Dr. Kovács Árpád katonai főügyész úr részére Katonai Főügyészség
Saját kezébe!
1055 Budapest Markó u. 16.
Kecskemét, 2010. január 07.
Tárgy: Feljelentés államtitoksértés, hivatali visszaélés és más bűncselekmények megalapozott gyanúja alapján.
Tisztelt Főügyész Úr, Tisztelt Katonai Főügyészség! A Btk. 137. § (1) bekezdés e) pontja szerint minősülő hivatalos személyként (333/B/2002. AB hat., Be. 171. § /2/ bek., 2004. évi XXIX. tv. 141-143. §) az Ön útján T. Hivatala előtt
ismeretlen tettesek ellen feljelentést teszünk, a Btk. 221. § (1) és (2) bekezdésébe ütköző, a (2) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő évülési időn belüli
államtitoksértés, hivatali visszaélés és egyéb bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt, az alábbi releváns közokiratokkal bizonyított logikailag zárt tényállás alapján. A Nemzetbiztonsági Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége az OD-675. számon folyt „Bosszús” fedőnevű művelet során hivatalos személyeket is érintő telefonlehallgatás és egyéb műveleti cselekmények eredményeként keletkezett dossziéban elhelyezett iratokon szereplő adatok, információk „SZIGORÚAN TITKOS, KÜLÖNÖSEN FONTOS” minősítését a 2003.12.08. napján kelt „minősítés-felülvizsgálat”-tal megszűntette. A Nemzetbiztonsági Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség Vezetőjének 2003.12.08-i fenti intézkedése nyomán, a Nemzetbiztonsági Hivatal Főigazgató-helyettese 2003.12.18-án a 331/2162/2003. számú közokirattal a Be. 171. § (2) bekezdése szerinti hivatali kötelezettségnek eleget téve tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen, a BácsKiskun Megyei Bíróság Felszámolási- és Cégbírósági Csoportjának vezetője, dr. Varga
2 Miklós bíró ellen. A feljelentés tartalmából kiderül, hogy a feljelentés, az abban névvel és lakcímmel pontosan megjelölt feljelentett bírón túl, érinti Varga bíró és fia 2002-től folytatott telefonlehallgatásaiból a hatóságok előtt ismertté vált kapcsolatrendszerhez tartozó – csatolt ábrán feltűntetett – személyeket is. A Nemzetbiztonsági Hivatal Főigazgató-helyettesének fent hivatkozott feljelentését az illetékes ügyészségi nyomozást végző szerv 2003.12.19-én érkeztette, amely nyomán 2003.12.22-én nyomozást rendeltek el a Btk. 137. § (1) bekezdés e) pontja szerint minősülő hivatalos személy, tehát hivatalban lévő bíró dr. Varga Miklós ellen. Történt ez annak ellenére, hogy a folyamatba tett nyomozáshoz a bírák kinevezésére jogosult köztársasági elnöktől kérték volna Varga bíró mentelmi jogának a felfüggesztését, így a nyílt eljárási szakban hivatalos személy és ismert társaival szemben 2003-ban megindított és még 2009-ben is folyt büntetőeljárás, az eljáró ügyészi szerv érintett képviselői által – is – tudottan, vagy tudni kelletten, eleve jogellenes alapokon nyugvóan volt minden lépésében törvénysértő. A hivatalos személy és társai elleni eljárásról a jelen feljelentést készített párt törvényes képviselőjét, mint a Nyom.396/2003. számú bűnügy alapját képező törvénysértésekkel érintett sértett és károsult felet értesítette a nyomozást végző ügyészségi nyomozást végző szerv. A súlyos hátrányt okozott és okozó (!) államtitoksértés és egyéb bűncselekmények megalapozott gyanúját az alábbi – releváns okiratokkal bizonyított – tények logikailag zártan támasztják alá. Előadjuk, hogy a Hajdú-Bét Rt. székhelyeként a közhiteles