Gyakorlati Épületfizika

Gyakorlati Épületfizika Féléves feladat 2014-2015/I.félév

Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium Győr, 9023 Szabolcska Mihály utca 5-6.

Készítették: Böröczki Brigitta Fruzsina – AXC5LI - Szerkezettervező építészmérnök Msc Fodor Petra – QIKYR2- Szerkezettervező építészmérnök Msc Gyécsek Mónika – JQOSV8 - Szerkezettervező építészmérnök Msc Khell Antónia – Q8ZSOV - Szerkezettervező építészmérnök Msc Szabó Eszter – F199TL- Szerkezettervező építészmérnök Msc

Bevezető – Szabó Eszter 100% Rajzok – Böröczki Brigitta Fruzsina és Szabó Eszter 50-50% Hő- és páratechnika – Számítások és javaslat – Fodor Petra és Szabó Eszter 80-20% Hőkamerás felvételek dokumentálása és étékelése – Khell Antónia 100% Épületakusztika – Gyécsek Mónika 100% Tűzvédelmi szakvélemény - Böröczki Brigitta Fruzsina és Szabó Eszter 70-30%

2

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................................4 Iskola épületének bemutatása .........................................................................................................4 Kollégium épületének bemutatása ..................................................................................................7 Hő- és páratechnikai szakvélemény ........................................................................................................8 Termográgiai mérés, hőkamerás felvételek dokumentálása és elemzése ......................................8 Hő- és páratechnikai szakvélemény .............................................................................................. 63 Iskola épületének hőtechnikai vizsgálata………………………………………………………………………………63 Kollégium épületének hőtechnikai vizsgálata……………………………………………………………………….76 Épületakusztika szakvélemény fejezet………………………………………………………………………………………….82 Környezeti tényezők és az épületben fellelhető különböző funkciójú terek igényei……………..82 Az épületre, egyes tereire és egyes szerkezeteire vonatkozó rendeletekben rögzített határértékek…………………………………………………………………………………………………………………………………….84 Zajmérési jegyzőkönyv………………………………………………………………………………………………………...89 Mértékadó zajok, védendő terek feltárása…………………………………………………………………………..90 Tűzvédelmi műszaki leírás……………………………………………………………………………………………………….…102 Az épület tűzveszélyességi osztályba sorolása……………………………………………………………………102 Az épület előírt tűzállósági fokozata…………………………………………………………………………………..103 Normatív tűzterhelés………………………………………………………………………………………………………….113 Tűzszakaszok elhelyezése…………………………………………………………………………………………………..113 Kiürítés számítás az iskolaépület tűzszakaszában……………………………………………………………….114 Kiürítés számítás a kollégium épületére……………………………………………………………………………..130 Tűztávolság……………………………………………………………………………………………………………………..…135 Tűzoltási felvonulási terület……………………………………………………………………………………………….137 Épületgépészeti kialakítás…………………………………………………………………………………………………..138 Értékelés……………………………………………………………………………………………………………….……………139 Kiürítési tervek……………………………………………………………………………………………………………………140

3

1. Bevezetés Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola, Győrben a Szabolcska utca 5 szám alatti ingatlanon található, a város egyik frekventált területén. Iskola épület Mivel az ötvenes –hatvanas években a lakótelepek építése miatta iskolák létesítésének igénye merült fel ezért a Graboplast gyár melletti üres területen épült fel a tanulmányban vizsgált oktatási intézmény:

A vizsgált - eredetileg általános iskola - épület 3 meghatározó részre tagolható: - osztálytermi,- napközis - tornatermi szárnyakból.

4

Az osztálytermi és a napközis rész között helyezkedik el a főbejárat. A hozzá kapcsolódik előtér két szintes előtér valamint a egyik oldalon nyitott, acélszerkezetű üvegfalú főlépcsőház. Az épület derékszögű rendszere a főbejárati egységnél feloldódik, mely a némi játékosságot ad az épület tömegének. A három szintes, részben alápincézett főtömegben tizenkét osztályterem található. További két osztályterem található a szárny kiemelt, főbejárat melletti részének földszintjén és második emeletén, míg az első emeleten a tanári szoba helyezkedik el. Az eredeti tervekkel ellentétben további két osztályteremet kellett kialakítani a tornatermi nyaktag alagsori részébe, melyek meglehetősen hátrányos helyzetűek.. Megvilágítását az udvar rézsűs kialakításával próbálták javítani Az átlagos méretű, nagy üvegfalakkal megépített tornatermi rész függőleges közlekedését egy melléklépcsőház biztosítja. Innen, és a tornateremből is könnyen kijuthatunk az udvarra a mellékbejáraton keresztül. A háromszintes tornatermi nyaktagban az alagsori osztálytermek és az öltözőkön kívül helyet kaptak még a speciális oktatási helyiségek is.

5

A

Szabolcska

utcai

földszintes

“napközis”

szárnyban

helyezkedett

el

a

tanulószobaként is működő étkező, valamint az azt kiszolgáló 300 adagos konyha és kiszolgálóhelyiségei. Az épület 1981 óta a Győri Balett “utánpótlását” is biztosító táncművészeti intézmény. 1988-ra épült fel a napközis szárny fölé egy új, könnyűszerkezetes tornaterem Papp Lukács tervei alapján. Az épület szerkezetéről: Szerkezetileg az épület téglafőfalakkal, a középső főfalakban tégla és vasbeton pillérekkel, a szokásos előregyártott vasbeton-gerendás födémekkel épült. a nyílászáró szerkezetek – a főlépcsőház üvegfalán kívül – fából készültek, az előcsarnokok mintás kialakítású terazzo burkolatot kaptak. a homlokzatok nemes vakolattal, a nyaktag az Álmos utcai végfalán teljes magasságban, továbbá a lábazatokon

teljes

magasságban

terméskő-burkolattal

készültek.

Képzőművészeti alkotások fontossága Az ötvenes évek végén az új iskolaépítési elvek között szerepelt a képzőművészeti alkotások elhelyezésének fontossága is. Valóban sok példát találhatunk szerte az országban, ezek lehettek köztéri szobrok, homlokzatot, vagy belső teret díszítő domborművek,

festmények,

mozaikok,

kerámiaplasztikák

stb.

A

földszinti

előcsarnokot díszíti Simó József falképe. Az iskola azóta is gazdagodott további műtárgyakkal, hiszen 1988 óta képzőművészeti szakképzés is folyik. A főbejárat köré kerültek például itt készült fém szobrok. A városban máshol is megtalálhatjuk az itteni tanulók munkáit.

6

Kollégium épület: Az iskola épülettel közvetlenül szemben található a kollégium épület:

Koedukált, folyamatosan nyitva tartó nevelési intézmény, mely meghatározó szerepet tölt be az iskola életében. Közel fél évszázados múltra visszatekintő épület, mely 843 négyzetméter alapterületével 2006 júniusában került az iskolához. A zöldövezetben felépített kollégium épülete formailag szögletesített, fektetett Ualakot mutat. Bal szárnya egyszintes, jobb oldala kétszintes. Az elhelyezés 82 férőhelyen, 3 folyosószinten, 21 helyiségben megoldott. A szobák változó alapterületűek,

egy

kollégiumunknak

a

kivételével belső

terek

négyágyasak. impozáns

Fontos

látványt

esztétikai

nyújtó

jellemzője

virágerdője.

Az

intézményhez tartozik egy többfunkciós sportpálya található. Irodalom jegyzék: -

http://www.tanceskepzo.hu/index.php?option=com_content&view=category&la yout=blog&id=12&Itemid=106

-

http://moderngyor.com/2013/03/17/szabolcska-utcai-16-tantermes-altalanosiskola-sagvari-endre-iskola/

7

2. Hő- és páratechnika A hő- és páratechnikai szakvélemény a TNM 7/2006 (2015.01.01) rendelet szerint készült, a Winwatt cinege használatával. A számítások külön dokumentációként kerültek csatolásra, az épület tanúsításaként. Felújítási lehetőségek: Javasolt az épület teljes hőszigetelése (falak, tető), továbbá a fém és a dupla gerébtokos fa ablakok cseréje új korszerű nyílászárókra (Ug=1,0 W/m2K).

TERMOGRÁFIAI MÉRÉS 1. Általános leírás A termográfia, azaz hőtérképezés a tárgyak, illetve anyagok hőtartalmát vizsgálja. Minden anyag, aminek a hőmérséklete az abszolút nulla K (kelvin), vagyis -275 ºC felett van, elektromágneses energiát, azon belül infrasugárzást bocsát ki. Az emissziós tényező egy felületből kibocsátott sugárzás mérőszáma, ez teremt kapcsolatot a mért sugárzás és a tényleges hőmérséklet között. Az infrasugázás által keletkezett energiát a hőkamerák hőképpé alakítják, így válik láthatóvá a láthatatlan hőenergia a hőkamerás vizsgálat során. Az így alkotott képek és az építőipari kivitelezésben szerzett tapasztalatok alapján tudjuk értelmezni és hasznosítani a mért értékeket, és részletes épületdiagnosztikai elemzést végezni a hőtérkép segítségével. A hőtérképes vizsgálat segítségével feltárható a lakások, házak és ipari létesítmények hővesztesége (ez általában az épületszerkezet és a szigetelés hibás vagy hiányos kialakításából adódik), valamint a falban futó vezetékek esetleges meghibásodásai (pl. csőrepedés, szivárgás). Ezek a problémák jelentősen befolyásolják az épület üzemeltetési költségeit és csökkentik a komfortérzetet.

A termográfia előnye, hogy falbontás nélkül deríthető fel a probléma. A mérés ideális körülménye éjjel, borult időben lenne, amikor az épület és a kinti hőmérséklet 10-15 °C hőmérsékletkülönbséget mutat. 8

Jelen esetben a felületek emissziós tényezője az építőanyagok többségére jellemző érték, 0,93 volt.

E tényező jelen esetben azért volt fontos megadni, mert más

anyagok más-más hőmérsékleti-kibocsátó képességgel rendelkeznek.

2.

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

3. Értékelés:

A vizsgált épületegyüttes több tagolt tömegből áll. Funkcióját tekintve elkülönülnek az épületek egy iskolaépületre és egy kollégiumi épületre. Termográfiai mérés során először a főépületet, majd a kollégium épületét vizsgáltuk. A jelentés is e sorrendben készült. Szerkezetüket tekintve vasbeton vázrendszer között 38-as nagylyukú tégla vázkitöltő falazat jellemző az épületekre. A mérést 2014.12.22. én 8:50-10:00 tartott. Az időjárás a méréseknek megfelelően alakult. A kezdetben borús idő volt a jellemző, felhőzet a mérés vége fele már kezdett felszakadozni, de ez nem nagyon befolyásolta a hőképek elkészítését még, nem volt kellő ideig napsugárzás által felmelegítve az épület. Csapadék nem volt, valamint szélcsend jellemezte az időt. Hőmérséklet 4 °C körül alakult. A hőkamerás felvételek készültekor a hőmérsékleti skála eltérést mutatott. Ezt egységesítve +7,6 és -1,4 °C-ra lett beállítva a skála, hogy egységes képet kaphassunk, azonos színskálával dolgozhassunk. Néhány esetben ez a beállítás eltér, a jobb láthatóság miatt, ezekben az esetekben a megjegyzésnél felhívtam rá a figyelmet. A programba a felületekre jellemző emissziós tényező az építőanyagok többségére jellemző 0,93-mas értéket adtam meg. Ez például fémek esetében eltér (0,04), de jelen esetben nem foglalkoztunk ezzel, ezért fenntartásokkal kell kezelni a hőképeket fémek esetében. A hőképek készítését befolyásolták a homlokzat előtt található fák, bokrok, személyek, amik szintén más hőkibocsátással rendelkeztek. Az üvegszerkezeteken hőtükörképeket láthatunk.

61

A hőképek elemzésekor kiemeltem néhány HS1 (hotspot) melegpontot, amivel a homlokzat jó hőátbocsátását, jó hővezetését jellemezhetjük a kijelölt területen belül. Szemléltetésképpen kijelöltem

több

mérőpontot,

azok

jelölik

a

szerkezetet

hőmérsékletét. Készítettem egyes szerkezetekről hőprofilképet, ami által jól szemléltethető volt például az oszlopszerkezetek kiosztása, ahogy változott a vasbeton oszlop és a vázkitöltő falazat hőmérséklete. Hisztogrammal pedig szemléltetni lehetett egyes hőképek által a hőmérséklet gyakoriságát. A hőképeken jól kirajzolódik az egyes szerkezetek hőkibocsátása, ezáltal a szerkezetek csatlakozásánál keletkező hőhidak jelensége. Jól láthatóak a vasbeton oszlopok, a koszorúk, nyílásáthidalások kirajzolódása, így elmondható, hogy ezeknél a szerkezeteknél fokozott hőáram alakult ki, erős hőhíd keletkezett. Egyértelműen következik, hogy a hőhidak keletkezését a vasbeton szerkezetek, lábazati falak, negatív falsarok okozzák.

62

Energetikai minőségtanúsítvány

1

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület:

Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 9023 Győr Szabolcska M. utca 5-6. Épületrész (lakás): ISKOLA ÉPÜLET Megrendelő: Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 9023 Győr, Szabolcska M. utca 5-6. Tanúsító: Böröczki Brigitta Fruzsina Fodor Petra Gyécsek Mónika Khell Antónia Szabó Eszter Az épület(rész) fajlagos primer energiafogyasztása: 131.0 kWh/m2a Követelményérték (viszonyítási alap): 100.0 kWh/m2a Az épület(rész) energetikai jellemzője a követelményértékre vonatkoztatva: 131.1 %

Energetikai minőség szerinti besorolás:

E (átlagosnál jobb)

A+ A B C D E F G H I A tanúsítvány az egyszerűsített számítási módszerrel készült. Tanúsítvány azonosító tanúsítónál: Kelt: 2015.01.07.

E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 (2014. 12. 2.) Copyright © Bausoft Pécsvárad Kft.

