Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása
Történeti földrajz I-II. FDB1402; FDB1403 2-3 3-3 2+0 kollokvium Dr. Frisnyák Sándor professor emeritus
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A történeti földrajz az elmúlt korok leíróföldrajza. A leírás értelmezésünk és gyakorlatunk szerint nem egyszerűen a tények, jelenségek, jelenségcsoportok és mozgásfolyamatok regisztrálását, hanem az összefüggés- és kölcsönhatásrendszer feltárását és szintézisalkotást is jelenti. A földrajzi térben és történelmi időben gondolkodó geográfusok arra törekednek, hogy a mai valóságfeltáró és jelenségmagyarázó tevékenységüket a „történelmi gyökerek” (előzmények) ismertetésével egy nagyobb fejlődésfolyamatba építsék be. A társadalom- és gazdaságföldrajzban a történelmi visszatekintés (mint háttérmagyarázat) általában a 18-19. századig terjed, mélyebbre csak egyes ágazati témáknál nyúlnak vissza. A humángeográfia történeti szemléletmódja már a 20. század első felében is általánosnak mondható és mind jelentőseb, ahogy a történeti földrajz – kezdetben mint a társadalomföldrajzi szintézisek „bevezető fejezete”, majd önálló diszciplinaként – fejlődik. A történeti földrajz valamely korban élő ember geográfiai környezetét (annak természeti adottságait és erőforrásait) , a társadalmi-etnikai tagolódás és az emberi tevékenységi formák térbeli jellemzőit, az anyag- és energiaáramlás folyamatait, a településhálózatot, infrastruktúrát, a kultúra és a közigazgatás térszerveződéseit vizsgálja írott források alapján. A fenti definíció egyben a történeti földrajz főiskolai oktatásának alapvető és speciális célkitűzéseit tartalmazza. A történeti földrajz feladata tehát a földrajzi környezet (valamely regionális egység) múltbeli állapotának komplex feltárása és értékelése. Az oktatásban a cambridge-i történeti földrajzi iskola (elsősorban Alan R.H. Baker professzor ) szemléletét és módszerét követve, új módon fogalmazzuk meg az idő, a tér és társadalom kölcsönhatásrendszerét, érvényesítve azt a gondolkodásbeli változást, amely a kultúrtájfejlődés vizsgálatától elvezet a történelmi korok tájainak komplex megjelenítéséhez. A történeti földrajz oktatás célja – a tudományos ismeretanyag átadása mellett – a
tudományos gondolkodás
fejlesztése, a lényeg- és
problémalátás, ill. megoldás, továbbá az önálló értékalkotó tevékenységre való felkészítés.
A történeti geográfia
keretében két nagy témakörrel, (1) a világgazdaság és (2)
Magyarország történeti földrajzával foglalkozunk. Ezek tartalmát a következőkben foglaljuk össze. 2. A tantárgy tartalma: A világgazdaság történeti földrajza A világgazdaság történeti földrajza stúdium keretében különböző időkeresztmetszetekben foglalkozunk az emberi tevékenységi formák kialakulásával, differenciálódásával és a kultúrák diffúziójával. A fogalmi rendszer és néhány tudományelméleti kérdés tárgyalása után a természeti gazdálkodás (a halász-vadász-gyűjtögető életmód) ismertetésével foglalkozunk. Az emberiség történetének 99%-át a természeti gazdálkodás jellemzi. Az ember és a természeti környezet kapcsolatrendszere akkor változik meg, amikor a zsákmányoló életmódról áttért a termelő gazdálkodásra. Az életforma-váltás, az ún. neolitikus forradalom Kr.e. 8000 körül kezdődött és hosszú (a Kárpát-medencében pl. Kr.e. 5000-től 4200-ig tartó) folyamat volt. A termelőgazdálkodás terjedésével, majd a potamikus kultúrák, az első városok és városállamok kialakulásával és jellemző sajátosságaival is foglalkozunk. Braudel nyomán tárgyaljuk a gazdaság-világok kialakulását (az Óvilág és az Újvilág ősi kultúrcentrumai). A továbbiakban az alábbi témaköröket dolgozzuk fel: A feudális kor gazdasági fejlődése, Regionális piacok a 15. században, A sztyeppék és sivatagok nomadizmusa, A merkantil világ, egy kezdetleges világgazdaság kialakulása (az átmenet kezdete, 1450-1640), A merkantil világ (a kereskedelmi kapitalizmus időszaka, 1640-1780), Kolonizáció (a nagy gyarmatbirodalmak kialakulása), A modern világgazdaság kialakulása: az ipari kapitalizmus (1780-1880).A világgazdaság fejlődése a monopolkapitalizmus korában (1880-1945), A világgazdaság átalakulása 1945 után, A gyarmati rendszer felbomlása (1947-1960) és az integrációk, A világgazdaság térszerkezete, az európai „kék banán”, A globalizáció és reorganizáció (a világgazdaság 1989/90-től) stb. Magyarország történeti földrajza A Magyarország történeti földrajza keretében az alábbi fő témaköröket dolgozzuk fel. Bevezetés: A hazai történeti geográfia eredményei és feladatai (tudománytörténeti áttekintés a programadás), A Kárpát-medencében élő társadalmak táj- és erőforrás-használata, tájformálókörnyezetátalakító tevékenysége, A magyar honfoglalók természeti öröksége (A Kárpátmedence természeti képe a honfoglalás és a kora Árpád-korban), A természeti környezet változásai a 9-10. századtól a 19. századi nagy környezetátalakító munkálatokig (a lokális és mikroregionális jelentőségű antropogén tájalakítás), A társadalom integrált környezetátalakító tevékenysége a Kárpát-medencében (1846-1920), A magyarság történeti demográfiája (1920-
ig), A Kárpát-medence etnikumai, az etnikai térszerkezet változásai és az interetnikus kapcsolatok (1920-ig),A magyar településhálózat kialakulása és fejlődése a 10. századtól 1920-ig, A településhálózat változásai 1920-tól 1945-ig, Nyíregyháza város történeti földrajza.
