TÉZISGYŰJTEMÉNY Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék. Fogarasi István

TÉZISGYŰJTEMÉNY Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék

Fogarasi István

Az e-learning technológiák nemzetközi piacának fejlődése és összefüggései a felsőoktatási implementációs stratégiákkal, tapasztalatokkal a 2001-2008 években

Doktori (Ph.D) értekezés tézisgyűjtemény Témavezető: Dr. Nahlik Gábor, Tanszékvezető Veszprém, 2009

Fogarasi István: Az e-learning technológiák nemzetközi piacának fejlődése


és összefüggései a felsőoktatási implementációs tapasztalatokkal, stratégiákkal a 2001-2008 években – Ph.D értekezés, 2009


1./ A téma aktualitásai, célkitűzései

Tartalomjegyzék

1./ A kutatási téma aktualitásai, célkitűzései...………………...2 2./ A kutatás előzményei és alapkérdései…….……..……..…..4 3./ A kutatás hipotézisei….………….………………….……...5 4./ A kutatás forrásai és módszerei.……..……………………....7 5./ A kutatási eredmények összevetése a hipotézisekkel...……11 6./ Az értekezés tézisei…..……………………………………..15 7./ A további kutatási feladatok...……………………………....17 8./ A Ph.D jelölt szakmai életrajza…………………………...19 9./ A kutatáshoz kapcsolódó szakirodalmi tevékenység……..21

1

A felsőoktatási intézmények további fejlesztése ma már elképzelhetetlen az e-learning technológiák tudásszerzési és tudásszervezési módszereinek, a felnőttképzési piac, az élethosszig történő tanulás igényeinek, és mindezek együttes lehetőségeinek prognózisainak elemzése, folyamatos kutatása és a legjobb gyakorlatok tapasztalatainak gyors felhasználása nélkül. A világháló mindennapi alkalmazásainak hatása a munka- és a szabadidő világára – különösen a fiatal generáció vonatkozásában - az utóbbi években rendkívüli mértékben fokozódott. Az információszerzési lehetőségekben és a professzionális tanulástámogatási módszerek gyakorlatában, - korábban soha nem létező - új megoldások, dimenziók nyíltak a tudásalapú társadalom felépítésének jegyében. A fejlett gazdaság felismerte, hogy az új technológiák révén új szokások, új kultúra születik a tanulás, a tudásszerzés és a tudásmegosztás területein. Triviális, hogy ennek a kultúrának a szintje szorosan összefügg a gazdaság további fejlődésével, a piacokon elérhető helyzetével, - a gazdaság minden területén, - így a tudáspiacon is. Az USA, Európa sőt Ázsia képzési piacain, a képzési innovációk elsősorban az üzleti sikerek reményében – felgyorsultak. (főként az angol nyelvű tananyagok globális piacának köszönhetően) A tartalomszolgáltatások új üzleti lehetőségeire új iparág bontakozott ki. Az e-learning szolgáltatások minőségi kritériumainak megjelenésével és fejlődésével a pedagógiai-módszertani szempontokra, kihívásokra adható és adandó releváns válaszok, a közelmúltban kerültek előtérbe.

2





Az értekezés célja, hogy átfogóan feltárja az e-learning technológiák komplex jelentőségét, értelmezéseit, szerepét és megközelítési módjait a stratégiai következtetések szempontjaihoz. A képzési piac prognózisainak, helyzetének elemzése azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben, az e-learning technológiai megoldások gyors fejlődése, és a kísérleti alkalmazások széleskörű terjedése jellemzővé vált. Különösen azokban a képzési intézményekben születhettek értékes tapasztalatok, amelyekben a jó, vagy a legjobb gyakorlatok (good-, best practice) explicit formában, a stratégia számára megfogalmazhatóvá váltak, és természetesen azokban az intézményekben, ahol a fejlesztést és a kutatásokat, szervezeti és humán erőforrás allokáció kísérte jelentős nemzetközi- (EU-s) és hazai kormányzati, oktatáspolitikai pályázati támogatások mellett. A felsőoktatási intézmények számára ma az egyik legnagyobb kihívás az, hogy az eddigi eredményeiket és a globális tapasztalatok disszeminációit, hogyan képesek apportálni, adaptálni, integrálni a saját stratégiai válaszaikban. A tét egyre inkább körvonazódik; a késedelmes, és/vagy nem megfelelő válaszok, - mint mindenhol a gazdaságban – a versenyhátrány és a piacvesztés rémálmait hordozzák.

