Tisztelt Katonai Ügyészség!

Kovács Péter Pál szakaszvezető MH. 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj

(1980. Király Erzsébet)

Szolnok Tisztelt Katonai Ügyészség!

Tárgy: Beadvány

A 24/2005. (VI. 30.) HM rendelettel (HK 14/2005.) kiadott és a 6/2007. (II.14.) HM rendelettel (HK 3/2007.) módosított Magyar Honvédség Szolgálati szabályzatának ( a továbbiakban: Ált/ 23. ) 772. valamint a 777. pontjában, illetve a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény ( a továbbiakban: Panasz tv. ) 1.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint az alábbi beadvánnyal fordulok Önökhöz. Az Ált/ 23. 772. pontja alapján a beadvány olyan, a csatlakozási törvény szerinti panasz, illetve közérdekű bejelentés, amely a Magyar Honvédségnél előforduló olyan egyéni jogvagy érdeksérelmet okozó tényre, magatartásra, mulasztásra, körülményre irányul, vagy olyan javaslatot, kezdeményezést tartalmaz, amely jogszabály, belső rendelkezés, egyedi döntés előkészítésére, kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére irányul, amelynek megszűntetésére, orvoslására vagy a javaslat megvalósítására a beadvánnyal megkeresett katonai szervezet, illetve annak parancsnoka hatáskörrel rendelkezik. Továbbá a 777. pontban foglaltak szerint a katona beadványát - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - szolgálati úton terjesztheti elő. A szolgálati út betartásakor a századparancsnoktól alacsonyabb beosztású szolgálati elöljárókat figyelmen kívül kell hagyni. A katona a szolgálati út betartása nélkül fordulhat beadvánnyal a katonai ügyészséghez és az országgyűlési biztoshoz.

A Panasz tv. 1. § (3) bekezdése szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

A beadványomra az Ált/ 23. I. FEJEZET 6., 7., 8. és a 11. c) pontjában meghatározottak valamint az esküm alapján kötelességként tekintek.

2

A katonák általános kötelességei és jogai 6. A szolgálat teljesítésére vonatkozó, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46-47. és 74-77. §-ban rögzített szabályok mellett, a Honvédségnek a Hjt. 80. § (1) bekezdése szerinti tényleges állományú tagja (a továbbiakban: katona) a Honvédség feladatai teljesítésére való felkészülés (készenlét) és a feladatok teljesítése időszakában egyaránt: a) tartsa be katonai esküjét, a szolgálat teljesítésére vonatkozó jogszabályokat és más belső rendelkezéseket, beleértve a hadviselésre vonatkozó és a humanitárius szabályokat; b) legyen fegyelmezett, becsületes, őszinte, bátor. Jellemezze határozott fellépés, bajtársias gondolkodásmód, a Haza iránti hűség és áldozatkészség, kötelességei és feladatai teljesítésében állhatatosság. Magatartásával érdemeljen ki tekintélyt és megbecsülést, nyerje el bajtársai bizalmát; c) mindenkor legyen pontos és lelkiismeretes. Engedelmeskedjék elöljáróinak, legyen kezdeményező, védelmezze és támogassa őket szolgálatuk ellátásában, a fegyelem fenntartásában. Megvetéssel forduljon el a gyávaságtól, önzéstől, durvaságtól, hivalkodástól; d) legyen éber, tartsa tiszteletben mások emberi és állampolgári jogait, szükség- vagy veszélyhelyzet esetén nyújtson nekik segítséget. Mindenkor tartózkodjék mindattól, ami feladatának végrehajtásában gátolná vagy arra képtelenné tenné. 7. A katona a Honvédség feladatainak teljesítésére való felkészülés (készenlét) időszakában: a) sajátítsa el, gyakorolja be a harcban végrehajtandó tevékenységét, ésszerűen és következetesen hajtsa végre a szabályzatok és más belső rendelkezések rá vonatkozó előírásait, teljesítse szolgálati kötelességeit. Ismerje meg jól a rábízott haditechnikai eszközöket, és minden körülmények között legyen képes azok hatékony alkalmazására; b) állandóan tökéletesítse katonai felkészültségét, fejlessze fizikai erőnlétét és állóképességét, viselje el a katonai szolgálat fáradalmait és nehézségeit, feladatainak teljesítése során ne kímélje erejét; c) fokozott gondossággal és ésszerű takarékossággal bánjon a köztulajdonnal, minden törvényes eszközzel akadályozza meg annak károsodását és pazarlását. 8. A katona a Honvédség hazai és külföldi feladatai teljesítésének időszakában: a) esküjéhez híven, magas fokú fegyelmezettséggel tegyen eleget szolgálati kötelezettségének. A feladat megoldásába bevont más országok katonáival szorosan működjön együtt;