Aláírás

2015.01.07. http://www.bausoft.hu


2

Szerkezet típusok: Ablak_1,6 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 1.60 W/m2K Megengedett értéke: 1.15 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ablak_2,8 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 2.80 W/m2K Megengedett értéke: 1.15 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ablak_4,5 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 4.50 W/m2K Megengedett értéke: 1.15 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_1,5 Típusa: üvegezett ajtó (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 1.50 W/m2K Megengedett értéke: 1.15 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_2,8 Típusa: ajtó (külső) Hőátbocsátási tényező: 2.80 W/m2K Megengedett értéke: 1.45 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_4,5 Típusa: üvegezett ajtó (külső, fém) Hőátbocsátási tényező: 4.50 W/m2K Megengedett értéke: 1.40 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Balett tető Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 0.31 W/m2K Megengedett értéke: 0.17 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % Eredő hőátbocsátási tényező: 0.38 W/m2K Fajlagos tömeg: 140 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 69 kg/m2




Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés fémek acél Isolyth hőszigetelés

No 1 2

3

d λ [cm] [W/mK] 1,5 58,1 14 0,046

κ -

R [m2K/W] -

3,0435

δ

[m2

0,14

Rv

µ -

c kiszell. ρ [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? 0,46 7850 0,84 160 -

µ -

c kiszell. ρ [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? [ 2,51 550 1 0,84 160 -0, 2,51 550 -

80998 1

[ 1 -1

Vizsgálati jelentés: A szerkezetben páralecsapódás nem alakul ki. Balett_külső fal_könnyűszerk Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 0.29 W/m2K Megengedett értéke: 0.24 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 0.41 W/m2K Fajlagos tömeg: 61 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 35 kg/m2

Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés fenyőfa rostokra meről. 2 Isolyyth hőszigetelés fenyőfa rostokra meről. 2

No 1 2 3

λ [W/mK] 2 0,19 14 0,046 5 0,19

d [cm]

κ -

R [m2K/W] - 0,10526 - 3,0435 - 0,26316

δ 0,02 0,14 0,02

[m2

Rv 1 1 2,5

Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 2. (Isolyyth hőszigetelés)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! Balett_külső fal_tégla Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.24 W/m2K Megengedett értéke: 0.24 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.74 W/m2K Fajlagos tömeg: 542 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 108 kg/m2




Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés vakolat soklyukú ég.tégla falazat vakolat

No 1 2 3

4

d λ [cm] [W/mK] 1,5 0,79 38 0,5 2 0,79

κ -

R [m2K/W] -

0,76

δ

Rv [m2 - 0,89098 0,046 8,2609 1,188

c kiszell. µ ρ - [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? 11 0,88 1600 0,88 1280 11 0,88 1600 -

[ 1 -1

Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 2. (soklyukú ég.tégla falazat)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! Balett_padló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.80 W/m2K Megengedett értéke: 0.30 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 0.70 W/mK Fajlagos tömeg: 618 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 363 kg/m2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d R λ κ megnevezés [cm] [W/mK] [m2K/W] burkolat 1 1 1,05 kavicsbeton 2 5 1,28 Ragasztott szigetelés 3 1 Bitumenkenés melegen 4 1 kavicsbeton 5 10 1,28 kavicsfeltöltés 6 15 0,35 - 0,42857 Balett_pincepadló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.71 W/m2K Megengedett értéke: 0.30 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 0.70 W/mK Fajlagos tömeg: 654 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 370 kg/m2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ megnevezés [cm] [W/mK] cementsimítás 1 1 0,79 kavicsbeton 2 10 1,28 homokfeltöltés 3 1 0,58 Ragasztott szigetelés 4 1 Bitumenkenés melegen 5 1 kavicsbeton 6 6 1,28 kavicsfeltöltés 7 15 0,35


R [m2K/W] - 0,42857

δ 0,017 0,012 0,012 0,072

δ 0,012 0,044 0,012 0,072

Rv [m2 0,58824 4,1667 31 1 8,3333 2,0833

µ -

Rv [m2 0,59398 8,3333 0,22727 31 1 5 2,0833

c kiszell. µ ρ - [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? 11 0,88 1600 0,84 2200 0,84 1600 0,84 2200 0,84 1800 -

-

c kiszell. ρ [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? 0,88 1800 0,84 2200 0,84 2200 0,84 1800 -


[ 1 1 1 1

[ 1 1 1 1 1 1


5

Balett_talajjal érintkező fal Típusa: talajjal érintkező fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.23 W/m2K Megengedett értéke: 0.30 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.25 W/mK Fajlagos tömeg: 912 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 201 kg/m2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ megnevezés [cm] [W/mK] vakolat 1 1,5 0,79 töm.ég.agyagtégla falazat 2 44 0,78 vakolat 3 1 0,79 Bitumenkenés melegen 4 1 Ragasztott szigetelés 2 réteg 5 1 kism. tömör agyagtégla 6 6,5 0,72

δ

Rv [m2 0,89098 15,172 0,59398 1 72 1,9697

c kiszell. µ ρ - [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? 11 0,88 1600 0,88 1730 11 0,88 1600 0,88 1700 -

[ 1 0, 0, 0, 0,

Rv [m2 - 0,89098 0,046 8,2609 1,188


[ 1 -1

R [m2K/W] -

0,5641 -

0,029 0,033

Főépület_külső fal Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.24 W/m2K Megengedett értéke: 0.24 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.74 W/m2K Fajlagos tömeg: 542 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 108 kg/m2


No 1 2 3

d λ [cm] [W/mK] 1,5 0,79 38 0,5 2 0,79

κ -

R [m2K/W] -

0,76

δ

Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 2. (soklyukú ég.tégla falazat)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van!




6

Főépület_külső fal_kőburk Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.14 W/m2K Megengedett értéke: 0.24 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.59 W/m2K Fajlagos tömeg: 661 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 108 kg/m2

Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés vakolat soklyukú ég.tégla falazat vakolat mészkő

No 1 2 3 4

d λ [cm] [W/mK] 1,5 0,79 38 0,5 2 0,79 7 0,93

κ -

δ

R [m2K/W] -

0,76

0,046 0,021

Rv [m2 0,89098 8,2609 1,188 3,3333

c kiszell. µ ρ - [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? [ 11 0,88 1600 1 0,88 1280 0, 11 0,88 1600 -0, 0,92 1700 -

Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 2. (soklyukú ég.tégla falazat)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! Főépület_külső fal_pince Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.49 W/m2K Megengedett értéke: 0.24 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 2.09 W/m2K Fajlagos tömeg: 920 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 201 kg/m2




Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés vakolat töm.ég.agyagtégla falazat vakolat mészkő

No 1 2 3 4

7

d λ [cm] [W/mK] 1,5 0,79 44 0,78 1 0,79 7 0,93

κ -

δ

R [m2K/W] -

0,5641

0,029 0,021

Rv [m2 0,89098 15,172 0,59398 3,3333


Rv [m2 0,89098 15,833 9,0909 5 1 72

c kiszell. µ ρ - [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? 11 0,88 1600 0,84 2000 0,88 1300 0,84 2200 -

[ 1 0, 0,

Vizsgálati jelentés: Nincsenek hőátadási tényezők megadva! Főépület_lapostető Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.17 W/m2K Megengedett értéke: 0.17 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.41 W/m2K Fajlagos tömeg: 796 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 338 kg/m2

Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés vakolat "E"gerendás födém kohósalak beton 2 kavicsbeton Bitumenkenés melegen Ragasztott szigetelés 2 réteg

No 1 2 3 4 5 6

d λ [cm] [W/mK] 1,5 0,79 19 1,2 20 0,41 6 1,28 1 1 -

κ -

δ

R [m2K/W] - 0,15833 - 0,4878 -

0,012 0,022 0,012 -

Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 3. (kohósalak beton 2)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! 4. (kavicsbeton)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! Főépület_pincepadló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 2.24 W/m2K Megengedett értéke: 0.30 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 0.70 W/mK Fajlagos tömeg: 560 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 348 kg/m2



[ 1 1 0, -0 -0 -0


Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés kerámia burkolat kavicsbeton homokfeltöltés Ragasztott szigetelés Bitumenkenés melegen kavicsbeton kavicsfeltöltés

No 1 2 3 4 5 6 7

8

d [cm] 1 5 2 1 1 10 10

λ [W/mK] 1,05 1,28 0,58 1,28 0,35

κ -

Főépület_talajjal érintkező fal Típusa: talajjal érintkező fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.23 W/m2K Megengedett értéke: 0.30 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.25 W/mK Fajlagos tömeg: 912 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 201 kg/m2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d λ κ megnevezés [cm] [W/mK] vakolat 1 1,5 0,79 töm.ég.agyagtégla falazat 2 44 0,78 vakolat 3 1 0,79 Bitumenkenés melegen 4 1 Ragasztott szigetelés 2 réteg 5 1 kism. tömör agyagtégla 6 6,5 0,72

R [m2K/W] - 0,28571

R [m2K/W] -

0,5641 -

δ 0,017 0,012 0,044 0,012 0,072

δ 0,029 0,033

Rv [m2 0,58824 4,1667 0,45455 31 1 8,3333 1,3889

µ -

c kiszell. ρ [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? 0,88 1800 0,84 2200 0,84 1600 0,84 2200 0,84 1800 -

[ 1 1 1 1 1 1

Rv [m2 0,89098 15,172 0,59398 1 72 1,9697


[ 1 0, 0, 0, 0,

-

Lapostető Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.60 W/m2K Megengedett értéke: 0.17 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.92 W/m2K Fajlagos tömeg: 710 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 338 kg/m2




Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés vakolat "E"gerendás födém kavicsbeton kohósalak beton 2 Bitumenkenés melegen Ragasztott szigetelés 2 réteg

No 1 2 3 4 5 6

9

d λ [cm] [W/mK] 1,5 0,79 19 1,2 8 1,28 10 0,41 1 1 -

κ -

δ

R [m2K/W] - 0,15833 - 0,0625 - 0,2439 -

0,012 0,012 0,022 -

Rv [m2 0,89098 15,833 6,6667 4,5455 1 72

c kiszell. µ ρ - [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? [ 11 0,88 1600 1 0,84 2000 1 0,84 2200 8 0,88 1300 -0, -0, -0,

Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 4. (kohósalak beton 2)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! Torna_padló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 2.32 W/m2K Megengedett értéke: 0.30 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.85 W/mK Fajlagos tömeg: 479 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 309 kg/m2 Rétegek belülről kifelé Réteg No d R λ κ megnevezés [cm] [W/mK] [m2K/W] sportpadló burk. 1 0,5 0,38 cementsimítás 2 1 0,79 kavicsbeton 3 5 1,28 homokfeltöltés 4 2 0,58 Ragasztott szigetelés 5 1 Bitumenkenés melegen 6 1 kavicsbeton 7 6 1,28 kavicsfeltöltés 8 10 0,35 - 0,28571

δ 0,0004 0,012 0,044 0,012 0,072

[m2

Rv

12,5 0,59398 4,1667 0,45455 31 1 5 1,3889

µ 11 -

c kiszell. ρ [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? 1,47 1800 0,88 1600 0,84 2200 0,84 1600 0,84 2200 0,84 1800 -

Tornaterem_külső fal Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.25 W/m2K Megengedett értéke: 0.24 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.75 W/m2K Fajlagos tömeg: 534 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 108 kg/m2



[

1 1 1 1 1 1



No 1 2 3

10

d λ [cm] [W/mK] 1,5 0,79 38 0,5 1,5 0,79

κ -

R [m2K/W] -

0,76

δ

Rv [m2 - 0,89098 0,046 8,2609 - 0,89098


δ

c kiszell. µ ρ - [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? [ 11 0,88 1600 1 0,84 2400 1 0,88 1300 0, 0,84 2200 -0, -0, -0,

[ 1 -1

Vizsgálati jelentés: Nincsenek hőátadási tényezők megadva! Tornaterem_lapostető Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.21 W/m2K Megengedett értéke: 0.17 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.46 W/m2K Fajlagos tömeg: 896 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 505 kg/m2

Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés vakolat vasbeton kohósalak beton 2 kavicsbeton Bitumenkenés melegen Ragasztott szigetelés 2 réteg

No 1 2 3 4 5 6

d λ [cm] [W/mK] 1,5 0,79 20 1,55 20 0,41 6 1,28 1 1 -

κ -

R [m2K/W] - 0,12903 - 0,4878 -

0,008 0,022 0,012 -

Rv [m2 0,89098 25 9,0909 5 1 72

Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 3. (kohósalak beton 2)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! 4. (kavicsbeton)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van!




11

Határoló szerkezetek: Szerkezet megnevezés

tájolás Hajlásszög U [°] [W/m2K] Balett_külső fal_könnyűszer É függőleges 0,41 Balett_külső fal_tégla É függőleges 1,741 Főépület_külső fal É függőleges 1,741 Főépület_külső fal_kőburk É függőleges 1,592 Főépület_külső fal_pince É függőleges 2,086 Tornaterem_külső fal É függőleges 1,754 Balett tető É függőleges 0,377 Főépület_lapostető É függőleges 1,406 Lapostető É függőleges 1,919 Tornaterem_lapostető É függőleges 1,456 Ablak_1,6 É függőleges 1,6 Ablak_2,8 É függőleges 2,8 Ablak_4,5 É függőleges 4,5 Ajtó_2,8 É függőleges 2,8 Ajtó_1,5 É függőleges 1,5 Ajtó_4,5 É függőleges 4,5 Balett_padló Balett_pincepadló Főépület_pincepadló Torna_padló Balett_talajjal érintkező fal Főépület_talajjal érintkező -

A Ψ [m2] [W/mK] 485,1 201,5 886,5 83,4 160,4 130,8 450,6 630,6 50,0 168,3 419,6 143,9 141,1 10,9 7,0 7,3 263,7 0,7 108,8 0,7 567,9 0,7 168,3 1,85 108,9 1,25 271,1 1,25

L [m] 59,5 20,0 150,4 43,4 47,2 10,6

AU*+L [W/K] 198,87 350,88 1543,3 132,84 334,59 229,46 169,89 886,68 95,95 245,04 617,29 352,2 523,56 30,576 10,56 32,76 41,678 14,021 105,25 80,29 59,038 13,288

Aü [m2]

Qsd [W]

272,7 93,5 91,7 2,1 2,9 -

4418 1768 1733 50 68 -

Qsd Qsdn [kWh/a] [W 16367,0 1391 6547,6 556 6420,3 545 183,8 15 253,4 21 -

Épület tömeg besorolása: nehéz (mt > 400 kg/m2) ε: 0.75 (Sugárzás hasznosítási tényező) 2 A: 5465.8 m (Fűtött épület(rész) térfogatot határoló összfelület) V: 11729.7 m3 (Fűtött épület(rész) térfogat) 2 3 A/V: 0.466 m /m (Felület-térfogat arány) Qsd+Qsid: (29772 + 0) * 0,75 = 22329 kWh/a (Sugárzási hőnyereség) ΣAU + ΣlΨ: 6068.1 W/K q = [ΣAU + ΣlΨ - (Qsd + Qsid)/72]/V = (6068,1 - 22329 / 72) / 11729,7 q: 0.491 W/m3K (Számított fajlagos hőveszteségtényező) qmax: 0.205 W/m3K (Megengedett fajlagos hőveszteségtényező) Az épület fajlagos hőveszteségtényezője NEM FELEL MEG!

