Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

1 VIZSGÁLATOK

1

A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető egy térség területfelhasználása, illetve annak változásai. Ezek a paraméterek (indikátorok) gyakorlatilag négy csoportba sorolhatók: •

Tulajdonviszonyok A piacgazdasági körülmények között, ahol a rendelkezési jog egyértelműen a tulajdonost illeti meg, természetes követelmény mindenek előtt ezeket a viszonyokat ismerni, figyelembe venni.

•

Gyakorlati területhasználat A tulajdonosi viszonyok, a bejegyzett művelési ág, valamint a valós használat között a gyakorlatban jelentősek az eltérések. Mivel a használat elsősorban gazdasági megfontolásokból alakul olyanná, amilyen, bármely területhasználati változás erős gazdasági hatással jár. Ebből adódóan fontos indikátorok kapcsolódnak a valós használathoz, erről minél pontosabb ismeretekre van szükség.

•

Szabályozási vonatkozások A terület felhasználását - főleg a jövőbenit - törvényes szabályozási előírások határozzák meg az ökológiai és ökonómiai feltételeken túlmenően. A szabályozási előírások gyakorlatilag indikátorokként foghatók fel, hiszen ezek jellemezik a területfelhasználás mindenkori változásának az irányait és trendjeit. Legfelsőbb szintű szabályozási dokumentum az Országos Területrendezési Terv (OTrT), amely meghatározza a térségi és helyi területrendezési tervekben kötelező módon figyelembe veendő nemzeti érdekű előirányzatokat. Az OTrT nem önmagában szabályozza a területfelhasználást, azt a térségi (megyei, kiemelt térségi, esetenként egyéb térségi) tervekben továbbvezetve és részletezve, a helyi településrendezési tervek fogalmazzák meg kötelező jelleggel. Mivel azonban ez utóbbiak a települések nagy többségében máig nem készültek el (a kistérségben egyetlen új területrendezési terv sem készült el), egyidőben kell kezelni mindhárom szintű szabályozási dokumentumot. A településrendezési tervek elkészülte után a gyakorlatban az OTrT és a térségi területrendezési tervek - esetünkben a Fejér Megyei Területrendezési Terv (FMTrT) - csak háttér adatbázisként maradnak a rendszerben. Az alap-adatbázis a Településrendezési Terv (TrT) lesz, amely kötelező szabályozási jellegéből adódóan standard információként áll majd rendelkezésre. Ennek alapfeltétele, hogy térinformatikai (de minimum digitális) állományban legyenek kidolgozva. A jelen rendszernek itt jelenik meg egy kiemelkedő gyakorlati értéke. Ugyanis azzal, hogy összeállításra kerül egy térségi digitális állományú adatbázis, megteremtődik a rendezési tervek ilyen szerkezetű kidolgozásának az alapfeltétele. Az egyes településrendezési tervezők egységesített, rendszerkompatibilis térképi állományt kapnak helyi adatszolgáltatásként.

•

Agro-ökológiai és környezetvédelmi indikátorok A globális trend a területfelhasználás alakításában a környezet fenntarthatósága és minőségének folyamatos emelése. Fel kell váltani az eddigi gazdaságosság-orientált használatot az öko-orientálttal és ez utóbbinak alárendelve kell meghatározni a gazdasági fenntarthatóságot. 2

1.1 Tulajdonvizsgálat Az alap adatbázis a földhivatali nyilvántartás, amelyből közhiteles adat formájában lehet minden vonatkozó információt megtudni. Ez az intézmény regisztrálja a naprakész állapotokat is, így bármely konkrét akció alapját ez az adatbázis szolgáltatja. A gyakorlatban - főleg a tervezési-programozási folyamatban - elegendő ismerni a terület jellemző mutatóit, valamint a tulajdon jellegét, nem feltétlenül kell az adatoknak közhitelesnek lenniük. A földhivatali nyilvántartásból átvett, a személyiségi jogokat nem sértő információként értékelhető adatsort javasoljuk felvenni a rendszer adatbázisába, írott kiegészítéseként a kataszteri nyilvántartási térképnek. A nyilvántartott adatok természetesen nem közhitelesek, csupán informális jelleggel bírnak. A tulajdonvizsgálati adatbázist összekapcsolva a valós használatot tartalmazó térképi adatbázisokkal (légifotó) komplex információhoz lehet jutni: •

a tulajdon jellegéről

•

a tárgyi terület térségi elhelyezkedéséről

•

a bejegyzett, illetve valós használatról

•

a tárgyi terület nagyságáról

Az adatbázisba bekerülő indikátorok rendszere Alap adatbázis

1.1.1 Földhivatali nyilvántartás

Adatok

Elérhetőség

Adatszolgáltatás jellege

1.1.1.1 Közhiteles adatközlés Tulajdoni lap kivonat

Közvetlenül a Földhivataltól

Speciális szolgáltatás

1.1.1.2 Informális adatközlés Helyrajzi szám

Adatbázis

Standard információ

Település megnevezése

Adatbázis


Elhelyezkedés (külterület, belterület)

Adatbázis


3

Művelési ág

Adatbázis

Bejegyzett művelési ág standard információ Valós használat (CORINE, légifotók, műholdfelvételek, helyszíni bejárások) speciális szolgáltatás

Megjegyzés

Területnagyság

Adatbázis


A tulajdon jellege (magán, állami, önkormányzati)

Adatbázis

Speciális információ

A rendszer feltöltése utólag történik meg az önkormányzatok kérésére. A Földhivatal a teljes állományt nem szolgáltatja ki A standard információk esetében feltüntetésre kerül az adat regisztrációjának az időpontja A speciális információk aktualizáltak igény szerint

1.2 Jelenlegi területhasználat (művelési ág) A valós területhasználatról a legpontosabb információt természetesen helyszíni vizsgálattal lehet beszerezni, de ez a módszer nehezen alkalmazható nagyobb térségek programozásiszabályozási folyamatában. Ma már átfogó, kellő pontosságú információt lehet szerezni távérzékelési technikákkal előállított adatbázisokból, amelyek komplex térinformatikai rendszerekké köthetők össze (ennek előfeltétele, hogy nemzeti szinten egységesített rendszerek jöjjenek létre, addig az önálló digitális állományok eseti összevonásával lehet ilyen állományokat összeállítani). A jelenleg elérhető ilyen adatbázisok közül az alábbiakat tartottuk átvezetendőknek a javasolt rendszerbe: EOTR

1:10 000 léptékű térképi állomány.

DTA 50

1:50 000 léptékű alaptérképek

CORINE

felszínborítási térképek

Kataszteri alaptérképek

1:10 000 külterület 1: 1 000 belterület (jelen projektnek most még nem tárgya a belterület)

Ezek az alap-adatbázisként használható térképek csak részben alkalmasak teljes térinformatikai feldolgozásra, ezért a belőlük kibontandó adatszolgáltatás speciális információként hozható létre, a rendszerben meglévő alap-adatok egységesített kivonataként.

4


Adatok

Elérhetőség

1.2.1 EOTR, DTA 50, 1.2.1.1 Valós területhasználat CORINE, KaSzántó és szántóként haszAdatbázis taszteri alapnált kert térképek

Megjegyzés



Kert

Adatbázis


Szőlő

Adatbázis


Gyümölcsös

Adatbázis


Gyep (rét, legelő)

Adatbázis


Erdő

Adatbázis


Nádas

Adatbázis


Tó

Adatbázis


Kivett terület

Adatbázis


A rendszer tartalmazza ezeket az adatbázisokat

1.3 Nemzeti szintű szabályozási vonatkozások Az OTrT három övezet kijelölésével határozza meg a térségi tervekben figyelembe veendő feltételeket. Ezek az övezetek jelölik meg a területfelhasználás globális változásának irányait és feltételeit. Amint már említésre került, ezeket az övezeteket a térségi és településszintű tervekben tovább kell részletezni, terület- és funkciókijelölés, illetve szabályozási előírások szintjén. A Terv ezen kívül jelöli a vonalas infrastruktúra fejlesztéseket és egyéb szakági, illetve ágazati fejlesztéseket. Ezek az indikátorok megjelölésre kerülnek a térségi tervekben, ezért önálló indikátorok szintjén nyilvántartani nem kell. Nemzeti szintű elfogadott szabályozási jellegű dokumentum a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program. Megvalósítása vélhetően 2002- ben indul és az EU csatlakozással összefüggő felkészülési szakasz egyik intenzív feladata lesz a benne előirányzott területhasználati váltások megtétele. Így a Program paramétereit a rendszer indikátori körébe be kell emelni.


Adatok

Elérhetőség

Adatszolgáltatás 5

jellege

1.3.1 Országos Területrendezési Terv övezeti besorolásai

1.3.1.1 Ökológiai hálózat övezete Védett és védelemre kijelölt tájak övezetei

Adatbázis


Védett tájakon kívüli össze- Adatbázis függő természetes élőhelyek övezetei


Védett tájakon kívüli mozai- Adatbázis kos, természetes és természetközeli élőhelyek övezetei


1.3.1.2 Komplex védelmi övezetek Országos jelentőségű komp- Adatbázis lex tájrehabilitációt igénylő területek övezetei


Országos jelentőségű kilátás Adatbázis és rálátás szempontjából védett területek


Országos jelentőségű veszé- Adatbázis lyes hulladék lerakóhely telepítésére alkalmas területek övezetei


Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezetei

Adatbázis


Felszínmozgás veszélye területek övezetei

Adatbázis


Polgári védelem övezetei

Adatbázis


Kiemelt térségek övezetei

Adatbázis


Kulturális örökség szempontjá- Adatbázis ból kiemelten kezelendő területek


Belvízjárta területek övezetei

Adatbázis


Árvíz által elöntött területek övezetei

Adatbázis


1.3.1.3 Egyéb övezetek

Megjegyzés

Az OTrT nem áll rendelkezésre digitális állományban. Rajzi formában elérni. A rendszer ennél fogva nem kezeli közvetlenül, ezért lehet csupán speciális információként szolgáltatni.

6

1.3.2 Nemzeti Agrár- 1.3.2.1 Agrár-környezetgazdálkodási alapprogram környezetvéAgrárAdatbázis Speciális szoldelmi Program környezetgazdálkodási terv gáltatás 1.3.2.2 Integrált gazdálkodási célprogram Integrált termesztési terv

Adatbázis


1.3.2.3 Ökológiai gazdálkodási célprogram Növénytermesztés

Adatbázis


Állattenyésztés

Adatbázis


1.3.2.4 Extenzív gyephasznosítási célprogram Homoki gyepgazdálkodás

Adatbázis


Szikes legelők és legeltetési rendszerek

Adatbázis


Domb- és hegyvidéki gyepek

Adatbázis


Rétgazdálkodási rendszerek

Adatbázis


Legelőerdők és fás legelők

Adatbázis


Füves mezsgyék, vegyszermentes szegélyek

Adatbázis


1.3.2.5 Vizes élőhely célprogram Árterületek

Adatbázis


Vízfolyások parti sávja

Adatbázis


Nádgazdálkodás

Adatbázis


Halastavak

Adatbázis


Rizstelepek

Adatbázis


7

Rendszeresen és tartósan Adatbázis belvízzel sújtott mezőgazdasági területek


1.3.2.6 Érzékeny Természetvédelmi Területek program

Megjegyzés

Természetvédelmi zonális program

Adatbázis


Talajvédelmi zonális program

Adatbázis


Vízvédelmi zonális program Adatbázis


Kombinált (természet-, talaj- Adatbázis és vízvédelmi zonális célprogam


A NAKP írott formában áll rendelkezésre, ezért kezelhető speciális szolgáltatás szintjén. Várható, hogy életbe léptetése után digitális állományban is elérhető lesz. Ez esetben speciális információként kezelhető a szolgáltatás.

