Letsch Endre IGAZGATÁSI TERMINOLÓGIÁNK FEJLŐDÉSI IRÁNYVÉTELE

Letsch Endre IGAZGATÁSI TERMINOLÓGIÁNK FEJLŐDÉSI IRÁNYVÉTELE — A VSZAT ÁLLAMIGAZGATÁSI

TÖRVÉNYÉNEK

ELEMZÉSE

—

Sajnálom, hogy szaknyelvi fejlődésünk egy, immár b i z t a t ó n a k m o n d ­ ható színvonalán, a köz- illetve államigazgatásról szóló törvényeinek á t ­ tanulmányozását követőleg, nem köszönthetem egyértelműen büszkélkedőn tanácskozásunk részvevőit. H a b á r erre a terminológiai jegyek elég­ séges, m e g n y u g t a t ó alapot szolgáltatnának, elöljáróban mégis egy hüledezéssel egybekötött, nem-terminológiai átkozódással v a g y o k kénytelen az egybegyűltekhez fordulni. Megengedheti-e m a g á n a k egy szabad társadalom emancipált, egyenjogú nemzetiségi kultúrája, hogy az egyik legelemibb helyesírási szabály — az E L V Á L A S Z T Á S — arcátlan, következetes semmibevételével meginogjon minden értékbe — szaknyelvhasználati, egyszersmind tartalmi, jogrendszerbeli v í v m á n y b a vetett hitünk? N e m ! A V S Z A T H i v a t a l o s Lapja 1981/22. szám, Államigazgatási t ö r v é n y (a számok a szakaszokat jelölik): 10. küldöt-trendszer, 2 1 . dolgozó-knak, 26. javaslato-kra, 37. 104. 126. 148. vé-grehajtás(a), 44. munkate-stület 50. polgáro-knak, 55. hoss-zabb, 56. közössége-knek, 59. törvén-nyel, 62. 66. jogs-zabály, 77. vé-grehajtó, 121. fe-lügyeleti, 130. öss-zeg, 138. térltése-kre, 145. figy-elmeztés, 153. vé-gleges, 154. alacsony-abb, 157. 163. fogy-asztási, 164. szabály-ozza, 165. alkotmány-osság, 168. te­ stületi. E felismerést követően szárnyszegettebben b á r m i n t a h á r o m évvel ez­ előtti szemináriumra készülődvén, de elvégeztem a terminológiai vizsgá­ lódást is, h o v a t o v á b b egy alapos (szövetségi t ö r v é n y — t a r t o m á n y i tör­ vény) összevetés is elkelt volna, melynek hiányában a következő egy-két kulcsszó problematikáját fedném föl. Osnovne odredbe — alaprendelkezések (szövetségi t.), — alapvető rendelkezések ( t a r t o m á n y i t.). Fontolóra vehető, sőt javasolható még az ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK kifejezés használata. 1

A magyarországi törvényekben (pl. Tanácstörvény, Büntetőeljárás, P o l ­ gári perrendtartás) általános rendelkezések vezetik be a szöveget.* R a d n i k — munkás (tartományi t.) — dolgozó (szövetségi t.) — a fordító elkerüli a munkás szó alkalmazását. Lám, nem is egyértelmű tehát az újabban közkeletű elhatárolás: radnik, radnici — munkás, m u n k á s o k ; radni cövek, radni ljudi — dolgozó, dol­ gozók. A z elemzett törvényekben tapasztalható terminológiai ingadozás, pontosabban a szövetségi fordító megoldása az én véleményemet t á ­ masztja alá, mely szerint általános, összefoglaló értelemben kerülni i l d o ­ mos a munkás műszó h a s z n á l a t á t . Úgy hiszem, ily m ó d o n némiképp az egyetemes m a g y a r nyelvhasználathoz idomulnánk anélkül, hogy vétenénk a sajátságos önigazgatási viszonyok megkövetelte szaknyelvi szabályok ellen. A m u n k á s szó kiiktatásával csupán a burzsoá jogi terminológiával kerülhetünk összeütközésbe, ezt a kollíziót pedig, biztos vagyok benne, közülünk senki sem veszi zokon. A legegyszerűbb meghatározás ez lenne: a dolgozó fogalmába beletar­ tozik minden — rendszeres testi vagy szellemi munkájából élő, a társa­ dalmi termelésben részt vevő személy; a munkás pedig az a dolgozó, aki testi m u n k á t végez. O r g a n i u p r a v e — közigazgatási szervek (szövetségi t.), igazgatási szervek ( t a r t o m á n y i t.), Terminológiai tevékenységünk, állásfoglalásaink értékére, erejére en­ ged következteteni a t é n y , h o g y az újabb keletű törvényben m á r a múlt szemináriumon javasolt, a d e k v á t a b b n a k t a r t o t t I G A Z G A T Á S I műszó, k a p o t t helyet. Persze — kevésbé magabiztosan — mindez a fordítók ö n ­ képzésének is b e t u d h a t ó . Vizsgálódásom alapforrása egyébiránt a t a r t o m á n y i Államigazgatási törvény volt, melyet csak hábe-hóba vetettem össze az egy évvel régebbi keltezésű t a r t o m á n y i törvénytervezettel. J a v n o ovlascenje — közmegbízatás ( t a r t o m á n y i t.), közhatalmi jogosítvány (tervezet). A maga módján m i n d k é t fordítónak igaza van (ha ugyan nem egy személy a kettő), a tervezetének azért, m e r t nem bocsátkozik szótákoló kalandgokba, a törvény magyarnyelvű megszövegezőjét azért illeti dicsé­ ret, m e r t az önigazgatástól idegen hatalmi jegyet magán viselő terminust b á t r a n helyettesíti egy analógiás módszerrel alkotott (ha létezik közmeg­ egyezés vagy közmegbotránkozás, miért ne lehetne ilyen műszavunk is) közmegbízatás szóösszetétellel. A .magam részéről nem először állok ki ez utóbbi mellett. H o g y milyen fonák helyzetbe kerülhet egyébként az indulatos termi2