Energia igény tervezési adatok Épület(rész) jellege: Oktatási épület AN: 3339.1 m2 n: 0.90 1/h σ: 0.80 Qsd+Qsid: (8,04 + 0) * 0,75 = 6,03 kW qb: 9.00 W/m2 Evil,n: 6.00 kWh/m2a qHMV: 7.00 kWh/m2a nnyár: 6.00 1/h Qsdnyár: 25,3 kW

(Fűtött alapterület) (Átlagos légcsereszám a fűtési idényben) (Szakaszos üzem korrekciós szorzó) (Sugárzási nyereség) (Belső hőnyereség átlagos értéke) (Világítás fajlagos éves nettó energia igénye) (Használati melegvíz fajlagos éves nettó hőenergia igénye) (Légcsereszám a nyári idényben) (Sugárzási nyereség)




12

Fajlagos értékekből számolt igények Qb = ΣANqb: ΣEvil,n = ΣANEvil,n: QHMV = ΣANqHMV: Vátl = ΣVn: VLT = ΣVnLT*ZLT/ZF: Vinf = ΣVninf*(1-ZLT/ZF): Vdt = Σ(Vátl + VLT(1-η) + Vinf): Vnyár = ΣVnnyár:

30051 W 20034 kWh/a 23373 kWh/a 10556.8 m3/h 0.0 m3/h 0.0 m3/h 10556.8 m3/h 70378.4 m3/h

(Belső hőnyereségek összege) (Világítás éves nettó energia igénye) (Használati melegvíz éves nettó hőenergia igénye) (Átlagos levegő térfogatáram a fűtési idényben) (Levegő térfogatáram a használati időben) (Levegő térfogatáram a használati időn kívül) (Légmennyiség a téli egyensúlyi hőm. különbséghez.) (Levegő térfogatáram nyáron)

Fűtés éves nettó hőenergia igényének meghatározása ∆tb = (Qsd + Qsid + Qb) / (ΣAU + ΣlΨ + 0,35Vdt) + 2 ∆tb = (6028 + 30051,5) / (6068,1 + 0,35 * 10556,8) + 2 = 5.7 °C ti: 20.0 °C (Átlagos belső hőmérséklet) H: 72000 hK/a (Fűtési hőfokhíd) ZF: 4400 h/a (Fűtési idény hossza) QF = H[Vq + 0,35ΣVinf,F]σ - PLT,F-ZF - ZFQb QF = 72 * (11729,7 * 0,491 + 0,35 * 10557) * 0,8 - 0 * 4,4 - 4,4 * 30051,5 = 412,3 MWh/a qF: 123.49 kWh/m2a (Fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye)

Nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése ∆tbnyár = (Qsdnyár + Qb) / (ΣAU + ΣlΨ + 0,35Vnyár) ∆tbnyár = (25303 + 30051,5) / (6068,1 + 0,35 * 70378,4) = 1.8 °C ∆tbnyármax : 3.0 °C (A nyári felmelegedés elfogadható értéke) A nyári felmelegedés elfogadható mértékű.

Fűtési rendszer AN: qf: Távfűtés ef: Ck: qk,v:

3339.1 m2 (a rendszer alapterülete) 2 123.49 kWh/m a (a fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye) 0.83 (távfűtés, szolgáltató által megadva) 1.01 (a hőtermelő teljesítménytényezője) 0.00 kWh/m2a (segédenergia igény)

Kétcsöves radiátoros és beágyazott fűtés, termosztatikus szelepekkel, 2K arányossági sáv qf,h: 3.30 kWh/m2a (a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteség) Elosztó vezetékek a fűtött téren belül, vízhőmérséklet 70/55 qf,v: 1.70 kWh/m2a (az elosztóvezetékek fajlagos vesztesége) Fordulatszám szabályozású szivattyú, hőlépcső 15 K EFSz: 0.23 kWh/m2a (a keringtetés fajlagos energia igénye) Tárolási veszteség nincs qf,t: 0.00 kWh/m2a (a hőtárolás fajlagos vesztesége és segédenergia igénye) EFT: 0.00 kWh/m2a EF = (qf + qf,h + qf,v + qf,t)Σ (Ckαkef) + (EFSz + EFT + qk,v)ev EF = (123,49 + 3,3 + 1,7 + 0) * 0,8383 + (0,23 + 0 + 0) * 2,5 = 108.29 kWh/m2a E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr_suli.wwp WinWatt cinege 7.21 (2014. 12. 2.) Copyright © Bausoft Pécsvárad Kft.



13

Melegvíz-termelő rendszer AN: qHMV: Távfűtés eHMV: Ck: Ek:

3339.1 m2 (a rendszer alapterülete) 7.00 kWh/m2a (a melegvíz készítés nettó energia igénye) 0.83 (távfűtés, szolgáltató által megadva) 1.14 (a hőtermelő teljesítménytényezője) 2 0.40 kWh/m a (segédenergia igény)

Elosztó vezetékek a fűtött téren belül, cirkulációval qHMV,v: 12.00 % (a melegvíz elosztás fajlagos vesztesége) 2 EC: 0.22 kWh/m a (a cirkulációs szivattyú fajlagos energia igénye) Elhelyezés a fűtött téren kívül, indirekt fűtésű tároló qHMV,t: 4.00 % (a melegvíz tárolás fajlagos vesztesége) EHMV = qHMV(1 + qHMV,v/100 + qHMV,t/100)Σ(CkαkeHMV) + (EC + Ek)ev EHMV = 7 * (1 + 0,12 + 0,04) * 0,9462 + (0,22 + 0,4) * 2,5 = 9.23 kWh/m2a

Világítási rendszer AN: υ:

3339.1 m2 0.90

(a rendszer alapterülete) (a világítás korrekciós szorzója)

Evil = (ΣEvil,n/AN)υev Evil = 6 * 0,9 * 2,5 = 13.50 kWh/m2a

Az épület(rész) összesített energetikai jellemzője EP = EF + EHMV + Evil + ELT + Ehű + E+- = 108,29 + 9,23 + 13,5 + 0 + 0 + 0 EP: EPmax:

131.02 kWh/m2a (az összesített energetikai jellemző számított értéke) 99.96 kWh/m2a (az összesített energetikai jellemző megengedett értéke)

Becsült éves fogyasztás energiahordozók szerint elektromos áram: 20.87 MWh/a távfűtés, szolgáltató által megadva: 464.23 MWh/a Becsült éves CO2 kibocsátás: 134.35 t/a

A számítás a 7/2006. TNM rendelet 2015.I.1-i állapot szerint készült.

........................ aláírás




1

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület:

Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 9023 Győr Szabolcska M. utca 5-6. Épületrész (lakás): KOLLÉGIUM Megrendelő: Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 9023 Győr, Szabolcska M. utca 5-6. Tanúsító: Böröczki Brigitta Fruzsina Fodor Petra Gyécsek Mónika Khell Antónia Szabó Eszter Az épület(rész) fajlagos primer energiafogyasztása: 210.7 kWh/m2a Követelményérték (viszonyítási alap): 125.2 kWh/m2a Az épület(rész) energetikai jellemzője a követelményértékre vonatkoztatva: 168.4 %

Energetikai minőség szerinti besorolás:

F (átlagos)

A+ A B C D E F G H I A tanúsítvány az egyszerűsített számítási módszerrel készült. Tanúsítvány azonosító tanúsítónál: Kelt: 2015.01.07.

E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr.wwp WinWatt cinege 7.21 (2014. 12. 2.) Copyright © Bausoft Pécsvárad Kft.

Aláírás



2

Szerkezet típusok: Ablak_1,6 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 1.60 W/m2K Megengedett értéke: 1.15 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ablak_2,8 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 2.80 W/m2K Megengedett értéke: 1.15 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ablak_4,5 Típusa: ablak (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 4.50 W/m2K Megengedett értéke: 1.15 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_1,5 Típusa: üvegezett ajtó (külső, fa és PVC) Hőátbocsátási tényező: 1.50 W/m2K Megengedett értéke: 1.15 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_2,8 Típusa: ajtó (külső) Hőátbocsátási tényező: 2.80 W/m2K Megengedett értéke: 1.45 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Ajtó_4,5 Típusa: üvegezett ajtó (külső, fém) Hőátbocsátási tényező: 4.50 W/m2K Megengedett értéke: 1.40 W/m2K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Külső fal Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.13 W/m2K Megengedett értéke: 0.24 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.59 W/m2K Fajlagos tömeg: 587 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 103 kg/m2




Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés vakolat tiszta gipszlapok 1 vakolat soklyukú ég.tégla falazat vakolat

No 1 2 3 4 5

3

d λ [cm] [W/mK] 1,5 0,79 1,25 0,24 2 0,79 38 0,5 2 0,79

κ -

δ

R [m2K/W] -

0,76

0,036 0,046 -

Rv [m2 0,89098 0,34722 1,188 8,2609 1,188

c kiszell. µ ρ - [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? 11 0,88 1600 0,84 1000 11 0,88 1600 0,88 1280 11 0,88 1600 -

Rv [m2 0,89098 15,833 6,6667 4,5455 1 72

c kiszell. µ ρ - [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? [ 11 0,88 1600 1 0,84 2000 1 0,84 2200 8 0,88 1300 -0, -0, -0,

[ 1 1 1 -1

Vizsgálati jelentés: Nincsenek hőátadási tényezők megadva! Lapostető Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.60 W/m2K Megengedett értéke: 0.17 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 20 % Eredő hőátbocsátási tényező: 1.92 W/m2K Fajlagos tömeg: 710 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 338 kg/m2

Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés vakolat "E"gerendás födém kavicsbeton kohósalak beton 2 Bitumenkenés melegen Ragasztott szigetelés 2 réteg

No 1 2 3 4 5 6

d λ [cm] [W/mK] 1,5 0,79 19 1,2 8 1,28 10 0,41 1 1 -

κ -

δ

R [m2K/W] - 0,15833 - 0,0625 - 0,2439 -

0,012 0,012 0,022 -

Vizsgálati jelentés: A szerkezet páradiffúziós szempontból NEM FELEL MEG! 4. (kohósalak beton 2)egyensúlyi állapotban páralecsapódás van! Talajon fekvő padló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.90 W/m2K Megengedett értéke: 0.30 W/m2K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező: 1.35 W/mK Fajlagos tömeg: 648 kg/m2 Fajlagos hőtároló tömeg: 337 kg/m2




Rétegek belülről kifelé Réteg megnevezés kerámia burkolat ágyazóhabarcs mészkő ágyazóhabarcs kavicsbeton Ragasztott szigetelés Bitumenkenés melegen kavicsbeton kavicsfeltöltés

No 1 2 3 4 5 6 7 8 9

4

d [cm] 1 1,5 2,5 2 6 1 1 8 12

λ [W/mK] 1,05 0,93 0,93 0,93 1,28 1,28 0,35

κ -

R [m2K/W] - 0,0625 - 0,34286

δ 0,017 0,021 0,012 0,012 0,072

Rv c kiszell. µ ρ [m2 - [kJ/kgK] [kg/m3] réteg? 0,58824 0,88 1800 1,2919 15,9 0,88 1800 1,1905 0,92 1700 1,7226 15,9 0,88 1800 5 0,84 2200 31 1 6,6667 0,84 2200 1,6667 0,84 1800 -

[ 1 1 1 1 1 1 1 1

Határoló szerkezetek: Szerkezet megnevezés Külső fal Lapostető Ablak_1,6 Ablak_2,8 Ablak_4,5 Ajtó_2,8 Ajtó_1,5 Ajtó_4,5 Talajon fekvő padló

tájolás Hajlásszög U [°] [W/m2K] É függőleges 1,588 É függőleges 1,919 É függőleges 1,6 É függőleges 2,8 É függőleges 4,5 É függőleges 2,8 É függőleges 1,5 É függőleges 4,5 -

A Ψ [m2] [W/mK] 538,6 739,8 216,0 0,4 11,3 3,9 5,3 7,6 751,9 1,35

L [m] 199,3

AU*+L [W/K] 855,31 1419,6 317,81 0,88125 41,99 10,906 7,8983 34,054 269,06

Aü [m2]

Qsd [W]

140,4 0,2 7,4 1,6 3,0 -

2275 4 139 37 71 -

Qsd Qsdn [kWh/a] [W 8426,5 716 16,4 1 514,9 43 137,5 11 263,4 22 -

Épület tömeg besorolása: nehéz (mt > 400 kg/m2) ε: 0.75 (Sugárzás hasznosítási tényező) A: 2274.7 m2 (Fűtött épület(rész) térfogatot határoló összfelület) 3 V: 2824.9 m (Fűtött épület(rész) térfogat) A/V: 0.805 m2/m3 (Felület-térfogat arány) Qsd+Qsid: (9359 + 0) * 0,75 = 7019 kWh/a (Sugárzási hőnyereség) ΣAU + ΣlΨ: 2957.5 W/K q = [ΣAU + ΣlΨ - (Qsd + Qsid)/72]/V = (2957,5 - 7019 / 72) / 2824,94 q: 1.012 W/m3K (Számított fajlagos hőveszteségtényező) qmax: 0.296 W/m3K (Megengedett fajlagos hőveszteségtényező) Az épület fajlagos hőveszteségtényezője NEM FELEL MEG!

