Újrahasznosítás Jellemzői Fontos, hogy megtaláljuk a megfelelő újrahasznosítási eljárást. Olyat, amely üzemeltetése kevesebb pénzbe kerül, mint a belefektetett, sőt a legjobb, ha még profitot is termel. Az újrahasznosítás eszméinek követnie kell a Föld jelenlegi igényeit, tehát káros anyag kibocsátását minimalizálni, de inkább nullára redukálni kell. Illetve nélkülözhetetlen, hogy a feldolgozandó anyag egésze újrahasznosítható legyen ilyen módon.
Hő hatására, oxigénszegény vagy – mentes közegben történő vegyi bontás. A keletkezett végtermékek energiahordozóként, vegyipari másodnyersanyagként, vagy akár talajjavításra is hasznosíthatók. Az ajánlott hőbontási hőmérséklet 1100-1600 fok, a kiégett maradék pedig közömbös a környezet számára (elvileg).
Az elégetett műanyagok energiájukat hő formájában adják le. Ezt a hőt villamosenergiatermelésre, és fűtésre lehet felhasználni. Az éghetetlen szervetlen rész salak és pernye formájában marad vissza.
• Magas hőmérsékletű égetéskor a kiégett salak sterilnek tekinthető, térfogata az eredeti hulladéktérfogat 1/10-e, így a lerakási gondok enyhülnek. Az így megtermelt hővel spórolhatunk a fosszilis tüzelőanyagokkal.
• A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert. • A keletkező kén-dioxid, nitrogén-oxid és –dioxid a szárazülepedés és a savas esők keletkezésében, míg a széndioxid a globális felmelegedésben játszik szerepet. • A PVC, és egyéb klórt tartalmazó műanyagokból sósav keletkezik, mely kijutva a környezetet közvetlenül károsítja. • Továbbá toxikus anyagok (pl.: dioxinok, furánok, szénhidrogének) por és pernye formájában kijutnak a környezetbe, melyek különösen a nehézfémtartalmuk miatt veszélyesek, hiszen egészségkárosodást okoznak. Ráadásul a salakban is megtalálhatók a nehézfémtartalmú porok, így azok is veszélyes anyagnak minősülnek. • Az égetés során a műanyag gyártásába fektetett munka elvész. • Mindezek miatt nem éppen a legjobb megoldás az égetés, viszont még így is előnyösebb, mint a hulladéklerakás.
Az élelmiszeripari csomagolóanyagokban megtalálható biszfenol-A nevű vegyület vizeletben található magasabb szintje kapcsolatba hozható egyes szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség magasabb kockázatával. A biszfenol-A (BPA) nevű szintetikus vegyületet elterjedten alkalmazzák a többször is használható műanyagkulacsok és más élelmiszeripari termékek csomagolóanyagaként, az emberi egészségre gyakorolt hatásairól azonban jelenleg még nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű klinikai információ.
Az ösztrogénhez hasonló kémiai szerkezetű vegyülettel eddig elvégzett állatkísérletek szerint azonban a szer károsan befolyásolhatja a belsőelválasztású mirigyek működését, ezen keresztül pedig a hormonháztartást, elsősorban az inzulintermelést. Emiatt egyre több kutató feltételezi, hogy a vegyület az emberi egészség szempontjából sem veszélytelen. Ilyen veszélyes anyagok közé tartozik még például a falátok csoportja, amik ugyan nem műanyagok, de szintén használt vegyszer műanyag előállítás vagy kezelés során. Beépülhetnek az emberi szövetekbe, akár az anyatejbe is bejuthatnak, majd a magzat törékeny hormonrendszerét megzavarhatják, és egy életre tönkretehetik.
Bizonyos műanyagfajták újrahasznosítása is hozzájárul az éghajlatvédelemhez. Az újrahasznosítás is a kémiáról szól. A legtöbb mai műanyag hőre lágyuló. Az összegyűjtés és szelektálás után újra összeolvaszthatók és más formává alakíthatók. Ezáltal a műanyag életciklusa során különböző formákban hasznosítható újra. Jó példa erre a mobiltelefonok kijelzője: a kijelzők különböző színét az újrahasznosított polisztirén adja, mely korábban eldobható kávéspoharak voltak.
A legfontosabb elv: ne vásárolj szemetet! Ha másért nem, azért, mert bizony kifizettetik veled azt is. Mit gondolsz, a fémdobozos üdítők esetén mi kerül többe, a 3 deci üdítő vagy a doboz? Mindkettőt te fizeted ki, és csak az italt iszod meg, a dobozt utána egy mozdulattal a szemetesbe hajítod.
Európa 1.8 milliárd tonnás éves hulladéktermelése 1 főre lebontva kb. 3.5 tonnányi hulladéknak felel meg. Ez elsősorban háztartási, kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, építési és bontási, bányászati, szállítási és energiatermelés során keletkező hulladékokból áll össze. Tehát Európa minden lakosa kb. egy kisteherautónyi szemetet termel évente.
Készítette:Huszár Bálint Nagy Mária Németh Bálint
