Urszaggy ules Hivatal a T icamányzám ; 1 gJl
I
Érkezett :
n-.\
2015 DEC 14.
ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISELŐ Módosító javaslat Dr. Kövér Lászl ó az Országgyűlés elnökének Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 40. § (1 ) bekezdése alapján a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló T/8157. számú törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslato t
terjesztem elő : 1. A törvényjavaslat preambuluma az alábbiak szerint módosul : Az Országgyűlés, kifejezve annak jelent őségét, hogy a brókerbotrányok által kárt szenvedett kisbefektetők különbségtétel nélküli kártalanítása további késlekedést nem túr ; valamint felismerve annak méltányosságát, hogy a Magyar Nemzeti Bank, mint a pénzpiac felügyelete során mulasztást elkövet ő hatóság a kártalanítás finanszírozásában felelősségével összhangban vegyen részt ; a tőkepiac stabilitásának megőrzése és a befektetési szolgáltatókba vetett bizalom fenntartása érdekében a következ ő törvényt alkotja : 2. A törvényjavaslat I. §-a az alábbiak szerint módosul : 1 . (1) A törvény hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfé l jognyilatkozata [a kibocsátó — a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvén y szerinti — kapcsolt vállalkozásának minősülő,] e törvény hatálybalépésének napján felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató, valamint annak — a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti — kapcsolt vállalkozása által értékesített [kötvény (a továbbiakban: kötvény)] értékpapír vásárlására irányult, és amelynél az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, és értékpapírszámláján [kötvény] értékpapír került
jóváírásra, függetlenül attól, hogy a kibocsátás vagy a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetv e teljesedésbe ment-e . A törvény hatálya azon befektetési szolgáltatóval szemben fennálló követelésekre terjed ki, amely befektetési szolgáltató felszámolását a bíróság e törvény hatálybalépését megel őző évben jogerősen elrendelte, és a felszámolási eljárás 2016 . február 15-ig jogerősen nem zárult le . 3. A törvényjavaslat 2 . §-a az alábbiak szerint módosul : 2. § (1) Kárrendezésre jogosult – a 3 . § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – az a magánszemély, jogi személy és más szervezet, aki vagy amely az 1 . szerinti ügyletekből ered ően a kibocsátóval vagy a befektetési szolgáltatóval szemben fennálló követeléssel ( a továbbiakban : követelés) a befektetési szolgáltató felszámolása joger ős elrendelésének napján és a kárrendezési kérelem benyújtásának napján egyaránt rendelkezik . (2) Az (1) bekezdésen túl kárrendezésre jogosult az is, a) aki az 1 . szerinti ügyletekb ől eredően a befektetési szolgáltatóval szemben fennálló követelést általános jogutódként attól szerezte, aki a követeléssel a befektetési szolgáltat ó felszámolása jogerős elrendelésének napján rendelkezett, b) akinek [kötvényét] értékpapírját nem az (1) bekezdés szerinti befektetési szolgáltató tartja nyilván, azzal, hogy a felszámolás elrendelésének napjára vonatkozó, (1) bekezdés szerinti feltétel arra a befektetési szolgáltatóra vonatkozik, amely számára a kötvény t értékesítette . 4. A törvényjavaslat 3 . (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul : 3. (4) A (3) bekezdésen túl a kárrendezés nem terjed ki az olyan ügyletb ől eredő követelésre sem, amelyről bíróság jogerősen megállapította, hogy a [kötvény] értékpapír vásárlásához felhasznált forrás b űncselekményből származott. 5. A törvényjavaslat 4 . §-a az alábbi új 3 . ponttal egészű l ki: 4. 3.érték-papír:a Tpt. szerint meghatározott, a forgalomba hozatal helyének ioga szerin t értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz; 6. A törvényjavaslat 8 . §-a az alábbiak szerint módosul : 8. Az igazgatósá g a) elfogadja az Alap szabályzatait, b) elfogadja az Alap költségvetését, c) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét, d) dönt az Alap működéséhez szükséges kötvénykibocsátásról, [kölcsön felvételéről,] e)meghatározza a Magyar Nemzeti Bank által teljesítend ő éves befizetés összegét, leli) meghatározza a BEVA tagok által teljesítend ő éves befizetés összegét, és figyelemmel kíséri a befizetések szabályszer űségét , [fJg) elfogadja az Alap éves számviteli beszámolóját és az Alap tevékenységének befejezésé t megel őzően elfogadja a záró beszámolót, valamint [g]h) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat .
7. A törvényjavaslat 10 . §-a az alábbiak szerint módosul : 10. § (1) Az Alap éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy az esedékessé váló fizetés i kötelezettségeit teljesíteni tudja . (2) Az Alap forrásai : a) a 6 . (1) bekezdés szerinti igényérvényesítés során befolyt összeg , b) [az Alap által felvett kölcsönök,] aMagyar Nemzeti Banktól igényelt befizetés , [c) az Alap által kibocsátott kötvény] , [d]c) az Alap által a BEVA-tagoktól az Alap működtetése céljából igényelt befizetés , valamint [e]J egyéb bevétel. 1(3) Az Alap a Magyar Nemzeti Banktól egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapo s futamidej ű áthidaló kölcsönt (a továbbiakban : áthidaló kölcsön) vesz fel. (4) Az Alap az áthidaló kölcsön megfizetése érdekében, egy alkalommal, legfeljeb b tizenkét éves futamid őre olyan fix kamatozású, részletekben fizetett (annuitásos ) kötvényt bocsát ki vagy kölcsönt vesz fel, amely vonatkozásában az el őtörlesztés lehetősége biztosított . Ezen kibocsátott értékpapír-sorozatból kés őbbi időpontban újabb értékpapírok nem bocsáthatóak ki.J ([5]3) A követelések igényérvényesítése során befolyt összeget, valamint az Ala p vagyonának hozamát az Alap köteles a (2) bekezdés b) vagy c) pontjával összefüggésben keletkezett soron következ ő fizetési kötelezettsége teljesítésére fordítani . [(6) A kárrendezési kötelezettség teljesítése érdekében – ideértve az Alap m űködés i költségeit is – az állam készfizető kezesként felel azon fizetési kötelezettségekért , amelyek – az államháztartásért felel ős miniszter által előzetesen jóváhagyott összegben – az Alap által felvett, a (3)-(4) bekezdés, valamint a 12 . § (2) bekezdése szerint i kölcsönbő l, továbbá a kibocsátott kötvényből erednek. Az állami készfizető kezességvállalásért az Alapnak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie . A hitelező az Alap kötelezettségeinek biztosítékaként az állam készfizet ő kezességvállalásán tú l további biztosítékot nem igényelhet .] 8. A törvényjavaslat 11 . §-a az alábbiak szerint módosul : 11. § (1) Az Alap befizetést igényel a [10. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint i kölcsön vagy kötvény esedékes fizetési kötelezettségeinek teljesítése, valamint] sajá t működési költségeinek biztosítása érdekében a BEVA tagjaitól . Az éves befizetés i kötelezettség az Alap tevékenységének befejezéséig[, legfeljebb azonban a 10 . § (4) bekezdés szerinti kötvény vagy kölcsön futamidejének lejártáig] áll fenn . (2) A BEVA tagjai által teljesítendő befizetés éves mértékét az igazgatóság határozza meg [azzal, hogy az (5) bekezdés szerinti befizetések együttes éves összege nem haladhatja meg a hétmilliárd forintot] . (3) Az [BEVA-tag az általa teljesített befizetést a társasági adóról és az osztalékadóró l szóló 1996. évi LXXXI . törvény (a továbbiakban : Taotv .) 29/B. §-nak megfelel ően visszaigényelheti] Alap – működési költségeinek biztosítása kivételével – fizetés i kötelezettsége teljesítéséhez befizetést igényel a Magyar Nemzeti Banktól . A Magyar Nemzeti Bank által teljesítendő éves befizetés mértékét az igazgatóság határozza me g. [(4) A BEVA-tag befizetése után a Taotv. -ben meghatározott módon kamato t érvényesíthet.]