Energia igény tervezési adatok Épület(rész) jellege: Lakóépület AN: 962.7 m2 n: 0.50 1/h σ: 0.90 Qsd+Qsid: (2,53 + 0) * 0,75 = 1,89 kW qb: 5.00 W/m2 Evil,n: 0.00 kWh/m2a qHMV: 30.00 kWh/m2a nnyár: 9.00 1/h Qsdnyár: 7,95 kW

(Fűtött alapterület) (Átlagos légcsereszám a fűtési idényben) (Szakaszos üzem korrekciós szorzó) (Sugárzási nyereség) (Belső hőnyereség átlagos értéke) (Világítás fajlagos éves nettó energia igénye) (Használati melegvíz fajlagos éves nettó hőenergia igénye) (Légcsereszám a nyári idényben) (Sugárzási nyereség)




5

Fajlagos értékekből számolt igények Qb = ΣANqb: ΣEvil,n = ΣANEvil,n: QHMV = ΣANqHMV: Vátl = ΣVn: VLT = ΣVnLT*ZLT/ZF: Vinf = ΣVninf*(1-ZLT/ZF): Vdt = Σ(Vátl + VLT(1-η) + Vinf): Vnyár = ΣVnnyár:

4814 W 0 kWh/a 28882 kWh/a 1412.5 m3/h 0.0 m3/h 0.0 m3/h 1412.5 m3/h 25424.5 m3/h

(Belső hőnyereségek összege) (Világítás éves nettó energia igénye) (Használati melegvíz éves nettó hőenergia igénye) (Átlagos levegő térfogatáram a fűtési idényben) (Levegő térfogatáram a használati időben) (Levegő térfogatáram a használati időn kívül) (Légmennyiség a téli egyensúlyi hőm. különbséghez.) (Levegő térfogatáram nyáron)

Fűtés éves nettó hőenergia igényének meghatározása ∆tb = (Qsd + Qsid + Qb) / (ΣAU + ΣlΨ + 0,35Vdt) + 2 ∆tb = (1895 + 4813,65) / (2957,5 + 0,35 * 1412,47) + 2 = 3.9 °C ti: 20.0 °C (Átlagos belső hőmérséklet) H: 72000 hK/a (Fűtési hőfokhíd) ZF: 4400 h/a (Fűtési idény hossza) QF = H[Vq + 0,35ΣVinf,F]σ - PLT,F-ZF - ZFQb QF = 72 * (2824,94 * 1,012 + 0,35 * 1412,5) * 0,9 - 0 * 4,4 - 4,4 * 4813,65 = 196,1 MWh/a qF: 203.70 kWh/m2a (Fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye)

Nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése ∆tbnyár = (Qsdnyár + Qb) / (ΣAU + ΣlΨ + 0,35Vnyár) ∆tbnyár = (7954 + 4813,65) / (2957,5 + 0,35 * 25424,5) = 1.1 °C ∆tbnyármax : 3.0 °C (A nyári felmelegedés elfogadható értéke) A nyári felmelegedés elfogadható mértékű.

Fűtési rendszer AN: qf: Távfűtés ef: Ck: qk,v:

962.7 m2 (a rendszer alapterülete) 2 203.70 kWh/m a (a fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye) 0.83 (távfűtés, szolgáltató által megadva) 1.01 (a hőtermelő teljesítménytényezője) 0.00 kWh/m2a (segédenergia igény)

Kétcsöves radiátoros és beágyazott fűtés, termosztatikus szelepekkel, 2K arányossági sáv qf,h: 3.30 kWh/m2a (a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteség) Elosztó vezetékek a fűtött téren belül, vízhőmérséklet 70/55 qf,v: 1.90 kWh/m2a (az elosztóvezetékek fajlagos vesztesége) Fordulatszám szabályozású szivattyú, hőlépcső 15 K EFSz: 0.33 kWh/m2a (a keringtetés fajlagos energia igénye) Tárolási veszteség nincs qf,t: 0.00 kWh/m2a (a hőtárolás fajlagos vesztesége és segédenergia igénye) EFT: 0.00 kWh/m2a EF = (qf + qf,h + qf,v + qf,t)Σ (Ckαkef) + (EFSz + EFT + qk,v)ev EF = (203,7 + 3,3 + 1,9 + 0) * 0,8383 + (0,33 + 0 + 0) * 2,5 = 175.95 kWh/m2a E:\0Munka\01.Energetika\SULI\Táncképző_Győr.wwp WinWatt cinege 7.21 (2014. 12. 2.) Copyright © Bausoft Pécsvárad Kft.



6

Melegvíz-termelő rendszer AN: qHMV: Távfűtés eHMV: Ck: Ek:

962.7 m2 (a rendszer alapterülete) 30.00 kWh/m2a (a melegvíz készítés nettó energia igénye) 0.83 (távfűtés, szolgáltató által megadva) 1.14 (a hőtermelő teljesítménytényezője) 2 0.40 kWh/m a (segédenergia igény)

Elosztó vezetékek a fűtött téren belül, cirkulációval qHMV,v: 12.00 % (a melegvíz elosztás fajlagos vesztesége) 2 EC: 0.23 kWh/m a (a cirkulációs szivattyú fajlagos energia igénye) Elhelyezés a fűtött téren kívül, indirekt fűtésű tároló qHMV,t: 5.00 % (a melegvíz tárolás fajlagos vesztesége) EHMV = qHMV(1 + qHMV,v/100 + qHMV,t/100)Σ(CkαkeHMV) + (EC + Ek)ev EHMV = 30 * (1 + 0,12 + 0,05) * 0,9462 + (0,23 + 0,4) * 2,5 = 34.79 kWh/m2a

Az épület(rész) összesített energetikai jellemzője EP = EF + EHMV + Evil + ELT + Ehű + E+- = 175,95 + 34,79 + 0 + 0 + 0 + 0 EP: EPmax:

210.73 kWh/m2a (az összesített energetikai jellemző számított értéke) 125.16 kWh/m2a (az összesített energetikai jellemző megengedett értéke)

Becsült éves fogyasztás energiahordozók szerint elektromos áram: 0.92 MWh/a távfűtés, szolgáltató által megadva: 241.65 MWh/a Becsült éves CO2 kibocsátás: 66.31 t/a

A számítás a 7/2006. TNM rendelet 2015.I.1-i állapot szerint készült.

........................ aláírás



Épületakusztikai szakvélemény fejezet Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium Győr, 9023 Szabolcska Mihály utca 5-6.

Környezeti tényezők és az épületben fellelhető különböző funkciójú terek igényei A vizsgálandó intézmény a Győri Tánc-, és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium épületegyüttese. Az iskola a jövő elhivatott művészeinek nevelését tűzte ki célul. A tehetséggondozás középpontjában a harmonikus egyéniség fejlesztése áll. Nyitott, szépségre fogékony, alkotó hozzáállású gyerekek klasszikus balett és modern-tánc szakon tanulnak az intézményben. Az iskola és kollégium Nádorvárosban található, főútvonalaktól viszonylag elhúzva, védett zónában a Mester utca és Szabolcska utca sarkán. A forgalmasabb Tihanyi Árpád utca és Mészáros Lőrinc utca is viszonylag messzebb húzódik. Az épületektől légvonalban körülbelül 250 méterre húzódik a Budapest Keleti pályaudvar felé irányuló vasútvonal.

1. Az iskola és kollégium elhelyezkedése 82

Ahogy a térképen is látható, az iskola telepítése kedvező, viszonylag csendes környéken található. Az oktatási intézmény környékén ipari (Gipe), kereskedelmi, szolgáltató (Gksz), nagyvárosias (Ln), valamint falusias (Lf) területek fekszenek.

2. A városrész településszerkezeti terve Az iskolában folyó oktatás zavartalansága miatt védendő területnek számítanak a tantermek, illetve irodák. A kollégiumban pedig a bentlakók hálóhelyiségei. A mértékadó külső zajforrás a közlekedés; a Mester utcán haladó egész napos buszforgalom veszélyezteti a tanítás zavartalanságát, a beszédérthetőséget. A Sport utca elenyésző forgalma nem zavaró tényező. A Mészáros Lőrinc utca forgalma a távolság miatt nem mértékadó.

3. Közúti forgalomból származó zajtérkép 83

A városban jelentős a vasúti forgalomból származó zajterhelés több zajtól védendő lakóépület környezetében; a vasútállomás melletti, valamint az állomás ki- és bevezető vasúti szakasza mentén beépítéstől függően helyenként, L den és Léjjel értékre vonatkoztatva egyaránt.

4. Vasútból származó zajtérkép Belső zajforrásnak számító gépészeti eredetű, illetve használatból származó zajokkal nem foglalkozunk, mert leírásokkal, adatokkal nem rendelkezünk. Az épületre, egyes tereire és egyes szerkezeteire vonatkozó rendeletekben rögzített határértékek Összegyűjtöttük azokat a jogszabályokat, melyeket figyelembe kellett venni a különböző zajadatok mérésénél, valamint a védendő helyiségek kiválasztásánál. A jogszabályok után találhatók az ezen helyiségekre vonatkozó zajhatárértékek. A jogszabályokat és a táblázatokat a jelenleg hatályos 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról című dokumentumból idézzük. (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800027.KVV&celpara=#xcelparam)

84

Jogszabályok: "2. § (1) Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az 1. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó fél óra." "4. § (1) A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajterhelés nem haladhatja meg a 3. melléklet szerinti határértékeket. (2) A 3. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): 16 óra, b) éjjel (22:00-6:00): 8 óra." [...] (5)

Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény (zajforrás) korszerűsítése,

útkapacitás bővítése utáni állapotra a) a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják; b) legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják." "5. § (1) Az 1., a 2. és a 3. mellékletben a zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek a) az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, amelyen legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), könyvtári olvasóterem, orvosi vizsgáló helyiség nyílászárója van, az egyes

85

épületszintek padlószintjének

megfelelő

magasságtól

számított

1,5

m

magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re, aa) ha a nyílászáró és a zajforrás távolsága 6 m-nél kisebb, akkor e távolság zajforrástól számított kétharmad részén, de a nyílászáró előtt legalább 1 m-re, ab) ha a nyílászáró környezetében 4 m-en belül hangvisszaverő felület van, akkor a nyílászáró és e felület közötti távolság felezőpontjában, de a nyílászárótól legalább 1 m-re, ac) ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van, akkor a nyílászáró felületén, [...] kell teljesülniük." 6. § (1) Az épületek zajtól védendő helyiségeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a helyiségbe behatoló zaj a használatbavétel időpontjában –zárt állapotú nyílászárók mellett - ne haladja meg a 4. melléklet szerinti megengedett értékeket. (2) Az épületek védendő helyiségeinek külső határoló szerkezeteit úgy kell megvalósítani, hogy azok az épületakusztikai követelményekre vonatkozó szabvány előírásainak megfeleljenek, vagy e szabvánnyal legalább egyenértékű hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkezzenek. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti követelmények teljesítése érdekében a homlokzat mértékadó zajterhelését a zajtól védendő épület használatbavételi időpontjában jellemző forgalmi helyzet alapján kell megállapítani. (4) Az épületek 4. mellékletben megadott zajtól védendő helyiségében a)

az

épület

rendeltetésszerű

használatát

biztosító

különböző

technikai

berendezésektől (pl. felvonóktól, kazánoktól, szivattyúktól, szellőző- és klímaberendezésektől, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezésektől), és b) az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységtől, illetve az ehhez alkalmazott géptől, berendezéstől, egyéb zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a 4. melléklet tartalmazza.

86

(5) A (4) bekezdés szerinti követelmények mellett a (4) bekezdés b) pontja szerinti zajforrásoktól származó zajterhelésre (az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés kivételével) a 4. melléklet 1., 2., 3., 4. sorszám szerinti helyiségekben az ott meghatározott határértékeknél 5 dB-lel kisebb értékeket kell teljesíteni. (6) A 4. melléklet határértékei a védendő helyiségben kialakuló megítélési szintek térbeli átlagára vonatkoznak, ahol a megítélési idő a) közlekedési zajforrásra: aa) nappal (6:00-22:00): 16 óra, ab) éjjel (22:00-6:00): 8 óra; b) üzemi és szabadidős zajforrásra: ba) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, bb) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra. 8. § A terhelési határérték túllépése jelentős, ha a) zaj esetén 10 dB-nél nagyobb mértékű. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól Védendő területeken Forrás: 1. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez

5. táblázat

87

A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Forrás: 3. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez

6. táblázat A zaj terhelési határértékei az épületek zajtól védendő helyiségeiben Forrás: 4. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez

7. táblázat 88

89

Mértékadó zajok, védendő terek feltárása Az épületekre vonatkozó zajmérések jegyzőkönyve alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a legjelentősebb zajforrás a közlekedési zaj. Az iskola épületében védendő térnek számítanak a tantermek, irodák; a kollégiumban pedig a hálóhelyiségek. A helyiségek homlokzatát terhelő zajszintekre a megengedett értékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVm-EüM együttes rendelet tartalmazza. A rendelet 4. számú melléklete alapján „Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, hálóhelységek bölcsödékben és óvodákban” megengedett zajhatárértéke 40 dB, „Lakószobák szállodákban, szálló jellegű épületekben” megengedett zajhatárértéke nappal (6-22 óráig) 45 dB, éjjel (22-6 óráig) 35 dB. I., A homlokzati szerkezetek ellenőrzése a külső eredetű zajokkal szemben

Az

MSZ

04.601-5:1989

sz.

