TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

2016

Tiszavasvári Általános Iskola

Pedagógiai Program 2016

Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................ 3 1. Az iskola nevelési programja ....................................................................................... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 20 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 27 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 35 1.5 A pedagógusok helyi feladatai ................................................................................... 37 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 40 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 48 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................. 49 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 53 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................ 54 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................ 54 2. Az intézmény helyi tanterve ...................................................................................... 56 2.1 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben (1. és 5. évfolyamon) választott kerettantervek ................................................................................................................... 56 2.2 Speciális képzési formáink ......................................................................................... 56 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 77 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 77 2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................ 78 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 80 2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 80 2.8. Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai ..................................................................... 95 2.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................. 97 2.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 98 2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ....... 122 2.12. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag megismertetésének módjai ................... 127 2.13. A tizenhat óráig tartó kötelező foglalkozások szervezésének elvei ...................... 128 1. Melléklet Kifutó képzések óratervei .......................................................................... 129 2. Melléklet Egésznapos iskola óraterve ........................................................................ 132

2

Tiszavasvári Általános Iskola

Pedagógiai Program 2016

Bevezetés

"Az iskola nem lehet más, mint az emberiség műhelye és az élet előjátéka. Itt mindennel foglalkozni kell, ami az embert emberré teszi, de nem fejlődhet eszes, bölcs, tisztességes és jámbor lénnyé, csak ha a bölcsesség, tisztesség és jámborság oltó ágaival előzőleg beoltották". / Comenius / Iskolánk legfontosabb funkciója a tanulók nevelése, számukra a nemzeti műveltség megismertetése, az egyetemes kultúra közvetítése. Az eredményes nevelés érdekében nevelőtestületünk a kidolgozott Pedagógiai Program szerint folytatja munkáját, ami a tanulót és a nevelési-oktatási folyamatot egységben kezelő dokumentum. A nevelési célok és a szükséges eszközök kijelölése mind a személyiségformálást, az önálló alkotó munkára nevelést, a tehetségek kibontakoztatását, valamint a kis lépésekkel haladók hátránycsökkentésének módjait határozza meg. Az intézményünk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmód megvalósítása, a gyermek elfogadása, a bizalom, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése, belső motiváció kialakítása jellemzi. A Pedagógiai Programban kiemelt szerepet kapnak: a gyermekek, a pedagógusok és a szülők, akiknek a kötelességei és a jogai egységet alkotnak. A nevelési programunkban hangsúlyosan szerepel a tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, és a társadalmi beilleszkedésük megalapozása. Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola. Két helyszínen folyik az oktatás: 1. Tiszavasvári Általános Iskola (székhely) 4440 Tiszavasvári Ifjúság utca 8. 2. Tiszavasvári Általános Iskola Vasvári Pál Utca 97/A. szám alatti Telephelye 4440 Tiszavasvári Vasvári Pál út 97/A

3

1. Az iskola nevelési programja 1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ALAPELVEK

CÉLOK

A nemzeti műveltség, a A magyar nemzeti nemzeti kultúra megőrzése, hagyományok, a nemzeti az egyetemes kultúra öntudat ápolása különös közvetítésére nagy tekintettel a határainkon túl hangsúlyt fektet iskolánk. élő magyarság életének megismerése. Az egyetemes kultúra értékeinek közvetítése, Európához való tartozásunk tudatának erősítése. Élet, az emberi méltóság Cselekvő elkötelezettség a tiszteletének elve, szép, a jó iránt. lelkiismereti és Önmagát és közösségét vallásszabadság, ismerő, értékeit becsülő, felelősségvállalás másokért, problémáit kezelni tudó önkéntesség elve. személyiség kibontakoztatása.

FELADATOK A nemzeti, közösségi összetartozás, a hazafiság megerősítése. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Felelősség, felelős döntés meghozatalára való képesség maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően. A kötelességtudat, a munka megbecsülése, mértéktartás, együttérzés, tisztelet, türelem, megértés, elfogadás nélkülözhetetlen készségek megalapozása.

4

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A nemzeti ünnepeink méltó megünneplése gyakoroltatás, cselekedtetés. A példák érzelmi hatása: jeles magyar történelmi személyiségeink, /Vasvári Pál, feltalálók,/Kabay János/, életének pozitív példája. Az iskola közösségi élete, tanárainak példamutatása, életszerűség, cselekedtetés.

Nemzeti ünnepeink, a Magyar kultúra napja, a Magyar nyelv napja, Zenei Világnap méltó megünneplése. Határon túli kirándulás szervezése 7.-esek számára. Rendhagyó órák a Vasvári Pál Múzeumban. Társaik segítése. Környezetükre, tantermükre, annak tisztaságára odafigyelés. Szemétszüret. Hittan és etika órák bevezetése a délelőtti órák keretén belül. Tanári példamutatás.

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Az iskola, a társadalmi A családdal együttműködve A gyermekek számára a Növeljük a tanulók aktív A gyermeki, szülői jogok elvárásoknak megfelelően, cselekvő elkötelezettségre kultúra teljes rendszerére részvételét igénylő érvényesítése, a szülőkkel együtt állapítja nevelés az igazság, az építve olyan ismeretszerzési módok kapcsolattartás, meg a helyi szükségleteket, igazságosság, a jó és a szép tevékenységeket arányát tanítási órákon és családlátogatás, szülői az iskolán belüli iránt. szervezünk, ami leköti őket, tanórán kívüli értekezlet, fogadóóra, szolgáltatásokat és az iskola fokozza teljesítményüket, tevékenységekben. családi nap, családi majális, munkarendjét. kitágítja érdeklődésüket. jótékonysági bál. A partneri viszony Lehetőséget biztosítunk a Nyílt napok szervezése. biztosítéka a szülőknek az iskolában pedagógusoknak a szülői folyó munka közösséggel és a tanulókkal megismerésére. való együttműködése. Iskolánk a fiatalokat A tanulás tanítását és az A tanulási stratégiák, A mérési, ellenőrzési, A diagnosztikus és formatív felkészíti az önálló önálló ismeretszerzés módszerek és technikák értékelési és mérések mérőeszközeit ismeretszerzésre és képességének kialakítását megtanítása minden minőségbiztosítási iskolai szinten készítjük el, önművelésre, ennek minden pedagógus tekintse tanulónak. rendszerben meghatározott illetve választjuk ki, a feltétele a tanulási kiemelt feladatának! A mérés, mint a rend szerint funkciójuknak szummatív tesztek képességek és szilárd képességfejlesztés megfelelően elvégezzük a elkészítéséhez pedig alapkészségek kialakítása. alapeleme. Nem az diagnosztikus, a formatív és megyei, ill. országos elsajátított ismeretanyag szummatív méréseket. standardizált mennyiségének, hanem a mérőeszközöket kompetenciák szintjének alkalmazunk. meghatározását szolgálják.

5

ALAPELVEK Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét. Egyéni és csoportos teljesítményösztönzés.

„ Az a nemzet, mely nem képes tehetséges fiainak kifejlődését biztosítani és őket a nekik megfelelő helyre állítani, az a középszerűség kezén elsorvad.”(Klebelsberg Kunó) Komplex tehetségfejlesztő programunk alapelve ”minden diák tehetséges valamiben, valamilyen mértékben”.

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Minden kolléga helyezzen Differenciált nehézségű Gazdagító, dúsító Egyéni fejlesztő kiemelt hangsúlyt a feladatokkal, testreszabott feladatokkal, programokkal programokkal kreativitás fejlesztésére és a egyéni és csoportos és valódi problémák (felzárkóztató, fejlesztő, (belső) tanulási motiváció foglalkoztatással megoldásával versenyre készítő, erősítésére! lehetőséget adunk az egyéni alkalmazkodunk a tehetséggondozó), és a haladási ütem kialakítására. különböző tanulói modern informatikai képességekhez. eszközök alkalmazásával (CD, video, SDT, interaktív tábla, könyvtár) segítjük a tanulók egyéni haladását. A képességfejlesztés és A tehetséges gyermekeket Gazdagító, lazító, Iskolai tehetséggondozó tehetséggondozás minden valós szükségleteik szerint légkörjavító programokkal műhelyeket hozunk létre. tantárgy keretében legyen segítsük a saját önfejlesztő a komplex Intelligencia és kreativitást kiemelt szempont – mind a stratégiájának személyiségépítés teljes fejlesztő egyéni programok. tanórai és tanórán kívüli kialakításában és eszközrendszerével élünk. Versenyek, bemutatók, foglalkoztatási formákban! megvalósításában. vetélkedők, mérések, A tehetségígéretek Szaktárgyi versenyek tesztlapok, elemzések, kiválasztása, képességek eredményességének osztálykirándulások és fejlesztése, erős oldal növelése. programok tehetségfejlesztő fejlesztése, a gyenge oldal Egyéni képességek eszközrendszerével élünk. kiegyenlítése. A tehetséges feltárása, fejlesztése. gyermekben rejlő értékek Tevékenység központúság. kibontakoztatása. Kreativitás fejlesztése. Személyiség gazdagítása, reális énkép kialakítása.

6

ALAPELVEK Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon álló, Növeljük a tanulók aktív Az ismeretek és egyfelől a következetes integratív tanár – diák részvételét igénylő összefüggések tanulói követelés és igényesség, viszonyt alakítunk ki. A ismeretszerzési módok felfedezése, a szemléltetés, másrészt a tanulók tanítási órák légköre, arányát (megfigyelés, cselekvés, az aktivizáló jogainak, emberi hangulata oldott, a tanulók kísérlet, új információs és módszerek alkalmazása méltóságának tiszteletben sikerorientált beállítódással kommunikációs technikákat jellemzi a tanulási – tanítási tartása, a velük szemben dolgoznak, a pedagógus alkalmazó anyaggyűjtés, folyamatokat. Iskolánk megnyilvánuló pedagógiai csak facilitáló modellezés, szerepjáték, térségi tehetségpontként tapintat, bizalom, megértés, szorongásszintet tart fenn. drámapedagógia stb.). koordinálja a térség türelem, igazságosság, iskoláinak szakmai segítőkészség! munkáját. Bemutató órák, nyílt napok szervezése, tapasztalatcsere.

7

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

Támogatást adunk a Akadályozzuk meg azt, hogy A rászoruló gyermekeket szociokulturális hátrányok a szociokulturális hátrányok hatékony felzárkóztató leküzdéséhez. tanulási munkával, egyéni fejlesztő Érvényesítjük a hátrányos esélyegyenlőtlenséget foglalkozásokkal, napközi megkülönböztetés tilalmát, eredményezzenek! otthonos ellátással, miszerint a tanuló nevelése- Biztonságos, nyugodt iskolai tanulószobai oktatása során semmilyen légkör teremtése a foglalkoztatással, alsó módon és körülmények gyermekek számára, hogy tagozatban egész napos között hátrányos helyzetbe kialakulhassanak bennük a iskola tanrenddel segítjük. nem hozható. pozitív beállítódások, Szakszerű integrációs és magatartásformák, integrált nevelési gyakorlat szokások, és biztosítva megvalósítására törekszünk. legyen adottságaiknak megfelelő, optimális szellemi és fizikai fejlődése.

8

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Differenciált Képességfejlesztő, foglalkoztatással, az egyéni differenciált csoportos haladási ütemhez igazított foglalkozás és egyéni fejlesztő terhelés, ezáltal foglalkozás. sikerélményhez juttatás. Személyiségfejlesztő Fokozatosság, foglalkozások. gyakoroltatás, Pályázatokból tevékenykedtetés. A finanszírozott sorozatos kudarcoktól való tehetségműhelyek. megkímélés. "Én is itt vagyok” Alkalmazzuk a modern versenyhez hasonló tanulási-tanítási technikákat esélyteremtő és módszereket! megmérettetések. Családi nap rendezvények. Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Nevelési Tanácsadóval. Az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelősök, a fejlesztő és a gyógypedagógus valamint az iskolapszichológus együttműködése.

ALAPELVEK Médiatudatosság elve.

Partnerség elve Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh )

CÉLOK

FELADATOK

A tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak, értsék a hagyományos és új médiumok nyelvét.

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Ismerjék meg a tanulók a Beépülnek egyes műveltségi Életkornak megfelelő média működését, területekbe, illetve cselekedtetés. Médiatudatos hatásmechanizmusát. tantárgyak részterületeivé gondolkodás megalapozása A valóságos, a virtuális, a válnak. a vizuális kommunikációs nyilvános, és a bizalmas eszközök és formák érintkezések rendszerezőbb feldolgozása megkülönböztetésének kapcsán. módját. Következetesen a „bátorító – Növeljük tanulóink A pedagógus a A pozitív motivációs megengedő” nevelői önbizalmát és önértékelését, „megszólíthatóság” eszközökkel, a jutalmazás magatartást alkalmazzuk, építsük a pozitív énképét, közelségében él és büntetés módszereinek amely pozitív szociális erősítsük a belső kontrollos tanítványaival, az mértéktartó (nem tükör a gyermekek beállítódását, fokozzuk a interperszonális kapcsolatai szélsőséges) számára! Személyes felelősségvállalást, az építő jellegűek. A pozitív alkalmazásával. példával adjunk mintát a önállóságot! tartalmú „csoportnyomás” Közös programok gyermekeknek az empátiás Tudatosan neveljünk én erős, eszközeit is alkalmazza. szervezése az óvodákkal. személyközi kapcsolatokra! jó komfortérzésű fiatalokat! Együttműködés a helyi Tegyük zökkenőmentessé az óvodákkal. óvoda és iskola közötti átmenetet!

9

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

A közösségek biztosítanak A tanulási tevékenységek Az alapvető és társadalmi A kortárs kapcsolatok terepet a növendékek közben és a tanulói szocializáció folyamatainak megerősítésével, elemi önállóságának, közösségben való élet során tudatos irányítása, állampolgári és a öntevékenységének, fejlessze a tanulók elősegítése. mindennapi életvitellel önkormányzó képességének önismeretét, összefüggő praktikus kibontakoztatásához. együttműködési készségét, ismeretek nyújtásával. akaratát, segítőkészségét, A diákönkormányzat érdemi szolidaritásérzését, működtetésével. empátiáját! A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátításával. A szociális, életviteli és A pozitív tartalmú társas Az alapfokú oktatásban A tanulás-tanítás környezeti kompetencia kapcsolatok építése, az minden tantárgy, de folyamatában nagy fejlesztése a nevelési egyéni életélés kultúrájának különösen az etika hangsúlyt fektetünk az célrendszer központi eleme; megalapozása, a természeti oktatásának alapvető ember minden fontos a konstruktív életvezetésre - társadalmi és emberi feladata az erkölcsi nevelés. viszonyulására – történő felkészítés feltétele. környezet felelős A nevelés-oktatás során a önmagához, társaihoz és Ezáltal válhat a fiatal alakításában való aktív készségek kialakítása, a közösségeihez, egyénileg sikeressé, és részvétel. képességek formálása környezetéhez és a világhoz társadalmilag hasznossá. mellett fejlesztjük a –, mert ezek alapozzák meg gyerekek önmagukhoz, azt az értékrendet, amelyre társaikhoz, a közösséghez az ember döntései során való viszonyát, értékrendjét, támaszkodhat. normarendszerét, gondolkodás- és viselkedésmódját. 10

ESZKÖZÖK Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére! Gyakorlás és tréningek beiktatásával. Kompetencia alapú taneszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.

ALAPELVEK Környezettudatosság, fenntarthatóság elve.

CÉLOK

FELADATOK

A felnövekvő nemzedék Kiemelt feladatunk: a ismerje és becsülje az környezettel kapcsolatos életformák gazdag állampolgári kötelességek változatosságát a és jogok gyakorlására való természetben és a felkészítés. Törekedni kell kultúrában. arra, hogy a tanulók Tanuljanak meg a fiatalok az megismerjék azokat a ember és a természet gazdasági és társadalmi kapcsolatában globálisan folyamatokat, melyek gondolkodni, és lokálisan változásokat, válságokat felelősséggel cselekedni! idéznek elő.

11

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Az egyes tanulókat és Környezetvédelmi hét, papír csoportjaikat aktivizáló és PET palack gyűjtése, módszerekkel alkotó szelektív hulladékgyűjtés folyamatokat kezdeményez programjai iskolánkban. a pedagógus tanórákon, és Zöld jeles napok tanórán kívül, hogy rendezvénysorozat, bekapcsolódjanak szűkebb rajzverseny, vetélkedő, és tágabb környezetük kirándulás. értékeinek megőrzésébe, ÖKO iskola. gyarapításába.

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Pozitív életfilozófiát A kommunikációs - és Tudatosítjuk a gyermekben a A környezettudatos A sport, az egészséges közvetítünk, megalapozzuk viselkedéskultúra szűkebb és a tágabb magatartást, a pozitív életmód terén a feltételek a konstruktív életvezetés és elsajátíttatásával alakítsuk környezetből megismerhető életvezetési és kulturált folyamatos javítása, a egészséges életmód ki tanítványainkban a tárgyi erkölcsi értékeket, erősítjük társas kapcsolati formák sportolási igény növelése a készségét. és személyes világukban a pozitív szokásokat és a elsajátítását lehetővé tevő mindennapos testedzés Kiépítjük a jóléti modell való eligazodás képességét! humánus játékoktól a lehetőségének alapelemeit: 1./egészség Tudják helyesen megítélni az magatartásmintákat. drámapedagógiai biztosításával. A versenyek, centrikusság, emberi kapcsolatok Választási /döntési eszközökön át, a valós élet a sportág támogatja a városi 2./alkotás centrikusság, jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen problémáinak kezeléséhez kézilabda, röplabda 3./minőség centrikusság Ápolják a hagyományokat, tudjanak cselekedni. mintákat adó szituációk minőségi sportjának 4./kultúra centrikusság. őrizzék meg az ünnepi megélésével segítjük a utánpótlás bázisát. A szokásokat! SZÉK kompetenciák könnyített és gyógyfejlődését. testnevelésre utaltak Gazdag tevékenységfoglalkozásainak lehetőség repertoár kialakításával biztosítása. gyakorló terepet biztosítunk Kulturális, művészeti értékek az életszerű tapasztalatok ápolása, továbbadása megszerzéséhez. hangversenyek, kulturális fesztiválok, találkozók, rendezvények, kulturális bemutatók, művészeti vetélkedők szervezésével, nemzetközi kapcsolatok teremtésével. Környezetvédelmi hét szervezése.

12

ALAPELVEK Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a reális életpálya építést. Hozzájárulunk a tanulók pozitív jövőképének kialakulásához.

CÉLOK Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe, önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat!

FELADATOK A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanuló megismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! A tanulók érzelmi intelligenciájának fejlesztése, az érzelmek, indulatok adekvát módon történő kifejezése, értelmezése.

13

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A tanuló megismerési Vizsgálati módszerek, tesztek technikák és eljárások rendszerbe állítása, a elsajátítása és szükség tapasztalatok fejlesztő szerinti alkalmazása az hatású visszacsatolása. iskola belső mérésiAz eljárások alkalmazásához ellenőrzési programjának szükséges professzionális megfelelően. tudás megszerzése. Konfliktuskezelési technikák A tanulók vitakészségének, megismertetése és vitakultúrájának fejlesztése, gyakoroltatása. konfliktuskezelési technikáinak, problémamegoldó gondolkodásának gazdagítása személyiségfejlesztő és drámajáték foglalkozásokon. Iskolapszichológiai foglalkozások. Pályaválasztási szülői értekezlet tartása. Középiskolai nyílt napok látogatása.

ALAPELVEK A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport.

CÉLOK Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat. Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Olyan feltételek, Emberléptékű, következetes Önértékelés, önkontroll, tevékenységek biztosítása, követelés, segítés, vezetés. önfejlesztő stratégia. melynek során a diákok Fejlesztő hatású Pozitív tartalmú szociális kipróbálhatják visszacsatolás, méréskapcsolatok építése. képességeiket, értékelés. A kulturált és egészséges elmélyülhetnek életvitel kialakítása. érdeklődésüknek megfelelő területeken. Kiemelt fejlesztési A sokoldalú módszertani A hagyományos és digitális feladataink: kulturáltság és változatos ismerethordozók - énkép, önismeret, eljárások gazdag tárházából sokaságából kiválasztva az - hon-és népismeret, minden fejlesztő hatású adott életkorban célszerű - európai azonosságtudat adekvát eljárás módszerekkel és - egyetemes kultúra, alkalmazható. A pedagógus eszközökkel; egyéni és - aktív állampolgárságra, munkája a professzionális csoportos aktivitásra -demokráciára nevelés, mesterségből ez által válik serkentő munkaformákkal - gazdasági nevelés, alkotó művészetté. fejlesztjük tanulóinkat. - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre.

14

ALAPELVEK A tanulók iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel gazdagodjanak, olyan nyelveket tanuljanak, amelynek birtokában megtalálják helyüket az európai nyitott társadalmakban. Iskolánkban két idegen nyelv: angol, német magas színvonalú oktatása folyik.

CÉLOK Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A nyelvtudás a mindennapi élet szerves része legyen. Használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudás megszerzése.

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A tanulók idegen Az idegen nyelv tanulását, az Nyomtatott, hallott szövegek nyelvhasználatának idegen nyelvi kompetencia feldolgozása (magazin, fejlesztése:- beszédértés kialakítását az adekvát interjú, televízió, film, szövegalkotás – stratégiák megválasztásával internet, stb.). A kornak olvasásértés – írás. Találják és a programok / megfelelő nyelvoktatási fel magukat az emberi taneszközök kiválasztásával technikák, pedagógiai élethelyzetek segítsük! Természetesen az eljárások, eszközök, sokféleségében! Legyenek életkori sajátosságok és módszerek átvétele, képesek a tanult idegen egyéni szükségletek alkalmazása. Külföldi nyelvet személyes, közéleti, figyelembevételével. kapcsolatok erősítése oktatási, szakmai Iskolánkban két tanítási (angol, német kontextusban megfelelően nyelvű oktatás folyik. nyelvterületen), más népek használni, fejleszteni! kultúrájának, szokásainak Minél több tanuló tegyen az megismerése. általános iskola befejezéséig alapfokú nyelvvizsgát.

15

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

A matematika tanítása A matematikai gondolkodás, Az egyéni fejlesztési szint megfelelő nevelő, orientáló, a különböző matematikai felmérése, személyre irányító funkciók gondolkodási területek szabott tanulási módszerek ellátásával hiteles képet fejlesztése. A matematika keresése. Egyensúly az adjon az emberi és a matematikai egyéni tanulás, a megismerési gondolkodás világának, felfedeztetés, a tevékenységekről, különböző arculatainak problémamegoldás, a ismeretrendszerről. megismertetése. szervezett oktatás és irányítás között. Matematikai modellek, gondolkodásmódok, módszerek, leírások kiválasztása, alkalmazása. A matematika logika nyelvének fokozatos megismerése, tudatosítása

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyi intézményekről, folyamatokról.

A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén.

A pénzügyi rendszer alapismereteire, banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek, fogyasztóvédelemi jogok tanítása.

16

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Egyénre szabott fejlesztési Mérőlapok, feladatlapok, módok kidolgozása, differenciált feladatok a differenciálás. Életszerű gyorsan, az átlagosan, a helyzetek kialakítása, a lassan haladó tanulók szerzett kompetenciák számára. alkalmazása. A rejtett A különféle matematikai képességek módszeres modellek megértése, feltárása. Egyénre szabott problémák fejlesztési módszerek, megfogalmazása, értő, hatékony tanulási technikák elemző olvasás. Kooperatív megismerése. Az alapvető technikák. A gyakorlati tevékenységek automatizált életből vett problémák végzése. megoldása. Ismerethordozók: manipulatív eszközök, könyvek, oktatástechnológiák interaktív használata. Projekt módszer alkalmazása. A gyakorlati életből vett Életszerű helyzetek problémák, feladatok kialakítása, a szerzett megoldása különböző kompetenciák alkalmazása. tantárgyak keretén belül.

ALAPELVEK

CÉLOK

Kiemelten fontos a produktív A beszédfejlesztés fő céljai: nyelvi tevékenységek - interakció, fejlesztése, ezeken belül a - összefüggő beszéd. szóbeliség prioritást élvez.

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban.

Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket.