3

b) harcban küzdjön bátran és állhatatosan. Keresse az ellenség legyőzésének legcélszerűbb módját, ésszerűen használja ki és hatékonyan alkalmazza az összes rendelkezésre álló eszközt, cselekedjen határozottan. Az ellenséggel soha a legkisebb egyetértést se alakítson ki, tartsa vissza ettől katonatársait is. Lépjen fel a kishitűség minden megnyilvánulása ellen; c) harcban vagy más veszélyes helyzetben parancs nélkül ne hagyja el a helyét, semmiképpen se hagyja cserben katonatársait, illetve élete kockáztatásával is mentse meg őket, ha életveszélybe kerülnek. 11. Minden katonai szervezetnél: c) a legénységi állományú katonák kötelesek a részükre megszabott feladatokat öntevékenyen és eredményesen, kellő időben végrehajtani.

2000 szeptember 1-e óta vagyok az alakulat tagja, de 2011 március 15-e óta töltöm be jelenlegi beosztásom. Pontosan megfogalmazva a Magyar Honvédség 25/88. Könnyű Vegyes Zászlóalj, Harcbiztosító Alegységek, Harctámogató század, Aknavető szakasz, 1. aknavető raj, gépjárművezetője vagyok. Beosztásomból adódóan számtalanszor találkozom azzal a problémával, hogy a haditechnikák, melyek némelyikével alkalmanként több személy is szállításra kerül, erősen kifogásolható műszaki állapotban vannak. Esetenként több „donor” gépjárműből épül fel, egy-egy működő szállító- vagy harcjármű. Ezen problémák előfordulása annak köszönhető melyet a javítóműhely szakembereitől tudok-, hogy nincs megfelelő alkatrész vagy alkatrész utánpótlás. Az alkatrész illetve az utánpótlás hiánynak köszönhetően egy-egy gépjármű „donorrá” válása elkerülhetetlen, melynek következtében egyre több esik ki a hadrafoghatóság alól. Előfordul az, hogy nincs haditechnikai eszköz, mellyel eleget tudnék tenni a megszabott feladatnak illetve kötelességnek, így kölcsönkért gépjárművel kell azt végrehajtani. Addig nincs is gond, amíg a gépjármű tulajdonosa igényt nem tart rá. Volt olyan eset, hogy egy gépjárművet 30-40 percig járatni kellett napjában többször is, mert az akkumulátor hibás volt és leállítás után, már nem indult újra a motor. Ha tudtam, hogy 30 perc múlva mennem kell valahova, akkor járó motorral hagytam ott a gépjárművet. Az akkumulátor cseréje nem volt megoldható, mert nem volt készleten új. Ugyanezen gépjármű következő alkalommal való használata előtt, egy másik technikából kiszerelt akkumulátorral tudtam a feladatomat végrehajtani, viszont addig az energiaforrás nélkül maradt eszköz volt használhatatlan. Gyakran előfordul az a tény is, általában az év vége felé közeledve, hogy üzemanyag korlátozás kerül kihírdetésre. Ez azt jelenti, hogy egyes feladatok nem, vagy csak korlátozva kerülhetnek végrehajtásra. Sajnos a példákat még sorolhatnám és ezek csak a beosztásomból adódó problémák. Hasonlóakat tapasztaltam más alakulatnál is, egy vezénylésem idején. Ezért hívom fel a figyelmüket arra, hogy hivatásomból és beosztásomból adódóan szolgálati kötelességeimnek esetenként nem tudok teljes mértékben eleget tenni azon ok miatt, hogy elenyésző azoknak a gépjárműveknek a száma, melyek szükség esetén azonnal hadra

4

foghatók és azok hadrafoghatósága is kifogásolható. Ezen problémák véleményem szerint a Honvédség működőképességét is veszélyeztetik. Az alkatrész hiánya illetve annak utánpótlása az alakulat, így a Magyar Honvédség költségvetésének mértékétől függ. A Magyar Honvédség költségvetése pedig az ország gazdasági erejétől függ. Magyarország gazdasági erejét az ipara, mezőgazdasága, piaca és a pénzügyi rendszer törvényes, stabil működése határozza meg. Véleményem szerint ezen tényezők mindegyike megkérdőjelezhető, kiemelve a pénzügyi rendszer törvényes, stabil működését.

