TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT május 30-án megtartott ülésének

Szám: 337-10/2012. TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. május 30-án megtartott ülésének JEGYZŐKÖNYVE

Tartalom: 11/2012.(V.31.) számú önkormányzati RENDELET Tiszaug Község Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 8/2012.(III.14.) számú önkormányzati rendelet módosítása 12/2012.(V.31.) számú önkormányzati RENDELET Tiszaug Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott – hatályban lévő – Önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről 60/2012.(V.30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás pályázati önerejének megelőlegezése / 61/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepciójának elfogadása / 62/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia – Önkormányzati Egészségterv elfogadása / 63/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaug Községi Önkormányzat intézményeinek vagyonvédelme / 64/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Vörösmarty út és a Kis-Tisza út közötti út megnyitása /

JEGYZŐKÖNYV

Készült: 2012. május 30-án megtartott képviselő-testületi ülésről Ülés helye: Polgármesteri Hivatal – Tanácskozó terem Jelen vannak:

3 fő képviselő Dr. Méhész László megbízott jegyző jelenléti ív szerint

Tigyi Istvánné és Trencsényi István képviselők az ülésről távolmaradtak. Jegyzőkönyvvezető: Vargáné Szántó Krisztina Jegyzőkönyv hitelesítők: Kocsis Józsefné képviselő Gulyás Lajos alpolgármester Sinka Ferenc polgármester megállapítja, hogy az ülésen 3 fő képviselő jelen van, tehát az ülés határozatképes, azt megnyitja. Sinka Ferenc polgármester: A napirendi pontokkal kapcsolatban módosító javaslatokat szeretnék előterjeszteni a Tisztelt Képviselő-testület felé. Kérem, hogy új napirendi pontokat vegyünk fel a napirendek közé, melyek a következők lennének: - XV. napirendi pont: Káldi családdal kapcsolatos ingatlan ügy - XVI. napirendi pont: Pályázati részvétel - XVII. napirendi pont: Ügyészségi vizsgálat - XVIII. napirendi pont: „TeSzedd! Összefogás a tiszta Magyarországért” országos hulladékgyűjtési akció. A napirendi pontok közül kérem, hogy a VI., VII., X., XI., XII., XIII., XIV., és XV. napirendi pontokat feltétlenül zárt ülés keretében tárgyaljuk meg. A képviselő-testület a napirendi pontra tett javaslatot egyhangú szavazattal elfogadta. Interpelláció nem volt.

I. napirendi pont Tiszaug Község Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 8/2012.(III.14.) számú önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Sinka Ferenc polgármester: Tiszaug Község Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 8/2012.(III.14.) számú önkormányzati rendelet I. módosításával kapcsolatban van-e kérdés? Az Ügyrendi Bizottság tárgyalta a napirendi pontot?

-2-

Kocsis Józsefné képviselő: Az Ügyrendi Bizottság tárgyalta, elfogadásra javasolja, de nem igazán értjük a Király és Társai Halászati Kft. szerepét az ügyben. Sinka Ferenc polgármester: A 2010.júniusi árvízzel kapcsolatban VIS MAIOR támogatást igényeltünk a Magyar Államkincstártól. Az történt, hogy az E-on a Király és Társai Halászati Kft. részére nem volt képes olyan számlát kiállítani, amely konkrétan azt az időszakot tartalmazta volna, amely az árvíz idejére esik. A kiállított számla benyújtásra került a Magyar Államkincstár felé, a támogatási összeget utalták részünkre. Közben több levélváltás is történt az E-onnal, ügyvéddel való konzultációk sora következett, mire a tényleges számla kiállítása megtörtént. Ez a számla azonban 494.847.- Ft-tal kevesebb lett, mint az eredetileg benyújtott számla. Természetesen a Magyar Államkincstár az összeget visszakérte tőlünk, de a pénztárba Király Zoltán megtérítette a 494.847.- Ft-ot. Gulyás Lajos alpolgármester: Király Zoltán nem tudja az igényléseket lefolytatni? Sinka Ferenc polgármester: Nem, csak rajtunk keresztül lehet a VIS MAIOR-ban részt venni. Kocsis Józsefné képviselő: Önkormányzati feladat az árvízvédelem. Sinka Ferenc polgármester: Pontosan. Az előterjesztés 3. pontjában szerepel a szilvás út felújítása, amelyre 200.000.- Ftot különítettünk el. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy F. Dezső nem kéri ezt az összeget, saját költségén az utat rendbe tette. A falu iránti elkötelezettsége miatt az út felújítását ingyen elvégezte. Ez az összeg megmarad nekünk. A jegyzői álláshelyen 1.657.668.- Ft megtakarításunk keletkezett már eddig, amelynek – véleményem szerint – megvan már a helye. Erről később tájékoztatlak benneteket. A 2012. évi költségvetés I. módosításával egyetértetek? Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 11/2012.(V. 31.) számú önkormányzati RENDELETE Tiszaug Község Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 8/2012.(III.14.) számú önkormányzati rendelet módosítása A rendelet a jegyzőkönyv mellékletében megtalálható.

-3-

II. napirendi pont A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény hatályba lépésével összefüggő módosításáról Előterjesztő: Dr. Méhész László megbízott jegyző Sinka Ferenc polgármester: A szabálysértésekről szóló napirendi pont előterjesztője a jegyző úr, akinek átadom a szót. Dr. Méhész László megbízott jegyző: A 2012. április 15-től hatályba lépő 51.§ (4) szakasz értelmében az összes helyi rendeletből törölni kell a szabálysértési rendelkezéseket május 31-ig, ennek az előírásnak teszünk eleget e rendelet megalkotásával. A rendeletben-tervezetben felsorolt rendeletekből törlése kerülnek azok a szakaszok, amelyek a szabálysértési rendelkezésekre vonatkoznak, de az említett rendeletek többi része változatlan marad. A helyi önkormányzat Képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat Képviselő-testülete e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forinttól százötvenezer forintig terjedő pénzbírság kiszabását rendelheti el. Ezt csak előzetesként mondtam el, majd részletesen akkor tárgyaljuk amikor aktuális lesz. Sinka Ferenc polgármester: Javaslom a rendeletet elfogadni, hiszen nem is tudunk mit tenni. Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi rendeletet alkotta: TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 12/2012.(V. 31.) számú önkormányzati RENDELETE Tiszaug Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott – hatályban lévő – Önkormányzati rendeletek szabálysértési rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről A rendelet a jegyzőkönyv mellékletében megtalálható.

III. napirendi pont Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás önerejének megelőlegezése (szóbeli előterjesztés) Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Sinka Ferenc polgármester: Szóbeli előterjesztésről van szó, írásos anyagot nem kaptak a képviselők. Kaptam egy levelet a Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Társulástól pályázattal kapcsolatban. Tudni kell, hogy sorba mondanak le az elnökök, nagy valószínűség szerint holnaptól az öcsödi polgármester lesz az elnök. Két hete kaptam azt az értesítést, hogy az ivóvízminőség-javító programmal

-4-

kapcsolatban az önrészt meg kell előlegeznünk. A társulásban lévő önkormányzatok többsége a hátrányos településekhez tartozik, de Tiszaug nem tartozik ezen települések közé. Amennyiben a fejlesztések megvalósulnak 16 millió forintot jelentene nekünk. Tudjátok, hogy annak idején levelet írtam Lezsák Sándornak az önrésszel kapcsolatban. Belügyminiszter azt a tájékoztatást adta kérelmünkre, hogy a Magyar Állam minden érintett önkormányzattól az önerőt magára vállalja. Ez ma is áll. Az Állam azonban nem előlegezi meg az összeget, az önkormányzatoknak maguknak kell a pénzt biztosítani előlegként. A Kormányhivatal ezt a tranzakciót nem fogja olyan hitelnek tekinteni, amelyek az önkormányzatoknak tilos. Nem tudjuk mikor, de majd vissza fogjuk kapni a megelőlegezett önrészt. Azt tudni kell, mint a hiteleknek általában, kamata van. A kamat viszont nem lesz megtérítve számunkra. Kérem, hogy hatalmazzon fel a testület arra, ha június-július hónapban ezt az önerőt be kell fizetni, akkor meg tudjam tenni az utalást a hitelkeret terhére. A Képviselő-testületi programtervben nem szerepel augusztus 29-ig ülésünk, ezért külön nem szeretnék rendkívüli ülést összehívni. 2012. évben 2 millió, 2013. évben 8 millió és 2014. évben kb. 5 millió forint önerőt kellene megfizetnünk. Valójában most csak a 2 millió forintról kell beszélnünk. Gulyás Lajos alpolgármester: 3 részletben kell majd az önerőt biztosítanunk? Sinka Ferenc polgármester: A program megvalósulásának megfelelően kell majd megfizetnünk a szükséges önerőt. A képviselők meghatalmaznak az időarányos önrész átutalásával, vagy ragaszkodnak ahhoz, hogy rendkívüli ülés keretében döntsünk majd róla? Kocsis Józsefné képviselő: Most csak az idei évről beszélünk? Sinka Ferenc polgármester: Igen, csak az idei évről. Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: HATÁROZAT 60/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás pályázati önerejének megelőlegezése / A Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy döntött, hogy felhatalmazza Sinka Ferenc polgármestert, hogy a Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás fejlesztési terveiben szereplő fejlesztések megvalósulásához a szükséges önrész 2012. évi részletét – 2 millió forint, azaz kettőmillió forint – a hitelkeret terhére átutalja. Az önrész összegét a 2012. évi költségvetésben a hitelkeret terhére biztosítja annak visszatérítéséig. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Határidő: azonnal

-5-

Erről: Tiszazugi Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Pénzügy - helyben Képviselők Irattár - é r t e s ü l n e k.

IV. napirendi pont Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepciójának elfogadása Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Sinka Ferenc polgármester: Minden képviselő számára megküldésre került Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepciója. 2008. évi fejlesztési koncepció naprakészen elkészített változata. Lényege: a rövid- és középtávú fejlesztésekre mutat egy irányt. A következő napirendi pont is egy későbbi pályázat feltétele lesz. Gulyás Lajos alpolgármester: A Falusi Turizmus is ellehetetlenítésre került az új adójogszabályokkal. Inkább az önkormányzatnak adózott volna, akkor lenne egy kis plusz pénzünk belőle. Sinka Ferenc polgármester: Idegenforgalmi adót még be sem vezettük, pedig ha így növekszik a turisztikai létszám, akkor egy minimális összegű idegenforgalmi adót be kell vezetnünk. A mi szálláshelyeinken már most jelentős bevételt tudunk felmutatni. Csaba tudod mondani pontosan az összeget? Papp Csaba István könyvtáros: A bevétel jelenleg 470-490.000.- Ft-ra tehető. Sinka Ferenc polgármester: Javaslom elfogadni Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepcióját. Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: HATÁROZAT 61/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepciójának elfogadása / A Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete Tiszaug Község Idegenforgalmi, Fejlesztési Koncepcióját elfogadja. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Határidő: azonnal

-6-

Erről: Képviselők Irattár - é r t e s ü l n e k. Melléklet:

TISZAUG KÖZSÉG IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

2012.

-7-

1. BEVEZETÉS Tiszaug számos kedvező idegenforgalmi adottsággal rendelkezik. A település elsősorban célterület, az átmenő forgalom kevesebb szerepet játszik. A turizmussal , idegenforgalommal foglalkozó fejlesztési elemzések elsősorban a falusi turizmusban rejlő, eddig még kellően ki nem aknázott lehetőségeket, a horgász-turizmus bővítésének, valamint az ifjúsági ( ú.n. hátizsákos) turizmus fejlesztésének realitásait emelik ki. Igen fontos és kiemelt tevékenység - az idegenforgalmi látványosságok, természeti kincsek, a felüdülést szolgáló létesítmények fejlesztése, valamint megőrzése mellett – a megfelelő szálláshelyek biztosítása. Ez elengedhetetlen. Az idegenforgalomnak gazdasági jelentősége mellett kiemelkedő a társadalmi, kulturális, környezetvédelmi szerepe is. Nagyon fontos azonban, hogy a turizmus, idegenforgalom fejlesztésének jelentőségét és hatásait megfelelően értékeljük. A turizmus gazdaságfejlesztő, élénkítő szerepe jelentős húzóerőt képvisel. Infrastruktúrát vonz a térségbe. Szerepe van a munkahelyteremtésben, foglalkoztatás növelésben, a jövedelmi források kiegészítésében. Ezáltal jelentős településfejlesztő erőt képvisel. Nem várható azonban, hogy távlatban az idegenforgalom, mint egyetlen húzó ágazat, Tiszaug község minden gazdasági, foglalkoztatási problémáit egyedül megoldja. Ez csak több lábon állva, valamennyi fejlesztési potenciál együttes kihasználásával lehetséges. Oda kell figyelni a fejlesztések során, hogy minél kisebb környezetterheléssel járjon a tevékenység. Azonban azt is szem előtt kell tartani, főleg a kistelepülések gazdasági-kulturális életének alakulása során, mint Tiszaug esetében is, hogy a turizmus, a turisztikai szakirányok kiemelt fejlesztése elsődleges a fennmaradás érdekében. Ennek érdekében minden lehetséges eszközzel élni kell. 2. A MAGYARORSZÁGI TURIZMUS JÖVŐBENI TENDENCIÁI A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat. Gazdasági jelentőségét jelzi, hogy 2007-ben a világon megtermelt GDP-nek közel 16.2%-a a turizmusból származott és mintegy 235 millió ember foglalkoztatását biztosította. . -

A világgazdasági válság ellenére a világturizmusban továbbra is forgalomnövekedés várható. Azonban a belföldi forgalom ennél lényegesen nagyobb arányban fog nőni. A szabadidő növekedésével általánossá válik az évi többszöri, több napig tartó utazás. A turisták a jelenleg hagyományosnak tekinthető nyári tengerparti üdülés és esetleg téli síelés helyett hazai utazási célokat részesítenek előnyben.

-

Általánossá válik az egészséges életmód, a korszerű táplálkozás, a rendszeres testmozgás iránti igény. Az életmód változásával egyre keresettebbé válnak a speciális "betegségek" (manager-betegségek, fiatalító-kúrák, szépség-kúrák, stb.) gyógyítására szolgáló természetes, esetleg természetgyógyászati módszerek.

-

Az emberek mindennapi életük során - még inkább szabadidejükben, utazásaik során - a természethez fordulnak. A turizmusban így különös jelentőséget kap a természet és annak

-8-

védelme: a tömegturizmus által idáig tönkre nem tett eredeti természeti környezet vonzereje hihetetlenül megnő. -

A természet mellett a turisták motivációiban egyre fontosabb szerepet játszanak a kulturális értékek, a hagyományok, a folklór, a "gyökerek keresése". A mozgékony, tanulni vágyó, kuriózumok iránt vonzódó fiatalok sajátos piaci szegmenset képeznek. Utazásaikat a megismerés motiválja, ennek érdekében könnyen alkalmazkodnak a helyi körülményekhez Az egyéni forgalom növekedésével nélkülözhetetlen a turistákat segítő korszerű információs, értékesítő hálózat kiépítése.