Épületakusztika

Homlokzati

szerkezetek

léghangszigetelési követelményei” szabványban megadottak szerint a homlokzati szerkezet eredő súlyozott helyszíni léghanggátlási száma (R’ w) legalább +5 dB értékkel legyen nagyobb, mint a homlokzati szerkezetet gerjesztő külső zajhatás, és a mögötte lévő helyiségben megengedett A-hangnyomásszint különbsége. A, Szükséges eredő léghanggátlás számítása - Kollégium A kollégium épületénél mért adatok alapján egyértelműen kitűnik, hogy a Mester utca felőli homlokzat zajterhelés szempontjából a mérvadó. Meg kell határozni a homlokzatra vonatkozó szükséges eredő léghanggátlás, illetve a hangszigetelési követelmény értékét, az alábbi számítás alapján.

90

R’wer = LAK - LAH + 10lg Rwer = R’wer +2

𝑆ℎ 𝐴

+K

[dB]

[dB]

R’wer : a teljes homlokzati felületre vonatkozó, eredő léghanggátlási követelmény, helyszíni beépítésben, a súlyozott léghanggátlási szám értékében kifejezve; dB Rwer: a teljes homlokzati felületre vonatkozó, eredő léghanggátlási követelmény, a helyszín hatása nélkül, a súlyozott léghanggátlási szám értékében kifejezve, dB LAK: a közlekedési zaj mértékadó A- hangnyomásszintje, dBA LAH: a homlokzat mögötti helyiségre vonatkozó zajhatárértékek, dBA Sh: a teljes homlokzat felülete, (tömör + üvegezett felületek) m2 A: a zaj ellen védendő helyiség egyenértékű elnyelési felülete; A=0,3*V K: korrekciós tényező, értéke közúti forgalom esetén 5 dB A szükséges léghanggátlási követelményt a kollégium épületénél a Mester utca felőli homlokzaton határozzuk meg, mivel itt a legnagyobb a zajterhelés LAeq=60,9 dBA. A homlokzat mögötti védendő terület a fiúk hálóhelyiségei, a legjobban terhelt az emeleti háló. 

A zajszint meghatározása nem a 3. számú melléklet alapján meghatározott érték alapján történt, hanem a mérési eredményt használtuk fel. LAK=60,9 dBA

91



nappal LAH= 45 dBA, 7. számú táblázatból nézve (hálóhelyiség), éjjel LAH= 35 dBA



A homlokzati felület a helyiségben: Sh=6,39*3,00=19,17 m2



A helyiség egyenértékű hangelnyelési felülete: becsült érték A=0,3*V= 0,3x15,28x3,0=13,8 m2



K korrekciós tényező közúti közlekedés esetén: K= 5 dB

nappal R’wer = LAK - LAH + 10lg

𝑆ℎ 𝐴

+ K= 60,9-45+10lg 1,39+5= 22,33 dB

Rwer = R’wer +2= 24,33 dB éjjel R’wer = LAK - LAH + 10lg

𝑆ℎ 𝐴

+ K= 60,9-35+10lg 1,39+5= 32,33 dB

Rwer = R’wer +2= 34,33 dB Mivel a zajmérés a délelőtti órákban készült, és nem tekinthető állandónak, ezért az éjszakai követelménynek nem feleltethetjük meg. Így a nappalra vonatkozó számolásunk a helytálló. A kollégium homlokzati falazatának rétegrendje: -

2 cm kültéri vakolat

-

38 cm vázkerámia falazat

-

2 cm beltéri vakolat

-

1 rtg ragasztás

-

1,25 cm gipszkarton építőlemez

-

beltéri vakolat, festés

Közelítő értékként a Porotherm 38 Klíma falazat (kétoldali 1-1 cm vakolattal) értékével számolunk(1): Rw= 43 dB > Rwer= 24,33 dB (vagy Bakonytherm 38 N+F falazat súlyozott laboratóriumi léghanggátlási szám(2) kétoldali 1-1 cm vakolattal vakolva is megfelel; Rw= 47 dB) A szerkezet teljesíti az adott zajterheléshez tartozó követelményeket.

92

B, Szükséges eredő léghanggátlás számítása - Iskola

Az iskola épületének zajmérési jegyzőkönyvét vizsgálva megállapítható, hogy a Mester utca- Szabolcska utca felőli terek helyiségek vannak kitéve a legnagyobb zajterhelésnek. Bár a tornaterem Mester utcai homlokzata előtt 2 méterrel mért hangnyomásszint a legnagyobb az épület körül, mégsem ezt vesszük mértékadónak, mert a tornaterem nem tekinthető védendő térnek. A főhomlokzat, Szabolcska utca felőli tanterem zajterhelése a mérvadó, 62,7 dBA. Az udvar felőli tantermek védett helyzetben vannak, a közlekedésből származó zajok nem terhelik jelentősen. Meg kell határozni a homlokzatra vonatkozó szükséges eredő léghanggátlást, illetve a hangszigetelési követelmény értékét, az alábbi számítás alapján.

R’wer = LAK - LAH + 10lg Rwer = R’wer +2

𝑆ℎ 𝐴

+K

[dB]

[dB]

R’wer: a teljes homlokzati felületre vonatkozó, eredő léghanggátlási követelmény, helyszíni beépítésben, a súlyozott léghanggátlási szám értékében kifejezve; dB Rwer: a teljes homlokzati felületre vonatkozó, eredő léghanggátlási követelmény, a helyszín hatása nélkül, a súlyozott léghanggátlási szám értékében kifejezve, dB LAK: a közlekedési zaj mértékadó A- hangnyomásszintje, dBA LAH: a homlokzat mögötti helyiségre vonatkozó zajhatárértékek, dBA Sh: a teljes homlokzat felülete, (tömör + üvegezett felületek) m 2 A: a zaj ellen védendő helyiség egyenértékű elnyelési felülete; A=0,3*V 93

K: korrekciós tényező, értéke közúti forgalom esetén 5 dB A szükséges léghanggátlási követelményt az iskola épületénél a Mester utca felőli homlokzaton határozzuk meg, mivel itt a legnagyobb a zajterhelés LAeq=60,9 dBA. A homlokzat mögötti védendő terület a fiúk hálóhelyiségei. 

A zajszint meghatározása nem a 3. számú melléklet alapján meghatározott érték alapján történt, hanem a mérési eredményt használtuk fel. LAK=62,7 dBA



LAH=40 dBA, 7. számú táblázatból nézve (tanterem)



A homlokzati felület a helyiségben: Sh=3,13x10,8=33,8 m2



A helyiség egyenértékű hangelnyelési felülete: becsült érték A=0,3*V=0,3x3,13x10,8x4,8= 48,7 m2



K korrekciós tényező közúti közlekedés esetén: K= 5 dB

R’wer = LAK - LAH + 10lg

𝑆ℎ 𝐴

+ K= 62,7-40+10lg 0,69+5= 26,1 dB

Rwer = R’wer +2=26,1+2=28,1 dB Az iskola homlokzati falának rétegrendje: -

7 cm műkő burkolat

-

2 cm légrés

-

38 cm soklyukú tégla

-

1,5 cm belső vakolat

Közelítő számításban a Bakonytherm kettősméretű soklyukú tégláját vesszük figyelembe. (3) Rw= 40 dB > Rwer= 28,1 dB A szerkezet teljesíti az adott zajterheléshez tartozó követelményeket. II., Védett terek közötti fal hangszigetelő képességének vizsgálata Kötelező érvényű előírások nincsenek. Az épületen belüli hangszigetelési követelményeket az MSZ 15601-1:2007 szabvány határozza meg új, átalakított, korszerűsített épületek, épületbővítések és rendeltetésmódosítás esetén. A szabványok betartása nem kötelező érvényűek, de a rendeletekben foglalt értékek 94

teljesülését megkövetelik (hetik), éppen ezért célszerű azokkal egyenértékű megoldást alkalmazni. Belső zavaró zajhatás (pl. liftakna, liftgépház, szemétledobó akna stb.) nem található.

A,

Kollégium; szobák közötti fal hangszigetelő képességének vizsgálata

A kollégium helyiségeiben mért adatok hiányában ez az ellenőrzés nem végrehajtható.

B,

Iskola; tantermek közötti válaszfalak hangszigetelő képességének

vizsgálata A tantermek közötti válaszfal hangszigetelési képességét is ellenőrizni kell, mivel az egyes tanórák nem zavarhatják egymást. Két szomszédos tanterem közötti falszerkezet léghangszigetelési követelményértéke: R’w+C=51 dB (alapkövetelmény); 54 dB (fokozott követelmény) Ha a tanterem közös használatú folyosóval határos, akkor Rs= 10 dB követelmény növelő értékkel is számolni kell. R’w+C+Rs= 61 dB (alapkövetelmény); 64 dB (fokozott követelmény)

95

a, Az első emeleti tanári szobát és igazgató helyiséget védendő térnek tekintve: Zajterhelés megadott értékek alapján: LAK= 42,8 dB Használati zajhatárérték: LAH= 40 dB Sh= 3,13x4,8= 15,0 m2 A=0,3*V= 48,7 m2 R’wer = LAK - LAH + 10lg

𝑆ℎ 𝐴

15

+ K= 42,8-40+10lg 48,7 +5= 2,69 dB

Rwer = R’wer +2= 2,69+2= 4,69 dB A termek közötti falazat feltételezett rétegrendje: két 10-es válaszfal között 5 cm hőszigetelés. Magasabb szintű számítási tudással megvizsgálható a falazat hangszigetelő képessége.

b, Zajterhelés megadott értékek alapján: LAK= 43,6 dB Használati zajhatárérték: LAH= 40 dB Sh= 5,95x2,88= 17,14 m2 A=0,3*V=0,3x5,95x8,68x2,88= 44,62m2

R’wer = LAK - LAH + 10lg

𝑆ℎ 𝐴

17,14

+ K= 43,6-40+10lg 44,62 +5= 4,44 dB

Rwer = R’wer +2= 4,44+2= 6,44 dB A termek közötti falazat feltételezett rétegrendje: két 10-es válaszfal között 5 cm hőszigetelés. Magasabb szintű számítási tudással megvizsgálható a falazat hangszigetelő képessége.

96

8. táblázat: MSZ 15601-1:2007 szabványból

9. táblázat: MSZ 15601-1:2007 szabványból III., Védett teret határoló egyéb fal hangszigetelő képességének vizsgálata

A, Kollégium; szoba és folyosó közötti fal Adatok hiányában nem végezhető számítás. B, Iskola; tanterem-folyosó közötti fal vizsgálata Az épületben a tantermek a zajtól védendő terek, így az ezeket határoló falakkal szemben támasztható akusztikai követelmény, hogy a tanterembe az áthallatszást meggátolja a zavartalan oktatás lefolytatása érdekében.

97

IV., Védett terek közötti födém hangszigetelő képességének vizsgálata

A, Kollégium Két szobát egymástól elválasztó födém hangszigetelő képességének vizsgálata Belső mérések hiányában csak elméleti levezetés adható. Az udvar felőli hálóhelyiségek egymást elválasztó födémjét kell vizsgálni. R’wer = LAK - LAH + 10lg

𝑆ℎ 𝐴

+K

Rwer = R’wer +2 Az iskola épületéhez hasonlóan a tervek alapján itt is E gerendás födém található.

B, Iskola Két tantermet egymástól elválasztó födém vizsgálata is szükséges. Zajterhelés a megadott értékek alapján: LAK= 43,6 dB Használati zajhatárérték: LAH= 40 dB Sh= 4,8x10,8= 51,84 m2 A=0,3*V= 48,7 m2 R’wer = LAK - LAH + 10 lg

𝑆ℎ 𝐴

+ K= 43,6-40+10lg

51,84 48,7

+5= 8,87 dB

Rwer = R’wer +2= 8,87+2= 10,87 dB A termek közötti födém a tervek alapján E gerendás födém. Az ellenőrzésnél 1,5 cm vakolattal és 6 cm felbetonnal ellátott EE jelű feszített beton födémgerenda léghanggátlási értékét vesszük.(4) Rw= 51 dB > Rwer= 10,87 dB A szerkezet eleget a követelményeknek.

98

V., Védett terek közötti födém lépéshang-gátlásának vizsgálata Adott födém lépéshang-gátlásának vizsgálatához szükséges a lépéshangnyomásszint a vizsgált helyiségre vonatkozóan, mely adat nem áll rendelkezésünkre. Egyéb esetben a vizsgálat elvégzéséhez az alábbi képlettel számolhatunk: 𝐴2

L’n= L + 10 lg 𝐴0 L’n -

helyszíni szabványos lépéshangnyomásszint dB

L-

lépéshangnyomásszint a vizsgált helyiségben dB

A2 -

a vizsgált helyiség egyenértékű elnyelési felülete m 2

A0 -

10 m2

Számítás nélkül is, végiggondolva belátható, hogy a födém a követelményeknek nem tesz eleget, a lapburkolat habarcságyazatban lehelyezve az aljzatbetonra nem védi megfelelően az alsóbb szinteken lévő termeket, szobákat a kopogó hangoktól. Úsztató réteg beépítése mindenképpen javasolt a helyzet javítása érdekében. VI., Utózengési idő vizsgálata Belső terek utózengés vizsgálata során az utózengési időt határozzuk meg. A belső terek akusztikai tervezéséhez elengedhetetlen ez a vizsgálat, hiszen ennek az értéknek a változtatásával nemcsak az érthetőséget növeljük, hanem zajcsökkentést is elérhetünk. Az oktatás, tanulás hatékonyságának alapja a beszédérthetőség, hogy a tanóra menetét az esetleges külső vagy belső zajok ne befolyásolják zavaróan, ne hátráltassák. A zajterhelés a diákok és tanárok mentális teljesítményére közvetlenül hat. A zajterhelés következményei rosszabb beszédérthetőség, alacsony figyelem és koncentráció, esetenként kiegyensúlyozatlanabb pszichés állapot. Elsősorban a rövid távú memória számára kedvezőtlen. A szociális légkör is romlik, mivel agressziót vált ki.

