I
IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK KÉZISZÓTÁRA
A AKADÉMIAI KIADÓ
II
III
BAKOS FERENC
IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK KÉZISZÓTÁRA
A AKADÉMIAI KIADÓ
IV
Készült az Akadémiai Kiadó Szótárműhelyében Főszerkesztő BAKOS FERENC †
Vezető szerkesztő CSÁBI SZILVIA
Szerkesztők ZIGÁNY JUDIT KISS LÁSZLÓ PÁLFFY ÉVA, ZOLTÁNNÉ FEKETE MÁRTA ÁNYOS LÁSZLÓ, BARABÁS ÉVA, BARABÁS ZOLTÁN, DOROGMAN GYÖRGY HIDALMÁSI ANNA, KULCSÁR ZSUZSANNA, PAPP ZSUZSANNA
Lektorok BARABÁS ZOLTÁN, KOVÁCS TERÉZIA, BÍRÓ ENIKŐ, MOZSÁR ISTVÁN
Adatrögzítők HAJCSÁK ILDIKÓ, LEX ZSUZSANNA, POÓR JUDIT SZABÓ ZSOMBOR, TÖRÖK TÜNDE, TREPÁK MÓNIKA
Számítástechnikai munkatársak Programozók: GÁL ZOLTÁN, KOTHENCZ ISTVÁN Tördelő: DETRICH MIKLÓS
Borítóterv MEDVE ZSUZSA/ART-AND
Termékmenedzser KISS ZSUZSA
Nyomdai előállítás Akadémiai Nyomda Kft., Martonvásár – Felelős vezető: REISENLEITNER LAJOS ISBN 963 05 7875 1 Kiadja az Akadémiai Kiadó Rt., az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első kiadás: 1994 Második, átdolgozott kiadás: 2002 A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Rt. igazgatója A szerkesztésért felelős: POMÁZI GYÖNGYI © BAKOS FERENC jogutódja, AKADÉMIAI KIADÓ RT., 1994, 2002 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített változata kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható. A műben megjelenő áruk, árunevek mellett szokás szerint nem tüntetjük fel az azokhoz esetleg kapcsolódó iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati minta, ipari minta, védjegy, származási jelzés, eredetmegjelölés) tényét. Az ilyennemű utalás hiánya semmiképp nem értelmezhető oly módon, hogy az adott áru vagy név ne állana iparjogvédelmi oltalom alatt. Printed in Hungary
V
A KIADÓ ELŐSZAVA A MÁSODIK KIADÁSHOZ
Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések kéziszótára című munkája 1957 óta jelenik meg az Akadémiai Kiadónál különböző változatokban. A 2002-es kiadást megelőző 1994-es mű újragondolt, teljesen új szótárnak tekinthető. 2001-ben elérkezettnek láttuk az időt a felújításra. A munkát teljes egészében az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztősége vállalta magára, de az új kéziszótáron továbbra is Bakos Ferenc neve szerepel, hisz a mű megszerkesztéséért őt és szerkesztőtársait illeti a dicséret és köszönet. A mostani szótár három munkacsoport összehangolt munkájával jött létre, s ez az együttműködés jelzi az eljövendő szótárak készítésének új, egyre kevésbé egyénhez kötődő módját is. A három munkacsoport, amely oroszlánrészt vállalt az új szótár létrejöttében: • a Magyar Tudományos Akadémia munkacsoportja • az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztősége és a szerkesztésben részt vevő külső munkatársak • az Akadémiai Kiadó Informatikai és Adatbázis-karbantartó Munkacsoportja Elsőként az Idegen szavak jegyzéke című, nyomtatásban meg nem jelent munkaanyagról kell szólnunk. 1999-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízta az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztőségét idegen szavak és magyar megfelelőik új gyűjtésével. A jegyzékben az idegen szavak magyar megfelelői javaslatként szerepeltek, korunknak megfelelő nyelvkorszerűsítő és magyarítási tervezetként. A munkacsoport irányítója az MTA részéről Ritoók Zsigmond akadémikus volt, szakmai tanácsadóként közreműködött Fábián Pál, a tudományok doktora. A kutatási programnak a kiadó részéről felkért szakmai vezetője Tóth Etelka volt, a szervezés feladatait Szekeres Ágnes, a kiadó munkatársa látta el. Az anyag szakmai szempontból való átvizsgálásában az MTA Tudományos Osztályai is közreműködtek. A munka eredményeképpen létrejött szójegyzék (Idegen szavak jegyzéke, MTA–Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999) a jelen szótár munkálatai során a szerkesztők rendelkezésére állt. Másodjára szólni kell a kiadói irányítással folyó szerkesztési munkálatokról. A kiadó által kiadott új szótárak többségükben nem kutatóintézetekben és egyetemeken készülnek, hanem az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztőségének szellemi irányításával és számítógépes adatbázisának segítségével. Harmadjára, de nem utolsósorban a 21. századi szótárkészítés legfontosabb eszközéről kell szólni: az adatbázisban tárolt nyelvi adatokról, a nemzetközi szabvány szerinti adattárolási módról és a nyelvi adatokat kezelő szoftverről. Amikor a szótár munkálatait elkezdtük – 2001 szeptemberében – nem állt rendelkezésünkre a korábbi szótár elektronikusan rögzített állománya. Egy év alatt az 1994-es szótárat gépre vittük, nemzetközi ISO szabvány szerinti XML adattárolási formátumban rögzítettük, a szócikkek szerkezetét fastruktúrába rendeztük, és a nyomtatott formához megfelelő tipográfiai utasításokat rendeltünk. Így egy hordozótól független szótár jött létre, vagy úgy is mondhatjuk: egyszerre két szótár született: elektronikus és könyv formátumú. Nehéz szétválasztani a kettőt: az igazán szellemi, szakmai munkának a szótár megszerkesztése, új címszavak megírása, gyűjtése, a régiek javítása, új meghatározások megfogalmazása, szakmai lektorálása tűnik. De az új, Gutenberg-korszak utáni világban, ami
VI
nincs digitalizálva, az nem létezik. Ráadásul a számítógépes programok nemcsak rögzítenek egy íráshoz kötött tartalmat, hanem hozzájárulnak a tartalom rendszerezéséhez, kiegészítéséhez, többféle formátumú felhasználásához, egyszóval jelentős többletértéket adnak az ily módon tárolt műhöz. A mostani szótár e három munkacsoport alkotó együttműködésével jött létre. A kiadó hálával tartozik a kéziszótár alkotó szerkesztőjének, Bakos Ferencnek. Köszönet illeti az 1994-es mű munkatársait, akiket a főszerkesztő előszavában egyenként felsorol; ezt az előszót a mostani kiadásban is közzétesszük. A 2002-es szótár megjelentetésekor köszönetet mondunk a felújítás munkálataiban résztvevőknek. Reméljük, hogy az új Idegen szavak és kifejezések szótárában a felhasználók a 21. század nézőpontjából tekinthetnek a régebbi és újabban nyelvünkbe érkező idegen szavakra, és a szótár segít ezek értelmezésében és használatában. Budapesten, 2002. július 25-én Pomázi Gyöngyi
VII
ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ
Magyar szövegben a mindennapi használatban sűrűn, olykor ritkábban előforduló, jobbára még ma is idegennek érzett szókészleti elemek (szavak, szókapcsolatok, bizonyos fajta tulajdonnevek) jegyzékét és magyarázatát tartalmazza ez a könyv. 1957 óta különböző terjedelemben, részben más közönség számára több azonos tárgyú szótárt adtam ki. Ez a mű azonban ezeknek nem egyszerű változata, hanem új szótárnak tekintendő. Csaknem negyven esztendő alatt bármilyen szótári munka – még az átdolgozások, többszöri javítások, kiegészítések ellenére is – elavul, de ráadásul ez alatt az idő alatt teljesen megváltozott körülöttünk a világ, megváltozott a mi saját világunk is. Egy idegen szavak szótára különösen érzékeny a nyelvi változások iránt, szavak elavulnak, és tömegesen áramlanak be más, elsősorban nemzetközi szavak, kifejezések. Megváltozott a szótár koncepciója is, amennyiben elődeihez képest is tovább közelítettük a kislexikon felé anélkül azonban, hogy szótárjellegét ne tartottuk volna szem előtt. Már csak az új koncepcióból kifolyólag ez a szótár eltekinthet a mai szóhasználatból szinte teljesen kiveszett szavak felvételétől (így a régebbi városi kényeskedő szalonnyelv elemeitől), a jobbára Mikszáthnál vagy Jókainál előforduló latinizmusoktól, továbbá az olyan szókészleti elemektől, amelyek éppen a gyakori használat következtében idegen színezetüket már elvesztették. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szótár címszavainak gyűjtőköre kitágult, bekerültek a szótárba a mai köznyelvbe is beáramlott tudományos és nemzetközi terminusok, amelyeket főleg a fiatalabb korosztályok joggal keresnek benne és amelyek magyarázatát elvárják tőle. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban új szótári művet tart kezében az olvasó, olyat, amely lényegében már a 21. századot célozza meg. Talán nem lenne felesleges, ha azok az olvasók, akiknek valamelyik régebbi ilyen szótár is a birtokukban van, nem dobnák azt el, mivel a jelenlegiben nem szereplő több elemet is megtalálhatnak benne. A fenti célkitűzések megvalósításához egy személy, a főszerkesztő munkaereje és ismeretanyaga, a szakmai terminológiában való jártassága nem lett volna elegendő. Ez a könyv igazi csapatmunka eredménye és ehhez az Akadémiai Kiadó Szótárszerkesztősége a tárgyi feltételeket (szakkönyvek, lexikonok, egyes szakmák és szaktudományok idegen eredetű szóanyagának kigyűjtése) és a szótár egységes voltának, kiegyenlítettségének érdekében tapasztalt szótárszerkesztők közreműködését biztosította. Külön meg kell köszönnöm a Szótárszerkesztőség vezetőjének, a szótár főmunkatársának, Zigány Juditnak az odaadó munkáját, aki ennek a könyvnek a létrehozását személyes ügyének tekintette, minden segítséget megadott. Belső szerkesztési munkákban hathatósan közreműködtek: Kiss László, Pálffy Éva és Zoltánné Fekete Márta. Munkájukat ezúton is köszönöm. Mind a címszavak kiválasztásában, mind magyarázatukban a szótár megbízhatóságát nagymértékben növeli, hogy szakmájukat kiválóan ismerő kutatók közreműködését sikerült megnyerni. Közülük többen azt is vállalták, hogy az 1973-as kiadáshoz az 1989-ben készült függelék szakterületüket érintő címszóanyagát ellenőrzik és a most kiterebélyesedő szakmájuk új szókincsének a szótárba kívánkozó anyagát összegyűjtik. Így kapcsolódott a munkába dr. Brückner Huba (informatika); Csúcs Sándor, a nyelvtudomány kandidátusa (uráli nyelvek és népek); Dupcsik Csaba (szociológia); Kiss Antal, a biológiai tudomány kandidátusa (biokémia); Kozák Péter (sport); Rostás Sándor (csillagászat); Szabad János, a biológiai tudomány doktora (genetika). Konzultánsként készséggel adott felvilágosítást: Bayerné dr. Mérei Éva, a filozófiai
VIII
tudomány kandidátusa (bankszakma); dr. G. Havas Katalin, a filozófiai tudomány doktora (filozófia, logika); dr. Raskó József, ny. tud. főtanácsos (közgazdaságtan); dr. Somogyi Béla, a nyelvtudomány kandidátusa (kártyázás). Valamennyiük önzetlen munkáját őszintén köszönöm. Különösen hálás vagyok Dr. Kiss Lajosnak, az MTA Nyelvtudományi Intézete osztályvezetőjének címszójavaslataiért, értelmezésbeli korrekcióiért és azért, hogy bonyolult etimológiai kérdésekben mindig készséggel rendelkezésre állott. Budapesten, 1994-ben Bakos Ferenc
IX
A SZÓTÁR HASZNÁLATA
A SZÓTÁR CÉLJA Nyelvünkben feltűnően sok a még ma is idegennek érzett szó, és talán nincs is e régiónak még egy olyan nyelve, amelyen ilyen sok idegenszó-tár jelent meg. Ennek a szótárnak is az a törekvése, hogy napjaink igényeihez igazodva összegyűjtse és bemutassa a magyarba bekerült idegen szókészleti elemeket. Ezen felül tájékoztatást ad a nyelvünkben szokásos írásmódjukról és kiejtésükről, számos szakmai és stílusbeli minősítéssel megmutatja azokat a szövegkörnyezeteket, ahol helyesen és indokoltan használhatók. Bár a könyv elsősorban a közművelődést és az ismeretterjesztést kívánja szolgálni, a nyelvművelésben is lehet szerepe. Minderről az alábbiakban.
