TÖRTÉNELEM - G PÓTÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK
JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ igényelnek. Azokban az esetekben, amikor a kérdés, illetve annak eleme fogalmi meghatározást igényel, az adott válasz lényegi elemeit tartalmazó minden más jó megfogalmazást is el kell fogadni, és ennek megfelelően honorálni. Azoknál a kérdéseknél, illetve elemeknél, amelyeknél az értékelési utasítás pont adását az egynél több adatot (évszám, földrajzi, illetve személynév, stb.) tartalmazó sor helyes megválaszolásához köti, pont csak a teljes válaszra adható (½ pont egyáltalán nem adható!).
II. A szöveges megfogalmazást igénylő kérdésekre, illetve tételekre az itt megadott vázlatok a gimnáziumi tananyag minél átfogóbb figyelembevételével készültek ugyan, de sem a teljességet, sem a részletes kifejtést nem biztosíthatják. A vázlatok az alábbi gimnáziumi történelem tankönyvek alapján készültek: I. osztály: Gyapay Gábor és Ritoók Zsigmond II. osztály: Walter Mária III. osztály: Závodszky Géza IV. osztály: Salamon Konrád Kívánatos, hogy a dolgozat elbírálója előzetesen ismerje meg a tankönyvek – valamennyi kérdést érintő – anyagát, ennek megkönnyítése érdekében a válasz-vázlatok előtt igyekeztünk feltüntetni a gimnáziumi történelem tankönyv megfelelő kötetének oldalszámait, melyeken az illető anyagrész tárgyalása, illetve a rávonatkozó utalások megtalálhatók. Ismeretes, hogy több alternatív tankönyv, illetve a tanulást, felkészülést segítő kiadvány jelent meg, ezekkel a felvételizők ismerteiket bővíthették.A dolgozatok értékelése a fenti tankönyvek alapján történik. Az egyéb irodalomra történő utalások többletpontra sem a dolgozat elbírálása, sem felülvizsgálata során, továbbá esetleges fellebbezési kérelem révén sem nyújtanak jogalapot.
III. A III. rész tételének egységes elbírálása érdekében az azonos színvonalú kidolgozás esetén egységes pontszámot kell adni. A jegyben kifejezett színvonalhoz – egyéb köztes pontok kizárásával az alábbi pontszámok tartoznak: jeles jó
(5) (4/5) (4) (3/4)
közepes (2/3) elégséges
színvonalú kidolgozás = színvonalú kidolgozás = színvonalú kidolgozás = színvonalú kidolgozás = (3) színvonalú kidolgozás színvonalú kidolgozás = (2) színvonalú kidolgozás
30 pont 27 pont 24 pont 21 pont = 18 pont 15 pont = 12 pont
Arra a kidolgozásra, amelyik nem éri el az elégséges (2) szintet, nem adható pont, (0 pontos). Elégtelen a válasz akkor, ha - vagy rövid, áttekintő vázlatot, - vagy legalább több, a témával kapcsolatos jó elemet nem tartalmaz. Elégséges színvonalú a válasz akkor, ha a tétellel kapcsolatos fontos tényeket tartalmazza.
2
I. 1.) Az alábbiak az iszlámmal kapcsolatosak. a. Melyik városba menekült ellenfelei elől Mohamed? b. Mikor (év) volt ez az esemény? c. Mi a neve Mohamed tanításait összefoglaló szent könyvnek? d. Mohamed – vallási és politikai vezetővé vált – utódainak neve:
Mekka 622 Korán kalifa Soronként: Összesen:
2.)
Az alábbi fogalmak a XIV-XV. századi magyar gazdaságtörténettel kapcsolatosak. Magyarázza meg jelentésüket!
a. regálé: b. kamara haszna: c. tárnokmester: d. rendkívüli hadiadó: e. harmincadvám:
a királyi felségjogból származó jövedelmek (pl. bányászat, pénzverés, vám) a kincstárnak az új pénz kibocsátásakor a régi pénz kötelező beváltásából származó jövedelme központi pénzügyi feladatokat ellátó tisztviselő; egyes – jelentősebb – szabad királyi városok bírája a rendi országgyűlésen katonai kiadásokra megszavazott, a nem nemesekre kivetett adó az országhatáron behozott vagy kivitt áruk értéke után fizetendő (külkereskedelmi) vám Soronként: Összesen:
3.)
