Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola
Korszerűsítési törekvések a pedagógiai gyakorlatban megoldható prevenciós, korrekciós mozgásanyag alkalmazására
Ph. D. tézisek
Témavezető: Dr. Falus Iván egyetemi tanár Szerző: Bencze Sándorné
Veszprém 2009.
A mozgásszegény életmód szükségessé tette a következő kérdés feltevését: Vajon a testi nevelés területén lehet-e találni az óvodásoknak és iskolásoknak olyan módszert, eljárást, amely a gyerekek mozgáskínálatának körét céltudatosan bővítené, pozitív változást eredményezne a gyermek, szülő és az egész társadalom szemléletében? A kutatás – többek között – erre is kereste a választ.
1. A kutatás célja A dolgozat gerincét alkotó kutatási célok. - Olyan prevenciós-korrekciós mozgásanyag összeállítása, amely alkalmas az óvó-tanító alaptevékenységhez kapcsolódó nevelés speciális feladatainak szakszerű ellátására. - A 3-10 éves korú gyermekek testi és motorikus szintjének, valamint egészségi állapotának feltárása, összehasonlító elemzése a saját vizsgálat és a közelmúltban végzett kutatási eredményekkel. A vizsgált gyerekek motorikus teljesítményeinek a vizsgálata mellett, a kutatás két kérdést vet fel, az egyik, hogy a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag megfelel-e az előfelvetéseknek, illetve milyen szakmai, módszertani követelmények alapján épüljön be e speciális mozgásanyag az óvodai, illetve az iskolai testnevelés gyakorlatába.
2. A vizsgált minta 2000/2001-es tanévben év elején és év végén 235 fő óvodás (4, 5, 6 éves) és 242 fő iskolás (7, 8, 9 éves) vett részt a vizsgálatunkban. A vizsgálat magába foglalta az ortopédiai szűrést, a gyerekek motorikus teljesítményeinek a vizsgálatát (motorikus tesztekkel) és a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag kidolgozását. Mindkét korosztály rendelkezett az alapsokaságra jellemző feltételekkel, statisztikai és antropometriai mutatóik megközelítően azonosak voltak az országos átlaggal (Eiben – Barabás – Pantó, 1991.). Az óvodai csoportok és az iskolai osztályokat két csoportba osztottuk (kísérleti és kontroll). Az ortopédiai szűrés, a testi fejlettségre vonatkozó testmagasság, testtömeg vizsgálat és a motoros tesztek végzése a tanévben kétszer történt – a tanév elején és végén. Kutatásunkban a tanév eleji vizsgálatok a helyzetfelmérést szolgálták. A helyzetfelmérésnek megfelelően kidolgoztunk egy prevenciós, korrekciós mozgásanyagot. A kísérleti csoportokban (óvodai – iskolai) heti öt alkalommal végezték a gyerekek a prevenciós, korrekciós mozgásanyagot a mindennapos testnevelési mozgásanyagba beépülve.
3. A kutatás hipotézisei a) Feltételezem, hogy ha rendszeresen végzik az óvodások és a kisiskolások körében a javasolt
komplex
mozgásanyagot,
lényegesen
csökkenhet
a
mozgásszervi
rendellenességek száma. b) Feltételezem, hogy a komplex mozgásanyag a kialakult tartáshibákat korrigálja.
4. Kutatás tárgya A kutatás azt vizsgálja, hogy a prevenciós, korrekciós mozgásanyag megelőzi és korrigálja a mozgásszervi rendellenességeket.