1.4 Térségi (megyei) szintű szabályozási vonatkozások A Fejér Megyei Területrendezési Terv elkészült, jelenleg az egyeztetések és jóváhagyások szakaszában van. A VÁTI által kidolgozott dokumentum digitális állományban került összeállításra, ami lehetővé teszi, hogy a jelen tanulmányba közvetlenül be lehessen építeni. Mivel a Terv még nincs elfogadva, az állomány informális értékű, átvitelének a jóváhagyást követően lesz értelme. Az állomány átvételével kapcsolatban megjelenik egy sajátságos probléma, ami a két adatbázisban felhasznált alaptérképek eltérő léptékéből adódik: •

A megyei terv 1:100 000-es (és ennél kisebb) léptéke az 1:10 000-es, de akár az 1:50 000es léptékre is átvive számos korrekciót igényel. Ezeknek az elvégzése a településrendezési tervek kidolgozásának a szakaszában válik esedékessé. A jelen tanulmány szintjén (alapvetően egy nyilvántartó rendszerről van szó) elegendő regisztrálni az eltéréseket. Esetenként a művi és/vagy természetes határok mentén az egyértelmű eltéréseket korrigálni lehet, ezzel is segítve a további munkát, a tervek pontosítását, illetve pontosabb kidolgozását.

8


1.4.1 Fejér megye Területrendezési Terve, Vizsgálati munkarész

Adatok

Elérhetőség


1.4.1.1 Természetföldrajzi adottságok Természeti tájak szerinti be- Adatbázis sorolás


Geomorfológia

Adatbázis


Geológiai felépítés

Adatbázis


Talajgenetika

Adatbázis


Vízrajz

Adatbázis


Természetes növénytakaró, botanikai értékek

Adatbázis


Állattani értékek

Adatbázis


Éghajlat

Adatbázis


1.4.1.2 Táj- és természetvédelem Védett természeti területek

Adatbázis


Természeti területek

Adatbázis


Érzékeny Természeti Terüle- Adatbázis tek (ESA)


Ökológiai hálózat

Adatbázis


Tájterhelés és terhelhetőség

Adatbázis


Talajvízszint

Adatbázis


Felszín alatti vízkészletek

Adatbázis


1.4.1.3 Vízgazdálkodás

9

1.4.2 Fejér megye Területrendezési Terve, Térségi Szerkezeti Terv

1.4.2.1 Területfelhasználás Jellemzően erdős térség

Adatbázis


Jellemzően gyepes térség

Adatbázis


Jellemzően vízfelület térség

Adatbázis


Jellemzően szőlő-gyümölcs térség

Adatbázis


Jellemzően intenzív szántóművelési térség

Adatbázis


Jellemzően extenzív szántóművelési térség

Adatbázis


Jellemzően városias térség

Adatbázis


Jellemzően rekreációs települési térség

Adatbázis


Jellemzően egyéb települési térség

Adatbázis


Jellemzően nem települési Adatbázis funkciójú műszakilag igénybe vett térség


1.4.2.2 Térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatok I. rendű árvízvédelmi térség

Adatbázis


Regionális ivóvíz ellátó vezeték

Adatbázis


Regionális szennyvízelveze- Adatbázis tő hálózat


Országos elektromos ellátó távvezeték (400 kV felett)

Adatbázis


Országos elektromos ellátó távvezeték (400 kV alatt)

Adatbázis


Nemzetközi, illetve országos Adatbázis jelentőségű kőolaj, földgáz és termékvezeték


Gyorsforgalmi út

Adatbázis


Országos főút

Adatbázis

Speciális információ 10

Regionális jelentőségű mellékút

Adatbázis


Hálózati szerepű mellékút

Adatbázis


Vasúti fővonal

Adatbázis


Vasúti mellékvonal

Adatbázis


Kétvágányú vasútvonal

Adatbázis


Villamosított vasútvonal

Adatbázis


1.4.2.3 Térségi jelentőségű infrastruktúra létesítmények Regionális szennyvíztisztító telep

Adatbázis


Országos ellátást biztosító gázellátó alállomás

Adatbázis


Regionális gázátadó és nyomásszabályozó

Adatbázis


Komp, átkelőhely

Adatbázis


Vasútállomás

Adatbázis


Vasúti megállóhely

Adatbázis


Autóbusz pályaudvar

Adatbázis


Regionális közforgalmi vízikikötő

Adatbázis


Regionális sporthajó kikötő

Adatbázis


Országos jelentőségű logisz- Adatbázis tikai központ


Gyorsforgalmi út csomópontja


Adatbázis

1.4.2.4 Egyéb térségi elemek Regionális jelentőségű hulladéktároló, illetve lerakó

Adatbázis


Megszüntetendő illegális Adatbázis hulladéktároló, illetve lerakó

Speciális információ 11

Tájvédelmi körzet határa

Adatbázis


Árvízzel veszélyeztetett terü- Adatbázis letek (nyílt árterek és védővonalakkal nem védett belterületi öblözetek


1.4.2.5 Részletes szakági területrendezési programok

Megjegyzés

A táj- és természetvédelem programja

Adatbázis


A környezetvédelem programja

Adatbázis


A települési hálózat és környezet védelmének , illetve alakításának programja

Adatbázis


A közlekedés programja

Adatbázis


A közművek programja

Adatbázis


Hírközlés programja

Adatbázis


Az árvízvédelem és belvízvédelem programja

Adatbázis


A Terv digitális állomány formájában elérhető. Előfeltétel, hogy a felhasználó és a tervező között megállapodásban kerüljenek tisztázásra a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések. A speciális információ jelleg abból adódik, hogy a FMTrT léptéke nem azonos a rendszeradatbázis állományának a léptékével, ezért a kért információk csak előmunkák alapján szolgáltathatók.

1.5 Helyi, települési szintű szabályozási vonatkozások Az adatbázis legfontosabb modulja a Helyi Településrendezési Terv (HTrT). Ez az a dokumentum, amely kötelező joghatállyal jegyzi a területfelhasználás rendjét és módját, a település általános fejlesztési koncepciójának, valamint a felsőbb szintű szabályozásoknak megfelelően. Azokban az esetekben, amelyekben rendelkezésre áll a HTrT, ennek Területszerkezeti Terv munkarésze, valamint a Helyi Szabályozási Előírásai elegendő információt biztosítanak. Ezekben az esetekben is eseti módon úgy a Megyei Terv, mint az Országos Terv állományából származtatott közvetlen információk is szükségesek, ezek előállítása speciális szolgáltatás kategóriában lehetséges.

12


1.5.1 Településfejlesztési Koncepció és Programok

Adatok

Elérhetőség


1.5.1.1 A rendezési tervet megalapozó Településfejlesztési Koncepció Írott és rajzolt munkarészek

Adatbázis

Speciális információ kivonatok szintjén, speciális szolgáltatás önálló dokumentum formájában

1.5.1.2 Kidolgozott térségi fejlesztési programok Írott és rajzolt munkarészek

Adatbázis


1.5.1.3 Kidolgozott településszintű fejlesztési programok Írott és rajzolt munkarészek

Adatbázis


1.5.1.4 Egyéb nyilvántartott fejlesztési programok Megjegyzés

Adatbázis


Ezek az anyagok általában nem készülnek digitális formában. Ennél fogva nem lehet beiktatni a rendszer alapszolgáltatási moduljába, információkat csak előzetes szintézisek elkészítésével lehet biztosítani.

13

1.5.2 Településren- 1.5.2.1 Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv (OTÉK területfelhasználási kategóriák) dezési Tervek TerületfelhaszLakóterület Adatbázis Standard infornálási Terv és máció leírás munkaVegyes terület Adatbázis Standard inforrészei (kidolmáció gozásuk időGazdasági terület Adatbázis Standard inforpontjától kezmáció dődően) Üdülő terület

Adatbázis


Különleges terület

Adatbázis


Közlekedési terület

Adatbázis


Zöldterület

Adatbázis


Erdőterület −védelmi

Adatbázis


Adatbázis


Adatbázis


−gazdasági −oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, turisztikai Mezőgazdasági terület − kertes − korlátozott használatú − általános Vízgazdálkodási terület

1.5.2.2 Helyi építési szabályzat Írott kivonat a tárgyi terület- Adatbázis re vonatkozóan


1.5.3 Településren- 1.5.3.1 Tájrendezési javaslat dezési Tervek Írott kivonat a tárgyi terület- Adatbázis kötelező aláre vonatkozóan támasztó munkarészei 1.5.3.2 Környezetalakítási javaslat


Írott kivonat a tárgyi terület- Adatbázis re vonatkozóan

Standard információ 14

1.5.3.3 Közlekedési javaslat Írott kivonat a tárgyi terület- Adatbázis re vonatkozóan


1.5.3.4 Közművesítési javaslat Írott kivonat a tárgyi terület- Adatbázis re vonatkozóan


1.5.3.5 Hírközlési javaslat Írott kivonat a tárgyi terület- Adatbázis re vonatkozóan Megjegyzés


Ezeket a terveket a Törvény előírása szerint digitális formában kell elkészíteni, a gyakorlatban ez általában nem történik meg az alapállomány hiánya miatt. A jelen munka elvégzése a Kistérség önkormányzatai számára biztosítja ezt az állományt, tehát az elkészítendő rendezési tervek szabályszerű kidolgozása előtt a legfontosabb akadály elhárult.

1.6 Agro-ökológiai indikátorok Fogalom meghatározás: Napjaink feladata a környezeti tényezők, természeti erőforrások ismeretében, azok értékelésére olyan tudományos alapokon nyugvó földhasználati rendszer kialakítása, melyben a környezet túlterhelése nélkül, az adott térségnek megfelelő intenzitási fokon lehet gazdálkodni. Egy adott körzetben a megfelelő földhasználati rendszer kialakítása az agroökológiai potenciál ismeretében lehetséges. Mit is jelent az agroökológiai potenciál? Egy adott terület (ország, megye, régió stb.) mezőgazdasági termelésre (elsősorban növénytermesztésre) való alkalmasságának mértéke , mely alapvetően a természeti tényezőktől függ. Az agroökológiai potenciált meghatározó termőhelyi adottságok elsősorban a terület talajviszonyai, a hidrológiai és meteorológiai adottságok, valamint a domborzat. Az éghajlat, a domborzat, a hidrológiai viszonyok részét képezik az öt talajképző tényezőnek (földtani, éghajlati, domborzati, biológiai és a talajok kora), így a termőhelyi adottságok meghatározása alapvetően a terület talajviszonyainak értékelésén keresztül történhet. A környezet védelmét is szolgáló földhasználati rendszer alakítása során azonban nem hagyható figyelmen kívül a környezeti érzékenység sem, mivel kiegyensúlyozott környezethasználat csak a kettő együttes értékelésével érhető el. A környezeti érzékenység értékelése elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek, a belvízveszélyeztetett területek, védett területek és egyes talajtulajdonságok ismeretében lehetséges.

