Letsch Endre
IDEGEN SZAVAK ÉS TÜKÖRFORDÍTÁSOK A JOGI NYELVBEN
A cím n e m egyértelmű körülményeinek m a g y a r á z á s á t , pontosítását cé l o z v a előrebocsátom, hogy m u n k á m n a k a t ö m ö r fogalmazás elvébe ü t k ö z ő címe a k ö v e t k e z ő k é p p e n is h a n g o z h a t n a : Idegen szavak, kifejezé sek és a s z e r b h o r v á t — m a g y a r kétnyelvűségből f a k a d ó idegenszerűségek (tükörfordítások) a jugoszláviai m a g y a r jogi nyelvben. N o h a a m a i m a g y a r jogi n y e l v állapota, illetve (a k ö n n y e l m ű á l t a l á n o sítás veszélye elől fedezékbe menekülök) egyes hivatalos v a g y jogi szöve gek milyensége az „egynyelvű", t e h á t a m a g y a r jogi nyelven belüli n y e l v m ű v e l ő vizsgálódást s e m tenné i n d o k o l a t l a n n á , mi mégis abból i n d u l u n k ki, h o g y a jugoszláviai viszonyok közepette a k k o r n y ú j t h a t u n k többet az egyetemes m a g y a r nyelvművelésnek, h a a különleges p r o b l é m á k r a ter jed k i a figyelmünk, s a z o k a t igyekszünk — remélhetőleg közmegelége désre — megoldani. A m u n k a első részében t e h á t olyan terminusok kerülnek m e g t á r g y a lásra (esetleg csupán felsorolásra), melyek jellegzetesen, kizárólagosan v a g y elsősorban a szerbhorvát j o g t u d o m á n y i m ű n y e l v szókincsének t a r tozékai, d e a nyelvi kölcsönhatás, jelen esetben i n k á b b az egyirányú szerbhorvát szak(nyelvi) hatás következményeképpen észrevétlenül v a g y feltűnő helytelenséggel b e l o p a k o d t a k a jugoszláviai magyar mű nyelvbe, t o v á b b szegényítve a különben is szegényesebb és b i z o n y t a l a nabb szaknyelv-használatunkat. A második részben a z o n b a n nemcsak a m a g y a r jogi nyelvet h o m á l y o sító, p o n t a t l a n n a k minősíthető, szó szerinti fordítások szüleményeként létrehozott „ s z a k s z a v a k a t , szakkifejezéseket" k í v á n o m b e m u t a t n i , h a n e m o l y a n o k a t is, amelyek tényleg gazdagítják a jogi terminológiát, olyan új t a r t a l m ú fogalmakra keresve-találva megfelelőt, melyeket eddig, az ú j szerű jugoszláv önigazgatási viszonyok térhódításáig egyetlen jog, tehát jogi nyelv sem ismert, ismerhetett. E t a n u l m á n y jellegénél, igényénél fogva n e m v a l a m e l y k o n k r é t jogág n a k a t é m á b a v á g ó példáit h i v a t o t t kimerítő alapossággal b e m u t a t n i , ilyképpen a p é l d á k k i - k i r a g a d o t t a k n a k t ű n h e t n e k , észrevehető némi k a -
landozás az egyik jogág terminológiájától a másikig, e módszert a z o n b a n az indokolja, hogy a p é l d á k egytől egyig lehetővé teszik a következteté sek levonását, a tételek bizonyítását.
1. I D E G E N
1.1. Tiltott,
indokolatlan
SZAVAK
használatú
idegen
szavak
A jugoszláviai m a g y a r jogi nyelv idegen szavainak első csoportjába azok a terminusok sorolhatók, melyek n y e l v ü n k b e h í v a t l a n u l , a hézagos nyelvismeret, a p o n g y o l a nyelvkezelés v a g y esetleg a sznobos, t u d o m á nyoskodó-divatos fogalmazás termékeként t o p p a n t a k be. A z Üjvidéki J o g t u d o m á n y i K a r nemzetközi magánjogi vizsgatételeit a D i r e k t a n i i n d i r e k t a n način regulisanja odnosa sa elementom inostranosti — szövegű kérdés vezeti be, s a nemzetközi s z a v a k fölületes isme rőinek is szembetűnő, hogy a szerbhorvát (jogi) nyelv ehelyütt nem k e vesebb m i n t négy idegen eredetű szóval él. M a g y a r o s a l a k j u k b a n : direkt, indirekt, regulálás, elementum. N e m festenék valós képet az élő n y e l v jelenlegi á l l a p o t á r ó l , h a nagyképűen a z t á l l í t a n á m , h o g y a terminológiai g y a k o r l a t o k o n senki, de senki n e m p r ó b á l k o z i k t ü k ö r f o r d í t á s r a sem késztető egyszerűséggel m a g y a r r a fordítani a fönt leírt szerbhorvát m o n d a t o t , t e h á t „ a külföldi elementumot t a r t a l m a z ó viszonyok d i r e k t és indirekt regulálási m ó d j a " — szerű megoldásokkal, de a k k o r sem m o n d a n é k igazat, h a m e g k o n d í t v a a vészharangot, elkeseredetten p a n a s z o l n á m , h o g y a kérdezettek n a g y h á n y a d a igyekszik az idegen s z a v a k m a g y a r alakjai segítségével a n y a n y e l v ü n k b e ültetni a nemzetközi m a g á n jognak ezt a terminusát. A beszélt ( r i t k á b b a n az írott) jogi nyelv, sajnos, nem mentes még az effajta vulgarizált p é l d á n a k tetsző, kiszemelt szavaktól, a köznyelvvel nem h a t á r o s területeken jelentkező idegen szakszavak, kifejezések elha r a p ó z o t t m i v o l t á t pedig úgyszólván fölösleges b i z o n y í t a n i . G y o r s ütemben fussuk át az elsőként említett jogág terminológiájának i n d o k o l a t l a n u l (a megfelelő m a g y a r szó b i r t o k á b a n a l k a l m a z o t t ) idegen szavait. P r o b l e m kvalifikacije — a kvalifikáció problémája. A kvalifikáció-mmősííés. V i t a t á r g y a m a r a d , hogy h a a p r o b l é m a szót a kérdés a l a k k a l váltjuk föl, mit v é t e t t ü n k az a m ú g y is rengeteg kivételt t ű r ő elvnek, miszerint a szaknyelv kizárja a szinonimák h a s z n á l a t i t . Véle ményem szerint semmit, v a g y h a igen, n a g y o n keveset. Teorija i p r a k s a — elmélet és gyakorlat. H a a m a g y a r nyelvben „ é l n i " hagyjuk a teória szót, újra csak a szaknyelvi stílus v i t a t o t t értékű, v á l tozatossá tétele v a g y egy (ál)tudományos h a t á s kiváltása érdekében teszszük; u g y a n e z áll a praxis szó esetében is. Megjegyzem (ezt még egy nem hivatásos n y e l v á p o l ó n a k is irtania kell). A vajdasági m a g y a r jogá-
szok nyelvében gyakori a p r a k s z a , „ m a g y a r k é n t " használt szó is. E z és a hasonló s z a v a k a z o n b a n m á r a nyelvhasználati förmedvényeknek egy más csoportjába sorolhatók. Retorzija „ c í m s z a v u n k n á l " o l y a n esethez értünk, melyet a puristaellenesek érvként h a s z n á l h a t n a k fel az első szócsoportban taglalt p é l d á k idegen alakjainak igazolására. A z történik ugyanis, hogy a retorzió m ű szót megtorlásnak szokás fordítani. E z a nemzetközi jog szava, de lehet a büntetőjogé is, h a a represszió fordításának megoldásaként j u t o t t u n k el hozzá. M o n d a n o m sem kell, ez az érv csak a k k o r fogadható el, h a egy teljesen elszigetelt, a szövegkörnyezettől független vizsgálatnak vet jük alá terminusunkat, hogyha a szövegösszefüggés ismert, a jogász, a nyelvész is a z o n n a l be tudja sorolni, melyik t u d o m á n y á g sajátos-közös szavával áll szemben. A nemzetközi jog és a diplomácia g y a k r a n a l k a l m a z o t t szava a re ciprocitet — reciprocitás. Ezt, v a l a m i n t a soron következő a r b i t r a ž a — arbitrázs szópárt abból a célból foglaltam d o l g o z a t o m b a éppen ezen a helyen, m e r t ellentétes az előző bekezdésben b e m u t a t o t t terminológiai jelenséggel. I t t , és ez a g y a k o r i b b eset, a m a g y a r (szak)nyelv több szóval tudja jelölni azt a fogalmat, melyre a s z e r b h o r v á t n a k kevesebb a meg felelője. A reciprocitás a m a g y a r b a n a viszonosságon kívül kölcsönösség is, az előző közelebb áll a (nemzetközi) jog szelleméhez, az arbitrázs pedig lehet választottbíróság, -bíráskodás (a nemzetközi jogban), v a l a m i n t döntőbíróság, -bíráskodás is. N e m indokolatlan megjegyezni, hogy a választottbíróság szót a m a g y a r helyesírás egybeírja. A kifejtetteknek csak látszólag m o n d ellent az a körülmény, hogy a szerbhorvátban (horvátszerbben) az a r b i t r a ž a szakszón kívül él a nem nemzetközi izabrani sud kifejezés is. A jog és a jogi nyelv következő ága, melyben (osztályozásomnak még mindig az első csoportjánál t a r t o k ) szintén k e d v ü n k r e v á l o g a t h a t u n k a fölösleges, de használatos idegen szavak között — a kötelmi jog. Obligaciono p r a v o — kötelmi jog. N e m hinném, hogy v a n k ö z ö t t ü n k olyan k é t n y e l v ű jogász, aki, h a máskor nem, h á t egyetemista éveiben a „jugoszláviai m a g y a r jogi z s a r g o n " hatására ne ejtette volna ki t ö b b ször is az obligáció l a t i n — s z e r b h o r v á t — m a g y a r szót. N e m o n d j u n k ki h á t súlyos ítéletet a nyelvnek ilyen használójára, de tegyük egyértel művé, hogy a kötelmi jog az egyetlen kifejezés, amely jogi fogalmazá sokban a l k a l m a z h a t ó . Idevágó, érdekes k ö r ü l m é n y még, hogy a h o r v á t szerb szintén kerüli az idegen szó használatát, a Kötelmi viszonyokról szóló t ö r v é n y n e k horvátszerb nyelvű megfogalmazása nem azonos a szerbhorvát Z a k o n о obligacionim odnosima v á l t o z a t t a l . N y e l v ü k b e n : obligacioni odnos — obvezni odnos. A kötelmi jog szavainak hosszú sorából válasszunk ki most n é h á n y olyat, amely nemcsak a m a g y a r jogi nyelv kiforrottságának, kikristályo sodott használata tehetségének lesz ékes bizonyítéka, h a n e m a szerbhor v á t nyelv törekvését is t ü k r ö z i , hogy az idegen szó n a g y o b b méretű el terjedése ellenére is a saját szavait helyezze a használat homlokterébe.
Kompenzacija — prebijanje — kompenzáció - - beszámítás. Kétségte len, hogy m i n d k é t nyelv esetében az eredeti szó terjesztéséért kell síkraszállni, h a minden más szempontot, érvet figyelmen kívül h a g y u n k , h á t a közérthetőség elve miatt, azért, mert a szerbhorvát ajkú számára a prebijanje, a m a g y a r ajkúnak pedig a beszámítás többet árul el a foga lomról, m i n t a latin terminus. Ez utóbbi, úgy érzem, csak egy szakmai elferdülésben szenvedő csökönyös jogászembernek felelhet meg jobban. A z 1978. évi Kötelmi viszonyokról szóló szövetségi t ö r v é n y szövegé ben, illetve fogalomregiszterében, a szerbhorvát jogi nyelvről k i m o n d o t t új tételemet a l á t á m a s z t a n d ó , megoldással t a l á l k o z u n k : Kompenzacija, vidi (azaz lásd): prebijanje; v a g y — a példa hasonló: novacija, v i d i : p r e n o v ( m a g y a r u l : újítás). A z igazság kedvéért h a d d tegyem hozzá, hogy az az eset mégiscsak sűrűbben fordul elő, a m i k o r a m a g y a r b a n nem merül föl az idegen szó használata m i n t megoldás, a szerbhorvát viszont nem ad meg más t e r m i nushasználati lehetőséget a klasszikus idegen, nemzetközi szóén kívül. Például: hipoteka — hipoteka — jelzálog, cesija — cesszió — engedményezés, simulovani ugovor — szimulált szerződés — színlelt szerződés, indosament — indorsatum — forgatmány, komision — bizomány, protest — protestálás — óvatolás, eskont — eszkompt — leszámítolás. U t ó b b i négy p é l d á n k k a l m á r egy nem mindenki, nem minden elmélet szerint önálló, de legalább elnevezésében különálló jogág, a gazdasági jog terminológiájának a területére léptünk. D o l g o z a t o m terjedelmének kor látai m i a t t a m a g y a r jogi nyelv idegen szavainak első csoportját tekint sük kimerítettnek.
1.2. Engedélyezett
idegen
szavak
1.2.1. Eltérő jelentésű m a g y a r terminussal helyettesíthetők Ebben az (al)csoportban azok az idegen szavak k a p n a k helyet, me lyek kiküszöbölhetők u g y a n , de m a g y a r megfelelőjük jelentéstartalma né mileg (esetenként lényegesen) eltérő, ezért az u t ó b b i a k használatától egyes, pl. az alább vázolt esetekben kénytelenek v a g y u n k elállni. H a m á r példáim egy részét a föntebb ecsetelt terminuscsoportban is a nemzetközi magánjog tárgyköréből merítettem, nincs o k o m e kategó riánál sem másként cselekedni. Kolizija — kollízió — jogszabály-összeütközés. Megvan tehát egy m a g y a r szakszó is, a z o n b a n korántsem szabad az idegen és a m a g y a r terminus közé egyenlőségjelet tenni. M e r t h a a kollíziós szabályt defi niáljuk, a jogszabály-összeütközés m ű s z a v u n k egy csapásra h a s z n á l h a t a t lanná válik: a hazai jog azon n o r m á i t nevezzük kollíziós szabálynak,
melyek a külföldi v a g y a hazai jog a l k a l m a z á s a mellett döntenek a k ü l földi elemet t a r t a l m a z ó jogviszonyok esetében. A z azilum (azílium) műszó esetében (kivételesen) azért a l k a l m a z h a t ó a görög—latin eredetű szakszó, m e r t egy szóval szeretnénk kifejezni m i n d k é t m a g y a r jelentését: menedék, menedékjog. V a g y : a konferencia m a g y a r u l értekezlet, jogi n y e l v ü n k mégis az ide gen a l a k o t szorgalmazza, h a az értekezlet nemzetközi v o n a t k o z á s ú . E g y példa a pénzügyi jog, a p é n z ü g y t a n területéről. A finansirati szakszó és a m a g y a r pénzel k ö z ö t t is v a n t a r t a l m i , terjedelmi k ü l ö n b ség. A finanszíroz u g y a n szóalaktanilag nem t a r t o z i k a szépnek m o n d h a t ó idegen s z a v a k közé, á m sokkal többet m o n d a puszta pénzelésnél. N e m csak a k ö z n a p i értelemben felfogott pénzelés lényegét rejti m a g á b a n , h a n e m a pénzszükségletek folyamatos fedezését, üzletek, v á l l a l k o zások pénzelését, a pénzügyekről v a l ó á l l a n d ó gondoskodást is jelölheti. I l y k é p p e n a finanszíroz h a s z n á l a t á t ez esetben kénytelenek v a g y u n k t u d o m á s u l venni. A z eljárási jog, illetve a jogelmélet nyelvi területére u g o r v a ejtsünk n é h á n y szót a kompetencia műszó újra csak kivételes indokoltságú h a s z n á l a t á r ó l . E z a terminus is általános; m a g á b a n foglalja a jugoszláviai m a g y a r jogi n y e l v egyik legbizonytalanabbul használt szópárját, a h a t á s k ö r t és az illetékességet. Bevonásával elkerülhetők (lennének) a k ö r ü l ményes, de szabatos „hatáskörében illetékes", v a g y a „hatáskörrel és il letékességgel felruházott s z e r v " kifejezések. E g y utolsó példa az idegen s z a v a k n a k e csoportjából. A jogág: az igazgatás. A terminus: az adminisztráció. Sok, félreértésre is a l k a l m a t a d ó v i t a folyt és folyik mostanság az igazgatás, közigazgatás, t á r s a d a l m i igazgatás, államigazgatás t a r t a l m i és terminológiai státusáról. A z idegen szó bizonyos esetben, szöveghelyzetben megszabadíthat bennünket ilyen fajta gondjainktól. 1.2.2. F o r d í t h a t ó , de kizárólag idegen alakjukban használatos s z a v a k A z idegen s z a v a k újabb kategóriája (a terület: az alkotmányjog, il letve a jogelmélet) az aktus szóval k e z d ő d i k és túlzással azt állíthat n á m , zárul is, m e r t a jogi nyelvben fehér holló a fordításra kitűnően alkalmas, de mégis kizárólag idegen a l a k b a n használatos terminus. Lét jogosultsága kétségtelen, m e r t az aktus tett, cselekedet, művelet, eljárás is lehet, esetünkben a z o n b a n (az egyszerűség kedvéért eltekintek egy p o n t o s és teljes meghatározástól) az a l k o t m á n y t , a törvényeket, a r e n deleteket, a szabályzatokat, az önigazgatási megegyezéseket, a t á r s a d a l m i megállapodásokat, az ítéleteket, a h a t á r o z a t o k a t , a végzéseket kell e fo galmon érteni. I d e t a r t o z h a t még a kollektív idegen szó is a kollektív vezetés része k é n t : a szerbhorvát kolektivno rukovođenje terminust a m a g y a r n y e l v ben némi ingadozással u g y a n , de n e m fordítják sem közös, sem együttes, de még kevésbé a z idegen szavak és kifejezések Bakos-féle szótárában fel t ü n t e t e t t testületi vezetésnek, m e r t az önigazgatási jogban ez a terminus a z a l a k t a n i megegyezés d a c á r a új, más t a r t a l o m m a l telített.
1.2.3. Körülírással kifejezhető idegen s z a v a k A z olyan idegen s z a v a k a t soroltam ide, melyeket m a g y a r u l csak k ö rülírással lehet kifejezni, fordításuk tehát egy kis értelmező szótárt ered ményezne. Ezek p é l d á u l : anarchia — szervezett h a t a l o m nélküli állapot, fejetlenség, z ű r z a v a r ; lojális — v a l a m e l y állam politikai rendszerét, törvényeit elfogadó sze mély; d o g m a — merev, m e g v á l t o z t a t h a t a t l a n n a k hirdetett, kötelező erejű tétel, t a n ; klíring — a követeléseknek és t a r t o z á s o k n a k b a n k á t u t a l á s útján, kész pénzfizetés nélkül történő elszámolása. 1.2.4. A j o g t u d o m á n y új keletű fogalmait jelölő idegen szavak A z utolsó (al)csoportba t a r t o z n a k a j o g t u d o m á n y gyors ü t e m ű fejlő désével kényszerűen h a s z n á l a t b a került szakszavak, kifejezések, melyekre ez ideig sem a szerbhorvát, sem a m a g y a r jogi nyelv nem lelte meg ön álló, saját megfelelőjét. I d e sorolhatók például a z új kötelmi-gazdasági jogi fogalmak, az alotman, engineering, leasing stb. A m í g meg nem a l kotjuk m a g y a r p á r j u k a t , n e m pusztíthatjuk ki őket a jog nyelvéből.
• A z idegen szavak jelenléte, alkalmazása a m a g y a r jogi nyelvben csak felosztásom első csoportjában helytelenített, a k ö v e t k e z ő négyben m á r sikerült megindokolni (egyes a l k a l m a k k o r történő) h a s z n á l a t u k a t . E g y pillanatig sem szeretném a z o n b a n a z t a látszatot kelteni, hogy jogi nyel v ü n k n e k a z idegen szavak befolyása felé hajló tendenciát kellene k ö vetnie. B á r itt n á l u n k szembe kell n é z n ü n k némi ilyen irányú veszéllyel, nehézséggel, a p é l d á k számából is k i t ű n i k — az első csoport (1.1.), h i szem, hogy többet számlál, m i n t a k ö v e t k e z ő négy alcsoport (1.2.1., 1.2.2., 1.2.З., 1.2.4.) együttvéve — , s z a k n y e l v ü n k n e k jogi ága rendel kezik olyan belső erőtartalékkal, szókinccsel, hogy ellenálljon a tiszta ságát r o n t ó idegen s z ó á r a d a t n a k .
2. A
2.1.
Nem
TÜKÖRFORDÍTÁSOK
az önigazgatási
joghoz
fűződők
A lehető legnagyobb mértékben a k a d á l y o z z á k a megértést egy szerb h o r v á t u l n e m t u d ó , m a g y a r a n y a n y e l v ű jogász számára, a jugoszláviai m a g y a r jogi nyelvből tehát sürgősen száműzni kell őket. A m i p i l l a n a t nyi elterjedettségük fokát illeti, a helyzet nem rózsás, de nem is re ménytelen. A legdurvább h i b á k a t , örömmel szögezhetem le, m i n d kevesebben v é -
tik. Ide t a r t o z i k például a nemzetközi magánjognak a jelenség ecsetelé sére tökéletesen megfelelő fogalma, az izigravanje z a k o n a . A nem jogász vagy a m a g y a r terminológiában j á r a t l a n jogász a szó szerinti fordításba menekül: a t ö r v é n y kijátszása. V a n n a k ugyan a jog egyéb ágaiban a tör vénykerülésnek (nem kijátszásnak!) különféle m ó d o z a t a i , ám a nemzet közi jogban ezt csak a csalárd kapcsolás összetétellel lehet jelölni. Fölmérést ugyan nem végeztem, érzésem szerint azonban ma m á r rit k á b b a n hangzik el m a g y a r u l , hogy a javni p r a v o b r a n i l a c — közjog védő, a vagyonjogi ügyész helyett, m e r t t á r s a d a l m u n k b a n , gazdaságunk ban, bíróságainkon a vagyonjogi ügyészek fontos szerepet töltenek be, így a fogalom és a terminus is g y a k r a n fordul elő. R i t k á b b a n használatos a kifejezés, n a g y o b b a hibaszázalék, a prateći propis — mellékjogszabály esetében. Szó szerinti (helytelen) fordításban: kísérő jogszabály. A jogelmélet területén fedeztem fel a probléma megvilágítását ki n y o m t a t o t t , hivatalos k i a d v á n y - f o r m á b a n bizonyító-biztosító fordítási baklövést. Önigazgatási terminológiánk legfontosabb forrásában az ö n igazgatási és egyéb társadalmi-politikai kifejezések s z e r b h o r v á t — m a g y a r szótárában a p r a v n a p r a z n i n a kifejezés jogi ű r k é n t k a p o t t helyet, a m a gyar jogi nyelv közismert joghézag szava helyett. A p r e t p o s t a v k a pedig köznyelvi h a t á s r a leginkább feltételezés szokott lenni a csak jogi vélelem műszó helyett. A dologi jog nyelvének felületes ismerői g y a k r a n fordítják az održaj szót elbirtoklás helyett eltartásnak. A hiba azért aggasztó, m e r t az (el) t a r t á s a családi jog jellegzetes intézménye. K é t példa az eddigiek során kissé háttérbe szorult büntetőjog t á r g y köréből. A saučesnik szó t ü k ö r f o r d í t á s a k ö z ö t t kettő is említhető. A z egyik a túlságosan köznyelvies részvevő, a másik m á r közelít az a d e k v á t jogi szóhoz, de mégsem teljesen megfelelő: b ű n t á r s . A m a g y a r jogi nyelv a bűnrészes műszót a l k a l m a z z a . A büntetőjogban a p o m a g a č — bűnsegéd, helytelen t ü k ö r f o r d í t á s b a n : segítőtárs. Felsorolásomban mind több olyan szó k a p o t t helyet, mely nem csu p á n azért p o n t a t l a n , mert fordítás, h a n e m m e r t a köznyelv-jogi nyelv viszonylatban az előzőhöz tartozik, s nem a szerbhorvát h a t á s n a k t u d h a t ó be, h a n e m a köznyelvnek a jogi nyelvre gyakorolt, ezúttal nem k í v á n a t o s , befolyásának. A jelenség így egynyelvű, tiszta m a g y a r k ö zegben is előadódhat. A z előző bekezdésben m o n d o t t a k a t szem előtt t a r t v a n é h á n y olyan perjogi terminussal z á r o m a tükörfordítások első csoportjának b e m u t a tását, melyek megint jellegzetesen a szerbhorvát forrásnyelvből erednek. Privremeni zastupnik — ügygondnok, mondja a m a g y a r terminológia. N á l u n k némelyik fontos t ö r v é n y szövegében is ideiglenes képviselő — formában találhatjuk. Povraćaj u predašnje stanje — mulasztási igazolás, igazolási kérelem,
sajnos nem minden jugoszláviai szövegben áll a helyes v á l t o z a t , a szó szerinti fordítás eredményeképpen helyenként „ a korábbi helyzetbe v a l ó visszahelyezés" szerepel stb. 2.2. T ü k ö r f o r d í t á s o k az önigazgatási jog nyelvében M u n k á m utolsó terminuscsoportjának vizsgálatát kivétellel, egy hely telen fordítással k e z d e m : osnovna sredstva — alapeszköz. H o g y a pél d á t miért ide soroltam be? A n n y i m a g y a r á z a t t a l t a r t o z o m , hogy a meg felelő szót, az állóeszközt, b á r a M a g y a r értelmező kéziszótár természe tesen közgazdasági terminusként tünteti föl, az önigazgatási szógyűjte mények, szótárak is rendre jogosan t a r t a l m a z z á k . T e h á t : mivel az állóeszköz nem csak az önigazgatás szava, a magyarországi terminológia is ismeri, s m e r t jellege, jelentése m i n d k é t rendszerben hasonló, semmi okunk „tükörfordítani". I g a z o l t n a k minősíthető a t ü k ö r f o r d í t á s a d r u š t v e n a svojina — társa dalmi tulajdon esetében, a n n a k ellenére, hogy a magyarországi (a jugo szláv v i s z o n y o k a t nem ismerő) olvasót megtévesztheti. Magyarországon ugyanis társadalmi tulajdonnak a nálunk k o l l e k t í v n a k (pl. nemzetségi tulajdon) nevezett tulajdonformát hívják. Jugoszláviában tehát a m a gyar nyelv, a terminológia újszerű jelentéstartalmat kölcsönzött a társa d a l m i tulajdon kifejezésnek. A m u n k a nem társulhat — volt a M a g y a r Szó egykori melléklete, a N y e l v m ű v e l ő egyik írásának a címe, majd hosszúra nyúló vita kere kedett belőle. A nyelvhasználat a z u t á n visszavonhatatlanul bebizonyí t o t t a , hogy a társult munka t ü k r ö z i leghívebben az új fogalom lénye gét, s a m a r x i terminológia társulásra h i v a t k o z ó , a társas m u n k a terminus mellett k a r d o s k o d ó k vereséget szenvedtek. A hű t a r t a l m i tükrözés elvének eleget tesznek az önigazgatási érdekközösség — s a m o u p r a v n a interesna zajednica, önigazgatási megegyezés — s a m o u p r a v n i s p o r a z u m fordításmegoldá sok is. Ez utóbbi kifejezés egyébként két tükörfordítási m ó d o t is felkí nált, önigazgatási egyezmény v a g y önigazgatási megegyezés, melyet a z u t á n a jugoszláviai m a g y a r önigazgatási jogi terminológia önigazgatási megegyezés f o r m á b a n honosított meg, a kezdeti bizonytalanság u t á n tiszteletet parancsoló következetességgel. A tanulságot ehelyütt úgy összegezhetnénk, hogy a tükörszó vagy -kifejezés nem feltétlenül helytelen csak azért, mert fordítás eredménye. Ezzel a tétellel nem m o n d o k ellent a tűrhetetlen, értelemhomályosító, olykor nevetséges tükörfordításokról m o n d o t t ítéletemnek.
Rezime Strane reči i doslovni p r e v o d i u p r a v n o m jeziku U uvodu autor konstatuje da se u nas pravilnom korišćenju — negovanju (pravnog) jezika najviše pružiti može komparativnom analizom terminologije srpskohrvatskog i mađarskog jezika. U prvom delu rada analizira se problematika upotrebe stranih reči. U kla sifikaciji se ti termini dele na nedozvoljene i dozvoljene u mađarskoj jezičkoj upotrebi. — Nedozvoljenih ima znatno više. Autor ipak smatra da se oseća tendencija i u srpskohrvatskom (hrvatskosrpskom) i u mađarskom jeziku da se korišćenje pravnih termina stranog porekla izbegne. Navode se i podvrste i osnovni razlozi dozvoljenosti upotrebe stranih reči koji su: 1. Nemogućnost njihove zamene potpuno adekvatnim terminom, 2. Uobičajena upotreba strane verzije termina uprkos njegovoj prevodljivosti, 3. Jedino opisom moguće iskazivanje strane reči, 4. Nepostojanje termina za označenje novonastalih pravnih instituta sem stranih. U drugom delu rada govori se о problemu doslovnih prevoda u pravnom jeziku koji takođe mogu biti nedozvoljeni i dozvoljeni. Nedozvoljeni su najčešće prevodi u klasičnim pravnim disciplinama, gde i u ciljnom jeziku (jeziku prevoda) postoji poznata verzija označenja odgovara juće pravne institucije. Dozvoljeni doslovni prevodi su najčešći u oblasti samoupravnog prava: do slovni prevod dakle, nije obavezno loš postupak u jeziku prava.
Resume Les mots étrangers et les traductions littérales dans la langue juridique Dans l'introduction I'auteur constate que chez nous 1'analyse comparative de la terminologie serbo-croate et hongrois, contribue le plus ä l'emploie regu liere et á la culture de la langue juridique. Dans la premiere partie de l'oeuvre il analyse le probleme de l'emploi des mots étrangers. Dans la classification ces termes se divisent aux „interdits" et „autorisés" dans l'emploie de langue hongroise. Les termes „interdits" sont beaucoup plus nombreux. L'auteur considere quand-méme que dans la langue serbo-croate (croato-serbe) et hongroise aussi, on sent la tendence de l'évitement de l'emploie des termes jusidiques étrangers. On enumere les sous-espéces et les raisons primaires de l'autorisation des mots étrangers, qui sont les suivantes: 1. L'impossibilité de leur substitution avec les termes tout ä fait adéquates. 2. L'emploie habituelle de la version étrangers de se termes malgré la possibilité de sa traduction. 3. Quand la seue possibilité pour expliquer ce terme est de le décrire.
4. Quand, pour un nouvelle institution juridique il n'existe qu'un terme étranger. Dans la deuxieme partie de Poeuvre on parle des problemes de la traduction littérale dans la langue juridique que peuvent étre aussi „interdits" et „autorisées". Le plus souvent les traductions sont „interdits" dans les disciplines juridiques classiques quand dans la langue, issue de la traduction, il existe une version connue pour determiner cetté mérne institution juridique. Les traductions littérales sont le plus souvent „autorisées" dans le domaine de droit autogestionaire, alors la traduction littérale n'est pas forcement un mauvais procédé dans la langue juridique.
