével Nagykárolyon, Szatmáron át Máramarosszigetre távozott. Itt már kiábrándult a színészetből „e lumpok közt”. Az „öntudat kígyói” mar ták idős szülei miatt, kik papként vár ták volna vissza Nagyszalontára. Egy éjszakai álom hatására – édesanyját halva látta – Máramarosszigetről egyheti gyaloglás után visszatért szülővárosába. Pár hét múlva valóban meghalt hir telen édesanyja, édesapja pedig az ő távolléte ideje alatt szeme világát teljesen elvesztette. A kalandos botlásnak tetsző színészkedés el nem múló nyomot hagyott életén: nemcsak az örökös lelkifurdalást szülei sorsa miatt, hanem az állandó rettegést is vágyainak esetleges kiélésétől, a bűntudatot minden egyéni öröm és boldogság miatt. Örökké szégyellte életének ezt a kisiklását. „Közönséges ember” n 1836 őszétől 1839 januárjáig korrektor Szalontán. A magyar s latin grammatikai osztályokat tanította. 1839 elején lemondott a tanítóságról, mert a jobban fizető városi írnoksággal hitegették, ezt azonban csak ősszel nyerte el (közben egy jómódú családnál nevelősködött). 1840 tavaszán másodjegyző lett. A létbizonytalanságtól állandóan rettegő Arany ezzel az állással már gondolhatott a családalapításra, s „szíve régi választását követvén”, 23 éves korában feleségül vette Ercsey Juliannát. Szigorú takarékossággal igyekezett megteremteni családja anyagi alapját. Ebben a törekvésében hű társra talált feleségében. Házassága után végleg leszámolt mindenféle művészi ábránddal, sikeres és nagy hírű életpályával. Föltette magában, hogy nem olvas többet, élni fog hivatalának és családjának, s lesz „közönséges ember, mint más”. Ê 1841-ben született lányuk, Juliska, 1844-ben pedig László fiuk. Csak „magán időtöltésül” fogott hozzá 1845 júliusában Az elveszett alkotmányhoz – bosszankodva az előző havi megyei tisztújítás tapasztalatain. Közben – értesülvén a Kisfaludy Társaság

16


vígeposzra kiírt pályázatáról – gyorsan befejezte, s be is küldte, de gondos átsimításra már nem jutott ideje. A pályadíjat, a 25 aranyat elnyerte ugyan, de ez a korai műve nem tette még nevét híressé (csak 1849-ben látott napvilágot). Az igazi és nagy sikert Arany László (1844–1898) a Toldi hozta meg szá„költő apának költő fia” mára. 1846 nyarán írta ezt is a Kisfaludy Társaság újabb pályázatára. Neve 1847 elején vált ismertté az irodalmi köz vélemény előtt, mikor megkapta a felemelt pályadíjat, elnyer te Petőfi lelkes rokonszenvét, s általában minden bírálója nagy elismeréssel szólt elbeszélő költeménye gazdag költőiségéről, népies szelleméről s erőteljes, sajátos nyelvéről. Most már nem állhatott meg. A siker munkára kötelezte. 1847ben több epikus alkotása született (Rózsa és Ibolya; Szent László füve; Murány ostroma), s ebben az évben elkészült a Toldi estéje nagy része is. Az 1848-as márciusi forradalmi eseményeknek egy ideig csupán távoli szemlélője volt. A június elején megindult Nép Barátja című lapnak – legalábbis névleg – egyik szerkesztője. 1848 őszén rövid ideig nemzetőrnek állt be Aradon, 1849 tavaszán pedig állami állást vállalt: belügyminisztériumi fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés hírére hazatért, s egy ideig bujdosnia kellett. Állását elvesztette, Világos számára anyagi összeomlást is jelentett. Nehéz helyzete miatt egy fél esztendeig Geszten a Tisza családnál nevelősködött (1851). korrektor (latin: corrector): a vezető segítője, helyettese; Arany korában az iskolaigazgató helyettese

Ê Két évig állta is fogadását, az olvasási tilalmat, de 1842 tavaszán volt debreceni iskolatársa, Szilágyi István rektor lett Nagyszalontán. Szilágyi minden könyvet, ami szeme elé akadt, kéretlenül, ellenére is rá „tukmált”, a görög tragikusok fordítására unszolta, majd célzásként egy angol nyelvtant hagyott nála. Ennek következtében Aranynak kedve támadt „a német Shakespeare-t összenézni az eredetivel”. Írni azonban nem írt.