Alapelv: A vizsgálatba vont 2400 ha területen az agroökológiai potenciál meghatározása a terület talajviszonyainak ismeretére támaszkodik, az alábbi elemi paraméterek figyelembe vételével: •

a talaj genetikai típusa, altípusa,

•

a talaj fizikai félesége, 15

•

a humuszos réteg vastagsága és a humusztartalma,

•

a talajképző kőzet,

•

a kémhatást és mészállapot,

•

a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai,

•

a termőréteg vastagsága (a termőréteg korlátozó talajhibákat).

Módszer: A fenti talajtulajdonságokon alapuló talajértékelésre több módszer is kidolgozásra került. Ezek közül várhatóan a Stefanovits-Máté-Fórizsné 100 pontos rendszere fogja képezni az „aranykorona” felváltásának az alapját, ezért ennek alapján került kidolgozásra a jelen munka. A talajértékszám a talajok termékenységében meglévő viszonylagos különbségeket fejezi ki, de nem veszi figyelembe az egyéb természeti adottságokban (éghajlati, domborzati, vízviszonyokban) fellelhető különbségeket, valamint a tápanyaggazdálkodás, termesztéstechnológia színvonalából adódó termékenység növekedést vagy csökkenést. Ezért a mintaterületeken a talajértékszám szelvényenként került kiszámításra, majd az érték korrigálásra került a domborzat és a belvízveszélyeztetettség függvényében. A termelés színvonalából adódó különbségek figyelembevétele nem feladata jelen munkának. A kijelölt 2400 ha mintaterületen a rendelkezésünkre álló információk, adatok felhasználásával, azokat GIS (térinformatikai) alapú adatbázisba rendszerezve olyan rendszer épült fel, amely lehetőséget ad a talajhasználatra vonatkozó döntések szakmai megalapozására, az intenzív mezőgazdasági használatra kiválóan megfelelő és a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, valamint e skála két széle között elhelyezkedő területek kijelölésével, azokon részletes alapindikátorok meghatározásával.

Figyelembe vett alap-adatbázisok: A rendszer felépítéséhez az alábbi rendelkezésünkre álló adatok, térképek, információk kerültek felhasználásra: A Mezőföld középtáj áttekintő térképe 1:10 000 genetikus üzemi talajtérkép 1:25 000 Sárvíz térségi talajtani tanulmányterv 1:10 000 EOTR térkép 1:10 000 kataszteri térkép Védett területek lehatárolása Belvízveszélyeztetett területek lehatárolása Légifotó Éghajlati körzet meteorológiai adatai A vizsgált terület jelentős, mintegy 2/3 részére készült genetikus üzemi talajtérkép 1973-ban. A fennmaradó területre nem volt lehetőség teljeskörű feltáráson alapuló talajtérkép készítésére, így csak részletes helyszíni bejárás, néhány feltárás, abból mintavétel és laborvizsgálat alapján készült el a hiányzó talajtérkép. Mivel az eredeti talajtérkép készítésének időpontjában alkalmazott kódszámok és elnevezések az idők folyamán kissé módosultak, így szükségessé vált annak felújítása is. Ez az „Útmutató a nagyméretarányú országos talajtérképezés végrehajtásához (1988)” elvei szerint történt meg. 16

A térképezés során nem volt lehetőség az egybefüggő erdőterületek talajának felvételezésére, így ezek a foltok kimaradtak a talajtérképből. A földhasználati javaslat elkészítése szempontjából ez nem okoz gondot, hiszen ezek az erdők a Mezőföldi Erdő és Vadgazdaság tulajdonában és kezelésében vannak, így nem valószínű, hogy egyszer kikerülnek az erdő művelési ágból.

Talajértékszám meghatározása: A talajtérkép felújítását és az új talajtérkép megszerkesztését követően került sor a talajhasználati javaslat alapjául szolgáló talajértékszám kiszámítására. A már említett 100 pontos értékelési rendszer szerint kerültek ostályozásra a talajok. Az értékelés alapja a talajtípus, illetve altípus, ezeknek van egy induló alapértékszáma, melyet a kedvezőtlen fizikai, kémiai tulajdonságok függvényében különböző mértékben csökkentettünk. 100 pontról a legjobb termékenységűnek tartott réti csernozjom talaj indul. Csökkentő tényező lehet a talajképző kőzet, a fizikai talajféleség, a humusztartalom, a humuszos réteg vastagsága, a felszínközeli talajvízszint, és egyes talajhibák, mint szikesség, savanyúság, karbonátosság, kövesség, erózióra, deflációra való hajlam stb. A talajértékszám kiszámítása minden talajszelvényre megtörtént. A védett területek, a belvízveszélyeztettség ismeretében korrigálásra kerültek az értékszámok. Az erről készülő térkép szerkesztésekor a talajtérkép szolgált alapul. Az azonos talajértékszámú területek természetesen több szelvény esetén is egy foltot alkotnak.

Megjelenítés, felhasználás: Az elkészült térképeket és leíró adatokat egységes térinformatikai rendszerbe építettük. A talajtérkép, a talajértékelési térkép, valamint a javaslatokat tartalmazó talajhasználati térkép digitalizált, vektoros állományú. Ezekhez háttérként felhasználható a raszteres EOTR térkép, valamint a légifotó. A kataszteri térkép a helyrajzi számok azonosítására szolgálhat háttérként, egyes konkrét területeken a talajhasználat kidolgozásakor. A térképekhez tartozó adatbázisból információt kaphatunk a jellemző talajszelvényekről (talajtípus, altípus, fizikai féleség, humuszos réteg vastagsága, humusztartalom, kémhatás, szénsavas mésztartalom, vízben oldható sótartalom), a talajértékszámról. A térképek és a hozzájuk tartozó adatok ismeretében a földhasználó megalapozottan hozhat döntést a művelési ág, művelési mód (intenzív, extenzív), környezetkímélő gazdálkodás, esetleges melioráció, talajjavítás, öntözés ügyeiben.

A mintaterület természeti földrajzi viszonyainak jellemzése A kijelölt mintaterület (44-213, 44-214 térképek 602000, 609000, 188000, 184000 koordináták által meghatározott területe) közigazgatásilag Soponya, Aba, kisebb részben Csősz, Sárkeresztúr községek határában helyezkedik el. A vizsgálatba vont terület természeti földrajzi tájbeosztás szerint (Bulla B.) az Alföld nagytáj Mezőföld természeti tájába tartozik, melyet szinte kettészel a Fejér megyei Sárrét, a Sárvíz völgye. A Mezőföld az Alföldnek a Dunától Ny-ra elterülő része, mely a Ny-Dunántúli dombságot köti össze az Alfölddel. A vizsgált terület két kistájba sorolható. A Nyugat-Mezőföld területén találhatók a magasabb térszínű Soponya határába tartozó területek. A Sárvíz völgye a mélyebb fekvésű területeket foglalja magába, gyakorlatilag a mintatér közel fele itt található.

17

A Nyugat-Mezőföld talajképző kőzete a lösz, melyen a vályog fizikai féleségű mészlepedékes csernozjom talajok az uralkodók. A talajvíz elhelyezkedésétől függően előfordulhatnak csernozjom réti és réti talajok is. A Sárvíz völgye Sárszentmihálynál lép ki a Sárrét medencéjéből, végighúzódik Fejér- és Tolna megyén. Gyakorlatilag a Mezőföld tengelyét alkotja, É-Ény-DDK-i irányban szeli ketté Fejér megyét. Süllyedék terület, még a pleisztocén legvégén, sőt ma is süllyedő árok. Szélessége 8-10 km, nyugatról határozott löszös perem határolja, míg K-i oldala alacsonyabb, homokos lösz, lösz. Helyenként homok, futóhomok teraszok határolják. Felsőszentiván környékén jelentős futóhomok található, míg ez Abánál már kisebb jelentőségű, itt inkább homokoslösszel fedett sík részek a jellemzőek. Domborzati viszonyok: A terület síknak mondható, bár a legalacsonyabb és legmagasabb pont közötti szintkülönbség közel 60 m. A Soponyától nyugatra húzódó löszfennsík legmagasabb része (152 m) enyhe lejtéssel fokozatosan ér le a Sárvíz völgyébe. Ez teljesen sík, legfeljebb az egykori holtágakból kifújt kisebb homokdűnék emelkednek ki. A legmélyebben fekvő terület 99 m-en található. A szintkülönbség a talajképző kőzet mellett szintén jelentős szerepet játszott a talajok kialakulásában. A magasabb fekvésű területeken a csernozjom talajok képződésének kedveztek a környezeti viszonyok, míg a mélyebb fekvésű területeken réti talajok, a lefolyástalan részeken pedig szikesek alakultak ki. Hidrogeológiai viszonyok: A hidrogeológiai viszonyoknak szintén jelentős szerepe van egy-egy terület talajtakarójának kialakulásában. A mintaterület erre kiváló példa, hiszen a magasabb fekvésű Ny-i részeken, ahol a talajvíz mélyen helyezkedik el, mint már leírtuk, a csernozjom talajok az uralkodóak, majd a mélyebb fekvésű területek felé haladva a talajvíz szintjének emelkedésével a réti csernozjom, csernozjom réti, majd réti talaj válik jellemzővé. A Mezőföld felszíni vízfolyásokban viszonylag szegény táj. Sok a lefolyástalan terület, mint a Sárrét és a Sárvíz völgy egyes részei is. A terület fő felszíni vízfolyása a Nádor csatorna, vagy Sárvíz, mely ma már nem természetes állapotában, hanem szabályozva folyik. Részben a K-i Bakonyból a veszprémi Séd és a Gaja közvetítésével érkező vizeket, részben a Velencei-tó vízgyűjtő területéről a Dinnyés-Kajtor csatornán levezetett vizeket továbbítja a Dunába. Éghajlat: A vizsgált terület a Bacsó-féle beosztás szerint az I/b, Nagyalföld-Mezőföld alkörzetbe tartozik. Erre a körzetre jellemző a kontinentalitás, ezen belül a besugárzás, napfénytartam, derültség bősége, a meleg nyár és a hideg tél, hajlam a késő tavaszi és a kora őszi fagyokra, a gyenge borultság és alacsony légnedvesség, a viszonylag kevés csapadék és aszályos nyár, valamint a nagy napi és évi hőingadozás. A hőmérséklet maximumok és minimumok azt mutatják, hogy a Mezőföld a Dunántúl legkontinentálisabb tája. A fagyos (95) és téli (28) napok száma ugyanannyi, mint a Dunántúl többi részén, de a nyári (75) és hőségnapok (18) száma több. Napfénytartam szempontjából a Dunántúl legnapfényesebb tája, csak az Alföld középső részei múlják felül. 18

Az uralkodó szélirány Ny-ÉNy-i, bár a téli hónapokban gyakran van délies, vagy keleties légáramlás. A szél erőssége mérsékelt. A légnedvesség, különösen a nyári hónapokban, lényegesen alacsonyabb, mint a Dunántúl többi részén. Az éves átlagos csapadék-mennyiség a Mezőföldön 600 mm alatt van, de a Sárvíz környékén az 550 mm-t sem éri el sok esetben. A csapadékeloszlás megfelel a kontinentális éghajlatnak. Az összes csapadékos napok száma legtöbb decemberben és májusban, a legkevesebb pedig augusztusban. A havas napok átlagos száma 20 körül van, míg a hótakarós napok átlagos száma 32. Persze a hótakaró nem egyhuzamban borítja a talajt, elolvad, majd újra jelentkezik. A hótakaró vastagsága is ingadozó, kisebb mint a Dunántúl többi részén. Az éghajlatra vonatkozó főbb adatokat a Szász Gábor által feldolgozott 50 éves átlagok alapján közöljük. Csapadék megoszlása havonként (mm) I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII. IX.