3

4

* A vitában elhangzott: a régebbi magyarországi törvényekben ismeretes még a bevezető rendelkezések (uvodne odredbe) kifejezés is. Mivel szerbhorvát törvényi megszövegezéseinkben az opste odredbe kifejezés is e l ő ­ fordul, az alapos nyelvi-logikai értelmezés az alap(vctű) rendelkezés terminushoz is el­ juttathat bennünket.

nológus a társadalmi fejlődésnek viszonylag rövidke, néhány esztendős időszakában is?! A z 1979/80-ban lebonyolított szemináriumi előadás első írott és szóban elmondott v á l t o z a t a értelmében az államigazgatás műszó az 1. számú jegyzetben feltüntetett t ö r v é n y elnevezése és h a t á l y a ellené­ re is kerülendő a jugoszláviai m ű n y e l v b e n (annak megfelelője, a d r ž a v ­ na u p r a v a , a szerbhorvátban sem igen él, ritka tünemény). Mindössze egy évvel később m á r m ó d o s í t a n i kellett a fogalmazáson, hiszen időközben kezdetét vette az államigazgatásról szóló törvények előkészítésének, m e g h o z a t a l á n a k procedúrája. Végül itt v a g y u n k 1982-ben, s kissé fanyar szájízzel újat vallva b o n ­ t a k o z u n k ki kényszerű — a történelem által d e t e r m i n á l t — ellentmondá­ sunk öleléséből; fölállítjuk az időszerű kifejezéspárt: d r ž a v n a u p r a v a — államigazgatás. N e m először vállalkozom t e h á t az igazgatási jogi m ű n y e l v á l l a p o t á n a k föltérképezésére, a k i r a g a d o t t s z a k s z a v a k n a k egy h á n y a d a ilyképpen „ á l ­ l a n d ó " vendégnek számít megfigyelésem nagyítója alatt. E z t a jelzőt elsősorban a hatáskör, illetékesség s z a k s z a v a k érdemelték ki. E z ú t t a l is végigvonulnak az egész törvényszövegen, gyakori jelenlé­ tükkel egyszer kristálytiszta szabatosságot, másszor viszont — mértéken felüliségük, fölöslegességük folytán — egy kis k a v a r o d á s t v á l t v á n ki. A „ v a n egy jó hírem, meg egy rossz h í r e m " — viccek b e v á l t sorrendjé­ hez igazodva a szakmában is lássuk előbb a 10. szakasz részletét, ahol majdhogynem a terminológiai tökély mosolya köszönt r á n k . , u vršenju poslova i z a d a t a k a u njihovoj nadležnosti". „ . . . az illetékességükbe illetve •hatáskörükbe t a r t o z ó t e e n d ő k ellátásá­ ban és feladatok teljesítésében . . . " A 13. szakasz második pontjában viszont egy o l y a n szerbhorvát meg­ fogalmazás következik, melyben a nadležnost egyáltalán nem szerepel, m a g y a r nyelven pedig, szerintem teljesen indokolatlanul újra a hatáskör terminus segédletével o l d o t t á k meg a p r o b l é m á t : „ 2 . O d g o v o r n i su za stanje u oblastima za koje su o b r a z o v a n i . . . " „ 2 . Felelősséggel t a r t o z n a k a hatáskörükbe tartozó területeken u r a l k o ­ dó h e l y z e t é r t . . . " Például így is le lehetett volna f o r d í t a n i : Felelnek az azon területeken előállott helyzetért, m e l y e k r e alakultak. Megjegyzést kell fűznöm t o v á b b á a funkcija — feladatkör, T E E N D Ő , majd még inkább a delokrug — T E V É K E N Y S É G I K Ö R , hatáskör, teendő fordításmegoldásoQchoz, melyek következetlenül, hol egyik, hol másik, hol h a r m a d i k alakban b u k k a n n a k fel. A szinonimák bizonytalanságot l o p n a k a tör­ vényszövegbe. (A kiemelt v á l t o z a t o k a t t a r t o m helyesnek.) Végül csupán egy k o m m e n t á r t aligha igénylő rossz fordítást idéznék n y o m a t é k k é n t a „hatáskör — hibacsoportból". A 38. szakasz címe: A z igazgatási szervnek más állami és egyéb (a helyesírási hiba a H i ­ vatalos Lapé, n e m én vétettem) szervekhez való V I S Z O N Y A (kiemelés tőlem — L. E.).