Tiszaug község turisztikai szempontból azzal válhat vonzó tényezővé, hogy természeti kincseit, valamint csendes-nyugodt, falusias jellegét folytonosan a figyelem középpontjában tartjuk. Ezzel is erősítve a belföldi turizmus fellendülését, ezen belül a falusi turizmust. A turizmus a magyar gazdaság egyik sikerágazata. Jól mutatja ezt, hogy Magyarországon 1990 és 2007 között a turizmusból származó devizabevételek megötszöröződtek. Szakértői becslések szerint Magyarországon a bruttó nemzeti terméknek már több mint egytizede a turizmusból származik, és az ágazat közel 250 ezer főnek nyújt munkát, megélhetést. A turisztikai forgalom alakulása 2010-11-ben  A három- és négycsillagos, illetve luxusellátást nyújtó szállodák, apartmanok stb. látogatottsága 2011. évben az előző évhez képest 4,4 %-kal csökkent. Ezzel együtt eltolódik a hangsúly a kisebb költségű, de minőségileg egyáltalán nem leminősítendő szálláskeresések felé az aktuális trend.  Budapest és a Balaton, bár még vezető szerepet töltenek be, forgalmuk mintegy 10 %kal esett vissza. De ennek a kisesésnek egy része a vidéki turizmusban fellelhető. Összegezve tehát a turisztikai célirányok vidékre helyeződnek át, kikerülve a fővárost.  A német nyelvterületről érkezett turisták vendégéjszakáinak a száma csökkenést mutat, más országokból viszont egyre többen látogatnak hazánkba (Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia, Oroszország, Ukrajna, Törökország, Románia, Izrael, Japán, USA).  A belföldi turizmus továbbra is dinamikusan fejlődik. a külföldi úticélok helyett és mellett egyre többen hazánk nevezetességeit keresik fel. A jövőben az alábbi tendenciákkal kell számolni:  Hazánk a nyári főszezoni üdülések célterülete ismét. Néhány éve ugyan visszaesés volt tapasztalható, amit a gazdasági válság is fokozott, az utóbbi két évben viszont ismét fellendülés következett.  Magyarország a jövőben várhatóan főként a második, harmadik szabadságot igénybe vevő elő-, utószezonban utazó turisták célpontja lehet a főszezonon kívül.  Elsősorban nem a mediterrán országokkal kell felvennünk a versenyt - mivel természetföldrajzi adottságaikkal nem versenyezhetünk - hanem a hasonló adottságokkal rendelkező Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Ausztria lehetnek potenciális konkurenseink, illetve együttműködő partnereink. Jelenleg legerősebb részterületei turizmusunknak a kulturális turizmus, a városlátogatások, termál- és gyógyturizmus, hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus, a kongresszusi, valamint üzleti turizmus, de adottak a lehetőségek más elő- utószezoni programok

-9-

népszerűsítésére is (lovas-, kulturális turizmus, városlátogatások, folklór programok, várak kastélyok, történelmi vidékek, hegyvidéki, vízparti és egyéb hobby turizmus stb.). Az átalakuló vendégkör Magyarország iránti kereslete a nemzetközi trendeknek megfelelően egyre összetettebb és differenciáltabb. Tiszaug ugyan nem rendelkezik a fenti adottságok mindegyikével, de kedvező földrajzi fekvéséből következően a szomszédos települések, ahol mindezen turisztikai létesítmények megtalálhatók, igen könnyedén megközelíthetők, elérhetővé téve a szolgáltatásokat. Magyarország turizmusát a közelmúlt prognózisai alapján várhatóan az alábbi tendenciák jellemzik: -

A magyar lakosság turizmusát a jelenlegihez hasonló, döntően tömegturizmust jelentő passzív forgalom és a fejlődésnek indult belföldi forgalom fogja jellemezni.

-

Az aktív forgalom már napjainkban is kimutatható átalakulása tovább tart: módosulnak a küldő piacok, változnak a külföldi turisták motivációi. Ezek a tendenciák megkövetelik a magyar turisztikai adottságok átértékelését és a tömegturizmus helyett a versenyképes, egyedi vonzerőn alapuló, exkluzív termékek kialakítását.

-

A turizmus a világtendenciáknak megfelelően Magyarországon is megköveteli a szakképzés fejlődését, a nyelvismeret bővítését. Mindez azonban nem pótolhatja a korszerű technika meglévő hiányát: elengedhetetlen, hogy az országot behálózza egy számítógépes turisztikai információs, értékesítő rendszer, mely külföldi, hasonló rendszerekhez is kapcsolódik. Ennek a rendszernek a kiépítése folyamatban van. A Tourinform Irodákon keresztül lehet belőle információkhoz jutni.

-

A vendégeket a szolgáltatások bővítésével, színvonaluk emelésével, a programkínálat színesítésével nagyobb költésre kell ösztönözni.

-

Erőforrásokat kell mozgósítani, illetve koncentrálni a sajátos motivációjú, igényesebb, s egyben nagyobb költségű külföldi turistarétegeket vonzó komplex turisztikai termékek kínálatának megteremtésére.

-

Nagyobb figyelmet kell fordítani a belföldi turizmus újjáélesztésére.

-

A korábbiaknál fokozottabb mértékben meghatározóvá válik a szakapparátus megfelelő szakmai színvonala. 3, TISZAUG ÜDÜLÉSI, IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGAI

A Tisza Tiszaug kiemelkedő turisztikai-, idegenforgalmi vonzástényezője a Tisza. A közúti hídtól északra eső ártéri terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része, amely a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. A hídtól délre viszont már a Kiskunsági Nemzeti Park területén járunk. A partot galériaerdők szegélyezik. Számos védett növény- és állatfaj található a területen. A közúti hídtól délre – Club Pegasus Hotellel szemben— Tisza árterében, üdülőővezet és az egykor rendkívül kedvelt – ma már sajnos nem üzemelő—szabadstrand található. A település turisztikai vonzerejét nagymértékben növelné,

- 10 -

ha az Önkormányzat ismét felvállalná—a működésben érdekelt vállalkozók bevonásával—a szabadstrand üzemeltetését A Holt-Tisza A holtág a folyó szabályozásakor keletkezett, mintegy 200 évvel ezelőtt. Az elmúlt évtizedekben (1990-ig.) a Tiszaalpári Halászati Szövetkezet tulajdonában és kezelésében volt 1990-től Tiszaug Község tulajdonában van. Kezdetben a horgászok körében rendkívül népszerű víz az idők folyamán—„köszönhetően” a felelőtlen gazdálkodásnak—elvesztette vonzerejét. 2007 novemberétől az Önkormányzat vállalkozásba adta a Holt-Tiszát és a rendszeres és intenzív haltelepítések eredményként ismét növekszik a területi engedélyt kiváltók horgászok száma. A több mint 48 hektáros holtág és a partot szegélyező nádas igen gazdag növény - és védett állatvilágnak adnak otthont. Természetvédelmi területek Tiszaug északi határában szikes puszta terül el jelentős növény- és állatvilággal. .A több mint százesztendős, őshonos vadkörtefáiról ismert körtvélyesi legelő természetvédelmi oltalom alatt áll. Valaha ez a terület szikes tó volt. A galagonyás liget ebben a formájában ma már nagyon ritka növénytársulás. Számos madár talál benne menedéket, mint például a nagykócsag,rétihéja, szürkegém és számos énekesmadár. Termálturizmus Az Alföld köztudottan gazdag gyógyvizekben. Bármely irányba indulunk is, 10-15 km.en belül biztosan találunk egy gyógyfürdőt. -Cserkeszőlő 11 km -Tőserdő 6 km -Kerekdomb 8 km Tiszakécske 15 km A fent említett helyek az odalátogató tömegek miatt mára már elvesztették nyugodt falusias, illetve kisvárosias hangulatukat. Nálunk mindez még fellelhető! A személyes kapcsolatokon, kötődéseken nyugvó falusi turizmus kezdi kiépíteni visszatérő vendégkörét. Egy-egy nap felkeresik a fürdőket, de a nyugalom, az élővíz, a természetjárás, az evezés a rekreációbanegyre nagyobb hangsúlyt kap. Vízi turizmus, hajózás „ Alapítvány az Egészséges Településekért” támogatásával 2008 nyarán 8 db csapatkenu került a településre. A kenuk bérelhetők. A Holt-Tiszán így közvetlen közelről lehet gyönyörködni a tavirózsa telep szépségében, a part menti nádas gazdag élővilágában, vagy el lehet hajózni a szabadstrandig.

Horgászat Tiszaugon az élővíz és a holtág révén jelentős szerepet tölthet be a horgászat, mint a kikapcsolódás egyik lehetséges formája. A Tiszából és holtágából sokféle halat (kecsege, ponty, keszeg, harcsa) foghat ki a nyugalmat kedvelő vendég. Kerékpáros turizmus Sajnos nincs kiépített kerékpárutunk.

- 11 -

Lovaglás - lovas turizmus A változatos Tisza-parti táj és a tanyavilág ideális a tereplovaglás, túralovaglás számára. Lovaglási lehetőséget a Club Hotel Pegasus biztosít. Vadászturizmus A helyi vadásztársaság fogad vendégvadászokat, külföldi bérkilövőket. A vadászható vadak: őzbak, vaddisznó, nyúl, fácán, vadkacsa. Vendégvadászként hazai és külföldi vadászok (olaszok, németek és osztrákok) jöhetnek szóba. "Alternatív turizmus", zöldturizmus Tiszaug természeti adottsága kiváló lehetőséget biztosít ennek az egyre inkább terjedő formának, amely amellett, hogy sokkal kevésbé terheli a környezetet, mint más formák, számos egyéb előnnyel is jár. Lehetséges változatai:  Falusi - tanyai turizmus,,  Kalandturizmus,  Természeti-, ökoturizmus. Kulturális értékek Számos érdekes és értékes népi mesterség is fellelhető a településen. Itt tevékenykedik Balás Edéné fafaragó mester Helyi mesterségek szerszámait mutatja be a Tájházban berendezett kiállítás. A szőlészettel, borászattal, halászattal foglalkozó gyűjteménynek a XIX század végén épült épület dupla hajós pincéje ad otthont. Kéménytető. (ásatások) Kastélyok--- Radvány kastély, Steer kastély, Bánhidy kastély Református templom Katolikus kápolna Artézi kút Kereskedelmi szállás-lehetőségek A szálláslehetőségek meghatározók egy település turisztikai-idegenforgalmi viszonyaiban. Tartós jelenléttel csak akkor lehet számolni, ha megfelelő mennyiségű és minőségű szállás található a településen. Tiszaug esetében a szálláskínálatban jelentős szerepe van a magánházaknál, magánüdülőkben rendelkezésre álló privát férőhelyeknek. Kemping Holt-Tiszaparti szabad strandhoz kapcsolódó sátorozó hely Sátrak és lakókocsik elhelyezésére szolgáló területtel rendelkezik. Jelenleg nem üzemel. A közművesítettsége alacsonyszintű.

Panziók, szálloda jellegű létesítmények Club Hotel Pegasus A falusi turizmus minősített vendégházai Tóparti vendégház

-

- 12 -

Belterületen, közel a Tisza-parthoz: Kárász-Turistaszálló 9 db 2,3 ágyas szobákban max. 25 fő elhelyezésére van lehetőség, közös zuhanyozóval. Horgászási, valamint sportolási lehetőségek állnak a vendégek rendelkezésére. Árnyas Üdülőház Összkomfortos, vízparti 2 db kétágyas szobákban max. 6 fő elhelyezése, fogad vendégeket egész évben. 4, AZ ÜDÜLÉSSEL, PROBLÉMÁK

IDEGENFORGALOMMAL

KAPCSOLATOS

JELENLEGI

Az elmúlt évek során mind a Club Hotel Pegasusnak, mind a falusi turizmus vendégházainak visszaesett a látogatottsága. A külső okok, gazdasági tényezők mellett ennek részben belső okai is vannak. A belső okok feltárása azért fontos, mert a kiéleződött versenyhelyzetben csak ezek hatékony kiküszöbölésével lehet helytállni.. Ezek megléte, jó minősége elengedhetetlen a zavartalan idegenforgalomhoz, üdüléshez. A tiszaugi idegenforgalom és üdülés első virágkorának sikeréhez nagyban hozzájárult az infrastruktúra átlagosnál jobb színvonalú és dinamikusabb fejlesztése. Ez a folyamat azonban a ’90-es évek végén megtorpant. (vasút, 44-es főút, autóbusz hálózat ) Az épített létesítmények mellett kiemelkedő vonzástényező a Tisza. A Tisza-parttal kapcsolatos feladatok nyilvánvalóak, - bővítés, partrendezés, homokos partrész biztosítás, megfelelő vizesblokk kialakítása, stb. - a kérdés az, hogy ki tudja ezeket a feladatokat felvállalni. Örvendetesen megnőtt az idegenforgalomra, az itt üdülők igényeinek kielégítésére szakosodott vendéglátó, kereskedelmi, szórakoztató privát létesítmények száma. Ezek önmagukban, legtöbb esetben kultúráltak, elfogadhatóak, de további fejlesztésüket ösztönözni kell. Ebben a körben egyértelmű és szinte kizárólagos a profitorientáltság. Élvezik a község idegenforgalmi vonzerejét, de annak minőségi feljavításában legfeljebb nagyon áttételesen, az önkormányzatnak befizetett adók formájában vesznek részt. A térség páratlan idegenforgalmi lehetősége a mintegy 15-20 km-es üdülő és idegenforgalmi zóna. (Tiszaalpár, Lakitelek, Kerekdomb, tiszaugi Holt-Tisza, körtvélyesi üdülőterület, Tisza, Tisza-part, valamint a Tiszazug települései: Nagyrév, Tiszainoka, Tiszakürt, Cserkeszőlő termálfürdő ) Tiszaug egy 15 km-es sugarú kör közepéppontjában található a felsorolt településeknél lényegesen alacsonyabb szolgáltatási árakkal. A felsorolt problémák szinte mindegyike felveti egy olyan szervezet hiányát, amely képes a koordinátori szerep teljes körű betöltésére Az önkormányzat lehetséges szerepvállalása korlátozott. Közös erőfeszítéssel meg kellene találni azt a formát, amelyben a területen jelen lévő valamennyi fontos tényező képviseltetni tudja érdekeit, ki tudja fejteni aktivitását. 5, TENNIVALÓK A TURIZMUSBAN Jelenleg, folyamatosan elvégzett feladatok

- 13 -

 Zajkeltő tevékenység korlátozása A településen üdülővel rendelkező nyaralóvendégek, valamint a település lakosságának egy része igényli a csendes és nyugodt pihenést. Mivel a szórakozóhelyek üzemeltetése, valamint a nyugodt kikapcsolódásra vágyás is főleg a hétvégére összpontosul az Önkormányzat köteles lépni ebben az ügyben. A szórakozóhelyek üzemeltetésénél is égetőbb probléma a gépjárművek által keltett zajok kibocsátása, ami főként a KRESZ általános figyelmen hagyásával függ össze. (Viszont azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szórakozóhelyek más intézményekkel együtt a társas érintkezés színhelyei, mind a helybeli lakosság, mind a szabadságukat itt töltők részéről.)  Megfelelő színvonalú kulturális rendezvények szervezése Fontos, hogy az idelátogató vendégek megfelelő színvonalú programokon tudjanak részt venni. Ennek érdekében minden évben, legalább az üdülési szezonban álljon rendelkezésre, tartalmas kikapcsolódást biztosító rendezvény. Ennek megvalósításában az Önkormányzatra, a helyi civil szervezetekre, valamint a turizmusban érdekelt vállalkozásokra lehet csak számítani.  Kiadványok Minden évben fontos a települést bemutató kiadványok megjelentetése. A helyi sajtó, kiadványok-szórólapok, az internetes megjelenési formákat kihasználva a figyelem középpontjában kell maradnunk.  Szúnyogirtás Jelenleg a belterület teljes területén, valamint részlegesen a külterületen tervezzük.  Közrend, közbiztonság Egész évben, de elsősorban az üdülési szezonban fokozottabb ellenőrzésre van szükség az üdülőterületen, főleg a hétvégeken. A Rendőrség és a Polgárőrség ezen a területen is évről évre eredményesen együttműködik az Önkormányzattal. Nagyon fontos lenne turisztikai termékek létrehozása, megteremtése, mert e nélkül tartós minőségi turizmus elképzelhetetlen. (pl. családi üdülés, kempingezés, vízi sportok, horgászás, lovaglás, gyógy turizmus, kulturális turizmus, bortúrák, ifjúsági üdülés, természetjárás). Az idegenforgalommal kapcsolatos tevékenységek elsődleges célja településszinten a jól értékesíthető komplex idegenforgalmi termékcsomag. Ennek fontosabb jellemzői: - sajátos arculatot ad a településnek, biztosítja annak kiemelkedését a térség turisztikai kínálatából, -

felértékeli a település meglévő természeti és kulturális adottságait és elősegíti újabb adottságok, lehetőségek felismerését,

-

tudatosítja a fellelhető értékeket tradíciókat és egyben közösséget formál,

-

megkönnyíti és lehetővé teszi az egyéni elképzelések piacra juttatását.