Közérdekű bejelentésem az alábbiakkal támasztom alá: Biztos ismeretes Önök előtt a „deviza alapú hitelezés” néven elhíresült banki tranzakciók Magyarországi története. Jómagam is áldozata vagyok az ügynek, melynek következtében arra kényszerültem, hogy törvényes úton megvédjem magam a pénzintézettől, ezért megbíztam a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét (a továbbiakban: BAÉSZ), hogy képviseljenek velük szemben. Azóta nincs olyan nap, hogy ne foglalkozzak az üggyel, folyamatosan nyomon követem az eseményeket, informálódom, melynek következtében sikerült megértenem a banki csalás lényegét és azt, hogy az milyen hatással van Magyarországra, annak gazdaságára és a lakosságára, így a Magyar Honvédségre is. A devizaalapú hitelekkel történő kifosztás miatt a BAÉSZ és személy szerint Kásler Árpád elnök valamint Töviskesné Dsupin Judit főtitkár több alkalommal is jogorvoslatért fordult az ügyészségi szervekhez, de eddig egyetlen esetben sem indult nyomozás a feljelentések kapcsán. Azzal utasították el a feljelentéseket, hogy megállapították, hogy "a cselekmény nem bűncselekmény", illetve nem vizsgálták, nem is reagáltak a lényeges, mindent alátámasztó pontokra, kiemelve a feljelentés szövegéből a legjelentéktelenebb szövegrészt és arra hozva elutasító határozatot. A kifosztás alapja nem más, mint hogy a devizaalapúnak nevezett pénzügyi termékkel, a devizaalapú elnevezésre hivatkozva, az adós bankszámláján jóváírt forintösszeg devizában meghatározott folyósításnapi árfolyamon számolt ellenértéke került hitelnyilvántartási számlára mint az adóssal szembeni követelés. A szerződésekkel tévedésbe ejtették az adósokat, és tévedésben tartották őket éveken keresztül, hogy a későbbiekben a rendkívül erőteljes árfolyam erősödés következtében, az adósok havi törlesztő részleteit árfolyamkülönbözet követeléssel, s annak kamatával megnövelhessék. A csalás nem csak magánszemélyeket érint, hanem vállalkozásokat, cégeket, önkormányzatokat is. Olyan rétegeket, melyek nagyban meghatározzák az ország gazdasági erejét.