cégnyilvántartásban 2004.02.10. napjáig hatályosan nyilvántartott adat miatt nem illetékes, így eljárásra még nem is jogosult Bács-Kiskun Megyei Bíróságon a feljelentett Varga Miklós bíró rendelte el törvénysértő módon a debreceni székhelyű Hajdú-Bét Rt. felszámolását, a bíróságon 2004.01.26-án benyújtott felszámolási kérelem nyomán azonnal meghozott és már 2004.01.29-én le is jogerőzött 2.Fpk.03-04-000041/8. számú végzéssel. A felszámolás elrendelésére Kecskeméten, az arra irányuló felszámolási kérelem benyújtástól számított három napon belül sor került, ráadásul a harmadik napon, azaz 2004.01.29-én már jogerőre is emelkedett az eljárás megindításáról és annak közzétételéről rendelkezett 8. számú végzés. Ugyanakkor a 2004.01.26-a és 29-e között eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság illetékességének hiányát, így Varga bírónak is a törvénysértő eljárását megdönthetetlenül bizonyítja az a tény, hogy a debreceni székhelyű Hajdú-Bét Rt. cégiratai a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által 2002-től folyamatában lehallgatott Varga bíró működési helyére csak 2004. február 05. napján érkeztek meg – a csatolt okirattal bizonyítottan. A tényálláshoz szorosan hozzátartozik, hogy a debreceni székhelyű Hajdú-Bét Rt. a 2003.12.08-án megnyitott és 12-én folytatott közgyűlésén döntött – többek között – székhelymódosításról, amely társasági döntés a cégjegyzéket a továbbiakban vezetni illetékes bíróságot érintő megyeváltást is eredményezett, de kizárólag a Ctv. szabályai szerint lefolytatandó törvényes eljárást követően, annak eredményeként. A Hajdú-Bét Rt. a 2003.12.08-i és 12-i közgyűlési határozaton nyugvó átvezetési kérelmét 2003.12.17. napján nyújtotta be a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz, ahol dr. Szűcs Gyula bíró haladéktalanul meghozta a kérelem érkeztetésének másnapján a cégjegyzék vezetését érintő, saját megyei bíróságának illetékessége hiányát megállapító Cg.09-10-000071/217. számú
3 végzést – a Kecskeméten utóbb többszörösen törvénysértően eljárt Varga bíró 2004. januári azonnali eljárásával teljesen egybevágó módon. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Cg.09-10-000071/217/I. számú 2003.12.30-i végzése szerint az illetékessége hiányát 2003.12.18-án megállapított 217. számú debreceni végzés, már „2003. december 24. napján jogerőre emelkedett”. Rögzítjük, hogy a 217. számú végzés keltétől a jogerő megállapításának napjáig, még a fellebbezésre nyitva álló 15 napos határidő sem telt el. Ugyanakkor, a 2009. decemberében megtartott cégbírósági iratbetekintés során úgy észleltük, hogy a Hajdú-Bét Rt. cégiratai között nem volt fellelhető (mi nem találtuk) a 217. számú végzés szabályszerű kézbesítését igazoló okirat, ami alapján eleve aggályos a 217. számú végzés ellen törvényben biztosított jogorvoslati határidő megnyílása is. A 2009-es észlelés – valóságnak megfelelése esetén – fogalmilag zárja ki a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság illetékessége hiányát megállapító 217. számú végzés 2003.12.30-án megállapított 2003.12.24-i jogerőre emelkedését. Előzőekből okszerűen az következik, hogy minden a 217. számú végzésen, mint jogerős végzésen alapuló bármely további eljárási cselekmény eleve aggályos, ahhoz joghatás nem fűződhet. A debreceni székhelyű Hajd-Bét Rt. tekintetében 2003. novemberében december 08-ára