FELADATOK A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Tudjon írni: - üzeneteket, - feljegyzéseket, - életrajzot, - magánlevelet, - egyszerű történéseket!

ELJÁRÁSOK

Betanult szerepeket el tud A párban és csoportban játszani. dolgozzák fel az adott Csoportos páros felkészülés témákat, szituációkat! után interakcióban vesz részt. Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.

Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés, - életrajz írása, - élménybeszámoló, - üzenet, - feljegyzés írása, - történet tömörítése. A legfontosabb feladat, hogy Mindenféle szövegtípus a hétköznapi témákról szóló hallgatása és olvasása a szövegeket megértse a megfelelő nyelvi szinthez tanuló. igazodva. Hosszabb szövegeket hallva, - hírműsor, olvasva a kívánt - filmrészlet, információt megtalálja, - interjú, megértse. - történetek, mesék, - versek.

17

ESZKÖZÖK

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás.

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is, mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás

A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti.

A tanulók képesek: - egy adott modellt követve saját szöveget alkotni - saját munkájukat bemutatni - követni tudja a projektkészítés lépéseit, - megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt.

Szabad interakció: - feladatfelmérés, - tervezés, - követés, - értékelés, - megvitatás.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

A cél, hogy növekedjen a tanuló - kreativitása, - önismerete, önbecsülése, - váljon autonóm személyiséggé, - legyen képes együttműködésre, - fejlődjenek interkulturális kompetenciái!

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat.

Az interkulturális tudatosság Az adott nemzet életét kialakítása. Ehhez ismernie bemutató autentikus kell a saját és más kultúrák anyagok, azok sokszínű különbözőségét, a feldolgozása. kisebbségi kultúrákat, és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

18

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

ALAPELVEK

CÉLOK

Az értékelés kompetenciákra A megszerzett nyelvtudás irányuljon, és fenntartása egy életen át kommunikatív tartó folyamat. A nyelvhasználat során bizalommal teli légkör történjen! növeli a tanuló önbizalmát, Fontos összehasonlítási önbecsülését, önismeretét. szempont a tanuló korábbi Cél, hogy az értékelés, teljesítménye. fejlesztő jellegű legyen. Lényeges az önértékelés.

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

Az értékelésnek fontos része Érdemjegy, pontszám és legyen százalékok nélkül, szóban - az önértékelés és írásban is visszajelzést - a társak értékelése. kap a tanuló, ami kiemeli Legyen szubjektív, kvalitatív erősségeit, és annyi és szöveges. problémával szembesíti, Figyelembe kell venni az amennyit a közeljövőben eltérő kiindulási nyelvi reálisan képes megoldani. szinteket.

19

ESZKÖZÖK A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ - ünneplés, - dicséret, - oklevél, - naplóvezetés, /erősség, gyengeség/ - közös értékelés.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ALAPELVEK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

CÉLOK

FELADATOK Az iskolai Támogassuk a fiatalokat a tevékenységrendszer minden reális önismeret eleme segítse a tanulók kialakításában, az erkölcsi testi, értelmi, érzelmi, és jellembeli tulajdonságok akarati és jellembeli felismerésében és tudatos tulajdonságainak formálásában! harmonikus fejlődését! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Az egyes életkori fejlődési Az érzékelés, észlelés, szakaszok: latencia kor (6-8 figyelem, emlékezet, képzelet év); prepubertás kor és gondolkodás (9-11 év); pubertás kor pszichikus funkcióit (12-16 év) jellemzőit vegyük tudatosan fejlesszük a figyelembe nevelési - oktatási (terhelhetőség, motiváció, folyamatokban! Ezzel viselkedési sajátosságok, megalapozzuk a tanuláshoz társas kapcsolatok stb.)! szükséges alapkészségeket.

20

ELJÁRÁSOK Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat.

ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

FELADATOK ELJÁRÁSOK A pedagógus vértezze fel A szociális befolyásolás magát a professzionális folyamatai közül a behódolás, szakmai-módszertani tudás az azonosulás elemeivel, a tanuló és interiorizáció közül az személyiségének utóbbira törekszünk, amelyet megismeréséhez szükséges nem a hatalmi tekintéllyel, tudással, a tanári-tanulói hanem a vonzerővel, interakciós és hitelességgel és értékeink kommunikációs vállalásával kívánunk készségekkel, a konfliktusok elérni. kezeléséhez és megoldásához szükséges A kompetencia-alapú Az iskola pedagógiai Az értelem kiműveléséhez Kognitív képességek képességekkel! oktatás részprogramjait is kapcsolódó tanulási fejlesztése: kognitív gyakorlata adjon teret: a magába foglaló pedagógiai motívumok és tanulási rutinok (műveletek), kognitív színes sokoldalú iskolai programunk összeállításánál életnek, az egyéni és módok, a megismerési vágy kommunikáció, elsődleges szempont a fejlesztése, a játék- szeretet problémamegoldás, a csoportos tanulásnak, nevelés - oktatás és az alkotásvágy tanulási életforma játéknak, munkának; személyiségfejlesztő fejlesztése, a tanulási kialakítása a pedagógusok és fejlessze a tanulók hatásának érvényesítése. önismeretét, együttműködési teljesítmény optimalizálását szülők együttműködése segítő személyiségjegyek révén. Az egyéni (önálló) készségét, eddze akaratát! erősítése minden pedagógus tanulási stratégiák és napi feladata. módszerek kialakítása. ALAPELVEK A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

CÉLOK Lehetőleg alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív, felismerhető együttműködéssel!

21

ESZKÖZÖK A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak, korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.

A kompetenciaterületekre készített tanulói eszközök, tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb. célszerű alkalmazása.

ALAPELVEK CÉLOK Megalapozzuk a szociális A tanulók ismerjék meg és (társas) kompetencia, a sajátítsák el a szociális pozitív szociális szokások, viselkedés alapvető kialakulását. Tudatosan szabályait, alakítsuk ki fejlesztjük tanítványaink bennük az egyéni szociális társas hatékonyságát. A értékrendet, a döntési pedagógusok - a segítő szabadság és felelősség életmódra nevelés – sikere összhangját. érdekében rendszeresen Formáljuk tanítványainkat pozitív mintákat nyújtanak a belső kontrollos, asszertív segítő együttműködés személyiségekké! változatos formáival.

FELADATOK Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.

22

ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Az iskolai társas szituációk az Élményszerű, pozitív minták iskolai / osztály közösség felkínálása, szociális mindennapi életében szokások, attitűdök „terepgyakorlatként” bemutatása, meggyőződések, szolgálnak a tanulóknak az értékítéletek, ismeretek és egyének és csoportok készségek nyújtása, kölcsönös megértésének, személyes példamutatás, együttérzésének, történelmi személyiségek, segítőkészségének irodalmi, drámai hősök élményszerű tetteinek, magatartásának megtapasztalásához; a átélési lehetőségeivel, a pozitív és negatív érzelmi negatív, antiszociális minták viszonyulások kezeléséhez pusztító hatásának (szimpátia – antipátia csökkentése, fékezése. kapcsolatok).

ALAPELVEK CÉLOK A személyes kompetencia Személyes képességek fejlesztésével az egészséges fejlesztése: önkiszolgálás, és kulturált életmódra önellátás, önkifejezés, nevelést szolgáljuk. A önvédelmi (egészségvédő, harmonikusan fejlett identitásvédő, önreflexív személyiség szükségleteit képességek (önértékelő, meghatározó életfilozófia önmegismerő, önfejlesztő részévé válik. Kiépítjük, és képesség). az egyéni életélési kultúra A tanuló legyen tisztában a részévé tesszük a pozitív személyiséget tartalmú viszonyulásokat veszélyeztető negatív (attitűd), szükségleteket hatásokkal (negatív hatású (igényszint), motivációkat társas viszonyok, káros (cselekvésre késztető belső szenvedélyek - drog, hajtóerő), szokásokat alkohol, dohányzás, (sztereotip módon működő elégtelen táplálkozás, cselekvések). mozgásszegény életmód stb.)!

FELADATOK A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét!A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit: - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája.

23

ELJÁRÁSOK Az önellátó és identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

ESZKÖZÖK Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb.

ALAPELVEK Az iskola, szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

CÉLOK Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése! A pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása! Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása! A befogadó- , alkotó- és improvizációs képesség kialakítása. Verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejezőképesség. fejlesztése! A nevelő személyiségének

FELADATOK Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

ELJÁRÁSOK Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.

ESZKÖZÖK A testi - lelki komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

Frusztrációs nevelési A verbális és nonverbális A kortársi interakciókat A nevelőtestület elsajátítja szituációkban adekvát fontos eleme a hitelesség kommunikációs képességek indirekt módon irányítjuk, s a a neveléssel összefüggő konfliktus-megoldási (kongruencia), az elfogadás változatos formáinak pozitív tartalmú mérési – értékelési stratégiákat alkalmazunk: és az empátia (beleélő megtanítása. A csoportnyomás eszközét a ismereteket és készségeket, problémamegoldó (győzteskészség), önmaga állandó problémamegoldás lépéseit kívánt nevelési hatások igény szerint alkalmazza győztes), alkalmazkodó, fejlesztésére, tudatosan betartjuk (a elérésének szolgálatába azokat: neveltségi szint elkerülő, interperszonális probléma meghatározása, a állítjuk. A szempontváltás vizsgálatok, szociometriai kompromisszumkereső, készségeinek javítására kell konfliktusban érintett képességét gyakorlással mérések, tanulási motiváció, versengő (győztes- vesztes). törekednie! személyek azonosítása, sajátíttatjuk el. Követendő szorongásvizsgálat, lehetséges megoldási mintákat nyújtunk a attitűdvizsgálat, módok keresése, a kommunikációban és a szociometria, választott megoldás konfliktusok kezelésében! személyiségvizsgálat, stb. kivitelezése.

24

ALAPELVEK A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk. A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját.

CÉLOK Korlátozottan tekintélyelvű és magas szintű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, Areakciómódjaihoz! pedagógus bánásmódja

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja és nevelési stílusa legyen a tanuló, nevelő, szociál-integratív! szülő együttműködése.

FELADATOK A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitelesség). Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell.

ELJÁRÁSOK Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk. Esetmegbeszélések.

ESZKÖZÖK Valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye.

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.

Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

A rendelkezésünkre álló ismerethordozók, médiaanyagok, demonstrációs és IKT eszközök. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk. Szülői értekezletek, családi napok és közös programok a szülőkkel.

25

ALAPELVEK A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.

CÉLOK A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.

FELADATOK Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása.

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészeti-társadalmi környezet alakításának képességét.

ELJÁRÁSOK A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása.

ESZKÖZÖK Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.

A következetes követelés és Az önellátó képesség, Egészséges és kulturált igényesség, másrészt a viselkedés étkezés, öltözködés, tanulók jogainak, emberi tevékenységformáinak testápolás, rendszeretet, a méltóságának tiszteletben megismerése, lakás és az osztályterem tartása, a velük szemben gyakoroltatása, tudatosítása berendezéseinek rendben megnyilvánuló pedagógiai változatos formákban az tartási igénye, az tapintat, bizalom, megértés, életkori sajátosságoknak önkiszolgáló munkák, a türelem és igazságosság. megfelelően. közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A különböző érdeklődésű, Az empátiaképesség A harmonikus együttélés A formális és informális Drámapedagógiai módszerek értelmi, érzelmi, testi kialakításával növelni a szabályainak és napi emberi-közösségi alkalmazása. fejlettségű és motivációjú másság elfogadásának, a gyakorlatának befogadása, kapcsolatokat építő Kompetenciaalapú gyermekeket felkészítjük a toleranciának a fokát. követése. fórumok, rendezvények, módszerek, tankönyvek továbbtanulásra. A társadalmi együttélési programok szervezése. alkalmazása. normák és formák kölcsönös alakítása.

26

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés folyamata Az egészségfejlesztés az összes, intézményben zajló, nem terápiás egészségjavító módszert magába foglalja. A korszerű egészségnevelés, elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő, szervezetfejlesztő, és az önsegítés feladatait tartalmazza. Az egészségfejlesztés átfogó folyamat, amely nem csak a tanuló képességének és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglalja magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a közösségi szokások megváltoztatására irányulnak azért, hogy azok a közösség és az egyén egészségére kedvezően hassanak. Az egészségfejlesztés célja A gyermekek a nevelési-oktatási intézményekben eltöltött idejükben részesüljenek az egészségüket, testi-lelki jólétüket hatékonyan fejlesztő, rendszeresen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az iskolában teljes körű egészségfejlesztő program működik, ami a tanulók egészségi állapotában kedvező irányú változást eredményez. Az egészségfejlesztés fő színtere az iskola A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek a nevelés-oktatás fő színterén, az iskolában. Ebben az időszakban fejlődik személyiségük, alakul szokásrendszerük, életmódválasztásuk. Kellő odafigyeléssel, figyelembe véve az életkorukat, a biológiai, társadalmi sajátosságokat, jó kommunikációval sikeresen formálható az iskolás gyermek egészségtudata, amire hatással van a tantervben előírtaknak megfelelő nevelő-oktató munka, és az az iskolai tárgyi és emberi környezet, amiben napjai nagy részét tölti. A családi miliő mellett a szocializációnak az a színtere, ahol az egészségesebb életvitel készségeit és magatartásmintáit elsajátíthatja, gyakorolhatja. A kortárshatásoknak szintén jelentős szerepe van az egészségfejlesztésben. A közös célok elérése fejleszti a társas kapcsolatokat, azokat a képességeket, ami pozitív hatással van a gyermekek testi, lelki egészségére. Az iskolai egészségfejlesztés az intézmény egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység. Egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, a fizikai és mentális környezet egészségmegőrző jellegének erősítésére, a tanulók személyiségfejlődésére. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:  az egészséges táplálkozás  a mindennapi testnevelés, testmozgás  a testi, lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése  baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás  személyi higiéné Egészségfejlesztés személyi feltételei Működtetünk olyan egészségfejlesztő csoportot, amely a belső innovációban és a pedagógiai programalkotásban, valamint a megvalósításban felelősséggel tevékenykedik. Az egészségfejlesztő csoport tagjai: 27

 az intézmény egyik vezetője,  iskolai drogügyi koordinátor,  iskolaorvos, védőnő,  testnevelők,  iskolapszichológus,  diákönkormányzatot segítő pedagógus,  gyermek-és ifjúságvédelmi felelős. Feladatuk:  Az egészségfejlesztéssel kapcsolatban kielégítő ismeretekkel rendelkezzenek, képezzék tovább magukat!  A témában szakképzett egészségfejlesztők a nevelő munka során működjenek együtt a tantestülettel!  Alkossák meg az iskola egészségstratégiáját! Az egészségfejlesztés területei: a) Az egészséges táplálkozás A gyermekek étkeztetésének megszervezése különös gondosságot igényel. Cél a táplálkozásbiztonság megteremtése, a tájékozottság növelése, a táplálkozáshoz kötődő egészségtelen szokások megváltoztatása. Minden tanuló számára legyen elérhető a megfelelő minőségű, változatos és elegendő mennyiségű táplálék. Az iskola és az étkeztetés szervezője érvényesítse az egészséges táplálkozás irányelveit. A hagyományos étkezési szokásokat hangolja össze a modern táplálkozás lehetőségeivel, különös figyelmet fordítva az egészségkárosító hatások kiküszöbölésére. Feladatok az egészséges táplálkozás megvalósulása érdekében:  Annak elérése, hogy a gyermekek nagy része, különösen a nehéz körülmények között élők, iskolai étkeztetésben vegyenek részt.  Az étrend összeállítása életkornak megfelelő, szakmai szempontból körültekintő legyen  az étel ízletes, esztétikus formában kerüljön tálalásra.  Idény gyümölcsök, tej, zöldségfélék minden nap szerepeljenek az étrendben  az étkezési kultúra a tanulók alapvető higiénia igénnyé váljon.  A tanulók rendszeresen találkozzanak az egészségfejlesztési és prevenciós programokkal  tanítási órákon is tudatosodjanak a gyermekekben a táplálkozás élettani hatásai.  Közös iskolai programokon jelenjen meg a táplálkozási szokások korszerűsítése, valamint a hagyományos, egészséges ételek megismertetése.  A természet patikájának tanulmányozása.  Működjön összhangban az iskolai büfé kínálata az iskola-egészségügyi szolgálat ajánlásával, a szülői közösség véleményének figyelembe vételével.  Történjen meg a helyes és helytelen táplálkozási szokások ismérveinek összehasonlítása.  Lehetőséget biztosítunk a speciális étkezési igényű gyerekek ellátására az iskolánkban. A feladatok megvalósítása érdekében az iskola biztosítja:   

Kultúrált körülmények között minden hátrányos helyzetű gyerek iskolai étkezésben vegyen részt, ami kiegészítheti a hiányos táplálkozást. Az étrend összeállítását dietetikus szakember végzi, kiemelt figyelmet fordítva a diabeteses, glutén allergiás és, laktóz érzékeny gyermekek igényeire. A tananyaghoz kapcsolódóan végezzük a prevenciót, amely hosszú távon nevelő módon 28

befolyásolja a táplálkozási szokásokat. Évente rendszeresen szervezzük a következő programokat: Egészségnap, Terülj-terülj asztalkám, Gyermekhét rendezvényei, osztálykirándulások, túrák. b) A mindennapos testnevelés, testmozgás A különböző statisztikák, melyek a célzott felmérések és a különbféle szűrővizsgálatok alapján készülnek, azt mutatják, hogy egyre több gyereknél diagnosztizálható valamilyen testtartási rendellenesség, gerincprobléma, statikai lábbetegség, gyermekkori elhízás. Ezek a problémák rendszeres testmozgással, célzott irányú gyakorlatokkal többnyire megelőzhetők, visszafordíthatók vagy javíthatók. A mindennapos testnevelés megszervezésének célja: a gyermekeket rászoktassa a mindennapi testmozgásra, hogy ezáltal egészséges életmódra nevelje. A mozgásszegény életmód helyett kialakítsa bennük a testmozgás utáni igényt. A mindennapos testnevelés színterei:  Testnevelés óra  Sportági foglalkozás  Tömegsport  Gyógytestnevelés  Napközis foglalkozás  Tánc  Úszás  Lovaglás A felsorolt foglalkozások kiemelt céljai:  Rendszeres mozgás a tanulók igényévé váljon.  A tartáshibák megelőzése.  Az egészség megőrzése.  Személyiségfejlesztés.  Az erkölcsi, akarati tulajdonságok formálása.  Jó közösségi szellem kialakítása.  Öröm és sikerélményhez való juttatás. Testnevelés óra Az iskolai testnevelés és sport az iskola nevelő - oktató munkájának szerves része. Sportági foglalkozások  Iskolai Diáksport Egyesület - kézilabda - atlétika  Városi Sportegyesület - labdarúgás - röplabda - küzdősportok

29

Tömegsport foglalkozások A tanév folyamán heti rendszerességgel alsó és felső tagozaton minimum két óra biztosított. Házi versenyek, osztálybajnokságok, sportnapok szervezése, lebonyolítása. Gyógytestnevelési foglalkozások Az iskolaorvosi és szakorvosi szűrővizsgálat alapján csoportok működnek gyógytestnevelő irányításával délutáni órák keretében, amelyet a helyi Pedagógiai Szakszolgálati Központ Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Konduktív Pedagógiai Intézmény működtet. Napközis, tanulószobai és egész napos iskolai és iskolaotthonos foglalkozások A napközis tanulók napi rendszerességgel hatvan percet tartózkodnak szabad levegőn irányított testmozgással, valamint szabadfoglalkozás keretében. Tánc A Vásárhelyi László Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel kötött együttműködési szerződés alapján néptánc csoportok működnek iskolánkban. Iskolán kívül a városban tevékenykedő moderntánc csoportok tagjai lehetnek tanulóink. Úszás Testnevelés óra keretében hatodik évfolyam részére biztosított. Lovaglás 2012. évben elfogadott kormányprogram szellemében a lovaglás gyakorlati alapjait ismerjék meg tanulóink. Ennek érdekében a lovas oktatást a mindennapos testnevelés programjába építjük be. Gyakorlati megvalósítását a tiszavasvári lovardával megkötött megállapodás alapján a Kincsem Nemzeti Lovas Program beindítása után annak iránymutatásai alapján szervezzük. A lovas oktatás célja: A mozgásanyagával járuljon hozzá az egészséges életmód igényének kialakulásához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez, az egészségi állapot megőrzéséhez. Fejlessze a gyerekek koordinációs, koncentrációs képességét, egyensúlyérzékét, reflexét,önfegyelmét. Segítse leküzdeni a félelmüket, gátlásukat, oldja a feszültséget, csökkentse az agresszióra való hajlamot. A természetes mozgások végrehajtásával javítsa az egyensúlyzavart, a helytelen testtartást. Pozitív hatása legyen az érzelmi, akarati élet, és a szociális készségek fejlődésére Táborok Az egészséges életmódra nevelés fontos eleme a tábori foglalkoztatás. Az iskola minden évben szervez nyári táborozást, kézilabda edzőtábort, téli sítábort. A szervezők feladata:  a program kidolgozása  a legmegfelelőbb helyszín, feltételek kiválasztása, biztosítása  eszközök, szükséges felszerelések beszerzése  megfelelő felügyelet megszervezése  kapcsolattartás a szülőkkel  költségek csökkentése pl. pályázatok írása. A táborozás céljai:  közösségi élmény átélése  rendszerességre való nevelés, pl.: napirend, pontos időbeosztás  szabadidő helyes eltöltése 30

 személyiség céltudatos fejlesztése  társadalmi és környezeti alkalmazkodó képesség fejlesztése a szocializációs folyamatban c) Testi és lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy  önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni,  egészséges életvitelt alakítsanak ki,  a konfliktusokat képesek legyenek megoldani  fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást.  készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére,  nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek -a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Hazánkban is egyre nagyobb mértékben megjelenő örömszerzési forma a dohányzás, alkohol – és drogfogyasztás miatt a mentális egészség és annak fejlődése érdekében igen nagy hangsúlyt kell fektetni a lelki folyamatok kóros elváltozásának megelőzésére.  fontos az érzelmi nevelés,  biztonság az iskolában, derű, nyugalom, védelem, hangulatos környezet megteremtése  a gyermekekkel való bánásmód legyen szeretetteljes, megértő, segítő  az iskola környezeti hangulata, berendezése, a szünetekre biztosított hely parkosítása biztosítsa a jó közérzetet  mozgásigény kielégítésére idő biztosítása a szabad levegőn  ki kell alakítani az egészséges szokásrendszert, a rendszeres testmozgás igényét a tizenéves kor jellemző problémái között jelentkező „ szerelmi” kapcsolatok helyes és felelős magatartási formáinak kialakítása  korunk „ pestise” az AIDS terjedésének lehetőségeit ismerjék, hogy hatékonyan tudjanak védekezni ellene A családi háttér ismerete nélkülözhetetlen a gyermekek életmódjának kialakítását végző pedagógusok számára. A szülők bevonásával lehet csak teljes értékű egészségnevelési programot megvalósítani. Amennyiben az otthon elvárásai nem felelnek meg az iskolai elvárásoknak, a gyereket ért kettős hatás negatív eredményeket hoz. Mindkettőnek megfelelni akaró gyereknek két énje alakul ki, és egyik sem az igazi. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció lehetséges programformái az iskolában: 31

 Filmvetítés A szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése.  Szakkörök Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok.  Kiscsoportos beszélgetések Osztálynak vagy kisebb csoportoknak tartott beszélgetéses témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak.  Iskolarádió, iskolaújság A témához kapcsolódó interjúk, cikkek.  Dramatikus játékok Osztályfőnöki órán, esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazhatók a szituációs játékok módszere.  Színjátszó kör A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló hatásával kapcsolatos darab kiválasztását, bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diáktársulat esetén.  Sportprogramok, túrák, kirándulások(A szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós eszköz).  "Gyógyult drogos megszólaltatása" Az elvárások megfogalmazásánál a csábító szituációk csapdahelyzeteinek felismertetését, valamint a fogyasztóvá válás stációinak ismertetését kell hangsúlyozni.  Könyvtársarok A könyvtárban létre lehet hozni olvasósarkot, a témát feldolgozó könyvekből a diákok számára.  “Antidrog diszkó” Az iskolai zenés rendezvényeknek garantáltan drogmentesnek kell lenniük, mert csak így van az az üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni". (Ebbe a kategóriába természetesen a legális drogok, tehát az alkohol és a cigaretta is beleszámítanak.). Másodlagos drogprevenció: Célja: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása, (ha már van ilyen az általános iskolában) Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni. Eljárásaink az agresszív gyermekkel való bánásmódban  Megelőlegezett szeretettel kell bánni a gyerekekkel /-ez nem lehet indokolatlan kényeztetés, babusgatás, gyengédség/.  Határozott és következetes követelményrendszert kell kialakítani.  Feladatokkal kell ellátni a gyereket, pl. kisebbek védelme, növények, állatok gondozása, szervezési feladatok. Ezek a feladatok, segíthetnek a feszültség levezetésében és a közösségbe való beilleszkedésbe egyaránt.  Az agresszív feszültség csökkentése pl. sport, fizikai munka, művészi tevékenység során.  Kapcsolattartás a szülőkkel, azonos követelményrendszer kialakítása. Intézményünkben az iskolai agresszió kezelésében három fontos feltétel teljesül együttesen:az iskola elkötelezettsége, megfelelő programok, szervezési feltételek. Az iskola szorosan együttműködik a különböző szakmák (pszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, jogalkalmazók és médiaszakemberek) képviselőivel.

