GYAKORLATI SZÁMVITELI

2014.11.10.

GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK 2014.

GYAKORLATI

1990. évi C. törvény a helyi adókról = Htv. 2006. évi IV .törvény a gazdasági társaságokról = Gt. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről = Új Ptk. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról = Tao. tv. 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról = Kkv. tv. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről = Art. 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról = Mikro kr. 2000. évi C. törvény a számvitelről = Szt.tv. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról = Áfa tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról = Szja tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról = EHO tv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről = Itv.

SZÁMVITELI

KÉRDÉSEK 1

2

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIHOZ ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK (2 ÓRA)

GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK 2014.

   



A SZÁMVITELI

TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIHOZ ÉS

 

EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK 

SAJÁT

(2



ÓRA)

 

TŐKÉVEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK,

SAJÁT TŐKE BIZTOSÍTÁSA

(2



ÓRA)

INGATLANOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ( 2 ÓRA )  GÉPJÁRMŰVEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ( 2 ÓRA )





   

3



Könyvvizsgálati kötelezettség változása Kilépő tagra jutó saját tőke Nem pénzeszközben kiadott osztalék elszámolása Tőkehelyzet megállapítása közbenső mérleg alapján Beszámoló, könyvvezetés USA dollárban Választható árfolyamok bővítése Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan Tanszferárkülönbözet Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége Szakmai szervezetek, továbbképzés Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítők felmerült gyakorlati kérdései E-útdíj elszámolása Behajtási költségátalány Biztosítási díjak elszámolása Költségként elszámolható biztosítási díja Tanulás, továbbképzés számvitele

4

1

2014.11.10.

KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG Szt. 155. § (2)(3)(4)(5) (3)…. nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és… átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Könyvvizsgálati kötelezettség változása

155§ (5a) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van.

5

6

KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG

KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG 2015-TŐL

155§ (3)a), 155§(5)a)

Az Szt. 154/B . §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó  a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni . 

- Nagyságrendi mentesítéssel nem élhet: A tárgyévet követő üzleti évtől akinek10 millió Ft-ot meghaladó 60 napon túli - art. szerinti - lejárt köztartozása van! Következmény: mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót sem készíthet

- 300 millió Ft az árbevétel határ 2014-től! 7

8

2

2014.11.10.

1. Az üzleti év és a vagyon megjelenítése, közzététele

KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG 2015-TŐL

Közzététel

ÜZLETI ÉV



Fordulónap

155/C. § Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó függetleN könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.”

Elfogadás

Közgyűlés, taggyűlés összehívása Mérlegkészítés napja

A vagyon megjelenítése (mérleg)

A vagyon nyomon követése (könyvvitel)

A vagyon kommunikálása (beszámoló)

9

Törvényben meghatározott időpontig 10

FELELŐSSÉG

FELELŐSSÉG – GT.

Szt. 8 §(5) „A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége - a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak biztosítása, hogy az éves beszámoló … valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala e törvény előírásainak megfelelően történjen.” Szt. 20 §(6): „Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.” 11

Gt.26. § (2) „A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.” A rendelkezést az új Ptk nem tartalmazza, de… 12

3

2014.11.10.

FELELŐSSÉG Art .172. § - Számviteli fegyelem megsértése ”(1) A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha e) jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja,  a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki,  a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,  a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, vagy

13

BTK.(2012: C. TV.) >>> 2013.07.01. A SZÁMVITEL RENDJÉNEK MEGSÉRTÉSE 403. § „(1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy

a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, (*) vagy b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,

 közzétett

éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak. Helyette – 2012.01.01-től:  a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók. 14

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.”

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 15

16

4

2014.11.10.

(4) ”E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel 20 %-át és mérlegfőösszeg 20 %-át is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.”



Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség változása

18 17

KONSZOLIDÁLT

BESZÁMOLÓ

KÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ÉRTÉKHATÁRAI

2014-TŐL

Szt. 117. § (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Kilépő tagra jutó saját tőke

20

19

5

2014.11.10.

2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 37. §(2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ideértve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is.

2013-ra is alkalmazható volt

Nem pénzeszközben kiadott osztalék elszámolása

22

21

2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL

2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL

39. § (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

39§ (2)a) Feltétel: társasági szerződésben rendelkezés a nem pénzben való kifizethetőségre vonatkozóan Egyértelművé válnak a természetbeni osztalékfizetés elszámolására vonatkozó szabályok. Eddig is az átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kellett a könyvekben elszámolni, de erre vonatkozó taxatív előírást a számviteli törvény nem tartalmazott. 2013-ra is alkalmazható volt 23

24

6

2014.11.10.

Közbenső mérleg 21§(6) Tőkehelyzet megállapítása közbenső mérleg alapján

25

Új ptk. 3:174. § [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. (2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. 3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.

Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. 26 2013.11.30-tól új bekezdés

KÖZBENSŐ MÉRLEG SZTV. 2015-TŐL

21.§(7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget  eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására .”

27

28

7

2014.11.10.

BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS DEVIZÁBAN Kötelező devizában készíteni  devizakülföldi társaságnak (a vámszabadterületi társaságnak)  európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet

Beszámoló, könyvvezetés USAdollárban Sztv. 20.§(3)-(5)

Lehetősége van devizában készíteni:  bármely vállalkozó, aki … 29 30

BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS

BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS USD-BEN IS 2014-TŐL USD, EUR – ha:  döntését a számviteli politikájában  az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és  létesítő okiratban ezt jelölte meg.  e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja. 31

BÁRMELY

DEVIZÁBAN ha: funkcionális pénznemben van  a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint  b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel. 2015-től 20.§ (5)a) új bekezdése: Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót devizában készíti el, az alkalmazás feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által  Az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.” 

32

8

2014.11.10.

Választható árfolyamok bővítése

33

SZÁMVITELI POLITIKÁBAN VÁLASZTHATÓ ÁRFOLYAM (2013-TÓL!) Indoklás nélkül MNB EKB  Választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga Feltétel: Számviteli politika szerinti döntés!

Használható az Európai Központi Bank által közzétett devizaárfolyam is átszámításra Szt. 60§ (4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)–(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

34

Áfa összegének átszámításához használt árfolyam Áfa tv. 80. § (4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.

Indoklás mellett:

 

 

Alapértelmezés

csak devizavételi csak devizaeladási

Deviza eladási

35

NAV-hoz NAV-hoz bejelentés alapján bejelentés alapján MNB

EKB

36

9

2014.11.10.

DEVIZÁS TÉTELEK ÉRTÉKELÉSE 2015TŐL 60.§(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát,  továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55 . szerint minősített – minden követelést, ideértve a  követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve  kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év  mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított  forintértéken kell kimutatni .

Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan

38

37

MÉRLEG MÉRLEG Eszközök

Eszközök

Források Kötelezettség

+X

Eredmény

-X

Halasztott ráf. AIE

MÉRLEG Eszközök Halasztott ráfordítások AIE

Források

Források +X Kötelezettség

+X 39

-Y

Eredmény

-Y

Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a vállalkozó, saját döntése alapján három egyenlő részletben is megszüntetheti. ( Szt. 177. § (38)

40

10

2014.11.10.

DEVIZAHITELEK KIVÁLTÁSÁNAK ÁTMENETI SZABÁLYA

DEVIZAHITELEK KIVÁLTÁSÁNAK ÁTMENETI SZABÁLYA

177§ (38) - a devizahitel kivezetendő könyv szerinti árfolyamon majd a Ft hitel állományba veendő, - Új: a devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét nem kötelező a „visszafizetéshez” kapcsolódóan feloldani! - Ha a feloldást nem választja a devizahitel kiváltása évében: három üzleti évben egyenlő részletben kell feloldani! (visszafizetés éve és azt követő két évben oldható fel) - Következmény: céltartalék feloldódik (nincs a céltartalékhoz átmeneti szabály) 2013-2014. időszakra: lejárat előtti egyösszegű hitel visszafizetésekre alkalmazható



177§(38): A 33. § (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás - a 33. § (4) bekezdése figyelembe vételével számított - összegét a 33. § (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti.

41

42

DEVIZAHITELEK KIVÁLTÁSÁNAK ÁTMENETI SZABÁLYA

DEVIZAHITELEK KIVÁLTÁSÁNAK ÁTMENETI

33§(2)Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).

(3)A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén - ha a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. (4) A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is.

SZABÁLYA

43

44

11

2014.11.10.

DEVIZAHITELEK KIVÁLTÁSÁNAK ÁTMENETI SZABÁLYA 41§(4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve - tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog finanszírozása esetén - mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. 41§(5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő.

Mentesítés piaci árra való korrekció alól Tao.tv. 18§ (3) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kisés középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.

Szokásos piaci ár és alkalmazott ellenérték különbözete (2013.06.30-tól)

46

45

Mentesítés transzfer dokumentáció készítés alól Tao.tv. 18§ (5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. 47

2004. ÉVI XXXIV. TÖRVÉNY A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKRÓL, FEJLŐDÉSÜK TÁMOGATÁSÁRÓL Foglalkoztatotti létszám

Éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg

Mikrovállalkozás

10 főnél kevesebb

Maximum 2 millió euró

Kisvállalkozás

50 főnél kevesebb

Maximum 10 millió euró

Középvállalkozás

250 főnél kevesebb

Maximum 50 millió euró, vagy mfő 43 millió euró

Rezsabek Angéla

48

12

2014.11.10.

A szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet…… Tao.tv. 18. § (1) ……. b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. Tao.tv. 18. § ……… a) csökkenti, feltéve, hogy aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a 49 különbözet összegét;

Az általunk könyvelt „X” vállalkozásnak számlázott értékesítés az év során „Y” kapcsolt vállalkozás által: 500 egység, azonban az év végi elszámolás szerint a piaci értéke csak 200 egység. A vállalkozásnál a beszerzés értéke: anyagköltség. Az eddig hatályos előírások alapján A vállalkozás a …29-es társasági adóbevallásában adózás előtti eredményt növelő tételként szerepeltetett 300 egységet. Ezt a 300 egységet itt anyagköltséget csökkentő tételként szerepeltetheti. A könyvelés alapdokumentuma az év végén készült egyetlen számla és a szokásos piaci ár levezetése lesz. 51 45

Anyagköltség Szállítók

45 51

Szállítókötelezettség Anyagköltség

500 300

51

Szt. 47§ (10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja …. Szt. 73. § (4) Az értékesítés nettó árbevételét módosítja ….. Szt. 78§ (8) ….az elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja ……. …. az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a ……………. módosításaként nem szerepeltetné.

50

1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY

A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL 4. § 23. kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

52

13

2014.11.10.

KAPCSOLT FELEK TÁRSASÁGI ADÓ TV SZERINT : ADÓZÓ ÉS AZ A SZEMÉLY

1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY

A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL Tao. tv. 4§ 31/b. E törvény alkalmazásában: személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély;

Többségi befolyásnál a.