összehívott közgyűlésének előre meghirdetett napirendi pontjai között nem szerepelt székhelyváltozásról való döntés meghozatala. A közgyűlés általi döntéshozatalt igénylő napirendi pontok kiegészítését – a Hajdú-Bét Rt. egyik részvényesének a Wallis Vagyonkezelő Rt. törvényes képviselői – Bajnai Gordon és Gansperger Gyula igazgatók által együttesen aláírt csatolt okirattal kezdeményezték. Ugyanakkor Bajnai Gordon adta a csatolt meghatalmazást 2003. november 24-én a hazánkban bejegyzett Wallis Rt., valamint a ciprusi Vitonas Investment Ltd. külföldi társaság Hajdú-Bét Rt. 2003.12.08-i közgyűlésen való részvényesi képviselet ellátására dr. Hajdú Mónika részére. A nyomozóhatóságok rendelkezésére álló telefonlehallgatásokból is készült közokirati bizonyítékok megdönthetetlenül támasztják alá többek között azt is, hogy a dr. Varga Miklós bírót a hivatali eljárásában a lehallgatási idő alatt is több ízben (az Euro Möbel Line Kft. ügyében is) befolyásolt dr. Magyari József nevével fémjelzett Kossuth Holding Rt. felszámoló cég egyik kapcsolt vállalkozása a Hunyadi Rt. (1) került kijelölésre a Hajdú-Bt. Rthez felszámoló szerveként, a folyamatos bűnelkövetésben volt bíró által, a törvényes eljáráshoz szükséges cégiratok bizonyított hiánya ellenére. A többszörösen törvénysértően kirendelt felszámoló szervet dr. Hajdú Ágnes felszámoló biztos képviseli. A csatolt – közokirat tartalmának és jog- vagy kötelezettség megváltoztatására készített és hatóság előtt befejezett cselekménnyel fel is használt – okiratok vitán felül bizonyítják a Hajdú-Bét Rt. 2003.12.08-i közgyűlésére előzetesen meghirdetett napirendi pontok alapján, hogy eredetileg fel sem merült a debreceni székhely módosítása. A székhelyváltoztatásról történő szavazásra kiegészítő napirendi pontként tett javaslat alapján került sor, ami a csatolt levéllel igazoltan csak 2003.12.01-i keltezéssel történt, amikor is a Hajdú-Bét Rt. részvényes Wallis Rt-nek a képviseltét Bajnai Gordon – jelenlegi miniszterelnök – és Gansperger Gyula – az Orbán Kormány alatt ÁPV Rt. elnök-vezérigazgató, majd a Budapest Airport Rt. igazgatósági tagja, utána igazgatóságának elnöke (2) – együtt eljárva látták el. 1
Az ügyészség által feltérképezett Magyari nevével fémjelzett gazdasági csoporthoz tartozó Békésfact Kft. kötött szerződést a Hajdú-Bét Rt. „fa”-val a bírói bűncselekményekkel 2004.01.29-én felszámoló szervnek kijelölt Hunyadi Rt. „törvényes képviselő” útján, a Hajdú-Bét Rt. ingatlanaira. A szerződésről a Legfelsőbb Bíróság 2009. januári jogerős ítélete mondta ki a jogszabályba ütköző voltát (lásd a MN 2009.01.21-i „Fél áron elkelt Hajdúbét-ingatlanok” című írást, illetve az LB jogerős ítéletét). 2 Gansperger Gyula Budapest Airport Rt-től történt 2002.05.31-i távozását követően az igazgatóság elnöke 2002.06.01. napjától dr. Apró Piroska lett, aki tekintetében ismert, hogy a 2004 szeptemberétől miniszterelnök