A
Kárpát-medence
munkamegosztásának
földrajzi
modellje,
A
magyar
mezőgazdaság történeti földrajza a honfoglalás korától 1920-ig, A magyar erdőgazdaság történeti földrajza a korai feudalizmustól 1920-ig, Egy mezorégió – a Zempléni-hegység – mező- és erdőgazdaságának történeti geográfiája (16-19.század), A kultúrtáj kialakulása és diffúziója, A Kárpát-medence bányászata és kohászata a korai feudalizmustól 1920-ig, A magyar ipar történeti földrajza, A borsodi krassó-szörényi iparvidék összehasonlító vizsgálata, A feudális kori Magyarország közlekedési hálózata és piacközpontjai, Gazdasági erővonalak és erőközpontok a Kárpát-medencében, Az ország infrastruktúra-rendszerének kiépítése és hatása a társadalmi-gazdasági folyamatokra (19-20. század), Térszerveződés, régiók és interregionális kapcsolatok a Kárpát-medencében, A magyar közigazgatás történeti földrajza, Társadalmi-gazdasági változások 1920-1945 között stb. 3. Az évközi ellenőrzés módja: a/ A világgazdaság történeti földrajza: topográfiai és évszámadatok ellenőrzése, továbbá a 78. héten írásbeli ellenőrzés. b/ A Magyarország történeti földrajza: topográfiai ismeretek ellenőrzése, írásbeli feladatok (pl. egy – szakirodalom vagy múzeumi adatgyűjtés alapján – 60-80 soros egyéni munka pl. valamely faluról, egy mikrotérség kultúrtáj-fejlődéséről, vagy zárhelyi feladat a 7-8. oktatási héten. Vizsgatételek a/ A világgazdaság történeti földrajza 1. Természeti gazdálkodás (a halász-vadász-gyűjtögető életforma) 2. A termelő gazdálkodás kezdetei – a neolitikus forradalom (Kr.e. 8000-4000) 3. Potamikus kultúrák: az első városok és államok gazdálkodása (Kr.e. 4000-1000) 4. Az óvilági birodalmak gazdasági élete és az amerikai indián kultúra központjai 5. A sivatagok és sztyeppék nomadizmusa 6. A földrajzi környezet, mint a társadalmi-gazdasági fejlődés színtere (a fejlődés „ földrajzi ösvényei”, gazdasági erőterek) 7. Gazdasági fejlődés a középkori Európában 8. Európa második logisztikai görbéje (15-17.század) 9. A merkantil világkereskedelem és világpiac fejlődése (az átmenet időszaka, a „hosszú 16.század”, 1450-1640)
10. A kereskedelmi kapitalizmus (1640-1780) 11. A modern világgazdaság kialakulása: az ipari kapitalizmus (1780-1880) 12. A világgazdaság fejlődése az 1880-as évektől 1945-ig) 13. A világgazdaság átalakulása 1945 után: a gyarmati rendszer felbomlása és az integrációk 14. A világgazdaság térszerkezete (az európai „kék banán” jellemzése) 15. Az Európai Unió b/ Magyarország történeti földrajza 1. A Kárpát-medence természeti kép a honfoglalás és az államalapítás korában 2. Magyarország történeti demográfiája (895-1526) 3. Magyarország történeti demográfiája (1526-1920) 4. Magyarország történeti demográfiája (1920-1945) 5. A társadalom környezetátalakító-kultúrtájteremtő munkája a Kárpát-medencében (1846-ig) 6. A társadalom integrált környezetátalakító tevékenysége a Kárpát-medencében (18461920) 7. A Kárpát-medence feudális kori földrajzi munkamegosztása 8. A magyar településhálózat kialakulása és fejlődése az államalapítás korától 1867-ig 9. A magyar településhálózat fejlődése a kiegyezéstől 1945-ig 10. Nyíregyháza történeti földrajza 11. A magyar mező- és erdőgazdaság történeti földrajza 895-től 1867-ig (a szőlő- és borgazdaság nélkül) 12. A magyar mezőgazdaság történeti földrajza 1867-től 1945-ig 13. A magyar szőlő- és borgazdaság történeti földrajza (Tokaj-Hegyalja részletes jellemzésével) 14. A magyar bányaipar történeti földrajza (az államalapítástól a 16. századig) 15. A magyar bányaipar történeti földrajza a 16. századtól 1945-ig 16. A magyar ipar történeti geográfiája (895-1867) 17. A magyar ipar ágazati és térszerkezete (1867-1945) 18. A magyar közigazgatás történeti földrajza (a vármegyék és vármegyeszékhelyek felsorolásával) 19. A Kárpát-medence közlekedésföldrajza (895-1847) 20. Magyarország közlekedésföldrajza (1847-1945) 21. Társadalmi-gazdasági változások (1920-1945)