Tao. tv. 4§ 27. E törvény alkalmazásában: külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; Tao. tv. 4§ 7. E törvény alkalmazásában: belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély;

ADÓZÓ



b.

SZEMÉLY

Többségi befolyásnál

*

c.

MÁS SZEMÉLY 53

54

* Közeli hozzátartozók is más személynek minősülnek

2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Új ptk. 8:2. § [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A tulajdonos „B”-ben 40% és „B” tulajdonos „C”-ban 60%, akkor „A” közvetetten tulajdonos „C”-ben ??????% A tulajdonos „B”-ben 60% és „B” tulajdonos „C”-ban 60%, akkor „A” közvetetten tulajdonos „C”-ben ???????%

A B C 55

56

14

2014.11.10.

Új ptk. 8:2. § [Befolyás] (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Új ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő57 és a testvér;

Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége Szt.tv. 11§ (10) Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által – az (1)–(3) bekezdés szerinti feltételekkel – az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. Art. 33. § (6) ….. a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe 59 helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg

Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége

58

ÜZLETI ÉV  Alapvetően  Lehet      

12 naptári hónap DE … rövidebb időtartamú:

előtársasági időszak, valamint az azt követő üzleti év esetében, naptári évről a naptári évtől eltérő üzleti évre, illetve az üzleti évről új üzleti évre történő áttéréskor átalakulásnál; felszámolásnál, végelszámolásnál, kényszertörlési eljárásnál 60

15

2014.11.10.

ÜZLETI ÉV ~ BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK

ÜZLETI ÉV ~ BESZÁMOLÁSI IDŐSZAK

Átalakulás esetén: Megszűnő vállalkozónál:

FA, VA, KT -tól: előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól -ig: a felszámolás, a végelszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig DE ha a FA vagy VA úgy fejeződik be, hogy a vállalkozás nem szűnik meg, akkor az eljárás befejezését követő üzleti év: -tól: a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól -ig: a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig

-tól: az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól -ig: az átalakulás napjáig (előre megadható)

Átalakulással létrejövő új vállalkozónál: -tól: átalakulás napját követő naptól -ig: a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig 61

ÜZLETI

ÉV

~ BESZÁMOLÁSI

62

KÉNYSZERTÖRLÉS

IDŐSZAK

A

illetve a KT eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.  Ha a KT eljárás lefolytatása során FA eljárás kerül elrendelésre, a FA időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja.  Ha a VA 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a VA üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.  FA,

63

cégtörvény alapján bizonyos esetekben kényszertörlési eljárásra kerülhet sor >>> felszámolási eljárásba fordulhat át.  Előző mérleg fordulónaptól a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszakra beszámoló.  A kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül.  Felszámolás elrendelésének napja = Felszámolási időszak kezdő napja. 64

16

2014.11.10.

Szakmai szervezetek, továbbképzés

Szakmai szervezetek, továbbképzés

65

Szt. 152. § (2a) E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: a) nem az Európai Gazdasági Térség államában vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, b) az (1) bekezdés szerinti továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban megszerzett jövedelme az Európai Gazdasági Térség államán kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna, vagy c) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető.

66

IFRS regisztráció 10§(5)-(6) IFRS minősítésre vonatkozó követelmények

10§ (5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját - e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minősítéssel.

IFRS regisztráció

67

(6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.

68

17

2014.11.10.

398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 4. § (4) 3 lezárt üzleti év után térhet el 5. § (3) Felújítás fogalma

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítők felmerült gyakorlati kérdései

10. § (3) Értékvesztés fogalma 5§ (12) Halasztott bevétel feloldás nem lehet egyéb bevétel 6§ (3a) Aktív időbeli elhatárolás 69

398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 11§ (3) …….. mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem lehet átszámítani 11§ (4) …… kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az átszámításhoz az Szt. 60. § (6) bekezdése szerinti árfolyam nem használható. 11§ (5) ….. hogy az ott felsorolt árfolyamok közül a mikrogazdálkodó a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamot választja. 12. § Átalakulási szabályok

6§ (7a) Passzív időbeli elhatárolás

70

VÁLASZTÁSOK KÖVETKEZETES ALKALMAZÁSA 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4§ (4)/ÚJ/ - A mikrogazdálkodó a (3) bekezdés d)-f) pontja szerint rögzített választásától leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.  - Hivatkozott választások: 100eFt alatti egyösszegű leírás, készletekről évközi értékbeli nyilvántartás vezetése, továbbá kkt., Bt. esetén nem számol el terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést és visszaírást, valamint nem képez céltartalékot 

71

72

18

2014.11.10.

FELÚJÍTÁS FOGALMA /PONTOSÍTÁS/ - Az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontjától eltérően nem minősül felújításnak az olyan tevékenység, amelynek egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot.  - 2014-ig: Az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontjától eltérően nem minősül felújításnak a 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő eszközökön végzett olyan tevékenység, amely egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, vagy ha az kisebb 100 ezer forintnál, akkor a 100 ezer forintot. 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 5§ (3)

IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK /KIEGÉSZÜLT/



PASSZÍV

Aktív időbeli elhatárolásként csak az alábbi tételeket kell kimutatni: 







73

- az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra – illetve az ezt megelőző időszakokra – vonatkoznak, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja - az olyan járó bevételeket - a kamatbevételek kivételével - , amelyek csak a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak." - az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek költségként, ráfordításként elszámolásra. (arra az időszakra kell elszámolni, amely időszakhoz kapcsolódnak) Halasztott ráfordításként KELL kimutatni az átvállalt kötelezettséget, ha annak összege meghaladja az 1 millió Ft-ot

398/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet 6§

74

IDŐBELI ELHATÁROLÁSKÉNT CSAK AZ

ALÁBBI TÉTELEKET KELL KIMUTATNI

IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK - az olyan fizetendő kamatráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot – illetve az azt megelőző időszakokat – terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja  - az olyan, a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordításokat - kamatráfordítások kivételével -, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több év múlva merülnek fel. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak."  - az olyan bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet illetnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek bevételként elszámolásra. (arra az időszakra kell elszámolni, amely időszakhoz kapcsolódnak)  - Halasztott bevételként: azon rendkívüli bevételként elszámolt tételt, melynek összege az 1 millió Ft-ot meghaladja (fejlesztési célra kapott támogatás, elengedett, valamint harmadik személy által átvállalt kötelezettség, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik, térítés nélkül átvett eszköz, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz) 398/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet 6§ 

- Kamattól eltérő, tárgyévet követően felmerülő bevételekre és ráfordításokra is kiterjed a „kétéves szabály”, amennyiben azok a tárgyév eredményét érintik,  - 2014-ig: a „kétéves szabály” csak a tárgyévben elszámolt, de a fordulónapot követő két vagy több évet illető bevételekre/ráfordításokra vonatkozott 

75

76

19

2014.11.10.

BEHAJTHATATLANNAK NEM MINŐSÍTETT 100EFT ALATTI KÖVETELÉSEK

ÉRTÉKVESZTÉS 

Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, valamint, behajthatatlanná nem minősített 100 eFt alatti, az üzleti év mérlegforduló napján fennálló és a



Amennyiben a 100 eFt alatti, 180 napja lejárt követeléseket nem írják le: értékvesztést kell elszámolni a késedelmi idő függvényében

mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában 

a) több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében,



b) több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében,



c) több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében."

398/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet 10§(3)

HALASZTOTT 

77

78

DEVIZA ÉS VALUTAKÉSZLETEK BEKERÜLÉSI ÁFOLYAMA

BEVÉTEL MEGSZÜNTETÉSE



Halasztott bevételként a passzív időbeli elhatárolások között elszámolt 1 millió Ft feletti értékben térítés nélkül, ajándékként, többletként fellelt eszköz, korábbi eszközbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettség elengedése/harmadik fél által átvállalása, fejlesztési célú támogatás miatti rendkívüli bevétel megszüntetése:



Kötelezően rendkívüli bevétel (nem lehet egyéb bevétel) 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 5§(12) 79

A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség Szt. 60. § (1) bekezdése szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az átszámításhoz az Szt. 60. § (6) bekezdése szerinti árfolyam nem használható. Az Szt.-től eltérően azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték Magyarország hivatalos pénznemétől eltérő pénznemben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot kell alkalmazni azzal, hogy az ott felsorolt árfolyamok közül a mikrogazdálkodó a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamot választja."

398/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet 11§(4)-(5)

80

20

2014.11.10.

SZÁMLÁK ÁFA TARTALMÁNAK FT-ÉRT VÁSÁROLT VALUTA/DEVIZA

ÁTSZÁMÍTÁSA

2014-ig: egységesen kötelező volt az MNB árfolyam alkalmazása  2014-től: Ft-ért vásárolt deviza/valuta bekerülési árfolyamát a fizetett ellenérték határozza meg



Módosítás szerint: mikrogazdálkodó az ÁFA fizetési kötelezettségnél csak az MNB árfolyamot választhatja,  Bejövő számláknál: a számlán irányadó árfolyamként szereplő árfolyam szerint kell a tartozás bekerülési értékét meghatározni



81

ÉV VÉGI ÁTÉRTÉKELÉS

ÁTALAKULÁS SZABÁLYAI 2014-IG

TILALMA

12§(2) Az átalakulás során a jogutód (több jogutód esetén a jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani.  12§(3) Ha a jogutód az átalakulást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani.

Az Szt. 60. § (2) bekezdésétől eltérően a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem lehet átszámítani.  2014-ig: …….nem kell átszámítani





398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 11§(3)

82

83

84

21

2014.11.10.

ÁTALAKULÁS, EGYESÜLÉS, SZÉTVÁLÁS 



 





12§ (2) A mikrogazdálkodó átalakulása, szétválása során a jogelőd gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. 12§(3) Olyan beolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, a beolvasztó (jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. 12§(4) Olyan összeolvadásnál, amelyben mikrogazdálkodó is részt vesz, és ha a) az összeolvadók (jogelődök) mindegyike mikrogazdálkodó, akkor a jogelőd gazdasági társaságok beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani, b) az összeolvadók (jogelődök) legalább egyike nem mikrogazdálkodó, akkor az éves beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. 12§(5) Ha a jogutód az átalakulást, egyesülést, szétválást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani."