1 pont 5 pont
Jelentős ütközetekkel kapcsolatos e feladat. Pótolja a hiányzó adatokat! Csata helye
Időpontja
Hadvezér/Győztes
Ellenfél
Rigómező
1389
I. Murád szultán
szerbek
Lützen
1632
Gusztáv Adolf
Wallenstein
Morgarten
1315
svájci kantonok
Habsburgok
Kulikovó
1380
Dimitrij
tatárok Soronként: Összesen:
4.)
1 pont 4 pont
1 pont 4 pont
Mikor (év) kötötték az alábbi békéket, ma melyik országban található a békekötés helye? év ország neve
a. váradi béke b. drinápolyi béke c. zsitvatoroki béke d. nikolsburgi béke e. linzi béke
1538 1568 1606 1621 (1622) 1645
Románia Törökország Szlovákia Csehország Ausztria Soronként: Összesen:
1 pont 5 pont
3 5.)
Hogyan mondjuk idegen eredetű szóval
a. az ércbányák hozamából a királynak járó bányabért a középkori Magyarországon? urbura b. a városi önkormányzatot a középkori Nyugat-Európában (pl. Franciaországban és Itáliában) kommuna c. a királyság megdöntését követően összehívott alkotmányozó és törvényhozó testületet a nagy francia forradalom idején? konvent d. a kiegyezési törvény értelmében a magyar és az osztrák parlament tagjaiból álló 60 – 60 fős bizottságot? delegáció Soronként: Összesen:
6.)
1 pont 4 pont
Csoportosítsa politikai hovatartozásuk szerint a reformkor neves személyiségeit! Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Dessewffy Aurél, Eötvös József, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Szalay László, Táncsics Mihály, Trefort Ágoston, Vasvári Pál.
a. Ellenzéki párt: b. Centralisták: c. Radikális demokraták: d. Konzervatív párt („fontolva haladó”)
Batthyány, Deák, Kossuth Eötvös, Szalay, Trefort Petőfi, Vasvári, Táncsics Dessewffy Aurél Soronként: Összesen:
7.)
1 pont 4 pont
Szomszédos, illetve közeli országok vezetőire vonatkoznak az alábbi kérdések:
a. Ki vette át katonái élén a hatalmat Lengyelországban, 1926-ban? (Józef) Piłsudski b. Ki nyilvánította ki Szlovákia függetlenségét 1939-ben? (Jozef) Tiso c. Ki vette át 1940-ben a tényleges hatalmat Romániában? (Ion) Antonescu d. Ki lett 1941-ben Horvátország vezetője? (Ante) Pavelić Soronként: Összesen:
8.)
1 pont 4 pont
A II. világháború utáni korszak regionális konfliktusaiból említünk meg néhányat. Mikor (év) ért véget
a. az első arab-izraeli háború? b. a berlini blokád? c. a koreai háború? d. Franciaország indokínai háborúja? e. a Kuba körüli tengeri blokád?
1949 1949 1953 1954 1962 Soronként: Összesen:
1 pont 5 pont
4
II. 1.)
Ismertesse a honfoglalást és a honfoglaló magyarság gazdaságát és társadalmát! I. k. 244-250. o. 8 pont
Etelközből induló hadjáratok a 890-es években. Tudatos készülés a Kárpát-medence megszállására. A honfoglalás hosszabb folyamat; a derékhad Árpád vezetése alatt. Bolgárbesenyő támadás Etelközben, az új hazába vonulás kényszere. A honfoglalók száma mintegy félmillió, a Kárpát-medence korábbi lakossága legfeljebb 200 ezer; avarok a Tisza táján, az Alföldön és Erdélyben bolgár-szláv lakosság, a délnyugati országrészen szlovének. A honfoglalók politikai szervezete: Kurszán kündü (kende), illetve Árpád a gyula (katonai vezető). Kurszán halála után (904) Árpád nagyfejedelem. A nagyfejedelem körül előkelők és jelentős fegyveres kíséret. A törzsfők egy-egy országrész urai (úr Î ur-uszág, Î ország); megtelepedés nemzetségi rend szerint; bomló törzsi-nemzetségi szervezet, vagyoni különbségek (nemzetségfő = bő Î bőség). A társadalom alapsejtje a nagycsalád, szabad köznépi falvak lakossága. A fejedelmi és az úri szállások körül szolganépek, ínek (Î ínség!). Gazdálkodás: földművelés és állattenyésztés már a Kazár Birodalomban. Az állattenyésztésen belül elsődleges a szarvasmarha (értékmérő is, a tinó természeti pénz!), mellette ló-, juh- és sertéstartás. Ipari tevékenység: prémek és bőrök feldolgozása, fonás és szövés, nemezkészítés, a varrás háziipari jellege. Vasverő és fazekas műhelyek. Borsod és Vas megye Î vaskohászat, fémművesség, gazdag díszítő művészet (díszkorongok, tarsolylemezek). Kereskedelem: hagyományos (Kijev, illetve Bizánc) és új (Prága) irányok. Főbb tárgyai: keleti luxuscikkek, illetve prém, élőállat, só, nemesfém. 2.)
Ismertesse a balkáni országok XII-XV. századi történetét! II. k. 85-86.
6 pont
A Balkán a Bizánci Birodalom árnyékában. A feudális viszonyok megszilárdulása a délszláv országokban a XII-XV. sz. folyamán. Külső támadások: besenyők, magyarok, kunok. Fő veszély a török előrenyomulása. A fejlődés megrekedése. Bulgária: feudális viszonyok a kialakulása a XI. századra, a bizánci uralom a fejlődés gátja. Bizánc elleni felkelés 1185-ben, a bolgárlakta terület zömének felszabadulása. A Bolgár Cárság mellett több bolgár fejedelemség is. Gazdasági és társadalmi fejlődés a II. Bolgár Cárság (1187-1396) idején, külső támadások elleni sikeres védekezés. Belharcok, majd az Oszmán Birodalom hódítása. Szerbek lakta területek. Bizánc és a Magyar Királyság harcai a térségben. Szerb Királyság létrejötte a XII. század közepén; Nemanja István (1159-1195) független állama. A világi nagybirtok mellett egyfelől az egyházi kialakulása, másfelől népes szabad paraszti és pásztor réteg. Dusán István idején (1331-1355) a szerb állam fénykora. Megnövekedett állami jövedelmek: bányászat, kézműipar, kereskedelem. Terjeszkedés az Égei-tenger felé, Bizánc és Bulgária gyengülésének kihasználása. Dusán István halála után egyfelől belső bomlás, másfelől fenyegető török veszély. Átmeneti összefogás 1371-ben, majd a rigómezei vereség 1389-ben, a függetlenség elvesztése. A román (vlach) nép a balkáni, romanizált trák nép leszármazottja. Szláv hatások. A dáko-román kontinuitás elmélete, illetve a régészeti leletek és az írott források. Észak felé vándorló vlach törzsek a Kárpátok déli lejtőin a X. században.
5 Havasalföld vlach és szláv lakosai besenyő és kun uralom alatt. Tatár támadás, a kun uralkodó osztály hatalmának megsemmisítése. Basarab és Havasalföld függetlensége (1324), további fejlődés Mircea cel Batrin alatt (1386-1418). Török előrenyomulás, Havasalföld az Oszmán Birodalom adófizetője. Moldva – a másik román fejedelemség – besenyő, kun, kijevi, halicsi, majd magyar uralom alatt. Bogdán vajda idején függetlenség (1359), utódai lengyel, 1456-tól pedig török hűbéresek. 3.)