5

A szerződésekkel devizaalapú kölcsönt lehetett volna nyújtani, de nem valósult meg a deviza konvertálása, hanem forint jóváírása igazolható az adósok bankszámláján "hitelfolyósítás" jogcímen. Ezért nem nyílt meg a joguk a bankoknak arra, hogy kölcsön jogcímen devizaköveteléssel álljanak elő. Mégis, az adósok tévedésbe ejtésével, devizakövetelést könyveltek fel a hitelnyilvántartási számláikra, s ezzel az egyetlen törvénysértő könyvelési tétellel az évezred csalása vette kezdetét. Kásler Árpád és Töviskesné Dsupin Judit a büntető feljelentéseikben leírták -mely feljelentésekhez én magam is csatlakoztam- a csalás lényegét, azt, hogy nem történt meg a deviza kölcsönbe adása, hanem deviza adásvételhez hasonlatosan, forint ellenében követelik a bankok kamatokkal együtt a soha át nem adott devizát. Ennek a feljelentésünknek nem adott helyt a Legfőbb Ügyészség, mint ahogyan a közjegyzőkkel szemben benyújtott közokirat hamisításnak sem, ahol azt sérelmeztük, hogy a közokiratokban devizakövetelésnek írtak alá az adósok, de nem azt kapták meg. Helyesnek tekintjük a Legfőbb Ügyészség megállapítását, amit a 2012. decemberében benyújtott feljelentésünkre válaszolt. Ugyanis azt írta le a határozatában, hogy a közokiratokban meghatározott devizatartozás nem lehet közokirat hamisítás, mivel az ettől eltérő forintösszeg folyósítása nem tette a közokiratot hamissá, tekintettel arra, hogy a folyósítás ezt követően történt, de emiatt forduljunk a polgári bíróságra. Annak ellenére, hogy beláttuk, hogy az előre elkészült tartozáselismerések, amelyeket közjegyzők foglaltak közokiratba, nem voltak hamisak, ráébredtünk arra, hogy az adósokkal szemben számviteli csalás történt, hiszen olymódon lett felkönyvelve a deviza a hitelnyilvántartási számlákra, hogy kölcsön jogcímen történő rendelkezésre bocsátása nem történt meg. A bankok ellen csalás bűntette miatt tett feljelentésünket szintén elutasította a Legfőbb Ügyészség, mert arra hivatkoztak, hogy a Ptk.231.§-a értelmében a devizában meghatározott pénztartozást forintban kell megfizetnie a kötelezettnek. Ez az állítás azonban súlyos tévedés, hiszen nem tartozott egyetlen bank sem az adósoknak, hanem kölcsönszerződést kötött velük, amikor minden előzetes teljesítés nélkül, előre szolgáltat egy meghatározott pénzösszeget, amelyet az adós kamatokkal, vagy kamat nélkül köteles visszafizetni. Ezen ügyletek felfutási ideje alatt az 1959. évi IV. törvény 523.§. –a szabályozta a kölcsönszerződéseket. A Kúria is pénztartozás megadásának tekintette a 6/2013. számú Kúria Polgári Jogegységi határozatban azt a gazdasági eseményt, amikor a bank a devizában meghatározott kölcsönösszeget forintban bocsátja az adós rendelkezésére, és szintén a Ptk.231. §-ára hivatkozik. Ez a törvényi hivatkozás azonban álláspontunk szerint nem helytálló, mivel ez esetben a pénztartozás megadását követően nem léphetne fel követeléssel a bank az adóssal szemben. Azonban pénztartozása a banknak nem keletkezett a kölcsönszerződés aláírása által, mert nincs semmilyen bizonylat arról, hogy az adós követeléssel léphetne fel valamilyen, általa elvégzett szolgáltatás, anyagátadás miatt, amelynek a teljesítését számla, egyéb okirat tanúsítaná. A bank pedig azzal, hogy a folyósított forint ellenében követeléssel lépett elő, saját maga is azt igazolja, hogy nem pénztartozás megadásának tekinti az általa történő szolgáltatást, hiszen devizát követel ellenében.

6

Jelenleg is a Fővárosi Főügyészség előtt van az a több száz adós által aláírt büntető feljelentésünk, amit szintén csalás gyanúja miatt nyújtottunk be. Az okirati bizonyításhoz a több száz érintett adós mellékelte a banki kivonatát, amely teljes bizonyító erővel tanúsítja, hogy "hitelfolyósítás" megjelöléssel forint jóváírása történt . Ezt a bizonyítékot mindent elsöprő erejűnek tekintjük, ugyanis nem a szerződés tanúsítja az elvégzett pénzkölcsönnyújtási szolgáltatást, hanem a szerződés alapul vételével történő szolgáltatásról készített számviteli bizonylat. Az általános forgalmi adóról szóló törvény a pénzkölcsönnyújtási tevékenység mint tárgyi mentes szolgáltatás esetén számviteli bizonylat készítésére kötelezi a bankokat, amely a szolgáltatást tanúsítja, és ez a bizonylat nem más, mint az adós banki kivonata, amely igazolja, hogy mennyi pénzhez jutott az adós a pénzkölcsönnyújtási szolgáltatás során. Ez az összeg követelhető tőle, és ennek használatáért felszámítható kamat. Évek óta tart az adósok csalásra alapozott ellehetetlenítése, amelyet konkrét bizonyítékok támasztanak alá, miközben konrét törvényi rendelkezések védik az adósokat attól, hogy ne kerülhessen sor jogtalan követelésre. Mégis bekövetkezett az az elképesztő helyzet, hogy a bankok kifosztását a törvényi rendelkezések figyelmen kívül hagyásával engedélyezik a bíróságok, ügyészségek, közjegyzők. Ezen túllépve, maguk a felsorolt szervek, személyek aktív közreműködésével készülnek el a banki felmondáskor a végrehajtható okiratok, amelyek legalizálják a csalást, és az adósok végrehajtási kényszerrel történő teljes ellehetetlenítésének alap okiratául szolgálnak.