4 A csatolt iratok egyértelműen bizonyítják, hogy az együttesen eljárt Bajnai Gordon és Gansperger Gyula részvényesi képviselők kiegészítő napirendi pontra tett 2003.12.01-i javaslata alapján hozott a Hajdú-Bét Rt. közgyűlése – az eredetileg nem is tervezett – határozatot a debreceni székhely módosításáról. Ugyanakkor az is tény, hogy a közgyűlés eredetileg meghirdetett napirendi pontokkal történt összehívását követően csak utóbb felmerült kiegészítő napirendi pont tárgyában hozott társasági határozat nyomán indult meg az a hivatali törvénysértések egész sorozatát eredményező és a mai napig is tartó törvény- és jogsértésfolyamat, amelyben a 2003.12.22. napja óta – köztársasági elnöki felmentvény megkérése, így a hiánya miatti kizártság ellenére – nyílt eljárás keretében (?) büntetőeljárás hatálya alatt állt dr. Varga Miklós bíró aggálytalanul követhetett és követett el súlyos bűncselekményeket a Hajdú-Bét Rt. felszámolási és cégügyében is akként, hogy a súlyos és alapvető törvénysértéseket a büntetőeljárást – eleve jogellenes módon – folytatott ügyészségi nyomozást végző szerv sem, és más sem észlelte (!?). A csatolt iratok álláspontunk szerint vitán felül megvilágítják a – nyomozó szervek szeme előtt éveken át aggálytalanul folyt – súlyos és nyilvánvaló tendenciát mutató törvénysértések tényét, így - Varga bíró és eljárás alá vont társai hivatalos eljárás során feltárt és közokiratokba foglalt bűncselekményeinek súlyos és újabb törvénysértésekkel hat éven túl mai napig is biztosított törvényi következmények nélkülisége, - a kecskeméti Varga és a debreceni Szűcs bíró eljárásában is a Hajd-Bét Rt. ügyében megvalósult hivatali bűncselekmény-sorozat, - annak alapját képező Bajnai Gordon és Gansperger Gyula székhely áthelyezésre – az államtitok minősítés 2003.12.08-i megszüntetését alig pár nappal megelőzően, mint kiegészítő napirendi pont alapján közgyűlés általi döntést igénylő javaslat ténye, annak 2003.12.01-jei időpontja, - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által engedéllyel folytatott lehallgatásból 2002-től tudott, bíró által is folyamatában elkövetett súlyos bűncselekményekről egy éven túl bizonyítottan fennállt hivatalos tudomás ellenére csak 2003.12.18-án megtett feljelentés ténye (3), - az NBH 2003.12.08-i minősítés felülvizsgálatával megszüntetett államtitok minősítés és az annak nyomán pár nappal később kinevezett bíróval szemben az NBH által hivatalból megtett feljelentés ténye, - a bíróval szemben – mentelmi jog felfüggesztése nélkül – eleve törvénysértően elrendelt és folytatott büntetőeljárás ténye egytől egyig azt a megalapozott gyanút vetik fel és támasztják – szerény jogi álláspontunk szerint – alá, hogy
Gyurcsány Ferencnek az anyósa. Köztudomású tény az is, hogy Gyurcsány Ferencet a miniszterelnöki székben Bajnai Gordon – volt Hajdú-Bét Rt. részvényeseket (Wallis Rt., Vitonas Ltd.) képviselő – váltotta 2009.04.14-én. 3 Miközben a nyomozást 2009-ben a halaszthatatlanság elvének sérelmére is való – teljesen képtelen és valótlan – hivatkozással „szüntették meg” törvénysértő módon úgy, hogy a közokirattal bizonyítottan félként kezelt sértett és károsult feljelentőt, a 2009-es határozattal foganatosított hatósági intézkedésről ki sem értesítették. Ugyanakkor tény az, hogy a 2002-től már ismert bírói törvénysértések miatti halaszthatatlan nyomozati cselekmények foganatosításának elmaradása, illetve a Be. 171. § /2/ bekezdése szerinti hivatali kötelezettség teljesítésének egy éven túli indokolatlan és törvénysértő elmaradása, illetve a csak 2003. decemberi alkalmazása volt az, ami a Magyar Köztársaság jogrendjének okozták és okozzák a valódi sérelmet, – a hivatali szervek érintett képviselőinek súlyos, a tévedés kategóriáján messze túlmutató megmagyarázhatatlan kivárása, a jól látható tendenciát mutató mulasztásai miatt.