5. A kutatás módszerei 1. A szakirodalom feldolgozása 2. Ankétmódszer 3. Statisztikai módszer (mennyiségi-minőségi vizsgálat)
6. A kutatás eredményei Az első hipotézisünk beigazolódni látszott, mivel a kísérleti csoportok testtartási elváltozásai a kísérlet végére az óvodások körében lényegesen az iskolások körében nem mondható számottevőnek, de csökkent. Vajon a testtartási elváltozások számának a lényeges csökkenése miért nem következett be az iskolások körében is? Iskorlás korú gyermekek
egészséges fiú 10%
elváltozásos lány 40%
elváltozás fiú 36%
egészséges lány 14%
Véleményünk szerint ennek a magyarázata abban rejlik, hogy iskoláskorra az elváltozások kifejezettebb formáival találkozunk már. Minél korábban kezdjük a megelőzést (a mozgásanyag végzését), annál könnyebb (óvodáskor) minél későbben, annál nehezebb (iskoláskorban). Iskoláskorban sok esetben az elváltozások halmozottan fordultak elő, ez is nehezítette a korrekciójukat. Második hipotézisünkhöz kapcsolódóan megemlítjük, hogy a prevenciós, korrekciós mozgásanyag kialakult tartóshibákat, ha nem is teljes mértékben korrigálja, de az óvodások körében lényegesen korrigálta. Csökkent az elváltozások száma, iskolások körében is csökkent, de nem mondható számottevőnek (178 elváltozásból a kísérlet végére 168 elváltozás lett). -
Végül feltehetném a kérdést, hogy a kutatásunk milyen többletet adott az eddigi ismereteinkhez képest? Tudtuk eddig azt, hogy a mozgásszegény életmód következtében az óvodásoknál és az iskolásoknál igen magas arányban állapítanak meg mozgásszervi elváltozásokat.
-
Kutatásunk többletet adott azzal, hogy a gyerekek egyéni fejlettségéről kaptunk információkat (testi és motorikus). A gyerekek egyéni fejlettségét, ha figyelembe vesszük, akkor célirányosan történik a fejlesztés, ez nagyon fontos a gyerekek mozgásos tevékenységének a tervezésénél.
-
Tudásunk több lett azzal, hogy a megelőzés és a korrekció kiemelt megvalósítása érdekében többféle módszert javasoltunk: felvilágosítás, gyerekek megfigyelése, tréning, tanácsadás.
-
Több lett a konkrét prevenciós, korrekciós mozgásanyaggal is. E speciális mozgásanyagot igyekeztünk korcsoportspecifikusan alakítani a korrekció szempontjából. Igaz, e mozgásanyag nem oldja meg teljesen a problémát, de nagy mértékben hozzájárul ahhoz, ha a mindennapok gyakorlatában megvalósul a rendszeres végzése, az óvodások és az iskolások körében csökken a mozgásszervi elváltozások száma.
-
Kutatásunk a pedagógusok szemléletformálásában is többletet adott. A prevenciót nem a normál testneveléstől elkülönítve speciális foglalkozások keretében javasoljuk megoldani, hanem többlet testnevelés formájában. A korrekciót célirányos egyéni fejlesztéssel.