2./ A kutatás előzményei, alapkérdései A számítógépes oktatás irányzataira épülve, (CAL, CAI, CMI, stb.) a korai e-learning megoldások kezdetben, a távoktatási tananyagokhoz kapcsolódó logisztikai és kommunikációs célokat szolgálták: a tanulói adatok adminisztrációja, szervezése, a statikus és dinamikus tananyag-tartalmak kezelése, megjelenítése és manipulálása, továbbá a tanulási folyamat dokumentálása, kommunikációja és menedzselése. (LMS=Learning Management Systems). Mindezek megvalósítására fejlesztett sokféle keretrendszer túlkínálatában, - szolgáltatásaik szükségszerűségében, - csak kevesen tudtak eligazodni, de ekkor még az e-learning kisérletek alapfeltétele volt egy komoly invesztíciót jelentő keretrendszer kiválasztása és beszerzése. Az évtized elejére a nyílt forráskódú ingyenes keretrendszerekkel szerzett kedvező tapasztalatok is megjelentek. A keretrendszerektől való teljes függetlenséget az e-learning szabványok kialakulása hozhatta meg. Az a hosszútávú előny, hogy szabványoknak megfelelő tananyagok később, - a piaci igények szerint – másként struktúráltan, más képzésekbe is beilleszthetők, újrafelhasználhatók legyenek, – az erre vonatkozó ismeretek, érvek és stratégia hiányában – a hazai fejlesztések jelentős részében sajnos nem lehetett szempont.

A kutatás során megfogalmazott hipotézisek és az értekezésben igazolt tézisek, a témában végzett több évtizedes nemzetközi és hazai kutatási és fejlesztő tevékenység tapasztalatai alapján kerültek megfogalmazásra.

A kutatás az e-learning technológiák jelentőségének, 2002-2010 közötti fejlődési prognózisait feltáró Európai Uniós LEONIE (LChange) projektek (2003-2005) nemzetközi felméréseire és annak módszertanára épült, annak adaptációjával, továbbfejlesztésével a hazai prognózisok elemzésére irányult. A nemzetközi és a hazai adatok összevethetőségét mint fontos szempontot a kutatás megtartotta. A külső, (intézményen kívüli, attól független) és a belső (intézményen belüli, azaz stratégiafüggő) válaszok alapján, - a stratégiai szempontból fontos – az értekezésben igazolt következtetések kerültek eredményként megfogalmazásra.

3

4





3. A kutatás hipotézisei:

megfelelő tananyagok későbbi, másként struktúrált környezetben, (más képzésekben) történő újrafelhasználhatósága számos előny jelent.

Az első hipotézis: Paradigmaváltozás következett be a tudásszerzés, a professzionális e-learning tanulástámogatási módszerek gyakorlatában. A felsőoktatási intézmények piaci fejlődésére jelentős hatást gyakorolnak a stratégia e-learning vonatkozású célkitűzései, intézkedései. A második hipotézis A felsőoktatási intézményekben az e-learning implementációk fejlődésre gerjesztő hatása fokozható, ha a legjobb gyakorlatok eredményei, nem esetlegesen, spontán és részlegesen, hanem koncentráltan, a szervezeti folyamatok részeként, a stratégia ezirányú támogatásával hasznosulnak. A harmadik hipotézis Az e-learning piacon kínált keretrendszerek szoftver szolgáltatásainak ár/érték arányának és az intézmények jelenlegi és prognosztizálható igényeinek (lehetőségeinek) egybevetése, - konvergens módon, - a nyílt forráskódú, ingyenes keretrendszereket használó intézményekhez történő csatlakozás célszerűségét helyezi kilátásba.

Az ötödik hipotézis Az e-learning tananyagok interneten elérhetővé tételét mindeddig lassította az a vélelem, hogy a szerzők, a szellemi vagyonuk csorbulásától, érdekeik sérelmétől tartottak. A nemzetközi szerzői jogi környezet változásaiból és az e-learning technológia fejlődéséből adódott megoldások megismerésével bizonyítható, hogy minden eddiginél előnyösebb válasz létezik a szerzők számára. A hatodik hipotézis Az e-learning jövőjében a web2.0 tanulási környezetnek, a szemantikus keresőmotorok fejlődésének, a virtuális együtttanulási tereknek, valamint a szabványos meta-adatokkal megújulni képes tartalomnak komoly minőségi konzekvenciái vannak/lesznek. Az új módszereknek, a tömegesen megjelenő tanulási tartalmaknak a feltárása, a jó gyakorlatok naprakész követése, közös értékelése és használata, a hazai/nemzetközi együttműködések e célú kiszélesítésének stratégia fontosságát jelzik.