ÁTALAKULÁS Általános szabály átalakulás, szétválás esetén: jogelőd szabályai szerint (ha átalakulásban mikrogazdálkodó nem szerepel, de a jogutód mikrogazdálkodóit kíván a jövőben készíteni: áttérés szabályai  Beolvadásnál: szereplők között mikro van, akkor a beolvasztó szabályai szerint  Összeolvadásnál: szereplők mind mikro szerintiek, akkor a jogelőd szabályai szerint DE: a fenti beolvadás/összeolvadás vagyonmérlegei mikro szerint kerültek összeállításra, és a jogutód meghaladja a mikro értékhatárokat: nyitás után áttérési kötelezettség a normálra (nyitás utáni rendező tételek nélkül) 

85

86

ÁTTÉRÉSSEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

ÖSSZEOLVADÁS



Egyik szereplő nem mikro: éves beszámoló szerinti vagyonmérleg készítés  Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérlege éves beszámoló szerint készült, de a jogutód át kíván térni mikrora: áttérés szabályai (nyitás utáni rendező tételekkel) 





87

az Szt. 41. § (2)-(5) bekezdése szerinti céltartalékot meg kell szüntetnie és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő, az Szt. 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítást az (1) bekezdés b) pontjától eltérően, az első üzleti év végén és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti, ha annak összege az 1 millió forintot meghaladja. A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó képviseletére jogosult személynek a mikrogazdálkodói beszámoló választásáról legkésőbb az üzleti év első napjával írásban nyilatkoznia kell.

88

22

2014.11.10.

2. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIHOZ ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK

E-útdíj elszámolása Behajtási költségátalány  Biztosítási díjak elszámolása  Költségként elszámolható biztosítási díja  Tanulás, továbbképzés számvitele  

2. GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK 89

EGYÉB

JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ

KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK 90

E-útdíj elszámolása

2. EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ

36

Egyéb 45 Szállítótarkövetelés tozás 466 Előzetesen 45 Szállítótarfelszámított áfa tozás 52 Igénybe vett 36 Egyéb szolgáltatás követelés

KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK

2.1. E-útdíj elszámolása

91

előleg Előleg áfa Tényleges útszakaszra jutó díj

Htv. 40/A. § (1) b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a levonható. 92

23

2014.11.10.

1990. ÉVI 100.TV (HELYI ADÓKRÓL): ÚTDÍJRA VONATKOZÓ CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉG A települési adó csökkentése:  40/A. §(1) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (2) bekezdésben meghatározott módon - levonható az adóalany által  b) a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a.  (2) Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű tevékenység utáni adó és az útdíj (1) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le.

2.2. Behajtási költségátalány

94

93

Késedelmi kamat Új Ptk. 6:155. § Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén] (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. 6:130. § [Pénztartozás teljesítésének ideje] (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy 95 számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.

FIZETÉSI HATÁRIDŐK Új Ptk: 6:130. § [Pénztartozás teljesítésének ideje]  (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.  Új Ptk: 6:130. §(3) E § rendelkezéseitől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja.  Új Ptk: 6:130. §(4) Tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni olyan szerződési feltételt, amely a pénztartozás teljesítésére hatvan napnál hosszabb határidőt határoz meg.

96

24

2014.11.10.

Behajtási költségátalány Új Ptk. 6:155. § (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb 97 összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

81. § (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét;

77. §(2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét, ……. amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. 98

KÉRDÉSEK

ÉS VÁLASZOK NAV ÉS ÁLLÁSFOGLALÁSOK ALAPJÁN

KIM

Üzleti évben jóváírt összeg 38

Pénzeszköz

96

Egyéb bevétel

Befolyt összeg

Üzleti évhez kapcsolódó, fordulónap és mérlegkészítés között befolyt összeg 39

Bevételek aktív időbeli 96 elh.

86

Egyéb ráfordítás

86

Egyéb ráfordítás

Egyéb bevétel

Befolyt összeg

Üzleti évben fizetett összeg 38

Pénzeszköz

Fizetett összeg

Üzleti évhez kapcsolódó, fizetendő összeg 48

Passzív elhatárolás

időbeli Fizetendő összeg

99

Behajtási költségátalány jellemzői:  fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt, összege minimum 40 euró (függetlenül a behajtás felmerült költségeitől és a késedelem kimentési körülményeitől),  Behajtási költségátalány kizárása semmis: a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozásnak hatósággal kötött szerződésekre  Késedelmenként (nem számlánként) számítandó,  Átszámítás módja (eltérő megállapodás hiányában): késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes jegybanki – teljesítés helye szerinti – árfolyamon,  Kötelező a könyvekben tartozásként kimutatni  Jogosult lemondhat róla (jogosultság elválik az igényérvényesítéstől,  Szerződésben – késedelmes fizetést megelőzően – elengedni nem lehet, kártérítés összegébe beszámítandó, azonban a kötbér összegébe nem,  Irányelv nem szabályozza az idegen pénznem kérdését (hazai bírói gyakorlat: pénzkövetelés osztja az alapkövetelés sorsát)

100

25

2014.11.10.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK NAV ÉS KIM

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK NAV ÉS KIM

ÁLLÁSFOGLALÁSOK ALAPJÁN

ÁLLÁSFOGLALÁSOK ALAPJÁN

Behajtási költségátalány elszámolása a kötelezettnél:  A fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 81. § (2) bekezdés b) pontja alapján egyéb ráfordításként számolja el.  A behajtási költségátalány tartozásnak minősül, azt kötelezettségként szükséges a kötelezett könyveiben rögzíteni. Nem csak abban az esetben, ha a jogosult azt – önként történő teljesítés hiányában – ténylegesen követelte az adóstól (a fizetési kötelezettség a jogszabály alapján a késedelembeesés tényével beáll).

Behajtási költségátalány elengedése a kötelezettnél:  Ha a jogosult a költségátalány iránti igényéről a szerződéskötést (és a teljesítési határidő beálltát) követően lemond, illetve a Ptk. 6:46. §-ában rögzített elszámolási sorrendet megváltoztatja: kötelezett a behajtási költségátalány összegét a kötelezettségek közül kivezeti: rendkívüli bevétel (ha nem eszközhöz kapcsolódó): Szt. 86. § (3) bekezdés h)  Amennyiben a jogosult Ptk. 6:46. §-ában rögzített diszpozitív elszámolási sorrendtől eltér, és a pénztartozást nem minden Ptk. szerinti jogcímen érvényesíti (pl. csak a főtartozás, illetve az ügyleti és a késedelmi kamat összegét kéri be a kötelezettől, és előbbi összegek beérkezése esetén tájékoztatja a kötelezettet, hogy további követelése vele szemben nincs), a kötelezett – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján – a véglegesen nem érvényesített behajtási költségátalány összegét (ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik) rendkívüli bevételként mutatja ki.

101

KÉRDÉSEK

ÉS VÁLASZOK NAV ÉS ÁLLÁSFOGLALÁSOK ALAPJÁN

FIZETÉSI SORRENDEK Új Ptk. 6:46. § [Elszámolás több tartozás esetén] 

102

KIM

Behajtási költségátalány elszámolása a jogosultnál:  A jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá a mérlegkészítésig ténylegesen befolyt. Szt. 77. § (2) bekezdés b)  A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) szerinti adóalapot pedig csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez a jogosult oldalán.

Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt - ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.

103

104

26

2014.11.10.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK NAV ÉS KIM

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK NAV ÉS KIM

ÁLLÁSFOGLALÁSOK ALAPJÁN

ÁLLÁSFOGLALÁSOK ALAPJÁN

Behajtási költségátalány elengedése a jogosultnál:  A behajtási költségátalányról való lemondást sem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást).  A fentiek alapján a jogosultnál nem merül fel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan (mivel a jogosult könyveiben ki nem mutatott követelés elengedéséhez kapcsolódóan a társasági adó nem rendel adóalapkorrekciós tételt).  Ha a jogosult a behajtási költségátalányról lemond: nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata.

Hatályosság:  Az új Ptk. a 2014. március 15-től kötött szerződésekre vonatkozik,  2011/7. EU irányelv 2013. 07.01-től hatályos: régi Ptk. 301/A. szerint szabályozza a behajtási költség átalányt,  A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 2014. március 14-ig hatályos 301/A. § (3) bekezdése a 2013. évi V. törvénnyel azonos módon szabályozza a behajtási költségátalány jogintézményét, ezért annak kezelésére a 2014. március 15-ét megelőző ügyletek vonatkozásában a fentiekben foglaltak az irányadóak.

105

106

2013. ÉVI V. TÖRVÉNY (PTK)

2.3. Biztosítási díjak elszámolása

107

PTK 6. könyv szerinti szerződés fajták  Vagyonbiztosítás  Felelősségbiztosítás /6:471§/ Általános felelősség (külső): pl. társasház Szakmai felelősség (külső) Saját társasággal szembeni felelősség (belső): ÚJ Egyetemleges felelősség: magánvagyon előtérbe kerülhet  Életbiztosítás (nyugdíjbiztosítás is)  Egészségbiztosítás (betegségbiztosítás)  Balesetbiztosítás (az egészségbiztosítás részhalmaza)

108

27

2014.11.10.

ÉLETBIZTOSÍTÁS Biztosítási esemény /6:479§/  Halál  Életkor elérése  Időpont elérése  Más esemény bekövetkezése Biztosító teljesítése  Biztosítási összeg  Járadékszolgáltatás (határozott idejű, élethosszig tartó) Kockázati életbiztosítás  Nincs lejárati szolgáltatás  Nincs visszavásárlási értéke

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS SZEREPLŐI

Szerződő, biztosított

Kedvezményezett, ha az nem biztosított

A Ptk. szerint szétválhat!

Ez adja meg a jogalapját a céges biztosításoknak

109 Szerződő (természetes vagy jogi személy)

Biztosított

VISSZAVÁSÁRLÁSI ÖSSZEG (MARADÉK JOG)

ÉLETBIZTOSÍTÁS Kedvezményezett /6:480§/  Szerződésben megjelölt személy  Ennek hiányában a biztosított vagy annak örököse  Ha nem a biztosított a szerződő, akkor a biztosított hozzájárulása kell a kedvezményezett megváltoztatásához Maradékjog /6:485§/  Biztosítási összeg, ami a biztosítási esemény nélküli megszűnés esetén jár  E jogot a szerződő gyakorolja

Biztosító társaság

VAN a teljes életre szóló „whole-life” biztosításoknál

Jellemzően VAN az elérési biztosításoknál NINCS a kockázati biztosításoknál

111

28

2014.11.10.

A BIZTOSÍTOTT ÉRDEKÉT VÉDŐ KÉT

ÉLETBIZTOSÍTÁS

GARANCIÁLIS SZABÁLY

Szerződés megkötés feltétele  Biztosított hozzájárulása, ha nem ő a szerződő Biztosított belépése a szerződésbe /6:452§/  Biztosítóhoz intézett egyoldalú nyilatkozattal  Biztosító hozzájárulása nem szükséges  Elszámolási kötelezettség (díjra vonatkozóan is)

A kedvezményezettséget csak a biztosítottal egyetértésben lehet módosítani.