32

Az iskolai agresszió megelőzése és beavatkozási lehetőségek Prevenciók a tantestületben:  a tantestület összetartása, egymás segítése, problémák megbeszélése  esetmegbeszélések  tanári tréningek  csapatépítés, szervezett fejlesztés  tantestületen belüli konfliktusok kezelése. Prevenciók a gyerekek körében:  közeli kapcsolat a gyerekekkel  határozott, de nem megalázó viselkedés  szülőkkel való kapcsolattartás  osztályfőnöki órák  tanórán kívüli foglalkozások, dráma szakkör szakképzett vezetővel  szabadidős programszervezés, DÖK napok, kirándulások, táborozások  iskolapszichológus bevonása  gyermek-és ifjúságvédelmi szakember segítségének igénybe vétele. Beavatkozás:  megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása  hatékony konfliktuskezelési technikák elsajátítása  közösséghez tartozás megerősítése  agresszió büntetése.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás Cél: A tanulók ismerjék fel a vészhelyzeteket, tanulják meg az elemi elsősegély nyújtási szabályokat. Tudjanak elsődleges sebellátást nyújtani. Váljék a tanulók számára magától értetődővé már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítése, és számukra elsősegély nyújtása. Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv: Főbb témakörök: I.I. Az emberi test és működése, az eszmélet és légzés vizsgálata, értékelése II. II. Sebek, vérzések és ellátásuk III. III. Eszméletlenség, átjárható légút biztosítása, stabil oldalfektetés IV. IV. Helyes viselkedés baleseti szituációban, segítségkérés, mentőhívás Évfolyamonkénti bontásban: 1-2. évfolyam: Gyermekkori balesetek, megelőzésük  közlekedés  háztartási eszközök  áramütés  égés

33

3-4. évfolyam:  Balesetek, megelőzésük.  Szabadidőtöltéssel kapcsolatos megelőzési és biztonsági követelmények 5-6. évfolyam:  Égés, sérülések, vérzések, sebellátások  hajszáleres, vénás, artériás vérzés  orrvérzés, tüdővérzés, gyomorvérzés, hasüregi vérzés, koponyaüregi vérzés, stb. 7-8. évfolyam: Csontok, ízületek sérülései:  rándulás, ficam, törés  koponyaalapi törés, agyrázkódás  gerinctörés, bordatörés, kulcscsonttörés  combcsonttörés, lábszártörés Rosszullétek:  ájulás,  epilepsziás roham,  szívinfarktus,  cukorbetegség miatti kóma,  lázgörcs Bukósisak eltávolítása Mérgezések f) Személyi higiéné  Tisztálkodás igényének kialakítása.  Helyes fogápolási technika elsajátítása Fogorvosi szűrés és tájékoztatás, tanulóink fogászati kezelése  A ruházat tisztántartásának igényének kialakítása  Az időjárásnak, évszaknak, napszaknak megfelelő öltözködési szokás kialakítása  Váltó cipő használata az iskolában.  Az egészséges életmód elemi ismereteinek és helyes szokásainak megismertetése és gyakorlása  A gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozásának elemi szabályainak betartatása.  Szükség esetén egészségügyi szolgáltatások igénybevétele. (fogorvos, védőnő, iskolaorvos.) Mivel az elsősegélynyújtás szerepe a betegségek és sérülések kimenetelét tekintve kulcsfontosságú, a tanulók számára igyekszünk minden lehetőséget megteremteni az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítására, elmélyítésére. Az elsősegélynyújtási ismeretek oktatása alsó tagozatban technika órákon, felső tagozaton osztályfőnöki, egészségtan, biológia, kémia, technika órákon történik. Amennyiben anyagi lehetőségeink elérhetővé teszik, elsősegélynyújtó szakkör működtetését tervezzük.

34

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. Törekszünk annak közvetítésére, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, önmagában érték a közösség számára. A közösség leghatékonyabban a közösen átélt tevékenységeken keresztül fejleszthető. Az iskolai élet során számos lehetőséget biztosítunk a közös tevékenységekre. Legfontosabb célunk:  olyan valódi közösséget formálni, amely képes a közös értékrendet kialakítani;  elfogadni és eszerint működni;  közös célt megfogalmazni és annak érdekében működni;  az egyén véleményalkotó, vélemény-nyilvánító képességét fejleszteni;  a másságot elfogadtatni, együtt érző, harmonikus embertársi kapcsolatokat kialakítani. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: A tanórák:  szaktárgyi órák  osztályfőnöki órák Tanórán kívüli foglalkozások:  napközi, tanulószoba  szakkörök  érdeklődést felkeltő programok  tanulmányi séták, kirándulások  énekkarok  sportági foglalkozások  tömegsport foglalkozások  gyógytestnevelés  tanulmányi versenyek  sportversenyek  iskolai ünnepségek  könyvtári foglalkozások  múzeumi foglalkozások  természetvédelmi hét  Egészség nap  kulturális bemutatók  úszásoktatás  lovaglásoktatás  tehetségműhelyek  művészeti csoportok 35

Diákönkormányzat tevékenysége  véleménynyilvánítási jog érvényesítése  Diákközgyűlés  Diákfórum  gyümölcsszobrászat  Mikulás várás  Karácsonyi ünnepség  Farsangi karnevál  szavaló, prózamondó verseny  Gyermek hét  hulladékgyűjtés  disco  intézményvezetői fogadás Szabadidős tevékenység:  napközis, tanulószobai foglalkozások szabadidős tevékenységei  egész napos iskola szabadidős tevékenységei  testvériskolai kapcsolatok  határon túli kirándulások  családi napok  „jeles napokhoz” kapcsolódó projektnapok  színházlátogatások  múzeumlátogatások  bérletes hangversenyek  író-olvasó találkozók  nyári és téli táborok A közösségfejlesztő tevékenységek sajátos foglalkoztatási formát követelnek. Mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak:  a tanuló közösségi magatartásának kialakításához,  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),  a másság elfogadásához,  az együttérző magatartás kialakulásához,  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:  Segítse a tanulók kezdeményezéseit.  Járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez.  A közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel.  Alakítsa ki a tanulóban a környezetkímélő magatartást,  adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.  Fejlessze a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, 36

 Adjon átfogó képet a munka világáról.  A változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzését (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny).  Biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére.  Segítse elsajátítani a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakítását.  A tananyag elsajátítása, a tanulás tanítása.

1.4.2 Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:  Elegendő lehetőség biztosítása a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére:  A nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése.  Felkészítés a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra.  A környezet hagyományainak feltárása, ápolása.  A kommunikációs kultúra fejlesztése az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás és kifejezés során.  A közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos tevékenységformák biztosításával (irodalmi, zenei, képzőművészeti, kézműves, kulturális foglalkozások). 1.4.3 A diákönkormányzat tevékenységének közösségfejlesztési feladatai:  Olyan közös és konkrét célok kijelölése, amelyek összhangban vannak az egyéni érdekekkel.  Hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése.  A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése.  Esztétikai élményeket nyújtó tevékenységek szervezése.  A közösség érdekeit szolgáló, tevékenységre késztető tevékenységek szervezése.  Olyan közösség fejlesztése, mely büszke saját eredményeire, s amely értékeli más közösségtől megkülönböztető tulajdonságait.  A kötelességek és jogok érvényesítése a közösség életében. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:  A közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése.  A közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos tevékenységformák biztosításával (irodalmi, zenei, képzőművészeti, kézműves, kulturális foglalkozások).  Képességeik, szociális motívumaik (szociális kompetenciájuk) fejlesztése.  Képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai Oktatással kapcsolatos feladatok:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása, 37

 a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  osztályozó vizsgák lebonyolítása, (különbözeti, felvételi)  dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, (kísérletek összeállítása)  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  a gyógypedagógussal, fejlesztőpedagógussal vagy a nevelést – oktatást segítő más szakemberekkel való együttműködés,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai feladat elvégzése,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása.  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok.

Neveléssel kapcsolatos feladatok:  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok segítése, ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  az osztályfőnökökkel és a vele egy osztályban dolgozó kollegákkal való együttműködés. Dokumentálással kapcsolatos feladatok:  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés. (Az alkalmazandó záradékokat a 20/2012. EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.) Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői 38

munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók figyelemmel kisérése.  Igény szerint tanulmányi kirándulások szervezése.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Tervszerűen órát látogat az osztályban.  Felelős az osztályterem rendjéért, tisztaságáért.  Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.  A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.  Hagyományok ápolása, új hagyományok kialakítása.

39

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tantárgyi rendszerünk komplex gazdagító, személyiségfejlesztő programokkal egészült ki. Továbbra is kiemelt szerepet kap az idegen nyelv (angol, német), az informatika és testnevelés magasabb szintű tanítása, a képességfejlesztés és tehetséggondozás. A tehetséggondozást helyi programjaink, hagyományaink, a csoportokban való oktatás, alternatív módszerek alkalmazása és a differenciált tanulásszervezés szolgálja. Feladatunk, hogy felismerjük a tehetségeket és adottságaiknak megfelelő tehetséggondozó programot, találjunk. Ehhez a szakmai és tárgyi feltételrendszer a rendelkezésre áll. Intézményünk sokirányú tehetséggondozó tevékenységet folytat. Az iskolába lépéskor feltérképezi a tanulók erős és gyenge oldalát, elkezdi a tehetségek azonosítását, tehetségek kibontakoztatását. A tehetséggondozó munka célja: minden tanulóban felkelteni a feladat iránti érdeklődést, motivációt, kialakítani az elkötelezettséget, hogy a bennük rejlő kreativitás felhasználásával kibontakozzanak az átlag feletti valamint speciális képességeik. Célunk a komplex képesség és a személyiségfejlesztés. A tehetségazonosítás módszerei:  mérések -DIFER, tantárgyi, pszichológiai mérések, személyiségtesztek  tanórai valamint tanórán kívüli programokon nyújtott teljesítmények nyomon követése  szubjektív megfigyelések, konzultációk a szülőkkel  iskolapszichológus, fejlesztő szakember megfigyelései A tehetségfejlesztés területei:  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése  tanórai differenciált képességfejlesztés  kooperatív technikák alkalmazása  csoportbontás  versenyrendszer működtetése  megyei, területi, országos versenyekre való felkészítés, versenyeztetés  komplex tehetséggondozó program működtetése  gazdagító, lazító, érdeklődést felkeltő programok szervezése  személyiségfejlesztés. A komplex tehetséggondozó program magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv/angol, német/ tantárgyakhoz kapcsolódva személyiségfejlesztéssel kiegészítve működik 1-8.évfolyamig. A programba bekerülés lehetőségei: az első osztályba való beiratkozás során, illetve a pedagógus javaslatára az iskolai munka és szabadidős tevékenységben elért teljesítmény alapján. A programba a beválogatást pszichológiai tesztek segítik. A fejlesztés anyagát, követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. Tanulás - tanítási tevékenységek: Tervszerű, tudatos munkával megtanítjuk tanítványainkat a helyes időbeosztásra, a tanulás módszereire. Fejlődési sajátosságainak megfelelően elősegítjük és követelményként támasztjuk, hogy tanítványaink egyre tökéletesebb tanulási technikákat alakítsanak ki. A megfelelő terhelés, optimális fejlődés érdekében a tanítási órákon egyénre szabott tanulásirányítással növeljük a tanulói munkáltatás arányát, a differenciált foglalkozásokat. A tanulásra való motiválást kisiskolás korban főleg érzelmi, 40

később intellektuális alapon igyekszünk növelni. Szilárd alapokat teremtünk ahhoz, hogy tanítványaink váljanak nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában, az információk megszerzésében. Kiemelt feladataink: Tanulás terén:  teljesítménymotiváció a tanulás tudatos tevékenységgé alakításával  a tantárgyakhoz való viszony motiváló képességének fejlesztése (tisztességes versengés)  a helyes tanulási szokások kialakítása, sikerélmény biztosítása, életszerűség  a tanulás értékének tudatosítása, önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése  kooperatív tanulási módszerrel minden tanuló bevonása a tanulási folyamatba. Értelmi képességek terén:  racionális gondolkodás kialakítása  szövegértés, szövegfeldolgozás képességének fejlesztése  döntés, önellenőrzés képessége  problémamegoldó gondolkodás  önkorrekció, önértékelés, munkafegyelem, folyamatos munkára szoktatás  információk szerzésének és felhasználásának készsége, szótárak, lexikonok használata  könyvtárhasználat  számítógép működésének, kezelésének elsajátíttatása  oktatóprogramok használata, Internet  egyéni kutató-, információgyűjtő tevékenység fontossága  nyelvi beszédkészség fejlesztése, kommunikáció  a beszédértés képességének fejlesztése, a kapott információk megfelelő felhasználása  zenei intelligencia fejlesztése. Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek: Iskolánk a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődési igénye, szükséglete, valamint a mindenkori költségvetési lehetőség szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ezek a tevékenységek kapcsolódnak az iskola oktatási-nevelési folyamatához, amelyben a pedagógusok, szülők is részt vesznek, a kiválasztáshoz önállóságot biztosítunk a tanulóknak. Tanulás - művelődés lehetőségei:  szakkörök - tehetséggondozás, pályázat, vetélkedők, kiállítások, bemutatók, tárlatok, stb  tanulmányi versenyek - tehetség felismerés kipróbálás lehetősége  sportfoglalkozások - egészséges életmód, utánpótlás nevelés  tanulmányi kirándulások - osztályfőnök, szaktanár által szervezett  diákkörök - az önfejlesztés, kreativitás kibontakozásának lehetőségei  iskolai könyvtár - ismeretszerzés, kulturális élet központja  iskolánk referencia iskola - szaktárgyi továbbképzések, szakmai programok, versenyek, mérések, közoktatási napok, stb.  múzeum, színházlátogatás, hangversenyek, előadások, író-olvasó találkozók szervezése  kulturális bemutatók Versenyeztetés, szakkörök: A szülői igényekhez igazodva, anyagi lehetőségeinkhez mérten lehetőséget biztosítunk versenyekre és szakkörök működésére. 41

További lehetőségek: Pályázatok kiírása, pályamunkák készítésének ösztönzése, iskolaújság, honlap szerkesztése, iskolarádió működtetése, stb.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az iskolai kudarc kialakulásának összetett okai vannak. Kialakulásában a társadalmi, gazdasági, kulturális tényezőknek van jelentős szerepe. A kudarcok kezelésére nem elégséges a hagyományos pedagógiai, pszichológiai eszköztár, szükséges a közvetített tananyag újragondolása, a fejlesztő pedagógiai eszköztár megújítása. Kudarckezelő eljárásaink a prevenció, az iskolában lévő hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett gyerekek kezelése, korrekciója. Formái: 1) A tanulók önálló tanulásának biztosítása, egyéni korrekció, segítségnyújtás, a tanulás eredményeinek elemzése, könyvtárhasználat 2) Az olvasás-, írászavarral, számolási képesség hiányával küzdő gyerekek korai felismerése, szakszerű fejlesztése az alapozó szakaszban  a kudarc okainak felkutatása  az iskola emberi, szociális és lélektani környezetének alakítása  a segítés pedagógiai lehetőségei, módszertani megújulás  kapcsolattartás az óvónőkkel, fejlesztő pedagógusokkal  kiscsoportos foglalkozások,  anyanyelvi kultúra elsajátítása, olvasáskultúra fejlesztése  családias légkör kialakítása  felzárkóztatási programok kidolgozása  egyéni korrekciós munka, személyre szóló feladatok  eltérő haladási tempó biztosítása, a gyermek másságának kezelése  a szülők részére neveléssel, tanulási módszerek bemutatásával való foglalkozások, előadások szervezése  egész napos nevelés-oktatás  az iskolai értékelés motiváló, pozitív hatása  a hiperaktivitás felismerése  mindennapi munkánkban külső szakemberek igénybe vétele. 3) A kudarc okainak felmérése kérdőív segítségével a felső tagozatban  a felmérés alapján el kell dönteni, hogy milyen tanulási technikát kell erősíteni a jobb tanulmányi teljesítmény érdekében  megfelelő tanulási stílus kialakítása (auditív, vizuális, mozgásos, társas, egyéni, impulzív, reflektív)  a tanulás-tanítása minden tantárgy keretén belül  képességek fejlesztése (figyelem, megértés, emlékezet, probléma megoldás)  célszerű tanulási sorrend kialakítása. 4) A tanulásirányítás iskolaszintű feladatai  bemutató foglalkozások szervezése  referencia iskolai, iskolaközi szakmai munka koordinálása  nyílt napok tervezése  jól felszerelt szaktantermek kialakítása, azok bővítése 42

 a tanulók egyenletes terhelése az órarend összeállításánál  közös felelősségvállalás, együttműködés a szülőkkel. 5) Korszerű tanítási módszerek alkalmazása a gyakorlatban  média használat, számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése  a tanítási órákon a tanulók differenciált foglalkoztatása, előkészítő foglalkozások (középiskolai felvételre)  egyénre szabott házi feladatok  csoportbontás  délutáni foglalkozások, szakkörök  tanulmányi versenyek szervezése  felzárkóztató jellegű foglalkozások szervezése, korrepetálások tartása a lassabban haladó tanulók részére. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, Nevelési Tanácsadóval, és Gyermekjóléti Szolgálattal,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a képességfejlesztő órák,  a napközi otthon,  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai,  a családlátogatások,  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása – a helyileg illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján – integráltan folyik. Az integrált nevelés elősegíti a tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását, továbbtanulását, pályaválasztását, életvitelét. Az iskola a Nemzeti Köznevelési Törvénynek megfelelően biztosítja a sajátos nevelési igényű tanuló fogyatékossági típusához, súlyosságához, a fogyatékosság kialakulási idejéhez, az életkorához, a pszichés és egészségi állapotához, a képességeihez, a kialakult készségeihez, a kognitív funkcióihoz, a meglévő ismereteihez illeszkedő habilitációs, rehabilitációs tevékenységet, melynek célja és feladata: a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonásával a hiányok pótlása. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

43

Az együttnevelés sikeressége érdekében az iskola biztosítja:  a befogadó iskolai környezetet,  az integrált tanuló nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógusok magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességeinek (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciáknak a fejlesztését,  a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatását,  az integrált nevelésben résztvevő pedagógusok valamint a gyógypedagógus, az iskola pszichológus és a speciális szakemberek együttműködését,  a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz alkalmazkodó módszerek, módszerkombinációk megválasztását,  speciális helyi tantervek alkalmazását, készítését,  a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő tankönyvek; tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök és más segédletek beszerzését,  a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások nyújtását,  a szakértői és rehabilitációs bizottság általi – a habilitációs, rehabilitációs célú órakeret időtartamára, a fejlesztés tartalmára, a szükséges szakemberre, az órai munka megszervezésére, a mentesítésekre, a könnyítésekre vonatkozó – javaslatok megvalósítását,  a nevelési tanácsadónál a vizsgálatok, a szakértői és rehabilitációs bizottságnál a felülvizsgálatok kezdeményezését.

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskolai gyermekvédelem az első legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyerekek minden problémája itt érzékelhető először. Az iskolai gyermekvédelem célja a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás. Az oktatási-nevelési intézmények feladata, hogy felismerje a problémát, keresse az okokat, segítséget nyújtson, jelezzen az illetékes szakembereknek. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje, tartós munkanélküliség stb. Következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Segítséget jelent rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatásuk, anyagi segélyezésük, lehetőség szerinti társadalmi integrációjuk. Amennyiben a szükséges hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet. A veszélyeztetett helyzet kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet a deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer használat. Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak. Az iskola gyermekvédelmi feladatai:  felzárkóztató programok (tanórán kívül, tanórán belül)  korrepetálás  indulási hátrányok csökkentése  személyiségfejlesztés  tanácsadás 44

 családi életre nevelés  egészségvédő programok  szabadidős tevékenységek  napközi, tanulószoba  osztályozó vizsgára való felkészítés  szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása  szülőkkel való együttműködés, tanácsadás, tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről, iskolán belüli szociális szolgáltatások, etnikai kisebbség megismerése, segítése.  a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás, segítségadás különös odafigyelés a gyermekjóléti gondoskodásban lévő gyermekekre  kapcsolatok kialakítása és tartása a külső segítő intézményekkel és szervezetekkel: Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Védőnő, iskolaorvos, iskolapszichológus. A gyermekvédelmi felelős gyermekekkel kapcsolatos feladatai: - a veszélyeztetett gyermekekkel:  a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal  a veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel a változtatásra  drog- és bűnmegelőzési programok  hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.)  tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak  fegyelmi eljárásokon való részvétel  szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, tankönyvtámogatás, reggeli ügyelet stb.). - a hátrányos helyzetű gyermekekkel:  felmérésük az osztályfőnökök közreműködésével  nyilvántartásba vétel, további teendőkre javaslattétel  szabadidős tevékenységüknek és tanulási előmenetelük figyelemmel kísérése, adott esetben javaslattétel a változtatásokra  hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.)  a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése  tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak  szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyv, reggeli ügyelet, stb.) - az intézmény valamennyi gyermekével:  általános prevenciós tevékenységek  mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása  kapcsolattartás a diákönkormányzattal  hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (táborok, művelődési házak stb.)  szociális ellátások számbavétele  minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete  kapcsolat az iskolai és iskolán kívüli segítőkkel (Gyámhatóság, Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, iskolaorvos, védőnő, iskola pszichológus, nevelőszülő, stb.).