Cél, hogy Tiszaug lakossága hosszútávra megélhetést találjon a turizmusban és az idegenforgalom jótékony hatást gyakoroljon a gazdaság többi szektorára, a természeti és kulturális környezetre, valamint a lakosság életének minőségére is. Ugyanakkor mindez veszélyt jelenthet környezetünkre, kultúránkra és ezért különösen fontos a fejlődés

- 14 -

ellenőrzése, objektív irányítása. Tudatos fejlesztés szükséges, szakítani kell a spontaneitással, a középszerrel és a mennyiségi szemlélettel. Hosszú távú cél a sajátos arculatú, környezetbarát turizmus megteremtése.

6,RÖVIDTÁVON MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLKITŰZÉSEK (5 éven belül) Elsődleges cél, hogy Tiszaug sajátos és szinte egyedülálló sajátossága a településen található vizek "hármassága” (Tisza, holtág, artézi kút), megfelelő hangsúlyt kapjon. 1. Természeti értékekkel kapcsolatos fejlesztések Tisza

Tisza-parti szabad strand felújítása: -

Az áradások során felhordott iszapréteg rendszeres évi elvitelével homokos partfelületet kellene létrehozni. A látogatók számára méretezett gépkocsi parkolót kellene kialakítani. Ki kellene építeni a parti vizesblokkokat. Emelni kellene a Tisza-parti együttes infrastrukturális ellátottsági szintjét.

Tisza-parti sétány Javasoljuk egy sétány kialakítását az elkövetkezendő években. Holt-Tisza

Tervet kellene készíteni a Holt-Tiszán kialakítandó természetvédelmi – horgász - strand bázisra. Ezeknek a terveknek a megvalósítása jelentősen megnövelné a tiszaugi idegenforgalmi programkínálatot, és mivel nem szűken vett idegenforgalmi szezonhoz kötött a működése, jó hatással lenne az idegenforgalmi szállás- és vendéglátó létesítmények gazdaságos kihasználására. A holtág az ökoturizmus központja lehet, ahol madármegfigyeléseket, természetjárást is végezhetnek az ide látogató vendégek. Ezen felül "széthúzhatja" a vendégforgalmat sajátos elhelyezkedése révén. A Tisza és a holtág a település nyugati és keleti részén fekszik, így megosztódhat a turistaforgalom a két terület között, valamint a község központi része összekötő szerepet kaphat, ezzel megszűnhetne a nyári szezonban oly jellemző, a Tisza-partra koncentrálódó vendégforgalom. A Holt-Tisza rendezésénél és hasznosításánál is kiemelkedően fontos a természeti értékek védelmének szem előtt tartása. Rövidtávon a Holt-Tisza körbejárásának biztosítását kell elérni, valamint a tervezett védett területek látogathatóságának lehetőségét kell megvalósítani. Madármegfigyelő helyeket kell kialakítani, horgászhelyeket kell létesíteni. Itt is célszerűnek látszik egy sétány, esetleg kerékpárút kiépítése.

- 15 -

Fontos, hogy a holtág környékén vegyszermentes, környezetbarát növénytermesztés legyen. 5 éven belül egy mintaterület kialakítása lenne célszerű, melynek tapasztalatai alapján az egész mezőgazdasági területre kiterjeszthető a biogazdálkodás. . Ökoturizmus

A Holt-Tiszához elsődlegesen kapcsolódó ökoturizmus fokozatosan valósítható meg és eközben nem igényel nagy infrastrukturális fejlesztéseket, növeli a lakosság jövedelmét, közvetlen kapcsolat alakul ki a vendégek és a vendéglátók között. Lehetséges formái: - természetjárás - kerékpáros turizmus - vízi turizmus Vízi turizmus

A vízi turizmus és a hajózás kibontakozását elősegítheti a megfelelő háttér infrastruktúra, szolgáltatás fokozatos kiépítése. Horgászat

A Holt-Tisza horgászlehetőségeit is érdemes kihasználni. Túrák, idegenvezetés szervezése Érdemes lenne a spontán látogatások mellett egy szervezett idegenvezetés lehetőségét is megteremteni. Ennek során a főbb nevezetességek bemutatása volna a célkitűzés. Hosszútávon az idegen nyelvű (elsősorban német) kalauzolás is kivitelezhető. Bár a falu még szervezett kerékpár- és túraútvonallal nem rendelkezik, a közúti spontán vagy szervezett kerékpártúra a KRESZ mindenkori szabályainak maximális betartása mellett támogatandó. 2. Épített környezet fejlesztési lehetőségei A település virágosítása Rövididőn belül el kell érni, hogy a lakosság rendben tartsa környezetét. Az utcafronttal is foglalkozzon. Gondozza a lakóépülete előtti területet: virágosítson, nyírja a gyepet. Kedvezőbb településkép kialakítására kell ösztönözni a településen élőket. Üdülőövezet ( Tisza, Körtvélyes)

A már kialakult kistelkes üdülőterületeken napjaink feladata a hiányzó kereskedelmi-, szolgáltatási-, vendéglátási-, zöldterületi-, infrastrukturális, stb. létesítmények pótlása, a kialakult minőségi szint emelése. Szükséges egy Rendezési terv elkészítése is, ami magába foglalja az üdülőterületen történő elképzelések, projektek tervezetét. Az érzékelhető, hogy ezeket a feladatokat az önkormányzat képtelen magában teljes körűen ellátni. Fontos lenne az ott élők hangsúlyosabb szerepvállalása, közreműködése.

- 16 -

7,TISZAUG TURIZMUSÁNAK ALAKÍTÁSÁBAN RÖVIDTÁVON ELÉRENDŐ EGYÉB CÉLOK

(5 éven belül):  A turizmusból származó bevételek növelése, a turizmus területre történő befektetések, munkahelyek létrehozásának ösztönzése a feltételek biztosításával.  A település kiváló adottságainak (Tisza, holtág,) megőrzése az Önkormányzat, a civil szféra, a turizmusban érdekelt vállalkozások és a tenni akaró polgárának bevonásával, a vonzerők gyarapítása.  A minőségi turizmus arányának növelése: A turisták tartózkodási idejének meghosszabbítása olyan turisztikai területek fejlesztésének ösztönzésével, mint pl. ökoturizmus, sport- és kulturálisturizmus, gasztronómiai turizmus.  A településre érkező turisták tájékozódásának elősegítése a község különböző pontjain felállított településtérképek, útjelző, irányjelző táblák segítségével.  Fontos a tudatos idegenforgalmi település arculat, "image" megteremtése és propagálása. Tiszaug sokrétű természeti adottságai ehhez jó alapot szolgáltatnak. .  A Község Önkormányzatán belül, vagy egy majdani Tourinform Iroda, esetleg más szervezet, csoportosulás alkalmazásában, olyan szakember foglalkoztatása, aki: - koordinálja a turizmust tervező, szervező, tevékenységet, illetve közreműködik annak végrehajtásában, - megalkotja (az országos és kistérségi tervekhez kapcsolódóan) a település turizmusmarketing koncepcióját és részt vesz a kivitelezésben, - a tervek megvalósítása érdekében javaslatokat dolgoz ki a pénzügyi feltételek biztosítására, gazdaságossági, megtérülési számításokat végez, illetve végeztet, figyeli a pályázati kiírásokat a minél több elnyerhető nem önkormányzati forrás helyi fejlesztésekbe történő bevonása érdekében, - koordinációs tevékenységet végez a turizmushoz kapcsolódó területek szervezetei, intézményei, vállalkozásai irányában, - képviseli Tiszaugot a hazai szakmai szervezetekkel történő együttműködés során, a hazai és turisztikai szakvásárokon, kiállításokon. - a község képviseletében koordinálja a turizmus területén az együttműködést az országos, megyei, régióbeli, kistérségi önkormányzatokkal, a helyi vállalkozókkal, civil szférával, a lakossággal.  A településen belül egy idegenforgalmi iroda felállítása, ahol a községbe látogató vendég tájékozódni tud a szálláshelyekről, étkezési, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségekről, ahol hozzáférhet a településről készült, térségi, régiós, országos turisztikai kiadványokhoz.  Előrelépés lenne, ha elindulna egy programegyeztető párbeszéd a turizmusban érdekelt vállalkozók között, ahol az esetleges együttműködésekről tárgyalni tudnának egymással. Az Önkormányzat, mint koordináló, segítő részt vehet az egyeztetésekben.

- 17 -

 Nagyon fontos lenne egy "kínálati lánc" összeállítása, mely a megérkezéstől az étkeztetésen át, a szálláshelyekig, programajánlatokig tartalmazná az idelátogatók lehetőségeit. Sokkal költségkímélőbb lenne, és sokkal színvonalasabb kínálatot lehetne összeállítani, ha arra törekednének a vállalkozók, hogy közösen szervezzék az utaztatást, a szállást, a programokat, minden egyes vállalkozó a saját szakterületén a legmagasabb színvonalra törekedve. A programcsomag összeállításában segíthet a települési önkormányzat.

8,KÖZÉPTÁVON MEGVALÓSÍTANDÓ CÉLKITŰZÉSEK (5-10 éven belül) 1. Természeti értékek fejlesztési lehetőségei Holt-Tisza

A holtág majdani rendezési tervében szereplő fejlesztési irányok megvalósítása: szabadstrand kialakítása és üzemeltetése, horgászfalu létesítése. A megfelelő működéshez szükséges infrastrukturális háttér kialakítása (Utak, szolgáltató helyiségek kialakítása stb.). 10 éven belül reálisan megvalósítható a biogazdálkodás a holtág körüli mezőgazdasági területeken. Kerékpáros turizmus A Tisza mentén vezetett kerékpárút lehetősége regionális szempontból is megfontolandó lehet. A Duna-menti kerékpárút osztrák szakasza teljesen elkészült, magyarországi részének megvalósítására is jelentős lépések történtek. Ha a Tisza-menti regionális útvonal is elkészülhetne, az jól integrálható lenne egyéb Tisza-menti településközi törekvésekhez. Optimális a külön nyomvonalon vezetett kerékpárút, de kisebb forgalmú közutak esetén elfogadható lehet - elsősorban a fennálló anyagi nehézségek miatt - a gépjárművekkel közös útfelületen történő vezetés. Külterületen elképzelhető a meglévő földutak stabilizációval történő javításával kerékpárút hálózati elemek létrehozása. A Tisza-menti kerékpárút kedvező nyomvonal lehetősége lehet az árvízvédelmi gáton való vezetés. Ez a pihenőhelyek kialakításánál, a kiszolgáló létesítmények elhelyezésénél lehetőséget teremt a kerékpáros és vízi turizmus fejlesztési igényeinek összehangolására. 2. Épített környezet fejlesztési lehetőségei Helyi védettség alatt álló épületek felújítása Tiszaug belterületén 6 db, külterületén 1 db középület, valamint 5db magántulajdonú helyi védettség alatt álló lakóépület található. Megóvásuk, felújításuk kiemelkedő fontosságú a megfelelő községkép kialakítása szempontjából. Meg kell találni a felújítás lehetőségeit és formáit. (Önkormányzati támogatás, pályázatok stb.) HELYI, SZAKMAI, KÉPVISELETI, TÁRSADALMI SZERVEK FELADATAI A KONCEPCIÓ AJÁNLÁSAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A turisztikai stratégiai célok, feladatok és programok megvalósításában egyre fontosabb szerepet szükséges felvállalniuk a szakmai, társadalmi szervezeteknek, hiszen az önkormányzatnak nincs közvetlen ráhatása az idegenforgalomban résztvevő szervezetekre. - 18 -

Jelen turisztikai koncepció megvalósítása elsődlegesen ezen szervezetek segítségével történhet:  önkormányzati "elvárások" és turisztikai célok közvetítése  a turizmusban résztvevők figyelemmel kisérése, egyfajta minősítése  régiós, országos, nemzetközi kapcsolataik ilyen irányú felhasználása (üzleti és szakmai befektetők megnyerése stb.)  a turizmus megfelelő színvonalú lebonyolításához a szakmai képzés összehangolása  pénzforrások felkutatása, bevonása, pályázatokban közreműködés  rendezvényekre, programokra javaslat, ötletek és a programok "menedzselése". ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK  célok megfogalmazása: elmozdulás a minőségi turizmus irányába: ökoturizmus, kulturális-, sport-, gasztronómiai turizmus;  idegenforgalomban résztvevők megnyerése a céloknak;  éves programok összeállítása összefogva a vállalkozókkal;  információs anyagok összehangolt készítése, egyeztetés a vállalkozókkal, kiadványszerkesztőkkel;  a községből elszármazottak kapcsolatrendszerének felhasználása az idegenforgalom indukálása érdekében;  különböző érdekek egyezség felé terelése (pl. idegenforgalmi adó);  helyi rendeletekkel segíteni az idegenforgalmat;  adatgyűjtés, információgyűjtés a reális helyzetelemzés és tendenciák feltárása érdekében;  infrastruktúra fejlesztése az idegenforgalmi célokkal összhangban /parkolók, információs táblák, WC-k/;  a szomszédos régiók, Kecskemét és Térsége megismerése;  helyi turisztikai iroda létrehozása. TISZAUG, 2012. május 30.