99

Tapasztalati összefüggés szerint (Sabine formula) A, Kollégium 𝑉

45,84

𝑉

162,26

Tr = 0,163 𝐴 = 0,163 x 15,28 = 0,489 s B, Iskola

Tr = 0,163 𝐴 = 0,163 x

100

51,84

= 0,51 s

Ábrajegyzék: 1. https://www.google.hu/maps/@47.6794605,17.6538054,3939m/data=!3m1!1e 3?hl=hu 2. http://innovacio.gyor.hu/cikk/13_szabalyozasi_terv.html 3,4.http://195.228.86.109/mapserver2013/fusion/templates/mapguide/slate/index. html?ApplicationDefinition=Library%3a%2f%2fGYOR_PH%2fGYOR_PH_ZAJ_S HP%2fLayouts%2fWEBZAJ.ApplicationDefinition 5-7. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800027.KVV

8-9. http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0C CEQFjAA&url=http%3A%2F%2Fregidepo.bercsenyi.bme.hu%2Ftargyak%2Fdownload.php%3Ffname%3D.%2F%4 0feltoltott%2FMSZ%2520156011%2520%25C9P%25DCLETAKUSZTIKA.pdf&ei=VOsVIqABs7daLSjgXg&usg=AFQjCNEfgkIwou4nkrIiXjIsCElh3hA3w&sig2=WtE7ogcEt77Ass0WY1qOwA Forrásjegyzék:

(1) http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&ved=0C DMQFjAD&url=http%3A%2F%2Fwww.wienerberger.hu%2Ffalazat%2Fonlineterm%25C3%25A9kkatal%25C3%25B3gus%2Fporothermk%25C3%25BCls%25C5%2591-teherhord%25C3%25B3-falak%2Fporotherm38-kl%25C3%25ADma-profi-%25C3%25A9s-38kl%25C3%25ADma.html&ei=kVasVIzIHcvraMLpgMgD&usg=AFQjCNHzTazE FdO8Nf71xHAhxbz5qGeKEg&sig2=AItI7GYYbuNGboTkuu9aFw (2) http://bakonytherm-tegla.hu/dok/alk_bakonytherm-38nf.pdf (3) http://bakonytherm-tegla.hu/dok/bakonytherm-teglatermekek-muszakitablazat.pdf (4) http://www.szigment.hu/up_image/TNy%20EE%20gerenda.pdf

Készült: Győr, 2015.01.06. Gyécsek Mónika

101

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI LEÍRÁS

1. Az épület tűzveszélyességi osztályba sorolása A vizsgálandó feladat két épületből áll, a kollégiumból, illetve az iskolából. Mind két épület szabadon álló épület, mely külön telken egymással szemben helyezkednek el. Az épületek, épületrészei különböző időszakokban épültek, ebből kifolyólag szerkezeti megoldásaik eltérőek, viszont általánosságban elmondhatóak róluk, hogy a jelenlegi hatályos tűzvédelmi szabályzásnak nem felelnek meg.

Feldolgozás: 28/2011. (IX.6.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzata alapján Épületrészek rendeltetései:  Oktatási épület, tánc- , és képzőművészeti iskola  nevelési, oktatási épület OTSZ, ötödik rész, XXV. fejezet 111. bekezdés 323. § (5) pontja szerint: Általános és középfokú oktatási intézmény oktatásra szolgáló részeit legfeljebb középmagas szinten lehet kialakítani. Ennek a kritériumnak megfelel  Étterem  egyébközösségi épület  Tornaterem, balett termek  egyébközösségi épület  Kollégium  kollégium, szálloda 102

Épület tűzveszélyességi osztályba sorolása: Az OTSZ ötödik rész, XXXII. fejezet, 218 bekezdés, 560 § (4/f) alapján  „D” – Mérsékelt tűzveszélyességi osztályba tartozik: „a közösségi és lakóépület, tűzszakasz” Az OTSZ Ötödik rész XXXII. fejezet 221. bekezdés (2) pontja szerint: Dohányozni nem szabad az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.  Ebből kifolyólag az épületben dohányozni tilos!

2. Épület előírt tűzállósági fokozata: Az alkalmazott épületszerkezetek tűzállósági követelményeinek meghatározása; Az OTSZ ötödik rész, XXV. fejezet 110. bekezdés 319 § (3) pontja szerint. Tehát III. tűzállósági fokozat I.-II. fokozatba nem tartozó közösségi épület, illetve legfelső használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szintmagasságot.

103

Az alkalmazott épületszerkezetek tűzállósági paraméterei:  Iskola Szintek száma: 4

OTSZ hatodik rész,16. melléklet, 3 táblázat szerint

Szerkezet csoport

Szerkezeti megnevezés

Tűzvédelmi

Tényleges

osztály és

tűzvédelmi

tűzállósági

osztály és

határérték

tűzállósági

követelmények

határérték

Th (perc)

Th (perc)

Tűzállósági fokazat

Minősítés

Homlokzati fal: A2 Teherhordó

külső faburkolat

szerkezetek

14 cm isolyht hőszigetelés

(külső teherhordó falak)

RE 90

acélszerkezet lambéria burkolat

vagy

A1

B

R90

REI 120

belső faburkolat

104

1 fokozat

Megfelel

Pince fal: földvisszatöltés termett talaj

A2

6,5 cm szig. védő fal 1,5 cm beszorító habarcs 2 rtg talajnedvesség elleni szigetelés

1 fokozat

RE 90

A1

vagy

REI 300

B

1 cm vakolat

REI 120

44 cm kisméretű tégla 1,5 cm belső vakolat

Homlokzati fal

A2

A1

1,5 cm külső vakolat

RE 90

REI 300


vagy


B

1 fokozat

Megfelel

REI 120 Homlokzati fal 7 cm műkő burkolat 2 cm légrés

A2

A1

RE 90

REI 300

vagy


B


REI 120

105

I fokozat

Megfelel

Teherhordó

38 cm tégla

szerkezetek

két oldalon vakolva

A2 REI 90

A1

(belső teherhordó

vagy

REI 300

falak)

B

Megfelel 1 fokozat

REI 120 38*38 cm tégla pillér vakolva 51*51 cm tégla pillér vakolva 40*40 cm tégla pillér vakolva Menekülési útvonalak nem tűzgátló szerkezetei

Lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezeteit és

A2

A1

Megfelel

R90

R210

1 fokozat

A2

A1

1 fokozat

Megfelel

R90

R300

A2

A1

1 fokozat

Megfelel

R90

R210

A2

A1

1 fokozat

Megfelel

REI 60

REI90

B-s1, d0

A2-s1, d0

1 fokozat

Megfelel

Cfl-S1

Bfl-s2

1 fokozat

Megfelel

járófelületének alátámasztó szerkezete: vasbeton lépcső Falburkolatok általános helyen: vakolat, csempe burkolat Padló burkolatok általános helyen kerámia lapburkolat, márvány mozaik lap

Cfl-s2

106

Vízszintes teherhordó

Közbenső födém: -

szerkezetek -

10 cm úsztatott HANGVILL hajópadló 36 cm meglévő vb födém könnyű Lejtbeton kiöntésseL

Közbenső födém: -

3 cm mettlachi lapburkolat ágyazó habarcs kiöntés 4 cm aljzatbeton feltöltés e.gy. vb. gerendák közötti tálcák

Záró födém: - Taurus W filcalátétes - csapadékvíz elleni szigetelés - 1,4 cm Betonyp - 4,5 cm légrés - 14 cm ISOLYTH hőszigetelés 107

B

A1

REI-45

REI 90

B

A1

REI 45

R66

B

A1

REI 45

REI 90

1 fokozat

1. fokozat

I.

fokozat

Megfelel

Megfelel

Megfelel

- 1,5 cm acél trapézlemez Közbenső födém: -2,5 cm márványmozaik / 1 cm parketta -2 cm ágyazóhabarcs - 4 cm salakfeltöltés - 6 cm aljzatbeton - 19 cm E gerendás födém -1,5 cm vakolat Záró födém: -2 rtg modifikált bitumenes vastaglemez -6 cm aljzatbeton -15-25 cm salakfeltöltés - 19 cm E gerendás födém -1,5 cm vakolat Záró födém: -2 rtg modifikált bitumenes vastaglemez -6 cm aljzatbeton -15-25 cm úsztató rtg - salak -20 cm alulbordás födém (borda 35 cm / össz.: 55 cm) -1,5 cm vakolat

108

B

A1

REI 45

R66

B

A1

REI 45

R-66

B

A1

REI 45

R75

1. fokozat

Megfelel

1. fokozat

Megfelel

1.fokozat

Megfelel

Egyébszerkezetek Válaszfalak:

B

12 cm téglafalak

vakolat,

-

csempe burkolat

Padló burkolatok általános helyen -

kerámia lapburkolat,

-

márvány mozaik lap

-

hagyományos parketta

-

sportpadló

1. fokozat

Megfelel

D-s1, d0

A2-s1, d0

1. fokozat

Megfelel

Dfl-s2

Bfl-s2

1. fokozat

Megfelel

EI 15

Falburkolatok általános helyen: -

REI 210

Cfl-s2

109

 Kollégium Szintek száma: 2

OTSZ hatodik rész,16. melléklet, 3 táblázat szerint

Szerkezet csoport

Szerkezeti megnevezés

Tűzvédelmi

Tényleges

osztály és

tűzvédelmi

tűzállósági

osztály és

Tűzállósági

határérték

tűzállósági

fokazat

követelmények

határérték

Th (perc)

Th (perc)

B

A1

RE45

REI 300

B

A1

REI45

REI 300

Minősítés

2cm kültéri vakolat Teherhordó

38cm vázkerámia falazat

szerkezetek

2cm beltéri vakolat

(külső teherhordó falak)

1rtg ragasztás

1. fokozat

Megfelel

1. fokozat

Megfelel

1,25 cm gipszkarton építőlemez beltéri vakolat+ festés

Teherhordó

40/42 cm tégla

szerkezetek

két oldalon vakolva

(belső teherhordó falak)

110

Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló

A1

falszerkezetei: 12, 40, 42 cm vtg.téglafal + két oldalon

B

REI 300

EI30

vagy

vakolva Menekülési útvonalak nem tűzgátló szerkezetei

1. fokozat

Megfelel

REI90

1. fokozat

Megfelel

A2-s1, d0

1. fokozat

Megfelel

1. fokozat

Megfelel

1. fokozat

Megfelel

REI 210

Lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezeteit és

C

járófelületének alátámasztó szerkezete:

REI 30

vasbeton lépcső Falburkolatok:

C-s1, d0

vakolt, festett falazat Padlóburkolatok:

Bfl-s2 Cfl-s1

kerámia lapburkolat

Cfl-s2

Közbenső födém: 1,2 cm kerámia lapburkolat 2 cm ágyazó habarcs Vízszintes

2,5cm kőlap burkolat

teherhordó

2 cm ágyazó habarcs

szerkezetek

6 cm aljzatbeton 6 cm salakfeltöltés 19 cm E gerendás födém 1,5 cm beltéri vakolat

111

C

A1

REI 30

R66

Záró födém: 2rtg vastag bitumenes lemez szigetelés salakbeton feltöltés 4- cm beton lejtésképzés 19 cm E gerendás födém 1,5 cm beltéri vakolat Válaszfalak:

12 cm téglafalak Egyébszerkezetek

Falburkolatok általános helyen: vakolat, csempe burkolat

A1

C REI 30

R-66

C

A1

EI 15

REI 210

D-s2, d1

A2-s1, d0

Padló burkolatok általános helyen

Bfl-s2 Dfl-s2

kerámia lapburkolat, márvány mozaik lap

112

Cfl-s2

1. fokozat

1. fokozat

1. fokozat

1. fokozat

Megfelel

Megfelel Megfelel

Megfelel

3. Normatív Tűzterhelés OTSZ Hatodik rész 23. melléklet 7. táblázatból vett normatív tűzterhelés értékek:  Iskolai tantermek, irodák 300 MJ/m2  Iskolai könyvtár 800 MJ/m2  Iskolai szertárak 400 MJ/m2  Étterem 300 MJ/m2  Könyvtár 2000 MJ/m2  öltöző fogasos: 500 MJ/m2  kollégium, szobák: 500 MJ/m2

4. Tűzszakaszok elhelyezése

OTSZ Hatodik rész, 16 melléklet 8 táblázat alapján iskola

oktatási nevelési épület

4280 m2

kollégium

kollégium, szálloda

1186,9m2

III. tűzveszélyességi osztály

nem felel meg

<3000 m2

 legalább 2 tűzszakasz kell

III. tűzveszélyességi osztály <2000 m2

113

megfelel

Az épületegyüttes kialakítása tűzvédelmi szempontból nem elég korszerű. Egy tűzszakaszból áll, amit mindenképpen érdemes lenne felosztani. A kollégium magában véve egy tűzszaka. Az iskola épületegyüttesét célszerű 3 tűzszakaszra osztani, a tűzszakaszokra való osztásnál szempontba vehető a helységek funkcionális eloszlása. Legkézenfekvőbb először az „balett” épületszárnyat venni egy tűzszakasznak, továbbá a megmaradt oktatási épületi részt még két tűzszakaszra osztani. Tűzszakaszok  kollégium  iskola, balett  iskola, oktatási termek (tornaterem)

5. Kiürítés számítás az iskolaépület tűzszakaszára Az épületben három lépcsőház is található, viszont az alaprajzon található négy kijárat helyett, csak kettő használható (másik kettő zárva van, mechanikusan nem nyithatóak). A használható ajtók az előcsarnokból nyílnak, az udvarra illetve az utcára. A „balett” iskola részből a saját lépcsőn menekülnek, ki az előcsarnokba onnan ki az udvarra vagy az utcára. Továbbá az oktatási épület részben két lépcső található, a gyorsabb menekítés érdekében a tantermeket két csoportba soroltuk (jobbra menekülők/balra menekülők) menekülés szempontjából, s ennek megfelelő lépcsőt soroltuk hozzá. Számításnál egy átlagos napot vettünk figyelemeb, mikor minden tanteremben és tornateremben/balett terembe 25 fő tartózkodik. Az büfében, portán, irodákban/tanári szobában 1-1 fő (tanári szoba, tanítási órában vettük), a konyhában 3 konyhást vettünk figyelembe. A menekülési útvonal a kiürítési terven fel van tüntetve.