7. Következtetések Az elemzésekből adódó következtetések a következők: 1. Óvodás és iskoláskorban a szűrővizsgálatok igazolják, hogy gyerekeinknél a legkülönbözőbb mozgásszervi elváltozások előfordulnak. (pl.: 73. old. 1. bekezdés). E fentiek egyértelműen a megelőzés fontosságára irányítják a figyelmet. 2. Antropometriai vizsgálatok esetében az óvodásoknál és iskolásoknál a kísérleti csoportokban mindkét testméreti értékben és mindkét nemnél egy-egy eset kivételével az általunk vizsgált gyerekek értékei meghaladták a hazai antropometriai vizsgálatok értékeit. (Eiben – Barabás – Pantó 1991) Ez a vizsgálat mintánk kisebb elemszámára vezethető vissza. (170. old.) 3. Motorikus tesztekben elért teljesítményeik alapján az óvodások és iskolások igen változó képet mutattak. A kísérleti csoportokban egyes elváltozások nem befolyásolták a gyerekeket a tesztek elvégzésében (pl.: hanyag tartás), míg más elváltozások korlátozó tényezőként hatottak (pl.: lúdtalp, „X” láb, kövérség). Ezt a célirányos tervezésnél figyelembe kell venni. 4. A kísérleti csoportokban a prevenciós, korrekciós mozgásanyag bevezetésével javulás érhető el. 5. Elengedhetetlen a mindennapos testnevelés bevezetése. Az általános pedagógusképzésben a testnevelés tárgy képzését hangsúlyosabbá kell tenni. 6. A testnevelés képzési tartalmát bővíteni kell a prevenciós, korrekciós mozgásanyaggal. 7. A mozgásszervi elváltozások korai felismerésének jelentősége napjaink egyik kurrens témája. Álláspontunk szerint a probléma megoldását azonban nem jelentheti pusztán a speciális mozgásanyag bevezetése az óvodai és iskolai testnevelésbe, a pedagógusok szemléletváltására is figyelmet kell fordítani (a korai felismerésben). Ehhez minél több lehetőséget kell biztosítani: felvilágosítással, tréninggel, tanácsadással. Figyelmet kell fordítani a mozgásszervi elváltozások javítására is, a gyerekek esetében mozgás lehetőségek biztosításával oldható meg. 8. Az egészségfejlesztés tárgyat minden osztályban oktatni kell, intézményes keretek között tudunk a tanulóifjúságra a legkönnyebben hatni.
8. Összegzés 2000/2001-es tanévben az ország különböző településeinek óvodáiban és iskoláiban végeztünk vizsgálatokat. A kutatás magába foglalta 325 fő óvodás és 242 fő kisiskolás egészségi állapotára vonatkozó ortopédiai szűrését, antropometriai és terhelhetőségére vonatkozó motoros képességének vizsgálatát, valamint a javasolt prevenciós, korrekciós mozgásanyag kidolgozását. Kutatásunk célja volt, olyan prevenciós, korrekciós mozgásanyag összeállítása, amely alkalmas az óvó-tanító alaptevékenységhez kapcsolódó nevelés speciális feladatainak szakszerű ellátásához, a korrekciós mozgásanyagot ismerjék és sajátítsák el azok, akik testnevelést tanulnak (a jövő pedagógusai) és akik testnevelést oktatnak. Az óvodások és a kisiskolások rendszeresen végezzék ezt a mozgásanyagot az óvodai, illetve iskolai testnevelési mozgásanyagba beépülve. Az óvodai csoportokat és az iskolai osztályokat két csoportba osztottuk (kísérleti és kontroll). Az ortopédiai szűrés, a testi fejlettségre vonatkozó testmagasság, testtömeg vizsgálat és a motoros tesztek végzése a tanévben kétszer történt – a tanév elején és végén. Az első vizsgálatra 2000. szeptember, a másodikra 2001. május hónap végén kerül sor. Az adatok felvételét speciális végzettséggel rendelkező pedagógusokkal, testnevelő szakos kollégákkal közösen végeztük. Kutatásunkban a tanév eleji vizsgálatok a helyzetfelmérést szolgálták, eredményeinket összehasonlítottuk
a
hazai
publikált
vizsgálatok
eredményeivel
(melyek
szintén
helyzetfeltáróak voltak). A
helyzetfelmérésnek
megfelelően
kidolgoztunk
egy
prevenciós,
korrekciós
mozgásanyagot. Az úgynevezett kísérleti csoport tagjai egy éven keresztül heti öt alkalommal végezték e mozgásanyagot. Év végén megismételtük az ortopédiai szűrést, a testi fejlettségre vonatkozó vizsgálatokat és a motoros teszteket. Kielemeztük a kísérleti és a kontrollcsoportok értékeit. Megjelöltük a 4-10 évesek között a kiemelkedő életkorokat, melyekben a mozgásfejlődés felgyorsult, a 4-5 évesek és a 7-8 évesek közötti életkorok. A motoros tesztek számadatainak feldolgozása során először az alapstatisztikák (átlag, szórás, variációs együttható) kiszámítását végeztük el. Ezt követően kétféle számítási módot alkalmaztunk. Önkontrollos eljárásként az egymintás t-próbát a felmérések változásainak nyomon követésére, illetve a kétmintás t-
próbát az egyes csoportok eltéréseinek vizsgálatához. A testméretek és a motorikus paraméterek, valamint a motorikus paraméterek összefüggésére korrekciós együtthatót megvizsgáltuk.