A SZÓTÁR CÍMSZÓANYAGA A Duna-táj, amióta az emberiség történetét ismerjük, mindig is a népek országútja volt. Az itt letelepedett magyarságot mind Nyugatról, mind Keletről jelentős hatások érték. Vonatkozik ez nem utolsósorban műveltségére, anyagi és szellemi kultúrájára. Nincs mit csodálkoznunk rajta, hogy a magyar nyelvet folyamatosan érték idegen nyelvi hatások. A nyelvbe bekerült idegen elemek egy része teljesen beolvadt (pl. bója, mágnás, mágnes, paróka). Ezek – és hosszan lehetne folytatni – könyvünkben már nem is szerepelnek. Más elemek nem kevésbé magyarosodtak meg, de a nyelvi tudat ezeket mégis idegen szavaknak tartja (pl. maszk, palánta). Egy idegenszó-tár szerzőjének nincs tehát könnyű dolga, amikor arról kell dönteni, hogy címszavai közé mely elemeket iktasson. Ehhez járul az is, hogy az idegen szavak között sok a kérészéletű, a gyorsan kivesző, és a szorosan vett közszók szerepeltetése mellett elvárják tőle elterjedt idegen szólások, kifejezések, intézménynevek és mitológiai fogalmak felvételét is. Figyelembe kellett venni, hogy egy kéziszótár keretei a teljességet nem tudják befogadni, válogatni kell. Szigorúbb szűrőt kellett alkalmazni a használatból kikopott szavak és egyes, még idegennek érzett, de már beépült szavak esetén. Ezek a szótárból kimaradtak. Ennek ellenére meglehetősen nagyszámú az olyan címszó, amely az idősebb nemzedékek nyelvében még él, továbbá, amelyek a 19. század közepének irodalmában vagy a népköltészetben, nyelvi hagyományban fennmaradtak (pl. lóding). Elavult szócsalád esetén mutatóba meghagytuk egy-egy tagjukat, pl. matricida, de nincs matricidium. Nem maradhattak ki továbbá bizonyos történelmi és művelődéstörténeti elemek, valamint megnövekedett a mitológiával kapcsolatos nevek és kifejezések száma, nemcsak a görög– latinoké, hanem általában a keleti műveltség elemeié is. Még ennél is jóval tágabb teret kapott a modern és legmodernebb tudományoknak a közhasználatba mindinkább átkerülő szakszókincse (atomfizika, biokémia, genetika, informatika, jog, közgazdaságtan, műszaki tudományok, szociológia stb.), de még a terjedő küzdősportok terminológiája is. Itt a szubjektív szempontok kiküszöbölhetetlenek, majd az idő dönt. Különös figyelmet fordítottunk a nemzetközi szóhasználatban, elsősorban a tudományos terminológiában sűrűn használt elő- és utótagok szerepeltetésére. Ezek a maguk ábécérendjének megfelelő helyen szerepelnek.
X
Megmagyarosodása ellenére továbbra is címszó a maskara, mivel sajátos magyar fejlődést mutat. Ilyen a televízió is, mert a magyarban kialakult egy második, ’televíziós készülék’ jelentés is. Kimaradt a már magyar rádió, sport szó, de szerepelnek összetételeik (pl. rádiófrekvencia, rádiógoniometria, rádiógram, sportmodellezés, sportsman). Magyar származékokat nem közöl a szótár, ha a tőszóhoz képest nincs új jelentésük (pl. precízen, riposztoz, strandol, zsugás), de ha az alapértelem mellett valami újat tartalmaz, címszó lett, pl. a diszkózik, illuminált, precíziós, sakterol vagy zsinatol. Esetleg nem szerepel az alapszó, de a származék címszó lett: rezignált. Néha a képzett alak egy magyar szóval alkot általánosan elfogadott kifejezést: desztillált víz. Egyes, a magyarba tulajdonképpen nem belekerült címszavak felvételének sajátos okáról lásd alább A címszavak jelentésének megadása és magyarázata szakasz megfelelő helyét.
A SZÓCIKKEK SZERKEZETE A szócikkek élén a magyaros vagy az idegen nyelvnek megfelelő írású címszó áll. Az idegenes írásmód esetén szögletes zárójelben a magyarban szokásos kiejtés következik (pl. fait accompli [e: fetákompli]). Ezt követi a szó származásáról való tájékoztatás. Ez dőlt betűkkel van szedve és ugyanilyen szedéssel szerepelnek a szakmai és stílusbeli minősítések. E kategóriák általában rövidített formában jelennek meg (ld. a Rövidítések jegyzékét). Ezután következik a szócikk érdemi része, a magyarázat, amelyben a többjelentésű szavaknál az egyes jelentéseket arab számok különítik el. Ha a címszó a magyarban több szófajhoz tartozó jelentésekkel rendelkezik, az eltérő szófajokra római számok (I., II.) figyelmeztetnek (pl. animista, klasszikus). A szócikk zárórészében, ha a szükség úgy kívánja, kiegészítő megjegyzések és utalások (ld. még, vö.) vagy etimológiai megjegyzések kaptak helyet. Ha az idegen szó mellett ennek magyaros változata is létrejött, kettős címszavakat vettünk fel. Általában az első helyen a gyakoribb változat található. A szótár nem bokrosít, azaz az idegen szócsalád minden tagja külön címszó. Szerepelnek azonban szókapcsolatok, kifejezések is. Ilyenkor kétféle megoldás is lehetséges. A többjelentésű címszavaknál ezek a megfelelő jelentéshez kerültek (pl. abszolút, organikus), és ide soroltuk a címszó magyar toldalékos szókapcsolatait is (pl. egálban vannak, exet iszik). Ritkán ide kerültek egyes összetételek. A másik megoldás az, amikor az idegen szó és a magyar szó kapcsolata az alapszótól eltérő jelentésű (pl. komplex szám). Az ilyenek önálló címszóként szerepelnek. Mindebből következik, hogy szótárunkban külön címszó a nettó, a nettó kassza, a nettóregisztertonna, de a nettó címszó alatt található a nettó ár és a nettó jövedelem szókapcsolat.
A CÍMSZÓ ÍRÁSMÓDJA ÉS EJTÉSE A magyarban már teljesen meghonosodott címszók természetesen magyaros helyesírással szerepelnek (pl. dzsembori, depresszió, parfüméria). A magyaros írásmód terjedő szokása az oka annak, hogy a korábbi chagrin, joker, sex appeal stb. helyett most már a sagren, dzsóker, szexepil stb. a címszó. A magyaros helyesírást illetően általában a Magyar Helyesírási Szótár (Akadémiai Kiadó, 1999) gyakorlatát követtük. A magyaros írású szó kiejtését jelölni felesleges, a q, w, x, y betűket a magyar ábécé elemeinek tekintettük.
XI
Az idegen írású szó ejtését szögletes zárójelben adtuk meg, mégpedig úgy, ahogy ez a magyarban módosult. Bár a németben az ei kettőshangzó ejtése kb. áj, a magyarba átkerült elemekben ez ej-nek hangzik (pl. reichsmark [e: rejhszmark]). A magyar kiejtés megjelölésében nyelvünk hangrendszerének elemeivel éltünk, és tartózkodtunk olyan hangokat jelölő szimbólumok alkalmazásától, amelyeket az illető nyelvet nem beszélő magyar anyanyelvű ember úgysem tud kiejteni. Így felesleges művelteskedés lenne az indoeurópai illabiális a, a francia orrhangú magánhangzók (pl. chambre) vagy az angol w és sva szimbolikus átírása (pl. west [e: veszt], caterpillar [e: ketöpilö]). Másrészről óvakodtunk attól, hogy a pongyola és műveletlen kiejtésnek (pl. fojer) teret engedjünk. A rövidítések, betű- és mozaikszavak ejtésére vonatkozó elveinket lásd A rövidítések mint címszók szakaszban.
A CÍMSZAVAK JELENTÉSÉNEK MEGADÁSA ÉS MAGYARÁZATA A címszó magyarázatának a következő főbb típusai lehetségesek: a) Az idegen szónak teljesen azonos értékű és gyakoriságú magyar megfelelője van (pl. balkon … erkély; bicikli … kerékpár; emanál … kiárad, kisugárzik, kiáramlik). Az ilyenekből még hosszú sorozatot lehetne összeállítani, tulajdonképpen már nem is tartoznának egy idegenszó-tárba. Ha mégsem maradtak ki, ennek az az oka, hogy – bár szótárunk nem elsősorban nyelvművelő jellegű – rámutassunk arra, hogy ezek a szavak elkerülhetők. b) Van ugyan magyar megfelelő, de ez kevésbé használatos, mint az idegen szó. Ilyenkor a szótárban kifejtő értelmezés van, és ettől pontosvesszővel elválasztva megtalálható a magyar szó is (pl. rami …; hócsalán). c) Van egyszavas magyar megfelelő, de ez nem ad teljes információt. Ilyenkor a magyar szó került előre, de ettől pontosvesszővel elválasztva szerepel a kifejtő értelmezés (pl. pulp … gyümölcsvelő; …). d) Nincs magyar megfelelő. Ilyenkor teljes kifejtő értelmezést találunk. Szócsalád esetén gyakori az a megoldás, hogy a kifejtő értelmezés a főnévnél található, az ige már erre utal vissza (pl. valorizáció – valorizál … valorizációt hajt végre). A meghatározásokban a tömörségre törekedtünk, az enciklopédikus és lexikonba való magyarázatokat kerültük. Hogy ez mennyire sikerült, azt az olvasó megítélésére bízzuk. A szakmai és stílusminősítések tulajdonképpen az értelmezéshez tartoznak, és megmutatják azt a szövegkörnyezetet, stílusréteget, ahol az idegen szó használata nagyon is helyénvaló. Az argó stílusminősítést nem alkalmaztuk a szótárban, mivel a régi argó szavak mára már a bizalmas társalgási nyelvbe kerültek, vagy arrafelé tartanak, esetleg kivesztek, a mai argó elemei pedig még nem értek meg a szótározásra. Néhány esetben sajátos szempontokra voltunk tekintettel. Egyes nagyon elterjedt és több szakmában, tudományágban is használt idegen szavak esetén első helyen ezeknek legáltalánosabb jelentését még akkor is megadtuk, ha ebben a jelentésében a szó a mi nyelvünkben meglehetősen ritka, viszont speciális jelentései ezen alapulnak (pl. inverzió, szilencium). Eléggé sok az olyan címszavunk, amely a tulajdonképpeni magyar közbeszédben elő sem fordul, mégis különféle forrásokban (irodalom, kereskedelem stb.) találkozhat vele az olvasó. Az ilyenekre a magyarázat szövegében külön is felhívtuk a figyelmet; pl. padre … katolikus pap/ szerzetes megszólítása Olasz- és Spanyolországban; Pacific … a Csendes-óceán angol neve. Olyan esetekben, amikor a címszónak Magyarországon egészen más a jelentése, mint az eredeti nyelvterületen, és a külföldre látogató olvasót kellemetlen meglepetések érhetnék, külön pontban a kül-
XII
földi jelentést is felvettük; pl. bár ang 1. éjszakai táncos mulatóhely 2. Európa sok országában és egész Amerikában: a pultnál ételeket, italokat, kávét, édességeket árusító falatozó, büfé. Az idegen szóra általában azért van szükség, mert a vele jelölt fogalom köre nem egészen esik egybe a magyar szavak jelentésárnyalatával. Ugyanakkor azonban, ha az idegen szó használati körét egyes szövegkörnyezetekre bontjuk le, igen sokszor tökéletes magyar megfelelők kínálkoznak. A címszónak vagy a jelentésnek ilyenkor egész sor magyar szó felel meg; ezeket bő választékban soroljuk fel, és szakmai rövidítésekkel, illetve zárójelbe tett, inkább a szűkebb használati körre, mint magára a jelentésre vonatkozó kiegészítő magyarázattal hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen szövegkörnyezetben melyik magyar megfelelővel lehet az idegen elemet helyettesíteni, pl. capitulum [e: kapitulum] lat 1. műv oszlopfő 2. irod fejezet 3. vall káptalan.