114

Balett teremből menekülők Első szakasz: Kiürítés időtartama az útszakasz hossza vagy az ajtók átbocsájtási képességének a függvénye. Az első tűzszakasznál a legkedvezőtlenebb helységet kell figyelembe venni, elhelyezkedés, kialakítás és a bent tartózkodó személyek alapján. Útszakasz hossza alapján: t2a = ∑

∞

𝑆12

( 𝑉1 ) ,ahol:

𝑛=1

t2a: :az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama az útvonalak hossza alapján (min) a menekülési terv szerinti útvonalhossz szempontjából a harmadik emeleti termek vannak a legrosszabb helyzetben, közülük is a baloldal második terme, melyből a jobboldali lépcsőházon át menekülnek 𝑡1𝑚𝑎: a helyiségeknek az első szakaszában számított kiürítési időtartamai közül a legnagyobbik (min) tehát vagy a legtávolabbi ponttól az ajtó eléréséhez szükséges idő vagy az ajtókon való áthaladáshoz szükséges idő.

𝑠

menekülés helye

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V

𝑡1𝑎 = 𝑣 (min)

balett terem

7,1

190,1

25

7,6

30

0,23

115

Az ajtó átbocsátó képessége alapján:

𝑁

menekülés helye

N (fő)

K (fő/m*min)

x (m)

𝑡1𝑏 = 𝑘∗𝑥 (min)

balett teremből

25

41,7

1,16-0,1=1,06

0,57

k: a szabadba vezető ajtók átbocsájtási képsége:41,7 fő/m*min), percenként 25 fő, 0,6m-es sávnyílás szélességen xi: a szabadbavezető ajtók ajtók szélessége N: helységben tartózkodók (fő)

Második szakasz: A második szakasz kiürítésének az időtartamát az utak hossza, a lécsők, a szabadba, illetve a különböző terekbe vezető ajtók átbocsájtó képességet az legrosszabb tűzszakaszra kell meghatározni, a helység elhelyezkedése, az építmény kialakítás és a menekülő személyek száma alapján A útszakasz hossza alapján: t1a = ∑

∞

(

𝑆𝑖2

𝑛=1 𝑉1

), ahol:

𝑆𝑖1: annak a helyiségnek a legtávolabbi kijáratától a szabadba vezető kijáratig vett útvonalainak együttes hossza az úttengelyén mérve, amely maximális t2a értéket adja, (m) a 3 emeleti bal oldali második teremből menekülünk 𝑉1: a számításba vett útvonalhoz tartozó haladási sebesség (m/min): B. táblázatból kigyűjtve 116

𝑠

menekülés helye

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V

𝑡 = 𝑣 (min)

balett teremből ajtóig

1,2

5,77

25

0,23

16

0,075

ajtótól lépcsőig

0,6

3,47

50

0,069

16

0,037

lépcsőn le a fsz.-re

3x3,66

11,92

50

0,238

10

1,098

lépcsőtől az étteremig

2,5

3,9+13,72

61

0,289

16

0,156

étteremen keresztül

13,9

54,97

61

0,901

16

0,869

2,5

19,2

61

0,31

16

0,156

szélfogon át

1,7

6,6

61

0,108

16

0,106

elő lépcsőn le

3x0,09

20,57

61

0,34

10

0,27

előcsarnokon át, utca bejáratig

összesen:

2,76

Útszakasz hossza alapján: 2,87+0,23=3,1 min

Lépcső átbocsátási képessége alapján szükséges idő:

𝑁

t 2b = 𝑡𝑦1 + 𝑘𝑥2 + ∑𝑛𝑖=1 2

𝑠13 𝑣𝑖

𝑡2𝑏: az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama, a lépcsők átbocsátóképessége alapján (perc). 𝑡𝑦1: a lépcső eléréséhez szükséges idő a hozzá legközelebb első helyiség legközelebbi ajtótól mérve, útszakaszok alapján (perc): Kétlépcső használható menekülésre. A főlépcsőházban 410 fő, a melléklépcsőházban 366 fő menekül.

117

lépcsőhöz legközelebbi

𝑠

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


emelet, balett teremből

4,68

9,71

25

0,389

16

0,2925

pince, ritmus terem

4,77

7,6

10

0,76

16

0,298

menekülés helye

N (fő)

K (fő/mxmin)

x (m)

𝑡𝑏 = 𝐾𝑥𝑥 (min)

lépcsőn le, emelet

50

41,7

1,24

0,967

lépcsőn fel, pince

10

41,7

1,30

0,184

terem

𝑁

𝑁2:a legnagyobb létszámot szintről a számításba vett lépcsőkön eltávolítandó személyek száma(fő) k: a lépcsők átbocsájtó képessége:41,7 fő/(m*min), percenként 25 fő, 0,6m-es sávnyílás szélességen. 𝑥2a lépcsők átbocsájtó képessége(m): a fő lépcsőház 1,70 m, a melléklépcső 1,40 m 𝑆𝑖3:a lépcső és a lépcsőtől a szabadba vezető kijáratig tartó útvonalak hossza az úttengelyen mérve (m)

𝑠

lépcsőtől kijáratig

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


lépcsőtől az étteremig

2,5

3,9+13,72

61

0,289

16

0,156


13,9

54,97

61

0,901

16

0,869

előcsarnokon át, utca

2,5

19,2

61

0,31

16

0,156

bejáratig 118

szélfogon át

1,7

6,6

61

0,108

16

0,106

elő lépcsőn le

3x0,09

20,57

61

0,34

10

0,27

összesen:

1,856

Lépcső átbocsátási képessége alapján: 0,29+0,967+1,667=2,92 min

Az ajtók átbocsátási képessége alapján szükséges idő:

𝑁

𝑡2𝑐 = 𝑡𝑦2 + 𝐾𝑋3

3

𝑡2𝑐:az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama a szabadba vezető ajtók átbocsájtó képessége alapján (perc) 𝑡𝑦2:a szabadba vezető ajtó eléréséhez szükséges idő, a szakasz helyiségei kötül-a kiürítésnél számításba vett-a szabadba vezetőajtóhoz legközelebb eső helyiség ajtajától mérve (perc) 𝑠

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


6,18

10,26

1

10,26

30

0,206

előcsarnoktól éteremig

3,99

13,72

61

0,225

16

0,249


13,9

54,97

61

0,901

16

0,869

2,5

19,2

61

0,31

16

0,156

szélfogón át

1,7

6,6

61

0,108

16

0,106

elő lépcsőn le

3x0,090

20,57

61

0,337

10

0,27

menekülés helye tanáriból előcsarnokon keresztül

nagy előcsarnokon keresztül, utcai kijáratig

119

összesen

1,856

𝑁

menekülés helye

N (fő)

K (fő/mxmin)

x (m)


egész tűzszakaszon

267

41,7

3x(0,95-0,10)=2,25

2,84

𝑁3:az ellenőrzött tűzszakaszból, építményből eltávolítandó személyek száma:267 fő k: a szabadba vezető ajtók átbocsájtási képsége:41,7 fő/m*min), percenként 25 fő, 0,6m-es sávnyílás szélességen 𝑥3: a szabadba vezető kijáratok szabad nyílásszélességének összege,(m)

Ajtó átbocsátási képessége alapján: 1,956+2,84=4,801 min

Az iskola balett épület részének kiürítéséhez szükséges időtartam tehát 4,801 perc A kiürítés megengedett maximális időtartamára az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 6 rész, 22 melléklet 1. táblázata ad értékeket Az épület a „huzamos tartózkodásra szolgáló, illetve C-E tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, épületek, tűzszakaszok” kategóriába tartozik. A számított kiürítési idő 4,801 perc, mely megfelel a III., de nem felel meg a IV-V. tűzállósági fokozathoz tartozó követelményértékeknek. Előbbi 6, utóbbi 2,5 perc.

120

Jobbra menekülök

Első szakasz: Útszakasz hossza alapján:

t2a = ∑

∞

𝑆12

( 𝑉1 )

𝑛=1

𝑠

menekülés helye

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


2. emelet, J1 teremből

5,9

52

25

2,08

30

0,19

tornaterem

24,3

162

25

6,48

30

0,81

Az ajtó átbocsátó képessége alapján:

𝑁

menekülés helye

N (fő)

K (fő/m*min)

x (m)



25

41,7

0,85-0,10

0,79

tornaterem ajtó

25

41,7

1,80-0,10

0,35

121

Második szakasz Az útszakasz hossza alapján:

t1a = ∑

∞

𝑆𝑖2

( 𝑉1 )

𝑛=1

𝑠

menekülés helye

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V

𝑡 = 𝑣 (min)


22,01

53,74

50

1,074

30

0,734

lépcsőn le az 1. emeletre

3x3,28

15,97

50

0,319

10

0,984

lépcsőn le a 2. emeletre

3x3,53

15,97

108

0,147

10

1,005

folyóson végig

45,97

108,58

258

0,421

16

2,874

14,64

65,20

258

0,252

16

0,915

szélfogon át

1,5

6,60

258

0,025

16

0,094

elő lépcsőn le

3x0,90

22,15

258

0,08

10

0,270

előcsarnokon keresztül, az udvari kijáratig

összesen:

6,876


122

Lépcső átbocsátási képessége alapján szükséges idő: lépcsőhöz legközelebbi

𝑁

t 2b = 𝑡𝑦1 + 𝑘𝑥2 + ∑𝑛𝑖=1 2

𝑠13 𝑣𝑖 𝑠

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


1. emelet, J3 terem

5,6

17,37

25

0,69

16

0,35

2.emelet J2 terem

17,35

31,72

25

1,26

30

0,578

pince J4 terem

14,54

31,42

25

1,25

30

0,484

menekülés helye

N (fő)

K (fő/mxmin)

x (m)


lépcsőn le, emeletről

108

41,7

1,35

1,92

lépcsőn fel, pincéből

50

41,7

1,35

0,88

terem

𝑁

𝑠


s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V

𝑡 = 𝑣 (min)

folyóson végig

45,97

108,58

258

0,421

16

2,874

előcsarnokon keresztül,

14,64

65,20

258

0,252

16

0,915

szélfogon át

1,5

6,60

258

0,025

16

0,094

elő lépcsőn le

3x0,90

22,15

258

0,08

10

0,270

az udvari kijáratig

összesen:

4,153

Lépcső átbocsátási képessége alapján: 4,153+1,92+0,578=6,651min 123


𝑁


3

𝑠

menekülés helye

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


J5 teremből előcsarnokig

7,74

15,30

25

0,612

16

0,484

előcsarnokok keresztül

14,64

65,20

25

0,608

30

0,488

szélfogon át

105

6,60

25

0,264

16

0,094

elő lépcsőn le

3x0,90

22,15

25

0,886

10

0,27

összesen:

1,336

egész épületen át

N (fő)

K (fő/mxmin)

x (m)

udvarra nyíló ajtók

261

41,7

2x(1,6x0,10)

𝑡𝑏 =

𝑁 𝐾𝑥𝑥

(min)

2,08


Az iskola jobb oldali épület részének kiürítéséhez szükséges időtartam az útvonal hossz alapján: 7,667 perc A kiürítés megengedett maximális időtartamára az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 6 rész, 22 melléklet 1. táblázata ad értékeket Az épület a „huzamos tartózkodásra szolgáló, illetve C-E tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, épületek, tűzszakaszok”

124

kategóriába tartozik. A számított kiürítési idő 7,667 perc, mely egyik feltételnek sem felel meg a III., és a IV-V. tűzállósági fokozathoz tartozó követelményértékeknek sem. Előbbi 6, utóbbi 2,5 perc. Balra menekülők Első szakasz: Útszakasz hossza alapján:

t2a = ∑

∞

𝑆12

( 𝑉1 )

𝑛=1

𝑠

menekülés helye

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


B1 teremből, 2. emelet

13,36

52,00

25

2,08

30

0,443

B2 teremből, földszint

14,34

52,60

25

2,104

30

0,478

Az ajtó átbocsátó képessége alapján: 𝑁

menekülés helye

N (fő)

K (fő/m*min)

x (m)


B2 terem földszint

25

41,7

0,85-0,10

0,79

125

Második szakasz: Az útszakasz hossza alapján:

t1a = ∑

∞

𝑆𝑖2

( 𝑉1 )

𝑛=1

𝑠

menekülés helye

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V

𝑡 = 𝑣 (min)

B1 teremből ajtóig

15,9

36,65

25

1,466

30

0,53

zsibongón keresztül

7,16

21,45

50

0,429

16

0,447

lépcsőn le az 1. emeletre

3x3,28

22,28

52

0,428

10

0,984

lépcsőn le a földszintre

3x3,53

22,28

104

0,214

10

1,059

13,6

35,7

206

0,173

16

0,787

szélfogon át

1,7

6,6

206

0,032

16

0,106

elő lépcsőn le

3x0,90

20,57

206

0,099

10

0,27

előcsarnokon keresztül, főbejáratig (utcai)

összesen:

4,183


126

Lépcső átbocsátási képessége alapján szükséges idő: lépcsőhöz legközelebbi

𝑁

t 2b = 𝑡𝑦1 + 𝑘𝑥2 + ∑𝑛𝑖=1

𝑠13

2

𝑣𝑖 𝑠

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


tanári

5,96

11,64

1

11,64

30

0,198

B3 terem, pince

4,8

16,9

25

0,67

16

0,3

menekülés helye

N (fő)

K (fő/mxmin)

x (m)


lépcsőn le, emelet

104

41,7

1,8

1,385

lépcsőn fel, pince

76

41,7

1,8

0,976


s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V

𝑡 = 𝑣 (min)

előcsarnokon keresztül,

13,6

35,7

156

0,229

16

0,787

szélfogon át

1,7

6,6

156

0,042

16

0,106

elő lépcsőn le

3x0,90

20,57

156

0,132

10

0,27

terem

𝑁

𝑠

főbejáratig (utcai)

összesen:

1,163

Lépcső átbocsátási képessége alapján: 0,3+1,385+1,163=2,85 min

127


𝑁


3

𝑠

menekülés helye

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


portától főbejáratig

4,8

10,5

1

10,5

30

0,16

szélfogon át

1,7

6,6

206

0,032

16

0,106

elő lépcsőn le

3x0,90

20,57

206

0,099

10

0,27

összesen:

0,536

𝑁

egész épületen át

N (fő)

K (fő/mxmin)

x (m)


főbejárati ajtók

267

41,7

3x(0,85-0,10)

2,84


Az iskola bal oldali épület részének kiürítéséhez szükséges időtartam az útvonal hossz alapján: 4,973 perc A kiürítés megengedett maximális időtartamára az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 6 rész, 22 melléklet 1. táblázata ad értékeket Az épület a „huzamos tartózkodásra szolgáló, illetve C-E tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, épületek, tűzszakaszok” kategóriába tartozik. A számított kiürítési idő 4,973 perc, mely megfelel a III., de nem felel meg a IV-V. tűzállósági fokozathoz tartozó követelményértékeknek. Előbbi 6, utóbbi 2,5 perc.