Ismertesse Magyarország történetét a vasvári békétől a karlócai békéig! II. k. 278– 284. o. 7 pont
Az 1664. évi vasvári békét követő országos felháborodás. Rendi szervezkedés, főúri vezetők; Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter, I. Rákóczi Ferenc. Megtorlás, kivégzések, I. Lipót abszolutizmusa, a rendi alkotmány felfüggesztése, betöltetlen nádori hivatal, katonai megszállás, terheinek a jobbágyságra hárítása, végváriak helyett császári zsoldosok, protestánsok elleni fellépés. Az üldözöttek menekülése Erdélybe; a kuruc mozgalom társadalmi bázisa; a bujdosók. Thököly fellépése és katonai sikerei 1678-ban, Felső-Magyarország fejedelme (1682-1685). Az abszolutizmus meghátrálása, az 1681. évi soproni országgyűlés. Az 1683. évi török hadjárat, Bécs ostroma. A Szent Liga létrejötte (1684), a török kiűzése, Buda visszafoglalása 1686-ban, győzelem Zentánál (1697), a karlócai béke 1699ben. A szabadság ára, a hadsereg ellátása és szállítása (porció és forspont). Az 1687. évi országgyűlés végzései. Az Újszerzeményi Bizottság, a fegyverváltság. Erdély jogállásának szabályozása. Növekvő feszültségek az adók és a külföldi katonaság miatt. A hegyaljai felkelés 1697-ben. Nemesi elégedetlenség. (II. Rákóczi Ferenc a francia szövetségért, bebörtönzése, szökése.) 4.)
Ismertesse Franciaország történetét X. Károly bukásától III. Napóleon megkoronázásáig! III. k. 59-60., 81- 84., 167-168. o. 7 pont
X. Károly (XVIII. Lajos utóda) törekvése a régi rend visszaállítására; az egykori emigránsok kártalanítására, az egyház hatalmának és bevételeinek növelésére (tized visszaállítása). A nemzetőrség után a parlament feloszlatása 1830. júl. A munkások és a diákok ellenállása, barikádok Párizsban, a királyi csapatok szétverése, X. Károly menekülése. Köztársaság helyett alkotmányos királyság. Lajos Fülöp a trónon, a kormányon pedig a pénzarisztokrácia képviselői. Franciaország kilépése a „Szent Szövetségből.” A júliusi forradalom nemzetközi hatása. 1830 után gyorsuló gazdasági fejlődés; ipari forradalom. A bankárok gazdaságpolitikájával elégedetlen ipari burzsoázia. A munkásság számának növekedése. Ellenzéki reformigények, a köztársaság híveinek térnyerése. Kormányzati ellenlépés, katonaság Párizs körül. A nemzetőrség is a forradalom mellett, 1848 febr. Guizot menesztése. Barikádok Párizsban, Lajos Fülöp lemondása (febr. 24). Képviselőházi döntés: ideiglenes kormány kinevezése, Franciaország köztársasággá nyilvánítása. A polgárság a köztársaság híve, munkásképviselők (Louis Blanc is) a kormányban, a fölfegyverzett munkásság követeléseinek teljesítése: általános titkos választójog, munkához való jog elismerése, nemzeti műhelyek felállítása.
6 Nemzetgyűlési választások 1848 április, a mérsékelt köztársaságiak győzelme. A nemzeti műhelyek feloszlatása, munkásfelkelés Párizsban, (jún. 23). Katonai megtorlás. Louis Bonaparte köztársasági elnökké választása, (dec. 10), viszonylagos népszerűsége. Katonai államcsínye 1851 dec.-ben, népszavazással ismét köztársasági elnök. III. Napóleon néven császárrá koronázása 1852. (dec.). 5.)
Ismertesse Ausztria történetét az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásától az Anschlussig! 7 pont IV. k. 31-32., 34., 50-51. 57., 60., 65-66., 108-109., 111., 121., 137-138. o.