Az értekezés tárgykörében megjelent publikációk Könyv, könyvrészlet: 1. Bencze, Sné - Szászné, Sz. J - Bacsó, L. (1995): Új lehetőségek a gyógytestnevelésben. (Mozgáskultúra fejlesztés - differenciált torna) Szerzői kiadás. Szarvaspress, Szarvas. 1-17 p. 2. Bencze, Sné – Gaál, Sné (2000): Prevenció és korrekció a 3-10 éves korú gyermekek testnevelésében. Szerkesztői munka. Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Kara. Szarvaspress, Szarvas. 89 p. 3. Bencze, Sné - Szászné, Sz. J - Bacsó, L. (2000): Új lehetőségek a gyógytestnevelésben. (bővített kiadás). Szarvaspress, Szarvas. 1-200 p. 4. Gaál, Sné - Bencze, Sné (2004): A testnevelés mozgásanyagának feldolgozása a 3-10 éves korosztály számára. Szerzői kiadás. TSF PFK, Szarvas. 115-182 p. Külföldön megjelent tanulmányok: 1. Bencze, Ch. (1994): L'enfant, l'harmonie de sa motricité In: Motricité et harmonie chez le jeune enfant. Sous la direction de Hermet, G-Jardiné, M. Université de Bordeaux II. Bardeaux. 33-43 p. /francia nyelven/ 2. Bencze, Ch. (1996): Le jeune enfant, son corps, le mouvement et la danse. Sous la direction de Hermet, G - Jardiné, M. Edition Erés 11 rue des Alouettes, 31520 Ramsville Saint - Agne. 289-299 p. /francia nyelven/ 3. Bencze, Ch. (1996): Le mode de vie des enfants. In: L'enfant et le temps les temps de l'enfant. Sous la direction de Juppé, A. Université de Bordeaux II. Victor Segalen, Bordeaux. 22 p. /francia nyelven/ 4. Bencze, Sné (2004): Exercices préventifs et correctifs que l'on peut appliquer en éducation physique et sportive a' l'école maternelle et primaire. Réflexions et analyses pédagogiques 7. L' I. U. F. M. de Poiton - Charentes 22, vue de la Franchée, 86000 Poitiers 57-61 p. /francia nyelven – tanulmány/ 5. Bencze, Sné (2004): Verwendbares praventives und korrektives bewegungsmittel in der kindergartneriche und schulische leibesererzeihung. In: Közös értékeink. Szerk. Gabóda, B. - Lipcsei, I. Poli Print, Ungvár. 34-43 p. /német nyelven – tanulmány/ 6. Bencze, Ch. (2007): Preventive and Corrective Exercixes: Elarabation of a Hungarian Nursey PE Programme Educational Pesearch and Rewiews Academic Journals Ltd At Abibn odetoro Branch, Victoria Island Lagos, Nigéria. 1-17 p. /angol nyelven – tanulmány/ Nemzetközi tudományos és szakmai konferencián való részvétel, előadással: 1. Bencze, Ch. (1998): Organisation scolaire. EPS 1 No 90. Revue éducation physique et sport, 11, avenue du Tremblay 75012 Paris 28 p. /francia nyelven-cikk/ 2. Bencze, Ch. - Gaál, Sné (1998): L'éducation physique a'la moternelle. EPS 1 No 90. Revue éducation physique et sport, 11, avenue du Tremblay 75012 Paris. 27-28 p. /francia nyelven-cikk/ 3. Bencze, Sné (2002): Verwendbares praventives und korrektives bewegungsmittel in der kindergartenriche und schulische leibesererzeihung. In: Magyar Sportudományi Szemle 2002/3-4, 33 p. Nemzetközi Sportszociológiai Társaság I. konferencia előadása - Bécs 4. Bencze, Sné (2004): Novy smer vo vyucovani telesnej vychovy In: História, súcasnost a perspektívy Unitel'ského uzdelávania. Univerzita Mateja Bela Pedagógická Fakulta V, Banskej Bystrici. 328-334 p. /szlovák nyelven-konferencia előadás/