A szöveg szerbhorvátul így indul: U o k v i r u svog odnosa . . . M a g y a r u l pediglen: A z igazgatási szerv hatásköre keretében . . . H a ez így folytatódik, a h a t á s k ö r szakszó amolyan szaknyelvi Jolly J o k e r r é válik majd, melyet mindenüvé, minden problematikus helyre be lehet csempészni, behelyettesíteni. E „Joker"-jelenség ellen köteles­ ségem tiltakozni, hiszen az semmi jóra nem vezet, ha joga terminológiánk a legkisebb hasonlatosság jegyeit ölti az egyébként jogi kategóriának is számító k á r t y a j á t é k o k k a l . A z elválasztásra v o n a t k o z ó , kissé elkeseredett hangvételű megállapítá­ saim után most fogok másodízben nem a szó szoros értelmében felfogott terminológiai kérdés taglalásába. N e m időznék egy percig sem a biztosít divatszó terjengős kifejezésekben t ö r t é n ő használatánál, ha nem egy, az egész törvényen végigdübörgő jelenséggel állnánk újólag szemben. Egy példa a 3 1 . szakaszból ahol biztosítjuk a t ö r v é n y e k és más aktusok vég­ rehajtását, holott a szerbhorvát szövegben föllelhető obezbedene szakszó jelen esetben a megvalósít, elér v á l t o z a t o k k a l is lefordítható, sőt teljesen el is h a g y h a t ó a következőképpen: a t a r t o m á n y i szerv felügyeletet gyakorol és intézkedéseket tesz a tör­ vények végrehajtása érdekében. A jövőben jobban kellene ügyelnünk, h o g y ne az általános jogi és köznyelvben koptassuk, csépeljük a biztosítás szót, hiszen éppen eleget foglalkozunk-találkozunk vele a biztosítási jog m i n d i n k á b b teret h ó d í t ó ágazatában. Z a h t e v — kérelem, kérés. E r r e az ok nélküli kettősségre a törvény 39. szakaszának 3. illetve 4. bekezdésében b u k k a n t a m rá. A kérdés egyáltalán nem műszó, nem műnyelvi termék, s amiként a fordító egy-két m o n d a t t a l előbb birtokosa volt a megoldásnak (helyesen mellőzte a szintén zahtev-ként fordítható követelés, igény szakszavakat), úgy kellett volna megmaradnia a hiva­ talosan, tán hivatáskodóbban is hangzó, de kétségtelenül szabatos kére­ lem alkalmazása mellett: a társadalmi-politikai szervezetek kérelmére . . . N y e l v m ű v e l ő és szaknyelvápoló m u n k á m során á mindenkori alapos­ ságra való törekvés, a források, segédkönyvek, s z a k m u n k á k forgatása mel­ lett gyakran ugyanolyan szükségem van bátran megbízni nyelvérzé­ kemben, a „terminológiai intuícióban". A 4 1 . szakaszból merített példa azok közé tartozik, melyeknél sok kétség nincs a helyes megoldást ille­ tőleg, m e r t a forrásmunkák és a nyelvérzék pontosan ugyanahhoz a meg­ állapításhoz j u t t a t n a k el: dogovaranje — megbeszélés , állítanánk fel szópárunkat, m í g a szöveg­ ből kiolvasható megállapodás inkább a dogovor önigazgatási műszó megfelelője, amely pedig nem k a p o t t helyet a t ö r v é n y szerbhorvát nyel­ vű megszövegezésében. N e m k í v á n o k érzelgősen fogalmazni, de tényleg nagyon szomorú v a ­ gyok, h a u g y a n a z o n szakszövegnek két pontján teljesen megegyező for5