A szerződő helyébe egyoldalúan beléphet,ha a szerződő a biztosítást bármely okból felmondaná.

Fontos szerepük van a számviteli elszámolás és a rendeltetésszerű joggyakorlás alkalmazása során 113

ÉLET/KOCKÁZATI BIZTOSÍTÁSOK SZÁMVITELI SZABÁLYOK

ÉLETBIZTOSÍTÁS Kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítás  Minden más vegyes életbiztosítás (pl. Unit linked).

115



A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv-tv.) 16. § (3) bekezdésében meghatározott tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet is érvényesíteni kell, azaz a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve elszámolni.



Költségként csak azt a biztosítási díjat lehet elszámolni, amely a Szerződőnél (vállalkozásnál) a díjfizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül.

116

29

2014.11.10.

A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI

KÉRDÉSEK A VÉGLEGES VAGYONVESZTÉSHEZ

Sztv.

Szerződő – társaság - megszüntetheti (visszavásárolhatja) a magánszemély kedvezményezettre kötött biztosítást, beszélhetünk-e végleges vagyonvesztésről: IGEN  Az átalakítás lehetőségének opcióját tartalmazó, de határozott idejűvé át nem alakított életbiztosítás kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak tekinthető. 

Nem

Igen Történt-e végleges vagyonveszté s?

3. §. (7) személyi jellegű egyéb kifizetés

Követelésként kell elszámolni a befizetéskor.



A Szerződőnél a befizetett életbiztosítási díj azon részét, amely az életbiztosítási kockázatot, továbbá az adminisztrációs díjrészt és az allokációs költségeket fedezi, az előző esetek mindegyikében személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.



Akkor is személyi jellegű ráfordítás, ha a társasággal semmilyen jogviszonyban nem áll a kedvezményezett: Tao. Következmény! A díjtartalékba kerülő részt a szerződés tartalmának minősítését követően kell a számviteli nyilvántartásban rögzíteni.

118

ÉLETBIZTOSÍTÁS SZÁMVITEL ELSZÁMOLÁSÁNÁL FIGYELEMBEVEENDŐ SZEMPONTOK

KOCKÁZATI BIZTOSÍTÁS MEGÍTÉLÉSE



Szerződőváltás kockázati biztosításnál: Nincs könyvelési teendő, ha végleges vagyonvesztésként (kockázati) elszámolt biztosítást érinti a szerződés váltás két gazdálkodó között 

Kifizetéskor/visszavásárlá skor a képződött eredményt kell könyvelni



Ha a vállalkozás olyan Életbiztosítást köt (mint Szerződő), amelyben Kedvezményezettként magánszemély van megjelölve, akkor a vállalkozás által fizetett biztosítási díjat személyi jellegű egyéb kifizetésként, költségként kell elszámolni [Számv-tv. 3. § (7) bekezdés 3. pont ].



119

Akkor is elszámolható költségként, ha a szerződésben nem jelölnek Kedvezményezettet, ebben az esetben – Ptk. alapján – a Biztosított örökösét kell Kedvezményezettnek tekinteni.

120

30

2014.11.10.

ÉLETBIZTOSÍTÁS SZÁMVITEL ELSZÁMOLÁSÁNÁL FIGYELEMBEVEENDŐ SZEMPONTOK 

Ha a Szerződő a biztosítás időtartama alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a pénzkivonást a Biztosított jogszerűen nem akadályozhatja meg (a szerződés aláírásakor lemondott arról a jogról, hogy a szerződés megszűnése előtt a biztosító felé tett egyoldalú nyilatkozattal a Szerződő helyébe lépjen), akkor a Szerződő által fizetett biztosítási díj

díjtartalékba

kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, Biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni

Megnevezés

1.eset

2.eset

3.eset

Szerződő

Cég

Cég

Cég

Biztosított

Munkavállaló

Munkavállaló

Munkavállaló

Kedvezménye- Magánszemély zett

Cég

Változhat

Könyvelés

T 36 / K 479

T 55/ K 479

T 55 / K 479

122

121

[Számv-tv. 29. § (1) bekezdés].

A cég pénzt von ki a biztosítótól: A, eset – a szerződés szerint a biztosított ezt nem tudja megakadályozni, mert lemondott a jogairól. 36

Egyéb követelés

38

Pénzeszköz

38

Pénzeszköz

36

Egyéb követelés

B, eset – a szerződés szerint a biztosított meg tudná akadályozni, mert nem mondott le a jogairól, de biztosított hozzájárult a szerződés felbontásához.

55 38

Személyi jellegű egyéb kifizetés Pénzeszköz

38

Pénzeszköz

96

Egyéb bevétel

123

KÖVETELÉSKÉNT KIMUTATOTT BIZTOSÍTÁSOK SPECIALITÁSAI Biztosító teljesítésének elszámolása: - követelésként kimutatott összeg csökkentése, és - többletként teljesített összeg pénzügyi egyéb bevétel  Szerződőváltásnál - más gazdálkodó az új szerződő a) ingyenes átadásnál: hitelezési veszteségként (Tao. Korrekció) b) ellenérték fejében: kapott ellenérték és a követelés értéke közötti különbözet egyéb pénzügyi eredmény - biztosított magánszemély lép a szerződő helyébe: személyi jellegű ráfordításként számolandó el a követelés összege (követelés összege után levonások) 

124

31

2014.11.10.

A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI

Sztv.

Sztv.

Vagyonvesztés történt!

Nem történt végleges vagyonvesztés !

Időbeli elhatárolás szükségessége 1./ Folyamatos díjfizetésnél – csak az üzleti évre időarányosan eső számolható el költségként 2./ Egyszeri és/ vagy rendkívüli díjfizetésnél a.) ha a futamidő ismert az 1./ szerintiek szerint b.) ha a futamidő nem ismert (teljes életre szóló) akkor az időbeli elhatárolásnak nincs helye ! 3./ Követelésként nyilvántartott befizetések időbeli elhatárolása a szerződés módosításkor a./ ha ismert a futamidő,akkor a már eltelt időszakra eső díjrész a tárgyidőszakban költség b.) egyszeri díjas biztosításnál a teljes addigi követelés költség lesz

Adótervezési eszköz lehet!

A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI Tao Személyi oldalról szabályoz

3.sz.mellékelt B/8. A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló;

a) ha a kedvezményezett maga a szerződő vállalkozás b) ha a biztosított előre írásban lemond a Ptk. által részére biztosított két garanciális kötelezettségről.  Indifferens,hogy a szerződés tartalmazza-e a visszavásárlás lehetőségét  a biztosítási díj adóköteles vagy sem Ha utóbb a) visszavonhatatlanul a magánszemély válik a szerződés kedvezményezettjévé b) illetve a vállalkozás szerződő helyébe lép a követelést a személyi jellegű kifizetésekkel szemben meg kell szüntetni. A változás időpontjában kell azt is eldönteni,hogy beáll-e a magánszemély egyéb adófizetési kötelezettsége. Ennek eldöntéséhez azt kell tisztázni, hogy adóköteles vagy adómentes jövedelemhez jutott-e a magánszemély?

BIZTOSÍTÁS TÍPUSA KOCKÁZATI

KIFIZETŐ által fizetett díj

Biztosító teljesítése

ADÓMENTES Szja tv. 1.sz.melléklet 6.3.

ADÓMENTES Szja tv. 1.sz.melléklet 6.3.

Megtakarítási (befektetési)

Egyes meghatározott juttatások szerint Szja tv. 70§ (1) 27% EHO (1,19 szorzóval)

Kamat jövedelem {65§ (1) d.} 6% EHO 16% SZJA 2013.08.01.-től

Teljes életre szóló életbizt.

ADÓMENTES Szja tv. 1.sz. melléklet 6.9.

Egyéb jövedelem Szja tv. 28§ (2) 27% EHO

32

2014.11.10.

Kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Teljes díj

Kamat jövedelem csökkentés

EGYSZERI DÍJASNÁL

RENDSZERES DÍJASNÁL

50%

3-5 ÉV KÖZÖTT

6-10 ÉV KÖZÖTT

100%

5 ÉV UTÁN

10 év után akkor is, ha a díjak max. a KSH szerinti fogy. árindexek 30%-ával növekednek

Szja tv. 1. sz. mell. Az adómentes bevételekről 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett - rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díjak (díjelőírások) együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét; 130

Kockázati ….. 55

Személyi jellegű 38 egyéb 55 Személyi jellegű 46 egyéb 56 Bérjárulékok 46

2.3.2. Nem kockázati, megtakarítási

Pénzeszköz

Teljes díj

Költségvetési Szja kötelezettség Költségvetési EHO kötelezettség Szja tv. 1.sz. mell. Az adómentes bevételekről 6.3. a kockázati biztosítás más személy által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj e 131 melléklet más pontja szerint adómentes;

55

Személyi jellegű egyéb 38

Pénzeszköz

55

Személyi jellegű egyéb 46

Költségvetési kötelezettség

Szja

56

Bérjárulékok

Költségvetési kötelezettség

EHO

46

Teljes díj

Szja tv. 70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül c) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. Szja tv. 3§ 89. Adóköteles biztosítási díj: magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél. 132

33

2014.11.10.

SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK TOVÁBBKÉPZÉSE ESETÉN

NEM LEHET akkreditált szervezet, ha:  Adóilletősége nem OECD, nem EGT, nem kettős adózás kizáró egyezmény…VAGY  Továbbképzéssel kapcsolatos jövedelem adózása:EGT-n kívüli államban kedvezményesebb lenne, mint belföldön, VAGY  Nem szabályozott tőzsdén jegyzett, ha tényleges tulajdonosa a „pénzmosásról szóló tv.” alapján nem meghatrozható

2.4. Tanulás, továbbképzés számvitele

133 134

SZÁMVITELI

KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁST

SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK TOVÁBBKÉPZÉSE ESETÉN

VÉGZŐK

ÚJ TÖRLÉSI SZABÁLYA

NEM LEHET akkreditált szervezet, ha: - Benne közvetlen vagy közvetett, több mint 25%os tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezőre igaz valamely fenti feltétel (rá, vagy ha társulásként adózik, akkor annak tulajdonos társaságaira)





(Sztv. 152. § (2) bek.: Adóelkerülést és gazdasági kifehérítést célozza – Csökkenti a továbbképzést lebonyolító szervezetek körét, átláthatóvá teszi a tulajdonosi szerkezetét, tevékenységi körét!) 135

Az Szt. 151. § (6) bek. h) ponttal egészül ki: A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, aki a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem jelentette be. Az Szt. 151. § (7) bek. g) ponttal egészül ki: Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét kérheti, az engedély visszavonását követően 136

34

2014.11.10.