X.

XI.

XII.

Össz.

37

39

37

49

66

64

59

64

60

57

46

632

54

Átlaghőmérséklet °C (a tenyészidőszakban dekádonként) I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

-1,5

0,3

4,0

9,0

14,6

18,7

21,5

21,8

18,1

13,2

7,1

0,8

5,2

10,9

16,2

19,5

21,7

20,9

16,6

10,9

4,6

7,7

12,6

17,9

20,3

22,0

20,0

15,0

9,0

2,9

Napfénytartam (óra) I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII. IX.

X.

XI.

XII.

Össz.

58

82

140

187

235

253

275

261

154

62

48

1953

Első fagyos nap:

október 23.

Utolsó fagyos nap:

április 14.

197

Hótakarós napok száma: XI.

XII.

I.

II.

III.

1

7

14

11

4

Hóréteg vastagság mm-ben:

19

XI.

XII.

I.

II.

III.

1

2

6

7

1

10 cm-es talajréteg különböző hőmérsékletének átlépési időpontjai: 5 °C

10 °C

tavasszal

III.17.

IV.10.

ősszel

XI.14.

X.22.

A mintaterület talajtani adottságainak ismertetése, Szisztematikus talajjegyzék Főtípus

Típus

Altípus

Terület (ha)

I. Váztalajok

050 Humuszos homoktalajok

051 Karbonátos humuszos homoktalaj

13

IV. Csernozjom talajok

190 Mészlepedékes csernozjom talaj

191 Típusos

450

200 Réti csernozjom talaj

201 Karbonátos

256

203 Mélyben sós

21

220 Szoloncsák talajok

222 Karbonát szulfátos

V. Szikes talajok

70 VI. Réti talajok

280 Szoloncsákos réti talajok

281 Szulfátosszoloncsákos

290 Szolonyeces réti talajok

291 Szolonyeces réti 292 Erősen szolonyeces 301 Karbonátos

300 Réti talajok

303 Mélyben sós 304 Mélyben szolonyeces

310 Öntés réti talajok 320 Lápos réti talajok

101 9 43 465 3

311 Karbonátos öntés 322 Szoloncsákos lápos 116 réti

75

331 Karbonátos 11

330 Csernozjom réti

175

talajok IX. Folyóvizek és tavak 390 Humuszos öntéstaüledékei lajok

391 Karbonátos

87

395 Réti öntés

159

A szisztematikus talajjegyzékből leolvasható, hogy a területen 5 talaj főtípus 11 típusa és 16 altípusa borítja a felszínt, földrajzilag viszonylag jól elkülöníthetően. 20

A Sárvíz völgyre jellemzőek a kifújásokból származó homok-vonulatok, melyeket általában humuszos homok talaj, ritkábban futóhomok borít. A vizsgált területen a Sárvíz K-i oldalán található egy viszonylag kisebb foltban, rajta szántó művelés folyik. A sekély humuszos rétegű, 1-1,5 % humusztartalmú homoktalajokon elsősorban rozs, napraforgó, burgonya termeszthető viszonylag eredményesen. A Soponyától Ny-ra elterülő löszfennsíkon találhatóak a csernozjom talajok, így a mészlepedékes csernozjom és a réti csernozjom. Ezek hazánk legtermékenyebb talajai, melyekre az erőteljes humuszosodás, jó morzsás szerkezet, kiváló víz-, levegő- és tápanyaggazdálkodás jellemző. Eredetileg füves, sztyeppés növénytakaró alatt, kontinentális éghajlat mellett, felszíni és felszín alatti vizek hatásától mentesen alakultak ki. Intenzív mezőgazdasági művelésre alkalmasak, a rajtuk termeszthető növények skálája szinte korlátlan. Egyaránt alkalmasak gabonafélék, kapásnövények és takarmányok termesztésére, de jól megteremnek rajtuk a zöldségnövények és a gyümölcsfélék is. Termelési értéküket két dolog ronthatja: a vízhiány és a szerkezet leromlásából adódó tömörödöttség (eketalpréteg). A csoporton belül a réti csernozjom talajok kissé értékesebbek, mivel a magasabban elhelyezkedő talajvíz csökkenti a talajok aszályérzékenységét. A Sárrét völgyében kisebb foltokban fordulnak elő a szikes főtípusba sorolható szoloncsák talajok, mégpedig ezek karbonát-szulfátos altípusa. A szikesedés alapvető oka a Na ionok felhalmozódása a talaj szilárd és/vagy folyadék fázisában. A Na mellett a Mg is jelentős szerepet játszik a szikesek kialakulásában. Karbonát-szulfátos szoloncsák talaj a Sárvíz melléki rétek legmélyebb foltjaiban fordul elő, de csak kis területen, ahol a nagy sótartalmú talajvíz a felszín közelében található. Rendszerint már a felszíni rétegekben magas a talaj sótartalma, a sóösszetételben a Na és Mg sók dominálnak. A talaj szerkezet nélküli, szárazon igen kemény, nedvesen folyós. Vízgazdálkodása, ugyanúgy mint levegőgazdálkodása, nagyon rossz. Sótűrő növények élnek rajta, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan. A réti talajok főtípusába tartozó talajok elsősorban a mélyebb fekvésű, magasabb talajvízállású területek felszínét borítják, gyakorlatilag Soponyától az egész Sárvíz völgyi területre jellemzőek. Hidromorf talajok, melyek nedvességbőség hatására alakultak ki. A főtípusba 6, egymástól morfológiailag, fizikai, kémiai tulajdonságaiban, termékenységében igen különböző talajtípus tartozik. Szoloncsákos réti talajok a Malomcsatorna és a Sárvíz közötti rétek mélyebben fekvő részein fordulnak elő. Kialakulásukat elősegítette, hogy a Na tartalmú vizek időszakosan megálltak, betöményedtek, így a réti talaj sótartalma megnövekedett. Szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas, rétként megfelelően hasznosítható területek Szolonyeces réti talaj Soponya és a Sárvíz között, a Kálóz felé tartó út mellett található. Eredetileg ezek is réti talajok voltak, de a magas Na tartalmú talajvíz hatására a kicserélhető kationok között megnövekedett a Na és a Mg ionok aránya, ezzel a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai kedvezőtlenné váltak. Szántóföldi művelése nem javasolt, rétként jól hasznosítható. Erősen szolonyeces réti talaj a Sárvíztől K-re, egy összefüggő foltban található. Jellemzője, hogy B szintjében a Na akkumuláció erősebb, a kicserélhető Na mennyisége 15%-nál magasabb. Rét művelésre javasolt. Karbonátos réti talaj a Sárvíz völgy területén fordul elő kisebb-nagyobb foltokban. Ez a talajtípus az időszakosan megemelkedő talajvíz hatására alakult ki. Humusza sötétebb, de gyengébb minőségű, mint a csernozjom talajoké. Szerkezete szétiszapolódásra, tömörödésre egyaránt hajlamos. 21

Vízellátottsága a talajvíz viszonylagos közelsége és a talaj nagyobb víztartó képessége következtében jobb, mint a többi talajé, azonban csapadékos években éppen ez akadályozhatja a biztonságos szántóföldi termesztést. Mélyben sós réti talaj csak igen kis foltokban fordul elő a területen, a réti talajtól csak anynyiban különbözik, hogy a talajképző kőzet felső részében a sótartalom magasabb 0,15 %-nál. Mélyben szolonyeces réti talaj a Sárvíztől K-re, a terület északi sarkában található. Jellemzője, hogy a C szintben a kicserélhető Na tartalom 15%-nál magasabb, de gyakori a magas magnézium tartalom is. Mivel a kedvezőtlen talajtulajdonságok csak aránylag mélyebben jelennek meg, így elképzelhető szántó művelésük is. A karbonátos öntés réti talaj szintén a Sárvíz völgyében található, a réti talajtól mindössze abban különbözik, hogy talajképző kőzete a Sárvíz hordaléka, tehát tulajdonságaira az öntés jelleg nyomja rá bélyegét. Növénytermesztésre való alkalmassága a réti talajhoz hasonló. A lápos réti talajok közül a szoloncsákos lápos réti talaj a Sárvíz és a Malomcsatorna közötti rétek lapos részén fedezhető fel. Kialakulásuknak a réti és lápos folyamatok egyaránt kedveztek, alapvetően vízhatásra kialakult talajok. A láposodást az állandóan visszatérő időszakos felszíni vízborítás idézi elő. A magas sótartalmú talajvíz hatására a talaj felső rétegeiben sófelhalmozódás indult meg, ennek következménye a szoloncsákos jelleg. Mivel rendszeresen borítja felszíni víz, így hasznosítása rétként, vagy legelőként is csak időszakos. Csernozjom réti talajok a talajvíz mélyebbre süllyedésével, a csernozjom talajképződési folyamatok eluralkodásával alakultak ki a réti talajokból. Elsősorban a Sárvíz völgy magasabb fekvésű részein találhatóak, szántóföldi hasznosításra alkalmas területek. Az állandó és időszakos elöntések következtében kialakult öntés anyagon, lágyszárú füves növényzet alatt öntéstalajok képződtek, melyeknek jellemzője, hogy rövid idő állt rendelkezésre a talaj kialakulásához, az öntés rétegek ma is jól felfedezhetőek a talajszelvényben. Két altípusa a mikrodomborzat függvényében alakult ki, karbonátos humuszos öntés található a Sárvíz melletti kissé magasabban fekvő területen elsősorban a halastó és a Sárvíz között a Mezőföldi Erdő és Vadgazdaság területén. A réti öntés talaj viszonylag nagyobb területet foglal el, de ez is főként a Sárvíz és mellékágai közvetlen közelében található, így a halastó és Soponya közötti területen. Ez a talajtípus szintén öntés anyagon alakult ki, de létrejöttében jelentős szerepet játszott a magasan elhelyezkedő talajvíz.