6

rásnyelvű (szerbhorvát) fordulatok j u t n a k szerephez, a célnyelvi ( m a ­ gyar) „megfejtések" pedig különböznek. 42. szakasz: Sticanje i raspoređivanje d o h o t k a * — jövedelemszerzés és — FELOSZTÁS U g y a n e z a kifejezés a 172. szakaszban: — jövedelemszerzés és — elosztás. A föntebb megadott, nagybetűs v á l t o z a t a megfelelő, ö n i g a z g a t á s i ­ munkajogi szaknyelvünk, .s a rendelkezésre álló segédkönyveink, forrá­ saink, jogszabályaink szövegei efelől nem hagynak kétséget. A z elosztás párja pedig a raspodela szakszó kell hogy legyen. M i n t ismeretes, t ö m é r d e k b í r á l ó cikk l á t o t t m á r napvilágot a poslova­ nje — ügyvitel elszürkített és g y a k o r t a helytelen fordításmegoldás k a p ­ csán. Előző tanácskozásunkon ez a kérdés nem egyszer került a vita homlokterébe. Jelen t a n u l m á n y o m b a n is megvizsgálom a poslovanje — ügyvitel (a tervezetben) ügyintézés (a t ö r v é n y 4 8 . szakaszában) (kancelarijsko) poslovanje — (hivatali) ügykezelés (a t ö r v é n y 9 1 . szakaszában szereplő) szó- és kifejezéspárokat. H a gondos értelmező elemzést végzünk, könnyen leszögezhető: szem­ ben a tervezet i m m á r é r t e l e m z a v a r ó v á k o p t a t o t t v á l t o z a t á v a l a h a t á ­ lyos szöveg első verziója a helyes, javasolt. Ezen felül a h a r m a d i k k i ­ fejezéspár is kifogástalan. A kancelarijsko poslovanje á l l a n d ó hivatali nyelvi vonzat, m e l y n e k m a g y a r variánsa csakis ebben a mégadott for­ m á b a n honos. Szó sincs tehát a poslovanje — ügyintézés, ügykezelés (vétkes) szinonímahasználatról. Meg kell azonban m o n d a n o m , hogy terminológiánk jogos határozottsá­ gom ellenére igen eltérő a l a k o k k a l oldja m e g a kifejezés m a g y a r í t á s á t , pl.: irodai ügyintézés (törvénytervezet) irodai ügyvitel (önigazgatási szótár). Sebaj, lényegbevágónak t a r t o m , hogy szinte kivétel nélkül a később született m u n k á k , törvények t a r t a l m a z z á k a pontos(abb) terminusokat, ami csakis az egyenesvonalú fejlődés ékes bizonyítéka. Igen egyszerűen fölfedhető és kijavítható hiba: az 52. szakaszban d o ­ k u m e n t u m helyett n y u g o d t a n m o n d h a t u n k o k m á n y t is, hiszen pontosan u g y a n a z t teszi, m i n t az a n y a n y e l v ü n k „ b i z t o n s á g á t " a l á a k n á z ó idegen szó. ö t l e t e m , nézetem nem új keletű. N y e l v v é d ő i n k n e k m á r a m ú l t szá­ z a d b a n is egyik vesszőparipája volt az effajta gyomlálgatás.** * A vitában elhangzott: a személyi jövedelmek esetében a szerbhorvát jogi ter­ minológia nem alkalmazza a raspoređivanje műszót. Raspodela ličnih dohodaka — (a) személyi jövedelmek e/osztása. ** E sorok (rója megjegyezte, s a vita alakulása is bizonyította: az idegen szavak, bár fontos, de már nem központi problémája a magyar nyelvművelésnek. Jugoszláviai viszonyok közepette mégis gyakorta kell kiküszöbölnünk a szövegekben jelen lévő idegen szavakat, mert azok nagy hányada nem a meghonosodás, hanem nyelvhaszná­ lati gondozatlanságunk, renyheségünk eredménye.

A z 54. szakasz utolsó sorában egy érdekfeszítő esettel t a l á l k o z t a m . A fordító egyidejűleg nagy szakértelemmel a d t a meg a nyelvileg-jogilag tökéletes, szabatos, pontos kifejezést, s a látványos értelmezés iskolapél­ dáját végrehajtva t á r t a elénk a perjog közismert terminus technicusát: jogorvoslati utasítás — p o u k a o p r a v n o m leku, hangoznék a szópár, h a szótárt ü t n é n k fel, csakhogy ez esetben az eredeti, pontosabban a hiteles szerbhorvát megszövegezés másmilyen, kicsit a fogalom meghatá­ rozásába hajló körülíráshoz folyamodik. H a tehát az eredetihez v a l ó m i n d e n k o r i teljes hűség szélsőséges képviselői lennénk, valószínűleg eré­ lyesen b í r á l n á n k a fordító elkalandozását a forrásnyelvi fogalmazásmód­ tól. E z t azonban mégsem tesszük, m e r t szaknyelvápolásunk természet­ szerűleg a vaskalaposság, merevség helyett, a rugalmas tárgyilagosság tetszetős elvét vallja. A kifejtettek értelmében kimondhatjuk, hogy ez­ ú t t a l nyelvileg csiszoltabb, terminológiailag precízebb eredeti is elkép­ zelhető lett volna. ö r v e n d e t e s jelenségnek könyvelem el, hogy bár az egy-két évtizeddel ezelőtti általános nyelvművelő s z a k i r o d a l o m kissé lemondóan foglalt állást a m e g t a r t (pl. t ö r v é n y t , szabályt, ígéretet) helyes mivolta mellett, sziszifuszinak ítélve meg a német einhalten tükörszavaként e l h a r a p ó d z o t t betart szó elleni küzdelmet, m a m á r az élő és írott, a köz- és szaknyelv­ ben egyaránt újra teret h ó d í t a régebbi megtart változat. Szép példával erősíti meg az e l m o n d o t t a k a t t ö r v é n y ü n k 5 5 . szakasza. N e m nehéz azonosítani az egy szakasszal alább látható kifejezéspár­ ban rejlő hibát: u p r a v n a stvar — igazgatási dolog. A dologi jogban természetszerűleg nem érheti szó a h á z elejét a stvar — dolog fordítás m i a t t , hiszen így egy szemet se v é t ü n k a terminológiai helyesség ellen (e jogágban a stvar — tárgy a bajosan kiűzhető hiba), az igazgatási eljárásban azonban egyértelmű, hogy az általános eljárásjogi szabályokat kell megtartani. Helyesen: u p r a v n a stvar — igazgatási ügy. Államigazgatási t ö r v é n y ü n k n e k a testületi igazgatási szervekkel fog­ lalkozó részéhez érkezvén újólag igyekeznünk kellene v a l a m i k é n t meg­ szüntetni az a n y a n y e l v ü n k állítólagos korlátaiiból, ha úgy akarjuk vélt szókincsi szegénységéből származó terminushasználati h o m á l y t . Fogal­ m a m sincs, a szerbhorvát komitet, komisija szavak láttán (mily szeren­ cse! az o d b o r szóóriással ezúttal nem kellett megvívni) miért v a n szük­ ség rögvest a teljesen idegenszerű k o m i t é m e n t ő a n g y a l s z á r n y a i alá bújni. ö s s z e kéne m á r dugni a fejünket e téma kapcsán. I t t az alkalom. A m a g a m részéről a B I Z O T T S Á G , K Ü L Ö N B I Z O T T S Á G kettős mellett az archaikus B I Z O T T M Á N Y reaktivizációjától sem riadnék vissza.* Sike8