A CÍMSZAVAK SZÁRMAZÁSA Az idegen szavak szótárának tulajdonképpen nem feladata, hogy a címszavak származásáról felvilágosítást adjon. A hagyományok alapján azonban az olvasó ezt is igényli. A nemzetközi szavak vándorlásának nyelvi országútját nagyon kevés esetben lehet pontosan megjelölni. Erre vonatkozólag ez a szótár igyekszik minél több tájékoztatást adni, mégpedig az alábbi főbb típusok szerint: a) A legbonyolultabb, de egyben a legtöbb szót érintő csoport a latin és a görög. Ha ezek a klasszikus nyelvállapotból kimutathatók, a lat vagy gör rövidítés utal erre. Ahol a görög szó már az ókori latinba is bekerült, és így vált az európai nyelvek közös kincsévé, erre a gör– lat vagy lat–gör utal. Más esetekben a szó ilyen természete teljesen világos, de később keletkezett. Ilyenkor lat el., ill. gör el. szerepel. Újabb csoport, amikor a két nyelv csaknem változatlan formában valamely élő nyelvben jelenik meg. Ha azonban a műszóban mindkét nyelvből vett elemek találhatók, az előtag és az utótag sorrendjének megfelelően mindkét nyelv rövidítése szerepel, tehát lat+gör és gör+lat. Ráadásul nagyon sok címszónál, amelynek a töve görög vagy latin, ezeknél a latinról vagy a görögről utalunk az élő nyelvre. Csak egyetlen példa: az organo- és összetételeiben forrásnyelvként a görög (gör) áll. Az ugyanazon tőből fakadó organi- azonban már latin (lat). A kérdést tovább bonyolítja, hogy összetételekben az összetétel tagjai részben görög, részben latin eredetűek (pl. organoleptika gör–lat). Ráadásul nagyon sok címszónál, amelyek töve görög vagy latin, ezek nem az ókorból valók, hanem valamely élő nyelvben alkották őket. Ezért: organikus gör–lat; organopátia gör el. Azon elemek esetében, amikor pontos tudomásunk van arról, hogy a szó melyik nyelvben keletkezett, első helyen ez áll a szótárban, de utána kerek zárójelben utalás történik arra a nyelvre, amelyből átvettük: pl. organizáció fr(
d) Természetesen ilyen megoldások más nyelvek kombinációjában is előfordulnak: pl. diszpécser or(
XIII
f) Akadnak olyan címszavak is, amelyeknél nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy milyen eredetűek. Ilyenkor a teljesen ellenőrizhetetlen feltevések helyett jobbnak láttuk az ered. ism., azaz „eredete ismeretlen” rövidítés beiktatását, pl. slambuc. g) Közvetítő nyelvet elsősorban akkor tüntetünk fel, ha valamely vándorútra kelt szó egy másik nyelvben jellegzetes módosulásokat szenvedett, és mi onnan vettük át, így a kasu etimológiában maláji→fr. A → arra utal, hogy a maláji eredetű szót francia formájában vettük át. Az -íroz végződésű igéknél, pl. sokíroz fr→ném, az eredeti nyelv megadása után a nyíl a német -ieren képzővel bővült alak átkerülését jelöli. Ilyen megoldást választottunk akkor is, ha az eddigi kutatás a címszó közvetlen átadó forrását már tisztázta, pl. az abszint szó végső fokon görög eredetű, de a magyarba a németből került át, ezért a címszó után gör→ném etimológia szerepel. Akkor, amikor a címszó keletkezése magából az értelmezésből kiderül, az értelmezésnek a megfelelő részét szedettük dőlt betűkkel, pl. ABC-háború atombombával, baktériumokkal és vegyi (chemiai) fegyverekkel folytatott háború. Tulajdonnevekből lett közneveknél vagy tulajdonnév és köznév kapcsolatából alakult címszavainknál a szócikk elején etimológia nem szerepel, de a szócikk végén közöljük, hogy a címszó vagy az abban szereplő tulajdonnév milyen nemzetiségű és foglalkozású személy nevéből származik, pl. watt … (J. Watt angol mérnök-fizikusról …); Mach-szám … (E. Mach osztrák fizikusról …). Kivételek akadnak: a magyaros írású sziluett francia közszóból származik, de ez magában az eredeti nyelvben a Silhouette tulajdonnévre megy vissza. Az etimológiai megjegyzés a szócikk végén található egyes betűszók és a szóösszevonások esetében is: pl. pozitron … (pozitív + elektron); stagfláció … (stagnáció + infláció). Etimológia megadása nélkül szerepel a szótárban több címszó is. Ennek különféle okai lehetnek. A leggyakoribb az az eset, amikor egy eredeti idegen szóból, általában főnévből, magyar képzéssel jött létre az ige; pl. a komissiózik mellett nem szerepel etimológiai természetű rövidítés, mert ez a lat eredetű komissió magyar származéka. Ugyanez a helyzet a cirkáló esetében, amely a lat eredetű cirkál melléknévi igeneve. Nem adtunk etimológiai jelzést azon igekötős igék mellett sem, amelyeknek igekötő nélküli alakja is megtalálható a szótárban, pl. a kispekulál-ról világos, hogy ez a spekulál magyar fejleménye. Végül mellőztük az erőltetettnek ható etimológia megadását számos összetett szó esetében, ahol az elő- és utótag önmagában is eléggé ismert, és nemzetközi voltuk folytán nemigen lehet megállapítani, hogy az összetétel milyen nyelvben jött létre, pl. elektronrelé, nátrium-klorid stb.
AZ UTALÁSOK RENDSZERE, UTALÓSZÓK A szótár forgatójától nem várható el, hogy ismerjen öt-hat nyelvet, ezeknek betű- és hangmegfeleléseit. Ő viszont éppen azért fordul a szótárhoz, hogy az olvasottakról vagy hallottakról gyors és könnyen megtalálható tájékoztatást kapjon. Éppen ezért könyvünkbe többféle utalást is beépítettünk. Több helyen és módon hívjuk fel a figyelmet a hang- és betűmegfelelésekre. Az Előszót követi egy részletes táblázat a betű- (betűcsoport) és hangmegfelelésekről, illetve egy utaláslista az írásváltozatokról, amely a többféle írásmódú címszavak kereshetőségét segíti elő. Számos esetben, ahol jellegzetes betűcsoportok idegenes és magyaros helyesírással megosztva szerepelnek, vagy régebbi keletű írásos művekben csak idegen formájukban fordulnak elő, ezekre külön is felhívtuk a figyelmet (pl. cl- ld. még kl-, chloro- ld. még kloro-). Olyankor, amikor az azonos hangzású címszavak mindkét helyesírással, de megosztva találhatók, erre
XIV
mind a két helyen utalunk (pl. sequ- ld. még szekv- és szekv- ld. még sequ-; ez utóbbi megoldás eléggé gyakori a tudományos terminológia nemzetközi használatú előtagjainál). A magyaros helyesírással írott címszavak nagy része régebben még az átadó nyelvnek megfelelően íródott. Tulajdonképpen ezek az utalás tipikus esetei (pl. delicatesse → delikatesz, jamboree → dzsembori), melyek a szótár címszavai között találhatók meg. Vannak olyan esetek, amikor ugyanannak a szónak több nyelvből származó változatai is átkerültek a magyarba. Ilyenkor csak az egyiknél adunk teljes magyarázatot, míg a másik az eltérő etimológia megadásával csak utalószó lesz: pl. maszkarád fr → maskarádé, notturno ol → nocturne. Nem egy esetben a teljesen azonos jelentésű szó két, egymástól távoli nyelvből is átkerült hozzánk. Ilyenkor az egyikük, az etimológia feltüntetésével csak utalószó lesz: pl. jacaranda [e: zsakaranda] indián → paliszanderfa, panax gör → gin(s)zeng. Számos idegen szó kiejtése nem is emlékeztet az írásmódjára. Hogy hallás után is meg lehessen találni ezeket a szavakat, szögletes zárójelben címszóként szerepeltetjük a kiejtést és utalunk az írásmódra: [aptudét] → up to date, [hunta] → junta.
A RÖVIDÍTÉSEK MINT CÍMSZÓK Címszóként szerepelnek a szótárban fizikai mértékegységek és matematikai fogalmak rövidítései, vegyjelek stb. Ilyen, egy-, legfeljebb hárombetűs címszók után röv jelzés áll. Ezek tulajdonképpen utalószavak és a kifejtő magyarázat a teljes alaknál található. Ha több egységre vonatkoznak, a megoldás rendszerint a következő: p röv 1. zene → piano 2. fiz → piko- 3. fiz → pond 4. atom → proton. Az ilyenekben a szakmai minősítés is megjelenhet. Vegyjeleknél a szótár ilyen formulát ad: Fe röv a vas (ferrum) vegyjele. Az utóbbi évtizedekben egyre szaporodnak a betű- és mozaikszavak a nemzetközi gyakorlatban. Sajnálatos módon hazánkban ilyen tárgyú, nagyobb terjedelmű szótár még nem jelent meg, ezért könyvünkbe meglehetős számban vettünk fel ilyeneket. Általában a rövidített alaknál közöljük feloldásukat, a teljes alakot és a magyarázatot is. Előfordul az is, hogy a teljes alak az elterjedtebb: pl. NB. röv → nota bene!. Ekkor a teljes alaknál szerepel a kifejtés, de feltüntetjük a rövidítést is. Ezeknek az elemeknek a magyar kiejtése meglehetősen eltérő típusú. Nincs probléma, ha a betűszót magyarnak tekintjük. Ilyenkor így is ejtjük: pl. CGS-rendszer, NAFTA, de előfordul hasonló ejtés meg nem honosodott idegen betűszókban is: pl. CH. Nem okoz nehézséget az az eset, amikor a címszó eredeti ejtése szokásos nálunk is: pl. OECD [e: ó-í-szí-dí], CGT [e: szézsé-té]. Olyan esetekben, ahol a magyar ejtés is él az eredeti ejtés mellett, csak az idegen nyelvi ejtést adtuk meg, az eredeti idegen nyelvre hivatkozva: pl. IMF [angolosan: áj-em-ef].