5 a „Bosszús” fedőnéven keletkezett államtitkot képező minősített adatok, a minősítés 2003.12.08-i megszüntetését megelőzően arra nem jogosult, illetéktelen személyek tudomására juthatott. Az államtitoksértés törvényi következményei (Btk. 221. § /2/ bek. b/ pont) szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az a csatolt okiratokkal bizonyított tény, hogy a fenti bűncselekmény-sorozat előzményét képező 2003.12.01. napján kelt kiegészítő közgyűlési napirendi pont javaslatot rögzítő iratot aláíró egyik személy, a jelenlegi miniszterelnök Bajnai Gordon 2003.11.24-én a külföldi személynek számító – önmagában nem cselekvőképes (!) – Vitonas Ltd. törvényes képviselőjeként is eljárt. Fent hivatkozott tények alapján megalapozott gyanú merül fel arra is, hogy a minősítés alól csak 2003.12.08-án feloldott államtitok, már a minősítés alóli feloldást megelőzően illetéktelen külföldi személyeknek a részére is hozzáférhető volt. Előző megállapítást támasztják alá a következő tények is. Az államtitok minősítés 2003.12.08-án lett megszüntetve, míg a Hajdú-Bét Rt. 2003.12.08-i közgyűlésének eredetileg meghirdetett napirendi pontjai között nem szerepelt, a megyeváltást eredményező székhelyáthelyezéséről történt szavazást kezdeményező okirat keltezése korábbi, 2003.12.01. A 2003.12.22-től büntetőeljárás hatálya alatt állt (?!) Varga bíró által a kecskeméti bíróságon a debreceni székhelyű Hajdú-Bét Rt. cégiratai nélkül 2004.01.29-én hozott és rövid úton jogerősnek is minősített törvénysértő végzés közokiratilag bizonyítja, hogy a felszámolási kérelem 2004.01.26-án érkezett a bírósághoz. Előző tények, valamint a jogszerű felszámolási kérelem benyújtása törvényi alapjának, illetve a hivatkozott felszámolási kérelem 2004.01.26-i benyújtása tényének összevetéséből okszerűen az következik a 60 napon túl lejárt és bíróság előtt az eljárási szabályoknak megfelelően aggálytalanul igazolt kifizetetlen számlakövetelés alapján kezdeményezhető felszámolási eljárásra figyelemmel, hogy a Hajdú-Bét Rt. a felszámolási kérelmének 2004.01.26-i benyújtását megelőző minimum 60 napnál korábban (így már 2003.11.26-át megelőzően is), az adós cég törvényes képviselői – és a 2003 decemberi rendkívüli közgyűlésen részt vett, arra kiegészítő napirendi pont javaslatot tett részvényesi képviselők – előtt is tudottan, vagy tudni kelletten a társaság már fizetésképtelen volt! Előző tények logikailag zárt és időrendi összevetése azt az okszerű kérdést veti fel eleve, hogy a kiegészítő napirendi pontként a Hajdú-Bét Rt. működésének debreceni székhellyel történő legjobb megfelelőségét 2003.12.01-jei keltezéssel felülvizsgálni indítványozó – gazdasági szakemberekként fontos állami tisztségeket betöltött és betöltő – Bajnai Gordon és Gansperger Gyula részvényesi képviselők, miért beszéltek még 2003.12.01-én is a már nyilvánvaló módon tudottan fizetésképtelen Hajdú-Bét Rt. tovább folyó és aggálytalan gazdasági működtetéséről? Az is kérdésként merül fel – a befejezett cselekményekkel megcáfolhatatlanul igazolt tények alapján –, hogy ha Bajnai Gordon és Gansperger Gyula részvényesi képviselők még 2003.12.01-én a Hajdú-Bét Rt. gazdasági társaságként történő további működtetésére vonatkozó tartalmú nyilatkozattal képviselték az általuk megjelenített Wallis Rt. részvényest, akkor miért nem tették meg a Hajdú-Bét Rt. felszámolásának 2004.01.29-i jogerős elrendelése után, az abból a képviselők tudomására jutott tények alapján az adott körülmények között elvárható minimális gondosságnak megfelelő, illetve a nevezettek által képviselt Wallis Rt. részvényes érdekeit szolgáló jog- és gazdaságvédelmi lépéseket. Ugyanis vitán felüli tény az, hogy a 2004.01.29-i felszámolás elrendelésével a Hajdú-Bét Rtnél előállt jogutód nélküli megszűnéshez vezető helyzetbe történt Bajnai Gordon és Gansperger Gyula részvényesi képviselők belenyugvása, szöges ütközésben áll az általuk 2003.12.01-én aláírt kiegészítő napirendi pont javaslat indokaként megjelölt okkal, a Hajdú-