Iskolarendszerű képzés 55

Személyi jellegű egyéb

38

Pénzeszköz

55

Személyi jellegű egyéb

46

Költségvetési kötelezettség

56

Bérjárulékok

46

Tandíj Szja

Költségvetési EHO kötelezettség Szja tv. 71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak g) az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. (6) E § alkalmazásában 137 h) iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

Nem iskolarendszerű képzés

55

Személyi egyéb

jellegű 38

Pénzeszköz

Tandíj

Szja tv. 2a) Nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik 138 (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás,

Nem iskolarendszerű képzés étkezése 55

Személyi egyéb

jellegű 38

Pénzeszköz

55

Személyi egyéb

jellegű 46

Költségvetési kötelezettség

Szja

Költségvetési kötelezettség

EHO

56

Bérjárulékok

46

Étkezés

Szja.tv. 70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott 139 adóköteles jövedelem;

II. SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK 90 perc 140

35

2014.11.10.

SAJÁT TŐKE MINIMUMOK

SAJÁT TŐKE Saját tőke fogalma, mérlegben betöltött helye 35. § (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet  a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy  amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is. 35§ (7) Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni.

3:161. § [A törzstőke és a törzsbetét fogalma és mértéke] (4) A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. (A Ptk. 3:161. §-ához) 13. § (2) Az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb 2016. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek 142 alkalmazásával határozhat.

141

KFT – JEGYZETT     

PTK. 3:162. § [A PÉNZBELI SZOLGÁLTATÁSA]

VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS

TŐKE MINIMUM

500 eFt >>>>>>>> 3.000 eFt Több mint 200 ezer céget érint !!! Plusz tőkekövetelmény kb. 490 Mrd forint !!! 2016. március 15-éig kell kötelezően megemelni, DE 2014. március 15. után egyből esedékes, ha valaki társasági okiratot módosít >>> benyújtja a CB-ra (üzletrész-értékesítés, az ügyvezető-, a székhely- telephelyváltozás) Ha társasági okiratban nincs JT emelése:  CB elutasítja a kérelmet vagy  cég dönthet a BT-vé vagy KKT-vé átalakulásáról (költséges, időigényes , könyvvizsgálót is igényel)

(1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

144

143

36

2014.11.10.

PTK. 3:163. § [A NEM PÉNZBELI VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS TELJESÍTÉSE]

A TÁRSASÁG ALAPÍTÁSA EGYSZEMÉLYES TÁRSASÁG

(1) Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Ptk. 3:208. § [Az egyszemélyes társaság létrejötte] (1) Ha egy személy alapít korlátolt felelősségű társaságot, az alapító köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis.

(2) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése - a három évet meghaladó részében - semmis

145

146

XIV. CÍM

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSA

XXXI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Ptk. 3:252. § [A nyilvántartásba vétel feltételei]

Ptk. 3:212. § [Alaptőke] (2) A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. (3) A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc

(1) A részvénytársaság nyilvántartásba vételére azt követően kerülhet sor, ha a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig a) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették; és b) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást - kivéve, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke huszonöt százalékát nem éri el - a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották.

százalékánál.

(4) A részvény névértéken alul történő kibocsátása semmis. A névértéken aluli kibocsátásból eredő károkért harmadik személyekkel szemben a részvénytársaság nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően történt kibocsátás esetén az alapítókat, a nyilvántartásba való bejegyzést követően történt kibocsátás esetén a társaságot terheli felelősség a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Több alapítót a felelősség egyetemlegesen terheli.

(2) A részvényes legkésőbb a részvénytársaság nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül köteles a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét a részvénytársaság részére befizetni és a nyilvántartásba vételtől számított három éven belül köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljes egészében a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. 147

(3) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulásokkal kapcsolatban az e §-ban meghatározottnál későbbi teljesítési határidőt ír elő.

148

37

2014.11.10.

XL. FEJEZET

Kft

AZ EGYSZEMÉLYES

114§,115§,116§

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Tőkeemelés „kívülről” 3….

Jegyzett, de még 411 be nem

Jegyzett Tőke Bejegyzett összeg

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

500 EFt

3 000 EFt

5 mFt (20mFt)

5 mFt (20mFt)

Nincs megkötés

NINCS megkötés

Min.30%

–Pénzbetét mértéke és határideje

min.50% a kérelem benyújtásig, a többit 1 éven belül

általában 50% és 1 év,

min.25%, a többit 1 éven belül

min.25%, a többit 1 éven belül

–Apport mértéke és határideje

100%, kivéve: kevesebb mint a törzstőke 50%-a, akkor 3 éven belül

uaz, mint korábban,

100%, kivéve Zrt, ha kevesebb mint az alaptőke 25%a, akkor 5 éven belül

100% , kivéve, ha kevesebb mint az alaptőke 25% -a, akkor 3 éven belül de egyszemélyes rtnél apport 100%-ban rendelkezésre bocsátandó

NEM PÉNZBELI RT-NÉL

Jegyzett, de Rendelkezésre még be nem bocsátott érték

Új Ptk. 3:296. § [A közgyűlési határozat] !!!!! nem taggyűlési !!!!! d) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát és egyéb jellemzőit, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét, székhelyét (lakóhelyét), a szolgáltatás időpontját; 3….

2014.03.15-től (Új)

Rendelkezésre bocsátási kötelezettség

149

1,2,3 Eszköz

3:212§,3::252§, 3:323§

2014.03.14-ig (Régi)

NINCS megkötés

–ebből Pénzeszköz

(1) Ha a részvénytársaság úgy jön létre, hogy alapszabályában egy személy vállal kötelezettséget a társaság valamennyi részvényének átvételére, az alapító köteles nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapszabály ezzel ellentétes rendelkezése semmis.

207§,288§

150

Jegyzett tőke minimum

3:323. § [Egyszemélyes részvénytársaság eltérő szabályai]

Rt

3:161§,3:162§, 3:163§,3:208§

151

de nem fizethető osztalék, amíg a ki nem fizetett osztalék el nem éri a törzstőke mértékét

de egyszemélyes kft-nél apport 100%ban rendelkezésre bocsátandó cégbejegyzésig

VAGYONI HOZZÁJÁRULÁS

3:251. § (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel. A könyvvizsgálónak vagy szakértőnek a jelentésben nyilatkoznia kell arról, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével. 152

38

2014.11.10.

Tőkére történő befizetés forintra átszámított összege eltér a bejegyzett összegtől

APPORT KÖNYVVIZSGÁLATA RT-NÉL 3:251. § [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás]  (2) Nincs szükség könyvvizsgálói vagy szakértői jelentésre, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás tárgyát képező vagyontárgy értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van.

Kevesebb a befizetett összeg

Nagyobb a befizetett összeg

Követelésként kell kimutatni a tulajdonosokkal szemben

A tulajdonosok társasági szerződésben lerögzített kijelentése alapján tőketartalék

153

MÉRLEG

A tulajdonosok lemondanak róla: rendkívüli bevétel

Tőkeemelés „kívülről” 3… Taggal . követelés

Jegyzett tőke Tőketartalék

.

szembeni 3… Jegyzett, de még be . nem

3… Jegyzett, de még be 411 Jegyzett tőke nem 47

Tagi kötelezettség .

Kötelezettség

Visszafizetésre kerül a tulajdonosok felé

3… Taggal követelés

2.500.000

2.500.000

szembeni

2.500.000

Új. Ptk. 3:99. § [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás] (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. 155

156

39

2014.11.10.

TÁ J É K O ZTATÓ Budapest, 2012. november 27. Tagi kölcsön és osztalék kifizetés elengedése Hogyan kell eljárni akkor, ha a végelszámolás alatt lévő társaságot tagi kölcsön vissza-, vagy osztalék kifizetési kötelezettség terheli? „AZONBAN A TARTOZÁSNAK ILYEN MÓDON TÖRTÉNŐ RENDEZÉSÉRE NINCS LEHETŐSÉG” (indoklás: apportált követelés nem bír vagyoni értékkel) TÁ J É K O ZTATÓ Budapest, 2013. január 28. Tagi kölcsön és osztalék kifizetés elengedése Hogyan kell eljárni akkor, ha a végelszámolás alatt lévő társaságot tagi kölcsön vissza-, vagy osztalék kifizetési kötelezettség terheli? ……lehetőséget adnak a követelés apport elszámolására A fentiekre tekintettel a 2012. november 27-én megjelent „Tagi kölcsön és osztalék kifizetés elengedése” című tájékoztató követelés apporttal kapcsolatos bekezdésében157 foglaltak nem alkalmazhatók.

TŐKEEMELÉS (BELÜLRŐL)

SAJÁT FORRÁSBÓL

Tőkeemelés „belülről”

JT emelés ET-ból  Csak szabad (nem lekötött) ET használható fel.  Szja tv (1995. évi CXVII. Törvény) 77/A. §-a (2) bekezdése szerint: „Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély bb) a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte”. 

Tőkeemelés „belülről” 411 Jegyzett tőke 2.500.000 SZJA tv. 3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 34. Értékpapír: ……..továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész,.. SZJA tv.67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. …….(3) A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell 158 megállapítani. 413 Eredménytartalék

Adókötelezettség JT leszállításakor esedékes 159

413 Eredménytartalék

411 Jegyzett tőke

2.500.000

3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. 160 (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.

40

2014.11.10.

Kft

Tőkeemelés saját forrásból (részvénytársaság) Ptk. 3:300. § [Az alaptőke-emelés előfeltételei]

Rt

158§

3:201§

259§

3:300§

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

TŐKEEMELÉS

A részvénytársaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőke-emelésre fordítható, és a részvénytársaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a

Törzstőkén / alaptőkén felüli vagyon terhére •feltétele

helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon mértékét a beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja.

•igazolása

ELŐZŐ ÜZLETI ÉV / tárgyévi közbenső mérleg szerint meglévő törzstőkén / alaptőkén felüli vagyon, amely tőkeemelésre fordítható (tőkeemelést követően sem lehet a törzstőke / alaptőke magasabb a korrigált saját tőkénél) Hat hónapnál nem régebbi fordulónapra készített beszámolóval vagy közbenső mérleggel

162

161

ÚJ PTK 2014.03.15-TŐL XXI. Fejezet A gazdasági társaság átalakulása és egyesülése 3:133. § [Az átalakulás esetei és feltételei] /GT. 51§/

Tőkevédelmi előírások

163

(2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja. 164

www.correct.hu

41

2014.11.10.

ÚJ PTK

ÚJ PTK

2014.03.15-TŐL

2014.03.15-TŐL

XXVII. fejezet

XXVII. fejezet

A társaság szervezete

A társaság szervezete

3:189. § [A taggyűlés kötelező összehívása] /Gt. 143§/ (1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. 165

3:189§ (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. (3) Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani. 166

www.correct.hu

www.correct.hu

GT ÉS ÚJ PTK KAPCSOLATA (GT. 143.§, ILL. 245.§)

GT ÉS ÚJ PTK KAPCSOLATA (GT. 51.§) 51§(4) Mentesül a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. Új Ptk nem tartalmazza! 167

Hatályos: 2012.10.16 … - amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérleg-fordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint azok fennállnak - … ÚJ PTK NEM TARTALMAZZA!