45

1.6.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola tanulóinak egyre nagyobb része hátrányos, halmozottan hátrányos illetve veszélyeztetett helyzetű. Ennek legfőbb okai a kialakult társadalmi helyzetből adódnak. Sajnos a munkanélküliség, az egyre nehezebb megélhetés nagy terhet ró a családokra. Sok gyermek ingerszegény környezetből jön az iskolába. Egyre több a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavarral küzdő, iskolai kudarcnak kitett tanuló. Az ő segítésük az iskola nagyon fontos feladata. Feladataink: 1. A gyermek családi hátterének megismerése (felvilágosítás a szociális juttatásokról. A segélyezés, segítségnyújtás lehetőségeiről). 2. Együttműködés a családdal: fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, véletlen találkozás, ellenőrző, telefon, beszélgetés, tanácsadás a szülőknek, családos kirándulások, színházlátogatás, kiállítások szervezése tanulók és szülők munkáiból, közös sportprogramok stb. 3. A gyermek aktuális képességszintjének ismerete, hiányok, zavarok felismerése. 4. Kompenzáló, fejlesztő tevékenységek tervezése, átgondolása, optimális fejlesztő feladatok egyénre szabott tervezése, fejlesztése (lassabban haladóknál segítségadás, gyorsabban haladóknál tehetséggondozás). 5. Meg kell találni az egyéni fejlődés és a közösségi élethez az alkalmazkodás egyensúlyát, érzelmi biztonság megteremtésével, szokásrendszer és a bensőséges kapcsolat kialakításával. (karácsonyi ünnepség, farsang, közös iskolai programok, nemzeti ünnepek közös megszervezése stb.) Szabadidős programok biztosítása, megszervezése a) napközi, tanulószoba: higiénikus étkezés, tanulmányi munka segítése, nevelő célzatú szabadidős foglalkozások megszervezése (egészséges napirend, olvasóvá nevelés, könyvtár-használat), szakkörök, sportkörök b) hasznos szünidei programok, nyári táborok szervezése c) egészségvédő programok (életvezetési ismeretek, készségek, helyes táplálkozás, drogmegelőzés) d) családi életre nevelés (báb- és szerepjáték, drámapedagógia, oktató-nevelő filmek feldolgozása) 6. Az eredményes fejlesztés érdekében aktív együttműködés megszervezése szakemberekkel (gyógypedagógus, pszichológus, orvos, gyermekvédelmi felelős, stb.). 7. Pályázatok és ösztöndíjak lehetőségeinek kiaknázása. 8. A tanulók pályaorientációs tevékenységének megszervezése. 9. Tankönyvek kölcsönzési lehetőségének biztosítása. 10. Motiválás arra, hogy minél több tanuló napközis, ill. tanulószobai ellátásban részesüljön. 11. Esélyegyenlőség megteremtése, a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések . Intézményünk integráló jellegű intézmény. Képesek vagyunk mind a különleges bánásmódot igénylő, mind a hátrányos helyzetű (HH), ill. halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrált nevelésére-oktatására. Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük: a) a nevelésbe/oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) a nevelés/oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) a neveléshez/oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) a neveléssel/oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a nevelésben/oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, 46

g) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint h) a nevelésben/oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon a megkülönböztetés megszüntetése, az egyenlő bánásmód, az emberi méltóság tiszteletben tartása és a társadalmi szolidaritás. Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési/oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során. A fenti célok megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük  a településen élők szociális helyzetét  a közszolgáltatások elérhetőségét  a gyermekek/tanulók (HH/HHH ill. SNI) eloszlását az egyes óvodai csoportokban/iskolai osztályokban  a gyógypedagógiai nevelést, oktatást  a lemorzsolódás arányát  a továbbtanulási mutatókat  a tanórán kívüli programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban  az iskolán kívüli segítő programokon való részvételt az általános iskolai oktatásban  a kompetencia mérések eredményeit  a humán-erőforrás hiányát  az infrastruktúrát és az ahhoz való hozzáférést  a módszertani képzettséget  az intézményi és szervezeti együttműködéseket (egyházak, kisebbségek, civil szervezetek). 1.6.6. Komplex Instrukciós Program Komplex Instrukciós Program A Komplex Instrukciós Program olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A Program a következők miatt alkalmas a heterogén tanulói csoport nevelésére: • Az osztályon belüli státuszbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak. • A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére. • Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása. A Komplex Instrukció Programnak három fő jellemzője van: • A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével. A nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok biztosítják a tanulók 47

egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését. A módszer egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására. • A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. A tanárnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére, és az osztályon belüli hierarchikus rendnek a megváltoztatására, mely alapjában véve felelős a csoporton belüli egyenlőtlenség kialakulásáért. • Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban történő előmenetel, a tanárnak meg kell tanulnia a diákok között kialakult státusproblémák kezelését. Tudjuk, hogy a csoportmunka során a tanulók nem egyenlő mértékben vesznek részt a munkában, és emiatt a tanulásban való részvétel is egyenlőtlen lesz. A KIP eddigi kutatási eredményei azt támasztják alá, hogy minél többet beszélget és dolgozik együtt a csoport, annál többet tanulnak a gyerekek. Azok a tanulók akiknél tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. A Komplex Instrukció Programban a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre. A fentieken kívül a módszer egyik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kall tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt. Ezért a módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos, szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre. A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása figyelmes, logikus munkaszervezést kíván. A Komplex Instrukciós Programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de nem kizárólagosan. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex Instrukciós Program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ez a csoportmunkát a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzuk. A csoportmunkának elemei a csoport-feladatlapok a háttér információt nyújtó adatlapok, az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni feladatmegoldással zárul.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az osztályok, mint diákkörök képviseltetik magukat a tanulók érdekeinek képviseletére létrejött 48

diákönkormányzatban. A tanulók a diákönkormányzaton keresztül élnek véleményezési jogukkal. Az iskola a diákönkormányzat véleményét kikéri:  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  iskolai SZMSZ elfogadása előtt,  a házirend elfogadása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása előtt,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához. A Diákönkormányzat működését a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Kapcsolattartás módja

Kapcsolattartásért felelős

Diákközgyűlés

intézményvezető, évente intézményvezetőhelyettes, kétszer DÖK vezetők,

intézményvezető, Tanulókkal való DÖK vezetőségének intézményvezetőhelyettes ülésén kapcsolattartás DÖK vezetők Osztályfőnöki órákon

Kapcsolattartás gyakorisága

évente kétszer

osztályfőnökök

folyamatos

faliújság, honlap, szaktanárok, hirdetmények osztályfőnökök

folyamatos

Rendjét az intézményi SZMSZ, és a Diákönkormányzattal Diákönkormányzat való kapcsolattartás SZMSZ-e együttesen szabályozza.

intézményvezető, intézményvezetőhelyettes osztályfőnökök, DÖK vezetők

49

folyamatos

legalább

legalább

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Kapcsolattartás módja

Szülői értekezlet

Szülőkkel való kapcsolattartás

Kapcsolattartásért felelős intézményvezető, intézményvezetőhelyettes, osztályfőnökök, szaktanárok, gyermekvédelmi felelős.

Kapcsolattartás gyakorisága 3 alkalommal

Fogadóórás szülői értekezlet

szaktanárok, osztályfőnökök

2 alkalommal

Nyílt tanítási nap


évente egy

Fogadóórák


heti rendszerességgel

Szülői fórum


Aktualitásnak megfelelően.

Iskolai rendezvények


az éves munkaterv alapján

Családlátogatás


Az 1. és 5. évfolyamon minden tanulónál, a többi évfolyamon, szükség esetén.

Iskola honlapja, iskolai faliújság, hirdetmények


folyamatos

intézményvezető, intézményvezetőhelyettes, tagozatvezető

félévente legalább egyszer

Választmányi ülés Szülői Munkaközösséggel való kapcsolattartás

Iskolai szintű szülői értekezlet SZMK megbeszélések

50

1.8.3 Intézményi partnerek együttműködési formái: Kapcsolattartás módja

Kapcsolattartásért felelős

Kapcsolattartás gyakorisága

jelzőlap egyeztető megbeszélés Gyermekvédelmi szervezettel való kapcsolattartás

intézményvezetőhelyettesek

jelzőrendszeri megbeszélés pedagógiai vélemény készítése

gyermekvédelmi felelős

folyamatos folyamatos

osztályfőnökök

esetmegbeszélés családlátogatás

Egészségügyi intézményekkel való kapcsolattartás

orvosi vizsgálat intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek védőnői ellenőrzés

Az iskolaorvossal kötött megállapodás rendje szerint. folyamatos

1.8.4 Intézmény egyéb partneri kapcsolatai: Fenntartó  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskolát támogató alapítványok kuratóriumaival:  Tiszavasvári "Városért" Alapítvány  Kabay János Alapítvány Tiszavasvári  Vasvári Pál Közhasznú Alapítvány  Alberth Béla Alapítvány Egyéb szervezetekkel, intézményekkel (helyi szervezetekkel)  Pedagógiai Szakszolgálati Központ Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Konduktív Pedagógiai Intézmény  Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal, Tiszavasvári Járás Gyámhivatala  Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszavasvári Szociális és Egészségügy Szolgáltató Központja Gyermekjóléti Szolgálata  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet  Tiszavasvári Város Önkormányzata Egyesített Óvodai Intézménye 51

 Tiszavasvári Középiskola, Szakiskola és Kollégium  Rendőrség  Bölcs Bagoly Szögi Lajos Természetvédelmi Oktatóközpont  Találkozások Háza  Hankó László Zeneiskola  Városi Sportközpont  Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Középiskola  Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola  Vasvári Pál Múzeum  Művelődési Központ és Könyvtár  az egyházak képviselőivel  NOE Tiszavasvári Nagycsaládosok Egyesülete  Vasvári Pál Társaság Egyesület  Tiszavasvári Sportegyesület  Tankerület iskoláival Helyi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel:  Alkaloida Zrt.  VASÉP  Takarékszövetkezet  OTP ZRT Tiszavasvári Fiókja  Biztosítók  Tiszavasvári vállalkozóival Külföldi kapcsolatok:  Németország- Prien am Chiemsee - Franziska-Hager- Mittelschule Ezen intézménnyel évente közös programokon veszünk részt, úgy hogy egyik évben a németországi tanulók és pedagógusok töltenek Tiszavasváriban egy hetet, míg a rá következő évben a tiszavasvári tanulók és pedagógusok vesznek részt németországi tanulmányúton.  Románia - Felsőbánya Magyarországi és külföldi magyar fiatalok közti kapcsolat fenntartása, erősítése érdekében az iskolák közös sport és kulturális programokat valósítanak meg, évenkénti cserelátogatás formájában.

52

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja Azok a tanulók, akiket felmentettek a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, a törvényben meghatározott időnél többet hiányoztak, vagy évközben sikertelenül teljesítettek, s a tanulmányi előmenetelüket a tantestület nem (értékelte), osztályozta, vizsgát tesznek az SZMSZ-ben lefektetett vizsgaszabályzat alapján. A vizsgaszabályzat célja a 20/2012.EMMI rendelet 64. 65.§ és a 73§ 2-4. bekezdésben foglaltak alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.

A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra  pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít, Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény intézményvezetője a különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Az értékelés rendje Az adott tantárgy specifikumának megfelelően a munkaközösség kompetenciája eldönteni a vizsgáztatás módját, mely lehet írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati. Az írásbeli vizsga feladatlapját, valamint a szóbeli kérdéssort a helyi tanterv követelményei alapján az adott szaktanár állítja össze. A kérdező szaktanár a helyi tanterv által meghatározott követelmények teljesítése alapján, a bizottság egyetértésével osztályzatot ad, első évfolyamon szövegesen értékel. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgázó teljesítményének értékelése a helyi tanterv követelményei alapján történik.

53

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Természetismeret Kémia Biológia Földrajz Testnevelés Ének - zene Informatika Rajz Technika életvitel

Szóbeli vizsga x x x x x x x x x

Írásbeli vizsga x x x x x x x x x

Gyakorlati vizsga

x

Etika/Hit és Etika

x x x x x

Egészségtan (6. évfolyam)

x

Hon-és népismeret (5. évfolyam)

x

x x x

x x x

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvétel, átvétel szabályait a 20/2012.EMMI rendelet 23§ 3.-8. és 10. továbbá 193.§ 4., rendelkezései alapján az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Iskola-, osztályváltáskor a két tanítási nyelvű oktatásban, az idegen nyelven oktatott tantárgyakból szóbeli és írásbeli különbözeti vizsgát kell tenni. Iskolaváltás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie abból a tantárgyból, amelyet előző iskolájában nem tanult. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A tanköteles tanulók első évfolyamra történő beiratkozásának időpontjáról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ dönt. A szülő gondviselők az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a kijelölt időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint választott iskola első évfolyamára. A szülő az első évfolyamra történő beiratkozáskor köteles bemutatni  a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a

lakcímet igazoló hatósági igazolványt valamint,  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

Felvételi eljárásrend: A szülőt megilleti a nevelési- oktatási intézmény szabad megválasztásának joga, amellyel élve gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, nemzetiségi 54

hovatartozására tekintettel választhat iskolát. Az iskola köteles felvenni azt a tanköteles gyereket, akinek tartózkodási helye Tiszavasváriban van. A Tiszavasvári Általános Iskola beiratkozási körzete Tiszavasvári Közigazgatási területe. A tanuló felvételéről az iskola intézményvezetője – harminc napon belül - tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A döntésről az iskola intézményvezetője köteles írásban értesíteni a szülőt (gondviselőt). Az értesítésnek tartalmaznia kell a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatót. Az intézményvezető által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet. A szülő jogszabálysértésére vagy érdeksérelmére hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a Tiszavasvári Tankerület Igazgatójához kell benyújtani. Minden a beiratkozási feltételeknek megfelelő gyereket felveszünk. Első osztályba felvehető létszám indítható osztályonként 27-27 fő. Az osztályba sorolásról az alsós szakmunkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. Beiratkozást megelőző intézményi feladatok:  Írásos tájékoztató készítése  Nyílt tanítási nap meghirdetése  Szülői fórum összehívása  „ Iskolakóstoló” játékos délelőtt szervezése az óvodásoknak

55

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben (1. és 5. évfolyamon) választott kerettantervek Az 51/2012 (XII.21) EMMI rendeletben jóváhagyott kerettantervek közül az alábbiakat választotta a nevelőtestület:  Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam részére.  Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam részére.  Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-8 évfolyam. A kerettantervek változatai közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Fizika A változat Kémia B változat Biológia-egészségtan A változat Ének-zene felső tagozat A változat Ének-zene alsó tagozat B változat A két tanítási nyelvű oktatást a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet „A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról” alapján szervezzük meg. A Sajátos nevelési igényű nevelés, oktatás során a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Iskolánk beépítette a helyi tantervébe 1-5. évfolyamon felmenő rendszerben a „Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára” a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékleteként megjelent tantervet. Az iskola egyes évfolyamainak az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

Évfolyam Tanév

1.

2013-2014

H2013

2014-2015

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

H2007 H2007 H2007

H2013

H2007

H2007

H2007

H2013

H2013 H2007 H2007

H2013

H2013

H2007

H2007

2015-2016

H2013

H2013 H2013 H2007

H2013

H2013

H2013

H2007

2016-2017

H2013

H2013 H2013 H2013 H2013

H2013

H2013

H2013

H2013: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet „A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról” alapján elfogadott helyi tanterv. H2007: 202/2007. (VII. 31.) számú kormányrendelet alapján felülvizsgált 243/2003.(XII. 17.) NAT alapján készült helyi tanterv. A kifutó helyi tanterv óraterveit tanévenkénti bontásban a mellékletek tartalmazzák. A választott kerettanterv tantárgyait, kötelező minimális óraszámait, a szabadon tervezhető órakeret terhére és a heti időkeret különbözetének terhére megemelt tantárgyi óraszámokat, az óratervi táblázatok tartalmazzák képzések szerinti bontásban. 2.2 Speciális képzési formáink 56

Két tanítási nyelvű képzés A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveit a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet szabályozza. A képzés forma helyi tanterve ezen rendelet figyelembevételével készült. A heti öt angol nyelv, mint tantárgy mellett legalább három tantárgyat is a célnyelven kell tanítani. E tárgyak iskolánkban a következők: 1-2. osztály 3-4. osztály 5-6. osztály 7-8. osztály

technika, testnevelés, rajz technika, testnevelés, rajz célnyelvi civilizáció, informatika, testnevelés célnyelvi civilizáció, informatika, földrajz

4. évfolyamon a 4/2013. (I. 11.) EMMI rendeletben foglaltak teljesítése érdekében angol nyelvből belső tudásszint mérést végzünk a tanulóknál. A 60 százalék vagy az alatti teljesítményt elérőknek más képzési formát ajánlunk fel. A komplex tehetségfejlesztő, tehetséggondozó program szervezeti keretei 2012 szeptemberétől felmenő rendszerben indult a tehetségfejlesztő program az első évfolyamtól. Alsó tagozat, első osztálytól Mindegyik osztály tanulói számára a délelőtti normál óratervű képzési forma mellé felajánlunk délutáni foglalkozások keretében érdeklődésfelkeltő, gazdagító programokat, melyeken a gyerekek érdeklődésüknek megfelelően szabadon választhatóan, önként vehetnek részt. A rugalmas átjárást biztosítjuk, hisz azt szeretnénk elérni, hogy megtapasztalhassák a diákjaink, hogy melyik területen tevékenykednek szívesen, hol találnak maguknak olyan elfoglaltságokat, amely örömet jelent számukra, és sikerélményhez juttatja őket. Az 1-2. évfolyamon az alapkészségek megalapozását, a motivációs eszközök biztosítását, a gyermekek biztonságérzetének kialakítását, a játékos elemek mellett a szabályrendszer, önellátás kialakítását tekintjük fő célunknak. A társadalmi és a szülői elvárásokat figyelembe véve már 1. osztálytól kezdve két csatlakozó órában felkínáljuk a német és angol nyelv játékos megismerését, majd 4. osztálytól 8. osztályig mindenki kötelező heti 3 órában tanulja a választott idegen nyelvet (angol vagy német) tovább. 3. osztály év végén a tanult nyelvből minősítjük a gyerekeket. A tehetséges gyerekek, akik a kiválasztás kritériumainak megfelelnek, 4. osztálytól 8. osztályig heti 2 óra tehetséggondozó foglalkozáson vehetnek részt. Az idegen nyelv mellett számos érdeklődésfelkeltő programot kínálunk minden arra kedvet érző gyermek számára. A programok szabadon választhatóak, de akik valamilyen foglalkozásra jelentkeztek, azok számára 1 évig kötelező részt venni, és év végén biztosítjuk az átjárás lehetőségét. Igyekeztünk minél több műveltségterületet érinteni, hogy minél szélesebb körben tudjuk a gyerekeket bevonni a gazdagító programokba. Lehetőség van kipróbálni magukat a matematika, az anyanyelv, az informatika, a mozgáskultúra, valamint a művészetek terén. Évfolyamonként 1-1 csoport indítását tervezzük, de ez az igényektől függően változhat. Általában a délutáni gazdagító programok évi 60 órásak. Heti 2 óra elfoglaltságot jelent ez a gyerekek számára, heti 1 vagy 2 alkalommal. Az alsós tanítók már 1. osztálytól kezdve rendszeresen névre szóló mappába gyűjtik a gyerekmunkákat, felméréseket, szülőkkel folytatott értékelő beszélgetéseket, a saját tapasztalataikat, a gyerekek által 57

készített produktumokat, amely alapján nyomon követhetőek a gyermekek fejlődése. Így 4. osztály végére kész van egy portfólió, amelyet a szülők is kézhez kapnak, valamint a felső tagozatos tanárok is tájékozódhatnak leendő tanítványaikról. A tehetséggondozó programba történő beválogatás 4. osztály végén kezdődik el. A vizsgálat kiterjed az alábbi területekre: figyelem mennyisége, minősége, verbális és vizuális memória, figurális lényeglátás, problémamegoldó képesség. Így a részképesség mérés, a tanulmányi teljesítmény, az osztályfőnök és a tanítók véleménye, az alsó tagozatban összeállított portfólió alapján megtörténik a tehetségazonosítás. 4. osztály év végén az intézményvezető tájékoztatást tart a szülőknek a program tartalmi elemeiről, módszereiről. Így felső tagozatban elkezdődhet a tudatos tehetségfejlesztő munka, ahol tanulóink délután kötelező és választható foglalkozásokon vesznek részt. Nagy hangsúlyt fektetünk a hátrányos helyzetű tanulók programban való részvételére. A programba való beválogatás szempontjai Pszichológiai mérés minden 4. osztályos tanulónál A negyedik évfolyamosok pszichológiai komplex, szakmai vizsgálata. Az itt nyújtott tanulói teljesítmények eredménye kiindulópontot jelent számunkra a beválogatásnál. A mérés területei: figyelem, emlékezet, gondolkodás, kreativitás, információfeldolgozás (fonológiai, auditív, vizuális) Belső mérések Az iskolai ellenőrzési-értékelési módszereink lehetőséget biztosítanak a tanulók tudásszintjének mérésére. Az egységes, minden tanulóra egyformán alkalmazott, szakmailag magas szinten, tudatosan összeállított feladatlapok objektív képet nyújtanak az adott évfolyam tanulóinak tudásszintjéről. Méréseink:  bemeneti mérés  DIFER teszt: 1. évfolyam szeptember, visszamérés 1. évfolyam év vége  helyi tudásszint mérés megfelelő tantárgyi mérőlappal  idegen nyelv: 3. évfolyam év vége  helyi szövegértés mérőlap segítségével történő mérés  szövegértés: 3. évfolyam félév. Tanórai teljesítmények A motiváció, a szorgalom, a tudásvágy, a tanulni akarás alappillére a tehetség kibontakoztatásának. Ennek hiányában talán „szélmalomharc” lenne minden fejlesztő munka, az elvárható eredmény elmaradhat. A tanítók a következők megfigyelésére helyezik a hangsúlyt: milyen a gyerekek szóbeli kifejező készsége, fejlettsége, emlékezőképessége, mennyire kreatívak, milyen a problémamegoldó gondolkodásuk fejlettsége, mennyire szorgalmasak, kitartóak munkájukban, kellően motiváltak-e, mennyire fejlett a lényegkiemelő képességük, hogyan működnek együtt a társaikkal, mennyire aktívak a csoportos tevékenységekben, jellemzi-e őket a segítőkészség, önállóság, pontosság, szabálykövetés, kudarckezelés, önismeret, önkritika. Az alapozó program során begyűjtött tapasztalatok a gyermekről (portfólió) Minden gyermekről személyes anyagot (portfóliót) készítünk a program során. Összegyűjtjük a gyermek teljesítményének fontos dokumentumait: magyar és matematika füzetek, a felmérések, versenyeredmények, oklevelek fénymásolata, a gyerekek egyéni munkái, megfigyelő lapok, fejlesztési tervek, értékelő beszélgetések tapasztalatai. Általános tanulmányi átlag Az általános intellektuális teljesítmény objektív mércéje a gyermek tanulmányaiban nyújtott 58

teljesítménye. Árulkodó statisztika lehet a gyermekek egyéni teljesítményének egyenletessége, esetleges javulása, vagy romlása. Osztályfőnök véleménye A szaktanárok jellemzése mellett, a programokban nyújtott teljesítmény alapján nagy hangsúlyt fektetünk az osztályfőnök tanító jellemzésére, aki a legtöbb időt tölti a tanulókkal, és a tanulmányi, értelmi fejlődés mellett bizonyára a személyiség fejlődésének szempontjából is legjobban ismeri a gyermekeket, és az átfogó jellemzéshez elengedhetetlen ismeretekkel rendelkezik. Tehetség kerestetik komplex tanulmányi versenyben elért eredmények Magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból kínáljuk ezt a versenyt az alsó tagozat harmadik és negyedik évfolyamának. A verseny három fordulóból áll. A feladatok összeállításakor az ismeretek alkalmazására helyezzük a hangsúlyt. Nem lexikális tudást kérünk számon. Igazodik az iskolai követelményekhez, annak gyakorlati alkalmazását kérjük. Látványos, kreatív gyakorlati feladatok, melyekkel a gyerekek próbára tehetik magukat. Összefüggések felfedezésére, logikus gondolkodás fejlesztésére, lényegkiemelésre, figyelemkoncentrációra, szókincsfejlesztésre, helyesírásra, emlékezet fejlesztésre adnak lehetőséget. Ezen tényezők együttese alapján kerülnek be a programba a gyermekek. Felső tagozat, 5. évfolyamtól Az alsó tagozatban megkezdett alapozó programokat tovább folytatjuk, színesítve a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodva. Az alsóban felajánlott hat műveltségi terület kibővül a természetismeret tehetségműhellyel, valamint a beválogatott gyerekek számára kötelező személyiségfejlesztő foglalkozásokkal. Minden évfolyamon tervezünk önismeret, kommunikáció, társas kapcsolatok, konfliktuskezelés, tanulási stratégiák és pályaorientáció témakörben 10-10 órás blokkokat, melyet szakemberek tartanak (andragógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus). A délelőtti és a délutáni foglalkozások szerves egységet alkotnak. Ezek a foglalkozások tartalom- és teljesítményközpontúak egyben, hisz sok többletismeretet nyújtanak, tevékenykedtetnek, ugyanis az ismeretek nyújtása nem elméleti síkon történik, hanem amihez lehet, konkrét tevékenység kapcsolódik (kísérlet, megfigyelés, gyűjtőmunka, vizsgálatok), valamint feladatunk a versenyekre való felkészítés is. Matematikából, illetve magyar nyelv és irodalomból délelőtt differenciált oktatást alkalmazunk a helyi tanterv szerinti óraszámban. Gazdagító műhelyek az alsó és felső tagozaton Az alábbi gazdagító programokat kínáljuk:  MÓKA – Anyanyelvi alapozó, érdeklődésfelkeltő program (1 – 4. osztály)  SZÉF – Matematika alapozó, érdeklődésfelkeltő program (1 – 4. osztály)  SZÍN-KÖR – Komplex művészeti alapozó, érdeklődésfelkeltő program (1 – 4. osztály)  Kismesterek klubja – Táblajátékok műhely (1 – 4. osztály)  Idegen nyelv (angol, német) – (1 – 8. osztály)  Informatika – (1 – 8. osztály)  Mozgáskultúra - (1 – 8. osztály)  Művészetek (ének-zene, néptánc, festészet) – (1 – 8. osztály)  Anyanyelv és kommunikáció tehetségkereső és intenzív tehetséggondozó műhely – (5. – 8. osztály) 59

 Matematika tehetségkereső és intenzív tehetséggondozó műhely – (5 – 8. osztály)  Kéz-Mű – Kreatív műhely – (5 – 8. osztály)  Sakk-kör – Táblajáték műhely (5 – 8. osztály)  Természettudományi tehetségkereső és intenzív tehetséggondozó műhely – (5. – 8. osztály)  Drámajáték - (1-8.) évfolyam  Személyiségfejlesztő foglalkozások – (5 – 8. osztály) Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás A NAT szellemében és a a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet) figyelembevételével, szülői jelentkezés alapján, kívánjuk oktatni azokat a cigány gyermekeket, akik:  a személyiség lassúbb fejlődése következtében 7 évesen kezdik meg iskolai tanulmányaikat,  iskolára való előkészítésben, óvodai nevelésben nem részesülnek,  A Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján részképesség hiányokkal küzdenek, az egyes képességeik gyengén fejlettek, illetve fejlesztésük kiscsoportban, differenciált foglalkoztatással lehetséges,  olyan családi, szociális háttérrel rendelkeznek, ahol nem biztosított a gyermek tanórákra való felkészülése. A kisebbségi program célja, hogy:  elősegítse a cigány tanulók számára a NAT-ban, illetve az iskola tantervében szereplő, a tanulók korcsoportjának megfelelő követelmények teljesítését,  elősegítse a cigányság társadalmi integrációját,  a cigány népismeret tantárgy tartalmi követelményeivel segítsük a kisebbségi önazonosság megőrzését és erősítését,  biztosítsa a cigány gyermekek számára az átjárhatóságot az adott évfolyam másik osztályába. A kisebbségi program tartalmazza:  a cigány népismeret műveltségi területet önálló tantárgyként a rendeletében foglaltak alapján,  cigány kulturális tevékenységet,  egyéni tehetséggondozást tantárgyi szakkörökben,  differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat egész napos oktatás keretében. Az integrált kulturális tevékenységet a vizuális kultúra, ének, technika tantárgyi tantervek tartalmazzák az óratervben feltüntetett óraszámoknak megfelelően.