5. Bencze, Sné (2007): Egészségfejlesztés-egészségnevelés-életminőség. In: Tessedik Sámuel Tudományos Közlemények. Szerk. Izsáki Z. 2007. Tom. 7. No. 1.1 kötet. Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas. 71-77 p. I. Nemzetközi Környezettudományi és Vízgazdálkodási Konferencia. Magyarországon megjelent tanulmányok: 1. Bencze, Sné (1998): A mozgásszervi elváltozások korai felismerésének jelentősége az óvodás korban. In: Óvodások, kisiskolások szomatikus nevelése. Szerk. Győri- P. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság, Veszprém. 32-44 p. 2. Bencze, Sné (2003): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. In: Diskurzus. Szerk. Virágné, H. E. Szarvaspress, Szarvas. 133-146 p. 3. Bencze, Sné (2007): Az életminőség és az egészségi állapot dimenzionalitása. Külföldi és hazai prevenciós törekvések. In: Diskurzus. Szerk. Virágné, H. E. Szarvaspress, Szarvas. 14-23 p. Hazai tudományos és szakmai konferenciákon tartott előadások: 1. Bencze, Sné (1996): Az óvodai mozgásfejlesztő vezetőképzés tartalma és formája a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskolán. In: Tantárgypedagógiai kutatások. Szerk. Eötvös József Tanítóképző Főiskola, Baja. 506-508 p. 2. Bencze, Sné (2000): Az óvodai testnevelés prevenciós és korrekciós nevelési lehetőségei In: Prevenció és korrekció a 3-10 éves korú gyermekek testnevelésében. Szerk. Gaál, Sné - Bencze, Sné. Szarvaspress, Szarvas. 13-17 p. 3. Bencze, Sné (2001): Játékok szerepe a gyógytestnevelésben. Nemzeközi Testnevelő Tanári Konferencia, Budapest. Semmelweis Egyetem. 1-3 p. 4. Bencze, Sné (2003): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. In: Diskurzus. szerk.: Virágné, H. E. Szarvaspress, Szarvas. 133-147 p. 5. Bencze, Sné (2003): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. 33. Mozgásbiológiai Konferencia, Budapest. Semmelweis Egyetem. 6. Bencze, Sné (2004): Az óvodai gyógytestnevelés tartalmi és formai vonatkozásai. Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Pedagógus Konferencia, Beregszász. 4 p. 7. Bencze, Sné (2004): Játékok szerepe a gyógytestnevelésben. III. Kölcsey Ferenc Pedagógus Akadémia. Beregszász. 8. Bencze, Sné (2005): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. 35. Mozgásbiológiai Konferencia, Budapest. Semmelweis Egyetem. 9. Bencze, Sné (2005): Az óvodai és iskolai testnevelésben alkalmazható prevenciós, korrekciós mozgásanyag. VII. Tantárgypedagógiai Kutatások. Eötvös József Főiskola, Baja. 355-360 p. 10. Bencze, Sné (2007): A normál testtömegű és túlsúlyos óvodások és kisiskolások leggyakoribb testtartási elváltozásai. In: Sporttudomány, neveléstudomány a gyakorlatért Szerk. Keresztesi Katalin 72-79 p.