XV
MINŐSÍTÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
a. m. afrikaans afrikai akkád albán áll amerikai ang ang arab arab el. arámi ásv atom átv ausztrál babiloni bantu baszk bengáli biok biol biz bolgár burmai cigány csagatáj cseh csill dán délszláv dipl divat dravida e: egyiptomi ép ered. ism. eszkimó észt etióp fényk
annyi mint afrikaans afrikai akkád albán állattan amerikai angol angol arab arab elem(ek)ből arámi ásványtan atomfizika átvitt értelemben ausztrál babiloni bantu baszk bengáli biokémia biológia bizalmas bolgár burmai cigány csagatáj cseh csillagászat dán délszláv diplomácia divat dravida ejtsd egyiptomi építészet eredete ismeretlen eszkimó észt etióp fényképezés
fil film finn finnugor fiz földr fr gazd gen geod geol germán gót gör gör el. grúz gúny hajó hawaii héber hindi hindusztáni holl horvát hottentotta ill. illír ind indiai indián indonéz inf ír iráni irod isk ivrit izlandi
filozófia filmezés finn finnugor fizika földrajz francia gazdaság, kereskedelem, pénzügy genetika geodézia geológia germán gót görög görög elem(ek)ből grúz gúnyos hajózás hawaii héber hindi hindusztáni holland horvát hottentotta illetve illír ind, óind indiai indián indonéz informatika, számítástechnika, híradástechnika, kommunikáció, távközlés ír iráni irodalom, irodalomtudomány iskola(i) ivrit izlandi
XVI
jakut japán játék jiddis jog kat kelta kémia kínai kirgiz koh konyha
jakut japán játék jiddis jogtudomány, jogrendszer katonaság, hadtudomány kelta kémia kínai kirgiz kohászat konyhaművészet, gasztronómia kopt kopt koreai koreai körny környezetvédelem közl közlekedés lat latin lat el. latin elem(ek)ből l. lásd l. még lásd még lengy lengyel magyar magyar maláji maláji malgas malgas maori maori mat matematika melanéziai melanéziai met meteorológia mezőg mezőgazdaság mit mitológia mongol mongol műsz műszaki műv művészetek ném német nép népies nepáli nepáli népr néprajz, etnográfia norvég norvég növ növénytan nyelvt nyelvtudomány nyomd nyomdászat óegyiptomi óegyiptomi óind óind óiráni óiráni óizlandi óizlandi ol olasz óprovanszál óprovanszál
or orv óskandináv pejor perzsa pol polinéz port provanszál pszich rég rep ritk román röv sémi skandináv sp sport sumer svéd szamojéd szanszkrit szerb szingaléz szính szír szláv szlovák szlovén szoc szuahéli tamil tatár text thai tibeti tkp. török tört tréf t sz tud tunguz türkmén ukrán uráli űrh
orosz orvostudomány, egészségügy óskandináv rosszalló, elítélő, pejoratív perzsa politika polinéz portugál provanszál pszichológia régies repülés ritkán használatos román rövidítés sémi skandináv spanyol sport, torna sumer svéd szamojéd szanszkrit szerb szingaléz színház szír szláv szlovák szlovén szociológia szuahéli tamil tatár textilipar thai tibeti tulajdonképpen török történettudomány tréfás többes szám tudományos nyelv tunguz türkmén ukrán uráli űrhajózás
XVII
v. vál vall vasút
vagy (szóközt tartalmazó elemek közti választhatóság) választékos, emelkedett, ünnepélyes vallás, egyház vasút
vietnami vill vö. zene zulu
vietnami villamosság, elektronika vesd össze zene, zenetudomány, zeneművészet zulu
JELMAGYARÁZAT / → ( ) |
vagy (szóközt nem tartalmazó elemek közti választhatóság) lásd (másik címszóra vagy jelentésre való utalás) elhagyható rész cezúra (a tő végét jelöli)
XVIII
A LEGGYAKORIBB BETŰ- ÉS HANGMEGFELELÉSEK TÁBLÁZATA Magyar hangok jelölése eltérő idegen írásjegyekkel c cs dzs e f g gi gv h i j
= = = = = = = = = = =
z c, ch j, g ae ph, v gh, gu gui gu ch y i, y
k kv ö r s sz t u v z zs
= = = = = = = = = = =
c, ch, qu qu oe rh ch, sch, sh c, s th ou w s g, j
Idegen írásmódok jegyeinek eltérő magyar hangmegfelelése ae c ch ex g gh gu gue, gui i j oe ou
= = = = = = = = = = = =
e; é (Caesar); á (Baekeland) cs, k, sz cs, h, k, kh, s eksz, egz dzs, zs g g, gv gi, gi j dzs, zs ö; u, ú (holland ejtés) u
ph qu rh s sch sh th y v w z
= = = = = = = = = = =
f k, kv r sz, z s; szh s t i, j f v c; sz
XIX
ÍRÁSVÁLTOZATOK
-ábilis → -bilis abs- l. még abszabsz- l. még absabyss- → abisszac- l. még ak-, akkacc- l. még akcachr- → akracqu- l. még akv-, aquact- l. még akc-, aktactino- l. még aktinoae- l. még e-aemia → -émia aequ- l. még ekv-, equaesth- → esztak- l. még ac-, akkakc- l. még act-, actakk- l. még ac-, akakt- l. még act-, akcakv- l. még acqu-, aquamph- l. még amfan- l. még a-ana → -iána anach- l. még anakanaf- l. még anaphanalys- → analizanaph- l. még anafant- l. még anthanth- l. még ant-ánus → -iánus ap- l. még appaph- l. még afapoph- → apofapp- l. még apaqu- l. még acqu-, akvaqua- l. még akvaarc- l. még arkarchae- → arche(o)-, archiarche(o)- l. még archae-, archiarchi- l. még archae-, arche(o)arh-, arhe-, arheo-, arhi- → arch-, arche-, archeo-, archiarth- l. még arthroas- l. még asz-ase → -áz -asis → -ázis ass- l. még assz-áter → -iáter
ath- l. még at-atio → -áció -átria → -iátria auc- l. még aukaut- → autoay- l. még aj-ázis → -iasis azo- → azotobact- → baktbak- l. még bacbakk- l. még baccbary- l. még baribas- l. még bazbath- l. még batbou- l. még bubu- l. még bouc- → ch-, cs Č- → C-, cca- l. még kacaco- → kakocae- l. még ce-cardia → -kardia cardi(o)- → kardi(o)caryo- → kariocata- → katacath- → kathce-1 l. még cs-, k-, szce-2 l. még se-, sze-cefál → -cephal -cefália → -cephalia -cele → -kele centrifugál- → centrifugális ch- l. még c, cs-, h-, k-, scha- l. még sa-, szachalcho- → kalkochemo- → kemochi- l. még ki-, quichiro- → kirochl- l. még cl-, klchlor- l. még klórchloro- l. még klorocho- l. még co-, kochoreo- → koreochr- l. még cr-, krchromo- → kromochrono- → kronochrys- l. még kriz-
XX ci-1 l. még cyci-2 l. még ci-, csi-, ki-, si-, szi-cita → -cyta cl- l. még chl-, kl-clasta → -klaszta co- l. még kocoe- l. még cöcoll- l. még kollcomp- l. még kompconc- l. még konkconi- l. még konjcons- l. még kons-, konsz-, konzconst- l. még konstconve- l. még konvecosmo- → kozmocou- l. még cu-, kucoup- l. még kupcr- l. még krcranio- → kranio-crata, -cratia → -krata, -krácia crea- l. még kreacroq- → krokcrou- → krucry- → kricu- l. még cou-, kucumulo-, cumulus → kumulo-, kumulusz cy- l. még cicyne- → kinecs- l. még c-, chdec- l. még dekdecl- l. még dekldek- l. még decdekl- l. még decldepos- l. még depozdermo- l. még dermatodes- l. még desz-, dezdesz- l. még des-, dezdez- l. még des-, deszdiaph- → diafdichr- → dikrdiesel- → dízeldin- l. még dyndinam- → dinamodipht- → diftdis- l. még disz-, dysdisp- l. még diszpdist- l. még disztdisz- l. még dis-, dysdiszp- l. még dispdou- l. még dudu- l. még dou dyn- l. még dindys- l. még dis-, disze- → execto- → ekto-
egz- l. még exeksz- l. még exekt- l. még ectekv- l. még aequ-, equenkephalo- → encefaloento- l. még endoeph- l. még efequ- l. még ekveritro- l. még erythroesc- l. még eszkeszk- l. még esceth- l. még etex- l. még egz-, ekszexc- l. még exkexk- l. még excexo- l. még egzoexp- l. még exspfac- l. még fakfact- l. még faktfae- l. még fefals- l. még falzfar- l. még pharfaring- → pharyngfasc- l. még faszcfeder- → föderfilo- → filfleb- → phlebfoe- l. még föfou- l. még fufö- l. még foefranco- → frankofrequ- → frekvfric- → frikfu- l. még fougast- l. még gasztgel- l. még zselgen- l. még zsengéni- l. még zsenigh- l. még ggi- l. még dzsi-, gui-, zsigli- l. még glu-, glüglotto- l. még glossoglu- l. még gli-, glügluko- l. még glikoglü- l. még gli-, gluglüko- l. még glikogly- l. még gli-, glu-goga → -agoga gono- → gongouv- l. még guvgrae- l. még gre-gramma → -gram -graph, -graphia → -gráf, -gráfia gre- l. még graegu- l. még g-, gou-, gv-
XXI guv- l. még gouv-gün l. még -gin gva- l. még guagy- l. még gi-gyn → -gin hae- l. még hehaem- l. még hemhaemato- l. még hematohaemo- l. még hemo-, haemato-, hematohe- l. még haehem- l. még haemhema- l. még haema-, h(a)emato-, h(a)emohemato- l. még haematohemo- l. még haemo-, h(a)ematohidr- l. még hidrohidro- l. még hydrohiero- → hierhip- l. még hyphiper- l. még hyperhipo- l. még hüpo-, hypohiszt-1 l. még hysthiszt-2 → hisztohisztio- → hisztohomoio- l. még homeohomöo- → homeohüp- l. még hip-, hyphüpo- l. még hipo-, hypohy- l. még hi-, hühyd- l. még hidhyp- l. még hip-, hüphyper- l. még hiperhypno- → hipnohypo- l. még hipo-, hüpohyst- l. még hiszt-iális → -ális -ibilis → -bilis -ica → -ika -icum → -ikum inc- l. még inkink- l. még incinkv- l. még inquinqu- l. még inkvins- l. még insz-, inzinsz- l. még ins-, inzinterc- l. még interkinterk- l. még intercinth- l. még intinz- l. még ins-, insziso- → izo-itia → -ícia iu- l. még ju-izáció → -áció -izibilis → -bilis j- l. még dzs-, zs-, yjatro- → iatro-
ju- l. még iujusto … → iusto … ka- l. még cakallo- → kallikarbon- → karbokat- l. még kathkath- l. még kat-kefál → -cephal -kefália → -cephalia kefalo- → cephalokemi- l. még kemo-kephal → -cephal kh- l. még kkhalko- → kalkoki- l. még chi-, quikl- l. még cl-, chlklavi- l. még clavi-klázis → -clasis kloro- l. még chloroko- l. még co-, chokole- l. még cholekomp- l. még compkondr(o)- → chondr(o)konj- l. még conikonk- l. még conckons- l. még cons-, konsz-, konzkonst- l. még constkonsz- l. még cons-, kons-, konzkonz- l. még cons-, kons-, konszkortik(o)- → cortic(o)kr- l. még cr-, chrkrom- → kromokromato- → kromoku- l. még cou-, cukup- l. még coupkv- l. még q(u)kvadri- l. még quadrikvant- l. még quantkvart- l. még quartky- → ci-, külact- → laktlájb- l. még leiblaryng-, laryngo- l. még laring(o)lect- l. még lektleuco- → leukoli- l. még lylimf- l. még lymphlimfo- l. még lympholip- → lipoliqu- l. még likv-lith → -lit loc- l. még lokloco- l. még lokolog → logoloko- l. még loco-