60

Egész napos iskola Alsó tagozaton a szülői igényeknek megfelelően egész napos nevelés-oktatást biztosítunk, kéttanítós rendszerben. A gyermekek nevelését-oktatását minden osztályban két tanító irányítja. A tanulók naponta 8 órától 16 óráig tartózkodnak az iskolában. A tantárgycsoportos oktatás garancia a folyamatos műhelymunka megvalósításához, a szakmai tapasztalatok átadásához, a tartalmi és módszertani egységesség kialakításához. Ez a munkaforma jó lehetőséget biztosít a tanítók számára, hogy professzionális szinten képesek legyenek saját tantárgyaik tanítására megőrizve és kiteljesítve saját pedagógiai arculatukat is. A délelőtti és a délutáni tanítási órák között gazdag és színvonalas szabadidős tevékenységekkel, önálló tanulással, gyakorlással töltik idejüket a tanulók. A napi időbeosztás jobban megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak, és egyenletesebb terhelést biztosít számukra. Cél:  az óvodából az iskolába történő átmenet zökkenőmentes megvalósításának biztosítása  segíteni az új környezetbe való beilleszkedést és a helyes tanulási szokások kialakítását,  a tananyag elsajátítása és a tanulók személyiségének teljes körű fejlesztése,  a gyermekek együttműködő és tolerancia képességének kialakítása, fejlesztése,  az eredményes felzárkóztatás és a színvonalas tehetséggondozás lehetőségének biztosítása,  a kommunikációs készség fejlesztése,  a differenciált készség- és képességfejlesztés biztosítása,  higiéniás, társas, magatartási és helyes munkaszokások kialakítása,  helyes magatartási szabályok elsajátíttatása, a közösségi normák kialakítása, betartása, betartatása,  egészséges és kulturált életmód kialakítására nevelés,  a társas kapcsolatok kialakítására való képesség fejlesztése,  önálló tanulásra, önművelésre nevelés  konfliktuskezelési technikák tanítása (beszélgető-kör), hatékony működtetése,  info-kommunikációs képességek fejlesztése,  ÖKO iskolai programok beépítése a napirendbe,  népszokások, hagyományok megismerése és ápolása. Az egész napos iskola napirendje öt szakaszra bontható: 1. A hagyományos értelemben vett kötelező tanórák délelőtt és délután egyenletesen elosztva. 2. Az önálló tanulás illeszkedik a tanórához. Feladata: a tanári magyarázattal, közös tevékenységgel elsajátított tudásanyag egyéni gyakorlása, rögzítése, elmélyítése. Ezen önálló feladatmegoldást az a tanító felügyeli, segíti (differenciáltan és szükség szerint), aki az adott tanórán a közös feldolgozást irányította. Mindez jóval hatékonyabbá teheti a tanulást, közvetlen visszajelzést nyújt a pedagógusnak is saját munkájáról. 3. Az irányított szabadidős, illetve választható foglalkozások során valósíthatók meg azok a tevékenységek, amire a szülők, gyerekek köréből nagyobb mértékű igény jelentkezik, amelyet iskola- vagy tanévkezdéskor választhatnak. 4. Mindennapos testedzési kötelezettségének megvalósítására a testnevelési órákon, és a szabadfoglalkozások alkalmain biztosít lehetőséget ez az időkeret. 5. A kötetlen szabadidő eltöltésében alapelvünk, hogy az időjárástól függetlenül minden diákunk töltsön naponta több rövid szünetet és egy hosszabb időszakot a szabad levegőn, kötetlen játékkal, mozgással. Fő tevékenység a játék, ami jó megfigyelési lehetőséget nyújt pedagógusainknak tanítványaik cselekedeteiről, öntevékenységéről, magatartásáról való 61

tájékozódásra. Kiváló színteret kínál a gyerekekkel való kötetlen beszélgetésre, személyes gondjaikkal való törődésre. A nevelő játékok tanításával, erre való serkentéssel segíti a tanító, hogy ezen időszakban se legyen visszahúzódó, unatkozó gyerek.

Az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési, oktatási program alapján szervezi intézményünk az egész napos oktatást. A kerettanterv a pedagógiai program elfogadásáig nem jelent meg. Az intézményi óraterveket a 4. melléklet tartalmazza az átmeneti időszakra. A heti rendek kialakítása az alsós munkaközösség feladata az adott tanév előkészítésekor. Évfolyam:

2013/2014-s tanév

2014/2015-s tanév

2015/2016-s tanév

1.

egésznapos iskola

egésznapos iskola

egésznapos iskola

2.

egésznapos iskola

egésznapos iskola

egésznapos iskola

3.

iskolaottfonos oktatás egésznapos iskola

egésznapos iskola

4.

iskolaottfonos oktatás iskolaottfonos oktatás egésznapos iskola

62

2.2.1 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetett helyi tanterv óratervei

Normál tantervű osztály óraterve

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

7

1

4 1 1 2 2

1

8 0 5 1 1 2 2 0 1 5

1 5 23

7

1

4 1 1 2 2

1

8 0 5 1 1 2 2 0 1 5

1 5 23

2

6

1

4 1 1 2 2

1

7 0 5 1 1 2 2 1 1 5

1 1 5 22

2 0 25

63

összes óra

heti időkülönbözet terhére

0,5 1 0,5

6,5 3 4,5 1 1 2 2 1 1 5

1 1 5

3 0

25

6 2 4 1 1 2 2

24 3

0

szabadon tervezhető órakeret

összes óra

kötelező óra

4.osztály



összes óra

kötelező óra

3. osztály



összes óra

kötelező óra

2.osztály



Tantárgy

kötelező óra

1. osztály

0 25

27

Normál tantervű osztály óraterve

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

4 3 4 1 2 2

0,5

4,5 3 4,5 1 2 2 0 0

0,5

0 0 1 1 1 1 1 5 1

1 1 1 1 1 5 1

4 3 3 1 2 2

0,5 0,5

1 1 1 5 1

0,5 0,5

4 3 4 1 2 2 0 0

3 3 3 1 2

0,5 0 1,5 0 1,5 1 1,5 5 1

2 1 1

26

1

0,5 0,5

4 3 4 1 2 0 2 1

4 3 3 1 2

2 1 1 0 1 1,5 1,5 5 1

1 2 1

28 2

3 0 28

64

összes óra


1

1 2

1 1

1 2 1,5 0 1,5 1 1 5 1

0,5 0,5 1

5 1

3 0

28

4 3 4 1 2 0 1 2

28 3

0


összes óra

1

2 1

1 1 1 5 1

kötelező óra

8.osztály



összes óra

1

1

kötelező óra

7. osztály



összes óra

kötelező óra

6.osztály



Tantárgy

kötelező óra

5. osztály

0 31

31

Komplex tehetséggondozó tantervű osztály óraterve

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Összesen kötelző óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

7

1

1 5

8 2 5 1 1 2 2 0 1 5

23

7

1

1 5

8 2 5 1 1 2 2 0 1 5

23 2

6

1

1 1 5

7 2 5 1 1 2 2 1 1 5

22 2 2

27

65

0,5 1 0,5

összes óra


0,5 0,5

1 1 5

7 3 5 1 1 2 2 1 1 5

3 2

27

6 2 4 1 1 2 2

24 3

2


összes óra

1 2

4 1 1 2 2

kötelező óra

4.osztály



összes óra

1 2

4 1 1 2 2

kötelező óra

3. osztály



összes óra

1 2

4 1 1 2 2

kötelező óra

2.osztály



Tantárgy

kötelező óra

1. osztály

1 27

28

Komplex tehetséggondozó tantervű osztály óraterve

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

4 3 4 1 2 2

4,5 3 4,5 1 2 2 0 0

0,5 0,5

0 0 1 1 1 1 1 5 1

1 1 1 1 1 5 1

4 3 3 1 2 2

1

0,5 1

0,5

1 1 1 5 1

0,5 0,5

4 3 4 1 2 2 0 0

3 3 3 1 2

0,5 0 1,5 0 1,5 1 1,5 5 1

2 1 1

1 1

2 1

1 1 1 5 1

0,5 0,5

4 3 4 1 2 0 2 1

4 3 3 1 2

2 1 1 0 1 1,5 1,5 5 1

1 2 1

28

28

66

összes óra


1 2

1 1

1 2 1,5 0 1,5 1 1 5 1

0,5 0,5 1

5 1

0

0

0

0

1

3

3

3

2

4 3 4 1 2 0 1 2

28

28

26


kötelező óra

összes óra



kötelező óra

összes óra



kötelező óra

összes óra



kötelező óra

Tantárgy

8.osztály

7. osztály

6.osztály

5. osztály

31

31

Két tanítási nyelvű tantervű osztály óraterve

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

3

4 1 1 2 2 1 5

7 5 4 1 1 2 2 0 1 5

23

3

4 1 1 2 2 1 5

7 5 4 1 1 2 2 0 1 5

23 2

2

4 1 1 2 2 1 5

6 5 4 1 1 2 2 0 1 5

22 2 3

28

67

összes óra


6 5 4 1 1 2 2 1 1 5

3

3 2

28

6 2 4 1 1 2 2 1 1 5 25

3

3


összes óra

6 3

kötelező óra

4.osztály



összes óra

7 2

kötelező óra

3. osztály



összes óra

7 2

kötelező óra

2.osztály



Tantárgy

kötelező óra

1. osztály

0 27

28

Két tanítási nyelvű tantervű osztály óraterve

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Országismeret Osztályfőnöki Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

4 3 4 1 2 2

0,5 2 0,5

1 1 1 1 1 5 1 1

4,5 5 4,5 1 2 2 0 0 0 0 1 1 1 1 1 5 1 1

4 3 3 1 2 2

0,5 1

1,5

0,5 1 1 1 1 5 1 1

4 5 4 1 2 2 0 0

3 3 3 1 2

0,5 0 1 0 1 1 1 5 1 1

2 1 1

26

1 2 1

2 1

1 1 1 5 1 1

4 5 4 1 2 0 2 1

4 3 3 1 2

2 1 1 0 1 1 1 5 1 1

1 2 1

28 2

3 1,5 31

68

összes óra

heti időkülönbözet terhére 1

1 2

4 5 4 1 2 0 1 2 1 2 1 0 1 1 0 5 1 1

1 1 5 1 1

3 2

29,5

1 1

28 3

3


összes óra

kötelező óra

8.osztály



összes óra

kötelező óra

7. osztály



összes óra

kötelező óra

6.osztály



Tantárgy

kötelező óra

5. osztály

1 33

32

Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Cigánynépismeret Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

7

1

4 1 1 2 2

1

1 5

1 1

8 0 5 1 1 2 2 0 2 5 1

23

7

1

4 1 1 2 2

1

1 5 1 23

2

6

1

4 1 1 2 2

1

1 1

7 0 5 1 1 2 2 1 2 5 1

22 2 2

27

69

összes óra


1 1

1 1 5

1 1

7 3 4 1 1 2 2 1 2 5 1

3 2

27

6 2 4 1 1 2 2

24 3

2


összes óra

1 1 5

kötelező óra

4.osztály



összes óra

0,5 0,5

8 0 5 1 1 2,5 2,5 0 1 5 1

kötelező óra

3. osztály



összes óra

kötelező óra

2.osztály



Tantárgy

kötelező óra

1. osztály

2 27

29

Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Cigánynépismeret Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

4 3 4 1 2 2

0,5

5 3 4 1 2 2 0 0 0 0 1

1 1

0,5 1 0,5

1

1 1,5 1 1,5 5 1 1

4 3 3 1 2 2

1

0,5 0,5

1 1 1 5 1

0,5 0,5

1

5 3 4 1 2 2 0 0

3 3 3 1 2

0,5

2 1 1

2 1 1

1 2 1

1 2 1,5

0 1,5 1 1,5 5 1 1

1 1 1 5 1

0,5 0,5

0,5 0,5 0,5

1

0 1,5 1,5 1,5 5 1 1

2

70

1 0,5

0,5

0,5 1

5 1 1

0 1,5 1 1 5 1 1

3 2

30

1 1

0,5

28 3

30

összes óra

0,5 0 1,5

3 2


1 2

4,5 3 4 1 2,5 0 1 2

28 2


kötelező óra

összes óra

4 3 3 1 2

2 1

4,5 3 3,5 1 2,5 0 2 1

26

1

8.osztály



összes óra

1

1

kötelező óra

7. osztály



összes óra

0,5

1

1 5 1

kötelező óra

6.osztály



Tantárgy

kötelező óra

5. osztály

2 33

33

Óraterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1.-4 évfolyam a normál tantervű osztályban

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport

5

5

Összesen kötelező óra tv. alapján

23

4 1 2 2 1

1

1

5

5

5

4 1 2 1 2

1

1

3 1 2 2 2 1 1

2

7

5

5

25

71

1

1

összes óra SNI

7,0 0 5,0 1 2 2 2 2 1 5

25

2

25

4 1 2 2 2 1 1

heti időkülönbözet terhére SNI

kötelező óra SNI

6 0 5 1 2 2 2 1 1

23

2

szabadon tervezhető órakeret SNI

4. osztály

összes óra SNI


kötelező óra SNI

6

1

7 0 5 1 2 2 2 0 1

23

2


3. osztály

összes óra SNI



kötelező óra SNI

7

1

7 0 5 1 2 2 2 0 1

Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

7

2. osztály

összes óra SNI


kötelező óra SNI

Tantárgy


1. osztály

2

25

27,0

Óraterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 5.-8. évfolyam a normál tantervű osztályban

4 4 1 2 2

0,5 0,5

4,5 0 4,5 1 2 2 0 0

4

1

5 0 4 1 2 2 0 0

4 1 2 2

4 2 4 1 2 4

4 3 4 1 2 4 0 0

4 2 4 1 2 4

1

összes óra SNI



kötelező óra SNI

összes óra SNI


szabadon tervezhető órakeret SNI 1

8. osztály

4 3 4 1 2 4 0 0

2

0 0 2

1 2

0,5 1 2

1 1

0 1 1

2 1

1 2 1

1 2 2

2 1

0 2 1

1 1

0 1 2,0

1 1

1

1

1

1,5

2

2

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

1

26

0,5

kötelező óra SNI

7. osztály

összes óra SNI



kötelező óra SNI

6. osztály

összes óra SNI


kötelező óra SNI Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen


5. osztály

Tantárgy

0,5

26

2

1

29

2

28

72

0,5

0 1,5 1

29

2

28

0,5

0 2 1,5

2

31

31

Óraterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1.-4. évfolyam a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi tantervű osztályban

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Cigány népismeret Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

7

1

4 1 2 2 1

1

1 5

1 1

8,0 0,0 5,0 1,0 2,0 2,0 1,0 0,0 2,0 5,0 1,0

23

7

1

4 1 2 1 2

1

0,5 0,5

1 5 1

8,0 0,0 5,0 1,0 2,0 1,5 2,5 0,0 1,0 5,0 1,0

23 2

6

1

3 1 2 2 2 1 1 5

1

1 1

7,0 0,0 4,0 1,0 2,0 2,0 2,0 1,0 2,0 5,0 1,0

23 2

27,0

73

1

4 1 2 2 2 1 1 5

1

1 1

összes óra SNI



7

8,0 0,0 5,0 1,0 2,0 2,0 2,0 1,0 2,0 5,0 1,0

25 2

27,0

kötelező óra SNI

4. osztály

összes óra SNI



kötelező óra SNI

3. osztály

összes óra SNI



kötelező óra SNI

2. osztály

összes óra SNI



Tantárgy

kötelező óra SNI

1. osztály

2

27,0

29,0

Óraterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 5.-8. évfolyam a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi tantervű osztályban

Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Cigány népismeret Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret

Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

4

0,5

0,5 5,0 0,0 4,0 1,0 2,0 2,0 0,0 0,0

4 1 2 2

1

4 1 2 2

2

1 2

1 2 1

1

1,0 0,5 2,5 2,0

2 1

1

0,5

1,5

1

5,0 1,0

5 1

0,5

4

0 4 1 2 2 0 0

2 4 1 2 4

1 1

0,5

0 2,5 1

1 1

0,5

1,5

2

5 1

5 1

0,5

1

0,5

4,5

4

0,5

3,0 4,0 1,0 2,5 4,0 0,0 0,0

2 4 1 2 4

30

74

összes óra SNI



4,5

0,5

3,0 4,0 1,0 2,5 4,0 0,0 0,0

2 1

0,5

0,0 1,5 1,0

1 1

0,5

2,5

1

1,0

5,0 1,0

5 1

5,0 1,0

1

0,0 2,0 1,5

0,5

0,0 1,5 1,0

0,5

1,0

1

1,0

29

2

30

0,5 1

0,0 1,0 1,0

29

2

kötelező óra SNI

összes óra SNI



8. osztály

1

1

26

2

kötelező óra SNI

összes óra SNI 5

0,5 1 2,5

1 1,0

26

7. osztály


4

0,0 0,0 2,0

5 1


kötelező óra SNI

összes óra SNI

6. osztály


kötelező óra SNI Magyar nyelv és irodalom


5. osztály

Tantárgy

2

33,0

33,0

Nemzetiségi nevelés-oktatás teljesülése

Évfolyam: Tantárgy: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Óraszám: (óra/hét)

Óraszám: (tanév/óra)

Cigány népismeret

1

36

Technika és életvitel

1

36

Magyar nyelv és irodalom

1

36

Cigány népismeret

1

36


1

36

Ének-zene

0,5

18

Vizuális kultúra

0,5

18

Cigány népismeret

1

36


1

36


1

36

Cigány népismeret

1

36


1

36


1

36

Cigány népismeret

1

36


1

36


1

36

Cigány népismeret

1

36


1

36

Ének-zene

0,5

18

Vizuális kultúra

0,5

18

Cigány népismeret

1

36


0,5

18

Történelem

0,5

18

Vizuális kultúra

0,5

18


0,5

18

Cigány népismeret

1

36


0,5

18

Történelem

0,5

18

Ének-zene

0,5

18

Vizuális kultúra

0,5

18 75

A heti ellátandó órák számítása a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. sz melléklete alapján történik minden tanév előkészítésekor a tanulócsoportok és képzési formáik, SNI-s tanulók valamint az egész napos oktatásban résztvevők száma alapján, először a 2013/2014-es tanévben figyelembe véve az alábbiakat: Felhasználása: Knt. 27.§ (4)-(5)-(6)-(12)-(13) alapján (a kötelező óra és az osztály heti időkeret különbözete terhére), a heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, a tanítási hetek között átcsoportosítható / Knt.28.(4)/ A kötelező óra és az osztály heti időkeret különbözete terhére tartható: Egyéb foglalkozások ( pl napközi ,tanulószoba, stb. ) Osztálybontás. Tehetség kibontakoztatása. HH , HHH-s tanulók felzárkóztatása. Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók számára ,az első – negyedik évfolyamon az eredményes felkészítést szolgáló egy - három fős differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások. Egyéni foglalkozás 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészítésére vagy magasabb évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétel, legalább heti 2 alkalom. E felett biztosított a Ktn.27.§ (7) alapján: egyéni foglalkozás súlyos betegség vagy a szakértői bizottság véleménye alapján magántanuló (BTM, SNI): 10 óra- Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. /Knt.27.§(7)/ Továbbá: Knt.27.§ (5) utolsó mondata alapján: „Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.