V. napirendi pont Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia - Önkormányzati Egészségterv elfogadása Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Sinka Ferenc polgármester: Az előző Egészségfejlesztési Stratégia - Önkormányzati Egészségterv módosítása, naprakész változata, amelyet ma el kellene fogadnunk. Szintén pályázati feltétel, hogy ezzel Tiszaug községnek rendelkeznie kell. Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta:

- 19 -

HATÁROZAT 62/2012.(V. 30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia – Önkormányzati Egészségterv elfogadása / A Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégiát – Önkormányzati Egészségtervet elfogadja. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Határidő: azonnal Erről: Képviselők Irattár - é r t e s ü l n e k. Melléklet:

Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégia Önkormányzati Egészségterv

- 20 -

Tiszaug 2012. Tartalom I. BEVEZETŐ ................................................................................................... - 23 I. 1. Egészségfejlesztési stratégia .............................................................................................................. - 24 I. 2. Az egészség ......................................................................................................................................... - 25 I. 3. Jogszabályi alapok ............................................................................................................................. - 25 I. 4. A Nemzeti Népegészségügyi Program .............................................................................................. - 26 I. 5. Hol tartunk? – az egészségtérkép ..................................................................................................... - 29 -

II. ÁLLAPOTLEÍRÁS ....................................................................................... - 30 II. 1. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ........................................................................................... - 31 II. 2. HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................... - 32 II. 2. 1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága ............................................................................. - 32 II. 2. 2. Főbb demográfiai jellemzők ........................................................................................................... - 32 II. 2. 3. Vonalas infrastruktúra helyzete ........................................................................................................... 13 II. 2. 4. Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele ....................................................................... 13 II. 2. 5. Az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán ................................... 14 erőforrások alakulása ....................................................................................................................................... 14 II. 2. 6. Közművelődési, könyvtári ellátottság ................................................................................................. 15 II. 2. 7. A település közkulturális élete napjainkban ........................................................................................ 15 II. 2. 8. Oktatásügy ........................................................................................................................................... 17 II. 2. 9. Foglalkoztatottság, munkanélküliség .................................................................................................. 18 II. 2. 10. Környezeti állapot ............................................................................................................................. 19 II. 2. 11. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere ......................................................................... 19

III. AZ ÉLET MINŐSÉGÉNEK ELEMZÉSE.......................................................... 19 III. 1. Fejlesztési alapelvek ............................................................................................................................ 20

IV. IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉSE, KULCSPROBLÉMÁK KIVÁLASZTÁSA ... 23

- 21 -

V. RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIA A KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉS ÖSZTÖNZÉSÉRE ................................................................................................ 25 VI. CSELEKVÉSI TERV ....................................................................................... 26 VI. 1. Jelen pályázat révén megvalósítani szándékolt programok ............................................................. 26 VI. 2. Helyi egészségfejlesztési munkacsoport (bizottság) .......................................................................... 28 VI. 3. A település összes tervezett közösségi programja ............................................................................. 28

- 22 -

I. Bevezető “A lelki egészség nem valami olyasmi, amit készen kap, vagy amire rátalál az ember. Sokkal inkább valami olyasmi, amit meg kell teremtenünk magunkban.” ( Thomas Stephen Szasz)

Az

egészséget sokan és sokféleképpen értelmezik. Általánosan megállapítható, hogy

társadalmi hovatartozás, iskolázottság, szakmai ismeretek birtokában vagy anélkül eltérő egészségkép él embertársaink gondolatvilágában. A történelem során az egészség, mint alapvető emberi jog meghatározásán, az egyén és közösség, állam felelősségén, az egészségügyi alapellátás biztosításán túl, az egyre fokozódó elvárások jelentek meg. Az egészség megőrzés és fejlesztés vált gondolkodásunk középponti elemévé. A médiumok sugallta egészségkép sok esetben torz világát egyre inkább áthatja a belülről fakadó, önmaga egészségéért felelős, autonóm személy alkotta egészségkép. Az egészségmegőrzést és fejlesztést célul kitűző egyén átformálta korunk egészségpolitikáját éppúgy, mint az egészségszolgáltatások körét. A fejlődés öt stratégiai elemben foglalható össze az alábbiak szerint:  „az egészséget támogató társadalompolitika kiépítése,  az egészséget erősítő környezeti feltételek kialakítása,  a közösségi akciók fejlesztése,  az egyéni készségek kibontakoztatása,  az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak megteremtése.” A stratégiai programok leglényegibb eleme emberi (közösségi, egyéni) részvétel, amely a fenntarthatóság záloga is egyben, azaz a fejlesztési prioritások, döntéshozatali folyamatok és a megvalósulás során is az ember kell, hogy a középpontban legyen. Az egészség tanulása erősíti a részvételt, vagyis maga az információhoz és a képzéshez való hozzáférés lehetősége nélkülözhetetlen akár az egyén, akár a közösség megerősítéséhez, s a hatékony részvétel biztosításához. A Tiszaugi Egészségfejlesztési Stratégiának célja egy olyan helyi társadalompolitika kialakítása, melyben a hagyományos szektoriális határvonalakon átlátva, a különböző

- 23 -

szektorok képviselői együttműködnek egy új, egyenlő alapon történő partneri viszony kialakításával az egészség érdekében a különböző ágazatok között.

I. 1. Egészségfejlesztési stratégia Az egészség meghatározására jelenleg két megközelítési mód ismert: a negatív és a pozitív. Hosszú időn keresztül a negatív szemlélet által uralt nyugati orvostudományi modell dominált, majd a keleti orvoslás hatására az egészség fogalmának kialakításában, átalakításában új tényezők jelentek meg, ilyenek voltak például a környezeti, illetve a szociális tényezők. Szerencsére az egészség szemlélete is módosult. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) egészség-definíciója említendő elsősorban. Kiemelték, hogy mint dinamikus és pozitív változó, igen széleskörű értelmezésre ad lehetőséget, mely egyben a gyakorlati oldalú prioritások felismerésének nehézségét is jelenti. Ettől eltekintve széleskörű jelentésértelmezése igen fontos, s leginkább az egészségfejlesztésben résztvevő szakemberek feladata, hogy az adott helyzethez igazodó legmegfelelőbb szempontrendszert állítsák előtérbe értelmezésekor. A település egészségfejlesztési stratégiájának elkészítésekor szem előtt tartottuk azokat a szakmai-módszertani elveket, melyek szerint e kezdeményezés olyan stratégia, amelynek tervezése, végrehajtása során lehetőséget teremt az egyén és közösség számára az egészségüket befolyásoló személyes, szociogazdasági és környezeti tényezők feletti befolyás növelésére. Így a részvétel fontosságát, azaz, hogy a tervezésben, s a jövőben a végrehajtásban és értékelésben az érintettek és érdekeltek jelenléte elengedhetetlen. E kezdeményezés alappillérei  egyenlőség, mely a szociális igazságossággal együttesen bármely együttműködés kialakításakor elengedhetetlen elv.  fenntarthatóságot, vagyis olyan változást kell e stratégiának eredményeznie, melyek fenntartása akkor is kivitelezhető az egyének illetve közösség által, ha a kezdeti finanszírozás már véget ért.  összetett

stratégia

elvét,

mely

értelmében

e

kezdeményezést

változatos

szemléletmódnak kell jellemeznie, mindez jelenti a stratégiai fejlődést, a szervezeti változásokat, a közösség fejlődését, a jogalkotást, a támogatást, az oktatást és kommunikációt, s mindezeket egymás kombinációjában.

- 24 -

I. 2. Az egészség Az egészség nem életcél, hanem eszköz a kiteljesedett élet éléséhez, az egyén összetett, pozitív testi, pszichés és szociális egyensúlya. Nem állapot, hanem folyamat, ezért fejleszthető. Nem csak az egyén problémája, hanem össztársadalmi ügy. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem fizikai, lelki és szociális jólét. E fogalom tehát nem pusztán az egészséget jelenti, hanem az élet minőségének jobbá válását, a kiteljesedését, s produktívabb és kielégítőbb élet élését. Az egyén és közösség belülről fakadó célja pedig optimális esetben nem más, mint az életminőség javítása. Mindennek csupán eszköze az egészség, mint átmeneti változó. Az egészségre elsősorban a környezeten és az életstíluson keresztül tudunk hatást gyakorolni. Az életstílust három tényező befolyásolja:  Egyrészről a személy vagy a közösség tudása, attitűdje, értékei.  Másrészről a lehetővé tevő tényezők, azaz az, erőforrások hozzáférhetősége, szolgáltatások elérhetősége.  Harmadrészről a megerősítő tényezők, így a szülők, család bizonyos funkcióit átvevő kiscsoportok attitűdje és viselkedése az egyénnel szemben.

I. 3. Jogszabályi alapok  Magyarország Alaptörvénye  1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról  2011. évi CLXXXIX: törvény Magyarország helyi önkormányzatairól  1991. évi XI. törvény Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról  1994. évi LIV. törvény A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól  1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról  1997. évi LXXXI. törvény A társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelettel  1997. évi LXXXIII. törvény a Kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben  2003. évi LXXXIV. törvény Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

- 25 -

Az egyenlőbb esélyek megteremtése érdekében a települési önkormányzatok társulások útján tehetnek eleget kötelező feladataiknak. A társulás nem kényszer, hanem lehetőség.

I. 4. A Nemzeti Népegészségügyi Program Nemzeti dokumentumunk számos megállapításai közül a leglényegesebbek: „Tudjuk, hogy egészségtelenül élünk. 1. Magas a dohányosok száma. A magyar férfiak tüdőrák halálozása a legmagasabb a világon, de egyre jobban növekszik a nők körében is a tüdőrák okozta halálozás. 2. Magas az alkoholisták száma. 3. A kábítószer-élvezők száma nő. 4. Szeretjük a zsíros ételeket, ritkán fogyasztunk zöldséget-gyümölcsöt, kevés rostot tartalmazó élelmiszert eszünk. 5. Sokat sózunk és nagyon szeretjük az édességeket. 6. Naponta átlagban alig mozgunk. 7. A rendszerváltás óta nő a szakadék Magyarországon a jövedelmi viszonyokban és a szociális helyzetben. 8. Regionálisan eltérő mértékű munkanélküliség. Akinek munkája van, sokszor az sem érezheti magát biztonságban. Sokszor a jogszabályokkal ellentétes túlmunkára kényszerítik

a munkavállalót

(gyakran ő is

kizsákmányolja magát,

mert

rákényszerül!), nemegyszer egészségére is ártalmas munkakörnyezetben. 9. A környezetünk erősen szennyezett. A Program négy területen kíván koncentráltan lépni. I. Politikai síkon elsősorban: „az ifjúság kérdésein, az öregkor problémáin, az esélyegyenlőség megteremtésének és az élet kritikus szinterein való egészséget támogató akcióknak.” II. Elsődleges megelőzés érvényesítése területén: „a dohányzás visszaszorítása, az alkohol-és drog prevenció, az egészséges táplálkozás érvényesítése, az aktív testmozgás elterjesztése, valamint a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram végrehajtása.” III. Elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzése területén: „a koszorúér- és agyérbetegségek okozta halálozások visszaszorítása, a daganatos halálozás növekedési trendjének megállítását, visszafordítását, a lelki egészségvédelem megerősítését, a

- 26 -

mozgásszervi betegségek és az abból eredő károk csökkentését, az AIDS megelőzését, valamint a gyors reagálás képességének biztosítást a közegészségügyi biztonság fokozását.” IV. Egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése területén: „folytatni kell az emlőszűrést, és be kell vezetni a népegészségügyi szempontból kiemelt többi szűrővizsgálatot is, az ellátórendszer fejlesztése úgy történjen, hogy minél nagyobb egészségnyereséget lehessen társadalmilag elérni. Így különleges prioritást kap az alapellátás fejlesztése, az ott végzett preventív munka elmélyítése, feltételeik javítása. Koncentrált erőforrás-fejlesztést kell végrehajtani a népegészségügyi sokszínű világában, hogy mind a szakembereket illetően, mind anyagi, szervezeti erőforrások tekintetében meg tudjunk felelni a kihívásoknak. Ki kell építeni egy olyan monitor rendszert, mely lehetőséget teremt a Program folyamatos nyomon követésére, a szükséges korrekciók meglétére.” A Program „Egészséget támogató környezet kialakítása” részen belül az alábbi célterületeket jelöli meg: Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere. A cél az, hogy növekedjen a születéskor várható élettartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség; a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé; kedvező irányba változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre. Idősek egészségi állapotának javítása A cél

a folyamatosan növekvő számú idős lakosság életminőségének javítása.

Esélyegyenlőség az egészségért. A cél a halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok – romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek – egészségi állapotának javítása. Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterén. A cél a mindennapi élet színterein, a településeken, az oktatási intézményekben, a munkahelyen, valamint az egészségügy intézményeiben megvalósuljon az egészséget támogató politikai gyakorlat, hatékonyan érvényesüljenek az egészségfejlesztés, betegségmegelőzés módszerei. „Egészséges életmód programjai, az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése” részen belül az alábbi célterületeket jelöli meg: Dohányzás visszaszorítása A cél a cigarettafogyasztás évi 8%-kal való csökkentése 2005-ig, illetve a rendszeres dohányosok prevalenciájának 6% ponttal (férfiaknál 35% körülire) való csökkentése 2010-ig. Az alkohol és drogprevenció. A cél az alkohol- és drogfogyasztás és az általuk okozott egészségi és szociális károk visszaszorítása és megelőzése. Egészséges táplálkozás elterjesztése. A cél a táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése és a lakosság egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással. aktív - 27 -

testmozgás elterjesztése A cél az, hogy a lakosság mind szélesebb körében alakuljon ki a mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. gyors reagálás, közegészségügyi biztonság Cél: Az emberi egészséget szolgáló (elsősorban) primer prevenciós program az ember egészségét fenyegető kóroki (fizikai, kémiai, mikrobiológiai, baleseti) tényezők emberi szervezettel való „kontaktusát” – és ezáltal megbetegedését, sérülését okozó hatásait – kívánja megakadályozni, csökkenteni. Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram. A cél az egészséget támogató környezet kialakításának elősegítése oly módon, hogy a legfontosabb környezetegészségügyi problémák áttekintését, rangsorolását és a megoldási lehetőségek országos, regionális és lokális szinteken történő megvalósítását követően az adekvát primer prevenciós rendszer működőképessé válhasson. „Az elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megelőzése” részen belül az alábbi célterületeket jelöli meg: koszorúér- és agyérbetegségek okozta megbetegedések, halálozások visszaszorítása A cél a koszorúér- és agyérbetegségek okozta korai halálozás 20%-os csökkentése. Daganatos megbetegedések visszaszorítása Cél a daganatos halálozások növekedő trendjének megállítása. Mentális betegségek megelőzése A cél az a lakosság lelki egészségi állapotának, és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása. Mozgásszervi betegségek csökkentése A cél a krónikus mozgásszervi betegek életminőségének javítása. AIDS prevenció A cél, hogy csökkenjen a Humán Immundeficiencia Vírus (HIV) okozta új fertőzések száma, javuljon a felismert fertőzések aránya. „Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében” részen belül az alábbi célterületeket jelöli meg: népegészségügyi szűrővizsgálatok A cél az, hogy a szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálatok segítségével 70 éves kor alatt 5-10%-kal mérséklődjön a daganatos betegségek okozta halálozás 2012-ig. Ellátás fejlesztés Cél az egészségügyi ellátórendszernek a népegészségügyi prioritások mentén történő céltudatos fejlesztése, mely eredményeit tekintve optimális hatásfokkal működik. Erőforrás-fejlesztés Cél szakemberek, hatóságok, kutatók részére olyan infrastruktúra építése, amely elősegíti a hatékony népegészségügyi tevékenységet minden lehetséges megvalósulási szinten. Monitorozás – informatika Cél a lakosság egészségi állapotának legfontosabb jellemzőiben bekövetkezett változásokat mérő indikátor rendszer kidolgozása, működtetése.