XXII ly- l. még lilys- → liz-lysis → -lízis mac- l. még makmacro- → makromae- l. még memahi- → machimak- l. még macmatro- → matrimau- l. még momegalo- → megamelan- → melan(o)mens- l. még menzmeph- → mefmes- l. még mesz-, mezmesz- l. még mes-, mezmeth- l. még metmetro- → metrmez- l. még mes-, meszmezzo- → mezzami- l. még my-micétész → -mycetes -micin → -mycin micro- l. még mikromikro- l. még micromio- l. még myomis- l. még misz-, mizmisz- l. még mis-, mizmixo- l. még myxomiz- l. még mis-, miszmon- → monomorph- l. még morfmos- l. még mozmou- l. még mumuco- → mukomus- l. még muz-, muzsmuz- l. még mus-, muzsmuzs- l. még mus-, muzmy-1 l. még mimy-2 → my(o)myco- → mikomyo- l. még miomyso- → mizonecro- → nekronefr- l. még nephrneph- l. még nefneuro- → neurnitr- → nitronozo- → nosony- l. még ni-nym → -nim occ- l. még okc-, okkoct- l. még oktodo- → hodooe- l. még ö-
ofio- l. még ophiooft- → ophtokc- l. még occ-, okkokk- l. még occ-, okcokto- → oktole- → oleoolig- → oligoom- l. még omoonco- l. még onkooniro- → oneiroophthalmo- → ophth(a)orchest- → orkesztorph- l. még orfortho- l. még orto-ose → -óz -osis → -ózis osmo- → ozmooss- l. még osszoste- l. még osteooszteo- l. még osteoot- l. még otoov- → ovoovi- l. még ovoox- → oxioxy- → oxi-ozmia → -osmia pacc- l. még pakpae- l. még pepai- l. még pepalaeo- → paleopanto- → pánparaph- l. még parafpass- l. még passzpath- → patpers- → persz-, perzph- l. még fphaen(o)- → fen(o)-phag, -phagia → -fág, -fágia pharm- l. még farm-phil, -philia → -fil, -fília -phob, -phobia → -fób, -fóbia phon- l. még fon-phon → -fon photo- → foto-phrenia → -frénia phy- l. még fi-phyta → -fita phyto- → fitopi- l. még pü-, pypic- l. még pikpik- l. még picpiqu- → pikpir- l. még pyr-pirin → -pyrin pirrh- → pirr-
XXIII -plasm(a) → -plazm(a) plasm(o)- → plazm(o)plazm- → plazmo-plexia → -plegia pneumato- l. még pneumopoe- l. még pöpoli- l. még polypoly- l. még polipos- l. még posz-, pozposz- l. még pos-, poszposzt- l. még postpou- l. még pupoz- l. még pos-, poszprae- l. még prepraes- l. még prezpre- l. még praeprez- l. még praespro- → preproso- → prozoprot- → protopsy- l. még pszipsycho- l. még pszichopszich- → pszichopü- l. még pi-, pypy- l. még pi-, püpyr- l. még pirpyrrh- → pirrpyth- l. még pitqu- l. még k-, kvquadro-, quadru- → quadriquant- l. még kvantquart- l. még kvartqui- l. még chi-, kiquint- l. még kvint-rama → -oráma rec- l. még rekrect- l. még rektrek- l. még recrekt- l. még rectrekv- l. még requrequ- l. még rekvres- l. még resz-, rezresz- l. még res-, rezretou- → returez- l. még res-, reszrh- l. még rrheo- → reorhino- → rino-rhiza, rhizo- → -riza, rizorou- l. még rurö- l. még reru- l. még rousa- l. még cha-, szasacchar- l. még szacharsachar- → szachar-
sacr- l. még szakrsaec- l. még szeksan- l. még chansanc- l. még szanksapro- → szaprosc- l. még sk-, szc-, szkscato- → szkatosch- l. még sschi- l. még szkischiso- → szkizoschizo- l. még szkizosclero- → szklero-scop, -scopia → -szkóp, -szkópia se- l. még ce-, szesemi- → szemisens- l. még szenzsep- l. még szepsequ- l. még szekvsex- l. még szeksz-, szexsext- → szextsh- l. még ssi- l. még schi-, szisidero- → sziderosim- l. még sym-, szimsin- l. még syn-, szin-, szünsk- l. még sc-, szc-, szksl- l. még szlsm- l. még szl-, szmso- l. még szosomato- → szomatosomn(o)- → szomn(o)-sor → -or sou- l. még su-, szusp- l. még szpspektro- → spektrálsph- → szfst- l. még szt-stat → -sztát -staticus → -sztatikus -statikus → -sztatikus steno- l. még sztenostereo- → sztereostil- l. még styl-, sztil-stych(i)on → -sztich(i)on styl- l. még stil-, sztil-stylos → -sztülosz su- l. még sou-, szusub- l. még szubsucc- l. még szukcsulf(o)- l. még szulf(o)super- l. még szupersupra- l. még szuprasy- l. még ci-, szisym- l. még sim-, szimsympath- → szimpat-
XXIV syn- l. még sin-, szin, szün sza- l. még cha-, sasza- l. még saszachar-1 → szacharoszachar-2 l. még saccharszaharo- → szacharoszakr- l. még sacrszalp- → salpszank- l. még sancszc- l. még sc-, sk-, szksze- l. még ce-, seszek- l. még saecszeksz- → szex-, sexszekv- l. még sequszenz- l. még sensszep- l. még sepszex- l. még sex-, szekszszi- l. még ci-, si-, syszim- l. még sim-, symszin- l. még sin-, syn, szün sziszm- → szeizmszk- l. még sc-, sch-, sk-, szcszkén- l. még szcenszo- l. még soszocio- → szociálszp- l. még spszpaszmo- → spasmoszt- l. még st-sztázis → -stasis szteno- l. még stenosztil- l. még stil-, stylsztomat- l. még stomatsztrat- → sztratoszu- l. még sou-, suszub- l. még subszuper- l. még superszün- l. még sin-, syn-, szintacheo- l. még tachi-, tachotachi- l. még tacheo-, tachotacho- l. még tachi-, tacheotachy- l. még tachi-takszis → -taxis tal- l. még thalteo- l. még theoterm- → termotert- l. még terc-
testo- → tesztoth- l. még tthanato- → tanatotheo- l. még teothermo- → termothio- → tio-thym → -tim -tikus → -otikus tireo- l. még thyreotop- → topo-tor → -or -tórium → -órium tou- l. még tutrai- l. még trétrans- l. még transz-, tranztransz- l. még trans-, tranz tranz- l. még trans-, transztroph- → troftu- l. még tou-túra → -úra ty- l. még ti-typia → -típia ur- l. még uro-, uruureo- → urouro- l. még ur-, uruuru- l. még ur-, urov- l. még wvac- l. még vakvari- → variovaso- l. még vazovazo- l. még vasovers- l. még verzverz- l. még versvis- l. még vizvoc- l. még vokvok- l. még vocxant- → xantoxil- → xiloxyl- → xilz- l. még c-, szim- → zim(o)-zív → -ív -zor → -or zy- → zizs- l. még j-, gzsiro- → giro-
állapotából kiinduló fokozatos zárása 2. inf a televíziókép fokozatos kicsinyítése, majd a képernyő teljes elsötétedése abbreviáció, abbreviatúra lat rövidítés ABC-államok Argentína, Brazília és Chile rövidített közös megjelölése ABC-code [e: …-kód] a nemzetközi távírójelek és rövidítések gyűjteménye ABC-háború atombombával, baktériumokkal és vegyi (chemiai) fegyverekkel folytatott háború abcúg ném, biz le vele!, pusztuljon! abd arab szolga; arab nevek előtagjaként csak megtisztelő előnév, pl. Abd el-Krim abderita rég rövid eszű, korlátolt ember (Abdéra trákiai görög városról, amelynek lakóit az ókorban ostobának tartották) abdikáció lat, rég lemondás (jogról, hatalomról); leköszönés (hivatalról) abdomen lat 1. orv altest, has 2. áll potroh abdominális lat, orv altesti, hasi abdukció lat, orv (a test középvonalától) távolító mozgás abduktor lat, orv távolító izom Ábel héber Ádám és Éva fia, akit fivére, Káin megölt aberráció lat 1. tud eltérés 2. a normálistól, szabályostól eltérő (erkölcsi, szexuális) viselkedés, magatartás; beteges hajlam (vö. perverzió) 3. csill a Földről vizsgált csillag helyének látszólagos eltolódása az éggömbön a Földnek a Nap körüli keringése következtében 4. fiz optikai leképező elemeknek (lencse, tükör stb.) a kép életlenségét okozó hibája 5. biol fejlődési rendellenesség: a fajra jellemző tulajdonság megváltozása; az egyedre jellemző kromoszómák számának/alakjának megváltozása aberráns lat a szokásostól, a normálistól elütő aberratio ictus jog elvétés, a szándékos bűncselekmény elkövetője akaratán kívül álló okból a cselekmény eredménye nem a szándékolt személyen, tárgyon következik be ab esse ad posse [e: ab essze ad possze] lat a valóságból a lehetőségre (következtetni) abesszin → etióp abgang lat+ném, szính a színész hatásfokozó, jelenetváltozást hozó távozása a színpadról abgesang ném, zene középkori német versforma zárótagja abház népr I. 1. északnyugat-kaukázusi nyelvet beszélő nép a Kaukázus délnyugati lejtőin 2. e nép nyelve 3. e néphez tartozó személy II. e néppel/nyelvvel kapcsolatos, rá vonatkozó abreviácó
ABC-álamok
ABC-code
ABC-háború
a. röv 1. → anno 2. → atto- 3. a gyorsulás a.
(akceleráció) jele a-, an- gör a tagadást, ill. vminek a hiányát jelzi a-
idegen (görög) szavak elején; -talan, -telen A röv → amper à [e: á] fr, gazd (ármegjelölésben) darabja, darabonként; -ként; -val, -vel Å röv → angström aa. röv → ana ab 1. latin elöljáró; jelentése: -ból, -ből, -tól, től; fogva, óta, nélkül 2. gazd az áru átvételére meghatározott hely neve előtt áll abad perzsa város; főleg földrajzi nevekben, pl. Haiderabad ab aeterno [e: ab éternó] lat öröktől fogva abakusz gör 1. ép az oszlop-, ill. pillérfőnek a terhelést átvevő (négyzetes/kerek) záróeleme 2. írásra/számolásra szolgáló négyszögletes lap az ókori görögöknél abandon ang–fr, hajó 1. hajó elhagyása a tengeren 2. gazd az út elmaradása/félbeszakítása vis maior miatt, de amiért a már kifizetett fuvardíjat nem kell visszafizetni 3. gazd a kifizetett kártérítés ellenében a hajó/rakomány átengedése a biztosítónak abasia [e: abázia] lat, orv járásképtelenség abat-jour [e: ábázsúr] fr 1. lámpaernyő; ellenző 2. ép rézsűs ablak abaton gör, vall 1. az ókori görögöknél a templomkerületnek azon elzárt része, ahova avatatlanok nem léphettek be 2. a görögkeleti templom szentélye abba arámi, vall 1. az Újszövetségben Isten megszólítása 2. a keleti egyházban a papok megszólítása (a. m. atya, úr) Abbászida tört középkori arab uralkodócsalád (750–1258) tagja (Abbász, Mohamed próféta nagybátyjáról) abbau ném, biz leépítés; a termelés mennyiségének csökkentése abbé fr(<arámi), vall 1. katolikus francia világi pap 2. apát abblende ném 1. film elsötétedés; a fényzárnak felvétel közben a legkedvezőbb megvilágítás A
à
Å
a.