76

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásában a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:  A tankönyv szerepeljen az adott tanév hivatalos tankönyvlistáján.  Feleljen meg a Helyi tantervben szereplő tananyagnak, követelményeknek.  A tanulók, szülők véleményezzék a kiválasztást.  Általános didaktikai szempontból az a tankönyv jó, amely egyforma hangsúlyt fektet a feladat megértésére, megtanítására, automatizálására.  Érdekes, motiváló, az életkori sajátosságoknak megfelelő szövegeket, feladatokat tartalmaz. Nyelvezete szótani, mondattani, szövegtani szempontból tervszerű.  Az olvasókönyv nemzeti jellegű, a szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek egyensúlyban vannak.  Lélektani szempontból: sok a játékos feladat, szöveg, amelyek egyformán fejlesztik a logikus gondolkodást, az érzelmeket és a nyelvi tudatosságot.  Legyen differenciálásra alkalmas, tartós, felmenő rendszerben egymásra épülő.  A külső megjelenés szempontjából: ízléses, ötletes, funkcionális illusztrációkat tartalmaz, amelyek egy könyvön belül egy stílusúak. Tipográfiai szempontból a fokozatosság érvényesül. Jó minőségű papír, erős fűzés, szellős, áttekinthető oldalak jellemzik. Súlyra könnyű, árát tekintve olcsó.  Nyelvhelyességi szempontból kifogástalan.  A tantárgyak tanításához szükséges egyéb eszközök beszerzését a szaktanárok javaslata alapján, a munkaközösség egyetértésével az iskola a fenntartó egyetértésével biztosítja. A tankönyvellátás rendjét „ A Tankönyvellátás Rendje” című dokumentumunk tartalmazza.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása „A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni:  –olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;  –a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;  –a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;  –az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; 77

 –váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  –a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;  –sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;  –a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;  –különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.” Az eredményes tanulás segítésének elvei  Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésbenoktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:  –a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon;  –folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban;  –az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel;  –a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;  –a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása;  –a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is;  –motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok);  –egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása;  –a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. 2.5 Mindennapos testnevelés A Knt. 27.§ (11) bekezdése értelmében 2012. szeptember 1-től az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra: a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) diáksport egyesületben való sportolással, 78

c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. Iskolánkban a mindennapos testnevelés megtartása a törvény által előírt évfolyamokon minden tanuló számára az a,b,c pontok alapján történik. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje 1. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. A könnyített testnevelés-vagy gyógytestnevelés- órát- lehetőség szerint- a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. 2. A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelés óra keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. 3. A gyógytestnevelés-órákat a Pedagógiai Szakszolgálati Központ Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Konduktív Pedagógiai Intézmény munkatársai tartják iskolánkban. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot. 4. Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelésórán való részvételét sem. Ide azok a tanulók tartoznak, akik egészségi állapotváltozásuk miatt az egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna, stb.) szorulnak így iskolai testnevelés alól átmenetileg vagy végleg felmentendők. A besoroláshoz az iskola-egészségügyi orvos szakorvosi (ortopédus, belgyógyász, pulmonológus, stb.) véleményt vesz igénybe a pontos diagnózis és terhelhetőség megállapítása céljából. A gyógytestnevelési kategóriába sorolást minden tanévben május 15.-ig kell elvégezni. A kategóriázás időtartama általában 1 év. Évközben csoportváltozás azon esetekben történhet, amikor a tanuló egészségi állapotában bekövetkezett változás átsorolást tesz szükségessé. Az elbírálás a testnevelő tanár véleményének figyelembevételével történik. Szakmai felül bírálat: Amennyiben az iskolát ellátó orvos kategóriázásával a szülő, a tanár vagy az intézmény vezetője nem ért egyet, szakmai felülvizsgálat kérhető az ÁNTSZ területileg illetékes tiszti főorvosától.

79

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A helyi tantervben határozzuk meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyekben a tanulóknak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva a helyi tantervekben meghatározott óraszámban részt kell vennie. Etika tantárgy: 2013/2014 tanévtől 1-5. évfolyamon felmenő rendszerben. Tanórán kívüli foglalkozások: Komplex tehetséggondozó programban 4-8 évfolyamon idegen nyelv (angol, német) 1-4 évfolyamon érdeklődést felkeltő foglalkozások (testnevelés, ének-zene, drámapedagógia) 5-8 évfolyamon gazdagító, kereső foglalkozások (személyiségfejlesztő, ének-zene, testnevelés, magyar nyelv és irodalom, matematika –logika, drámapedagógia) Szakkörök, tömegsport foglalkozások Ha tanuló kérelmére felvételt nyert a választott foglalkozásokra a tanítási év végéig köteles részt venni. Erről a jelentkezés előtt a tanuló szülőjét írásban tájékoztatjuk. Minden év május 20-ig fel kell mérni, hogy a tanuló melyik szabadon választott foglalkozáson kíván részt venni. A szakkörök iránti igényt minden tanév első két hetében mérjük fel. Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség. 2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.7.1. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai 1) Az iskola a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2) Az előírt követelmények teljesítését a nevelő az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzi, értékeli. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapvető típusát alkalmazzák a nevelők: diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés.

80

DIAGNOSZTIKUS

AZ ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓJA

AZ ÉRTÉKELÉS IDŐPONTJA

AZ ÉRTÉKELÉS TÁRGYA

FORMATÍV

A tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása. Csoportba sorolás esetén az előzetes készségek és tudás felmérése. Tanulási problémáknál a probléma felmerülésekor. Csoportba sorolás esetén a szakasz elején. Kognitív, affektív és pszicho-motoros területek, fizikális, pszichológiai és környezeti tényezők.

Visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a megoldási módok kialakítása céljából.

SZUMMATÍV

A tanulók minősítése, kategorizálása.

Az oktatás során.

A szakasz végén.

Kognitív területek.

Általában kognitív, a tantárgytól függően pszicho-motoros vagy affektív területek.

3) A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 4) A következő elméleti jellegű tantárgyak – magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (2-8. évfolyam), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik, az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5) A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 6) Egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül –többször kerülhet sor írásbeli számonkérésre. A tanulóknak havonta minimálisan 1, de félévente legalább 3 érdemjeggyel kell rendelkezniük. 7 )A szóbeli felelet az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tárgyakból valamilyen gyakorlati tevékenységgel párosul. 8) A testnevelés követelményeinek elsajátítását gyakorlati tevékenység által ellenőrizzük.

81

9) A tanulók munkáját első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel, az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. Értesítjük a tanulót és a kiskorú szülőjét, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. 10) A féléves értékeléshez az első évfolyamon és a második évfolyam félévkor az iskola tantestülete által készített, az első évfolyam év végén pedig a minisztérium által megadott mondatbank szöveges értékelését alkalmazzuk. 11) A szakértői bizottság véleménye alapján az intézményvezető mentesíti a tanulót az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól. Ehelyett a tanuló szöveges értékelést, minősítést kap. A szöveges értékelés formái:  kiválóan megfelelt  jól megfelelt  megfelelt  felzárkóztatásra szorul. 12) Az etika tantárgy értékelése szövegesen történik: A szöveges értékelés formái:  kiválóan megfelelt  jól megfelelt  megfelelt  felzárkóztatásra szorul. 13) A második évfolyamon az év végi és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi értékelés, minősítés osztályzattal történik, az etika tantárgy kivételével. 14) A második évfolyamon az év végi és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 15) az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai: jeles (5D) tantárgyi dicséretet kapott Szöveggel is be kell írni a bizonyítvány megjegyzés rovatába a dicséretet. jeles jó - (4) közepes - (3) elégséges - (2) elégtelen - (1) Figyelmeztetés félévkor adható. jeles (5D): ha kimagasló a teljesítménye a tanulónak. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. 82

Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között) Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy) Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Fontos: A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. Értékeljük a sikeres és sikertelen munkát egyaránt. Új tantárgynál az első hónapban jegy ne kerüljön az osztálynaplóba. (értékelés szóban) A helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége kijavítani! 16) Az osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai: Felmérő, témazáró dolgozat: piros tintával Témazáró szóbeli feleletek: piros tintával Szóbeli és írásbeli feleletek: kék tintával. Különféle gyűjtemények, osztályzattal honorálható munkák: zöld tintával. 17) A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítőkönyvön keresztül. Az értesítőkönyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az elmaradt osztályzatok beírására felhívja a szaktanár figyelmét. 18) A tanuló helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. 19) Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják és javítják. 20) A központilag kiadott feladatlapokat a gyerekektől az év elején be kell szedni. A különféle feladatlapokat, felméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezték, év végéig meg kell őrizni. 21) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők.

83

teljesítmény

érdemjegy

0 –30 % 31 –50 % 51 –75 % 76 –90 % 91 – 100 %

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Beszámoltatás elvei, követelményei és formái Az iskolai ellenőrzési-értékelési módszerek lehetőséget biztosítanak a tanulók tudásszintjének mérésére. Törekednünk kell arra, hogy a tantárgy jellegének megfelelően alakuljon az írásbeliség és a szóbeliség aránya. Írásbeli ellenőrzési beszámoltatási formák: Diagnosztizáló mérés az egész osztályra vonatkozóan a tanulók tudásszintjének feltérképezésére szolgál osztályozás nélkül. Főleg a tanév elején, de szükség esetén, a tanév folyamán is alkalmazható. Értékelése írásbeli vagy szóbeli szöveges értékelés. Javítása mindig az eredményes, hatékony pedagógiai munkát szolgálja. Rendje: Írásbeli felelet az előző óra anyagából, előzetes bejelentés nélkül, alkalmanként néhány tanulóra vonatkozóan. Javítása és értékelése a következő tanítási órán történik, az írásbeli munkára rávezetett érdemjeggyel. Tudáspróba az előző néhány óra (2-4) tananyagára vonatkozóan, előzetes bejelentéssel az egész osztályra vonatkozóan történik. Értékelésére 1 héten belül kerüljön sor szóbeli értékeléssel és a munkára rávezetett érdemjeggyel. Témazáró – lezáró – dolgozat az egész osztályra vonatkozik egy-egy téma lezárása után. A dolgozatot megírása előtt legalább egy héttel a pedagógus köteles bejelenteni. A témazáró dolgozatok javítása és értékelése 2 héten belül történik az írásbeli munkára adott érdemjeggyel. Korlátai: Felső tagozaton egy nap legfeljebb 2 témazárót, alsóban legfeljebb 1 témazárót írhatnak a tanulók. Az értékelés mindig ösztönző legyen a tanulói tevékenységre vonatkozóan. A javítás során kiderült hiányosságokat pótolni kell. Értékelésben betöltött szerepe: A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál minden egyes beszámoltatási forma alapján szerzett jegy beszámít. A témazáró dolgozatra adott jegynek akkor van nagyobb jelentősége, ha a tanuló két jegy között áll. Ebben az esetben a témazáró dolgozat jegye alapján kapja a jobb vagy gyengébb félévi vagy év végi osztályzatot a tanuló. Felelős: a tantestület Iskolai beszámoltatás formái: Szóbeli beszámoltatás:  szóbeli feleletek 84

Írásbeli beszámoltatás:  röpdolgozatok, írásbeli feleletek  feladatlapok  felmérő lapok  tesztek  témazáró feladatlapok  vizsgalapok  év eleji, év végi felmérőlapok A sajátos nevelési igényű valamint a tanulási nehézséggel küzdő tanulók körében a szakértői- és a szakvéleményekben leírt mentesítések, könnyítések figyelembe vételével történjen a beszámoltatás. 2.7.2.A magasabb évfolyamra lépés feltételei: 1) A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket, az adott évfolyamon a tanév végére teljesítette. 2) A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3) Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4) Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5) A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  az iskola intézményvezetőja felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola intézményvezetőja engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanítási évben 250 óránál többet vagy egy adott tantárgy éves óraszámának 30%-át meghaladóan mulasztott, a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet, amennyiben teljesítménye a tanítási év közben nem volt elegendő érdemjeggyel értékelve,  magántanuló volt. 6) Az első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamra, ha az adott tanévben 250 óránál többet mulasztott, s emiatt teljesítménye nem minősíthető vagy a szülő kéri az évfolyam megismétlését. 7) Az iskola intézményvezetőja a magasabb évfolyamok esetén – a szülő kérésére - legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az évfolyam megismétlését. 2.7.3 Az intézményi mérési rendszer A pedagógiai értékelés a pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata. Az értékelésben négy visszajelentés körvonalazódik ki: 1. tanulóra irányul; 2. tanítási- tanulási folyamatra; 3. célrendszerre. Ezek a tanulóban végbement változásokat – személyiségfejlődés, kognitív fejlődés – jelenti. 4. érdekeltek (szülő, tanuló, tanár, önkormányzat) tapasztalatából a 85

célrendszerre. Az 1. és 2. visszajelentési kör a pedagógus kompetenciájához tartozik. Az 1. visszajelentési kör esetén a pedagógus a tanuló számára, a 2. visszajelentési körben a pedagógus a maga számára értékel.

Bemeneti tényezők

Folyamattényezők

Kimeneti tényezők

3

1

2

Társadalom Tanításitanulási folymat

Célok, tartalom

Civil szféra

2 3

Változások a tanulóban

1

Környezet

A pedagógiai értékelés fogalma Az értékelés a minden pedagógiai kategóriára és jelenségre (cél, tartalom, környezet, folyamat, feltételek, eredmény) kiterjedő, metodikailag változatos, a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságának fenntartására szolgáló visszajelzés, visszacsatolás. A pedagógiai értékelés tárgya  tanítási-tanulási folyamat  egy-egy osztály értékelése  az iskola, a tantárgyak helyzete, az iskolavezetés  a tanulók szociális kompetenciát  elsajátítási motiváció  a tanulók tudása (ismeret- és képességjellegű) A pedagógiai értékelés funkciói  rendszerszabályozó elem - viszonyítás, összefüggés keresés a cél, a folyamat és a megvalósult végállapot között  minősítés, szelektálás 86

 tájékoztatás  személyiségfejlesztés  diagnosztikus, formatív, szummatív értékelés A nevelési, oktatási folyamatban a tanulók hatékony személyiségfejlesztése, értelmi nevelése nem képzelhető el a tanulókkal kapcsolatos széleskörű ismeretek nélkül. Fejleszteni vagy akár csak eredményesen megváltoztatni csak azt lehet, amit a tevékenység előtt és a fejlesztési folyamat alatt megismertünk. Nagyon fontos, hogy mi tanárok megismerjük tanulóink tanulási stílusát, attitűdjeit ill. ők is felismerjék azt. Egyéni lap Minden tanulóra kiterjed a belső mérési rendszer. Így lehetővé válik minden tanuló fejlődésének követése, nemcsak a lemaradók, ill. gyengébb képességűeké. Könnyebb a tehetségazonosítás is. A szülők bevonása az eredmények értelmezésébe. A fenti mérési folyamat mellé került beépítésre a tanulási stílus és attitűd mérése, majd az egyéni lapok elkészítése, melyek tartalmazzák a tudás- és képességszint méréseket is. Az egyéni lapokat 5. évfolyamtól készítjük el jelenleg, folyamatosan bővítve a friss tanulói mérési eredményekkel. Alsó tagozat osztályaiban is bevezetésre kerül az egyéni lapok készítése a tanulók képesség- és tudásszint eredményeivel. A tanulási stílus megismerését felhasználva lehet órákon csoportokat alakítani azonos, ill. ténylegesen különböző stílusú tanulókból. Ha megismertük a tanulók egyéni tanulási stílusát, és arra felhívtuk az ő figyelmüket is, azzal támogathatjuk őket a legjobban, ha olyan tervet és tanulási eljárásokat segítünk kialakítani bennük, amelyek összhangban állnak a legfontosabb tanulási stílusukkal. A tanulási attitűd ismerete jó eligazítást nyújt abban, hogy milyen motívumok befolyásolják a tanulók tanuláshoz való viszonyát. A tanulásra ösztönzésre szinte külön-külön, gyerekenként kell készülni – azt is szem előtt tartva, hogy a tanuló nem motivált, és hogy a kezdeti motiváció hamar kioltódik. Külső hatások is befolyásolják a motivációt. A tanuló eredményeit folyamatosan rögzítve az egyéni lapon, valamint hetedik évfolyamon újra elvégezve, elemezve - összevetve a tudásszint és képességmérésekkel- a tanulási stílus és attitűdmérés eredményét - lehet következtetni a nevelési-oktatási folyamat eredményességére.

Az egyéni lapok osztályonként csoportosítva a szaktanárok, valamint a gyermek szüleinek szabadon bármikor hozzáférhetők.  Cél, hogy az ötödik évfolyamba lépő diákokról minden szaktanár pontos képet kapjon.  Cél, hogy a szaktanárok a tudásszint és képességszint mérésekkel együtt megkapják a tanuló egyéni tulajdonságait tartalmazó dokumentumot, amire alapozhatják az alkalmazandó pedagógiai módszereiket. Ezt a dokumentumot folyamatosan kiegészítve a tanuló mérési eredményeivel nyomon követhető a gyerek fejlődése.  Cél, hogy a szülők megismerjék gyermekük tanulmányi teljesítményét befolyásoló, a teljesítményeket meghatározó affektív tényezőket. Ezeket felhasználva hatékonyan tudják segíteni 87

gyermekük otthoni felkészülését. A folyamatszabályozás tartalma  Feladatlap összeállítás: tantervi követelménynek megfelelő, 40 percre tervezett.  Az év végi felmérő visszacsatolható legyen a szintmérőhöz.  A mérésekhez a mérőlapot a munkaközösségek előkészítik.  A mérőlapok használata minden érintett számára kötelező.  A mérés céljáról és idejéről a résztvevőket tájékoztatni kell (a tanulókat szóban, szülőket írásban).  A mérésekhez nyugodt körülményeket és felügyeletet kell biztosítani.  A mérést lehetőleg más végezze, ne az, aki tanítja.  A felelősök értékelik, összesítik a mérőlapok eredményeit.  Az eredményeket elemzik, összehasonlító elemzést készítenek, fejlesztési irányokat határoznak meg.  A fejlesztési irányok alapján az érintett pedagógusok fejlesztési tervet készítenek  Háromhavonta megbeszélést tartanak az érintett tanulók tanulmányi eredményéről, a magatartás, a szorgalom és a nevelés területén lévő változásokról, a kompetencia mérés eredményéről és a tanulási módszerekről  Félévkor és év végén a munkaközösség-vezetőnek összegzést kell írnia a fejlesztések eredményeiről és átadni az intézményvezetőhelyettesnek.  A mérések és fejlesztések eredményei az év végi értékelés része.  A helyi, tantárgyi tudást mérő feladatlapok elkészítése/beszerzése a munkaközösségek tagjainak részvételével az adott tanévben félévkor december 15-ig illetve évvégén május 15-ig történjen meg. Felelősök a munkaközösség vezetők.  A mérések időpontjait a munkaközösségek határozzák meg a félévi illetve év végi felméréseikhez igazodva. Lehetőség szerint egy évfolyamon egy időben történjen az adott tudásszintmérő teszt megoldása.  A mérések koordinálásáért felelős a mérés-értékelés folyamatgazda.  A mérések eredményeit összesítésre és elemzésre a folyamatgazdának juttatják el a munkaközösségek vezetői táblázatos formában (lehetőleg valamilyen számítógépes adathordozón). A mérés jelentősége a vezetés számára  Megbízható adatokat szolgáltat az oktatás eredményeiről, trendjeiről osztályonként, évfolyamonként, tantárgyanként, tanulónként.  Összehasonlíthatóvá teszi iskolánk eredményeit az országos standardokkal, saját korábbi eredményeinkkel.  Az elemzésekkel ráirányítja a figyelmet a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre, ezzel visszahat az oktató-nevelő munka folyamatára a szaktanári, a tanítói munka szintjétől az intézmény egészéig.  A több éven át ugyanazon tantárgyból és egyidejűleg több tantárgyból végzett mérések eredményeinek az országos standardokkal való összehasonlítása által következtetni lehet a pedagógus munkája minőségének, színvonalának egyenletessége, avagy a tantárgyi teljesítmények évfolyamonkénti, esetleg témánkénti összevetésével az előforduló egyenetlenségekre, fel lehet hívni a figyelmet az indokolt fejlesztésekre; vagyis innovációt lehet gerjeszteni.

88

A mérés jelentősége a pedagógus számára  Igazolja a pedagógiai szabadság értelmét, a tanítási stratégia helyességét. Felelősségvállalást követel az eredményekért.  Jelzést ad az egyes követelményelemek és a tudás kapcsolatáról, a tanításban alkalmazott hangsúlybeli eltérések megtérüléséről, a tanulás gyenge és erős pontjairól.  Országos standardok ismeretében, illetve nagy populáció mérését szervező szakmai műhelyekhez csatlakozással összehasonlíthatóvá teszi tanulók, osztályok, évfolyamok tudását.  Hozzájárul a pedagógus énképének, szakmai hitelességének, testületi státusának korrekciójához, aktualizálásához.  Megváltoztatja az interakciós szintet: a pedagógusok egymás közötti, pedagógus–vezetők, pedagógus–fenntartó közötti párbeszéd a közös siker érdekétől vezettetve együttműködőbbé válik. A mérés jelentősége a tanulók számára  A longitudinális mérésekkel, az ismétlődő tudás-, képesség-, affektív mérésekkel a hozzáadott értéket mérhetjük, a tanulók fejlődését követhetjük nyomon.  A tanulókat ösztönzi a tanulásra, szembesíti őket a követelményekkel, segítséget kínál a mérésekre készülés folyamatában a tudás megszerzésében. Önmagukhoz viszonyított jobb eredmények elérésére késztet.  Megerősíti bennük a tanulás értelmét, a jól rendszerezett, ismételt tananyag mobilizálhatóságával megérezteti a tudás örömét.  Tapasztalathoz juttatja a tanulókat a vizsgaszituációban való helytállásról, az arra való készülésről.  A helyi értékelési gyakorlatot közelíti az objektivitás felé, ezzel támpontokat ad a tanulói és a szülői aspirációk megvalósíthatóságához, a pályaválasztási, továbbtanulási döntéshez.

89

A tanulói mérések értékelési rendszerének szabályzata Feladat

Módszer

Helyzetelemzés

Felelős mérési felelős, munkaközö sségvezetők

dokumentum

mérések előtt két héttel

Iskolai tapasztalatok összegyűjtése elemzés

1. A tapasztalatok tantárgyankénti megoszlásának elemzése Mérési, értékelési módok rögzítése A prioritások egyeztetése és rögzítése a pedagógiai programban

Határidő

beszámoló súlyozás mérési felelős, munkaközö sségvezetők

A mérések egyeztetése 2.

mérések előtt két héttel

Összehangolás az országos mérésekkel Összehangolás az intézményi saját mérésekkel mérési felelős, munkaközö sségvezetők

A mérési, értékelési rendszer intézményi rögzítése 3.