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása; okai: háborús kimerülés, veszteségek a frontokon, nemzetiségi ellentétek éleződése, elszakadási törekvések. A felbomlás folyamata. Galícia csatlakozása Lengyelországhoz (1918. okt.). 1918. okt. 28.: Csehszlovák állam megalakulása; déli szlávok csatlakozása az új délszláv államhoz. Köztársaságok kikiáltása: Bécs, nov. 12., illetve Budapest, nov. 16. Az osztrák békeszerződés és előírásai, 1919. szept. Szociáldemokrata és keresztény-szociális koalíció, belpolitikai intézkedések. A belső ellentétek kiéleződése az 1920-as évek második felében. A Heimwehr és a Schutzbund. A Dolfuss-kormány (1932) és a Hazafias Front; rendeleti kormányzás 1933-ban. A Heimwehr támadása a szociáldemokrata Schutzbund ellen. Az osztrák nácik aktivitásának felerősödése, kormányzati ellenlépés; náci puccskísérlet, Dolfuss kancellár meggyilkolása (1934. júl.). Mussolini csapatai az olasz-osztrák határon. Olasz-osztrák-magyar gazdasági és politikai hármas egyezmény (római jegyzőkönyv, 1934. márc.) A Berlin-Róma tengely létrejöttének hatása Ausztriára. Hitler és az „osztrák kérdés rendezése.” A náci befolyás erősödése. Schussnigg kancellár szerepe. Az Anschluss, 1938 márciusában.
III. Magyarország gazdasága, társadalma és belpolitikája a kiegyezéstől a századfordulóig III. k. 230-243., 248-255., 261. o. 30 pont Kiegyezés 1867-ben, értékelése. A dualista rendszer kiépítése. A Deák-párt tevékenysége és szerepe a modern állam létrehozásában. Eötvös József és a nemzetiségi, valamit a népoktatási törvény – 1868; új ipartörvény. Az ellenzék – a balközép és a szélső bal – célkitűzései. A Szabadelvű Párt kormányzása, Tisza Kálmán, majd Wekerle Sándor miniszterelnöksége. Közigazgatási átalakítás, központosítás, egységesítések (csendőrség; megyerendszer – 1886). A főispáni jogkör kiterjesztése, főrendiházi reform. A kiegyezés és a gazdaság fejlődése. Tőkebehozatal, hitelélet; közlekedés, vasútépítés. Liberális gazdaságpolitika és állami iparpártolás. Oktatás és művelődés. Az ipari forradalom, az iparfejlődés eredményei, új iparágak, gyáripar. A közös vámterület hatásai, agrártermékek kivitele. A mezőgazdaság fejlődése (technika, termelés növekedése, fajtaváltás, kivitel). Politikai küzdelmek; Tisza legfőbb ellenzéke a Függetlenségi Párt. Az agráriusok, a véderővita és Tisza bukása. Gyakori kormányváltások, kiemelkedő kormánytagok: Baross Gábor (közlekedés), Csáky Albin (oktatás), Szilágyi Dezső (igazságügy).
7 Wekerle Sándor és az aranyalapú valuta; Wekerle az első polgári származású miniszterelnök; a polgári házasság törvénybe iktatása. A társadalmi átalakulás képe. A vállalkozó polgárság és az ipari munkásság számának és szerepének növekedése; a mezőgazdasági népesség arányának csökkenése (1869 = 75%, 1910 körül 60%). A földbirtokosok osztálya, tagozódásuk: arisztokrata és nemesi nagybirtok, a középbirtokos dzsentri. Gazdasági és politikai hatalmuk. A polgárság rétegei; eredet és összetétel. Nagypolgárság, vagyonos középpolgárság. Társadalmi szerepük. Az úri középosztály, hazai sajátosság. A kispolgárság politikai arculatának kettőssége. A munkásosztály; létszám, összetétel, koncentráltság. A parasztság helye a társadalomban, rétegződése. Éleződő osztályellentétek az 1890-es években. Az első munkásszervezetek, (Budapesti Munkásegylet /1868/, Általános Munkásegylet, Munkás Betegsegélyző- és Rokkantpénztár). A Magyarországi Általános Munkáspárt (1880) Î Magyarországi Szociáldemokrata Párt (1890); a párt Elvi Nyilatkozata. Az agrárproletárok mozgalmai, szervezetei (szocialista földmunkáskörök, a Független Szocialista Párt (1897, Várkonyi István). A dualizmus válsága; a nemzetiségi és az osztályellentétek kiéleződése.