- 28 -

I. 5. Hol tartunk? – az egészségtérkép Az egészségterv-elkészítési folyamat első lépéseként a település állapotleírását szükséges elkészíteni. Az egészségtérkép a községben élő emberek életfeltételeit, életminőségét befolyásoló tényezők leírását tartalmazza, azaz a való világ keresztmetszetét egy adott időpontban. Az állapotra vonatkozó adatokon túl azonban szükség van a szereplőkre, vagyis azokra a személyekre – így pl. a lakosságra, a lakosság különböző csoportjaira, a civil szervezetekre, a helyi önkormányzatokra, a döntéshozókra, a hatóságokra – akik az egészségterv megvalósításában részt vesznek, hiszen az egészségkép célja az, hogy a szereplőket cselekvésre késztessük. A szereplők a társadalmi, gazdasági és természeti környezettel kölcsönhatásban állnak, kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra. Ezen túl ebben a hatásban kifejeződik az is, hogy az egyes szereplők miként ítélik meg saját lehetőségeiket, illetve hatásaikat a változás alakításában. Az egészségtérkép záró elemeként a település erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit SWOT-analízis formájában jeleníti meg. Az egészségfejlesztés a célok elérése érdekében eltérő módszereket használ fel. Módszerei: pénzügyi rendelkezések, törvényhozás, jogszabályalkotás, oktatás, közösségi élet fejlesztése, szervezési változtatások, spontán helyi megmozdulások támogatása. A stratégiai átfogó helyzetértékelésen alapuló fejlesztési irányelveket, és főbb fejlesztési irányokat határoz meg fenti célok elérése érdekében. A koncepció tartalmazza az elméleti megalapozást, az alapvető információkat, melyek magukban foglalják a szociálpolitikai környezetet, a koncepció készítésének hátterét, szükségességét, a dokumentum felépítését és módszertanát, majd a koncepciókészítés meghatározó kereteit, továbbá a koncepció fundamentumát adó helyzetfeltárást, amely során megtörténik a demográfiai, gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők bemutatása, a kérdőíves felmérés nyomán kirajzolódik helyzetkép és igények bemutatása. A következtetéseket SWOT-analízis jeleníti meg koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat képezve a fejlesztési javaslatok elé. S nem utolsósorban részét képezi a cselekvési terv is. A cselekvési terv az egészségtérkép tényeire épül, megfogalmazva a feladatokat, közösen kijelölve a megvalósítás módját is. Kulcsfontosságú a megvalósítás stratégiájának kialakítása, amely lehet egyénre szabott és közösségi megközelítésű. Lényeges az is, hogy az egészségterv tevékenységeinek igazolhatóan fenntarthatónak kell lenniük. Fontos az egészségterv kommunikálása is. Célja az egészségterv minél szélesebb körben való megismertetése, így az egészségképnek különböző változatai lehetnek aszerint, hogy kik azok a szereplők, célcsoportok, akiknek kommunikáljuk a tényeket (helyi döntéshozók, orvosok, pedagógusok, lakossági csoportok, stb.). - 29 -

II. Állapotleírás

Tiszaug község az ország fővárosától körülbelül 130 km távolságban, a Tisza folyó bal partján, Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérségben helyezkedik el. Sajátos geopolitikai szerepe révén a DK-i országrészt, benne a Tiszazugot a Duna-Tisza közével összekötő közúti, vasúti tengely mentén speciális híd szerepet tölt be. E híd szerep kulturális, gazdasági téren egyaránt megnyilvánul. Az 1990. évi politikai fordulatot követően az ország kistelepüléseihez hasonló méretű és minőségű változások következtek be. A kis közösséget éltető mezőgazdasági szektor visszaszorult a termelőszövetkezet felszámolásával, új termelő egységek hiányában a mobilabb, főként fiatalabb társadalmi rétegek elvándoroltak, a település lakossági korösszetétele kedvezőtlen irányba módosult. Létrejött az önálló önkormányzat, mely intézményfenntartóként a legnagyobb foglalkoztató és szolgáltató szervezetként kereste kitörési lehetőségeit. A megyeváltás révén Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Bács-Kiskun megyébe áttérő település jelentős infrastrukturális fejlesztési programot hajtott végre másfél évtized alatt, megalapozva az önálló települési lét minden feltételét. Önálló iskolát, óvodát, szociális intézményt, vegyes háziorvosi körzetet, jegyzőséget tartott fenn. Ezek közül integrált szociális intézménye országos működési körzettel számos, nem helybéli ellátottnak nyújt viszonylag magas ellátási színvonalon szolgáltatásokat. Önkormányzati fenntartású közművei révén települési környezetéből kiemelkedő, idegenforgalmi adottságai és a spontán kialakuló üdülőövezete vévén újabb kitörési pontokat felmutatni képes településsé vált. Erején felül teljesítve, igazán jó gazdája volt alapfokú közoktatási intézményének is, melyet 2005-ben általános művelődési központtá szervezett. Közoktatási intézményét Lakitelek és Nyárlőrinc hasonló intézményeivel közös fenntartású intézménnyé szervezte. Az önkormányzati alapfeladatokon túl önként vállalt feladatokat is felvállalt. Tulajdonában álló Tiszaugi-Holt-Tisza vonatkozásában halászati, horgászati tevékenysége profitorientált, vállalkozási tevékenység eredménye hozzájárul fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához.

- 30 -

II. 1. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A település eredete régi időkre nyúlik vissza. Említik a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1075), amikor a királyi birtok egyházi kézbe került, majd 1472-ben Kinizsi Pál birtokszerzésekor. 1683-ban aránylag jó faluként könyvelték el, 1697-re azonban már a feljegyzések szerint pusztává vált. 1715-16 fordulóján néhány Ugról korábban Csongrád újfaluba menekült lakó visszatért, és megkezdte a falu újratelepítését. A község gazdag kultúrtörténeti emlékekkel büszkélkedhet: Az újkőkor (Kr.e. 4. évezred) idejéből maradtak vissza települési nyomokra utaló felszíni emlékek a Körös-kultúra népességétől, majd a vonaldíszes kerámia kultúrájának népességétől. A rézkor Kr.e 2-3. évezred fordulójából az aeneolithikumot Tiszaug-kisrétparti jellegű emlékek képviselik. A második évezred elején, a bronzkori leletmaradványok (például: urnatemető) a Tisza árterülete szegélyén lelhetők, Tiszaug-Kéménytetőn három kiemelkedő kúpot alkotva. A bronzkor második szakaszából a hatvani kultúra leletmaradványai maradtak ránk. Településünk közigazgatási területéről korai vaskori emlékek is felszínre kerültek. A kultúrtörténeti emlékek körébe tartozik az 1780-as években, késő barokk stílusban épült, műemlék jellegű református templom, egyhajós, egyenes záródású, homlokzat előtti toronnyal rendelkező épülete. A katolikus kápolnát 1788-ban építették, a Steer-Steöszel család jóvoltából.

Az önkormányzat 2004-ben helyi védettséget adott a település identitása

szempontjából fontos értéket képviselő kápolnaépületnek. Az egyházközség 2006-ban uniós forrásból felújította kápolnáját. Barokk stílusú főoltára a környék egyedülálló ékessége. A község területét három földbirtokos család birtokolta. Mindhárom földbirtokos máig látható kúriát építtetett családjának. A kúriák közül a település központjában lévőben ( Uchtritz Amadé Emilné Dr. Bánhidi Stefánia –féle kastély) került elhelyezésre a könyvtár és iskola, a település mellett lévő épületegyüttesben megyei intézmény található, a harmadik ( Steer Ferenc- féle kastély) azonban gazdátlan. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézmény által hasznosított kúltúrtörténeti épületegyüttes (Radványi Károly- féle kastély) 2005. évben felújításra került, jelentősen növelve a település idegenforgalmi potenciálját. A kultúrtörténeti emlékek közé sorolhatók a belterületen kialakított artézi kutak, szép forrásfoglalásokkal. A település élő népművészeti hagyományait örökíti meg a község központjában található Tájház, amely állandó kiállításával a település népi gazdálkodásával ismerteti meg a lakosság és a látogatók egyre gyarapodó részét.

- 31 -

II. 2. HELYZETELEMZÉS II. 2. 1. A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága Geográfiai, etnográfiai szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző stb.) építtették. Az 1868. évi és 1919. évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Önellátó gazdaságai számára lényeges kiegészítést adott, a részes aratás, a gyűjtögetés, az ártéri halászat, szövés-fonás, vessző- és gyökérfonás. A község területe három uraság birtokában volt, amely birtokhoz egy-egy kastély is tartozott. A helyi hagyomány szerint az egyike Rákóczié és Bercsényié is volt. A nagybirtokok szerepe számottevő volt Tiszaugon, egészen a 20. század közepéig. Területére jellemző volt a mezőgazdaság, ipari tevékenység a múltban sem volt jelentős.

II. 2. 2. Főbb demográfiai jellemzők A település a XX. század elején nagyközségi jogállású volt. Népessége fénykorában meghaladta az 1.500 főt. A lélekszámából azóta jelentősen vesztett település természetes szaporodása/fogyása országos viszonylatban a legkedvezőtlenebb kategóriájú települési csoportba sorolja. Az élveszületések száma 1990. január 1. és 1999. december 31. között 0-9 fő, a halálozások száma 18-100 fő közötti települési kategóriába sorolja. Helyi társadalmának öregedési mutatója alapján országos szinten középhelyzetben áll. 9-20,5 % közötti változású települési kategória tagja. A természetes fogyás mértéke alapján a legkedvezőtlenebb települési kategóriacsoportba sorolódik. A fogyás mértéke 1990. január 1. és 1999. december 31. között 92-10 fő közötti települési kategóriacsoportba sorolja. Vándorlási különbözete azonban pozitív, azaz többen költöznek be, mint ahányan elköltöznek. 1990. január 1. és 1999. december 31. között a 10-40 fő közötti odavándorlási települési kategória tagja. Ezzel országosan közepes eredményt mutat. a) Születések, halálozások számának alakulása

- 32 -

Év

Születések száma (fő)

Halálozások száma (fő)

1997.

7

24

1998.

8

26

1999.

7

27

2000.

4

22

2001.

9

10

2002.

4

23

2003.

7

30

2004.

10

21

2005.

9

22

2006.

7

22

2007.

5

24

2008.

5

23

2009.

9

24

2010.

7

26

2011.

9

27

- 33 -

b) Népesség kor szerinti megoszlása 2012. február 8-án Állandó lakosság

0 éves 971

1 éves 1

2 éves 9

3 éves 7

4 éves 9

5 éves 5

6 éves 5

7 éves 6

8 éves 8

9 éves 8

10 éves 5

9

18

9

11

9

20

15

14

6

10

16

18

16

11

14

16

18

21

9

16

12

12

8

13

13

23

13

13

14

15

14

10

19

17

5

12

4

8

6

11

3

5

4

14

4

1

0

0

0

1

0

0

6

15

12

21

13

13

14

5

16

18

11

17

11

14

12

11

11

10

8

7

9

86 éves 87 éves 88 éves 89 éves 90 éves 6

91 éves 92 éves 93 éves 94 éves 95 éves 96 éves 97 éves 98 éves 99 éves 100+ éves 1

7

71 éves 72 éves 73 éves 74 éves 75 éves

76 éves 77 éves 78 éves 79 éves 80 éves 81 éves 82 éves 83 éves 84 éves 85 éves 3

6

15 éves



4

14 éves



8

13 éves



12 éves

5


11 éves

0

2

8

2

3

3

II. 2. 3. Vonalas infrastruktúra helyzete A település elérhetősége megyei viszonylatban kedvezőnek ítélhető. A térség közúton történő feltártsága kiváló. A település határában főközlekedési, tranzit út halad el, amely az ország középső és DK-i részét köti össze, biztosítva az áruk, szolgáltatások, tőke áramlását. Ezen út egyben a Kárpát-medence DK-i régiójának, illetve a Balkán-félsziget keleti felének egyik legfontosabb áruforgalmi tengelye. Románia, és Bulgária 2007. évi uniós tagsága még fontosabbá, stratégiai szempontból még előnyösebb helyzetbe tette a 44-es közlekedési folyóst. A vasúti közlekedés helyzete kedvező. Jelenleg minimális járatsűrűség mellett az ingaforgalmat levezényli, minőségi fejlesztések nélkül azonban utasforgalma a nyomvonal-kialakítás, menetrend kedvezőtlenségei miatt csökkeni látszik. Ezen a téren nem a visszafejlesztés, hanem újszerű beruházások révén kapacitásbővítés, minőségi szolgáltatások, a Kunszentmárton-Szarvas közötti kapcsolat kiépítésével Szolnok tehermentesítésének új alternatívájaként felértékelődne ezen vasúti szakasz. A Tisza folyó ma még kihasználatlan közlekedési folyosó. Nemzetközi vízi úttá minősítése révén, a meglévő magántulajdonú kikötő tervszerű fejlesztésével újszerű helyzeti energiák nyílnak meg a település számára a nemzetközi és hazai áruforgalmazás, tőke és munkaerő áramlásban. A települési vonalas infrastruktúra kiépítettsége megyei szinten átlagos. Portalanított úthálózata nagyarányú, kapacitása a helyi igényeknek megfelelő. Kedvezőtlen, hogy a nagyobb értékpotenciálú lakóingatlanok közútkapcsolata alacsony színvonalú, új telekkialakítások zónájában hiányos. Általánosan jellemző a gyalogos forgalmat lebonyolító járdarendszer rendezetlensége, hiányos kiépítettsége, a megfelelő összeköttetések megoldatlansága. Vízhálózat kiépített. Az üdülőfunkciójú településrészek vonatkozásában hiányos. Vízminőségi problémák megoldatlanok a kiépítés során figyelembe vett méretezési, fogyasztási okok miatt. A gázhálózat, telefonhálózat kiépített. Folyékony szennyvíz-hálózat kiépítése még megoldatlan. A települési szilárd- és, szelektív hulladékkezelés megoldott. A települési szilárd hulladék a szelevényi regionális hulladéklerakóban kerül lerakásra.