(5) A befizetésre a BEVA-tag – a tárgyévet megel őző három naptári év számtani átlag a alapján számított, a BEVA kártalanítási kötelezettsége alá tartozó – ügyfeleinek (befektet ők) tulajdonát képező , a BEVA-tag kezelésében lév ő pénz és értékpapír átlagos állomány a arányában köteles azzal, hogy a BEVA kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektet ők tulajdonát képez ő , a BEVA tagjának kezelésében lév ő pénz és értékpapír átlagos állományának kiszámítása során a BEVA kártalanítási összeghatárt meghaladó állományt i s figyelembe kell venni (valós biztosított ügyfélállomány) . Ha a BEVA-tag nem kezel pénz és értékpapír állományt, a befizetés mértékét az igazgatóság e törvény végrehajtására kiadot t jogszabályban meghatározott módon határozza meg . A befizetés összegének megállapításakor, az arány kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni azt a BEVA-tagot , amely a befizetés elrendelését megelőzően jogutód nélkül megsz űnt, valamint amelynek felszámolását jogerősen elrendelték . (6) E törvény alkalmazása során BEVA-tagnak min ősül az a nem BEVA-tag befektetés i szolgáltató is, amely 2015 . április 30-án a BEVA tagja volt, valamint azon befektetés i szolgáltató jogutódja is, amelynek jogel ődje 2015 . április 30-án vagy azt követően a BEVA tagja volt . (7) A naptári évben a BEVA tagja által e törvény alapján teljesítend ő befizetés összegét évente egyszer, legkés őbb a naptári évet megelőző év december 15-ig kell megállapítani . (8) Az adott évre irányadó befizetés összegének megállapítását követ ően létrejött BEVA tagság esetén az új BEVA-tagnak a tárgyévet követő évben kell először befizetést teljesítenie . [(9) A BEVA-tagok els ő befizetésére 2017 márciusában kerül sor .] 9. A törvényjavaslat 13. (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul : 13. § (3) A kérelem benyújtása során a jogosultnak a kérelemben meg kell jelölnie az értékpapír-számlán nyilvántartott [kötvények] értékpapírok adatait. 10. A törvényjavaslat 25 . §-a az alábbiak szerint módosul : 25 . § (1) Hatályát veszti [A] Taotv . 291B . § (1)-(4) bekezdése_ [helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi törvény (a továbbiakban : Kárrendezési Törvény) alapján a Kárrendezési Alap részére a Kárrendezési Törvény 11 . (1) bekezdése alapján befizetést teljesítő adózó által az adóévben, a Kárrendezési Törvény 11 . (2) bekezdésére figyelemmel megállapított, befizetett összeg (továbbiakban e §-ban: befizetés) csökkenti az adózó által fizetend ő társasági adót, a fizetend ő pénzügyi szervezetek különadóját vagy a fizetend ő hitelintézeti különadót, a fizetend ő pénzügyi tranzakciós illetéket . (2) A befizetést teljesítő adózó a visszajáró összeget első alkalommal a 2017. évi adókötelezettsége megállapítása során – az adókötelezettséget csökkent ő tételként – veszi figyelembe az (1) bekezdés szerinti adónemekben . Az adózó a csökkentést elsőként a 2017 . els ő negyedévére vonatkozó pénzügyi szervezetek különadója kötelezettsé g vonatkozásában, majd pedig az (1) bekezdés szerinti adónemekre vonatkozó adófizetési kötelezettség felmerülésének sorrendjében veszi figyelembe. (3) Az adózó a társasági adó vonatkozásában a csökkentő tételre tekintettel a 2017 . január 1-jét követően felmerül ő adóelőleg-fizetési kötelezettségére az adóel őleg módosítását kérheti az adóhatóságtól . (4) Ha az adóévre vonatkozóan teljesített befizetés több, mint az (1) és (2) bekezdé s szerint érvényesített csökkentés összege, akkor különbözetüket az adózó kapcsolt
vállalkozása érvényesítheti a 2017-ben kezdődő adóévére fizetend ő társasági adója , pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti különadó, pénzügyi tranzakciós illeté k megállapításánál a (2) bekezdésben meghatározott módszer és sorrend szerint . Ha a különbözetet egynél több kapcsolt vállalkozás érvényesíti, akkor ezen adózókat e jogcímen külön-külön megillet ő adócsökkentés teljes összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az adózó és kapcsolt vállalkozása írásos megállapodásban rögzítik a külön-külön érvényesítend ő csökkentés összegét." (2) A Taotv. 