6 Bét Rt. működéséhez legjobban megfelelő új székhelyen történő további működtetésre vonatkozó nyilatkozattal. A tényállásban és személyi kapcsolódási rendszerében is rendkívüli összehangoltságot mutató és jól láthatóan láncolatosan egymásra épülő, a nyomozószervek által részletekbe menően feltárt, így az érintett és illetékes hivatalos személyek által bizonyítottan ismert (Be. 171. § /2/ bek.), de ismeretlen okokból 2002-től a törvényi következmények nélkül hagyott és akként lévő törvénysértés-sorozat eredményeként került át jogellenesen a debreceni székhelyű Hajdú-Bét Rt. székhelye és cégiratai Kecskemétre. Ráadásul – a kiegészítő napirendi pont javaslatra meghozott közgyűlési határozat nyomán a „véletlenek szerencsétlen egybeesése folytán” – éppen az a megyei bíróság lett az „illetékes”, ahol a 2002-től folyt lehallgatási jegyzőkönyvekkel bizonyítottan hivatali bűncselekményeket egy éven túl elkövetett, de a közokiratokba foglalt adatokból a nyomozó szervek előtt is ismertté vált bírói bűncselekmények elkövetése ellenére hivatalában törvénysértő módon (4) mégis működni hagyott Varga bírót a Magyar Állam foglalkoztatta. Tény az, hogy a kecskeméti Varga bíró, és a debreceni Szűcs bíró összehangoltságot mutató hivatali bűncselekményeket megvalósítva rendelte el Kecskeméten (2004.01.29-én azonnal jogerősen) és tette közzé a debreceni bíróság útján (?! 2004. februárban) a Hajdú-Bét Rt. ügyében a kecskeméti bíróságon Varga bíró által hozott felszámolást, és annak megindítását elrendelő törvénysértő végzést. A releváns közokiratokkal is feltárt tények és körülmény alapján kifejezetten hivatkozunk az Abtv. 27. § (2) bekezdésére, az Alkotmánybíróság 2005.10.10-i 333/B/2002 AB számú határozatára, valamint a Btk. 137. § (1) bekezdése szerint meghatározott hivatalos személy fogalmára és abból következő hivatali kötelezettségére, így előzőekre is tekintettel nyomatékkal kérjük a releváns okiratokkal bizonyított feljelentés alapját képező tényeket és körülményeket az Alkotmány, a Ptk, a Btk., a Csődtv., a Gt., a Ctv., a Pp., az 1997. évi LXVII. tv. (63 – 79. §), az Ütv. és a felszámolók névjegyzékéről szóló Kormányrendelet hatályos rendelkezéseire, továbbá a Magyar Közlöny 2000/95. számában kihirdetett, „A pénzmosásról, a bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról” szóló, a Magyar Közlöny 2002/152. számában kihirdetett „Büntetőjogi egyezmény a korrupcióról”, valamint a Magyar Közlöny 2004/76. számában kihirdetett „Korrupcióról szóló polgári jogi” hazánkban is hatályos nemzetközi egyezményekre, valamint Sántha Ferenc úr büntetőjoggal foglalkozó „A jogi személyek büntetőjogi felelősségéről” címmel a közelmúltban kiadott, illetve Kondorosi Ferenc, Uttó György és Visegrády Antal urak közös munkájaként „A bírói etika és a tisztességes eljárás” címmel 2007-ben – dr. Lomnici Zoltán elnök úr előszavával – kiadott szakmai anyagként ajánlott könyvekben nyilvánosság elé tárt egységes eljárási gyakorlatra is figyelemmel hivatalból értékelni és intézni, a 2004. évi XXIX. tv. 141-143. §-ainak és a Be. 171. § (2) bekezdésének is a szem előtt tartása mellett. Nyomatékkal kérjük a Magyar Köztársaság hatályos törvényei, a csatolt releváns okiratokkal feltárt valós tények alapján történő eljárás folytatására, intézkedések hivatalból is történő foganatosítására teljes körűen, Minda Zoltán és Orbán Tamás csatolt vádiratával, illetve jogerős ítéletével is bizonyított egységes ügyészségi, bírósági gyakorlatra, illetve a fennálló jogellenes állapotra (Btk. 34. § d) pont) is hangsúlyos figyelemmel. 4
Qui prodest?
7
A feljelentésben feltárt – Alkotmányos válságot (!) is bizonyító – rendkívül súlyos tényekre is tekintettel a
személyes megbeszélés -t továbbra is szükségesnek tartjuk, így azt újfent indítványozzuk, ezért kérjük annak időpontjáról történő értesítésünket. Intézkedéséről kérjük hivatalos tájékoztatását.
Tisztelettel: Tempo Párt Borbély József elnök 06-20-417-5539
közérdekből is Mellékletek: 31 db (34 lap)