Talajértékszám kiszámítása A talajértékszám kiszámításának alapja az első fejezetben említett 100 pontos rendszer, mely minden talajtípusnak meghatároz egy maximális és minimális pontszámot. Számításainkhoz az 1986-ban kiadott „Táblázatok a termőföld értékeléséhez” című útmutatót használtuk. Legmagasabb, tehát 100 pontról a csernozjom talajok közül a kilúgzott csernozjom és a réti csernozjom talaj indul, a többi talajtípusnál ennél alacsonyabb a kiinduló pontszám. Az induló érték a talaj változati tulajdonságai, alapkőzete, az előforduló talajhibák alapján különböző mértékben csökkenthető. Így figyelembe vehető a már említett talajképző kőzet, a humuszos réteg vastagsága, a humusztartalom, a talaj kötöttsége, savanyúsága, a szénsavas mésztartalom mennyisége és megjelenésének mélysége. A talajhibák közül különösen a termőréteg vastagságot korlátozóak érdemelnek nagyobb figyelmet, mint a mészkőpad, cementált réteg, kavics réteg. A különböző értékről induló talajtípusok végül azonos pontszámot is kaphatnak. 22

Példának okáért a karbonátos réti csernozjom talaj 100-55 pont közötti értéket érhet el, egy karbonátos réti talaj 80-20 pont közötti, míg egy réti szolonyec talaj 25-5 pontot kaphat. A mintaterület kiválasztása igen szerencsésnek mondható, ez jól látszik az elkészített térképen, mivel a talajok termékenysége széles skálán mozog. A legmagasabb pontszám 95, míg a legalacsonyabb 5.

A jelenlegi területhasználat agro-ökológiai szempontú értékelése, javasolt változtatások elvei és irányai A Sárvíz kistérségi mintaterületre az első két fejezetben leírt elveket és gyakorlati ismereteket felhasználva került kidolgozásra a térinformatikai megjelenítési és kezelési rendszer. Ez kompatíbilis a szabályozási és tulajdonosi/használati rendszereket tartalmazó bázissal. A rendszer az alábbi elemekből épül fel: Talajtérkép Talajértékelési térkép Javaslat kartogram Jelenlegi talajhasználati mód Adatbázis A térképek digitalizált állományúak, a hozzájuk tartozó adatbázisból lekérdezések végezhetők. A térképeket természetesen nyomtatásban is elkészíthető, de a projekt digitális formában nyújt igazán sok információt. Az adatbázis tartalmazza az egyes lehatárolt talajfoltokhoz tartozó jellemző talajszelvények jellemző adatait az alábbiak szerint: •

Talajszelvény száma,

•

genetikai szint mélysége,

•

felső réteg fizikai félesége,

•

talajképző kőzet, pH,

•

szódalúgosság,

•

CaCO3,

•

Arany-féle kötöttség,

•

humusztartalom,

•

talajértékszám,

•

használati kategória

A talajtérkép megmutatja a talaj típusát, altípusát, a felszín fizikai féleségét és a talajképző kőzetet, valamint ezek területi kiterjedését. A talajértékelési térkép a talajértékszámok segítségével kialakított besorolás alapján mutatja meg, hogy melyik terület melyik kategóriába tartozik. A jelenlegi talajhasználati módokat ábrázoló térképet a rendelkezésünkre bocsátott térképek, valamint a részletes helyszíni bejárás alapján szerkesztettük meg, így felhasználtuk a 23

1:10 000-es EOTR térképet, a légifotót, valamint a kataszteri térképet. Ezek az ún. munkatérképek az egyes területekre vonatkozó információkat tartalmazzák, elősegítik a helyszín azonosítását, háttértérképként használhatóak. A javaslat kartogram az általunk kialakított talajhasználati kategóriák területi lehatárolását tartalmazza. Az előző fejezetben a kategóriáról leírtak szerint a kategória besorolás már használati javaslatot is magában hordoz.

Az elkészült adatbázis felhasználási módja Az állományokat CD-n adjuk át. Két könyvtár található a CD-n, az egyikben (sarviz) a térinformatikai állományok és az összeépített rendszerfájl található. A sarviz könyvtár tartalma: • sarviz\sarviz.aep – a rendszerfájl • sarviz\foldhiv\aba.tif, csosz.tif, soponya.tif, sarker.tif – a települések földhivatali térképei • sarviz\t_szint.txt – a talajszelvény szintjeinek adatai • sarviz\vektor\hatar – a mintaterület határa belviz – a belvizes területek vedett – a védett területek t_folt – a talajfoltok t_szelv – a talajszelvények hasznal – a használat A telepito könyvtár az ESRI cég (ingyenes, szabadon használható) ArcExplorer 2 programjának telepítőjét tartalmazza, ebből a könyvtárból kell az ae2setup.exe program futtatásával telepíteni az ArcExplorert. A térinformatikai állományokból összeépített rendszer az ArcExplorer segítségével használható. A program térinformatikai állományok megtekintését, kezelését, elemzését teszi lehetővé. A programhoz részletes leírás (arcexplorer.pdf) is tartozik, a telepítő ezt is felteszi a gépre. A rendszer a prodzsektfájl (sarviz.aep) megnyitásával indítható. A megjelenő ablakban két keret található. A bal oldaliban láthatók a különböző rétegek – név, jelkulcs, látható-e –, itt állítható a kirajzolás sorrendje, a megjelenített állomány jelkulcsa is. További témákat lehet bekapcsolni, korábban megnyitottakat lehet kitörölni a prodzsektből. A jobb oldalon pedig a láthatóvá tett rétegeket rajzolja ki a program. A program lehetővé teszi a nézetváltást – belenagyítás és kicsinyítés, aktív vagy összes témára való nagyítás. Az állományokhoz tartozó adatokat is lehet kezelni – egy-egy felület vagy pont adatait lehet lekérdezni, különböző kereséseket lehet végezni. Méréseket is lehet végezni a térképen.


Adatok

Elérhetőség


24

1.6.1 Agro.ökológiai 1.6.1.1 Termőhelyi adottságok potenciált Természetföldrajzi paramé- Adatbázis meghatározó terek tanulmány


Domborzati viszonyok

Adatbázis


Hidrogeológiai viszonyok

Adatbázis


Éghajlati viszonyok

Adatbázis


Talajtani adottságok

Adatbázis


Adatbázis

Speciális információ ahol már megtörtént az értékelés, egyébként speciális szolgáltatás

1.6.1.2 Talajértékszám Talajértékszám táblaszintű megjelölése

Talajértékszám szerinti besorolás 70-100 pont intenzív mezőgazdasági használatra alkalmas terület 50-70 pont átlagos mezőgazdasági használatra alkalmas terület

Adatbázis

Speciális információ ahol már megtörtént az értékelés, egyébként speciális szolgáltatás

20-50 pont extenzív gazdálkodásra alkalmas, környezetileg érzékenyebb terület 5-20 pont szántóföldi termesztésre alkalmatlan terület Megjegyzés

A rendszer tartalmazza ezt az adatbázist

25

1.7 Agro-ökonómiai indikátorok Az agro-ökonómiai indikátorok a piacgazdaság viszonyai között gyakorlatilag az egyes területrészleteken folyó konkrét termelési módok, kultúrák, az általános piaci mozgások és nem utolsó sorban a termelő szakmai és üzleti rátermettségének a jellemzői. Egyértelműen megállapítható azonban, hogy csak abban az esetben lehet gazdaságos körülmények között termelni, ha a teljes folyamatot pontosan követő, azeredményeket regisztráló és értékelő gazdaságirányítási rendszer kerül bevezetésre. Ennek a rendszernek az informatikai paraméterei jelenthetik a mindenkori/változó agrárőkonómiai jellemzőket. Egy ilyen, a hazai körülményekhez adaptált rendszer az ú.n. Labis Farminfó programcsomag , amely táblatörzskönyv rendszerben követi a termelési folyamatot, annak költségeit és eredményeit.

A Labis Farminfo leírása A Labis Farminfo egy komplex mezőgazdasági üzemvezetési programcsomag, melynek minden modulja tejes mértékben EU konform. Az, hogy a program fejlesztése Németországban folyik, garancia arra, hogy a szoftver mind az EU hivatalok által megkívánt aktuális követelményeknek, mind pedig a nagyon igényes felhasználói körnek folyamatosan megfelel. A programban beépített funkcióként megtalálható egy űrlapkitöltő modul is, amely a rögzített adatok alapján automatikusan kitölti a támogatási kérelmeket, melyeket csak ki kell nyomtatni és postázni vagy az Interneten a hivatalokhoz eljuttatni. Ez a funkció Magyarországon akár azonnal is honosítható. A Labis Farminfó programcsomag felépítése olyan, hogy csak azt kell megvenni, melynek használatára adott időben szükség van, de a program bármikor bővíthető a rendelkezésre álló funkciókkal. A program nyitott rendszerű, tehát támogatja az adatcserét más programokkal valamint csatlakozási lehetőséget biztosít különböző eszközökhöz, pl. meteorológiai állomások, GPS stb. A Windows alatt futó alkalmazás kezelése nagyon gyorsan és könnyen megtanulható, a felhasználó pillanatok alatt otthonosan mozog a programban. Munkáját kiterjedt törzsállomány segíti, mely többek között tartalmazza a Magyarországon forgalomban lévő műtrágyák, növényvédőszerek és növényfajták listáját, valamint az átlagos gép- és munkaműveleti költségek listáját is.

A szűkített, ú.n. Light verzió jellemzői, paraméterei: Adatrögzítés Táblák rögzítése A táblák rögzítése a művelési áttekintőben történik. Minden táblának adunk egy sorszámot, rögzítjük a nevét (vagy a helyrajzi számát), területét, az aktuális növényt, a növényfajtát, a termelési célt, a tervezett, vagy (aratás után) a tényleges hozamot, illetve látjuk két évre visszamenőleg az előveteményeket. A művelési áttekintőben lehetőség van a táblák tetszőleges rendezésére (pl. vetemény, sorszám stb.) szerint. 26

Munkaműveletek rögzítése Ha munkaműveletet akarunk rögzíteni, a művelési áttekintőben az adott táblára kétszer kattintva átjutunk a könyvelési áttekintőbe. Itt láthatjuk az adott táblán elvégzett munkaműveleteket a munkavégzés dátumával és költségeivel felsorolva. Itt tudunk új munkaműveletet rögzíteni, ahol megadhatjuk, hogy milyen munkaműveletet végeztünk (pl. vetés, műtrágyázás, növényvédelem stb.), mikor, ki végezte, milyen géppel illetve eszközzel, az egész táblán, vagy csak az adott tábla egy részén. A program automatikusan számolja a táblán, illetve a munkaművelet során felmerült költségeket. Lehetőség van továbbá gyűjtőkönyvelések létrehozására, ha adott időben több táblán ugyanazt a munkaműveletet végeztük ugyanolyan paraméterekkel, köztes-, fő- és másodvetések nyilvántartására, tetszés szerinti táblafelosztásra (amely felosztás bármikor meg is szüntethető).