29/B. §-a a következő (5)-(5c) bekezdésekkel egészül ki: „(5) A befizetés azon része, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a z (1)-(4) bekezdés szerinti csökkentést nem alkalmazta, csökkenti a soron következ ő adóévre (adóévekre) az adózó és kapcsolt vállalkozása adókötelezettségét az (1)-(4 ) bekezdés szerinti módszer alkalmazásával . (5a) A befizetés azon része után, amelyre tekintettel az adózó vagy kapcsolt vállalkozása az (1)-(4) bekezdés szerinti csökkentést a befizetés pénzügyi teljesítését ől számított 30 napon belül nem tudja alkalmazni, az adózó a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő egyszerű időarányos kamatot érvényesíthet, amelyne k összegével csökkentheti a soron k ővetkez ő fizetendő adóját. (5b) A pénzügyi szervezetek különadója vagy a fizetend ő hitelintézeti különadója , illetve a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentése esetén a (2)-(5a) bekezdés alapjá n csökkentésként figyelembe vett összeg az adózó társaságiadó-alapja megállapításako r csökkenti az adott adóév adózás előtti eredményét. (5c) Az (1)-(5b) bekezdésekkel összefügg ő adókötelezettségek teljesítése és azo k ellenőrzése érdekében az adózó és az érintett kapcsolt vállalkozása külön nyilvántartás t vezet.”] ([3]2) A Taotv. 5 . számú melléklet 16 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (A társasági adóalanynak nem min ősülő szervezetek)
„16. az Országos Betétbiztosítási Alap, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szerepl őinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztésér ől szóló törvényben meghatározott Szanálási Alap, a Befektet ő-védelmi Alap és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett törvény szerinti Kárrendezési Alap .” egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015 . évi
Indokolás A módosító javaslat számos hibát, illetve hiányosságot kíván megszüntetni
a
törvényjavaslattal kapcsolatban: 1. Elfogadhatatlannak találjuk, hogy a kormányzat továbbra is megkülönböztetni kívánj a a brókerbotrányok áldozatait. Miért akarják immáron másodszor is az út szélén hagyni a Buda-Cash ügyfeleit? Pedig nem kétséges, hogy pont a Buda-Cash volt az, amel y nem csupán országosan, de nemzetközi szintéren is ismert volt, m űködését tekintve pedig negatív piaci információkról sem lehetett hallani . Éppen ezért a Magyar Szocialista Párt — a károsultak jogos felvetésével egyet értve — e rendkívül méltánytalan döntésen változtatni kíván úgy, hogy nem csupán a kötvények, hanem a z értékpapírok tekintetében is lehet ővé teszi az Alapon keresztüli kártalanítást . 2. Nem csupán a Buda-Cash, de még a Quaestor-ügyfelek esetében sem kerül so r általános kártalanításra. A törvényjavaslat hatálya túl szűken határozza meg a feltételeket, így például a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt . ügyfelei — mintegy félezer ember — kiszorult a kártalanításból . Ráadásul csupán azért, mert a forgalmazó neve nem a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt., hanem a Quaesto r Pénzügyi Tanácsadó Zrt. volt, utóbbi pedig mind a mai napig nem áll felszámolá s alatt, azonban szinte kizárt annak lehetősége, hogy egy általános felszámolási eljárás során a károsultak pénzükhöz jussanak . 3. A brókerbotrányok felel ősei között a kormányzat szinte minden szereplőt megnevezett már egyet kivéve : a Magyar Nemzeti Bankot. Vagyis pont azt a hatóságot, mely a botrányok kirobbanásakor már évek óta ellátta a pénzpiac felügyeletét, é s közigazgatási jogkörben elkövetett mulasztása miatt százmilliárdos nagyságrend űre duzzadt botrány kisbefektetők tízezreinek okozott komoly veszteséget . Az MNB mégis rendkívül méltánytalan módon semmilyen felel ősséget nem kíván vállalni azo n emberek kártalanításában, akik joggal bíztak a jegybank felelős eljárásában. Ezt az MSZP igazságtalannak érzi, figyelembe véve, hogy mindeközben a Nemzeti Ban k luxuspalotákra, kastélyokra, érmegy űjteményekre, festményekre, Matolcsy Györg y elméleteinek oktatását ellátó alapítványokra százmilliárdokat költ, és semmilyen módon nem vesz részt a közteherviselésben . Éppen ezért — a Kormány által várt — kb .
60 milliárdos kártalanítási program finanszírozása joggal lenne a Magyar Nemzet i Bank feladata . 4 . Bár a Fidesz hiába hangsúlyozza, nem a bankok fogják viselni a kártalanítás terhét , hanem — adókedvezmények igénybevétele révén — végeredményben a költségvetés é s a magyar emberek . Ez teljességgel elfogadhatatlan . Éppen ezért a Magyar Szocialist a Párt által kínált alternatíva szerint az MNB — mivel a jegybank vezet ősége szerint nem közpénzt kezelnek - által finanszírozott program nem terhelné a költségvetést, és a bankok csak az Alap működési költségeit kötelesek viselni. Figyelembe véve ennek kisebb összegét, így a számukra biztosított adókedvezmények törlésre kerülnek a jogrendszerből, ezzel is egyszer űsítve és áttekinthetőbbé téve Magyarország adópolitikáját .
Budapest, 2015 . december 14.
országgy űlési képviselő MSZP
országgy űlési képviselő MSZP
országgyűlési képvisel ő MSZP
országgyűlési képviselő MSZP
országgy űlési képviselő MSZP
országgyűlési képvisel ő MSZP