A mérések szervezése A mérések lebonyolítása Eredmények értékelése Összehangolt elemzések

mérési felelős, munkaközösségvezetők

A mérések visszacsatolása

4.

a mérések után három héten belül

csoportos elemzés, értékelés trendvizsgálat

Feladatok meghatározása Fejlesztési területek kijelölése Erősségek hangsúlyozása Adatbázisban rögzítés Visszacsatolás - Érintettek tájékoztatása

90

a mérések után három héten belül

Évfolyam

Feladat

Időpont

Mérési mód-eszköz

Sikerkritérium

Felelős

tudás

1.

tudás

október

DIFER visszamérés

május

Hungarofit teszt kiválasztott részei írás, helyesírás hangos olvasás szövegértés matematika

október - május január

feladatbankból összeállított feladatlap

május-június

2. longitudinális mérés

május

Hungarofit teszt kiválasztott részei nyelvtan természetismeret hangos olvasás szövegértés matematika emelt idegen nyelv Hungarofit teszt kiválasztott részei

október - május

képesség

tudás 3. képesség

DIFER képességmérő teszt DIFER képességmérő teszt tanuló fizikai állapotmérése

Szegedi Tudományegyetem feladatlapja tanuló fizikai állapotmérése

január feladatbankból összeállított feladatlap

május-június

október - május

affektív tényezők mérése

91

tanuló fizikai állapotmérése

A mérések elvégzése, dokumentálása és visszacsatolása

képesség

DIFER mérés

fejlesztő pedagógus, mérés-értékelés csoport testnevelő tanárok, tanítók tanítók, mérés-értékelés csoport tanítók, mérés-értékelés csoport testnevelő tanárok, tanítók

tanítók, mérés-értékelés csoport

testnevelő tanárok, tanítók

nyelvtan természetismeret tudás

hangos olvasás szövegértés matematika

feladatbankból összeállított feladatlap feladatbankból összeállított feladatlap feladatbankból összeállított feladatlap

január

május-június

komplex teszt 4. képesség


kognitív gondolkodás teszt részképességeket mérő teszt

április

Hungarofit teszt

október - május

magyar matematika tudás

tehetségazonosítás

SZTE

tanulási attitűd tanulási stílus

tanítók, mérés-értékelés csoport

május október

emelt angol emelt német emelt informatika

január

történelem

május-június

képességteszt

október

Hungarofit teszt

október - május

5.

képesség

92

Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet tanuló fizikai testnevelő tanárok, állapotmérése tanítók kérdőív tehetségazonosítás osztályfőnökök, mérésSzitó Imre –féle egyéni lap értékelés csoport kérdőív feladatbankból szaktanárok, mérésösszeállított egyéni lap értékelés csoport feladatlap feladatbankból szaktanárok, mérésösszeállított értékelés csoport feladatlap feladatbankból szaktanárok, mérésösszeállított értékelés csoport feladatlap szaktanárok, mérésSZTE értékelés csoport tanuló fizikai testnevelő tanárok, állapotmérése tanítók

tudás

6.

emelt angol emelt német emelt informatika magyar


január

szaktanárok, mérésértékelés csoport egyéni lap

matematika természetismeret normál angol normál német

május-június


szaktanárok, mérésértékelés csoport

képességteszt

október

SZTE

szaktanárok, mérésértékelés csoport

országos kompetenciamérés

május

központi feladatlap

mérés-értékelés csoport

Szegedi Tudományegyetem feladatlapja tanuló fizikai állapotmérése

mérés-értékelés csoport, SZTE

képesség longitudinális mérés

május

Hungarofit teszt

október - május


93


tudás

emelt angol emelt német emelt informatika magyar matematika kémia történelem képességteszt

7.

képesség affektív tényezők

tudás

május-június


október

szaktanárok, mérésértékelés csoport egyéni lap

SZTE tanuló fizikai állapotmérése

szaktanárok, mérésértékelés csoport mérés-értékelés csoport testnevelő tanárok, tanítók osztályfőnökök mérés-értékelés csoport

október - május

tanulási attitűd

április

kérdőív

január


május-június


képességteszt

október

SZTE

tanárok, mérés-értékelés csoport

országos kompetenciamérés

május

központi feladatlap

mérés-értékelés csoport

Hungarofit teszt

október - május

tanuló fizikai állapotmérése


emelt angol emelt német emelt informatika magyar normál angol normál német

képesség


Hungarofit teszt

matematika

8.

január

affektív tényezők

94

egyéni lap

tanárok, mérés-értékelés csoport egyéni lap

tanárok, mérés-értékelés csoport

2.8. Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Elvei: A házi feladat a tanuló – önálló vagy részben önálló – ismeretszerzésének fontos területe. Iskolánknak a tanítási órák keretében kell biztosítani az ismeretek elsajátítását. Ezt a feladatot nem szabad a tanulóra, illetve a szülőkre hárítani. Ezért a házi feladat nem lehet több mint a tanórákon elsajátított, feldolgozott ismeretek alkalmazásának lehetősége, és számot adása annak mindenkori szintjéről. A házi feladat jelentősen növelheti a tanulásra ténylegesen fordított időt, javítva az oktatás eredményességét, hozzájárul a tanuló felelősségének és önállóságának fokozásához is. Fontos a folyamatossága, kiszámíthatósága a tanulói terhelés, illetve a terhelés egyenletes elosztása szempontjából. A házi feladat nyújt lehetőséget a tanórákon elsajátított tantárgyi ismeretek elmélyítésére. Az otthoni munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és egyértelműen javítja-növeli a tanulói teljesítményt is. Olyan, un. háromcsatornás partnerség kialakulását eredményezi, ahol komoly lehetőség van a tanulók, a szülők és a tanárok folyamatos együttműködésére. A házi feladatok a közvetett, un. nem intézményi teljesítményt is pozitívan befolyásolják, ezeknek köszönhetően ugyanis nő a tanulók önfegyelme és önálló problémamegoldó képessége is. A házi feladat kiválasztásánál általában háromféle motívum érvényesülhet: erősíteni kívánjuk az órán megtanultakat, fejleszteni kívánjuk az adott témában a tanulók különböző készségeit, vagy az új anyagot kívánjuk az otthon elvégzendő feladattal előkészíteni.  

A házi feladatot gondosan kell kijelölni, éreztetni kell, hogy a pedagógus jelentőséget tulajdonít neki, különben a tanuló sem fogja komolyan venni. A házi feladatnak sikeresen megoldhatónak kell lennie.

Ennek érdekében:  A tanulók önálló tanulási képességét már a tanórán is fejlesszük.  A házi feladat kapcsolódjon az órai munkához.  A házi feladat ne a tanórán be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat folytatása legyen, hanem vagy az elsajátítottak begyakorlására, vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon.  Ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között sem annak produktív-reproduktív jellegét, sem a csoportos – egyéni formáit illetően.  Használjuk fel az egyéni tevékenységet irányító munkatankönyveket, programozott anyagokat.  A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének (a túl nehéz feladat szorongást vált ki). Ennek érdekében időnként alkalmazzunk differenciált házi feladatot, azaz a jobbaknak a tananyagon túlmutató, a gyengébbeknek felzárkóztató jellegű feladatokat jelöljünk ki, hogy ne tágítsuk tovább a már amúgy is meglévő szakadékot az alulteljesítő és a jól teljesítő tanulók között.  Rendszeresen adjunk kevesebb feladatot, s ne ritkán sokat. A házi feladat lehet kötelező (minden tanulóra kiterjedő), valamint nem kötelező, a tanulók által önként vállalt, un. szorgalmi feladat. Kötelező házi feladat csak az adott tantárgy tantervében, követelményrendszerében meghatározott kötelező tananyag jobb elsajátítását szolgálhatja. Nem adható kötelező házi feladatként – és nyilván nem is kérhető számon – olyan ismeret, amely az adott tantárgy kiegészítő anyagában van. Szorgalmi házi feladat akár a kötelező, akár a kiegészítő tantárgyi anyagot tartalmazza – csak önkéntes, a tanulói teljesítmény elbírálása pedig csak pozitív lehet. 95

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. A házi feladatok lehetnek szóbeliek, s ezen belül is megkülönböztethetők a szó szerint megtanulandó anyagok, az un. memoriterek, valamint a saját megfogalmazásban elmondandó, tankönyvből vagy más forrásból elsajátított anyagrészek, és lehetnek írásbeliek, mint a munkafüzetek, feladatlapok kitöltése, a tankönyv kérdéseire adott válaszok, fogalmazások, házi dolgozatok, naplók, stb. továbbá gyakorlati cselekvéses feladatok (tárgyak megformálása, gyűjtőmunka). Házi feladatot a tanórák folyamatában célszerű adni, fenntartva a feladatok ellenőrzésének olyan egészséges tónusát, amely segíti a tanulók rendszeres felkészülését a tanórákra. A házi feladat kiadásának korlátai:  Az egyes pedagógus által feladható házi feladat mennyiségét az adott tantárgy munkaközössége határozza meg. A szabályozásnak figyelembe kell venni a tanulók életkorát, terhelhetőségét.  Az összes pedagógus által meghatározható házi feladat mennyiségét az osztályfőnök koordinálja és limitálhatja az osztályt tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után azok figyelembevételével. Itt a tanulók életkorának és terhelhetőségének figyelembevételén túl tekintettel kell lenni a napi tanórai foglalkozások hosszára is.  A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell, különben a tanulók nem törekszenek színvonalas megoldásra, megelégednek azzal, hogy valamit épphogy a papírra vessenek. A gyors, egyénre szabott ellenőrzés eredményesebb, mint a késleltetett általános és az egész osztálynak szóló. A szülői ellenőrzés – különösen a gyengébb tanulók esetében – növeli a teljesítményt.  Nem látjuk indokoltnak megnövelni a házi feladatok mennyiségét a hétvégi pihenő napokra, valamint a szorgalmi időben biztosított szabadnapokra sem.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. A házi feladat és felszereléssel kapcsolatos kötelességek A tanuló kötelessége, hogy minden órára elhozza a számára előírt eszközöket, és elkészítse a kötelező házi feladatot. A felszerelés hiányára érdemjegy nem adható, de amennyiben a tanuló a felszerelés hiánya miatt nem tudja teljesíteni a számonkérést, abban az esetben érdemjegy adható. Amennyiben a tanuló felszerelését tantárgyanként 3 alkalommal (a maximum heti 2 órás tantárgynál), valamint 5 alkalommal (a több, mint heti 2 órás tantárgynál) nem hozza magával, szaktanári figyelmeztetés adandó. A második szaktanári figyelmeztetéssel egy időben a szaktanár értesíti a szülőket és kezdeményezi az esetmegbeszélést. A szaktanár által előzőleg bejelentett kötelező házi feladat érdemjeggyel is értékelhető. Amennyiben a kötelező házi feladatot a tanuló tantárgyanként 3 alkalommal (a maximum heti 2 órás tantárgynál), valamint 5 alkalommal (a több, mint heti 2 órás tantárgynál) nem készíti el, szaktanári figyelmeztetés adandó. A második szaktanári figyelmeztetéssel egy időben a szaktanár értesíti a szülőket és kezdeményezi az esetmegbeszélést. A házi feladat és a felszerelések hiányát a szaktanár vezeti.

96

2.9 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Képzési formák szerint: 1.Komplex tehetséggondozó program 1.a Iskolánkban első osztálytól a normál óratervű képzés mellé minden tanuló szabadon választhat délutáni foglalkozások keretében gazdagító programokat. 1.b A tehetséggondozó programba történő beválogatás 4. osztály végén kezdődik el. A programba a tanulók teljesítményük mérése, pszichológiai vizsgálat, valamint a pedagógusok javaslatai alapján kerülnek be. A tehetséges gyerekek, akik a kiválasztás kritériumainak megfelelnek, 4. osztálytól 8. osztályig heti 2 óra tehetséggondozó foglalkozáson vehetnek részt. 1.c Felső tagozatban az 5.évfolyamtól matematikából, illetve magyar nyelv és irodalomból délelőtt differenciált oktatást alkalmazunk a helyi tanterv szerinti óraszámban. 2. A két tanítási nyelvű képzésben a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a készségtárgyak kivételével-a helyi tantervben meghatározottak szerint- csoportbontásban szervezzük. 3. Az emelt idegen nyelvű képzés esetében az olyan osztályokban, amelyekben 2 különböző idegen nyelv oktatása folyik, ott a nyelvi órák szervezése csoportbontásban történik. 4. A magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás osztályokban a cigány kulturális tevékenységeket tantárgyakba integráljuk. A cigány népismeretet a hatályos kerettanterv alapján oktatjuk. 5. Egyes tantárgyak esetében a szaktárgyi előmenetel csak abban az esetben biztosítható, ha a tárgyi feltételek, eszközök minden tanuló számára rendelkezésre állnak. Így nagy létszámú osztályokban (>26 fő) a technika, informatika és idegen nyelv oktatása lehetőség szerint csoportbontásban történik. Tanórán kívüli foglalkozások: 1. A tanulási kudarcnak kitett gyerekek számára egyéni fejlesztő foglalkozást biztosítunk. 2. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítik. 3. A több évtizede működő énekkarba a tanulóink önkéntesen, jelentkezés alapján kerülnek be. 4. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv, matematika és angol tantárgyakból. 5. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról- a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével- minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

97

2.10 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.11.1 Az iskola egészségnevelési elvei „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő Őrizd szüleid egészségét – mert a múltban épül fel a jelen és a jövő.” Bárczi Gusztáv Az egészség a teljes testi, lelki és szociális harmónia állapota. Az iskolai egészséges életmódra nevelés elsődleges célja: a fiatalság ismerje fel, hogy az egészség olyan érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvni, ápolni, védeni kell. E cél csak akkor érhető el, ha párosul az önmagunkért és másokért (családért, környezetért) érzett felelősséggel – ebben az értelemben tehát erkölcsi kérdés. Tudatosítani kell a fiatalokkal, hogy az egészség megőrzése egyéni és társadalmi méretekben gazdasági kérdés, befektetés a jövőbe. Az egészséges életmódra nevelés hatékony módszere a megelőzés. A megelőzés feltételezi az ismeretek közlését és elsajátíttatását és a magatartás pozitív irányú befolyásolását. Az egészségnevelés célja motiválni a tanulókat az egészséges életmód kialakítására vagy továbbvitelére, az elsajátított magatartásformák szinten tartására és fejlesztésére. Tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet és beállítottságot. Ehhez szükséges a testi-lelki egészség megóvása. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt szerepet játszik az egész iskolai életben. A családdal, a társadalommal együttműködve a legfontosabb a megelőzés, az egészségmegőrző szokások tevékeny kialakítása. Szükséges az egészségkárosító tényezők megismertetése, a már meglévők elleni védekezés. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelési rész tartalmazza, melynek alapján az egészségnevelési program alapelvei a következők: Az egészségnevelés alapelvei:  a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja  tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység  tömegszerű, mert kiterjed az intézmény minden tagjára  tudományosan megalapozott  helyes cselekvésre serkentő legyen Az egészségnevelés célja:  az egészségkulturáltság emelése  hasznos információk átadása  olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához Az egészségre nevelés fő témái: 1. Egészség-betegség 2. Táplálkozás-mozgás 3. Napirend-szabadidő helyes felhasználása-alvás 4. Testápolás (személyi higiénia) és öltözködés 5. Családi élet jelentősége 98

6. Kortárskapcsolatok 7. Káros szenvedélyek-helyes döntések 8. Szexualitás 9. Egészséges környezet és védelme 10. Balesetek megelőzése-elsősegélynyújtás Helyzetelemzés Személyi feltételek A tanárok többsége elhivatott a gyerekek egészségnevelésének továbbfejlesztésére. Több kollégánk vett részt olyan tanfolyamokon, ahol életvezetési ismereteket, mentálhigiénés képzést kaptak, a káros szenvedélyek megelőzéséről, a drogról, AIDS-prevencióról, bűnmegelőzésről szóló előadásokat hallgattak. A probléma iránt érzékeny kollégák önképzés formájában is szélesítik ismereteiket (folyóiratok, szakkönyvek, felvilágosító filmek) formájában. Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink is megfelelőek. Az iskolai tantermek világosak, jól fűtöttek. A padok, székek minősége megfelelő. A világítás a takarékossági szempontoknak is megfelel. Az étkeztetés higiéniája biztosítva van. Kulturált körülmények között, kialakult szokásrend szerint étkeznek tanulóink. Az ebédet az ebédlőben, a tízórait és az uzsonnát az osztálytermükben ülve fogyasztják el. Az iskolai büfében egyre több egészséges étel, élelmiszer kapható. A WC-k, mosdók állapota jó: hideg víz, folyékony szappan, WC papír rendelkezésre áll. A tornaterem, valamint a sportudvar részben biztosítják a tanórai és sportköri foglalkozások helyszínét. A sporteszközöket is folyamatosan bővítjük, újítjuk. Az iskolaudvart és a sportudvart fokozatosan rendezzük, bizonyos részeit felújítjuk. Az időjárási viszonyoktól függően minden nap nagyszünetben, és délután a napköziben is lehetőség van a levegőn tartózkodásra. Az iskolánk tanulói néptáncoktatáson, sportköri foglalkozásokon, gyógytestnevelésen vesznek részt, az alsó tagozatos tanulóink úszni és lovagolni is járnak. Többfajta sportolási lehetőség is van:kézilabda, játékos sport, atlétika,stb. Az egészségnevelés tartalma és fő témái: Az egészséges életmódra-nevelésre és az ezzel kapcsolatos ismeretek oktatására: Alsó tagozatban a komplexitás jellemző, de elsősorban:  osztályfőnöki,  környezetismeret ,  testnevelés órákon valósul meg.

99

Alsó tagozat Évf. 1.

Tanóra Környezetismeret

Technika, magyar nyelv és irodalom

2.

Környezetismeret

Technika, Magyar nyelv irodalom

és

Tartalom Nevelési feladatok Élj egészségesen! (alvás, Szokásrend kialakítása . pihenés, testmozgás, Tartsd tisztán a testrészeidet, időbeosztás, napirend, végezz egyre több egészséges étrend) tisztálkodási műveletet A testem, testrészek önállóan ! Érzékszerveim Hogyan tartom tisztán a Mit eszünk, ha van eszünk? testrészeimet ? Az egészség érték Táplálkozz változatosan, korszerű- táplálkozás alapismeretei . Gyógynövényismeret, Otthon vitaminok . Iskola A jó és rossz fogalma . Utca A háztartás veszélyes anyagainak megismerése . Veszélyhelyzetek elkerülése. „Nem”-ek (Tilos) Humánus, udvarias Szabályok (segítségkérés) magatartás a felnőtt gyermek kapcsolatban, a tilos elfogadása, a szabályozás szükségességének megértése. A testem Érzékszerveim Óvjuk egészségünket Helyes táplálkozás Mozdulj! Helyzetek Anyagok Személyek

Figyelek magamra! Segítségnyújtás Óvatosság

3.

Környezetismeret

Az vagy, amit eszel (A helyes táplálkozás) Testünk izmai Jól érzem magam a környezetemben Találkozás önmagaddal 100

Az ítélőképesség fejlesztése emberi kapcsolatokban. Az egészségkárosító tényezők megismerése. A bajba jutás elkerülése. Egymásrautaltság, féltés, az érzelmi jellegű visszautasítás megalapozása. Tartózkodás a veszélyes anyagoktól. Az alkalmazkodó-készség fejlesztése. Mértéktartás a táplálkozásban . Minden nap mozogj, játssz legalább1/2 órát a szabadban! Ismerd meg önmagad!

Technika, Magyar nyelv irodalom

és

Jól érzem magam Élvezeti szerek Környezeti hatások Reklámok, hirdetések

Próbatétel Az elutasítás formái

4.

Környezetismeret Technika, Magyar nyelv irodalom

és

Életmentő vitaminok Táplálkozási betegségek Drogokról alapfokon Veszélyek a világban

Dönts okosan Határozott fellépés Pozitív énkép és értékrend

Testi, lelki egészség . Helyzetfelmérés, döntéshozás, a befolyásolás kezelése, az unaloműzés módjai, elemi gyakorlottság az információ felhasználásában . Egészségkárosító tényezők ismerete. Ösztönös és tudatos cselekvés fogalma, fejlődő vitakészség és visszautasítás, a problémák okának megkeresése. Mindig annyit szedj, amennyit megeszel! Az ítélőképesség, a kritikus gondolkodás fejlesztése. Környezetszennyező illetve a veszélyes anyagok megismerése. Reális önértékelésen alapuló jövőkép megfogalmazása

A felső tagozatban elsősorban:  egészségtan  a biológia  az osztályfőnöki  testnevelés órákon, de más tárgyak keretében is sor kerül . Az osztályfőnöki órák legfontosabb egészségnevelési feladta a felvilágosítás, a prevenció, ám megfelelő ismeretek, adatok, tények nélkül mindez lehetetlen. Szükségesek a biológia és egészségtan órán szerzett ismeretek. Mivel az egészségnevelés szerves része az iskolai nevelési programnak, célszerű a témákat egymással összefüggésben beépíteni az adott évfolyam tantervébe.

101

Felső tagozat Évf. 7-8.

5.

Tanóra Biológia

Osztályfőnöki

6.

Osztályfőnöki

7.

Osztályfőnöki

Tartalom Az egészséges emberi szervezet és annak működése. A szervezet egészséges és beteg működése. Elsősegély nyújtási ismeretek . Az egészség értéke életünkben . Hogyan élhetek egészségesen? Az egészséges ember Veszélyes anyagok, helyzetek és tényezők az otthonunkban és a környezetünkben A drogok hatása a szervezetre, a családra és a társadalomra. Személyes biztonság Jogaim és kötelességeim. Felelősségem.

Nevelési feladatok Egészségmegőrző szokások elsajátítása. A testi- lelki egészség cselekedeteink függvénye. Elemi szintű elsősegélynyújtás. Az egészséget megőrző szokások, helyes napirend.

Az egészséget károsító tényezők megismerése, a szenvedélybetegségek meghatározása, szerek, helyzetek áttekintése. A megelőzés tudatának kialakítása. Együttműködés családdal, társadalommal. A megbízhatóság formálása. Az egészségmegőrző szokások, helyes napirend betartása.

Növekszem, változom. Életrend, életritmus. Napirend – pihenés alvás . A táplálkozás. Kísértésnek kitéve . A helyzetfelmérésre Dohányzás, alkohol, és a döntésre való veszélyes és tiltott képesség kialakítása. szerek. Hogyan tudok visszautasítani? Véleményalkotás, ítéletformálás Kritikai gondolkodás Mi bánt engem? Válságos Stressz helyzetek és helyzetek kockázati tényezők Mit tegyek? felismerése. Problémamegoldás A veszteségkezelés A szabadidő helyes módjai. eltöltése Konfliktuskezelés. Az egyén és a drogok 102

A drogok és a média A reklám hatása

A kockázat vállalásának pozitív és negatív következményei.

Kritikus helyzetek és A kockázat vállalásának döntések pozitív és negatív Visszautasítási technikák, következményei. döntéshozás A nemet mondás módjai Tudatos választás, visszautasítás. 8.

Osztályfőnöki

Az én életösvényem Saját felelősségünk Teendőm a teljes életért elfogadása az Fertőző betegségek életminőségünk (AIDS) kialakításában. A drogok és a társadalom Vigyázok magamra, A társadalmivigyáznak rám fogyasztási szokások Hová fordulhatok, kik hagyományok, kultúrák segíthetnek? szerepe életünkben. Az intézmények a humán szolgálatok, a szakemberek Nemet mondani, megismerése. határozott ellenállás, Perspektivikus célok és alkotó gondolkodás döntések. Határozott ellenállás, a következmények vállalása

Segítő kapcsolatok Intézményen belüli segítők:  iskolapszichológus,  tagozatvezető,  gyermek-és ifjúságvédelmi felelős,  testnevelés szakos nevelők,  osztályfőnökök,  könyvtáros,  az iskola valamennyi dolgozója. Intézményen kívüli segítők:  Szülők (család): Legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett egészségmegőrző munkában.  SZMK: Ez a szövetség garanciája annak, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az elsődleges megelőzést. 103

 Háziorvos: Segítséget nyújt egészségnevelési programok szervezésében.  Iskolaorvos: Rendszeresen végez különböző szűrővizsgálatokat. Segítséget nyújt a témaorientált biológia órák tartásában.  Védőnő: Rendszeres szűrések szervezése, végrehajtása, előadások, foglalkozások vezetése.  Pszichológus: Lelki eredetű problémák feldolgozását segítheti. Tréningek, önismereti foglalkozások tartásával elősegítheti a prevenciót.  Drogkoordinátor: Információcsere, programok közös végrehajtása.  Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadó: Tréningek, kortársképzés  Vöröskereszt: Elsősegélynyújtó ismeretek A program végrehajtásának értékelése Kiemelt programonként és legalább egy tanévben egyszer – május hónapban – átfogó értékelést végzünk. A programok értékelésénél az ellenőrzés, értékelés klasszikus szempontjait és módszereit alkalmazzuk. Az értékelési eredményeket, új információkat és tapasztalatokat figyelembe véve módosítjuk célkitűzésünket, készítjük el végrehajtási tervünket. Cél a jól bevált eszközök, módszerek, programok fenntartása, a kevésbé beváltak javítása, esetleg elhagyása, illetve az igények figyelembevételével újabbak beépítése, indítása.

104

2.11.2 Az iskola környezeti nevelési elvei KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM „Mentül tovább élünk, annál inkább látjuk által, hogy az ész, melyre oly büszkék vagyunk, az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem azért, hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon.” /Eötvös József/ A világ rossz irányba változik körülöttünk, amin a neveléssel-oktatással foglalkozók nagy kitartással, a fenntarthatóságba vetett hittel változtathatnak. A „környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés, a fenntartható fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása terén- a nemzetközi elvárások mellett- a hazai törvények is kötelezettségeket rónak a közoktatás szereplőire. Ugyanakkor a lehetőségeket is megtaláljuk, ha figyelő szemmel keresünk. Gyermekeinket nem egyszerűen és nemcsak a környezet megvédésére kívánjuk nevelni, hanem a környezettel való együttélésre. Végső soron környezeti kultúrára szeretnénk nevelni tanítványainkat, gyerekeinket. Ez a bizonyos környezeti kultúra magában foglalja a környezet tényleges védelmét is, de annál lényegesen több; főleg összetettebb, gazdagabb, komplexebb. A környezeti kultúra ugyanis: életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, védelem, fejlesztés, okos és mértéktartó felhasználás- és még ezeken kívül sok minden. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:  a fenntartható fejődés;  a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;  alapvető emberi szükségletek;  emberi jogok;  demokrácia;  elővigyázatosság;  biológiai és társadalmi sokféleség;  az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:  a környezettudatos magatartást és életvitelt;  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt 105

 a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;  a rendszerszemléletet;  tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;  az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás;  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;  szintetizálás és analizálás;  problémaérzékenység, integrált megközelítés;  kreativitás;  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;  vitakészség, kritikus véleményalkotás;  kommunikáció, média használat;  konfliktuskezelés és megoldás;  állampolgári részvétel és cselekvés;  értékelés és mérlegelés készsége. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek:  a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;  tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;  új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap;  a természetvédelmi hét programjainak kiszélesítése. Hagyományok ápolása:  iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;  a város nevezetességeinek feltérképezése;  az iskola hírességeinek élete – kutatás;  az 5. évfolyamnak természetvédelmi hét szervezése, megvalósítása;  természetvédelmi tábor megszervezése és lebonyolítása;  fordítóverseny szervezése;  drog-prevenciós program folytatása;  osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.  Föld-napi rendezvénysorozat szervezése, lebonyolítása.  Környezetvédelmi világnap-vetélkedő. Szaktárgyi célok:  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);  a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); 106

 interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);  természetvédelmi versenyekre felkészítés;  multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;  a számítógép felhasználása a tanórákon.