128

Az épület megfelelhetne:

 érdemes lenne a teljes tűzvédelmet korszerűsíteni, menekülési idő az OTSZ-ben, 6 min, amit nem minden tűzszakasz felel meg  javasolnánk a bezárt ajtók mechanikai nyitásának megoldása  megfontolandó lenne, füstmentes lépcsőházakat kialakítani, és nagyobb ajtók használata

129

6. Kiürítés számítás a kollégium épületére Az épületben egy lépcső található, két kijárati ajtó, de ebből csak egy használható menekülési útvonalként. A gyorsabb menekítés érdekében a szobákat két csoportba soroltuk (jobbra menekülők/balra menekülők), a menekülés szempontjából. Átlagos napot vettük figyelembe, amikor a szobákban 2-4 vagy 6 személy tartózkodik, illetve a portán s egyéb szobákba 1-1 fő. A menekülési útvonal a kiürítési terven fel van tüntetve.

Első szakasz: Útszakasz hossza alapján:

menekülés helye balszárny 6 fős szobából balszárny 4 fős szobából jobb szárny emeleti 4 fős szoba

t2a = ∑

∞

𝑆12

( 𝑉1 )

𝑛=1

𝑠

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


6,0

4,45x6,00=26,70

6

4,45

30

0,20

6,5

2,85x6,00=17,10

4

4,28

30

0,22

5,5

3,10x5,4=16,70

4

4,45

30

0,22

130

Ajtó átbocsátási tényezője: 𝑁

menekülés helye

N (fő)

K (fő/m*min)

x (m)


6 fős szobából

6

41,7

0,95-0,1=0,85

0,17

4 fős szobából

4

41,7

0,95-0,1=0,85

0,11

Mivel a hatfős szobában az ajtó átbocsátó képessége nem mértékadó, így az innen induló menekülési út sem lehet mértékadó. Ezt az útvonalat tovább nem érdemes vizsgálni.

Második szakasz:

t1a = ∑

∞

𝑆𝑖2

( 𝑉1 )

𝑛=1

𝑠

menekülés balszárnyból

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V

𝑡 = 𝑣 (min)

folyosón

26,00

2,60x28,00=64,0

38

1,69

30

0,87

újabb folyosón

3,50

2,75x10,50=28,88

40

0,72

16

0,22

társalgóban

10,00

3,95x14,70=58,07

42

1,38

30

0,33

szélfogóban

4,50

1,60x4,00=6,40

43

0,15

16

0,28

összesen

1,70

131

𝑠

menekülés jobbszárnyból

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V

𝑡 = 𝑣 (min)

folyosón

16,00

1,20x16,80=20,16

20

1,01

30

0,53

folyosótól lépcsőig

6,00

4,00x5,00=20,00

24

0,83

16

0,38

lépcsőn le

3x3,40

3,00x4,10=12,30

24

0,51

10

1,02

szélfogóig

3,00

4,00x5,00=20,00

44

0,45

16

0,19

szélfogóban

2,00

1,50x2,00=3,00

44

0,07

16

0,13

összesen:

2,24

Útszakasz hossza alapján a jobbszárny emeletéről lesz a mértékadó útvonal; 2,24 + 0,20 = 2,44 min

𝑁

t 2b = 𝑡𝑦1 + 𝑘𝑥2 + ∑𝑛𝑖=1

Lépcső átbocsátási képessége alapján szükséges idő:

lépcsőhöz legközelebbi

2

𝑠13 𝑣𝑖

𝑠

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


lépcső melletti szobából

1,50

4,00x5,00=20,00

44

0,45

16

0,09

menekülés helye

N (fő)

K (fő/mxmin)

x (m)


lépcsőn le

24

41,7

1,50-0,10=1,40

0,41

terem

132

𝑁

𝑠


s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


lépcsőtől szélfogóig

3,00

4,00x5,00=20,00

44

0,45

16

0,19

szélfogóban

2,00

1,50x2,00=3,00

44

0,07

16

0,13

összesen

0,32

A lépcsők átbocsátóképessége alapján szükséges idő tehát: 0,09+0,41+0,32=0,82 min


𝑁


3

𝑠

menekülés helye

s (m)

A (m2)

N (fő)

A/N

V


szobából folyosóra (szűk)

2,00

1,20x16,80=20,16

20

1,01

30

0,07

folyosótól szélfogóig

3,50

4,00x5,00=2,00

44

0,45

16

0,22

szélfogóban

2,00

1,50x2,00=3,00

44

0,07

16

0,13

összesen

0,41

irodából a társalgóba

6,0

3,95x14,70=58,07

42

1,38

30

0,20

társalgóból a szélfogóba

4,5

1,60x4,00

430

0,15

16

0,28

összesen

0,48

133

𝑁

menekülés helye

N (fő)

K (fő/mxmin)

x (m)


egész tűzszakaszon

87

41,7

1,47+0,85=2,232

0,90

Az ajtók átbocsátóképessége alapján szükséges idő tehát: 0,41+0,90=1,31 min.

A kollégium épület kiürítéséhez szükséges időtartam tehát 2,44 perc A kiürítés megengedett maximális időtartamára az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 6 rész, 22 melléklet 1. táblázata ad értékeket Az épület a „huzamos tartózkodásra szolgáló, illetve C-E tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények, épületek, tűzszakaszok” kategóriába tartozik. A számított kiürítési idő 2,44 perc, mely megfelel a III. és a IV-V. tűzállósági fokozathoz tartozó követelményértékeknek is. Előbbi 6, utóbbi 2,5 perc.

134

7. Tűztávolság Az OTSZ Hatodik részének 20. mellékletéből leolvasható, hogy magas művelődési, kulturális, oktatási, nevelési, vallási épülettűz távolsága 12-36 m között kell, hogy legyen. Az épületek szabadon álló, más épületet nem befolyásolnak. Iskola

kollégium

Építmény homlokzati magasság

11,70 m

6,50 m

Az épületrész befogadó képessége

580 fő

87 fő

Tűzveszélyességi osztálya

D

D

Tűzvédelmi berendezés: önműködő tűzriasztó és tűzoltó berendezéssel nem rendelkeznek Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága

Homlokzat tűzterjedés: Az OTSZ Ötödik rész XXV. fejezet 153. bekezdés 422. § (2) szerint a függőleges és vízszintes homlokzati tűzgátlás kialakítási módja: Függőleges irány: 1,3*GH2+GH1 ≥ 1,3 m; Suli: 1,3*0+1,6 ≥ 1,3 m; ezért az iskola épülete függőleges irányban megfelel Kollégium: 1,3*0+1,3 ≥ 1,3 m; ezért az kollégium épülete függőleges irányban megfelel Vízszintes irány: 1,5* GH4+GH3 ≥ 0,9 m; 135

Suli: 1,5* 0+1,15 ≥ 0,9 m; ezért az iskola épülete vízszintes irányban megfelel Kollégium: 1,5* 0+0,95 ≥ 0,9 m; ezért a kollégium épülete vízszintes irányban megfelel

Jelmagyarázat: GH1= két egymás felett lévő nyílás (nyílászáró) egymástól való távolsága a homlokzati síkon mérve, méterben, GH2= konzol (osztópárkány, loggia vagy erkélylemez) kiülése a felette lévő parapet elé, méterben, GH3= a két egymás mellett lévő nyílás (nyílászáró) távolsága, méterben, GH4= falazatból kiülő fal, pillér vagy lizéna mérete, méterben.

Hő és füst elvezetés: Termek: Az OTSZ Ötödik rész XXX. fejezet 192. bekezdés 505. § (1) értelmében hő és füstelvezető rendszert nem kell külön helyiségekhez kialakítani. Nyílászárók segítségével minden egyes helyiségből elvezethető a füst. Menekülésre alkalmas lépcsőház: Az OTSZ ötödik rész XXX. fejezet 201 bekezdés 527 § (2) értelmében: „A hő- és füstelvezető szerkezet hatásos nyílásfelülete zárt, nem füstmentes lépcsőházak esetén az alapterület 5%-a, de legalább 1 m2”. Menekülésre alkalmas folyosó: Az OTSZ ötödik rész XXX. fejezet 206 bekezdés 539 § (1/4) értelmében: „menekülésre számításba vett közlekedők hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete az alapterület 1%-a, de legalább 0,3 m2 legyen”, illetve „Az épületek menekülésre számításba vett zárt folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek hossza nem haladhatja meg a 40 métert.” (1. emeleten >40m-nél) 136

Tűzjelzés: OTSZ Hatodik rész 7. mellékletének 1. táblázata szerint az oktatási intézmények esetén az 500 m2-t meghaladó alapterülettel rendelkező épülethez beépített tűzjelző berendezés kötelező. Ennek a kritériumnak azonban az iskola főépülete sem a kollégium nem tesz eleget, mivel nem rendelkezik ezen berendezéssel.

8. Tűzoltási felvonulási terület: OTSZ Ötödik rész XXVI. fejezet 161. bekezdés 430, 431, 433 § szerint a felvonulási terület lejtése maximálisan 5% lehet. A tűzcsap körül nem lehet járda, vagy egyéb burkolat. 50 m-ként szükséges lenne tűzcsapot elhelyezni a felvonulási szakaszon. A helyi szakhatóság felelőssége a helyszín biztosítása, azaz, hogy a burkolat alkalmas-e felvonulási területnek, illetve a jármű meg tud-e fordulni tolatás nélkül. A kollégium a Szabolcska Mihály utca felöl megközelíthető tűzoltó autónak. Az iskola szintén a Szabolcska utca felöl, illetve a Sport utca felöl megközelíthető. Az egyéb homlokzati oldalait az épületeknek csak utcáról vagy nem megközelíthetőek tűzoltó autóval. A kollégium környezetében a Mester utca oldalán található egy tűzcsap áll rendelkezésre, 200 m-es körzetben egyik utcában sincs több. A tűzoltó autó nem tud tolatás nélkül megfordulni. Három kritérium nem teljesül, ezért nem teljesülnek a felvonulási területre vonatkozó előírások. Ebben az esetben füstmentes lépcsőházat kellene kialakítani. Továbbá a felvonulási terület felé eső homlokzaton tűzszakaszonként legalább 2 db mentésre alkalmas ablakot kellene kialakítani

137

Oltóvíz ellátás Az OTSZ Ötödik rész XXVI. fejezet 166. bekezdés 144. § (1) b) része szerint a tűzcsapnak vízvezetékben 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél 300 kPa nyomást kell biztosítania. Aminek az ellenőrzése szintén a helyi szakhatóság felelőssége lenne Továbbá az OTSZ Hatodik részének 19. mellékletének 3. táblázata szerint tűzszakaszonként és szintenként 2 fali tűzcsapra van szükség 150 liter/perc/tűzcsap vízhozammal. Ez azonban ebben az oktatási épületben nincs kialakítva. Az OTSZ Hatodik részének 1. mellékletének 1. táblázata szerint az elhelyezett porral oltó készülékeket egy év után alapkarbantartásban, 5 és 15 év után középkarbantartásban, 10 év után teljes karbantartásban kell részesíteni. Élettartama 20 év. A tűzoltó eszközöket jól látható piktogramokkal kell jelölni. Ezek a tűzoltó készülékek jelenleg is jól látható módon, piktogramokkal vannak jelölve. 9. Épületgépészeti kialakítás Az OTSZ Hatodik részének 11. melléklete szerint a villámhárító osztálya III. védelmi szinttel, míg a koordinált túlfeszültség védelem osztálya III-IV.szintű lehet.

138

10. Értékelés Az iskola épületet három tűzszakaszra osztottuk fel, az épület nem minden tűzszakasz a felelt meg, megoldásnak javasolnánk a bezárt ajtók megnyitását illetve mechanikai nyitási megoldását, megfontolandó lenne füst mentes lépcsőházak kialakítása és nagyobb ajtók használata, továbbá az épület automatizált tűzjelző és tűzoltó berendezésekkel való felszerelését. Az első emeleten a folyosó hossza meghaladja a 40 m, erre megoldás lenne a földszinten található ajtó megnyitása illetve akár tűzfüggöny kialakítása. Illetve szükségesnek érezzük a hőközpont elválasztása a többi helységtől, tűz gátló szerkezetekkel. Továbbá megoldásra szorulna, a tűzoltók felvonulási területének megoldása, parkolásra szánt területet és elég teret biztosítani, hogy tolatás nélkül megtudjon fordulni. Az iskola illetve kollégium nem az összes homlokzata közelíthető meg tűzoltó kocsival, ezeknek a megoldását javasolnánk, akár a kerítések megnyitásával, vagy belső utak/felvonulási utak kialakításával.

139

Iskola épületének kiürítés számításhoz szükséges rajzok:

Pince 140

141

Földszint

142

1. Emelet

143

2. Emelet

Kollégium épületének kiürítéséhez számításhoz szükséges rajzok:

FSZ 144

1. Emelet

Gyakorlati Épületfizika

Recommend Documents