22. Régiók és interregionális kapcsolatok a Kárpát-medencében 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: --5. A kötelező ill. ajánlott jegyzetek és/vagy irodalom jegyzéke: a/ A világgazdaság történeti földrajzához Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Cameron, R.: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. Budapest, 1994. (vagy a további kiadások) Pounds, N.J.G.: Európa történeti földrajza. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. Rácz L.: Az európai gazdaság-világ történeti földrajza. JATE Press, Szeged, 1997. Tóth J. (szerk.): Általános társadalomföldrajz I-II. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 20022003. (A történeti földrajz alapjaival és a modern világgazdaság kialakulásával foglalkozó fejezetek). Weber, M.: Gazdaságtörténet (Válogatott tanulmányok), Budapest, 1979. b/ Magyarország történeti földrajzához Kötelező irodalom: Frisnyák S.: Magyarország történeti földrajza. Egyetemi-főiskolai tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Ajánlott irodalom: Bak B.: Magyarország történeti topográfiája. Bp. 1997. Boros L. (szerk.): Kárpátalja, Nyíregyháza, 1999. Boros L. (szerk.): Erdély természeti és történeti földrajza. Nyíregyháza, 2000. Dobány Z.: A Cserehát történeti földrajza. Nyíregyháza, 1999. Dobány Z.: A Sajó-Bódva köze történeti földrajza. Nyíregyháza, 2004. Frisnyák S.: Történeti földrajz. Nyíregyháza, 1986. Frisnyák S.: Tájak és tevékenységi formák. Miskolc-Nyíregyháza, 1995. Frisnyák S.: A kultúrtáj kialakulása a Kárpát-medencében. Nyíregyháza, 2004. Frisnyák S. (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. Nyíregyháza, 1996. Frisnyák S. (szerk.): A Felvidék történeti földrajza. Nyíregyháza, 1998. Frisnyák S. (szerk.): Az Alföld történeti földrajza I-II. Nyíregyháza, 2000. Frisnyák S. – Tóth J. (szerk.): A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza. NyíregyházaPécs, 2003. Kókai S.: Az Alföld 19. századi vonzáskörzetei és központjai. Nyíregyháza, 1999.
Somogyi S.: Az Alföld képe a honfoglalás és a magyar középkor időszakában. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv, Miskolc-Nyíregyháza, 1994. Somogyi S.: Az Alföld földrajzi képének változásai (16-19.század). Történeti Földrajzi Tanulmányok l. Nyíregyháza, 1994. Történelmi atlasz a középiskolák számára, Budapest, 2004. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: a/ A világgazdaság történeti földrajzához: történeti térképek, földrajzi modellek, atlaszok használata, továbbá az egyes témakörök szemléltetésére, a földrajzi teret és az ember alkotó tevékenységeit megjelenítő diapozitív képek vetítése (az előadó felvételei az egyiptomi Nilus-völgyről, a közép-ázsiai oázisok, a sztyeppék és a sivatagok világáról, Mongóliáról, a koreai és a kínai kultúrtörténeti helyekről, a Mediterránium civilizációs központjairól, a az indián kultúra helyszíneiről (Kordillerák és a kanadai Nagy-tavak), az európai centrum és periféria területeiről, az amerikai és európai világvárosokról stb. ). b/ A Magyarország történeti földrajzához: az előadó által szerkesztett tematikus térképeket, földrajzi modelleket és egyéb ábrákat ( kb. 180-200 db.), statisztikai gyűjteményeket, továbbá a Kárpát-medence történelmi kultúrtájairól, a tájak reliktum és perzisztens elemeiről, a megtelepülés, a termelés és a közlekedés tárgyi emlékeiről stb. készített diapozitív képeket használunk a történeti földrajz jelenségek és folyamatok szemléltetésére.