Az iskola épületének helyzetképe, a javulást szolgáló célok és a változást segítő feladatok A helyzetből adódó jellemzők

Célok

nagy forgalom

- közlekedési biztonság növelése; - a kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése.

zaj

- csökkentés

légszennyezés

- csökkentés

szemét

- tiszta, egészséges környezet

kevés játszótér

- a gyerekek mozgásigényének kielégítése

107

Tevékenység, feladat - közlekedési táblák kihelyezése, zebra felfestése; - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása; - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló; - biztonsági felszerelések megléte.

- fák, cserjék ültetése

- zöldesítés az iskola környékén, - a növények gondozása, pótlása; - gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása a parlagfű mentesség érdekében - szeméttárolók kiürítésének sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás; - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. - újabb játszóterek; - az iskolai sportudvar felszerelésének bővítése, a homok cseréje

az iskolabelső

- tiszta, meghitt környezet

- festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - portalanítás (atkák-allergia); - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid); - lábtörlők alkalmazása

energia-felhasználás

- takarékos fűtés

- gázkazán szabályozása; - nyílászárók javítása

világítás

- egészséges, takarékos; - a természetes fény preferálása

- hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos, kompakt izzókra

vízfelhasználás

- egészséges ivóvíz; - a vízfogyasztás csökkentése.

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása;

csatorna

- a csatorna karbantartása

udvar

- biztonságos aljzat

iskolabüfé

- egészséges ételek, italok

az iskola eszközellátottsága

- a tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése; - az esztétikai érzék fejlesztése; - egészséges személyiség kifejlődése.

108

- biológiai lebontók alkalmazása; - ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása. - az aszfaltozott rész felújítása - gyümölcslevek és - teák; - friss és aszalt gyümölcsök; - joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek - a tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép; - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; - az étkező konyháján gáztűzhelyek, konyhai eszközök; - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban: Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint, így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben (kapcsolódások)  Az iskola már 1993 óta minden évben megrendezi a Föld- napi rendezvénysorozatot, ahová a város fiataljait és felnőtteit várja. Minden korosztály az életkori sajátosságainak megfelelő tevékenységen keresztül ismerkedik meg a Föld környezetvédelmével.  A 8 év során minden osztálynak legalább egyszer biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy környezetvédelmi héten vegyen részt. A szülők alacsony társadalmi, szociális, gazdasági helyzete miatt, lehetőleg pályázatokból kell a programokat támogatni.  A természetvédelmi hét szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializációt. Az itt folyó munka a tanév szerves része, ahol a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik.  Évenként minden osztály intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez. A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Herman Ottó verseny).  Idegen nyelveken fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is.  Rendszeresen szervezünk nyári tábort, ahol az évközi elméleti tananyag hasznosságát, alkalmazhatóságát mutatjuk meg a gyerekeknek a természetben is. Az első évek sikere ösztönzött minket, tanárokat arra, hogy tevékenységünk ne korlátozódjon a nyári táborokra, hanem egész éves szervezett, tervezett munka folyjon. A táborban projekt-módszerrel dolgozunk. Olyan tudást adunk a tanulóknak, amely felelősségvállalással, önálló munkával, egymással dolgozni tudással jár együtt.  Különböző akciókban veszünk részt: a. Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, alumínium-, szemét-, és papírgyűjtés) szervezünk. b. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó, illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást.  Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik. Az utolsó három év témái: színek, portrék, játék a városban. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket.

109

 Iskolánk a Szögi Lajos „Bölcs Bagoly” Természetvédelmi Oktatóközponttal nagyon jó munkakapcsolatban van. Az ő általuk szervezett próbákon, versenyeken, túrákon mindig részt veszünk.  Az iskola Diákönkormányzata és a Vasvári Pál Közhasznú Alapítvány is egyik fontos feladatának tartja a környezet védelmét, ezt Alapító Okirataikban is szerepel. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése intézményvezetőhelyettesi feladat. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a természetvédelmi hétnek, a Föld-napjának, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése intézményvezetőhelyettesi feladat lehet. Iskolapszichológus. Az iskolapszichológus felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, ezzel szüleik gondolkodás- és életmódját is próbálják pozitív irányba befolyásolni.

110

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola intézményvezetőjának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás intézményvezetőhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.

111

Anyagi erőforrások Saját erőforrások A dologi kiadásokból minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy a fenntartói egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve az intézményvezetőhelyettes képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekében. Külső erőforrások: Alapítvány. Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók természetvédelmi héten és a nyári táborokban való részvételét. Minden diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse. Pályázatok. A pályázat-megjelenések figyelése intézményvezetői és szaktanári feladat. Az intézményvezető és a szaktanár tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás);  tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

112

Magyar nyelv és irodalom Általános iskola- alsó tagozat (6-10 év). A tanulók  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);  egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Általános iskola – felső tagozat. A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;  törekedjenek az anyanyelv védelmére;  sajátítsák el a média elemzésének technikáit;  tudjanak disputát folytatni. A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;  ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni;  állampolgári felelősségtudata fejlődjön.  A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit. 113

Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;  legyenek képesek reális becslésekre;  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;  ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;  ismerjék meg a világ globális problémáit;  ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket;  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; 114

 legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.  alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Informatika A tanulók  legyenek képesek közvetlen és közvetett környezetükről információt gyűjteni és azt különböző módon prezentálni.  szelektálják az informatikában használatos, környezetre káros eszközöket, és azok tárolási módját, használják azokat rendeltetésszerűen. Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;  tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban  alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek;  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban;  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; 115

 ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A speciális nevelési módszereket igénylő gyerekek környezeti nevelése Fogyatékos embertársaink a népességen belül sajátos kisebbséget alkotnak. Így van ez a mi iskolánkban is, hiszen az összlétszám 15 %-a, a tanulásban akadályoztatott tanulók száma. A fogyatékosság kezelésének kultúrája megköveteli, hogy e területen a speciális igények elismerést nyerjenek, hogy a fogyatékos személyeket fokozott figyelem vegye körül, környezetük törekedjen hátrányaik enyhítésére, az előítéletek csökkentésére. Mindezek megvalósításában kiemelkedő szerep jut az iskolának. Környezeti nevelésünk tervezése során jól át kell gondolnunk a fogyatékos gyerekek e sajátos helyzetét. Az I-IV. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A

116

képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A nevelés, oktatás második szakaszában, az V-VIII. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások A komplexitás jellemzői:  tantárgyakon átívelő;  sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak;  a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése;  „egymásra hajtogatott”;  kölcsönös kapcsolat;  sokféleség összekapcsolódása;  különféle tevékenységek;  kapcsolatközpontú;  rendszerező;  projekt;  értelem és érzelem;  változás;  ismeretek összekapcsolása;  módszerek sokfélesége;  „egység”;  gondolkodásmód;  integrált;  globális;  komplementáris.

117

 kérdőív;  iskolarádió működtetése;  faültetés;  kutatómunka;  „nemzetközi akciók”.

Általános iskolai lehetőségek: a) terepi:  erdei iskola;  terepgyakorlat;  tábor;  tanulmányi kirándulás;  akadályverseny;  városismereti játék;  tanösvény;  iskolakert.

e) „látogatás”:  múzeum;  állatkert;  botanikus kert;  szeméttelep;  hulladékégető;  szennyvíztisztító;  nemzeti park;  tanya;  papírgyár.

b) játékok:  érzékelést fejlesztő;  szituációs;  stimulációs;  drámajáték. c) kézműves foglalkozások Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira. d) „akciók”:  vetélkedők;  pályázatok;  újságkészítés;  kiállítás rendezése;  filmkészítés;  interjú; Módszerek

f) versenyek; g) szakkör; h) iskolazöldítés; i) témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.); j) „DÖK-nap”; k) „jeles napok”; l) projektek (pl. savas eső, lekvár főzés);

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye Játékok  szituációs;  memóriafejlesztő;  kombinációs;  érzékelést fejlesztő;  ráhangolást segítő; 118

 bizalomerősítő;  kapcsolatteremtést segítő;  drámapedagógia. Modellezés  hatásvizsgálatok;  rendszermodellezés;  előrejelző;  működő modellek készítése, elemzése. Riport módszer  kérdőíves felmérés;  direkt riportok;  fotóriport. Projekt módszer  analízis – akcióprojektek Terepgyakorlati módszerek  terepgyakorlatok;  térképkészítés;  egyszerű megfigyelések;  célzott megfigyelések, mérések. Aktív, kreatív munka  természetvédelmi és fenntartási munkák;  rekonstrukciós munkák;  madárvédelmi feladatok;  szelektív hulladékgyűjtés;  rend- és tisztasági verseny. Közösségépítés  csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében. Művészi kifejezés  vizuális művészet a környezeti nevelésben;  irodalmi alkotások; 119

 zeneművészet;  fotóművészet;  táncművészet;  népművészet;  esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése;  a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén. Taneszközök A hatékony környezeti neveléshez szükséges taneszközök megtervezése azért rendkívül fontos, mert ezeknek komoly költségvonzata lehet. A fenntartónak tisztában kell lennie azzal, hogy az eredményesség milyen feltételeket igényel. A természetvédelmi hét, és a nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái  kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;  házi dolgozat készítése;  poszterek készítése és bemutatása;  iskolarádió felhasználása híradásra;  drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;  faliújságon közölt információk készítése;  szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; 120

 környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;  környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;  a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;  a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az iskolapszichológus és a mérési csoport segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, törekszünk arra, hogy minél több kollegánk eljusson környezeti nevelési tanárképzésekre.

121

2.11 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.11.1 A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése havonta egy alkalommal, félévkor és tanév végén történik. A tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a közösségben és a közösségért végzett munkán alapul. A tanuló magatartásának értékelésére első-nyolcadik évfolyamon az alábbi minősítéseket használjuk: példás - jó - változó – rossz Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás a magatartása annak a tanulónak, aki:  az iskola házirendjét és a tanítói-tanári utasításokat betartja  a felnőttekkel való kapcsolattartás illemszabályait ismeri, alkalmazza, udvarias, figyelmes  társaihoz való viszonyában betartja az együttélési normákat, illemszabályokat  az alapvető erkölcsi normák szerint él (becsületesség, igazmondás, megbízhatóság, őszinteség, segítőkészség, kötelességtudat)  tanórán és tanórán kívüli alkalmakkor is fegyelmezett magatartás jellemzi (beszédmodor, hangnem)  külső megjelenésére a kulturáltság jellemző (öltözködés, tisztaság)  felelősen beleszól az osztály életébe, szerepet vállal annak tevékenységében  szívesen segít másokon  jó cél érdekében képes az együttműködésre, képes önmaga és mások reális értékelésére  ügyel a kritika és az önkritika helyes arányára  vigyáz az iskola berendezési tárgyaira, saját taneszközeire, környezete tisztaságára  tárgyi, természeti környezetét nemcsak megóvja, hanem másokat is erre ösztönöz. Jó magatartása annak a tanulónak, aki:  megtartja a házirend szabályait  nem zavarja a tanítási órát és a tanórán kívüli foglalkozásokat  fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő vele, ha igen, csak kis mértékűek  bekapcsolódik a közösségi munkába, ha nem is kezdeményező jelleggel  a rábízott feladatokat becsülettel elvégzi a tőle elvárható módon  óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét.

122

Változó magatartású az a tanuló, aki:  többször megszegi a házirend szabályait  fegyelmezetlenségével időnként zavarja a tanítási órát  a közösségi munkában való részvétele hullámzó, aktivitása pillanatnyi kedélyállapotától függ  feladatait nem minden esetben teljesíti  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, közömbös, durva  igazolatlanul mulasztott  osztályfőnöki intője van. Rossz magatartású az a tanuló, aki:  gyakran nem tesz eleget a házirend szabályainak  fegyelmezetlen magatartásával a közösséget bomlasztja, társainak rossz példát mutat  társaival gyakran kerül konfliktusba, agresszív módon viselkedik  a közösségi élet nem érdekli, annak munkáját hátráltatja  a felnőtteknek, tanárainak nem adja meg az őket megillető tiszteletet  az iskolájára bármilyen módon szégyent hoz  rendszeresen igazolatlanul mulaszt  az iskolából engedély nélkül távozik  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti  több szaktanári figyelmeztetés kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

2.11.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

Példás szorgalmú az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tevékenyen, megbízhatóan dolgozik a tanítási órákon és a felkészülés során minden munkáját alaposság, rendszeresség jellemzi  törekszik az egyre önállóbb munkavégzésre, kialakul benne az önellenőrzés igénye  házi feladatait rendszeresen és gondosan készíti el  képességeihez, előző eredményeihez viszonyítva fejlődést mutat, jobb eredmény elérésére törekszik  felszerelése hiánytalan, az előírásoknak megfelelő 123

 tanári ösztönzésre (de anélkül is) képes önművelésre, a tanultak kiegészítésére  munkafegyelmével, rendszeretetével, kötelességtudatával példaként állítható a közösség elé  tudatosan készül a továbbtanulásra. Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  iskolai munkáját, házi feladatait elvégzi, de nem kifogástalanul  aktivitása, a tanuláshoz való viszonya nem kifogástalan  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti  taneszközei tiszták, rendezettek. Változó szorgalmú az a tanuló, aki:  tanulmányi eredményei elmarad képességeitől  tanórákon teljes passzivitást mutat  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik  többletfeladatot (verseny, kiselőadás, gyűjtőmunka) nem, vagy csak elvétve vállal. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  feladatait többnyire nem végzi el  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. 2.11.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez.  iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt, 124

 bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,  az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái: 1. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret  napközis nevelői dicséret  osztályfőnöki dicséret  intézményvezetői dicséret A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A versenyek jutalmazási formái: a) Az iskolaszintű versenyek első három helyezettei oklevelet kapnak. b) Megyei szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók (1. - 6. helyezés), kistérségi versenyen eredményesen szereplő tanulók (1-3. helyezés), illetve országos versenyen (1-10.) helyezést elért tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek és az intézményvezető által rendezett fogadáson vesznek részt a tanév végén. 2. Az iskolában tanév végén a következő dicséretek, kitüntetések adhatók: a) Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevél elismerésben részesülnek b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményéért  példamutató magatartásáért  kiemelkedő szorgalomért  példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

c) A tanév végén adható kitüntetések: Iskolai díjak:  „Tehetség Díj”  Az „Év tanulója” Díj  „Érdemes tanuló” emlékplakett nyolc éven át kitűnő tanulóknak  „Sport tevékenységért” emlékplakett 125

 DÖK kitüntetések:  Könyvjutalom 8. oszt. végén kitűnőknek  „Közösségért Díj” Alapítványi kitüntetések:  „Kabay- díj”  „ Vasvári Pál- díj A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, intézményvezetőhelyettesek, intézményvezető) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülők tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. g.) Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére – a nevelő testület véleménye alapján - az iskola intézményvezetőja tehet javaslatot.

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti  a tanulói házirend előírásait megszegi  igazolatlanul mulaszt  bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. A fegyelmi eljárás rendje: A fegyelmi eljárásba bevont tanulót megilleti az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetősége. Pedagógusok, ill. a pedagógus munkát segítők körét ért tanulói fegyelemsértésnél az egyeztető eljárás nem alkalmazható! Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, az értékelés alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtetheti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást.

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal:  a sértett, (kiskorú sértett esetén a szülő,) és  a kötelességszegő, (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.

MENETE:

1. A sértett hozzájárulásával a kötelességszegő tájékoztatása a fegyelmi eljárás megindításáról szóló levél útján. 126

2. Öt tanítási napon belül kérheti a kötelezettségszegő, az SZMK ill. a DÖK az eljárás megindítását. Ha ez nem történik meg, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni. 3. Legfeljebb 15 napon belül kell megszületni a megállapodásnak. Egyezség hiányában a fegyelmi eljárás folytatódik. 4. Ha megállapodás született, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni a sérelem orvoslásának idejére, de legfeljebb három hónapra. Ha ezen időn belül nem történik meg a megállapodás végrehajtása, akkor a fegyelmi eljárást folytatni kell. 5. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett nem kéri az eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 6. Ha a felek a megállapodásban kikötik, a megállapodást az osztályközösségben, illetve a nagyobb közösségben meg lehet vitatni. Az iskolai büntetések formái  szaktanári figyelmeztetés  napközis nevelői figyelmeztetés  osztályfőnöki figyelmeztetés  osztályfőnöki intés  osztályfőnöki megrovás  intézményvezetői figyelmeztetés  intézményvezetői intés  intézményvezetői megrovás  nevelőtestületi figyelmeztetés  nevelőtestületi intés  nevelőtestületi megrovás  2.12. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag megismertetésének módjai Tiszavasváriban cigány/roma és ruszin nemzetiség él. A Tiszavasvári Általános Iskolában magyar nyelven folyó cigány/roma nevelés-oktatás folyik. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot az iskola a következő tantárgyak helyi tantervébe építette be:    

1-8. évfolyam ének 1-8. évfolyam magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam Hon és népismeret 5-8. évfolyam történelem

127

2.13. A tizenhat óráig tartó kötelező foglalkozások szervezésének elvei A köznevelési törvény 27§. (2) bekezdése szerint „általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak” és a tanuló kötelessége, hogy ezeken a foglalkozásokon részt vegyen”. Iskolánk minden tanuló számára megszervezi ezt, aki igényli. A köznevelési törvény lehetőséget ad arra, hogy a szülő kérelmére az intézményvezető saját hatásköre alapján ez alól felmentést adhasson. Ez a szabályozás 2013. szeptember elsejétől minden általános iskola minden évfolyamára vonatkozik. A 16 óráig kötelező iskolában tartózkodás alóli felmentés szabályai: A szülő minden tanév kezdetén, legkésőbb szeptember 15-ig írásban kérheti az indok megjelöléssel gyermekének felmentését, a 16 óráig tartó kötelező iskolában tartózkodás alól. Tanév közben csak alapos indokkal kérheti ezt a szülő. Az engedélyt az intézményvezető adhatja meg. - Írásbeli kérelem szükséges, ha iskolán kívüli heti rendszerességű programokon, foglalkozásokon kíván részt venni a gyermek. - Alkalomszerű, eltávozás engedélyezése az osztályfőnök illetve a foglalkozást vezető pedagógus hatáskörébe tartozik. A tantestület döntése alapján, nem adható felmentés: - annak a tanulónak, akinek a legutóbbi év végi vagy félévi tanulmányi eredményének átlaga rosszabb, mint 2,6, - aki védelemben van vagy veszélyeztetett tanuló, - aki halmozottan hátrányos helyzetű és az osztályfőnök véleménye alapján nem adható felmentés, - aki sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzd és ez alapján a délutáni rehabilitáción és fejlesztő foglalkozáson vesz részt. Minden egyéb speciális esetben az intézményvezető a saját hatáskörében bírálja el a szülői kérelmeket. Amennyiben a tanuló a 16 óráig tartó foglalkozásokon nem vesz részt és nincs felmentése, akkor az igazolatlan hiányzásnak minősül. A 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 51§(4) szerint, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát az iskolában az iskola intézményvezetőja köteles a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíteni.

128

1. Melléklet Kifutó képzések óratervei

Ének zene tantervű osztály óraterve 2013-2014 (új kerettanterv szerint)

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erköcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen kötelező óra tv. alapján Összesen szabadon tervezhető órakeret Összesen heti időkülönbözet terhére Összesen

4 3 4 1 2 2

4,5 3 4,5 1 2 2 0 0

0,5

2

1 1 1 1 5 1

4 3 3 1 2 2

1

0 0 3

0,5 1

0,5

1 1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

0,5

1,5

0,5

4 3 4 1 2 2 0 0

3 3 3 1 2

0,5 0 3

2 1 1

2 1 3

1 2 1

1 2 3

0 1,5 1 1,5 5 1

1 1 1 5 1

3

1

1

1

0 1 1 1 5 1

1,5 30

129

1

1

0 1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

3 1

29,5

1

28 3

2

összes óra

1 2

4 3 4 1 2 0 1 2

28 2


4 3 3 1 2

2 1

4 3 4 1 2 0 2 1

26

1


összes óra

kötelező óra

8.osztály



összes óra

kötelező óra

7. osztály



összes óra

0,5

1

kötelező óra

6.osztály



Tantárgy

kötelező óra

5. osztály

1 32

32

Emelt idegennyelv- tantervű osztály óraterve 2013-2014 (új kerettanterv szerint)


4 3 4 1 2 2

0,5 2 0,5

1 1 1 1 1 5 1

4,5 5 4,5 1 2 2 0 0

4 3 3 1 2 2

1

0,5 1

0,5

1 1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

0,5 0,5

4 5 4 1 2 2 0 0

3 3 3 1 2

2 1 1

2 1 1

1 2 1

1 2 1

0 1,5 1 1,5 5 1

1 1 1 5 1

0 1 1 1 5 1

2

130

1

0 1 1 1 5 1

1 1 1 5 1

3 1

30

1 1

28 3

30

összes óra

0,5 0 1,5

3 2


1 2

4 5 4 1 2 0 1 2

1

28 2


kötelező óra

összes óra

4 3 3 1 2

2 1

4 5 4 1 2 0 2 1

26

1 1 1

8.osztály



összes óra 2

0 0 1

kötelező óra

7. osztály



összes óra

kötelező óra

6.osztály



Tantárgy

kötelező óra

5. osztály

1 32

32

Informatika- tantervű osztály óraterve 2013-2014 (új kerettanterv szerint)


4 3 4 1 2 2

4,5 3 4,5 1 2 2 0 0

0,5

1 1 1 1

1 5 1

4 3 3 1 2 2

0,5 1

0,5

1 1 2 1 5 1

1 1 1 5 1

0,5 1 0,5

4 3 4 1 2 2 0 0

3 3 3 1 2

0,5 0 1,5

2 1 1

2 1 1

1 2 1

1 2 1

0 1,5 2 1,5 5 1

1 1 1 5 1

0 1 3 1 5 1

3

1

1

1

1 29

131

0,5 1 0,5

1

5 1

0 1,5 3 0,5 5 1

3 1

29

1 1

1

28 3

1

összes óra

1 2

4 3 4 1 2 0 1 2

28 2


4 3 3 1 2

2 1

4 3 4 1 2 0 2 1

26

1


összes óra

kötelező óra

8.osztály



összes óra

1

0 0 1

kötelező óra

7. osztály



összes óra

0,5

1

kötelező óra

6.osztály



Tantárgy

kötelező óra

5. osztály

1 32

32

2. Melléklet Egésznapos iskola óraterve

Egésznapos iskola óratervei 2016/2017 tanév Tantárgy:

Évfolyam: 1.

2.

3.

4.


8

8

7

7

Matematika

5

5

5

4

Etika/Hit és etika

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2,5 2

2

Angol

3

Vizuális kultúra

2

2,5 2

2


2

1

2

2

Testnevelés

5

5

5

5

1

1

Informatika Cigány népismeret

1

1

1

1

Iskolaotthonos foglalkozás - ebéd

5

5

5

5

Iskolaotthonos foglalkozás - szabadfoglalkozás

5

5

5

5

Iskolaotthonos foglalkozás – önálló munka

2

5

5

4

Iskolaotthonos foglalkozás - képességfejlesztés

6

3

3

2

ÖSSZESEN:

45 45

132

45 45

TISZAVASVÁRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents