tlrszaágyúi s hivatal a Irományszám : 1 Érkezett :
~53k9/,~9k
200 DEC 1 6.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő
Módosító javasla t
Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Helyben
Tisztelt Elnök Asszony !
A Házszabály 94 . § (1) bekezdése és a 102 . § (1) bekezdése alapján a Polgári Törvénykönyvr ől szóló T/5949 . számú törvényjavaslathoz a következ ő
módosító javaslato t
terjesztem el ő: 1 . A törvényjavaslat 5 :348-5 :349. §-ának rendelkezései helyébe a következő rendelkezése k lépnek, egyidej űleg a törvényjavaslat egészüljön ki a következ ő új 5 :350-5 :354. §-okkal, és a törvényjavaslat további §-ai számozása ennek megfelel ően változzon : „[5:348. § [A faktoring szerződés tartalma] (1) Faktoring szerz ő dés alapján a faktor vállalkozás díjazás ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a javára engedményezett követelés t a) az engedményez őnek részben vagy egészben finanszírozza, tovább á b) nyilvántartja, érvényesíti, illetve behajtja, és az engedményez ő irányában elszámol . (2) Faktoring szerz ődés jön létre akkor is, ha annak keretében a faktor a követelé s részére történ ő engedményezését követ ő en csupán az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatást nyújtja .
5 :349. § [A faktoring szerződésre alkalmazandó szabályok ] A faktoring szerződés keretében történ ő engedményezésre az ellenérték fejében történ ő engedményezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy
2 a) az engedményezésről a kötelezettet írásban kell értesíteni ; az írásbeli értesíté s azonban aláírás hiányában is hatályos, ha azonosíthatóan megjelöli azt a személyt, ak i azt küldte, vagy akinek nevében azt küldték, az engedményezett követelést (jöv őbeli követelés esetén az erre történ ő utalást), továbbá a faktort, amelynek, vagy amelyne k számlája javára a követelést teljesíteni kell , b) ha a faktoring szerz ődés az engedményező t megillető – a követelés teljesítését biztosító, járulékos mellékkötelezettségekb ől eredő jogokon kívüli további – jogoknak a faktorra történ ő átszállásáról rendelkezik, e rendelkezés a kötelezettel szemben csa k annyiban hatályos, amennyiben őt e jogok átszállásáról is írásban értesítették , c) a kötelezett a faktorral szemben nem számíthatja be az érvényes értesítéskor má r fennállt jogalapon keletkezett azokat az ellenköveteléseket, amelyek a beszámítássa l érintett követelést követ ően jöttek létre.]"
„5 :348. § [A faktoring szerz ő dés] (1) Faktoring szerző dés alapján a faktorvállalkozással (faktor) szerződő fél (jogosult) arr a vállal kötelezettséget, hogy – egy vagy több kötelezettel szemben fennálló vagy jöv őbeli– követelését részben vagy egészben a faktorra ruházza át, amely díjazás ellenében kötele s a) az átruházott követelés fejében járó ellenértéket a jogosultnak részben vagy egészbe n megelő legezni, vagy a követelés átruházására tekintettel a jogosultnak kölcsönt nyújtani z továbbá követelést nyilvántartani, esedékessé válását követ ő en érvényesíteni, illetv e behajtani, és a jogosult irányában elszámolni . b) azátruházott
(2) Faktoring szerz ődés az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás nyújtására irányul ó kötelezettségvállalás nélkül is létrejöhet, ha a jogosult e szolgáltatásra nem tart igényt, vag y azt a felek meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelések tekintetében kizárták .
5 :349. § [A faktoring szerződés érvényességet . (1) A faktoring szerz ő dés csak írásban érvényes . (2) Semmis az olyan megállapodás, amely a követelésnek a faktorra történ ő átruházását kizárja.
5 :350. § [A faktoring keretszerződés] A faktoring szerző dés meghatározhatja azt a keretösszeget is, amelynek erejéig a jogosult a z egy vagy több szerz ő déses jogviszonyból származó követeléseit a faktorra ruházza, ebben a z esetben a faktor a keretösszeg erejéig terjed ő követelések fejében köteles az 5 :348 . -ban foglalt szolgáltatások nyújtására (faktoring keretszerz ődés).
3 5:351 .
[Helytállás a kötelezett teljesítéséért]
(1) A jogosult a faktorral szemben kezesként felel a kötelezett teljesítéséért, kivéve, ha a (2 ) bekezdés szerint ezért a faktor vállalt felel ő sséget, vagy a jogosult a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át . (2) A faktor külön d ellenében a jogosult irányában felel ő sséget vállalhat a kötelezett teljesítéséért, ide értve a követelés behajthatatlanná válásának esetét is (del crederefelelő sség) ; a faktor e felel ő ssége azonban nem érinti a jogosultnak a jogszavatosság szabálya i szerint fennálló helytállási kötelezettségét .
5 :352. § [A kötelezett értesítése és beszámítási jogának terjedelme ] (1) Faktoring szerződés esetében a kötelezett írásbeli értesítése aláírás hiányában is hatályos , ha azonosíthatóan megjelöli azt a személyt, aki azt küldte, vagy akinek nevében azt küldték , az átruházott követelést (jöv őbeli követelés esetén az erre történ ő utalást), továbbá a faktort , amelynek számlájára a követelést teljesíteni kell . (2) Ha a faktoring szerz ődés a jogosultat megillető — a követelés teljesítését biztosító , járulékos mellékkötelezettségekb ől eredő jogokon kívüli további — jogoknak a faktorr a történő átszállásáról rendelkezik, e rendelkezés a kötelezettel szemben csak annyiba n hatályos, amennyibenőt e jogok átszállásáról is írásban értesítették . (3) Faktoring keretszerződés esetén a kötelezettel fennálló szerz ődéses viszonyában a jogosul t úgy is rendelkezhet, hogy az e szerződéses viszonybólőt megillető követeléseket a kötelezett az átruházásról szóló külön értesítés nélkül a faktor javára teljesítse . (4) A kötelezett a faktorral szemben nem számíthatja be az érvényes értesítéskor már fennáll t jogalapon keletkezett azokat az ellenköveteléseket, amelyek a beszámítással érintett követelést követ ően jöttek létre.
5 :353 . § [A faktoring szerződés megszűnése] (1) A faktoring szerződést 30 napos felmondási határid ővel bármelyik fél felmondhatja , faktoring keretszerz ődés esetén a felmondás meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelésekre is vonatkozhat . (2) A faktor a faktoring szerződést azonnali hatállyal felmondhatja mindazon esetben, amiko r a kölcsönszerződés — hitelező által történő — azonnali hatályú felmondásának volna helye , feltéve hogy az átruházott követelés fejében járó ellenértéket megel őlegezte, vagy arra tekintettel kölcsönt nyújtott . Faktoring keretszerződés esetén az azonnali hatályú felmondása faktort meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelések tekintetében is megilleti .
5 :354. § jAz engedményezés szabályainak alkalmazása) A követelésnek faktoring szerz ődés alapján való átruházására e fejezet eltér ő rendelkezése hiányában az ellenérték fejében történő engedményezés szabályait kell alkalmazni ."
4
2. A törvényjavaslat 5 :168–5 :174. §-ának rendelkezései helyébe a következ ő rendelkezések lépnek, egyidej űleg a törvényjavaslat egészüljön ki a következ ő új 5:175-5 :176. §-okkal, és a törvényjavaslat további §-ai számozása ennek megfelel ően változzon : „(5 :168. § [Az engedményezés fogalma ] [(1) A jogosult (engedményez ő) a kötelezettel szemben fennálló, jöv őbeli vagy feltételesen keletkez ő követelését szerződéssel másra (engedményes) átruházhatja . A követelé s átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerz ődés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges . Az engedményezés csak írásban érvényes . (2) Az engedményezés tárgya lehet egy vagy több, fennálló vagy jöv őbeli, feltétlen vagy feltételes követelés. Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötöt t követeléseket, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabál y kizárja . (3) Ha a követelés osztható, a jogosult a követelés meghatározott részéne k engedményezésére is jogosult . (4) A követelés engedményezésének szerz ődés keretében történ ő kizárása vagy korlátozása – jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában – semmis . (5) Az engedményezett követeléseket a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékessé g megjelölésével vagy egyéb módon úgy kell meghatározni, hogy azok az engedményezé s időpontjában, jövőbeli követelések esetén pedig legkés ő bb a követelés létrejötteko r azonosíthatók legyenek.
5:169 . § [Az engedményezésről szóló értesítés] (1) A kötelezett az engedményezésr ől történ ő értesítésig az engedményez őnek köteles teljesíteni. Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csa k az új jogosultnak teljesíthet . Az értesítés érvényességének feltétele annak írásb a foglalása . (2) A nem az engedményez őtől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti a z engedményezés megtörténtének igazolását. Ha az értesítés nem az engedményez őtől származik, a kötelezett csak saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményeskén t fellépett. (3) Ha a kötelezettet az engedményező értesíti az engedményezésről vagy a mástól származó értesítés esetén az engedményez ő igazolja az engedményezés megtörténtét (érvényes értesítés), a kötelezett értesítése után a kötelezett és az engedményez ő szerződésének módosítása nem érinti az engedményesnek a kötelezettel szembe n fennálló jogait. (4) A Magyar Állammal szembeni követelések engedményezése esetén a Magyar Álla m nevében eljáró személyt az engedményezésről értesíteni kell .
5
5 :170. § [Az engedményezés joghatásai] (1) Az engedményezéssel az engedményes az engedményez ő helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító, járulékos mellékkötelezettségekb ől eredő jogok is . (2) A kötelezettnek az engedményezésr ő l való érvényes értesítése az elévülés t megszakítja . (3) A kötelezett az engedményessel szemben — ha err ől a jogáról nem mondott le — érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is , amelyek az engedményez ővel szemben az érvényes értesítéskor már fennállt jogalapo n keletkeztek.
5 :171 . § [Többszöri és utólagos engedményezés ] (1) Ha a kötelezett azonos engedményez őtől származó azonos követelés több engedményezéséről kap érvényes értesítést (többszöri engedményezés), kötelezettség e alól akkor mentesül, ha az els őként kapott értesítésnek megfelel ően teljesít . (2) Ha a kötelezettet az engedményes engedményese is értesíti (utólagos engedményezés) , a kötelezett kötelezettsége alól akkor mentesül, ha az utolsó érvényes értesítésbe n foglaltaknak megfelel ően teljesít.
5 :172. § [Az engedményező felel ő ssége] Ellenérték fejében történő engedményezés esetén az engedményező készfizet ő kezesként felel az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért, kivéve, ha a követelés t kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre .
5:173. § [Jogok átruházása ] Az engedményezésre vonatkozó szabályok — törvény eltér ő rendelkezése hiányában — megfelelően alkalmazandóak a jogok átruházására is.
5:174. § [Engedményezés jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján ] (1) Ha a követelés jogszabály vagy hatóság határozata folytán száll át másra, arra a z engedményezés szabályait kell megfelel ően alkalmazni. (2) Egyebekben az ellenérték fejében való engedményezésre az adásvétel, az ingyene s engedményezésre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni .]"
6 „5:168. § [Az engedményezés ] (1) A jogosult (engedményez ő) a kötelezettel szemben fennálló követelését másr a (engedményes) átruházhatja. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásr a irányuló szerződés vagy másLogcím és a követelés engedményezése szükséges . (2) Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményez ő helyébe lép . (3) Az engedményezést követően esedékessé váló kamatra vonatkozó követelés az engedményezéssel az engedményesre száll át.
5:169 . § [Az engedményezhet ő követelések) (1) Az engedményezés tárgya jöv őbeli vagy feltételes követelés is lehet . (2) Semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése . (3) A követelés engedményezésének kizárása vagy korlátozása — jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában — harmadik személlyel szemben hatálytalan . Az engedményezés t kizáró vagy korlátozó kikötés az engedményes jogait nem érinti, az engedménye s követelésébe a kikötés megszegéséből eredő követelés nem számítható be . Ezt a követelésta bíróság az engedményez ővel szemben is mérsékelheti vagy elengedheti, ha a kikötés az engedményező számára a javára teljesítendő szolgáltatással arányban nem álló terhet jelent . (4) Az engedményezett követeléseket a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékessé g megjelölésével vagy egyéb módon úgy kell meghatározni, hogy azok az engedményezé s idő pontjában, jövőbeli követelések esetén legkés őbb a követelés létrejöttekor azonosítható k legyenek .
5 :170 . § [Tájékoztatás és az okiratok kiállítása és átadása ] (1) Az engedményező köteles az engedményest a követelés érvényesítéséhez szüksége s tájékoztatással ellátni, és köteles a birtokában lév ő , a követelést bizonyító okiratokat az engedményesnek átadni . (2) Az engedményező köteles az engedményes választásának megfelelően a kötelezettet az engedményezésről — az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve — írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is feltüntet ő engedményezési okiratot az engedményesnek átadni .
5 :171 . § [Értesítés az engedményezésrőll (1) A kötelezett értesítése után a kötelezett és az engedményez ő szerződésének módosítása nem érinti az engedményesnek a kötelezettel szemben fennálló jogait . A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és — ha err ő l a jogáról nem
7 mondott le — azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményez ővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek . (2) Az engedményezésrő l szóló értesítés a fenti inghatást akkor váltja ki, ha az a z engedményezőtő l származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy má s hitelt érdeml ő módon igazolja az engedményezés megtörténtét.
5 :172. § [Teljesítési utasítás] (1) A kötelezett mindaddig az engedményez őnek köteles telesíteni, amíg nem kap olya n teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét és címét vagy bankszámlaszámá t meghatározza. Ezt követően a kötelezett csak a teljesítési utasításnak megfelel ően teljesíthet. (2) A teljesítésí utasítás akkor váltja ki a fenti foghatást, ha az utasítás az engedményez őtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdeml ő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték . Ha az értesítés megjelölte a z engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag a z engedményes adhat. (3) Ha a kötelezett az engedményezésr ől szóló értesítést követ ően teljesítési utasítás hiányában az engedményez ő részére teljesít, az engedményező köteles a szolgáltatá s teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és a z engedményes részére haladéktalanul kiadni . Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt .
5 :173. [Többszöri és utólagos engedményezés ] (1) Ha az engedményező azonos követelést többször engedményez, a kötelezett akko r szabadul, ha az elsőként kapott teljesítési utasításnak megfelel ően teljesít . (2) Ha az engedményes a követelést továbbengedményezi, a kötelezett akkor szabadul, ha a z utolsó teljesítési utasításnak megfelel ően teljesít .
5 :174 . [A kötelezett költségeinek megtérítése ] A kötelezettnek az engedményezéssel okozott költségeket az engedményez ő és az engedményes egyetemlegesen kötelesek megtéríteni .
5 :175 . § [Jogok átruházása] (1) Az engedményezésre vonatkozó szabályok — törvény eltér ő rendelkezése hiányában— megfelelően alkalmazandók a jogok átruházásra is . (2) Ha a jog fennálltát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához a z engedményezésen felül a jogosult változásának a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges .
8 (3) Jogok átruházása esetén a kötelezett értesítésére vonatkozó rendelkezések csak akko r irányadók, ha az átruházott jogok harmadik személyekkel szemben nem hatályosak . 5 :176 . § [Engedményezés jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján ] Ha a követelés jogszabály vagy hatósági határozat folytán száll át másra, azok eltér ő rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelel ő en alkalmazni. Ebben az esetben az engedményező helytállási kötelezettsége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezet t rendelkezés írja el ő."
Indokolá s A módosító javaslat a faktoring szerz ődésre vonatkozó szabályozást teszi tartalmasabbá , megteremtve annak az engedményezés szabályaival való összhangját, hangsúlyosabbá tév e azokat az — első sorban finanszírozási és más ezzel összefügg ő pénzügyi szolgáltatási jelleg ű — elemeket, amelyek a faktoring jogintézményét a visszterhes engedményezést ől megkülönböztetik . A faktoring intézményének, a szerz ődés tartalmi elemeinek (a fele k jogainak és kötelezettségeinek, felel ő sségének) ez az újradefiniálása egyben a Javaslat engedményezésre vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatát és — szükség szerinti — módosítását is indokolttá teszik . 1 . A módosító javaslat változatlanul a faktorvállalkozás (továbbiakban : faktor) által — díjazá s ellenében történő — sajátos pénzügyi szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást tekinti a faktoring szerződés lényegének . A Javaslatban foglaltakhoz képest azonban hangsúlyosabb á teszi a faktorral szerz ődő félnek (a továbbiakban jogosult) az őt megillető követelések átruházására irányuló kötelezettségét, amelynek el ő finanszírozását a faktor vállalja, vag y amelyre tekintettel kölcsönt nyújt a jogosultnak . Bár a faktor szolgáltatásaként a jogosult álta l átruházott követelések előfinanszírozása a faktoring szerz ődés lényeges eleme, a módosít ó javaslat is elismeri a faktoring szerz ő dés létrejöttét abban az esetben, ha a jogosult a követelése megelőlegezésére ugyan nem tart igényt, vagy meghatározott követelése k tekintetében azt a faktor nem vállalja, a jogosult azonban a követeléseit — azok ellenértékéne k utólagos elszámolása mellett — a faktorra ruházza és megbízza az engedményezett követelé s nyilvántartásával, érvényesítésével, illetve behajtásával . Különösen igaz ez abban az esetben , ha a faktor az átruházott követelés megelőlegezése helyett a követelés kielégítéséért felelősséget vállal . A módosító javaslat világossá teszi, hogy ha a faktor az átruházot t követelésekre tekintettel kölcsönt nyújt a jogosultnak, ennek célja is tulajdonképpen csak az , hogy az átruházott követelés lejáratáig terjed ő idő ben a jogosult számára részben vagy egészben megelőlegezze a követelés kötelezettjének még esedékessé nem vált szolgáltatását , vagyis e tartozást a saját maga szolgáltatásával váltsa ki (mintegy el őtörlesztve azt a kötelezet t helyett) . A módosító javaslat a nyújtott szolgáltatások komplex jellegére és garanciális okokr a tekintettel el ő írja, hogy a faktoring szerződés érvényességéhez annak írásba foglalás a szükséges . A gazdálkodás hatékonyságának, a gazdasági tevékenység folyamatosságának és a vállalkozások likviditásának el ő mozdítása érdekében a módosító javaslat a forgalomképe s követelések faktoring szerző déssel való átruházhatóságát széles körben kívánja biztosítani , ezért kimondja az olyan megállapodások semmisségét, amelyek a követelések faktorálásának
9 lehetőségét kizárják . Ilyen szabályt a Javaslat az engedményezés esetében tartalmaz ugyan , ebben a körben azonban szükségtelen ilyen szigorú szabály el őírása. Hogy ez utóbbi vonatkozásban mit és hogyan érdemes szabályozni, ezzel kapcsolatosan itt csak utalunk a z indokolásnak az engedményezéssel összefüggésben javasolt módosításokat érint ő részében előadottakra . A faktoring keretszerződés intézményének bevezetését az indokolja, hogy a faktorin g gyakorlatban ez az egyik legelterjedtebben alkalmazott szerződési forma. A faktor és jogosult hosszú távra szóló kapcsolatában természetes igény mutatkozik arra, hogy a jogosult a z üzletmenet igényei szerint az összetételében folytonosan változó követeléseket eg y meghatározott keretösszeg erejéig ruházza át a faktorra, amely azt e keretösszeg erejéi g rulirozó jelleggel finanszírozza meg . A faktoring keretszerz ődésnek e jellegéből adódóan olyan sajátosságai vannak, amelyek indokolttá tették a nevesítését . A faktoring szerződés visszterhes jellegére tekintettel szabályozni szükséges a kötelezet t teljesítéséért való helytállás kérdését. A Javaslat az engedményezés körében fő szabályként mondja ki azt, hogy az engedményez ő készfizet ő kezesként felel ős a kötelezett teljesítéséért . Az engedményezés esetében azonban ennek – akárcsak fő szabályként történő kimondása is – indokolatlan, hiszen az engedményező a szolgáltatása tárgyát illetően – összhangban a Szakértői Javaslatban kifejtettekkel – az általános szabályok szerint jogszavatosságga l tartozik . A faktoring szerződés esetében azonban, annak az üzleti életben betöltött fontos , finanszírozási jellegű szerepére tekintettel, már indokoltnak tűnik a szigorúbb rendelkezés, a jogosult személyi helytállásának (kezesi felel ősségének) törvényi biztosítékként történ ő előírása (természetesen diszpozitív jelleggel) . A készfizető kezesi felel ősség azonban e körbe n is túlzott követelmény lenne, nincs azonban akadálya annak, hogy a felek ekkén t rendelkezzenek . Sőt arra is lehető ség van, hogy a kötelezett teljesítésért való felel ősséget – külön díjazás ellenében végzett pénzügyi szolgáltatásként – a faktor vállalja el, és ezzel mag a szolgáltasson biztosítékot a jogosult számára a kötelezett nem teljesítése esetére . Ez a felelősség – figyelemmel a külön díjazásra – igen szigorú, a bizományos, illetve a z üzletszerz ő ügyök felelősségéhez hasonló ún. del credere-felelősség, amint erre a módosítás i javaslat kifejezetten is utal . Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi esetben, illetve akkor, ha valamel y követelést kifejezetten bizonytalanként ruháznak át a faktorra, a jogosultat nem terhelheti a kezesi felelősség, ezért e két esetkört a módosító javaslat a jogosult kezesi felel ősségét kimondó fő szabály alóli kivételként említi. A kezesi helytállás kötelezettségéne k kimondásával a módosító javaslat lényegében az ún . „visszkeresetes faktoringot” tekint i tipikusnak, amely a szerz ődéses gyakorlattal összhangban áll . A kötelezett értesítése tekintetében a módosítási javaslat a faktoring keretszerz ődés esetében speciális rendelkezést tartalmaz, lehet ővé teszi ugyanis, hogy a jogosult a kötelezettel fennáll ó szerződéses viszonyában úgy rendelkezzen, olyan teljesítési utasítást adjon, hogy a követeléseket az engedményezésre vonatkozó külön értesítés nélkül a faktor javára teljesítse . Végül a módosítási javaslat a faktoring szerz ődés megszűnésére vonatkozóan is tartalma z szabályokat, indokolt ugyanis, hogy megfelelő felmondási idő közbevetésével bármelyik fé l rendes felmondással szüntethesse meg a szerződést. Ennél jelentő sebb azonban az a szabály , amely a rendkívüli (azonnali hatályú) felmondás lehet ő ségét azokban az esetekben biztosítja a faktor számára, amelyekben a hitelez ő is jogosult volna a kölcsönszerződés felmondására . Ez a lehetőség a faktor számára természetesen csak akkor adott, ha az átruházott követelések fejében el őleget adott vagy kölcsönt nyújtott, A javasolt szabályozás megteremti anna k lehetőségét is, hogy faktoring keretszerz ő dés esetében mind a rendes, mind pedig az azonnali
10 hatályú felmondás meghatározott kötelezettel szemben fennálló követelések tekintetében i s gyakorolható legyen . 2 . Az engedményezés szabályait a módosító javaslat alapvet ően a Szakértői Javaslatban foglaltaknak megfelel ően — annak áttekinthetőbb szerkezetére is figyelemmel — állapítja meg . A módosító javaslat csak azokat a rendelkezéseket nem veszi át, illetve fogalmazza újra , amelyek elhelyezését az engedményezés általános szabályai között nem tartja indokoltnak, á m a faktoring keretében történő követelés-átruházás (amelynek tulajdonképpeni módja az engedményezés) tekintetében már szükségesnek ítéli . Ilyen mindenekelőtt az engedményezés i szerződés írásba foglalásának kérdése . A módosító javaslat szerint az engedményezési szerződés érvényességéhez nem szükséges írásbeli alak, ez utóbbit kötelez ő alakszer űségi kellékként csak a faktoring esetében indokolt kimondani, mint arra fentebb már utaltunk . Nem az engedményezés körében mondaná ki a módosító javaslat a követelés engedményezésé t kizáró vagy korlátozó rendelkezés semmisségét . Mint arra fentebb már utaltunk, a módosít ó javaslat csak a faktorálás lehet ő ségének kizárását szankcionálná a semmisséggel, ugyanakkor az engedményezés más eseteiben ennél enyhébb korlátozást vezetne be . Német és osztrák mintára az engedményezés általános szabályai között az új Ptk . pusztán az ilyen megállapodá s hatálytalanságát mondaná ki az engedményesre nézve (függetlenül annak jó vag y rosszhiszem űségétől), ugyanakkor korlátozná azt is, hogy az engedményezés lehet őségével a kizáró vagy korlátozó szerz ő dési kikötés ellenére él ő jogosulttal szemben minden esetben fe l lehessen lépni a szerződésszegésre hivatkozással . A módosító javaslat ugyanis lehet ővé tenné, hogy a szerz ődés megszegéséb ől eredő követelést a bíróság az engedményezővel szemben mérsékelhesse, vagy akár el is engedhesse, ha az említett kikötés az engedményez ő számára a javára teljesítendő szolgáltatással arányban nem álló teherrel járna . Végül a módosító javaslat változtatott formában veszi át a Szakértői Javaslat azon rendelkezését, amely szerint jogo k átruházása esetén a kötelezett értesítésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak . E szabály szükségességét a Szakért ő i Javaslat a jogoknak a követelésekt ől eltérő természetével , vagyis a jogok abszolút szerkezetével indokolja . Mivel a forgalomképes jogok közöt t nemcsak abszolút szerkezetű, mindenkivel szemben hatályos jogok vannak, a módosít ó javaslat csak abban az esetben zárná ki a kötelezett értesítésére vonatkozó szabályo k megfelelő alkalmazását, ha az átruházott jogok harmadik személyekkel szemben i s hatályosak .
Budapest, 2008 . december „
X,
Frankné i r . Kovács Szilvia MSZ
dr . Szabó vaj MSZP