II. 2. 4. Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele A településen vállalkozási tevékenységet végző vállalkozások száma és összetétele 2012ben Ágazat Ipar

Vállalkozások száma 10

Aránya (%) 15

13

Mezőgazdaság

15

22

Szolgáltatás

42

63

Összesen:

67

100

II. 2. 5. Az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása Tiszaug Község Önkormányzata az önkormányzat közkulturális fejlesztési koncepciója alapján 2005. augusztus 14-i határidővel új közművelődési intézményt hozott létre II. Rákóczi Ferenc Általános Művelődési Központ ( a továbbiakban: RFÁMK) néven. Egyik intézményegysége a Művelődési Ház feladata az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az ismeretterjesztő, az amatőr alkotó, művelődési közösségek tevékenységének támogatása, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének és érdekérvényesítésének segítése, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása. A felsorolt feladatokkal járó koordinációs tevékenységet az intézményegység vezetője látja el. A pályázati források révén megvalósult beruházással bővült intézmény a település ifjúsági korosztálya által működtetett kulturális tevékenységet ellátó klubok számára új közösségi színtereket nyújt. A RFÁMK intézmény keretében a „közkicshely” létrehozásával, illetve a Művelődési Ház klubhelyiségeinek bővítésével a települési önkormányzat korszerűbb közkulturális szolgáltatást biztosít lakossága számára. A helyi kulturális élet fejlesztését célzó beruházások a könyvtári és információs infrastruktúra fejlesztése a lakosság esélyegyenlőségét növelte, a fejlesztési beruházások megvalósulásakor az életminőséget javító, kulturális identitástudat erősítő, a helyben maradást segítő hatásait domboríthatjuk ki. A fejlesztések révén a megújult „közkincshely” és Művelődési Ház a települési önkormányzat közművelődési, könyvtári alapszolgáltatási kötelezettségét teljes mértékben, egyes magasabb szintű szolgáltatások megjelenésével, pedig a lakosság komfortérzetét javult. A helyi kulturális örökség bemutatása, vonatkozó információk összegyűjtése, időszaki kiadványok megjelentetésével a lakosság identitástudatát erősítik. A településhez kötődő identitástudat erősítése reményeik szerint a fiatalok elvándorlását lesz hivatott mérsékelni. A fiatal korosztályok info-kommunikációs, informatikai igényeinek minél magasabb szintű kielégítése e célból került fejlesztési koncepciónk középpontjába. A műszaki haladást felhasználó, a helyi értékek ápolását, bemutatását célul kitűző közkincshely a település és környezete számára nyújt kulturális koordinatív szolgáltatásokat. A Művelődési Ház bővítése, a 14

helyi öntevékeny, kulturális programokat a lakosság számára nyújtó, önmaguk kulturális igényeit kiszolgáló, kulturális értékvilágukat bővítő, a helyi hagyományokat a fiatalabb nemzedékre áttanító klubok céljait szolgálja. Önkormányzati projektek nem kevesebbet tűztek ki célul, mint a kulturálisan ma még viszonylag „alvó” települést és lakosságát kimozdítsák rezignált állapotából és újfajta kulturális innovációkkal mozgósítsák az emberekben szunnyadó kultúra iránti igényt és igényességet. A helyi értékek felkutatása, elemzése, ápolása és közkincsé tétele, a helyi hagyományok visszatanítása mind mind olyan az önkormányzat által kívánt cél, amelynek méltó alapinfrastruktúrája lett az utóbbi években kialakított és fejlesztett modell-értékű közkulturális szolgáltatási hely. A RFÁMK 2008-as megszűnésével a fent részletezett feladatokat nem önálló fenntartású kulturális intézményegység vette át Könyvtár, Információs és Közösségi Hely (továbbiakban: Községi Könyvtár) néven.

II. 2. 6. Közművelődési, könyvtári ellátottság Tiszaug Község Önkormányzata a fent jelzett helyi kulturális beruházásait megelőzően önálló intézményt nem szervezett a közművelődési és könyvtári ellátás biztosítására. Korábban klubkönyvtárat, 2005. június végéig nyilvános könyvtárat tartott fenn, de az ellátás minőségi javítása érdekében a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás keretében a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárral szolgáltatás megrendelésre vonatkozóan szerződés megkötésére került sor. A megyei könyvtár szakemberei segítségével 2005. nyarától egy megújult, korszerű, a település lakosságát sokszínű szolgáltatásokkal ellátni tudó közművelődési központot hoztak létre. 1990-2005 között közművelődési intézmény nem létezett. Közösségi színtér adott lehetőséget a helyi klubok időnkénti fellépésére, de ennek méretei, felszereltsége, állapota nem tette lehetővé a folyamatos működésüket. Az időszakos működés eredményeként a lakosság kulturális élete szürkévé, egyhangúvá, új kulturális innovációk nélkülivé vált. Ennek következményeként a helyi közösségi élet megszűnt, a családok befordultak otthonaik falai közé. A vidéki, falusi élet korábbi emberközeli, a lakosság egymás közötti gyakori interakciói megszűntek, a helyi társadalom atomizálódott, azaz az egyes családok, az egy lakókörnyezetben élők elidegenedtek egymástól. A tervszerű fejlesztések révén talán e káros folyamat visszafordítható.

II. 2. 7. A település közkulturális élete napjainkban A települési önkormányzat a Tiszaugi Falusi Turizmus Egyesület közös együttműködése keretében irányítja, szervezi és rendezi a község kulturális eseményeit. Közös pályázatok benyújtása révén jelentős anyagi források bevonásával kistérségi és regionális, sőt esetekben 15

országos hatáskörű rendezvények, táborok szerveződnek. Ezen események jelentékeny médiavisszhangra találnak. A Községi Könyvtár eMagyarország Pontja nyújtott elektronikus információ-elérési

lehetőséget,

illetőleg

új

ifjúsági

klubhelyiségei

lakossági

kulturális

eseményeknek otthont. A település kulturális életének másik szervező intézménye a Berecz Skolasztika Szociális Intézmény. Gyermek és felnőtt előadások, egyházi és állami ünnepeken nyújtanak feledhetetlen emlékeket a tiszaugiak számára. A Polgármesteri Hivatal a „Tiszaugi Falunapok” rendezvényeken színvonalas, nagy tömegeket megmozgató kulturális programokat szervez az augusztus 20-i ünnepségsorozat keretében. Évről évre megjelenik a település a Kecskeméten megrendezésre kerülő „Hírös Hét Fesztivál” kistérségi napján, ahol tiszaugi kulturális emlékeinket, halászati hagyományainkat bemutató kiállítóhelyet alakítunk ki. A Szőke Tisza Fogyatékosok Otthonával karöltve tevékenységük fontos részét képezi a nyári hónapokban szervezett gyermek és ifjúsági korosztálynak szolgáltatásokat felkínáló programsorozat. Ezek egy része integratív típusúak, azaz az ép és fogyatékos gyermekek együttléteit elősegítők. A magyar kultúra kincseinek visszatanítása kiemelt célja e programoknak. Ebből kiindulva immáron fél évtizede rendezik a gyermekek nyári alkotótáborait. A néptánc, népzene, kézműves foglalkozás, fafaragás, agyagozás, bőrműves foglalkozás és egyéb szabadidős tevékenységek felkarolásával nem csak a tiszaugi gyermekek számára nyújt hasznos szabadidős eltöltési lehetőséget, de az egész országból érkeznek programjainkra érdeklődők. Természetesen a hátrányos helyzetben élő gyermekek felkarolása is kiemelt célfeladat. Számukra nyaranta integrációs napot szervez a Fogyatékosok Otthona az önkormányzat anyagi támogatásával. Mindezt fejlesztésre szoruló intézményi

infrastrukturális

háttérrel

és

kedvező

természetföldrajzi

környezetben.

Az

önkormányzat egyben nyújtja a kulturális, szellemi és testi kikapcsolódás lehetőségeit. Keresett szolgáltatásai a közösségi színtér által nyújtott eTartalom- szolgáltatás, amely 2007. évtől kiegészült internetes tartalomszolgáltatással a www.tiszaug.hu weboldal segítségével. Az RFÁMK, majd Községi Könyvtár ifjúsági programjai olvashatóakká váltak az intézmény és a település éves programajánlójában is. A közösségi színtér folyamatos fejlesztését különböző pályázati források teszik lehetővé: a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa több esetben nyújtott eszközbeszerzést lehetővé tevő anyagi támogatást. Tiszaug község fekvéséből adódóan hídszerepet tölt be a Duna-Tisza köze települései (Kecskeméti kistérség) és a Tiszazug települései (Kunszentmártoni kistérség) között. Kapcsolataik ennek következtében szélesek, mind JászNagykun-Szolnok, mind Bács-Kiskun megye felé igen jónak értékelhető. Közkulturális kapcsolataik a Lakiteleki Népfőiskola felnőttoktatási, kulturális szervező intézményével a legszorosabbak. Ezen intézményben működő eMagyarország Pont és a tiszaugi között szoros információs hálózat alakult ki. Programjainkat rendszeresen ismertetjük a másik intézményben.

16

Kiváló kapcsolatot tartunk Tiszasas, Csépa, Tiszakürt, valamint Tiszakécske, Kecskemét települések kulturális szervezeteivel. Az említett beruházások hiánypótló intézményi infrastruktúrát teremtettek, a közkulturális szolgáltatások

vásárlása,

befogadása

feltételei

megteremtődtek.

A

Silver

Alapfokú

Művészetoktatási Intézmény (tánciskola) kihelyezett képzései révén fiatal tanulóik országos versenyeken öregbítik a tiszaugi intézmény és a település jó hírnevét. 2007-től az RFÁMK intézmény megszüntetésével új közoktatási intézmény alakult Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néven. Lakitelek, Nyárlőrinc és Tiszaug települések által fenntartott intézmény egy tiszaugi tagintézménye (óvodai) viszi tovább az egykori művelődési központ tradícióit.

II. 2. 8. Oktatásügy Az 1990. évi politikai rezsimváltást követően létrejövő önkormányzat önállóságának zálogaként kezelte, s legfontosabb feladatai közé sorolta az óvodai, általános iskolai (nyolc tagozatos) oktatás helyben történő megvalósítását, annak „visszaállítását”. Mindezek következtében a gyermekek, tanulók nevelése-oktatása elaprózott intézményhálózatban, a kistelepülésen alacsony létszámú intézményben történik. 2005. évtől egyre sürgetőbb kérdésként jelentkezett az iskola méretgazdaságosságának, a költséghatékonyságnak a kérdése. Az önkormányzati közoktatásfejlesztési stratégiában a megyei, később kistérségi szándékok ellenére a saját, helyi közoktatási struktúra fenntartása kiemelt célként egészen 2007. évig megmaradt. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására az önkormányzat álláspontján több éven keresztül nem módosított, mivel az állami támogatások, hozzájárulások egyes elemei, másfél évtizeden keresztül egymással ellentétes hatású „üzeneteket” közvetítettek az intézményfenntartók felé. 2002-ig a költségvetési törvények – a települések nagyságrendjétől függetlenül – céltámogatást biztosítottak a közoktatási intézmények hiányzó létesítményeinek megépítéséhez. Ennek keretében kistelepüléseken is – a magas működtetési költségeket figyelmen kívül hagyva – tornatermek, tantermek épültek, életveszélyessé vált kisiskolák tantermeinek kiváltására került sor, melyek segítették az önkormányzatok iskolamegtartási törekvéseinek megvalósítását. A kistelepülések kiemelt feladatuknak tekintették a közoktatási feladatok ellátását azok népességmegtartó és identitás megőrzésében betöltött szerepe miatt, ezért sokszor pénzügyi forrásaikat is meghaladó mértékben vállalják intézményeik fenntartását. Költségvetési előirányzataiknak 2000-ben 34,3%át, 2004- ben 36%-át fordították e feladatokra. Miközben a gyermeklétszám alapján igénybe vehető költségvetési hozzájárulások, támogatások 77,8%-kal, addig a feladatellátással kapcsolatos ráfordítások 82,6%-kal emelkedtek, növekedtek a fajlagos ráfordítások. Ennek következtében az önkormányzatoknak intézményeik fenntartása érdekében az állami normatívákat, hozzájárulásokat 17

nagyobb arányban kellett kiegészíteniük. A hiányzó források pótlását segítette az ÖNHIKI címén elnyert támogatás, amit 2004. évben közel háromnegyed részben közoktatási intézményeik működési kiadására használtak fel. A kistelepülések óvodái, általános iskolái magas fajlagos költséggel működnek, a hatékonyság mérése nem megoldott. Összehasonlítható mérések, értékelések hiányában nem ítélhető meg, hogy a magas költségszint mögött milyen a szakmai munka színvonala, a tanulói teljesítmény. A pedagógusok létszámának változása a tanulók, a gyermekek létszámának csökkenésénél kisebb mértékű volt. Nem javult a szakos ellátottság sem. Az önkormányzatok – a pótlólagos támogatások reményében – mindaddig partnerek és támogatják a közoktatási feladatok társulásban való ellátását, amíg az a helyben történő oktatás-nevelés megszüntetését nem eredményezi. A feladatot azonban továbbra is helyben, de a társulásban működtetett intézmény tagintézményében látják el. A társuláshoz a központi költségvetésből biztosított kiegészítő támogatások, hozzájárulások kiváltották a saját források egy részét, azonban a helyben történő oktatás-nevelés elaprózottságának felszámolásában jelentős előrelépés továbbra sem történt. Az alapfokú közoktatási intézmény fenntartása 2006. évben látható állandó likviditási problémát eredményezett. Minden mérhető gazdasági mutató kedvezőtlen irányba mozdult. A 2006. évben felhalmozódott hiánykrízis 2007. évben okozott fizetésképtelenségi helyzetet. Ennek felismerhető jelei ellenére csak 2007. évben módosult a helyi közoktatási feladatellátás megítélése. Társulási megállapodás, jelentős kiadásmérséklő intézkedések nélkül nem tartható fenn a helyi alapoktatás 5-6, esetlen 7-8. évfolyama. Ezen program keretében hosszútávon nem volt tervezhető helyi felső tagozatos intézményi beruházás. 2007. július 31-től az önkormányzati fenntartó jogutódlással megszüntette a közművelődési intézményét. Az óvoda és iskola jogutóda a lakiteleki székhelyű, Nyárlőrinc, Lakitelek és Tiszaug községek önkormányzatai által életre hívott Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő az Eötvös Lóránd Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a könyvtár és művelődési ház jogutóda a polgármesteri hivatal lett.