168

42

2014.11.10.

HOSSZÚ TÁVÚ TŐKEVESZTÉSNÉL Részvénytársaságoknál

Saját tőke

3:270. § [A közgyűlés kötelező összehívásának esetei] /Gt 245§/ (1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.

169

<

Jegyzett tőke társasági formára előírt mérték)

2 egymást követő teljes üzleti évben Eljárási szabály: A beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül kötelező intézkedés (egyébként ezt követő 60 napon belül átalakulás, megszűnés, egyesülés)

Nem tartalmazza az új Ptk: A beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül 3 hónapnál nem régebbi fordulónapra elkészített közbenső mérleggel igazolási lehetőség: arra, hogy az intézkedésre okot adó körülmény megszűnt. 170

www.correct.hu

KFT RÖVID RÖVID TÁVÚ Intézkedési TŐKEVESZTÉSNÉL kötelezettség 8 napon belül

Haladéktalanul

Ha a Kft saját tőkéje veszteség miatt a törzstőke felére,vagy a törvény szerinti min. alá csökken

Ha az Rt saját tőkéje veszteség miatt az alaptőke kétharmadára vagy 5 millió Ft alá csökken

Új Ptk-ban nincs már: Nincs intézkedési kötelezettség, ha az e célból összehívott taggyűlés, közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérleg fordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint már nem áll fenn tőkevesztés 171

TÁVÚ TŐKEVESZTÉSÉNÉL INTÉZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK - Pótbefizetés, - Törzstőke biztosítása egyéb módon, - Tőkeleszállítás, - Átalakulás, egyesülés szétválás, - Jogutód nélküli megszűnés, amely határozat 3 hónapon belül végrehajtandó. - Tőkeleszállítás kötelező: Ha a törzstőke felére csökkent saját tőke helyzet a taggyűlést követő 3 hónapon belül változatlanul fennáll. 172

43

2014.11.10.

RT RÖVID TÁVÚ TŐKEVESZTÉSÉNÉL

GT ÉS ÚJ PTK KAPCSOLATA (GT. 336/F §)

INTÉZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK

”Az

……… Tőkevesztés megszüntetésére alkalmas határozathozatal - Döntés átalakulásról, egyesülésről, szétválásról, - Döntés megszűnésről, amely határozat 3 hónapon belül végrehajtandó. - Tőkeleszállítás kötelező: ha az alaptőke kétharmadára csökkent saját tőke helyzet a közgyűlést követő 3 hónapon belül változatlanul fennáll.

51. § (1) bekezdése, a 143. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 245. § (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény 60. § (3) bekezdés a) pontja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége 2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható.” ÚJ PTK NEM TARTALMAZZA !

-

173

174

TŐKE HIÁNYÁNAK MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEI

Tulajdonosok tőkepótlása ázsióval Tagi kölcsön apportálás ázsióval  Pótbefizetés  Értékelési tartalék növelése  Mérleg szerinti eredmény növelése  

Tőkeemelés ázsióval

175

176

44

2014.11.10.

SAJÁT TŐKE PÓTLÁS MEGOLDÁSI

MÉRLEG

LEHETŐSÉGEK

Jegyzett tőke +X -Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék +Y Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Pénzeszköz

A1/ Tőkeemelés külső forrásból: a tagok pénzbeli hozzájárulásával, valamint nem pénzbeli (apporttal) történő jegyzett tőke emeléssel: Rendelkezésre bocsátott eszközök könyvelése a bejegyzés előtt: T 1.,2.,3. Eszközök – K 45-47. Kötelezettség Bejegyzéskor: T 45-47. Kötelezettség T 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke – K 411 Jegyzett tőke

X+Y

Rendelkezésre bocsátott érték Különbözet Bejegyzett összeg (névérték)

Bejegyzést követően rendelkezésre bocsátott eszközök: T 1.,2.,3. Eszközök – K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke 177 178

SAJÁT

TŐKE PÓTLÁS MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK

MÉRLEG

A2/ Tőkeemelés külső forrásból, ázsióval: tagok pénzbeli és nem pénzbeli (apporttal) hozzájárulásával: - Rendelkezésre bocsátott eszközök könyvelése a bejegyzés előtt: T 1.,2.,3. Eszközök – K 45-47. Kötelezettség - Bejegyzéskor: T 45-47. Kötelezettség Rendelkezésre bocsátott érték T 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke Különbözet (névértékre jutó) – K 411 Jegyzett tőke Bejegyzett összeg (névérték) – K 412 Tőketartalék Rendelkezésre bocsátott értékre jutó ázsió

Jegyzett tőke +X -Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék +Y Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Követelés

- Bejegyzést követően rendelkezésre bocsátott eszközök: T 1.,2.,3. Eszközök – K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke – K 412 Tőketartalék

X+Y 180

179

45

2014.11.10.

Tőkeemelés „kívülről” --- tagi kölcsön apport ázsióval 3… Taggal . követelés

szembeni 3… Jegyzett, de még be . nem

X

3… Jegyzett, de még be 411 Jegyzett tőke nem

2.500.000

.

3… Jegyzett, de még be 412 Tőketartalék nem

X-2.500.000

.

47

Tagi kötelezettség .

3… Taggal követelés

szembeni

X

Új. Ptk. 3:99. § [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás] (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes181 közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.

1,2, Eszköz 3

Tőkeemelés „kívülről” ázsióval 3…. Jegyzett, de még be Rendelkezésre nem bocsátott érték

3…. Jegyzett, de még be 411 Jegyzett tőke nem 3…. Jegyzett, de még be 412 Tőketartalék nem

Bejegyzett összeg Ázsió

SZTV. 36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök 182 értékét,

ÁZSIÓS

TŐKEEMELÉS KÖNYVELÉSÉNEK DÁTUMA 2013. december 15. - A tagok határozatáról szóló jegyzőkönyv, és egyben a létesítő okirat módosításának napja: 2013. december 17. - A cégbírásághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem napja:  2014. január 10. - A változás bejegyzésének napja: Melyik napra is kell könyvelni? Válasz:  csak 2014-ben szabad könyvelni, mert a jegyzett tőke számlára kizárólag a cégbíróság bejegyzésének napjával könyvelhetünk.  Szt. 35.§ (3) „Jegyzett tőke részvénytársaságnál,  

Pótbefizetés

korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.” 184 183

46

2014.11.10.

38

MÉRLEG Jegyzett tőke -Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék +X Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Pénzeszköz

Pénzeszköz

nem

(3) A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. (4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nem teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (5) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés 186 időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni.

Pótbefizetés Anyavállalat

Pótbefizetés Kft

Jóváírt összeg

pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.

185

Rt 3:183§,3:189§(2), 3:207§(1),3:197§2d

245§(2)

---

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

•Külön fejezetben szabályozza •Nem pénzbeli szolgáltatással is teljesíthető

Nem szerepelt pótbefizetés: „…részvényesek által történő befizetés” lehetősége?

NINCS taxatív előírás De: ami nincs tiltva azt szabad

187

165§(2),120§,150§2d

Pótbefizetés

Tagi kölcsön (jogcím elcserélhető)

Lekötött tartalék

vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő

+X

•Társasági szerződés szerinti veszteség fedezetére •Törzsbetétek arányában visszafizetés: tagjegyzék szerinti tagok részére •Megszűnéskor : először a pótbefizetés jár vissza a tagoknak

414

Új Ptk. 3:183. § [A pótbefizetés] (1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. (2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli

Döntés Pénzáramlás

Veszteséges leányvállalat 38 / 414

413 / 414 414 / 38 413 / 38 Pénzáramlás vissza 38 / 413 414 / 38 38§ (3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: f) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére – az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét, (4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a188 pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik.

47

2014.11.10.

3…

Követelés

414 Lekötött tartalék

47

Tagi kötelezettség

3…

MÉRLEG Jegyzett tőke -Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék +X Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény

Követelés

Rendelkezésre bocsátott eszköz Kompenzálás

Új Ptk. 3:183. § [A pótbefizetés] A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.

Követelés +X ?????? 189

Szt. 38§ (4) ????elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg 190 történik. 2015-től lehet nem pénzbeli is!

MÉRLEG Jegyzett tőke

TŐKELESZÁLLÍTÁS ÁTRENDEZÉSSEL

Eredménytartalék 191

192

48

2014.11.10.

A TŐKETARTALÉK

A saját tőke átrendezése 411 Jegyzett tőke

412 Tőketartalék

411 Jegyzett tőke

413 Eredménytartalék

KIMUTATNI





Szt. tv. 37. § (1) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, 36. § (1) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,







Bejegyzés időpontjával számolható el, függetlenül a hatálytól!

TŐKETARTALÉK

193

VÁLTOZÁS BIZONYLATA,







36§(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik, 35§ (3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. 35§ (5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke.

SZTV 36§(2)

36§(2)a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét, d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

TŐKETARTALÉK

IDŐPONTJA

CSÖKKENÉSEKÉNT KELL

194

VÁLTOZÁS BIZONYLATA,

IDŐPONTJA    





195

36§ (3)a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően megtörtént, b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve a cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés időpontjáig nem történt meg. 36§(4) A 35. § (5) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása az (1) bekezdés b) pontja esetén az eszközök átvételével egyidejűleg, az (1) bekezdés c) pontja, továbbá a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén az erről szóló taggyűlési határozatban megjelölt időponttal (legkorábban a határozat keltének időpontjával) történik. 36§(5) A (2) bekezdés szerinti összegekkel a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem lesz negatív. 196

49

2014.11.10.

TŐKETARTALÉK

VÁLTOZÁS BIZONYLATAI

TŐKETARTALÉK

VÁLTOZÁS BIZONYLATAI

ÉS IDŐPONTJAI

SZTV 36§(1), (2)

ÉS IDŐPONTJAI

SZTV 36§(1), (2) FOLYT.

Bizonylat LÉTESÍTŐ OKIRAT /TAGGYŰLÉSI HATÁROZAT 1 a) b) ÁZSIÓnál

Dátum CÉGBEJEGYZÉSKOR

Gazdasági esemény

Dátum

•Ha ESZKÖZ átvétel cégbejegyzés előtt megtörtént

Egyéb esetekben 2b) Negatív ET ellentételezése

Döntéskor

•Ha cégbejegyzéskor nem történt meg; ESZKÖZ átvételkor

1e) és 2d) TT-ből Lt-be és LT-ből TT-be

Visszavezetés ill. a kapcsolódó gazdasági események szerinti időponttal

1f) és 2e) TT-be ill. TT-ből kapott/adott ESZKÖZÖKnél jogszabály alapján

ESZKÖZ mozgással egyidejűleg

1c) JT leszállítás TT-al szemben

Bejegyzéskor

2a) JT emelés TT-ból

Bejegyzéskor

2c) JT leszállításhoz kapcsolódó TT kivonás

Bejegyzéskor

MÉRLEG Befektetett eszközök  Immateriális javak  Tárgyi eszköz  Befektetett pénzügyi eszköz

ÉRTÉKHELYESBÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 199

Jegyzett tőke -Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény

200

50

2014.11.10.