9

* A heves disputa végeredménye: n e m a z „erőszakos" szóalkotás, hanem a k o n k ­ rét eset jellegétől függő jelzős szerkezetek, konstrukoiók megteremtése hozhatja meg a hőn áhított sikert. A l a p - (és egyetlen) szavunk tehát a bizottság legyen, m e l y e t azután kedvünkre alakíthatunk pl. v í z ü g y i bizottsággá, (köz)igazgatási, sőt v í z ü g y i k ö z i g a z ­ gatási bizottsággá is.

r ü n k t i t k á t az egységesítésben látom. Még egy adag m ű v i , mesterséges b e a v a t k o z á s is kevesebbet á r t szaknyelvünknek, m i n t a lépten-nyomon k i ü t k ö z ő bizonytalankodás, ingadozás, kölcsönzés, idegen s z a v a k sege­ delme . . . . „Gazdasági és társadalmi életünk sok kifejezése szó szerinti fordítás eredménye. M u n k a a k c i ó t á r s a d a l m i v a g y önkéntes m u n k a helyett; helyi iroda (mesna kancelarija) helyi h i v a t a l helyett, h a b á r a „kancelarija" nemcsak iroda, h a n e m h i v a t a l is; szociális m u n k á s (szociális g o n d o z ó ) ; gyermekpótlék (családi p ó t l é k ) ; félig szakképzett (betanított) m u n k á s ; fogyasztói kölcsön (áruvásárlási kölcsön); jövedelemmegvalósítás (jöve­ delemszerzés). 10

Kossátói, a jugoszláviai m a g y a r nyelvművelés h a l h a t a t l a n j á t ó l i t t első­ sorban a helyi iroda kifejezésnek törvénybeli helytélen alkalmazása o k á ­ ból idéztem, s természetesen azért ás, m e r t írásai tevékenységünk alapvető forrásai, s h a a fordító — valljuk meg — n é h a elfásuláishoz vezető m u n ­ kája során belelapozna könyveibe, nem csupán szarvashibáktól mente­ sülhetne, mi több, a fölüdültető ön(tovább)képzés igényét is kielégíthetné. Ezen a p o n t o n egyébként — szerencsére kivételesen — azt v a g y u n k kénytelenek leszögezni, hogy a korábbi fordítói vállalkozás, a tervezet terminusa a pontos, ilyeténképp: mesna kancelarija — helyi h i v a t a l . A 112., 113. és 119. t ö r v é n y s z a k a s z b a n h á r o m a p r ó b b észrevételt t e t ­ tem, s m i u t á n n a g y o b b a k b a n — jogi nyelvi föltörésünknek h á l a — nem bővelkedünk, ezeket b á t o r k o d o m nyilvánosságra hozni. Szórendi kifogás: „ A felügyelőnek a felügyeleti ellenőrzés gyakorlása­ k o r joga v a n , h o g y : — meghallgasson személyeket (ügyfeleket); — átnézzen személyazonosságot bizonyító o k m á n y o k a t ; . . . Érzésem szerint, alanyi ragozás esetében a „személyeket hallgasson m e g " — szórend a legmagyarosabb. A z írásos h a t á r o z a t (pismeno rešenje) helyébe é n a m ű n y e l v b e n g y a ­ koribb, írásbeli határozat kifejezést javasolnám, b á r a m a g y a r nyelvű t ö r v é n y a l k o t ó által k i v á l a s z t o t t forma sem nevezhető tragikusnak. S h a m á r — indokoltan — a m i n d e n k o r i „magasfokú szaknyelviséget" k í v á n ­ juk megkövetelni, kifogást emelhetünk a helyszínen bírságoljon v o n z a t ellen is. Izreći m a n d a t n u k a z n u — helyszíni bírságot r ó ki — ez az igazi m e g ­ oldás. Zakonski osnov — t ö r v é n y a d t a alap, áll a szövegben. A k ö z t u d a t b a pedig jobb lenne a törvényi alap kifejezést beoltani (gyakori, á r n y a l a t n y i hiba még a t ö r v é n y e s a l a p v á l t o z a t alkalmazása). S z a k m u n k á m b a n m é g egyszer, ígérem m o s t m á r utoljára eresztek meg általános nyelvvédésbe csapó fejtegetést. A t ö r v é n y b e n (124. szakasz) m a g y a r t a l a n u l áll: S završenim p r a v n i m fakultetom — befejezett j o g t u d o m á n y i k a r r a l .