ab
abd
abetrno
abkusz
abndo
absi
abt-jour
abton
ab
Abászida
abu
abé
abevil-
ablend
2002.07.16. 13:13
abcúg
abd
abderit
abdikácó
abdomen
abdomináls
abdukció
abduktor
Ábel
aberáció
aberáns
abertiocus
abesdpo
abeszin
abgn
abgesn
abház
A
abhorreszkál
A
abhorreszkál lat, rég 1. undorodik vmitől 2. abhoreszkál
elutasít magától ab imo pectore [e: ab ímó pektore] lat lelke abimopectr
mélyéből, szívből ab initio [e: ab iníció] lat kezdettől fogva ab instantia [e: ab insztanciá] lat, jog bizonyítékok hiányában felment ab intestato [e: ab intesztátó] lat, jog végrendelet nélkül ab invisis [e: ab invízisz] lat látatlanban, látatlanul abiogén gör el., biok abiogenezis útján keletkezett (anyag) abiogenezis gör el. 1. ősnemzés; az élő anyag keletkezése élettelen anyagokból 2. biok szerves vegyület keletkezése szervetlenből kozmikus/ibolyántúli sugárzás hatására abiotikus tényezők biol az élettelen természetnek az élőlények életműködését befolyásoló tényezői (pl. hőmérséklet, légnyomás stb.) ab Iove principium [e: ab jóve princípium] lat kezdjük a fő dolgon, a legfontosabb személyen (tkp kezdjük Jupiternél) abiózis gör el., biol 1. élettelenség 2. életképtelenség ab irato [e: ab irátó] lat felgerjedve, haragosan, indulatosan abisszális gör–lat, geol mélytengeri, tengerfenéki abisszikus gör–lat, geol 1. nagy mélységben levő, mélységi; abisszikus kőzet mélységi kőzet 2. mélytengeri; abisszikus mélység a tenger felszíne alatt igen mélyen fekvő tengerfenék, domborzati elem abitúrium lat, isk, rég érettségi vizsga abjuráció lat, vall megtagadás, visszavonás; valamilyen nézetnek/tannak esküvel való megtagadása abláció lat 1. geol a földfelszín felületi pusztulása, mállási termékeknek szél, víz stb. általi elhordása 2. geol a napsugarak, az eső és az olvadékvizek által a gleccser tömegében előidézett csökkenés 3. orv eltávolítás, leválasztás 4. leválás ablaktáció lat 1. orv szopós csecsemő elválasztása az anyától 2. az emlő tejkiválasztó működésének megszűnése/megszüntetése ablativus [e: ablatívusz] lat, nyelvt általános határozó eset a névszóragozásban ablativus absolutus [e: ablatívusz abszolútusz] lat, nyelvt határozói mellékmondat szerepét betöltő igeneves szerkezet (főleg a latin nyelvben) ablaut ném, nyelvt egyes indoeurópai nyelvekben a szótő magánhangzójának váltakozása abinto
abinst
abinteso
abinvs
abiogén
abiogenzs
abiotkusényez ő
abIoveprincum
abiózs
abirto
abiszál
abiszku
abitúrum
abjuráció
abláció
ablktáció
abltivus
abltivuso
ablut
2002.07.16. 13:13
ab ovo
2
mint a ragozás egyik eszköze; pl. a németben: binden, band, gebunden ablegátus lat 1. küldött, megbízott 2. dipl a pápa külön megbízottja vmely ügy megtárgyalására ablúció lat, vall a liturgia előírása szerinti mosakodás ABM-szerződés a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés (az angol Anti Ballistic Missile ’rakétaelhárító rakéta’ kifejezés kezdőbetűinek rövidítéséből) abnaki népr I. 1. az USA Maine [e: mén] államában és Kanada Québec [e: kébek] tartományának déli részén élő indián nép 2. e népnek az algonkin nyelvek közé tartozó nyelve 3. e néphez tartozó személy II. e néppel/nyelvvel kapcsolatos, rá vonatkozó abnegáció lat, rég 1. lemondás, áldozatkészség 2. eltagadás, letagadás abnormis, abnormális lat 1. a szokottól, a normálistól eltérő; rendellenes, szabályellenes 2. fonák, visszás 3. torz, természetellenes; beteges abnormitás lat 1. rendellenesség, szabálytalanság 2. fonákság, visszásság 3. eltorzulás; abnormális, beteges jelenség abolíció lat, jog 1. megsemmisítés; törvény/határozat hatályon kívül helyezése 2. per megszüntetése, büntetőeljárás kegyelem útján vagy magánindítvány hiánya miatt történő megszüntetése abolicionista lat el. I. az abolicionizmus híve II. az abolicionizmusra jellemző, vele kapcsolatos abolicionizmus lat el. 1. tört a rabszolgaság eltörlését célzó mozgalom, főleg az USA-ban a 19. sz.-ban 2. vminek (pl. a prostitúciónak, a halálbüntetésnek) az eltörlését célzó társadalmi mozgalom abonál fr, rég 1. előfizet (étkezésre, folyóiratra stb.); járat, megrendel (újságot stb.) 2. bérel (páholyt) abord fr, hajó kikötés ab origine [e: ab orígine] lat a kezdetektől, eredendően abort ném, biz árnyékszék abortál lat 1. orv elvetél 2. inf (működő számítógépes program) váratlanul befejezi a működését abortív lat el., orv enyhe lefolyású, teljes kifejlődése előtt gyógyulással végződő (betegség) abortívum lat, orv magzatelhajtó szer abortusz lat, orv 1. vetélés 2. a terhesség megszakítása ab ovo [e: ab ovó] lat elejétől fogva, eleve, eredendően ablegátus
ablúció
ABM-szerdé ő
abnki
abnegáció
abnormis
abnormitás
abolíció
abolicnst
abolicnzmus
abonál
abord
aborigne
abort
abortál
abortív
abortívum
abortusz
abov
ab ovo usque ad mala ab ovo usque ad mala [e: ab ovó uszkve …] abovusqedml
lat elejétől végéig (tkp a tojástól az almáig; a rómaiak az étkezést tojással kezdték és almával fejezték be) abrakadabra gör→lat 1. varázsige, bűvös jel 2. titokzatos, értelmetlen irkafirka abrázió lat 1. geol a tengerek és a tavak hullámainak felszínalakító munkája a partoknál 2. fiz áramló cseppfolyós/légnemű közegben lebegő szilárd anyag felületkoptató hatása 3. orv lekaparás, horzsolás abrazív lat el. a vele érintkező felületeket erősen koptató (anyag) abrogáció lat, jog, rég jogszabály teljes terjedelmében való hatályon kívül helyezése abrupt lat 1. szaggatott, összefüggéstelen 2. hevenyészett 3. átmenet nélkül(i), hirtelen (vö. ex abrupto) ABS [e: á-bé-es, a-bé-esz] röv Antiblockierungssystem [e: antiblokírungszzüsztém] ném, műsz blokkolásgátló (autón) (angolul: Antilock Braking System) abscessus [e: abszcesszus(z)] lat, orv tályog absence [e: abszansz] fr, orv rövid eszméletvesztés absit me! [e: abszit mé] lat távol álljon tőlem!, isten ments! absnicli ném, rég, biz levágott felvágottvégek abszcissza lat, mat 1. a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben a vízszintes tengely 2. vmely pontnak a függőleges tengelytől mért távolsága abszencia lat 1. távollét, hiányzás 2. isk, rég egyetemi óra mulasztásának bejegyzése abszentizmus lat el. 1. vmitől való tartózkodás 2. tartózkodási politika 3. rég a nagybirtokosoknak az a szokása, hogy az év nagyobb részében külföldön, ill. birtokaiktól távol tartózkodtak abszint gör→ném legalább 50% alkoholtartalmú, ánizsmaggal ízesített, zöldes színű ürmöspálinka abszolúció lat 1. jog felmentés 2. vall feloldozás, bűnbocsánat abszolút lat 1. teljes, tökéletes; abszolút alkohol szinte teljesen vízmentes, tiszta alkohol; abszolút igazság fil a világot hűen visszatükröző ítélet, amely felé a megismerés halad 2. feltétlen, semmitől sem függő 3. korlátlan, egyeduralmi; abszolút monarchia → monarchia 4. nem viszonyított, önmagában tekintett; abszolút érték mat vmely számnak az előjeltől független értéke; abszolút szolmizáció zene a hangokat hangnembeli szerepüktől függetlenül jelölő szolmizáció 5. minden mástól, külső hatástól független; abszolút halabrkd
abrázió
abrzív
abrogáció
abrupt
ABS
absceu
absenc
absitme!
absnicl
abszci
abszenci
abszentimu
abszint
abszolúció
abszolút
2002.07.16. 13:13
absztrahál
3
lás zene az a képesség, hogy egy hangot minden külső viszonyítás nélkül meghatározzunk; abszolút nulla fok fiz –273,15 °C; abszolút zene minden nem zenei ihletéstől mentes zene (a programzene ellentéte) 6. vmely kiindulási alaptól függő; abszolút magasság földr a tengerszint feletti magasság; abszolút nyomás fiz a vákuumtól számított nyomás; abszolút többség az 50%-ot meghaladó többség abszolúte lat 1. teljesen, tökéletesen 2. (tagadó szerkezetben) egyáltalán abszolutisztikus lat el. 1. önkényes, zsarnoki 2. önkényuralmi; az abszolutizmusra jellemző, azon alapuló abszolutizál lat eltúloz, a jelentőségénél nagyobb fontosságot tulajdonít vminek abszolutizmus lat el. önkényuralom abszolutórium lat, isk egyetemi, főiskolai végbizonyítvány abszolútum lat, fil mindentől független, a létezőt önmagában megtestesítő és azt létrehozó örök, tökéletes és változatlan szubjektum; Isten abszolvál lat 1. elvégez, befejez (feladatot) 2. isk elvégez, befejez; záróvizsgát tesz, végez 3. vall, rég feloldoz, felment abszorbeál lat, fiz, kémia elnyel, felszív; a molekuláris erők hatására gázokat/oldott anyagokat a felületén megköt abszorbens lat, fiz, kémia gázokat, gőzöket felszívó, megkötő anyag abszorber ang(
abszolutik
abszolutiá
abszolutim
abszolutórim
abszolútum
abszolvá
abszoreál
abszoren
abszore
abszorpció
abszorpciómet
absztinec
absztine
absztrhál
A
absztrakció
A
absztrakció lat 1. elvonatkoztatás, elvonás; a absztrkció
leglényegesebb tulajdonságok kiemelése és általánosítása 2. elvont fogalom absztrakt lat I. 1. elvont 2. elméleti, gondolati; absztrakt irodalom a valóság összefüggéseivel nem törődő, a szokásos kifejezési formákat megbontó irodalom; absztrakt művészet → nonfiguratív művészet 3. elvontsága miatt nehezen érthető II. ritk az absztrakt művészet irányzatához tartozó művész abszurd lat 1. képtelen, lehetetlen 2. értelmetlen, esztelen abszurd dráma irod az egzisztencialista filozófia hatására létrejött drámai irányzat, amely azt kívánja érzékeltetni, hogy az elidegenedett, értelmetlenné és félelmetessé vált világban az ember magányos és kiszolgáltatott abszurditás → abszurdum abszurdum lat 1. képtelenség, lehetetlenség (vö. ad absurdum) 2. értelmetlenség, esztelenség abteilung [e: aptejlung] ném, rég, biz 1. osztály, rész 2. kat osztag, különítmény abu arab atya; arab nevekben megtisztelő előnév, pl. Abu Hasszán abulia gör–lat, orv kóros akarathiány abundancia lat 1. bőség, bővelkedés vmiben 2. növ vmely faj egyedeinek viszonylagos gyakorisága/sűrűsége egy társuláson belül 3. áll az egységnyi területre/térfogatra jutó átlagos egyedsűrűség ab universali ad particulare [e: ab univerzálí ad partikuláre] lat az egyetemesről a részlegesre, az általánosról az egyedire (következtetni) ab urbe condita [e: … konditá] lat, tört a város (ti. Róma) alapítása óta (azaz i. e. 753-tól; a régi római időszámítás kiindulópontja, röv → a. u. c.) abúzus lat 1. visszaélés, túlzott használat 2. jogtalanság Abwehr [e: apvér] ném, tört a német katonai kémelhárítás (különösen a II. világháborúban) a c. röv → a conto a. c. röv → anni currentis Ac röv az aktínium vegyjele a capite foetet piscis [e: á kapite főtet piszcisz] lat fejétől bűzlik a hal a capite usque ad calcem [e: á kapite uszkve ad kalcem] lat tetőtől talpig a cappella [e: á kapella] ol, zene hangszeres kíséret nélküli, tisztán énekes a capriccio [e: á kapriccso] ol, zene szeszélyesen; az előadó tetszése szerint (adandó elő)
Achilles-ín
4
Acari gör, Acaridea [e: aka...] gör el., áll atAcari
kák; a pókszabásúak osztályának egyik rendje accelerando [e: accselerandó] ol, zene gyorsuacelrndo
ló ütemben (adandó elő)
absztrk
abszurd
abszurdám
abszurditá
abszurdm
abteilung
abu
abuli
abundci
abuniversldptc
aburecondit
abúzus
Abwehr
ac.
a.c
Ac
acpitefos
acpiteusqdlm
acpel
acprio
2002.07.16. 13:13
accent [e: akszan] fr → akcentus acceptatio jog beszámítás access [e: ökszesz] ang, inf hozzáférés, elérés, acent
aceptio
aces
belépés account [e: ökáunt] ang, inf számítógép-hálóacount
zatot v. elektronikus postafiókot használó személy azonosítására szolgáló bejegyzés accusativus [e: akkuzatívusz] lat, nyelvt tárgyeset a névszóragozásban -aceae [e: áceé] lat, növ növénycsaládok nevének képzője (pl. Rosaceae) acetaldehid kémia szúrós szagú, színtelen folyadék, két szénatomos aldehid acetát lat el. 1. kémia ecetsav sója/észtere 2. fényk ez mint a film alaprétege, az emulzió hordozója acetátselyem kémia, text facellulózból acetilezéssel előállított műszál acetilcsoport kémia az ecetsav savmaradéka; számos vegyület alkotórésze acetilén lat el., kémia két szénatomos, nyílt szénláncú telítetlen szénhidrogén; színtelen, szagtalan, fénylő lánggal égő gáz acetilkoenzim-A gör el., biok az ecetsav nagy energiatartalmú észtere, az anyagcsere-folyamatok fontos közti vegyülete acetil-kolin lat+gör, biok ideg- és izomsejtek kapcsolatánál ható ingerületátvivő anyag acetil-szalicilsav kémia, orv láz- és fájdalomcsillapító hatású vegyület acetobaktérium lat el., kémia az alkohol ecetsavas erjedését kiváltó baktérium aceton lat, gör, kémia jellegzetes szagú, színtelen, tűzveszélyes folyadék; fontos oldó- és hígítószer acetum [e: acétum] lat, kémia ecet acháj → akháj achát [e: ahát] gör→ném, ásv drágakő; szalagosan vörösre, barnásra és sárgásra színezett, mikrokristályos kovasav-/kvarcváltozat Acheron → Akherón acheuli kultúra [e: asöli ...] geol az őskőkorban élt ember egyik kultúrája (a franciaországi Saint Acheul helységről) Achillea [e: akhillea] lat, növ cickafark; a fészkesek családjába tartozó növénynemzetség Achilles lat → Akhilleusz Achilles-ín [e: ahillesz-…] orv az alsó lábszár hátsó részén, a sarokról tapadva felfelé húzódó erős ín acustiv
-ace
acetldhi
acetá
acetáslym
acetilsopr
acetilén
acetilkonzm-A
acetil-kon
acetil-szv
acetobkérium
aceton
acetum
acháj
achát
Acheron
acheuliktúr
Achilea
Achiles
Achiles-ín
Achilles-sarok Achilles-sarok [e: ahillesz-…] valakinek a leg-
adaptáció
5
Actio Catholica [e: akció katolika] lat a katoli-
Achiles-arok
ActioCahl
érzékenyebb, legsebezhetőbb pontja (Achilles = Akhilleusz görög hősről, aki a monda szerint csak a sarkán volt sebezhető) a. Chr. (n.) röv → ante Christum (natum) acidimetria lat+gör, kémia térfogatos elemzési módszer, sav töménységének megállapítása; savmérés aciditás lat 1. savasság, savtartalom 2. savanyú kémhatás acidofil lat+gör 1. növ savanyú talajon termő (növény) 2. savat kedvelő; savra festődő acidózis lat–gör, orv a szervezet sav-bázis egyensúlyának megbomlása, eltolódás a savasság irányában; savbőség acidum lat, kémia sav aciklikus gör–lat 1. növ nem körben, hanem spirálisan felépített (virág) 2. kémia → alifás -áció lat a magyar -ság, -ség; -ás, -és-hez hasonló funkciójú, elvont jelentésű főnevek képzője (pl. deklaráció) à condition [e: á kondiszion] fr feltételesen; feltéve, ha (röv à cond.) Aconitum [e: akonitum] gör–lat 1. növ sisakvirág, a boglárkafélék családjába tartozó növénynemzetség 2. kémia a belőle kivont méreg, ill. gyógyszeranyag a conto [e: akontó] ol, gazd 1. előleg 2. törlesztés (a. m. számlára röv → a c.) acquit [e: aki] fr, gazd nyugta, elismervény (váltóösszeg felvételéről) acre [e: ékr] ang földmérték Angliában és ÉAmerikában; 4047 négyzetméter, 1125 négyszögöl, 0,70 katasztrális hold acta [e: akta] lat folyóirat (vö. akta) acta diurna [e: akta …] lat, tört a római császárok által kiadott, a napi eseményekről szóló tudósítás, az újságok ókori őse acta est fabula [e: akta eszt …] lat vége a komédiának ACTH [e: ácétéhá] röv adrenokortikotrop hormon biok a mellékvesekéreg hormontermelését szabályozó, az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődő hormon Actiniaria [e: aktiniária] gör–lat, áll tengeri rózsák; a hatosztatú virágállatok alosztályának egyik rendje actino- l. még aktinoActinomycetales [e: aktinomicetálész] gör– lat, növ sugárgombák (rendje); a talajban élő mikroorganizmusok, számos fajuk antibiotikumokat termel actio jog a római jogban: cselekvés, cselekedet, ügy elintézése, tárgyalás, per, kereset, vád, vádirat, vádelven alapuló eljárás; → akció
kus egyháznak az egyház céljaiért tenni is kész híveket tömörítő szervezete Action Française [e: ákszion franszez] fr, tört jobboldali, királypárti szervezet Franciaországban (1898 és 1936 között) action gratuite [e: ákszion gratüit] fr logikai és lélektani szempontból indokolatlan, megmagyarázhatatlan cselekedet action painting [e: eksn pénting] ang, műv a nonfiguratív művészet egyik irányzata az 1930-as években, főleg az USA-ban action research [e: eksn riszőcs] ang, szoc a kutató aktív részvételét, a vizsgált jelenségbe való nyílt, tudatos beavatkozását igénylő szociológiai megközelítés actio popularis [e: akció populárisz] lat, jog római jogi jogintézmény, a közvád korai formája; közvádlói intézmény nem lévén, meghatározott tiltott cselekmények esetén bármely állampolgár által indítható eljárás activum [e: aktívum] lat, nyelvt az indoeurópai nyelvek rendszerében az igék cselekvő módja Act of Parliament [e: ekt av palömönt] ang az angol parlament által hozott törvény actor jog a római jogban a felperest, annak képviselőjét, az örökség gondnokát, büntetőügyben a vádlót jelentette, a mai szerzői jogban: szerző ad latin elöljáró; jelentése: -hoz, -hez, -höz; -ra, -re; -ig a d. röv → a dato a. D. röv → anno Domini ad absurdum [e: ad abszurdum] lat a képtelenségig (visz/vezet vmit) ad acta [e: ad akta] lat 1. (véglegesen) félre (tesz vmit) 2. a hivatali nyelvben: irattárba helyezendő Adad → Hadad adagio [e: ádádzso] ol, zene I. lassú, bensőséges hangulatú zenemű, ill. ilyen tétel II. (igen) lassan (adandó elő) adagium lat bölcs mondás, közmondás; példabeszéd adamita vall, tört különféle középkori eretnek szekták tagja; vagyon- és nőközösséget hirdettek, ruhát nem viseltek (a bibliai Ádámról) adamzit kémia a bőrt és a légutakat megtámadó harci gáz (az amerikai feltaláló, R. Adams nevéről) ad analogiam lat vminek a mintájára, hasonlóságára adaptáció lat 1. biol, orv alkalmazkodás a lét feltételeihez 2. adaptálás irod átalakítás, átdolgozás; vmely írásműnek egy meghatározott
a.Chr(n)
acidmetr
acidtás
acidofl
acidózs
acidum
aciklus
-áció
àcondit
Aconitum
acont
acquit
acre
act
actdiurn
actesfbul
ACTH
Actinar
actino-
Actinomyeals
actio
2002.07.16. 13:13
ActionFraçse
actiongrue
actionpg
actionresh
actiopulrs
activum
ActofParlimen
actor
ad
ad.
a.D
adbsurm
adct
Ada
adgio
adgium
admit
admzit
adnlogim
adptáció
A
adaptál
A
igényű közönség ízléséhez való átformálása; színpadra, filmre stb. való alkalmazás 3. műsz vmely készüléket, gépet az eredetitől más célra is alkalmassá tevő kis alkatrész utólagos beillesztése adaptál lat 1. alkalmassá tesz, átalakít, átformál 2. irod, film, szính átdolgoz 3. műsz valamilyen gépet, készüléket eredeti rendeltetésétől eltérően más célra is alkalmassá tesz adapter lat el. 1. műsz átalakító berendezés/készülék 2. műsz csatlakozó berendezés, amely vmely gép, készülék használhatóságát kiterjeszti 3. inf illesztő elem; olyan segédberendezés, amelynek segítségével két nem azonos működési elvű szerkezet összekapcsolható adapterkártya inf illesztőkártya adaptív lat el. 1. műsz átalakító, az egész automatikát átállító (rendszer) 2. biol a megváltozott életkörülményekhez alkalmazkodó adaptivitás lat el. alkalmazkodóképesség ad arma! lat fegyverre!, fegyverbe! ad astra [e: ad asztra] lat dicsőségre, sikerre törekedve (tkp a csillagokig) adatbank inf adatgyűjtemény adatbázis 1. egymással összefüggő adatállományok szervezett összessége 2. inf az adatok és információk gyors keresését, rendezését, és módosítását lehetővé tevő számítógépes tárolási mód (vö. adatbank) a dato [e: a dátó] lat a keltezéstől, a kiállítás napjától számítva (röv → a d.) ad audiendum verbum lat idézés a feljebbvaló elé dorgálásra, feddésre (a. m. a szó meghallgatására) ad bene placitum lat tetszés szerint ADC [é-dí-szí] röv Analog / Digital Converter [e: enelóg didzsitl kanvötö] → analóg / digiadptál
adpter
adpterkáy
adptív
adptivás
adrm!
adstr
adtbnk
adtbázis
adto
aduienmvrb
adbenplcitum
ADC
tális átalakító ad calendas Graecas
[e: ad kalendász grékász] lat, tréf sohanapján (ti. a görög naptárban nem volt calendae) ad circulandum [e: ad cirkulandum] lat körözésre; olvasd el és add tovább! (utasítás ügyiraton) ad deliberandum lat lássa véleményezés végett (utasítás ügyiraton) addenda lat függelék, pótlás, kiegészítés ad depositum [e: ad depozitum] lat megőrzendő (utasítás ügyiraton) addetur! [e: addétur], adde! lat adassék/adj hozzá! addíció lat 1. kémia folyamat, amelynek során két vagy több molekulából egy új anyag egyetlen molekulája keletkezik 2. mat összeadás, összegezés adclensGr
adcirulnm
adelibrnum
aden
adepositum
adetur!