1.7 Értékhelyesbítés 417 Értékelési tartalék különbözet 417 Értékelési tartalék 1.7 Értékhelyesbítés különbözet Szt. 58§ (5) Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között ,,Értékhelyesbítés''-ként, a saját tőkén belül ,,Értékelési 201 tartalék''-ként kimutatható.

MÉRLEG

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

202

MÉRLEG

Jegyzett tőke -Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény

Jegyzett tőke -Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény +X Kötelezettség 203

-X 204

51

2014.11.10.

TULAJDONOSI KÖVETELÉS ELENGEDÉSE Saját tőke javítás lehetősége különböző:  Tagi kölcsön elengedése, illetve  Osztalék elengedése esetén. További kérdés, hogy társaság, ill. magánszemély engedi el? Ha a tag elengedi a társasággal szembeni osztalékot: Szt. alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. (JE emelésnél csak következő évi ET !!!) Tao fiz kötelezettség - társaság csökkentheti a Tao alap megállapításakor az AEE-t. Illeték – NINCS 4014-től.  Itv. 17. § (1) t) pont – mindenkire igaz.

Elengedett kötelezettség ( de nem osztalék) 44-47 Kötelezettség

98

Rendkívüli bevétel

X

Nem csökkenthető az adózás előtti eredmény az összeggel, ezért 10% társasági adót kell rá fizetni!!!!!!!! 89 Eredményt terhel adó 46-47 NAV-val szembeni 10% kötel. Eredményt növelő: Elengedett kötelezettség : X - TAO : 10% --------------------------------------------Elengedett kötelezettség 90%-a ( amennyiben a vállalkozásnak pozitív az adóalapja) 206

205

Itv. 11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya: a) ingatlan ajándékozása, b) ingó ajándékozása, c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § az irányadó. (3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák. (4) Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

86

Egyéb ráfordítás

4647

NAV-val szembeni 18% kötelezettség

Itv. 12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény 207 másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.

Eredményt növelő: Elengedett kötelezettség : X Illeték : 18% ----------------------------------------------------Adózás előtti eredmény : 82% - TAO : 8,2% --------------------------------------------------Elengedett kötelezettség 73,8 %-a ( amennyiben a vállalkozásnak pozitív az adóalapja) Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek208 közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése;

52

2014.11.10.

ILLETÉKMENTESSÉG TAGI KÖLCSÖN

ILLETÉKMENTESSÉG

ELENGEDÉSNÉL

KÖLCSÖN ELENGEDÉSNÉL

Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is útján történő megszerzése. (4) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek - nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége ……….

TAGI

17. § (4) folytatása: a) amelyben a vagyonszerző által az adóévre fizetendő társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy b) amelynek jogszabályai szerint - nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén - a társasági adónak megfelelő adó mértéke, több adómérték esetén a legkisebb adómérték nem éri el a 10 százalékot vagy c) amelynek jogszabályai szerint a vagyoni betét, részesedés értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértéket elérő adó. 210

209

ILLETÉKMENTESSÉG

Követelés elengedés Számviteli szabályai

TAGI KÖLCSÖN

ELENGEDÉSNÉL

törvény 2000. évi C. tv

17.§(4) Az (1) bekezdés n) pontja szerinti mentesség akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzőnek nyilatkozata szerint - nem olyan külföldi államban van székhelye vagy üzletvezetése helye alapján illetősége ………. 2. § (4) Követelés elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történő vagyonszerzés esetében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet. 211

Rendkívüli Elengedőnél Behajthatatlannak nem minősülő Egyéb Behajthatatlan ráfordítás -nak minősülő

2010-től Társasági adó 1996. évi LXXXI. tv.

Illeték törvény 1990. évi XCIII. tv.

Nincs növelő, ha - Magánszeméllyel -NEM kapcsolt vállalkozással Szemben engedik el 8.§(1) h., ill. - Osztalék 29§(Q)

Ø

Nincs növelő

Mentes:

Kötelezettnél

Rendkívüli bevétel

Nincs csökkentő Kivétel: osztalék elengedése (2012.06.21-től)

Gazdálkodó szervek közötti ajándékozásnál (kivétel: off shore 2014) Osztalék 2014-től! Csőd/felszámolás keretében elengedett (tag kivételével) 2014től)

212

53

2014.11.10.

TULAJDONOSTÓL KAPOTT KÖLCSÖN

Elengedett osztalék kötelezettség 44-47

Kötelezettség

98

Rendkívüli bevétel

ELENGEDÉSÉNEK KÖNYVELÉSE

X

Tao tv. 29/Q. § (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Itv. 17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése;

45-47 / 98 86 / 463

Nyilatkozat alapján Illeték kivetés alapján

Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke (a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után) 18%. Itv. 12. § (1) 213 214

www.correct.hu

AZ ELENGEDETT OSZTALÉKKÖTELEZETTSÉG

OSZTALÉK

HATÁSA AZ EREDMÉNYRE

OSZTALÉK (ki nem fizetett) felhasználása tőkehelyzet javítására 216

Saját tőke probléma esetén megoldások Apport

Elengedett kötelezettség : X TAO

:

0

Illeték

:

0

Társaságok által NINCS Tao hatás

--------------------------------------------Elengedett kötelezettség 100%-a eredményt növelő.

Magánszemélyek által SZJA 66§ és EHO kötelezettséggel jár

Követelés elengedése Társaságoknál

Magánszemélyeknél

Kapcsolt vállalkozások

-SZJA kötelezettség,és

- Illeték van! 2014-től illeték megszűnt! Elengedőnél adóalap növelő :- de NAV állásfoglalás Rendkívüli bevétel:

csökkentő lehet

•Tao tv 29§ (3) szerint (2012.06.20-tól) 215

29/Q. § (3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

54

2014.11.10.

MÉRLEG

MÉRLEG Immateriális javak +X

Jegyzett tőke -Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény +X

413

Alapítás-átszervezés aktivált értéke Alapítás-átszervezés 45 Szállítótartozás aktivált értéke Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék

-X

Kötelezettség

+X

MÉRLEG Immateriális javak

217

11

Eredmény

számla szerint

11

számla szerint

413

25. § (2) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. (3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – az 51. § szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben219 várhatóan megtérülnek.

+X

Eredménytartalék

-X

Lekötött tartalék

+X

Kötelezettség

+X

Alapítás-átszervezés aktivált értéke Alapítás-átszervezés 58 Aktivált aktivált értéke teljesítmény Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék

218

saját Kigyűjtés alapján Kigyűjtés alapján

25. § (2) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. (3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – az 51. § szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység220 eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.

55

2014.11.10.

11 413

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés 45 Szállítótartozás aktivált értéke Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke számla szerint

11

számla szerint

Szt. 25§ (4) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült – az 51. § szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. 221

413

Kísérleti fejlesztés 58 Aktivált saját Kigyűjtés aktivált értéke teljesítmény alapján Eredménytartalék 414 Lekötött tartalék Kigyűjtés alapján

25. § (5) A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés – a jövőben várhatóan megtérülő – közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint222 a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók.

MÉRLEG Jegyzett tőke -Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény +X

Nem realizált árfolyamveszteség aktív időbeli elhatárolása

Halasztott ráfordítások AIE +X 223

224

56

2014.11.10.

MÉRLEG MÉRLEG Eszközök

Források Kötelezettség

+X

Eredmény

-X

MÉRLEG Eszközök

Források

Halasztott ráfordítások AIE

+X

Eredmény

Halasztott ráf. AIE

+X

Eredmény

-Y

Céltartalék

+Y

Eredménytartalék

-(X-Y)

Lekötött tartalék

+(X-Y)

+X Kötelezettség

225

+X 226

SAJÁT TŐKE PROBLÉMA Jegyzett tőke

TŐKEKIVONÁS

Tőketartalék

Eredménytartalék

227

228

57

2014.11.10.

2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL

2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL

Szt. 35§ (7) Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt – eltérő rendelkezés hiányában – a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni.

37. § (2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. 229

SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS

Tőkeleszállítás

PROBLÉMÁK SZÁMVITELI KEZELÉSE

2000. évi C. törvény a számvitelről

www.correct.hu

Jegyzett tőke leszállítás (tőkekivonással) a)

Tulajdonosoknak kötelező kiadni az arányos TT és ET összegeket is!

b)

Amennyiben pénzeszközön túl egyéb eszköz is kiadásra kerül számlázandó Értékesítés!

232

Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: 37§(2)f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos eredménytartalék-kivonás összegét,

231

A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: 36§(2) c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék-kivonás összegét,

230

www.correct.hu

58

2014.11.10.

Tőkekivonás Jegyzett tőke: 5.000.000 Ft ( a tőkét 500.000 Ft-ról eredménytartalékból emelték fel) Eredménytartalék: 20.000.000 Ft Az egyik tulajdonos 40%-os tulajdoni hányadát kivonja. 411 Jegyzett tőke

46- Taggal 2.000.000 47 szembeni köt. Ft

413 Eredménytartalék

46- Taggal 8.000.000 47 szembeni köt. Ft

233

Tőkekivonás kifizetés Adómentes: 500.000 Ft 40%-a = 200.000 Ft Adóköteles: 9.800.000 Ft Egyszerre kifizetésre kerül. 46- Taggal 38 Pénzeszköz 10mi 47 szembeni köt. – Szja - EHO 46- Taggal 46- Szja Szja 47 szembeni köt. 47 kötelezettség 46- Taggal 46- EHO EHO 47 szembeni köt. 47 kötelezettség

234

Tőkekivonás kifizetés 46-47 Taggal szembeni köt.

38

Pénzeszköz

46-47 Taggal szembeni köt.

46-47

Szja kötelezettség

46-47 Taggal szembeni köt.

46-47

EHO kötelezettség

10mi – Szja EHO 9.800.000 Ft 16%-a 9.800.000 Ft 14%-a,

EHO tv. 3§ (3) A magánszemély az adóévben megszerzett8 a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott 235 jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

A vállalkozás saját tőkéjének adatai Jegyzett tőke

5.000.000 Ft

Eredménytartalék

10.000.000 Ft

Lekötött tartalék

20.000.000 Ft 236

59

2014.11.10.