Kiértékelések Vetésterv A művelési áttekintő nyomtatása. Vetési statisztika (milyen növényeket milye arányban vetettünk) Az adott üzemben termelt növényeket mekkora területen vetettük, illetve grafikus ábrázolás a termelt növények százalékos arányáról. Könyvelési áttekintő A Könyvelési áttekintő nyomtatása. Kartoték Ez a kiértékelés kérhető fájlba, nyomtatóra, vagy képernyőre. Kijelölt táblánként a következőket láthatjuk: - táblajellemzők (növény, fajta, terület, talajjellemzők, talajvizsgálati eredmények) - munkaműveletek (dátum, munkaműveletek, terület, gépek, eszközök, munkavégző) - állományvezetés (dátum, műtrágyázás, növényvédelem) - trágyázás/költségek (műtrágyázás, növényvédelem és a munkaműveletek költségei) permetezési napló Rövidített kartoték A kartoték egy oldalon összefoglalva. Ez az a kiértékelés, amit célszerű minden tábláról kinyomtatni is, hiszen itt szerepel minden, ami az adott termelési évben az adott táblán történt. Fedezeti összeg kiszámítása Ezzel a kiértékeléssel ellenőrizhető, hogy a termelés mennyire volt rentábilis az adott területen. Itt látjuk, hogy az adott táblán mennyit arattunk az adott növényből, mennyi volt a bevételünk hektáronként, illetve az egész táblán. Ebből az összegből kerülnek levonásra a költségek; a változó költségek (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, bérmunka), illetve a részben változó költségek (állandó munkaerő, saját gépek). Így kapjuk meg a fedezeti összeget, nyereséges, vagy veszteséges volt a termelés. Fedezeti összeget számolhatunk több táblát összevonva is. 27

A Táblatörzskönyv könnyű kezelése, egyszerű logikus felépítése lehetővé teszi, hogy hatékony segédeszköz legyen a gazdálkodók kezében, amit akár tervezésre is felhasználhatnak. A kialakított rendszer (metodika) gyakorlati alkalmazása településszintű, kistérségi, megyei, regionális stb. szinten is felhasználható a modellezési célok mellet a konkrét, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program és a Nemzeti Környezetvédelmi Program környezetorientált ágazati fejlesztési programja (stb.) bevezetésének az elősegítésére, monitoringolására – összhangban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásaival.


Adatok

1.7.1 Labis farminfo rendszer (integrált mezőgazda-sági üzemeltetési rendszer

1.7.1.1 Adatrögzítési modul Táblák rögzítése

Elérhetőség


Adatbázis

Speciális szolgáltatás a program telepítésével, használatának betanításával

Adatbázis

Speciális szolgáltatás a program telepítésével, használatának betanításával

Munkaműveletek rögzítése

1.7.1.2 Kiértékelés Vetésterv Vetési statisztika Kartoték Fedezeti összeg számítása Megjegyzés

A rendszer tartalmazza a program demo verzóját.

1.8 Környezetvédelmi vonatkozások A nyilvántartás alapját a Megyei Területrendezési Terv környezetvédelmi alátámasztó munkarésze képezi. Egy ilyen munka hiányában az alap felmérést előzetesen el kell végezni, javasolhatóan a fenti terv szerkezeti elvei alapján. Ezek: •

A terhelt, szennyezett térségek megjelölése, ezen belül − a vezetékes ivóvízzel ellátott és részben/egészben csatornázott, valamint csatornázatlan települések, − a szennyezett levegőjű települések, nagy forgalmú és zajjal, légszennyezéssel terhelt útvonalak, − szennyezett, erősen szennyezett vízfolyások.

•

A jelentősebb környezetterhelő források megjelölése, ezen belül − a települési és veszélyes hulladéklerakó helyek, 28

− a szennyvíztisztító telepek és szennyvízürítő helyek, − a dögkutak, − a szakosított állattartó telepek hígtrágya elhelyezési igényei.


Adatok

Elérhetőség


1.8.1.1 Környezetterhelő források, tevékenységek 1.8.1 Fejér Megye TerületrendeEngedélyezett szeméttelep Adatbázis Speciális szolzési Terve – gáltatás KörnyezetvéEngedély nélkül üzemelő Adatbázis Speciális szoldelmi Program, szeméttelep gáltatás későbbiekben kiegészítve a Illegális (zug) szeméttelep Adatbázis Speciális szolgáltatás települések programjaival Szennyvíztisztító telep Adatbázis Speciális szolés egyéb vogáltatás natkozó progSzennyvíz ürítő hely Adatbázis Speciális szolramokkal gáltatás

Hígtrágya kezelés, elhelyezés

Adatbázis


Veszélyes hulladék lerakó, kezelő hely

Adatbázis


Termelési (nem veszélyes) hulladéklerakó hely

Adatbázis


Dögkút

Adatbázis


1.8.1.2 Terhelt, szennyezett térségek Részben csatornázott telepü- Adatbázis lés


Csatornázatlan település

Adatbázis


Vezetékes vízzel ellátatlan, csatornázatlan település

Adatbázis


Szennyezett levegőjű telepü- Adatbázis lés


Nagy forgalmú útszakasz

Adatbázis


Terhel, szennyezett vízfolyás Adatbázis


29

1.8.1.3 Levegőtisztaság-védelmi kiemelten védett kategóriába sorolt terület 3/1988.(V.10.) KVM rendelet szerint

Adatbank


Regionális jelentőségű távla- Adatbank ti vízbázis


Sérülékeny vízbázisok (vízmű védterületek)

Adatbank


Távlati vízbázisok

Adatbank


Felszíni vízvédelmi területek Adatbank a 3/1994.(II.7.) OVH és 33/1993.(XII:23.) KTM rendelet szerint


1.8.1.4 Vízminőség-védelem

1.8.1.5 Talajvédelem (erózió, defláció) Erősen erodált területek

Adatbázis


Középfokon erodált területek Adatbázis


Szélerózió

Adatbázis


A lehordott talaj felhalmozá- Adatbázis si területei


1.8.1.6 Talajvédelem (felszíni szennyezés-érzékeny területek Erősen érzékeny karsztos képződmények

Adatbázis


Erősen érzékeny porózus képződmények

Adatbázis


Nem érzékeny képződmények

Adatbázis


1.8.1.7 Hulladék kezelés, hulladékgazdálkodás Térségi lerakóhelyek (meglévők és tervezetek)

Adatbázis


Körzeti lerakóhelyek (meglévők és tervezettek)

Adatbázis


30

1.8.1.8 Környezeti zaj és rezgés

Megjegyzés

Zajhatások, védekezések


Terhelések csökkentése, javasolt beavatkozások


A Terv digitális állomány formájában elérhető. Előfeltétel, hogy a felhasználó és a tervező között megállapodásban kerüljenek tisztázásra a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések. A speciális információ jelleg abból adódik, hogy a FMTrT léptéke nem azonos a rendszeradatbázis állományának a léptékével, ezért a kért információk csak előmunkák alapján szolgáltathatók.

1.9 Infrastruktúra fejlesztések Alap adatbázisként ebben a vonatkozásban is a Megyei Területrendezési Terv szolgál, azzal a kitétellel, hogy az ebben foglalt előirányzatok alapvetően csak informális értékkel bírnak. Ennek magyarázata az, hogy a javaslatok inkább korridorokat jelentenek, mintsem nyomvonalakat, elég ha például csak az autópálya nyomvonalak kijelölése körüli bizonytalanságokra gondolunk. Ha kevesebb éllel is mint a közlekedésfejlesztések esetében, ez a megállapítás érvényes a többi nagyobb infrastruktúra elemre is. Ugyancsak a fenti megállapítást erősíti az a tény is, hogy a nagy rendszertervek kidolgozásának léptéke jelentősen különbözik a nyilvántartási rendszer léptékétől, ezért az átvezetések olyan részletek tisztázását igényelnék, amelyek gyakorlatilag tervi pontosításokat jelentenének, erre sem kompetenciája, sem felhatalmazása nincs a rendszer üzemeltetőjének. Mivel a szabályozás önmagában kötelező erejű, standard információként kezelhető a tény, hogy egy adott terület érintett-e valamilyen fejlesztés által, vagy sem. Minden további pontosító információ csak a napi állapot lekérdezése után fogalmazható meg, ezért igény esetén ezek speciális szolgáltatásként iztosíthatóak.


Adatok

1.9.1.1 Közút, kerékpárút 1.9.1 Fejér Megye TerületrendeGyorsforgalmi utak zési Terve, I. rendű főutak Közlekedési Program, kéII. rendű főutak sőbbiekben kiegészítve a települések

Elérhetőség

Adatbázis Adatbázis Adatbázis


Standard információ az érintettségről, speciális szolgáltatás részletezett információ szintjén

31

Programjaival

Mellékúthálózat

Adatbázis


Nagysebességű vasútvonalak Adatbázis


regionális jelentőségű hálózati szerepű egyéb

1.9.1.2 Vasúti közlekedés

Nemzetközi törzshálózati fővonalak

Adatbázis


Hazai törzshálózati fővonalak

Adatbázis


Egyéb hazai fővonalak

Adatbázis


mellékvonalak

Adatbázis


Adatbázis


Regionális repülőterek

Adatbázis

Helyi repülőterek

Adatbázis


1.9.1.3 Vízi közlekedés 1.9.1.4 Légi közlekedés

1.9.2 Fejér Megyei Területrendezési Terv, Közműfejlesztési Javaslat, későbbiekben kiegészítve a települések Programjaival

1.9.2.1 Közműellátottságok hiánya Vízgazdálkodás

Adatbázis


Vízellátás fejlesztése

Adatbázis


Szennyvízelvezetés, szenny- Adatbázis víztisztítás


Felszíni vízelvezetés


Adatbázis

32

Árvíz és belvízvédelem

Adatbázis


Belterületi vízrendezés

Adatbázis


Villamosenergia ellátás

Adatbázis


Gázellátás

Adatbázis


Távhőellátás

Adatbázis


1.9.2.2 Az iparági ágazati fejlesztési elképzelések

Adatbázis


1.9.2.3 Közművekkel kapcsolatos esztétikai igények kielégítése

Adatbázis


Adatbázis


Adatbázis


1.9.3.1 Távközlés 1.9.3 Fejér Megyei TerületrendeSzolgáltatók, primér körzezési Terv, Távtek közlés, műsorMikrohullámú hálózati műszórás, adatátsorszórás vitel, későbbiekben kiegészítve a települések Programjaival Megjegyzés

A Terv digitális állomány formájában elérhető. Előfeltétel, hogy a felhasználó és a tervező között megállapodásban kerüljenek tisztázásra a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések. A speciális információ jelleg abból adódik, hogy a FMTrT léptéke nem azonos a rendszeradatbázis állományának a léptékével, ezért a kért információk csak előmunkák alapján szolgáltathatók. A kiegészítő programok használatának a lehetősége kidolgozásuk formátumának a függvénye. Lehetőség szerint digitális formátumban kell ezeket beszerezni.

33

2 ÉRTÉKELÉSEK, A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK IRÁNYELVEI 2.1 A jelenlegi területfelhasználás kritikai értékelése 2.1.1 Jelenlegi állapot A Sárvíz kistérség terülefelhasználásának jelenlegi rendje alapvetően alkalmazkodik a táj adottságaihoz. A korábban jellemző, nagy energiabevitelen alapuló intenzív termelés visszaszorult, ha nem is területi, de technológiai váltásban mindenképpen érezhetően.űa gazdaságigazdálkodási követelmények bizonytalansága azonban rányomja a bélyegét a területfelhasználásra, ami elsősorban abban mutatkozik meg, hogy nem történt meg egy egészséges birtokrendezés, a tulajdonosi és használói viszonyok jelentősen eltérnek egymástól. Így a területhasználat nem tudatosan alakított stratégia alapján folyik, elmaradnak a beruházások és dominánsan a rövid távú érdekek érvényesülnek. A termelési szerkezetváltás csak töredékesen érhető tetten, a táj fenntarthatósága kritériumainak megfelelő gazdálkodás még nem jellemző. A felismerése ennek a követelménynek azonban megtörtént, amire jellemző példa maga a jelen tanulmány is, amely ennek a tájgazdálkodási rendszernek a bevezetése irányába tett első komolyabb lépés

A terület jelenlegi földhasználatának jellemzése A Sárvíz kistérségi mintaterületen a földhasználat az alábbi területi arányokat mutatja: Szántóterület:

1282 ha

Gyömölcsös:

90 ha

Rét, legelő:

535 ha

Erdő:

250 ha

Zártkert: Halastó, egyéb felszíni víz:

94 ha 202 ha

Kivett terület (lakott terület, út stb.)