Tisztelt Katonai Ügyészség ! „Egy országot kétféleképpen lehet leigázni: karddal vagy adóssággal.” Jól látható és bizonyítékokkal alátámasztható, hogy Magyarországot valamint a magyar állampolgárokat egy jól megszervezett színlelt pénzügyi tevékenységnek látszó támadás érte, mely támadásnak illetve csalásnak közvetlen és közvetett áldozata a Magyar Honvédség is.

-

Közvetlen áldozat azért, mert a szervezet által nyújtott lakhatási hozzájárulások, a pénzintézetek csaláson alapuló „deviza alapú” lízing- vagy kölcsönszerződéseinek követelését (részben vagy egészben) elégíti ki. Ez esetben nem a támogatással van gond, hanem a pénzintézetek jogtalan követeléseivel, melyek teljesítésekor, törvénytelenül meghatározott összeg kerül a pénzintézetek birtokába.

-

Közvetett pedig azért áldozat, mert az országot kifosztó banki csalás következtében, annak gazdasági ereje csökken, így a honvédelem költségvetése csorbul.

A pénzügyi támadás is fegyveres támadás.

7

Átvitt értelemben minden, ami képes másban (tárgyban, élőlényben) kárt tenni, akár pszichikailag is, fegyvernek tekinthető. Magyarországot kivéreztetik a kihelyezett pénzügyi csapdákkal, mely megakadályozza azt a gazdasága és a stabilitása fenntartásában, gazdagodásában. A kivont tőke nem forog vissza a gazdaságba, ezzel tőkehiányt és válságot generál. A tőkeszegény gazdaságba ezután újabb hiteleket pumpálnak, amelyek az adósságspirál miatt visszafizethetetlenek. Ennek következtében a folyamatos fizetőképesség gyengül, az infláció erősödik. Az erősödő pénzromlás miatt emelkednek az árak, elindul a fogyasztás csökkenése, ami a gazdaság teljesítményének csökkenését vonja maga után. Ekkor az ország újabb hitelekért folyamodik és így tovább… Az adósokat közvetlen ez oly módon érinti, hogy az adósság hatására kialakul náluk egyfajta pszichológiai kényszer. Ez a kényszer a megélhetésért, boldogulásért vagy túlélésért való küzdelem. Bővebben kifejtve, ezen csaláson alapuló ügyletek miatt számtalan esetben kezelhetetlen anyagi problémák alakulnak ki az adósoknál és családtagjaiknál, melynek hatására egy stresszes állapot következik be. A stressz helyzeteket okozó élethelyzet-változások egyik oka az eladósodás. A pénz miatti aggodalom a stressz egyik fő oka. Ha a stressz feltételek folyamatosak és az egyén nem küzd meg velük sikeresen -márpedig nem tud a folyamatosan emelkedő jogtalan követelések miatt- a fásultság depresszióba csaphat. A depresszió tehetetlen, reménytelen érzést kelt, kimeríti a test erőforrásait, mivel közvetlenül az immunrendszerre fejti ki hatását. Ezáltal alakulnak ki az ún. pszichoszomatikus betegségek, amik olyan testi rendellenességek, amelyek létrejöttében az érzelmek központi szerepet játszanak, ennek eredményeképp sokak válnak tartós beteggé. Mások elmenekülnek az országból kedvezőbb megélhetési körülményeket keresve, bűnöző életmódot kezdenek folytatni vagy ami a legrosszabb, hogy véget vetnek az életüknek. A törvénytelen követelésekkel nehéz életkörülményeket teremtve, lelkileg lerombolják az embereket. / Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (1) „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”/ A bajba jutott adós nincs könnyű helyzetben. A nyomasztó teher a lelki állapotban jelentősen érezteti a hatását. Ennek több fajta oka van. A saját felelősség feldolgozása, mikor az adós saját magát okolja a kialakult helyzet miatt. Pedig ez nem így van. Ő csak kölcsönért ment a pénzintézethez. A bajba jutott adós úgy érzi, hogy nem igazán van mit tennie. Sajnos a családon belül ilyenkor gyakran előfordul, hogy a házastársak, vagy a családtagok egymást hibáztatják a kialakult helyzetért. Ez alkalmas arra, hogy megbontsa a családi kötelékeket és egy-két családtag kihátrál, vagy megpróbál kihátrálni az ügyből és magára hagyja az általuk felelősnek vélt személyt. A bankok pszichikai nyomásának feldolgozása sem könnyű, mert mindent megtesznek az adósság behajtására. Komoly pszichikai prés alá helyezik az ügyfeleket egészen olyan szintig, amely már zaklatásnak is minősülhet. A szinte naponta történő telefonos hívások, a megalázó procedúra, a fenyegetés, amely sajnos általános, a félvállról kezelés gyakorlatilag mind képes arra, hogy az érintett csak rendkívül nehéz módon tudja ezt feldolgozni. Az ideges és összeomlóban lévő ügyfél a meggondolatlan cselekedeteivel hibát hibára halmoz. Plusz hiteleket, magánkölcsönöket vesz fel, amellyel ideiglenesen el tudja hárítani a problémát, de ezután még nagyobb problémával szembesül.