2013.11.05. 14:53:08

Nagykőrösi évek n1851 őszén a nagykőrösi református egyház hívta meg tanárnak az újjászervezett főgimnáziumba. Igen nehezen szánta rá magát, hogy Kőrösre költözzék, hiszen nem volt tanári diplomája. Mégis kitűnő tanár lett: a magyar és a latin nyelvet és irodalmat tanította.Ë Közel egy évtizedet töltött Nagykőrösön (1851–1860). A gimnáziumnak kiváló „professzorai” voltak. A 10–12 tagú tantestületből az újjáalakuló Tudományos Akadémia 1858-ban hat tanárt választott tagjai sorába. Mégis rosszul érezte magát Nagykőrösön. A tanári munka kimerítő volta, „terhes foglalatossága”, az örökös dolgozatjavítás rengeteg időt elrabolt a költészettől. Maga írta a tankönyveket is, az irodalomtörténeti, „széptani” jegyzeteket. Kellemetlen volt számára az is, hogy a Bach-korszak hatóságai számára ismételten bizonyítani kellett a pályára való alkalmasságát – oklevél híján. Kedélyvilága elkomorult, egyre többet panaszkodott testi és lelki betegségeiről. Az Akadémia „titoknoka” n Megváltás volt számára, hogy 1860 őszén Pestre költözhetett. Az újraszerveződő Kisfaludy Társaság igazgatóságát ajánlották fel neki. Egy ideig habozott, aztán mégis vállalta. A felszabadult politikai légkörben az első évek telve voltak írói tervekkel. Folyóiratokat indított (Szépirodalmi Figyelő, Koszorú), újra belefogott a Csaba-trilógiába. Első része, a Buda halála 1863ban el is készült. 1865-ben az Akadémia „titoknoka”, később főtitkára (1870) lett, bár az újonnan felépített palotába csak 1867-ben költözhetett. Az első pesti évek lendülete 1865 körül megtört. Az 1865-ös év sorsforduló volt számára. Januárban elfogadta az Akadémia titkárságát, júniusban megszüntette folyóiratát, a Koszorút. Ek korra már megingott a Csaba királyfi folytatásának ter ve is. A legfőbb csapás azonban egyetlen leányának, Juliskának decemberben bekövetkezett váratlan halálával érte. (Tüdőbajban halt meg; ez a betegség vitte sírba Juliska leányát, Széll Piroskát is 1886 tavaszán 21 éves korában.) Juliska 1863-ban ment férjhez Nagyszalontán egy Széll Kálmán nevű református paphoz. Arany titkos vágyként melengette már régóta azt a ter vet, hogy visszaköltözik szülővárosába. Egy Szalontához közel fek vő, mintegy 200 holdnyi földbir tok megvásárlása céljából kezdett tárgyalásokat. Leánya halálával minden

A Magyar Tudományos Akadémia épülete Friedrich Stüler tervei alapján neoreneszánsz stílusban épült föl 1861–65 között

összeomlott. Nemcsak a szalontai költözés álma foszlott szét, hanem a költő is elhallgatott benne több mint egy évtizedre. Betegsége is elhatalmasodott. Ezek ben az esztendők ben állt neki Arisztophanész összes vígjátékának lefordításához, és végezte az akadémiai szer vezőmunka robotját. 1876-ban lemondott a főtitkárságról. 1877-ben az Akadémia elnöksége egy évre fölmentette, s helyettest rendelt mellé. 1878-ban újra meghosszabbították szabadságát. 1879-ben végre engedtek hajthatatlan kívánságának azzal, hogy az alapszabályok szerint holtáig megtarthatja fizetését. A költő elfogadta a tiszteletbeli főtitkári címet, igazgatósági tagnak is megválasztották, s megtarthatta akadémiai lakását. Az 1877-es boldog nyarat a Margitszigeten töltötte. Ek kor írta titok ban – családja elől is rejtegetve, nem a nyilvánosság elé szánva – az Őszikék verseit. Pár hét alatt jóval több költemény született, mint a megelőző húsz évben. 1879ben még befejezte a harminc év óta „vonszolt” Toldi szerelmét. Egyre többet betegeskedett. 1880-as fényképe szinte aggastyánnak mutatja, holott csak 63 éves. 1882. október 22-én halt meg Pesten. Az Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel.