266 ha

Temető, major

53 ha

Nádas

28 ha

Nagyon fontos, hogy a mintaterületen viszonylag magas az erdőterület aránya, és az országos átlagnál lényegesen nagyobb a természetvédelmi oltalom alá eső terület (844 ha). A földhasználatot, a talajok termékenységét jelentősen befolyásolja, hogy viszonylag sok a belvízveszélyeztetett terület.

A jelenlegi földhasználatról elmondható, hogy az viszonylag jól igazodik az általunk felállított talajhasználati kategóriákhoz. 34

•

A szántóterületek elsősorban a löszplatón, a mészlepedékes csernozjommal, réti csernozjommal, kisebb mértékben csernozjom réti talajjal jellemezhető, az I. kategóriába sorolt területeken helyezkednek el. Soponya ide tartozó területein elsősorban összefüggő, nagy mezőgazdasági táblákon gabonafélék, kukorica terem. Kisebb részben vannak szántóterületek a II. és III. kategóriába sorolt területeken is, ezek főleg az Aba felé eső, legelőkkel szabdalt, viszonylag keskeny parcellák.

•

Kevés gyümölcsös található Soponya határában, ez mind új telepítésű, fiatal ültetvény, szintén, a szántókhoz hasonlóan, a legjobb adottságú területeken.

•

A III. és IV. kategóriába sorolt területeken szinte kivétel nélkül gyepek találhatóak, bár néhány szántótábla is tarkítja ezeket a részeket. Két kisebb gyepfolt helyezkedik el II. kategóriában. A mellettük levő erdő és nádas folt azonban igazolja, hogy a gyephasznosítás itt indokolt.

2.1.2 Tervezett állapot A Sárvíz kistérség területfelhasználási változásainak generátora az Országos Területrendezési Terv-ben is jegyzett, a Megyei Területrendezési Terv-ben részletezettebben szabályozott „Sárvíz ökofolyosó” kialakításának az igénye. Az ökofolyosó továbbfolytatása a Duna északi szakaszánál kezdődő, a Vértesen át a Velenceitóig húzódó összefüggő ökológiai egységnek, továbbvezetve azt a Sió-mente övezetéhez, biztosítva a visszakapcsolást a Dunához. A kialakítás stratégiai célja ennek a térségnek a táji-természeti értékei, élőhelyei tartós megőrzése, az ökológiai és ökonómiai követelmények egyidejű figyelembe vételével. A követelménynek a jelenlegi területfelhasználás csak részben felel meg: •

A rendszerváltás előtti időszakban gyakorolt tájhasználat az ökológiai megközelítést gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta, a cél a minél magasabb hozamok elérése volt. Ebből adódóan jelentős mértékben csökkent a biodiverzitás, romlott a talaj szerkezete, megváltozott a talaj vízháztartása és jelentős mértékű vegyi szennyeződés jelent meg.

•

A természetközeli állapotok csak ott maradtak fenn ahol a termőképesség olyan alacsony volt, hogy teljesen irracionálissá tette a termelést. Ezek a területrészek szigetekként jelentek meg a tájban, többnyire olyan nagyságrendben, ami nem érte el a kellő mértéket a harmonikus biotop kialakulásához, hiányoznak a közöttük lévő folytonosságot biztosító öszszekötések.

•

Az intenzív, iparszerű mezőgazdasági művelés utóbbi tíz évben bekövetkezett technológiai váltásai nyomán a környezeti terhek csökkentek ugyan, de nem a kívánt mértékben. Az agrárkörnyezetvédelmi program még nem indult be.

•

A gazdasági kényszer még mindig elég erős ahhoz, hogy akár erőltetett módon is, de tovább follyanak az agro-ökológiai potenciálnak nem megfelelő területhasználatok.

•

Nem alakult ki a tájhasználat megújítását támogató finanszírozási, fenntartás-támogatási és intézményi háttér, ennek hiányában továbbra is a tulajdonosok kényszerhelyzete diktálja azt.

Ahogy az előző fejezetben kimutatásra került, fő vonalakban azért a tájhasználat közelít a fenntarthatóság kritériumait egyre jobban figyelembe vevő rendszerek felé. Ezt a folyamatot kell erősíteni.

35

A területfelhasználás rendjének átfogó szabályozása szempontjából az ökofolyosóban három övezeti kategóriába sorolt területfelhasználási váltást kell végrehajtani: •

Védett és védelemre kijelölt tájak övezete; Ebben újonnan külterületen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a belterület is védett. Ez esetben a külterületi beépítésre szánt területek nagysága nem érheti el a belterület 10%-át. Nem helyezhető el távközlési magasépítmény , új felszíni bánya nem nyitható.

•

A védett tájakon kívüli összefüggő természetes élőhelyek övezete; Ebben külterületi beépítésre szánt terület csak belterülethez csatlakozóan és az élőhelyeket nem zavaróan jelölhető ki. Az erdő és gyepterület megőrzendő. Távközlési magasépítmény csak hatásvizsgálat alapján helyezhető el.

•

A védett tájakon kívüli mozaikos természeti és természetközeli élőhelyek övezetei; Ezekben a természeti érdekek megtartásával, az ökológiai folyosó egységének a biztosításával lehet új beépítésre szánt területeket kijelölni.

Ezeket az országos tervi övezeteket a Megyei Terv térségi övezetekre bontja tovább, a Természetvédelmi Törvényben meghatározott kategóriák szerint. A Kistérség területén a következő térségi övezetek kerültek kijelölésre: •

Fokozottan érzékeny területek

•

Tájvédelmi körzet

•

Helyi jelentőségű természetvédelmi terület

•

Országos jelentőségű élőhely komplex térsége

•

Országos jelentőségű ökológiai folyosó területe

Ezekben az övezetekben a Természetvédelmi Törvény–ben meghatározott művelést kell folytatni. A konkrét feltételeket tételesen kell meghatározza a Településrendezési Terv, addig a jelenleg hatályos helyi építési rendelet előírásai az érvényesek. Ezekben a térségi övezetekben elsődlegességet kell kapjon a természeti értékek védelme és fenntartása. Ebben a tárgykörben foglalkozni kell: •

A fajok állományának a védelmével, hogy az elérje a fennmaradáshoz szükséges egyedszámot,

•

Az ökoszisztémák (biotopok, védett területek) konszolidálásával, egybefüggő nagyobb rendszerek kialakításával,

• •

Az abiotokus komponensek (levegő, víz, talaj) minőségének a javításával, El kell kerülni a táj megváltozását okozó súlyosan ható beavatkozásokat. Amennyiben ilyen fejlesztések elkerülhetetlenek, alapos, átfogó hatásvizsgálattal kell tisztázni megvalósíthatóságuk és üzemeltetésük feltételeit.

Biztosítani kell a biológiai alapfunkciók fenntartásához szükséges feltételeket: •

A fajok közötti együttélés organikus rendjét, 36

•

Új fajok kialakulásának, honosodásának a lehetőségét,

•

A fajok fennmaradásához szükséges „élettér” (area) nagyságát,

•

A tájgazdálkodás tervezett rendje abba az irányba kell hasson, hogy; o összefüggő növényzet alakuljon ki, o a táblásítás ne vezessen fragmentációhoz és izolációhoz

•

Biztosítani kell a táji és földtani értékek fennmaradását

Veszélyként jelentenek az alábbi területhasználati gyakorlatok: •

Az intenzív technológiák veszélyeztetik a természetközeli állapotok kialakulásátfennmaradását. Alapvető követelmény a monokultúrák felváltása egy racionális vetésforgó rendszerrel.

•

Az egyoldalú gazdálkodás miatt apadnak a természeti erőforrások, csökken a talaj értéke.

•

A réteggazdálkodás bevezetésének az elmaradása csökkenti a harmonikus biotopok kialakulásának az esélyeit.

•

A rossz tájrendezés (lecsapolás, planírozás, utak építése, beépítések, művelési ágak megváltoztatása) miatt a táj karaktere alapvetően megváltozhat.

•

A gyümölcsös rétek kialakításának az elmaradása csökkenti a táj gazdasági értékét.

•

Az erdősítésekben az őshonos fajokat kell preferálni, növelni kell az egyedgazdagságot.

•

Nagy veszélyt jelent a területek felszabdalása. A művi és természetes határokat minél nagyobb mértékben egyesíteni kell (ott menjen pl. út, ahol természetes határ is van).

•

Kiemelt fontosságú a vízháztartás szakszerű és célszerű megoldása. Törekedni kell a vízvisszatartásra, a vizes élőhelyek minél kiterjedtebb és egybefüggőbb hálózatának a kialakítására.

•

A terület látogatottságának korlátlan engedélyezése az értékek kialakulása és fennmaradása ellen hat.

•

Korlátozni kell a vadászatot és halászatot a fajok fennmaradása veszélyeztetési szintje alá.

37

2.1.3 A védett területek kialakításának az elvei:

Minél nagyobb területi egységet kell kijelölni

A kompakt formák kedvezőbbek az elnyújtottaknál

A szorosabb csoportosítások kedvezőbbek az elnyújtottaknál

A nagyobb csoportosítások kedvezőbbek a szórttabb csoportosításoknál

Az egymással kapcsolatban lévő területek kedvezőbbek az egymástól elszigeteltekhez képest

38

2.1.4 Agrárkörnyezetvédelmi követelmények A mintaterület a 49/2001. (IV. 3.) sz. Kormányrendelet szerint a nitrátérzékeny kategóriába tartozik. Ennek következtében minden gazdálkodónak be kell tartani a rendeletben előírtakat. Mit jelent ez valójában? Alapvető szabály, hogy nitrátérzékeny területen nem használható 170 kg/ha-nál több szerves eredetű N, tehát annyi szervestrágyát lehet felhasználni, ami annál kevesebb nitrogént tartalmaz. Ez érzékenyen érintheti, aki ezután telepítene szőlőt, vagy gyümölcsöst, mivel a telepítés előtti szervestrágya felhasználás ezután korlátozott. A gazdálkodóknak be kell tartani továbbá a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait, ami vázlatosan az alábbiakban foglalható össze: Trágya – úgy szerves-, mint műtrágya – kijuttatása tilos december 1. és február 15. között. Ezen időszakon kívül sem szabad fagyott, vízzel telített, vagy hótakaróval borított talajra trágyát kiszórni. A trágyázáskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a növényi tápanyagok ne juthassanak a felszíni vizekbe, ezért felszíni vizektől 10 m-en belül nem szabad trágyát kiszórni. Az állattartó telepeken olyan trágyatárolókat kell kialakítani, hogy a keletkezett szervestrágya, vagy hígtrágya ne szennyezze a környezetét. A mezőgazdasági tábla szélén szervestrágya maximum 2 hónapig tárolható, de csak olyan területen, ahol a talajvíz nincs 1,5 m-nél közelebb a felszínhez, és a legközelebbi felszíni víz legalább 100 m távolságra van. A mezőgazdasági területeken szakszerű és okszerű trágyázást kell végezni. Szakszerű a trágyázás, ha a talaj tulajdonságainak, tápanyag ellátottságának ismeretében, a termesztett növény várható termésszintjéhez szükséges tápanyagigényének megfelelő adagban, megfelelő időben és módon történik. Műtrágyát csak talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talajvizsgálatokat szántóterületen 5 évente, gyepek esetében legalább 10 évente kell elvégeztetni.