8

Sok embernél problémát jelent, hogy egyáltalán szembesüljön a kialakult helyzettel. Nem vesz róla tudomást, elhessegeti magától, elbújik a probléma elöl, gyakorlatilag nem tesz semmit, megvárja a mikor a teljes problémahalmaz maga alá temeti és az utolsó pillanatban pánikszerű és általában nem jól átgondolt kapkodva meghozott intézkedéseket próbál tenni. A szélsőséges megnyilvánulások is gyakoriak. Egyre többször hallani azt, főleg azoktól, akiket már felőrölt a bizonytalanság, hogy „felgyújtom a házat, akkor sem lesz a banké” , „itt fogom felakasztani magamat a helyszínen” és ehhez hasonló kijelentések, melyek megvalósulására, mint ahogy fentebb is említettem sajnos volt már példa. Mindezek következtében családok -melyek közösséggé alakulnának és e közösségek az ország egységét alkotnák- hullanak szét, ami morálisan lerombolt, érdektelen állampolgárokhoz illetve társadalomhoz vezet.

E társadalmat feladatom és kötelességem megvédeni a támadásokkal szemben, márcsak azért is, mert tanúja vagyok a kifosztásnak ! Kötelességem az esküm, miszerint „ …a Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, az Alkotmány és más törvények betartásával és betartatásával a rám bízott katonák és fegyverek erejével , az életem árán is megvédem…”

Magyarország Alaptörvénye NEMZETI HITVALLÁS - Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. - Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. - Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. ALAPVETÉS R) cikk (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.

SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

I. cikk

9

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. XXII. cikk Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. XXXI. cikk (1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

valamint az

Ált/23. 6. a), „tartsa be katonai esküjét” 6. b), legyen fegyelmezett, becsületes, őszinte, bátor. Jellemezze határozott fellépés, bajtársias gondolkodásmód, a Haza iránti hűség és áldozatkészség, kötelességei és feladatai teljesítésében állhatatosság 6. d), „tartsa tiszteletben mások emberi és állampolgári jogait, szükség- vagy veszélyhelyzet esetén nyújtson nekik segítséget” - a segítségnyújtásom az Önökhöz való fordulás 7 .c), fokozott gondossággal és ésszerű takarékossággal bánjon a köztulajdonnal, minden törvényes eszközzel akadályozza meg annak károsodását és pazarlását. - minden köztulajdon károsodik az ország kivéreztetése által 8. c) „semmiképpen se hagyja cserben katonatársait, illetve élete kockáztatásával is mentse meg őket, ha életveszélybe kerülnek” - nem hagyom cserben katonatársaim, hisz közülük is sokan érintettek ez ügyben és életveszélynek nevezhető, ha műveleti területre kell utazniuk azért, hogy a pénzintézetek jogtalan követeléseit kielégítsék

pontja.