adíció
2002.07.16. 13:13
ad futuram memoriam
6
ad dies vitae [e: ad diész víté] lat élethosszigadiesvt
lan addio [e: addío] ol Isten vele(d) Addison-kór [e: edizn-…] orv bronzkór, a meladio
Adison-kór
lékvesekéreg csökkent működése, ill. pusztulása (jellegzetes tünete a sárgás-barnás bőrszín) (Th. Addison angol orvosról) additív lat el. 1. összegező 2. összeadódó 3. összeadó, összetevő add-on card [e: eddon kad] ang, inf bővítőkártya, amelynek a számítástechnikai eszközbe helyezése annak szolgáltatási kínálatát növeli address [e: ödresz] ang, inf cím, címzés address book [e: ödresz buk] ang, inf címjegyzék, címlista addu → hadad adduktor lat, orv (a test középvonala irányában) közelítő izom adduktum lat, kémia két telített vegyületből, ill. vegyületből és elemből keletkező anyag adekdotázik gör anekdotá(ka)t mesél, adomázik adekvát lat 1. egyenlő értékű, vminek teljesen megfelelő 2. tud a lényeget pontosan tükröző à demi [e: á d(ö)mi] fr félig adenin gör el., biok a nukleinsavakat alkotó purinvázas szerves bázisok egyike adenitisz gör el., orv mirigygyulladás adeno- gör, orv előtagként a mirigyekkel való kapcsolatot jelöli; mirigyes, mirigyadenoid gör, orv mirigyes, mirigyszerű adenoma gör, orv mirigyhámból kiinduló jóindulatú daganat adenozin lat+gör, biok az adenin nukleozidja adenozin-difoszfát gör el., biok az élő szervezetek sejtjeiben található nukleotid (röv → ADP) adenozin-trifoszfát gör el., biok adeninból, ribózból és három foszforsavmaradékból álló, nagy energiatartalmú vegyület, a sejt energiaháztartásának központi jelentőségű anyaga (röv → ATP1) adeptus [e: adeptusz] lat 1. vmely vallás, tan stb. titkaiba beavatott személy 2. vmely tan, eszme buzgó híve 3. tudós híve, tanítványa à deux [e: á dő] fr kettesben, kettecskén à deux mains [e: á dő men] fr, zene két kézre (írt zenedarab) ad exemplum [e: ad egzemplum] lat például, szemléltetésként ad extremum [e: ad eksztrémum] lat a végletekig (hajszolni vkit/vmit) ad futuram memoriam [e: ad futúram memóriam] lat az utókor emlékezetére (emléktáblákon, szobrokon szokásos felirat) aditív
ad-oncr
adres
adresbok
adu
aduktor
aduktm
adekotázi
adekvát
àdemi
adeni
adenitsz
adeno-
adenoi
adenom
adenozi
adenozi-fsát
adenozi-trfsá
adeptus
àdeux
àdeuxmains
adexmplu
adextrmu
adfutrmeoi
ad Graecas calendas ad Graecas calendas → ad calendas Graecas ADH röv → adiuretin adhézió lat 1. fiz tapadás, tapadóképesség, ill. az ezt létrehozó erő 2. orv kóros összenövés, adGrecsln
ADH
adhézió
összetapadás ad hoc [e: ad hok] lat 1. alkalmi, egyszeri; egy bizonyos célra való 2. ideiglenes, átmeneti, adhoc
pillanatnyi ad hominem lat magára az illető személyre voadhomine
natkozóan, őt érintően (érvel, vitatkozik) ad honores [e: ad honórész] lat tiszteletbeli (állás, tisztség) adhortatio [e: adhortáció] lat, rég intés; vallásos buzdítás adiabata gör, fiz hőcsere nélküli térfogat- és nyomásváltozás közötti összefüggést kifejező matematikai egyenlet/görbe adiabatikus gör–lat, fiz hőcsere nélküli adiabázia gör–lat, fiz olyan térfogat- és nyomásváltozás, amelynek során a változó anyagi rendszer nem ad le hőt, de a környezetből fel sem vesz Adibuddha ind, vall az őseredeti Buddha a die lat attól a naptól adiectivum [e: adjektívum] lat, nyelvt melléknév adieu [e: agyő] fr isten vele(d) adige népr I. 1. a Kubán alsó/középső szakasza vidékén élő, ÉNY-kaukázusi nyelvet beszélő nép 2. e nép nyelve 3. e néphez tartozó személy II. e néppel/nyelvvel kapcsolatos, rá vonatkozó ad inferos [e: ad inferósz] lat az alvilágba, a pokolba (ti. kíván vkit) ad infinitum [e: ad infinítum] lat a végtelenségig, vég nélkül ad interim lat ideiglenesen, átmenetileg adip-, adipo- lat előtagként a zsírral való kapcsolatot jelöli; zsíradipinsav lat el., kémia hat szénatomos, alifás, kétbázisú karbonsav; a műanyaggyártás egyik kiindulási anyaga adipositas [e: adipozitász] lat el., orv elhájasodás, elhízás à discrétion [e: á diszkrészjon] fr tetszés szerint, szabadon aditon gör, ép, műv csak a naoszból megközelíthető belső szentély az ókori görög templomokban adiuretin gör–lat, orv a vizeletkiválasztásban közreműködő hormon (röv → ADH) adjudikáció, adjudikálás lat, jog, rég megítélés, odaítélés adjunkció lat, mat algebrai bővítés; bizonyos elemek hozzátétele egy test elemeihez úgy, hogy ismét testet kapjunk adhonres
adhorti
adibt
adibtkus
adibáz
Adibuha
adie
adiectvum
adieu
adige
adinferos
adinftum
adinterm
adip-
adipnsv
adipost
àdiscréton
aditon
adiuretn
adjuikácó
adjunkció
2002.07.16. 13:13
admittancia
7
adjunktus lat 1. isk egyetemi/főiskolai oktató, adjunkts
a tanársegédnél egy fokozattal magasabb beosztásban 2. orv kórházi főorvos helyettese adjusztál lat→ném 1. felszerel 2. megigazít, átalakít, alakra szab (főként egyenruhát) 3. gazd tetszetősen csomagol 4. biz üt, ver, elpáhol adjusztírung ném, biz 1. ruha, öltözék 2. felszerelés 3. csinosítás, kikészítés adjutáns lat, kat 1. segédtiszt 2. hadsegéd adjuváns lat I. kémia a gyógyászatban használt szerek (gyógyszer, vakcina) hatásnövelő alkotóeleme II. segítő, erősítő adlátus lat, rég 1. vki mellé rendelt fontos beosztású személy 2. kat a vezénylő tábornok helyettese ad libitum lat tetszés szerint ad limina látogatás vall vmely ország püspöki karának ötévenkénti kötelező megjelenése a pápa színe előtt ad litteram lat betű szerint, betűhíven ad maiorem Dei gloriam [e: ad majórem dei glóriam] lat, vall Isten nagyobb dicsőségére (a jezsuita rend jelmondata; röv → AMDG) ad manus proprias [e: ad mánúsz própriász] lat saját kezébe ad maximum lat legfeljebb ad minimum lat legalább adminisztráció lat 1. adminisztrálás igazgatás, ügyintézés, ügykezelés 2. a közigazgatás, ill. annak vmely szerve és működése 3. vállalatnak, intézménynek az ügyintézést végző osztálya 4. az USA-ban és Nagy-Britanniában: a kormányzat adminisztrál lat igazgat; (ügyet) intéz, kezel; jól adminisztrálja magát ügyesen, jól forog; saját személyét (többnyire érdemek nélkül) az előtérbe tolja adminisztratív lat 1. ügyintézéssel kapcsolatos 2. ügyintézést végző 3. közigazgatási úton történő adminisztrátor lat 1. ügykezelő, ügyintéző 2. vall katolikus/görögkeleti egyházmegye/egyházközség ideiglenes vezetője 3. tört 1844– 1847 között az ellenzéki főispánok mellé rendelt császári biztos admirábilis lat csodálatos, csodálatra méltó admirális arab→fr tengernagy admiralitás arab→ném 1. tengernagyi hivatal 2. haditengerészeti hivatal admisszió lat, műsz bebocsátás; az az ütem, amikor az üzemanyag a gőzgép/robbanómotor hengereibe kerül admittancia ang(
adjusztírng
adjutáns
adjuváns
adlátus
adlibtum
adlimnátogs
adliterm
admioreDgl
admnusproi
admxiu
adminu
adminsztrácó
adminsztrál
adminsztrív
adminsztráo
admirábls
admiráls
admirltás
admiszó
admitnc
A
ad multos annos!
A
ad multos annos! [e: ad multósz annósz] lat admultosn!
sokáig éljen! (a. m. sok évig) ad normam lat valaminek példájára, szabálya szerint, mintájára ad notam [e: ad nótam] lat 1. valaminek a dallamára 2. tudomásul (szolgál); ad notam vesz tudomásul vesz; feljegyez, előjegyez ad oculos [e: ad okulósz] lat szemmel láthatóan, világosan, kézzelfoghatóan Adonáj héber, vall Isten megszólítása a zsidó vallásban (a. m. uram) Adónisz gör 1. mit csodálatos szépségű ifjú, akibe Aphrodité beleszeretett és akit szeretője, Arész hadisten vadkan képében féltékenységből megölt; szerelmese kérésére Zeusz megengedte, hogy az év egyik felében visszatérjen a Földre 2. férfiszépség adóniszi sor irod egy daktilusból és egy spondeusból/trocheusból álló időmértékes verssor adopció lat, jog örökbefogadás adoptáció, adoptálás lat, jog örökbefogadás adoptál lat, jog örökbe fogad adoráció lat hódolat, imádás, bálványozás adorans [e: adoránsz] lat, műv Krisztus/Mária lábánál térdeplő, hozzájuk imádkozó alak ADP [e: á-dé-pé] röv → adenozin-difoszfát ad perpetuam rei memoriam [e: ad perpétuam rei memóriam] lat örök emlékezetül ad personam [e: ad perszónam] lat személy szerint, személyt illetően ad protocollum [e: ad protokollum] lat a jegyzőkönyvbe (kell venni) ad rectificandum [e: ad rektifikandum] lat helyesbítés céljából (utasítás ügyiraton) ad referendum lat jelentéstétel végett (utasítás ügyiraton) ad rem lat 1. a dologra, a dologhoz (tartozik), a dolog érdemébe (vág) 2. a tárgyra (tessék térni) adréma 1. villamos címíró gép 2. automata címnyomó gép (a német Adressiermaschine szóból) adrenalin ang(
advantage
8
adresszál, adresszíroz fr→ném 1. rég címez (levelet) 2. biz vkinek szán, „címez” (mondaadreszál
nivalót, megjegyzést)
adnorm
à droite [e: á droát] fr jobbra, jobb felé, a jobb àdroite
oldalon
adnotm
adoculs
Adonáj
Adónisz
adóniszor
adopció
adoptáció
adoptál
adoráció
adorns
ADP
adpertumio
adpersonm
adprotclum
adrectifnum
adrefnum
adrem
adrém
adrenli
adreno-
adrenoktiáls
adrenoktiphm
adresz
adreszáció
2002.07.16. 13:13
ADSL röv Asymmetric Digital Subscriber Line [e: észimetrik didzsital szöbszkrájbr lájn] ADSL
ang, inf a hagyományos telefonhálózatok gyorsítását szolgáló technológia, aszimmetrikus digitális előfizetői vonal ad speciem [e: ad szpeciem] lat külsőleg, alakilag, látszatra ad summam [e: ad szummam] lat egészben véve, összegezve adszorbeál lat el., kémia szilárd anyag cseppfolyós/gáznemű anyagot, gázokat a felületén leköt adszorbens lat el., kémia felületén anyagokat adszorbeálni képes szilárd anyag adszorber ang(
adsum
adszorbeál
adszorben
adszorbe
adszorpció
adsztráum
adsztringe
adtempusvi
adu
adulár
adult
adulterim
adusmDelphin
adusmextrn
adusminter
adut
advlorem
advncefright
advntge