A negyedik hipotézis Az e-learning tartalomfejlesztés az intézmények jelentős részében, - a metakodifikációs ismeretek hiányában - , az elearning szabványokfigyelembe vétele nélkül történt. A szabványok betartásából származó hosszútávú előnyök csak a stratégia szintjén, kezelhetők. Bizonyítható, hogy a szabványnak

5

6





4./ A kutatás forrásai és módszerei Az értekezés tárgykörében végzett kutatás jelentős forrásaként az egyik legjelentősebb európai nemzetközi szakmai szervezet, - az EDEN (European Distance and E-learning Network) kínálkozott. A jelentős kutatói tudásbázist, a tapasztalatokat és a legjobb gyakorlatokat, a szakmai rendezvényeken, tanácskozásokon megosztva, az EDEN program-szervezete az elmúlt 10 évben az elearning világának szinte valamennyi szakemberét és kutatóját kollaborációra, együtt-gondolkozásra bírta. A több ezer szakember beszámolója, prezentációi, a változó, fejlődő nézetei, a véleménye, a szerzett tapasztalatai, a több tucat uniós projekt és kiadvány gazdag forrásnak bizonyult, természetesen más tengerentúli és európai források felhasználása mellett. A LEONIE programkeretében a 2003-tól-2005-ig végzett kutatás, az oktatás és a képzés közel 100 európai szakemberét szólította meg, (köztük a szerzőt is) és az volt a cél, hogy három egymást követő szakaszban az európai oktatási rendszereket érintő prognózisokra (szcenáriókra) vonatkozó véleményeket gyűjtsön össze és értékelje az eredményeket. A kutatás sikereire, módszertanára építve, - az adatok összevethetőségének szempontjait megtartva, de azokat jelentősen kibővítve 16 kiválasztott hazai intézmény 58 hazai felsőoktatási szakemberét szólaltattunk meg. A vélemények alapján levonható következtetések alapos megfontolásra késztetik a stratégia alkotóit és a döntéshozókat. A kutatás módszerei: A Delphi módszer: a konszenzusos konvergencia előrejelzéseinek, kialakításának a módszere: amely a jövőbeni eseményekre vonatkozó, független véleményekre épít, és az eltérő, anonim válaszok visszacsatolásával, a válaszok közelítésével alakítja ki az

7

adott kérdezési szakasz eredményét. Ezen folyamatok jelentették az egyeztetés második és harmadik körét, amiben az volt a cél, hogy eljussunk egy teljesebb elemzésre. A gyengejel-kutatás során, a szakemberek véleményét a bekövetkezhető események valószínűségére vonatkozóan kérik ki. A következő szakaszban a résztvevők azokat a válaszokat értékelik, amelyeket ők maguk alakítottak ki. A gyengejel-módszer mint egy megfordított jövőkutatás a sajátos szakmai közösségekre (communities of practice) és a gyakorlatukból eredő tudásukra, illetve a kulturális alapon kiválasztott helyi közösségekre (life worlds), pl.: tanulókra, szülőkre és a meg nem fogalmazott, „ráérzéseikre” irányul. A gyenge jelek olyan történések, amelyek a felszín alatt húzódnak meg, nem fordítanak rájuk figyelmet, és mégis nagy változások jelei lehetnek. Általában a jövőkutatók nem veszik figyelembe, mert a felmérési technikák az erős trendekből indulnak ki. A kutatás során, a nemzetközi előzményekkel összhangban, az alábbi három makro-trendekhez (szcenáriókhoz) kapcsolódó vélemények összesítésére és értékelésére került sor. No:1 Makrotrend A hagyományos oktatási és képzési intézmények fontossága a közeljövőben csökken, és a piacon megjelenő új szereplők szerepe pedig erősödik, mert a képzési tartalmakat felvásárolják és azok választékából széleskörű szolgáltatásokat fognak nyújtani a különböző hallgatói/felhasználói csoportok számára. Az e-learning technológiák és szolgáltatások a tanulás hatékonyságának növekedését eredményezik annak ellenére, hogy - bár esztétikai megjelenésükben látványosak, - de tartalmi, pedagógiai didaktikai szempontból gyakran hiányos tanulási környezetet nyújtanak. A piacok meghódításában kulcsfontosságú szerepe van a tanulási tartalmak széleskörű költséghatékony elérhetővé tételének, és a csoportos

8





együtt-tanulás támogatására fejlesztett technológiai lehetőségeknek, amelyeket minden potenciális hallgató/felhasználó, mind az otthonából, mind pedig a munkahelyéről elérhet. Ez a szcenárió, a fejlődés spontán kialakulását, az oktatási és képzési privatizációs folyamatokat támogató politika és a tőkekoncentráció következményeit tűri és mint sorsot elfogadja. (Az állami szerepvállalást, támogatást és felelősséget annulálja és az ezirányú piaci folyamatokat különösebb stratégia és politika nélkül, hagyja.

helyezi a fókuszba és explicit céljuk az ebben az irányban történő elmozdulás. Ezen politika megvalósításában a tudásipari és tudáskereskedelmi szereplők is részt vesznek, főként, mint az oktatási és képzési intézmények partnerei és egy meghatározott technológiai részfeladatra vállalkoznak. Ebben politikában jól felismerhető az oktatás és a képzés közszolgálati „áruként” való kezelése, amely érdemes arra, hogy a közpénzeket fordítsanak rá és amelyet nem lehet kizárólag a piaci szereplőkre bízni. A tanulási lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférés társadalmi esélyegyenlőtlenségének veszélyei segíti ennek a politikának a térhódítását.

No:2 Makrotrend Az e-learning technológiák jelentősége és transzformációja fejlődik. Az oktatási és képzési intézmények vezető szerepet fognak játszani az innovációkban az értéknövelt szolgáltatásaikon keresztül, amelyek segítik a tanulókat abban, hogy önállóvá és nyitottá váljanak, a választott tanulási céljaikat, azok elérési útvonalait és a személyes tanulási és fejlődési folyamataikat illetően. A tanulás kontextusa az, hogy a tanulók és tanárok/tutorok között hozzáadott értékű kommunikáció generálódik, és ez a tapasztalati tanulás döntő fontosságú minőségi tényezőjévé válik. A tanulás természetessége, szemben a termékekkel, jól felfogható az egyének és a szervezett kollektív felhasználók számára, míg a tartalom elérhetősége nem döntő fontosságú a tartalomszolgáltatók sikerének szempontjából. Az egyéni konzultáció, az irányítás, a monitoring, az értékelés, a képesítés, a közösségépítés és az animáció azok a”legfontosabb szolgáltatások” amelyek jelentősen hozzájárulnak a tanulási tapasztalatok minőségéhez. A legtöbb e-learning szolgáltatást az osztálytermekbe vagy a munkahelyi tanulói közösségekbe integrálják, azért hogy a tanulók már létező csoportjainak tanulási szokásait fejlesszék, abban a reményben, azt elvárva, hogy a tanulási tapasztalatok egy részét megoszthatják egymással. A legtöbb európai ország oktatás-politikája - az e-learning használatán és az élethosszig történő tanulás piacán keresztül az oktatási rendszerek innovációját

Az oktatási és képzési intézményeknek az innovatív programokkal és a piaci hatások irányába történő bármilyen változásokkal szembeni ellenállása jellemző tulajdonsága ennek a harmadik makro-trendnek. A hagyományos oktatási és képzési intézmények nem valószínű, hogy lényegesen változnak: talán kiegészítő jelleggel használják az új technológiákat, de egyszerűen másképp hasznosulnak, a tartalomra és a módszerekre vonatkozó oktatási tapasztalataik miatt. Ez nem jelenti azt, hogy nem változik semmi az oktatásban és a képzésben. Valójában egy „duális piac” fejlődhet ki, amelyben a végzettségorientált tanulók továbbra is a hagyományos oktatási intézményekbe járnak, míg a kompetencia-orientált tanulók más képzési szolgáltatót választanak, akik jobban megfelelnek az igényeiknek. Ez a trend megvalósulhat a „protekcionista” stratégiák hatására, amelyek megakadályozzák a régi és az új piaci szereplőket abban, hogy együttműködjenek az oktatás és a képzés formális szervezésében. (zárt akkreditációs rendszerek, a közszférában a hangsúly a hagyományos titulusukon van, stb.) Ez a Makro-trend az innovatív stratégiák sikertelenségének is lehet a következménye. Az a félelem, hogy az oktatási és képzési mainstream programok nagyban hozzájárulnak a

9

10

No:3 Makrotrend





korábbi, - alapvetően jó - rendszerek felbomlásához, nagyon elterjedt a felsőoktatás oktatóinak és menedzsmentje körében.

különbségek jellemzőek, bizonyos szolgáltatásaikban azonosságok, átfedések vannak. A specifikációik elemzése során bizonyítást nyert, hogy a felhasználói oldalról közömbös, hogy melyiket választja. Az értekezésben vizsgált nyílt forráskódú ingyenes LCMS-ek a piacon elterjedtek és elegendő szolgáltatásokat nyújtanak.

5. A kutatási eredmények összevetése a hipotézisekkel Az e-learning technológiák piacának kutatása fontos és hasznosítható tapasztalatokat, tanulságokat hordoz. Az élethosszig történő tanulás globális piacának felismerésével, a gazdaság és a tudásipar résztvevői új innovatív gondolkozásra, technológiai megújulásra és stratégiai együttműködésre kényszerülnek. A hazai felsőoktatási intézmények integrálódása az európai kutatási térségbe felgyorsítja az e-learning technológiák alkalmazási eredményeinek megismerését. A legjobb gyakorlatok megismerését, értékelését, a szervezeti változások menedzselésével a stratégia vállalja fel. Az e-learning technológiák bevezetése a felsőoktatási intézmények számára is komoly kihívást jelentenek. A virtuális campusok konzorciumaiban és a multinacionális corporate (belső) képzési rendszerekben való kezdeményezői-irányítói részvétel stratégiai szintű döntéseket igényel. Az intézmények a tudástartalom szolgáltatói feladataikon túl, a tanulási környezet minőségbiztosításának, a tudásmenedzsment és a változásmenedzsment módszertanának, kompetenciáinak birtokosai is és ezt a tudást „értéknövelő” szolgáltatássá fejleszthetik az e-learningben is. A felnőttoktatásban az élethosszig történő tanulás a munkafolyamatba integráltan és az önálló tanulási készségekre építve, az egyéni tudás- és önmenedzselés irányába fejlődik és ez tudáspiaci robbanást idéz elő a kínálati- és az igényoldalon egyaránt. Az értekezés egyik eredménye, hogy a keretrendszerek szolgáltatásainak összegzése rámutatott, hogy a megoldásokra nem az éles

11

Az elektronikusan tárolt és továbbított információkra, a multimédia és e-learning tartalom-szolgáltatásokra vonatkozó szerzői jogok védelme, annak nemzetközi (sőt globális) vonatkozásai az e-learning piac sikerességét döntően befolyásoló tényezőként tartható számon. A vélelmezett érdeksérelem tájékozatlanságból fakad. Az e-learning keretrendszerek alapszolgáltatásaiként minden bejelentkezés, tartalomhozzáférés és/vagy letöltés - garantáltan szigorú autentifikációval, - az információbiztonság elvárt szintjén történik. A szerzők, a grafikusok, az illusztrátorok, a web-designerek és a tartalomszerkesztők, szerzői jogai érvényesíthetők. A szoftverek adatbázis szinten regisztrálnak minden tartalomelem „fogyasztást”, tartalomfrissítést, interakciót és kommunikációt. A mindenkori tartalomfogyasztáshoz hozzárendelhető egy ár- és juttatás-rendszer, sőt még promóciós és marketing célú költségkeretek hozzárendelődésére is lehetőség van. Az e-learning technológiák új megoldásainak kínálati piacán a gyors fejlődés, és az újabb lehetőségekkel történő bővülés lelassult, a pedagógiailag, módszertanilag indokolt és a még éppen megfizethető blended (a hagyományossal jól kombinálható) megoldások terjednek. A piacon a mennyiségi fejlődést a minőségi fejlesztés váltotta fel. Az egyéni tanulási igényekhez és haladási ütemhez, a hallgatók etudásportfólióihoz illeszkedő, teljeskörű tudásmenedzsment technológia a graduális képzésben csak széleskörű nemzetközi összefogással valósítható meg gazdaságosan.

12





Az eredmények között ki kell emelni, az e-learning alkalmazások egyik legfontosabb jellemzőjét, miszerint az e-learning sikerében különösen fontos szerep jut a tanulás individualizálódásának és a tanulási élmény csoportos (virtuálisan csoportos) feldolgozásának, az interaktivitásnak, és a tanulási motiváció folyamatos szinten tartásának. Az együttműködés tanulási módszerei („collaboratív learning”) mindezt a kívánt irányban befolyásolják, azaz az együttes tanulási erőfeszítéseket csoportos élménnyé teszik.

az e-learning alkalmazásokban fejlődhet a leglátványosabban. A tanulóktól jövő válaszok csoportos értékelésével a kérdés-feltevőket is minősítik, így ez az értékelési mód több anyagi és szellemi ráfordítást igényel. Az oktatók a kritika, a bírálatok kereszttüzébe kerülnek és ez mint változás a stratégiában is kezelendő.

A tanulók közös érzelmi-hangulati megközelítése, a szituatív esettanulságok közös megélése jelentős hatást gyakorolhat a tanuláson kívüli viszonyulásokban, és ennek révén a kívánatos együttgondolkodás, a közös felelősségvállalás, a konszenzuson alapuló problémamegoldás a tanulási környezeten kívül és a tanulmányi időszakot követően, - a mindennapi munkavégzés gyakorlatában is természetessé válnak. Nyilvánvaló, hogy a technológiai folyamatok tervezői a célmeghatározásaikban nem szerepeltethették a tanulási környezet változásainak transzformációját a tanulási folyamatot követő tevékenységekbe. Ez csak az e-learning környezet fejlettebb megoldásainak szintjén megvalósulhat meg.

A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy gyorsan fejlődő európai és globális e-learning piacokról beszélhetünk, bár – nyelvi okokból, különösen nálunk, - a nemzeti piac domináns szerepet játszik. A tudáspiac harmonizálásának, konszolidációjának folyamata lassabban halad, mint a kínálat globalizációja. Ezért a piac domináns szereplői itthon nem a multinacionális vállalatok, hanem az egyes nemzeti (regionális) igényekre fókuszáló szervezetek.

Az e-learning sikerében több szakterület kiválóságai osztoznak. A közöttük kialakuló párbeszéd, együttműködés, közös gondolkodás és a kollektív felelősségvállalás, az e-learning-gel kapcsolatos hozzáállás megváltoztatására is alkalmas. Mindenekelőtt rögzíthetjük, hogy a technológia nem váltja fel és nem teszi szükségtelenné az oktatás szereplőinek szakmai kompetenciáit. Az egyénre szabott haladási ütem, a figyelem-megtartó látvánnyal, interaktivitással növelt motiváció, a multimédiás vizualizáció és a folyamatos értékeléssel kiegészülő tanulás átalakítja az eddigi képzést. Az ismeretelsajátítás, a megfelelés szintjének mérése, a vizsgáztatás, a tudáspróba, az ellenőrzés-visszajelzés kérdezés-kultúrája igazoltan

13

14





6./ Az értekezés tézisei

A negyedik tézis:

Az értekezésben a szerző,- a hipotézisekre adható válaszokat több évtizedes nemzetközi és hazai kutatómunka eredményeiként az alábbi tézisekben adja meg

Az e-learning szabványoknak megfelelő tartalomfejlesztés előnyei csak stratégiai szinten, a szakmai érvek birtokában kezelhetőek. Bizonyítható, hogy a szabványnak megfelelő elearning tananyagok későbbi, másként struktúrált környezetben (más képzésekben) való újrafelhasználhatósága üzleti előnyt jelent. Az e-learning szabványok elfogadásának és továbbfejlesztésének szerepe - jelentőségének megtartásával – átalakul.

Az első tézis: A képzési szolgáltatásokat az e-learning technológiai támogatással együtt kínáló szolgáltatók felé növekszik a piaci érdeklődés.A felsőoktatási intézmények számára jelentős piaci előnyt jelent a globalizálódó tudáspiacon, a fejlett e-learning technológia és módszertan innovációja, és az ezek révén megvalósított komplex, rugalmas, minőségi, és értéknövelt tudás-kummuláció és tudás-disszemináció. A második tézis: Az e-learning technológiák implementációja a felsőoktatási intézményekben jelentős változások menedzselését jelenti. A helyi, a regionális és a globális innovációs tapasztalatokat reprezentáló intézményi kompetencia, - a stratégiában deklarált koncentrációval – a szervezeti kultúrára is jelentős hatást gyakorol. A harmadik tézis A felsőoktatási intézmények e-learning fejlesztéseiben az ingyenesen letölthető nyílt forráskódú LMS/LCMS keretrendszerek egyikét (MOODLE, ILIAS, OLAT stb.) célszerű használni, mert ezek, a jelenlegi és a prognosztizálható technológiai, szolgáltatási igényeket maradéktalanul kielégítik.

15

Az ötödik tézis: Az e-learning technológia jelenlegi fejlettsége egyértelműen megnyugtató válasz képes adni a tartalomfejlesztésben és a szolgáltatásokban, a szellemi tulajdon védelmére, az ezzel kapcsolatos kételyekre. Az e-learning tartalmak fejlesztésétől, - a vélelmezett érdeksérelem miatt - vonakodó szerzők problémáira már az ingyenes e-learning keretrendszerek (LMS és LCMS) szolgáltatásai is kielégítő választ adnak. A hatodik tézis: Az e-learning innovációkban, a regionális és globális együttműködési kultúra fejlesztése, – a stratégiában is megjelenő kiemeléssel és proaktív kezdeményezéssel - alapfeltétele a legjobb gyakorlati megoldások közös hasznosításának, a közös tananyagfejlesztés és a tananyag-bartell ügyletek megvalósíthatóságának. A regionális és a globális tudásszolgáltató-fejlesztő kartellek és klaszterek, stratégiai partnerségei a források jobb kihasználását, a piacok bővülését és ezen keresztül a további közös fejlődését szolgálják.

16





7./ A további kutatási feladatok Az információs és kommunikációs technológiákat, az e-learning módszerek fejlesztését szinte minden képzési intézmény fontos területnek tekinti. Az oktatásban a fejlettebb alkalmazások, - a webalapú virtuális képzés a kezdeti útkeresésen túl vannak és napjainkra az elektronikus és hagyományos módszerek integrált alkalmazásán alapuló „blended learning” vált általánossá. A blended learning-ben egy olyan tanítási/tanulási koncepció értelmezhető , amely a különböző ismeretátadási formák - ésszerű és megtervezett összekapcsolásra, összehangolására (pedagógiai „engineering”-re) irányul. (beleértve a hagyományos osztálytermi és a legújabb virtuális on-line képzést is). A felsőoktatási intézményekben a hatékony blended learning megvalósítása, a különböző képzési formákhoz és témákhoz tartozó eltérő módszerek, tanulás-támogatási szolgáltatások, és a didaktikailag indokolt, még megfizethető médium kiválasztása és mindezek finanszírozása jelenti a problémát.

A felsőoktatási intézmények, mint a tudástartalmak „felhalmozói” és „beszállítói” a tanulási környezet változásainak, az e-learning megoldások minőségbiztosításának, és a tudásmenedzsment kompetenciáinak birtokosaként, ezt a „tudásszerzési tudást” (is) „értéknövelő” szolgáltatássá fejleszthetik a regionális piacokon. A virtuális campusok konzorciumaiban, és a multinacionális vállalkozások (corporate) képzési rendszereiben a felsőoktatási intézmények kezdeményező, irányító, innovatív szerepvállalásának fejlesztése mindkét oldalról további lehetőségeket hordoz. Az intézményfejlesztési stratégia nem nélkülözheti az eddigi törekvésekből hasznosítható, igazolható következtetések megfogalmazását és egyre fontosabbá válik a prognózisok (szcenariók), és azok okozati összefüggéseinek folyamatos kutatása, az eredmények implementációja, adaptációja és a proaktív változásmenedzsment.

Nyilvánvaló, hogy egy e-learning-el támogatott kurzus fejlesztésénél, a blended kombinációk arányainak tervezésénél, - a korszerű pedagógiai elveknek megfelelően - a tanulók igényeiből, tanulási stílusaiból kell kiindulni. Egy hatékony blended learning oktatási rendszer ezért nem lehet sikeres, a jelentősen eltérő tanulási stílusú, szokású hallgatói csoportok azonosítása és elemzése nélkül. Ennek alapján lehetséges az oktatási szolgáltatások optimalizált „keverése”. A blended learning oktatástechnológiai korszerűsítéséhez folyamatosan kutatni, elemezni szükséges a különböző hallgatói magatartásokat, a tanulási stratégiákat. Az LCMS rendszerből nyerhető információk (riportok) fontos alapul szolgálhatnak az elemzéseknek, kutatásoknak, fontos jelzéseket adhatnak a sürgősen változtatásra szoruló elemekről. (Pl. a vizsgák validitása, a módszerek és az oktatók értékelése stb.)

17

18





8./ A Ph.D jelölt szakmai életrajza Munkahelyek, oktatói-kutatói tevékenység, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék : Egyetemi adjunktus, E-learning Bizottság titkára, OTP Garancia Biztosító ZRt. : Ért. Szervezetfejlesztési tanácsadó. Oktatásfejlesztés, kiválasztás IT támogatással. Szolnoki Főiskola : Távoktatási vezető Távoktatási képzés akkreditációja, az ILIAS e-learning keretrendszer implementációja Biztosítási Szakirány vezetője, 5 tantárgy oktatója, M-SiSt Tanácsadó Kft.: Stratégiai, üzleti tanácsadás, EU szakértő Apor Vilmos Katolikus Főiskola : Zsámbék/Vác Pályázati Irodavezető, ICT-IKTA Pályázati Bíráló Információtechnológia és EU-ismeretek oktatója

Balluff Elektronika Kft.: Minőségbiztosítás IT támogatása A mikroelektronikai technológia-transzfer képzési minőségbiztosítási feladatainak ellátása.

Országos Oktatástechnikai Központ : műszaki főosztályvezető Elektronikus médiák (video, PC, teletext) oktatási felhasználása, Bilaterális és multilaterális K+F együttműködések. Audio-vizuális média gyártása, fejlesztése és irányítása, Oktatási és közösségi videó-stúdiók tervezése. Szakmai-közéleti tevékenységek: APERTUS Közalapítvány e-learning szakértő PHARE Pályázatok(4) Gazdaság és felsőoktatás kapcsolata HUNDIDAC E-learning szakértő MTA-SZTAKI – GDF E-learning Fórumok EU FP6 - ban regisztrált szakértő IKTA pályázati bíráló

MTA-SZTAKI E-learning Osztály : Szabványügyi szakértő Synergon Rt./SABEDU Kft./ M-SiSt Kft.: Stratégiai Tanácsadó Pénzügyi tanácsadók e-learning tanulás-támogatása „E-learning a közigazgatásban” tanulmányok szerzője Biztosítási Oktatási Intézet : igazgató. OKJ szakképesítési követelmények kidolgozása, Szervezet-menedzsment, szakmafejlesztés, angol és amerikai képzési anyagok adaptációja, e-tananyagok fejlesztése

19

és

20

Fogarasi István: Az e-learning technológiák nemzetközi piacának fejlődése és összefüggései a felsőoktatási implementációs tapasztalatokkal, stratégiákkal a 2001-2008 években – Ph.D értekezés, 2009

9./ A kutatáshoz kapcsolódó szakirodalmi tevékenység Könyvek: 1./Fogarasi,I., Gonda,P., ”Educational applications of videotex systems”(angolul) International Review Study UNESCO „New technology in Education”No:11. ISBN: 963 441.129 0 Könyvrészletek: 2./ Dr.Hutter Ottó és szerk.tsai., E-learning 2005, Műszaki Könyvkiadó 2005. Az e-learning szabványok c. fejezete 3./ Fogarasi,I., „Találkozás az ügyfél igényeivel” LUTC tankönyv adaptáció. Biztosítási Oktatási Intézet 1997. Nemzetközi konferencia kiadványban megjelent előadás: 4./ Fogarasi I., „The risk management learning strategie” Worldbank org. Istanbul 2004, Magyar nyelvű tanulmányok, folyóiratcikkek: 5./ Fogarasi,I., „Az oktatás hosszú távú befektetés” Biztosítási Szemle 1994. 3.sz. 10-13p. 6./Fogarasi I., (2003),MTA-SZTAKI IKTA 00134/2002 Pályázat elemző tanulmányai 2003.május 7./Fogarasi I.,(2006), Az e-learning bevezetési stratégiája a Szolnoki Főiskolán 8./Fogarasi I., (2002)„ Virtuális Biztosítási Akadémia” Synergon Apertus pályázati projekt 2001-2002. 9./Fogarasi I., (2002), „Az e-learning lehetőségei a közigazgatásban”. Synergon Apertus pályázati projekt tanulmányai(1.-4.) 10./Fogarasi I.,(2004), „The hungarian e-learning Market Review” EDEN rész-tanulmány Elektronikus publikációk : 11./ Fogarasi, I., Biztosítás 2000 CD-ROM” Biztosítási Oktatási Intézet 2000. (főszerk.) 12./ Fogarasi, I., „ Virtuális Biztosítási Akadémia” Synergon Apertus projekt 2001-2002. http:/www.hunedu.hu.

21

TÉZISGYŰJTEMÉNY Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék. Fogarasi István

Recommend Documents