Pannon Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskola

Pannon Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskola

Veszteséges közeggel töltött mikrohullámú tápvonalak energetikai és hőmérsékleti viszonyainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai

Doktori (Ph.D) értekezés tézisei

Göllei Attila

Témavezető: Dr. Mink János egyetemi tanár

Veszprém 2011


I.

Előzmények, célkitűzések

Az anyagok viselkedését a mikrohullámú térben elsősorban dielektromos tulajdonságuk határozza meg. Nem ismerjük a dielektromos állandó hőmérsékletfüggését, amely különböző anyagok esetén más és más, mind nagyságát, mind jellegét tekintve. Az anyag, mint dielektrikum a mikrohullámú hevítés szempontjából alapvető jelentőségű, ugyanakkor a mérést pontosan a hőfokfüggő és nedvességtartalom-függő dielektromos tulajdonság nehezíti meg. A dielektromos állandó számos tényező függvénye. Ezek a tényezők az elektromos mező frekvenciája, a sűrűség, a hőmérséklet, az anyag mikroszerkezete, az elektromos és termikus vezetőképesség, a fajhő. A dielektromos állandó mérése azon a tapasztalati elven alapszik, hogy a makroszkopikus elektromos teret a szigetelőanyag bevitele megváltoztatja. Ez a változás legegyszerűbben kapacitásváltozásra vezethető vissza, amiből a relatív dielektromos állandó kiszámítható. A hagyományos mérési módszerek kis energiájú teret használnak, ami nincsen befolyással a vizsgált anyag fizikai tulajdonságaira. Az ipari alkalmazások esetében (pl. szárítási folyamatoknál), a felhasznált energia olyan mértékű, amely jelentősen megváltoztatja a kezelt anyagok hőmérsékletét. Mindeközben változik az anyag dielektromos állandója, és ezzel a mikrohullámú térben az energia elnyelő képessége is. A hagyományos mérési módszerek nem teszik lehetővé, hogy a dielketromos állandót a hőmérséklet függvényében is megvizsgáljuk, pedig a legtöbb alkalmazás esetén fontos ismernünk a hőmérsékletfüggést. A mikrohullámú technika ipari alkalmazását megelőzően igen fontos a szárítás optimális lefolyását biztosító szárítási, valamint mikrohullámú paramétereknek, így például a dielektromos állandónak a meghatározása. Ezért fontos feladat a dielektromos állandó automatikus mérése. A mikrohullámú alkalmazások ipari méretű tervezéséhez elengedhetetlen feltétel a kezelt anyagok dielektromos állandójának ismerete. Az anyagok dielektromos jellemzői különböző tényezők hatására változhatnak. A víztartalom ugyancsak jelentős, meghatározó tényező. A folyékony állapotú víz jó példája a poláros dielektrikumnak, dielektromos állandója szobahőmérsékleten: 78As/Vm. Azonban nedves anyagokban a víz szabad állapotban ritkán fordul elő, gyakrabban fizikai adszorpció eredményeképpen a pórusos anyag kapillárisaiban, üregeiben van jelen, esetleg kémiai kötéssel kapcsolódik más molekulákhoz. Az anyag szerkezetétől függően különböző erősségű kötési formák jöhetnek létre, amelyek energia és dielektromos tulajdonság tekintetében térnek el egymástól. Jelenleg csak kismértékben ismertek azon nedves anyagok dielektromos jellemzői, amelyek eltérő mikroszerkezettel rendelkeznek, és a vizet különböző kötési formákban tartalmazzák. Vizsgálataim célja, az ilyen módon vizet tartalmazó mezőgazdasági magvak, élelmiszeripari alapanyagok, szerves oldószerek és ionos folyadékok, melyek dielektromos állandója a fentebb említett nagyszámú tényező hatása miatt számítási módszerekkel kellő pontossággal meghatározhatatlan. A dielektromos állandó pontos megismerése csak méréssel lehetséges. Az ionos folyadékok az 1990-es években új alkalmazási lehetőséget jelentettek a kémia különböző területein különösen a „zöld kémia” területén. Ezek a vegyületek elsődlegesen, mint környezetbarát oldószerek kerültek kutatásra és alkalmazásra a szerves kémiai, a fémorganikus katalízis, az elektrokémia, a biokémia és az elválasztási műveletek területén. A széleskörű alkalmazás a vegyületek különleges fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönhető,

Veszteséges közeggel töltött mikrohullámú tápvonalak energetikai és hőmérsékleti viszonyainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai amelyek közül kiemelendő az elhanyagolható gőznyomás, a nagy termikus és kémiai stabilitás, a relatíve magas elektromos vezetőképesség, valamint az eddigi tapasztalatok szerinti kedvező toxikológiai tulajdonság. További különös előnye ezeknek a vegyületeknek, hogy a szerves kation és a szervetlen vagy szerves anion széleskörű változtatásával változatos tulajdonságú, az adott alkalmazási feltételeknek legjobban megfelelő ionos folyadékok hozhatók létre. Az elmúlt néhány évben egyre növekeszik azoknak a közleményeknek a száma, amelyek az ionos folyadékok használatát kiterjesztik a mikrohullámú kémia területére is. Az ionos folyadékok szerkezetükből adódóan – elsődlegesen jelentős elektromos vezetőképességük miatt – a mikrohullámú tér energiáját jó hatásfokkal alakítják át hőenergiává, viszonylag kis energiával, gyorsan magas hőmérsékletre 100-250 C°- ra melegíthetők anélkül, hogy bomlanának, vagy párolognának. A megjelent közlemények (több mint 120) az alkalmazások széles körét fogják át, kiemelkedők a nanoméretű fém- és fémoxidok előállítása, valamint a szerves kémiai alkalmazások. Mikrohullámmal végzett szárítás esetén számos kutatási eredmény és a különböző iparágakban megvalósult alkalmazások tanúsága szerint jelentősen lerövidíthető a szárítási idő, kiküszöbölhetők a száradási hibák (pl. az anyag felületének túlszáradása), lehetőség nyílik továbbá új tulajdonságokkal rendelkező termékek előállítására, a szárítási folyamat egyszerű, megbízható szabályzására. A mikrohullámú energia alkalmazásával a konvektív a szárítási folyamatokban további hátrányok küszöbölhetők ki, javítva a szárítandó anyag minőségi jellemzőit. Mindezen előnyök fokozottan érvényesülnek a „kombinált szárítás” alkalmazásánál, amely esetben a mikrohullámú energiaközlést együtt alkalmazzák a meleg levegős, konvektív szárítási móddal. Hatásfok tekintetében jelentős különbség van a tisztán meleg levegővel, illetve mikrohullámmal történő hőközlés között. A meleg levegővel történő szárítás esetén a villamos energiával történő fűtés a legegyszerűbb és legkönnyebben szabályozható módja a levegő felmelegítésének, bár ezt a módszert a gyakorlatban ritkán használják. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása esetén hőcserélőt alkalmaznak, de ekkor a hatásfok természetesen leromlik. A villamos energiával történő fűtés hatásfoka megközelítheti a 100%ot is, hiszen a fűtőtesteken a villamos energia maradéktalanul hővé alakul, itt semmilyen veszteség nem lép fel. A rendszer további elemeinek megfelelő hőszigetelésével, a hőveszteség minimálisra csökkenthető. Így a bevitt villamos energia szinte teljes egészében a szárítandó anyag melegítésére fordítódik. Ezzel szemben a mikrohullámmal történő melegítés energetikai szempontból egészen másként alakul. Először is a villamos energiát mikrohullámú energiává átalakító magnetron hatásfoka kb. 70-75 %. A magnetron működése közben hő szabadul fel, így a magnetront hűteni kell. A hűtés általában levegő áramoltatásával történik, tehát itt is felmelegített levegőt kapunk „melléktermékként”. További veszteség, hogy a munkatérbe jutó mikrohullámú energia nem nyelődik el maradéktalanul az anyagban, egy része visszaverődik, amit szintén el kell „nyeletni” valamilyen közeggel, pl. vízzel. Mindent összevetve mondható, hogy a mikrohullámú melegítés hatásfoka kb. 50 % körül mozog, ami a rendszer optimalizálásával tovább javítható. Célom megvizsgálni hatásfok és energiafelvétel szempontjából a mikrohullámú energiával történő szárítást, abban az esetben is, ha a szárítandó minta melegítésére fordított mikrohullámú energiát szabályozzuk. A cél, hogy a szárítandó minta ne melegedjen túl és hőmérsékletét adott értéken tudjuk tartani a szárítási folyamat során.


II. Kutatás módszertana A veszteséges közeggel töltött tápvonal működése során egy adott geometriájú tápvonalban elhelyezett közeggel (mintával) energiát közlünk. Az energiaközlés eredményeként a minta hőmérséklete folyamatosan emelkedik, és eközben változnak dielektromos tulajdonságai is. Ezzel együtt változik a tápvonal által képviselt lezáró impedancia értéke is az őt tápláló generátor felől nézve. Az automatikus hangoló mechanizmus a tápvonalban kialakuló változó dilektromos tulajdonságnak megfelelően úgy változtatja a tápvonal végében található rövidzár pozícióját, hogy a mintán mindenkor maximális térerősség alakuljon ki. Az állandó nagyságú mikrohullámú energiabetáplálás hatására a tápvonalban idő és hőmérséklet függvényében változó energia, impedancia és dieleketromos viszonyok alakulnak ki. Ezek egy része mérhető (pl. hőmérséklet, dielektromos tulajdonság), egy részük csak számítással határozható meg, a többi paraméter ismeretében. Ha felépítünk egy modellt, mely tartalmazza a tápvonalban elhelyezett minta, illetve a tápvonal megfelelő paramétereit és ezek összefüggéseit, lehetőségünk van meghatározni a melegítés közben kialakult és folyamatosan változó paramétereket. Ebből a célból készítettem egy zárt modellt, melynek segítségével több mint tíz, a hőmérséklet és az idő függvényében változó paraméter számítása válik lehetővé. A modell segítségével és számított adatainak ismeretében lehetséges kísérlettervezés végrehajtása, és a modell felhasználható egy dielektromos állandót mérő készülék alapjaként. A mikrohullámú dielektromos állandó mérő készülék alapja is egy négyszög keresztmetszetű csőtápvonal, melynek kialakítása hasonló a már említett modellhez alkalmazott tápvonal felépítésével. Ebben az esetben egy, a végén lezárt tápvonalban vizsgáljuk a behelyezett dielektrikum által okozott elhangolódás és csillapítás mértékét, amelyből a minta dielektromos tulajdonságai számíthatóak. A tápvonalban kialakuló energiaviszonyok mérésére nagyfrekvenciás detektordiódákat alkalmazunk. Feladatuk, hogy a tápvonalban a haladó és a visszavert elektromágneses hullámok eredőjeként előálló térerősséget detektálják. A tér erősségét kisméretű hurokantennák érzékelik, melyek kissé benyúlnak a tápvonal belsejébe. Irodalmi utalások alapján, a hasonló mérések elvégzésére minden esetben automatikus mérőrendszereket alkalmaznak. A mérés során gyűjtött információkat egy mérés-adatgyűjtőbe továbbítják, ahol meghatározott algoritmusok alapján, kellő sebességgel kiértékelik azokat, az eredmények pedig számjegyek, vagy diagrammok formájában a felhasználó rendelkezésére állnak. Olyan megoldást kellett keresni, amely az eddig alkalmazott eljárásoknál jóval költséghatékonyabban, de a szakirodalomban látott készülékek paramétereit megközelítően alkalmas a kívánt mérési feladatok elvégzésére. Nem a mérés pontosságának vagy megbízhatóságának csökkentése árán a feladat leegyszerűsítése a cél, hanem a nemzetközi irodalmakban alkalmazott készülékekhez hasonló paraméterű, de alacsonyabb költségű berendezés előállítása. A kitűzött cél elérése érdekében olyan olcsó és könnyen elérhető eszközt akartam használni, amely mindezek ellenére alkalmas professzionális feladatok megvalósítására is, és számos referenciával rendelkezik mind az ipar, mind a kutatás-fejlesztés területén. Így esett a választás az Intel cég I8051 mikrovezérlő család tagjaira. A mikroprocesszoros adatgyűjtő és vezérlő egység feladata a detektordiódák jeleinek fogadása, szűrése a későbbi feldolgozás céljából. A mikroprocesszoros egység méri továbbá a

Veszteséges közeggel töltött mikrohullámú tápvonalak energetikai és hőmérsékleti viszonyainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai minta belépő és kilépő hőmérsékletét, melyből átlagot képez. A mért adatok egy PC számítógépbe továbbítódnak és letárolásra kerülnek a számított dielektromos értékekkel együtt. A mikroprocesszoros egység vezérlő programja a hatékonyság és a megfelelő sebesség érdekében assembly programozási nyelven készült. A mért értékek kijelzés és grafikus megjelenítés céljából soros vonalon tovább küldésre kerülnek a PC számítógép felé is. A processzoros egység egy speciális algoritmus segítségével a mért értékek alapján állítja a tápvonalat lezáró rövidzár pozícióját úgy, hogy a mérendő mintán mindig maximális legyen a térerősség. A rövidzár mozgatását egy léptetőmotoros egység végzi, melyre kiadott impulzusok számából és az irányjelből számítódik az aktuális pozíció. Ezt a pozíciójelet, illetve eltérésének mértékét az alapállapottól használjuk fel a dielektromos értékek számításához. Fontos a diódákról érkező jelek kalibrálása, lehetőség szerint minden mérési sorozat elvégzése előtt. A diódák jelének kalibrálására kidolgoztam egy automatikus és egy kézi kalibrálási eljárást is. Mind a rövidzár-pozíció szabályozása, mind a kijelzés a kalibráció során korrigált mérési adatok alapján történik. A dielektromos veszteségi tényező meghatározása lehetséges egyetlen detektordióda jelének felhasználásával is. A módszer előnye, hogy egy detektor alkalmazásával kiküszöbölhető a detektorok érzékenységének eltéréséből adódó hiba. Hátrány viszont az eljárásnak, hogy nehezebben oldható meg az automatikus mérési eljárás és számítógépes irányítás. Munkám célja egyrészt mérési módszer kidolgozása volt az ionos folyadékok dielektromos jellemzőinek mérésére 2,45 GHz frekvencián, különböző hőmérsékleteken másrészt információ nyerése céljából arra vonatkozóan, hogy a mért dielektromos állandók milyen összefüggésbe hozhatók egy új ionos folyadék család kémia szerkezetével és melegedési tulajdonságaival. A mikrohullámú anyagkezelés során fontos tudni, hogy nem hőközlés, hanem hőkeltés történik, azaz a közölt mikrohullámú energia kölcsönhatásba lép a kezelendő anyaggal, és az anyag a rá jellemző dielektromos tulajdonságaiból adódóan az elektromos energiát hőenergiává alakítja át. Ennek az átalakítási folyamatnak makroszkópikusan észlelhető, mérhető megjelenése a kezelt anyag hőmérsékletének növekedése. A hőmérsékletnövekedés sebessége a mikrohullámú teret,- és a kezelt anyagot jellemző tulajdonságoktól függ. A kezelt anyag hőmérséklete több tényező együttes hatására alakul ki, ezek hatásának különkülön történő vizsgálata nem könnyű feladat, mert a ρ, Cp ε” jellemzők önmagukban is hőmérsékletfüggők, Az E térerő értékének anyagon belüli pontos mérése nehéz feladat. Egyszerűbbé válik a helyzet, ha szigorúan csak egy vegyület család homológ sorát vizsgáljuk, mivel itt bizonyos egyszerűsítések megengedhetők. A vizsgált ionos folyadékok ilyen szigorúan vett homológ sornak tekinthetők, mivel az imidazolium kation 1 és 3 helyzetében történő változtatások (R csoport változása metil. etil, propil, butil,) nem érintik a kation szimmetria viszonyait – így polarizációs viszonyait sem, növelik azonban az ion térkitöltését és a tömegét. Ez utóbbi kettő kis mértékben befolyásolja,– csökkenti - a sűrűséget, ezzel szemben nagyobb mértékben befolyásolja a vezetőképességet és a viszkozitást, ami az ε” értékét módosíthatja. Ha feltételezzük, hogy a homológ soron belül a ρ és a Cp a hőmérséklet növelésével jelentősen nem változik akkor, akkor a ρCp szorzatot közel állandónak tekinthetjük, így a hőmérsékletemelkedés sebességét a E és ε” határozza meg. További egyszerűsítés tehető, ha monomodú készülékben, azonos mennyiségű és alakú mintát állandó mikrohullámú energiaközlés mellett vizsgálunk. Ekkor az E értékét ε’ határozza meg. Ekkor, amennyiben az ε’ a homológ sorban a hőmérséklettel sokkal kevésbé változik mint az ε”, a hőmérséklet emelkedés sebességét alapvetően ε” értéke határozza meg.

Veszteséges közeggel töltött mikrohullámú tápvonalak energetikai és hőmérsékleti viszonyainak vizsgálata és gyakorlati alkalmazásai A mezőgazdasági termények, mint például a gabona magvak, zöldségek vagy gyümölcsök magas nedvességtartalmuknak köszönhetően romlandóak. Emiatt eltarthatóságuk erősen korlátozott. Az utóbbi évekig ezen termények eltarthatósági idejének növelése érdekében szinte kizárólag a konvektív szárítási eljárást alkalmazták a nedvességtartalom csökkentése érdekében. Önmagában a forró levegőt alkalmazó szárítási módszer is viszonylag megfelelő hatékonyságot biztosít, azonban az anyagok belsejében kötött nedvesség eltávolítása hosszú időt igényel. A konvektív szárítási módszer elsősorban a szárítási folyamat csökkenő meredekségű szakaszában alacsony hatékonyságú. Közismert dolog továbbá, hogy a magas szárítási hőmérséklet alkalmazása, valamint a túl hosszú szárítási idő egyaránt a szárítandó anyagok jelentős minőségromlásához vezethet úgy, mint az aroma és illatanyagok lebomlása, a szín megváltozása, a tápérték csökkenése. A kutatási eredményeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a konvektív szárítási mód önmagában alkalmazva megfelelő hatékonyságot biztosít, a száradási idő meglehetősen magas. A konvektív eljárást a mikrohullámúval kombinálva jelentősen csökkenthető a száradási idő. A mikrohullámú eljárás belső hőkeltésének köszönhetően a magvak belsejében kötött nedvesség hamarabb eltávolítható. A hibrid eljárás ezen felül növeli a szárítási eljárás hatékonyságát is. A magnetron veszteségi energiáját a szárító levegő előmelegítésére felhasználva és a szárítandó minta hőmérsékletének függvényében a mikrohullámú energia szabályozásával sikerült egy olyan szárítási eljárást kidolgozni, mely során jelentősen lecsökkentettük a nedvesség eltávolításához szükséges energia felhasználását, emellett a szárítandó minta minőségének megőrzésére is lehetőség volt. A kidolgozott eljárás hatékonyságát mérési sorozatokkal igazoltuk, összehasonlítva más szárítási eljárásokkal. A szárítási folyamat végén ellenőriztük a megszárított minták csíraképességét is. A kíméletes eljárás következtében a minta csiraképességét 100%-ban megőrizte.


III. Új tudományos eredmények 1. Kidolgoztam egy zárt modellt a veszteséges mintaanyaggal töltött mikrohullámú tápvonalakban lejátszódó idő, hőmérséklet és energiafüggő impedancia és dielektromos vonatkozású összefüggések számítására. A modell több mint tízféle tápvonal- és mintafüggő paraméter meghatározására alkalmas mind az idő, mind a hőmérséklet függvényében. A modellt különböző mintaanyagok adataival teszteltem, a kapott erdményeket publikáltam. Kapcsolódó publikációk: [3], [22] 2. Eljárást és mérőkészüléket fejlesztettem ki szilárd és folyékony anyagok dielektromos állandójának és dielektromos veszteségi tényezőjének online mérésére. 2.a A berendezés széles tartományban (1-82 As/Vm) képes a dielektromos állandó hőmérsékletfüggésének meghatározására. 2.b A mérőkészülék nem mW-os energiával, hanem a gyakorlatban is használt néhányszor tíz W/g energiával végzi a méréseket, ami a valóságos körülményekkel teljesen azonos feltételeket teremt mérés közben. A mérés során a hagyományos eljárásoktól eltérően a mintaanyagot a besugárzott mikrohullámú energia melegíti. 2.c Eljárást dolgoztam ki dielektromos veszteségi tényező egy darab detektordiódával történő mérésére, mely a félvezetők eltérő paramétereinek hatását kiküszöböli. A kapott eredményeket a nemzetközi irodalomban közölt adatokkal hasonlítottam össze. 2.d A mérőkészülék alkalmas magas vezetőképességű anyagok, mint az ionos folyadékok dielektomos állandójának és dielektromos veszteségi tényezőjének mérésére, melyet eddig az irodalomban nem publikáltak. 2.e Kalibrációs eljárást dolgoztam ki a mérőkészülékhez, mellyel a mérési pontosságot lehet nagymértékben növelni, illetve a készülék méretbeli pontatlanságaiból adódó hibákat kiküszöbölni. Kapcsolódó publikációk: [1], [8], [12], [14], [16], [17], [20] 3. Módszert dolgoztam ki mezőgazdasági magvak kombinált dielektromos szárítására konvektív szárítási eljárás és mikrohullám együttes alkalmazásával. 3.a Energiahatékonyság mérésére alkalmas mérési eljárást készítettem, mellyel kimutattam, hogy a kombinált eljárás alkalmazásával akár harmad energiafelhasználással lehet azonos mértékű nedvességvesztést előídézni búza esetén. 3.b Kidolgoztam egy, - a magnetron „hulladékhőjét” is hasznosító - szárítási elrendezést, mellyel tovább csökkenthető a szárításhoz szükséges energia felhasználása. 3.c Kifejlesztettem egy szabályozott hőmérsékletű szárítási módszert mikrohullámú kombinált szárítás estére, mellyel a végtermék minőségének és beltartalmi értékének megóvása melett lehet a szárítási feladatot elvégezni a termék károsodása nélkül. Kapcsolódó publikációk: [2], [4], [5], [9], [10], [11], [12], [18], [21]


IV. Az eredmények alkalmazási területei Az általam kifejlesztett zárt mikrohullámú tápvonal modell elsősorban a kísérlettervezési és automatizálási célokra alkalmazható, hőmérséklet és energiafüggő impedancia és dielektromos vonatkozású összefüggések számítására. A modell több mint tízféle tápvonal- és mintafüggő paraméter meghatározására alkalmas mind az idő, mind a hőmérséklet függvényében. A kifejlesztett modell megfelelő paramétereinek módosításával lehetőség nyílik más frekvenciákon történő vizsgálatra és különböző anyagok mikrohullámú térben történő viselkedésének meghatározására. A dielektrométer készülék széles tartományban (1-82 As/Vm) képes a dielektromos állandó hőmérsékletfüggésének meghatározására, ezen felül alkalmas villamosan vezető anyagok mérésére is. Felhasználható mind szilárd, mind folyékony halmazállapotú minták vizsgálatára. Mindkét fajta mintaanyag esetén gondoskodni kell a minta túlhevülésének elkerüléséről. A dolgozatomban ismertetett újonnan kifejlesztett, mikrohullámú energiát és konvektív szárítási módot együttesen alkalmazó hibrid szárítási eljárás, a laboratóriumi készüléken végzett mérések alapján, kevesebb mint 50%-os energiaráfordítás mellet képes ugyanolyan mértékű nedvességeltávolításra. Ilyen mértékű energiamegtakarítás ipari és nemzetgazdasági szinten igen nagy jeletőséggel bír. Az eljárás alkalmazhatóságának próbája egy ipari vagy legalább félüzemi szárító berendezés kidolgozása és az üzemi próbákon a hatékonyság további vizsgálata. A magnetron veszteségi energiáját a szárító levegő előmelegítésére felhasználva és a szárítandó minta hőmérsékletének függvényében a mikrohullámú energia szabályozásával sikerült egy olyan szárítási eljárást kidolgozni, mely során jelentősen lecsökkentettük a nedvesség eltávolításához szükséges energia felhasználását, emellett a szárítandó minta minőségének megőrzésére is lehetőség volt. Ebben az esetben meg kell oldani a szárítandó anyag folyamatos bevezetését, a már megszáradt anyag elvételét és meg kell akadályozni a még nedves anyag kikerülését a szárító berendezésből. Ez a feladat további gépészeti és szabályozástechnikai megoldásokat igényel. A mikrohullámú energia szabályozása, a magnetront hűtő levegő visszaáramoltatása és a réteg-ágy kevertetése a laboratóriumi berendezésben alkalmazott eljáráshoz hasonló módszerekkel történhet.

Publikációs tevékenység / Publications

IV. Publikációs tevékenység / Publications Nemzetközi folyóirat /International journal articles [1] Attila Göllei,_ András Vass, Elisabeth Pallai, Miklós Gerzson, Lajos Ludányi, and János Mink Apparatus and method to measure dielectric properties „ε_ and ε_of ionic liquids REVIEW OF SCIENTIFIC INSTRUMENTS 80, 044703 2009 American Institute of Physics. [DOI: 10.1063/1.3117352] [2] Attila Göllei – András Vass- Attila Magyar - Elisabeth Pallai-Varsányi Apparatus and method for investigation of energy consumption of microwave assisted drying systems REVIEW OF SCIENTIFIC INSTRUMENTS 80, 104706 2009 American Institute of Physics. [DOI:10.1063/1.3250870] Nemzetközi konferencia előadás / International conference lecture [3] Göllei, A. Magyar, and M. Gerzson: Investigating energetic and impedance relations of microwave transmission line filled with dielectric material, Progress In Electromagnetic Resarch Simposium Cambridge 2010 Júl. 5-8. Nemzetközi konferencia kiadvány / Intertational conference paper [4]. Pallai Ivánné-Vass András-Ludányi Lajos-Göllei Attila: A mikrohullámú eljárás előnyeinek kiaknázása élelmiszeripari termékek hőkezelése során (Investigations to Enforce Advantages of the Use of Microwave Energy at Heat Treatments of Food Products). (V. Nemzetközi Élelmiszertudományi Konferencia, Szeged, 2002. ISBN 963 482 577 5.) [5] Göllei Attila - Ludányi Lajos - Pallainé Varsányi ErzsébetVass András - Szijjártó Erika Szabályozott kombinált szárítás energetikai vizsgálata (Energetical investigation of controlled combined drying) (VI. Nemzetközi Élelmiszertudományi Konferencia, Szeged, 2004)


Hazai folyóirat / Hungarian review [6] Pallai-Varsányi Erzsébet – Göllei Attila – Vass András Új energiatakarékos mikrohullámú technológia és berendezés rövid főzési idejű rizs előállítására I. Hőkezelési vizsgálatok nagylaboratóriumi mikrohullámú készülékben Magyar Kémiai Folyóirat 114. évfolyam, 2. szám, 2008. pp.50-56 HU ISSN 14189933 [7] Pallai-Varsányi Erzsébet – Göllei Attila – Vass András Új energiatakarékos mikrohullámú technológia és berendezés rövid főzési idejű rizs előállítására II. Hőkezelési vizsgálatok üzemi méretű mikrohullámú berendezésben, üzembehelyezés Magyar Kémiai Folyóirat 115. évfolyam, 2. szám, 2009. pp.60-66 HU ISSN 14189933 [8] Cserjési Petra, Csanádi Zsófia, Göllei Attila, Nemestóthy Nándor, Gubizca László: A Cyphos típusú ionos folyadékok fizikai tulajdonságainak a lipázzal végrehajtott enzimes észterezési reakciókra gyakorolt hatása Membrántechnika és ipari biotechnológia I/3 2010. Hazai konferencia kiadvány / Hungarian conference paper [9] Pallai Ivánné – Göllei Attila – Ludányi Lajos – Vass András – Szijjártó Erika: Mikrohullámú energia disszipáció vizsgálata mezőgazdasági magvak mikrohullámú hőkezelése során (Műszaki Kémiai Napok '03, Veszprém, ISBN 963 7172 998, p 159-164. [10] Ludányi L., Göllei A., Pallainé V. E., Vass A., Szijjártó E. (2003): A mikrohullámú energia-abszorpció tanulmányozása mezőgazdasági magvak mikrohullámú és kombinált szárítása, hőkezelése kapcsán. (5. Szárítási Szimpózium, Szeged, ISBN 963 482 647 4.) [11]. Göllei Attila - Ludányi Lajos - Pallainé Varsányi Erzsébet Vass András - Szijjártó Erika Konvektív és kombinált szárítás energetikai vizsgálata (Energetical investigation of convective and hybrid drying) (Műszaki Kémiai Napok ’04) [12] Göllei Attila - Tasner Zsolt - Vass András Mikrohullámú terek hőmérsékleteloszlásának számítógépes modellezése (Műszaki Kémiai Napok ’04) [13] Német S., Újhidy A., Bucsky Gy., Németh J., Borbély L., Göllei A.: Véggázokban megjelenő oldószergőz koncentráció ugrások technológiai kiegyenlítése


(Műszaki Kémiai Napok ’04) [14] Göllei Attila- Ludányi Lajos Mikrohullámú dielektromos állandó mérő készülék (poszter) (XXX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, 2004) [15] Görbe Péter - Göllei Attila – Újhidy Aurél - Németh Sándor Oldószerabszorbciós berendezés technológiai irányítórendszere (Műszaki Kémiai Napok ’05) [16] Göllei Attila - Pallainé Varsányi Erzsébet Dielektromos állandó, mint az anyag legfontosabb paramétere mikrohullámú kezelés során (Műszaki Kémiai Napok ’05) [17] Göllei Attila - Szabó Gábor - Ludányi Lajos Mikrohullámú dielektromos állandó mérő készülék fejlesztése (Műszaki Kémiai Napok ’05) [18] Göllei Attila - Pallainé Varsányi Erzsébet- Vass András Hatásfok és energetikai paraméterek vizsgálata, szemes termények szárítása során (Műszaki Kémiai Napok ’05) [19] Vass András - Pallai Varsányi Erzsébet - Göllei Attila – Halász László – Sólymosi József – Vincze Árpád Impregnált aktív szenek mikrohullámú viselkedése I. Hőmérséklet profilok (Műszaki Kémiai Napok ’05) [20] Göllei Attila – Vass András – Pallai Ivánné Ionos folyadékok mikrohullámú viselkedése (Műszaki Kémiai Napok ’07) p.305-309 ISBN 978-963-9696-15-0 [21] Göllei Attila – Vass András – Pallai Ivánné Szemes termények szárítási folyamatainak energetikai vizsgálata (Műszaki Kémiai Napok ’09) p.40-46 ISBN 978-963-9696-68-6 [22] Göllei Attila, Magyar Attila, Gerzson Miklós, Ludányi Lajos: Mikrohullámú tápvonalak modellezése (Műszaki Kémiai Napok ’10) p.40-46 ISBN 978-963-9696-68-6

Pannon Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskola

Recommend Documents