411

Jegy45- Rövid lejáratú zett tőke 47 kötelezettség taggal szemben

2.000e Ft

413

Ered45- Rövid lejáratú mény- 47 kötelezettség tartalék taggal szemben

4.000e Ft

413

Ered45- Rövid lejáratú mény- 47 kötelezettség tartalék taggal szemben

8.000e Ft

FELTÉTELES TŐKELESZÁLLÍTÁS

237

238

Feltételes tőkeleszállítás

MÉRLEG Jegyzett tőke

3.000

Eredménytartalék 300.000 MSZE

0

A tulajdonos szeretne kivonni 60.000.000 Ft –ot az eredménytartalékból. 239

411

Jegyzett tőke

47

Taggal szembeni kötelezettség

600.000 Ft

413

Eredménytartalék

47

Taggal szembeni kötelezettség

60.000.000 Ft

47

Taggal szembeni kötelezettség 411

Jegyzett tőke

600.000 Ft

Új Ptk. 3:202. § [A törzstőke leszállításáról szóló határozat] (1) A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles meghozni. (2) A határozatban meg kell határozni a) a leszállított törzstőke nagyságát; b) a tagok törzsbetéteinek a törzstőke-leszállítás utáni mértékét; és c) a törzstőke-leszállítás indokát. (3) A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti. (4) A társaság akkor határozhat a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális 240 összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőkeemelés megtörténik, és így a törzstőke legalább a törzstőkének az e törvényben meghatározott minimális összegét eléri.

60

2014.11.10.

MÉRLEG ( részlet) saját üzletrész esetén

Saját részvény, üzletrész visszavásárlás

241

Értékpapírok +X Pénzeszközök -X Új ptk.- 3:174. § [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. (2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.

242

MÉRLEG ( részlet)

MÉRLEG ( részlet)

Értékpapírok +X Pénzeszközök -X Új ptk.-3:208. § [Az egyszemélyes társaság létrejötte] (2) Egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg.

Értékpapírok +X Pénzeszközök -X Új ptk.- 3:174. § [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (4) A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. (2) A társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. A saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani. (3) A társaság által ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. 243

3:176. § [Az üzletrész bevonása] (1) Az üzletrész bevonása a legfőbb szerv döntése, amelynek következtében az üzletrészben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége, és az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya megszűnik. (2) Üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani.

244

61

2014.11.10.

MÉRLEG ( részlet)

MÉRLEG ( részlet)

Értékpapírok +X Pénzeszközök -X Új ptk.-3:222. § [Saját részvény] (1) A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket. A saját részvények mértékének megállapításánál a részvénytársaság tulajdonaként kell figyelembe venni a részvénytársaság többségi befolyása alatt álló jogi személy ideértve a külföldi székhellyel rendelkező, a rá irányadó jog szerint korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak minősülő gazdasági társaság - tulajdonában álló részvényeket is. A részvénytársaság tulajdonában álló részvényként kell figyelembe venni azokat a részvényeket is, amelyeket tulajdonosuk a részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál, továbbá 245 azokat a saját részvényeket, amelyeket a részvénytársaság követelés biztosítékául fogad el.

Értékpapírok +X Pénzeszközök -X 3:223. § [Döntéshozatal a saját részvény megszerzéséről] (1) A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés - a megszerezhető részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegének meghatározása mellett előzetesen felhatalmazza az igazgatóságot a saját részvény megszerzésére. A felhatalmazás tizennyolc hónapos időtartamra szól. 246

MÉRLEG ( részlet) Értékpapírok Pénzeszközök

MÉRLEG (részlet)

+X -X

3:223. § [Döntéshozatal a saját részvény megszerzéséről] (2) Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények megszerzésére a részvénytársaságot közvetlenül fenyegető súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlattétel esetén. (3) Nincs szükség a saját részvények megszerzéséhez a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvénytársaság a részvényeket a részvénytársaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során szerzi meg. 247

Forgóeszközök  Készletek  Követelések  Értékpapírok  Pénzeszközök

Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken !!!! -Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Tőketartalék Eredménytartalék -X Lekötött tartalék +X Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény

+X -X

248

62

2014.11.10.

Saját részvény, üzletrész visszavásárlás

Tőkekivonás saját részvény, üzletrész visszavásárlással

411 Jegyzett tőke

37

Értékpapír

38

Pénzeszköz

37

Értékpapír

462

Szja kötelezettség

SZJA

37

Értékpapír

463

EHO kötelezettség

EHO

414

Lekötött tartalék

413 Eredménytartalék

Névérték 37

X- Szja -EHO

X 249

Értékpapír

Könyv szerinti érték Különbözet, 413 Eredménytartalék ha a …. 413 Eredménytartalék Különbözet, ha a …. 413 Eredménytartalék Könyv 414 Lekötött tartalék szerinti érték Szt. 35§ (10) A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a 250 cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.

SAJÁT TŐKE TERHÉRE TÖRTÉNŐ KIFIZETÉS

Osztalék

251

Új Ptk. 3:184. § [A tag javára történő kifizetések] (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében 252 nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.

63

2014.11.10.

Kft

2014.03.15-től (Új)

3:261§,3:262§

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

Szabad ET- kal kiegészített tárgyévi adózott eredményből az osztalékról szóló döntés időpontja szerinti tulajdonos a részvény névértékével arányosan jogosult

Kivéve: •Saját tőke < Jegyzett tőke (kifizetést is figyelembe véve)

Kivéve: •Saját tőke < Jegyzett tőke (kifizetést is figyelembe véve)

Kivéve: •Saját tőke < Jegyzett tőke (kifizetést is figyelembe véve)

Kivéve: •Saját tőke < Jegyzett tőke (kifizetést is figyelembe véve)

•Feltétel: ügyvezetői nyilatkozat a társaság fizetőképességéről, ahol a •saját tőke = korrigált saját tőke

•Kifizetés veszélyezteti a társaság fizetőképességét

Alapszabály előírhatja: igazgatóságnak írásbeli nyilatkozatétele a fizetőképességről

•Kifizetés veszélyezteti a társaság fizetőképességét

eredmény 4547

OSZTALÉK

MILYEN IDŐTÁVRA szólhat az erre vonatkozó döntés

(ki nem fizetett) felhasználása tőkehelyzet javítására DÖNTÉS KÖZZÉTÉTELE

OSZTALÉK NEM PÉNZBEN

Osztalék előírása, kifizetése

493 Adózott elszámolási

254

2014.03.14-ig (Régi)

219§(1),(2) és (3) 220§(1),(2) és (3)

253

3:184§(1),3:185§(2)

•Szabad ET- kal kiegészített tárgyévi adózott eredményből az osztalékról szóló döntés időpontja szerinti tulajdonos a törzsbetét arányában jogosult

Osztalék

OSZTALÉK

Rt

131§(1),132§(1) és (3)

Taggal szembeni X kötelezettség

4647

Taggal szembeni 38 kötelezettség

Pénzeszköz

X- Szja-Eho

4647

Taggal szembeni 46 kötelezettség

Szja kötelezettség

16%

4647

Taggal szembeni 46 kötelezettség

EHO kötelezettség

14%, de max. 255 450.000 Ft/fő

Új Ptk. 3:184. § [A tag javára történő kifizetések] (2) A pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt kifizetésnek minősül.

Szt. 39. § (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

256

64

2014.11.10.

493

Tulajdonosok osztalék kal szembeni köt.

4547

8….

Adózott eredmény elszámolási számla Ráfordítás

3….

Követelés

9….

Bevétel

3….

Követelés

467

Fizetendő áfa

Piaci érték után áfa

3….

Követelés

Összevezetés

45-47

Tulajdonosokkal szembeni köt.

1,2,3 Eszköz

Osztalékelőleg

Könyv szerinti érték Piaci érték

257

258

OSZTALÉK / OSZTALÉKELŐLEG

OSZTALÉK / OSZTALÉKELŐLEG

PROBLÉMÁK

PROBLÉMÁK



Feltételek vizsgálata, dokumentálása Társasági szerződés (alapszabály) rendelkezései lehetővé teszik  Közbenső mérleg / beszámoló (fordulónapot követő 6 hónapig használható)  Lt-vel és ÉT-vel korrigált saját tőke nem csökkenhet az osztalék (előleg) fizetés után a Jt alá.



Osztalék előleg 

Beszámolóban nem válik osztalékká az előleg: kamatkedvezményből származó jövedelem



Devizában felvett osztalék átszámítása: nincs konkrét (taxatív) előírás, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni!





260

Osztalék előleg

259



SZJA-t is tartalmaz a megállapított osztalék előleg (EHO csak az osztalékká váláskor)

www.correct.hu

www.correct.hu

65

2014.11.10.

3 …. 3 ….

Taggal szembeni 38 követelés Taggal szembeni 46 követelés

Pénzeszköz Szja kötelezettség

Kifizetett összeg 16%

OSZTALÉKELŐLEG

Kft 221§

3:263§

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

2014.03.14-ig (Régi)

2014.03.15-től (Új)

•OSZTALÉKELŐLEG

feltétele

•Közbenső mérleggel dokumentálás az alábbiakra –Osztalék fizetés fedezettel rendelkezik –Utolsó beszámoló lezárása óta keletkezett eredmény és a szabad ET együttes összege fizethető, ha •Korrigált Saját tőke >=Jegyzett tőke Osztalékká válás vizsgálata: Ha a kifizetést követően elkészülő éves beszámolóból megállapítható, hogy osztalék fizetésre nincs lehetőség Tulajdonos köteles visszafizetni

a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

3:186§(1),(2) és (3)

262

Új Ptk. 3:186. § [Az osztalékelőleg] (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha

Rt

133§a) és b)

261

A következő beszámoló elfogadásakor az osztalékelőleg osztalékká válik 493

3.. Taggal szembeni 38 követelés 3.. Taggal szembeni 46 követelés

Pénzeszköz Szja kötelezettség

Kifizetett összeg 16%

Szja tv. 65§ (3) Az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont, megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban - az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve - kell bevallani. 263

Adózott eredmény 46-47 Tagi kötelezettség elszámolása 46-47 Tagi kötelezettség 3…. Tagi követelés

Osztalék

46-47 Tagi kötelezettség

EHO

46-47 Költségvetési kötelezettség

Osztalékelőleg

EHO tv. 3§ (3)A magánszemély az adóévben megszerzett a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 3637. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege 264 a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

66

2014.11.10.

A következő beszámoló elfogadásakor az osztalékelőleg nem válik osztalékká 38

Pénzeszköz

3…. Taggal szembeni Előleg követelés 46 Szja kötelezettség 3…. Taggal szembeni Levont Szja követelés 55 Személyi jellegű egyéb 46- Szja kötelezettség 1,19- re 16% kif. 47 Szja 56 Bérjárulékok 46- EHO kötelezettség 1,19-re 27% 47 EHO Szja tv. 72§ (2) A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese. …..Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadóelőleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az 265 előző rendelkezések szerint jár el.

67