II. 2. 9. Foglalkoztatottság, munkanélküliség A településen regisztrált munkanélküliek és szociális ellátásban részesülők legfőbb adatait a következők szerint mutatjuk be: (2012. februári adatok) Megnevezés

Mutatószám

Regisztrált munkanélküliek száma (fő)

74

Ebből: - Folyamatos nyilvántartási hossz >365 nap

10

18

- Álláskeresési járadékban részesül

15

- Foglalkoztatást helyettesítő járadékban részesül

28

Munkavállaló korú népesség száma:

582

Relatív mutató1 (%)

12,71

2

Arányszám :

0,01

Szociális ellátásban részesülők száma (fő)

104

Ebből: -Rendszeres szociális segélyezett:

6

-Időskorúak járadékában részesülő

2

-Ápolási díjban részesülő

5

-Normatív lakásfenntartási támogatásban részesülő -Átmeneti segélyben részesülő

82 9

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő

60

II. 2. 10. Környezeti állapot Tiszaug község környezeti állapota vegyes képet mutat. Tiszán inneni részeinek igen kedvező, Tiszaugi-Holt-Tisza környezetében kedvezőtlen. A lakosság egyes rétegeinek környezettudatos magatartása nem példaértékű. A hulladéklerakó további hulladékszállítások célterülete. Bekerítetlen, őrzése megoldatlan. A külterület számos pontján illegális hulladéklerakók jelentek meg. A felszíni vízfolyások gyakran növényvédőszer-maradvánnyal, rossz technológiával kiszórt mű- és szerves trágyával terheltek. A lakossági egyedi szennyvíztárolók tartalma is gyakran kerül felszíni vízfolyásokba, elsősorban a Holt-Tiszába, illetve belvízcsatornákon keresztül az ÉlőTiszába. A település belterületén kisszámú, rossz állapotú, kis terület nagyságú zöldterület található. A település ölelésében található az Élő-Tisza völgyi galériaerdő. Légszennyezés a helyi, illetve körzeti szennyező-forrás, kibocsátók hiányában nem számottevő. Alkalmanként néhány ingatlantulajdonos hanyagsága eredményez allergizáló (parlagfű) pollenszennyezést.

II. 2. 11. A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere Tiszaug község hídszerepe révén kiváló kapcsolatokat ápol a tiszazugi és Duna-Tisza közi, Kecskemét környéki települési önkormányzatokkal.

III. Az élet minőségének elemzése 1

2

Relatív mutató - nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában Arányszám - a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya

19

Az előző fejezetekben a helyzetelemzés és értékelés feltárta a település jelenlegi helyzetét, a leglényegesebb szükségleteket és a fontosabb problémákat. Ezen túl a helyzetértékelés eredményeként felszínre kerültek a gyenge és erős pontok, valamint a lehetőségek és az esetleges veszélyek, melyek alapvetően determinálhatják a további fejlesztési elképzeléseket. A stratégiai helyzetelemzésre alapozva ennek a fejezetnek elsődleges célja a stratégiai fontosságú települési sajátosságokra alapozott egészségtervvel releváns cselekvési program összeállítása, mely illeszkedik jelen pályázat céljaihoz. A települési sajátosságokból fakadó előnyökre támaszkodva meg kell határozni a konkrétan megvalósítani kívánt fejlesztési stratégiát.

III. 1. Fejlesztési alapelvek Olyan általánosítható alapelvek és értékek szerepelnek ezen részben, melyek a település társadalmának egészségfejlődése szempontjából meghatározóak, mind a fejlesztési célok kitűzésekor, mind a konkrét fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor. Alapelvek a következők: a) A természeti környezet megőrzése; b) A meglévő település arculatának megőrzése, továbbfejlesztése; c) A természeti adottságokat figyelembe vevő fejlesztések kiemelten történő kezelése; d) Közösségi igények helyben, illetve a szomszédos települések összefogásával történő megoldás elősegítése; e) A szomszédos települések kapcsolati hálózatát fejlessze; f) Közösségi klubok elindulását, működését generálja; g) Szomszédos települések intézményi, szervezeti és közösségi szintű együttműködését erősítse; III. 1. 1. SWOT analízis segítségével összefoglaló táblázattal szemléltetjük az élet minőségének elemzése során megállapítottakat: Erősségek

Gyengeségek

Kecskemét, Szarvas közelsége;

Kulturált művelődési, kikapcsolódási

Természeti környezet állapota;

lehetőségek szűkössége.

Jó közlekedési kapcsolatok;

Munkahelyi körülmények; 20

Reálbérek Helyi szolgáltató szektor fejletlensége. Lehetőségek

Veszélyek

Turizmus fejlesztése;

Szenvedélybetegek

Testvérvárosi kapcsolatok kiépítése;

növekedése;

Lakóparkok építése;

Életszínvonal visszaesése;

Lakókörnyezet javítása;

Infrastruktúra hiányosságai.

számának

III. 1. 2. A helyi lakosok „Tiszaug képe” döntő egyes egészségfejlesztési beavatkozások tervezésekor:  Község múltja, az azzal összefüggő „büszkeségek” és a kulturális értékek gondozása,  a településnek mély történelmi múltja van - árulkodó műemlék-jellegű, vagy helyi védelem alá helyezhető épületek  gazdag kulturális örökség - rendezvények  híres emberek helyi kötődése és történelmi szerepük (Kinizsi Pál, II. Rákóczi Ferenc, Berecz Erzsébet)  Természeti értékekben gazdag környezet ápolása  értékes természeti környezet, helyi természeti értékek védelembe helyezhetősége  a rekreáció minden szükséges feltétele megtalálható - igazi kikapcsolódást nyújt a térség kistelepüléseivel együttműködve  A település gazdasági és turisztikai vonzerejének növelése  a turisztikai, szabadidős, kulturális és tudományos kínálatának továbbfejlesztése révén;  Vonzó életminőség kialakítása  mely alapján biztonságos körülmények között megéri a községben és környékén dolgozni, élni, szabadidőt eltölteni;  Egymás iránti tisztelet és bizalom erősítésével olyan partnerségi légkör, összefogás kialakulásának elérése,  mely a jövőbeni feladatok szakmai döntéseken és a társadalmi elfogadottságon alapuló teljesítését lehetővé teszi.  Gazdaságfejlesztés: vállalkozások versenyképességének javítása és a munkahelyteremtés; 21

 Turizmus

fejlesztése:

látogatók

számának

növelése,

a

turisztikai

szezon

meghosszabbítása, a turizmusból származó jövedelem növelése;  Humán közszolgáltatások fejlesztése: a társadalmi szükségleteknek megfelelő ellátás biztosítása, illetve a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása;  Települési infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem: a magasabb színvonalú lakókörnyezet és a természeti, táji értékek megóvása; III. 1. 3. A közép és hosszú távú fejlesztéseket a fenntarthatóság, a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével kell megtenni.

Kultúra, természet – harmóniája, romantikája  „Horgászparadicsom” fejlesztése (programszervezés, ifjúsági, családi szálláshelyek, halgazdálkodás

szakmai

erősítése,

marketing

fokozása,

halászattal,

horgászattal

kapcsolatos programok szervezése  Kulturális tanösvény kialakítása (helyi régészeti lelőhelyek, kúriák mentén információs táblák kihelyezése, ún. KultúrPont-ok);  Településmag helyi jelentőségű (védettségű) épületeinek bővítése, rehabilitációja (faluturizmus);  Szabad strand építése;  Konferenciaterem kialakítása, kulturális programszervező iroda működtetése (Civil szervezeti fenntartásban);  Kerékpározás, túrázás (útvonal kijelölések, szervezés, pl. Tiszakürt-Tiszaug-TiszasasCsongrád, vagy Lakitelek-Tiszaug-Cserkeszőlő);  Parkolóhelyek bővítése;  Vállalkozók aktívabb részvétele a turizmus szervezésében;  Együttműködés szomszédos térségekkel, településekkel;  Turisztikai információs táblarendszer;  Tájház belső felújítása;  Elhagyott, vagy funkció nélküli műemlékek felújítása és turisztikai célú hasznosítása;  „nyitott porták” támogatása;  Egészséges életmód terjesztése minden eszközzel (Települési Egészségfejlesztési Terv alapján); 22

 Diákok sportoktatási feltételeinek javítása;  Köz- és egyéb épületek akadálymentesítése;  Játszótér kialakítása, felújítása;  Szabadtéri sportpályák, egyéb sportlétesítmények fejlesztése (kerékpáros, motoros ügyességi pálya);  Civil élet bátorítása;

IV. Igényfelmérés elemzése, kulcsproblémák kiválasztása

Tiszaug Község Önkormányzata 2004-ben megkezdte egészségtervének kimunkálását. Akkor felálló helyi egészségfejlesztési munkacsoport (bizottság) egyik feladata az volt, hogy határozzák meg azon kérdések körét, melyekkel kérdőíves felmérés alapján megbízhatóan mérhetik a lakosság e programmal releváns preferenciáit. 42 kérdésből álló kérdőív segítségével bizonyos statikus képhez jutottak. 2008-ban az újraszerveződő egészségfejlesztési munkacsoport a négy évvel korábbi kérdéssort felhasználva újra felmérte a lakosság egészségfejlesztéssel kapcsolatos preferenciáit. Ezt követte időben a harmadik felmérés, ugyanazon kérdéseket feltéve, mint az előbbi kettő esetében. A három időben is távol eső felmérés összevetése már dinamikus képet mutat. Számos területen a várt vagy éppen kevésbé várt elmozdulásokat tapasztaltuk. A kérdőívek a lakosság kor, nem és iskolai végzettség szerint árnyalt rétegei mentén mindkét felvétel során azonos arányokat tartva a helyi népesség 5%-át mérte. Az önkitöltős, illetve kikérdezéses módszerrel végzett felmérés elemzése alapján azon preferenciákat emeltük ki, melyekre alapozva szükséges és érdemes egészségfejlesztő programokat tervezni, végrehajtani. Az elemzés kiinduló adatait az alábbiak szerint foglaljuk össze: (%) Kérdések Rendszeresen dohányzik-e?

2004 IGEN 45,0

NEM 55,0

2008 IGEN 37,5

NEM 62,5

2012 IGEN 39,2

NEM 60,8

Fogyaszt-e rendszeresen feketekávét?

40,0

60,0

68,8

31,3

65,6

34,4

Elítéli-e a kábítószer fogyasztást?

70,0

30,0

93,8

6,3

95,0

5,0

Fogyaszt-e gyógyszert?

84,2

15,8

56,3

43,8

64.3

35,7

Szokott-e gyógyszert szedni orvosi javaslat nélkül?

40,0

60,0

31,3

68,8

30,7

69,3

Fogyaszt-e gyógyteákat?

45,0

55,0

56,3

43,8

59,0

41,0

23

Szokott-e fogat mosni?

80,0

20,0

87,5

12,5

91,3

8,7

Milyen gyakran fürdik, zuhanyozik?

85,0

15,0

100,0

0,0

99,2

0,8

Ha rosszul érzi magát elmegy-e az orvoshoz?

100,0

0,0

37,5

62,5

40,1

59,9

Jár-e szórakozni

95,0

5,0

25,0

75,0

23,8

76,2

Későn szokott lefeküdni?

40,0

60,0

25,0

75,0

30,0

70,0

Szokott-e szorongást, feszültséget érezni?

35,0

65,0

87,5

12,5

88,0

12,0

Hallgat-e zenét?

60,0

40,0

87,5

12,5

85,0

15,0

Jár-e ismeretterjesztő előadásra?

85,0

15,0

12,5

87,5

10,0

90,0

Eljönne-e az egészséggel kapcsolatos előadásokra?

25,0

75,0

87,5

12,5

87,0

13,0

Zavarja-e a falu szeméttelepének elhanyagoltsága?

60,0

40,0

87,5

12,5

92,0

8,0

Igényelné-e az ingyenes szűrővizsgálatot?

85,0

15,0

86,7

13,3

90,0

10,0

Segítene-e a községi szintű válogatott hulladékgyűjtésben?

85,0

15,0

75,0

25,0

76,0

24,0

Rákötne-e szennyvízelvezetésre,ha kapna fiezetési kedvezméynt?

65,0

35,0

100,0

0,0

30,0

70,0

Meghallgatja-e valaki az ön problémáit?

85,0

15,0

62,5

37,5

70,1

29,9

Segít-e valaki az ön problémájának a megoldásában?

70,0

30,0

50,0

50,0

51,0

49,0

Vannak-e anyagi problémái?

75,0

25,0

87,5

12,5

88,3

11,7

Részt venne-e parlagfűírtásban ?

80,0

20,0

68,8

31,3

74,9

25,1

Az adatokból látható, hogy a két felvétel alatt néhány életviteli kérdésben megváltozott a megkérdezettek preferenciái. Drasztikusan csökkent az orvoslátogatások, így az orvos beteg találkozások száma (aránya). Drasztikusan csökkent a szórakozni járók aránya, az ismeretterjesztő előadásokra járók aránya, míg hasonló mértékben, de nőtt a belső feszültséget, spontán szorongást rendszeresen átélők aránya, az egészséggel kapcsolatos előadásokra igényt tartók száma, nőtt a lakókörnyezet tisztaságára való érzékenység, a gyakran jelentkező anyagi nehézségek. Csökkent azok aránya, akik embertársaikhoz fordulnak problémáik megoldásával, és csökkent azok aránya is, akik mástól segítséget remélhetnek. Fenti képet árnyalja dr. Mészáros József háziorvos és belgyógyász szakorvos helyi lakosság betegségtípusait elemző, a prevencióra hangsúlyt helyező elemzése. A szakember oldaláról az alábbiak kerültek megállapításra: A község morbiditási okait vizsgálva első helyen a magasvérnyomást, a szív- és érrendszeri betegségeket említi, amelyeket a mozgásszervi kórképek a cukor- és zsíranyagcsere zavarai, a 24

hormonrendszer és az emésztőszervek megbetegedései követnek. Meglepően alacsony a légzőszervi, idegrendszeri és pszichés betegségek száma. Kisszámú a daganatos megbetegedések előfordulási aránya is. A fentiek alapján az alábbi prevenciós program megvalósítását javasolja: A magasvérnyomás kiszűrése érdekében a rendelések alkalmával, valamint az óvodások, iskolások ellenőrző vizsgálatai során vérnyomásmérés végzése; A nyilvántartott, illetve gondozott magasvérnyomásos betegek rizikófaktorainak szűrése, az előírt terápia betartásának ellenőrzése; Az érbetegségekről, az érelmeszesedés megelőzéséről, az elhízásról és annak veszélyeiről, a helyes táplálkozásról felvilágosító megbeszélések tartása; A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében egyéni és csoportos egészségnevelő megbeszélések tartása. A csontritkulás kiszűrése, a rizikócsoportba tartozók vizsgálatra küldése; Vércukorszint mérése a cukorbetegség kiszűrésére, együttműködve a területileg illetékes cukorgondozóval; A dohányzás káros hatásairól felvilágosító beszélgetések tartása. A leszoktatás elősegítésére kapcsolattartás a tüdőgondozóval; Egészségnevelő megbeszélések, illetve propaganda folytatása az allergiás betegségek megelőzésére, kiemelve a parlagfűírtás jelentőségét; Csoportos, illetve egyéni felvilágosítás az alkoholfogyasztás káros hatásairól, különös tekintettel a májártalomra. Közreműködés az egészséges környezet kialakításában, együttműködésben a helyi önkormányzattal és az ÁNTSz-szel. A morbiditásban élenjáró betegségek megelőzésének módjáról a helyi lapban cikkek közlése. Fentiek figyelembe vételével, a lakossági preferenciák tematizálását követően az alábbi rövid és hosszú távú stratégia került kialakításra a közösségi cselekvés ösztönzésére:

V. Rövid és hosszú távú stratégia a közösségi cselekvés ösztönzésére Rövid távú egészségfejlesztési stratégia az alább részletezett programokra építve kívánja a lakosság egészségfejlesztését szolgálni. Ennél hosszabb időtávra gondolva azonban a lakosság egészségtudatosságát kell erősíteni, amely lakókörnyezete felé mutatkozó magasabb minőségi elvárásoktól, igényességtől kezdve, életvitelének módosításáig bezáródva tartalmazza mindazt, 25

amely révén káros szokásaiktól mentes életet élhet. Hosszú távon a testmozgás helyi lehetőségét, a komfortos, egészséges lakókörnyezet megteremtését kívánjuk elérni. Megvalósítás éve

Tartalma IV. Kenu Beach megszervezése

2012

„Horogra akadva” – I Horgászverseny hagyományteremtő céllal KultúrPontok kialakításának megkezdése (Természeti és kulturális tanösvény)

2013

V. Kenu Beach megszervezése „Horogra akadva” – II. Horgászverseny megrendezése KultúrPontok kialakításának befejezése

2014

VI. Kenu Beach megszervezése „Horogra akadva” – III. Horgászverseny megrendezése

Fenti programok helyi civil szervezetek összefogásával valósulnak meg. A Közösségi Klub koordinálásában a Tiszavirág Horgász Egyesület, Tiszaugi Falusi Túrizmus Egyesület, Tiszaugért Alapítvány, Nyáridő Közalapítvány, a Tiszaugi Testedző Egyesület, a helyi Egészségfejlesztési Munkacsoport vesz részt.

VI. Cselekvési terv VI. 1. Jelen pályázat révén megvalósítani szándékolt programok 2012. év A program megnevezése IV. Kenu Beach Helyszín:

Szabadidőpark

(Holt-Tisza

Időpontja

Felelőse, szervezője

2012. július

Tiszaug Község

14.

Önkormányzata.

- Egészséges

Községi Könyvtár és

életmódra nevelés;

Közösségi Hely,

- Közösségépítés;

helyi

- Identitástudat

egészségfejlesztési

erősítése;

munkacsoport

- Helyi kötődések

part)

Elérni kívánt cél

erősítése „Horogra

akadva”

Horgászverseny Helyszín: Böcs-part

–

I.

2012.

Tiszaug Község

Közösségépítés;

szeptember

Önkormányzata,

- Identitástudat

helyi

erősítése;



munkacsoport

erősítése

26

2013-as év A program megnevezése KultúrPontok

Időpontja

kialakításának

megkezdése (Természeti és kulturális



2013. június

Tiszaugért

- Identitástudat

1.

Alapítvány

erősítése;

tanösvény)

- Turizmus fejlődése;

Tiszaug természeti és kulturális értékeit bemutató

tanösvény

kialakításának

kezdete Javasolt állomáshelyek: 1) Élő-Tisza part, 2.) Őstölgyes, 3.) Tájház és Uchtritz- féle kúria, 4.) Archaikus falusi parasztházak (helyi védettségű épületek bemutatása), 5.) Radványi Károly- féle kastély A tanösvény állomáshelyein egységes megjelenésű

információs

táblák

és

ismertetők kerülnek kihelyezésre. 2013. július

Tiszaug Község

- Egészséges

Helyszín: Szabadidőpark – a négy

Önkormányzata.


település közös vízi-bázisa (Holt-Tisza



part)

Közösségi Hely,

- Identitástudat

Délelőtt:

helyi

erősítése;



munkacsoport

erősítése

2013.

Tiszaug Község


szeptember

Önkormányzata,

- Identitástudat

helyi

erősítése;



munkacsoport

erősítése

V. Kenu Beach

„Horogra

akadva”

–

II.

Horgászverseny Helyszín: Böcs-part

2014. év A program megnevezése

Időpontja


2014. július

Tiszaug Község

- Egészséges

Helyszín: Szabadidőpark – a négy

Önkormányzata.


település közös vízi-bázisa (Holt-Tisza



part)

Közösségi Hely,

- Identitástudat

Délelőtt:

helyi

erősítése;



munkacsoport

erősítése

VI. Kenu Beach

27


KultúrPontok

kialakításának

2014.

Tiszaugi

Falusi

- Identitástudat

Túrizmus Egyesület,

erősítése;

Tiszaug természeti és kulturális értékeit

Tiszaugért

- Turizmus fejlődése;

bemutató

Alapítvány

befejezése

augusztus tanösvény

kialakításának

befejezése, ünnepélyes átadása a Falunap alkalmával Javasolt állomáshelyek: 6.) „Azok a titokzatos vackorfák” Körtvélyes puszta, 7.)

A

Tisza

egykori

morotvái,

medermaradványok „Horogra

akadva”

–

III.

Horgászverseny

2014.

Tiszaug Község


szeptember

Önkormányzata,

- Identitástudat

helyi

erősítése;



munkacsoport

erősítése

Helyszín: Böcs-part

A programok megvalósulásának eredményeként a helyi bezárkózás helyett az aktív közösségi élet felvirágzását várjuk.

VI. 2. Helyi egészségfejlesztési munkacsoport (bizottság) Egészségterv csapat (koordinálók, felelősök) Név

Munkahely

Beosztás

Sinka Ferenc

Tiszaug Község PH

polgármester

Dr. Méhész László

Tiszaug Község PH Tiszaugi Háziorvosi Rendelő Tiszaug Község Önkormányzata nyugdíjas

mb. jegyző

Dr. Mészáros József Papp Csaba Szeginé Szakál Mária Petrezselyemné Szálas Ilona

Tiszaugi Védőnői Rendelő

Háziorvos, belgyógyász szakorvos könyvtáros Tiszaugért Alapítvány elnöke védőnő

Programban elvállalt feladatkör Egészségfejlesztési Munkacsoport elnöke Egészségfejlesztési Munkacsoport tagja Egészségfejlesztési Munkacsoport tagja

Telefonszám

Egészségfejlesztési Munkacsoport tagja Egészségfejlesztési Munkacsoport tagja Egészségfejlesztési Munkacsoport tagja

(56) 328-005

VI. 3. A település összes tervezett közösségi programja Dátum

Megnevezés

Helyszín

2012. 03. 15.

Az 1948/49-es forradalom és szabadságharc emlékezeti ünnepsége

Kopjafa

28

(56) 328-001

(56) 563-023 (56) 328-015

(56) 328-240 (56) 328-015

2012. július 14.

IV. Kenu Beach

4 település vízi bázisa

2012. 08. 19.

Államalapító Szent István királyunk ünnepe, Tiszaugi Falunap

Református

2008. Tiszaugért kitüntető díjak átadása

Sportpálya

2012. 10. 23.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezete

Kopjafa

2012. 12.20.

Falukarácsony 2012.

Tornaterem

templom,

VIII. napirendi pont A Tiszaug Községi Önkormányzat intézményeinek vagyonvédelme Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Sinka Ferenc polgármester: Az Önkormányzat intézményeinek vagyonvédelme nagyon fontos feladat lenne. Az Ügyrendi Bizottság tárgyalta a napirendi pontot? Kocsis Józsefné képviselő: Az előző Bizottsági Ülésen tárgyaltuk és elfogadásra javasoljuk a vagyonvédelmi rendszer kiépítését az intézményeknél. Sinka Ferenc polgármester: A magam részéről is úgy gondolom, hogy el kell készíttetni. Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: HATÁROZAT 63/2012.(V.30.) számú képviselő-testületi határozat / Tiszaug Község Önkormányzat intézményeinek vagyonvédelme / Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy döntött, hogy a Tiszaug Községi Önkormányzat intézményei vagyonvédelmének biztosítása érdekében megbízza FrankElektro Kft-t (5440. Kunszentmárton, Zrínyi u. 42.) a vagyonvédelmi rendszer átalakítás kivitelezésével. Tiszaug Községi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a Frank-Elektro Kft. árajánlatát, melynek értelmében a vagyonvédelmi rendszert: - A Könyvtár és Művelődési Ház 134.539.- Ft + 36.326.- Ft áfa = 170.865.- Ft - Polgármesteri Hivatal épület 96.029.- Ft + 25.928.- Ft áfa = 121.957.- Ft - Idősek Otthona 17.968.- Ft + 4.851.- Ft áfa = 22.819.- Ft összegért végzi el. A vagyonvédelmi rendszer kialakításának költségeit a Könyvtár és a Művelődési Ház, valamint a Polgármesteri Hivatal épületénél a 2012. évi költségvetésben a jegyzői álláshelyen történt bérmegtakarítás terhére, a Berecz Skolasztika Szociális Intézmény költségeit az intézmény saját költségvetéséből biztosítja. Felkérik Sinka Ferenc polgármestert, hogy a megbízási szerződést a Frank-Elektro Kft-vel kösse meg. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Határidő: azonnal 29

Erről: Frank-Elektro Kft. Kunszentmárton, Zrínyi u. 42. Pénzügy – helyben irattár képviselők - é r t e s ü l n e k.

IX. napirendi pont Vörösmarty út és a Kis-Tisza út közötti út megnyitása Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Sinka Ferenc polgármester: A napirendi pontot a bizottság tárgyalta? Kocsis Józsefné képviselő: Szintén az előző ülésen tárgyaltuk. A bizottság tagjainak az a véleménye, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem javasolják a Vörösmarty út és a Kis-Tisza út közötti út megnyitását. Mint ott élő ember kérdezném, hogy kinek az érdeke az út megnyitása? Sinka Ferenc polgármester: A település érdeke. Kocsis Józsefné képviselő: Nem hiszem, hogy egyel több nyitott utca jó lenne, a betörőknek több lehetősége van elszelelni. Az út megnyitása zajjal jár, nyugalmukat is elveszítik az ott élő emberek. Gulyás Lajos alpolgármester: Miért zárult az ott be, valamikor nyitott út volt? Sinka Ferenc polgármester: Én tudom az okát, de erről nem szeretnék beszélni. Kocsis Józsefné képviselő: 431.800.- Ft-ot máshová is el tudnánk költeni. Sinka Ferenc polgármester: Információk hiányában hoztok egy olyan döntést, amely személyes érdekeken alapul. Semmi másról nem szól, csak megteremtjük a lehetőséget arra, hogy kerékpárútra tudjunk pályázni. A kerékpárút szélességét nyitnánk meg, ezt kérnénk a T. Teritől is. Már beszéltem is vele, nem zárkózik el tőle. Nem maradna csak egy 3,5 méter széles út, amely csak kerékpár és gyalogos közlekedést biztosítana. A Vízügy meg sem engedné az autós forgalmat azon a részen, mert a gát rongálásának lehetne tekinteni. Az út megnyitásának költségeire megvan a fedezet. Nem a személyes érdeket kell nézni, hanem a település fejlődését kell szem előtt tartani. A kerékpárút a Bem utcánál menne le a Holt-Tisza partra, majd úgy csatlakozna a 4511-es útra. Voltam ebben az ügyben Tiszakécskén az építésügyi hatóságnál. A településrendezési terv módosítása nélkül meg lehet oldani azt, hogy a kerékpárút megnyíljon. Nem hiszem, hogy ezt ki kellene hagynunk. Kocsis Józsefné képviselő: A Bem utca és a Kis-Tisza utca az, amire nem költöttünk évek óta. A Bem utcában egy sáv van, amin eltudok jönni biciklivel és nem a kavicson kell járnom.

30

Sinka Ferenc polgármester: De nem sárban. A jegyzői bérmegtakarítás terhére meg lehet oldani. Kocsis Józsefné képviselő: Még mindig nem csináltunk az úttal semmit. Sajnálom, hogy annak idején hagytam magam eltéríteni ezen utcák felújításától. Mindig azt kell megcsinálni, ami soron következő. Sinka Ferenc polgármester: Elmondtam, hogy miért javaslom az út megnyitását. Nem autóforgalom miatt, nem növekedne a zaj sem a környéken. Kocsis Józsefné képviselő: Elmondtam én is, hogy miért nem javaslom egy újabb út megnyitását. Sinka Ferenc polgármester: Butaság. Miért vonná magával a bűnözést? Meggyőződésem, hogy nem bezárkózni kell, hanem nyitni. A jegyzői bérmegtakarítás terhére kerékpárút szélesség megnyitásáról lenne szó. Bagi Jánosné bizottsági tag: Miért szűnt meg az az út? Sinka Ferenc polgármester: Nem én vagyok ebben illetékes, hogy ezt elmondjam. Kocsis Józsefné képviselő: Jelen helyzetben csak neked kellene elmondanod. Sinka Ferenc polgármester: Lekerítették és ismeritek ezt a helyzetet. Elkészült a településrendezési terv és már úgy készült el, hogy az a terület az egyik ingatlantulajdonos területéhez tartozik. El sem tudom képzelni, hogy ez hogyan történhetett meg. Dr. Méhész László megbízott jegyző: Elbirtoklással. Sinka Ferenc polgármester: A településnek szükséges van a nyitottságra, meggyőződésem. Gulyás Lajos alpolgármester: Gyalogosan sokan szoktak arra sétálni és át járnának azon a szakaszon is, ha lehetőség lenne rá. Sinka Ferenc polgármester: Itt volna a lehetőség. Kocsis Józsefné képviselő: Bocsásd szavazásra a kérdést. Sinka Ferenc polgármester: A Vörösmarty út és a Kis-Tisza út közötti szakaszon kerékpárút szélességű út megnyitásával ki ért egyet? Gulyás Lajos alpolgármester: De csak kerékpárút számára! 31

Sinka Ferenc polgármester: Kizárólag kerékpárútról van szó. Miután több kérdés, hozzászólás, javaslat nem hangzott el a Képviselő-testület 2 igen és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: HATÁROZAT 64/2012.(V.30.) számú képviselő-testületi határozat / Vörösmarty út és a Kis-Tisza út közötti út megnyitása / Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2 igen és 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy döntött, hogy a távlati településfejlesztési tervek előkészítése céljából a Vörösmarty út és a Kis-Tisza út közötti út átjárhatóságát megteremti kerékpárút kialakítása céljából. Az Ingatlan-Földmérő Kft-t (6000. Kecskemét, Katona J. tér 18.) megbízza a telekalakítási munkák elvégzésével 431.800.- Ft, azaz négyszázharmincegyezernyolcszáz forint vállalási költség mellett. Megbízzák és felhatalmazzák Sinka Ferenc polgármestert a megbízási szerződés elkészítésével, aláírásával, a munkálatok felügyeletével. Határidő: azonnal Felelős: Sinka Ferenc polgármester Erről: Ingatlan-Földmérő Kft. Kecskemét, Katona J. tér 18. Pénzügy - helyben irattár képviselők - é r t e s ü l n e k.

Miután több kérdés, hozzászólás nem volt, Sinka Ferenc polgármester a nyílt ülést bezárta. Az alakszerű határozatok a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

Kmf.

…………………………. Sinka Ferenc polgármester

………………………………. Dr. Méhész László megbízott jegyző

Jegyzőkönyv hitelesítő: ……………………………. Kocsis Józsefné képviselő

……………………………… Gulyás Lajos alpolgármester 32

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT május 30-án megtartott ülésének

Recommend Documents