H e l y r e i g a z í t v a : — jogtudományi egyetemi végzettséggel vagy elvégzett jogi egyeterrumel. Bizonyos, hogy e szövegkörnyezetből kimetszve, bárminemű szótárban (vagy felsőoktatásunk szerveződését ecsetelve) a fakultet — kar, s uni­ verzitet — egyetem volna az egyedüli helytálló szósor, ha azonban a magas képesítés égboltjába r ö p p e n ü n k — hasonlataim ne legyenek szent­ ségtörés — választásunknak a líraibb (egyetem) szakszóra kell esnie. Fontosabb viszont, hogy az ugyanazon kifejezésbe csúszott másik, na­ gyobb, igen sűrűn akadékoskodó hibát temessük el: završiti p r a v o — befejezni a jogot. Ez b i z o n y t ü k ö r k é p a javából, üvegét hiába egyengetjük, egészséges fény törésű sosem lesz. M a g y a r á n : elvégzi a j o g o t . . . Elemzett jogszabályunk h a r m a d i k részéhez érkezvén vissza kell u t a l ­ nom a r a d n i k — dolgozó kérdéshez fűzött m a g y a r á z a t h o z . Mivelhogy, h a az itt, még egyszer leírt m ó d o z a t a jó, mindenféleképpen v o n a t k o z ­ t a t n i szükséges a r a d n a zajednica — munkaközösség fordításra is, melyet analóg a l a k z a t t á kell átdolgozni. H a nem is a legtudományosabb érvet, de értékes ismeretet szolgáltathat legnagyobb kétnyelvű újvidéki m u n k a ­ szervezetünk, a F o r u m nyelvi szokása: r a d n a zajednica — dolgozói közösség.* Ü d v ö s lesz népszerűsíteni, általánossá tenni. Egy feszélyező stílustalanság a 130. szakaszból: „ . . . h a t á r o z a t á b a n m e g h a t á r o z o t t feladatkör . . . " megszabott, megadott, megállapított, rög­ zített, lefektetett, kitűzött, megnevezett sőt felfektetett. E n n y i t t u d a m segédkönyv nélkül, egy szuszra felsorakoztatni. Lássuk mit m o n d a stí­ lusharcba (nem mindig) h í v h a t ó s e g é d k ö n y v : determinál, definiál, ér­ telmez, precizíroz, körülír, s a m á r említett megállapít és megszab is he­ lyet k a p a meghatároz címszóban. A z egy tucatnyinál is több „jelölt" közül,, ha nem is bármelyik, de jó néhány (lásd a kiemeléseket) á r n y a l t a b ­ bá tehette volna az általam is annyiszor letaglózott, mindamellett sze­ retett hivatali (hivatalos) jogi nyelvünket. A 137. szakaszban ez olvasható: Z a k u p poslovnih prostorija — irodahelyiségek haszonbérlése. Kifogás­ talan-e ilyen formában ez a fordítás, avagy netán bérlést/bérletet kellett volna említeni? Vajon melyik v á l t o z a t u n k lesz az elfogadható? Z a k u p — bérlet vagy — haszonbérlet? A problematika nem csupán terminológiai jellegű, hanem bizony a polgári jog közepébe hatol s a megoldáshoz nem egy ásónyomnyit, ö t ö t tízet is le kell ásni. A jugoszláv j o g t u d o m á n y b a n a bérlet és a haszonbérlet egységes szer­ ződési kategória, melyen mindazonáltal a terminológiai, no meg köz­ nyelvi differenciálódás jelei is m e g m u t a t k o z t a k . Jugoszlávia különböző 11

* A vitázok a következő kifejezéspárokat is említették: kolektiv — dolgozói közös­ ség, s radna zajednica zajedničkih poslova — a közös szolgálat munkaközössége. Ja­ vaslat: ez utóbbi szakszónak továbbra is megvan a létjogosultsága.

vidékein eltérő jelentéstartalommal telítődtek a z a k u p , najam, kirija, arenda szakszavak. A z a k u p fő rokonértelmű társa természetesen a n a ­ jam, amely műszó azonban a m a i jogi n y e l v b e n nem él külön életet, a két fogalom egy k a l a p alá tartozik. Vállalkozásunknak, h o g y terminológiailag elkülönítsük e fogalmakat: z a k u p — haszonbérlet najam — bérlet — csak l'ant p o u r l'art minősége v a n . Ami azonban engemet személy szerint kiegyensúlyozottá tesz, m e g n y u g ­ t a t e kérdésben, az hogy a célnyelven, m a g y a r u l , sem terminológiai sem t a r t a l m i z a v a r nem léphet föl. A m a g y a r jog „ . . . a bérletet és a haszonbérletet a k k é n t különbözteti meg, hogy az előbbiben csak a dolgok h a s z n á l a t á n a k átengedésére irá­ nyuló szerződést lát, m í g az utóbbi alatt a dolog gyümölcseinek szedésére is irányuló ügyletet l á t . " M i u t á n taglalt esetünkben n y i l v á n v a l ó a n lakásbérletszerű viszonyról (azaz irodahelyiség bérletéről) van szó, m e l y esetben a gyümölcsszedés joga/lehetősége eleve tárgytalan,* a törvényi megoldás (haszonbérlet) ez­ úttal helytelen. A m i persze nem v á l t o z t a t az alaptényen: h a a haszon­ bérlő a hasznot hajtó dolog h a s z n á l a t á r a és hasznainak szedésére jogo­ sult, a haszonbérlet (zakup) esete forog fenn. E körültekintést igénylő b ő v e b b értekezést követőleg szólhatnék még néhány a p r ó b b n y o m d a h i b á r ó l pl. szervezet (szervet helyett — értelemz a v a r ó a n ) v a g y Végrehajtó tanács (ez utóbbi szó kis kezdőbetűvel), á m a „szőrözés" ne legyen célom. Jelképesen, egy felemás p é l d á v a l , de m a r a d é k t a l a n optimizmussal fo­ gom m u n k á m a t berekeszteni azaz a vitát m e g n y i t n i . 207. szakasz: „ N a osnovu javnog k o n k u r s a odnosno javnog oglasa iz stava 1. ovog člana zasniva se i radni odnos n a određeno v r e m e . " „ A z 1. bekezdésben említett nyilvános p á l y á z a t illetve nyilvános hir­ detés útján kell a h a t á r o z o t t idejű m u n k a v i s z o n y t is létesíteni." A z utóbbi időben szinte mindenki, mindenütt, és mindig igekötősen — m e g h a t á r o z o t t időt emlegetett írott szövegekben, p á l y á z a t o k téglalapjai­ ban és a beszélt nyelvben egyaránt. A n y a n y e l v ü n k szelleméhez az ige­ k ö t ő nélküli alak áll közelebb: radni odnos n a određeno vreme — határozott idejű m u n k a v i s z o n y , még pontosabban (!) H A T Á R O Z O T T I D Ő R E S Z Ó L Ó M U N K A V I ­ S Z O N Y ; u g y a n a k k o r ugyanez v o n a t k o z i k a radni odnos na neodređeno vreme kifejezésre is — h a t á r o z a t l a n időre szóló m u n k a v i s z o n y . N e m m a k u l á t l a n , nem eufóriás a „csak így t o v á b b " — biztatás, á m szavaimba egy h a n g y á n y i irónia v a g y elmarasztalás sem vegyül m i d ő n sarkalló szóimat az egybegyűltekhez t o v á b b í t o m : folytassuk a h a r c o t az 12

13

1 4

* A vita hevében elhangzott: itt eszmei haszonbérlet esetében állunk szemben a jogi gyümölcsöztetés (pl. albérlet) lehetőségével.

elérhetetlennek látszó, de megközelíthető (jogi) nyelvi tökéletességért! N é g y év alatt négy mérföldet közeledtünk hozzá. Egy percre se gondol­ juk, hogy a t á v végtelen hosszú!

Jegyzetek 1

Törvény az államigazgatási rendszer alapjairól, valamint a Szövetségi Végre­ hajtó Tanácsról és a szövetségi közigazgatási szervekről, a JSZSZK Hivatalos Lapja 1978/23. Nyelvművelő kézikönyv, Akadémia Kiadó, Budapest, 1980, 439. 1. Az általános (köz)igazgatási eljárásról szóló törvény magyar nyelvű fordítá­ sának bírálata, Létünk 1980/6. * Törvénytervezet az államigazgatásról, Küldöttek Híradója 1980. július 3. Hivatalos nyelvünk kézikönyve, Pénzügyminisztérium, Államigazgatási Szer­ vezési Intézet, Budapest 1978. 55, 298. lap. • önigazgatási és egyéb társadalmi-politikai kifejezések szótára, Újvidék, 1979. Vesd össze az Államigazgatási törvény 91. szakaszának 2. bekezdését. A ma­ gyar nyelv értelmező szótárának ügykezelés címszavával. „ . . . i da ga upute na mogucnost koriscenja pravnih sredstava." 2

1

5

7

8

Függelék E dolgozat a következő törvények terminológiáját elemzi, azaz vette figye­ lembe: 1. Törvény az alapvető tulajdonjogi viszonyokról {A Jugoszláv Szocialista Szö­ vetségi Köztársaság Hivatalos Lapja, 6/1980. sz.) 2. A tulajdonjogról és más dologi jogokról szóló törvény tervezete (Képviselő­ házi Szemle, Belgrád, 25/1981, 1981. dec. 18.); 3. Törvény a lakásviszonyról (Vajdaság SZAT Hivatalos Lapja, 12/1982. szám);