Ë Tolnai Lajos író (1837–1902), Arany egykori diákja így jellemezte őt: „Amint kezdtünk a nagyobbak által tudomására jutni, hogy kicsoda ezen szigorú ember: imádtuk. Nem beszélt, nem magyarázott feleslegesen; semmi népszerűséget nem hajhászott; hidegen jött és ment, és alig váltott valakivel egy szót. Mégis lestük, és boldogok voltunk, mikor az ő órája következett. Volt kissé parasztos arcában valami kimondhatatlan megnyerő jóság.”

ARANY JÁNOS


17

2013.11.05. 14:53:08

AZ EPIKUS KÖLTŐ Arany János erősen lírai alkatú költő volt, bár másképpen, mint Petőfi. Az irodalmi pályán mégis epikusként indult, s elfogadta ezt a kor, a legnagyobb költőtárs s a közvélemény által rárótt szerepet. Mindvégig ragaszkodott a verses epikához – korszerûtlenül is, mikor már Európa-szerte prózában (regényben) írták a történeteket. Ê Epikusnak hitte, tudta magát. Később nagy létösszegző versében, az Epilogusban (1877), mikor „félbe-szerbe” hagyott mûvekről beszél, akkor is elsősorban elbeszélő költeményeire gondol. Esetlennek érzi magát a líra országában, prózai életéből hiányoznak az „indulat-rohamok”, ezért inkább azon az úton kíván menni, amelyen már egypár lépést tennie sikerült, ír ezután is „históriákat”. A lírai kitéréseket később is tévedésként mentegeti.

Ê A Petőfihez írt levelekben többször is kifejti, hogy nem való neki a „lyra”: „Nem megy nekem a lyra, az ömlengések kora elmúlt tőlem, vén vagyok” (1847. augusztus 5.) „Végtelenül ügyetlen vagyok a lyrában, szörnyen boszszankodom, ha valakinek másnak oly esetlen verseit kényteleníttetném olvasni, mint az enyéim. Úgy érzem, mintha elveszne markomban a finom ujjakhoz szokott lyra. Aztán meg hol is vennék én lyrai lelkesedést?” (1847. szeptember 7.)

FELADATOK 1. Keressük meg a térképen is Arany János életútjának állomásait! Tájékozódjunk az interneten: miképpen ápolja Nagyszalonta Arany János emlékét? 2. Próbáljuk felidézni, eljátszani Arany és Petőfi első találkozását! Használjunk fel e témájú műveket, műrészleteket! 3. Arany János életművével már eddigi tanulmányaink során is sokat foglalkoztunk. Újítsuk fel ismereteinket, a memoritereket is! 4. Mi a műfaja a Családi kör című költeménynek? Meghatározható-e, hogy mikor játszódik a cselekménye? 5. Melyik mondát idézi fel a Rege a csodaszarvasról? Ez a költemény önálló alkotás, de része egy nagyobb egésznek. Nézzünk utána, s készítsünk beszámolót a megtalált műről! Nagyszalonta jelképe a várból megmaradt Csonka-torony. Itt találjuk az Arany János Emlékmúzeumot Arany János: Rege a csodaszarvasról. László Gyula rajza. Móra, Budapest, 1991

6. 7. 8. 9.

Foglaljuk táblázatba Arany János főbb alkotói korszakait (idő, helyszín, jellemző műfajok, művek)! Állítsunk össze 4-6 elemből álló, Arany János munkásságával foglalkozó linkajánlót! Szerkesszünk 13+1 elemből álló „irodalmi totót” az életút adataiból! Nézzünk utána az Arany János-szakirodalomnak! Érdemes innen kiindulni: Alkotói portrék a magyar irodalomból, http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet

18



2013.11.05. 14:53:08

Útmutató. a tankönyvben lévő ismeretanyag használatához 10 ÚTMUTATÓ. A tananyag kifejtése (főszöveg) Idegen szavak, kifejezések magyarázata

Recommend Documents