2.2 A területfelhasználás agro-ökológiai optimumának a meghatározása 2.2.1 A talajok kategorizálása: A terület ismeretében a talajértékszámok kiértékelése alapján egy kategória rendszert állítottunk fel, mely lehetővé teszi a talajok talajhasználati alkalmasság szerinti csoportosítását, egyes földhasználati típusokba való besorolását. Természetesen ez a kategóriarendszer kizárólag ökológiai adottságokra épül, nem veszi figyelembe a közgazdasági környezet hatását (piacképesség), de nem foglalkozik például sem a talajok tápanyagellátottságával, sem az agrotechnológiai feltételekkel. Tudjuk, hogy mindezek jelentősen befolyásolhatják a talajok termékenységét, illetve a gazdaságosan termeszthető növények körét, de véleményünk szerint ezek változó, illetve viszonylag könnyen és gyorsan változtatható tényezők, ezért a kategóriarendszer kialakításakor figyelmen kívül hagytuk őket. A kategóriarendszer nem abszolút, ebben a felépítésben a mintaterületre használható. Más területekre való kiterjesztése csak a terület természetföldrajzi, ökológiai, talajtani adottságainak alapos megismerése, feltérképezése után lehetséges. 39

A talajértékszámok alapján a mintaterületre az alábbi kategóriák kerültek felállításra: I.

70-100 pont

Intenzív mezőgazdasági használatra alkalmas terület

II.

50-70 pont

Átlagos mezőgazdasági használatra alkalmas terület

III.

20-50 pont

Extenzív gazdálkodásra alkalmas, környezetileg érzékenyebb terület

IV.

5-20 pont

Szántóföldi termesztésre alkalmatlan terület

2.2.2 A kategóriák jellemzése:

I. kategória: Intenzív mezőgazdasági használatra alkalmas terület 808 ha Korlátozás nélkül termeszthető a gazdasági növények széles köre, gabonafélék, kukorica, cukorrépa, zöldségfélék, gyümölcsök. Viszonylag kis ráfordítással, szakszerű termesztéstechnológiával elérhetők átlagos eredmények. Nagyobb ráfordítással, öntözéssel igen jó eredménnyel, intenzív mezőgazdasági művelésre alkalmas területek. A mellékelt térképen jól látható, hogy a kategóriába tartozó területek elsősorban Soponyától Ny-ra, a löszplatón kialakult csernozjom talajokkal jellemezhető részen találhatók. •

Mezőgazdasági, növénytermesztési szempontból a mintaterület legértékesebb területei tartoznak ide. Szinte korlátozás nélkül termeszthető rajta számtalan növény, így az összes gabonaféle, takarmány- és kapásnövény, de alkalmas zöldségnövények és gyümölcsfélék termesztésére is. A talaj tápanyagszolgáltató képessége kiváló, de itt is figyelmet kell fordítani az okszerű tápanyagutánpótlásra.

•

Termelési értékét néhány dolog csökkentheti, így a magas szénsavas mésztartalom, a tömődöttség és az aszályérzékenység, de ezek kevés odafigyeléssel, tőkeerő esetén beruházással csökkenthetők.

•

A mélyen fekvő talajvíz miatt az ide tartozó talajok aszályérzékenyek, így a növénytermesztés nagymértékben függ az időjárástól, elsősorban a csapadék mennyiségétől és eloszlásától. Az ebbe a kategóriába tartozó területeken a termesztés intenzivitása erősen megnövelhető az öntözéses gazdálkodás bevezetésével. Az öntözés elősegíti az egyenletes, biztonságos termelést, de természetesen csak megfelelően jövedelmező kultúráknál képzelhető el egy ilyen költséges beruházás. Intenzív gyümölcstermesztés azonban napjainkban szinte elképzelhetetlen öntözés nélkül.

•

Csernozjom területeknek egyik jellegzetes hibája az állandó azonos mélységű művelés hatására kialakuló tömődött eketalpréteg, illetve az elporosodott szántott réteg. Az eketalpréteg megszüntetésének, a talaj fizikai állapota javításának viszonylag egyszerű 40

módja a mélylazítás alkalmazása. Mélylazítás javasolható azért is, mert a forgatásos művelés mélysége korlátozott a talaj szénsavas mésztartalma miatt. •

Ugyancsak a talaj szénsavas mésztartalma az, amiért figyelmet kell fordítani a műtrágyák megválasztására is. Foszforműtrágyák közül például elsősorban a szemcsézett szuperfoszfát javasolható. Nitrogén műtrágyák közül ammónium szulfát, ammóniumnitrát megfelelő, míg a kálium műtrágyák közül egyaránt használható a 40 vagy 60 %os kálisó, vagy az 50 %-os káliumszulfát.

2.2.2.1 II. kategória: Átlagos mezőgazdasági termesztésre alkalmas területek

432 ha

A kategóriába tartozó területeken mérsékelt korlátozással a haszonnövények széles köre termeszthető. Már az átlagos eredmények eléréséhez is azonban nagyobb figyelmet kell fordítani a termesztéstechnológiára. Intenzív mezőgazdasági termelés itt már nem javasolható, nagyobb figyelmet kell fordítani a környezeti elemekre és az azokat messzemenően figyelembe vevő használati módokra való áttérésre. Az e kategóriába sorolható területek kisebb foltokban Soponyától Ny-ra, illetve nagyobb részben a községtől É-ra találhatóak. •

Ide sorolható a gyengébb minőségű csernozjom területek, a réti talajok és a humuszos öntés talajok egy része. A gabonafélék, kapások, takarmánynövények egyaránt jól termeszthetők rajta, de fokozott figyelmet kell fordítani a termesztéstechnológiára és az I. kategóriánál leírt korlátozó tényezőkre. A mechanikai talajjavítás itt is fontos tényező. A nagyobb ráfordítást meghálálják az ide tartozó talajok is, de itt nagyobb figyelmet kell fordítani a környezeti tényezőkre.

2.2.2.2 III. kategória: Extenzív mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek ha

662

Ezeken a gyengébb talajtani adottságú, környezetileg érzékeny területeken extenzív gazdálkodás folytatható. Szántó művelés esetén kis ráfordítással, viszonylag kis jövedelmezőséggel lehet gazdálkodni. Gyepként, legelőként való hasznosításuk javasolható. Nagyobb részben az Aba felé eső részen találhatóak az ide sorolt területek. •

Ebbe a kategóriába sorolt területek viszonylag alacsony talajértékszámmal rendelkeznek, termékenységük alacsonyabb, ugyanakkor környezeti érzékenységük magasabb. Elsősorban réti, humuszos öntés, mélyben sós réti talajok sorolhatók ide. Pontszámukat kifejezetten befolyásolja a belvízveszélyeztetettség. A szántó művelési ágú területeken extenzív termesztést lehet folytatni, de amennyiben például a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program keretében támogatás nyerhető rá, javasolható rét-legelő művelési ágként való hasznosításuk.

2.2.2.3 IV. kategória: Mezőgazdasági célra alkalmatlan területek

152 ha

A mintaterületen elsősorban a belvízveszélyeztetett, mélyebb fekvésű területek sorolhatók ebbe a kategóriába. A leggyengébb adottságúak ezek a részek, melyeken kizárólag gyep, vagy erdő művelés javasolható. Ide sorolhatók a Sárvíz völgy mélyfekvésű réti talajai és szikesei, de ebbe a kategóriába kerültek a természetvédelmi oltalom alatt álló területek is, abban az esetben is, ha talajtani adottságaik talán egy kategóriával magasabb szintet is elérnének, mivel ebben az esetben a védelmi funkció az elsődleges.

41

•

A kategóriába azok a területek sorolhatók, melyek talajtani adottságaikat tekintve mezőgazdasági termesztésre alkalmatlanok, szikes (szoloncsák) szoloncsákos réti, szolonyeces réti, szoloncsákos lápos réti talajok. Környezetileg érzékenyek, magas talajvíz, gyakori belvíz veszélyezteti ezeket a területeket. Itt kizárólag a természetvédelmi célú gyep, extenzív gyep hasznosítás képzelhető el.

2.3 Vizsgálati összefoglaló A „Sárvíz” kistérség területfelhasználási viszonyainak a vizsgálata a szükséges és várható változások rendszerének átfogó szervezése és nyilvántartása szempontjából lehetőséget ad egy pár fontos következtetés levonására: •

A területhasználat gyakorlatilag spontán módon alakul, az egyéni, közvetlen gazdasági érdek diktálta módon. Ez a megközelítés nem tartható már középtávon sem, az EU csatlakozás után egy ilyen rendszer gyakorlatilag összeomlik.

•

A területfelhasználás mindazonáltal fő vonalakban megfelel a használt terület agroökológiai potenciáljának, de kevés lépés történik ennek védelme, fenntartása, növelése irányába.

•

A terület alternatív használati formái nem nyertek még teret, egyedi, spontán kezdemények eredményeképpen egy-egy részletében a táj kezdi visszakapni a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő arculatát.

•

Szerencsés helyzetben van a térség a területfelhasználás átfogó szabályozásának a megléte szempontjából, mivel az Országos Területrendezési Terv tételesen jegyzi a térségben kialakítandó ökofolyosót, valamint a kapcsolódó környezetalakítási követelményeket.

•

Kidolgozott a Megyei Területrendezési Terv, amely kellő részletezettséggel pontosítja a térség övezeti szabályozását.

•

Mindkét terv javaslati elemei elfogadhatóak, valós alapokon irányoznak elő egy akár mintaprogramként is felfogható tájhasznosítási váltást.

•

Ezen a helyzeten ront a helyi területrendezési tervek teljes hiánya. Így a területfelhasználás kívánt irányára való áttérés érvényesítésének hiányoznak a jogi feltételei.

•

Viszonylag sok alapdokumentum volt beszerezhető digitális állomány formájában, így lehetőség nyílik a nyilvántartási rendszer alap szintű működőképességének a bemutatására.

A tanulmány részét képező, az agro-ökológiai potenciál meghatározását bemutató munkarész előfutáraként is értékelhető a küszöbön lévő új termőhelyminősítési rendszernek. A munkát megalapozó felmérések, értékelések modellfüggetlenül is teljes értékű munkarészek, a későbbiekben is maradéktalanul hasznosítható kutatási eredmények.

42

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Recommend Documents