4. Törvény a lakástárstulajdonról (Vajdaság SZAT Hivatalos Lapja, 28/1980. szám); 5. Törvény az ingatlanforgalomról (VSZAT Hivatalos Lapja 11/1975. szám); 6. Törvény az üzlethelyiségek tulajdonjogáról {VSZAT Hivatalos Lapja, 42/ 1980. szám); 7. Törvény a lakástárstulajdonról (a Szerb Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönye, 14/1980. szám); 8. Törvény az üzletépületekről és üzlethelyiségekről (a Szerb Szocialista Köz­ társaság Hivatalos Közlönye, 20/1977. szám); 9. Törvény az ingatlanforgalomról (a Szerb SZK Hivatalos Közlönye 43/1981 10. Törvény a telek és épületek forgalmáról (A Jugoszláv Szocialista Köztár­ saság Hivatalos Lapja, 43/1965, 57/1965, 17/1967). szám); 11. Törvény a lakásszövetkezetekről (VSZAT Hivatalos Lapja, 11/1977. szám).

Rezime P r a v c i razvoja u p r a v n o p r a v n e terminologije (Analiza Z a k o n a o d r ž a v n o j u p r a v i S A P Vojvodine) Autor seminarskog predavanja, prezentovanog 28. X 1982. godine na ter­ minološkom seminaru u Senti, konstatuje da je postignut zadovoljavajući raz­ vitak u pogledu korišćenja adekvatnih termina odnosno iznalaženja specifičnih rešenja karakterističnih za samoupravne društvene odnose na mađarskom jezič­ kom području prava u Jugoslaviji. Istovremeno ukazuje i na određene nedo­ pustive slabosti koje se ispoljavaju u upotrebi pogrešnih termina, šta više i u nepridržavanju osnovnih pravila pravopisa mađarskog jezika u Službenom lis­ tu SAPV. U radu se u prvom redu bavi detaljnom analizom Zakona spomenutog u naslovu, no u manjoj meri je iskorišćena i mogućnost komparacije na relaciji savezni zakon — pokrajinski zakon te pokrajinski nacrt zakona — konačan, usvojen pokrajinski zakonski tekst. Autor se ne bavi isključivo upravno pravnom terminologijom u užem smis­ lu već u auditorijumu odnosno čitaocima obraća i povodom analize nekih važ­ nijih pitanja iz domena drugih "ključnih pozitivno pravnih disciplina, na pri­ mer građanskog prava (stvarnog i obligacionog). Autor seminarskog predavanja, prezentovanog 28. X 1982. godine na terlu već se auditorijumu odnosno čitaocima obraća i povodom analize nekih važnih kojih se treba pridržavati u nauci o jeziku prava (problem stvaranja novih reči, kovanice, doslovni prevodi, strane reči, sinonimi itd.). U svojim beleškama, autor osim taksativnog nabrajanja korišćenih izvora daje i konkretne rezultate terminološkog usaglašavanja koje je produktovala diskusija vođenja povodom referata-predavanja podnetog na spomenutom na­ učnom skupu.

PC3»j(CC

I l y r a pa3BMTHH aflMmTH(TIpaTHBHO-K>pH£HHeCK0M TepMMHOJIOTHH ( A H a j i i r e 3aKOHa o rocyflapcTBeHHOM npaBJieHJĐi CoirjiajiHCTjfHecKoro ABTOHOMHoro K p a n BoeBOflUHbi) A B T O P ceMMHapcKoii po6oTbi, npoHirraHHoii 2 8 O K T H 6 p h 1 9 8 2 r. H a c e MHHape TepMHHOJiorHH B C e H T e , KOHCTaTHpyeT, H T O 3 a M e n a e T c a noJKHKMTejiBHoe pa3BHTHe Hcnojib30BaroiH cooTBeTByiomKx TepMHHOB B BeHrepCKOH cjiOBecHOH o6jiacTH n o BonpocaM n p a B a B l O r o c j i a B H H , HTO 3aMenae T c a n p n c y r c T B n e B a 3 b i x e cneirncpHHecKHx pemeHHH xapaKTepHbix A J I H caMoyiipaBJieHHecKHX o6mecTBeHHbix OTHomeHHH. B T O x e caMoe BpeMH, aBTop y x a 3 b i B a e T Ha onpeflejiëHHbie H e A o n y c T H M b i e cjia6ocTH, x a T o p b i é 3aMGHaioTCH B ynoTpe6jieHMH oumôoHHbix, H e n p a B H J i b H b i x noHHTHH, flaace B Heco6jnofleHHH ocHOBHbix npaBHJi npaBonncaHHH BeHrepcxoro a 3 b i x a B

B b m y c x e , , C j i y s t 6 e H H rjiacronc" C A I T B . B

cBoëM T p y ^ e

aBTop

B nepByë

o n e p e ^ r b .ziaëT n o f l p o S H b i H aHajiM3

3 a x o H a , ynoMHHyroro Bbmie. O f l H a x o , B MeHbrneH Mepe Hcnojn>30BaHa