10

Az Ált/ 23. 8. c) pontjához mellékelek néhány videót, mely a külföldi feladatból hazatérő katonák családtagjainak reakcióját váltja ki a hazaérkezésük alkalmával. Tökéletesen érzékelhető, mit érez egy „fél évre” ott hagyott gyermek, szerető férj, feleség, szülő vagy akár egy házi kedvenc is a családtag megérkezésekor. A magyar katonák főként megélhetési indokból hagyják itthon szeretteiket, saját életüket veszélynek kitéve. Erre bizonyíték, a felkészítések előtti pszichológiai szűrések eredménye, amikor a pszichológus megkérdezi a katonától, hogy: „Ön miért akar misszióba menni?” – Melyre a válasz: „A pénz miatt!” Sajnos nagyon sok ember fejében megfordul az a gondolat, hogy senki „nem kötelezte” az állampolgárokat ezen „kölcsönök” felvételére. Kérem engedjék meg, hogy ezt hozzá hasonlítsam a katonák missziós tevékenységéhez. Ezen missziókra a jelentkezés önkéntes alapon működik, tehát senki „nem kötelezi” őket arra, hogy a családjuktól távol legyenek, életüket veszélyeztessék. Mégis megteszik a pszichológiai kényszer hatására, mely hatást mesterségesen idézték és idézik elő nehéz körülményeket teremtve az ebben érdekelt ismeretlen körök. Többnyire nem kalandvágy vagy tapasztalatszerzés miatt utaznak a katonák külföldre, hanem mint ahogy fentebb is említettem, a pénz miatt! Ugyanez a hatás éri a civil lakosságot, csak nekik nincs lehetőségük missziós feladatok ellátására, tehát vagy elhagyják hazájukat a jobb megélhetés és boldogulás reményében vagy kölcsönért mennek a pénzintézetekhez. Megemlíteném még, hogy a katonák műveleti területre való utazása előtt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladatai közé tartozik az állomány tagjainak jövedelmi viszonyaival, anyagi helyzetével összefüggő információk szerzése a befolyásolhatóság miatt. Ahogy már említettem, a katonák közül is sajnos sokak rendelkeznek ilyen „kölcsönökkel”, mely tartozások a törvénytelen követelés által egyre magasabb szintet érnek el, ezzel növelve a befolyásolhatósági szintet is. Véleményem szerint ez szintén veszélyezteti a Honvédség működőképességét .

Tisztelt Katonai Ügyészség!

Javaslatom a következő, ami egyben kérés és a fegyverem is.

Kérem a Tisztelt Katonai Ügyészséget az érdekem figyelembe vételével, mely a Magyar Köztársaság függetlenségének és az állampolgárok jogainak védelme

kutassa fel, kiknek lehet indítéka arra, -

hogy a magyar gazdaságot a fentebb leírtak alapján kivéreztessék, ezáltal a honvédelmet gyengítsék, melynek következtében Én, magyar honvédként, a jelenlegi körülmények miatt, esetenként nem tudok a szolgálati kötelességeimnek illetve a feladatoknak teljes mértékben eleget tenni

11

-

hogy a magyar állampolgárokat ellehetetlenítsék, melynek következtében a kialakuló pszichológiai állapot hatására tartós beteggé váljanak, hazájukat-, családjukat elhagyják vagy az életüknek saját kézzel vessenek véget

valamint indítson büntető eljárást ismeretlen tettes, tettesek ellen.

Amennyiben az országot és a magyar állampolgárokat kifosztó banki csalással kapcsolatban bizonyítékra van szükségük, kérem értesítsenek!

E körülmény orvoslása az egész magyar társadalom érdekét szolgálja. / Panasz tv. 1. § (3) /

Kérem engedjék meg, hogy az egyik költőnk József Attila – Gyönyörűt láttam c. versének egy részletével zárjam soraim…

„Jogállamban a pénz a fegyver. A hadviselés itt ma más. A hős a kardot ki se rántja. Bankó a bombarobbanás s mint fillér, száll szét a szilánkja.” 1937. július

Isten engem úgy segéljen!

Szolnok, 2015. január ….. Köszönettel és Tisztelettel:

Kovács Péter Pál szakaszvezető